Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2065(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0384/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0384/2017

Viták :

PV 11/12/2017 - 21
CRE 11/12/2017 - 21

Szavazatok :

PV 12/12/2017 - 5.15
CRE 12/12/2017 - 5.15
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0488

Elfogadott szövegek
PDF 222kWORD 60k
2017. december 12., Kedd - Strasbourg
A digitális kereskedelmi stratégia felé
P8_TA(2017)0488A8-0384/2017

Az Európai Parlament 2017. december 12-i állásfoglalása: a digitális kereskedelmi stratégia felé (2017/2065(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikkének (3) bekezdésére és 218. cikkére,

–  tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre (GATS),

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) információtechnológiai megállapodására (ITA),

–  tekintettel a WTO e-kereskedelemre vonatkozó munkaprogramjára,

–  tekintettel a G7-csoport IKT-minisztereinek 2016. április 29–30-án Takamacuban (Kagava) rendezett ülésén kiadott közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) digitális gazdaságról szóló, 2016. évi cancúni miniszteri nyilatkozatára,

–  tekintettel az Internetirányítási Fórumon belüli, kereskedelemmel foglalkozó dinamikus koalícióra,

–  tekintettel a harmadik országokkal folyamatban lévő, uniós kereskedelmi tárgyalásokra,

–  tekintettel az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásra vonatkozóan a Bizottság által 2017. július 6-én bejelentett elvi megállapodásra,

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)(1),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet (általános adatvédelmi rendelet) hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2);

–  tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i közleményére (COM(2015)0497),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai ipar digitalizálása” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0180),

–  tekintettel a Bizottság „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0178),

–  tekintettel a Bizottságnak a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló, 2017. június 23-i jelentésére (COM(2017)0338),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai adatközpontú gazdaság kiépítése” című, 2017. január 10-i közleményére (COM(2017)0009),

–  tekintettel a Bizottságnak az elektronikus kommunikáció során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az adatvédelemről és az elektronikus kommunikációkról szóló rendelet) irányuló javaslatára (COM(2017)0010),

–  tekintettel a Bizottságnak a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2017. szeptember 13-i javaslatára (COM(2017)0495),

–  tekintettel a Bizottságnak a „Digitalizálva fejlesztés: a digitális technológiáknak és szolgáltatásoknak az uniós fejlesztéspolitikában való érvényesítése” című, 2017. május 2-i szolgálati munkadokumentumára (SWD(2017)0157),

–  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2016. február 3-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Bizottsághoz intézett, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokról szóló európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó, 2015. július 8-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozójára, valamint az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, „Világunk átalakítása: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentumra és a 17 fenntartható fejlesztési célra,

–  tekintettel a WTO Buenos Airesben, Argentínában 2017. december 10–13-án tartandó következő miniszteri konferenciájára, ahol valószínűleg az e-kereskedelemről lesz szó,

–  tekintettel az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesületének a fejlődő országokat támogató kezdeményezéseire (ITU-D),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az EU Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdésére és az EUMSZ 16. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságához való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges ENSZ-előadónak a digitális korban a véleménynyilvánítás szabadságáról és a magánszektorról (A/HRC/32/38), valamint a digitális hozzáférést biztosító szolgáltatók szerepéről (A/HRC/35/22) szóló jelentéseire,

–  tekintettel az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós iránymutatásokra, amelyet a Külügyek Tanácsa 2014. május 12-én fogadott el,

–  tekintettel az Európa Tanács egyezményére a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről (az Európa Tanács Szerződéseinek Tára 108.) és annak kiegészítő jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a transzatlanti adatáramlásokról szóló 2016. május 26-i állásfoglalására(6);

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamentnek, Tanácsnak, Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és Régiók Bizottságának címzett, a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia végrehajtásáról, a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében kialakítandó progresszív kereskedelempolitikáról szóló jelentésére (COM(2017)0491)

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0384/2017),

A.  mivel a technológiai fejlődés, a nyílt internethez való hozzáférés és a gazdaság digitalizálása a növekedés motorjai, mivel lehetővé teszik a vállalkozásoknak, különösen az induló innovatív vállalkozásoknak, a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knak, hogy új lehetőségeket teremtsenek a fejlesztésre, rendelésre, termelésre, értékesítésre vagy a termékek szállítására, és hogy minden eddiginél gyorsabb ütemben és alacsonyabb költségek mellett érjék el a fogyasztókat az egész világon; mivel a kialakulóban lévő technológiák, mint például a megosztott könyvelési technológia, képesek arra, hogy a nemzetközi szerződések átláthatóságának javításával és az értékátadás felgyorsításával bővítsék a digitális kereskedelmet; mivel a fizikai áruk kereskedelmét felváltotta az egyre nagyobb mennyiségű digitális tartalom határokon átnyúló átadása, ami néha elmossa az áruk és szolgáltatások közötti különbségtételt;

B.  mivel az adatgyűjtés, az adatok összesítése és a határokon átnyúló adattovábbítás képessége az innováció, a termelékenység és a gazdasági versenyképesség fő mozgatórugójává válhat;

C.  mivel gazdaságaink és a nemzetközi kereskedelem globalizációja és digitalizálása lehetővé tette a vállalkozások növekedését, és gazdasági lehetőségeket teremtett az állampolgárok számára; mivel a hagyományos iparágak digitalizálása hatással van az ellátási láncokra, a gyártási és szolgáltatási modellekre, ami munkahelyeket teremthet az új ágazatokban, azonban a jelenlegi munkahelyek megszűnéséhez és bizonytalan munkafeltételekhez is vezethet, hiszen a hagyományosan emberek által végzett feladatok közül egyre többet automatizálnak vagy telepítenek külföldre, illetve mindkettőt megteszik egyszerre; e tekintetben hangsúlyozza, hogy ezekkel kapcsolatban olyan megfelelő szociális kísérő intézkedéseket kell elfogadni, amelyek az egész társadalom javát szolgálják, mint például a szilárd oktatási és képzési politika, az aktív munkaerő-piaci intézkedések és a digitális szakadék áthidalását szolgáló intézkedések;

D.  mivel a digitális gazdaságnak szabályokon alapuló keretrendszert, többek között korszerű kereskedelmi szabályokat igényel, amelyek képesek összehangolni a piac gyors változásait a fogyasztók jogaival, megteremtve a szakpolitikai környezetet, és teret engedve az új szabályozási kezdeményezéseknek, amelyekre a kormányoknak az emberi jogok védelme és erősítése érdekében van szükségük;

E.  mivel a szabad, nyílt és biztonságos internethez való hozzáférés előfeltétele a szabályokon alapuló kereskedelemnek és a digitális gazdaság fejlődésének; mivel a hálózatsemlegesség elvének a digitális kereskedelemmel kapcsolatos uniós stratégia központi elemét kell képeznie, hogy az online véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása mellett lehetővé tegyék a tisztességes versenyt és az innovációt a digitális gazdaságban;

F.  mivel az infrastrukturális befektetés és a készségekhez való hozzáférés továbbra is az internetkapcsolat és ezáltal a digitális kereskedelem előtt álló fő kihívások;

G.  mivel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai hangsúlyozzák, hogy a fejlődés elősegítéséhez alapvetően fontos a legkevésbé fejlett országok lakossága számára az egyetemes és megfizethető internet-hozzáférés biztosítása legkésőbb 2020-ig, mivel a digitális gazdaság fejlődése a munkahelyteremtés és a növekedés egyik motorja lehet, hiszen az e-kereskedelem lehetőséget teremt a kis exportőrök számának, az export volumenének és az export diverzifikálásának növelésére;

H.  mivel a nők vállalkozóként és munkavállalóként előnyt kovácsolhatnak a globális piacokhoz való hozzáférésből, fogyasztóként pedig az alacsonyabb árakból, azonban még mindig sok olyan kihívás és egyenlőtlenség van, amelyek megakadályozzák a nők globális gazdaságban való részvételét, mivel az alacsony és közepes jövedelmű országokban sok nőnek még mindig nincs internet-hozzáférése;

I.  mivel az e-kereskedelem a fejlődő országokban is fellendülőben van;

J.  mivel a kormányok szerte a világban digitális protekcionizmust hirdetnek, korlátokat állítva fel a piaci hozzáférés akadályozására vagy tisztességtelen előnyöket biztosítva a honi vállalatok számára; mivel a harmadik országokban a nemzeti (kiber)biztonság nevében hozott számos átfogó intézkedés egyre negatívabb hatást gyakorolt az IKT-termékekkel folytatott kereskedelemre;

K.  mivel a külföldi vállalatok jelenleg sokkal nagyobb hozzáférést kapnak az európai piachoz, mint az európaiak a harmadik országokban; mivel sok kereskedelmi partnerünk egyre nagyobb mértékben zárja le hazai piacát, és digitális protekcionizmust hirdet; mivel az Uniónak digitális kereskedelmi stratégiáját a viszonosság, a tisztességes verseny, az intelligens szabályozás és az átláthatóság elveihez kell kötnie, hogy helyreállítsa a fogyasztói bizalmat, a vállalkozások számára pedig az egyenlő versenyfeltételeket;

L.  mivel a területi alapú tartalomkorlátozást el kell törölni, és a belső piacon a jövőben nem fordulhat elő a fogyasztó állampolgárságán, tartózkodási helyén vagy telephelyén alapuló indokolatlan megkülönböztetés semmilyen formája;

M.  mivel azokat az alapelemeket, amelyek védik a nyílt internetet az Unió digitális egységes piacán – beleértve olyan elveket, mint a tisztességes verseny, a hálózatsemlegesség és a közvetítői felelősség védelme – érvényesíteni kell minden kereskedelmi tárgyalás során; mivel a digitális kereskedelem globális dimenziója miatt a szabályokon alapuló többoldalú keretrendszer tárgyalásának természetes fóruma a WTO; mivel a WTO 2017 decemberi miniszteri konferenciája platformot kínál egy ilyen folyamat elindításához;

N.  mivel az Uniót köti az Alapjogi Charta – többek között annak a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 8. cikke –, valamint az EUMSZ ugyanezen alapvető jogról szóló 16. cikke, továbbá az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke; mivel a magánélet tiszteletben tartásához való jog egyetemes emberi jog; mivel a szigorú adatvédelmi normák segítik erősíteni az európai polgárok digitális gazdaságba vetett bizalmát, ezzel elősegítve a digitális kereskedelem fejlődését; mivel a digitális korszakban a szigorú adatvédelmi normák előmozdításának – különösen a különleges adatok tekintetében – és a nemzetközi kereskedelem elősegítésének együtt kell járnia a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadsága, az e-kereskedelem és a titkosítás támogatása érdekében, valamint a digitális protekcionizmus, a tömeges megfigyelés, kiberkémkedés és az online cenzúra elutasítása érdekében;

O.  mivel a digitális kereskedelemnek védelmeznie kell a vadon élő veszélyeztetett fajokat, és mivel az online piactereknek pedig meg kell tiltaniuk a vadon élő fajok és az ezekből készült termékek értékesítését a platformjaikon;

P.  mivel a magánvállalkozások egyre több szabályt és szabványt vezetnek be a digitális gazdaságban, amelyek közvetlen hatással vannak az állampolgárokra és a fogyasztókra, valamint a belföldi és a nemzetközi kereskedelemre, ugyanakkor felgyorsítják a vállalkozások és fogyasztók védelmét szolgáló technológiai megoldások fejlesztését;

Q.  mivel az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással szembeni ajánlásai és az a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó uniós tervek rámutattak arra, hogy több – köztük a digitális gazdaság által kiváltott – adóügyi kihívással foglalkozni kell; mivel az adókat ott kell megfizetni, ahol a nyereség keletkezik; mivel a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adóalapjának kiszámítására vonatkozó átláthatóbb, hatékonyabb és tisztességesebb rendszernek meg kell akadályoznia a nyereségátcsoportosítást és az adókikerülést; mivel a digitális gazdaságban egységes uniós megközelítésre van szükség az összes vállalkozás méltányos és eredményes adózásának megvalósítása és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak tartalmazniuk kell a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó záradékot, amely megerősíti a felek elkötelezettségét az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem terén elfogadott nemzetközi normák végrehajtása mellett;

R.  mivel az OECD szerint az Unióba importált áruk akár 5%-a is hamisított áru lehet, ami miatt jelentős számú munkahely szűnik meg, és jelentős adóbevételek esnek ki;

S.  mivel az érzékeny ágazatok, például az audiovizuális szolgáltatások, valamint az alapvető jogok, például a személyes adatok védelme, nem képezhetik kereskedelmi tárgyalások tárgyát;

T.  mivel a digitális kereskedelemnek a multinacionális vállalkozásokén kívül a kkv-k és az induló vállalkozások növekedésének elősegítésére is törekednie kell;

U.  mivel Mexikó teljesíti az Európa Tanács adatvédelemről szóló, 108. számú egyezményéhez való csatlakozás feltételeit;

V.  mivel a személyes adatok védelme a kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor nem képezheti alku tárgyát, és mivel az adatvédelem soha nem is szerepelt a kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó uniós meghatalmazásokban;

W.  mivel a kereskedelmi megállapodások felhasználhatók a digitális jogok javításának ösztönzéséhez; mivel a hálózatsemlegességre, a kényszerített, indokolatlan adatlokalizációs követelmények tilalmára, az adatbiztonságra, az adatkezelés és adattárolás biztonságára, a titkosításra és a közvetítői felelősségre vonatkozó rendelkezések beillesztése a kereskedelmi megállapodásokba különösen a szólásszabadság védelmét erősítheti;

1.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak mint értékközösségnek és a világ legnagyobb szolgáltatásexportőrének normákat kell meghatároznia a nemzetközi szabályok és a digitális kereskedelmi áramlásokról szóló megállapodások terén az alábbi három elemre támaszkodva: (1) digitális áruk és szolgáltatások piacra jutásának biztosítása a harmadik országokban, (2) annak biztosítása, hogy a kereskedelmi szabályok kézzelfogható előnyöket teremtsenek a fogyasztók számára, és (3) az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása és előmozdítása;

2.  hangsúlyozza, hogy bár az egységes digitális piacra irányuló stratégia számos, a digitális kereskedelem előtt álló nehézséggel foglalkozik, az európai vállalkozások továbbra is jelentős globális akadályokkal szembesülnek, így nem átlátható szabályozásokkal, kormányzati beavatkozásokkal vagy jogosulatlan adatlokalizációval és adattárolással; rámutat, hogy az egységes digitális piacra irányuló stratégia néhány kulcsfontosságú eleme – így az európai számításifelhő-kezdeményezés és a szerzői jogok reformja – nemzetközi dimenzióval is rendelkezik, és az európai digitális stratégia is foglalkozhat velük;

