Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása a jemeni helyzetről (2017/2849(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Jemenről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a jemeni humanitárius helyzetről szóló, 2017. június 15-i(1) és 2016. február 25-i(2), valamint a jemeni helyzetről szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a jemeni támadásról szóló, 2016. október 8-i, a jemeni tűzszünetről szóló, 2016. október 19-i és a jemeni helyzetről szóló, 2017. november 21-i nyilatkozataira,
– tekintettel Hrisztosz Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos által a jemeni humanitárius helyzetről tett, 2017. november 11-i nyilatkozatra,
– tekintettel a Tanács a jemeni helyzetről szóló, 2017. április 3-i következtetéseire,
– tekintettel a kórházak és iskolák elleni támadásokról mint a nemzetközi humanitárius jog megsértésének eseteiről szóló, 2016. április 28-i(4), és a katonai robotrepülőgépek használatáról szóló, 2014. február 27-i(5) állásfoglalására,
– tekintettel a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló uniós iránymutatásokra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Jemenre vonatkozó határozataira, különösen a 2342. (2017), 2266. (2016), 2216. (2015), 2201. (2015) és 2140. (2014) számú határozatokra,
– tekintettel Iszmáíl Uld Sejk Áhmed, az ENSZ Jemenért felelős különmegbízottjának 2017. január 30-i, július 12-i, augusztus 19-i és október 26-i, a jemeni helyzetről szóló nyilatkozataira,
– tekintettel Stephen O’Briennek, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesének az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett, 2017. július 12-i nyilatkozatára;
– tekintettel az Élelmezési Világprogram (WFP), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017. november 16-i közös nyilatkozatára, melyben Jemen humanitárius blokádjának haladéktalan feloldására szólítottak fel,
– tekintettel az ENSZ 2017. április 25-i, a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos magas szintű adományozói konferenciájára, amelynek során 1,1 milliárd USD-t ajánlottak fel a 2017. évre vonatkozó, 2,1 milliárd USD-t kitevő finanszírozási hiány áthidalására,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017 szeptemberi határozatára, miszerint kivizsgálja a Jemenben a konfliktus során állítólag elkövetett valamennyi emberi jogi jogsértést;
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jemeni harcoló feleket a konfliktus rendezése érdekében konstruktív, jóhiszemű erőfeszítésekre felszólító 2017. június 15-i, továbbá a Jemenben fenyegető éhínségről szóló, 2017. augusztus 9-i elnöki nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel az ENSZ közreműködésével szervezett tárgyalások több fordulója ellenére sem történt még érdemi előrelépés a politikai megoldás irányába Jemenben; mivel a konfliktusokban részt vevő felek és azok regionális és nemzetközi támogatói, köztük Szaúd-Arábia és Irán, képtelenek voltak tűzszüneti megállapodást elérni vagy a helyzetet bármilyen módon rendezni, míg a harcok és a válogatás nélküli bombázások változatlanul folytatódnak; mivel egyik fél sem aratott katonai győzelmet és nem valószínű, hogy ez a jövőben megtörténik; mivel az EU és az egész nemzetközi közösség számára prioritásnak kell lennie, hogy az ENSZ-békekezdeményezés égisze alatt sikerüljön politikai megoldást találni a jemeni konfliktusra;
B. mivel a jemeni humanitárius helyzet továbbra is katasztrofális; mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megállapította, hogy a jemeni helyzet a „legnagyobb élelmezésbiztonsági vészhelyzet a világon”; mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint Jemenben 20,7 millióan szorulnak segítségre, különösen élelmezési segélyre, és közülük 7 millió főt „élelmezésbiztonsági vészhelyzet” fenyeget; mivel 2,2 millió gyermek szenved súlyos és akut alultápláltságtól, és tízpercenként egy gyermek veszíti életét olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének; mivel a belső menekültek száma 2,9 millióra, a visszatérők száma pedig 1 millióra tehető;
