(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0401),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0224/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. június 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0173/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja ezen állásfoglaláshoz mellékelt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 34., 2017.2.2., 142. o.

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2107 rendelettel.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA

Az Európai Parlament mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a 2008-as ICCAT-ajánlások 2017-ben történő végrehajtását javasolja. Ez azt jelenti, hogy az Unió közel 10 éve nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit.

Eltekintve attól, hogy ez a Bíróság előtt megtámadható, és rossz hatással van az Unió jó hírére, amely vezető szerepet tölt be a nemzetközi fórumokon a fenntarthatóság tekintetében, van egy további probléma, amely jogbizonytalanságot okoz a gazdasági szereplők körében és az érdekelt felek jogos bírálatához vezet: az a tény, hogy az intézmények hamarosan elfogadják az elavult, régi ICCAT-ajánlásokat – és különösen a földközi-tengeri kardhal, egy olyan ikonikus faj vonatkozásában, amelyre az ICCAT tavaly többéves helyreállítási tervet fogadott el.

Ez ahhoz a paradoxonhoz vezetne, hogy az Unió – e rendelet révén – olyan intézkedéseket fog elfogadni a kardhalról, amelyeket időközben egy új, a gazdasági szereplőkre már 2017 áprilisa óta alkalmazandó helyreállítási tervvel váltottak fel. Ez a helyzet jogilag – és ami mindennél fontosabb – politikailag elfogadhatatlan.

A helyzet annál is inkább elfogadhatatlan, mivel a Bizottság mintegy hat hónappal a földközi-tengeri kardhalról szóló 16-05. számú ajánlás ICCAT általi elfogadása után sem fogadott el semmilyen javaslatot ezen ajánlás átültetésére, noha általánosan elismert tény, hogy az állományok állapota kritikus, és hogy a helyreállítási terv már egyébként is alkalmazandó a gazdasági szereplők számára. Megjegyzendő, hogy ez az átültetés nem annyira bonyolult, mivel a rendelkezéseket már elfogadták és csak kisebb kiigazításokat kell a szövegen elvégezni.

Az Európai Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetektől érkező ajánlások átültetésére vonatkozó jövőbeni javaslatokat az elfogadásukat követő legfeljebb hat hónapon belül nyújtsa be.

A helyreállítási terv tartalmáról:

Az Európai Parlament üdvözli a 16-05. számú ICCAT-ajánlást, amely többéves helyreállítási tervet hoz létre a földközi-tengeri kardhal vonatkozásában.

Az Európai Parlament elismeri a kisüzemi földközi-tengeri halászat társadalmi-gazdasági dimenzióját és azt, hogy fokozatos megközelítésre és rugalmasságra van szükség az e halászatokkal való gazdálkodás során.

Kiemeli, hogy a helyreállítási terv sikere érdekében a szomszédos harmadik országoknak is komoly erőfeszítéseket kell tenniük e fajok hatékony kezelése céljából.

Végül hangsúlyozza, hogy a kvótákat tisztességesen kell a gazdasági szereplők között elosztani, figyelembe véve a termelési értékeket és az árbevételt. Az eresztőhálókkal illegálisan kifogott kvóták nem vehetők figyelembe a fogási adatok és a jogok kiszámítása során.”