3.  hangsúlyozza, hogy a lehetséges negatív társadalmi és fejlesztési hatások minimalizálása érdekében a digitális szakadékot át kell hidalni; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy előmozdítsák a nők részvételét a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén, hogy felszámolják az egész életen át tartó tanulás előtt álló akadályokat, és hogy az új technológiákhoz való hozzáférés és azok használata terén megszüntessék a nemek közötti különbségeket; felszólítja a Bizottságot, hogy még jobban tárja fel, hogy miképpen kapcsolódik össze a jelenlegi kereskedelempolitika és a nemek közötti egyenlőség, és a kereskedelempolitika hogyan tudja előmozdítani a nők gazdasági emancipációját;

4.  megjegyzi, hogy a digitális gazdaság hálózati hatása lehetővé teszi, hogy egyetlen vagy néhány vállalkozás nagy piaci részesedéssel rendelkezzen, ami túlzott piaci koncentrációhoz vezethet; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kereskedelmi megállapodások keretében előmozdítsák a tisztességes és tényleges versenyt, különösen a digitális szolgáltatók – például az online platformok – és a felhasználók – például a mikrovállalkozások, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások – között, valamint előmozdítsák a fogyasztói választás lehetőségét, csökkentsék a tranzakciós költségeket, biztosítsák az összes piaci szereplővel szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot, és elkerüljék a piacot torzító erőfölény kialakulását; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a hálózatsemlegességnek mint a digitális kereskedelmi stratégia kulcselemének fontosságát; úgy véli, hogy a digitális kereskedelmi stratégiát megerősített és hatékony nemzetközi versenypolitikai kerettel kell kiegészíteni, amely magában foglalja a versenyhatóságok között fokozottabb együttműködést, ahogy azt is, hogy a kereskedelmi megállapodások szigorú versenyjogi fejezeteket tartalmaznak; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a vállalkozások és társaságok betartsák a versenyszabályokat, és hogy a fogyasztók érdekeinek kárára ne alkalmazzanak megkülönböztetést a versenytársakkal szemben;

5.  hangsúlyozza, hogy a biztonságos széles sávú internetkapcsolathoz és a digitális fizetési módokhoz való hozzáférés, a hatékony fogyasztóvédelem, különösen a határokon átnyúló online értékesítés terén alkalmazható jogorvoslati mechanizmusok, valamint a kiszámítható vámeljárások alapvető elemei a digitális kereskedelem, a fenntartható fejlődés és az inkluzív növekedés támogatásának;

6.  úgy véli, hogy a kereskedelmi megállapodásokban elő kell írni a fogyasztóvédelmi hivatalok közötti megerősített együttműködést, és üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fogyasztói bizalmat javító intézkedéseket szorgalmazzák a kereskedelmi tárgyalások során, mint amilyenek az elektronikus aláírásokra és szerződésekre, valamint a nem kívánt kereskedelmi tájékoztatásra vonatkozó előírások; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók jogait védelmezni kell, és ezeket a jogokat semmilyen esetben sem szabad fellazítani;

7.  hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban a kkv-k teszik ki a vállalkozások többségét, és ők foglalkoztatják a gyártó és szolgáltató szektor munkavállalóinak többségét; emlékeztet arra, hogy a határokon átnyúló e-kereskedelem elősegítése közvetlen hatást gyakorolhat a megélhetés javítására, a magasabb életszínvonal előmozdítására és a gazdasági fejlődés fellendítésére;

8.  emlékeztet rá, hogy a kereskedelmi megállapodásokban semmi sem akadályozhatja meg az Uniót és tagállamait saját adatvédelmi szabályaik fenntartásában, javításában és alkalmazásában; emlékeztet rá, hogy a kereskedelmi megállapodásokban alkalmazott általános szabályok nélkül a személyes adatok akkor továbbíthatók harmadik országokba, ha teljesülnek – most és a jövőben – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(7) IV. fejezetében és az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetében rögzített követelmények; elismeri, hogy a megfelelőségi határozatok, köztük a részleges és ágazatspecifikus megfelelőségi határozatok alapvető mechanizmusát képezik a személyes adatok Unióból harmadik országba történő átadásának; megjegyzi, hogy az Unió 20 legnagyobb kereskedelmi partnere közül mindössze néggyel kapcsolatban hozott megfelelőségi határozatot; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, különösen megfelelőségi párbeszéd révén, az adatok harmadik országokból az Unióba történő átadását;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy sorolja előre és gyorsítsa fel a megfelelőségi határozatok meghozatalát, feltéve, hogy ezek a harmadik országok nemzeti jogukban vagy nemzetközi kötelezettségvállalásaik alapján olyan védelmi szintet biztosítanak, amely „alapvetően egyenértékű” az Unióban biztosított védelemmel; felhívja a Bizottságot, hogy – a nemzeti felügyeleti hatóságok hatásköreit és a Parlament véleményét teljes mértékben tiszteletben tartva – fogadjon el és tegyen közzé e határozatok meghozatalára irányuló, naprakész és részletes kötelező eljárásokat;

10.  emlékeztet rá, hogy az adatok elérésére, összegyűjtésére, kezelésére és határokon átnyúló továbbítására való képesség egyre fontosabbá válik minden olyan típusú vállalkozás számára, amely nemzetközi szinten árut és szolgáltatást értékesít; megjegyzi, hogy ez mind a személyes, mind a nem személyes adatokra is érvényes, és magában foglalja a gépek közötti kommunikációt is;

11.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a határokon átlépő adattovábbításra vonatkozó szabályozást, amely maradéktalanul megfelel az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó jelenlegi és jövőbeli uniós szabályozásnak; kéri továbbá a Bizottságot, hogy az uniós kereskedelmi megállapodásokba foglaljon bele olyan horizontális rendelkezést, amely teljes mértékben fenntartja az érintett félnek a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogát, azzal a feltétellel, hogy e jog nem használható fel a határokon átlépő adattovábbításra vonatkozó szabályok megkerülésére a személyes adatok védelmétől eltérő indokkal; úgy véli, hogy ezeknek a szabályoknak és rendelkezéseknek valamennyi, harmadik országgal újonnan és nemrégiben elindított kereskedelmi tárgyalás részét kell képezniük; hangsúlyozza, hogy minden ezzel kapcsolatos előírást ki kell vonni a beruházásvédelemmel foglalkozó minden jövőbeli fejezet alkalmazási köréből;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy szigorúan tiltsa meg az indokolatlan adatlokalizációs követelmények szabadkereskedelmi megállapodásokba történő belefoglalását; úgy véli, hogy az efféle követelmények megszüntetését kiemelt prioritássá kell tenni, és hangsúlyozza, hogy be kell tartani a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat; sajnálatát fejezi ki az arra tett kísérletek miatt, hogy az ilyen követelményeket a kereskedelem nem tarifális akadályaként és a digitális protekcionizmus egyik formájaként alkalmazzák; úgy véli, hogy az ilyen protekcionizmus súlyosan korlátozza az európai vállalkozások üzletei lehetőségeit harmadik országok piacain, és aláássa a digitális kereskedelem hatékonyságából eredő előnyöket;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a határokon átlépő adattovábbításról, az indokolatlan adatlokalizációs követelményekről és a kereskedelmi tárgyalások során alkalmazandó adatvédelmi biztosítékokról szóló álláspontját, a Parlament álláspontjával összhangban, annak érdekében, hogy ezeket minden új és újonnan indított tárgyalásnak részévé tegyék, és az Uniót ne lehessen háttérbe szorítani a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy az európai vállalkozások méltányos és kiszámítható környezetben működhessenek, lépjen fel a harmadik országok olyan intézkedései ellen, mint például a helyi termékek vásárlására irányuló szabályok, a helyi tartalmakra vonatkozó követelmények vagy a kikényszerített technológiatranszfer, amennyiben azokat a digitális szakadék áthidalására irányuló, ENSZ által irányított programok vagy a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásaihoz kapcsolódó kivételek nem indokolják;

15.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak két- és többoldalú szinten továbbra is erőfeszítéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országok ugyanolyan nyitottan álljanak a külföldi beruházásokhoz, mint ahogyan azt az Unió teszi, és hogy egyenlő versenyfeltételeket tartsanak fenn az uniós szereplők számára; üdvözli az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések felülvizsgálati keretének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló uniós javaslatot, és támogatja annak célkitűzéseit, miszerint jobban kell védeni a kritikus infrastruktúrákat és technológiákat;

16.  hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelmi stratégiának teljes mértékben összhangban kell lennie a hálózatsemlegesség elvével, és védelmeznie kell az internetforgalom egyenlő, megkülönböztetés, korlátozás és beavatkozás nélküli kezelését, függetlenül annak feladójától, címzettjétől, típusától, tartalmától, az eszköztől, a szolgáltatástól vagy az alkalmazástól; emlékeztet rá továbbá, hogy a forgalomkezelési intézkedések csak kivételes esetekben lehetnek megengedettek, amikor feltétlenül szükségesek, és csak addig, amíg a jogi követelmények teljesítéséhez, a hálózat integritásának és biztonságának megőrzéséhez és a közelgő hálózati torlódás megakadályozásához szükségesek;

17.  kiemeli, hogy a megfelelő lefedettséggel, minőséggel és biztonsággal rendelkező, valamint a hálózatsemlegességet támogató infrastruktúra kiépítése és az ahhoz való hozzáférés – különösen a vidéki, hegyvidéki és távoli területeken – döntő fontosságú az európai ipar digitalizálása és az e-kormányzás fejlesztése szempontjából;

18.  rendkívül sajnálatosnak tartja azokat a harmadik országbeli gyakorlatokat, amelyek a piacra jutás feltételéül a vállalatok által értékesíteni kívánt szoftver forráskódjának közlését és állami hatóságoknak való átadását szabják; úgy véli, hogy aránytalan intézkedés a piaci hozzáférés érdekében ilyen általános követelményt támasztani; felszólítja a Bizottságot, hogy tiltsa meg, hogy a szabadkereskedelmi megállapodást aláíró kormányok ilyen tevékenységet folytassanak; hangsúlyozza, hogy a fentiek nem akadályozhatják meg az állami hatóságokat abban, hogy előmozdítsák a szoftverek átláthatóságát, ingyenes és nyílt forráskódú szoftvereken keresztül ösztönözzék a forráskódok közzétételét, és nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó engedélyek révén megosszák az adatokat;

19.  emlékeztet arra, hogy bizonyos esetekben követelménnyé kell tenni a helyi jelenlétet, hogy biztosítsák a hatékony prudenciális és szabályozási felügyelet, valamint a végrehajtást; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy az 1. módozatban a szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében tegyen korlátozott kötelezettségvállalásokat;

20.  úgy véli, hogy a digitális kereskedelmet még inkább elő kell segíteni a közbeszerzési politikákban, többek között a távoli szolgáltatásnyújtás lehetőségeinek kihasználása révén, annak érdekében, hogy az európai vállalatok, és különösen a kkv-k számára is tisztességes hozzáférést biztosítson a köz- és magánbeszerzéshez;

21.  megjegyzi, hogy a digitális kereskedelemre vonatkozó szabályok nem zárhatják ki a fejlődésnek kedvező technológiaátadási követelményeket;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy tiltsa meg a harmadik országok hatóságainak, hogy – mint a termékek adott országban történő gyártásának, értékesítésének vagy forgalmazásának előfeltételét – megköveteljék a bennük használt (titkosítási) technológia részleteinek közlését vagy átadását;

23.  megjegyzi, hogy az Unió tudásalapú gazdaságának előfeltétele a szellemitulajdon-jogok és a kutatás-fejlesztésbe történő beruházások védelme, és hogy a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a hamisított áruk kereskedelme elleni küzdelemben; ezért arra bátorítja a Bizottságot, hogy szorgalmazza a nemzetközi szabványok, például a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás és a WIPO internetről szóló szerződéseinek globális végrehajtását; emlékeztet rá, hogy Unió-szerte online és offline jogvédelemre van szükség ahhoz, hogy új alkotások jöjjenek létre, hiszen ez fogja ösztönözni a befektetéseket, és ez vezet el a további innovációkhoz; hangsúlyozza azonban, hogy a kereskedelmi megállapodások nem arra valók, hogy a jogtulajdonosok a szellemi tulajdon védettségi szintjét a szerzői jogok érvényesítésére vonatkozó erőteljesebb hatáskörök révén növeljék; hangsúlyozza, hogy a gyógyszerekhez való harmadik országokbeli hozzáférést nem szabad a szellemi tulajdon védelme alapján veszélyeztetni; hangsúlyozza, hogy a hamisított áruk kereskedelme miatt a szellemi tulajdont érintő jogsértések merőben különböző megközelítésére van szükség a digitális gazdaságban;

24.  figyelmezteti a Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel az ICANN (Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete) gTLD programját, amely kiterjeszti a domain-neveket több ezer nemzetközi szabadnévre, és garantálja, hogy a szabad és nyílt internet melletti kötelezettségvállalásával összhangban garantálja a jogosultak védelmét, különösen a földrajzi jelzésekkel kapcsolatban;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodások révén vegye elejét annak, hogy a felek külföldi tőkét érintő korlátozásokat állapítsanak meg, a meglévő szolgáltatók számára határozzon meg a versenyt elősegítő nagykereskedelmi hozzáférési szabályokat, határozzon meg átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és díjakat az engedélyekre, valamint garantálja a hozzáférést a távközlési infrastruktúrák utolsó szakaszához az uniós távközlési szolgáltatók exportpiacain; emlékeztet arra, hogy a szabályokon alapuló verseny jobb minőségű szolgáltatásokat és alacsonyabb árakat eredményez a távközlési szektorban;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket az e-kereskedelemre vonatkozó kötelező erejű, többoldalú szabályok kidolgozására a WTO keretében, és továbbra is a konkrét és reális megvalósítandó eredményekre összpontosítson;

27.  felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen indítsa újra a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) irányuló tárgyalásokat a Parlament által elfogadott ajánlásokkal összhangban; osztja azt a véleményt, hogy az Uniónak meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy vezető szerepet vállaljon a legkorszerűbb globális digitális szabványok meghatározásában;

28.  emlékeztet rá, hogy a WTO tagjai 1998 óta moratóriumot tartanak fenn az elektronikus továbbításra vonatkozó vámtételek tekintetében; hangsúlyozza, hogy ezek a tarifák szükségtelen többletköltségeket okoznának a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt; felhívja a Bizottságot, hogy a moratóriumot alakítsa át az elektronikus továbbításra vonatkozó vámtételeket tiltó, állandó megállapodássá, figyelemmel a 3D nyomtatás területét érintő szempontok gondos elemzésére is;

29.  tudomásul veszi a WTO által az e-kereskedelemre vonatkozó munkaprogram előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket; felkéri a Bizottságot, hogy törekedjen az információtechnológiai WTO-megállapodás több termékre és több WTO-tagra való további kiterjesztésére, és tudomásul veszi a Buenos Airesben 2017 decemberében tartandó WTO miniszteri konferenciát; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb konzultáljon az európai vállalkozásokkal és a tagállamokkal az e-kereskedelemről és más, a konferencia keretében elfogadandó egyéb kérdésekről szóló álláspontjáról az egységes európai álláspont biztosítása érdekében;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokat használja fel az IKT-szabványok interoperabilitásának előmozdítására, ami a fogyasztók és gyártók érdekeit egyaránt szolgálná, nevezetesen a dolgok internete biztonságának, az ötödik generációs hálózatnak (5G) és a kiberbiztonságnak az összefüggésében, nem kerülve meg eközben az érdekeltek legitim többoldalú irányítási fórumait, amelyek jól szolgálják a nyílt internetet;

31.  támogatja a Bizottságnak a digitális egységes piac érdekében kialakított IKT-szabványosítási prioritásokról szóló, 2016. április 19-i közleményét (COM(2016)0176); hangsúlyozza, hogy jóllehet az IKT-szabványosításnak továbbra is elsősorban az ipar által vezéreltnek, önkéntesnek és közös megegyezés által motiváltnak kell lennie, és az átláthatóság, nyitottság, pártatlanság, egyetértés, hatékonyság, relevancia és következetesség elvén kell alapulnia, az IKT-szabványosítás egyértelműbb prioritási rendszere és a magas szintű politikai támogatás elő fogja mozdítani a versenyképességet; megjegyzi, hogy ennek a folyamatnak az európai szabványosítási rendszer eszközeit kell igénybe vennie, valamint mind európai uniós, mind nemzetközi szinten az érdekelt felek széles körét be kell vonnia annak érdekében, hogy biztosítsa a továbbfejlesztett szabványosítási folyamatok kialakítását, a közös szabványosítási kezdeményezéssel összhangban; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a kulcsfontosságú 5G-technológiák és hálózat-architektúrák céljából kialakítandó globális ipari szabványok európai vezetés alatt történő létrehozását, legfőképpen az uniós és nemzetközi szabványosítási testületek szintjén létrejött 5G-s köz- és magánszféra partnerségek (5G PPP) eredményeinek felhasználásával;

32.  hangsúlyozza a digitális berendezésekre és szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi szabványok fontosságát, különösen a kiberbiztonság területén; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon annak biztosításán, hogy alapvető kiberbiztonsági intézkedéseket vezessenek be a dolgok internete termékei és a felhőalapú szolgáltatások tekintetében;

33.  úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani azon növekvő számú fogyasztóra, aki az interneten ad és vesz árukat, és aki az online vásárolt árukkal kapcsolatos megterhelő vámügyi eljárásokkal szembesül; emlékeztet rá, hogy egyszerűsített, adó- és vámmentes vámkezelést kell előírni az online megvásárolt és használat nélkül visszaküldött árucikkekre; emlékeztet rá, hogy a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodás célja a vámeljárások felgyorsítása, valamint elszámoltathatóságuk és átláthatóságuk javítása; hangsúlyozza, hogy az online regisztráción és tájékoztatáson keresztül digitalizálni kell a váminformációs rendszert és a vámigazgatást, aminek elő kell segítenie a határokon a vámkezelést, valamint a csalások felderítésére irányuló együttműködést, a korrupció ellen tett erőfeszítéseket és a vámokkal kapcsolatban az árak átláthatóságát; úgy véli, hogy hasznos lenne a fogyasztók számára az olyan eszközök szélesebb körű alkalmazása, mint az online vitarendezés;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodások aláíróit ösztönözze arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások távközlési fejezeteiben fogadjanak el a nemzetközi barangolási díjak és a nemzetközi hívások és üzenetek díjai átláthatóvá, méltányossá, észszerűvé és fogyasztóközpontúvá tételére vonatkozó rendelkezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa azokat a szakpolitikákat, amelyek előmozdítják a barangolási szolgáltatások költségközpontú kiskereskedelmi díját az árak csökkentésének és az átláthatóság elősegítésének céljából, valamint a tisztességtelen, vagy legalábbis a felhasználók számára negatív kereskedelmi gyakorlatok elkerülésének érdekében;

35.  elismeri, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben (2000/31/EK) szereplő elvek hozzájárultak a digitális gazdaság fejlődéséhez, mert kedvező feltételeket teremtettek az innovációnak, valamint biztosították a szólásszabadságot és a vállalkozás szabadságát; emlékeztet rá, hogy a Bizottságot a kereskedelmi tárgyalások során kötik az uniós vívmányok;

36.  felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós fejlesztéspolitikában érvényesítse még inkább a digitális technológiákat és szolgáltatásokat, ahogyan azt a „Digitalizálva fejlesztés” menetrendje is vázolja; felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokat használja ki a digitális jogok javítása és előmozdítása érdekében; elismeri, hogy a világon az összes háztartásnak mindössze 53,6 %-a rendelkezik internet-hozzáféréssel; sajnálattal állapítja meg, hogy még mindig jelentős a digitális szakadék; felhívja a Bizottságot, hogy növelje a digitális infrastruktúrába eszközölt beruházásokat a globális dél országaiban, többek között a köz- és magánszféra partnerségek ösztönzése révén, tiszteletben tartva ugyanakkor a fejlesztéshatékonysági alapelveket; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az ENSZ ITU-D kezdeményezésének hozzájárulását a telekommunikáció és az IKT-berendezések és -hálózatok létrehozásához, fejlesztéséhez és javításához; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy gondoskodjon róla, hogy a fejlődő országokban a széles sávú infrastruktúrába eszközölt beruházásoknak legyen feltétele a szabad, nyílt és biztonságos internet tiszteletben tartása, amelyhez teljes mértékben járuljanak is hozzá, valamint dolgozzon ki megfelelő megoldásokat a mobil internethozzáférés előmozdítására; hangsúlyozza, hogy ezek a beruházások rendkívül fontosak a helyi mikrovállalkozások és kkv-k számára, különösen a fejlődő országokban, hogy lehetőségük legyen digitálisan kommunikálni a multinacionális vállalatokkal, és hozzá tudjanak férni a globális értékláncokhoz; emlékeztet arra, hogy a határokon átnyúló e-kereskedelem elősegítése közvetlen hatást gyakorolhat a megélhetés javítására, a magasabb életszínvonal előmozdítására és a gazdasági fejlődés fellendítésére; emlékeztet rá, hogy ezek a törekvések hozzájárulhatnak a nemek közötti egyenlőséghez, hiszen e vállalatok nagy része nők tulajdonában van, illetve nők működtetik; ismételten hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelem a közigazgatások számára is hasznos forrás lehet, és hozzájárulhat az e-kormányzás fejlődéséhez;

37.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden digitális kereskedelmi stratégia teljes mértékben összhangban legyen a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvével, és törekedjen különösen arra, hogy előmozdítsa és lehetővé tegye az induló innovatív vállalkozások, valamint a mikrovállalkozások és a kkv-k határokon átnyúló e-kereskedelmi tevékenységét, emlékeztetve arra, hogy ez hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőséghez;

38.  úgy véli, hogy a digitális kérdéseknek kiemeltebb szerepet kell kapniuk az Unió kereskedelemösztönző támogatásában, hogy az elősegítse az e-kereskedelem növekedését az innovációra és infrastruktúrára irányuló támogatás növelésén és a finanszírozáshoz való hozzáférésen, azaz a mikrofinanszírozási kezdeményezéseken keresztül, továbbá a fejlődő országok e-kereskedelmi vállalkozásai online láthatóságának növelése terén nyújtott támogatáson, a platformokhoz való hozzáférés elősegítésén, az e-fizetési megoldások elérhetőségének támogatásán, valamint a költséghatékony logisztikai és kézbesítési szolgáltatásokhoz való hozzáférésen keresztül;

39.  hangsúlyozza, hogy a digitális kereskedelmi stratégiának és kísérő intézkedéseinek is teljes mértékben összhangban kell lenniük a fenntartható fejlődésre irányuló, 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel, és hozzá kell járulniuk megvalósításához; megjegyzi, hogy e tekintetben különösen fontos a 4. fenntartható fejlesztési cél – megfelelő minőségű, ingyenes és méltányos alap- és középfokú oktatás biztosítása minden lány és fiú számára –, az 5. fenntartható fejlesztési cél – a nemek közötti egyenlőség elérése és valamennyi nő és lány emancipációja –, a 8.10. fenntartható fejlesztési cél – az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, különösen a hazai pénzügyi intézmények kapacitásainak megerősítésén és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésen keresztül –, a 9.1. fenntartható fejlesztési cél – a megbízható és ellenállóképes infrastruktúra fejlesztése, hangsúlyt helyezve a mindenkit megillető igazságos hozzáférésre –, valamint a 9.3. fenntartható fejlesztési cél, amely különösen a fejlődő országok kisvállalkozásainak a pénzügyi szolgáltatásokhoz, köztük a megfizethető hitelhez való hozzáférésével, valamint e vállalkozások értékláncokba és piacokba történő integrálásával foglalkozik;

40.  kötelezettséget vállal arra, hogy 5 évente aktualizálja digitális kereskedelmi stratégiáját;

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EKSZ-nek.

(1) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(2) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0299.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0041.
(5) HL C 265., 2017.8.11., 35. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0233.
(7) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat