Index 
Elfogadott szövegek
2017. április 5., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok
 Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalások
 A társasági jog egyes vonatkozásai ***I
 A veszélyes és ártalmas anyagokról szóló 2010. évi jegyzőkönyv – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – megerősítése és az ahhoz való csatlakozás ***
 A veszélyes és ártalmas anyagokról szóló 2010. évi jegyzőkönyvnek a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében történő megerősítése és az ahhoz való csatlakozás ***
 A Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvátországban történő alkalmazása *
 Orvostechnikai eszközök ***II
 In vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök ***II
 Pénzpiaci alapok ***I
 Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztató ***I
 A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ***
 A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (állásfoglalás)
 A rendkívüli tartalék igénybevétele
 A 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament
 1/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezet, amely az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló támogatás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló javaslatot kíséri
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: EGF/2017/000 TA 2017 - Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
 Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából
 A lettországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
 A szlovákiai, portugáliai, lettországi, litvániai, cseh köztársasági, észtországi, magyarországi, ciprusi, lengyelországi, svédországi, máltai és belgiumi DNS-adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
 A szlovákiai, bulgáriai, franciaországi, cseh köztársasági, litvániai, hollandiai, magyarországi, ciprusi, észtországi, máltai, romániai és finnországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
 A finnországi, a szlovéniai, a romániai, a lengyelországi, a svédországi, a litvániai, a bulgáriai, a szlovákiai és a magyarországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
 A máltai, ciprusi és észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
 A géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukorica
 A menekült- és migránsáramlatok kezelése: az EU külső tevékenységének szerepe

Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás mellőzése: a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok
PDF 257kWORD 44k
Az Európai Parlament határozata a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló 2017. március 8-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2017)01473 – 2017/2602(DEA))
P8_TA(2017)0101B8-0234/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2017)01473) (a továbbiakban: a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet),

–  tekintettel 2016. szeptember 14-i állásfoglalására a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, felhatalmazáson alapuló, 2016. június 30-i bizottsági rendeletről (C(2016)03999 – 2016/2816(DEA))(1),

–  tekintettel a Bizottság 2017. március 22-i levelére, melyben kérte a Parlamenttől annak kijelentését, hogy nem emel kifogást a módosított felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2017. március 28-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére, 10. cikke (2) bekezdésére, 13. cikke (5) bekezdésére és 31. cikkére,

–  tekintettel a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkalmazása kezdő napjának tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2340 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBA) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) 13. cikkére és 10. cikkének (1) bekezdésére, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, EIOPA) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5), továbbá az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, ESMA) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok elnökei által a Bizottság 2016. november 10-i kérését követően írt 2016. december 22-i levélre, melyben közlik, hogy módosítani kívánják az EBA, az ESMA és az EIOPA által az 1286/2014/EU rendelet 8. cikkének (5) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése és 13. cikkének (5) bekezdése alapján közösen benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteket,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

–  tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 105. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik francia bekezdésében említett határidőn belül – amely 2017. április 4-én járt le – nem érkezett kifogás,

A.  mivel a Parlament 2016. szeptember 14-i állásfoglalásában kifogást emelt az 1286/2014/EU rendeletet kiegészítő 2016. június 30-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben, és felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be egy módosított felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely kezeli a több lehetőséget kínáló lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek nem egyértelmű kezelésével, illetve az azzal kapcsolatos aggodalmakat, hogy egyes termékek esetében nem hangsúlyozzák megfelelően, hogy kedvezőtlen forgatókönyvek esetén a lakossági befektetők veszthetnek is pénzt, továbbá hogy nincs részletes útmutatás az „összetettségre utaló figyelmeztetés” használatára vonatkozóan;

B.  mivel 2016. szeptember 14-i állásfoglalásában a Parlament emlékeztetett, hogy a Gazdasági és Monetáris Bizottság elnöke és a Parlament tárgyalócsoportja 2016. június 30-án levelet küldött a Bizottságnak, melyben kérte a Bizottságtól, hogy vizsgálja meg, nem kell-e elhalasztani az 1286/2014/EU rendelet végrehajtását;

C.  mivel a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezései összhangban állnak a Parlament 2016. szeptember 14-i állásfoglalásában és az azt követően, a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet elfogadásának előkészítését célzó informális párbeszéd során meghatározott célokkal;

D.  mivel a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet tisztázza, hogy a mögöttes befektetési lehetőségeket tartalmazó, több lehetőséget kínáló lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek olyan előállítóinak, amelyek átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), vagy az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkében hivatkozott nem ÁÉKBV-alapok, nem kell a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó minden információt megadniuk, és engedélyezett számukra az ÁÉKBV-kra vonatkozó kulcsfontosságú befektetői információs dokumentumok használata, amelyek megfelelő eszközök a lakossági befektetők részletesebb tájékoztatására a szerződéskötés előtt;

E.  mivel a korábbi rendeletben szereplő három teljesítmény-forgatókönyvet alátámasztó számítások továbbra is történelmi adatokra alapulnak, a módosított felhatalmazáson alapuló rendelet egy negyedik teljesítmény-forgatókönyvet is tartalmaz; mivel a „stresszforgatókönyv” célja a termék azon jelentős kedvezőtlen hatásainak rögzítése, amelyeket nem fed le a jelenlegi „kedvezőtlen forgatókönyv”;

F.  mivel pontosították az összetettségre utaló figyelmeztetés használatát, azon lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek esetében írva elő annak alkalmazását, amelyek a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a biztosítási termékek értékesítéséről szóló (EU) 2016/97 irányelv értelmében „összetett termékek”;

G.  mivel a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum javasolt „Milyen termékről van szó?” című szakasza módosult, és a „Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?” című szakasza tartalmazza a biztosítási alapú befektetési termékek biometrikus összetevőivel kapcsolatos adminisztratív költségek ismertetését;

H.  mivel az (EU) 2016/2340 rendelet 12 hónappal későbbre, 2018. január 1-jére halasztotta el az 1286/2014/EU rendelet hatályba lépését;

1.  kijelenti, hogy a módosított felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0347.
(2) HL L 352., 2014.12.9., 1. o.
(3) HL L 354., 2016.12.23., 35. o.
(4) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.
(5) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.
(6) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.


Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalások
PDF 353kWORD 50k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalásokról (2017/2593(RSP))
P8_TA(2017)0102RC-B8-0237/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (5) bekezdésére, 4. cikkének (3) bekezdésére és 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. és 218. cikkére,

–  tekintettel az Egyesült Királyság miniszterelnöke által az Európai Tanácsnak 2017. március 29-én az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdése alapján eljuttatott értesítésre,

–  tekintettel az Egyesült Királyságban tartott népszavazásból eredő, az Európai Unióból való kilépésről szóló döntésről szóló, 2016. június 28-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unió jelenlegi intézményi struktúrájának esetleges változásairól és módosításairól szóló(2), a Lisszaboni Szerződésben rejlő lehetőségek kihasználásával az Európai Unió működésének javításáról szóló(3), valamint az euroövezet költségvetési lehetőségeiről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az Egyesült Királyság kormányától az Európai Tanácshoz érkezett értesítéssel megkezdődik a folyamat, amellyel az Egyesült Királyság tagállami státusza megszűnik az Európai Unióban, és a Szerződések a jövőben nem alkalmazandók rá;

B.  mivel ez egy példátlan és sajnálatos eset, hiszen tagállam eddig még soha nem hagyta el az Európai Uniót; mivel a kilépést rendezett módon kell végigvinni annak érdekében, hogy ne legyenek hátrányos hatásai az Európai Unióra, polgáraira és az európai integráció folyamatára;

C.  mivel az Európai Parlament az Európai Unió valamennyi polgárát képviseli és az Egyesült Királyság kilépéséhez vezető folyamat során mindvégig az ő érdekeik védelmében fog fellépni;

D.  mivel bár minden egyes tagállam szuverén joga kilépni az Európai Unióból, a bent maradó tagállamoknak kötelességük egységben fellépni az Európai Unió érdekei és integritása védelmében; mivel ennek megfelelően a tárgyalások egyfelől az Egyesült Királyság, másfelől az Európai Unió és a bent maradó 27 tagállam (EU-27) nevében fellépő Bizottság között folynak majd;

E.  mivel az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről folytatandó tárgyalások az után veszik kezdetüket, hogy az Európai Tanács elfogadta a tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat; mivel ez az állásfoglalás a Parlament álláspontját tartalmazza ezen iránymutatásokkal kapcsolatban, és egyúttal alapját képezi a tárgyalásokról és az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti bármely megállapodásról a Parlament által készítendő értékelésnek;

F.  mivel az Egyesült Királyság mindaddig, amíg el nem hagyja az Európai Uniót, élvezi a Szerződésekből eredő valamennyi jogát, illetve teljesítenie kell az azokból eredő valamennyi kötelezettségét, beleértve az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt jóhiszemű együttműködés elvét;

G.  mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-i értesítésében kifejezte szándékát, hogy kikerüljön az Európai Unió Bíróságának joghatósága alól;

H.  mivel az Egyesült Királyság kormánya ugyanezen értesítésben jelezte, hogy az Európai Unióval való jövőbeli kapcsolatában nem szerepel sem a belső piaci tagsága, sem a vámunióban való tagsága;

I.  mivel ugyanakkor az Egyesült Királyság folytatódó tagsága a belső piacban, az európai gazdasági térségben és/vagy a vámunióban lett volna az optimális megoldás mind az Egyesült Királyság, mind az EU-27 számára; mivel erre mindaddig nincs lehetőség, amíg az Egyesült Királyság kormánya fenntartja ellenvetéseit a négy szabadsággal és az Európai Unió Bíróságának joghatóságával szemben, elutasítja, hogy hozzájáruljon az Unió általános költségvetéséhez és saját kereskedelmi politikát kíván folytatni;

J.  mivel az Európai Unió elhagyásáról szóló népszavazás eredménye alapján az Európai Tanács 2016. február 18–19-i következtetéseihez csatolt, „az Egyesült Királyság Európai Unión belüli helyzetének új rendezéséről” szóló határozat valamennyi rendelkezését tekintve mindenképpen semmis és érvénytelen;

K.  mivel a tárgyalásokat a jogi stabilitás fenntartásának és a zavarok korlátok közé szorításának céljával kell folytatni, valamint világos jövőképet kell a polgárok és más jogalanyok elé tárni;

L.  mivel az értesítés visszavonásának az EU-27 egésze által támasztott feltételeknek kell megfelelnie és nem használható fel eljárási eszközként vagy fogásként az Egyesült Királyság tagviszonya jelenlegi feltételeinek javítására;

M.  mivel a kilépéséről szóló megállapodás hiányában az Egyesült Királyság 2019. március 30-án automatikusan és rendezetlen módon hagyná el az Európai Uniót;

N.  mivel az Egyesült Királyság nagyszámú polgára – Észak-Írországban és Skóciában többségük – szavazott az Európai Unióban való maradásra;

O.  mivel az Európai Parlamentet különösen aggasztják az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének következményei Észak-Írországra és Írországgal való kapcsolatainak jövőjére nézve; mivel e tekintetben létfontosságú a béke megőrzése, illetve – az Unió aktív közreműködésével kialkudott – nagypénteki megállapodás fenntartása annak valamennyi részletében, ahogyan erre az Európai Parlament az észak-írországi békefolyamatról szóló, 2014. november 13-i állásfoglalásában rámutatott(5);

P.  mivel az Egyesült Királyság kilépésének arra kell késztetnie az EU-27-et és az uniós intézményeket, hogy jobban kezeljék a jelenlegi kihívásokat, elgondolkozzanak jövőjükön és erőfeszítéseiken, amelyekkel az európai projekt hatékonyabbá, demokratikusabbá és polgárközelibbé tehető; emlékeztet a pozsonyi útitervre, az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásaira, az Európai Bizottság 2017. március 1-jei, Európa jövőjéről szóló fehér könyvére, a 2017. március 25-i római nyilatkozatra és a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2017. január 17-i javaslataira, amelyek a gondolkodás kiindulópontjaiként szolgálhatnak;

1.  tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormányától az Európai Tanácsnak küldött értesítést, amely hivatalossá teszi az Egyesült Királyság döntését arról, hogy kilép az Európai Unióból;

2.  felhív az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások mihamarabbi megkezdésére, az EUSZ 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  újfent hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kilépésről szóló megállapodás és bármiféle esetleges átmeneti megállapodás(ok) jóval a 2019 májusában esedékes európai parlamenti választások előtt lépjenek hatályba;

4.  emlékeztet rá, hogy a kilépésről szóló megállapodást csak az Európai Parlament egyetértésével lehet megkötni, és ez igaz bármiféle, az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolataira vonatkozó esetleges jövőbeli megállapodásra, valamint bármiféle esetleges átmeneti megállapodásra is;

A tárgyalások általános elvei

5.  elvárja, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésének biztosítása végett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokat jóhiszeműen és teljes átláthatósággal folytassák; emlékeztet rá, hogy az Egyesült Királyság mindaddig élvezi az európai uniós tagságából eredő jogait, amíg a kilépésről szóló megállapodás hatályba nem lép, és ennek megfelelően abból eredő kötelezettségei és kötelezettségvállalásai is továbbra is érvényben vannak;

6.  emlékeztet rá e tekintetben, hogy ellentétes lenne az uniós joggal, ha az Egyesült Királyság már kilépése előtt tárgyalásokat kezdene esetleges kereskedelemi megállapodásokról harmadik országokkal; hangsúlyozza, hogy egy ilyen lépés ellentmondana az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében rögzített jóhiszemű együttműködés elvével, és olyan következményekkel járna, mint például az Egyesült Királyság kizárása az EUMSZ 218. cikkében kifejtett, a kereskedelmi tárgyalásokhoz kapcsolódó eljárásokból; hangsúlyozza, hogy ugyanígy kell eljárni más olyan szakpolitikai területeken is, ahol az Egyesült Királyság továbbra is hatással lehet még az uniós jogalkotásra, fellépésekre, stratégiákra vagy közös politikákra oly módon, hogy mint távozó tagállam inkább saját, semmint az Európai Unió és az EU-27 érdekeit tartaná szem előtt;

7.  figyelmeztet rá, hogy bármely olyan, a kilépésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó kérdésről szóló és/vagy az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatát érintő kétoldalú megállapodás egy vagy több bent maradó tagállam és az Egyesült Királyság között, amelyet az EU-27 nem hagyott jóvá, ugyancsak ellentétes lenne a Szerződésekkel; figyelmeztet továbbá arra, hogy különösen ez lenne a helyzet bármely olyan kétoldalú megállapodás és/vagy szabályozási vagy felügyeleti gyakorlat esetében, amely például az Egyesült Királyságban települt pénzügyi intézmények számára az Unió szabályozási keretének sérelmére kivételezett hozzáférést tenne lehetővé a belső piachoz, vagy az EU-27 Egyesült Királyságban tartózkodó polgárainak (vagy fordítva) jogállását érintené;

8.  véleménye szerint a megbízatásnak és a tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásoknak a teljes tárgyalási folyamat során maradéktalanul összhangban kell lenniük az EU-27 polgárainak álláspontjával és érdekeivel, beleértve Írországéit is, amelyeket különösen érint majd az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból;

9.  reményei szerint ezen feltétek mentén az Európai Unió és az Egyesült Királyság tisztességes, a lehetőségekhez képest közeli és kiegyensúlyozott kapcsolatot alakít majd ki egymással a jogokat és a kötelezettségeket tekintve; sajnálja az Egyesült Királyság kormányának azon döntését, hogy nem vesz részt a belső piacban, az európai gazdasági térségben és a vámunióban; úgy véli, hogy egy, az Unióból kivonuló állam nem élvezheti ugyanazon előnyöket, mint az európai uniós tagállamok, és ennek megfelelően kijelenti, hogy semmiféle ennek ellentmondó megállapodáshoz nem fogja megadni egyetértését;

10.  megerősíti, hogy a belső piaci és a vámunióbeli tagság magában foglalja a négy szabadság, az Európai Unió Bírósága joghatósága, az általános költségvetési hozzájárulások és az Európai Unió közös kereskedelempolitikájához való csatlakozás elfogadását;

11.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak teljesítenie kell valamennyi jogi, pénzügyi és költségvetési kötelezettségét, beleértve a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos – a kilépés napjáig és az után esedékes – kötelezettségvállalásait;

12.  tudomásul veszi a 27 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság 2016. december 15-i nyilatkozatában foglalt, a tárgyalások megszervezésére vonatkozó javasolt rendelkezéseket; üdvözli az Európai Bizottság mint uniós tárgyalófél, a Bizottság részéről pedig Michel Barnier mint főtárgyaló kinevezését; rámutat, hogy az Európai Parlament teljes körű részvétele szükséges előfeltétele annak, hogy megadja egyetértését az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti bármiféle megállapodáshoz;

A tárgyalások ütemezése

13.  hangsúlyozza, hogy az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tárgyalásoknak az Egyesült Királyság kilépésének körülményeiről kell szólniuk, figyelemmel az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatainak keretére is;

14.  egyetért azzal, hogy lényegi előrelépést kell elérni a kilépésről szóló megállapodás felé, minek utána el lehet kezdeni az esetleges átmeneti megállapodásokról szóló tárgyalásokat az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatainak szándékolt kerete alapján;

15.  megállapítja, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság mint harmadik ország jövőbeli kapcsolatairól szóló megállapodás csak akkor köthető meg, ha az Egyesült Királyság már kilépett az Európai Unióból;

Kilépési megállapodás

16.  kijelenti, hogy a kilépésről szóló megállapodásnak összhangban kell lennie a Szerződésekkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával, aminek hiányában az Európai Parlament egyetértését nem adja meg;

17.  véleménye szerint a kilépési megállapodásban szerepelniük kell a következő elemeknek:

   az Egyesült Királyságban élő vagy korábban ott élt európai uniós polgárok, illetve a más tagállamokban élő vagy korábban ott élt egyesült királyságbeli polgárok jogállása, továbbá a jogaikra vonatkozó egyéb rendelkezések;
   az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti pénzügyi kötelezettségek rendezése;
   az Európai Unió külső határa;
   az Egyesült Királyság által az Európai Unió tagállamaként vállalt nemzetközi kötelezettségek helyzete, lévén hogy a 27 bent maradó európai tagállamból álló Európai Unió jogutóda lesz a 28 tagállamból álló Európai Uniónak;
   a jogalanyok – köztük a vállalatok – jogbiztonsága;
   az Európai Unió Bíróságának kijelölése illetékes hatóságként a kilépési megállapodás értelmezésére és érvényesítésére;

18.  igényli a tisztességes bánásmódot az Egyesült Királyságban élő vagy korábban ott élt EU-27 tagállami polgárokkal, illetve az EU-27 tagállamokban élő vagy korábban ott élt egyesült királyságbeli polgárokkal szemben, és úgy véli, hogy a tárgyalások során az ő érdekeiknek teljes mértékben érvényesülniük kell; követeli ezért, hogy az Egyesült Királyságban élő európai uniós polgárok és az Európai Unióban élő egyesült királyságbeli polgárok esetében érvényesüljenek a viszonosság, az egyenlőség, az egyenértékűség, a megkülönböztetésmentesség elvei, továbbá kéri az uniós jogszabályok integritásának védelmét, beleértve az Alapjogi Chartát és az érvényesítéséhez szükséges keretet; hangsúlyozza, hogy a mozgás szabadságához fűződő jogok bármiféle, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének napja előtti csorbítása – beleértve az uniós állampolgárok közötti különbségtételt az ott-tartózkodáshoz való jog megszerzése terén – ellentétes lenne az uniós joggal;

19.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királysággal való, az Európai Unió Számvevőszék által auditált éves beszámolóin alapuló egyszeri pénzügyi elszámolásnak ki kell terjednie a fennálló kötelezettségekből eredő valamennyi jogi felelősségre, valamint rendelkeznie kell a mérlegen kívüli tételekről, a függő kötelezettségekről és más, a kilépéssel közvetlenül összefüggő pénzügyi költségekről;

20.  elismeri, hogy az Ír-sziget egyedülálló helyzetét és a várható sajátos körülményeket rendezni kell a kilépési megállapodásban; sürgeti, hogy minden – az európai uniós joggal és az 1998. évi nagypénteki megállapodással összhangban álló – eszközt és intézkedést vessenek be annak érdekében, hogy enyhítsék az Egyesült Királyság kilépése által az Írország és Észak-Írország közötti határra gyakorolt hatásokat; hangsúlyozza ennek megfelelően, hogy feltétlenül szükség van az észak-írországi békefolyamat folytatódásának és stabilitásának biztosítására, valamint a kemény határ megjelenésének megelőzésére;

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatai

21.  tudomásul veszi az Egyesült Királyság kormányának 2017. március 29-i értesítését és 2017. február 2-i, „Az Egyesült Királyság kilépése és új partnerség az Európai Unióval” című fehér könyvét;

22.  véleménye szerint az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatoknak kiegyensúlyozottaknak és átfogóaknak kell lenniük és mindkét fél polgárainak érdekeit kell szolgálniuk, és ennek megfelelően a tárgyalásokra elegendő időt kell fordítani; hangsúlyozza, hogy ki kell terjedniük a közös érdekű területekre, ugyanakkor tiszteletben tartva az Európai Unió jogrendszerének integritását és az Európai Unió alapelveit és alapértékeit, beleértve a belső piac integritását és az Európai Unió döntéshozatali képességét és önállóságát; megállapítja, hogy az EUSZ 8. cikke és az EUMSZ 217. cikke, amelyek alapján „kölcsönös jogok és kötelezettségek, közös fellépés és különleges eljárások által jellemzett társulást létrehozó megállapodásokat köthet”, megfelelő keretet biztosíthat ezekhez a kapcsolatokhoz;

23.  kijelenti, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások eredményétől függetlenül, nem köthető semmilyen kompromisszum egyfelől a belső és külső biztonság – beleértve a védelmi együttműködést is –, másfelől a jövőbeli gazdasági kapcsolatrendszer között;

24.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti bármely jövőbeli megállapodás attól függ, hogy az Egyesült Királyság továbbra is tiszteletben tartja-e a nemzetközi kötelezettségekben előírt normákat – beleértve az emberi jogokat –, valamint az uniós jogszabályokat és szakpolitikákat, többek között a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem, a tisztességes verseny, a kereskedelem és a szociálpolitika – különös tekintettel a szociális dömping elleni védelemre – terén;

25.  ellenez minden, esetenkénti vagy ágazati rendelkezéseket – beleértve a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozóakat is – tartalmazó jövőbeli megállapodást az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, amely kivételezett hozzáférést tenne lehetővé a belső piachoz és/vagy a vámunióhoz az Egyesült Királyságban települt vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy kilépése után az Egyesült Királyság a harmadik országokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá fog esni;

26.  megállapítja, hogy ha az Egyesült Királyság azt igényli, hogy részt vehessen bizonyos európai uniós programokban, azt csak harmadik országként teheti majd, beleértve a megfelelő költségvetési hozzájárulást és a meglévő joghatósági ellenőrzést; ebben az összefüggésben üdvözölné további részvételét számos programban, például az Erasmusban;

27.  megállapítja, hogy az Egyesült Királyságban számos polgár kifejezte erős ellenérzését az EUMSZ 20. cikke alapján jelenleg élvezett jogainak elvesztése miatt; javasolja, hogy az EU-27 vizsgálja meg, miképpen lehetne ezen enyhíteni az Unió elsődleges joga által megszabott határokon belül, egyidejűleg teljes mértékben tiszteletben tartva a viszonosság, az egyenlőség, az egyenértékűség és a megkülönböztetésmentesség elveit;

Átmeneti szabályok

28.  véleménye szerint a jogbiztonságot és folytonosságot garantáló átmeneti intézkedésekben csak akkor lehet megállapodni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, ha azok biztosítják a jogok és kötelezettségek megfelelő egyensúlyát a két fél között, megóvják az Európai Unió jogrendszerének integritását, és az Európai Unió Bírósága lesz illetékes bármely jogi probléma rendezésében; úgy véli ezenkívül, hogy időben szigorúan korlátozottnak kell lenniük, nem haladva meg a három évet, figyelemmel arra, hogy semmiképpen nem helyettesíthetik az európai uniós tagságot;

Az EU-27 és az uniós intézmények előtt álló kérdések

29.  felhív mielőbbi megállapodás létrehozatalára az Európai Bankhatóság és az Európai Gyógyszerügynökség áthelyezését illetően, és hogy az áthelyezés folyamata minél előbb végrehajtható legyen;

30.  rámutat, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően szükség lehet az uniós jog felülvizsgálatára és kiigazítására;

31.  véleménye szerint a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó két esztendejét illetően nincs szükség felülvizsgálatra, és az Egyesült Királyság kilépésének hatását az éves költségvetési eljárás eszközeivel kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret kérdésében – beleértve a saját források kérdését – haladéktalanul meg kell indulnia a munkának az uniós intézmények és az EU-27 között;

32.  kötelezettséget vállal rá, hogy időben befejezi – az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése alapján, illetőleg az EUMSZ 223. cikkének megfelelően az Európai Unió választójogi reformjáról szóló, 2015. november 11-i állásfoglalásához(6) csatolt javaslata alapján – az Európai Parlament összetételével és a választási eljárással kapcsolatos jogalkotási eljárásokat; ezenkívül – és figyelemmel állásfoglalása P. preambulumbekezdésére – úgy vélekedik, hogy az Egyesült Királyság kilépéséről és a vele való új kapcsolatrendszer kiépítéséről szóló tárgyalások folyamán a bent maradó 27 európai uniós tagállamnak az uniós intézményekkel együtt, a széles nyilvánosságot bevonó párbeszéd útján erősítenie kell a jelenlegi Európai Uniót, valamint meg kell kezdeni az annak jövőjére vonatkozó, elmélyült intézményközi gondolkodást;

Záró rendelkezések

33.  fenntartja magának a jogot, hogy kinyilvánítsa álláspontját az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokról, és hogy adott esetben – a tárgyalások előrehaladásának vagy megfeneklésének függvényében – további állásfoglalásokat fogadjon el, beleértve egyedi területeket vagy ágazati kérdéseket is;

34.  elvárja, hogy az Európai Tanács figyelembe vegye ezt az állásfoglalást a tárgyalási keretet meghatározó iránymutatások elfogadásakor és az Európai Unió által követendő átfogó álláspontok és elvek kidolgozásakor;

35.  úgy határoz, hogy a megállapodás(ok)ra vonatkozó végső álláspontját az Európai Parlament ezen és ezt követő állásfoglalásai tartalmának való megfelelés vizsgálata alapján alakítja ki;

o
o   o

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Egyesült Királyság kormányának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0294.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0048.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0049.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0050.
(5) HL C 285., 2016.8.5., 9. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0395.


A társasági jog egyes vonatkozásai ***I
PDF 245kWORD 48k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (kodifikált szöveg) (COM(2015)0616 – C8-0388/2015 – 2015/0283(COD))
P8_TA(2017)0103A8-0088/2017

(Rendes jogalkotási eljárás – kodifikáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0616),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) és (2) bekezdésének g) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0388/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. április 27-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogszabályszövegek kodifikálásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel az eljárási szabályzat 103. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0088/2017),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot,;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra a a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (kodifikált szöveg)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1132 irányelvvel.)

(1) HL C 264., 2016.7.20., 82. o.
(2) HL C 102., 1996.4.4., 2. o.


A veszélyes és ártalmas anyagokról szóló 2010. évi jegyzőkönyv – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – megerősítése és az ahhoz való csatlakozás ***
PDF 248kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló tanácsi határozattervezetről (13806/2015 – C8-0410/2015 – 2015/0135(NLE))
P8_TA(2017)0104A8-0076/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (13806/2015),

–  tekintettel a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezményre (az „1996. évi HNS-egyezmény”),

–  tekintettel az 1996. évi HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0410/2015),

–  tekintettel a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezmény (a HNS-egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásáról szóló, 2002. november 18-i 2002/971/EK tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére(2),

–  tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2016. június 8-i átmeneti állásfoglalására(3),

–  tekintettel az átmeneti állásfoglalás 2016. október 4-i Bizottság általi nyomon követésére,

–  tekintettel a szóban forgó tanácsi határozattervezet megfelelő jogalapjáról a Jogi Bizottság által 2016. február 19-én elfogadott, levél formájában megfogalmazott és a Jogi Bizottság időközi jelentéséhez csatolt véleményre(4) (A8-0191/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására (A8-0076/2017),

1.  egyetért a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítésével és az ahhoz való csatlakozással;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 337., 2002.12.13., 55. o.
(2) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0259.
(4) PE576.992.


A veszélyes és ártalmas anyagokról szóló 2010. évi jegyzőkönyvnek a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében történő megerősítése és az ahhoz való csatlakozás ***
PDF 249kWORD 43k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok tekintetében – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséről és az ahhoz való csatlakozásról szóló tanácsi határozattervezetről (14112/2015 – C8-0409/2015 – 2015/0136(NLE))
P8_TA(2017)0105A8-0078/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14112/2015),

–  tekintettel a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezményre („1996. évi HNS-egyezmény”),

–  tekintettel az 1996. évi HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0409/2015),

–  tekintettel a Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló 1996. évi nemzetközi egyezmény (a HNS egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásáról szóló, 2002. november 18-i 2002/971/EK tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Bíróság 2014. október 14-i véleményére(2),

–  tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2016. június 8-i átmeneti állásfoglalására(3),

–  tekintettel az átmeneti állásfoglalás 2016. október 4-i Bizottság általi nyomon követésére,,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság ajánlására (A8-0078/2017),

1.  egyetért a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok tekintetében – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítésével és az ahhoz való csatlakozással;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 337., 2002.12.13., 55. o.
(2) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0260.


A Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvátországban történő alkalmazása *
PDF 242kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0017 – C8-0026/2017 – 2017/0011(NLE))
P8_TA(2017)0106A8-0073/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0017),

–  tekintettel a 2011. december 9-i csatlakozási okmány(1) 4. cikkének (2) bekezdésére, amelynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0026/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0073/2017),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 112., 2012.2.24., 21. o.


Orvostechnikai eszközök ***II
PDF 247kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10728/4/2016 – C8-0104/2017 – 2012/0266(COD))
P8_TA(2017)0107A8-0068/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10728/4/2016 – C8-0104/2017),

–  tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0542) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 67a. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0068/2017),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 133., 2013.5.9., 52. o.
(2) 2014. április 2-án elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0266.


In vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök ***II
PDF 251kWORD 43k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (10729/4/2016 – C8-0105/2017 – 2012/0267(COD))
P8_TA(2017)0108A8-0069/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10729/4/2016 – C8-0105/2017),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0541) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 67a. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0069/2017),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

3.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

4.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

5.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet 4. cikkében foglalt, a genetikai vizsgálatok tekintetében történő tájékoztatással és tanácsadással kapcsolatos rendelkezésekről

Legkésőbb öt évvel a rendelet alkalmazásának kezdő napját követően és a rendelet 111. cikkében előírt, a 4. cikk alkalmazásának felülvizsgálata keretében a Bizottság jelentést készít a tagállamok 4. cikkben foglalt, a genetikai vizsgálatok tekintetében történő tájékoztatásra és tanácsadásra vonatkozó kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatairól. A Bizottság a különböző gyakorlatokról elsősorban a rendelet kettős célkitűzésének, nevezetesen a magas szintű betegbiztonságnak, valamint a belső piac zökkenőmentes működésének garantálása fényében fog beszámolni.

A Bizottság nyilatkozata az életvezetési és jólléti célokból alkalmazott genetikai vizsgálatokról

Az életvezetési és jólléti célokból alkalmazott genetikai vizsgálatok tekintetében a Bizottság hangsúlyozza, hogy a nem orvosi rendeltetésű eszközök – ideértve az egyének egészségtudatos viselkedését, egészségi állapotát, életminőségét és jóllétét közvetlenül vagy közvetve javító eszközöket – nem tartoznak az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendelet 2. cikkének (Fogalommeghatározások) hatálya alá. A Bizottság ennek ellenére a tagállamok piacfelügyeleti tevékenységei alapján nyomon kívánja követni azon konkrét biztonsági kérdéseket, amelyek az ilyen eszközök használatával összefüggésben állhatnak.

(1) HL C 133., 2013.5.9., 52. o.
(2) 2014. április 2-án elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0267.


Pénzpiaci alapok ***I
PDF 250kWORD 57k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a pénzpiaci alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2013)0615 – C7-0263/2013 – 2013/0306(COD))
P8_TA(2017)0109A8-0041/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0615),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0263/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2014. május 21-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2016. december 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0041/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra a pénzpiaci alapokról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1131 rendelettel.)

(1) HL C 255., 2014.8.6., 3. o.
(2) HL C 170., 2014.6.5., 50. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2015. április 29-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0170).


Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztató ***I
PDF 250kWORD 54k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2015)0583 – C8-0375/2015 – 2015/0268(COD))
P8_TA(2017)0110A8-0238/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0583),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0375/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2016. március 17-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. március 16-i véleményére(2),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2016. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0238/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. április 5-én került elfogadásra az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1129 rendelettel.)

(1) HL C 195., 2016.6.2., 1. o.
(2) HL C 177., 2016.5.18., 9. o.
(3) Ez az álláspont lép a 2016. szeptember 15-én elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0353.


A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ***
PDF 248kWORD 44k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről (14942/2016 – C8-0103/2017 – 2016/0283(APP))
P8_TA(2017)0111A8-0110/2017

(Különleges jogalkotási eljárás – egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2016)0604),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezetre (14942/2016) és az arra vonatkozó tanácsi helyesbítésre (14942/2016 COR2),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0103/2017),

–  tekintettel a Tanács 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. március 7-i elvi megállapodására(1),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a rendelettervezetről szóló, 2017. április 5-i nem jogalkotási állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 86. cikkére, valamint 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság ajánlására (A8-0110/2017),

1.  egyetért a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló, jelen állásfoglaláshoz mellékelt tanácsi rendelet tervezetével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET

Tervezet: a Tanács (EU, Euratom) 2017/… rendelete a 2013–2014-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2017/1123 tanácsi rendelettel.)

(1) 7030/2017 és 7031/2017 COR1.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0112.


A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (állásfoglalás)
PDF 358kWORD 50k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. április 5-i nem jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelet tervezetéről (14942/2016 – C8-0103/2017 – 2016/0283(APP)2017/2051(INI))
P8_TA(2017)0112A8-0117/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2016)0604),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezetre (14942/2016) és az arra vonatkozó tanácsi helyesbítésre (14942/2016 COR2),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0103/2017),

–  tekintettel a Tanács 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. március 7-i elvi megállapodására(1),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0117/2017),

1.  jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatait;

2.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatot;

3.  tudomásul veszi a Tanács és a Bizottság egyoldalú nyilatkozatait;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET

NYILATKOZATOK

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a többéves pénzügyi keret fennmaradó időszakát érintő növelésekről (kiegészítő összegekről)

Az Európai Parlament és a Tanács a többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata keretében megállapodott az alábbi táblázatban lévő, a Bizottság által javasolt összegű növelésekről, amelyeket a 2017-től 2020-ig terjedő időszak éveiben(5), az éves költségvetési eljárás keretében, a költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül kell végrehajtani:

 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR

1a.  alfejezet

 

Horizont 2020

200

CEF – közlekedés

300

Erasmus+;

100

COSME

100

Wifi4EU*

25

ESBA*

150

1a.  alfejezet összesen

875

1b.  alfejezet (IFK)

1200**

3.  fejezet

2549

4.  fejezet*

1385

1a., 1b., 3. és 4. fejezet összesen

6009

* Nem befolyásolja az 1a. alfejezetbe és a 4. fejezetbe tartozó jogalkotási javaslatok tervezeteiről folyó tárgyalások kimenetelét.

** Négy évre elosztva (2017–2020).

Összesen 945 millió EUR – ebből 875 millió EUR az 1a. alfejezetet, 70 millió EUR pedig a 4. fejezetet érintően – átcsoportosításáról határoznak majd az éves költségvetési eljárásban.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a kifizetetlen számlák miatti túlzott összegű fizetési hátralék felhalmozódásának elkerüléséről

Az Európai Parlament és a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kísérje szoros figyelemmel a 2014–2020-as időszak programjainak végrehajtását annak érdekében, hogy a kifizetési előirányzatok rendben, az engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelően alakuljanak. Felkérik a Bizottságot, hogy ebből a célból a jelenlegi pénzügyi keretből még hátralévő időtartam alatt mindvégig kellő időben, rendszeresen bocsássa rendelkezésre a helyzet állására vonatkozó aktualizált számadatokat és a kifizetési előirányzatokra vonatkozó becsléseket. Az Európai Parlament és a Tanács a kifizetetlen számlák miatti túlzott összegű fizetési hátralék felhalmozódásának elkerülése, valamint a kifizetési igények megfelelő megtérítésének biztosítása érdekében kellő időben el fogja fogadni a szükséges határozatokat a jogos igényekre vonatkozóan.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a speciális eszközök céljára történő kifizetésekről

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodott az (EU) 2015/435 határozat módosítására vonatkozó javaslat kiigazításáról annak érdekében, hogy az semmilyen formában se befolyásolja általános módon az egyéb speciális eszközök céljára történő kifizetések jellegét.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a személyzeti állomány 2013 és 2017 közötti 5%-os, fokozatos csökkentésére vonatkozó célkitűzés megvalósulásának független értékeléséről

Az Európai Parlament és a Tanács azt javasolja, hogy a személyzet 2013 és 2017 közötti 5%-os, fokozatos csökkentésére vonatkozó célkitűzés megvalósulását független értékelés keretében vizsgálják meg minden intézmény, ügynökség és szerv vonatkozásában, amint ez a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásban szerepel. Az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az értékelés megállapításainak fényében nyújtsa be a megfelelő intézkedési javaslatot.

Az Európai Parlament nyilatkozata a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával kapcsolatos együttes nyilatkozatokról

Az Európai Parlament emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló módosított rendeletet kísérő négy együttes nyilatkozat politikai természetű, bármilyen jogi következmény nélkül.

A növelésekről (kiegészítő összegekről) és az uniós programokra való átcsoportosításokról szóló közös nyilatkozatot illetően emlékeztetünk arra, hogy a Szerződések rendelkezései szerint a költségvetési hatóság határozza meg az uniós költségvetés szintjét és tartalmát az éves költségvetési eljárás révén. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a költségvetési hatóság egyenjogú tagjaként maradéktalanul gyakorolni fogja előjogait, amelyeket nem csorbít semmilyen politikai nyilatkozat. Az együttes nyilatkozat szövege egyértelműen tükrözi továbbá a költségvetési hatóság előjogai tiszteletben tartásának szükségességét.

Az Európai Parlament ezért úgy tekinti, hogy az együttes nyilatkozatban jelzett mennyiségek referenciamennyiségek, amelyeket az éves költségvetési eljárás keretében kell megvizsgálni, figyelembe véve minden egyes éves költségvetés konkrét körülményeit. Különösen az 1a. alfejezetet és a 4. fejezetet érintő javasolt átcsoportosításokat illetően kívánja az Európai Parlament eseti alapon vizsgálni a Bizottság javaslatait annak biztosítása érdekében, hogy egyik fő uniós program esetében se maradjon érvényben csökkentés, különösen akkor, ha a programok növekedést és munkahelyeket eredményeznek, vagy sürgető aktuális szükségleteket elégítenek ki, és magas végrehajtási arány jellemzi őket.

Nyilvánvaló, hogy az együttes nyilatkozatban a még elfogadásra váró jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban jelzett összegek semmiképp sem befolyásolják a jogalkotási tárgyalások kimenetelét.

A Tanács nyilatkozata a speciális eszközök céljára történő kifizetésekről

A Tanács azt javasolja, hogy maradjon fenn a jelenlegi helyzet, és a többéves pénzügyi keret jelenlegi értékelése/felülvizsgálata keretében ne határozzanak meg általános és átfogó szabályt az egyéb speciális eszközök céljára történő kifizetések tekintetében. A Tanács Jogi Szolgálata a véleményében kifejtette, hogy a költségvetési hatóság eseti alapon, egy-egy adott igénybevétel vonatkozásában szabadon dönthet majd arról, hogy az annak megfelelő kifizetéseket részben vagy egészben a többéves pénzügyi keret felső határai felett kell-e figyelembe venni vagy sem.

A Bizottság nyilatkozata az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megerősítéséről, valamint a migrációs válság és a biztonsági kérdések kezelését segítő egyéb intézkedésekről

Amennyiben az ifjúsági munkanélküliség terén 2013 óta megfigyelhető csökkenő tendencia ismét megfordulna, meg kell fontolni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre fordítandó 1,2 milliárd EUR – a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata keretében elfogadott összeg – megemelését a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékon belül rendelkezésre álló tartaléksáv igénybevételével, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 14. cikkének megfelelően. A Bizottság ennek érdekében rendszeres jelentést fog készíteni a statisztikai adatok alakulásáról, és szükség esetén költségvetés-módosítási tervezetet fog benyújtani.

A fentiek sérelme nélkül prioritásként mérlegelni kell, hogy további rendelkezésre álló tartaléksávokat vegyünk igénybe az európai fiatalokba történő befektetés céljából, illetve a migrációs válság és a biztonsági kérdések belső és külső dimenziójának kezelését elősegítő intézkedésekre, amennyiben olyan új szükségletek merülnének fel, amelyeket a jelenlegi jóváhagyott források nem fedeznek. A Bizottság ennek érdekében szükség esetén javaslatokat fog előterjeszteni, egyúttal szem előtt tartva, hogy megfelelő mozgásteret kell fenntartani az előre nem látható eseményekre és a már elfogadott programok zökkenőmentes végrehajtására.

(1) 7030/2017 és 7031/2017 COR1.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.
(4)Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0111.
(5) A kiegészítő összegek teljes állományának egy részéről már a 2017-es költségvetési eljárásban megállapodás született. A 2017-es költségvetésben ez az 1a. alfejezet esetében 200 millió EUR, a 4. fejezet esetében pedig 725 millió EUR összeget jelent. Emellett az Európai Parlament és a Tanács megállapodott abban, hogy 2017-ben az 1b. alfejezetben 500 millió EUR összeget biztosít az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára, amelyet a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból kell finanszírozni, és amely költségvetés-módosítással kerül végrehajtásra 2017-ben. Végezetül az Európai Parlament és a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy amint a jogalap elfogadásra kerül, költségvetés-módosításban kérje 2017-ben a szükséges előirányzatokat az EFFA uniós költségvetésből való finanszírozásának biztosítása céljából.


A rendkívüli tartalék igénybevétele
PDF 252kWORD 44k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló (EU) 2015/435 határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2016)0607 – C8-0387/2016 – 2016/2233(BUD))
P8_TA(2017)0113A8-0104/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0607 – C8-0387/2016),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 6. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2), és különösen annak 14. pontjára,

–  tekintettel a Tanács 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2017. március 7-i elvi megállapodására(3),

–  tekintettel a rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló, 2014. december 17-i (EU) 2015/435 európai parlamenti és tanácsi határozatról szóló javaslatra(4),

–  tekintettel a rendkívüli tartalék 2014. évi igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2014. december 17-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(6) és a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0104/2017),

A.  mivel 2014-ben az Európai Parlament és a Tanács 3 168 233 715 EUR összegű kifizetési előirányzat formájában mozgósította a rendkívüli tartalékot; mivel a rendkívüli tartalék igénybevétele magában foglalt 350 millió EUR összeget a speciális eszközök céljára történő kifizetések kezeléséről szóló megállapodás létrejöttéig;

B.  mivel a határozat értelmében 2 818 233 715 EUR összeg ellentételezésére kerül sor a 2018–2020-as időszakra, valamint a Bizottság felkérést kapott, hogy kellő időben terjesszen elő javaslatot a fennmaradó 350 millió EUR összegre vonatkozóan;

C.  mivel a többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata keretében benyújtott középtávú kifizetési előrejelzés szerint a 2018–2020-as időszakban várhatóan nehezen lesznek tarthatók az éves kifizetési felső határok;

D.  mivel a 2017-re vonatkozó költségvetésben a kifizetési felső határ alatti, 9,8 milliárd EUR összegű mozgástér lehetővé teszi a 2014-ben igénybe vett teljes összeg ellentételezését;

1.  üdvözli a Bizottságnak a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata részeként tett javaslatát;

2.  úgy véli, hogy a 2014-ben igénybe vett teljes 2 818 233 715 EUR összegnek a 2017-es költségvetés kifizetési felső határból történő ellentételezése nagyobb rugalmasságot biztosít majd a többéves pénzügyi keret második felére, és elő fogja segíteni egy újabb kifizetési válság elkerülését;

3.  hangsúlyozza, hogy a fennmaradó 350 millió EUR összeg ellentételezésből való kizárása megerősíti a Parlament régóta fenntartott azon álláspontját, hogy a speciális eszközökre vonatkozó kifizetési előirányzatokat a többéves pénzügyi keret felső határain túlmenően kell bevezetni a költségvetésbe;

4.  üdvözli a Tanács által a mellékelt határozathoz adott elvi megállapodást, amely összhangban áll a Parlament értelmezésével;

5.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

6.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a rendkívüli tartalék igénybevételéről szóló (EU) 2015/435 határozat módosításáról

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2017/1331határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) 7030/2017 és 7031/2017 COR1.
(4) HL L 72., 2015.3.17., 4. o.
(5) HL C 294., 2016.8.12., 65. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0412.


A 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament
PDF 478kWORD 61k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2017/2022(BUD))
P8_TA(2017)0114A8-0156/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 36. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről szóló, 2016. december 1-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Parlament 2018-as pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

–  tekintettel az Elnökség által 2017. április 3-án, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 96. és 97. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0156/2017),

A.  mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett harmadik teljes költségvetési eljárás és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret ötödik eljárása;

B.  mivel a 2018. évi költségvetés – a főtitkár jelentésében javasoltak szerint – előkészítés alatt áll, figyelembe véve az V. fejezet felső határának a 2017-es összeghez képest történt növelését, ami nagyobb keretet tesz lehetővé a növekedés és a beruházások terén, valamint lehetővé teszi a megtakarítások elérését célzó és a hatékonyság javítására törekvő szakpolitikák végrehajtásának folytatását;

C.  mivel a főtitkár hét kiemelt célkitűzést javasolt a 2018. évi költségvetésre vonatkozóan, nevezetesen: a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampány elindítása, a meghozott biztonsági intézkedések megerősítése, a többéves ingatlanprojektek folytatása, befektetés a digitalizálásba és az eljárások számítógépesítésébe, az ír nyelv teljes jogú hivatalos nyelvként való bevezetéséhez szükséges intézkedések végrehajtásának folytatása, a Brexit lehetséges hatásainak elemzése és a közlekedés zöld megközelítésének ösztönzése;

D.  mivel az előzetes költségvetési javaslattervezetnek a főtitkár által a 2018. évi költségvetés számára javasolt szintje 1 971 883 373 EUR, ami 3,26%-os átfogó növekedést jelent a 2017-es költségvetéshez képest, valamint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetének 19,06%-át teszi ki;

E.  mivel a főtitkár további 47,6 millió eurós rendkívüli beruházást javasolt a biztonsági projektek megerősítéséhez, az ADENAUER épület projektjével kapcsolatos lízingdíjak kifizetéséhez, illetve a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampány elindításához;

F.  mivel a költségvetés közel 68%-a indexált kiadás, amely elsősorban a képviselőknek és a személyzetnek a személyzeti szabályzat értelmében az ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta szerint kiigazított javadalmazására és juttatásaira, valamint épületekre van előirányozva;

G.  mivel az Európai Parlament „Nők az Európai Parlamentben” című, 2017. március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott jelentése nemek közötti egyensúlyhiányt mutat a Parlament vezető beosztásaiban, mivel a Parlament főtitkárhelyettesi beosztását és főigazgatói pozícióinak 83,3%-át töltik be férfiak és 16,7%-át nők, a Parlament igazgatói pozícióinak 70,2%-át töltik be férfiak és 29,8 %-át nők, és az osztályvezetői pozíciók 65,9%-át töltik be férfiak és 34,1%-át nők;

H.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelezi a tagállamokat a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására, és tiltja a nyelvi alapú megkülönböztetést, így biztosítva a jogot minden uniós polgár számára, hogy az Unió 24 hivatalos nyelve közül bármelyiket használja az uniós intézményekkel való levelezés során, amelyek kötelesek ugyanazon a nyelven válaszolni;

I.  mivel a Parlament 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában(8) már hangsúlyozta, hogy a 2016. évi költségvetést reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelve kell kialakítani;

J.  mivel a Parlament mint költségvetési hatóság hitelessége nagymértékben azon képességétől függ, hogy saját kiadásait kézben tartsa;

K.  mivel a Parlament hitelessége nagymértékben azon képességétől függ, hogy uniós szinten fejlessze a demokráciát;

Általános keret

1.  hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének a 2018. évi költségvetésben való részesedését az V. fejezet alatti összegek 20%-ában kell maximálni; megállapítja, hogy a 2018-as költségvetési javaslat szintje 18,88%-os, ami alacsonyabb, mint a 2017-es érték (19,26%), és az elmúlt tizenöt évben az V. fejezet legalacsonyabb részesedése;

2.  , a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló 2016. április 14-i állásfoglalásának 15. bekezdése, valamint az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, fent említett 2016. október 26-i állásfoglalásának 98. bekezdése értelmében, amelyek megkövetelik, hogy először a 2018-as pénzügyi év költségvetési eljárása során a Parlament költségvetése megállapításának módszere a jelenlegi igények alapján történjen, nem pedig egy együttható-rendszer alapján, felszólít e kérések teljesítésére;

3.  megjegyzi, hogy a rendkívüli beruházásokra és kiadásokra 2018-ban ugyanúgy 47,6 millió eurót különítettek el, mint 2017-ben; úgy véli, hogy a 2019-es kommunikációs kampányt rendkívüli kiadásnak kellene tekinteni;

4.  megjegyzi, hogy a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampányhoz kapcsolódó előirányzatok 75%-ára vonatkozó kérelmet a 2018-as előzetes költségvetési javaslattervezet tartalmazza, mivel a legtöbb szerződést 2018-ban fogják aláírni;

5.  kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek írják elő, és éves indexálás alá esik;

6.  támogatja a 2018-as költségvetési javaslat szintjéről 2017. március 28-án az Elnökséggel létrejött megállapodást; az Elnökség eredeti álláspontjához képest 18,4 millió euróval csökkenti a kiadások szintjét; 2018. évi költségvetési javaslatának szintjét 1 900 873 000 euróban határozza meg, ami a 2017-es költségvetéshez képest 2,3 %-os növekedést jelent;

7.  hangsúlyozza, hogy a Parlament fő feladatai a jogalkotás, a polgárok képviselete és a többi intézmény munkájának ellenőrzése;

8.  kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában;

9.  hangsúlyozza, hogy megtakarításokra van szükség a főtitkár javaslatához képest, valamint határozottan ösztönözni kell minden, a közpénzek hatékonyabb felhasználására törekvő erőfeszítést;

Átláthatóság és hozzáférhetőség

10.  üdvözli a Költségvetési Bizottság kérésére az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásában(9) adott választ – amelyet az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló állásfoglalásában(10) megismételt –, a közép- és hosszú távú költségvetési tervezés vonatkozásában, beleértve a beruházások egyértelmű megkülönböztetését a Parlament működése és jogszabályi kötelezettségei kapcsán felmerülő operatív kiadásoktól (többek között bérleti díjak és beszerzések);

11.  üdvözli a Parlament tervezett bevételeit és kiadásait megállapító eljárásokkal foglalkozó munkacsoport létrehozását; megjegyzi, hogy a Parlament felszólított az eljárási szabályzatnak a belső költségvetési eljárások vonatkozásában történő további felülvizsgálatának fontolóra vételére(11); hangsúlyozza, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság tagjainak időben és érthetően megfogalmazott, valamint kellően részletezett releváns információkat kell kapniuk a költségvetési javaslatra vonatkozó eljárásról annak érdekében, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság a Parlament költségvetésének helyzetét és igényeit mutató átfogó kép birtokában hozhasson döntéseket;

12.  megismétli a főtitkárhoz intézett azon felhívását, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehetne a költségvetést a Parlament honlapján részletes, érthető és felhasználóbarát módon közzétenni annak érdekében, hogy valamennyi polgár jobban megérthesse a Parlament tevékenységeit, prioritásait és az ezekből következő kiadási trendeket;

13.  úgy véli, hogy a látogatócsoportok jelentik az egyik kulcsfontosságú eszközt a polgárok parlamenti tevékenységekkel kapcsolatos tudatosságának fokozásához; üdvözli a látogatócsoportokra vonatkozó felülvizsgált szabályokat, és úgy véli, hogy a pénzeszközök hűtlen kezelésének kockázata csökkent az új, szigorúbb szabályok végrehajtása miatt; ennek fényében felkéri az Elnökséget, a tájékoztatási és kommunikációs politikával foglalkozó munkacsoportjával együtt, hogy vizsgálja felül a képviselői látogatócsoportok előirányzatait, figyelembe véve az utóbbi évek inflációs rátáit, amelyek következésképpen növelték e látogatások költségeit; úgy véli, hogy bár azok az összegek nem arra szolgálnak, hogy a látogatócsoportok részéről felmerült valamennyi költséget fedezzék, hanem inkább támogatásnak tekintendők, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a fedezett költségek aránya csökkenni fog, ha a juttatást nem igazítják ki az inflációnak megfelelően; arra kéri az Elnökséget, hogy vegye figyelembe, hogy ez az eltérés aránytalanul érinti a kevésbé jómódú társadalmi-gazdasági hátterű látogatócsoportokat, akik nagyon korlátozott saját pénzügyi eszközökkel rendelkeznek;

Biztonság és kiberbiztonság

14.  tudomásul veszi a Parlament biztonságának növelését célzó, az épületekkel, a felszerelésekkel és a személyzettel, a kiberbiztonsággal és a kommunikáció biztonságával kapcsolatos jelenlegi intézkedéseket; kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy folytassák az átfogó biztonsági koncepció végrehajtását, hogy az további strukturális, operatív és kulturális fejlesztéseket biztosítson a Parlament biztonságában; megismétli annak szükségességét, hogy javítsák a Parlament számára nyújtott informatikai szolgáltatások teljesítményét a személyzet képzésébe való befektetés révén, de a szerződő felek jobb kiválasztása révén is, szolgáltatásaik és informatikai kapacitásuk erőteljesebb értékelése alapján;

15.  úgy véli, hogy a közelmúlt eseményei igazolják annak valószínűségét, hogy az informatikai támadások drámai mértékben megnőttek, és az ilyen támadások mögötti technológiák gyakran meghaladják az ellenük hozott kiberbiztonsági intézkedéseket; úgy véli, hogy az informatikai eszközök fontosakká váltak a képviselők és a személyzet számára munkájuk elvégzéséhez, mindazonáltal ki vannak téve az ilyen támadásoknak; üdvözli ezért a kiberbiztonságnak a Parlament általános stratégiai irányítási keretébe történő beépítését, és úgy véli, hogy ez lehetővé teszi az intézmény számára eszközeinek és információinak jobb védelmét;

16.  sajnálattal állapítja meg, hogy a SECure EMail (SECEM) rendszer bevezetése ellenére a Parlament nem tud más intézményektől korlátozott hozzáférésű és nem minősített tájékoztatókat fogadni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy önmaga dolgozza ki saját, minősített adatokra vonatkozó rendszerét (CIS), és megjegyzi, hogy tárgyalások folynak más intézményekkel e tárgyban; arra számít, hogy e tárgyalások segíteni fognak azon legjobb eszközök beazonosításában, amelyek lehetővé teszik a Parlament számára, hogy korlátozott hozzáférésű és nem minősített tájékoztatókat kapjon; felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2017. őszi parlamenti olvasata előtt terjesszen a Költségvetési Bizottság elé több információt e tárgyalások legutóbbi fejleményeiről;

17.  üdvözli a további digitalizálásra és számítógépes eljárásokra irányuló erőfeszítéseket; e tekintetben ösztönzi a biztonságos digitális aláírás használatára vonatkozó lehetőségek szélesebb körének bevezetését az adminisztratív eljárásokba annak érdekében, hogy csökkentsék a papírfelhasználást és időt takarítsanak meg;

18.  üdvözli a belga kormány, valamint az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és más brüsszeli székhelyű intézmények által aláírt, a külső szerződő felek valamennyi uniós intézménybe belépni kívánó személyzetére vonatkozó biztonsági ellenőrzésekről szóló egyetértési megállapodást; felkéri a főtitkárt, hogy vegye fontolóra, hogy tanácsos-e az egyetértési megállapodás alkalmazásának kiterjesztése a tisztviselőkre, a parlamenti asszisztensekre és a gyakornokokra annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szükséges biztonsági ellenőrzéseket az alkalmazásukat megelőzően;

Ingatlanpolitika

19.  emlékeztet, hogy az utolsó középtávú ingatlanstratégiát 2010-ben fogadta el az Elnökség; tudni szeretné, hogy a Parlament korábbi állásfoglalásai ellenére az Elnökség miért nem készített hosszú távú stratégiát a Parlament épületei vonatkozásában e jogalkotási ciklus során; felkéri a főtitkárt és az alelnököket, hogy mihamarabb, még a költségvetés 2017 őszi parlamenti olvasatát megelőzően nyújtsák be a Költségvetési Bizottsághoz az épületekre vonatkozó új középtávú stratégiát;

20.  megismétli, hogy a költségvetési rendelet 203. cikkét kellőképpen figyelembe vevő egyértelmű, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén; e tekintetben több információt kér a WAYENBERG bölcsőde kibővítéséről;

21.  további tájékoztatást kér a Paul Henri Spaak (PHS) épület felújítási projektjéről, különösen független külső vállalkozók véleményét arra vonatkozóan, hogy milyen más lehetőségek vannak a rövid, 25 éves élettartamú épület vonatkozásában; felszólítja a főtitkárt, hogy a lehető leghamarabb mutassa be egy ilyen tanulmány eredményeit a Költségvetési Bizottságnak; hangsúlyozza, hogy a meglévő épület nem teljesíti a parlamenti funkciókat ellátó középületekre vonatkozó statikai követelményeket, amely épületekre magasabb biztonsági szint vonatkozik, és amelyeknek összeomlás nélkül kell ellenállniuk a külső megrázkódtatásoknak; kritizálja, hogy a PHS épület még a modern statikai követelmények minimális normáit sem teljesíti, és megjegyzi, hogy már eddig is több intézkedést kellett tenni az épület stabilitásának garantálása érdekében; ezért sürgeti az elnökséget és a Parlament igazgatását, hogy dolgozzanak a PHS épületre vonatkozó jövőbeli megoldásokon, amelyek biztosítják a jelenlévő személyek életét és egészséges munkakörülményeit; tudomásul veszi a főtitkár által 2018-ban javasolt előirányzatokat a tanulmányok, illetve az előkészítő projektek és munkálatok vonatkozásában, valamint a projektirányítási csapatnak biztosított támogatást; aggodalmának ad hangot a tanulmányokra és a költöztetésekre fordítandó összegekkel kapcsolatos esetleges félreértések miatt; sürgeti az Elnökséget és a főtitkárt, hogy tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot minden további lépésről és a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2017. júliusig készítsenek el egy világos költségkimutatást; emlékeztet arra, hogy minden esetben a legkorszerűbb, energiahatékony építészeti megoldásokat kell megvalósítani; felszólít annak értékelésére, hogy a felújítás hogyan fogja befolyásolni a látogatókat és a szemináriumi egységet, valamint a plenáris ülésterem és az egyéb termek és irodák elérhetőségét;

22.  úgy véli, hogy 2018 fontos év lesz a Konrad Adenauer (KAD) épület tekintetében, mivel akkor fognak véget érni a keleti szárny munkálatai és kezdődnek majd el a nyugati szárny munkálatai; aggodalommal jegyzi meg, hogy az e nagyléptékű projekt irányítására elkülönített költségvetést felül kellett vizsgálni a munkálatok haladását nyomon követő csapatok megerősítése érdekében; tudomásul veszi az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében alkalmazott év végi gyűjtőátcsoportosítás folyamatban lévő gyakorlatát; úgy véli, hogy miközben ez pragmatikus megoldás lehet a kamatkifizetések csökkentésére, mindazonáltal feszültséget okoz a Parlament költségvetésében szereplő ingatlanprojektek átláthatóságában, sőt bizonyos területeken a költségvetés túltervezését ösztönözheti;

23.  felkéri az illetékes alelnököket és a főtitkárt, hogy nyújtsanak be a Költségvetési Bizottságnak egy eredményjelentést és a munkálatok véglegesítéséről szóló becsléseket a KAD épületről;

EMAS

24.  emlékeztet arra, hogy a Parlament vállalta, hogy 2020-ig 2006-hoz képest 30%-kal csökkenti az egy TME-re eső CO2-kibocsátást;

25.  ezért rendkívül fontosnak tekinti, hogy a Parlament új, nagyobb kihívásokat jelentő, mennyiségi célokat tűzzön ki magának, amelyeket a felelős szolgálatoknak rendszeresen mérniük kell;

26.  emlékeztet a Parlament kötelezettségvállalására az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvvel kapcsolatban, amely előírja, hogy „az alkalmazandó költségvetési és közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a tulajdonukban és használatukban lévő épületekre vonatkozóan betartják ugyanazokat az előírásokat, mint amelyek” az irányelv „5. és 6. cikke alapján a tagállamok központi kormányzatainak épületeire vonatkoznak”, mivel épületeik a figyelem központjában állnak, és mivel azok energiahatékonysága tekintetében vezető szerepet kell játszania; hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell felelni ennek a nyilatkozatnak, legalább a saját hitelessége érdekében az épületek energiahatékonyságára és az energiahatékonysági irányelvekre irányuló, jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálatok során;

27.  üdvözli a mobilitási munkacsoport létrehozását, amelynek inkluzív módon, egyértelmű megbízatással kell működnie; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek meg kell felelnie valamennyi regionálisan alkalmazandó törvénynek a munkahelyeken, ideértve az adott területet is; javasolja a brüsszeli parlamenti helyszínek és a repülőtér között kialakított közvetlen vasúti kapcsolat használatának támogatását; felkéri a felelős szolgálatokat, hogy értékeljék újra saját gépjármű-állományuk összetételét és méretét e háttérrel összevetve; felhívja az Elnökséget, hogy haladéktalanul hozzon létre egy ösztönző rendszert, amely támogatja a kerékpárok használatát az otthon és a munkahely közötti ingázás terén; megjegyzi, hogy ez a rendszer más intézményekben már működik, például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban;

Kommunikációs kampány a 2019. évi európai választásokhoz

28.  üdvözli a kommunikációs kampányt, mint hasznos eszközt arra, hogy a polgároknak bemutassa az Unió és a Parlament célját; hangsúlyozza, hogy ennek a kampánynak többek között arra kell irányulnia, hogy ismertesse az Európai Unió szerepét, a Parlament hatalmát, annak funkcióit, ideértve a Bizottság elnökének megválasztását is, valamint a polgárok életére gyakorolt hatását;

29.  megjegyzi, hogy a közelgő 2019-es európai választások előtti, a kommunikációs kampánnyal kapcsolatos előkészítő munka megkezdése már idén esedékes; üdvözli, hogy a kommunikációs kampány választásokat megelőző időszaka rövidebb, mint a 2014-es európai választások előtti hároméves időszak;

30.  megjegyzi, hogy a 2019-es választások kommunikációs kampányára vonatkozó kiadás teljes becsült összege 25 millió EUR 2018-ban és 8,33 millió EUR 2019-ben, továbbá azt, hogy 2018-ban magasabb összegű pénzügyi kötelezettségvállalások szükségesek; kiemeli e kommunikációs kampányok jelentőségét, figyelembe véve különösen az Unió jelenlegi helyzetét;

31.  úgy véli, hogy a Kommunikációs Főigazgatóságnak (DG COMM) lépéseket kellene tennie a 2014-es európai választási kampány értékelésében szereplő ajánlások nyomán(12), és osztályonként kell rangsorolnia a kampánycélú adatgyűjtést, előre meghatározott fő mutatókra alapozva azok hatásának mérése érdekében, alaposan megfontolva a 2014-es választások rendkívül alacsony részvételi arányának alapvető okait;

Képviselőkkel kapcsolatos kérdések

32.  üdvözli a Parlament titkárságának, a képviselőcsoportok titkárságainak és a képviselők hivatalainak a képviselők mandátumai betöltésének elősegítése érdekében végzett munkáját; ösztönzi azon szolgáltatások folyamatos fejlesztését, amelyek megerősítik a képviselők azon képességét, hogy ellenőrizzék a Bizottság és a Tanács munkáját, valamint képviseljék a polgárokat;

33.  elismeri az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) és a tematikus főosztályok révén a képviselőknek és a bizottságoknak nyújtott tanácsadást és a számukra végzett kutatást; emlékeztet arra, hogy az EPRS és a tematikus főosztályok közötti együttműködés hatékonyságának félidős értékelését az EPRS 2013-as létrehozásakor előírták; emlékeztet a 2016. április 14-i(13) plenáris ülésen elfogadott azon kérésre, hogy készüljön ilyen értékelés és annak eredményeit terjesszék a Költségvetési Bizottság elé; ismét arra kéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2017. őszi parlamenti olvasata előtt járjon el egy ilyen értékelés elkészítése érdekében, és terjessze a Költségvetési Bizottság elé annak eredményeit; emlékeztet arra, hogy egy ilyen értékelésnek javaslatokat kell tartalmaznia annak biztosítására vonatkozóan, hogy az EPRS által nyújtott támogatás jobban kövesse az egyes tematikus bizottságok fejleményeit, valamint ne legyenek átfedések tevékenységeik között, és hogy ne ösztönözze a szervezeti egységek közötti versenyt; arra számít továbbá, hogy az értékelés részletes információkat fog tartalmazni a külső szakértőkre, külső tanulmányokra és a Parlament kutatási tevékenységeivel kapcsolatos külső támogatásokra vonatkozóan, ideértve a Parlament belső szolgálatai és a külső szolgáltatók által biztosított tanulmányok és szakértők számát és költségeit is; tudomásul veszi az Európai Parlament könyvtára által a középtávú stratégia keretében kidolgozandó négy konkrét projektet, nevezetesen a digitális könyvtárat, a kutatási célú erőforrások növelését, az összehasonlító jog forrásait és a nyitott könyvtárat; úgy véli, hogy e projektek révén javítható a képviselőknek és a személyzetnek nyújtott támogatás, valamint elősegíthető a külső kutatói közösség és a polgárok elérése; megjegyzi e projektek jelentőségét és annak szükségességét, hogy azokat a képviselők és a személyzet által végzett jogalkotási munkába integrálják;

34.  emlékeztet a Parlament által a 2017-es parlamenti költségvetésre vonatkozó eljárásban hozott határozatra, amelynek értelmében a nemzetközi jelbeszédet használó tolmácsszolgálatot kell létrehozni, amely valamennyi plenáris vitát tolmácsol, és felhívja az igazgatást, hogy haladéktalanul hajtsa végre ezt a határozatot;

35.  megjegyzi, hogy a közelmúltban felülvizsgált eljárási szabályzat(14) ülésenként legfeljebb három szavazáshoz kapcsolódó szóbeli indokolást engedélyez a képviselők számára, de továbbra is aggódik az ezek által generált tolmácsolási, valamint az indokolások leirataival kapcsolatos fordítási többletköltségek miatt; sürgeti a főtitkárt, hogy készítsen részletes költségkimutatást a szavazáshoz kapcsolódó szóbeli indoklásokról; jelzi, hogy alternatívák állnak rendelkezésre, úgymint a szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások, valamint rengeteg lehetőség a nyilvános kommunikációra a Parlament épületeiben arra, hogy a képviselők elmagyarázzák a szavazással kapcsolatos álláspontjaikat; átmeneti intézkedésként felszólít arra, hogy a szavazatok szóbeli indoklását a plenáris ülés napirendjében a nap végére illesszék be, a napirenden szereplő egyperces felszólalásokat és egyéb pontokat követően;

36.  emlékeztet a képviselők azon kötelezettségére, hogy értesíteniük kell az igazgatást az érdekeltségi nyilatkozatokban bekövetkezett minden változásról;

37.  nem ért egyet a bútorok cseréjének szükségességével a képviselők és asszisztenseik brüsszeli irodáiban; úgy véli, hogy ezeknek a bútoroknak a többsége megfelelő állapotban van, és így cseréjük nem indokolt; úgy véli, hogy a bútorokat kizárólag akkor kell cserélni, ha ennek megalapozott indoka van;

38.  a kilencedik jogalkotási ciklus előkészítése keretében felhívja a főtitkárt, hogy nyújtson be az Elnökségnek egy pontosabb listát az általános költségtérítés keretében megtéríthető költségekről, emlékeztet a mandátum függetlenségének elvére; hangsúlyozza, hogy azon képviselők számára, akik szeretnék ezt megtenni, lehetséges az általános költségtérítés szerinti kiadási kimutatásaik közzététele a személyes honlapjukon; megismétli az általános költségtérítéssel kapcsolatos nagyobb átláthatóságra vonatkozó felhívást, a parlamenti és tagállami nemzeti küldöttségek bevált gyakorlataira építve; úgy véli, hogy a képviselőknek linkeket kellene megadniuk a Parlament honlapján, amelyeken elérhetővé tennék kiadási kimutatásaikat; megismétli, hogy az általános költségtérítés nagyobb átláthatósága nem tesz szükségessé további személyzetet a Parlament igazgatásában;

39.  hangsúlyozza, hogy a parlamenti asszisztenciára vonatkozó költségvetési sor megfelelő és nem kellene azt a fizetések indexálásán túl növelni;

40.  emlékeztet arra a plenáris ülésen – a fent említett, a Parlament 2017-es tervezetéről szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásban – elfogadott kérésre, hogy felül kell vizsgálni a Parlament három munkahelye közötti, az akkreditált parlamenti asszisztensek részéről felmerült, utazásokkal kapcsolatos kiküldetési költségek visszatérítésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy azokat a személyzet többi részére vonatkozó szabályokhoz igazítsák, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mindeddig nem tettek intézkedéseket e tekintetben; felhívja az Elnökséget, hogy további késedelem nélkül foglalkozzon a kérdéssel; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy 2011 óta nem kerültek kiigazításra a jelenlegi kiküldetési költségtérítések felső határértékei az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkozóan (120/140/160 EUR), és hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek és egyéb alkalmazottak közötti eltérés tovább növekedett legalább 40%-ra azt követően, hogy bevezették a Tanács által 2016. szeptember 9-én elfogadott új felső határértékeket, amelyeket eddig csak tisztviselőkre alkalmaztak 2016. szeptember 10-től kezdődően; ezért felhívja az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen egyenlőtlenség orvoslására;

41.  hangsúlyozza, hogy ezen eltérésnek a kiküldetési költségek keretében való kompenzálása nem vonja maga után a parlamenti asszisztenciára vonatkozó költségvetési sor növelését;

42.  felszólít a képviselők utazási költségeire vonatkozó visszatérítések átlátható és megfelelő alkalmazására, és javasolja a turista osztály használatának ösztönzését mind a légi közlekedés, mind a vasúti közlekedés tekintetében;

43.  felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy fontolják meg újra, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek, bizonyos feltételek mellett, elkísérhessék a képviselőt a hivatalos parlamenti küldöttségekben és kiküldetések alkalmával, amint azt már több képviselő is kérte; úgy véli, hogy a képviselőknek kell eldönteniük, hogy asszisztenseik elkísérjék-e őket a hivatalos küldöttségekben, a parlamenti asszisztenciára rendelkezésükre álló keret használatával;

A személyzettel kapcsolatos kérdések

44.  a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 27. pontja értelmében – mely szerint a személyi állományt 5%-kal kell csökkenteni valamennyi intézményben, testületben és ügynökségben 2013 és 2017 között – kiemeli, hogy a 2014 és 2016 között a Parlamentben felmerülő sajátos igények miatt megállapodás jött létre a Tanáccsal az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről(15), amely szerint a Parlament éves létszámcsökkentési intézkedései 2019-ig folytatódnak;

45.  megjegyzi, hogy míg a képviselőcsoportok 2014 óta mentesülnek e létszámcsökkentési intézkedések alól(16), a 2017-es költségvetésre vonatkozó egyeztetési megállapodás a Parlament titkárságának létszámtervét érintő álláshelyek csökkenéséhez vezetett, mert a Tanács nem tartotta tiszteletben a kölcsönös bizalmon alapuló megállapodást;

46.  emlékeztet arra, hogy a 2014-es, 2015-ös, 2016-os és 2017-es pénzügyi év kapcsán hozott határozatokkal összhangban a képviselőcsoportok személyzete mentesül az 5%-os létszámcsökkentési cél alól;

47.  úgy véli, hogy a Parlament titkárságán 2016-ban megszüntetett 136 álláshely nehézségeket okozhat a parlamenti adminisztráció általi szolgáltatásnyújtásban; felhívja a főtitkárt, hogy nyújtson bővebb információkat a tavalyi év létszámcsökkentési intézkedéseiről, valamint értékelje a költségvetési döntéseknek az intézmény működésére gyakorolt következményeit;

48.  a létszámcsökkentési intézkedések fényében üdvözli az 50 állandó AST álláshely 50 állandó AD álláshellyé történő átalakítására vonatkozó javaslatot, amelynek elhanyagolható költségvetési hatása van; tudomásul veszi továbbá az elnöki kabinetben három ideiglenes AST álláshely három ideiglenes AD álláshellyé történő átalakítására vonatkozó javaslatot;

49.  felhívja az Elnökséget, hogy biztosítsa az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális jogainak és nyugdíjjogosultságainak tiszteletben tartását és azt, hogy elérhetővé tegyék a pénzügyi eszközöket, különösen azokat az akkreditált parlamenti asszisztenseket illetően, akiket a parlamenti képviselők megszakítás nélkül alkalmaztak az elmúlt két parlamenti jogalkotási ciklusban; e tekintetben felkéri az adminisztrációt, hogy állítson össze egy javaslatot, amely figyelembe veszi azt a határozatot, hogy 2014-ben előrehozott választást tartsanak, valamint a felvételi eljárásban töltött időt, amikor kiszámítják a személyzeti szabályzatban meghatározott 10 éves szolgálati időszakot;

50.  felhívja az Elnökséget, hogy tegyen javaslatot egy, a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek kölcsönös egyetértésén alapuló felmentési eljárásra;

51.  úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor az uniós intézmények rendelkezésére álló pénzügyi és humán erőforrások várhatóan egyre nagyobb mértékben beszűkülnek, fontos, hogy maguk az intézmények a legalkalmasabb munkatársakat tudják felvenni, és meg is tudják tartani őket az összetett kihívások kezelése érdekében, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveivel összhangban;

52.  úgy véli, hogy a tolmácsolás és a fordítás elengedhetetlenek az intézmény működéséhez, és méltányolja a tolmácsok által nyújtott szolgáltatások minőségét és hozzáadott értékét; megismétli a Parlamentnek a fent említett 2016. április 14-i állásfoglalásában kifejezett azon álláspontját, hogy a főtitkár tegyen további racionalizálási javaslatokat, mint például a kérésre végzett fordítás és tolmácsolás kiterjesztése, különösen az Európai Parlament frakcióközi munkacsoportjai számára, a legújabb nyelvi technológiák – mint a tolmácsokat szolgáló segédeszközök – alkalmazásából származó esetleges hatékonysági előnyök megvizsgálása, valamint a tolmácstisztviselőkre vonatkozó keret felülvizsgálata által az erőforrás-hatékonyságra és a produktivitásra gyakorolt hatások értékelése;

53.  üdvözli a Parlament által az ír nyelv 2021. január 1-től teljes jogú hivatalos nyelvként való bevezetése érdekében folyó intézkedéseket; megjegyzi e tekintetben, hogy nem lesz szükség további álláshelyekre 2018-ban; ugyanakkor kéri a főtitkárt, hogy folytassa az ír képviselőkkel való konzultációt az esetleges erőforrás-hatékonyság céljából, a képviselőket megillető jogok veszélyeztetése nélkül;

54.  sürgeti a főtitkárt, hogy építsen a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között meglévő együttműködési megállapodásra azon egyéb területek feltárása érdekében, amelyeken meg lehetne osztani a háttérirodai funkciókat; emellett felhívja a főtitkárt, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács között a háttérirodai funkciók és szolgáltatások terén is létrehozhatók-e szinergiák;

Európai politikai pártok és politikai alapítványok

55.  emlékeztet, hogy az európai politikai pártok és alapítványok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és fokozzák a polgárok ismereteit a politikai folyamatok közötti kapcsolatokra vonatkozóan nemzeti és európai szinten;

56.  úgy véli, hogy az egyes európai politikai pártok és egyes politikai alapítványok finanszírozását övező közelmúltbeli viták gyengeségeket tártak fel a meglévő irányítási és kontrollrendszerekben;

57.  úgy véli, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet(17) és az 1142/2014/EU, Euratom rendelet(18) hatálybalépése további ellenőrzési mechanizmusokat fog nyújtani, mint például az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságánál való regisztráció követelménye; úgy véli azonban, hogy van még mit javítani ezen intézkedéseken; megjegyzi, hogy a pártok és alapítványok a 2018-as költségvetési évben fognak az új szabályok szerint elkezdeni finanszírozására pályázni;

58.  kiemeli, hogy egy sor kérdést azonosítottak a jelenlegi társfinanszírozási rendszerrel kapcsolatban, amelyben a pártok és alapítványok parlamenti költségvetésből származó hozzájárulásai és támogatásai nem haladhatják meg a támogatható kiadások 85%-át, a fennmaradó 15% pedig saját forrásból fedezendő; megjegyzi például, hogy a tagok hozzájárulásaival és adományaival kapcsolatos hiányosságokat gyakran ellensúlyozzák a természetbeni hozzájárulások;

Egyéb kérdések

59.  tudomásul veszi az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek között folyó párbeszédet; felhív ennek megerősítésére az Európai Parlament és az uniós tagállamok hozzájárulásainak jobb megértése érdekében;

60.  tudomásul veszi a külső tanulmányok és vélemények iránti kérelmet a bizottságok és más politikai szervek munkájának támogatása érdekében a Brexit lehetséges hatásainak elemzése során, ideértve a Parlamentet érintő költségvetési következményeket is; megkérdőjelezi annak szükségességét, hogy külső tanulmányokat és véleményeket kérjenek ahelyett, hogy igénybe vennék a Parlamenten belüli számos kutatási szolgáltatást; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséről folyó tárgyalások lezárultáig az Egyesült Királyság az Unió teljes jogú tagja marad, és a tagsággal járó valamennyi jog és kötelezettség érvényben marad; ezért hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntése valószínűleg nem lesz hatással a Parlament 2018-as költségvetésére;

61.  emlékeztet az európai uniós intézmények székhelyének elhelyezéséről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalására(19), amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét 156 millió és 204 millió EUR közötti összegre, a Parlament költségvetésének 10%-ára becsülte; kiemeli, hogy a földrajzi szétszórtság környezeti hatása a becslések szerint 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátást jelent; hangsúlyozza, hogy a közvélemény negatívan ítéli meg a több helyszínen való elhelyezkedést, ezért megismétli az egyetlen székhelyre vonatkozó ütemterv iránti felhívását;

62.  emlékeztet a 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, fent említett 2016. április 14-i állásfoglalására; kéri az együttműködés megvalósítását televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel annak érdekében, hogy létrehozzanak egy képzési célokat szolgáló európai médiaközpontot a fiatal újságírók számára;

63.  felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy alakítsák ki a teljesítményalapú költségvetés kultúráját a Parlament igazgatásában a Lean-menedzsment megközelítéssel összhangban annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságot és a minőséget az intézmény belső munkájában;

o
o   o

64.  elfogadja a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatát;

65.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0475.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0484.
(12) A Deloitte 2015. decemberi tanulmánya.
(13) Lásd a 2016. április 14-i állásfoglalás 22. bekezdését (P8_TA(2016)0132).
(14) 2016. december 13-án elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0484, az eljárási szabályzat 183. cikkének (1) bekezdése.
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0407.
(16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0437; Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0036; Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0376; Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1142/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai parlamenti pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2014.11.4., 28. o.).
(19) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0498.


1/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezet, amely az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló támogatás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló javaslatot kíséri
PDF 250kWORD 43k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2017. évi általános költségvetésére vonatkozó 1/2017. számú, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló támogatás céljából történő igénybevételére irányuló javaslatot kísérő költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontról (07003/2017 – C8-0130/2017 – 2017/2018(BUD))
P8_TA(2017)0115A8-0155/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2016. december 1-jén fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról(4),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a Bizottság által 2017. január 26-án elfogadott, 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2017)0046),

–  tekintettel a Tanács által 2017. április 3-án elfogadott és az Európai Parlamenthez 2017. április 3-án továbbított, az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (07003/2017 – C8-0130/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0155/2017),

A.  mivel az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) igénybevételére vonatkozik 71 524 810 EUR értékben az Egyesült Királyságban 2015 decemberétől 2016 januárjáig bekövetkezett áradásokkal, a Cipruson 2015 októbere és 2016 júniusa között bekövetkezett aszállyal és tüzekkel, illetve Portugália Madeira-szigetén 2016 augusztusában bekövetkezett tüzekkel kapcsolatban;

B.  mivel az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet célja, hogy e költségvetési kiigazítás hivatalosan is bekerüljön a 2017. évi uniós költségvetésbe;

C.  mivel ennek következtében a Bizottság javasolja a 2017. évi költségvetés módosítását és a 13 06 01. költségvetési jogcím („Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra”) megemelését;

D.  mivel az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszköz, és a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a többéves pénzügyi keret felső határai felett kell szerepeltetni a költségvetésben;

1.  hangsúlyozza az e természeti katasztrófák által sújtott régióknak szánt pénzügyi segítség Szolidaritási Alapon keresztül történő sürgős felszabadításának szükségességét;

2.  tudomásul veszi az 1/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezetet, annak a Bizottság által benyújtott formájában;

3.  jóváhagyja az 1/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

4.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az 1/2017. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2017.2.28.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: EGF/2017/000 TA 2017 - Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére
PDF 340kWORD 49k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra (EGF/2017/000 TA 2017 - Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) irányuló javaslatról (COM(2017)0101 – C8-0097/2017 – 2017/2033(BUD))
P8_TA(2017)0116A8-0157/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0101 – C8-0097/2017),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (EGAA-rendelet)(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (EGF/2016/000 TA 2016 - Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) szóló, 2016. április 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0157/2017),

A.  mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre annak érdekében, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

C.  mivel az EGAA-rendelet elfogadása tükrözi a Parlament és a Tanács között elért megállapodást, amely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60%-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, a Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják a saját vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

D.  mivel az EGAA keretében rendelkezésre álló maximális éves költségvetés 150 millió EUR (2011-es árakon), és mivel az EGAA-rendelet 11. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság kezdeményezésére ezen összeg 0,5%-a (azaz 2017-ben 844 620 EUR) bocsátható rendelkezésre technikai segítségnyújtás céljából az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges előkészületek, nyomon követés, adatgyűjtés és tudásalap létrehozása, az igazgatási és technikai támogatás, valamint tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, továbbá az audit-, az ellenőrzési és az értékelési tevékenységek finanszírozására;

E.  mivel az Európai Parlament több ízben hangsúlyozta, hogy javítani kell az EGAA, mint az elbocsátott munkavállalók támogatására szolgáló uniós eszköz hozzáadott értékét, hatékonyságát és a kedvezményezettek foglalkoztathatóságát;

F.  mivel a javasolt 310 000 EUR összeg az EGAA keretében 2017-re rendelkezésre álló maximális éves költségvetés mintegy 0,18%-a, ami 70 000 euróval kevesebb mint 2016-ban;

1.  egyetért azzal, hogy a Bizottság által javasolt intézkedéseket technikai segítségnyújtásként finanszírozzák az EGAA-rendelet 11. cikkének (1) és (4) bekezdésében, valamint 12. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban;

2.  üdvözli, hogy az EGAA-ból való technikai segítségnyújtásra irányuló 2017-es finanszírozási kérelem 2016-hoz képest csökkenést mutat; úgy véli, hogy az ilyen kérelmeket az előző években az EGAA-ra fordított összegek százalékos arányaként is értékelni kell, és nem csak azt kell figyelembe venni, hogy az adott évben maximálisan mekkora összeg költhető el;

3.  elismeri a nyomon követés és az adatgyűjtés jelentőségét; emlékeztet arra, hogy milyen fontos a megfelelő formában összegzett, megbízható statisztikai sorozatok könnyű hozzáférhetősége és érthető mivolta; üdvözli a 2017-es kétéves jelentések jövőbeni megjelenését, és kéri ezek széles körben történő nyilvános terjesztését Unió-szerte;

4.  emlékeztet egy minden uniós polgár számára elérhető, az EGAA-nak szentelt honlap jelentőségére; kiemeli, hogy a nyilvánossággal széles körben folytatott kommunikáció során nagyon fontos a többnyelvűség; felhasználóbarátabb webes környezetet szorgalmaz és arra bátorítja a Bizottságot, hogy javítsa kiadványai és audiovizuális tevékenységei tartalmának értékét, ahogyan ezt az EGAA-rendelet 11. cikkének (4) bekezdése előírja;

5.  üdvözli az EGAA-kérelmek szabványosított eljárásán folyamatosan zajló munkát, és azt, hogy az irányító szervek használják az elektronikus adatcsererendszert (SFC 2014), ami lehetővé teszi a kérelmek egyszerűsítését és gyorsabb feldolgozását, továbbá a jelentéstétel javítását; megjegyzi, hogy a Bizottság egy az SCF illetve az ABAC elszámolási és pénzügyi információs rendszer közötti interfész létrehozása révén megkönnyítette az EGAA pénzügyi műveleteit; tudomásul veszi, hogy már csak finomhangolásra és az esetleges változásokhoz igazításra van szükség, ami gyakorlatilag erre a kiadástípusra csökkenti az EGAA hozzájárulását;

6.  tudomásul veszi, hogy az EGAA-nak az SFC2014-be való beépítése már évek óta zajlik, és az EGAA költségvetését terhelő, ezzel kapcsolatos költségek viszonylag magasak; üdvözli a költségek előző évekhez képesti csökkenését, ami azt jelzi, hogy a projekt immár abba a szakaszba ért, hogy csak további finomításokra és kiigazításokra van szükség;

7.  emlékeztet a hálózatépítés és az EGAA-val kapcsolatos információcsere jelentőségére a bevált gyakorlat terjesztése érdekében; ezért egyetért az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportjának két ülése, valamint az EGAA végrehajtásáról szóló két hálózatépítő szeminárium pénzügyi támogatásával; arra számít, hogy ez az információcsere hozzájárul a tagállamokban a sikeres kérelmek arányáról – és különösen a kedvezményezettek újrafoglalkoztatási arányáról – szóló jobb és részletesebb jelentéstételhez;

8.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság a technikai segítségnyújtás keretében rendelkezésre álló költségvetésből 70 000 EUR összeget kíván befektetni abba, hogy az EGAA-kapcsolattartók szakértői csoportja két találkozót tartson; tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát is, hogy 120 000 EUR összeget beruházzon a tagállamok, az EGAA-t végrehajtó szervek és a szociális partnerek közötti hálózatépítés szemináriumok révén történő előmozdításába; üdvözli, hogy a Bizottság késznek mutatkozott arra, hogy az EGAA-val foglalkozó munkacsoportjának tagjait meghívja a nemrégiben Monsban megrendezett EGAA hálózatépítő szemináriumra; sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is hívja meg a Parlamentet az ilyen ülésekre és szemináriumokra az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti keretmegállapodás(5) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;

9.  hangsúlyozza ezenkívül az EGAA-kérelmekben érintett valamennyi féllel – köztük a regionális és helyi szinten érintett szociális partnerekkel – való kapcsolattartás erősítésének szükségességét a lehető legtöbb szinergia megteremtése érdekében; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a nemzeti kapcsolattartó és az ügyekkel foglalkozó regionális vagy helyi partnerek közötti együttműködést, továbbá a kommunikációs és támogatási intézkedéseket, valamint a tájékoztatásokat (belső munkamegosztás, feladatok és felelősségi körök) egyértelművé kell tenni, és azokat minden érintett félnek el kell fogadnia;

10.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

11.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2017/000 TA 2017 - Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2017/742 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0112.
(5) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.


Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából
PDF 249kWORD 44k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az EU Szolidaritási Alapjának az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0045 – C8-0022/2017 – 2017/2017(BUD))
P8_TA(2017)0117A8-0154/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0045 – C8-0022/2017),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 11. pontjára,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0154/2017),

1.  üdvözli a döntést, amely kifejezi az Unió szolidaritását a természeti katasztrófák által sújtott uniós polgárokkal és régiókkal;

2.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

3.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2017/741határozattal.)

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


A lettországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
PDF 244kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Lettországgal való automatizált adatcsere megindításáról és a 2014/911/EU határozat felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13521/2016 – C8-0523/2016 – 2016/0818(CNS))
P8_TA(2017)0118A8-0089/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (13521/2016),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0523/2016),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0089/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


A szlovákiai, portugáliai, lettországi, litvániai, cseh köztársasági, észtországi, magyarországi, ciprusi, lengyelországi, svédországi, máltai és belgiumi DNS-adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
PDF 246kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a DNS-adatokra vonatkozó, Szlovákiával, Portugáliával, Lettországgal, Litvániával, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Magyarországgal, Ciprussal, Lengyelországgal, Svédországgal, Máltával és Belgiummal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13525/2016 – C8-0522/2016 – 2016/0819(CNS))
P8_TA(2017)0119A8-0091/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (13525/2016),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0522/2016),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1), és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0091/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


A szlovákiai, bulgáriai, franciaországi, cseh köztársasági, litvániai, hollandiai, magyarországi, ciprusi, észtországi, máltai, romániai és finnországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
PDF 247kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Szlovákiával, Bulgáriával, Franciaországgal, a Cseh Köztársasággal, Litvániával, Hollandiával, Magyarországgal, Ciprussal, Észtországgal, Máltával, Romániával és Finnországgal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU tanácsi határozat felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13526/2016 – C8-0520/2016 – 2016/0820(CNS))
P8_TA(2017)0120A8-0092/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (13526/2016),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0520/2016),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0092/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


A finnországi, a szlovéniai, a romániai, a lengyelországi, a svédországi, a litvániai, a bulgáriai, a szlovákiai és a magyarországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
PDF 247kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Finnországgal, Szlovéniával, Romániával, Lengyelországgal, Svédországgal, Litvániával, Bulgáriával, Szlovákiával és Magyarországgal való automatizált adatcseréről, valamint a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13529/2016 – C8-0518/2016 – 2016/0821(CNS))
P8_TA(2017)0121A8-0095/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (13529/2016),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0518/2016),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0095/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


A máltai, ciprusi és észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcsere *
PDF 244kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i jogalkotási állásfoglalása a máltai, a ciprusi és az észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozatok felváltásáról szóló tanácsi végrehajtási határozat tervezetéről (13499/2016 – C8-0519/2016 – 2016/0822(CNS))
P8_TA(2017)0122A8-0090/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (13499/2016),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés az Amszterdami Szerződés által módosított 39. cikkének (1) bekezdésére, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 9. cikkére, amelyek értelmében a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0519/2016),

–  tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra(1) és különösen annak 33. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0090/2017),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.


A géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukorica
PDF 293kWORD 52k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D049280 – 2017/2624(RSP))
P8_TA(2017)0123B8-0236/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, 59122, MIR604, 1507 és GA21 genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D049280),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdésére és 21. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban az 1829/2003/EK rendelet 35. cikke alapján tartott 2017. január 27-i szavazásra, melynek eredményeként az nem nyilvánított véleményt, és a Fellebbviteli Bizottság 2017. március 27-i szavazására, mely szintén nem nyilvánított véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016. július 15-i véleményére(3), amely egy kisebbségi véleményt is tartalmaz és az EFSA korábbi véleményeire a Bt11 (Cry1Ab és PAT fehérjék expresszálása), az 59122 (Cry34Ab1, Cry35Ab1 és PAT fehérjék expresszálása), a MIR604 (mCry3A és PMI fehérjék expresszálása), az 1507 (Cry1F és PAT fehérjék előállítása) és a GA21 (mEPSPS fehérje expresszálása) egyedi genetikai eseményeket tartalmazó kukoricáról,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0085, COD(2017)0035),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A keresetlevél

A.  mivel 2011. július 1-én a Syngenta az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Németország illetékes hatóságához a Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, bármely más kukoricáéhoz hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;

B.  mivel 2014. február 21-én a Syngenta kiterjesztette kérelmét a Bt11 × Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát alkotó egyedi transzformációs események összes alkombinációjára, kivéve az 1507 × 59122 alkombinációt, amelyet a 2010/432/EU bizottsági határozat(5) már engedélyezett;

C.  mivel 2016. március 31-én a Syngenta módosította kérelmét, hogy abban ne szerepeljen az alábbi négy alkombináció, melyekre egy másik kérelem vonatkozott: Bt11 × GA21 kukorica, MIR604 × GA21 kukorica, Bt11 × MIR604 kukorica és Bt11 × MIR604 × GA21(6);

D.  mivel a kérelmező nem nyújtott be külön adatokat a 20 alkombináció egyike vonatkozásában sem(7);

E.  mivel az öt genetikai esemény ötvözésének célja a Lepidoptera és a Coleoptera rendbe tartozó kártevőkkel szembeni ellenálló képesség, illetve a glufozinát-ammóniumot vagy glifozátot tartalmazó gyomirtó szerrel szembeni tolerancia biztosítása(8); mivel a különféle alkombinációk használatának is hasonló a célja, a kombinációk függvényében;

Az EFSA szakvéleménye

F.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016. augusztus 26-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott a géntechnológiával módosított Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricáról és a kérelemben szereplő összes alkombinációjáról; mivel az EFSA véleménye tartalmaz egy kisebbségi véleményt;

G.  mivel az EFSA elismeri, hogy a 20 alkombináció vonatkozásában semmilyen külön adatot nem nyújtottak be, sőt sokat közülük még létre sem hoztak, és hogy a szakirodalomban semmilyen tudományos információ nem lelhető fel róluk, mégis arra a következtetésre jut, hogy mind a 20 alkombináció „valószínűleg van olyan biztonságos, mint az öt genetikai eseményt ötvöző kukorica”;

H.  mivel az EFSA úgy véli, hogy nincs szükség a szóban forgó genetikailag módosított termékek forgalomba helyezést követő ellenőrzésére; mivel az EFSA megállapítja, hogy az ellenőrzési előírásokat a benyújtott új fehérje expresszálására vonatkozó adatok alapján kell megítélni, amennyiben ezeket az alkombinációkat célzott nemesítési megközelítés révén hozzák létre és hozzák be az Unióba;

Aggodalmak

I.  mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok több száz kritikus észrevételt tettek(9); ezek az észrevételek többek között az alábbiakra vonatkoztak: hiányzó információk és adatok, rosszul elvégzett tanulmányok, hiányzó tanulmányok, hiányzó bizonyítékok bizonyos kitettségi útvonalak kizárása vonatkozásában, elégtelen adatbázis többek között az emészthetőség vonatkozásában, a különféle Bt méregfehérjék kombinált hatásának figyelembe vétele az allergizálás és a toxikusság szempontjából, hiányosságok a terepi próbák kísérleti megtervezése és a statisztikai elemzés szempontjából, hiányzó jelentések az ellenőrzés eredményeiről, annak bizonyításának elmaradása, hogy a termék nem okoz káros hatást a környezetre nézve, többek között a tápanyag-összetétel vonatkozásában észlelt statisztikailag jelentős különbségek további elemzésének hiánya és az esetleg nagyobb allergizálási potenciálra vonatkozó immunológiai tesztek elvégzésének elmaradása;

J.  mivel Jean-Michel Val, az EFSA GMO-testületének tagja kisebbségi véleményt(10) fogalmazott meg, melyben megállapítja, hogy: „a kérelmező nem nyújtott be külön adatokat a 20 alkombináció vonatkozásában és nem indokolta megfelelően, hogy miért hiányoznak ezek az adatok és/vagy miért véli úgy, hogy nincs szükség ilyenekre a kockázatértékeléshez. A kisebbségi vélemény kifejtésének ez a legfőbb oka, mivel nem létezhet kétféle kockázatértékelés, egy átfogó, amely komplett/teljes adatsor alapján készül és egy másik, amelynek kapcsán nem állnak rendelkezésre konkrét adatok, és amely így a testület feltételezései és közvetett megállapításai alapján, az úgynevezett „bizonyítékok súlyozásán alapuló megközelítés” és az egyes események, az öt esemény ötvözése és más kérelmekben szereplő és ott értékelt egyéb ötvözések vonatkozásában szerzett adatok extrapolálása révén készül. Ezen elvi okok mellett ebben az ügyben mindez egészségügyi kockázatot is jelenthet a fogyasztók számára a népesség egyes csoportjaiban.”;

K.  mivel a kisebbségi vélemény felveti a kérdést, hogy miért nem határozták meg pontosan az esetleges káros hatások értékelésére szolgáló extrapoláció módját: „Nem adják meg az extrapolációhoz szükséges kritériumokat, az eljárást és a megbízhatósági szintet, és nem értékelik annak korlátait. Nem végezték el az ebből adódó bizonytalanság értékelését, például valószínűségi elemzés révén, amint azt az ESFA Tudományos Bizottsága által készített, az EFSA tudományos értékelései bizonytalanságára vonatkozó (belső tesztekre irányulóan módosított) iránymutatásainak tervezete ajánlja. Ezek a hiányosságok érvényteleníthetik az általános következtetést.”;

L.  mivel az EFSA kisebbségi véleménye számos hiányosságra és az alkalmazással kapcsolatos egymással ellentétes érvre is rámutat, többek között arra, hogy a kérelmező egyrészt utal arra, hogy valamennyi alkombinációt előállították, és elemezték azok fehérjeexpresszálási szintjét(11), másrészt viszont semmilyen adattal nem szolgál ezen alkombinációk vonatkozásában;

M.  mivel a géntechnológiával módosított SYN-BTØ11-1, DAS-59122-7 és DAS-Ø15Ø7-1 kukoricafajták PAT fehérjét expresszálnak, amely ellenálló képességet biztosít a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben; mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK rendelet kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár(12);

N.  mivel a kérelemben leírtaknak megfelelően a genetikailag módosított MON-ØØØ21-9 kukorica mEPSPS fehérjét expresszál, amely ellenállást biztosít a glifozát gyomirtó szerrel szemben; mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó szakosított ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be(13);

Az eljárás

O.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. január 27-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,43%-át képviselő 10 tagállam szavazott mellette, míg 13 tagállam ellene, négy pedig tartózkodott; mivel a Fellebbviteli Bizottság 2017. március 27-i szavazása során ismét nem született vélemény;

P.  mivel az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamoknak a területükön történő GMO-termesztés korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslata indokolásában, valamint a 182/2011/EU rendelet módosítására irányuló 2017. február 14-i jogalkotási javaslatának indokolásában a Bizottság sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az engedélyező határozatokat a Bizottság a tagállami bizottságok véleményei nélkül fogadta el, és hogy a géntechnológiával módosított (GM) élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Juncker úr is többször kijelentette, hogy az nem demokratikus(14);

Q.  mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án elutasította, azzal az indokkal, hogy míg az előállítás szükségszerűen egy tagállam területén történik, a GMO-k kereskedelme átlépi a határokat, ami azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt nemzeti „értékesítésre és felhasználásra” vonatkozó tilalmat a behozatali határellenőrzés visszaállítása nélkül nem lehetne érvényesíteni; mivel a Parlament nem csak elutasította a jogalkotási javaslatot, de fel is kérte a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát és nyújtson be új javaslatot;

R.  mivel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. prembulumbekezdése egyértelműen kimondja, hogy: „A különösen érzékeny ágazatokra – különösen az adózásra, a fogyasztók egészségére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó egyéb végrehajtásijogiaktus-tervezetek elfogadásának mérlegelésekor a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a végrehajtási jogi aktus megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést.”(15);

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, ami a 178/2002/EK rendeletben(16) meghatározott általános alapelvekkel összhangban az, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  úgy véli továbbá, hogy az ellentétes a 178/2002/EK rendeletben meghatározott, olyan fajták jóváhagyására vonatkozó általános élelmiszerjogi alapelvekkel, amelyek kapcsán nem szolgáltak biztonsági adatokkal, amelyeket nem teszteltek vagy még létre sem hoztak;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozattervezetét;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(3) Az EFSA GMO-testülete (a géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó testület), 2016., Tudományos vélemény a Syngenta (EFSA-GMO-DE-2011-99) Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukorica és húsz alkombinációja forgalomba hozatalára irányuló kérelméről, amelyet az 1829/2003/EK rendelet alapján korábban származásától függetlenül nem engedtek élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából forgalomba hozni, behozni és feldolgozni; EFSA Journal 2016;14(8):4567 [31. o.]; doi:10.2903/j.efsa.2016.4567
(4)——————————— - 2014. január 16-i állásfoglalás a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (HL C 482., 2016.12.23., 110. o.),2015. december 16-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított NK603 × T25 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2279 bizottsági végrehajtási határozatról (P8_TA(2015)0456),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87705 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0040),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 87708 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0039),2016. február 3-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított FG72 (MST-FGØ72-2) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0038),2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, vagy két vagy három ilyen eseményt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricákat tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0271),2016. június 8-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított szegfű (Dianthus caryophyllus L., SHD-27531-4-es vonal) forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0272),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0388),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricatermékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0389),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított Bt11 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0386),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 1507 kukoricaszemek termesztés céljából történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0387),2016. október 6-i állásfoglalás a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 × MON 88913 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (P8_TA(2016)0390),
(5) A Bizottság 2010/432/EU határozata (2010. július 28.) a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 fajtájú kukoricát (DAS-Ø15Ø7-1 × DAS-59122-7) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 202., 2010.8.4., 11. o.).
(6) A Bizottság (EU) 2016/1685 végrehajtási határozata (2016. szeptember 16.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek, valamint a Bt11, MIR162, MIR604 és GA21 genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricák forgalomba hozatalának engedélyezéséről és a 2010/426/EU, a 2011/892/EU, a 2011/893/EU és a 2011/894/EU határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 254., 2016.9.20., 22. o.).
(7) Amint azt az EFSA fent hivatkozott véleménye megerősíti (EFSA Journal 2016;14(8):4567 [31. o.]).
(8) A SYN-BTØ11-1 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry1Ab fehérjét és a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító PAT fehérjét expresszálja.A DAS-59122-7 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry34Ab1 és Cry35Ab1 fehérjéket, és a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító PAT fehérjét expresszálja.A SYN-IR6Ø4-5 kukorica a Coleoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító módosított Cry3A fehérjét és a szelekciós markerként használt PMI fehérjét expresszálja.A DAS-Ø15Ø7-1 kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szemben védelmet biztosító Cry1F fehérjét és a szelekciós markerként használt, a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben toleranciát biztosító PAT fehérjét expresszálja.A MON-ØØØ21-9 kukorica a glifozát tartalmú gyomirtókkal szemben ellenállást biztosító mEPSPS fehérjét expresszálja.
(9) Lásd az EFSA kérdéstárát, az EFSA-Q-2011-00894. sz. kérdés G melléklete, online elérhető: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionDocumentsLoader?question=EFSA-Q-2011-00894 (utolsó pont).
(10) Lásd az EFSA véleményének A mellékletét.
(11) A kérelem megállapítja, hogy „a Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricát és származásától függetlenül annak valamennyi alkombinációját hagyományos keresztezéssel állították elő (...) (ii pont)”, és „a fehérjeexpresszálási szint elemzése megerősíti, hogy a kukorica géntechnológiai módosításának egyes eseményei (...) nem állnak interakcióban egymással a Bt11 × 59122 × MIR604 × 1507 × GA21 kukoricában és ezek kevesebb számú alkombinációjában, függetlenül származásuktól (x pont)”.
(12) http://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/public/?event=activesubstance.detail&language=EN&selectedID=1436
(13) IARC-monográfiák, 112. kötet: Öt szerves foszfátot tartalmazó rovarirtó és gyomirtó vegyszer értékelése, 2015. március 20. (http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf).
(14) Pld. az Európai Parlament plenáris ülésszakának megnyitásakor elmondott, az új Európai Bizottság politikai iránymutatásairól szóló beszédében (2014. július 15., Strasbourg és az Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14., Strasbourg).
(15) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(16) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


A menekült- és migránsáramlatok kezelése: az EU külső tevékenységének szerepe
PDF 466kWORD 72k
Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről: az Unió külső tevékenységének szerepe (2015/2342(INI))
P8_TA(2017)0124A8-0045/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3., 8. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 80., 208 és 216. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2016 júniusában közzétett kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

—  tekintettel a Bizottság következő közleményeire: az „Európai migrációs stratégia” című 2015. május 13-i (COM(2015)0240); a „Kényszervándorlás és fejlesztés” című 2016. április 26-i (COM(2016)0234); „Az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozása” című 2016. június 7-i (COM(2016)0385); és „Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé” című 2016. szeptember 14-i (COM(2016)0581) közlemény; továbbá az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményeire: „Az európai menekültügyi válság kezelése: Az EU külső tevékenységének szerepe” című 2015. szeptember 9-i (JOIN(2015)0040); „Migráció a közép-mediterrán útvonalon: A migrációs áramlás kezelése, életmentés” című 2017. január 25-i (JOIN(2017)0004), és „Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata” című, 2015. november 18-i (JOIN(2015)0050) közös közlemény,

—  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítésről szóló, 2012. május 3-i következtetéseire,

—  tekintettel az Európai Tanácsnak a migrációról szóló, 2015. június 25–26-i, október 15-i, december 17–18-i, valamint 2016. március 17–18-i és június 28-i következtetéseire,

—  tekintettel a Külügyek Tanácsának „A migráció az uniós fejlesztési együttműködés összefüggésében” című, 2014. december 12-i, a migrációról szóló, 2015. október 12-i, a kényszerű lakóhelyelhagyásra és a fejlesztésre vonatkozó uniós megközelítésről szóló 2016. május 12-i, valamint a migráció külső vonatkozásairól szóló, 2016. május 23-i következtetéseire,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsának a Jordániával és Libanonnal való jövőbeni partnerségi prioritásokkal és megállapodásokkal kapcsolatos, 2016. október 17-i következtetéseire,

—  tekintettel a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánon húzódó útvonallal foglalkozó, 2015. október 8-án megrendezett magas szintű konferencián elfogadott nyilatkozatra,

—  tekintettel a 2015. november 11–12-i vallettai csúcstalálkozón elfogadott politikai nyilatkozatra és cselekvési tervre,

–  tekintettel a 2016. szeptember 16-i pozsonyi csúcsértekezlet következtetéseire;

—  tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Európai Unió külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadások 2014-ig a dél-mediterrán térség és a keleti partnerség országaiban” című, 9/2016. számú különjelentésére,

—  tekintettel a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezményre és -jegyzőkönyvre, az alapvető nemzetközi emberi jogi egyezményekre, az emberi jogok európai egyezményére és az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a genfi egyezményekre és a fegyveres konfliktusok lefolytatására és azok hatásainak enyhítésére vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyveire,

—  tekintettel a fenntartható fejlődésről szóló, 2015. szeptember 25-i ENSZ-csúcstalálkozó „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című zárónyilatkozatára,

—  tekintettel a menekültek és migránsok tömeges mozgásának kezelésével foglalkozó 2016. szeptember 19-i ENSZ-közgyűlés magas szintű ülésén elfogadott New York-i nyilatkozatra és az ahhoz csatolt, az „Átfogó menekültügyi reagálási keret” és az „Út a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodás felé” című mellékletekre,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló 2015. július 9-i(1), „A menekült és menedékkérő nők helyzete az EU-ban” című , 2016. március 8-i(2), a földközi-tengeri térségben kialakult helyzetről és a migrációval kapcsolatos átfogó uniós megközelítés szükségességéről szóló 2016. április 12-i(3), „Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért: következmények a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás szempontjából című, 2016. szeptember 13-i(4), valamint az „Emberi jogok és migráció a harmadik országokban” című, 2016. október 25-i(5) állásfoglalásokra,

—  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0045/2017),

A.  mivel a migráció az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 13. cikkében rögzített emberi jog; mivel minden ember számára biztosítani kell a jogot, hogy hazájában és abban a régióban élje az életét, ahol megszületett és felnövekedett, és ahova kulturális és társadalmi gyökerei kötik őt;

B.  mivel az emberek mobilitási szintje példátlanul magas – a nemzetközi migránsok száma 244 millió –, aminek különböző okai vannak és akik önszántukból vagy kényszerűségből migrálnak; mivel a nemzetközi migráció elsősorban ugyanazon régión belül és a fejlődő országok között zajlik; mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a nemzetközi migránsok többsége nő: Európában 52,4%, Észak-Amerikában pedig 51,2%; mivel a dél-déli irányú migrációs áramlások a dél-észak irányú mozgásokhoz képest folyamatosan növekednek: 2015-ben 90,2 millió fejlődő országban született nemzetközi migráns lakott a világ déli részén fekvő más országokban, miközben 85,3 millió délen született ember lakott a világ északi részén fekvő országokban;

C.  mivel egyre több kísérő nélküli kiskorú szeli át a Földközi-tengert, és mivel a mentőakciók növekvő száma ellenére a Földközi-tengeren bekövetkezett halálesetek száma továbbra is nő (az IOM adatai szerint 2016-ban 5 079-en, míg 2015-ben 3 777-en haltak meg);

D.  mivel az az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának Irodájának (UNHCR) adatai szerint 2015-ben rekordmennyiségű, 65,3 millió ember – ezen belül az országukon belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek száma 40,8 millió, a menekülteké pedig 21,3 millió – volt konfliktusok, erőszak és az emberi jogok megsértése miatt továbbra is lakóhelyét elhagyni kényszerült személy; mivel ez a természeti katasztrófák, az egyenlőtlenségek, a szegénység, a gazdasági kilátások hiánya, az éghajlatváltozás, a komoly és hatékony, hosszú távra tervezett fejlesztési politikák és a migrációs hullámok alapjait képező strukturális problémákkal való határozott szembenézésre irányuló politikai szándék hiánya miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel történt; mivel az UNHCR a hontalan személyek számát legalább 10 millióra becsüli;

E.  mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a menekültek száma több mint 50%-kal emelkedett az elmúlt öt év folyamán; mivel számos elem hozzájárul e rendkívül nagy növekedéshez, ide számítva azt is, hogy a menekültek önkéntes hazatelepülése még soha nem volt ilyen alacsony szinten az 1980-as évek óta, hogy csak korlátozott számú menekültnek kínálják fel a helyi integráció lehetőségét, és hogy az áttelepítések száma tartósan évi 100 000 körül mozog;

F.  mivel 6,7 millió menekült kénytelen hosszú időt távol tölteni lakóhelyétől – a becslések szerint átlagosan mintegy 26 évet –, teljesen kilátástalan helyzetben; mivel a lakóhely elhagyását csak elfogadhatatlanul kevés esetben sikerül tartósan megoldani, és ezért a kényszerű lakóhelyelhagyást nem kizárólag humanitárius, hanem politikai és fejlődési kihívásnak is kell tekinteni;

G.  mivel ez a globális kihívás nemzetközi együttműködésre és szinergiákra épülő holisztikus és sokoldalú megközelítést, valamint összehangolt és konkrét megoldásokat kíván meg, amelyeknek nem csak a helyzetre kellene reagálniuk, hanem előre kellene jelezniük a lehetséges jövőbeni válságokat; mivel a világ menekültjeinek 86%-a elszegényedett régiókban él, az összes menekült 26%-ának pedig a legkevésbé fejlett országok adnak otthont, túlterhelve ezen országok képességeit és még jobban destabilizálva társadalmi kohéziójukat és gazdasági fejlődésüket; mivel ezek az országok nagyon ritkán rendelkeznek a migránsok jogainak védelmét szolgáló eszközökkel, vagy nincsenek is eszközeik a menekültügy terén; mivel a 2015-ben az EU-ba érkezett egymillió ember az EU népességének 0,2%-át tette ki, és ehhez képest a szomszédos országok (a lakosság 20%-ának arányában) vagy Európa az 1990-es években sokkal nagyobb arányban fogadott be menekülteket;

H.  mivel a menekültek, az országukon belül a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és migránsok jogilag különböző kategóriába tartoznak, azonban a határokon átívelő különböző politikai, gazdasági, szociális, fejlődési, humanitárius és emberi jogi következmények miatt a valóságban az emberek gyakran széles körben és heterogén összetételben mozognak; mivel az ezen áramlatokban részt vevő összes személy emberi méltóságára kell az összes vonatkozó európai politikának összpontosítania; mivel a menekülteket és a menedékkérőket mindig a saját jogállásukkal összhangban kell kezelni, és semmilyen körülmények között sem tagadható meg tőlük a vonatkozó nemzetközi egyezményekből és az Európai Unió Alapjogi Chartájából fakadó jogok biztosítása; mivel a menekültek és a migránsok közötti jogi megkülönböztetés nem jelenti azt, hogy a gazdasági okok által kiváltott vagy a jobb élet reményében megkezdett migráció kevésbé jogos, mint az üldözés előli menekülés; mivel a konfliktushelyzetek, a bizonytalanság vagy a zavargások a legtöbb esetben a többi alapvető emberi jog mellett a politikai és a gazdasági jogokat is fenyegetik, és a kényszerű lakóhelyelhagyás miatt e jogok továbbra is kétségesek;

I.  mivel a Száhel-övezetben tapasztalható szűnni nem akaró élelmiszer- és táplálkozási válság kikezdi az emberek ellenálló képességét, amit tovább súlyosbítanak a gyors egymásutánban bekövetkező válságok, az alapvető szolgáltatások hiánya és a régióban zajló konfliktusok; mivel ez a helyzet további migrációhoz vezet;

J.  mivel a migránsok útjuk mindegy egyes szakaszában ki vannak téve mindenféle fizikai és pszichológiai veszélynek, nevezetesen az erőszaknak, a kizsákmányolásnak, az emberkereskedelemnek és a szexuális és nemi alapú erőszakos cselekményeknek; mivel ez különösen vonatkozik a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekre, például a nőkre (a családfői szerepet betöltő vagy a terhes nőkre), a – kíséret nélküli, a családjuktól elválasztott vagy a családjukkal együtt érkező – gyermekekre, az LMBTI-személyekre, a fogyatékossággal élő személyekre, a sürgős orvosi kezelésre szoruló és az idős emberekre; mivel e kiszolgáltatott helyzetű csoportok számára sürgősen biztosítani kell a humanitárius védelmet és a védelemhez és az áldozatkezelési mechanizmusokhoz való hozzáférést, és áttelepítésük részeként vagy amíg menekültügyi kérelmüket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elbírálják, lehetővé kell tenni a számukra az állandó letelepedési engedély megszerzését és az alapvető szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést;

K.  mivel az emberek mobilitásának fokozódása, amennyiben azt biztonságos, rendezett, szabályos, felelősségteljes és proaktív módon kezelik, enyhítheti a migránsok és a menekültek veszélyeztetettségét, jelentős előnyökkel járhat a befogadó országokra és a migránsokra nézve is, amint azt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend is elismeri, továbbá jelentős szerepet játszhat a befogadó országok, többek között az Unió fejlődésében is; mivel ezeket az előnyöket gyakran erősen alábecsülik; mivel az EU-nak a fizetett munkát végző és a nem aktív népesség közötti egyensúly garantálása és a sajátos munkaerőpiaci igények kielégítése érdekében működőképes megoldásokat kell nyújtania, így például az európai népesség elöregedésére felkészülve külföldi munkavállalókat kellene alkalmaznia;

L.  mivel az Unió reagálása különféle belső és külső eszközöket mozgósított, ám a jelek szerint túlságosan rövid távra és a beáramlás csökkentésére vagy megállítására összpontosított; mivel ez a rövid távú megközelítés nem foglalkozik a kényszerű lakóhelyelhagyás és a migráció okaival, sem pedig a migránsok humanitárius szükségleteivel; mivel az Uniónak a válságkezelési és konfliktusmegelőzési eszközökkel kapcsolatos reakciója javításra szorul, ugyanis az erőszakos konfliktusok a kényszerű lakóhelyelhagyás fő kiváltó okai;

M.  mivel az Európai Számvevőszék súlyos kétségeket fogalmazott meg az EU külső migrációs kiadásainak, többek között a migránsok emberi jogaival foglalkozó projektek hatékonyságával kapcsolatban; mivel a Számvevőszék azt is megállapította, hogy a biztonság és a határvédelem alkotta az európai migrációs kiadások legfontosabb elemét;

N.  mivel a szükségletekre, valamint az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvének, ezenkívül a Genfi Egyezményekben és a kiegészítő jegyzőkönyvekben lefektetett nemzetközi humanitárius jogszabályok és az emberi jogok tiszteletben tartására épülő humanitárius segítségnyújtásnak kell az Unió összes külső fellépésének középpontjában állnia; mivel fent kell tartani a segélyezés függetlenségét, azaz a segélyeket politikai, gazdasági vagy biztonsági megfontolásoktól és mindennemű megkülönböztetéstől mentesen kell nyújtani;

O.  mivel az emberi jogokon alapuló migrációs politika sikeres végrehajtása megköveteli, hogy a szélsőségesség és a populizmus ellensúlyozása érdekében szembenézzünk a migráció negatív megítélésével, és olyan pozitív narratívákat dolgozzunk ki, amelyek a migrációs mozgásokat a befogadó országok számára lehetőségként jelenítik meg;

P.  mivel az Unió felelősséggel tartozik végrehajtó partnereinek támogatásáért, hogy azok gyors, hatékony és magas színvonalú segítséget és védelmet nyújthassanak, és felelősséggel tartozik az érintett emberekért; mivel ebben a tekintetben az Unió partnereinek szükségük van kellő időben nyújtott és kiszámítható finanszírozásra, a finanszírozás elosztásával kapcsolatos döntésekre, hogy a változó vagy az új prioritások esetén elegendő idejük legyen a tervezésre és a megfelelő intézkedések meghozatalára;

Q.  mivel a decentralizált együttműködés elősegítheti az országukon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek, a migránsok és a menekültek szükségleteinek és kultúrájának jobb megértését, és a helyi népességgel is jobban meg lehet ismertetni azokat a kihívásokat, amelyekkel a migránsoknak szembe kellett nézniük származási országukban; mivel a helyi és a regionális európai kormányok a kapacitásépítésen keresztül kulcsszerepet tölthetnek be a kiváltó okok kezelésében;

R.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy „az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása”; mivel a Lisszaboni Szerződés 208. cikke szerint a fejlesztési támogatás célja a szegénység harmadik országokban történő mérséklése, idővel pedig annak felszámolása;

A mobilitási kihívások kezelését célzó, átfogó és elvi alapokon nyugvó uniós fellépés

1.  hangsúlyozza, hogy a mostani világban az emberek eddig soha nem látott mértékű mobilitásának vagyunk szemtanúi, és hogy a nemzetközi közösségnek haladéktalanul hozzá kell kezdenie egy közös válasz megerősítéséhez az e jelenség által támasztott kihívások és lehetőségek kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy e válasznak a szolidaritás elvén kell alapulnia és nemcsak a biztonságra épülő megközelítésre kell épülnie, hanem vezérfonalául a jobb és biztonságosabb élet reményében bármely okból az otthona elhagyására kényszerülő összes ember jogainak és a méltóságának teljes mértékű védelmét kell megtenni; hangsúlyozza, hogy bármely válaszadás során különös figyelmet kell fordítani a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkre és számukra saját országukban kell segítséget nyújtani; hangsúlyozza, hogy a menekültek és migránsok kezelését külön jogi keretek szabályozzák, ugyanakkor egyazon egyetemes emberi jogok és alapvető szabadságok illetik meg őket, amelyeket jogállásuktól függetlenül biztosítani kell; emlékeztet arra, hogy az Uniónak minden közös politikában tiszteletben kell tartania saját értékeit és elveit, és külső kapcsolataiban is elő kell mozdítania ezeket, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében foglaltakat; hangsúlyozza, hogy következetességre van szükség az EU külső politikái és egyéb, külső dimenzióval bíró szakpolitikái terén;

2.  hangsúlyozza, hogy többféle összetett oka van az emberek e magas szintű mobilitásának, és ha különbséget akarunk tenni annak elemei között és célzott politikai válaszokat akarunk kidolgozni, akkor tényeken alapuló döntésekre van szükség; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük a ma realitását és az emberek mozgásával kapcsolatosan új megközelítést kell kidolgozniuk valós adatok és az uniós érdekek alapján, azáltal, hogy fokozzák az emberek ellenálló képességét és az alapvető szolgáltatásokhoz, nevezetesen az oktatáshoz való hozzáférésüket, elősegítik integrációjukat és a helyi környezetekhez való hozzájárulásukat azáltal, hogy lehetőségeket biztosítanak a foglalkoztatásra és az önfoglalkoztatásra;

3.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi migráció – amint erre a történelem során már volt példa – hozzájárulhat a társadalmi-gazdasági fejlődéshez, és az ezzel kapcsolatban használt narratívának pozitívnak kell lennie, amely elősegíti a probléma, valamint az ehhez kapcsolódó közös előnyök valódi és objektív megértését az idegengyűlölő, populista és nacionalista szólamok ellensúlyozására; üdvözli ezért az ENSZ által indított „Together” elnevezésű kampányt a menekültekről és migránsokról alkotott negatív kép és a hozzájuk történő negatív viszonyulás csökkentése érdekében, és felhívja az uniós intézményeket, hogy teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ-szel e kampány támogatásában; felhívja a figyelmet, hogy közép- és hosszú távra összpontosító globális, európai, nemzeti és helyi politikákat kell elfogadni, és nem kizárólag az azonnali politikai nyomás vagy a nemzeti választási megfontolások által vezérelteket; hangsúlyozza, hogy ezeknek a politikáknak koherensnek, érthetőnek, befogadónak és rugalmasnak kell lenniük, melyek célja a migráció mint rendszeres emberi jelenség szabályozása és a határigazgatással, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok szociális védelmével, valamint a menekültek és migránsok társadalmi befogadásával kapcsolatban felmerülő jogos aggályok kezelése;

4.  hangsúlyozza, hogy a humanitárius támogatási rendszer rendkívül túlterhelt, és hogy a rendelkezésére álló pénzügyi erőforrások sohasem lesznek elegendőek ahhoz, hogy kezeljék a kényszerű lakóhelyelhagyás okozta válságokat, főleg amiatt, hogy ezek többsége elhúzódó jellegű; a helyes irányba tett lépésként ezért tudomásul veszi a Bizottság „A kényszerű lakóhelyelhagyás és a fejlesztés” című, 2016. áprilisi közleményében felvázolt új szakpolitikai keretet, és felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy hajtsák végre annak tartalmát a harmadik országokra vonatkozó új partnerségi kereten belül; megjegyzi, hogy átfogó és fenntarthatóbb megközelítésre van szükség a migráció tekintetében, ideértve a humanitárius megfontolások és a fejlesztés közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítását, és e kihívás eredményes leküzdése érdekében célzott, tényeken alapuló stratégiákat kell kialakítani a különböző partnerekkel (a regionális szereplőkkel, a kormányokkal, a helyi hatóságokkal, a diaszpórával, a civil társadalommal, köztük a menekültek és a migránsok szervezeteivel, a helyi vallásos szervezetekkel és az érdekelt nem kormányzati szervezetekkel, valamint a magánszektorral) közösen, ugyanakkor tiszteletben kell tartani azt, hogy a humanitárius segítségnyújtás nem válságkezelési eszköz, amint ezt a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos uniós konszenzus is leszögezi;

5.  hangsúlyozza, hogy az uniós fejlesztési együttműködés keretében továbbra is a lakhelyelhagyásra kényszerülés és a migráció kiváltó okaival – nevezetesen a fegyveres konfliktusok, a bármely alapon történő üldöztetés, a nemi alapú erőszak, a rossz kormányzás, a szegénység, a gazdasági lehetőségek hiánya és az éghajlatváltozás – kell foglalkozni és azokat hatékonyan kell kezelni az államszervezetek instabilitása elleni küzdelem, a béke és a biztonság előmozdítása, a konfliktusmegoldási és a konfliktus utáni megbékélési folyamatok, az igazságosság és a méltányosság, valamint az intézmények, a közigazgatási kapacitás, a demokrácia, a helyes kormányzás, a jogállamiság megerősítése és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása révén, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új ütemtervben megállapított 16. fenntartható fejlesztési céllal és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogszabályokban meghatározott elvekkel;

6.  hangsúlyozza, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs jelenség társadalmi-gazdasági vonatkozásait, hogy el lehessen végezni a kényszerű lakóhelyelhagyás és a migráció kiváltó okainak országonkénti elemzését, valamint hogy ösztönözzék a származási országokat, hogy olyan intézkedéseket és szakpolitikákat fogadjanak el és hajtsanak végre, amelyek előmozdítják a tisztességes munkahelyek létrehozását és a valós gazdasági lehetőségeket, hogy a migráció lehetőség, ne pedig kényszer legyen; felhívja az EU-t, hogy olyan politikákat folytasson, amelyek célja a szegénység visszaszorítása és hosszabb távon pedig teljes felszámolása, az egyenlőtlenségek és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága elleni küzdelem, a gazdasági fejlődés ösztönzése, a korrupció elleni küzdelem és az alapvető közszolgáltatások megerősítése; megjegyzi, hogy a sikeres politikának el kell ismernie, hogy szükség van a gazdasági ellenálló képesség kialakítására mind a befogadó, mind pedig a származási országokban; kitart amellett, hogy javítani kell a fejlesztést szolgáló politikák koherenciáját;

7.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyek és a gazdasági lehetőségek kritikus jelentőségűek a lakóhelyelhagyás miatti kiszolgáltatottság hatásainak enyhítésében; felhívja az Uniót, hogy nyújtson segítséget a migránsoknak és a menekülteknek, hogy olyan helyre költözhessenek, ahol vannak ilyen lehetőségek, száműzetésük helyszínén járuljon hozzá e lehetőségek megteremtéséhez (például a munkaerőpiachoz való hozzáférést gátló akadályok eltávolításával) és nyújtson nekik segítséget olyan új készségek elsajátításához, amelyek jobban illeszkednek a helyi munkaerőpiac szükségleteihez;

8.  üdvözli az Unió – mint a világ legnagyobb adományozója – humanitárius segítségnyújtás iránti elkötelezettségét a menekültek életfeltételeinek javítása területén; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy teljesítsék a már vállalt ígéreteiket és a fokozott humanitárius szükségleteknek megfelelően növeljék pénzügyi kötelezettségvállalásaikat; megjegyzi, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyás okozta válságok elhárításában a humanitárius válaszlépés mindig is az első reakció lesz; hangsúlyozza, hogy továbbra is a nemzetközi jog, valamint az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elveit kell az Uniónak a menekültválságra és a kényszerű lakóhelyelhagyás okozta válságokra adott humanitárius válaszlépései vezérelvének tekinteni;

9.  elismeri, hogy sok millió embertársunk jogai és méltósága további csorbát szenved, ha menekülttáborokban vagy a városok peremén kell sínylődniük, ahol nem lehet hozzáférni az alapvető szükségletekhez, megélhetéshez és bevételi lehetőségekhez;

10.  hangsúlyozza, hogy fontos a migráció nemekkel kapcsolatos dimenziójának elismerése, nemcsak azért, mert a nők mindenfajta visszaélésekkel szemben kiszolgáltatottak, hanem azért is, mert náluk több oka is van a migrációnak, fontos szerepet töltenek be a vészhelyzetek kezelésében, társadalmi-gazdasági hozzájárulásuk jelentős, valamint aktívan részt vesznek a konfliktusok megelőzésében és rendezésében, illetve a konfliktusok utáni folyamatokban és a demokratikus társadalmak újjáépítésében; megjegyzi, hogy a nők társadalmi és döntéshozatali szerepvállalásának növelése nélkülözhetetlen a kényszerű lakóhelyelhagyás mélyebb okainak kezeléséhez, valamint jogaik és önrendelkezésük biztosításához a migrációs folyamat minden szakaszában; megismétli, hogy a menekültügyi és migrációs mozgásokkal kapcsolatos uniós politikákban szükség van a nemek és életkor szerinti megközelítés alkalmazására;

11.  szorosabb együttműködésre szólít fel az ENSZ-szel és más szereplőkkel, többek között az UNHCR és az UNRWA számára nyújtott megnövelt pénzügyi hozzájárulásokat is; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy javítani kell az életkörülményeket a menekülttáborokban, különösen az egészségügy és az oktatás területén, és fokozatosan véget kell vetni a humanitárius támogatásoktól való függésnek a jelenlegi elhúzódó válságokban az ellenálló képesség támogatásával és azzal, hogy lehetővé teszik a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, hogy fogadó országuk lakosaiként méltóságban élhessenek mindaddig, amíg esetlegesen önkéntesen vissza nem térnek vagy át nem helyezik őket;

12.  kiemeli az Unió által megtett, a migrációs válság külső vonatkozásainak kezelésére irányuló fontos lépéseket, különös tekintettel a migránsok csempészéséért és az emberkereskedelemért felelős szervezett bűnözés elleni küzdelemre, hangsúlyozza továbbá a származási és a tranzitországokkal folytatott fokozott együttműködést;

13.  hangsúlyozza, hogy a származási országokban olyan keretet és struktúrákat kell létrehozni, amelyek méltó módon védik és fogadják a visszatoloncolt, kiszolgáltatott és marginális helyzetű migránsokat, a sikeres társadalmi-kulturális beilleszkedésüket célzó eszközöknek a rendelkezésükre bocsátása révén.

14.  emlékeztet arra, hogy a kiszolgáltatott csoportok, köztük a nők, a (családjaik által kísért és kísérő nélküli) kiskorúak, a fogyatékkal élők, az idősek és az LMBTI-személyek különösen ki vannak téve a visszaéléseknek a migrációs folyamat minden egyes szakasza során; emlékeztet arra, hogy emellett a nőknél és a lányoknál nagy a nemi erőszak és megkülönböztetés kockázata még akkor is, ha már elértek a biztonságosnak tekintett helyekre; felszólít arra, hogy e csoportok az áthelyezésük vagy beilleszkedésük részeként részesüljenek célzott segítségben és nagyobb humanitárius védelemben, és részesítsék őket előnyben a nemi szempontokat figyelembe vevő fogadási eljárásoknál, és esetükben fokozottan tartsák be a minimális normákat és a hatékonyabb családegyesítési rendelkezéseket; a menekültügyi eljárás során a kiszolgáltatott személyek esetében különleges biztosítékokat sürget az erőszak és a hátrányos megkülönböztetés ellen, továbbá azt, hogy az alkalmazandó jognak megfelelően biztosítani kell számukra a tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást és az alapvető szolgáltatásokat, beleértve az egészségügyi ellátást és az oktatást; kéri az Európai Uniót, hogy a harmadik országokkal folytatott együttműködésben dolgozzon ki képzési programokat a kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek és migránsok sajátos igényeire vonatkozóan;

15.  hangsúlyozza, hogy a gyermekek a migránsok és a menekültek jelentős részét teszik ki, és hogy a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban külön eljárásokat kell kialakítani és életbe léptetni a gyermekek védelmének biztosítása érdekében; felszólítja a fogadó országokat, biztosítsák, hogy a menekült gyermekek teljes mértékben hozzáférjenek az oktatáshoz, és amennyire lehetséges, segítsék elő a nemzeti oktatási rendszerekbe való beilleszkedésüket és befogadásukat; felszólítja a humanitárius és a fejlesztési közösségeket is, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők közösségéhez és a befogadó közösségekhez tartozó tanárok oktatásának és képzésének, felszólítja továbbá a nemzetközi adományozókat, hogy a menekültügyi válságra adott válaszlépések során biztosítsanak elsőbbséget az oktatásnak olyan programok révén, amelyek célja a migráns gyermekek bevonása és lelki támogatása, valamint a befogadó országokban beszélt nyelv elsajátításának elősegítése a menekült gyermekek nagyobb mértékű, megfelelő szintű integrációjának biztosítása érdekében; üdvözli, hogy a pénzügyi támogatás révén a szíriai gyermekek fokozott oktatásban és képzésben részesülhetnek, valamint azt, hogy az uniós humanitárius segítségnyújtási költségvetésben az utóbbi időben 4%-ról 6%-ra nőttek az oktatásra fordítható kiadások, és ezzel az EU vezető szerepet játszik a vészhelyzetekben biztosított oktatás projektek támogatása terén a világon; kéri, hogy növeljék a finanszírozás ezen új formájának eredményességét;

16.  elismeri, hogy a hontalanság komoly emberi jogi problémát jelent; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy minden uniós külső fellépésében küzdjön a hontalanság ellen, különösen állampolgársági törvényekben foglalt nemi, vallási vagy kisebbségi jogálláson alapuló megkülönböztetés kezelésével, a gyermekek állampolgársághoz való jogának elősegítésével, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által indított, a hontalanság 2024-ig történő megszüntetésére irányuló kampány támogatásával; elítéli az egyes országok által az ország területéről távozásra és visszatérésre vonatkozóan bevezetett korlátozásokat és tilalmakat, valamint felhívja a figyelmet a hontalanság következményeire a jogokhoz való hozzáférés területén; felhívja a nemzeti kormányokat és parlamenteket, hogy töröljék el a migrációt szabálysértésként kezelő, büntető jellegű jogi kereteket;

17.  kiemeli, hogy az uniós alapelvek szerint az Unió külső migrációs politikáinak átfogó célkitűzésévé kell tenni egy többoldalú irányítási rendszer létrehozását a nemzetközi migráció kezeléséhez, amelynek első lépése lehet a közelmúltban megrendezett magas szintű ENSZ-ülés;

A jobban kezelt nemzetközi migráció: globális felelősség

18.  erőteljes aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok kormányának nemrégiben hozott azon döntése miatt, hogy ideiglenesen megtiltja hét muzulmán többségű ország állampolgárainak az Egyesült Államok területére történő belépést, továbbá hogy ideiglenesen felfüggesztette az Egyesült Államok menekültügyi rendszerét; úgy véli, hogy ez a döntés megkülönböztető jellegű és tápot ad az idegengyűlölő és bevándorlás-ellenes szólamoknak, és nem lehet összhangban a legfontosabb nemzetközi jogi eszközökkel, például a genfi egyezménnyel, és súlyosan alááshatja a menekültekkel szembeni nemzetközi felelősség igazságos elosztására irányuló jelenlegi globális erőfeszítéseket; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy helyezkedjenek határozott közös álláspontra a nemzetközi védelmi rendszer és az összes érintett nép, különösen az uniós polgárok jogbiztonságának megóvása érdekében;

19.  üdvözli az ENSZ Közgyűlésének a menekültek és a migránsok tömeges mozgása kezelésével foglalkozó magas szintű, 2016. szeptember 19-én rendezett ülését, valamint az Amerikai Egyesült Államokban e témában tartott vezetői csúcstalálkozót, mivel a migrációs hullámok kezelése globális felelősség, amely hatékony globális válaszadást és valamennyi érintett fél megerősített együttműködését teszi szükségessé, ha az emberi jogokat teljes mértékben tiszteletben tartó fenntartható megoldást szeretnénk elérni; üdvözli, hogy e csúcstalálkozók eredményeképpen a korábbiakban soha nem tapasztalt hangsúllyal jutott kifejezésre a tényleges politikai elkötelezettség, és reményét fejezi ki, hogy ez azonnali utat nyit meg egy igazi globális válaszlépés, a menekültekkel és a világszerte tapasztalható jelentős migrációs mozgásokkal kapcsolatos felelősség nemzetközi elosztása felé; mély sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy nem születtek konkrét vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások a retorika és a tényleges valóság között jelenleg tapasztalható szakadék áthidalásához szükséges segély vagy reform tekintetében; felhívja az összes érintett felet, hogy biztosítsák folyamatos, azonnali és eredményes politikai elkötelezettségüket és folytassanak együttműködést, cseréljék ki ismereteiket és tapasztalataikat a partnerországokkal, a civil szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal, biztosítsanak finanszírozást és a befogadó országokat támogató konkrét tettekben mutassák ki szolidaritásukat; hangsúlyozza, hogy a migrációs kihívások kezelése érdekében az ENSZ szintjén nagyobb mértékű koordinációra van szükség az EU és nemzetközi partnerei között; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet a nemzetközi erőfeszítésekben, különösen annak biztosítása tekintetében, hogy a megállapodásokat – közöttük a menekültekre és a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozóan a jövőben kötendő ENSZ-paktumokat – gyorsan átültessék a gyakorlatba, és megteremtsék a szükséges nyomon követési mechanizmusokat;

20.  hangsúlyozza, hogy a globális migrációs és mobilitási együttműködést a regionális és szubregionális keretekre kell építeni; felhívja az Uniót az együttműködési keretek megerősítésére olyan regionális szervezetekkel, mint az Afrikai Unió, az Arab Államok Ligája és az Öböl-menti Együttműködési Tanács a régión belüli mobilitás kezelésének ösztönzésére, és hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell e regionális szervezeteket, hogy teljes mértékben vegyenek részt ebben az együttműködésben; megjegyzi, hogy az alrégió szintű gazdasági integráció eszköz többek között a dél-dél közötti migrációkezelési és mobilitási kezdeményezések kezelése és ösztönzése terén; sürgeti az EU-t, hogy az Afrikai Unió vállaljon határozottabb és hitelesebb szerepet Afrika politikai válságainak megelőzésében;

21.  kiemeli, hogy az Unió számára előnyös lehet a multilaterális fejlesztési bankokkal és az ENSZ szakosodott szerveivel, elsősorban az UNHCR-rel és a jelenleg az ENSZ-hez kapcsolódó Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) folytatott szorosabb együttműködés és szinergia; tudomásul veszi a Világbank legújabb elképzeléseit a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek helyzetéről, és üdvözli, hogy elismerték a hatások enyhítésével és a menekültüggyel kapcsolatos politikák továbbfejlesztésének szükségességét, amelyek támogatják a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek integrációját és egyúttal arra kötelezik a befogadó közösségeket, hogy elérjék fejlesztési céljaikat;

22.  hangsúlyozza, hogy a lakóhelyük elhagyására kényszerülő személyek áttelepítése a nemzetközi közösség azonnali felelőssége, amelyben az UNHCR fontos szerepet játszik; felszólítja az EU tagállamait, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a saját ígéreteiket; alapvető fontosságúnak tartja koordinált és fenntartható reagálási mechanizmus sürgős bevezetését, amely tisztességes és hozzáférhető eljárásokat biztosít a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára, hogy menedékjogot kapjanak az Európai Unióban és más fogadó országokban, és a felelősség elsősorban ne a frontvonalbeli, illetve a konfliktus sújtotta övezetekkel szomszédos országokra háruljon; kiemeli, hogy a lakóhelyelhagyás olyan tömegeket és akkora területeket érint, hogy a jelenlegi pénzügyi támogatás kiapadt, amit még az is súlyosbít, hogy nem sikerült a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okaira megfelelő és hatékony megoldásokat találni;

23.  rámutat a menekültekkel kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségekre, és felszólít minden olyan országot, amely még ezt nem tette meg, hogy ratifikálja és hajtsa végre a menekültek jogállásáról szóló egyezményt és annak jegyzőkönyvét; felszólítja az összes országot, hogy bővítsék ki a védelmet a belső menekültekre, ahogy azt már megtették olyan mechanizmusokban, mint az Afrikai Unió egyezménye az afrikai belső menekültek védelméről és támogatásáról (kampalai egyezmény);

24.  hangsúlyozza, hogy a biztonságos ország és a biztonságos származási ország fogalma nem akadályozhatja meg a menedékjog iránti kérelmek egyéni elbírálását; kéri, hogy a menedékkérők származási országaiban, beleértve a biztonságosnak tekintett országokat is, gyűjtsenek szakosodott, részletes és rendszeresen frissített információkat az emberek jogaival kapcsolatban, különösen a nők, a gyermekek, a fogyatékkal élők és az LMBTI-személyek esetében;

25.  hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítottak legyenek a menekültek számára a méltó életkörülmények a tagállamokban és a menekülttáborokban, különös tekintettel az egészségügyi ellátásra, az oktatásban való részvétel és a munka lehetőségére;

26.  hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az oktatási lehetőségeket; szorgalmazza a képesítések elismerésére vonatkozó politikák harmonizálását, valamint a migráns munkavállalók jogainak és társadalombiztosításának védelmét az ILO alapvető egyezményeivel összhangban; szorgalmazza a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény aláírását és ratifikálását;

27.  úgy véli, hogy az az ideiglenes és kiegészítő védelem, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a menekültek a lehető leghamarabb vissza fognak térni, kilátástalanságot teremt, és elveti az integráció lehetőségét; emlékeztet annak a pozitív szerepnek a fontosságára, amelyet a menekültek tölthetnek be társadalmaik újjáépítésében, amikor külföldről visszatérnek országukba;

28.  elítéli, hogy drámaian nagy számban halnak meg migránsok a Földközi-tengeren, és aggodalmának ad hangot a migránsok és menedékkérőkkel szemben az Európába tartó útjuk során elkövetett emberi jogi visszaélések növekvő száma miatt;

29.  mély aggodalmát fejezi ki a nagyszámú, kísérő nélküli kiskorú bevándorló eltűnése miatt; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy adatbankot a tagállamok területére lépő, kísérő nélküli kiskorúak nyilvántartására;

30.  hangsúlyozza, hogy az erőszakos konfliktusokra tartós diplomáciai és politikai megoldást kell találni, és befektetéseket kell eszközölni korai figyelmeztető és konfliktusmegelőző mechanizmusokba annak érdekében, hogy a jövőben csökkenjen e konfliktusok száma; sürgeti az EU-t, hogy a nemzetközi partnerekkel és a legfontosabb regionális hatalmakkal és szervezetekkel összehangolt diplomáciai erőfeszítéseket kezdeményezzen annak érdekében, hogy erősebb és proaktívabb szerepet vállaljon a konfliktusmegelőzés, a közvetítés, a döntések és a megbékélés terén, és biztosítsa az emberek azon jogát, hogy hazájukban és régiójukban maradhassanak; hangsúlyozza, hogy ennek kiemelt helyet kell kapnia az EKSZ tevékenységében, amely számára ehhez biztosítani kell a szükséges forrásokat és hatásköröket, többek között a költségvetés és a személyzettel való ellátás tekintetében; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban az uniós küldöttségek és a különleges képviselők alapvető szerepét; hangsúlyozza, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyásra és a migrációra adandó válasznak a szükségleteken és a jogon kell alapulnia, figyelembe kell vennie a lakosság sebezhetőségét és nem korlátozódhat a humanitárius segítségnyújtásra, ugyanakkor a fejlesztés és a civil társadalom szereplőit is be kell vonnia;

31.  felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy az éghajlatváltozás jelentette kihívást illető feladatukat vegyék komolyan, sürgősen hajtsák végre a Párizsi Megállapodást, továbbá vállaljanak vezető szerepet annak elismerésében, hogy az éghajlatváltozás tömeges elvándorlást okoz, mivel a lakóhelyelhagyás valószínűleg fokozódik és egyre gyakoribbá válik; felszólítja különösen az EU-t, hogy bocsásson elegendő forrást az éghajlatváltozás által sújtott országok rendelkezésére annak érdekében, hogy képesek legyenek alkalmazkodni az éghajlatváltozás következményeihez és hogy enyhíteni tudják annak hatásait; hangsúlyozza, hogy ez nem történhet a hagyományos fejlesztési együttműködés rovására, mivel annak célja szegénység csökkentése; véleménye szerint az éghajlatváltozás hatásai miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek külön nemzetközi védelmi jogállást kell biztosítani, amely figyelembe veszi e személyek helyzetének a sajátosságait;

32.  elismerően nyilatkozik a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek és civil társadalmi szervezetek által a minden nehézség és veszély ellenére elvégzett munkáról, amikor a menekültek és migránsok származási, tranzit- és célországaiban sürgős és gyakran életmentő segítséget nyújtanak a legkiszolgáltatottabb emberek számára; kiemeli, hogy ez a munka gyakran áthidalja az államok és a tágabb nemzetközi közösség által hátrahagyott űrt;

33.  döntő fontosságúnak tartja, hogy túllépjünk a menekültekkel kapcsolatos jelenlegi narratíván, amelyben ezek az emberek csak teherként jelennek meg, és hangsúlyozza, hogy ha lehetőséget kapnak, pozitívan hozzájárulhatnak az őket befogadó közösségekhez; javasolja, hogy vonják be a menekülteket az őket közvetlenül érintő politikai válaszok meghatározásába és kialakításába, valamint a szükséges programok létrehozásába és megerősítésébe; felszólítja az európai intézményeket és ügynökségeket, hogy igazgatási egységeiken belül indítsanak gyakornoki programokat, amelyek különösen az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó fiatal diplomás menekülteket célozzák meg, ami egyik módja a példamutatásnak és annak, hogy a fiatal nemzedékbe történő befektetés előnyeit szemléltessék;

Az Unió külső tevékenysége és harmadik országokkal kialakított partnerségek

34.  hangsúlyozza, hogy Unió külső tevékenységének békeorientáltnak, proaktívnak és előretekintőnek kell lennie, nem pedig főként reaktív jellegűnek, és az új válságokra új célkitűzésekkel kell válaszolnia; támogatja az Unió és a harmadik országok közötti együttműködés szorosabbra fűzését a biztonság, az oktatás és az információcsere területén, hogy javítani lehessen a migráció kezelését, és el lehessen kerülni az új válságokat; emlékeztet arra, hogy a migráció jelenségének hátterében számos különböző ok húzódik meg, például a népesség növekedése, a szegénység, a lehetőségek hiánya és az elégtelen munkahelyteremtés, a politikai bizonytalanság, az emberi jogok megsértése, a politikai elnyomás, az üldözés, a katonai konfliktusok és az erőszak egyéb formái, valamint az éghajlatváltozás; emlékeztet arra, hogy e problémák kezelése enyhítheti a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okait és magát a migrációt; hangsúlyozza annak alapvető szükségességét, hogy két szinten megerősítsék a szakpolitikai koherenciát: a belső és külső uniós politikák között, valamint – magán a külső tevékenységen belül – a bővítéspolitika, az európai szomszédságpolitika, az Unió stratégiai partnereihez fűződő kétoldalú kapcsolatok, illetve a fejlesztés- és kereskedelempolitika között; emlékeztet arra, hogy a fejlődő országokkal folytatott kereskedelempolitikának kölcsönösen előnyösnek kell lennie, miközben megfelelően figyelembe kell vennie az ezen országok és az Unió közötti gazdasági egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza az európai biztosok külső tevékenységgel foglalkozó csoportjának jelentőségét az Unió migrációs fellépéseinek a legmagasabb politikai szinten történő koordinálásában, valamint abban, hogy lendületet ad az ambiciózus közös uniós migrációs politikának;

35.  hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítést kell kialakítani a külső konfliktusokkal és válságokkal kapcsolatban, és ehhez fel kell térképezni, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyás milyen közvetlen és közvetett gazdasági, környezeti, társadalmi, költségvetési és politikai hatást gyakorol a harmadik országokra, hogy a fejlesztési politikákat jobban az ő szükségleteikhez lehessen igazítani;

36.  hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika (ENP) 2015. november 18-án előterjesztett felülvizsgálata azt irányozza elő, hogy kibővített együttműködési keretek révén bevonják az Unió szomszédságában található partnerállamokkal szomszédos harmadik országokat; ezért ösztönzi, hogy határozzanak meg a regionális kihívásokkal, például a biztonsággal, az energiával vagy a menekültek és a migrációs hullámok kezelésével kapcsolatos tematikus kereteket, hogy együttműködést lehessen felkínálni az Unió, a déli szomszédság partnerállamai és a – különösen afrikai – regionális kulcsszereplők között;

37.  ismételten hangsúlyozza a „többért többet” elvet mint az uniós külpolitika alapját, amelynek keretében az Uniónak egyre szorosabb (pénzügyi) partnerségeket kellene kötnie azokkal az országokkal, amelyek haladást érnek el a demokratikus reformok terén; hangsúlyozza, hogy az Unió külpolitikájának egyik prioritásává kell tenni a harmadik országokban élő emberek életminőségének javítását;

38.  felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy a tagállamokkal együttműködve munkálkodjon az államok, a gazdaság és a társadalom ellenálló képességének kiépítésén, különösen az Unió szomszédságában és a tágabb környező régiókban, többek között az európai szomszédságpolitikán és más uniós eszközökön keresztül;

39.  elítéli a migrációnak az érintett emberek emberi jogainak sérelmére történő egyre szélesebb körű kriminalizálását, valamint a menekültekkel szembeni rossz bánásmódot és a harmadik országokban való önkényes fogva tartásukat; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel többek közt az emberi jogi párbeszédek során és a jog érvényesülésével, a szabadsággal és a biztonsággal foglalkozó albizottságokban, és növelje a védelemre szolgáló kapacitásokat az Unión kívüli tranzitországokban;

40.  kéri egy valódi, az emberi jogokon és – az EUMSZ 80. cikkében rögzítetteknek megfelelően – a tagállamok közötti szolidaritás elvén alapuló közös európai migrációs politika létrehozását, amely megerősíti az Unió külső határait és biztosítja a biztonságos és rendezett, többek között körkörös migrációt lehetővé tevő jogszerű csatornákat, egy olyan, hosszú távon fenntartható szakpolitikaként, amely előmozdítja a növekedést és a kohéziót az Unión belül, hogy egyértelmű keretrendszer álljon rendelkezésre az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolataihoz; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítse meg az európai kék kártya rendszerét, hogy jobban lehessen kezelni a gazdasági migrációt; figyelmeztet arra, hogy minden olyan politika, amely ellentmondhat az EUSZ 8. cikkében és az Alapjogi Chartában lefektetett alapvető uniós értékeknek, rontja az Unió hitelességét és azon képességét, hogy nemzetközi szinten befolyásolja a fejleményeket; megjegyzi, hogy az Unió külső migrációs politikáinak arra van szüksége, hogy a harmadik országokkal kötött megállapodásokat a tartós partnerségek kialakítása érdekében hosszú távú célkitűzések irányítsák; emlékeztet arra, hogy minden ilyen partnerségnek a párbeszéden, a közös érdekeken és a kölcsönös felelősségvállaláson kell alapulnia; üdvözli a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervet (2015–2020), amely szorosabb együttműködést irányoz elő a harmadik országokkal, de hangsúlyozza, hogy a legális migrációra vonatkozó közös uniós politika végrehajtása kulcsfontosságú szerepet játszana az embercsempészek üzleti modelljének szétzúzásában és az embercsempészet elleni küzdelemben; felszólítja a Bizottságot, hogy hozza teljes összhangba a meglévő uniós vívmányokat az ENSZ csempészet elleni jegyzőkönyvével, és biztosítsa az erőszak vagy a visszaélések migráns áldozatainak megfelelő védelmét;

41.  kéri, hogy a harmadik országokkal kötött valamennyi megállapodás garantálja, hogy a migránsok jogai – függetlenül státuszuktól – összhangban legyenek a nemzetközi joggal, és felhív megfelelő – köztük a menedékjoggal kapcsolatos – jogszabályok elfogadására, melyek rögzítik, hogy a szabálytalan határátlépés önmagában ne lehessen ok a bebörtönzésre;

42.  ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy együttműködjünk a harmadik országokkal az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem terén annak érdekében, hogy az ilyen bűnszervezeteket a lehető legkorábbi szakaszban meg lehessen fékezni; hangsúlyozza e tekintetben, hogy erősíteni kell az igazságügyi és rendőrségi együttműködést ezekkel az országokkal annak érdekében, hogy az ilyen szervezeteket azonosítani lehessen és fel lehessen számolni; emlékeztet továbbá arra, hogy ezekben az országokban ki kell építeni a kapacitásokat annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudják deríteni és szankcionálni tudják az elkövetőket; ezért kéri, hogy ösztönözzék az Európai Unió, a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az érintett harmadik országok közötti együttműködést; újra megerősíti, hogy az emberkereskedelem ellen hozott intézkedések nem érinthetik hátrányosan az emberkereskedelem áldozatai, a migránsok, a menekültek és a nemzetközi védelemre szoruló személyek jogait; felszólít arra, hogy haladéktalanul szüntessék meg az emberkereskedelem áldozatai és a gyermekek őrizetbe vételét;

43.  rámutat arra, hogy az emberkereskedelemmel és csempészettel foglalkozó hálózatok bűnözői tevékenységük során nagyban támaszkodnak az internetre, ezért létfontosságú, hogy az Európai Unió – különösen az Europol és a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU) révén – fokozza ezzel kapcsolatos tevékenységét, és szorosabbra fűzze a harmadik országokkal folytatott együttműködést e téren;

44.  emlékeztet arra, hogy az emberkereskedők legális migrációs útvonalakat használhatnak arra, hogy áldozataikat Európába hozzák; úgy véli, hogy azoknak a kritériumoknak, amelyeknek a harmadik országoknak az Európai Unióval a vízumliberalizációról kötött megállapodások aláírása előtt meg kell felelniük, kifejezetten tartalmazniuk kellene azt a kitételt, hogy a harmadik országoknak együtt kell működniük az emberkereskedelem elleni küzdelem terén; felhívja a Bizottságot, hogy az e megállapodások tárgyában folytatott valamennyi tárgyalás során fordítson kiemelt figyelmet mind erre, mind az embercsempészet elleni küzdelem kérdésére;

45.  üdvözli azt a megközelítést, hogy az Uniónak egyértelmű prioritásokat és mérhető célkitűzéseket kellene meghatároznia saját maga számára minden közös politika és különösen a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek részt kellene vennie ezen egyértelmű célkitűzések meghatározásában; úgy véli, hogy az erősebb és hatékonyabb politika biztosításának egyetlen módja a közös megközelítésen alapuló külső uniós tevékenység; valóban egységes és összehangolt fellépést kér az Unió és a tagállamok között, mivel az egyoldalú kezdeményezések – akár a belső, akár a külső ügyekben – alááshatják közös politikáink és érdekeink életképességét és sikerét;

46.  felszólít az uniós külső határok védelmének fokozására, hogy meg lehessen akadályozni az Unióba történő szabálytalan belépést, fel lehessen lépni az embercsempészettel szemben és meg lehessen előzni a tengeren bekövetkező haláleseteket; ezzel összefüggésben üdvözli a Frontexre épülő Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, mivel az segíteni fog a migráció hatékonyabb kezelésében; hangsúlyozza azonban, hogy több pénzügyi és technikai határvédelmi segítségnyújtásra van szükség a délkeleti uniós tagállamokban, az uniós tagjelölt országokban és a régióban lévő többi partnerországban; különösen sajnálja, hogy a Parlament nem ellenőrzi az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség külső tevékenységeit, és ezért felszólít arra, hogy az ügynökség rendszeresen nyújtson be jelentést a Parlamentnek a harmadik országokkal kötött munkamegállapodásai és a velük és a civil társadalommal közösen végzett műveletei végrehajtásáról;

47.  hangsúlyozza, hogy a menedékkérőket és potenciális migránsokat szolgáló biztonságos és jogszerű csatornák megnyitása lehetővé tenné számukra, hogy a hivatalos be- és kilépési csatornákat használják, és ezzel feleslegessé tegyék az emberkereskedők és a velük kapcsolatban álló szervezett bűnözői hálózatok üzleti tevékenységét; hangsúlyozza, hogy a jogszerű migrációs lehetőségek hiánya gyakran a mobilitás szabálytalan formáinak elterjedéséhez vezet, ami viszont a migránsok és a menekültek mozgásának minden szakaszában növeli a kiszolgáltatottságot és a visszaélések kockázatát; ezért ezzel összefüggésben felszólít biztonságos és jogszerű migrációs lehetőségek sürgős, konkrét és kézzelfogható kialakítására az Unió egésze számára, többek között hatékonyabb családegyesítési mechanizmusok és áttelepítési programok révén; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki a meglévő lehetőségeket humanitárius vízumok uniós nagykövetségeken és konzuli hivatalokban történő kiadására a származási és a tranzitországokban, különösen a veszélyeztetett csoporthoz tartozó személyek és elsősorban a kísérő nélküli gyermekek részére; kéri, hogy a közös európai menekültügyi rendszer tegye lehetővé azt is, hogy a menedékjog iránti kérelmek benyújtását és feldolgozását az Unión kívül, illetve az Unió külső határain is el lehessen végezni; felszólít arra, hogy a súlyos menekültügyi és lakóhelyelhagyási válságok kezelése során az Unió támogassa humanitárius folyosók kialakítását, hogy humanitárius segítséget lehessen nyújtani, és biztosítani lehessen a menekültek legalapvetőbb szükségleteinek kielégítését, valamint emberi jogaik tiszteletben tartását; tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy hozzák létre az áttelepítés uniós keretét, ugyanakkor kéri, hogy tegyenek további uniós szintű erőfeszítéseket a legális útvonalak létrehozására és megerősítésére, amely kiegészítené az áttelepítést;

48.  tudomásul veszi a harmadik országokra vonatkozó új partnerségi keretet, amelyet a tényleges politikai cselekvés egyik jelének tekint, különös tekintettel arra, hogy kettős megközelítésével egyrészt olyan rövid távú célkitűzéseket tartalmaz, mint például az életek megmentését a Földközi-tengeren és a származási és tranzitországokba történő visszatérések arányának növelését, másrészt pedig olyan hosszú távú célkitűzéseket, mint például az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelését a harmadik országoknak kapacitásépítésre, valamint politikai, társadalmi és gazdasági helyzetük előmozdítására nyújtott megerősített uniós támogatáson keresztül; hangsúlyozza, hogy a 2016. júniusi közleményben körvonalazott megközelítés sikere attól függ, hogy az Unió képes-e valódi, közösen elfogadott ösztönzőket kínálni az Unión kívüli származási és tranzitországoknak, továbbá aggodalmát fejezi ki az ilyen ösztönzők korlátozott száma miatt, melyek főként a határellenőrzésre vagy a támogatott önkéntes visszatérési rendszerekre összpontosítanak, amelyek bár fontosak és szükségesek, csupán rövid távú, részleges választ adnak egy rendkívül összetett helyzetre; hangsúlyozza, hogy az új partnerségi keretek nem képezhetik a migráció terén megvalósuló uniós fellépés egyetlen pillérét, és rámutat arra, hogy ezt a válaszlépést ki kell egyensúlyozni és ki kell egészíteni, a figyelmet a helyi gazdaságok, a képzettség és a regionális mobilitás fejlesztésére, valamint a tranzit- és származási országokban biztosított védelem szintjének javítására összpontosítva;

49.  emlékeztet az új partnerségi keret kiegyensúlyozott megközelítésének fontosságára; óva int az új partnerségi keretben megnyilvánuló mindenféle mennyiségi megközelítéstől és az ahhoz kapcsolódó „migrációs paktumoktól”, amelyek szerint a „visszatérések számának és arányának mérhető növelése” az Unió egyik fő célkitűzése; rámutat arra, hogy a visszatérések száma egyértelműen a migrációs hullámok jellegétől és a származási országokban kialakult helyzetektől függ; hangsúlyozza, hogy a paktumok rövid távú céljaiként arra kell összpontosítani, hogy miként lehet a legjobban segíteni a harmadik országokat az előttük álló kihívások kezelésében, többek között legális migrációs csatornák kialakítása révén, aminek eredményeképpen az irreguláris migráció szintje, valamint a Földközi-tengeren bekövetkezett halálesetek száma csökkenni fog; kéri a harmadik országokból származó fiatalok számára elérhető tanulmányi ösztöndíjak növelését; üdvözli, hogy a visszatérésre és visszailleszkedésre irányuló uniós programok támogatják a kapacitásépítést és a migráció kezelésének javítását a tranzit- és származási országokban; szorgalmazza az uniós visszatérési politika végrehajtásának értékelését; rámutat arra, hogy a harmadik országoknak be kell tartaniuk a visszafogadási megállapodásokban vállalt kötelezettségeiket;

50.  hangsúlyozza, hogy a migrációs kérdésekben szoros partnerséget kell kiépíteni az Unió tagjelölt és potenciális tagjelölt országaival a nyugat-balkáni régióban, és biztosítani kell a szükséges támogatást és együttműködést a térségben zajló migrációs áramlások kezelése terén;

51.  felszólít mobilitási partnerségek és körkörös migrációs megállapodások megkötésére, hogy a harmadik országbeli állampolgárok könnyebben tudjanak mozogni hazájuk és az Unió között, és hogy fenn lehessen tartani mindkét fél társadalmi-gazdasági fejlődését;

52.  hangsúlyozza, hogy a képzési tevékenységek és a bevált gyakorlatok harmadik országokkal folytatandó cseréje kertében az Uniónak a vonatkozó uniós és nemzetközi jogra és gyakorlatokra kell összpontosítania, ideértve az alapvető jogokat, a nemzetközi védelemhez, a felkutatáshoz és mentéshez fűződő jogot, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek jobb azonosítását és a számukra nyújtott támogatás javítását; úgy véli, hogy ez különösen vonatkozik a határigazgatáshoz kapcsolódó képzésre, mivel az a nemzetközi jogban előírtaknak megfelelően semmiképpen sem használható fel eszközként arra, hogy bárki számára megtiltsák országa elhagyását;

53.  a legszigorúbb körültekintésre szólít fel a származási országukba vagy valamely harmadik országba visszaküldött migránsokkal való bánásmód kapcsán; úgy véli, hogy a visszatérésre és a visszafogadásra vonatkozó bármilyen párbeszéd során, és különösen a visszafogadási megállapodásokban szisztematikusan foglalkozni kell a migránsok biztonságos visszatérésének és visszailleszkedésének problémájával; hangsúlyozza, hogy a migránsoknak teljes biztonságot és védelmet kell élvezniük a megalázó és embertelen bánásmóddal szemben, ideértve a fogva tartási központokat is, és az Uniónak beilleszkedési programokat kell támogatnia; emlékeztet rá, hogy senki nem küldhető vagy toloncolható vissza erőszakkal olyan országokba, ahol életét vagy szabadságát veszély fenyegetné származása, vallása, nemzetisége, valamely társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt, vagy ahol kínzás, megalázó bánásmód vagy általánosabban emberi jogainak megsértése fenyegetné; felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi jog tiltja a kollektív kiutasításokat és visszaküldéseket;

54.  ösztönzi a fejlesztési politikáért és a külpolitikáért felelős személyeket annak biztosítására, hogy a visszaküldött személyekkel bánjanak megfelelően, és hogy integritásukon ne essen csorba; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki kísérő programokat annak biztosítása érdekében, hogy a származási országokban végrehajtsák azokat a gyakorlati segítséget nyújtó programokat, amelyek ötvözik egyrészt a szakképzési intézkedéseket, másrészt pedig a gazdasági struktúrák – például az induló innovatív vállalkozások és a kisvállalkozások – kiépítését célzó programokat, valamint a tagállamokkal folytatott szakmai és egyetemi csereprogramokat;

55.  hangsúlyozza, hogy a partnerségi megállapodásoknak, például a mobilitási partnerségeknek biztosítaniuk kell, hogy a migránsokat biztonságosan fogadni lehessen a tranzit- és származási országokban, mégpedig olyan módon, amely teljes mértékben összeegyeztethető az alapvető jogaikkal; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek egyértelmű beleszólása van az Unió visszafogadási és mobilitási megállapodásaiba, ahogy arra a Lisszaboni Szerződés is rámutat (az EUMSZ 79. cikkének (3) bekezdése), és külön kiemeli, hogy a társulási és hasonló megállapodások megkötéséhez a Parlament előzetes jóváhagyása szükséges (az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének v. pontja), valamint hogy a Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell (az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése);

56.  fenntartja a Parlament 2016. április 12-i állásfoglalásában kifejezésre juttatott álláspontját, mely szerint előnyben részesíti a visszafogadási megállapodásokat a tagállamok által harmadik országokkal megkötött kétoldalú megállapodásokkal szemben; emlékeztet a visszatérésről szóló, a közelmúltban született új uniós dokumentumra, és hangsúlyozza, hogy annak betartását következetesen támogatni kell minden új visszafogadási megállapodás megkötésekor;

57.  üdvözli az alelnök/főképviselő és a Bizottság által – és egyes esetekben tagállamok által az egész Unió nevében – szervezett magas szintű párbeszédeket, mert ezek az együttműködést erősítő helyes és hatékony gyakorlatok; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és az EKSZ-nek egyeztetéseket kellene kezdeményeznie; felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet e párbeszédekről, és számoljanak be a rabati és a kartúmi folyamat, valamint a vallettai csúcstalálkozón közösen elfogadott kiemelt kezdeményezések pontos operatív végrehajtásáról; megismétli, hogy az Unió és a harmadik országok között kötött partnerségek iránti közös felelősségvállalás az uniós migrációs politika sikerének előfeltétele; sajnálja, hogy az új partnerségi keret részeként kiemelt országok számára szánt, a Bizottság, az EKSZ és a tagállamok által meghatározott csomagokat sem tájékoztatás, sem megvitatás, sem ratifikálás céljából nem terjesztették az európai polgárok választott képviselői elé; elítéli az átláthatóságnak ezt a hiányát, és követeli, hogy vonják be a Parlamentet a migrációról szóló megállapodások kidolgozásába és végrehajtásuk ellenőrzésébe, aminek biztosítania kell az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog és az Unió fejlesztéssel kapcsolatos szerződéses kötelezettségvállalásainak teljes körű tiszteletben tartását;

58.  megjegyzi, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek teljesítéséhez az szükséges, hogy az Unió és a partnerországok a megfelelően kezelt migrációs dinamikát beépítsék a fenntartható fejlődésre irányuló saját stratégiáikba; e tekintetben kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy nyújtson segítséget a tranzitországoknak a migránsok integrációját célzó stratégiák kidolgozásában, valamint magas szintű védelmet biztosító menekültügyi rendszerek létrehozásában;

59.  hangsúlyozza, hogy az uniós támogatást és együttműködést úgy kell kialakítani, hogy a harmadik országokban a fejlődés és a növekedés megvalósítását szolgálja, erősítve ezzel a növekedést az Unióban is, valamint hogy az EUMSZ 208. cikkével összhangban csökkentsék, majd végső soron felszámolják a szegénységet, és nem úgy, hogy az irreguláris migránsok visszafogadásával kapcsolatos együttműködésre ösztönözzék a harmadik országokat, erőszakkal elrettentsék az embereket az elindulástól vagy megállítsák az Európába irányuló áramlásokat; emlékeztet arra, hogy mind az adományozóknak, mind pedig a segélyfelvevő országok kormányainak azon kell dolgozniuk, hogy javítsák a segélyek hatékonyságát; megjegyzi, hogy a migrációs áramlások hozzátartoznak a nemzetközi realitáshoz, és nem válhatnak az uniós külső migrációs politikák teljesítményének mutatójává, valamint hogy a harmadik országgal kötött megállapodásoknak hosszú távú célkitűzéseken, tartós partnerségek létrehozásán és az emberi jogok tiszteletben tartásán kell alapulniuk;

60.  hangsúlyozza az Unió valamennyi külpolitikája keretében a civil társadalommal való konzultáció fontosságát, külön figyelmet szentelve a migrációval kapcsolatos minden politikában és folyamatban a teljes részvételnek, az átláthatóságnak és az információ megfelelő terjesztésének;

61.  felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a menedékkérők származási országaiban működő nem kormányzati szervezetekkel és szakértőkkel annak érdekében, hogy azonosítsák a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő egyének és társadalmi csoportok támogatásának lehető legjobb módjait; felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a menedékkérők származási országaiban működő nem kormányzati szervezetekkel és szakértőkkel annak érdekben, hogy azonosítani lehessen a legeredményesebb konfliktusmegelőzési mechanizmusokat és eszközöket;

62.  hangsúlyozza, hogy a párhuzamos erőfeszítések elkerülése, a globális támogatás hatásának és hatékonyságának maximalizálása és annak biztosítása érdekében, hogy a fő hangsúly a fejlesztésen legyen, a Bizottságnak a migrációs, áthelyezési és menekültpolitika kialakítása, végrehajtása és értékelése tekintetében intenzív párbeszédet kell fenntartania a helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel, a partnerországok civil társadalmával és helyi önkormányzataival, valamint az ENSZ-szel;

63.  felhívja a figyelmet arra, hogy a fejlesztési együttműködés programozási dokumentumainak felülvizsgálata arra szolgál, hogy új migrációs paktumokat érjenek el; hangsúlyozza, hogy ezt a felülvizsgálatot a fejlesztési hatékonyság elveivel összhangban és a partnerországokkal, az európai és helyi civil társadalmi szervezetekkel és a magánszektorral folytatott párbeszéd keretében kell elvégezni; kéri, hogy a Parlamentet teljes mértékben vonják be a felülvizsgálat mindegyik szakaszába, beleértve az Európai Fejlesztési Alap programozási dokumentumait is; felszólítja a tagállamokat fejlesztési támogatásuk felülvizsgálatára, összhangban a GNI 0,7%-ára vonatkozó kötelezettségvállalással, hogy meg lehessen valósítani a fenntartható fejlődési célokat;

64.  szorgalmazza, hogy az Unió és külső partnerei folytassanak kiegyensúlyozott vitát; azt javasolja, hogy az Unió és tagállamai vállaljanak kötelezettséget az Unióba irányuló jogszerű migráció lehetőségeinek bővítésére, történjen az akár menedékkérési, foglalkoztatási, oktatási vagy családegyesítési célból;

65.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a migránsok utalásainak gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb továbbítása érdekében mind a származási, mind pedig a fogadó országokban, többek között a tranzakciós költségek csökkentésén keresztül is, ahogy azt a menekültekről és migránsokról szóló, 2016. szeptember 19-i New York-i nyilatkozat is előírta;

66.  rendkívüli aggodalmának ad hangot az elhúzódó szíriai konfliktus miatt, amelyben a polgári személyekkel szemben alkalmazott erőszak, a civil infrastruktúrák és kórházak elleni támadások, valamint a nemzetközi humanitárius jog megsértése miatt az elmúlt öt évben a lakosság fele kényszerült lakóhelye elhagyására; felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy javítsák a konfliktusmegelőzést és a válságkezelést célzó eszközöket, és vállaljanak nagyobb szerepet a konfliktusrendezésben az Unió szomszédságában, és különösen a szíriai konfliktusban; teljes támogatását fejezi ki a Szíriával szomszédos országoknak, amelyek továbbra is rendkívüli szolidaritásról tesznek tanúbizonyságot, szűkös forrásaik ellenére is több millió menekültet fogadva be; emlékeztet arra, hogy e menekültek nagy része továbbra is nélkülözésben él, jogilag nem vagy csak korlátozottan ismerik el őket, és nincs, illetve csak korlátozott hozzáférésük van az egészségügyi és oktatási rendszerekhez vagy a munkaerőpiachoz; mélységes aggodalmának ad hangot annak a 75 000 embernek a sorsa és humanitárius helyzete miatt, akik a jordániai határon rekedtek a rukbani nem hivatalos táborban; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy folytassák és fokozzák az együttműködést és a párbeszédet Libanonnal és Jordániával, valamint a többi fogadó országgal, illetve nemzetközi szervezetek és európai csatornák segítségével növeljék a pénzügyi támogatást, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a menekült népesség tisztességes körülmények között élhessen, hozzáférhessen az alapvető szolgáltatásokhoz, gyakorolhassa a szabad mozgás jogát és munkalehetőségeket kapjon, másrészt pedig hogy a források elérjék végső céljukat; hangsúlyozza, hogy ehhez a befogadó közösségeknek nyújtott támogatásnak kellene társulnia gazdasági ellenálló képességük megerősítése céljából;

67.  megjegyzi, hogy a tagállamok és Törökország között 2016. március 18-án elért politikai megállapodás végrehajtását követően csökkent az uniós frontországok határát elérő emberek száma; felhívja a figyelmet azon aggályokra, amelyeket e politikai megállapodással kapcsolatban a nemzetközi humanitárius szervezetek is megfogalmaztak, különösen a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban; aggodalmának ad hangot a törökországi helyzet miatt, valamint amiatt, hogy ez a helyzet milyen hatással lehet Törökország biztonságos országgá nyilvánítására; hangsúlyozza, hogy a Törökországnak nyújtandó vízumliberalizációt nem szabad az Unióval a migráció terén folytatott együttműködés jutalmának tekinteni, hanem az szigorúan az Unió által felállított valamennyi kritérium teljesítésének eredménye kell, hogy legyen; óva int attól, hogy ezt a modellt más országokba is átültessék, mivel figyelembe kell venni az egyes országok és régiók sajátosságait;

68.  rendkívüli aggodalmának ad hangot az emberi jogok törökországi helyzete miatt, ugyanis folyamatosan megsértik az olyan alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, az ország délkeleti részének lakosságát saját kormánya támadja, politikai okok miatt több mint 30 000 köztisztviselőt bocsátottak el, és a hatóságok több mint 130 médiaorgánumot bezártak;

69.  sajnálja, hogy elmaradt a konzultáció és az átláthatóság az Afganisztán és az Unió között a közelmúltban aláírt közös migrációügyi koncepció megfogalmazása során, amely elsősorban a visszafogadásra összpontosít, és korlátlan számú afgán polgár visszaküldését irányozza elő, történjen az önkéntes alapon vagy sem; aggodalmának ad hangot az afgán menedékkérőket érintő lehetséges következmények miatt, akik 2016-ban a második legnagyobb menedékkérő állampolgársági csoportot tették ki az Unióban; emlékeztet arra, hogy a visszatérésre csak az egyes egyéni esetek megfelelő mérlegelése után, a jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett kerülhet sor, és felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást a jelenlegi adminisztratív és bírósági eljárások felgyorsítására;

70.  mélyen sajnálja, hogy az uniós migrációs politikai keretben és a menekülthullámra adott válaszban az Unió és tagállamai úgy döntöttek, megállapodásokat kötnek a harmadik országokkal, melyek révén elkerülhető a közösségi módszerrel együtt járó parlamenti vizsgálat; felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal aláírt politikai nyilatkozatokba építsen be egy legalább évente kétszer történő értékelési mechanizmust, melynek segítségével eldönthető, hogy e megállapodásokat folytatni kell vagy le kell zárni; hangsúlyozza, hogy a migrációs és menekültpolitika keretében kötött valamennyi megállapodásba emberi jogi biztosítékokat kell beépíteni;

71.  hangsúlyozza, hogy az Afrikával kapcsolatos uniós politika az elkövetkező évek és évtizedek stabilitásának és fejlődésének egyik kulcseleme; úgy véli, hogy a Száhel-övezet és Afrika szarva országaira, valamint az azoktól északra és délre fekvő instabil területekre az Uniónak továbbra is kiemelten kellene figyelnie; rámutat a fejlesztés, a biztonság és a migráció közötti kapcsolatra, és szorosabb együttműködést szorgalmaz a konfliktusmegelőzés és -kezelés, valamit a destabilizálódás, a lakóhely kényszerű elhagyása és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelése, az ellenálló képesség, a gazdasági lehetőségek és az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint az emberi jogi visszaélések megakadályozása terén; úgy véli, hogy az Uniónak központi szerepet kell játszania Líbia stabilizálásában, ami arra is eszközt kínál, hogy véget vessenek a líbiaiak, menekültek és migránsok emberi jogai folyamatos megsértésének;

A fellépés megfelelő eszközei

72.  méltányolja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az Unióval szomszédos országokban, valamint a fejlődő harmadik országokban megvalósítandó beruházások mozgósítása érdekében dolgozzanak ki új és nagyra törő külső beruházási tervet, azzal a feltétellel, hogy a terv teljesen átláthatóan valósuljon meg, a beruházások pedig járuljanak a fogadó országokban lévő körülmények javításához, felvéve a harcot a korrupció és a rossz kormányzás ellen; megjegyzi, hogy a javasolt Európai Fenntartható Fejlődési Alapot részben az Európai Fejlesztési Alap (EFA), a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz(ENI) kiutalásain keresztül finanszírozzák majd, ami a fejlesztési alapok magánszektorbeli beruházások előmozdítására történő használatát jelenti; úgy véli, hogy a magánszektor harmadik országokban történő támogatását – a helyes kormányzás elveinek és a helyes üzleti gyakorlatoknak a megszilárdítása mellett – nem szabad új intézkedésként beállítani, és azt tovább kell javítani; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az összhangot a külső pénzügyi eszközök – például a DCI és az EFA – és a projektek között annak biztosítása érdekében, hogy az uniós támogatást a kijelölt prioritásokra fordítsák, és ne kerüljön sor a források és az erőfeszítések elpazarlására; hangsúlyozza, hogy szisztematikus addicionalitást kell alkalmazni mind a támogatott politikák kiválasztása, mind azok pénzügyi végrehajtása terén;

73.  rámutat arra, hogy a külső beruházási terv részeként az új Európai Fenntartható Fejlődési Alapra előirányzott 3,35 milliárd EUR az EFA-ból, a DCI-ből és az ENI-ből a többéves pénzügyi keret alapján rendelkezésre álló összes forrás több mint 5%-ának felel meg; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon meg további részleteket erről a becslésről és a várható hatásról, és jelezze, hogy milyen alapon várja el a tagállamoktól, más adományozóktól és magánpartnerektől az akár 44 milliárd EUR összegű hozzájárulást, miközben néhány tagállam még nem járult hozzá a jelenlegi szükséghelyzeti alapokhoz sem;

74.  javasolja, hogy fordítsanak megfelelő forrásokat olyan intézkedésekre, amelyek kifejezett célja az átmeneti védelem alatt álló menekültek vagy belső menekültek támogatása, amely időszakban minden generációnak esélyt kell kapnia a növekedésre és képzésre, azaz a legkisebbeknek az oktatásra, a fiatal felnőtteknek a szakképzésre, a felnőtteknek pedig a munkára; úgy véli, ily módon biztosítható, hogy amikor eljön az ideje, ezek az emberek „újjászületettként” térhetnek vissza hazájukba, és új lendületet adhatnak országuknak ahelyett, hogy az évekig tartó, valódi kilátások nélküli várakozásban kiégnének;

75.  üdvözli a Bizottság javaslatát a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára, különösen ami az uniós költségvetés nagyobb erejű válságkezelő eszközökkel való ellátását illeti; elvárja, hogy a pénzügyi szabályok javasolt felülvizsgálatának eredményeképpen fokozódjék az elszámoltathatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás; hangsúlyozza, hogy a migrációs hullámok alapvető okainak kezelése magában foglalja a harmadik országok kapacitásépítését is;

76.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak gondoskodnia kell a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről (az EUMSZ 311. cikke), ugyanis megfelelő finanszírozás nélkül az Unió nem tudja ellátni a rá háruló feladatokat, sem pedig megfelelni az európai emberek elvárásainak; hangsúlyozza, hogy a tétlenségnek súlyos emberi, politikai és gazdasági ára van; megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata – vagy legkésőbb a következő többéves pénzügyi keret megtárgyalása – lehetőséget biztosít a migrációval kapcsolatos külső eszközök szükséges felülvizsgálatára, valamint emellett az uniós költségvetés oly módon történő növelésére is, amely lehetővé tenné az ad hoc eszközök alkalmazásának felszámolását és ezáltal a költségvetés egységességének visszaállítását; határozottan hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek e területen is jelentős felügyeleti szerepet kell biztosítani; mélységesen sajnálja, hogy a Bizottság nem tett javaslatot a külső fellépésekre vonatkozó költségvetési források növelésére, pedig ez a költségvetési tétel már eleve viszonylag alacsony, hanem ehelyett a fejlesztési eszközöket irányítja át a migrációra, ezzel más prioritásokat fosztva meg a finanszírozástól;

77.  megállapítja, hogy ha az Unió külső pénzügyi eszközeit a biztonság, a békeépítés és a konfliktusmegoldás, a migráció és a határigazgatás felé irányítják, ez új kihívásokat teremt az említett eszközök kezdeti céljaihoz és elveihez képest;

78.  hangsúlyozza, hogy az új és tartós katasztrófák és sebezhetőségi pontok kezeléséhez hosszú távú, kiszámítható beruházásokra van szükség, valamint hogy ehhez eleget kell tenni az új fenntartható fejlesztési menetrendnek, és ennek érdekében elsősorban elő kell mozdítani a közös kockázatértékelést, tervezést és finanszírozást a humanitárius ügyekkel, a fejlesztéssel, a béketeremtéssel és az éghajlatváltozással foglalkozó szereplők körében;

79.  úgy véli, hogy a jogállamiság fenntartását és a korrupció elleni küzdelmet az Unió származási országokban folytatott tevékenységének központi elemévé kell tenni; hangsúlyozza, hogy a harmadik országoknak szánt alapok felhasználását megfelelően ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy azokat ténylegesen az előírt célok megvalósítására fordítsák;

80.  megjegyzi, hogy szükséghelyzeti alapok és ad hoc pénzügyi eszközök létrehozása segít ugyan a források összegyűjtésében, illetve felgyorsítja és rugalmassá teszi az uniós fellépést, egyúttal veszélybe sodorhatja a fejlesztéshatákonysági alapelveket, valamint aláássa a költségvetés egységességét és a Parlament költségvetési hatáskörét; kéri ezért, hogy a Parlament kapjon nagyobb felügyeleti szerepet ezen eszközök felhasználásával kapcsolatban, többek között oly módon is – de nem csak erre szorítkozva –, hogy helyet kapjon az irányítóbizottságokban; emlékeztet arra, hogy a szükséghelyzeti alapok eredményessége nagyban függ attól, hogy a tagállamok mennyire készek hozzájárulni, és hogy maradéktalanul bevonják-e őket; ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament ellenőrizze az ilyen típusú eszközöket, és iránymutatásokat kér az eszközöknek az uniós költségvetésbe és hatáskörökbe való beépítésére;

81.  emlékeztet arra, hogy a vallettai csúcstalálkozón elindított, Afrikában a stabilitásra, illetve az irreguláris migráció és kényszerű lakóhelyelhagyás alapvető okainak kezelésére irányuló szükséghelyzeti alap számára 3,6 milliárd EUR-t kellett volna biztosítani; felhívja a tagállamokat, hogy egészítsék ki a Bizottság által elkülönített 1,8 milliárd EUR-t;

82.  szorgalmazza, hogy a szükséghelyzeti alapokra az átláthatóság, a partnerek közötti egyenlő bánásmód és a partnereknek nyújtott kiszámítható és megfelelő idejű finanszírozás képessége tekintetében ugyanazokat a szabályokat és szabályozásokat alkalmazzák, mint az Unió hagyományos finanszírozási eszközeire;

83.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a 2017. évi uniós költségvetés tervezete az uniós kohéziós alapok és globális fellépések terhére növeli a migrációs áramlások kezelésére és a belső biztonsági kezdeményezésekre szánt forrásokat;

84.  felszólítja az Uniót, hogy gondosan és módszeresen értékelje a finanszírozott fellépések által a migrációra, a kényszerű lakóhelyelhagyásra és a menekültekre gyakorolt hatást a humanitárius segélyek és fejlesztési segélyek jó minőségű biztosítása alapján;

85.  hangsúlyozza, hogy a helyi helyzeten alapuló célzott támogatás a hatékony és eredményorientált politika kulcsfontosságú eleme, és hogy erről a támogatásról tárgyalni kell a harmadik országokkal; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egyértelmű és mérhető célkitűzéseket, amelyeket a pénzügyi eszközök, köztük a szükséghelyzeti alapok felhasználásával kell koherens és összehangolt módon végrehajtani;

86.  üdvözli a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókat, például az EUCAP Száhel Niger missziót és az EUNAVFOR MED Sophia műveletet, amelyeket tovább kell erősíteni az uniós külső határok védelmének és az emberkereskedelem és a migránscsempészet megelőzésének egyik eszközeként; támogatja a NATO-val folytatott együttműködést, valamint az olyan uniós kezdeményezéseket, mint amilyen az Europol Mare közös műveleti csapata (JOT), amelyek célja hírszerzési értesülések gyűjtése és megosztása és az embercsempészek elleni küzdelem, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az általános mobilitást fenyegetés helyett lehetőségként kell kezelni; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy a tengeri életmentést és a migránsok jogait kiemelt fontosságúnak kell tekinteni minden ilyen műveletben; javasolja a KBVP-eszközök használatát a korai előrejelzés, a közvetítés és a konfliktusrendezés céljaira, ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy konfliktushelyzetekben a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a tartós megoldásokra irányuló tervezést;

87.  emlékeztet az ENSZ és az EU közötti békefenntartási és válságkezelési stratégiai partnerségre és annak a 2015–2018 közötti időszakra vonatkozó, a 2015. márciusi megállapodás szerinti prioritásaira; ösztönzi az Uniót, hogy még inkább törekedjen egyéb szervezetek és országok kulcsfontosságú szerepének figyelembevételére, és könnyítse meg a tagállami hozzájárulásokat; sajnálatosnak tartja, hogy az EU 28 országából csupán 11 tett vállalásokat a békefenntartásról szóló 2015. szeptember 28-i csúcstalálkozón; felhívja az uniós tagállamokat, hogy jelentősen fokozzák az ENSZ békefenntartó missziókhoz biztosított katonai és rendőri hozzájárulásukat;

88.  üdvözli és támogatja az Európai Beruházási Bank kezdeményezéseit, amelyek a gazdasági ellenálló képesség fenntartására irányulnak az Unió déli szomszédságában és a nyugat-balkáni térségben olyan projekteken keresztül, amelyek az Európai Unió külső politikáival összhangban munkahelyteremtéshez, gazdasági ellenálló képességhez és a szegénység csökkentéséhez vezetnek;

89.  sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a lehető leghamarabb készítsen a Parlament és a nyilvánosság számára részletes áttekintést az azon 16 kiemelt országban(6) alkalmazott különböző finanszírozási eszközökről és programokról – és azok tagállami programokhoz való kapcsolódásáról –, amelyekkel az Unió magas szintű párbeszédet folytat a migrációról, valamint és a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés keretében; mélyen aggasztja, hogy a 16 kiemelt ország között olyan elnyomó rezsimek is vannak, amelyek maguk a fő okai annak, hogy a menekültek elhagyják az országot; emlékeztet arra, hogy az Unió külső migrációs és menekültügyi politikájának átfogó kerete továbbra is a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés, de megjegyzi, hogy a közelmúltban tett politikai kezdeményezések csak alig hivatkoznak rá, ezért kéri, hogy az aktuális összefüggésrendszer szempontjából tegyék egyértelművé e keret jelentőségét, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet ajánlásaival összhangban vizsgálják felül azt;

90.  üdvözli az európai migrációs összekötő tisztviselők bevetését a kiemelt országokban, ami a harmadik országokkal a migráció terén folytatott uniós együttműködés megerősítése irányába tett első lépést jelenti; ajánlja a bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó személyzet megerősítését az uniós küldöttségeken, továbbá hogy kapjanak egyértelmű megbízatást a tagállamokon belüli koordináció kidolgozására;

91.  hangsúlyozza, hogy a Brüsszelből irányított centralizált megközelítés folytatása helyett egy decentralizált megközelítésre van szükség az uniós küldöttségek jobb kihasználásával, amelyek nagyon rövid idő alatt nagyon értékes eszközzé váltak, és kiemeli, hogy nagyobb rugalmasságot és rövidebb programozási időszakot kell alkalmazni, különösen a kockázatoknak kitett országokban; kéri regionális koordinátorok kinevezését, akik a helyszínen tapasztalható helyzeten alapuló koherens megközelítés biztosítása érdekében képesek irányítani a fejlesztést, az együttműködést és a külkapcsolatokat;

92.  ajánlja, hogy az Unió támogatásával mozdítsák elő a harmadik országokban folyó tájékoztatási kampányokat, hogy tájékoztassák a polgárokat a mobilitással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről, és figyelmeztessék őket azokra a kockázatokra, amelyekkel az utazásuk során szembesülhetnek, különös tekintettel az embercsempészekre és emberkereskedőkre, hogy elősegítsék a lehető legjobban megalapozott döntés meghozatalát;

93.  szorgalmazza az ikerintézményi programok és a TAIEX-intézkedések jobb felhasználását, nem csupán a bevált gyakorlatok cseréje és képzés céljára, hanem a fejlesztés és együttműködés érdekében is, külön erőfeszítéseket fordítva a nyomás alatt álló országokra;

o
o   o

94.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keretben azonosított 16 kiemelt ország kormányainak, valamint a migránsokat és menekülteket képviselő és velük dolgozó civil szervezeteknek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0272.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0073.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0102.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0337.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0404.
(6) Etiópia, Eritrea, Mali, Niger, Nigéria, Szenegál, Szomália, Szudán, Ghána, Elefántcsontpart, Algéria, Marokkó, Tunézia, Afganisztán, Banglades és Pakisztán.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat