Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2192(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0311/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0311/2017

Viták :

PV 25/10/2017 - 15
CRE 25/10/2017 - 15

Szavazatok :

PV 26/10/2017 - 10.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0419

Elfogadott szövegek
PDF 200kWORD 54k
2017. október 26., Csütörtök - Strasbourg
Az Ausztráliával folytatandó kereskedelmi tárgyalásokra irányuló tárgyalási meghatalmazás
P8_TA(2017)0419A8-0311/2017

Az Európai Parlament 2017. október 26-i állásfoglalása a Parlamentnek a Tanácshoz intézett ajánlásával az Ausztráliával folytatandó kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozóan javasolt tárgyalási meghatalmazásról (2017/2192(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i közleményére (COM(2015)0497),

–  tekintettel Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének Malcolm Turnbull ausztráliai miniszterelnökkel közösen tett, 2015. november 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2008. október 29-i EU–Ausztrália partnerségi keretre, valamint a 2015. március 5-én megkötött EU–Ausztrália keretmegállapodásra,

–  tekintettel az EU és Ausztrália közötti egyéb kétoldalú megállapodásokra, különösen a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodásra és a borkereskedelemről szóló megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Bizottság 2017. szeptember 14-én kiadott kereskedelmi csomagjára, amelyben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy nyilvánossá tesz minden jövőbeni kereskedelmi tárgyalásra vonatkozó meghatalmazást,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az Ausztráliával és Új-Zélanddal folytatandó, szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megnyitásáról szóló 2016. február 25-i(1) és a kölcsönös elismerésről kötött megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és Új-Zéland közötti megállapodás megkötésére irányuló tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2012. szeptember 12-i jogalkotási állásfoglalására(2),

–  tekintettel a G20 csoport állam- és kormányfőinek Brisbane-ben megrendezett, 2014. november 15–16-i találkozóját követően kiadott közleményre,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az ausztráliai külügyminiszter „A szorosabb EU–Ausztrália partnerség felé” című, 2015. április 22-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának 2017. május 16-i 2/15. számú véleményére a Szingapúrral kötendő szabadkereskedelmi megállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó uniós hatáskörről(3),

–  tekintettel a jövőbeli kereskedelmi megállapodások uniós mezőgazdasági ágazatra gyakorolt kumulatív hatásáról szóló 2016. november 15-i bizottsági tanulmányra;

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikkének (3) bekezdésére és 218. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0311/2017),

A.  mivel az EU és Ausztrália számos téren együttműködnek közös kihívásaik megoldása érdekében, illetve számos nemzetközi fórumon is, beleértve a multilaterális kereskedelempolitikai kérdéseket is;

B.  mivel az EU Ausztrália harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere és az évi kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 2015-ben meghaladta a 45,5 milliárd EUR-t, a mérleget tekintve több mint 19 milliárdos többlettel az EU javára;

C.  mivel az EU külföldi közvetlen befektetéseinek összege Ausztráliában 2015-ben elérte a 145,8 milliárd EUR-t;

D.  mivel Ausztrália részes fele a közbeszerzésekről szóló WTO-megállapodásnak;

E.  mivel az Unió 2015. április 22-én lezárta az EU–Ausztrália keretmegállapodásról folytatott tárgyalásokat;

F.  mivel az európai mezőgazdasági ágazat és egyes mezőgazdasági termékek, például a marha- és juhhús, a tejtermékek, a gabonafélék és a cukor, a különleges cukrokat is beleértve, rendkívül kényes kérdésnek minősülnek e tárgyalások keretében;

G.  mivel Ausztrália a marhahús és a cukor harmadik legnagyobb exportőre a világon, és a tejtermékek és gabonafélék kivitelét tekintve is előkelő helyet foglal el a világpiacon;

H.  mivel az EU és Ausztrália többoldalú tárgyalásokat folytat a „zöld termékek” kereskedelmének további liberalizálása érdekében (a környezetvédelmi termékekre vonatkozó megállapodás), valamint a szolgáltatások kereskedelme tárgyában (szolgáltatáskereskedelmi megállapodás);

I.  mivel Ausztrália részes fele a bizonytalan jövőjű Csendes-óceáni Partnerségre (TPP) irányuló, eddig lezárult tárgyalásoknak, valamint részt vesz a legjelentősebb kereskedelmi partnereit tömörítő, az ázsiai és csendes-óceáni térség átfogó regionális gazdasági partnerségéről (RCEP) folyó tárgyalásokban; mivel 2015 óta szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben Ausztrália és Kína között;

J.  mivel Ausztrália jelentős kötelezettségvállalásokat tett a Csendes-óceáni Partnerség keretében arra vonatkozóan, hogy előmozdítja bizonyos fajok hosszú távú védelmét, és fokozott állományvédelmi intézkedések útján felveszi a harcot a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen, és mivel meghatározta továbbá a környezetvédelmi intézkedések hatékony végrehajtására és a fokozott regionális együttműködés megkezdésére irányuló követelményeket; mivel az ilyen kötelezettségvállalásoknak az EU és Ausztrália közötti szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek referenciaértékeként kell szolgálniuk;

K.  mivel Ausztrália az EU legrégebbi és legközelebbi partnerei közé tartozik, az EU értékeivel közös értékeket vall magáénak, és elkötelezett a jólétnek és a biztonságnak szabályokon alapuló globális rendszer keretei közötti, globális előmozdítása mellett;

L.  mivel Ausztrália ratifikálta és végrehajtotta az emberi, szociális és munkavállalói jogokról szóló jelentősebb nemzetközi megállapodásokat, és maradéktalanul tiszteletben tartja a jogállamiságot;

M.  mivel Ausztrália azon hat WTO-tag közé tartozik, amelyek nem rendelkeznek kedvezményes hozzáféréssel az uniós piacokhoz, és tárgyalásokat sem folytatnak e célból;

N.  mivel a 2015. november 15-i közös nyilatkozatot követően hatályfelméréseket indítottak az EU és Ausztrália közötti szabadkereskedelmi megállapodás megvalósíthatóságának és a vonatkozó tárgyalások megkezdésére irányuló közös szándéknak a vizsgálatára; mivel a hatályfelmérés lezárult;

O.  mivel a Parlamentnek dönteni kell majd arról, megadja-e hozzájárulását az esetleges EU és Ausztrália között kötendő szabadkereskedelmi megállapodáshoz;

Stratégiai, politikai és gazdasági háttér

1.  kiemeli az Európai Unió és az ázsiai–csendes-óceáni térség közötti kapcsolatok elmélyítésének jelentőségét többek között az európai gazdasági növekedés szempontjából, valamint hangsúlyozza, hogy ezt az Európai Unió kereskedelempolitikája is tükrözi; elismeri, hogy Ausztrália kulcsfontosságú partnere e stratégiának, és hogy a szélesülő és mélyülő kereskedelmi kapcsolatok elősegíthetik a cél elérését;

2.  elismerését fejezi ki Ausztráliának a multilaterális kereskedelmi menetrend iránti erőteljes és következetes elkötelezettségéért;

3.  úgy véli, hogy az Unió kétoldalú és regionális együttműködési stratégiáiban rejlő potenciális lehetőségek csak akkor aknázhatók ki teljes egészében, ha tiszteletben tartják a szabályokon és értékeken alapuló kereskedelmet, és az Ausztráliával a kölcsönösség és a kölcsönös előnyök szellemében kötendő színvonalas, ambiciózus, kiegyensúlyozott és méltányos szabadkereskedelmi megállapodás lényegi részét képezi e stratégiáknak, amely megállapodás azonban a többoldalú előrelépésekre irányuló egyéb erőfeszítéseket vagy a már megkötött több- és kétoldalú megállapodásokat semmiféleképpen sem aknázhatja alá; úgy véli, hogy az elmélyített kétoldalú együttműködés „ugródeszkaként” szolgálhat a további multilaterális és többoldalú együttműködéshez;

4.  véleménye szerint a korszerű, elmélyített, ambiciózus, kiegyensúlyozott, méltányos és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások jelentik a megfelelő utat a kétoldalú partnerség elmélyítése és a meglevő, már érett kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok további erősítése felé; úgy véli, hogy a tárgyalások mintaként szolgálhatnak a kereskedelmi megállapodások új generációja számára, hangsúlyozva az ambíciók további növelésének, a korszerű szabadkereskedelmi megállapodásokban foglaltak határai kitágításának fontosságát, figyelembe véve Ausztrália magasan fejlett gazdaságát és szabályozási környezetét;

Hatályfelmérés

5.  megállapítja, hogy az EU és Ausztrália közötti hatályfelmérés 2017. április 6-án a Bizottság és az ausztráliai kormány kölcsönös megelégedésével lezárult;

6.  üdvözli, hogy a Bizottság kellő időn belül lezárta és közzétette a hatásvizsgálatot annak érdekében, hogy képes legyen átfogóan értékelni az EU és Ausztrália közötti megerősített kereskedelmi és beruházási kapcsolatok mindkét fél lakosságának és vállalkozásainak, ezen belül a legkülső régióknak és a tengerentúli országoknak és területeknek a javát szolgáló fokozásának lehetséges előnyeit és hátrányait, egyúttal különös figyelmet fordítva a társadalmi és a környezeti hatásokra, köztük az EU munkaerőpiacára, valamint hogy felkészüljön, és figyelembe vegye a brexitnek az Ausztráliából az Unióba áramló exportra és beruházásokra gyakorolt várható esetleges hatását, különösen az ajánlatok cseréje és a kontingensek kiszámítása során;

Tárgyalási meghatalmazás

7.  felhívja a Tanácsot, hogy a hatályfelmérés eredménye, az ezen állásfoglalásban előírt ajánlások, a hatásvizsgálat és világosan kitűzött célok alapján hatalmazza fel a Bizottságot a tárgyalások megindítására Ausztráliával egy kereskedelmi és beruházási megállapodás megkötése céljából;

8.  üdvözli a Bizottság határozatát, miszerint a „zölddobozos” kifizetések nem torzítják a versenyt, ezért ne legyenek dömpingellenes vagy szubvencióellenes intézkedések célpontjai;

9.  felhívja a Tanácsot, hogy a tárgyalási irányelvek elfogadásáról szóló határozatában maradéktalanul tartsa tiszteletben az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztást, az Európai Unió Bíróságának 2017. május 16-i 2/15. számú véleményével összhangban;

10.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy amint lehetséges, tegyen javaslatot a kereskedelmi megállapodások általános jövőbeni szerkezetére, figyelembe véve a Bíróságnak az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, 2/15. számú véleményét, valamint hogy tegyen egyértelműen különbséget a csupán a kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket tartalmazó kereskedelmi és a közvetlen külföldi befektetések liberalizációjára irányuló megállapodás, illetve egy uniós és tagállami közös hatáskörbe tartozó kérdéseket tartalmazó, esetleges második megállapodás között; hangsúlyozza, hogy az ilyen különbségtétel következményekkel járna a parlamenti ratifikációs folyamatra nézve, és annak nem célja a nemzeti demokratikus eljárások megkerülése, hanem a feladatköröknek az európai szerződéseken alapuló, demokratikus delegálásáról van szó; a Parlament jobb bevonására szólít fel a szabadkereskedelmi megállapodásokról folyó valamennyi folyamatban lévő és jövőbeni tárgyalás minden szakaszában;

11.  felhívja a Bizottságot arra, hogy a végleges megállapodások aláírásra és megkötésre történő előterjesztésekor, a Tanácsot pedig arra, hogy az aláírásról és a megkötésről történő határozathozatalkor maradéktalanul tartsák tiszteletben az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztást;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy a tárgyalásokat a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítása mellett folytassa le, ugyanakkor ne ássa alá az Unió tárgyalási pozícióját, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal folytatott állandó párbeszéd révén biztosítsa legalább az USA-val a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folytatott tárgyalások során alkalmazott átláthatósági szintet és nyilvános konzultációt, valamint maradéktalanul tartsa tiszteletben az egyéb tárgyalások alkalmával kialakult legjobb gyakorlatokat; üdvözli, hogy a Bizottság kezdeményezi a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási irányelvekről szóló valamennyi ajánlásának közzétételét, és ezt pozitív precedensnek tartja; sürgeti a Tanácsot, hogy kövesse ezt a példát, és az elfogadást követően haladéktalanul tegye közzé a tárgyalási irányelvet;

13.  hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak az uniós exportlehetőségek javítása mellett jobb piaci hozzáférést, a helyi kereskedelem megkönnyítését, tisztességes munkahelyek teremtését, mindkét fél állampolgárai számára a nemek közötti egyenlőséget, a fenntartható fejlődés ösztönzését, az uniós normák betartását, az általános érdekű szolgáltatások garantálását és a demokratikus eljárások tiszteletben tartását kell eredményeznie;

14.  hangsúlyozza, hogy egy ambiciózus megállapodásnak érdemben kell foglalkoznia a beruházásokkal, az áruk és szolgáltatások kereskedelmével (az Európai Parlament legutóbbi ajánlásaira építve a politikai mozgástér megtartása és az érzékeny ágazatok tekintetében), a vámügyi és kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével, a digitalizációval, az elektronikus kereskedelemmel és az adatvédelemmel, a technológiai kutatással és az innováció támogatásával, a közbeszerzéssel, az energiával, az állami tulajdonú vállalatokkal, a versennyel, a fenntartható fejlesztéssel, a szabályozási kérdésekkel – például a szigorú egészségügyi és növényegészségügyi szabványokkal és a mezőgazdasági és élelmiszertermékekre vonatkozó más normákkal, a magas szintű uniós követelmények gyengítése nélkül – erőteljes és érvényesíthető kötelezettségvállalásokkal a munkaügyi és környezetvédelmi követelményeket illetően, valamint az adóelkerülés és a korrupció elleni küzdelemmel, az Unió kizárólagos hatáskörén belül maradva, és mindemellett különös figyelmet fordítva a mikrovállalkozások és a kkv-k szükségleteire;

15.  felszólítja a Tanácsot, hogy a tárgyalási irányelvekben kifejezetten ismerje el a másik félnek az őslakos népekre vonatkozó kötelezettségeit, és e tekintetben hagyjon helyet a belföldi preferenciális rendszerekkel kapcsolatos fenntartásoknak; hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak meg kell erősítenie mindkét fél kötelezettségvállalását az ILO őslakos népek jogairól szóló 169. egyezménye tekintetében;

16.  hangsúlyozza, hogy a nem megfelelő halászati gazdálkodás és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat súlyos és káros hatással lehet a kereskedelemre, a fejlesztésre és a környezetre, és a feleknek jelentős kötelezettségeket kell vállalniuk a cápák, ráják, teknősök és tengeri emlősök védelme, valamint a túlhalászat, a túlzott flottakapacitás és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése érdekében;

17.  hangsúlyozza, hogy az angolul „3R”-nek nevezett elv – azaz a tudományos célú állatkísérletek helyettesítésének, csökkentésének és tökéletesítésének elve – az uniós jog szerves részét képezi; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül fontos, hogy ne szüntessék meg vagy ne csökkentsék az állatkísérletekre és az ezzel kapcsolatos kutatásra vonatkozó meglévő uniós intézkedéseket, ne korlátozzák az állatok felhasználására vonatkozó jövőbeni szabályozást, és ne hozzák versenyhátrányba az uniós kutatási intézményeket; fenntartja, hogy a felek a „3R” bevált gyakorlatának szabályozási összehangolására törekednek a kísérletek hatékonyságának növelése, a költségek csökkentése és az állatfelhasználás igényének csökkentése érdekében;

18.  ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell az agrár-élelmiszeripari termékek hamisításának felszámolására irányuló intézkedéseket;

19.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás igazán előnyös legyen az EU gazdasága számára, a tárgyalási irányelvekbe be kell illeszteni a következő kérdéseket:

   a) az áruk és szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása és mindkét fél számára valós piaci hozzáférési lehetőségek a fölösleges szabályozási akadályok felszámolása révén, egyszersmind biztosítva, hogy a megállapodásban egyik felet se akadályozza semmi abban, hogy a legitim politikai célkitűzések elérése érdekében arányos szabályozást alkalmazzon; e megállapodás i) nem akadályozhatja a feleket az általános érdekű szolgáltatások meghatározásában, szabályozásában, nyújtásában és támogatásában, és erre vonatkozóan kifejezett rendelkezéseket kell tartalmaznia; ii) nem kötelezheti a kormányzatokat semmilyen szolgáltatás privatizálására, és azt sem zárhatja ki, hogy a kormányzatok bővítsék az általuk nyújtott közszolgáltatások körét; iii) nem gátolhatja a kormányzatokat abban, hogy újra állami ellenőrzés alá vonjanak olyan szolgáltatásokat – például a vízellátást, az oktatást, az egészségügyet, a szociális szolgáltatásokat –, amelyeket korábban privatizálni rendeltek el, vagy hogy csökkentsék a magas szintű uniós egészségügyi, élelmiszerügyi, fogyasztói, környezetvédelmi, munkaügyi és biztonsági normákat, vagy korlátozzák a művészetek és a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális szolgáltatások állami finanszírozását, ahogy az a korábbi kereskedelmi megállapodások esetében történt; kötelezettségvállalásokra van szükség a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) alapján; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az európai termelők által követelt normákat meg kell őrizni;
   b) amennyiben a megállapodás tartalmazhat egy belföldi szabályozással kapcsolatos fejezetet, a tárgyaló felek abba nem foglalhatnak bele semmilyen szükségességi vizsgálatot;
   c) a területre vonatkozó WTO-szabályokon túlmutató dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalások, lehetőség szerint kizárva alkalmazásukat abban az esetben, ha elegendő közös versenyelőírás és együttműködés van érvényben;
   d) a fölösleges, nem vámjellegű akadályok mérséklése és a szabályozási együttműködésre vonatkozó párbeszéd önkéntes kiterjesztése – amennyiben kivitelezhető és kölcsönösen előnyös –, nem korlátozva ugyanakkor a felek azon lehetőségét, hogy folytassák szabályozási, jogalkotási és politikai tevékenységeiket, mivel a szabályozási együttműködésnek arra kell irányulnia, hogy a globális gazdaság irányítását szolgálja a nemzetközi normákkal kapcsolatos konvergencia és együttműködés, illetve a szabályozási harmonizáció fokozásával, például az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) által előírt normák elfogadása és végrehajtása révén, egyszersmind garantálva a legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet (pl. élelmiszer-biztonságot), környezetvédelmet (pl. állategészségügyet és állatjólétet, növényegészségügyet), valamint szociális és munkaügyi védelmet;
   e) jelentős engedmények a közbeszerzések terén minden kormányzati szinten, illetve minden állami vállalat és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozás tekintetében, garantálva az európai vállalatok számára a stratégiai ágazatokban a piaci hozzáférést, valamint az uniós közbeszerzési piacokéval megegyező nyitottságot, mivel az egyszerűsített eljárások és a pályázók számára biztosított átláthatóság (beleértve a más országból pályázókat) szintén hatékony eszközök lehetnek a korrupció elleni küzdelemben és a közigazgatás integritásának fokozásában, egyúttal megfelelő ár-érték arányt teremtve az adófizetők pénzéért cserébe a teljesítés minősége, a hatékonyság, az eredményesség és az elszámoltathatóság terén; arra vonatkozó biztosítékok, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésénél környezeti és társadalmi kritériumokat is alkalmaznak;
   f) egy külön fejezet, amely figyelembe veszi a mikrovállalkozások és kkv-k piacra jutásuk megkönnyítésével kapcsolatos szükségleteit és érdekeit, ideértve többek között a műszaki szabványok erőteljesebb összeegyeztethetőségét, valamint az egyszerűsített vámeljárásokat konkrét üzleti lehetőségek teremtése és a nemzetközivé válás ösztönzése érdekében;
   g) az Európai Bíróság EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról szóló 2/15. sz. véleménye értelmében, miszerint a kereskedelem és a fenntartható fejlődés az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a fenntartható fejlődés az Unió közös kereskedelmi politikájának szerves része, a fenntartható fejlődésről szóló, a határozott és ambiciózus fejezetnek szükségszerűen bármely lehetséges megállapodás részét kell képeznie; a párbeszédre, a nyomon követésre és az együttműködésre vonatkozó hatékony eszközökre vonatkozó rendelkezések, többek között kötelező és érvényesíthető rendelkezések, amelyekre megfelelő és hatékony vitarendezési mechanizmusok érvényesek, és a különböző végrehajtási módszer között egy szankcióalapú mechanizmus fontolóra vétele, ugyanakkor lehetővé téve a szociális partnerek és a civil társadalom számára a megfelelő részvételt, továbbá szoros együttműködés az érintett multilaterális szervezetek szakértőivel; rendelkezések a kereskedelem munkaügyi és környezetvédelmi szempontjaira, valamint a fenntartható fejlődés kereskedelmi és beruházási szempontjaira vonatkozó fejezetben, a nemzetközileg elfogadott vonatkozó elvek és szabályok – például az alapvető munkaügyi elvek, a négy kiemelt ILO-egyezmény és a többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos többoldalú környezetvédelmi megállapodások – betartásának és hatékony végrehajtásának előmozdítását célzó rendelkezéseket is;
   h) követelmény, amelynek megfelelően a feleknek kötelezniük kell magukat a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, ideértve a nemzetközileg elismert eszközöket is, továbbá tartaniuk kell magukat az OECD ágazati iránymutatásaihoz és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez;
   i) átfogó rendelkezések a beruházások liberalizálására vonatkozóan az Unió hatáskörén belül, figyelembe véve a legutóbbi politikai fejleményeket, például a Bíróság 2017. május 16-i, 2/15. sz. véleményét az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról;
   j) érvényesíthető intézkedések a szellemi tulajdonjogok elismerése és védelme tekintetében, beleértve a borok és szesztermékek, illetve a mezőgazdasági és élelmiszertermékek földrajzi árujelzőit is, referenciaként figyelembe véve a borágazatra vonatkozó EU–Ausztrália megállapodás rendelkezéseit, és emellett törekedve a meglévő jogi keret javítására és minden földrajzi árujelző magas szintű oltalmának biztosítására; egyszerűsített vámeljárások, valamint egyszerű és rugalmas származási szabályok, amelyek igazodnak a globális értéklánc összetett világához, lehetőség szerint többoldalú származási szabályokat, más esetekben pedig túlzott terhet nem jelentő származási szabályokat – például „vámtarifaszám-változtatást” – alkalmazva;
   k) kiegyensúlyozott eredmények a mezőgazdasági és halászati fejezetekben, amelyek csak a versenyképességet ösztönzik, és mind a fogyasztók, mind a termelők számára előnyösek, amennyiben kellő figyelmet szentelnek valamennyi európai termelő és fogyasztó érdekeinek, tiszteletben tartva, hogy számos érzékeny mezőgazdasági termék van, amelyet ennek megfelelően kell kezelni, például vámkontingensek alkalmazása révén, vagy megfelelő átmeneti időszakok biztosításával, kellő tekintettel a mezőgazdaságról szóló kereskedelmi megállapodások halmozott hatására, kizárva a tárgyalásokból a legérzékenyebb ágazatokat; használható, hatékony, megfelelő és gyors kétoldalú védzáradék beillesztése a kedvezmények ideiglenes felfüggeszthetősége érdekében arra az esetre, ha a kereskedelmi megállapodás hatálybalépésének eredményeként a behozatal megnövekedése súlyos hátrányokat okoz az érzékeny ágazatoknak, illetve felmerül ennek kockázata;
   l) ambiciózus rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a digitális ökoszisztéma teljes körű működését, ideértve az olyan elveket, mint a tisztességes verseny és a határokon átnyúló adatátvitelre vonatkozó ambiciózus szabályok, maradéktalanul tiszteletben tartva és nem sértve az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó, jelenlegi és jövőbeli uniós adatvédelmi szabályokat, mivel az adatáramlások a szolgáltató gazdaság jelentős hajtóerői, és a hagyományos gyártóvállalatok globális értékláncának lényeges elemei, és ezért az indokolatlan lokalizációs előírásokat a lehető legjobban vissza kell szorítani; az adatvédelem és a magánélet védelme nem kereskedelmi akadály, hanem az EUSZ 39. cikkében, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében rögzített alapvető jog;
   m) a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) és a legkülső régiókkal szembeni bánásmódra vonatkozó pontos és konkrét rendelkezések annak érdekében, hogy e tárgyalások során figyelembe vegyék különleges érdekeiket;

A Parlament szerepe

20.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Bírósága az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásáról szóló, 2/15. sz. véleménye megerősítette a Parlament szerepét az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások minden szakaszában – a meghatalmazás elfogadásától a megállapodás végső megkötéséig; várakozással tekint az Ausztráliával folytatandó tárgyalások megkezdése elé, valamint az elé, hogy szorosan figyelemmel követhesse őket, és hozzájárulhasson a sikeres kimenetelükhöz; emlékezteti a Bizottságot arra a kötelezettségére, hogy a Parlamentet a tárgyalások valamennyi szakaszában (a tárgyalási fordulók előtt és után) haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatnia kell; elkötelezte magát arra, hogy megvizsgálja a tárgyalásokkal és a jövőbeni megállapodással összefüggésben esetlegesen felmerülő jogalkotási és szabályozási kérdéseket, anélkül hogy ez érintené a társjogalkotóként őt megillető előjogokat; megismétli, hogy alapvető felelőssége, hogy az EU polgárait képviselje, és várakozással tekint az elé, hogy a tárgyalási folyamat alatt előmozdíthassa az inkluzív és nyílt párbeszédet;

21.  emlékeztet rá, hogy az EUMSZ-ban előírtak szerint a Parlamenttől kérni kell, hogy a jövőbeli megállapodáshoz adja meg egyetértését, és ennek megfelelően álláspontjait valamennyi szakaszban megfelelően figyelembe kell venni; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kérje a Parlament egyetértését a megállapodáshoz annak alkalmazása előtt, e gyakorlatot az intézményközi megállapodásba is beépítve;

22.  emlékeztet rá, hogy a Parlament nyomon fogja követni a jövőbeni megállapodás végrehajtását;

o
o   o

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Ausztrália kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0064.
(2) HL C 353. E, 2013.12.3., 210. o.
(3) ECLI: EU:C:2017:376.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat