Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0757 – C8-0004/2017 – 2016/0370(CNS))
(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0757),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0004/2017),
– tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0307/2017),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;
2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;
3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
(-1) A várt héabevételek és a ténylegesen beszedett héa közötti eltérés („héabevétel-kiesés”) az Unióban 2015-ben mintegy 152 milliárd EUR volt, a határokon átnyúló csalások által okozott héabevétel-kiesés összege pedig évente mintegy 50 milliárd EUR, ezért a héa uniós szinten kezelendő fontos kérdés, és elengedhetetlen a rendeltetési hely elvén alapuló végleges héarendszer elfogadása.
(3) A 2015. január 1-jén bevezetett említett különös szabályozások értékelése több, tökéletesítésre szoruló területet tárt fel. Először is a valamely tagállamban letelepedett, alkalmanként ilyen szolgáltatásokat más tagállamokban nyújtó mikrovállalkozások számára csökkenteni kell a letelepedésük helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban felmerülő héakötelezettségek teljesítéséből fakadó terheket. Ezért a Közösség egészében alkalmazandó értékhatárt kell bevezetni, amely alatt e szolgáltatásnyújtások továbbra is a letelepedésük helye szerinti tagállamban héakötelesek. Másodszor, a szolgáltatásnyújtás helye szerinti összes tagállam számlázási és nyilvántartás-vezetési követelményeinek teljesítésére vonatkozó követelmény nagyon sok terhet jelent. Ennélfogva a vállalkozások terheinek minimálisra csökkentése érdekében a számlázásra és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályoknak a különös szabályozásokat igénybe vevő szolgáltató számára azonosítót kiadó tagállamban alkalmazandó szabályoknak kell lenniük. Harmadszor, a Közösségben nem letelepedett, de valamelyik tagállamban héa tekintetében nyilvántartásba vett adóalanyok (például azért, mert az adott tagállamban héaköteles eseti ügyleteket bonyolítanak) sem a Közösségben nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozást, sem a Közösségben letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozást nem vehetik igénybe. Következésképp javasolt, hogy az ilyen adóalanyok számára engedélyezett legyen a Közösségben nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás igénybevétele.
(3) A 2015. január 1-jén bevezetett említett különös szabályozások értékelése több, tökéletesítésre szoruló területet tárt fel. Először is a valamely tagállamban letelepedett, alkalmanként ilyen szolgáltatásokat más tagállamokban nyújtó mikrovállalkozások számára csökkenteni kell a letelepedésük helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban felmerülő héakötelezettségek teljesítéséből fakadó terheket. Ezért a Közösség egészében alkalmazandó értékhatárt kell bevezetni, amely alatt e szolgáltatásnyújtások továbbra is a letelepedésük helye szerinti tagállamban héakötelesek. Másodszor, a szolgáltatásnyújtás helye szerinti összes tagállam számlázási követelményeinek teljesítésére vonatkozó követelmény nagyon sok terhet jelent. Ennélfogva a vállalkozások terheinek minimálisra csökkentése érdekében a számlázásra vonatkozó szabályoknak a különös szabályozásokat igénybe vevő szolgáltató számára azonosítót kiadó tagállamban alkalmazandó szabályoknak kell lenniük. Harmadszor, a Közösségben nem letelepedett, de valamelyik tagállamban héa tekintetében nyilvántartásba vett adóalanyok (például azért, mert az adott tagállamban héaköteles eseti ügyleteket bonyolítanak) sem a Közösségben nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozást, sem a Közösségben letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozást nem vehetik igénybe. Következésképp javasolt, hogy az ilyen adóalanyok számára engedélyezett legyen a Közösségben nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás igénybevétele.
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a) Noha a szűkített egyablakos ügyintézés („Mini-One Stop Shop”; MOSS) értékelése igen kedvező, a MOSS útján beszedett héa 99%-a a bejegyzett vállalkozások mindössze 13%-ától származik, ami azt mutatja, hogy a tagállamoknak a határon átnyúló e-kereskedelem előtt álló akadályok leküzdése érdekében a kis- és középvállalkozások szélesebb körében kell népszerűsíteniük a MOSS használatát.
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
(9a) E módosító irányelv a kis küldeményekkel összefüggő adminisztratív költségek emelkedéséhez vezethet, mivel az érintett csomagokon megkülönböztető jelölést kell elhelyezni annak feltüntetésére, hogy a behozatali héarendszer alkalmazásra került, és a postai ágazatban a behozatali héarendszer tárgyát képező csomagokat külön kell szortírozni. A tagállamoknak és a Bizottságnak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a postai ágazatra gyakorolt hatásra.
(14) Ezen irányelv alkalmazásának kezdő napja adott esetben figyelembe veszi a végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetéséhez, valamint a tagállamok számára a nyilvántartásba vételre, illetve a héa bevallására és befizetésére szolgáló informatikai rendszerük kiigazításához szükséges időt.
(14) Ezen irányelv alkalmazása kezdőnapjának adott esetben figyelembe kell vennie a végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetéséhez, valamint a tagállamok és a vállalkozások számára a nyilvántartásba vételre, illetve a héa bevallására és befizetésére szolgáló informatikai rendszerük kiigazításához szükséges időt.
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
(17a) A Bizottság javaslata csupán az egyik homokzsák a héabevétel-kiesés áradatát feltartóztató gáton; további intézkedésekre is szükség van a héacsalás hatékony leküzdéséhez az Unióban;
-1. A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben az adóalany a saját nevében, de harmadik személyek megbízásából eljárva harmadik országokból vagy harmadik területekről importált, 150 EUR-t, illetve ennek nemzeti valutában kifejezett egyenértékét nem meghaladó valós értékű termékek távértékesítésében vesz részt, és a folyó naptári évben éves árbevétele meghaladja az 1 000 000 EUR-t, illetve annak nemzeti valutában kifejezett egyenértékét – beleértve azokat az eseteket is, amikor ez a távértékesítés céljára szolgáló távközlési hálózat, interfész vagy portál útján történik –, úgy kell tekinteni, mintha e termékeket saját maga vette volna igénybe és szolgáltatta volna.”
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2006/112/EK irányelv 58 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) bármely, az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállambeli megrendelő részére történik szolgáltatásnyújtás;
b) bármely, az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállambeli megrendelő részére történik szolgáltatásnyújtás; valamint
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2006/112/EK irányelv 58 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) az ilyen szolgáltatásnyújtás héa nélküli teljes értéke a naptári év során nem haladja meg, és az előző naptári év során sem haladta meg a 10 000 EUR-t, sem a nemzeti pénznemben számított egyenértékű összeget.
c) az ilyen szolgáltatásnyújtás héa nélküli teljes értéke a naptári év során nem haladja meg, és az előző naptári év során sem haladta meg a 35 000 EUR-t, sem a nemzeti pénznemben számított egyenértékű összeget.
„Az azonosítót kiadó tagállam határozza meg azt az időszakot, amelynek során a Közösségben nem letelepedett adóalanynak meg kell őriznie a nyilvántartásokat.ˮ
„A nyilvántartást az ügylet teljesítését magában foglaló naptári év végétől számított öt évig kell megőrizni.ˮ
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – cím
A 2006/112/EK irányelv 2021. január 1-jén hatályba lépő módosításai
A 2006/112/EK irányelv 2021. április 1-jén hatályba lépő módosításai
2021. január 1-jei hatállyal a 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:
2021. április 1-jei hatállyal a 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 2006/112/EK irányelv V cím – 3 a fejezet – 59 c cikk – 1 bekezdés – c pont
c) az e rendelkezések hatálya alá tartozó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás héa nélküli teljes értéke a naptári év során nem haladja meg, és az előző naptári év során sem haladta meg a 10 000 EUR-t, sem a nemzeti pénznemben számított egyenértékű összeget.
c) az e rendelkezések hatálya alá tartozó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás héa nélküli teljes értéke a naptári év során nem haladja meg, és az előző naptári év során sem haladta meg a 35 000 EUR-t, sem a nemzeti pénznemben számított egyenértékű összeget.
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 2006/112/EK irányelv 143 cikk – 1 bekezdés – ca pont
„ca) termékimport, amennyiben a héa bevallása a XII. cím 6. fejezetének 4. szakaszában foglalt különös szabályozás keretében történik, és amennyiben legkésőbb a behozatali árunyilatkozat benyújtásakor az import szerinti tagállam illetékes vámhatóságának átadták a termékértékesítő vagy a megbízásából eljáró közvetítő személy 369q. cikk alapján kiadott héaazonosító számát;”
„ca) termékimport, amennyiben a héa bevallása a XII. cím 6. fejezetének 4. szakaszában foglalt különös szabályozás keretében történik, és amennyiben legkésőbb a behozatali árunyilatkozat benyújtásakor az import szerinti tagállam illetékes vámhatóságának átadták a termékértékesítő vagy a megbízásából eljáró közvetítő személy 369q. cikk alapján kiadott héaazonosító számát, azzal, hogy a behozatali árunyilatkozat pontos jellegét a Bizottságnak kell jogi aktusban meghatároznia;”
A tagállamok engedélyezik e különös szabályozás alkalmazását a termékek Közösségen belüli távértékesítését végző adóalanyok és a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett azon adóalanyok számára, akik vagy amelyek szolgáltatást nyújtanak olyan nem adóalanyok részére, akik vagy amelyek a fogyasztás szerinti tagállamban telepedtek le, vagy ott állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van. Ez a különös szabályozás a Közösség területén ilyen módon értékesített valamennyi termékre vagy ott nyújtott valamennyi ilyen szolgáltatásra vonatkozik.
A tagállamok engedélyezik az e fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazását a termékek Közösségen belüli távértékesítését végző adóalanyok és a fogyasztás helye szerinti tagállamban nem letelepedett azon adóalanyok számára, akik vagy amelyek bármilyen szolgáltatást nyújtanak nem adóalanyok részére, függetlenül attól, hogy hol van az adott nem adóalany személyletelepedve vagy állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. Ez a különös szabályozás a Közösség területén ilyen módon értékesített valamennyi termékre vagy ott nyújtott valamennyi ilyen szolgáltatásra vonatkozik.
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 29 pont 2006/112/EK irányelv 369 l cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
5a. Amennyiben az áruk kereskedelmi forgalmát külföldi pénznemben bonyolítják, úgy az áruk értékét – amely e bekezdéssel összhangban nem haladhatja meg a 150 EUR-t – az Uniós Vámkódex 53. cikke szerint alkalmazandó átváltási árfolyamon kell meghatározni.
Amennyiben a legfeljebb 150 EUR tényleges értékű csomagban importált termékek címzettje nem a termékimportra vonatkozó szokásos rendelkezések – többek között a 94. cikk (2) bekezdése szerinti csökkentett héamérték – alkalmazása mellett dönt, az import szerinti tagállam a termékeket a Közösség területén belül vám elé állító személy számára engedélyezi az azon termékek behozatalára felszámított héa bevallására és befizetésére vonatkozó különös szabályozások igénybevételét, amely termékeknek a feladása vagy a fuvarozása abban a tagállamban fejeződik be.
Amennyiben a 6. fejezet 4. szakaszában említett különleges szabályozást nem alkalmazzák a 150 EUR valós értéket meg nem haladó termékküldemények importjára, úgy az import szerinti tagállam a termékeket a Közösség területén belül az áruk címzettje nevében vám elé állító személy számára engedélyezi az azon termékek behozatalára felszámított héa bevallására és befizetésére vonatkozó különös szabályozások igénybevételét, amely termékeknek a feladása vagy a fuvarozása abban a tagállamban fejeződik be..
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 30 pont 2006/112/EK irányelv 369 z cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a termékeket a Közösség területén belül vám elé állító személy felelős a héa termékek címzettjétől történő beszedéséért.
b) a termékeket a Közösség területén belül a vámhatóságoknak bejelentő személy felelős a héa termékek címzettjétől történő beszedéséért.
2. A tagállamok előírják, hogy a termékeket a Közösség területén belül vám elé állító személynek megfelelő intézkedéseket kell tennie annak biztosítása érekében, hogy a termékek címzettje a helyes összegű adót fizesse be.
2. A tagállamok előírják, hogy a termékeket a Közösség területén belül a vámhatóságoknak bejelentő személynek megfelelő intézkedéseket kell tennie annak biztosítása érekében, hogy a termékek címzettje a helyes összegű adót fizesse be.
A tagállamok 2021. január 1-jétől alkalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 2. és 3. cikkének megfeleljenek.
A tagállamok 2021. április 1-jétől alkalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 2. és 3. cikkének megfeleljenek.