C. mivel az ENSZ adatai szerint több mint 8 000 ember – ebből 60% polgári személy – vesztette életét, és több mint 50 ezren – köztük sok gyermek – sérültek meg a légitámadások és szárazföldi összecsapások során, mióta a Szaúd-Arábia vezette koalíció 2015 májusában beavatkozott a jemeni polgárháborúba; mivel a szárazföldi és légi harcok lehetetlenné tették az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala helyszíni ellenőrei számára, hogy a helyszínre eljutva megállapítsák a polgári áldozatok számát; mivel ezek a számadatok így csak azokat a haláleseteket és sérüléseket tükrözik, amelyeket az OHCHR képes volt megállapítani és megerősíteni;
D. mivel a folyamatos összetűzések és a humanitárius válság különösen sújtják a veszélyeztetett csoportokat, a nőket és a gyermekeket; mivel a civil lakosság körében a halálos áldozatok száma egyre magasabb;
E. mivel a Save the Children szervezet szerint 130 gyermek hal meg naponta Jemenben; mivel a konfliktust megelőzően meglévő 1,6 millió iskolaelhagyó mellett legalább további 1,8 millió gyermek kényszerült arra, hogy kimaradjon az iskolából;
F. mivel az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint az összes egészségügyi létesítmény több mint a fele bezárt az elszenvedett károk, pusztítás vagy forráshiány miatt, és az egészségügyi felszerelések terén súlyos hiány tapasztalható; mivel 30 000 kritikus fontosságú egészségügyi dolgozó több mint egy éve nem kapott fizetést;
G. mivel az infrastruktúra pusztulása és a közszolgáltatások összeomlása hozzájárult a kolerajárvány kitöréséhez; mivel 2017. november 2-án az OCHA bejelentette, hogy mintegy 895 000-re tehető a kolerában megbetegedett személyek száma, és a jelentések 2017. április 27. óta közel 2 200 ezzel összefüggő halálesetről számoltak be; mivel a megbetegedésgyanús esetek több, mint a felében gyermekekről van szó; mivel a koleramegbetegedések valós számát nehéz pontosan meghatározni, tekintettel arra, hogy számos régió csak korlátozottan közelíthető meg, és sok koleragyanús beteg a teljes diagnózis felállítása előtt részesül kezelésben;
H. mivel az országban az alapvető élelmiszerek közel 90%-át behozatal biztosítja; mivel az egyoldalú kényszerítő intézkedések negatív hatásaival foglalkozó ENSZ-különmegbízott már régebben hangsúlyozta, hogy a koalíciós erők által Jemenre kivetett légi és tengeri blokád volt a jelenlegi humanitárius katasztrófa egyik fő oka; mivel ez a blokád korlátozta és megzavarta az élelmiszerek, az üzemanyag és a gyógyászati ellátás importját és exportját, valamint a humanitárius segítségnyújtást; mivel a hajók jemeni kikötőkbe történő behajózásának indokolatlan késedelmei és/vagy megtagadása a nemzetközi jog szerint jogellenes egyoldalú kényszerítő intézkedésnek minősül;
I. mivel a jemeni humanitárius helyzetet tovább súlyosbította, hogy a Szaúd-Arábia vezette koalíció 2017. november 6-án lezárta az ország szárazföldi, tengeri és légi határait; mivel Áden tengeri kikötőjét és a Szaúd-Arábia és Jemen közt található al-Wadea szárazföldi átkelőhelyet újra megnyitották; mivel azonban a húszi lázadók által 2015 márciusában elfoglalt Hudajda és Szalef kikötőjét és Szanaa repülőterét, melyeken keresztül az importált áruk – köztük a kereskedelmi és humanitárius cikkek – megközelítőleg 80%-a belép Jemenbe, továbbra is blokád alatt tartják; mivel a segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ha a blokádot nem oldják fel, Jemenben az elmúlt évtizedek legsúlyosabb éhínsége fenyeget, amely több millió áldozatot fog követelni;
J. mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2216. számú határozata kifejezetten előírja, hogy a szankcióbizottság azonosítsa azokat a személyeket, akik Jemenben a humanitárius segítségnyújtást akadályozzák;
K. mivel Szanaa térségében és környékén a koalíció vezette légitámadások az utóbbi hetekben fokozódtak, polgári sérüléseket és az infrastruktúra pusztulását okozva; mivel több tucat, szaúdi vezetésű légicsapással kapcsolatban hangzott el az a vád, hogy ezek során megsértve a háborús jogot válogatás nélkül vagy aránytalanul nagy számban öltek meg és sebesítettek meg civileket, többek között a nemzetközileg betiltott kazettás lőszerek használatával is; mivel húszi lázadók 2017. november 4-én ballisztikus rakétákkal lőtték Rijád fő polgári nemzetközi repülőterét; mivel ebben az évben több tucat egyéb rakétát lőttek szaúd-arábiai területre; mivel a háborús jog tiltja a polgári lakosság elleni szándékos és válogatás nélküli támadásokat; mivel az ilyen támadások háborús bűncselekményeknek minősülnek, és az ezeket elkövető személyek ellen eljárás indulhat;
L. mivel a jemeni helyzet komoly kockázatot jelent a régió, különösen Afrika szarva, a Vörös-tenger és a tágabb Közel-Kelet térségének stabilitására nézve; mivel az arab-félszigeti al-Kaida csoport (AQAP) hasznot tudott húzni a jemeni politikai és biztonsági helyzet romlásából, kiterjesztve jelenlétét és növelve terrortámadásai számát és nagyságát; mivel az AQAP és az úgynevezett Iszlám Állam (ISIS/Dáis) már megvetette lábát Jemenben és terrortámadásokat hajtott végre, amelyek során több száz ember vesztette életét;
M. mivel az Irán támogatását élvező húszikkal/Száleh-erőkkel szemben nemzetközi fegyverembargó van életben; mivel a fegyverkivitelről szóló 18. uniós éves jelentés szerint az uniós tagállamok a konfliktus kiéleződése után továbbra is engedélyezték a Szaúd-Arábiába történő fegyverszállítást, megszegve a fegyverkereskedelem ellenőrzéséről szóló, 2008. december 8-i 2003/468/KKBP tanácsi közös álláspontot; mivel a Parlament a jemeni humanitárius helyzetről szóló 2016. február 25-i állásfoglalásában felszólította az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdeményezze a Szaúd-Arábiával szembeni európai uniós fegyverembargó bevezetését a 2008/944/KKBP közös állásponttal összhangban;
N. mivel az UNICEF adatai szerint 2 millió gyermek oktatása teljes mértékben megszűnt; mivel az OCHA adatai szerint jelenleg több mint 1 700 iskola nem használható a konfliktus során elszenvedett károk miatt, vagy mert belső menekültek elhelyezésére szolgálnak, illetve fegyverek csoportok foglalták el azokat; mivel olyan eseteket dokumentáltak, amelyek során gyermekeket toboroztak és vetettek be harcban vagy katonai feladatok ellátása céljából; mivel több ezer tanár kényszerült elhagyni munkahelyét és más jövedelemforrást keresni, miután több mint egy éven át nem kaptak fizetést; mivel az alapvető infrastruktúrát ért pusztítás miatt a még működő kevés iskola is nehezen megközelíthetővé vált;
O. mivel a Szaúd-Arábia vezette koalíció folyamatosan megtagadja az újságíróktól a Jemenbe való belépést, többek között azt, hogy a húszi lázadók ellenőrzése alatt álló fővárosba, Szanaába tartó, ENSZ-segélyt szállító repülőgépek fedélzetén utazzanak;
P. mivel az arra vonatkozó döntéseket, hogy bizonyos embereket felvesznek a drónműveletek célpontjainak listájára, gyakran bírósági végzés vagy határozat nélkül hozzák meg; mivel az egyes személyek célpontnak való kijelölésére és ezt követő likvidálására megfelelő bírósági eljárás nélkül kerül sor;
Q. mivel az Európai Unió a konfliktus kezdete óta 171,7 millió EUR-t fordított humanitárius segítségnyújtásra; mivel az EU humanitárius támogatása keretében elsőbbséget élvez a táplálkozással, az élelmezésbiztonsággal, a védelemmel, a lakhatással, a vízellátással és a megfelelő higiénés körülményekkel kapcsolatos problémák kezelése;
R. mivel a 2017 áprilisában Genfben tartott, a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos magas szintű adományozói esemény ellenére – melynek során a különböző országok és szervezetek összesen 1,1 milliárd USD összegű felajánlásokat tettek – 2017. november 21-én a donorok által átutalt pénzeszközök csak 56,9%-át tették ki az ENSZ Jemennel kapcsolatos, 2017-re vonatkozó 2,3 milliárd USD összegű humanitárius felhívásának;
1. a leghatározottabban elítéli a Jemenben zajló folyamatos erőszakot és a polgári lakosság és infrastruktúra ellen irányuló támadásokat, amelyek háborús bűnöknek számítanak; komoly aggodalmának ad hangot a riasztóan romló jemeni humanitárius helyzet miatt; mélységesen sajnálja a konfliktus által okozott haláleseteket, valamint a humanitárius segélytől és az életfontosságú árucikkektől megfosztottak rendkívüli szenvedését, akik a harcokban rekedtek, akiknek el kell hagyniuk lakóhelyüket vagy akik elvesztették megélhetésüket, továbbá részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak; megerősíti, hogy továbbra is elkötelezett Jemen és a jemeni nép támogatása mellett;
2. ismételten teljes támogatásáról biztosítja az ENSZ-főtitkár, valamint a főtitkár Jemenért felelős különmegbízottjának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a tárgyalások újrakezdődjenek; hangsúlyozza, hogy a konfliktusnak csak politikai, inkluzív és tárgyalások útján elért rendezésével lehet helyreállítani a békét, valamint megőrizni Jemen egységét, szuverenitását, függetlenségét és területi integritását; arra kéri a nemzetközi és a regionális szereplőket, hogy konstruktív módon működjenek együtt a jemeni felekkel, és ezáltal tegyék lehetővé a konfliktus enyhítését és a tárgyalásos rendezést; szorgalmazza, hogy Szaúd-Arábia és Irán erőfeszítést tegyen a harcok befejezése és a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében; felszólítja Iránt, hogy azonnal szüntesse be Jemenben a húszi erők – akár közvetlen, akár közvetett – támogatását;
3. felszólítja a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy sürgősen állapodjanak meg az összetűzések ENSZ felügyelete melletti beszüntetéséről, amely első lépés lenne az ENSZ által vezetett béketárgyalások újrakezdése felé; sürgeti valamennyi felet, hogy a lehető leghamarabb, jóhiszeműen és előzetes feltételek nélkül vegyenek részt az ENSZ által vezetett béketárgyalások legújabb fordulójában; sajnálja a húszi harcosok és szövetségeseik azon döntését, hogy nem fogadják el Iszmáíl Uld Sejk Áhmedet békeközvetítőként;
4. felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy sürgősen javasoljon integrált uniós stratégiát Jemen vonatkozásában, és az ENSZ égisze alatt tegyen ismételt erőfeszítést egy jemeni békekezdeményezés elindítására; ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) tárgyalások újrakezdésének elősegítésére irányuló erőfeszítéseit, és sürgeti a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy konstruktív módon és előzetes feltételek megállapítása nélkül válaszoljanak ezen erőfeszítésekre; hangsúlyozza, hogy alapvető fontossággal bír az olyan bizalomépítő intézkedések végrehajtása, mint a politikai foglyok szabadon bocsátása, annak megkönnyítése érdekében, hogy a folyamat visszaterelődjön a helyes politikai színtérre: ilyen intézkedések például a fenntartható tűzszünet érdekében késedelem nélkül végrehajtandó lépések, a haderők ENSZ által ellenőrzött kivonását célzó mechanizmus, a humanitárius és kereskedelmi célú hozzáférés elősegítése, valamint a politikai, biztonsági és civil társadalmi szereplőkre vonatkozó, második vonalbeli diplomáciai kezdeményezések;
5. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szaúd-Arábia és koalíciós partnerei lezárták a jemeni tengeri kikötőket, repülőtereket és szárazföldi közlekedési csomópontokat, ami tovább rontotta az országban kialakult helyzetet; véleménye szerint a koalíció azon lépése, hogy folytatni kezdte az ádeni kikötőben a tevékenységeket és megnyitotta az al-Wadea határátkelőhelyet, jó irányban történő lépés volt; sürgeti a koalíciót, hogy biztosítsa Hudajda és Szalef kikötőjében is a tevékenységek folytatását és nyissa meg a szárazföldi határokat a humanitárius segély és az alapvető kereskedelmi cikkek előtt;
6. hangsúlyozza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa – a humanitárius vészhelyzet megoldására és a politikai tárgyalásokhoz vezető bizalom felek közötti kiépítésére irányuló kettős célt követve – minél hamarabb megállapodást szeretne elérni az ENSZ égisze alatt működő új ellenőrző és felügyeleti mechanizmus életbe léptetése tekintetében, növelve minden jemeni tengeri kikötő kapacitását, valamint fokozva a hozzáférést Szanaa repülőteréhez;
7. felszólítja az érintett feleket, hogy haladéktalanul és korlátlanul tegyék lehetővé a humanitárius hozzáférést a konfliktus által érintett területekhez, hogy el lehessen érni a rászorulókat, felszólít továbbá a segélyszervezetek munkatársai biztonságának garantálására; felhívja a Tanácsot és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy az ENSZ BT 2216. számú határozatának végrehajtásakor azonosítsák a Jemenben a humanitárius segítségnyújtást akadályozó személyeket és sújtsák őket célzott szankciókkal;
8. elítéli a koalíció vezette, polgári (köztük gyermekek) sérüléseket és a polgári és egészségügyi infrastruktúrát elpusztító, válogatás nélküli légitámadásokat; elítéli a húszi csoportok és a hozzájuk csatlakozó erők hasonló, válogatás nélküli támadásait, amelyek polgári áldozatokat követeltek, és amelyek elkövetéséhez e csoportok kórházakat és iskolákat használtak fel bázisként;
9. elítéli a húszi/Száleh-erők által 2017. november 4-én szaúdi városok, konkrétan a fő rijádi nemzetközi polgári repülőtér, a Khaled Király Nemzetközi Repülőtér ellen elkövetett válogatás nélküli rakétatámadást;
10. arra ösztönzi az összes felet, hogy tegyék lehetővé az újságírók belépését az országba, beleértve annak valamennyi területét és frontvonalait is; megállapítja, hogy az újságírók Jemen területére való belépésének megakadályozása az oka annak, hogy a válságról nincsenek tudósítások, ami hátráltatja a humanitárius dolgozók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felhívják a nemzetközi közösség és az adományozók figyelmét a katasztrofális helyzetre; üdvözli Yahya Abdulraqeeb al-Jubeihi, Abed al-Mahziri és Kamel al-Khozani közelmúltbeli szabadon bocsátását, és sürgeti a többi bebörtönzött újságíró azonnali és feltétlen szabadon bocsátását;
11. felszólítja valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi normákat, biztosítsák a polgári lakosság védelmét, és ne vegyenek célba közvetlenül polgári infrastruktúrát, különösen egészségügyi létesítményeket és vízműveket;
12. emlékeztet arra, hogy a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra, így a kórházak és az egészségügyi személyzet elleni szándékos támadások a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősülnek; sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy intézkedjen a nemzetközi jog Jemenben történő megsértéséért felelős személyek nemzetközi büntetőeljárás alá vonásáról; ezzel kapcsolatban teljes mértékben támogatja az ENSZ emberi jogi tanácsának azon határozatát, hogy teljes körűen kivizsgálják a jemeni konfliktus során elkövetett bűncselekményeket;
13. teljes mértékben támogatja az uniós tagállamok és a harmadik országok azon erőfeszítéseit, hogy nemzetközi mechanizmust hoznak létre a bizonyítékok összegyűjtésére és elszámoltatják az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséért felelős személyeket; hangsúlyozza, hogy az erőszakos cselekmények elkövetőit mindenképpen felelősségre kell vonni, mert csak így érhető el a konfliktus tartós rendezése; üdvözli e tekintetben egy elismert nemzetközi és regionális szakértőkből álló ENSZ-csoport létrehozását azzal a megbízatással, hogy kísérje figyelemmel az emberi jogok helyzetét Jemenben és számoljon be arról, továbbá teljes körűen vizsgálja meg a nemzetközi humanitárius jog valamennyi állítólagos megsértését és az azzal való visszaélést, amelyet a konfliktusban érintett felek 2015 márciusa óta követtek el a nemzetközi emberi jogok vonatkozásában és a nemzetközi jog egyéb releváns területein; sajnálatosnak tartja, hogy a független vizsgálat indítására irányuló erőfeszítések akadályokba ütköztek;
14. komolyan aggódik a jemeni instabil helyzet miatt, amelyet terrorista és szélsőséges szervezetek, például az ISIS/Dáis és az AQAP kihasználtak; sürgeti a jemeni kormányt, hogy vegye ki a részét az ISIS/Dáis és az AQAP elleni küzdelemből; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a konfliktusban érintett összes fél határozottan lépjen fel az ilyen csoportok ellen, amelyek tevékenysége súlyosan veszélyezteti a tárgyalásos megoldást és a régió és a tágabb térség biztonságát; megerősíti a szélsőséges csoportok és ideológiájuk elleni uniós elkötelezettséget, és hangsúlyozza, hogy a régió érintett feleinek ugyanezt kell tennie;
15. felhívja a Tanácsot, hogy ténylegesen ösztönözze a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, amint az a vonatkozó uniós iránymutatásokban szerepel; ismételten hangsúlyozza különösen a 2008/944/KKBP közös álláspontban rögzített szabályok EU általi szigorú alkalmazásának szükségességét; e tekintetben emlékeztet a jemeni humanitárius helyzetről szóló, 2016. február 25-i állásfoglalására, amelyben felszólította a főképviselő/alelnököt, hogy kezdeményezze a Szaúd-Arábiával szembeni európai uniós fegyverembargó bevezetését, tekintettel azon súlyos vádakra, amelyek szerint Szaúd-Arábia Jemenben megsértette a nemzetközi humanitárius jogot, valamint arra, hogy emiatt a fegyverek Szaúd-Arábia részére történő értékesítésének további engedélyezése sértené a 2008/944/KKBP közös álláspontot;
16. támogatja az EU-nak a konfliktusban érintett felekhez intézett felhívását, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést az erőszak minden formájának, így a fegyveres konfliktusok során elkövetett szexuális és nemi alapú erőszaknak a megelőzése és az azokra való reagálás érdekében; határozottan elítéli a gyermekek jogainak megsértését, és aggodalmának ad hangot a gyermekek alapvető egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való korlátozott hozzáférése kapcsán; elítéli a gyermekkatonák akár kormányerők, akár fegyveres ellenzéki csoportok általi toborzását és bevetését az összetűzések során;
17. üdvözli a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos magas szintű adományozói eseményen tett kötelezettségvállalásokat, és hangsúlyozza, hogy a jemeni nép szenvedésének enyhítése érdekében az ENSZ vezetése alatt végrehajtott, összehangolt humanitárius fellépésre van szükség; felszólít a Jemen számára megígért pénzügyi források azonnali mozgósítására, valamint az ENSZ 2017-es jemeni humanitárius válságreagálási tervének maradéktalan finanszírozására;
18. üdvözli, hogy az EU és tagállamai készek egyrészt növelni a szerte az országban a lakosságnak nyújtott humanitárius támogatást a felmerülő szükségletekre reagálva, másrészt készek a fejlesztési támogatást is bevonni projektek finanszírozásába az alapvető ágazatokban;
19. határozottan támogatja az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és gyorssegélyekkel foglalkozó koordinátora, Mark Lowcock és elődje, Stephen O’Brien arra irányuló munkáját, hogy enyhítse a jemeni nép szenvedését;
20. felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy humanitárius és politikai erőfeszítéseik mellett támogassák a béketeremtési és rezilienciával kapcsolatos fellépéseket, többek között a civil társadalmi szereplők, valamint a helyi gazdasági és irányítási struktúrák segítését annak érdekében, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatások és infrastruktúra gyors helyreállítását, ösztönözzék a helyi gazdaságot és előmozdítsák a békét és a szociális kohéziót;
21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkárának, az Arab Államok Ligája főtitkárának, valamint Jemen kormányának.