Index 
Elfogadott szövegek
2017. szeptember 14., Csütörtök - StrasbourgVégleges kiadás
A termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményei ***I
 Kambodzsa és különösen Kem Sokha ügye
 Gabon: az ellenzék elnyomása
 Laosz és különösen Somphone Phimmasone, Lod Thammavong és Soukane Chaithad ügye
 Mianmar és különösen a rohindzsák helyzete
 Az ökológiai termékek kereskedelméről szóló, EU–Chile közötti megállapodás***
 Az EU–Chile társulási megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (Horvátország csatlakozása) ***
 Az EU–Chile társulási megállapodás kereskedelmi pillérjének modernizálása
 Az európai statisztikai program 2020-ig történő meghosszabbítása ***I
 Az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok ***I
 Az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv ***I
 Az uniós intézmények átláthatósága, elszámoltathatósága és feddhetetlensége
 Az Erasmus+ program jövője
 Új európai készségfejlesztési program

A termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményei ***I
PDF 1057kWORD 167k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-én elfogadott módosításai a termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2015)0615 – C8-0387/2015 – 2015/0278(COD))(1)
P8_TA(2017)0347A8-0188/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 a bevezető hivatkozás (új)
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 26. cikkére,
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Ezen irányelv célja, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése révén és bizonyos hozzáférhető termékek szolgáltatások szabad mozgásának akadályait felszámolva hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, és ezáltal növelje a hozzáférhető termékek és szolgáltatások választékát a belső piacon.
(1)  Ezen irányelv célja, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése révén és bizonyos akadálymentes termékek és szolgáltatások szabad mozgásának akadályait felszámolva hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, és ezáltal növelje egyes akadálymentes termékek és szolgáltatások választékát a belső piacon, továbbá javítsa a rájuk vonatkozó információk hozzáférhetőségét és gyakorlati hasznosíthatóságát.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A hozzáférhető termékek és szolgáltatások iránti kereslet magas és az Európai Unió népességének elöregedésével a fogyatékossággal élő és/vagy funkcióképességükben korlátozott személyek számának jelentős növekedésére számíthatunk. Az olyan környezet, ahol a termékek és szolgáltatások akadálymentesen hozzáférhetőek, a társadalmat befogadóbbá teszi és elősegíti a független életvitelt.
(2)  Az akadálymentes termékek és szolgáltatások iránt nagy a kereslet, és az Unió népességének elöregedésével a funkcióképességükben korlátozott személyek, többek között az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének („az egyezmény”) 1. cikke értelmében fogyatékossággal élő személyek számának jelentős növekedésére számíthatunk. Az olyan környezet, ahol a termékek és szolgáltatások akadálymentesen hozzáférhetőek, a társadalmat befogadóbbá teszi, és a független életvitel előfeltétele.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A termékekben, eszközökben, készülékekben és szolgáltatásokban biztosítani kell az „egyetemes hozzáférhetőség”, a „mindenki számára történő tervezés” és a „nemi szempontok” figyelembevételét, hogy azokat a fogyatékossággal élő személyek általánosan használni tudják.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A tagállamokban a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatban elfogadott nemzeti jogszabályok és közigazgatási intézkedések közötti különbségek akadályozzák az ilyen termékek és szolgáltatások szabad mozgását és torzítják a tényleges versenyt a belső piacon. Az ilyen akadályok érzékenyen érintik a gazdasági szereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k).
(3)  A tagállamokban a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára egyes termékek és szolgáltatások akadálymentesítésével kapcsolatban elfogadott nemzeti jogszabályok és közigazgatási intézkedések közötti különbségek akadályozzák azok szabad mozgását és torzítják a tényleges versenyt a belső piacon. Más termékek esetében az egyezmény hatálybalépése miatt valószínűleg nőni fognak e különbségek. Az ilyen akadályok érzékenyen érintik a gazdasági szereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k).
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A hozzáférhető termékek fogyasztói és a hozzáférhető szolgáltatások igénybevevői az ellátási vállalkozások közötti verseny korlátozottsága miatt magas árakkal néznek szembe. Az egységes nemzeti szabályozás hiánya csökkenti a társadalmi és technológiai fejlődésre adott válaszokkal kapcsolatos, nemzeti és nemzetközi szakmai partnerek közötti tapasztalatcsere lehetséges előnyeit.
(5)  Az akadálymentes termékek, így a támogató technológiák fogyasztói és az akadálymentes szolgáltatások igénybevevői a beszállítók közötti verseny korlátozottsága miatt magas árakkal néznek szembe. Az egységes nemzeti szabályozás hiánya csökkenti a társadalmi és technológiai fejlődésre adott válaszokkal kapcsolatos, nemzeti és nemzetközi szakmai partnerek közötti tapasztalatcsere lehetséges előnyeit.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A hozzáférhető termékek és szolgáltatások piaca széttagoltságának megszüntetéséhez, a méretgazdaságosság eléréséhez, a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzéséhez, valamint ahhoz, hogy a gazdasági szereplők erőforrásaikat az innovációra összpontosíthassák a sokféle jogi követelménynek való megfelelés helyett az Unió egész területén, és a belső piac megfelelő működéséhez a nemzeti intézkedések uniós szintű közelítésére van szükség.
(6)  A belső piac megfelelő működéséhez, valamint az akadálymentes termékek és szolgáltatások piaca széttagoltságának megszüntetéséhez, a méretgazdaságosság eléréséhez, a határokon átnyúló kereskedelem, a termékek és szolgáltatások szabad mozgása, a személyek, köztük a fogyatékossággal élők szabad mozgása ösztönzéséhez, valamint ahhoz, hogy a gazdasági szereplők erőforrásaikat az innovációra összpontosíthassák a sokféle jogi követelményből adódó költségek fedezése helyett, a nemzeti intézkedések uniós szintű közelítésére van szükség.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. cikke szerint politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az EUMSZ 19. cikke felhatalmazza az Uniót, hogy az ilyen megkülönböztetés leküzdésére jogi aktusokat fogadjon el.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Az irányelv kiváltképpen a fogyatékossággal élő személyek önállósága, társadalmi és foglalkozási beilleszkedése, valamint a közösség életében való részvétele biztosítását célzó intézkedésekhez való jogosultságának maradéktalan tiszteletben tartását célozza és az Európai Unió Alapjogi Chartája 26. cikkének alkalmazását ösztönzi.
(9)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Az irányelv kiváltképpen a fogyatékossággal élő személyek és az idősek önállósága, társadalmi és foglalkozási beilleszkedése, valamint a közösség életében való részvétele biztosítását célzó intézkedésekhez való jogosultságának maradéktalan tiszteletben tartását célozza és az Európai Unió Alapjogi Chartája 21., 25. és 26. cikkének alkalmazását ösztönzi.
Módosítás 250
Irányelvre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   A termékek és szolgáltatások akadálymentesítése nem csak a fogyatékos személyek életét fogja jobbá tenni, hanem az állandó vagy időszakos jelleggel funkcióképességükben egyéb módon korlátozott személyekét, például az idősekét, a terhes nőkét és a csomagokkal utazó emberekét is. Ezért alapvető fontosságú, hogy ez az irányelv magában foglalja a fogyatékos személyeket, valamint az állandó vagy időszakos jelleggel funkcióképességükben korlátozott személyeket is, hogy valós előnyöket és független életet biztosítson a társadalom szélesebb köre számára.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)  A fogyatékosság előfordulása az Unióban a nők körében gyakoribb, mint a férfiak körében. A fogyatékossággal élő nők a megkülönböztetés számos formájával szembesülnek és komoly akadályokkal kell szembenézniük alapvető jogaik és szabadságjogaik érvényesítésekor. Ide tartozik a fizikai, érzelmi, szexuális, gazdasági és intézményi erőszak. Ide tartozik továbbá az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén alkalmazott megkülönböztetés is, ami társadalmi elszigetelődéshez és lelki traumákhoz vezethet. A nők aránytalan mértékben érintettek a fogyatékosság tekintetében a fogyatékossággal élő családtagjaik gondozóiként is, és gyakrabban szembesülnek kapcsolaton alapuló megkülönböztetéssel, mint a férfiak. A fentiek miatt fel kell lépni a fogyatékossággal élő, illetve fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő nőkkel szembeni egyenlő bánásmód érdekében, és a pozitív intézkedések és politikák e téren alapvető emberi jognak és etikai kötelezettségnek minősülnek.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A digitális egységes piaci stratégia célja, hogy az összekapcsolt digitális egységes piac létrehozásával fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket nyújtson. Az uniós fogyasztók még mindig nem élhetnek az egységes piac által kínált árak és választék előnyeivel, mivel a határon átnyúló tranzakciók továbbra is korlátozottak. A szétaprózódottság miatt a határokon átnyúló e-kereskedelem iránti igény is mérsékeltebb. Összehangolt cselekvésre lesz szükség továbbá annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élők hozzáférést nyerjenek valamennyi új elektronikus tartalomhoz. Ezért a digitális egységes piacon harmonizálni kell a hozzáférhetőségi követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy – képességeitől függetlenül – valamennyi uniós polgár élvezhesse annak előnyeit.
(10)  A digitális egységes piaci stratégia célja, hogy az összekapcsolt digitális egységes piac létrehozásával fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket nyújtson a kereskedelem elősegítése és a foglalkoztatás Unión belüli növelése révén. Az uniós fogyasztók még mindig nem élhetnek az egységes piac által kínált árak és választék előnyeivel, mivel a határon átnyúló tranzakciók továbbra is korlátozottak. A szétaprózódottság miatt a határokon átnyúló e-kereskedelem iránti igény is mérsékeltebb. Összehangolt cselekvésre lesz szükség továbbá annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élők hozzáférést nyerjenek valamennyi új elektronikus tartalomhoz. Ezért a digitális egységes piacon harmonizálni kell az akadálymentesítési követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy – képességeitől függetlenül – valamennyi uniós polgár élvezhesse annak előnyeit.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)   Az egyezmény 4. cikke felhívja a részes államokat, hogy valósítsanak meg vagy segítsenek elő kutatásokat és fejlesztéseket a fogyatékossággal élő személyek számára alkalmas új technológiák – többek között információs és kommunikációs technológiák –, a mozgást segítő eszközök, készülékek és támogató technológiák elérhetőségének és használatának előmozdítására. Az egyezmény arra is felszólít, hogy biztosítsanak prioritást a megfizethető technológiáknak.
Módosítás 232
Irányelvre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)  A vasúti közlekedési ágazatban az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv1a és az 1300/2014/EU bizottsági rendelet1b kifejezetten hivatkozik az egyezmény 9. cikkében meghatározott akadálymentesítési követelményekre, és végrehajtják azokat. Ennek megfelelően a vasúti közlekedési ágazatban a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára biztosított akadálymentességet ezen eszközök szabályozzák. Az egyrészt az (EU) 2016/797 irányelv és az 1300/2014/EU bizottsági rendelet, másrészt az ezen irányelv közötti összhang biztosítása érdekében a csökkent mozgásképességű személyekre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások jövőbeli felülvizsgálata során figyelembe kell venni az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagból eredő akadálymentesítési követelményeket is.
________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).
1b A Bizottság 1300/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 110. o.).
Módosítás 233
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az egyezmény hatályba lépésével a tagállamok jogrendjében a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatban további nemzeti jogszabályok elfogadására lesz szükség, amelyek Uniós fellépés hiányában tovább növelnék a nemzeti rendelkezések közötti különbségeket.
(13)  Az egyezmény hatálybalépésével a tagállamok jogrendjében a termékek és szolgáltatások, valamint az áruk és szolgáltatások értékesítésével összefüggő épített környezet akadálymentességével kapcsolatban további nemzeti jogszabályok elfogadására lesz szükség, amelyek Uniós fellépés hiányában tovább növelnék a nemzeti rendelkezések közötti különbségeket.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   Az ezen irányelvben meghatározott követelményeken túl erőfeszítéseket kell tenni a légi, közúti, vasúti és belvízi személyszállítási közszolgáltatásokat használó utasok jogairól szóló uniós jogszabályok végrehajtása és betartása érdekében is. Ezen erőfeszítéseknek – az akadálymentes hozzáférhetőség előmozdítása érdekében – az intermodális aspektusokra, így az infrastruktúrára és a járművekre kell összpontosítaniuk.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)  A Bizottságnak ösztönöznie kell a városi hatóságokat, hogy fenntartható városi mobilitási terveikbe építsék be a városi közlekedési szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférést, és hogy rendszeresen tegyék közzé a bevált gyakorlatok listáját a városi tömegközlekedéshez és mobilitáshoz való akadálymentes hozzáférés vonatkozásában.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című bizottsági közlemény33 az akadálymentességet az egyezménnyel összhangban a nyolc cselekvési területének egyikeként határozza meg, és a termékek és szolgáltatások akadálymentességének biztosítását tűzi ki célul.
(15)  Az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című 2010. november 15-i bizottsági közlemény az akadálymentességet az egyezménnyel összhangban a társadalomban való részvétel alapfeltételeként és a nyolc cselekvési terület egyikeként határozza meg, és a termékek és szolgáltatások akadálymentességének biztosítását tűzi ki célul.
__________________
33 COM(2010)0636.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások egy szűrési folyamat eredményeként kerültek kiválasztásra, amelyet azokat a funkcióképességükben korlátozott, ideértve a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára jelentőséggel bíró termékeket és szolgáltatásokat meghatározó hatásvizsgálat elkészítése során végeztek, amelyekre vonatkozóan a tagállamok eltérő nemzeti hozzáférhetőségi követelményeket fogadtak el vagy fognak várhatóan elfogadni.
(16)  Az irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások egy szűrési folyamat eredményeként kerültek kiválasztásra, amelyet azokat a fogyatékossággal élő személyek számára jelentőséggel bíró termékeket és szolgáltatásokat meghatározó hatásvizsgálat elkészítése során végeztek, amelyekre vonatkozóan a tagállamok eltérő nemzeti akadálymentesítési követelményeket fogadtak el vagy fognak várhatóan elfogadni.
Módosítás 227
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a számos kötelezettséget határoz meg az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtói számára. Ezért helyénvalóbb az akadálymentesítési követelményeket abban az irányelvben szerepeltetni.
A honlapok és a mobilalapú szolgáltatások vonatkozásában azonban a 2010/13/EU irányelv csak az audiovizuális médiatartalmakra vonatkozik. Ezért érdemes a honlapokra, mobilalapú szolgáltatásokra és minden, a 2010/13/EU irányelv hatálya alól kimaradó tartalomra vonatkozó rendelkezést ebben az irányelvben meghatározni.
Az irányelvnek tartalmaznia kell a telefonszolgáltatásokhoz használt eszközök és honlapok akadálymentesítésére vonatkozó követelményeket. Az irányelvnek tartalmaznia kell a telefonszolgáltatások akadálymentesítésére vonatkozó követelményeket is, ha azokat más, legalább az ezen irányelvben biztosítottal azonos szintű védelmet nyújtó uniós jogszabály nem szabályozza. Utóbbi esetben az adott uniós jogszabályt kell alkalmazni.

_______________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Minden terméknek és szolgáltatásnak meg kell felelnie a 3. cikkben meghatározott és az I. mellékletben felsorolt hozzáférhetőségi követelményeknek, hogy a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára hozzáférhetőnek minősüljön. Az e-kereskedelemre vonatkozó kötelezettségek a szolgáltatások online értékesítésére is alkalmazandók az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározottak szerint.
(17)  Minden ezen irányelv hatálya alá tartozó és ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után forgalomba hozott terméknek és szolgáltatásnak meg kell felelnie a 3. cikkben meghatározott és az I. mellékletben felsorolt akadálymentesítési követelményeknek, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesnek minősüljön. Az e-kereskedelemre vonatkozó kötelezettségek a szolgáltatások online értékesítésére is alkalmazandók az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározottak szerint.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A szolgáltatások akadálymentessége abban az esetben sem sérülhet, és a szolgáltatóknak eleget kell tenniük az ezen irányelvben foglalt kötelezettségeknek, ha a szolgáltatást vagy annak egy részét harmadik fél alvállalkozóként nyújtja. A szolgáltatók biztosítják munkatársaik számára a megfelelő és folyamatos képzést is, hogy tisztában legyenek azzal, hogy miként kell használni az akadálymentes termékeket és szolgáltatásokat. Az említett képzés kiterjed többek között az információnyújtás, a tanácsadás és a reklám témájára.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A hozzáférhetőségi követelményeket a gazdasági szereplők és a tagállamok számára legkevésbé megterhelő módon kell bevezetni, elsősorban a követelmények alkalmazási körébe tartozó termékek és szolgáltatások átgondolt kiválasztásával.
(18)  Az akadálymentesítési követelményeket egyrészt a gazdasági szereplők és a tagállamok számára leghatékonyabb és legkevésbé megterhelő módon kell bevezetni, elsősorban a követelmények alkalmazási körébe tartozó és az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után forgalomba hozott termékek és szolgáltatások átgondolt kiválasztásával. Másrészről az ebben az irányelvben felsorolt akadálymentesítési követelmények hatékony megvalósítása során lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy figyelembe vegyék az önkiszolgáló terminálok, jegykiadó automaták és utasfelvételi automaták élettartamát. Ezen túlmenően figyelembe kell venni a kkv-k különleges helyzetét is a belső piacon. A mikrovállalkozások számára továbbá méretük, erőforrásaik és jellegük miatt nem kell előírni, hogy megfeleljenek az ezen irányelvben meghatározott akadálymentesítési követelményeknek, vagy hogy a 12. cikkben említett eljárást alkalmazzák az ezen irányelvben foglalt előírások alóli mentesülés érdekében.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A belső piac jobb működésének biztosítása érdekében a nemzeti hatóságoknak az ezen irányelvben említett uniós jogi aktusokban foglalt, akadálymentesítéssel összefüggő rendelkezések alkalmazásakor az ezen irányelvben meghatározott akadálymentesítési követelményeket kell alkalmazniuk. Ezen irányelv azonban nem változtathatja meg az említett egyéb uniós jogi aktusokban szereplő rendelkezések kötelező vagy önkéntes jellegét. Ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy amennyiben az említett egyéb jogi aktusokkal összhangban alkalmaznak akadálymentesítési követelményeket, azok az Unióban mindenütt megegyezzenek.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A Bizottság európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslata34 magában foglalja a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek meghatározott körére vonatkozó hozzáférhetőségi követelményeket. Ezen túlmenően javasolja az érintett weboldalaknak az irányelvben felsorolt követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi módszertan alapjainak kialakítását. A közszektorbeli szervezeteknek az irányelv hatálya alá tartozó weboldalaira alkalmazni kell mind az irányelvben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeket, mind a nyomonkövetési és jelentéstételi módszertant. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak a weboldalak típusától függetlenül ugyanazon hozzáférhetőségi követelményeket kelljen végrehajtaniuk, az irányelvjavaslatban szereplő hozzáférhetőségi követelményeket a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslatban szereplőkhöz kell igazítani. E javaslat kiterjed az említett irányelv hatálya alá nem tartozó közszektorbeli szervezetek webhelyein keresztül folytatott elektronikus kereskedelemre annak érdekében, hogy az online értékesített termékek és szolgáltatások hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő és az idős személyek számára, függetlenül attól, hogy értékesítésük közületi vagy lakossági jellegű-e.
(21)   Az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv34 tartalmazza a közszférabeli szervezetek honlapjaira és mobilalkalmazásaira vonatkozó akadálymentesítési követelményeket. Az említett irányelv azonban tartalmaz a kivételeket tartalmazó külön felsorolást, mivel a honlapok és mobilalkalmazások bizonyos tartalmainak és bizonyos típusú honlapoknak és mobilalkalmazásoknak a maradéktalan akadálymentessé tétele aránytalan terhet jelent. Ezen túlmenően meghatározza az érintett honlapoknak és mobilalkalmazásoknak az irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelőségére vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi módszertan alapjait. A közszférabeli szervezeteknek az irányelv hatálya alá tartozó honlapjaira és mobilalkalmazásaira alkalmazni kell mind az irányelvben meghatározott akadálymentességi követelményeket, mind a nyomonkövetési és jelentéstételi módszertant. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak a honlapok és mobilalkalmazások típusától függetlenül ugyanazon akadálymentességi követelményeket kelljen végrehajtaniuk, az ezen irányelvben szereplő akadálymentességi követelményeket hozzá kell igazítani az (EU) 2016/2102 irányelvben szereplő követelményekhez. Ezen irányelv kiterjed az említett irányelv hatálya alá nem tartozó közszektorbeli szervezetek honlapjain és mobilalkalmazásain keresztül folytatott elektronikus kereskedelemre annak érdekében, hogy az online értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentesek legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára, függetlenül attól, hogy értékesítésük közületi vagy lakossági jellegű-e.
__________________
__________________
34Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről, COM (2012) 721.
34 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az ezen irányelvben szereplő akadálymentesítési követelmények bizonyos elemeire, elsősorban az információnyújtásra vonatkozó, az I. mellékletben foglalt rendelkezésekre már kiterjed a közlekedés területén elfogadott uniós jogalkotási aktusok hatálya. Közéjük tartozik a vasúti közlekedés vonatkozásában az 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a és az 1300/2014/EU bizottsági rendelet1b , valamint a 454/2011/EU bizottsági rendelet1c; az autóbuszos közlekedés vonatkozásában a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1d ; és a tengeri közlekedés vonatkozásában az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1e. A szabályozás összhangja és az érintett gazdasági szereplők számára biztosított kiszámíthatóság biztosítása érdekében az ebben az irányelvben szereplő vonatkozó követelményeket teljesültnek kell tekinteni, amennyiben teljesülnek az említett jogszabályok vonatkozó részei. Amennyiben azonban az említett jogalkotási aktusok hatálya nem terjed ki az akadálymentesítési követelményekre, például a légitársaságok honlapjainak akadálymentessé tételére, ezesetben ezt az irányelvet kell alkalmazni.
__________________
1aAz Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.).
1bA Bizottság 1300/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 110. o.).
1cA Bizottság 454/2011/EU rendelete (2011. május 5.) a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 123., 2011.5.12., 11. o.).
1dAz Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).
1eAz Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
22 b preambulumbekezdés (új)
(22b)  Ez az irányelv arra irányul, hogy kiegészítse a hatályos uniós ágazati jogszabályokat az e jogszabálxok által nem szabályozott szempontok szabályozása által..
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
22 c preambulumbekezdés (új)
(22c)  A légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítás tekintetében ezen irányelv hatályának meghatározása az utasok jogaira vonatkozó meglévő ágazati szabályozáson kell alapuljon. Amennyiben ez az irányelv nem vonatkozik bizonyos fajta szállítási szolgáltatásokra, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ösztönözzék a szolgáltatókat, hogy alkalmazzák az ebben az irányelvben meghatározott vonatkozó akadálymentesítési követelményeket.
Módosítás 223 és 228
Irányelvre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Bizonyos helyzetekben az épített környezetre vonatkozó közös hozzáférhetőségi követelmények megkönnyítenék a kapcsolódó szolgáltatások és a fogyatékossággal élő személyek szabad mozgását. Ezért ez az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előírják a hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásakor használt épített környezet megfelelését a X. mellékletben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek.
(23)  Bizonyos helyzetekben az épített környezet akadálymentessége szükséges feltétele annak, hogy a kapcsolódó szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek megfelelően élvezhessék. Ezért ez az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy előírják a hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásakor használt épített környezet megfelelését a X. mellékletben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Az akadálymentességi követelmények azonban csak új infrastruktúrák építésekor vagy lényeges felújítások elvégzésekor alkalmazandók.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)   Nem szükséges, hogy ezen irányelv módosítsa azokat a hatályos uniós jogszabálokat, amelyek az akadálymentesítési követelmények önkéntes teljesítését írják elő.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Rendelkezni kell arról, hogy a hozzáférhetőségi kötelezettségeket a hozzáférhetőségről szóló leírások vagy követelmények megadása nélkül előíró uniós jogszabályok esetében a hozzáférhetőséget az ebben az irányelvben szereplő hozzáférhetőségi követelményekre való hivatkozással határozzák meg. Ez a helyzet a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv35, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv36, és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv37 esetében, amelyek előírják, hogy az alkalmazási körükbe tartozó koncessziók, árubeszerzések és szolgáltatásnyújtások esetében a műszaki előírást a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.
(24)  Rendelkezni kell arról, hogy az akadálymentesítési kötelezettségeket az akadálymentességről szóló leírások vagy követelmények megadása nélkül előíró uniós jogszabályok esetében az akadálymentességet az ebben az irányelvben szereplő akadálymentességi követelményekre való hivatkozással határozzák meg. Ezen jogszabályok közé tartozik a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv35, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv36 és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv37, amelyek előírják, hogy az alkalmazási körükbe tartozó koncessziók, árubeszerzések és szolgáltatásnyújtások esetében a műszaki előírást a fogyatékkal élők számára való akadálymentesség szempontjai és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás figyelembevételével kell meghatározni.
__________________
__________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
35 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
36 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
36 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
37 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
37 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  A transzeurópai közlekedési hálózat közlekedési infrastruktúrája akadálymentességének biztosítására vonatkozó előírás az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendeletében1a szerepel. Az ebben az irányelvben szereplő akadálymentesítési követelmények az említett rendelet által szabályozott közlekedési infrastruktúra bizonyos elemeire is vonatkoznak, amennyiben az ezen irányelv által lefedett termékekről és szolgáltatásokról van szó, és az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrát és az épített környezetet az utasok általi használatra szánják.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
24 b preambulumbekezdés (új)
(24b)  Nem helyénvaló azonban, hogy ez az irányelv megváltoztassa az olyan uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések kötelező vagy önkéntes jellegét, mint például a 2014/24/EU irányelv 67. cikke, amely a szerződés odaítélésének az ajánlatkérők által a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározására felhasználható szempontjairól szól. Ha úgy ítélik meg, hogy összefügg a kérdéses közbeszerzés tárgyával, e szempontok között figyelembe vehetők a lehetséges szociális vonatkozások is. Ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy amennyiben az említett egyéb uniós jogi aktusokkal összhangban alkalmaznak akadálymentesítési követelményeket, azok az Unióban mindenütt megegyezzenek.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A hozzáférhetőséget az akadályok megelőzésével vagy felszámolásával kell elérni, lehetőleg az egyetemes tervezés, vagy a „mindenki számára történő tervezés” megközelítésével. A hozzáférhetőséghez kell tartoznia a fogyatékos személyek igényeihez való ésszerű alkalmazkodásnak is, amennyiben azt a nemzeti vagy az uniós jog előírja.
(25)  Az akadálymentességet az akadályok megelőzésével vagy felszámolásával kell elérni, lehetőleg az egyetemes tervezés, vagy a „mindenki számára történő tervezés” megközelítésével. Az egyezmény szerint e megközelítés alatt „a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül”. Az egyezménnyel összhangban az „egyetemes tervezés” nem zárja ki támogató eszközök használatát, amennyiben fogyatékossággal élő személyek egyes csoportjainak arra szükségük van. Az akadálymentességhez kell tartoznia a fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodásnak is, amennyiben azt a nemzeti vagy az uniós jog előírja.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az, hogy egy termék vagy szolgáltatás ezen irányelv hatálya alá tartozik, nem jelenti automatikusan azt, hogy az a 93/42/EGK tanácsi irányelv1a hatálya alá is tartozik.
__________________
1aA Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
25 b preambulumbekezdés (új)
(25b)  A fogyatékossággal élő személyek azon igényeinek meghatározása és osztályozása során, amelyeknek a terméknek vagy szolgáltatásnak meg kell felelnie, az egyetemes tervezés elvét az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottságának az egyezmény 9. cikkéhez fűzött 2(2004) sz. általános kommentárjával összhangban kell értelmezni.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Az irányelvnek a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot38 kell követnie, mivel olyan termékeket szabályoz, amelyek már más uniós aktusok tárgyát is képezik, ezáltal biztosítva az uniós jogszabályok egységességét.
(27)  Ennek az irányelvnek a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot38 kell követnie, mivel olyan termékeket szabályoz, amelyek már más uniós jogi aktusok tárgyát is képezik, ezáltal biztosítva az uniós jogszabályok egységességét. Nem helyénvaló azonban. hogy az említett határozat biztonságra vonatkozó rendelkezései, például a visszahívásokra vonatkozó rendelkezések ezen irányelv részét képezzék, hiszen egy nem akadálymentes termék nem veszélyes termék.
__________________
__________________
38 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).
38 Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek az ezen irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek. Az egyes szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban.
(28)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó és az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek az ezen irányelvben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Az egyes szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A gazdasági szereplők az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősek a termékek és szolgáltatások megfelelőségéért a hozzáférhetőség magas szintjének biztosítása és az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében.
(29)  A gazdasági szereplők az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősek a termékek és szolgáltatások megfelelőségéért a jobb akadálymentesség megvalósítása és az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelés kötelezettségének a gyártót kell terhelnie.
(30)  Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelést. Az értékelés felelősségének azonban nem csupán a gyártót kell terhelnie. Egy megerősített piacfelügyeleti hatóság döntő fontosságú szerepet tölthetne be az értékelési eljárásban.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az importőröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő termékek megfeleljenek az ezen irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a termékeken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezzék.
(32)  Az importőröknek azáltal kell gondoskodniuk arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő termékek megfeleljenek az ezen irányelvben foglalt akadálymentességi követelményeknek, hogy az illetékes piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátanak az ezeken a termékeken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárások elvégzéséhez szükséges minden információt.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  Az arányosság érdekében a hozzáférhetőségi követelményeket olyan mértékben kell alkalmazni, hogy ne rójanak aránytalan terheket az érintett gazdasági szereplőre, illetve ne legyen szükséges a termékek és szolgáltatások olyan mértékű módosítása, amely a meghatározott kritériumok szerint alapvető megváltoztatásnak minősül.
(36)  Az arányosság érdekében az akadálymentesítési követelmények nem róhatnak aránytalan terheket az érintett gazdasági szereplőre, illetve nem lehet szükséges a termékek és szolgáltatások olyan mértékű módosítása, amely a meghatározott kritériumok szerint alapvető megváltoztatásnak minősül. Ugyanakkor ellenőrzési mechanizmusokat kell életbe léptetni annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni az akadálymentesítési követelmények alkalmazása alóli kivétel jogosultságát.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)   Annak értékelése során, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés aránytalan terhet ró-e a gazdasági szereplőkre, figyelembe kell venni az adott gazdasági szereplő méretét, forrásait és jellegzetességeit, valamint a megfelelés becsült költségeit és hasznát, összevetve a fogyatékossággal élő személyek számára jelentkező haszonnal. A költség-haszon elemzés során figyelembe kell venni többek között az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát, az azt használó fogyatékossággal élő személyek becsült számát, a szolgáltatás nyújtásához használt infrastruktúra és termékek élettartamát, valamint az ingyenesen rendelkezésre álló alternatívákat, köztük a személyszállítást végző szolgáltatók szolgáltatásait. Csak jogos indokokat szabad figyelembe venni annak értékelésekpr, hogy az akadálymentességi követelmények teljesítése nem jár-e aránytalan teherrel. A prioritás, az idő és a tudás hiánya nem minősülhet jogos indoknak.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  Az alkalmazandó követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel39 összhangban elfogadott önkéntes harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki előírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni. A Bizottság már több olyan megbízást is adott az európai szabványügyi szerveknek hozzáférhetőségi szabványok kidolgozására, amelyek relevánsak lehetnek a harmonizált szabványok kidolgozása szempontjából.
(39)  Az alkalmazandó akadálymentességi követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel39 összhangban elfogadott önkéntes harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki előírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni. A Bizottság már több olyan megbízást is adott az európai szabványügyi szerveknek akadálymentességi szabványok kidolgozására, amelyek relevánsak lehetnek a harmonizált szabványok kidolgozása szempontjából.
__________________
__________________
39 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
39 Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
39 a preambulumbekezdés (új)
(39a)  Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor a harmonizált szabványok ellen hivatalos kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem tesznek eleget az ezen irányelvben előírt követelményeknek.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  A harmonizált szabványok hiányában és amennyiben a piaci harmonizáció céljából szükséges, a Bizottságnak az ebben az irányelvben meghatározott hozzáférhetőségi követelmények közös műszaki előírásait megállapító végrehajtási aktusokat kell elfogadnia.
(40)  Az európai szabványoknak piacvezértelteknek kell lenniük, figyelembe kell venniük a közérdeket és a Bizottság egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett, harmonizált szabványok készítésére irányuló kérésében megfogalmazott szakpolitikai célokat, továbbá konszenzusokon kell alapulniuk. Műszaki előírások alkalmazására ezért csak végső esetben kerülhet sor. A Bizottságnak például csak abban az esetben lehetne műszaki előírásokat elfogadnia, ha a szabványosítási folyamat az érdekeltek konszenzusának hiányában megakad, ami miatt indokolatlan késedelem alakul ki egy olyan követelmény vonatkozásában, amelyet egy megfelelő szabvány elfogadása nélkül lehetetlen lenne teljesíteni, például az interoperabilitás vonatkozásában. A Bizottságnak elegendő időt kell hagynia az egy vagy több európai szabványügyi szervezethez intézett, harmonizált szabványok készítésére irányuló kérés és az ugyanarra az akadálymentesítési követelményre vonatkozó műszaki előírás elfogadása között. A Bizottság nem fogadhat el műszaki előírásokat, ha korábban nem próbálta meg az európai szabványügyi rendszeren keresztül érvényesíteni az akadálymentesítési követelményeket. A Bizottság nem alkalmazhatja a műszaki előírások elfogadására vonatkozó eljárást az európai szabványügyi rendszer megkerülésére.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
40 a preambulumbekezdés (új)
(40a)  A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, az ezen irányelvben szereplő akadálymentesítési követelményeknek eleget tevő harmonizált szabványok és műszaki előírások leghatékonyabb módon történő megállapítása céljából a Bizottságnak – amennyiben megvalósítható – be kell vonnia a döntéshozatali folyamatba a fogyatékossággal élő személyek csúcsszervezeteit és az összes többi érintett érdekelt felet.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
42 a preambulumbekezdés (új)
(42a)  A piacfelügyeleti hatóságok a termékek piacfelügyelete során a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket, illetve érdekeiket képviselő szervezetekkel együttműködve felülvizsgálják az értékelést.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  A termék ezek irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelőségét igazoló CE-jelölés a tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye. Az irányelvnek a CE-jelölésre vonatkozó általános elveket illetően a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet40 kell követnie.
(44)  Ennek az irányelvnek a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet40 általános elveit kell követnie. A megfelelőségi nyilatkozaton kívül a gyártónak a csomagoláson lévő közleményben költséghatékony módon tájékoztatnia kell a fogyasztókat a termék akadálymentességéről.
__________________
__________________
40 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
40 Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  A 765/2008/EK rendeletnek megfelelően a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó hozzáférhetőségi követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal.
(45)  Egy terméknek a 3. cikkben megállapított akadálymentességi követelményeknek való meg nem felelése önmagában nem jelent súlyos veszélyt a 765/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  A tagállamoktól elvárható, hogy biztosítsák, hogy a piacfelügyeleti hatóságok az V. fejezet szerint ellenőrizzék a gazdasági szereplőknek a 12. cikk (3) bekezdésében szereplő kritériumoknak való megfelelést.
(48)  A tagállamoktól elvárható, hogy biztosítsák, hogy a piacfelügyeleti hatóságok az V. fejezet szerint ellenőrizzék, hogy a gazdasági szereplők megfelelnek-e a 12. cikk (3) bekezdésében szereplő kritériumoknak és tartanak-e rendszeres konzultációkat a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetekkel.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
48 a preambulumbekezdés (új)
(48a)  Az ebben az irányelvben felsorolt termékek és szolgáltatások akadálymentességének mértékével kapcsolatos valamennyi vonatkozó információt tartalmazó nemzeti adatbázisok lehetővé tennék a fogyatékossággal élő személyek és szervezeteik jobb bevonását a piac felügyeletébe.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  A tagállamoktól elvárható, hogy biztosítsák, hogy a 22. cikkben említett illetékes hatóságok értesítsék a Bizottságot a 22. cikk (1) bekezdése szerinti kivételek alkalmazásáról, valamint mellékeljék ahhoz a (2) bekezdésben említett értékelést a VI. fejezetnek megfelelően.
(49)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok értesítsék a Bizottságot a 22. cikk szerinti kivételek alkalmazásáról. Az illetékes hatóságok által végzett eredeti értékelést kérésére be kell nyújtani a Bizottságnak. Annak értékelése során, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés aránytalan teherrel jár-e az illetékes hatóságokra nézve, figyelembe kell venni az adott illetékes hatóság méretét, forrásait és jellegzetességeit, valamint a megfelelés becsült költségeit és hasznát, összevetve a fogyatékossággal élő személyek számára jelentkező haszonnal. A költség-haszon elemzés során figyelembe kell venni többek között az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát, az azt használó fogyatékossággal élő személyek becsült számát, a szolgáltatás nyújtásához használt infrastruktúra és termékek élettartamát, valamint az ingyenesen rendelkezésre álló alternatívákat, köztük a személyszállítást végző szolgáltatók szolgáltatásait. Csak jogos indokokat szabad figyelembe venni annak értékelése során, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés aránytalan teherrel jár-e. A prioritás, az idő és a tudás hiánya nem minősülhet jogos indoknak.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  Védintézkedési eljárást kell kidolgozni, amely csak a tagállamok között az egyik tagállam által hozott intézkedéseket miatt kialakult vita esetén alkalmazandó, és amely lehetővé teszi a tájékozódást az olyan termékek tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek nem felelnek meg az ebben az irányelvben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.
(50)  Védintézkedési eljárást kell kidolgozni, amely csak a tagállamok között az egyik tagállam által hozott intézkedéseket miatt kialakult vita esetén alkalmazandó, és amely lehetővé teszi a tájékozódást az olyan termékek tekintetében tervezett intézkedésekről, amelyek nem felelnek meg az ebben az irányelvben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel és a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
51 a preambulumbekezdés (új)
(51a)  A gazdasági szereplők azonosítására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos arányosság elvének megfelelő érvényesülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon időszak meghatározására, amikor a gazdasági szereplők azonosíthatják azokat a gazdasági szereplőket, amelyek termékeket szállítottak számukra, vagy amelyeknek ők szállítottak termékeket, valamint azon kritériumok meghatározására, amelyeket valamennyi, ezen irányelv hatálya alá tartozó termék és szolgáltatás esetében figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy a teher aránytalannak minősül-e, a kritériumok módosítása nélkül. Ezt az időtartamot a termék életciklusával arányosan kell meghatározni. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban1a lefektetett elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
__________________
1a HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
51 b preambulumbekezdés (új)
(51b)  A tagállamok gondoskodnak az irányelv betartását biztosító megfelelő és hatékony eszközökről, és megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat – mint például a piacfelügyeleti hatóságok utólagos ellenőrzése – hoznak létre annak érdekében, hogy meg lehessen vizsgálni az akadálymentességi követelmények alkalmazása alóli kivétel jogosultságát. Az akadálymentességgel kapcsolatos panaszok kezelése során a tagállamoknak meg kell felelniük a gondos ügyintézés általános elvének, és különösen a tisztviselők azon kötelezettségének, hogy minden egyes panasz esetében biztosítják az észszerű határidőn belüli határozathozatalt.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
52 a preambulumbekezdés (új)
(52a)  A tagállamoknak hatékony és gyors jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők arra vonatkozó döntéseivel szemben, hogy az adott szerződés a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozik-e. Tekintettel a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv által lefedett területeken meglévő jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó jogi keretre, e területeket ki kell zárni az ezen irányelv jogérvényesítésére és szankciókra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alól. E kizárás nem sérti a tagállamok Szerződések szerinti, arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek az uniós jogszabályok alkalmazásának és eredményességének biztosítása érdekében.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
53 a preambulumbekezdés (új)
(53a)  Az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeket az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alkalmazását követően az Unió piacán forgalomba helyezett termékekre kell alkalmazni, beleértve az Unió piacán ezen időpontot követően forgalomba hozott, harmadik országokból behozott használt termékeket is.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
53 b preambulumbekezdés (új)
(53b)  Az árukra, építési beruházásokra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó, a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó és ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja előtt odaítélt közbeszerzési szerződéseket azonban továbbra is az adott esetben az említett közbeszerzési szerződésekben meghatározott akadálymentességi követelményekkel összhangban kell teljesíteni.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
53 c preambulumbekezdés (új)
(53c)  Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a szolgáltatók rendelkezésére az ezen irányelvben foglalt követelményekhez való alkalmazkodáshoz, átmeneti időszakot kell biztosítani, melynek során a szolgáltatás nyújtásához használt termékeknek nem kell eleget tenniük az ezen irányelvben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Tekintettel a bankautomaták, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták költségére és hosszú életciklusára, rendelkezni kell arról, hogy – abban az esetben, ha az ilyen automatákat szolgáltatásnyújtáshoz is használják – azok továbbra is használhatók legyenek szolgáltatások nyújtásához gazdasági hasznos élettartamuk végéig.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
54 a preambulumbekezdés (új)
(54a)  A téradat-szolgáltatásokon alapuló információkat nyújtó alkalmazások bevezetése hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek független és biztonságos mozgásához. Az ilyen alkalmazások által használt téradatoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteire szabott információkat nyújtsanak.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
-1 cikk (új)
-1.  cikk
Tárgy
Ezen irányelv célja, hogy a tagállamokban felszámolja és megelőzze az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások szabad mozgását korlátozó, az akadálymentesítésre vonatkozó követelmények eltéréséből adódó akadályokat. Az is célja, hogy a tagállamok egyes termékek és szolgáltatások akadálymentességére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése révén hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az I., a II.–V. és a VII. fejezet a következő termékekre vonatkozik:
(1)  Az I., a II.–V. és a VII. fejezet a következő, ... [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után az Unióban forgalomba hozott termékekre vonatkozik:
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  általános rendeltetésű számítógépes hardverek és operációs rendszerek;
a)  általános rendeltetésű, a fogyasztók általi használatra szánt számítógépes hardverek és azok beágyazott operációs rendszerei;
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii a alpont (új)
iiia. fizetési terminálok;
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  fejlett számítástechnikai kapacitású, telefonszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések;
c)  telefonszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések;
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  fejlett számítástechnikai kapacitású, audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések.
d)  audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztói végberendezések.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -d a pont (új)
da)  e-könyv-olvasók;
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Az I., II.–V. és VII. fejezet a következő szolgáltatásokra vonatkozik:
(2)  A 27. cikk sérelme nélkül, az I., a II.–V. és a VII. fejezet a következő, ... [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik:
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés– -a pont (új)
-a)  olyan operációs rendszerek, amelyek nincsenek a számítógépes hardverbe ágyazva és immateriális javakként nyújtják a fogyasztók számára;
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  telefonszolgáltatások és kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói végberendezések;
a)  telefonszolgáltatások és kapcsolódó fogyasztói végberendezések;
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés– b pont
b)  audiovizuális médiaszolgáltatások és kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések;
b)  audiovizuális médiaszolgáltatások honlapjai és mobileszköz-alapú szolgáltatásai;
Módosítás 235, 236, 237, 238, 239 és 253
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  légi, közúti, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatás;
c)  légi, közúti, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatások, mobilitási és az ezekkel kapcsolatos intermodális összeköttetési szolgáltatások, beleértve a városi tömegközlekedést, úgymint metró, vonat, villamos, trolibusz és busz, az alábbiak tekintetében:
i.  önkiszolgáló terminálok az Unió területén, többek között jegykiadó automaták, fizetési terminálok és önkiszolgáló utasfelvételi automaták;
ii.  honlapok, mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás;
iii.  járművek, a kapcsolódó infrastruktúra és az épített környezet, többek között a lépcsőmentes hozzáférés minden állomáson;
iv.  taxik és kölcsönözhető gépkocsik, amelyek megfelelő hányada átalakított jármű.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  banki szolgáltatások;
d)  fogyasztói banki szolgáltatások;
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  e-könyvek;
e)  elektronikus könyvek és az ilyen szolgáltatások szolgáltatók általi nyújtásához használt kapcsolódó berendezések és az azokhoz való hozzáférés;
Módosítás 240
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)
fa)   turisztikai szolgáltatások, beleértve a szállásnyújtást és az étkeztetést.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a 2014/23/EU irányelv42, a 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési és koncessziós szerződések;
a)  a 2014/23/EU irányelv, a 2014/24/EU irányelv és a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó, ... [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után készült és odaítélt közbeszerzési és koncessziós szerződések;
__________________
42 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés– b pont
b)  az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet43 hatálya alá tartozó programok előkészítése és végrehajtása, valamint az 1304/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet44 hatálya alá tartozó programok előkészítése és végrehajtása;
b)  az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet43, valamint az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet44 hatálya alá tartozó, … [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után elfogadott vagy végrehajtott programok előkészítése és végrehajtása;
__________________
__________________
43 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
43 Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
44 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1304/2013/EU rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
44 Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatban kiírt tendereljárások; 45
c)  szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések, amelyeket ... [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után versenytárgyalási eljárás útján vagy közvetlenül, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet45 szerint vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatban ítélnek oda;
__________________
__________________
45 Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1370/2007/EK rendelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).
45 Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  közlekedési infrastruktúra az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek46 megfelelően.
d)  a ... [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után tervezett vagy megépített közlekedési infrastruktúra az 1315/2013/EU rendeletnek megfelelően.
__________________
46 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1315/2013/EU rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Ezen irányelv nem alkalmazandó a honlapok és a mobileszköz-alapú alkalmazások következő tartalmaira:
a)  a ... [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] előtt közzétett irodai fájlformátumok;
b)  online térképek és térképszolgáltatások, ha a navigációs célra szánt térképek esetében az alapvető információkat akadálymentes digitális formában is rendelkezésre bocsátják;
c)  harmadik fél tulajdonát képező olyan tartalmak, amelyeket nem az érintett gazdasági szereplő vagy illetékes hatóság finanszírozott vagy fejlesztett ki, és nem tartoznak annak ellenőrzése alá;
d)  olyan honlapok és mobileszköz-alapú alkalmazások tartalmai, amelyek archívnak minősülnek, azaz csak olyan tartalmakat foglalnak magukban, amelyeket nem frissítenek vagy nem szerkesztenek ... [ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja] után.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
1 a cikk (új)
1a. cikk
A mikrovállalkozások kizárása
Ez az irányelv nem vonatkozik a hatálya alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat előállító, importáló és forgalmazó mikrovállalkozásokra.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „hozzáférhető termékek és szolgáltatások”: olyan termékek és szolgáltatások, amelyek észlelhetők, működtethetők és megérthetők a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára;
1.  „akadálymentesített termékek és szolgáltatások”: olyan termékek és szolgáltatások, amelyek észlelhetők, működtethetők és megérthetők a fogyatékossággal élő személyek számára és megfelelően robosztusak ahhoz, hogy használni tudják azokat;
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  „egyetemes tervezés” vagy „mindenki számára történő tervezés”: a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezése, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben – adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül – hozzáférhetőek legyenek; az „egyetemes tervezés” nem zárja ki a támogató eszközök és technológiák használatát, amennyiben a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek csoportjainak arra szükségük van;
törölve
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
5a.  „szolgáltatás”: a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 4. cikkének 1. pontjában meghatározott szolgáltatás;
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)
5b.  „szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az uniós piacra irányuló szolgáltatást kínál vagy nyújt;
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 16 a pont (új)
16a.  „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban1a meghatározott kis- vagy középvállalkozás;
____________________
1a A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 19 pont
19.  „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy a gazdasági szereplők által a végfelhasználók számára hozzáférhetővé tett termék kivonása a piacról;
törölve
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új)
20a.  „fogyasztói banki szolgáltatások”: a fogyasztók számára az Unióban a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a értelmében vett, alapszintű fizetési számla nyitását és használatát lehetővé tevő szolgáltatások;
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.).
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés– 21 pont
21.  „e-kereskedelem”: a termékek és szolgáltatások online értékesítése.
21.  „e-kereskedelem”: a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások vállalkozások és fogyasztók közötti online értékesítése;
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 21 a pont (új)
21a.  „légi személyszállítási szolgáltatások”: az 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 2. cikkének b)–f) pontjában meghatározott légi fuvarozók, utazásszervezők és a repülőtér vezetése által nyújtott szolgáltatások;
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légi járműveken utazó fogyatékos, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (HL L 204., 2006.7.26., 1. o.);
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 21 b pont (új)
21b.  „autóbuszos személyszállítási szolgáltatások”: a 181/2011/EU rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó szolgáltatások;
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 21 c pont (új)
21c.  „vasúti személyszállítási szolgáltatások”: az 1371/2007/EK rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó valamennyi vasúti személyszállítási szolgáltatás;
Módosítás 92
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 21 d pont (új)
21d.  „vízi személyszállítási szolgáltatások”: az 1177/2010/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szolgáltatások.
Módosítás 337
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 21 e pont (új)
21e.  „támogató technológia”: bármely olyan beszerzett árucikk, készülék vagy termékrendszer, amelyet a funkcióképességükben korlátozott személyek, köztük a fogyatékossággal élő személyek funkcionális képességeinek fokozására, fenntartására vagy javítására használnak;
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  A következő önkiszolgáló terminálok: bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták megfelelnek az I. melléklet II. szakaszában meghatározott követelményeknek.
(3)  A következő önkiszolgáló terminálok: a bankjegykiadó automaták, a jegykiadó automaták, az önkiszolgáló utasfelvételi automaták és a fizetési terminálok megfelelnek az I. melléklet II. szakaszában meghatározott követelményeknek.
Módosítás 94
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés
(4)  A telefonszolgáltatások, ideértve a segélyhívó szolgálatokat és a kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói végberendezéseket, megfelelnek az I. melléklet III. szakaszában meghatározott követelményeknek.
(4)  A telefonszolgáltatások, ideértve a segélyhívó szolgálatokat és a kapcsolódó fogyasztói végberendezéseket, megfelelnek az I. melléklet III. szakaszában meghatározott követelményeknek.
Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az audiovizuális médiaszolgáltatások és a kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések megfelelnek az I. melléklet IV. szakaszában meghatározott követelményeknek.
(5)  A honlapok és az audiovizuális médiaszolgáltatások mobileszköz-alapú szolgáltatásai és a kapcsolódó fogyasztói berendezések megfelelnek az I. melléklet IV. szakaszában meghatározott követelményeknek.
Módosítás 244
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 6 bekezdés
(6)  A légi, közúti, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatások, a személyszállítási szolgáltatásokhoz használt weboldalak, mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás nyújtására szolgáló és önkiszolgáló terminálok, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták megfelelnek az I. melléklet V. szakaszában meghatározott követelményeknek.
(6)  A légi, közúti, autóbuszos, vasúti, vízi és intermodális személyszállítási szolgáltatások, többek között a városi közlekedéssel, a mobilitással és az épített környezettel kapcsolatos szolgáltatások, a személyszállítási szolgáltatásokhoz használt honlapok, mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás nyújtására szolgáló és önkiszolgáló terminálok – mint a fizetőterminálok – és utasfelvételi automaták, a turisztikai szolgáltatások – többek között szálláshely- és étkeztetési szolgáltatások – I. melléklet V. szakaszában meghatározott követelményeknek való megfelelését csak arra az esetre írják elő, ha e követelményeket a következő jogszabályok még nem tartalmazzák: a vasúti közlekedés tekintetében az 1371/2007/EK rendelet, az 1300/2014/EU rendelet és a 454/2011/EU rendelet; az autóbuszos közlekedés tekintetében a 181/2011/EU rendelet; a tengeri és belvízi hajózás tekintetében az 1177/2010/EU rendelet; a légi közlekedés tekintetében pedig az 1107/2006/EK rendelet.
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 7 bekezdés
(7)  A banki szolgáltatások, a banki szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak, a mobileszköz-alapú banki szolgáltatások és az önkiszolgáló terminálok, ideértve a bankjegykiadó automatákat is, megfelelnek az I. melléklet VI. szakaszában meghatározott követelményeknek.
(7)  A fogyasztói banki szolgáltatások, a banki szolgáltatások nyújtására szolgáló honlapok, a mobileszköz-alapú banki szolgáltatások és az önkiszolgáló terminálok, ideértve az ilyen banki szolgáltatásokat nyújtó fizetési terminálokat és a bankjegykiadó automatákat is, megfelelnek az I. melléklet VI. szakaszában meghatározott követelményeknek.
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 8 bekezdés
(8)  Az elektronikus könyvek megfelelnek az I. melléklet VII. szakaszában meghatározott követelményeknek.
(8)  Az elektronikus könyvek és a kapcsolódó berendezések megfelelnek az I. melléklet VII. szakaszában meghatározott követelményeknek.
Módosítás 224
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 10 bekezdés>
(10)  A tagállamok egyedi nemzeti feltételeiknek megfelelően eldönthetik, hogy előírják-e a személyszállítási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek által használt épített környezet, ideértve a szolgáltatók és az infrastruktúra-üzemeltetők által kezelt környezetet, valamint a banki szolgáltatások ügyfelei által használt épített környezet és a telefonszolgáltatóhoz tartozó ügyfélszolgálati központok és üzletek megfelelését az I. melléklet X. szakaszában meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek, annak érdekében, hogy azokat a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékben igénybe vehessék.
(10)  A tagállamok biztosítják, hogy a személyszállítási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek által használt épített környezet, ideértve a szolgáltatók és az infrastruktúra-üzemeltetők által kezelt környezetet, valamint a fogyasztói banki szolgáltatások ügyfelei által használt épített környezet és a telefonszolgáltatóhoz tartozó ügyfélszolgálati központok és üzletek az új infrastruktúra építése vagy a meglévő épület jelentős felújítása vonatkozásában megfelelnek az I. melléklet X. szakaszában meghatározott akadálymentességi követelményeknek, annak érdekében, hogy azokat a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékben igénybe vehessék. Ez nem érinti a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokat.
Módosítás 100
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok a hozzáférhetőségi követelményekkel összefüggő okokból nem akadályozhatják meg területükön olyan termékek és szolgáltatások forgalmazását, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelnek.
A tagállamok az akadálymentességi követelményekkel összefüggő okokból nem akadályozhatják meg területükön olyan termékek forgalmazását, amelyek megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek. A tagállamok az akadálymentességi követelményekkel összefüggő okokból nem akadályozhatják meg területükön olyan szolgáltatások nyújtását, amelyek megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek.
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártók biztosítják, hogy a termékek tervezése és gyártása a 3. cikkben előírt alkalmazandó hozzáférhetőségi követelményekkel összhangban történt.
(1)  Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártók biztosítják, hogy a termékek tervezése és gyártása a 3. cikkben előírt alkalmazandó akadálymentességi követelményekkel összhangban történt, kivéve, ha ezek a követelmények nem teljesíthetőek, mert az érintett termék módosítása a termék alapvető jellegének jelentős megváltoztatását igényelné vagy aránytalan terhet róna az érintett gyártóra, a 12. cikkben előírtaknak megfelelően.
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben az említett eljárás keretében igazolták, hogy a termék megfelel az alkalmazandó hozzáférhetőségi követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a CE-jelölést.
Amennyiben az említett megfelelőségértékelési eljárás keretében igazolták, hogy a termék megfelel a 3. cikkben említett alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, amely egyértelműen jelzi, hogy akadálymentes termékről van szó.
Módosítás 103
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)  A gyártók nyilvántartást vezetnek ezekről a nem megfelelő termékekről, valamint a termékvisszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót minden ilyen intézkedésről.
(4)  A gyártók nyilvántartást vezetnek a panaszokról és a nem megfelelő termékekről.
Módosítás 104
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 7 bekezdés
(7)  A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és végfelhasználók által könnyen érthető nyelven az érintett tagállam döntésének megfelelően.
(7)  A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást a fogyasztók és végfelhasználók által könnyen érthető nyelven az érintett tagállam döntésének megfelelően.
Módosítás 105
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 8 bekezdés
(8)  Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja a terméket a forgalomból vagy visszahívja azt. Továbbá ha a termékkel kapcsolatban hozzáférhetőségi kockázat merül fel, a gyártók erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalomba hozták a terméket, és megadják különösen az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedéseket.
(8)  Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy adott esetben kivonja a terméket a forgalomból. Továbbá ha a termék nem felel meg ezen irányelvnek, a gyártók erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalomba hozták a terméket, és megadják különösen az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedéseket.
Módosítás 106
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 9 bekezdés
(9)  A gyártó valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérésére a gyártók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében hozott intézkedések terén, valamint a 3. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében.
(9)  A gyártó valamely illetékes nemzeti hatóság kérésére átadja e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság kérésére a gyártók együttműködnek vele az ezen irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedések terén.
Módosítás 107
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés– a pont
a)  egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;
a)  egy illetékes nemzeti hatóság kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az illetékes nemzeti hatóságok felkérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.
b)  az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó termékek ezen irányelvnek való megfelelésének biztosítása érdekében tett intézkedések terén.
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  A termék forgalomba hozatala előtt az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a II. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak róla, hogy a gyártó elkészítette az említett mellékletben előírt műszaki dokumentációt, a terméken fel van tüntetve a CE-jelölés, és mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá arról, hogy a gyártó megfelel a 5. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(2)  A termék forgalomba hozatala előtt az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a II. mellékletben meghatározott megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak róla, hogy a gyártó elkészítette az említett mellékletben előírt műszaki dokumentációt, és a termékhez mellékelték az előírt dokumentációt, továbbá arról, hogy a gyártó megfelel az 5. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
Módosítás 110
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék kockázatot jelent, az importőr erről tájékoztatja mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.
(3)  Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 3. cikkben meghatározott akadálymentességi követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, az importőr erről tájékoztatja mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.
Módosítás 111
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást és a tájékoztatót a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven az érintett tagállam döntésének megfelelően.
(5)  Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven az érintett tagállam döntésének megfelelően.
Módosítás 112
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az importőrök nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről, valamint a termékvisszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót az ilyen intézkedésekről.
(7)  Az importőrök nyilvántartást vezetnek a panaszokról és a nem megfelelő termékekről.
Módosítás 113
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 8 bekezdés
(8)  Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg a 3. cikkben foglalt követelményeknek, azonnal meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá ha a termék veszélyekkel jár, az importőrök erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és megadják a részleteket, különösen a nem megfelelőségre és a megtett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.
(8)  Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelvnek, azonnal meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy adott esetben kivonják a forgalomból. Továbbá ha a termék nem felel meg ezen irányelvnek, az importőrök erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és megadják a részleteket, különösen a nem megfelelőségre és a megtett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 9 bekezdés
(9)  Az importőr valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.
(9)  Az importőr valamely illetékes nemzeti hatóság kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság kérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékeknek a 3. cikkben előírt akadálymentességi követelményeknek való megfelelése érdekében tett intézkedések terén.
Módosítás 115
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót azon a nyelven, amely a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazzák, valamint hogy a gyártók és importőrök betartották-e az 5. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.
(2)  A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a termék megfelel-e ezen irányelvnek és mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt és a használati utasítást azon a nyelven, amely a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazzák, valamint hogy a gyártók és importőrök betartották-e az 5. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék kockázatot jelent, a forgalmazók erről tájékoztatják mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.
(3)  Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 3. cikkben meghatározott akadálymentességi követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék nem felel meg ezen irányelvnek, a forgalmazók erről tájékoztatják mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.
Módosítás 117
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés
(5)  Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott termék nem felel meg ezen irányelvnek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, vagy a terméket adott esetben kivonják a forgalomból, illetve visszahívják. Továbbá ha a termék veszélyes, erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és megadják a részleteket különösen a nem megfelelőségre és a megtett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.
(5)  Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott termék nem felel meg ezen irányelvnek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, vagy a terméket adott esetben kivonják a forgalomból. Továbbá ha a termék nem felel meg ezen irányelvnek, erről haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és megadják a részleteket, különösen a nem megfelelőségre és a megtett korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.
Módosítás 118
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés
(6)  A forgalmazók egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Az említett hatóság felkérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.
(6)  A forgalmazók egy illetékes nemzeti hatóság kérésére átadják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékeknek a 3. cikkben előírt akadálymentességi követelményeknek való megfelelése érdekében tett intézkedések terén.
Módosítás 119
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő kiszállítását követően tíz évig, illetve a termék általuk történő kiszállítását követően tíz évig képesnek kell lenniük az (1) bekezdésben említett információk bemutatására.
(2)  A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő kiszállítását követően vagy a termék általuk történő kiszállítását követően bizonyos ideig, de legalább öt évig képesnek kell lenniük az (1) bekezdésben említett információk bemutatására.
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen irányelv végrehajtása során a 23a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében említett időtartam meghatározása érdekében. Ezt az időtartamot az érintett termék életciklusával arányosan kell meghatározni.
Módosítás 121
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A szolgáltatók a III. mellékletnek megfelelően összeállítják a szükséges információkat, amelyek igazolják, hogy a szolgáltatásaik megfelelnek a 3. cikkben foglalt hozzáférhetőségi követelményeknek. Ezeket az információkat írásos és szóbeli formában, a funkcióképességükben korlátozott és fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető módon nyilvánosságra hozzák. A szolgáltatók az információt mindaddig megőrzik, amíg a szolgáltatás működik.
(2)  A szolgáltatók a III. mellékletnek megfelelően összeállítják a szükséges információkat, amelyek igazolják, hogy szolgáltatásaik megfelelnek a 3. cikkben foglalt akadálymentességi követelményeknek. Ezeket az információkat a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető módon nyilvánosságra hozzák. A szolgáltatók az információt mindaddig megőrzik, amíg a szolgáltatás működik.
Módosítás 122
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 4 bekezdés
(4)   A szolgáltatók egy illetékes hatóság indokolt kérésére átadják a szolgáltatás 3. cikkben meghatározott hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. A szolgáltatók az említett hatóságok felkérésére együttműködnek velük az említett követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedések terén.
(4)   A szolgáltatók egy illetékes hatóság kérésére átadják a szolgáltatás 3. cikkben meghatározott akadálymentesítési követelményeknek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. A szolgáltatók az említett hatóságok felkérésére együttműködnek velük az említett követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedések terén.
Módosítás 339
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a gazdasági szereplők becsült költségei és haszna a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát;
b)  a gazdasági szereplők becsült további költségei és haszna a funkcióképességükben korlátozott személyek, köztük a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát;
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 4 bekezdés
(4)   A terhek nem tekintendők aránytalannak, amennyiben azokat a gazdasági szereplő saját forrásain kívül más, akár magán-, akár állami forrásokból származó finanszírozás ellentételezi.
(4)   A terhek nem tekintendők aránytalannak, amennyiben azokat a gazdasági szereplő saját forrásain kívül más, az akadálymentes hozzáférhetőség javítása érdekében rendelkezésre bocsátott akár magán-, akár állami forrásokból származó finanszírozás ellentételezi.
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 5 bekezdés
(5)   Annak felmérését, hogy a hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés a termékek vagy szolgáltatások alapvető megváltoztatásával jár-e, vagy aránytalan terhet jelent-e, a gazdasági szereplő végezi el.
(5)   Annak előzetes felmérését, hogy az akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés a termékek vagy szolgáltatások alapvető megváltoztatásával jár-e, vagy aránytalan terhet jelent-e, a gazdasági szereplő végezi el.
Módosítás 230
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A Bizottság e cikk (3) bekezdésének kiegészítése érdekében a 23a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó minden termék és szolgáltatás esetében figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy a teher a kritériumok módosítása nélkül aránytalannak minősül-e.
E kritériumok további részletezésekor a Bizottság nemcsak a fogyatékossággal élő, hanem a funkcióképességükben korlátozott személyek számára nyújtott esetleges előnyöket is figyelembe veszi.
A Bizottság ... [egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig fogadja el az első ilyen, az irányelv hatálya alá eső valamennyi termékre és szolgáltatásra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 6 bekezdés
(6)   A gazdasági szereplők, amennyiben az (1)–(5) bekezdés szerinti kivételeket alkalmazták egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, értesítik annak a tagállamnak az illetékes piacfelügyeleti hatóságát, amelynek piacán a terméket vagy szolgáltatást forgalomba hozzák vagy elérhetővé teszik. Az értesítésnek tartalmaznia kell a (3) bekezdésben említett értékelést. A mikrovállalkozások mentesülnek ezen értesítési kötelezettség alól, de a megfelelő piacfelügyeleti hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátaniuk a vonatkozó dokumentációt.
(6)   A gazdasági szereplők, amennyiben az (1)–(5) bekezdés szerinti kivételeket alkalmazták egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, értesítik annak a tagállamnak az illetékes piacfelügyeleti hatóságát, amelynek piacán a terméket vagy szolgáltatást forgalomba hozzák vagy elérhetővé teszik. A (3) bekezdésben említett értékelést kérésére be kell nyújtani a piacfelügyeleti hatóságnak. A mikrovállalkozások mentesülnek ezen értesítési kötelezettség alól, de a megfelelő piacfelügyeleti hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátaniuk a vonatkozó dokumentációt.
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk (6) bekezdésében említett értesítések mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (1a) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság ... [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig fogadja el az első ilyen végrehajtási jogi aktust.
Módosítás 128
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 6 b bekezdés (új)
(6b)  Strukturált párbeszéd kell folytatni az érdekelt felek – többek között a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek, valamint a piacfelügyeleti hatóságok – között annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő elveket alakítsanak ki a kivételek értékelése tekintetében, hogy biztosítsák azok következetességét.
Módosítás 129
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 6 c bekezdés (új)
(6c)  A tagállamok törekednek arra, hogy ösztönzőket nyújtsanak és iránymutatást adjanak a mikrovállalkozásoknak ezen irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében. Az eljárásokat és az iránymutatást az érdekelt felekkel – többek között a fogyatékossággal élő személyekkel és az őket képviselő szervezetekkel – folytatott konzultáció keretében kell kidolgozni.
Módosítás 130
Irányelvre irányuló javaslat
IV fejezet – cím
Harmonizált szabványok, közös műszaki előírások és a termékek és szolgáltatások megfelelősége
Harmonizált szabványok, műszaki előírások és a termékek és szolgáltatások megfelelősége
Módosítás 131
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a 3. cikk szerinti hozzáférhetőségi követelményeknek is, amelyekre a szóban forgó szabványok, illetve szabványrészek kiterjednek.
(1)  Az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a 3. cikkben említett akadálymentesítési követelményeknek is, amelyekre a szóban forgó szabványok, illetve szabványrészek kiterjednek.
Módosítás 132
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkével összhangban a Bizottság felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzanak ki harmonizált szabványokat a termékekre vonatkozó, 3. cikkben említett minden egyes akadálymentesítési követelményre. A Bizottság ... [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig készíti el ezeket a kérelmeket.
Módosítás 133
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A Bizottság a 3. cikkben említett akadálymentesítési követelményeknek megfelelő műszaki leírásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Erre azonban csak abban az esetben kerül sor, ha a következő feltételek teljesülnek:
a)  az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem hirdettek ki az 1025/2012/EU rendelet szerint harmonizált szabványra való hivatkozást;
b)  a Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett kérelmet fogadott el; valamint
c)  a Bizottság a szabványosítási eljárásban indokolatlan késedelmeket állapít meg.
A első albekezdésben foglalt végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság konzultál az érintett érdekelt felekkel, köztük a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel.
E végrehajtási jogi aktusokat az ezen irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében foglalt vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.
Módosítás 134
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  Amennyiben nem került közzétételre harmonizált szabványokra való hivatkozás, az e cikk (1b) bekezdésében említett műszaki előírásoknak vagy ezen előírások egy részének megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 3. cikkben említett azon akadálymentesítési követelményeknek, amelyekre e műszaki előírások vagy azok részei vonatkoznak.
Módosítás 135
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk
14. cikk
törölve
Közös műszaki előírások
(1)  Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem hirdettek ki az 1025/2012/EU rendelet szerint harmonizált szabványra való hivatkozást, és amennyiben a piac harmonizációja érdekében egyes termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan részletesebb hozzáférhetőségi követelményekre van szükség, a Bizottság az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott hozzáférhetőségi követelmények közös műszaki előírásait megállapító végrehajtási aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusokat az ezen irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében foglalt vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.
(2)  Az (1) bekezdésben említett közös műszaki leírásoknak vagy azok részeinek megfelelő termékekről és szolgáltatásokról vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a 3. cikk szerinti hozzáférhetőségi követelményeknek is, amelyekre a szóban forgó közös műszaki leírás, illetve azok részei kiterjednek.
Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak a 768/2008/EK határozat III. mellékletében meghatározott minta felépítését kell követnie. Tartalmaznia kell az ezen irányelv II. mellékletében meghatározott elemeket és azt folyamatosan aktualizálni kell. A műszaki dokumentációra vonatkozó követelmények nem róhatnak aránytalan terhet a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. A dokumentációt le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalomba hozzák vagy elérhetővé teszik.
(2)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak a 768/2008/EK határozat III. mellékletében meghatározott minta felépítését kell követnie. Tartalmaznia kell az ezen irányelv II. mellékletében meghatározott elemeket és azt folyamatosan aktualizálni kell. A műszaki dokumentációra vonatkozó követelmények nem róhatnak aránytalan terhet a kis- és középvállalkozásokra. A dokumentációt le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalomba hozzák vagy elérhetővé teszik.
Módosítás 137
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)   Amennyiben a termékre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az összes ilyen uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett jogi aktusok azonosítását, ideértve a közzétételükre vonatkozó hivatkozásokat is.
(3)   Amennyiben a termékre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az összes ilyen uniós jogi aktushoz EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett jogi aktusok azonosítását, ideértve a közzétételükre vonatkozó hivatkozásokat is.
Módosítás 138
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az uniós megfelelőségi nyilatkozaton kívül a gyártó a csomagoláson lévő közleményben költséghatékony, egyszerű és pontos módon tájékoztatja a fogyasztókat arról, hogy a termék akadálymentesítő elemeket tartalmaz.
Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk
16. cikk
törölve
A termékek CE-jelölésére vonatkozó általános elvek
A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.
Módosítás 140
Irányelvre irányuló javaslat
-17 cikk (új)
-17.  cikk
Nemzeti adatbázis
A tagállamok létrehozzák a nem akadálymentes termékek nyilvánosan és akadálymentesen hozzáférhető nyilvántartó adatbázisát. A fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy tájékozódjanak, illetve információt vigyenek be a nem akadálymentes termékekről. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy tájékoztassák a fogyasztókat vagy más érdekelt feleket a panasztételi lehetőségről. A nem akadálymentes termékekre vonatkozó információknak az Unió egészében való terjesztése érdekében elő kell irányozni egy nemzeti adatbázisok közötti interaktív rendszert, amely adott esetben a Bizottság vagy az érintett képviseleti szervezetek hatáskörébe tartozik.
Módosítás 141
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság tudomást szerezzen az első albekezdésben említett hatóságok létezéséről és feladatairól, és azonosítani tudja azokat. Az említett hatóságok az információkat kérésre hozzáférhető formátumban bocsátják rendelkezésre.
A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság tudomást szerezzen az első albekezdésben említett hatóságok létezéséről és feladatairól, és azonosítani tudja azokat. Az említett hatóságok az általuk végzett munkára és az általuk meghozott döntésekre vonatkozó információkat az érintett lakosság kérésére akadálymentes formátumban rendelkezésre bocsátják.
Módosítás 142
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Ha az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termék kockázatot jelent az ezen irányelvben szabályozott hozzáférhetőség kérdései szempontjából, akkor a megfelelő gazdasági szereplőkkel együtt elvégzik az érintett termék értékelését, amely az ebben az irányelvben meghatározott összes követelményre kiterjed. Az érintett gazdasági szereplők minden szükséges módon teljes körűen együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.
Ha az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termék nem felel meg az ezen irányelvben foglaltaknak, akkor a megfelelő gazdasági szereplőkkel együtt elvégzik az érintett termék értékelését, amely az ebben az irányelvben meghatározott összes vonatkozó követelményre kiterjed. Az érintett gazdasági szereplők minden szükséges módon teljes körűen együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.
Módosítás 143
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, azért, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – az előírásuktól függően és a veszély jellegével arányosan ésszerű időn belül – kivonják a terméket a forgalomból vagy visszahívják azt.
Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, azért, hogy az érintett termék megfeleljen az említett követelményeknek. Ha az érintett gazdasági szereplő elmulasztja bármely megfelelő korrekciós intézkedés meghozatalát, a piacfelügyeleti hatóságok felszólítják, hogy ésszerű időn belül vonja ki a terméket a forgalomból.
Módosítás 144
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés
(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést a termék nemzeti piacokon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.
(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést a termék nemzeti piacokon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, vagy a forgalomból való kivonása érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.
Módosítás 145
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
(5)   A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők egyike miatt következett-e be:
(5)   A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők egyike miatt következett-e be:
Módosítás 146
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 5 bekezdés – a pont
a)   a termék ezen irányelv 3. cikkében meghatározottakkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelésének hiánya, vagy
a)   a termék 3. cikkben meghatározott vonatkozó követelményeknek való megfelelésének hiánya, vagy
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 8 bekezdés
(8)   A tagállamok az érintett termékkel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, így például saját piacukon kivonják a terméket a forgalomból.
(8)   A tagállamok az érintett termékkel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő és arányos mértékben korlátozó intézkedéseket, így például saját piacukon kivonják a terméket a forgalomból.
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben a 19. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határoz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.
Amennyiben a 19. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság észszerű bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határoz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
20 a cikk (új)
20a. cikk (új)
Munkacsoport
(1)  A Bizottság munkacsoportot hoz létre.
A munkacsoport a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és az érintett érdekelt felek, köztük fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek képviselőiből áll.
(2)  A munkacsoport a következő feladatokat látja el:
a)  a piacfelügyeleti hatóságok között az információ és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése;
b)  a 3. cikkben meghatározott akadálymentesítési követelmények koherens alkalmazásának biztosítása;
c)  a 3. cikkben meghatározott akadálymentesítési követelmények alóli kivételek véleményezése a szükségesnek ítélt helyzetekben a Bizottság kérelmének beérkezését követően.
Módosítás 151
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az 1370/2007/EU rendelet szerint vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásra kiírt pályázatokkal kapcsolatban az illetékes hatóságok által megállapított szociális és minőségi kritériumokkal kapcsolatos hozzáférhetőségi követelmények meghatározása;
törölve
Módosítás 247 és 281
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)   adott esetben a tárgyhoz tartozó valamennyi uniós jogszabály, vagy az uniós jogszabályoknak a fogyatékossággal élők akadálymentes hozzáférésére vonatkozó rendelkezései;
Módosítás 282
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db)   Amikor az EU akadálymentesen hozzáférhető közlekedési és távközlési infrastrukturális projekteket társfinanszíroz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a strukturális alapok vagy az ESBA keretében, előnyben kell részesíteni az akadálymentességi elemeket támogató vagy tartalmazó projekteket.
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
(1)   A 21. cikkben említett hozzáférhetőségi követelmények olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben nem rónak aránytalan terheket az illetékes hatóságokra az említett cikk alkalmazása tekintetében.
(1)   A 21. cikkben említett akadálymentesítési követelmények olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben nem rónak aránytalan terheket az illetékes hatóságokra vagy a hatóság által megbízott szolgáltatókra az említett cikk alkalmazása tekintetében.
Módosítás 226 és 257
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az érintett illetékes hatóságok becsült költségei és haszna a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát.
b)  az érintett illetékes hatóságok becsült költségei és haszna a funkcióképességükben korlátozott személyek és a fogyatékossággal élők becsült hasznához viszonyítva, figyelembe véve az adott termék vagy szolgáltatás használatának gyakoriságát és időtartamát.
Módosítás 153
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 3 bekezdés
(3)   Annak értékelését, hogy a 21. cikkben említett hozzáférhetőségi követelményeknek való megfelelés számukra aránytalan terheket jelent-e, az érintett illetékes hatóságok végzik el.
(3)   Annak előzetes értékelését, hogy a 21. cikkben említett akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés számukra aránytalan terheket jelent-e, az érintett illetékes hatóságok végzik el.
Módosítás 231
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság e cikk (2) bekezdésének kiegészítése érdekében a 23a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó minden termék és szolgáltatás esetében figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy a teher a kritériumok módosítása nélkül aránytalannak minősül-e.
E kritériumok további részletezésekor a Bizottság nemcsak a fogyatékossággal élő, hanem a funkcióképességükben korlátozott személyek számára nyújtott esetleges előnyöket is figyelembe veszi.
A Bizottság ... [egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig fogadja el az első ilyen, az irányelv hatálya alá eső valamennyi termékre és szolgáltatásra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

Módosítás 155
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 4 bekezdés
(4)   Az illetékes hatóság értesíti a Bizottságot, amennyiben az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti kivételeket alkalmazta egy adott termékre vagy szolgáltatásra. Az értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett értékelést.
(4)   Az illetékes hatóság értesíti a Bizottságot, amennyiben az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti kivételeket alkalmazta egy adott termékre vagy szolgáltatásra. A (2) bekezdésben említett értékelést kérésére be kell nyújtani a Bizottságnak.
Módosítás 156
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Ha a Bizottságnak oka van megkérdőjelezni az érintett illetékes hatóság döntését, a Bizottság felkérheti a 20a. cikkben említett munkacsoportot, hogy vizsgálja meg az e cikk (2) bekezdésében említett értékelést, és adjon ki véleményt.
Módosítás 157
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk (4) bekezdése szerinti értesítések mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (1a) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság ... [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig fogadja el az első ilyen végrehajtási jogi aktust.
Módosítás 158
Irányelvre irányuló javaslat
VII fejezet – cím
VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Módosítás 159
Irányelvre irányuló javaslat
23 a cikk (új)
23a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  A Bizottságnak a 10. cikk (2a) bekezdésében, a 12. cikk (5a) bekezdésében és a 22. cikk (3a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal].
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (2a) bekezdésében, 12. cikk (5a) bekezdésében és a 22. cikk (3a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  A 10. cikk (2a) bekezdése, a 12. cikk (5a) bekezdése és a 22. cikk (3a) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 160
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.
Módosítás 161
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(A magyar nyelvű változatot nem érinti).
Módosítás 162
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   olyan rendelkezések, amelyek révén a fogyasztó a nemzeti jog alapján a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulhat annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák;
a)   egy termék vagy szolgáltatás nem megfelelő volta miatt közvetlenül érintett fogyasztó azon lehetősége, hogy a nemzeti jog alapján a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez forduljon annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák;
Módosítás 163
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)   olyan rendelkezések, amelyek révén az állami szervek vagy magánegyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek jogos érdeke fűződik ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosításához, a nemzeti jog alapján a fogyasztók nevében a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulhatnak annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák.
b)   az a lehetőség, amelynek révén az állami szervek vagy magánegyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek jogos érdeke fűződik ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosításához, a nemzeti jog alapján a fogyasztók nevében a bíróságokhoz vagy az illetékes közigazgatási szervekhez fordulnak annak biztosítására, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket betartsák. A fenti jogos érdek lehet azon fogyasztók képviselete, akiket közvetlenül érint egy termék vagy szolgáltatás nem megfelelő volta;
Módosítás 164
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  panasztételi mechanizmus alkalmazásának lehetősége azon fogyasztó számára, akit közvetlenül érint egy termék vagy szolgáltatás nem megfelelő volta; e mechanizmust egy meglévő testület, például a nemzeti ombudsman kezelheti.
Módosítás 165
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy mielőtt az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően egy ügy a bíróság vagy az illetékes közigazgatási szervek elé kerül, rendelkezésre álljanak alternatív vitarendezési mechanizmusok minden olyan állítólagos, ezen irányelvre vonatkozó meg nem felelés rendezése érdekében, amelyet a (2) bekezdés ba) pontjában említett panasztételi mechanizmus keretében jelentettek.
Módosítás 166
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  Ez a cikk nem alkalmazandó a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre.
Módosítás 288
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(2)  Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, de nem jelenthetnek alternatívát a gazdasági szereplők azon kötelezettségének teljesítése tekintetében, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat akadálymentesen hozzáférhetővé kell tenniük. E szankciókat hatékony korrekciós intézkedéseknek kell kísérniük a gazdasági szereplő meg nem felelése esetén.
Módosítás 168
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés
(4)   A szankciók figyelembe veszik a megfelelés hiányának mértékét, ideértve az adott, meg nem felelő termékek vagy szolgáltatások egységeinek számát, valamint az érintett személyek számát.
(4)   A szankciók figyelembe veszik a megfelelés hiányának mértékét, ideértve súlyosságát és az adott, meg nem felelő termékek vagy szolgáltatások egységeinek számát, valamint az érintett személyek számát.
Módosítás 169
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)   E rendelkezéseket [... kérjük, illessze be a dátumot – ezen irányelv hatálybalépésétől számított hat év]-tól/-től kell alkalmazni.
(2)   Ezeket a rendelkezéseket [a hatálybalépést 5 évvel követő dátum]-tól/-től alkalmazzák.
Módosítás 170
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  E cikk (2b) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok ötéves átmeneti időszakot biztosítanak ... [hat évvel az irányelv hatálybalépése után]-tól/-től kezdődően, amelynek során a szolgáltatók továbbra is nyújthatnak szolgáltatásokat azon termékek felhasználásával, amelyeket ezen időpont előtt jogszerűen használtak hasonló szolgáltatások nyújtására.
Módosítás 171
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szolgáltatók által ... [hat évvel az irányelv hatálybalépése után] előtt szolgáltatások nyújtásához jogszerűen használt önkiszolgáló terminálok gazdaságilag hasznos élettartamuk végéig továbbra is használhatók legyenek hasonló szolgáltatások nyújtásához.
Módosítás 172
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 5 bekezdés
(5)   A 3. cikk (10) bekezdésében szereplő lehetőséggel élő tagállamok közlik a Bizottsággal az ebből a célból elfogadott legfontosabb nemzeti jogszabályok szövegét, és jelentést tesznek a Bizottságnak a végrehajtásukban elért előrelépésről.
(5)   A tagállamok adott esetben közlik a Bizottsággal a 3. cikk (10) bekezdésének céljából elfogadott legfontosabb nemzeti jogszabályok szövegét, és jelentést tesznek a Bizottságnak a végrehajtásukban elért előrelépésről.
Módosítás 173
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság legkésőbb [... kérjük, illessze be a dátumot – ezen irányelv alkalmazását követően öt évvel]-ig, és azt követően öt évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ennek az irányelvnek az alkalmazásáról.
(-1)   Legkésőbb ... [három évvel ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig, és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ennek az irányelvnek az alkalmazásáról.
Módosítás 174
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés
(1)   A jelentés a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségét vizsgálja többek között a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlemények, a gazdasági szereplőkre és a fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatás fényében – megállapítva adott esetben, hogy mely területeken csökkenthetők a terhek –, annak felmérése céljából, hogy szükséges-e az irányelv felülvizsgálata.
(1)   A jelentések a 12. cikk (6) és a 24. cikk (4) bekezdésének megfelelően beérkezett értesítések alapján értékelik, hogy ezen irányelv megvalósította-e célkitűzéseit, különösen az akadálymentes termékek és szolgáltatások szabad mozgásának fokozása tekintetében. Ezenkívül a jelentések a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlemények tükrében megvizsgálják a termékek és szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségét, az irányelv hatálya új termékekre és szolgáltatásokra való kiterjesztésének szükségességét, vagy annak szükségességét, hogy bizonyos termékek vagy szolgáltatások kikerüljenek az irányelv hatálya alól, továbbá az irányelv hatását a gazdasági szereplőkre és a fogyatékossággal élő személyekre – megállapítva adott esetben, hogy mely területeken csökkenthetők a terhek –, annak felmérése céljából, hogy szükséges-e az irányelv felülvizsgálata.
Módosítás 175
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)   A tagállamok kellő időben közölnek a Bizottsággal minden olyan információt, amelyre a jelentés elkészítéséhez a Bizottságnak szüksége lehet.
(2)   A tagállamok kellő időben közölnek a Bizottsággal minden olyan információt, amelyre a jelentések elkészítéséhez a Bizottságnak szüksége lehet.
Módosítás 176
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 3 bekezdés
(3)   A Bizottság jelentése figyelembe veszi az érdekelt gazdasági szereplők és az érintett nem kormányzati szervezetek, köztük a fogyatékossággal élőket és az idős személyeket képviselő szervezetek véleményét.
(3)   A Bizottság jelentése figyelembe veszi az érdekelt gazdasági szereplők és az érintett nem kormányzati szervezetek, köztük a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek véleményét.
Módosítás 177
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I szakasz – A rész (új)
A.  Operációs rendszerek
1.  A szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében eleget kell tenni a C. részben megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  tájékoztatás az érintett szolgáltatás működésével, valamint akadálymentesítő jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban; valamint
b)  elektronikus információk, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges honlapokat.
Módosítás 178
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I szakasz – B rész (új)
B.  Általános rendeltetésű számítógépes hardverek és beépített operációs rendszereik
Módosítás 180
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I szakasz – 2 pont
[.....]
törölve
Módosítás 181
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I szakasz – C rész (új)
C.  A funkcionális teljesítményre vonatkozó követelmények
Annak érdekében, hogy a termékek és szolgáltatások kialakítása és felhasználói felületük akadálymentes legyen, azokat adott esetben az alábbiaknak megfelelően kell tervezni:
a)  Használat látás nélkül
Amennyiben a termék vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem teszi szükségessé a látást.
b)  Használat korlátozott látással
Amennyiben a termék vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely lehetővé teszi a korlátozott látású felhasználók számára a termék működtetését; ez többek között a rugalmas kontraszttal és fényerővel és rugalmas nagyítással kapcsolatos elemek tartalom- vagy funkcionalitásveszteség nélküli biztosítása révén, valamint az előtér és a háttér vizuális elemeinek rugalmas módon történő elkülönítésével és vezérlésével, továbbá a szükséges látómező feletti rugalmas vezérléssel kapcsolatos elemek révén érhető el.
c)  Használat a szín észlelése nélkül
Amennyiben a termék vizuális üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem követeli meg a színek felhasználók általi észlelését.
d)  Használat hallás nélkül
Amennyiben a termék auditív üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem teszi szükségessé a hallást.
e)  Használat korlátozott hallással
Amennyiben a termék auditív üzemmódokkal rendelkezik, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely megerősített audiotulajdonságokkal rendelkezik; amit többek között a hangerő felhasználó általi vezérlésének és az előtér és háttér rugalmas módon történő elválasztásának és vezérlésének biztosítása révén lehet elérni, amennyiben a hangot és a hátteret külön hangsávként rögzítették.
f)  Használat hangképzési képesség nélkül
Amennyiben a termék hangbevitelt követel meg a felhasználóktól, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely nem követeli meg a hangképzést a felhasználóktól. A hangképzés orálisan képzett hangokat, úgymint beszédet, füttyöt vagy csettintést foglal magában.
g)  Használat korlátozott kézi beavatkozással vagy erőkifejtéssel
Amennyiben a termék manuális műveleteket igényel, biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot is, amely lehetővé teszi a termék olyan alternatív módokon történő használatát, amelyek nem igényelnek finommotorikus irányítást és kézi beavatkozást, kézi erőkifejtést vagy több kezelőfunkció egyidejű működtetését;
h)  Használat korlátozott mozgástartománnyal
Amennyiben a termékek szabadon állóak vagy beépítettek, működtetési egységeiknek valamennyi felhasználó mozgástartományán belül kell elhelyezkedniük.
i)  A fényérzékenység által okozott rohamok kockázatának minimálisra csökkentése
Amennyiben a termék vizuális üzemmódokat biztosít, nem rendelkezhet olyan üzemmódokkal, amelyekről ismert, hogy fényérzékenység által okozott rohamokat váltanak ki.
j)  Használat korlátozott kognitív képességgel
A terméknek biztosítania kell legalább egy olyan üzemmódot, amely használatát egyszerűbbé teszi és megkönnyíti;
k)  A magánélet védelme
Amennyiben a termék akadálymentességet biztosító elemeket tartalmaz, rendelkeznie kell legalább egy olyan üzemmóddal, amely a termék akadálymentességet biztosító elemeinek használata során biztosítja a magánélet védelmét.
Módosítás 182
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I szakasz – D rész (új)
D.  Támogatási szolgáltatások
A támogatási szolgáltatásoknak, amennyiben rendelkezésre állnak, tájékoztatást kell adniuk a termék elérhetőségéről és annak a támogató technológiákkal való kompatibilitásáról, a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesített kommunikációs módokon.
Módosítás 183 és 291
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II szakasz – cím
Önkiszolgáló terminálok: bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták
Önkiszolgáló terminálok: bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták, önkiszolgáló utasfelvételi automaták és fizetési terminálok
Módosítás 184, 291, 299 és 342
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II szakasz – 1 pont
1.  Tervezés és gyártás:
1.  Tervezés és gyártás:
A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:
A fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek. Ebben a tekintetben a termékek nem követelhetik meg akadálymentesítő elem aktiválását annak érdekében, hogy az elemet igénylő felhasználó be tudja azt kapcsolni.
A termékek tervezését és gyártását akadálymentessé kell tenni, beleértve a következőket:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (a címkézés, a használati utasítás és a figyelmeztetések);
i.  több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;
ii.  érthetőknek kell lenniük;
iii.  észlelhetőknek kell lenniük;
iv.  az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;
b)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;
b)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output);
c)  a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;
c)  a termék fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, amelyeket a saját headset használatának lehetővé tételével kell megvalósítani, amikor meghatározott időn belül kell reagálni, a felhasználó több érzékszervi csatornán keresztül történő figyelmeztetésével és lehetőség biztosításával a megszabott idő meghosszabbítására, valamint megfelelő kontraszttal és érintéssel felismerhető nyomógombokkal és kapcsolókkal;
d)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
d)  adott esetben kompatibilitás az uniós szinten elérhető támogató eszközökkel és technológiákkal, ideértve a hallást segítő technológiákat is, mint például a hallókészülékeket, telecoilokat, cochleáris implantátumokat és hallássegítő eszközöket.
Módosítás 185
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II szakasz – 2 pont
[....]
törölve
Módosítás 186
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – III szakasz – cím
Telefonszolgáltatások, ideértve a segélyhívó szolgálatokat és a kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói végberendezéseket
Telefonszolgáltatások, ideértve a segélyhívó szolgálatokat és a kapcsolódó fogyasztói végberendezéseket
Módosítás 187, 292 és 300
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – III szakasz – A rész – 1 pont
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
1.  A szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét a B. pontban meghatározott, a „fogyasztók által használt, kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású végberendezésekre” vonatkozó szabályok szerint;
a)  az adott szolgáltatás nyújtása során a szolgáltató által használt termékek az e szakasz B. részében meghatározott szabályok szerint;
b)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
b)  tájékoztatás az érintett szolgáltatás működésével, valamint akadálymentesítő jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban;
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,
ii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
iii.   az elektronikus információkat, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat a c) pont szerint kell nyújtani.
ba)   elektronikus információk, ideértve az érintett szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat;
c)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
c)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentessé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
ca)  mobilalapú alkalmazások;
d)  hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;
d)  információ a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;
e)  ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.
e)  a fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását és az interoperabilitás biztosítását célzó funkciók, gyakorlatok, szabályok, eljárások, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatása; amit a két felhasználó vagy egy felhasználó és a segélyhívó szolgálat közötti hang-, video- és valós idejű szövegkommunikáció támogatásával – külön-külön vagy azokat kombinálva („total conversation”) – kell elérni;
Módosítás 344
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – III szakasz – A pont – 1 a pont (új)
1a.   Támogatási szolgáltatások
A támogatási szolgáltatásoknak (helpdesk, call center, műszaki segítségnyújtás, közvetítő szolgáltatások és képzési szolgáltatások), amennyiben rendelkezésre állnak, tájékoztatást kell adniuk a szolgáltatás elérhetőségéről és annak a támogató technológiákkal való kompatibilitásáról, a funkcióképességükben korlátozott felhasználók, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesített kommunikációs módon.
Módosítás 188 és 292
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – III szakasz – B rész – cím
B.  A fogyasztók által használt, kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású végberendezések:
B.  A fogyasztók által használt, kapcsolódó végberendezések:
Módosítás 189, 292 és 301
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – III szakasz – B rész – 1 pont
1.  Tervezés és gyártás:
1.  Tervezés és gyártás:
A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:
A fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:
a)   a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (a címkézés, a használati utasítás és a figyelmeztetések);
i.  több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;
ii.  érthetőknek kell lenniük;
iii.  észlelhetőknek kell lenniük;
iv.  az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;
b)  a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);
b)  a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);
c)  a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:
c)  a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás;
i.  az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;
ii.  az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;
d)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;
d)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output);
e)  a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;
e)  a termék fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását és az interoperabilitás biztosítását célzó funkciói; amelyeket a hifi hangminőség támogatásával kell elérni, olyan képfelbontással, amely lehetővé teszi a jelnyelvi kommunikációt, önmagában valós idejű szövegkommunikációval vagy hang- és videokommunikációval kombinálva vagy a hallást segítő technológiákkal való vezeték nélküli tényleges összekapcsolódás biztosításával;
f)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
f)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
Módosítás 190
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – III szakasz – B rész – 2 pont
[....]
törölve
Módosítás 346/rev
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – III szakasz – B rész – 2 a pont (új)
2a.   Támogatási szolgáltatások:
A támogatási szolgáltatásoknak (helpdesk, call center, műszaki segítségnyújtás, közvetítő szolgáltatások és képzési szolgáltatások), amennyiben rendelkezésre állnak, tájékoztatást kell adniuk a termék akadálymentességéről és annak a támogató technológiákkal való kompatibilitásáról, a funkcióképességükben korlátozott felhasználók, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentes kommunikációs módokon.
Módosítás 191
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IV szakasz – cím
Audiovizuális médiaszolgáltatások és a kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések
Audiovizuális médiaszolgáltatások honlapjai és online alkalmazásai és a kapcsolódó fogyasztói berendezések
Módosítás 192
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IV szakasz – A rész – cím
A.  Szolgáltatások:
A.  Honlapok és online alkalmazások:
Módosítás 193
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IV szakasz – A rész – 1 pont
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
1.   A szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)   biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét a B. pontban meghatározott, a „fogyasztók által használt, kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású végberendezésekre” vonatkozó szabályok szerint;
a)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentessé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
b)   tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
b)   mobileszköz-alapú alkalmazások.
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,
ii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
iii.  az elektronikus információkat, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat a c) pont szerint kell nyújtani.
c)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
d)  hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;
e)  ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.
Módosítás 194
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IV szakasz – B rész – cím
B.  A kapcsolódó, fejlett számítástechnikai kapacitású fogyasztói berendezések:
B.  A kapcsolódó fogyasztói berendezések:
Módosítás 195 és 293
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IV szakasz – B rész – 1 pont
1.  Tervezés és gyártás:
1.  Tervezés és gyártás:
A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:
A fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (a címkézés, a használati utasítás és a figyelmeztetések);
i.  több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;
ii.  érthetőknek kell lenniük;
iii.  észlelhetőknek kell lenniük;
iv.  az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;
b)  a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);
b)  a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);
c)  a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:
c)  a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás;
i.  az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;
ii.  az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;
d)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;
d)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output);
e)  a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;
e)  a termék fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói;amit el lehet érni például a kiválasztási, testreszabási és a képernyőn biztosított akadálymentesítési szolgáltatások, mint például a siketeknek és nagyothallóknak szóló feliratozás, a hangos kísérőszöveg, a hangos feliratok és a jelnyelvi tolmácsolás támogatásával, a hallást segítő technológiákkal való vezeték nélküli tényleges összekapcsolódás eszközeinek biztosításával vagy az audiovizuális szolgáltatásoknál az akadálymentesítési szolgáltatásokat aktiváló felhasználói funkciók ugyanolyan minőségben történő biztosításával a felhasználó számára, mint az elsődleges médiairányító funkciók;
f)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
f)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
Módosítás 196
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IV szakasz – B rész – 2 pont
[....]
törölve
Módosítás 197 és 308
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – V szakasz – cím
légi, közúti, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatás; a személyszállítási szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak; mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás; önkiszolgáló terminálok, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták;
légi, közúti, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítási szolgáltatás; a személyszállítási szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak; mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás; a személyszállítási, mobilitási és turisztikai szolgáltatásokhoz használt önkiszolgáló terminálok – többek között fizetési terminálok –, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták.
Módosítás 198, 294/rev, 303, 311, 315 és 316
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – V szakasz – A rész – 1 pont
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
1.   A szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
a)  tájékoztatás az érintett szolgáltatás működésével, valamint akadálymentesítő jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban;
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,
ii.   alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
aa)   ismertetni kell a szolgáltatás akadálymentességi elemeinek használatát, beleértve a járművek és az azokat körülvevő infrastruktúra és épített környezet hozzáférhetőségének felsorolását, valamint az 1107/2006/EK, 1177/2010/EU, 1371/2007/EK és 181/2011/EU rendeleteknek megfelelően tájékoztatást kell adni a segítségnyújtásról;
iii.   az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a b) pont szerint kell nyújtani.
ab)   az elektronikus információkat – ideértve az érintett szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a b) pont szerint kell nyújtani.
b)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
b)  az egyebek mellett az utazási, idegenforgalmi, szálláshely-biztosítási és vendéglátási szolgáltatások nyújtásához szükséges honlapokat és online alkalmazásokat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentesen hozzáférhetővé tenni; ez magában foglalja az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentesen hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva olyan megbízható módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal;.
ba)  a mobilalapú szolgáltatásokat és ezen belül a szolgáltatás nyújtásához szükséges mobilalkalmazásokat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentessé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan megbízható módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal;
c)  ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.
c)  ideértve a fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat, eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását, többek között a mobilalapú szolgáltatások és ezen belül a szolgáltatás nyújtásához szükséges mobilalkalmazások következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő akadálymentessé tétele révén, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan megbízható módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal;
Ez olyan szolgáltatásokat jelent, mint például intelligens jegyértékesítés (elektronikus foglalás, jegyelővétel stb.), valós idejű utastájékoztatás (menetrendek, közlekedési fennakadásokkal kapcsolatos tájékoztatás, szolgáltatások összekapcsolása, továbbutazás egyéb közlekedési módok igénybevételével stb.), és további szolgáltatási információk (pl. állomások személyi ellátottsága, nem működő liftek vagy ideiglenesen szünetelő szolgáltatások).
ca)  mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás.
Módosítás 199
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – V szakasz – B rész
B.  Személyszállítási szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak:
törölve
a)  A weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
Módosítás 200
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – V szakasz – C rész
C.   mobileszköz-alapú szolgáltatások, intelligens jegyértékesítési rendszerek és valós idejű tájékoztatás;
törölve
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
a)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,
ii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
iii.  az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a b) pont szerint kell nyújtani.
b)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
Módosítás 201
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – V szakasz – D rész – cím
D.  önkiszolgáló terminálok, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták;
D.  önkiszolgáló terminálok – többek között fizetési terminálok –, jegykiadó automaták és önkiszolgáló utasfelvételi automaták;
Módosítás 202 és 327
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – V szakasz – D rész – 1 pont
1.  Tervezés és gyártás:
1.  Tervezés és gyártás:
A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:
A fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (a címkézés, a használati utasítás és a figyelmeztetések);
i.  több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;
ii.  érthetőknek kell lenniük;
iii.  észlelhetőknek kell lenniük;
iv.  az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;
b)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;
b)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output);
c)  a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;
c)  a termék fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói;
d)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
d)  a termék és a támogató eszközök és technológiák közötti kompatibilitás, ideértve a hallást segítő technológiákat is, így a hallókészülékeket, telecoilokat, cochleáris implantátumokat és hallássegítő eszközöket; a terméket saját headsettel is lehessen használni.
Módosítás 352
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – V szakasz – D pont – 1 a pont (új)
1a.  Támogatási szolgáltatások
A támogatási szolgáltatásoknak (helpdesk, call center, műszaki segítségnyújtás, közvetítő szolgáltatások és képzési szolgáltatások), amennyiben rendelkezésre állnak, tájékoztatást kell adniuk a termék akadálymentességéről és a támogató technológiákkal való kompatibilitásáról, a funkcióképességükben korlátozott felhasználók, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesített kommunikációs módokon.

Módosítás 203
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – V szakasz – D rész – 2 pont
[....]
törölve
Módosítás 204
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VI szakasz – cím
Banki szolgáltatások; banki szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak; mobileszköz-alapú banki szolgáltatások; önkiszolgáló terminálok, ideértve a banki szolgáltatások nyújtására használt a bankjegykiadó automatákat
Fogyasztói banki szolgáltatások; banki szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak; mobileszköz-alapú banki szolgáltatások; önkiszolgáló terminálok, ideértve a fizetési terminálokat és a banki szolgáltatások nyújtására használt bankjegykiadó automatákat
Módosítás 205, 295 és 304
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VI szakasz – A rész – 1 pont
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
1.  A szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét a D. pontban meghatározott szabályok szerint;
a)  az adott szolgáltatás nyújtása során a szolgáltató által használt termékek a D. pontban meghatározott szabályok szerint;
b)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
b)  tájékoztatás az érintett szolgáltatás működésével, valamint akadálymentesítő jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban; A tájékoztatásnak érthetőnek kell lennie, nem haladhatja meg az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakerete B2 szintjének (felső középhaladó) komplexitását.
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,
ii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
iii.  az elektronikus információkat, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat a c) pont szerint kell nyújtani.
ba)   elektronikus információk, ideértve az érintett szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó honlapokat és online alkalmazásokat, valamint az elektronikus azonosításról, a biztonságról és a fizetési módokról szóló információk.
c)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
d)  ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.
d)  a fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciók, gyakorlatok, szabályok és eljárások, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatása.
da)  mobileszköz-alapú banki szolgáltatások;
Módosítás 206
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VI szakasz – B rész
B.  banki szolgáltatások nyújtására szolgáló weboldalak;
törölve
A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
a)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
Módosítás 207
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VI szakasz – C rész
C.   mobileszköz-alapú banki szolgáltatások;
törölve
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
a)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,
ii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
iii.  az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a b) pont szerint kell nyújtani.
b)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
Módosítás 208
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VI szakasz – D rész – cím
D.  önkiszolgáló terminálok, ideértve a banki szolgáltatások nyújtására használt a bankjegykiadó automatákat
D.  Önkiszolgáló terminálok, ideértve a fizetési terminálokat és a fogyasztói banki szolgáltatások nyújtására használt bankjegykiadó automatákat
Módosítás 209
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VI szakasz – D rész – 1 pont
1.  Tervezés és gyártás:
1.  Tervezés és gyártás:
A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:
A fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (a címkézés, a használati utasítás és a figyelmeztetések);
i.  több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;
ii.  érthetőknek kell lenniük;
iii.  észlelhetőknek kell lenniük;
iv.  az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;
b)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;
b)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output);
c)  a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;
c)  a termék fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói;
d)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
d)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
Módosítás 356
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VI szakasz – D rész – 1 a pont (új)
1a.  Támogatási szolgáltatások
A támogatási szolgáltatásoknak (helpdesk, call center, műszaki segítségnyújtás, közvetítő szolgáltatások és képzési szolgáltatások), amennyiben rendelkezésre állnak, tájékoztatást kell adniuk a termék akadálymentességéről és a támogató technológiákkal való kompatibilitásáról, a funkcióképességükben korlátozott felhasználók, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesített kommunikációs módokon.

Módosítás 210
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VI szakasz – D rész – 2 pont
[....]
törölve
Módosítás 211
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VII szakasz – cím
E-könyvek
Elektronikus könyvek és kapcsolódó berendezés
Módosítás 305
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VII szakasz – A rész – 1 pont
(1)  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
(1)  A szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi rendeltetésszerű igénybevételének maximalizálása érdekében eleget kell tenni az ezen irányelvben megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét a „Termékek” című B. pontban meghatározott szabályok szerint;
a)  az érintett szolgáltatás nyújtása során a szolgáltató által használt termékek az e szakasz B. részében meghatározott szabályok szerint;
b)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
b)  tájékoztatás a szolgáltatás működéséről és annak és lehetőségeiről, valamint a termékek és szolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségi jellemzőiről rendelkezésre álló információk (metaadatok) biztosítása;
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;
ii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
iii.  az elektronikus információkat, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat a c) pont szerint kell nyújtani.
ba)   elektronikus információk, ideértve az érintett szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat, valamint az e-könyv-olvasó eszközöket.
c)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
c)  a weboldalakat és a mobileszköz-alapú alkalmazásokat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentesíteni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
d)  hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;
d)  hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;
e)  ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.
e)  ideértve a fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását, amiket az alábbiak biztosítása révén kell elérni: navigálás a dokumentum egészében például dinamikus megjelenítések segítségével, a szöveges és az audio tartalom szinkronizálásának lehetősége, szöveget beszéddé átalakító technológia, a tartalom alternatív reprodukálásának és számos támogató technológiával való interoperabilitásának oly módon való lehetővé tétele, amely észlelhető, érthető ás működtethető, valamint maximalizálja a közvetítő eszközökkel való kompatibilitást.
Módosítás 358
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VII szakasz – B rész – 1 pont
1.   Tervezés és gyártás: A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:
1.   Tervezés és gyártás: A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során be kell tartani a következő akadálymentességi követelményeket:
a)   a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:
a)   a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeket többféle elérhető formátumban kell biztosítani, és amelyeknek:
i.   több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;
i.   több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőeknek kell lenniük;
ii.   érthetőknek kell lenniük;
ii.   érthetőknek kell lenniük;
iii.   észlelhetőknek kell lenniük;
iii.   észlelhetőknek kell lenniük;
iv.   az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;
iv.   a betűknek megfelelő méretűnek kell lenniük, elegendő kontraszttal a karakterek és a háttér között ahhoz, hogy az előrelátható használat feltételei között olvashatóságuk maximális legyen;
b)   a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);
b)   a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás), a márka megjelölése, a termék neve és típusa, amely
i.  megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek;
ii.  egyszerű és pontos módon tájékoztatja a fogyasztókat arról, hogy a termék akadálymentesítő elemeket tartalmaz, valamint a támogató technológiával való kompatibilitásáról;
c)   a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:
c)   a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás – akár külön mellékelt, akár a termékbe integrált formában –, amely megfelel a következőknek:
i.   az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;
i.   a tájékoztatásnak akadálymentes internetes formában és elektronikus, nem internetes dokumentum formájában kell rendelkezésre állnia, észlelhető és működő módon; valamint
ii.   az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;
ii.   a gyártó felsorolja a termék hozzáférhetőségi elemeit és ismerteti azok használatát, valamint annak a támogató technológiákkal való kompatibilitását;
d)   a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;
d)   a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;
e)   a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;
e)   a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;
f)   interfész a termék és a támogató eszközök között.
f)   adott esetben kompatibilitás az uniós szinten elérhető támogató eszközökkel és technológiákkal.
Módosítás 214
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VII szakasz – B rész – 2 pont
[...]
törölve
Módosítás 215, 296, 306 és 359
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VIII szakasz – A rész – 1 pont
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
1.  A szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi rendeltetésszerű előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
a)  tájékoztatás az érintett szolgáltatás működésével, valamint akadálymentesítő jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban;
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,
ii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
iii.  az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – a b) pont szerint kell nyújtani.
aa)  az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online és mobilalkalmazásokat és weboldalakat – a b) pont szerint kell nyújtani;
b)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
b)  a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentessé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
ba)  mobileszköz-alapú e-kereskedelmi szolgáltatások.
Módosítás 360
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VIII szakasz – A rész – 1 a pont (új)
1a.  Támogatási szolgáltatások: A támogatási szolgáltatásoknak (helpdesk, call center, műszaki segítségnyújtás, közvetítő szolgáltatások és képzési szolgáltatások), amennyiben rendelkezésre állnak, tájékoztatást kell adniuk a szolgáltatás akadálymentességéről és a támogató technológiákkal való kompatibilitásáról, a funkcióképességükben korlátozott felhasználók, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesített kommunikációs módokon.
Módosítás 335
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – VIII a szakasz (új)
VIIIa. SZAKASZ
Szálláshely-szolgáltatás
Szolgáltatások
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
a)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint akadálymentesítési jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
i.  akadálymentesen hozzáférhető internetes formátumban kell rendelkezésre bocsátani oly módon, hogy a b) pontnak megfelelően észlelhetővé, működtethetővé, érthetővé és megbízhatóvá teszik azokat;
ii.  fel kell sorolni és el kell magyarázni, hogy hogyan kell használni a szolgáltatás akadálymentesítő elemeit, valamint annak különféle támogató technológiákkal való komplementaritását.
b)  a szolgáltatás nyújtásához szükséges weboldalakat és online alkalmazásokat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentesíteni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan megbízható módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
c)  az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához szükséges mobilalapú szolgáltatásokat és ezen belül a mobilalkalmazásokat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentesen hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentesen hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan megbízható módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal;
d)  a szolgáltatás nyújtásához szükséges elektronikus azonosítási, biztonsági és fizetési módszereknek érthetőknek, észlelhetőknek, működtethetőknek és megbízhatóknak kell lenniük, anélkül, hogy veszélyeztetnék a felhasználó biztonságát vagy adatainak védelmét;
e)  a X. szakasz előírásainak megfelelően az épített környezetet – többek között az alábbiakat –akadálymentessé kell tenni a fogyatékossággal élők számára:
i.  valamennyi közös tér (recepció, bejárat, szabadidős létesítmények, konferencia termek stb.).
ii.  szobák, a X. szakasz előírásainak megfelelően; az akadálymentesített szobák száma létesítményenként legalább:
–  az összesen kevesebb mint 20 szobával rendelkező létesítmények esetében 1 akadálymentesített szoba;
–  a 20-nál több, de 50-nél kevesebb szobával rendelkező létesítmények esetében 2 akadálymentesített szoba;
–  minden további 50 szoba esetében 1 további akadálymentesített szoba.
2.  Támogatási szolgáltatások
A támogatási szolgáltatásoknak (helpdesk, call center, műszaki segítségnyújtás, közvetítő szolgáltatások és képzési szolgáltatások), amennyiben rendelkezésre állnak, tájékoztatást kell adniuk a szolgáltatás akadálymentességéről annak a támogató technológiákkal való kompatibilitásáról, a funkcióképességükben korlátozott felhasználók, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesen hozzáférhető kommunikációs módon.

Módosítás 216
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IX szakasz – A rész – 1 pont
1.  Tervezés és gyártás:
1.  Tervezés és gyártás:
A funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során hozzáférhetővé kell tenni a következőket:
A fogyatékossággal élő és az életkorral összefüggő egészségkárosodással élő személyek általi előrelátható használat maximalizálása érdekében a termékek tervezése és gyártása során eleget kell tenni az I. szakasz C. pontjában előírt, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és biztosítani kell az alábbiakat:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések), amelyeknek:
a)  a termék használatára vonatkozó, magán a terméken nyújtott információk (címkézés, használati utasítás, figyelmeztetések);
i.  több érzékszervi csatornán keresztül elérhetőknek kell lenniük;
ii.  érthetőknek kell lenniük;
iii.  észlelhetőknek kell lenniük;
iv.  az előrelátható használat feltételeinek megfelelő betűmérettel kell rendelkezniük;
b)  a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);
b)  a termék csomagolása, ideértve a hozzá tartozó tájékoztatást (kinyitás, bezárás, használat, ártalmatlanítás);
c)  a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás, amely megfelel a következőknek:
c)  a termék alkalmazására, telepítésére, karbantartására, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó használati utasítás;
i.  az utasítás tartalmának olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen;
ii.  az utasításoknak alternatívát kell kínálniuk a nem szöveges tartalom tekintetében;
d)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output) a 2. pontban foglaltak szerint;
d)  a termék felhasználói felülete (kezelés, vezérlés és visszacsatolás, input és output);
e)  a termék funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói, a 2. pontban foglaltak szerint;
e)  a termék fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciói;
f)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
f)  interfész a termék és a támogató eszközök között.
Módosítás 217 és 297/rev
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IX szakasz – A rész – 2 pont
[...]
törölve
Módosítás 218
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IX szakasz – B rész – 1 pont
1.  A szolgáltatások funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében:
1.  A szolgáltatások fogyatékossággal élő személyek általi ésszerűen előrelátható igénybevételének maximalizálása érdekében eleget kell tenni az I. szakasz C. részében megállapított, funkcionális teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és ennek ki kell terjednie a következőkre:
a)  hozzáférhetővé kell tenni a szolgáltatásnyújtás helyén az épített környezetet, ideértve a közlekedési infrastruktúrát a C. résznek megfelelően, a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok sérelme nélkül;
a)  a szolgáltatásnyújtás helyén az épített környezet, ideértve a közlekedési infrastruktúrát a C. résznek megfelelően, a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok sérelme nélkül;
b)  hozzáférhetővé kell tenni a létesítményeket, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges közlekedési eszközöket, szárazföldi és vízi járműveket és berendezéseket a következők szerint:
b)  létesítmények, ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges közlekedési eszközöket, szárazföldi és vízi járműveket és berendezéseket a következők szerint:
i.  az épített tér tervezésekor teljesíteni kell a C. részben foglalt követelményeket a beszállás, kiszállás, közlekedés és használat tekintetében;
i.  az épített tér tervezésekor teljesíteni kell a C. részben foglalt követelményeket a beszállás, kiszállás, közlekedés és használat tekintetében;
ii.  a tájékozgatást különböző módokon és több érzékszervi csatornán keresztül kell elérhetővé tenni;
iii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges vizuális tartalom tekintetében.
c)  biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek hozzáférhetőségét az A. részben meghatározott szabályok szerint;
c)  a szolgáltatás nyújtása során használt termékek az A. részben meghatározott szabályok szerint;
d)  tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működésével, valamint hozzáférhetőségi jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban, a következők szerint:
d)  tájékoztatás a szolgáltatás működésével, valamint akadálymentesítő jellemzőivel és lehetőségeivel kapcsolatban;
i.  a tájékoztatásnak olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre állnia, amelyek felhasználhatók támogató formátumok generálására, hogy különböző módokon bemutatható és több érzékszervi csatornán keresztül elérhető legyen,
ii.  alternatívát kell biztosítani a nem szöveges tartalom tekintetében;
iii.  az elektronikus információkat – ideértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolódó online alkalmazásokat – az e) pont szerint kell nyújtani.
e)   a weboldalakat következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell hozzáférhetővé tenni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén hozzáférhető elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
e)  a weboldalakat és a mobilalapú eszközöket következetes és a felhasználói észlelés, működtetés és megértés szempontjából megfelelő módon kell akadálymentesíteni, ideértve az igényekhez alkalmazkodó tartalommegjelenítést és interaktív funkciókat, szükség esetén akadálymentes elektronikus alternatívát biztosítva; továbbá olyan módon, amely előmozdítja az interoperabilitást a különböző, uniós és nemzetközi szinten rendelkezésre álló közvetítő eszközökkel és támogató technológiákkal.
f)  hozzáférhető információt kell nyújtani a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;
f)  információ a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére;
g)  ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.
g)  a fogyatékossággal élő személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciók, gyakorlatok, szabályok és eljárások, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatása:
Módosítás 219
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – IX szakasz – C rész – 1 pont – bevezető rész
1.  Az épített környezet hozzáférhetősége a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára az előrelátható, önálló módon történő igénybevétel érdekében a nyilvános hozzáférésre szánt területek alábbi szempontjait foglalja magában:
1.  Az épített környezet akadálymentessége a fogyatékossággal élő személyek számára az előrelátható, önálló módon történő igénybevétel érdekében a nyilvános hozzáférésre szánt területek alábbi szempontjait foglalja magában:
Módosítás 220
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – X szakasz – 1 pont – bevezető rész
A 3. cikk (10) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtásához használt épített környezet hozzáférhetősége a funkcióképességükben korlátozott, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára az előrelátható, önálló módon történő igénybevétel érdekében a nyilvános hozzáférésre szánt területek alábbi szempontjait foglalja magában:
A 3. cikk (10) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtásához használt épített környezet akadálymentessége a fogyatékossággal élő személyek számára az előrelátható, önálló módon történő igénybevétel érdekében a nyilvános hozzáférésre szánt területek alábbi szempontjait foglalja magában:
Módosítás 221
Irányelvre irányuló javaslat
II melléklet – 4 bekezdés – 4.1 pont
4.1.  A gyártó feltünteti az ebben az irányelvben említett CE-jelölést minden olyan terméken, amely eleget tesz ezen irányelv rá alkalmazandó követelményeinek.
törölve

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0188/2017).


Kambodzsa és különösen Kem Sokha ügye
PDF 262kWORD 46k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása Kambodzsáról, nevezetesen Kem Sokha ügyéről (2017/2829(RSP))
P8_TA(2017)0348RC-B8-0506/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Kambodzsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az EU 2017. szeptember 5-i helyi nyilatkozatára a Cambodia Daily bezárásáról, 2017. június 30-i nyilatkozatára öt emberijog-védő szabadon bocsátásáról, és 2017. február 22-i nyilatkozatára a kambodzsai politikai helyzetről, valamint az uniós küldöttség szóvivőjének 2017. szeptember 3-i és 2017. augusztus 25-i nyilatkozatára a kambodzsai politikai tér korlátozásairól,

–  tekintettel az ENSZ különleges előadójának a kambodzsai emberi jogi helyzetről szóló, 2016. szeptember 5-i jelentésére és 2017. augusztus 18-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2015. április 27-i, a Kambodzsáról szóló második időszaki jelentésről szóló záró észrevételeire,

–  tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) emberi jogokkal foglalkozó parlamenti képviselőinek 2017. márciusi jelentésére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló 2008-as európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Közösség és a Kambodzsai Királyság közötti 1997. évi együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezményére,

–  tekintettel az egyéneknek, csoportoknak és a társadalmi szervezeteknek az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításához és védelméhez való jogáról és az ezek iránti felelősségéről szóló, az ENSZ Közgyűlése által 1999. március 8-án elfogadott állásfoglalásra,

–  tekintettel az 1991-es párizsi békemegállapodásokra, melyek 15. cikkében többek közt a nemzetközi aláírók részéről kötelezettségvállalás szerepel az emberi jogok és alapvető szabadságok Kambodzsában való fenntartására,

–  tekintettel a kambodzsai alkotmányra és különösen annak 41. cikkére, amely szentesíti a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadságot, a politikai részvételről szóló 35. cikkére, valamint a parlamenti mentelmi jogról szóló 80. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Kambodzsában folyamatosan nő a politikai ellenzék tagjai, emberijog-védők és a civil társadalom képviselői körében végrehajtott letartóztatások száma;

B.  mivel 2017. szeptember 3-án letartóztatták Kem Sokha ellenzéki vezetőt, egy olyan művelet során, amelyet úgy tűnik, a jogszerű eljárás garanciáinak – például a parlamenti mentelmi jog – figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre;

C.  mivel Kem Sokhát a kambodzsai büntető törvénykönyv 443. cikke szerinti „külföldiekkel való összejátszással” vádolják, ami a phnompeni Városi Bíróság szerint hazaárulásnak minősül; mivel elítélése esetén akár 30 év börtönbüntetést is kaphat;

D.  mivel a jelentések szerint Kem Sokhát letartóztatási parancs nélkül tartóztatták le és azóta sem találkozhatott ügyvéddel; mivel egy 2013-ban adott beszéd videofelvétele alapján vádolták meg, amely azóta végig elérhető volt a nyilvánosság számára; mivel az emberi jogi szervezetek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a kambodzsai kormány nyilatkozatai veszélyeztetik Kem Sokha tisztességes tárgyaláshoz való jogát és az ártatlanság vélelmét;

E.  mivel Hun Szen volt vörös khmer katonai parancsnok és jelenlegi miniszterelnök több mint 30 éve hatalmon van; mivel Szam Rainszi, a vezető ellenzéki párt, a Kambodzsai Nemzeti Megmentés Pártjának (CNRP) korábbi elnöke továbbra is önként vállalt száműzetésben él, melyet politikai indíttatású, koholt vádak alapján kezdett büntetőeljárások váltottak ki;

F.  mivel a 2017. június 4-i helyi választásokon a CNRP jelentős teret nyert 2012-höz képest, annak ellenére, hogy a választási folyamatban alapvető hiányosságok voltak, például megfélemlítették a szabad médiát és a kritikus polgárokat, nem biztosították az ellenzék rádióhoz és televízióhoz való méltányos hozzáférését, a hatalmon lévő párt ellenőrizte a választáshoz kapcsolódó intézményeket, halálosan megfenyegették az ellenzéki jelölteket és nem volt független vitarendezési mechanizmus; mivel a parlamenti választások 2018. júliusban várhatók;

G.  mivel két másik ellenzéki jogalkotót is bebörtönöztek és legalább nyolc másik ellen vannak függőben bűncselekményekkel kapcsolatos vádak; mivel az ellenzéki párt 11 tagja és támogatója tölti jelenleg hét és húsz év közötti börtönbüntetését a 2014. júliusi demonstrációval kapcsolatban felkelés vezetése vagy abban való részvétel koholt vádja alapján;

H.  mivel a politikai pártokról szóló jogszabály kambodzsai parlament általi 2017. évi módosításai lehetővé teszik a pártok feloszlatását, ha vezetőik büntetőjogi felelősségét állapítják meg; mivel a kambodzsai belügyminiszter széles körű jogokkal rendelkezik, hogy homályosan meghatározott kritériumok alapján politikai pártokat függesszen fel; mivel 2017. szeptember 11-én Hun Szen kambodzsai miniszterelnök a CNRP feloszlatásával fenyegetőzött, ha a párt továbbra is kiáll Kem Sokha letartóztatott vezető mellett;

I.  mivel letartóztatási parancsot adtak ki a CNRP ifjúsági tagozatának vezetője ellen;

J.  mivel Kem Sokha letartóztatására a nem kormányzati szervezeteket, az emberi jogi szervezeteket és a civil társadalmat sújtó, fokozódó korlátozások, köztük adóügyi és szabályozási vizsgálatok, megfélemlítés és erőszakkal való fenyegetőzés hátterében került sor; mivel a nemzetközi közösség az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló 2015. évi törvényt széles körű kritikával illette a nem kormányzati szervezetek elnyomására irányuló széles körű és önkényes hatáskörök miatt;

K.  mivel az utóbbi hetekben más jelentős rádióállomások programját sugárzó rádióállomást zártak be; mivel a kormány ezeket a rádióállomásokat „programon kívüliség és engedélykérés elmulasztása” miatti szabálysértések miatt zárta be; mivel e rádióállomások bezárása komolyan korlátozza a független médiaközvetítésekhez való hozzáférést, különösen Phnompenen kívül; mivel ezek a független tömegtájékoztatási orgánumok olyan politikailag érzékeny témákat fedtek le, mint a korrupció, az illegális fakitermelés és az emberi jogok megsértése;

L.  mivel 2016 áprilisában a Kambodzsai Emberi Jogi és Fejlesztési Szervezet (ADHOC) öt emberijog-védőjét tartották fogva több mint 400 napig Kem Sokha ügyében való vesztegetés vádjával, és jelenleg tárgyalásra várnak; mivel Tep Vanny földjogi aktivistát a hatóságok többször is célba vették és zaklatták, és jelenleg is politikai indíttatású vádak miatt tölti börtönbüntetését;

M.  mivel 2017. szeptember 4-én az 1993-ban alapított független napilap, a Cambodia Daily 6,3 millió USD összegű adófizetési kötelezettség miatt bezárni kényszerült;

N.  mivel 2017. augusztus 23-án a kambodzsai kormány bejelentette, hogy az egyesületekről és nem kormányzati szervezetekről szóló törvény alapján kiutasítja az egyesült államokbeli székhelyű nem kormányzati Nemzeti Demokratikus Intézetet (NDI) és az ország hét napon belüli elhagyására utasította annak nemzetközi személyzetét;

O.  mivel a kambodzsai kormány a közelmúltban vizsgálatot indított a választások ellenőrzéséért együttműködő nem kormányzati szervezetek csoportja ellen, amiért állítólag megsértették a nem kormányzati csoportosulásokról szóló új törvényt, és amiért egy lehetséges „színes forradalom” kiindulási pontjaként szolgáltak a kormány megdöntése céljából;

1.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kambodzsában romlik az ellenzéki politikusok és emberijog-védők helyzete, és elítél minden erőszakos cselekedetet, politikai indíttatású vádat, önkényes letartóztatást, kihallgatást, ítéletet és büntetést e személyek tekintetében;

2.  határozottan elítéli a CNRP elnöke, Kem Sokha egy sor politikai indíttatásúnak tűnő vád alapján történő letartóztatását; követeli Kem Sokha azonnali és feltétlen szabadon bocsátását, az ellene felhozott vádak ejtését, és hogy vessenek véget az ellenzéki jogalkotók elleni letartóztatásokkal való fenyegetéseknek;

3.  sajnálja a miniszterelnök és magas rangú tisztviselők Kem Sokha állítólagos bűnösségével kapcsolatban tett nyilvános nyilatkozatait, melyek sértik az ártatlanság vélelmét és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, amelyhez a kambodzsai és a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerint joga van; kéri a miniszterelnököt, hogy védje meg a parlamenti képviselők mentelmi jogát;

4.  sürgeti a kambodzsai hatóságokat, hogy vonják vissza a Szam Rainszi ellenzéki vezető és jogalkotó elleni letartóztatási parancsot és ejtsenek minden ellene felhozott vádat, továbbá engedjék szabadon és ejtsék a vádakat a többi olyan ellenzéki tisztviselő és emberijog-védő ellen, akiket elítéltek, megvádoltak és bebörtönöztek, többek között Um Szam An parlamenti képviselő, Hong Szok Húr szenátor és Tep Vanny földjogi aktivista ellen;

5.  sürgeti a kambodzsai kormányt, hogy garantálja az országban a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, és hogy az adó- és egyéb ügyeket a megfelelő jogszerű eljárásokon keresztül oldja meg; sürgeti a kormányt, hogy indítsa újra a bezárt rádióállomásokat; aggodalmának ad hangot a Nemzeti Demokratikus Intézetet (NDI) jogszerű eljárást mellőző bezárása miatt;

6.  sürgeti a kambodzsai kormányt, hogy minden meghozott intézkedés vonatkozásában biztosítsa a jogszerű eljárást, többek közt a fellebbezéshez való jogot, valamint az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogok tiszteletben tartását;

7.  felszólítja a kambodzsai kormányt, hogy törekedjen a demokrácia és a jogállamiság megerősítésére és tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, többek közt tartsa be teljes körűen a pluralizmusra, valamint az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket;

8.  emlékezteti a kambodzsai kormányt, hogy eleget kell tennie a demokratikus elvekkel és az alapvető emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak, melyek az együttműködési megállapodás alapvető elemei;

9.  komoly aggodalmának ad hangot a folyamatban lévő nagyarányú földszerzések és a kambodzsai kormány által a közelmúltban indított korlátozott és részleges kárpótlási rendszer miatt; felszólítja a kambodzsai kormányt, hogy folytassa a párbeszédet a partnerekkel, köztük az Európai Unióval és a civil társadalommal, hogy átfogó és inkluzív kárpótlási rendszert hozzanak létre;

10.  hangsúlyozza, hogy a 2018. júliusi parlamenti választásokig vezető hiteles demokratikus folyamathoz olyan környezet szükséges, amelyben a politikai pártok, a civil társadalom és a média képesek félelem, fenyegetettség és önkényes korlátozások nélkül játszani legitim szerepeiket;

11.  sürgeti a kambodzsai kormányt, hogy hajtsa végre az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának ajánlásait és járuljon hozzá ténylegesen az emberi jogok kambodzsai helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó következő jelentéséhez;

12.  hangsúlyozza az uniós és nemzetközi választási megfigyelő missziók fontosságát és a missziók tisztességes és szabad választásokhoz való hozzájárulásának jelentőségét; felszólítja a kambodzsai országos választási bizottságot (NEC) és az érintett kormányzati hatóságokat annak biztosítására, hogy az összes választásra jogosultnak – beleértve a migráns munkavállalókat és a fogvatartottakat – legyen lehetősége és elegendő ideje a nyilvántartásba vétellel élni;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Kambodzsa kormányának és nemzetgyűlésének.


Gabon: az ellenzék elnyomása
PDF 176kWORD 47k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása a gaboni ellenzék elnyomásáról (2017/2830(RSP))
P8_TA(2017)0349RC-B8-0512/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Gabonról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Gabonban kialakult jogállamisági válságról szóló 2017. február 2-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztos, Neven Mimica közös, 2016. szeptember 24-i nyilatkozatára azt követően, hogy a Gaboni alkotmánybíróság kihirdette a 2016-os elnökválasztás hivatalos eredményeit,

–  tekintettel az Afrikai Unió által 2016. szeptember 1-jén kiadott sajtóközleményre, amelyben elítéli a választásokat követően Gabonban kialakult erőszakos konfliktust, és felszólít annak békés rendezésére,

–  tekintettel a Tanács „Új lendület az Afrika–EU partnerség számára” című 2017. júniusi következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini és a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős európai biztos, Neven Mimica szóvivő Gabonról szóló közös, 2016. szeptember 11-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 34. ülésén, 2017. március 9-én az emberi jogi főbiztossal folytatott interaktív párbeszéd második pontja alatt tett EU-nyilatkozatra,

–  tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságának a Gaboni Köztársaságban kialakult emberi jogi helyzetről szóló, 2016. november 4-i 359(LIX) 2016. sz. állásfoglalására,

–  tekintettel a gaboni alkotmányra,

–  tekintettel a felülvizsgált Cotonoui Partnerségi Megállapodásra,

–  tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981. júniusi afrikai chartájára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. decemberi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az EU választási megfigyelői missziójának végleges jelentésére,

–  tekintettel a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a 2016. augusztusi gaboni elnökválasztás kapcsán felmerült a gyanú, hogy manipulálták a szavazást; mivel a választásokat követő napokban lángokban állt az ország parlamentje, számos tüntetőt megöltek és több száz embert letartóztattak; mivel ugyan a biztonsági helyzet azóta nagymértékben stabilizálódott, továbbra is kiélezettek a politikai és társadalmi feszültségek a súlyos gazdasági helyzetben lévő országban;

B.  mivel a demokrácia egyik jellemzője az alkotmány tiszteletben tartása, amely az állam, az intézmények és a jogállamiság alapját képezi; mivel az elnökválasztás békés, szabad és tisztességes lebonyolítása Gabonban nagymértékben hozzájárult volna a demokratikus fejlődés és a hatalom váltakozása tekintetében a közép-afrikai régió előtt álló kihívások kezeléséhez; mivel az eredetileg 2016 decemberére tervezett gaboni parlamenti választásokat két alkalommal is az alkotmányos határidőn túlra, 2018 áprilisára halasztották;

C.  mivel azóta Gabonban – különösen a 2016 augusztusában a választásokat követő erőszakos események során – letartóztatásokra, gyilkosságokra és erőszakos eltüntetésekre került sor, amelyekről számos nemzetközi és nem kormányzati szervezet is beszámolt; mivel Gabonban a politikai erőszak növekedése volt tapasztalható, különösen Libreville-ben, a fővárosban, ahol a beszámolók szerint a politikai ellenzék tagjainak otthonait is megtámadták;

D.  mivel a hatóságok megszigorították az ellenzék és hatalmon lévő erővel szembeszálló civil társadalom tagjainak ellenőrzését; mivel az emberi jogi csoportok folyamatosan az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának romló helyzetéről, köztük a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott túlzott erőszakról, az önkényes letartóztatásokról és fogva tartásokról, valamint a politikai indíttatású perek növekvő számáról adnak jelentést;

E.  mivel a 2016-os választások előtti és utáni számos híresztelés az emberi jogok megsértésével kapcsolta össze Ali Bongo rezsimét, amilyen például az önkényes letartóztatás és az embertelen körülmények közötti tartós letartóztatás, kínzások, bíróságon kívüli gyilkosságok, valamint a rezsim vagy Ali Bongo újraválasztása ellen kiálló polgári lakosság és újságírók erőszakos eltüntetése;

F.  mivel Gabon a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes fele, jelenleg folyik az egyezmény rendelkezéseinek nemzeti jogba való átültetése, és köteles megosztani az Egyesült Nemzetek Szervezetével az egyezmény 2011-es ratifikálása óta elért haladással és a 2016-os választásokat követő eseményekkel kapcsolatos információkat; mivel az ENSZ erőszakos eltüntetésekkel foglalkozó bizottsága jelenleg végzi Gabon jelentésének elemzését, továbbá felülvizsgálja az egyezmény végrehajtásának előrehaladását;

G.  mivel Ali Bongo elnök „nemzeti párbeszédet” kezdeményezett az újraválasztásával előidézett válság megoldására irányuló erőfeszítések részeként, amelyen Emmanuel Issoze Ngondet miniszterelnök szerint a civil társadalom 1200 csoportjának, valamint 50 politikai párt képviselői vettek részt; mivel a tárgyalásokat Jean Ping és más fő ellenzéki vezetők bojkottálták;

H.  mivel 2017. augusztus 18-án Jean Ping elnökjelölt „polgári engedetlenségre” szólította fel a gaboni népet, és felszólított az elnök elzavazárása;

I.  mivel az elmúlt hetekben több tucat embert tartóztattak le a Jean Pinget támogató békés, nem engedélyezett tüntetések során, akik közül sokakat továbbra is fogva tartanak;

J.  mivel 2017. szeptember 2-án megakadályozták, hogy Jean Ping, a politikai ellenzék vezetője és volt elnökjelölt, illetve több mint húsz ellenzéki párt vezetője elhagyhassa az országot, anélkül, hogy erről értesítést kaptak volna és közzétették volna az érintett személyek listáját; mivel ezt az intézkedést 2017. szeptember 8-án megszüntették;

K.  mivel a kormány megtiltotta az Ali Bongo győzelmét kétségbe vonó politikai ellenfeleknek, hogy az állami és magánkézben lévő médiában szerepeljenek;

L.  mivel súlyos emberi jogi jogsértések és „nem tisztességes úton szerzett javak” (biens mal acquis) kapcsán a francia bíróságok elé benyújtottak egyes magas rangú gaboni személyeket célzó konkrét ügyeket;

M.  mivel a francia igazságszolgáltatás most fejezte be a Gabonban nem tisztességes úton szerzett, Franciaországba befektetett javak kivizsgálását, és 50 és 60 millió EUR közötti értékeket talált és foglalt le a Transparency International francia szervezete és egy gaboni állampolgár által benyújtott panaszok nyomán; mivel e vizsgálat feltárta, hogy a Bongo család számára franciaországi árucikkek vásárlására fenntartott számlára is 1,3 millió EUR összeg érkezett;

N.  mivel a gaboni kormány által az elnökválasztások nyomon követésére felkért uniós választási megfigyelő misszió zárójelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a választási folyamat – különösen pedig a választási eredmények megszilárdítása és a fellebbezési eljárás – nem volt átlátható; mivel az EU választási megfigyelő missziója arra a következtetésre jutott, hogy ezek az anomáliák megkérdőjelezik az eredményeket megszilárdító folyamat és a választás végeredményének integritását;

1.  emlékeztet a Gabon által a Cotonoui Megállapodás keretében tett azon kötelezettségvállalásra, hogy tiszteletben tartja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogi alapelveket, köztük a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságát, a médiához való hozzáférést, a jó kormányzást és a politikusi tisztségek átláthatóságát;

2.  emlékezteti Gabont a megállapodás részes államaként vállalt feladataira és felelősségeire, beleértve világos és kézzelfogható tájékoztatás nyújtására a ratifikálás óta véghezvitt reformokról, a választást követő erőszakról, valamint az igazság felderítése érdekében tett intézkedésekről és annak biztosításáról, hogy az elkövetők bíróság elé kerüljenek;

3.  hangsúlyozza az ellenzék alapvető szerepét egy demokratikus társadalomban; határozottan elítéli a gaboni ellenzékre gyakorolt ​​nyomást és megfélemlítést; elfogadhatatlannak tartja, hogy a gaboni ellenzék több vezetőjétől, köztük a 2016-os elnökválasztás jelöltjétől, Jean Pingtől ideiglenesen megtagadták az ország elhagyásának jogát; emlékeztet arra, hogy a gaboni jog e kivételes intézkedést kizárólag a bűnügyi nyomozás alatt álló személyek esetében írja elő; ezért úgy véli, hogy ez az intézkedés önkényes jellegű;

4.  határozottan elítéli az állandó fenyegetéseket, támadásokat, az erőszak és súlyos korlátozások, megfélemlítések alkalmazását az ellenzékkel, az emberi jogok védelmezőivel és az újságírókkal szemben Gabonban; felszólítja a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az ellenzék békés tiltakozáshoz való jogát, és bocsássanak szabadon minden helytelenül fogva tartott személyt, hagyjanak fel az ellenzék zaklatásával, megfélemlítésével és üldözésével, továbbá tegyenek konkrét intézkedéseket a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása érdekében;

5.  sürgeti a gaboni kormányt, hogy hajtsa végre a választási rendszer alapos és gyors reformját, figyelembe véve az EU választási megfigyelő missziója által tett ajánlásokat, a választások jobbá, illetve teljes mértékben átláthatóvá és hitelessé tétele érdekében; hangsúlyozza, hogy a gaboni hatóságoknak teljes körű és őszinte együttműködést kell biztosítani valamennyi érintett nemzeti és nemzetközi érdekelt féllel annak biztosítása érdekében, hogy a már régóta esedékes következő parlamenti választások teljesen átláthatóak és hitelesek legyenek, valamint szabad, demokratikus, befogadó és békés környezetben zajlanak le;

6.  elismeri, hogy az EU és Gabon között intenzív politikai párbeszéd folyik a Cotonoui Megállapodás rendelkezéseivel összhangban; sürgeti az érintett feleket, hogy maradéktalanul működjenek együtt, és e folyamat kézzelfogható sikere érdekében tevékenykedjenek;

7.  hangot ad fenntartásainak a kormány által kezdeményezett nemzeti párbeszéd inkluzivitásával és ezáltal annak hitelességével és relevanciájával kapcsolatban; megjegyzi, hogy Jean Ping és az új köztársasági koalíciója elutasította a párbeszédben való részvételt;

8.  úgy véli, hogy a jelenlegi mély politikai és társadalmi megosztottság Gabonban egyértelmű politikai választ igényel az ország stabilitásának megőrzése, a gaboni állampolgárok bizalmának növelése és az intézmények valódi legitimációja érdekében; felszólít egy ENSZ által vezetett nemzetközi vizsgálatra a választások és az azóta elkövetett visszaélések kivizsgálására annak meghatározása érdekében, hogy miként lehetne kialakítani a válság megoldását lehetővé tevő politikai párbeszédet, a gaboni nép demokratikus jogainak garantálása mellett;

9.  határozottan sürgeti különösen Franciaországot, hogy Gabonhoz fűződő szoros történelmi kapcsolataira tekintettel éljen a gaboni kormányra kifejthető összes politikai és gazdasági befolyásával, és e tekintetben vállaljon konstruktív szerepet az uniós intézményekben;

10.  felszólítja az Európai Unió gaboni küldöttségét, hogy folytassa a gaboni fejlemények szoros nyomon követését, és vessen latba minden megfelelő eszközt és intenzív politikai párbeszédet a Cotonoui Megállapodás alapvető elemeinek előmozdítása és a demokrácia támogatása érdekében;

11.  felszólítja az alelnököt/főképviselőt, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül Gabonnal kapcsolatos politikáikat, és vegyék fontolóra célzott szankciók kiszabását a választási csalásért és az azt követően Gabonban elkövetett erőszakért felelős személyekkel szemben;

12.  ismételten felhívja a gaboni kormányt, hogy hozzon létre egy olyan igazságügyi és szankciórendszert, amely biztosítaná, hogy a letartóztatások és a büntetések arányosak legyenek a bűncselekmény súlyosságával;

13.  sürgeti a kormányt, hogy konkrétan reagáljon a nemzetközi közösség aggályaira a párbeszéd gyors, valóban befogadó, átlátható és pártatlan konzultatív fórumának elindításával; felszólítja továbbá az ellenzéket, hogy értékelje egy ilyen folyamat hitelességét;

14.  felhívja az összes politikai szereplőt, hogy tanúsítson felelős, visszafogott magatartást, különösen pedig tartózkodjon az erőszakra való felbujtástól;

15.  felhívja az Abidjanban tartandó következő EU-Afrika csúcstalálkozó résztvevőit, hogy tűzzék napirendre a gaboni helyzetet, továbbá emlékeztessék Gabont az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén vállalt kötelezettségeire;

16.  üdvözli a Gabonban nem tisztességes úton szerzett javakra irányuló franciaországi vizsgálatot, és reményét fejezi ki, hogy az illegális tevékenységekben részt vevő összes személyt bíróság elé fogják állítani; a lehető legnagyobb átláthatóságot szorgalmazza a Bongo családhoz köthető francia bankszámlára történt 1,3 millió eurós befizetés tekintetében;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, Gabon elnökének és Parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0017.


Laosz és különösen Somphone Phimmasone, Lod Thammavong és Soukane Chaithad ügye
PDF 257kWORD 44k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása Laoszról, különösen Somphone Phimmasone, Lod Thammavong és Soukane Chaithad ügyéről (2017/2831(RSP))
P8_TA(2017)0350RC-B8-0513/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Laoszról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unió és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság vegyes bizottsága 2017. február 17-én Vientiánban tartott 8. ülésének eredményeire,

–  tekintettel az Európai Unió Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság mellé rendelt küldöttségének 2017. május 3-án, a sajtószabadság világnapján Vientiánban tett nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberijog-védőkről szóló, 1998. évi nyilatkozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az EU és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság között 1997. december 1-jén létrejött együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel az ASEAN-chartára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2017 márciusában három laoszi munkavállalót, Somphone Phimmasone-t, Soukane Chaithadot és Lod Thammavongot 12 és 20 év közötti, különböző időtartamú börtönbüntetésre és több tízezer EUR összegnek megfelelő pénzbüntetésre ítéltek, amiért miközben Thaiföldön dolgoztak, a közösségi médiában bírálták a kormányt az állítólagos korrupció, az erdőirtás és az emberi jogok megsértése miatt; mivel mindhárom személy ellen vádat emeltek azért is, mert 2015 decemberében kormányellenes megmozduláson vettek részt Laosz thaiföldi nagykövetségének épületénél;

B.  mivel 2016. május 25-én az állami televízió megmutatta a vientáni rendőrkapitányságon őrizetben tartott Phimmasone-t, Chaithadot, és Thammavongot; mivel a híradás szerint azért tartóztatták le őket, mert veszélyeztették a nemzetbiztonságot arra használva a közösségi médiát, hogy ártsanak a kormány jó hírnevének;

C.  mivel a civil társadalmi aktivista Sombath Somphone-t 2012-ben tartóztatta le a vientiáni rendőrség, és azóta semmit sem lehet tudni róla; mivel a természetvédelem területén aktív vállalkozót, Sompawn Khantisoukot 2007-ben erőszakosan eltüntették, és tartózkodási helye a mai napig nem ismert; mivel a lengyel állampolgárságú Bounthanh Thammavongot 2015-ben négy és fél év börtönre ítélték, mert online bírálta a kormányt;

D.  mivel súlyosan korlátozzák a laoszi civil társadalom mozgásterét; mivel Laosz 2016-ben az ASEAN elnöke volt, de megtagadta a hagyományos, párhuzamos civil társadalmi találkozó fogadását, arra kényszerítve az ASEAN Nemzetek Fórumát, hogy Kelet-Timorban tartsák meg ülésüket;

E.  mivel a laoszi kormány nem hozott jelentős intézkedéseket annak érdekében, hogy javítson a siralmas emberi jogi helyzeten, beleértve a kisebbségekkel szembeni bánásmódot, és továbbra is súlyosan korlátozza a szólásszabadságot, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát; mivel továbbra sincsenek a tisztességes tárgyalásra vonatkozó normák, és még mindig zavartalanul fennáll az emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban kialakított büntetlenség;

F.  mivel a laoszi hatóságok továbbra is zaklatják és elnyomják a vallási kisebbségeket, különösen a keresztényeket; mivel számos esetben történt vagyonelkobzás, szándékosan gyújtottak fel templomokat és otthonokat, keresztényeket vertek meg a karácsony megünnepléséért és kényszerítettek a keresztény hit feladására;

G.  mivel Laosz aláírta, de nem erősítette meg a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményt;

H.  mivel Laoszban nincs médiapluralizmus, a meglévő médiát pedig állami ellenőrzés alatt tartják; mivel a 2008. évi médiatörvényt 2016 novemberében módosították és további korlátozásokat vezettek be, amelyek akadályozzák a kormány politikájának média általi bírálatát, és előírják az újságírók számára, hogy közzététel előtt nyújtsák be írásaikat egy kormányzati cenzorhoz;

I.  mivel 2014-ben a laoszi kormány rendeletet hozott, amely tiltja a kormány és a Laoszi Népi Forradalmi Párt (LPRP) online bírálatát;

1.  élesen elítéli, hogy Somphone Phimmasone-t, Soukane Chaithadot és Lod Thammavongot börtönbüntetésre ítélték, és azonnali szabadon bocsátásukra szólít fel;

2.  aggodalommal állapítja meg, hogy ezek az ítéletek tovább növelik azon aktivisták és tiltakozók számát, akiket letartóztattak és erőszakosan eltűntettek, mert bíráló véleményeket fogalmaztak meg többek között a földvitákról, az állítólagos korrupcióról és hatalommal való visszaélésről;

3.  ismételten felszólítja a laoszi kormányt, hogy hagyjon fel az emberijog-védők, a független újságírók és társadalmi aktivisták zaklatásával, önkényes letartóztatásával és fogva tartásával, továbbá hogy tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságához fűződő jogot és a kisebbségi jogokat; emlékezteti Laoszt az általa ratifikált emberi jogi szerződések szerinti nemzetközi kötelezettségeire;

4.  felszólítja a laoszi kormányt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait és védje meg a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint hogy ratifikálja a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményt, amelyet Laosz 2008-ben aláírt;

5.  komoly aggodalmának ad hangot az emberi jogok széles körű megsértése miatt, beleértve az erőszakos eltüntetéseket és a tisztességes eljárás hiányát; felszólítja a laoszi hatóságokat, hogy teljesítsék nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, és haladéktalanul adjanak tájékoztatást legalább 10 eltűnt személy, köztük Sombath Somphone és Sompawn Khantisouk hollétéről, és részletesen ismertessék a bebörtönzött aktivistákkal szemben felhozott vádakat és bizonyítékokat;

6.  kéri, hogy átlátható, alapos és pártatlan vizsgálatot végezzenek az erőszakos eltüntetésekkel kapcsolatos minden folyamatban lévő ügyben, hogy adjanak tájékoztatást az eltűntek hollétéről, és állítsák bíróság elé az elkövetőket;

7.  elítéli a vallási kisebbségek, különösen a keresztények üldözését; felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul szüntessen be a keresztényeket célzó minden tevékenységet, és állítsa bíróság elé azokat, akik felelősek a gyújtogatásokért és a verésekért;

8.  felszólítja a laoszi hatóságokat, hogy engedélyezzék az ENSZ szakosodott ügynökségei és a humanitárius szervezetek képviselői számára a korlátlan hozzáférést, hogy meglátogathassák a laoszi politikai foglyokat és valamennyi etnikai és vallási kisebbséget;

9.  felszólítja a laoszi kormányt, hogy hozzon olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a többpártrendszer kialakulását és biztosítják az egyén azon jogát, hogy az LPRP jóváhagyása nélkül induljon a választásokon;

10.  támogatja a Laoszban meglévő internetkapcsolat bővítésére irányuló erőfeszítéseket; felszólítja a laoszi kormányt, hogy teremtsen olyan környezetet, amely támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát, és vessen véget az egyének online ellenőrzésének és az egyénekkel szembeni online fellépésnek; e tekintetben sürgeti a kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a számítástechnikai bűnözés megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló 2015. évi törvény elnyomó elemeit;

11.  felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy mielőbb vesse fel a laoszi kormánynál Somphone Phimmasone, Lod Thammavong és Soukane Chaithad ügyét; felszólítja a laoszi uniós küldöttséget, hogy szorosan kövesse nyomon az ország emberi jogi helyzetét, és különösen legyen jelen a Phimmasone, Thammavong és Chaithad elleni bármely eljárás alkalmával, valamint a laoszi hatóságoknál újból és újból vesse fel a bebörtönzött és az eltűnt személyek ügyét;

12.  felszólítja az EKSZ-t, hogy az Európai Unió és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság vegyes bizottsága és az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) 2018-ban Brüsszelben tartandó jövőbeli ülésein kiemelt napirendi pontként kezelje ezeket a kérdéseket;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Laosz kormányának és parlamentjének, az ASEAN főtitkárának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.


Mianmar és különösen a rohindzsák helyzete
PDF 267kWORD 47k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása Mianmarról, különösen a rohindzsák helyzetéről (2017/2838(RSP))
P8_TA(2017)0351RC-B8-0525/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Mianmarról és a rohindzsa muszlimok helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel a 2016. július 7-i(1) és a 2016. december 15-i(2) állásfoglalásokra, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. évi ülésein képviselendő európai uniós prioritásokról szóló 2017. március 16-i(3), és a Dél- és Délkelet-Ázsiában tapasztalható hontalanságról szóló 2017. június 13-i(4) állásfoglalásaira,

–  tekintettel az EU Mianmarra/Burmára vonatkozó stratégiájáról szóló 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU Mianmarra/Burmára vonatkozó stratégiájának elemei: különleges partnerség a demokráciáért, a békéért és a jólétért” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2016. június 1-jei közös közleményére (JOIN(2016)0024),

–  tekintettel Federica Mogherini, (alelnök/főképviselő) a Mianmari Államszövetség Köztársasága új kormányának hivatalba lépéséről szóló 2016. március 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének a mianmari erőszakos események közelmúltbeli eszkalációjáról szóló 2016. december 2-i nyilatkozatára, valamint az alelnöknek/képviselőnek a Rakhine államban tapasztalható helyzetről szóló 2017. szeptember 6-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU és Mianmar közötti harmadik emberi jogi párbeszédről szóló 2016. november 25-i közös sajtóközleményre,

–  tekintettel a Tanács hontalanságra vonatkozó 2015. december 4-i következtetéseire,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának (OHCHR) és az ENSZ mianmari emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának a Rakhine állam északi részén bekövetkező egyre romló emberi jogi helyzetről szóló 2016. november 18-i, illetve 29-i legutóbbi tájékoztatóira,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának „A rohindzsa muszlimok és más kisebbségek emberi jogi helyzete Mianmarban” című, 2016. június 20-i, és az ENSZ mianmari emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2016. március 18-i jelentésére,

–  tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi ENSZ-egyezményre és annak 1967. évi jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a hontalan személyek jogállásáról szóló 1954. évi egyezményre, valamint a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló, 1961. évi egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának a 2014. és 2024. közötti időszakra vonatkozó, a hontalanság jelenségének felszámolására irányuló, 2014. novemberi globális cselekvési tervére,

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ mianmari emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója, Yanghee Lee küldetését lezáró, 2017. január 20-i nyilatkozatára, melyben arra a következtetésre jut, hogy „a mostani helyzet rosszabb, mint az elmúlt években bármikor”,

–  tekintettel a tanácsadó bizottság Rakhine államról szóló, 2017. augusztusi végleges jelentésére,

–  tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és az 1966-os Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Chartájára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala szerint a Rakhine államban tapasztalható erőszak elől az elmúlt két hétben több mint 300 000 muszlim rohindzsa menekült Bangladesbe;

B.  mivel a Mianmarban található Rakhine állam megközelítőleg egymillió rohindzsának ad otthont, egy olyan, főként muszlim kisebbségi csoportnak, akik elnyomásnak és folyamatos emberi jogi jogsértéseknek vannak kitéve, többek között az életüket és biztonságukat érő fenyegetések, az egészségügyhöz és oktatáshoz való jog megtagadása, kényszermunka, szexuális erőszak és politikai jogaik korlátozása révén;

C.  mivel a rohindzsa nép az 1982-es burmai állampolgársági törvény kihirdetése óta hivatalosan hontalannak számít, ami a szabad mozgást érintő számos korlátozáshoz vezetett, és táborokba kényszerítette őket;

D.  mivel 2017. augusztus 25-én egy csoport rohindzsa felkelő rendőrállomások és egy katonai támaszpont elleni támadást hajtott végre Rakhine államban; mivel ezt jelentős katonai ellentámadás követte, melynek során súlyos és széles körben elkövetett emberi jogi jogsértések történtek, többek között gyilkosságok, nemi erőszak és kínzás; mivel emberi jogi szervezetek, nevezetesen a Human Rights Watch műholdas képalkotást alkalmazva lakóházak és más épületek tömeges lerombolásáról számolt be, amelyre Rakhine állam nem kormányzati szervezetek és független megfigyelők elől elzárt északi részén került sor;

E.  mivel Mianmar jelenlegi alkotmánya értelmében a katonaság polgári ellenőrzéstől mentes autonómiát élvez és kiterjedt hatalommal rendelkezik a kormány és a nemzetbiztonság fölött;

F.  mivel a Mianmarból menekülők, köztük számos nő és gyermek, bizonytalan útvonalakon, fegyvertűzben és veszélyes utakon, éhezésnek kitéve és orvosi ellátás nélkül utazik; mivel több tucat ember meghalt útközben; mivel a bangladesi parti őrség személyzete legalább 20 menekülő holttestét találta meg;

G.  mivel Banglades panaszt nyújtott be a mianmari hatóságok ellen amiatt, hogy a Bangladessel közös határ egy szakaszán aknákat helyezett el, amelyek megakadályozzák az erőszak elől menekülő rohindzsa muszlimok visszatérését;

H.  mivel az ENSZ nemzetközi alkalmazottai és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek nem léphetnek be a konfliktus által sújtott területekre, és mivel az ENSZ ügynökségei nem tudják eljuttatni a humanitárius segélyeket, többek között élelmet, vizet és orvosságot, a rohindzsáknak;

I.  mivel 2017. szeptember 10-én az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein bejelentette, hogy a mianmari helyzet „az etnikai tisztogatás iskolapéldájának tűnik”;

J.  mivel Kína és Oroszország 2017 márciusában blokkolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának a mianmari rohindzsa kisebbség helyzetéről szóló nyilatkozatát;

1.  határozottan elítéli a Rakhine államban elkövetett összes támadást; komoly aggodalmának ad hangot az emberi jogi jogsértések, köztük gyilkosságok, erőszakos összecsapások, polgári tulajdon elleni támadások és több százezer polgár lakóhelyének elhagyása miatt;

2.  határozottan sürgeti a katonai és biztonsági erőket, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a rohindzsák megölésével, zaklatásával és a velük szemben elkövetett nemi erőszakkal, valamint otthonaik felgyújtásával;

3.  emlékeztet arra, hogy a mianmari hatóságoknak kötelessége, megkülönböztetés nélkül, az összes polgárt megvédeni a visszaélésekkel szemben, és kivizsgálni a súlyos emberi jogi jogsértéseket, és bíróság elé állítani a felelősöket, az emberi jogi normáknak és kötelezettségeknek megfelelően;

4.  felhívja a mianmari hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a független megfigyelők, nemzetközi emberi jogi szervezetek, újságírók és egyéb nemzetközi megfigyelők, valamint az Egyesült Nemzetek, nevezetesen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által márciusban létrehozott tényfeltáró küldöttség azonnali és akadálytalan bejutását a valamennyi fél által elkövetett állítólagos súlyos emberi jogi jogsértések független és pártatlan kivizsgálása érdekében;

5.  sürgeti, hogy a humanitárius segélyszervezeteknek tegyék lehetővé a bejutást az összes konfliktus sújtotta területre és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekhez, megkülönböztetés nélkül, hogy a segélyszervezetek munkatársai segíthessenek a veszélyben lévőkön;

6.  felszólítja Mianmar kormányát, hogy haladéktalanul távolítsa el az összes aknát a Bangladessel közös határszakaszról;

7.  sürgeti a mianmari kormányt, és különösen Ang Szán Szú Csí állami tanácsost, hogy egyértelműen ítélje el a faji vagy vallási gyűlöletre való uszítás minden formáját, valamint vegye fel a harcot a rohindzsa kisebbség elleni társadalmi megkülönböztetéssel és ellenségeskedéssel szemben; sürgeti továbbá a mianmari kormányt, hogy tartsa tiszteletben a vallás vagy meggyőződés szabadságához való egyetemes jogot; emlékezteti az állami tanácsost, hogy szorgalmazza a tanácsadó bizottság Rakhine államról szóló végleges jelentésében megfogalmazott ajánlásokat, melyek az ő saját kérésére készültek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy drámaian romlott a helyzet Szú Csí asszony pártja szóvivőjének 2015. május 18-i nyilatkozata óta, mely szerint a mianmari kormánynak vissza kell adnia az állampolgárságot a rohindzsa kisebbségnek;

8.  emlékezteti az 1990. évi Szaharov-díjas Ang Szán Szú Csít, hogy a díjat többek között az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelmezőinek, valamint a nemzetközi jogot tiszteletben tartóknak adományozzák; felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell fontolni a Szaharov-díj visszavonását olyan esetekben, amikor a kitüntetett megsérti azokat a feltételeket, amelyekért a díjat odaadományozták;

9.  elismeri a Banglades által e humanitárius válság közepette a több százezer rohindzsa menekült védelmének megkönnyítése érdekében tett erőfeszítéseket; határozottan arra ösztönzi a bangladesi hatóságokat és a többi szomszédos országot, hogy fogadják be a Rakhine államban tapasztalható erőszak elől menekülőket és tartsák tiszteletben a visszaküldés tilalmának elvét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a menekülteknek nyújtott pénzügyi és anyagi támogatást;

10.  emlékeztet arra az ajánlására, hogy a rohindzsa menekültek beáramlásával küzdő országok kormányai működjenek szorosan együtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával, amely rendelkezik a menekültstátusz megállapításához szükséges szakértelemmel, valamint a menekültek és a hontalan személyek védelmére irányuló felhatalmazással; felhívja az EU-t és az ENSZ-t, hogy e tekintetben támogassák a Mianmarral szomszédos országokat;

11.  felhívja továbbá az ASEAN-t és a regionális kormányokat, hogy haladéktalanul lépjenek fel és helyezzenek nyomást a mianmari kormányra, hogy hagyjon fel a visszaélésekkel, nyújtson védelmet a Rakhine államban élő valamennyi polgárnak és nyújtson támogatást a menekülőknek;

12.  támogatja a Kofi Annan ajánlásainak végrehajtásán alapuló politikai folyamat megerősítésére irányuló erőfeszítéseket; felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát és közgyűlését, hogy fogadjanak el hatékony diplomáciai és politikai intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a mianmari kormány eleget tegyen a rohindzsa kisebbséggel szembeni kötelezettségének a védelem és a segélyekhez való hozzájutás biztosítása tekintetében; ezzel kapcsolatban kéri az ENSZ közgyűlését és Biztonsági Tanácsát egy olyan határozat elfogadására, amely elítéli az emberi jogok megsértését, követeli a Rakhine államba való bejutást és az összes fél által elkövetett, a nemzetközi jogot súlyosan sértő visszaélések elszámoltathatóságát; kéri továbbá, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. szeptemberi ülésén fogadjanak el egy olyan határozatot, amely meghosszabbítja a tényfeltáró misszió megbízatását;

13.  sürgeti Kínát és a többi regionális nemzetközi szereplőt, hogy minden lehetséges csatornán keresztül követeljék az atrocitások megszüntetését és egy békés megoldás kialakítását;

14.  felszólítja az alelnök/főképviselőt és az EU tagállamait, hogy jelentősen növeljék a mianmari kormányra és a biztonsági erőkre gyakorolt nyomást, hogy vessenek véget az emberi jogi visszaéléseknek, teljes körűen működjenek együtt az ENSZ-kivizsgálókkal és a nemzetközi segélyszervezetekkel a nemzetközi jog súlyos megsértése esetén az elszámoltathatóság biztosítása érdekében; ezzel kapcsolatban felhívja az alelnököt/főképviselőt és az EU tagállamait, hogy vállaljanak aktív szerepet egy ENSZ-szintű közvetlen fellépés támogatásában és tegyék egyértelművé, hogy az Unió készen áll arra, hogy célzott büntető szankciókat léptessen életbe egyénekkel és szervezetekkel szemben, és fontolják meg, hogy amennyiben büntetlenül folytatódik a nemzetközi jog súlyos megsértése, annak következményei esetlegesen kihassanak a Mianmarmak nyújtott kereskedelmi kedvezményekre is;

15.  kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy számoljon be a Parlamentnek az ENSZ-nél és az EU Külügyek Tanácsa keretében tett uniós kezdeményezésekről;

16.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy üdvözöljék a rohindzsák képviselőinek helyszíni jelentését és nyilatkozatait;

17.  támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy független és az ENSZ által irányított megfigyelők lehessenek a helyszínen a humanitárius válság enyhítése érdekében; felhívja a mianmari hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a független megfigyelők, nevezetesen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2017 márciusában létrehozott tényfeltáró küldöttség azonnali és akadálytalan bejutását;

18.  támogatja, hogy hozzanak létre egy teljes körű megbízatással működő ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatalt Mianmarban;

19.  felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala 2014–2024-es, hontalanság jelenségének felszámolására irányuló globális cselekvési tervét;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Mianmar kormányának és parlamentjének, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, az uniós tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ASEAN főtitkárának, az ASEAN emberi jogokkal foglalkozó kormányközi bizottságának, az ENSZ mianmari emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosának és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0316.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0506.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0089.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0247.


Az ökológiai termékek kereskedelméről szóló, EU–Chile közötti megállapodás***
PDF 242kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05530/2017 – C8-0144/2017 – 2016/0383(NLE))
P8_TA(2017)0352A8-0257/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05530/2017),

–  tekintettel az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között az ökológiai termékek kereskedelméről szóló megállapodás tervezetére (05551/2017),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdése első albekezdésével, a 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikke (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0144/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0257/2017),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Chile kormányának és parlamentjének.


Az EU–Chile társulási megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv (Horvátország csatlakozása) ***
PDF 243kWORD 41k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült harmadik kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (06750/2017 – C8-0225/2017 – 2017/0042(NLE))
P8_TA(2017)0353A8-0277/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06750/2017),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült harmadik kiegészítő jegyzőkönyvre (06905/2017),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0225/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A8-0277/2017),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Chile kormányának és parlamentjének.


Az EU–Chile társulási megállapodás kereskedelmi pillérjének modernizálása
PDF 369kWORD 64k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i ajánlása az Európai Parlament Tanácshoz, Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett, az EU–Chile társulási megállapodás kereskedelmi pillérjének modernizálásáról szóló tárgyalásokról (2017/2057(INI))
P8_TA(2017)0354A8-0267/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, 2002-ben megkötött megállapodásra és annak 2003. február 1-jén hatályba lépett kereskedelmi pillérére(1) (a továbbiakban: a megállapodás),

–  tekintettel az EU–Chile társulási tanács hatodik, 2015. áprilisi ülésének eredményére(2),

–  tekintettel a vegyes konzultatív bizottság 2016. október 5-i záró nyilatkozatára(3),

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497), valamint a Bizottság „A globalizáció előnyünkre fordítása”(4) című, 2017. áprilisi és „Európa szociális dimenziója”(5) című, 2017. májusi vitaanyagaira,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítéleteire és véleményeire (C-350/12 P, 2/13, 1/09), valamint az európai ombudsman 2015. január 6-i határozatára, amellyel lezárta OI/10/2014/RA számú saját kezdeményezésű, a tájékoztatáskérések és a dokumentumokhoz való hozzáférés kezelésére vonatkozó vizsgálatát(6), továbbá tekintettel a Bíróság 2017. május 16-i 2/15 számú véleményére,

–  tekintettel az Európai Parlament a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról (TiSA) szóló tárgyalások tárgyában a Bizottsághoz intézett ajánlásait tartalmazó, 2016. február 3-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzétételéről szóló irányelvre irányuló javaslatra vonatkozóan 2017. július 4-én elfogadott módosításokra(8),

–  tekintettel a szociális és környezetvédelmi normákról, az emberi jogokról és a vállalati felelősségvállalásról szóló 2010. évi parlamenti ajánlások végrehajtásáról szóló, 2016. július 5-i állásfoglalására(9), továbbá az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében a nemzetközi kereskedelempolitikáról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által készített „Az EU–Mexikó átfogó megállapodásban és az EU–Chile társulási megállapodásban szereplő, emberi jogokkal kapcsolatos záradékok hatásai” című tanulmányra(11),

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a multinacionális vállalatokra vonatkozóan kiadott iránymutatásokra, az üzleti és emberi jogok tekintetében irányadó ENSZ-alapelvekre és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) multinacionális vállalatokra és szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatára és az ILO tisztes munka programjára,

–  tekintettel az ENSZ 2015. évi Éghajlat-változási Keretegyezményére (Párizsi Megállapodás), amely 2016. november 4-én lépett hatályba(12), és amelyet Chile is ratifikált,

–  tekintettel az EU–Chile parlamenti vegyes bizottság 2016. november 3-i közös nyilatkozatára(13),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére, 207. cikkének (3) bekezdésére és 217. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság által 2017. május 24-én elfogadott tárgyalási iránymutatásokra,

–  tekintettel a Chiléről szóló, az őslakos népekkel foglalkozó nemzetközi munkacsoport (IWGIA) évkönyvében megjelent, „Az őslakos világ 2016-ban” című cikkre(14),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0267/2017),

A.  mivel „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia megállapítja, hogy „a Bizottságnak továbbra is olyan politikát kell folytatnia, amely a társadalom egésze számára előnyös, és az alapvető gazdasági érdekek mellett előmozdítja az európai és egyetemes normákat és értékeket, nagyobb hangsúlyt helyezve a fenntartható fejlődésre, az emberi jogokra, az adócsalás elleni küzdelemre, a fogyasztóvédelemre, valamint a felelős és tisztességes kereskedelemre”;

B.   mivel az EU és Chile közös értékeket valló közeli partnerek, és mindkét fél elkötelezett a tényleges többoldalú kereskedelmi irányítás és az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a közös boldogulás és biztonság egy szabályozott globális rendszerben való előmozdítása mellett; mivel az Unió Chile harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere; mivel Chile fontos regionális szereplő és Dél-Amerika az utóbbi évtizedekben gyorsan növekvő gazdaságainak egyike, és mivel az országban a reform érdekében tett erőfeszítések még mindig tartanak;

C.  mivel a jelenlegi megállapodást – annak kereskedelmi pillérével együtt – 2002-ben kötötték meg és az alkalmazása alatt 2003-tól kezdve mindkét fél legnagyobb hasznára működött, megkétszerezve az áruforgalmat és növelve a kereskedést a szolgáltatások és a beruházások terén(15); mivel ugyanakkor azóta mind az EU, mind Chile korszerűbb és nagyralátóbb kereskedelmi megállapodásokat kötöttek;

D.  mivel 2016-ban az EU több mint 8,6 milliárd EUR értékben szállított árut Chilébe, Chile pedig 7,4 milliárd EUR értékben az EU-ba; mivel 2015-ben az uniós szolgáltatáskereskedelem értéke Chile felé 3,8 milliárd EUR volt, Chiléé az EU felé pedig 2 milliárd EUR; mivel az uniós külföldi közvetlen befektetések értéke Chilében elérte a 42,8 milliárd EUR-t(16);

E.  mivel a jelenlegi társulási megállapodás fejezetei között nem szerepel a beruházásról, a kkv-król, a szellemitulajdon-jogról, az energiáról és a nemek kérdéséről szóló fejezet, sem pedig a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet, ideértve a munkaügyi vagy környezetvédelmi normák érvényesítésére vonatkozó kötelezettségeket, illetve a bevált gyakorlatok előmozdítását olyan területeken, mint a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatósági garancia;

F.  mivel az EU valamennyi kereskedelmi tárgyalásának meg kell őriznie a kormányok jogát és képességét a közérdekből – pl. a közegészség védelme és fejlesztése, a szociális szolgáltatások, a szociális és fogyasztóvédelem, a közoktatás, a biztonság, a környezet, az állat-jóllét, a közerkölcs, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokszínűség előmozdítása és védelme – való szabályozásra;

G.  mivel az EU kereskedelmi tárgyalásainak garantálniuk kell a felek állat elért legmagasabb szociális, munkaügyi és környezetvédelmi szintet, és eszközként szolgálhatnak a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés előmozdításához mind az EU-ban, mind szerte a világban; mivel a társulási megállapodás korszerűsítése alkalmat jelenthet az EU és tagállamai számára ahhoz, hogy tovább erősítsék a közös magas szintű standardokat és kötelezettségvállalásokat a kereskedelmi megállapodásaikban, különösen a munkavállalói jogok, a környezetvédelem, a fogyasztók jogai és a közjólét terén; mivel a Bizottság bejelentette, hogy megfontolja a szóban forgó kötelezettségvállalások betartatásának különböző módjait, valamint egy szankciókon alapuló mechanizmus kialakítását;

H.  mivel az EU–Chile vegyes bizottság – amelyben mindkét oldalról részt vesznek civil társadalmi szervezetek – 2016. október 4–5-én tartotta első ülését, melynek célja az volt, hogy megvizsgálja a fennálló megállapodás alkalmazását, valamint foglalkozzék a korszerűsítést célzó tárgyalásokkal, felhasználva a civil társadalom véleményét és előmozdítva a kormányzati csatornákon túlmenő párbeszédet és együttműködést az EU és Chile között; mivel a konzultatív vegyes bizottság felállításában történt jelentős késedelem nem ismétlődhet meg a korszerűsített megállapodás kapcsán; mivel amint a korszerűsített megállapodás hatályba lép, a civil társadalom részvételének egyértelmű struktúrákon, a tagsági megoszlás kiegyensúlyozottságán és beszámolási megbízatásokon kell alapulnia;

I.  mivel az EU és Chile többoldalú tárgyalásokban vesz részt a szolgáltatások kereskedelmének további liberalizálása érdekében (TiSA);

J.  mivel Chile nem részes fele, hanem megfigyelője a közbeszerzésekről szóló WTO-megállapodásnak (GPA) és nem vesz részt a környezeti termékekről szóló megállapodásról (EGA) folytatott többoldalú tárgyalásokban;

K.  mivel az 2002. évi EU–Chile társulási megállapodás 45. cikke az együttműködésre vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket, amelyek szerint az „hozzájárul azoknak a politikáknak és programoknak a megerősítéséhez, amelyek javítják, biztosítják és kiterjesztik a férfiak és nők egyenlő részvételét a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet valamennyi területén”;

L.  mivel Chile aláírója a Csendes-óceáni Partnerségnek (TPP), amelynek jövője jelenleg bizonytalan, és mivel Chile a TPP valamennyi aláírójával szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött, és széles körben stabil és megbízható partnernek minősül;

M.  mivel 2010-ben Chile első dél-amerikai országként tagja lett az OECD-nek és stabil makrogazdaságig kerettel rendelkezik;

N.  mivel fontos a megállapodás kereskedelmi pillérének a vállalkozások – különösen a mind az EU-ban, mind Chilében tevékeny kkv-k és a polgárok – számára való, lehető leginkluzívabb módon történő korszerűsítése által biztosított lehetőségek maximális kihasználása; mivel e tekintetben többet lehetne tenni, ideértve többek közt az információ terjesztését, ami jelentősen megtöbbszörözhetné a társulási megállapodásban részt vevő felek számára adódó előnyöket;

O.  mivel Chile kétoldalú beruházási megállapodásokat kötött 17 uniós tagállammal, amelyek tartalma nem tükrözi a beruházási politika legújabb fejleményeit és bevált gyakorlatait, és amelyek helyébe újak kerülnek és alkalmazásuk megszűnik, mihelyt az Unió és Chile között hatályba lép egy beruházási fejezetet is tartalmazó megállapodás;

P.  mivel a chilei jogszabályokban szereplő, aránytalanul szigorú feltételek, amelyeket az uniós halászhajóknak teljesíteniük kell, megakadályozzák az uniós halászhajókat abban, hogy chilei kikötői létesítményeket vegyenek igénybe kirakodás, átrakodás, üzemanyagfelvétel vagy halászati felszerelések beszerzése céljából;

Q.  mivel Chile kivitelének jelenlegi szerkezete élesen különbözik az európai kivitel szerkezetétől, mivel a feldolgozatlan anyagok – réz, gyümölcsök és zöldségek – kivitelének túlsúlya jellemzi;

1.  a következő ajánlást teszi a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EKSZ-nek:

   a) biztosítsák, hogy az Európai Parlament teljes, azonnali és pontos tájékoztatást kapjon a tárgyalások során, mivel egyetértését kell adnia a Chilével kötendő korszerűsített társulási megállapodás megkötéséhez, beleértve annak kereskedelmi pillérét is; ne feledkezzenek meg arról, hogy bár az EUMSZ 217. cikkének megfelelően megkötött társulási megállapodások hagyományosan vegyes jellegűek és a közös kereskedelempolitikán túli területekre is kiterjednek, a Bíróság EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról hozott ítéletét követően az EU-Chile társulási megállapodás korszerűsítését célzó, előre vezető út mélyreható elemzésére van szükség a kereskedelemre vonatkozó kizárólagos és megosztott hatáskörök megőrzése és szétválasztása, valamint az EU és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás a tárgyalási folyamat során mindvégig történő, maradéktalan tiszteletben tartása érdekében, valamint a megállapodások aláírása és megkötése céljából; ezért kössenek két külön megállapodást, világosan különbséget téve egy kereskedelmi és beruházási – kizárólag uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket tárgyaló – megállapodás és egy második – a tagállamokkal megosztott hatáskörökbe tartozó kérdésekre vonatkozó –megállapodás között;
   b) vegyék tudomásul, hogy kétoldalú társulási megállapodásuk hatálybalépése óta mind az EU, mind Chile korszerűbb, nagyralátóbb és átfogóbb kereskedelmi megállapodásokat kötött, valamint hogy a társulási megállapodás számos területre nem terjed ki, amelyek fontosak annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás hozzájáruljon a közös növekedéshez, az egyenlő lehetőségekhez, a méltányos foglalkoztatáshoz és a fenntartható fejlődéshez, beleértve a munkaügyi és környezetvédelmi standardok, az állat-jóllét,valamint a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartását és előmozdítását mindkét fél polgárai javára;
   c) tartsák fontosnak és szükségesnek – különösen annak kereskedelmi pillére tekintetében –az EU–Chile társulási megállapodás korszerűsítésére való törekvést – figyelemmel az elmúlt 15 évben bekövetkezett gazdasági és politikai fejlődésre –, a viszonosság, a kölcsönös haszon és egyensúly szellemében, és vegyék figyelembe a korszerűsítés EU–Chile parlamenti vegyes bizottság általi kitartó támogatását, valamint azt, hogy a vegyes konzultatív bizottság üdvözölte a korszerűsítés felé tett lépéseket;
   d) ne felejtsék el, hogy a globalizációról és a kereskedelmi politikáról Európában és másutt – a nyereség potenciálisan egyenlőtlen elosztása miatt – egy ideje élénk vita folyik; vegyék figyelembe, hogy meg kell előzi a tendenciákat és a lehetséges következményeket, garantálni kell a kereskedelemből származó hasznok inkluzívabb elosztását, valamint megfelelő védelmet kell biztosítani azok számára, akik nem részesülnek a megállapodás előnyeiből és akik az azt követő folyamat során esetleg hátrányos helyzetbe kerülnek; dolgozzanak ki szakpolitikai – az iparitól az adózási és szociális területig terjedő –fellépéseket, elsősorban nemzeti szinten, de egyéb területeken az Unió szintjén is, amelyek meghaladják a kereskedelmi megállapodások rendelkezéseit;
   e) tartsák szem előtt a többoldalú program fontosságát és hogy semmiféle kétoldalú tárgyalással nem szabad akadályozni az előrelépés többoldalú módjára irányuló ambíciót; vegyék figyelembe, hogy az EU és Chile megerősített kétoldalú kapcsolatainak és közös együttműködésének elő kell segíteniük a felek közötti intenzívebb együttműködést és szinergiát multi- és plurilaterális környezetben is; ösztönözzék e tekintetben Chile teljes körű részvételét a környezeti termékekről szóló WTO-megállapodásról (EGA) és a közbeszerzésekről szóló felülvizsgált WTO-megállapodásról (felülvizsgált GPA) folytatott tárgyalásokban;
   f) helyezzék a közös értékeket a korszerűsítési folyamat középpontjába, és valamennyi társulási megállapodáshoz hasonlóan továbbra is illesszenek be emberi jogokkal kapcsolatos záradékot;
   g) gondoskodjanak róla, hogy a korszerűsített társulási megállapodás teljes szövegében garantálja, valamint kifejezetten és egyértelműen szögezze le a felek ahhoz fűződő jogát és képességét, hogy a köz érdekében saját törvényeket és rendeleteket fogadjanak el és alkalmazzanak olyan legitim közpolitikai célok érdekében, mint az emberi jogok, többek közt a vízhez való hozzáférés, a közegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezetvédelem, a közerkölcsök, a szociális védelem és a fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, továbbá a kulturális sokszínűség védelme és előmozdítása; biztosítsák, hogy semmilyen befektetőkártalanítási igény ne tudja aláásni ezeket a célkitűzéseket; hangsúlyozzák e tekintetben, hogy az európai uniós szabadkereskedelmi megállapodásnak nem célja az Unió, annak tagállamai vagy szövetségi szint alatti egységei a köz érdekében történő szabályozáshoz fűződő jogos érdekének korlátozása;
   h) az árukereskedelemről folytatott tárgyalások során törekedjenek a piachoz való hozzáférést nagyralátó módon javítani vámtarifasorok révén és a szükségtelen akadályok felszámolásával, többek közt az uniós hajók kikötői létesítményekhez való hozzáférésének tekintetében, ügyelve arra is, hogy számos érzékeny mezőgazdasági, feldolgozóipari és ipari termék esetében megfelelő bánásmód szükséges, például vámkontingenseket, megfelelő átmeneti időszakokat kell bevezetni vagy szükség esetén kizárást kell alkalmazni; illesszenek be használható és hatékony kétoldalú védzáradékot a kedvezmények ideiglenes felfüggeszthetősége érdekében arra az esetre, ha a korszerűsített társulási megállapodás hatályba lépésének eredményeként a behozatal megnövekedése súlyos hátrányokat okoz az érzékeny ágazatoknak, illetve felmerül ennek kockázata;
   i) tárgyalási irányelveikbe illesszék be a származási szabályok és vámeljárások egyszerűsítésére irányuló célkitűzést, hogy azokat az egyre összetettebbé váló globális értékláncokhoz igazítsák; gondoskodjanak róla, hogy a korszerűsített társulási megállapodás tartalmazzon csalás elleni rendelkezéseket és intézkedéseket, valamint kötelezettségvállalásokat a vámhatóságok közötti átláthatóság, hatékonyság, jogbiztonság és együttműködés növelése céljából, a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának és a felülvizsgált kiotói egyezménynek megfelelően korszerűsítve és egyszerűsítve az eljárásokat;
   j) a szolgáltatáskereskedelemre vonatkozólag vegyék tekintetbe, hogy a jelenlegi társulási megállapodás nem használja ki teljes egészében a szolgáltatási ágazat potenciálját, valamint hogy a korszerűsített társulási megállapodásnak foglalkoznia kell a szükségtelen akadályok problémájával a piaci hozzáférés és a nemzeti elbánás tekintetében; vegyék tekintetbe, hogy a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre (GATS) építve kötelezettségvállalásokat kell tenni, és hogy a szabályokat az újabb fejleményekhez igazodva szükség szerint frissíteni kell majd; zárják ki az audiovizuális szolgáltatásokat a megállapodás alkalmazási köréből; biztosítsák és kifejezetten irányozzák elő, hogy a korszerűsített társulási megállapodás nem gátolja meg a feleket abban, hogy képesek legyenek a köz érdekében közszolgáltatásokat meghatározni, szabályozni, biztosítani és támogatni, semmilyen módon nem kötelezi a kormányokat bármely szolgáltatás magánkézbe adására, nem tiltja a kormányoknak, hogy korábban magánszolgáltatók által biztosított közszolgáltatásokat saját maguk biztosítsanak vagy hogy az állam által korábban magánkézbe adott szolgáltatásokat újra állami ellenőrzés alá vegyenek, és nem akadályozza meg a kormányokat abban, hogy bővítsék a köz számára általuk biztosított szolgáltatások sorát azáltal, hogy kizár minden olyan záradékot, rendelkezést vagy kötelezettségvállalást, amely aláásná az ahhoz szükséges rugalmasságot, hogy az általános gazdasági érdekű jelenlegi és jövőbeli szolgáltatásokat ismét állami ellenőrzés alá helyezzék;
   k) biztosítsák, hogy a korszerűsített megállapodás megállapítja a fokozott szabályozási átláthatósághoz és kölcsönös elismeréshez szükséges lépéseket, beleértve a pártatlanságot és a legmagasabb szintű védelmet garantáló rendelkezéseket a követelmények, minősítések és engedélyek tekintetében, valamint hogy e területeken intézményes mechanizmusokat irányoz elő számos érintett szereplőre – így kkv-kra és a civil társadalom szervezeteire – kiterjedő konzultáció céljából;
   l) biztosítsák, hogy miközben kötelezettségvállalásokat tesznek az üzleti célból érkező természetes személyek belépésének és tartózkodásának megkönnyítése céljából, a külföldi szolgáltatóknak a maguk részéről meg kell felelniük az uniós és tagállami szociális és munkaügyi jogszabályoknak és az alkalmazandó kollektív megállapodásoknak, amikor a munkavállalókat a 4. módozat szerinti kötelezettségvállalás értelmében foglalkoztatják;
   m) biztosítsák, hogy az ambiciózus szabályozási együttműködés és a normák harmonizációja önkéntes maradjon, tartsa tiszteletben a szabályozó hatóságok önállóságát, a kibővített információcserén és igazgatási együttműködésen alapuljon a szükségtelen akadályok és adminisztratív terhek azonosítása céljából, valamint tartsa tiszteletben az elővigyázatosság elvét; tartsák szem előtt, hogy a szabályozási együttműködésnek arra kell irányulnia, hogy a globális gazdaság irányítását szolgálja a fokozottabb konvergencia és együttműködés révén a nemzetközi standardok tekintetében, garantálva a legmagasabb szintű fogyasztó- és környezetvédelmet, a szociális és munkaügyi védelmet;
   n) vegyék figyelembe, hogy a korszerűsített társulási megállapodás a pénzügyi szolgáltatások tekintetében tartalmazzon – az EU–Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) foglaltakhoz hasonló – prudenciális kivételt annak érdekében, hogy a felek rendelkezzenek politikai szabadságfokkal saját pénzügyi és bankágazataik szabályozásához, a pénzügyi rendszer stabilitásának és integritásának biztosítása érdekében; illesszenek be védzáradékokat és általános kivételeket a tőkemozgások és fizetések tekintetében, amelyek akkor alkalmazandók, amikor az utóbbiak súlyos nehézségeket okoznak vagy okozhatnak a gazdasági és monetáris unió zökkenőmentes működése vagy az EU fizetési mérlegének egyensúlya tekintetében;
   o) illesszenek be jó adóügyi kormányzásról szóló rendelkezéseket és átláthatósági standardokat, amelyek megerősítik a felek arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy végrehajtják az adóelkerülés, adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi standardokat, különösen az adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról szóló releváns OECD-ajánlásokat, valamint illesszenek be az automatikus információcserére és a tényleges tulajdonosi viszonyokat feltüntető nyilvános nyilvántartások létrehozására vonatkozó előírásokat a bizalmi vagyonkezelők vonatkozásában és konkrét rendelkezéseket a pénzügyi szolgáltatásokról, tőkemozgásokról és a letelepedésről szóló fejezetekben a vállalatok észrevétlen adótervezésének kizárása érdekében;
   p) ne feledkezzenek el arról, hogy a korrupció aláássa az emberi jogokat, az egyenlőséget, a társadalmi igazságosságot, a kereskedelmet és a tisztességes versenyt, akadályozva a gazdasági növekedést; egy egyértelmű és határozott kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket felvázoló külön szakasz beillesztése révén kifejezetten kötelezzék a feleket a korrupció valamennyi formája elleni küzdelemre és a nemzetközi standardok és a többoldalú korrupcióellenes egyezmények végrehajtására;
   q) vegyék tekintetbe, hogy a közbeszerzés megnyitásáról szóló szigorú rendelkezések – amelyek a legelőnyösebb ajánlat elvét mozdítják elő, amely az ajánlattevők számára szociális, környezeti és innovatív kritériumokat, egyszerűsített eljárásokat és átláthatóságot biztosít, beleértve a más országbeli ajánlattevők tényleges hozzáférését is – hatékony eszközök lehetnek a korrupció elleni küzdelemhez és a közigazgatás integritásának ösztönzéséhez, egyúttal jó ár-érték arányt nyújtva az adófizetőknek; a korszerűsített megállapodás térjen ki a közbeszerzési piacok elérhetőségének javítására – beleértve a nem központi jellegűeket is –, valamint a nemzeti kezelésen alapuló eljárások átláthatóságára, a pártatlanságra és a tisztességességre;
   r) biztosítsák, hogy a beruházási politika magában foglalja a jó kormányzást és a beruházás elősegítését, továbbá alakítsanak ki és állapítsanak meg a befektetőkre vonatkozó kötelezettségeket, javítva egyúttal a befektetők védelmét;
   s) gondoskodjanak róla, hogy a tárgyalási irányelvek utasítsák a Bizottságot korszerű beruházási fejezet végigvitelére, figyelembe véve a nemzetközi szinten alkalmazott legjobb gyakorlatokat, így az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) a fenntartható fejlődést szolgáló beruházáspolitikai keretét és a Bíróság az EU–Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló legutóbbi véleményét;
   t) tegyenek előrelépést a vitarendezési rendszer szükséges nemzetközi megreformálása irányába; törekedjenek arra, hogy minden fél kötelezettséget vállaljon arra, hogy prioritásként kezeli az illetékes bíróságokhoz való fellebbezést, valamint hogy a beruházó és az állam közötti vitarendezést fellebbezési mechanizmussal, szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal és érvényesíthető magatartási kódexszel rendelkező, nyilvános beruházási bírósági rendszerrel váltja fel; vegyék figyelembe a befektetők kötelezettségeit és őrizzék meg a legitim közpolitikai célkitűzések – így az egészségüggyel és a vízellátással, illetve a munkaüggyel és a környezetvédelemmel kapcsolatos célok – eléréséhez szükséges szabályozáshoz való jogot; törekedjenek a komolytalan jogviták megelőzésére és illesszenek be minden demokratikus eljárási garanciát, így az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés jogát (különös tekintettel a kkv-kre), az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, ugyanakkor munkálkodjanak egy multilaterális beruházási bíróság létrehozásán;
   u) biztosítsák, hogy a korszerűsített társulási megállapodás erőteljes és ambiciózus kereskedelmi és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetet tartalmazzon, amely kötelező és érvényesíthető rendelkezéseket foglal magába, amelyek megfelelő és hatékony vitarendezési mechanizmusok hatálya alá tartoznak, ideértve – számos végrehajtási módszer között – egy szankciókon alapuló mechanizmust is, illetve amely lehetővé teszi a szociális partnerek és a civil társadalom számára a megfelelő részvételt; vegyék figyelembe, hogy a kereskedelmi és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetnek egyebek mellett tartalmaznia kell, hogy a felek kötelezettséget vállalnak az ILO alapvető egyezményeiben rögzített elvek nemzeti jogszabályaikban és szabályozásaikban történő elfogadására és megtartására, valamint a frissített ILO-eszközök – különösen a kormányzásra vonatkozó egyezmények, a tisztes munka programja, az őshonos népek jogairól szóló 169. számú ILO-egyezmény, a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról szóló egyezmény, a háztartási alkalmazottakról szóló egyezmény és a családi kötelezettségekkel rendelkező munkavállalókról szóló egyezmény, valamint a migráns munkavállalókra vonatkozó munkaügyi standardok, a vállalati társadalmi felelősségvállalás, ezen belül az ágazati OECD iránymutatások bevezetése és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és egy olyan eljárás, melynek keretében a konzultatív vegyes bizottság keretében fellépő szociális partnerek és a civil társadalom kormányzati konzultáció elindítására szólíthat fel – hatékony alkalmazására;
   v) gondoskodjanak róla – hivatkozva az Uruguayjal és Kanadával folytatott kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokon Chile által elért előrelépésekre –, hogy a felek külön fejezetet szenteljenek a kereskedelem és a nemek közti egyenlőség, illetve a nők társadalmi szerepvállalásának növelése témájának, mely a felek nemzetközi emberi jogokhoz, munkaügyi és szociális standardokhoz való csatlakozásának és azok tiszteletben tartásának kinyilvánításán túl olyan aktív intézkedéseket irányoz elő, amelyek célja, hogy a nők jobban kihasználhassák a korszerűsített társulási megállapodás által kínált lehetőségeket; gondoskodjanak egyebek mellett a munka és a családi élet jobb egyensúlyát és a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést célzó intézkedésekről; biztosítsák – egyebek mellett –, hogy a felek vállaljanak kötelezettséget bontott adatok gyűjtésére, amelyek alapján elvégezhető a korszerűsített társulási megállapodás a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának teljes körű előzetes és utólagos elemzése; törekedjenek a nők vezette vállalkozások (különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k) közbeszerzésekben való részvételének megerősítésére, építve a chilei esélyegyenlőségi minisztérium tapasztalatára, amely 2015-ben létrehozott egy támogatási programot a női vállalkozók részvételének megerősítésére a „Chile Compras” közbeszerzési piac szállítóiként; támogassák a női vállalkozások nemzetközivé válását és a nők a 4. módozat szerinti részvételét; biztosítsák a nemek közti egyenlőséggel foglalkozó szakemberek részvételét a tárgyalócsoportokban és az e fejezet végrehajtásáról szóló, a parlamenti vegyes bizottságban folytatott rendszeres eszmecseréket, amelyekbe a nemek közti egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervezeteket is be kell vonni;
   w) emellett illesszenek be egy átfogó fejezetet a mikrovállalkozásokról és a kkv-król, amely előirányozza a kereskedelem akadálymentesítése tekintetében való előrehaladást és a kereskedelmi akadályok és szükségtelen adminisztratív terhek felszámolását, valamint aktív intézkedéseket irányoz elő annak biztosítása érdekében, hogy a létrejött lehetőségekkel megfelelően élni lehessen és azokról valamennyi fő és potenciális szereplő tudomást szerezzen (azaz egyablakos rendszer, külön erre szánt internetes honlapok létrehozása és ágazati kézikönyvek közreadása útján, amelyek információkat tartalmaznak a kereskedelmet és a beruházást érintő eljárásokról és az e téren kínálkozó új lehetőségekről);
   x) illesszenek be energiaügyi fejezetet, amely többek közt kiterjedne a megújuló energia és a nyersanyagok kérdésére; ismerjék el a többoldalú környezetvédelmi megállapodások (nevezetesen az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás) végrehajtásának fontosságát, illesszenek be kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseket és kötelezettségvállalásokat a nemzetközi eszközökhöz, tárgyalásokhoz és az egymást támogató kereskedelmi és környezetvédelmi politikákhoz való csatlakozás céljából, megfelelve a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek, beleértve a zöld növekedés érdekében vállalt kötelezettségeket, továbbá támogassák és még inkább mozdítsák elő a környezeti javakkal és szolgáltatásokkal, valamint a megújuló energiákkal, illetve az éghajlatbarát technológiákkal összefüggő kereskedelmet és beruházásokat;
   y) fogadjanak el olyan tárgyalási irányelveket, amelyek a témában folytatott hatékony kétoldalú együttműködés és – bizonyos termékek termelése során az állatjólét veszélyeztetése esetén – feltételes liberalizáció révén megerősítik a jelenlegi társulási megállapodásba foglalt állatjóléti rendelkezéseket;
   z) fogadjanak el olyan tárgyalási irányelveket, amelyek – az átláthatóság, az eljárások tisztességes volta és a megkülönböztetésmentesség valamint a támogatásokra vonatkozó szabályok megjelenítésének szándékával – előírásokat fogalmaznak meg a versenyjog érvényesítésével és az egészségügyi és növény-egészségügyi rendelkezésekkel kapcsolatban;
   aa) tartsák szem előtt, hogy minden kereskedelmi megállapodásban az általános célkitűzések között kell szerepelnie a fogyasztói jólétnek, és ügyeljenek rá, hogy a korszerűsített társulási megállapodás kötelezze a feleket a magas szintű fogyasztói biztonság és védelem elérésére, a legmagasabb nemzetközi normákhoz való csatlakozásra és koherens legjobb gyakorlatok kidolgozására, különös tekintettel a fogyasztók védelmére a pénzügyi szolgáltatások, a termékcímkézés és az e-kereskedelem területén;
   ab) fogadják el, hogy a tárgyalások eredményeképpen erőteljes és érvényesíthető rendelkezéseknek kell születniük, amelyek lefedik a szellemi tulajdonjogok valamennyi formájának elismerését és oltalmát, beleértve a földrajzi árujelzésekre vonatkozó – a meglevő társulás megállapodásban szereplő rendelkezésekre épülő, de azokon túlmutató – ambiciózus rendelkezéseket, gondoskodva a jobb piaci hozzáférésről, az érvényesíthetőség megerősítéséről és arról, hogy újabb földrajzi árujelzéseket lehessen hozzáadni; biztosítsák egy olyan, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogról szóló fejezet beillesztését a felülvizsgált társulási megállapodásba, amely garantálja a szükséges rugalmasságot, valamint hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos rendelkezések ne ássák alá a megfizethető alapvető gyógyszerekhez és orvosi kezeléshez való, a hazai közegészségügyi programok keretében történő hozzáférést; biztosítsák, hogy ez a fejezet túlmutasson a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) rendelkezésein;
   ac) biztosítsák, hogy a felek garantálják a lehető legmagasabb szintű átláthatóságot és a részvételt, biztosítva, hogy a tárgyalások céljai teljesülnek, és hogy ehhez állandó és kellően tájékozott párbeszédek társulnak valamennyi érintett féllel, így az érdekelt felekkel, például a vállalkozásokkal, a szakszervezetekkel és a civil társadalommal, ideértve az az őslakos népek képviselőit is; ezekbe vonják be rendszeresen az illetékes parlamenti testületeket – elsősorban az EU–Chile parlamenti vegyes bizottságot és a vegyes konzultatív bizottságot – a társulási megállapodás teljes élettartama során, a tárgyalásoktól kezdve a végrehajtásig és az értékelésig, valamint a végrehajtási szakasz tekintetében támogassák egy hivatalos testület létrejöttét, amely a chilei civil társadalom részvételével foglalkozna, tükrözve a chilei társadalom sokszínűségét, külön figyelemmel az ország őshonos népeire; biztosítsák e célból – az EU tárgyalási stratégiájának aláásása nélkül és Chilével karöltve –, hogy minden vonatkozó információ a lehető legelérhetőbb formában eljusson a széles nyilvánossághoz, beleértve a spanyolra – mint közös hivatalos nyelvre – lefordított tájékoztatókat;
   ad) ne feledkezzenek el a Parlament arra vonatkozó felhívásairól, hogy a kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozó felhatalmazásokat megismerhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, és a társulási megállapodás korszerűsítésére vonatkozó tárgyalási irányelveket elfogadásuk után haladéktalanul közzé kell tenni;
   ae) gondoskodjanak arról, hogy a társulási megállapodás tartalmazza azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a végrehajtás időszakában a gyakorlatban tiszteletben tartsák, beleértve egy korszerű, hatékony államközi vitarendezési mechanizmust is;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és a Chilei Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 352., 2002.12.30., 3. o.
(2) A Tanács 2015. április 21-i 197/15. sz. sajtóközleménye.
(3) http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.events-and-activities-eu-chile-jcc-01-declaration
(4) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/reflection-paper-globalisation_hu.pdf
(5) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/reflection-paper-social-dimension-europe_hu.pdf
(6) https://www.ombudsman.europa.eu/hu/cases/decision.faces/en/58668/html.bookmark
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0041.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0284.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0298.
(10) HL C 99. E, 2012.4.3., 94. o.
(11) www.europarl.europa.eu/thinktank/hu/document.html?reference=EPRS_STU%282017%29558764
(12) http://unfccc.int/files/essential_background/convention/application/pdf/english_paris_agreement.pdf
(13) http://www.europarl.europa.eu/cmsdata/113103/1107500EN.pdf
(14) http://www.iwgia.org/publications/search-pubs?publication_id=740
(15) http://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/countries/chile/
(16) http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113364.pdf


Az európai statisztikai program 2020-ig történő meghosszabbítása ***I
PDF 249kWORD 46k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a program 2018 és 2020 közötti időszakra való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0557 – C8-0367/2016 – 2016/0265(COD))
P8_TA(2017)0355A8-0158/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0557),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0367/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Szerződésekhez csatolt, a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. június 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0158/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. szeptember 14-én került elfogadásra az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló 99/2013/EU rendeletnek a program 2020-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1951 rendelettel.)

(1) HL C 75., 2017.3.10., 53. o.


Az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok ***I
PDF 247kWORD 46k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i jogalkotási állásfoglalása az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0461 – C8-0320/2016 – 2016/0221(COD))
P8_TA(2017)0356A8-0120/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0461),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0320/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2016. szeptember 12-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. június 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0120/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. szeptember 14-én került elfogadásra az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/1991 rendelettel.)

(1) HL C 394., 2016.10.26., 2. o.,
(2) HL C 75., 2017.3.10., 48. o.


Az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv ***I
PDF 564kWORD 89k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-én elfogadott módosításai az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint a 676/2007/EK tanácsi rendelet és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0493 – C8-0336/2016 – 2016/0238(COD))(1)
P8_TA(2017)0357A8-0263/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.
(4)  A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést alkalmazzanak annak biztosítása érdekében, hogy a halászott fajok állománya az MFH-t eredményező szintre álljon vissza és afelett maradjon, valamint ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A tengerek élő biológiai erőforrásai kiaknázásának tekintetében az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy arra kell törekedni, hogy az helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja az MFH-t előállítani képes szintet. Ezért összhangban a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével a vonatkozó kiaknázási szintet– amennyiben lehetséges – 2015-ig el kell érni, és legkésőbb 2020-ig fokozatosan az összes halállomány esetében meg kell valósítani, és ezután fenn kell tartani.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A közös halászati politika céljainak elérése érdekében számos védelmi intézkedést kell elfogadni adott esetben a megfelelő kombinációban, mint például többéves tervek, technikai intézkedések, halászati lehetőségek rögzítése és allokációja.
(5)  A közös halászati politika céljainak elérése érdekében számos védelmi intézkedést kell elfogadni adott esetben a megfelelő kombinációban, mint például többéves tervek, technikai intézkedések, halászati lehetőségek rögzítése és allokációja a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeknek teljes mértékben megfelelő módon.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulnia, és célkitűzéseket, egyértelmű időkeretbe foglalt mennyiségi célokat, védelmi referenciapontokat, valamint biztosítékokat kell tartalmaznia.
(6)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulnia, és célkitűzéseket, egyértelmű időkeretbe foglalt mennyiségi célokat, védelmi referenciapontokat, célkitűzéseket, biztosítékokat, az állományok megőrzésére irányuló célokat, és a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerülése és csökkentése vonatkozásában a rendelet 15. cikkében meghatározott célkitűzések elérésére irányuló műszaki intézkedéseket kell tartalmaznia.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   Ezenkívül az 1380/2013/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságot egy többéves terv keretében fel kell hatalmazni arra, hogy halállomány-helyreállítási területeket hozzon létre.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Egyes közös érdekű állományokat harmadik országok is kiaknáznak, ezért nagyon fontos, hogy az Unió tárgyalásokba kezdjen ezen harmadik országokkal annak biztosítása érdekében, hogy az említett állományokkal fenntartható módon gazdálkodjanak. Formális megállapodás hiányában az Uniónak a hatáskörén belül mindent meg kell tennie közös megállapodás kialakítása érdekében ezen állományok halászatáról, a fenntartható gazdálkodás elősegítése érdekében, amely keretében az Unió piaci szereplői számára egyenlő feltételeket kell biztosítani, végrehajtani és előmozdítani.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  E terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az MFH eléréséhez és fenntartásához az érintett állományokra vonatkozóan, ezáltal hozzájárulva a fogási határértékek alá eső tengerfenéken élő állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettségek végrehajtásához, valamint a halgazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének alkalmazásához.
(10)  A terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó állományok olyan biomassza-szint felett való helyreállítására és tartására vonatkozóan, amely képes biztosítani az MFH-t, ezáltal hozzájárulva a fogási határértékek alá eső tengerfenéken élő állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettségek végrehajtásához és a közös halászati politika társadalmi-gazdasági szempontjainak végrehajtásához és megvalósításához, valamint a halgazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének alkalmazásához azáltal, hogy minimálisra csökkenti a halászati tevékenységeknek az ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásait.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   A tervnek hozzá kell járulnia a 2008/56/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben meghatározott jó környezeti állapothoz, valamint az élőhelyek és fajok kedvező védettségi állapotának eléréséhez a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek1a és a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek1b megfelelően.
_____________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
1b A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket a többéves tervekben meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani.
(11)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani, valamint meg kell felelniük a többéves tervekben meghatározott céloknak, időkereteknek és rátáknak.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   Az 1380/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésének megfelelően, a harmadik országokkal közösen kiaknázott állományokkal lehetőleg a fenti rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti célkitűzésekkel összhangban álló közös megállapodás keretében kell gazdálkodni. Ezen túlmenően az 1380/2013/EU rendelet 1. és 2. cikkében meghatározott célkitűzéseknek, valamint a rendelet 4. cikkének fogalommeghatározásainak érvényesnek kell lenniük a fenti megállapodásokra.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Ahol a célértékek nem állnak rendelkezésre az MFH vonatkozásában, az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.
(14)  Ahol a célértékek nem állnak rendelkezésre a maximális fenntartható hozam vonatkozásában, a többéves tervnek az elővigyázatosság elvén alapuló intézkedéseket kell tartalmaznia a halászati gazdálkodásra vonatkozóan, az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 8. pontjának megfelelően. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adott állománynak a maximális fenntartható hozamot biztosító szint kiaknázási arányaival legalább összehasonlítható szintű védelmét, az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A szabadidős halászat jelentős hatással lehet a halászati erőforrásokra. A tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a szabadidős halászatról, az adatgyűjtésre vonatkozó jogi követelményeknek megfelelően. Amennyiben a szabadidős halászat jelentős negatív hatást gyakorol az erőforrásokra, a tervnek lehetőséget kell biztosítania konkrét, az arányosság elvével összhangban álló gazdálkodási intézkedések meghozására. A szabadidős halászatra vonatkozó bármely uniós szintű gazdálkodási és technikai intézkedésnek arányosnak kell lennie a kitűzött célokkal.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A norvég homár funkcionális egységekre vonatkozóan, ahol ezek rendelkezésre állnak, helyénvaló a következő trigger abundancia szintek használata: minimum abundancia, (Abundance buffer) amely megfelel a Bbuffer referenciapontnak, amelyet az Északi-Tengeri Tanácsadó Testület határozott meg az északi-tengeri homárra vonatkozó hosszú távú gazdálkodási tervben42 és a határ abundancia (Abundancelimit) , amely megfelel az abundancia MSY Btrigger értékének (ekvivalens a Blim értékkel) az ICES által meghatározott módon7.
(16)  A norvég homár funkcionális egységekre vonatkozóan, ahol ezek rendelkezésre állnak, helyénvaló az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) által javasolt következő minimum abundancia (Abundancebuffer) és határ abundancia (Abundancelimit) trigger abundancia szintek használata:
_________________
42 Hosszú távú gazdálkodási terv az északi-tengeri homár vonatkozásában
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha az állomány mérete e szint alá esik. Az elővigyázatossági intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászati lehetőség csökkentését és egyedi védelmi intézkedéseket, ha a tudományos szakvélemény esetén helyzetjavító intézkedésre van szükség. Ezeket az intézkedéseket ki kell egészíteni minden egyéb intézkedéssel a megfelelő esetben, mint például az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedések vagy az 1380/2013/EU rendelet 13. cikke szerinti tagállami intézkedések.
(17)  Megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha az állomány mérete e szint alá esik. Az elővigyázatossági intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászati lehetőség csökkentését és egyedi védelmi intézkedéseket, ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény esetén helyzetjavító intézkedésre van szükség. Ezeket az intézkedéseket ki kell egészíteni minden egyéb intézkedéssel a megfelelő esetben, mint például az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedések vagy az 1380/2013/EU rendelet 13. cikke szerinti tagállami intézkedések.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Helyénvaló a norvég homárra vonatkozó TAC szintnek a IIa és IV ICES zónákban való olyan beállítása, amely megfelel a mindegyik funkcionális egység számára meghatározott fogási határ, valamint a nevezett TAC területen belüli funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegével. Ez azonban nem zárja ki a konkrét funkcionális egységek védelmét célzó intézkedések elfogadását.
(19)  Lehetőleg valamennyi funkcionális egység tekintetében a norvég homárra vonatkozó egyedi TAC-szintet kell meghatározni. A szóban forgó funkcionális egységek védelmére vonatkozóan adott esetben külön intézkedéseket kell hozni.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek egyéb gazdálkodási intézkedéseket is elő kell írnia.
(20)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek egyéb védelmi intézkedéseket – különösen a visszadobás gyakorlatának a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével történő fokozatos felszámolását, illetve a halászat által az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásoknak a minimalizálását célzó intézkedéseket is elő kell írnia, amelyeket adott esetben az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban pontosabban meg kell határozni.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan indokolt megállapítani egy olyan küszöbértéket, amely felett az adott halászhajó az 1224/2009/EK rendelet 43. cikke alapján köteles egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kirakodni. A tagállamoknak ezenkívül az említett kikötők vagy parthoz közeli helyek kijelölésekor a rendelet 43. cikkének (5) bekezdésében foglalt kritériumokat oly módon kell alkalmazniuk, hogy biztosítsák az e rendelet hatálya alá tartozó állományok hatékony ellenőrzését.
(25)  A tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan indokolt megállapítani egy olyan küszöbértéket, amely felett az adott halászhajó az 1224/2009/EK rendelet 43. cikke alapján köteles egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kirakodni. A tagállamoknak ezenkívül az ilyen kikötők vagy parthoz közeli helyek kijelölésekor a rendelet 43. cikkének (5) bekezdésében foglalt kritériumokat oly módon kell alkalmazniuk, hogy biztosítsák az e rendelet hatálya alá tartozó fogások kirakodásának hatékony ellenőrzését.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság időszakosan értékelje a rendelet alkalmazásának megfelelőségét és hatékonyságát. Ezeket az értékeléseket a terv tudományos tanácsadás alapján való rendszeres értékelését követve, és azok alapján kell végezni: a tervet ötévente kell értékelni. Ez az időszak lehetővé teszi a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint regionális intézkedések elfogadását, végrehajtását, illetve az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások szemléltetését. Ez a tudományos testületek által is megkövetelt minimálisan szükséges időszak.
(26)  Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság időszakosan értékelje a rendelet alkalmazásának megfelelőségét és hatékonyságát. Ezeket az értékeléseket a terv rendelkezésre álló legjobb tudományos tanácsadás alapján való rendszeres értékelését követve, és azok alapján kell végezni: A tervet ... [e rendelet hatálybalépésének időpontját követő három év letelte]-ig, majd ezt követően ötévente kell kiértékelni. Ez az időszak lehetővé teszi a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint regionális intézkedések elfogadását, végrehajtását, illetve az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások szemléltetését. Ez a tudományos testületek által is megkövetelt minimálisan szükséges időszak.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: terv) határoz meg az uniós vizek IIa, IIIa és IV ICES zónáinak („Északi-tenger”) a tengerfenéken élő állományaira, valamint az ezen állományokat kiaknázó halászatokra vonatkozóan.
(1)  Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: terv) határoz meg az uniós vizek IIa, IIIa és IV ICES zónáinak (a továbbiakban az „Északi-tenger” kifejezés e három területre vonatkozik) a tengerfenéken élő állományaira, valamint az ezen állományokat kiaknázó halászatokra – a szabadidős halászatot is beleértve – vonatkozóan.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Amennyiben tudományos szakvélemény vagy az érintett tagállam kérése alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2. cikkben említett listát ki kell igazítani, a Bizottság javaslatot nyújthat be e lista módosítására vonatkozóan.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)   Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg továbbá a kirakodási kötelezettség végrehajtásának az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minden, az e cikk (1) bekezdésében már említett állományoktól eltérő faj vonatkozásában.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „Tengerfenéken élő állományok” azok a tőkehal és lepényhal fajok, valamint a norvég homár, amelyek a vízoszlop mélyén vagy annak közelében élnek.
1.  „tengerfenéken élő állományok”: azok a tőkehal- és lepényhal-fajok, porcoshalak, norvég homár (Nephrops Norvegicus) és a norvég garnéla (Pandalus borealis), amelyek a vízoszlop alján vagy annak közelében élnek.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1a.  „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény”: olyan, az ICES vagy HTMGB által megvizsgált tudományos szakvélemény, amely az elérhető legfrissebb adatokon alapul, és teljesíti az 1380/2013/EU rendeletben, különösen annak 25. cikkében foglalt követelményeket.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
1b.   „FMSY-tartomány”: az ICES által kiszámított olyan értéktartomány, amely hosszú távon a maximális fenntartható hozamhoz képest legfeljebb 5 %-os hozamcsökkenést eredményez. Az ICES „irányadó szabály”, amely szerint amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája nem éri el a szaporodóképes állomány biomassza-referenciapontjának legalacsonyabb szintjét (a továbbiakban: MSY Btrigger), az F-et olyan értékre kell csökkenteni, amely nem haladja meg azt a felső határt, amely az FMSY pontértékének, valamint a TAC évében a szaporodóképes állomány biomasszájának a szorzata, osztva az MSY Btrigger értékével.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 c pont (új)
1c.   „MSY F alsó” és „MSY F felső” az FMSY tartomány legalacsonyabb és legmagasabb értékét jelenti.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  „1. csoport”: az alábbiak szerinti azon tengerfenéken élő állományok, amelyekre vonatkozóan e terv célértékeket, mint például FMSY tartományokat és biomasszához kapcsolódó biztosítékokat határoz meg:
2.  „1. csoport”: az alábbiak szerinti azon tengerfenéken élő állományok, amelyekre vonatkozóan e terv az I. és II. mellékletben felsorolt célértékeket, mint például FMSY tartományokat és biomasszához kapcsolódó biztosítékokat határoz meg,:
a)  közönséges tőkehal (Gadus morhua) a IV. alterületen valamint a VIId és a IIIa Nyugat körzetben (Északi-tenger, Keleti-csatorna, Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri tőkehal;
a)  közönséges tőkehal (Gadus morhua) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a VIId (La Manche csatorna keleti része) és a IIIa Nyugat körzetben (Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIId és IIIa Nyugat körzetben;
b)  foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) a IV. alterületen, valamint a VIa és a IIIa nyugati körzetben (Északi-tenger, Skóciától nyugatra, Skagerrak) a továbbiakban foltos tőkehal;
b)  foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a VIa (Skóciától nyugatra) és a IIIa nyugati körzetben (Skagerrak), a továbbiakban foltos tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIa és IIIa Nyugat körzetben;
c)  sima lepényhal (Pleuronectes platessa) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a IIIa részlegben (Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri sima lepényhal;
c)   sima lepényhal (Pleuronectes platessa) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a IIIa körzetben (Skagerrak), a továbbiakban sima lepényhal a IV. alterületen és a IIIa körzetben;
d)  fekete tőkehal (Pollachius virens) a IV. és VI. alterületen és a IIIa körzetben (Északi-tenger, Rockall és Skóciától nyugatra, Skagerrak és Kattegat), a továbbiakban, fekete tőkehal;
d)  fekete tőkehal (Pollachius virens) a IV. (Északi-tenger) és VI. alterületen (Skóciától nyugatra és Rockall) és a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat), a továbbiakban fekete tőkehal a IV. és VI. alterületen, valamint a IIIa körzetben;
e)  közönséges nyelvhal (Solea solea) a IV. alterületen (Északi-tenger), a továbbiakban északi-tengeri közönséges nyelvhal;
e)  közönséges nyelvhal (Solea solea) a IV. alterületen (Északi-tenger), a továbbiakban közönséges nyelvhal a IV. alterületen;
f)  közönséges nyelvhal (Solea solea) a IIIa körzetben és a 22-24. alkörzetben (Skagerrak és Kattegat, Balti-tenger nyugati része), a továbbiakban kattegati nyelvhal;
f)  közönséges nyelvhal (Solea solea) a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat) és a 2224. alkörzetben (Balti-tenger nyugati része), a továbbiakban közönséges nyelvhal a IIIa körzetben és a 22–24. alkörzetben;
g)  vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a IV. alterületen valamint a VIId körzetben (Északi-tenger, La Manche csatorna keleti része), a továbbiakban északi-tengeri vékonybajszú tőkehal. „2. csoport”:
g)  vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a VIId körzetben (La Manche csatorna keleti része), a továbbiakban vékonybajszú tőkehal a IV. alterületen és a VIId körzetben;
ga)  ördöghal (Lophius piscatorius) a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat) és a IV (Északi-tenger) és VI alterületen (Skóciától nyugatra és Rockall);
gb)  norvég garnéla (Pandalus borealis) a IVa körzet keleti részén és a IIIa körzetben;
a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jelen rendelet 18. cikke, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében e pont első bekezdésének és e rendelet I. és II. mellékletének alapján az 1. csoportba tartozó állományok listájának módosítására vonatkozóan, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeknek megfelelően.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont - bevezető szöveg
3.  „2. csoport”: a norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységei (FU), amelyekre vonatkozóan az olyan célértékek, mint az FMSY tartományok és az abundanciával kapcsolatos biztosítékok megállapítására sor került a jelen tervben, amely a következőkből áll:
3.  „2. csoport”: a norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységei (FU), amelyekre vonatkozóan az olyan célértékek, mint az FMSY tartományok és az abundanciával kapcsolatos biztosítékok megállapítására sor került a jelen tervben, az I. és II. mellékletben foglaltak szerint, amely a következőkből áll:
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
8a.   Az érintett halállományok csak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján módosíthatók.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
10.  Az „MSY Btrigger” a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapontja, amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva helyreállítsák az állományokat a hosszú távú MFH előállítására képes szint fölé.
10.  Az „MSY Btrigger” a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapontja, amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva helyreállítsák az állományokat a hosszú távú maximális fenntartható hozam előállítására képes szint fölé.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új)
10a.   „hobbihorgászat”: a tengeri élővilág biológiai erőforrásainak szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tervnek hozzá kell járulnia közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a halászati gazdálkodás elővigyázatossági megközelítésének alkalmazásával, és annak biztosítására törekedve, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása során a halászott fajok állományait visszaállítsák a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szint fölé, és tartsák is fenn ezt a szintet.
(1)  A tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a halászati gazdálkodás 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti elővigyázatossági megközelítésének alkalmazásával, valamint hozzá kell járulnia a halászati tevékenységektől függők megfelelő életszínvonalának biztosításához, tekintettel a társadalmi-gazdasági szempontokra, és annak biztosítására törekedve, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása során a halászott fajok állományait visszaállítsák a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szint fölé, és tartsák is fenn ezt a szintet. A maximális fenntartható hozam elérését lehetővé tevő kiaknázási szintet az e rendelet hatálya alá tartozó összes halállomány esetében a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2020-ig fokozatosan, minden körülmények között meg kell valósítani, és ezt követően fenn kell tartani. Azon a halállományoknak, amelyek tekintetében nem állnak rendelkezésre tudományos szakvélemények és adatok, az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan célértékeket kell teljesíteniük, amelyek biztosítják az adott állományoknak legalább a maximális fenntartható hozamot biztosító szinttel összehasonlítható szintű védelmét.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéssel.
(3)  A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára – kiváltképp a veszélyeztetett élőhelyekre és védett fajokra, többek között a tengeri emlősökre és tengeri madarakra – gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. A terv kiegészíti az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásra vonatkozó ökoszisztéma-alapú megközelítést, valamint az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéseket, illetve a 2009/147/EK és 92/43/EGK irányelvekben foglalt célkitűzéseket és követelményeket, és konzisztens azokkal. A tervnek továbbá intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek a negatív társadalmi-gazdasági következmények enyhítésére irányulnak, és lehetővé teszik az ágazat szereplői számára, hogy hosszú távon nagyobb gazdasági láthatóságra tegyenek szert.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   a tervnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az 1380/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésének megfelelően a harmadik országokkal közösen kiaknázott állományokkal az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti célkitűzésekkel összhangban gazdálkodjanak, valamint hogy a halászati lehetőségek együttesen ne haladják meg az I. mellékletben meghatározott értéktartományokat.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)   A tervnek tekintetbe kell vennie az Unió harmadik országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatait. A harmadik országokkal kötött jövőbeni kétoldalú megállapodásoknak tekintetbe kell venniük a tervet.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulásra, arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.
b)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítése, arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   A terv keretében hozott intézkedéseket az e rendelet 2. cikkének 1a) pontja szerint rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel összhangban kell végrehajtani. A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményt az ICES-nek vagy a HTMGB-nek meg kell vizsgálnia azon időpontig, amelyet az e rendelet 4., 5., 6., illetve 18. cikke, valamint az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke szerinti intézkedések vonatkozásában a Bizottság javasol.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A halászati mortalitás célértékét az 1. és 2. csoport állományainak vonatkozásában a lehető leghamarabb, és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni, és azt követően az I. mellékletben meghatározott tartományokban fenn kell tartani.
(1)  A halászati mortalitás célértékét az 1. és 2. csoport állományainak vonatkozásában a lehető leghamarabb, és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni, és azt követően az I. mellékletben meghatározott tartományokban és a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek megfelelő módon fenn kell tartani.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban a halászati lehetőségeknek meg kell felelniük a jelen rendelet I. mellékletének A. oszlopában meghatározott halászati mortalitási tartományok célértékeinek.
(2)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével és 17. cikkével összhangban a halászati lehetőségeket a tervben megállapított célkitűzésekkel és célértékekkel, valamint a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleménnyel összhangban kell meghatározni és meg kell felelniük a jelen rendelet I. mellékletének A. oszlopában meghatározott halászati mortalitási tartományok célértékeinek.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az 1. és 2. Bekezdéstől eltérve a halászati lehetőségek rögzíthetők olyan szinteken, amelyek a halászati mortalitás alacsonyabb szintjeinek felelnek meg, mint az I. melléklet A. oszlopában szereplő értékek.
(3)  Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a halászati lehetőségeket az I. mellékletben meghatározott halászati mortalitási szinteknél alacsonyabb szinten is lehet rögzíteni.
Módosítás 83 és 99
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (2) és (3) bekezdéstől eltérve egy állományra vonatkozóan a halászati lehetőségek meghatározhatók az I. melléklet B. oszlopában megállapított halászati mortalitási tartományokkal összhangban is, feltéve, hogy az érintett állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának legalacsonyabb szintjére vonatkozó, a II. melléklet A. oszlopában megállapított referenciapontnál nagyobb:
törölve
a)  ha vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;
b)  ha a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez szükség van rá; vagy
c)  az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20%-os változásának elkerülése érdekében.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   A halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy azok biztosítsák, hogy a szaporodóképes állomány biomasszájának szintje kevesebb mint 5%-os valószínűséggel csökkenjen a II. melléklet B. oszlopában meghatározott szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont határértéke (Blim) alá.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)   Amennyiben a Bizottság a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján úgy ítéli meg, hogy a halászati mortalitás I. mellékletben meghatározott tartományai már nem felelnek meg a terv célkitűzéseinek, sürgősen javaslatot nyújthat be az említett tartományok módosítása céljából.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 3. és 4. csoportokban lévő állományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a maximális fenntartható hozammal kapcsolatos tudományos szakvéleményekkel.
(1)  A 3. és 4. csoportokban lévő állományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a maximális fenntartható hozammal kapcsolatosan rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha nem áll rendelkezésre tudományos szakvélemény a maximális fenntartható hozammal összeegyeztethető halászati mortalitási arányra vonatkozóan, a halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a tudományos szakvéleményekkel annak biztosítása érdekében, hogy az állományok fenntarthatósága összhangban álljon az elővigyázatosság elvével.
(2)  Ha nem áll rendelkezésre tudományos szakvélemény és adat a maximális fenntartható hozammal összeegyeztethető halászati mortalitási arányra vonatkozóan, a halászati lehetőségeket és intézkedéseket az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti, a halászati gazdálkodásra vonatkozó elővigyázatossági megközelítés értelmében és az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt célkitűzésekkel összhangban kell meghatározni.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
Az 5. csoportba tartozó állományokat az elővigyázatosság elvén alapulva kell kezelni a tudományos szakvéleményekkel összhangban.
Az 5. csoportba tartozó állományokat az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti, a halászati gazdálkodásra vonatkozó elővigyázatosság elvén alapulva és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleménnyel, valamint e rendelet 3. cikkének (1) és (3) bekezdésében foglalt célkitűzésekkel összhangban kell kezelni. A megfelelő tudományos adatok hiánya nem lehet indokolja a tengerek biológiai erőforrásai megőrzését célzó irányítási intézkedések elhalasztását vagy elmaradását.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amikor a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy egy adott évre vonatkozóan az 1. csoportban lévő állományok szaporodóképes biomasszája az MSY Btrigger érték alatt, vagy a 2. csoportban lévő funkcionális egységek bármelyikének abundanciája a II. melléklet A. oszlopában szereplő Abundancebuffer érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést foganatosítani kell az illető állomány vagy funkcionális egység gyors visszatérésének biztosítására, hogy meghaladják azon szinteket, amelyek képesek a maximális fenntartható hozam biztosítására. Konkrétan, a 4. cikk (2) bekezdésétől eltérően, a halászati lehetőséget olyan szintekre kell beállítani, amelyek összeegyeztethetők a halászati mortalitással, figyelembe véve a biomassza vagy az abundancia csökkenését, amely az I. melléklet A. oszlopban meghatározott tartomány alá csökken.
(1)  Amikor a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy egy adott évre vonatkozóan az 1. csoportban lévő állományok szaporodóképes biomasszája az MSY Btrigger érték alatt, vagy a 2. csoportban lévő funkcionális egységek bármelyikének abundanciája a II. melléklet A. oszlopában szereplő Abundancebuffer érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést foganatosítani kell az illető állomány vagy funkcionális egység gyors visszatérésének biztosítására, hogy meghaladják azon szinteket, amelyek képesek a maximális fenntartható hozam biztosítására. Konkrétan, a 4. cikk (2) bekezdésétől eltérően, a halászati lehetőséget olyan szintekre kell beállítani, amelyek összeegyeztethetők a halászati mortalitással, figyelembe véve a biomassza vagy az abundancia csökkenését, amely a biomassza csökkenéséhez viszonyítva és az ICES „irányadó szabályának” megfelelően az I. melléklet A. oszlopban meghatározott tartomány alá csökken. E tekintetben a 2. cikk 1b) pontjában említett ICES „irányadó szabályokat” kell alkalmazni.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amikor a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy bármely érintett állomány szaporodóképes biomasszája a Blim érték alatt van, vagy a norvég homár bármely funkcionális egységének abundanciája a II. melléklet B. oszlopában szereplő Abundancebuffer érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell foganatosítani az illető állomány vagy funkcionális egység gyors visszatérésének biztosítására, hogy meghaladják azon szinteket, amelyek képesek a maximális fenntartható hozam biztosítására. A 4. cikk (2) és (4) bekezdésétől való eltérés révén az említett korrekciós intézkedéseknek konkrétan magukban kell foglalniuk az érintett állomány halászatának felfüggesztését, és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.
(2)  Amikor a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy bármely érintett állomány szaporodóképes biomasszája a Blim érték alatt van, vagy a norvég homár bármely funkcionális egységének abundanciája a II. melléklet B. oszlopában szereplő Abundancebuffer érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell foganatosítani az illető állomány vagy funkcionális egység gyors visszatérésének biztosítására, hogy meghaladják azon szinteket, amelyek képesek a maximális fenntartható hozam biztosítására. A 4. cikk (2) és (4) bekezdésétől való eltérés révén az említett korrekciós intézkedéseknek konkrétan magukban kell foglalniuk az érintett állomány halászatának felfüggesztését, és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Amikor a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy egy adott évre vonatkozóan az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány szaporodóképes biomasszája az MSY Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy a szóban forgó állomány gyorsan visszatérjen a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé, és a halászati mortalitás a biomassza csökkenéséhez viszonyítva és az ICES „irányadó szabályának” megfelelően lineárisan csökkenjen. E tekintetben a 2. cikk (1) bekezdésének 1b) pontjában említett ICES „irányadó szabályokat” kell alkalmazni.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)   Amikor a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány szaporodóképes biomasszája a Blim vagy egy ennek megfelelő határérték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a szóban forgó állomány gyorsan visszatérjen a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé. Ezek a korrekciós intézkedések különösen a halászati lehetőségek arányos csökkentésére és az állomány célzott halászatának felfüggesztésére terjedhetnek ki.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 c bekezdés (új)
(2c)   Az e cikkben említett korrekciós intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:
a)  az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikkével összhangban hozott sürgősségi intézkedések;
b)  az e rendelet 11. és 11a. cikkével összhangban meghozott intézkedések.
Az e cikkben említett intézkedéseket a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismételődésével összhangban kell kiválasztani, amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája az (1) bekezdésben említett szintek alatt van.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – cím
A 3–7. csoportra vonatkozó különleges védelmi intézkedések
Különleges védelmi intézkedések
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Ha a tudományos szakvélemények szerint korrekciós intézkedésekre van szükség a 3–7. csoportba tartozó bármelyik tengerfenéken élő állomány védelme érdekében, vagy ha az 1. csoportba tartozó bármelyik állomány szaporodóképes biomasszája, illetve a 2. csoportba tartozó bármelyik funkcionális egység abundanciája egy adott évre vonatkozóan a jelen rendelet II. mellékletének A. oszlopában szereplő védelmi referenciapontok alatt van, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megfelelő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jelen rendelet 18. cikke, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében a következőkre vonatkozóan:
Ha a tudományos szakvélemények szerint további intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi halászattal az e rendelet 3. cikke szerint gazdálkodjanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megfelelő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jelen rendelet 18. cikke, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében. A 18. cikk (1) és (3) bekezdésétől eltérően a Bizottság az említett bekezdések szerinti közös ajánlás hiányában is fogadhat el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a következőkre vonatkozhatnak:
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a halászeszközök jellemzői, különösen a szembőség, a horogméret, a eszköz felépítése, a fonalvastagság, az eszközök mérete vagy a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében alkalmazott szelekciós eszközök használata;
a)  a halászeszközök jellemzőinek és műszaki előírásainak meghatározása, különösen a szembőség, a horogméret, az eszköz felépítése, a fonalvastagság, az eszközök mérete vagy a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében alkalmazott szelekciós eszközök használata, kiváltképp a nem szándékos fogások csökkentésére;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
Ívóhelyek és halállomány-helyreállítási területek kijelölése
A tagállamok legkésőbb 2020-ig ívóhelyeket és területeket jelölnek ki, amelyek tekintetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy ott magas koncentrációban találhatók a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő halak és az ívóhelyek, és e rendelet 12. cikkének (2) bekezdésének megfelelően közös ajánlásokat készítenek az e rendelet hatálya alá tartozó állományok számára halállomány-helyreállítási területek kijelölésére.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – cím
Teljes kifogható mennyiség
Halászati lehetőségek
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A tagállamok számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek kiosztása során a tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 17. cikke szerinti objektív és átlátható kritériumokat vesznek figyelembe.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)   A harmadik országokkal megosztott állományokkal való közös gazdálkodás során a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően halászati lehetőségeket cseréljenek.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 8. cikk sérelme nélkül a norvég homár állományára vonatkozó TAC értéknek a IIa és IV ICES zónákban meg kell egyeznie a funkcionális egységek fogási korlátozásainak és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegével.
(2)  A norvég homár állományára vonatkozóan a IIa és IV ICES zónákban az egyes funkcionális egységek esetében fogási korlátozásokat és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek esetében közös TAC-értéket kell meghatározni.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
A hobbihorgászat hatása
(1)  A szabadidős halászat fogásaira vonatkozó minden rendelkezésre álló adatot meg kell vizsgálni az általa a szabályozott fajok állományaira gyakorolt valószínűsíthető hatás értékelése érdekében.
(2)  A Tanács mérlegeli az első bekezdés által előírt értékelést. Azon állományok esetében, amelyek esetében jelentősnek ítéli a szabadidős halászatot, a Tanács a halászati lehetőségek meghatározása során figyelembe veszi a szabadidős halászat fogásait, többek között a következők révén:
a)  tekintetbe véve a szabadidős halászat – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján – becsült fogásainak, valamint a kereskedelmi halászati lehetőségek – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján – becsült fogásainak összegét, amely a halászati mortalitás célértékének megfelelő teljes fogást adja;
b)  korlátozásokat vetve ki a szabadidős halászatra, többek között a napi legnagyobb kifogható mennyiségre és a halászati tilalmi időszakra vonatkozóan; vagy
c)  egyéb megfelelőnek ítélt eszköz révén.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – cím
Az 1–7. csoport kirakodási kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezések
A kirakodási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  mentesítés a kirakodási kötelezettség alkalmazása alól azon fajokra vonatkozóan, amelyek esetében a tudományos bizonyítékok szerint magas a túlélési arány, figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a kirakodási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében; és
a)  mentesítés a kirakodási kötelezettség alkalmazása alól azon fajokra vonatkozóan, amelyek esetében a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény szerint magas a túlélési arány, figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a kirakodási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében; és
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a fogások dokumentálására vonatkozó konkrét rendelkezések, mindenekelőtt a kirakodási kötelezettség teljesítésének nyomon követése céljából; és
c)  a fogások dokumentálására vonatkozó konkrét rendelkezések, mindenekelőtt a nyomon követés és ellenőrzés céljából, annak érdekében, hogy a kirakodási kötelezettség teljes körű teljesítésének biztosítása révén biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket; és
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 a bekezdés (új)
Az e cikk első bekezdésében meghatározott intézkedések hozzájárulnak az e rendelet 3. cikkében felsorolt célkitűzések – különösen a növendék halak és az ívó halak védelmének – megvalósításához.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
Technikai intézkedések
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő technikai intézkedésekre vonatkozóan:
a)  a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;
b)  a halászeszközök módosítására vagy az azokhoz tartozó további eszközökre vonatkozó előírások a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;
c)  meghatározott halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozás vagy tilalom meghatározott területeken vagy időszakokban, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő vagy nem célzott halfajok védelme vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében; és
d)  minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi állomány tekintetében, a növendék tengeri élőlények védelme céljából.
(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 bekezdés
(2)   E cikk 1. bekezdésének alkalmazásában azok a tagállamok, amelyek közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkeznek, közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint, első alkalommal legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül, azt követően pedig a terv értékelésének a 17. cikkel összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül. Akkor is benyújthatnak ilyen ajánlásokat, ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány helyzetében. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év július 1-jéig kell benyújtani.
(2)  E cikk 1. bekezdésének alkalmazásában azok a tagállamok, amelyek közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkeznek, közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint, első alkalommal legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül, azt követően pedig a terv értékelésének a 17. cikkel összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül. Akkor is benyújthatnak ilyen ajánlásokat, ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány helyzetében. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év július 1-jéig kell benyújtani.
Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdésétől eltérően, a Bizottság az említett bekezdések szerinti közös ajánlás hiányában is fogadhat el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
Legalább öt évvel e rendelet hatálybalépése után, valamint azt követően ötévente, a Bizottságnak gondoskodnia kell a terv azon állományokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről, amelyekre a rendelet vonatkozik, valamint a nevezett állományokat kiaknázó halászatokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről. Az említett értékelések eredményeit a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Legalább három évvel e rendelet hatálybalépése után, valamint azt követően ötévente a Bizottságnak gondoskodnia kell a terv azon állományokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről, amelyekre a rendelet vonatkozik, valamint a nevezett állományokat kiaknázó halászatokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről, valamint arról, milyen mértékben teljesültek e rendelet célkitűzései, köztük a halállományok helyreállítása és a maximális hozam biztosítására képes szint feletti szinten tartása, és a jó környezeti állapot felé tett előrelépés. Az említett értékelések eredményeit a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság, amennyiben ez szükséges, egy korábbi időpontban is nyújthat be jelentést.
A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet célkitűzéseinek eléréséről és a vizekben található halállományok helyzetéről, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó állományokról, az uniós vizeken, valamint egyes nem uniós vizeken az éves halászati lehetőségeket rögzítő rendelet elfogadását követően a lehető leghamarabb. A jelentést mellékelni kell az 1380/2013/EU rendelet 50. cikkében említett éves jelentéshez.
E jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a)  átfogó tudományos vélemény, amely alapján a halászati lehetőségeket megállapították; és
b)  tudományos igazolás, amely kimutatja, hogy a meghatározott halászati lehetőségek összhangban állnak e rendelet rendelkezéseivel, különösen a halászati mortalitás célértékeivel
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
18 a cikk (új)
18a. cikk
Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatás
A terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának alkalmazásában úgy tekintendők, mint a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetéséhez szükséges intézkedések.
(Ennek a cikknek a X. fejezetben kellett volna szerepelni.)
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

1.  1. csoport

Állomány

A maximális fenntartható hozam elérésével összhangban lévő halászati mortalitás célértéke (FMSY)

A.  oszlop

B.  oszlop

Északi-tengeri tőkehal

0,22 – 0,33

0,33 – 0,49

Foltos tőkehal

0,25 – 0,37

0,37 – 0,52

Északi-tengeri sima lepényhal

0,13 – 0,19

0,19 – 0,27

Fekete tőkehal

0,20 – 0,32

0,32 – 0,43

Északi-tengeri közönséges nyelvhal

0,11 – 0,20

0,20 – 0,37

Kattegati közönséges nyelvhal

0,19 – 0,22

0,22 – 0,26

Északi-tengerivékonybajszú tőkehal

Nincs meghatározva

Nincs meghatározva

2.  2. csoport

Norvég homár funkcionális egység (FU)

A maximális fenntartható hozam elérésével összhangban lévő halászati mortalitás célértéke (FMSY) (mint fogási arány)

A.  oszlop

B.  oszlop

IIIa FU 3 és 4 alkörzet

0,056 – 0,079

0,079 – 0,079

Farn Deeps FU 6

0,07 – 0,081

0,081 – 0,081

Fladen Ground FU 7

0,066 – 0,075

0,075 – 0,075

Firth of Forth FU 8

0,106 – 0,163

0,163 – 0,163

Moray Firth FU 9

0,091 – 0,118

0,118 – 0,118

Módosítás

1.  1. csoport

A táblázatban feltüntetett értékek az ICES különleges kérelemre („EU kérés az ICES irányában a megfelelő FMSY tartományok iránt, különböző északi-tengeri és balti-tengeri állományok vonatkozásában”) adott legújabb szakvéleményéből származnak

ÁLLOMÁNY

A maximális fenntartható hozam elérésével összhangban lévő halászati mortalitás célértéke (FMSY)

Tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIId és a IIIa nyugati körzetben

FMSY alsó - FMSY

 

Foltos tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIa és a IIIa nyugati körzetben

FMSY alsó - FMSY

 

Sima lepényhal a IV. alterületen és a IIIa körzetben

FMSY alsó - FMSY

 

Fekete tőkehal a IV. és VI. alterületen, valamint a IIIa körzetben

FMSY alsó - FMSY

 

Közönséges nyelvhal a IV. alterületen

FMSY alsó - FMSY

 

Közönséges nyelvhal a IIIa körzetben és a 22–24. alkörzetben

FMSY alsó - FMSY

 

Vékonybajszú tőkehal a IV. alterületen és a VIId körzetben

FMSY alsó - FMSY

 

Ördöghal a IIIa körzetben és a IV és VI alterületen

FMSY alsó - FMSY

 

Norvég garnéla a IVa körzet keleti részén és a IIIa körzetben

FMSY alsó - FMSY

 

2.  2. csoport

A táblázatban feltüntetett értékek az ICES különleges kérelemre („EU kérés az ICES irányában a megfelelő FMSY tartományok iránt, különböző északi-tengeri és balti-tengeri állományok vonatkozásában”) adott legújabb szakvéleményéből származnak

Norvég homár funkcionális egység (FU)

A maximális fenntartható hozam elérésével összhangban lévő halászati mortalitás célértéke (FMSY) (mint fogási arány)

 

A.  oszlop

 

IIIa FU 3 és 4 alkörzet

FMSY alsó - FMSY

 

Farn Deeps FU 6

FMSY alsó - FMSY

 

Fladen Ground FU 7

FMSY alsó - FMSY

 

Firth of Forth FU 8

FMSY alsó - FMSY

 

Moray Firth FU 9

FMSY alsó - FMSY

 

Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
2 melléklet
II. melléklet
II. melléklet
Védelmi referenciapontok
Védelmi referenciapontok
(a 7. cikkben említettek szerint)
(a 7. cikkben említettek szerint)
1.  1. csoport
1.  1. csoport
ÁLLOMÁNY
Minimális szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont (tonnában kifejezve) (MSY Btrigger)
A biomassza-határérték referenciapontja (tonnában kifejezve) (Blim)

ÁLLOMÁNY
Minimális szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont (tonnában kifejezve) (MSY Btrigger)
A biomassza-határérték referenciapontja (tonnában kifejezve) (Blim)




A.  oszlop
B.  oszlop

Északi-tengeri tőkehal
165 000
118 000

Tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIId és a IIIa nyugati körzetben
165 000
118 000

Foltos tőkehal
88 000
63 000

Foltos tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIa és a IIIa nyugati körzetben
88 000
63 000

Északi-tengeri sima lepényhal
230 000
160 000

Sima lepényhal a IV. alterületen és a IIIa körzetben
230 000
160 000

Fekete tőkehal
200 000
106 000

Fekete tőkehal a IV. és VI. alterületen, valamint a IIIa körzetben
150 000
106 000

Északi-tengeri közönséges nyelvhal
37 000
26 300

Közönséges nyelvhal a IV. alterületen
37 000
26 300

Kattegati közönséges nyelvhal
2 600
1 850

Közönséges nyelvhal a IIIa körzetben és a 22–24. alkörzetben
2 600
1 850

Északi-tengeri vékonybajszú tőkehal
Nincs meghatározva
Nincs meghatározva

Vékonybajszú tőkehal a IV. alterületen és a VIId körzetben
Nincs meghatározva
Nincs meghatározva





Ördöghal a IIIa körzetben és a IV és VI alterületen
Nincs meghatározva
Nincs meghatározva





Norvég garnéla a IVa körzet keleti részén és a IIIa körzetben
Nincs meghatározva
Nincs meghatározva

2.  2. csoport
2.  2. csoport
Norvég homár funkcionális egység (FU)
Minimális abundancia referenciapontja (millióban) (Abundancebuffer)
Az abundancia-határérték referenciapontja (millióban) (Abundancebuffer)

Norvég homár funkcionális egység (FU)
Minimális abundancia referenciapontja (millióban) (Abundancebuffer)
Az abundancia-határérték referenciapontja (millióban) (Abundancebuffer)




A.  oszlop
B.  oszlop

IIIa FU 3 és 4 alkörzet
NA
NA

IIIa FU 3 és 4 alkörzet
NA
NA

Farn Deeps FU 6
999
858

Farn Deeps FU 6
999
858

Fladen Ground FU 7
3 583
2 767

Fladen Ground FU 7
3 583
2 767

Firth of Forth FU 8
362
292

Firth of Forth FU 8
362
292

Moray Firth FU 9
262
262

Moray Firth FU 9
262
262

Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
IIa.  melléklet
Tilalom hatálya alá tartozó fajok
a)   csillagrája (Amblyraja radiata);
b)   a következő fűrészesrája-félék:
i.   késfogú fűrészesrája (Anoxypristis cuspidata);
ii.   törpe fűrészesrája (Pristis clavata);
iii.   nagy fűrészesrája (Pristis pectinata);
iv.   közönséges fűrészhal (Pristis pristis);
v.   zöld fűrészesrája (Pristis zijsron);
c)   óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias);
d)   sima rája (Dipturus batis) mindkét fajtája (Dipturus cf. flossada und Dipturus cf. intermedia);
e)   sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus) az ICES IV. alterületen és az ICES IIIa körzetben található uniós vizekben;
f)   Alfréd-ördögrája (Manta alfredi);
g)   atlanti ördögrája (Manta birostris);
h)   a következő rájafélék:
i.   ördögrája (Mobula mobular)
ii.   guineai kis ördögrája (Mobula rochebrunei);
iii.   tüskésfarkú ördögrája (Mobula japanica);
iv.   sima ördögrája (Mobula thurstoni);
v.   törpe ördögrája (Mobula eregoodootenkee);
vi.   Munk ördögrájája (Mobula munkiana);
vii.   chilei ördögrája (Mobula tarapacana);
viii.   rövidúszójú ördögrája (Mobula kuhlii);
ix.   kis ördögrája (Mobula hypostoma);
i.   tüskés rája (Raja clavata) az ICES IIIa. körzetben található uniós vizekben;
j)   hegedűrája-félék (Rhinobatidae);
k)   angyalrája (Squatina squatina);
l)   lazac (Salmo salar) és tengeri pisztráng (Salmo trutta) az ICES II. és IV. (uniós vizek) alterületen található tagállami alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldes sávon kívüli vizeken bármilyen vontatott hálóval folytatott halászat során;
m)   ikrás nőstény languszta (Palinuridae spp.) és ikrás nőstény homár (Homarus gammarus), kivéve közvetlen állománypótlás vagy áttelepítés céljából;

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0263/2017).


Az uniós intézmények átláthatósága, elszámoltathatósága és feddhetetlensége
PDF 554kWORD 59k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről (2015/2041(INI))
P8_TA(2017)0358A8-0133/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament 2014. április 15-i, az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás módosításáról szóló határozatára(1),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 9. és 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–  tekintettel az uniós intézmények mellett működő érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységi keretének fejlesztéséről szóló, 2008. május 8-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a nyilvántartásba nem vett lobbistákkal való megbeszélések tilalmáról és a lobbistákkal folytatott megbeszélésekre vonatkozó információk közzétételéről szóló, 2014. november 25-i bizottsági határozatra,

–  tekintettel a 2011–2013. évben a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló (az eljárási szabályzat 104. cikkének (7) bekezdése), 2014. március 11-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a lobbitevékenység átláthatóságához és integritásához fűződő elveire,

–  tekintettel a Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálatáról szóló, 2016. december 13-i határozatára(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Jogi Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0133/2017),

A.  mivel „az Unió tiszteletben tartja a polgárai közötti egyenlőség elvét, és az Unió intézményei, szervei és hivatalai valamennyi uniós polgárt egyenlő figyelemben részesítik” (az EUSZ 9. cikke); mivel „minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében” (az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése és hasonló 13. preambulumbekezdése), és „a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni” (1. cikkének (2) bekezdése és 9. cikke); mivel „az Unió intézményei, testületei és ügynökségei a lehető legnyíltabban kötelesek végezni munkájukat” (az EUMSZ 15. cikk (1) bekezdése);

B.  mivel az uniós intézmények már előreléptek a nyitottabbá válás útján, és az átláthatóság, elszámoltathatóság és feddhetetlenség tekintetében számos vonatkozásban már a nemzeti és regionális politikai intézmények előtt járnak;

C.  mivel a jogalkotók és a társadalom közötti párbeszéd csakúgy, mint az érdekek képviselete, a demokrácia lényeges része, és mivel a jogalkotási folyamatban a különböző érdekek képviselete a képviselők számára információkkal és szakértelemmel szolgál, és döntő jelentősége van a pluralista társadalmak megfelelő működése szempontjából;

D.  mivel az Unió egyre inkább eltávolodik polgáraitól, ezért növelni kell a média érdeklődését az uniós ügyek iránt, és az uniós intézményeknek a lehető legmagasabb átláthatósági, elszámoltathatósági és feddhetetlenségi normákra kell törekedniük; mivel ezek az elvek kulcsfontosságú és egymást kiegészítő alkotóelemek az uniós intézményeken belüli jó kormányzás előmozdításában és annak biztosításában, hogy az Unió működése és döntéshozatali folyamata nyitottabb legyen, és az uniós intézményeken belüli kultúra vezérelvét kell képezniük;

E.  mivel a demokrácia, a minőségi kormányzás és a hatékony döntéshozatal szempontjából alapvető fontosságú a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalma; mivel csökkenteni kell az Unióban az elszámoltathatóság tekintetében tapasztalható hiányosságokat, és együttműködőbb vizsgálati módok irányába kell előrelépni, amelyek ötvözik a demokratikus felügyeleti, ellenőrzési és hitelesítési tevékenységeket, és egyúttal nagyobb átláthatóságot biztosítanak;

F.  mivel a nem átlátható, egyoldalú érdekképviselet a korrupció kockázatához vezethet, és komoly fenyegetést jelenthet a politikai döntéshozók integritására, valamint a nyilvánosságnak az uniós intézmények iránt táplált bizalmára nézve; mivel a korrupció jelentős pénzügyi következményekkel jár, és súlyos fenyegetést jelent a demokráciára, a jogállamiságra és a közberuházásokra nézve;

G.  mivel a kötelező átláthatósági nyilvántartás új jogalapját képező jogi aktusra van szükség a nyilvántartásba felveendő tevékenységek jogi meghatározásához, ami hozzájárulna az átláthatóság, az integritásra és az elszámoltathatóságra vonatkozó, nem egyértelmű meghatározások és értelmezések tisztázásához;

H.  mivel bizonyos tagállamokban már létrehoztak nemzeti átláthatósági nyilvántartásokat;

I.  mivel az Alapjogi Charta 42. cikkével és az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összefüggésben az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdésében lefektetett átláthatósági követelménnyel összhangban az Unió minden polgárának joga van az uniós intézmények, szervek és hivatalok dokumentumaihoz való hozzáféréshez(5);

Az átláthatósági nyilvántartás lehető legnagyobb fokú kötelezővé tétele

1.  üdvözli az Elnökség döntését, amely szerint felkéri majd az igazgatást egységes formátum kidolgozására az előadók és a vélemények előadói számára önkéntes jogalkotási lábnyom létrehozása tekintetében, közzétéve, hogy mely érdekképviselőkkel és szervezetekkel folytattak konzultációt; ezt az egységes formátumot számítógépes eszközként is rendelkezésre kellene bocsátani;

2.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2016. december 13-án felülvizsgálta az eljárási szabályzatot, és ennek megfelelően a képviselőknek el kell fogadniuk azt a rendszeres gyakorlatot, amely szerint kizárólag az átláthatósági nyilvántartásban szereplő érdekképviselőkkel találkozhatnak, és kéri, hogy ez a rendszer terjedjen ki az érdekképviselők és a főtitkárok, főigazgatók és a képviselőcsoportok főtitkárai közötti találkozókra is; felhívja a képviselőket és alkalmazottaikat annak ellenőrzésére, hogy azok az érdekképviselők, akikkel megbeszélést kívánnak folytatni, szerepelnek-e a nyilvántartásban, és ha nem, akkor kérjék meg őket, hogy a lehető legrövidebb időn belül, de még a megbeszélés alatt vétessék fel magukat a nyilvántartásba; nyomatékosan kéri a Tanácsot, hogy vezessen be hasonló rendelkezést, amely az állandó képviseletekre is kiterjed; úgy véli, hogy az átláthatósági nyilvántartásban szereplőket kötelezni kell olyan dokumentumok benyújtására, amelyek igazolják, hogy a megadott információk pontosan megfelelnek a valóságnak;

3.  emlékeztet arra, hogy a megbeszélésekre vonatkozó tájékoztatás közzétételéről szóló 2014. november 25-i bizottsági határozat tartalmazza az „érdekképviselőkkel tartott megbeszélések” fogalmának meghatározásait; emlékeztet azokra a rendelkezésekre, amelyek meghatározzák, hogy az 1049/2001/EK rendelet szerint mely információk kezelhetők bizalmasan; úgy véli, hogy az ilyen megbeszélésekre vonatkozó rendelkezések nem korlátozódhatnak „kétoldalú” megbeszélésekre, hanem ki kell terjedniük a nemzetközi szervezetekkel folytatott megbeszélésekre is;

4.  úgy véli, hogy az előadóknak, árnyékelőadóknak és bizottsági elnököknek a saját felelősségi körükbe tartozó ügyek tekintetében jogalkotási lábnyom formájában közzé kellene tenniük az érdekképviselőkkel folytatott azon találkozóikat, amelyek az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartoznak, és ez alól bármely kivételnek a jóhiszeműen eljáró bejelentők életét és szabadságát kell védenie;

5.  felhívja az Elnökséget, hogy teremtse meg a szükséges eszközöket ahhoz, hogy a képviselők – amennyiben úgy kívánják – online európai parlamenti profiljukon közzétehessék az érdekképviselőkkel folytatott megbeszéléseket;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy a Bizottság minden vezető tisztviselőjére (az osztályvezetői rangtól kezdve) tegye kötelezővé azt a gyakorlatot, hogy csak az átláthatósági nyilvántartásban szereplő szervezetekkel vagy önfoglalkoztató magánszemélyekkel folytathatnak megbeszéléseket;

7.  nyomatékosan felhívja a Bizottság, hogy tegye közzé az uniós politikai döntéshozatali folyamatban érdemleges szerepet betöltő minden bizottsági alkalmazott külső szervezetekkel folytatott megbeszéléseit, figyelembe véve egyúttal a szükséges adatvédelmi szabályokat is; az e megbeszéléseken részt vevő egyéb alkalmazottak tekintetében az őket küldő osztály vagy szerv nevét kell közzétenni;

8.  támogatja a Bizottság által az uniós intézményekhez és azok személyi állományaihoz, valamint az uniós ügynökségekhez intézett felhívását, amely szerint tartózkodjanak az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó, de a nyilvántartásban nem szereplő érdekképviselők felszólalóként történő meghívásától, ne vállalják ilyen szereplők felkérésére események védnökségét vagy uniós épületekben történő megrendezését, és ne tegyék számukra lehetővé a Bizottság tanácsadói testületeiben való részvételt;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy egyablakos online portálon tegyen a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé minden olyan információt, amelynek tárgyát uniós intézményeknél gyakorolt érdekképviselet, érdekeltségi nyilatkozatok, bizonyított összeférhetetlenség vagy szakértői csoportok képezik;

10.  bátorítja a Bizottságot az alulképviselt érdekek érvényre juttatása révén nagyobb egyensúlyt teremtő intézkedések kidolgozására;

11.  úgy véli, hogy az Európai Parlament előadóvá, árnyékelőadóvá vagy bizottsági elnökké kinevezett képviselői az uniós jogalkotás folyamán betöltött szerepükből fakadóan különleges felelősséget viselnek az érdekképviselőkkel fenntartott kapcsolataik átláthatósága tekintetében;

12.  úgy véli, hogy az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett szereplők számára kötelezővé kell tenni, hogy időben frissítsék a nyilvántartás hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységükkel kapcsolatos kiadásaikra vonatkozó adatokat, amennyiben e kiadások meghaladják a szóban forgó kategória tekintetében előírt küszöbértéket;

13.  úgy véli, hogy az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett szereplők számára kötelezővé kell tenni, hogy a nyilvántartásban közzétegyék adományozóik jegyzékét és a 3000 euró értéket meghaladó értékű adományaikat, éves összesítésben feltüntetve az egyedi adományok jellegét és értékét; a 12 000 euró értéket meghaladó adományokat azonnal be kell jelenteni;

14.  megismétli régóta hangoztatott felhívását, amely szerint ha intézményközi megállapodás révén nem lehetséges minden joghézagot felszámolni és minden érdekképviselőre érvényes, maradéktalanul kötelező nyilvántartást megteremteni, akkor az átláthatósági nyilvántartást jogi aktussal kell alátámasztani; úgy véli, hogy az e jogi aktusra vonatkozó javaslatban figyelembe kell venni az intézményközi megállapodásban tett változtatásoknak köszönhető előrelépést, valamint a Parlament magatartási kódexét; emlékezteti a Bizottságot a Parlament 2014. április 15-i határozatában kifejezésre juttatott felhívására, amely szerint a Bizottság az EUMSZ 352. cikke alapján 2016 végéig terjesszen elő jogalkotási javaslatot a kötelező átláthatósági nyilvántartás tekintetében;

15.  megismétli a Tanácshoz és annak előkészítő testületeihez intézett felhívását, hogy a lehető legrövidebb időn belül csatlakozzanak az átláthatósági nyilvántartáshoz; felhívja a tagállamokat az érdekképviselet átláthatóságát előmozdító jogszabályok bevezetésére; felhívja a tagállamokat olyan jogszabályok bevezetésére, amelyek biztosítják, hogy az érdekképviselők átláthatóvá tegyék az európai jogalkotás befolyásolása céljából nemzeti politikusokkal és a közigazgatással fenntartott kapcsolataikat;

Átláthatóság, elszámoltathatóság és feddhetetlenség az érdekképviselőkkel fenntartott kapcsolatok során

16.  emlékeztet 2016. december 13-i határozatára, amelynek értelmében visszavonja az előjogokat mindenkitől, aki kivizsgálások, meghallgatások vagy tényfeltáró célzatú bizottsági ülések során nem hajlandó együttműködni; felhívja a Bizottságot, hogy a nyilvántartásba felvett szereplőkre vonatkozó magatartási kódex további módosítása révén ösztönözze e szereplőket, hogy a lehető legnagyobb jóhiszeműséggel eljárva ne szolgáltassanak sem hiányos, sem pedig félrevezető információkat a fent nevezett meghallgatásokon vagy bizottsági üléseken; úgy véli, hogy az átláthatósági nyilvántartásba felvett szereplők számára a magatartási kódexben meg kell tiltani olyan személyek vagy szervezetek alkalmazását, amelyek leplezik érdekeiket vagy az általuk szolgált feleket;

17.  véleménye szerint a szakmai tanácsadó cégeknek, ügyvédi irodáknak és önfoglalkoztató tanácsadóknak meg kell adniuk a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeik pontos kiterjedését, ugyanakkor elismeri, hogy egyes tagállamok nemzeti jogszabályai bizonyos személyeket meggátolhatnak abban, hogy eleget tehessenek az átláthatósági nyilvántartás követelményeinek;

18.  nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a nyilvántartásba felvett szereplőknek, közöttük ügyvédi irodáknak és tanácsadó cégeknek be kell jelenteniük az átláthatósági nyilvántartásba minden olyan ügyfelüket, amelyek nevében az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá eső érdekképviseleti tevékenységeket folytatnak; üdvözli, hogy különböző ügyvédi kamarák úgy határoztak, elismerik az ügyvédek bírósági tevékenységei és az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó más tevékenységei közötti különbségeket; felhívja továbbá az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsát, hogy bátorítsa tagjait hasonló intézkedések elfogadására, ugyanakkor elismeri, hogy egyes tagállamok nemzeti jogszabályai bizonyos személyeket meggátolhatnak abban, hogy eleget tehessenek az átláthatósági nyilvántartás követelményeinek;

19.  tudomásul veszi, hogy egyes tagállamokban törvényi rendelkezések vonatkoznak a szakmai tevékenység gyakorlásának szabályaira, amelyek objektíve megakadályozzák az ügyvédi irodákat abban, hogy felvetessék magukat az átláthatósági nyilvántartásba, és hogy feltárják a nyilvántartás által megkövetelt ügyfél-információkat; jelentős kockázatot lát azonban abban, hogy a megfelelő nyilvántartásba vételhez szükséges információk közzétételének elkerülése érdekében vissza is lehet élni e törvényi rendelkezésekkel; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a szakmai szervezetek szemmel láthatólag készek partnerként közreműködni annak biztosításában, hogy információk ilyen jellegű visszatartása a szakma érdekében kizárólag a törvény által ténylegesen engedélyezett esetekre korlátozódjon; felhívja a Bizottságot és az Európai Parlament elnökét, gondoskodjanak arról, hogy e hajlandóságnak gyakorlati eredményei legyenek, és azokat minél hamarabb foglalja bele a módosított megállapodásba;

20.  az EUMSZ 15. cikkével és az EUSZ 11. cikkével összhangban kéri az Elnökséget, hogy az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeket folytató, de a nyilvántartásban nem szereplő szervezetek vagy magánszemélyek számára a Parlament épületeibe történő belépés feltételéül tegye kötelezővé előzetes nyilvántartásba vételüket; úgy véli, hogy e követelmény alól a látogatócsoportoknak kivételt kell élvezniük; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek az európai polgárokat képviselő parlamentként a polgárokkal szemben mindig a nyitott ajtók politikáját kell folytatnia, ezért nem szabad szükségtelen akadályokat teremteni, amelyek elbátortalaníthatják a polgárokat a Parlament épületeinek látogatásától;

21.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a „Transparency International” szerint 2015-ben a lobbitevékenységek nyilvánosságra hozatalára szolgáló nyilvántartásba bevitt adatok több mint fele pontatlan, hiányos vagy értelmezhetetlen volt;

22.  felkéri az Elnökséget és a főtitkárt, hogy könnyítse meg a lobbisták belépőkártyáinak újraaktiválására irányuló eljárást, külön újraaktiválási eszközt hozva létre annak elkerülése érdekében, hogy túlságosan hosszúra nyúljon az épületekbe történő belépést megelőző várakozási idő; felszólít azon korlátozás megszüntetésére, amely szerint ilyen belépőkártyával egyidejűleg legfeljebb négy személy tartózkodhat a Parlament épületeiben;

23.  emlékeztet a kísérői belépőkártyák tekintetében 2016. december 13-ihatározatára, és felhívja a főtitkárt, hogy módosítsa a belépőkártyákra és a Parlament épületeibe történő belépés engedélyezésére vonatkozó 2013. december 13-i szabályokat, kötelezővé téve a kísérői belépőkártyáért folyamodó, 18. életévét betöltött minden személy számára egy olyan dokumentum aláírását, amelyben az illető kötelezettséget vállal arra, hogy nem folytat az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységet;

24.  úgy véli, hogy megfelelő rendszert kell sürgősen bevezetni a rendelkezésre bocsátott információk átvilágítására annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok értelmezhetők, pontosak, naprakészek és átfogók legyenek; felszólít ezzel összefüggésben az átláthatósági nyilvántartás forrásainak lényeges növelésére mind az Európai Parlament Átláthatósági Osztályán, mind pedig az átláthatósági nyilvántartás közös titkárságán;

25.  úgy véli, hogy a nyilvántartott érdekképviselőket minden évben, megfelelő számban, véletlenszerű mintavétel alapján az Átláthatósági Osztály és átláthatósági nyilvántartás közös titkársága ellenőrzése alá kell vetni annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvántartásba bevitt adatok értelmezhetőek, pontosak, naprakészek és átfogók legyenek;

26.  az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva úgy véli, hogy a nemzeti, regionális és helyi szinten demokratikusan megválasztott és ellenőrzött állami intézmények és az Európai Unió mellett fenntartott képviseleteik, valamint belső testületeik és a kizárólag ilyen tagokból álló ernyőszervezetek az uniós többszintű kormányzási rendszer részét képezik, így abban az esetben, ha közérdeket követve lépnek fel, nem kell az uniós átláthatósági nyilvántartás hatálya alá esniük;

A feddhetetlenség védelme az összeférhetetlenséggel szemben

27.  felhívja a magatartási kódexszel még mindig nem rendelkező uniós intézményeket és szerveket, hogy minél hamarabb dolgozzanak ki ilyen dokumentumot; sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács és az Európai Tanács még mindig nem fogadott el a tagjaira vonatkozó magatartási kódexet; sürgeti a Tanácsot, hogy vezessen be szankciókat is tartalmazó etikai kódexet, amely kifejezetten a nemzeti küldöttekkel összefüggő kockázatokkal foglalkozik; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak is éppúgy elszámoltathatónak és átláthatónak kell lennie, miként a többi intézménynek; felhív továbbá az EU két tanácsadó testülete, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaira és személyzetére vonatkozó magatartási kódex elfogadására is; felhívja az uniós ügynökségeket, hogy fogadjanak el iránymutatásokat az igazgatótanácsi tagok és az igazgatók, a tudományos bizottságok szakértői, valamint a fellebbezési tanácsok tagjai összeférhetetlenségének megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, továbbá az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés nyomon követéséről szóló ütemtervvel összhangban fogadjanak el és hajtsanak végre egyértelmű összeférhetetlenségi politikát;

28.  úgy véli, hogy minden uniós tisztviselőt, közöttük az ideiglenes alkalmazottakat, az akkreditált parlamenti asszisztenseket, a szerződéses alkalmazottakat és a nemzeti szakértőket ösztönözni kell az érdekképviselőkkel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyek kezeléséről szóló képzésben való részvételre;

29.  hangsúlyozza, hogy növelni kell a feddhetetlenséget és javítani kell az etikai keretet egyértelmű, megerősített magatartási kódexek és etikai alapelvek révén egy minden uniós intézményre és ügynökségre kiterjedő, közös és hatékony feddhetetlenségi kultúra kialakításának lehetővé tétele érdekében;

30.  elismeri, hogy a „forgóajtó-jelenség” árthat az intézmények és az érdekképviselők közötti kapcsolatoknak; felhívja az uniós intézményeket, hogy e kihívás tekintetében dolgozzanak ki rendszerszintű és arányos megközelítést; úgy véli, hogy a „forgóajtó-jelenség” tekintetében hozott minden jogszabálynak a Tanács elnökére is érvényesnek kell lennie;

31.  felhív a volt biztosokra vonatkozó megszorítások megerősítésére, három évre kiterjesztve a „visszavonulási időszakot”, és kötelezővé téve azt legalább az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá eső valamennyi tevékenység tekintetében;

32.  úgy véli, hogy a vezető tisztviselők és a volt biztosok új megbízatásaira vonatkozó határozatokat az e határozatok által érintett szereplőktől a lehető legfüggetlenebb módon kijelölt hatóságnak kell meghoznia;

33.  kéri, hogy minden uniós intézmény az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban évente tegyen közzé tájékoztatást az uniós közigazgatást elhagyott vezető tisztviselőire, valamint az általuk újonnan betöltött megbízatásokra vonatkozóan;

34.  véleménye szerint a jogalkotás minőségének javítása keretében a Szabályozói Ellenőrzési Testület külső és ad hoc tagjai, valamint az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának tagjai esetében fontolóra kell venni a visszavonulási időszak 18 hónapos időtartamra történő megállapítását (a megbízatásuk végétől számítva), azaz ezen időszak folyamán nem folytathatnak a saját vállalkozásuk, ügyfelük vagy alkalmazójuk érdekeit képviselő tevékenységet az EBB irányító szerveivel és a bank személyi állományának tagjaival szemben;

A szakértői csoportok feddhetetlensége és kiegyensúlyozott összetétele

35.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy követni fogja a szakértői csoportokban keletkező összeférhetetlenség kiküszöbölésére vonatkozóan az ombudsman által javasolt ajánlásokat, és kifejezetten támogatja minden egyes kinevezett szakértő megfelelően részletes szakmai életrajzának a szakértői csoportok nyilvántartásában történő nyilvánosságra hozatalát;

36.  támogatja az ombudsman felhívását, amely az átláthatósági nyilvántartásba való bejegyzés kötelezővé vételét kéri olyan szakértői csoportok esetében, amelynek tagjai nem kormánytisztviselők, és jövedelmüket teljes egészében vagy túlnyomó részben nem állami intézményektől, például egyetemektől kapják (ellenkező esetben is követelmény, hogy az intézmény nem részesülhet finanszírozásban érdekképviseletek, illetve gazdasági és kereskedelmi szereplők részéről);

37.  úgy véli, hogy az ombudsman ajánlásának megfelelő és a szakértők összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozataira alapozott, a gazdasági és nem gazdasági érdekek körülhatárolására vonatkozó általános kritériumokat tartalmazó rendelkezés segíthetne a Bizottságnak abban, hogy jobb egyensúlyi helyzetet alakítson ki a szakértői érdekképviselet terén;

38.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy honlapján tegye közzé a szakértői csoportok minden ülésének jegyzőkönyvét, többek között a többféle képviselt véleményt is;

39.  nyomatékosan kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a konzultációk nyitott kérdésekről szóljanak, és ne csupán már korábban meghatározott politikai irányvonal megerősítésére törekedjenek;

Az európai választások tisztasága

40.  úgy véli, hogy a jelölteket a pártokon belül az európai választási törvény szerint, demokratikusan kell kijelölni, titkosan és a tagok megfelelő véleménynyilvánítása mellett, és hogy az Unió vagy a tagállamok pénzügyi érdekeit sértő korrupció elkövetésében jogerősen vétkesnek talált személyeknek a jogsértés súlyosságával arányos időtartamra el kell veszíteniük azt a lehetőséget, hogy e választásokon jelöltjeként indulhassanak; megjegyzi, hogy ezt a kizárásra vonatkozó eljárást bizonyos tagállamokban már bevezették; úgy véli, hogy egy új jogalkotási eszköz, például egy irányelv közös minimumszabályokat hozhat létre, közelítve a korrupció következtében történő kizárás tekintetében a különböző tagállamokban alkalmazott eltérő gyakorlatokat és jogi kereteket;

A biztosok jogi elszámoltathatóságának megerősítése

41.  felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel a tagállamokban a kormánytagok jogviszonyait szabályozó törvények tekintetében alkalmazott bevált gyakorlatokat, és terjesszen elő jogalkotási javaslatot, amely az együttdöntési eljárással összhangban rögzíti a biztosokra vonatkozó átláthatósági kötelezettségeket és jogokat;

42.  felszólít arra, hogy a biztosok javadalmazását, többek között fizetésüket meghatározó döntést – amelyet az Európai Bizottság megalapítása óta kizárólag a Tanács hoz meg – vonják az együttdöntési eljárás hatálya alá;

43.  rámutat arra, hogy néhány tagállamban hiányoznak a kormánytagok jogviszonyait szabályozó törvények, amelyek kizárják, hogy a tisztviselők teljesen vagy részben gazdasági társaságokat birtokoljanak;

Összeférhetetlenség a megosztott irányításban és harmadik országokban az uniós pénzek kezelésével kapcsolatban

44.  súlyos összeférhetetlenséget lát abban, hogy uniós tisztviselők tulajdonában lévő üzleti vállalkozások uniós finanszírozásra pályázhatnak, illetve alvállalkozóként uniós támogatásban részesülhetnek, és hogy ezáltal maguk e tulajdonos-tisztviselők felelősek mind a források megfelelő felhasználásáért, mind pedig a felhasználás ellenőrzéséért;

45.  felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőben a támogatásokról szóló minden uniós jogszabályba vegyen fel egy kikötést, amely szerint uniós tagállamokban és harmadik országokban működő, uniós tisztviselők tulajdonát képező üzleti vállalkozások ne kérelmezhessenek és ne kaphassanak uniós forrásokat;

A dokumentumokhoz való teljes hozzáférés megvalósítása és átláthatóság az elszámoltathatóság biztosítása érdekében a jogalkotási folyamatban

46.  emlékeztet a 2014–2015-ben a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2016. április 28-i állásfoglalásában(6) a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett felhívására, amelyben:

   felszólított az 1049/2001/EK rendelet hatályának kiterjesztésére minden olyan európai intézményre, amelyre az jelenleg nem vonatkozik, többek között az Európai Tanácsra, az Európai Központi Bankra, a Bíróságra, valamint az EU valamennyi szervére és ügynökségére,
   felszólította az Unió intézményeit, ügynökségeit és egyéb szerveit, hogy tegyenek eleget a dokumentumok teljes körű nyilvántartása tekintetében az 1049/2001/EK rendelet 11. és 12. cikkében előírt kötelezettségeiknek,
   úgy vélte, hogy a háromoldalú megbeszélések során létrehozott dokumentumok, többek között napirendek, eredményösszesítések, jegyzőkönyvek és a Tanácsban kialakított általános megközelítések a jogalkotási folyamattal kapcsolatosak, ezért elvi kérdés, hogy nem szabad ezeket más jogalkotási dokumentumoktól eltérő módon kezelni, és közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni őket a Parlament weboldalán,
   felhívott egy közös intézményközi nyilvántartás létrehozására, amelynek részét képezi a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás keretében még folyamatban lévő munka tárgyát képező jogalkotási ügyek aktuális állását rögzítő közös külön adatbázis is,
   felhívta a Tanácsot, hogy tegye nyilvánossá a Tanács munkacsoportjainak üléseiről készített jegyzőkönyveket és egyéb dokumentumokat,
   felhívta a Bizottságot a másodlagos jog részét képező minden jogszabályt, különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat tartalmazó nyilvántartás létrehozására, és megjegyzi, hogy ennek létrehozása a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás keretében megkezdődött,
   kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy független felügyelő hatóságot kell felállítani a dokumentumok minősítésére és minősítésének feloldására,
   felhívott arra, hogy elvi alapon hozzák nyilvánosságra a Parlament weboldalán a Parlament bizottsági koordinátorainak, az Elnökségnek és az Elnökök Értekezletének üléseiről készített napirendeket és visszajelző feljegyzéseket, valamint az e napirendekben hivatkozott minden dokumentumot;

Átláthatóság az EU külső képviselete és az EU által folytatott tárgyalások tekintetében

47.  üdvözli az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatát, amely megerősíti, hogy a Parlamentnek joga van megkapni a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos információkat, valamint üdvözli az intézmények azon kötelezettségvállalását, hogy az együttműködés és az információmegosztás tárgyalásos javítása révén nyomon kövessék a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (40) bekezdését; megjegyzi, hogy a tárgyalások 2016 végén megkezdődtek, és ezzel összefüggésben felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy valóban kötelezzék el magukat és tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy a Parlamenttel mielőbb megegyezésre jussanak a Parlamenttel való együttműködés és információmegosztás javításáról a nemzetközi megállapodások teljes életciklusában, mivel ez elősegítené az Unió külső fellépései legitimációjának és demokratikus ellenőrzésének fokozását;

48.  megjegyzi, hogy noha a Parlament és a Bizottság között létrejött egy intézményközi együttműködési megállapodás, ennek megfelelő mechanizmus a Parlament és a Tanács között nem létezik;

49.  hangsúlyozza a Bizottság által a kereskedelmi tárgyalások átláthatóságának növelésére a közelmúltban tett erőfeszítéseket; ugyanakkor úgy véli, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak még javítania kell munkamódszerein, hogy a Parlamenttel jobban együttműködhessen a közös kereskedelempolitikával összefüggő ügyek és tárgyalások dokumentumaihoz, információihoz és a döntéshozatalhoz való hozzáférés tekintetében (például információk a tárgyalásokra – kitérve ezek vegyes vagy kizárólagos jellegére, területi hatályára, a megbízásokra és a tárgyalások előmenetelére –, a kereskedelmi megállapodások ideiglenes alkalmazására, a kereskedelmi és/vagy beruházási megállapodások által létrehozott testületek tevékenységeire és döntéseire, szakértői találkozókra, valamint a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokra vonatkozóan); e tekintetben sajnálja, hogy a Tanács nem bocsátotta az európai parlamenti képviselők és a nyilvánosság rendelkezésére a tárgyalási megbízatásokat a jelenleg tárgyalás alatt álló minden megállapodásra vonatkozóan, de üdvözli, hogy egy évvel a Bizottság és a Parlament között a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló tárgyalások után végül operatív megállapodás született, amely minden EP-képviselőnek hozzáférést engedélyez, ezáltal pedig a TTIP-tárgyalásokat az eddigi legátláthatóbb tárgyalásokká teszi; üdvözli e tekintetben a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának azon törekvését, hogy a TTIP-vel kapcsolatos jelenlegi átláthatósági kezdeményezést mintaként használja minden kereskedelmi tárgyalás vonatkozásában, ahogy azt „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című új kereskedelmi stratégiában körvonalazta, és hogy azt végrehajtsa;

50.  hangsúlyozza, hogy – miként az Európai Bíróság rámutatott – az átláthatóság mint kötelezettség az Unión belül a kormányzás demokratikus természetéből fakad, és hogy amennyiben a bizalmas információk a nyilvánosság általi hozzáférés elől el vannak zárva (ahogyan ez a kereskedelmi tárgyalások esetében történik), úgy a parlamenti képviselők számára elérhetővé kell tenni, mert ők a polgárok nevében ellenőrzik a kereskedelmi politikát; ezért úgy véli, hogy a minősített információhoz való hozzáférés lényeges a Parlament általi ellenőrzés szempontjából, míg ez utóbbi köteles az ilyen információt megfelelő módon kezelni; úgy véli, hogy – a kétértelműség és az önkényes döntések elkerülése érdekében – világos kritériumokra van szükség a dokumentumok „bizalmas anyagként” való minősítéséhez, továbbá hogy a dokumentum minősítését fel kell oldani, amint annak minősítése már nem szükséges; felhívja a Bizottságot, hogy amint egy, a tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentum belső véglegesítése lezárult, értékelje, hogy nyilvánosságra hozható-e; megjegyzi, hogy az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egyértelmű, hogy amennyiben egy, az uniós intézményektől származó dokumentum kivételt képez a nyilvános hozzáférés joga tekintetében, az intézménynek világosan ki kell fejtenie, hogy az adott dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés konkrétan és érdemben miért sértené a kivétel által védelmezett érdeket, azzal, hogy e kockázat nem lehet csupán elméletileg lehetséges, hanem ésszerűen előre láthatónak kell lennie; felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre az európai ombudsman 2014. júliusi ajánlásait, különösen a tárgyalások dokumentumaihoz való hozzáférés és az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó magánszemélyekkel és szervezetekkel folytatott valamennyi megbeszélés napirendjének és jegyzőkönyvének közzététele tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet és a nyilvánosságot a tárgyalások előtt a tárgyalási fordulók napirendtervezetéről, valamint a tárgyalások után a végleges napirendről és a jelentésről;

51.  úgy véli, hogy az Uniónak élre kell állnia a kereskedelmi tárgyalások átláthatóságának növelésében, nemcsak a bilaterális, hanem – lehetőség szerint – a plurilaterális és a multilaterális folyamatok tekintetében is, nem kevesebb átláthatóság mellett, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében szervezett tárgyalások esetében; hangsúlyozza azonban, hogy a Bizottságnak tárgyalópartnereit is meg kell győznie arról, hogy növeljék az átláthatóságot, biztosítva, hogy ez kölcsönös folyamat legyen, amely nem veszélyezteti az Unió tárgyalási pozícióját, és hogy a potenciális tárgyalópartnerekkel a hatály meghatározására vonatkozóan folytatott gyakorlatnak része legyen az elérni kívánt átláthatósági szint is; hangsúlyozza, hogy a nagyobb átláthatóság világszerte valamennyi uniós tárgyalópartner és érintett fél érdekében áll, továbbá hogy ez megerősítheti a szabályokon alapuló kereskedelem iránti globális támogatást;

52.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a közös kereskedelempolitikára irányuló jogalkotási folyamatban figyelembe kell venni az EUMSZ 338. cikke (2) bekezdésével összhangban álló uniós statisztikákat, valamint a pártatlanság és megbízhatóság legmagasabb standardjának megfelelő hatásvizsgálatokat és fenntarthatósági hatásvizsgálatokat, és ennek vezérelvként kell szolgálnia a Bizottság „minőségi jogalkotásra” irányuló politikája keretében végzett valamennyi felülvizsgálat során; úgy véli, hogy az ágazatonkénti hatásvizsgálat növelné az uniós kereskedelmi megállapodások megbízhatóságát és legitimitását;

53.  megismétli a 2016. április 12-i állásfoglalásában(7) a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy dolgozzon ki az átláthatóságra, feddhetetlenségre és elszámoltathatóságra vonatkozó, a nemzetközi szervezetekben/testületekben működő uniós képviselők tevékenységét vezérlő európai magatartási kódexet; kéri, hogy a demokratikus legitimitásra, az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a feddhetetlenségre vonatkozó átfogó előírások bevezetésével fokozzák a politikai koherenciát és a globális intézmények közötti koordinációt; úgy véli, hogy az Unió képviseletét a többoldalú szervezetekben/testületekben észszerűbbé kell tenni és szabályokba kell foglalni annak érdekében, hogy növekedjen az Unió részvételének átláthatósága, feddhetetlensége és elszámoltathatósága ezekben a testületekben, erősödjön a befolyása, és jobban előmozdíthassa a demokratikus folyamat során általa is elfogadott jogszabályokat; kéri egy intézményközi megállapodás elfogadását annak érdekében, hogy hivatalossá tegyék az uniós képviselők és a Parlament közötti párbeszédet, amelyet a főbb nemzetközi tárgyalásokat megelőzően az európai álláspontok elfogadására és egységességére vonatkozó iránymutatások kidolgozása céljából az Európai Parlamenttel kell tartani;

Átláthatóság és elszámoltathatóság a közpénzek felhasználása terén

54.  úgy véli, hogy a költségvetésre és a közpénzek Unión belüli felhasználására vonatkozó adatok tekintetében közzététel révén biztosítani kell az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, a megosztott irányítás tekintetében tagállami szinten is;

A gazdasági kormányzás átláthatósága és elszámoltathatósága az euróövezetben

55.  úgy véli, hogy az eurócsoportban, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban, az Ecofin Tanács „informális” ülésein vagy az euró-csúcstalálkozókon hozott vagy előkészített határozatokat átláthatóvá és elszámoltathatóvá kell tenni, többek között azok jegyzőkönyveinek közzététele révén is, egyensúlyt teremtve a kívánatos átláthatóság és az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájának szükséges védelme között;

Az Unió költségvetésére vonatkozó átláthatóság és elszámoltathatóság

56.  megjegyzi, hogy 2014-ben összesen 40 esetben zártak le uniós alkalmazottakkal és intézmények személyzetének tagjaival kapcsolatos vizsgálatokat; hangsúlyozza, hogy ez az adat alacsony, és azt mutatja, hogy a csalás és a korrupció nem jellemző az uniós intézményekre(8);

57.  hangsúlyozza, hogy 2014-ben az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) bejelentett, lehetséges csalással kapcsolatos ügyek legnagyobb részben az európai strukturális alapok felhasználásával kapcsolatosak (1417 esetből 549-ben); kiemeli, hogy az OLAF 2014-ben 476,5 millió eurónyi strukturálisalap-forrás visszakövetelését ajánlotta; megjegyzi, hogy az érintett hatóságok az OLAF 2014. évi ajánlásai nyomán 22,7 millió eurót követeltek vissza; felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék kiemelten az uniós források megfelelő elosztását, és nem megfelelő elosztásuk esetén maximalizálják a visszakövetelésükre irányuló erőfeszítéseket(9);

58.  felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő az úgynevezett hatos és kettes csomag felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a Parlament számára bővebb ellenőrzési hatáskört biztosítson az európai szemeszter kulcsfontosságú dokumentumainak elfogadása tekintetében, és különösen hatékony eszközöket a szubszidiaritás és az arányosság elve tiszteletben tartásának biztosítására;

59.  felhívja az eurócsoportot, hogy vonja be a Parlamentet az Európai Stabilitási Mechanizmus által nyújtott pénzügyi támogatás kedvezményezettjeivel közösen elfogadott szerződéses feltételek végrehajtásának ellenőrzésébe;

A visszaélést bejelentő személyek védelme és a korrupció elleni küzdelem

60.  üdvözli az európai ombudsman által azzal kapcsolatban indított vizsgálatot, hogy az uniós intézmények teljesítik-e a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok bevezetésével kapcsolatos kötelezettségüket; sajnálatát fejezi ki az ombudsman megállapítása miatt, amely szerint egyes uniós intézmények még nem hajtják végre megfelelően a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályokat; rámutat, hogy mindeddig csak a Parlament, a Bizottság, az ombudsman hivatala és a Számvevőszék fogadott el ilyen szabályokat; kéri, hogy a Parlament készítsen tanulmányt az akkreditált parlamenti asszisztensek számára visszaélések bejelentése esetén védelmet nyújtó mechanizmusról;

61.  úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelme a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú eszköze, és ezért megismétli a 2015. november 25-én a Bizottsághoz intézett felhívását(10), hogy a visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló minimumszabályok megállapítása érdekében 2016 júniusáig tegyen javaslatot a visszaélést bejelentő személyek és hasonló informátorok tényleges védelmére szolgáló uniós jogszabályi keret létrehozására(11), figyelembe véve a nemzeti szintű szabályok értékelését;

62.  kéri a Bizottságot, hogy alkalmazza szigorúan a közbeszerzésekkel kapcsolatban a titoktartásra és a kizárásra vonatkozó intézkedéseket, végezzen minden esetben háttérvizsgálatokat, és alkalmazza a kizárási kritériumot, hogy összeférhetetlenség esetén kizárjon vállalatokat a részvételből, mivel ez lényeges az intézmények hitelességének védelme szempontjából;

63.  úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyeknek még az uniós intézményeken belül is több felelősségre vonásban, mint támogatásban volt részük; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ombudsmani hivatal működését szabályozó rendelet módosítására, és illessze be hatáskörébe, hogy kapcsolattartó pontként működjön azon, visszaélést bejelentő személyek számára, akik rossz bánásmód áldozatai; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ombudsmani hivatal költségvetésének megfelelő növelésére annak lehetővé tétele érdekében, hogy e komoly feladatot ellássa;

64.  kéri az Uniót, hogy minél előbb nyújtsa be tagsági kérelmét az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjához (GRECO), és hogy az Európai Parlament kapjon folyamatos tájékoztatást az említett tagsági kérelem állásáról; felhívja a Bizottságot, hogy jelentésébe foglaljon bele áttekintést a korrupció tekintetében a tagállamokban tapasztalható legsúlyosabb problémákról, fogalmazzon meg politikai ajánlásokat e problémák kezelésére és a Bizottság által foganatosítandó nyomon követési intézkedésekre, figyelembe véve különösen a korrupt tevékenységeknek a belső piac működésére gyakorolt romboló hatását;

65.  úgy véli, hogy a korrupció elkövetésében jogerős ítélettel vétkesnek talált személyeket – illetve a korrupciós bűncselekmények vagy közpénzek hűtlen kezelése elkövetésében jogerős ítélettel vétkesnek talált személyek által vezetett vagy tulajdonolt társaságokat – legalább három évig ténylegesen ki kell zárni az Európai Unióval kötendő közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokból és az uniós alapok kedvezményezettjei közül; felhívja a Bizottságot kizárási rendszerének felülvizsgálatára; hangsúlyozza, hogy az uniós forrásokra való pályázásból a Bizottság által kizárt társaságokról alapértelmezés szerint nyilvános jegyzéket kell vezetni az Unió pénzügyeinek megfelelőbb védelme és a szélesebb nyilvánosság általi ellenőrzés lehetővé tétele érdekében;

66.  megjegyzi, hogy mióta az Európai Unió 2008. november 12-én az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezményének (UNCAC) jóváhagyott tagjává vált, nem vett részt az egyezményben meghatározott felülvizsgálati mechanizmusban, és nem tette meg az első lépést azon önértékelés elvégzésére sem, amely az egyezmény szerinti kötelezettségei végrehajtásának mértékére vonatkozik; felhívja az Európai Uniót, hogy tegyen eleget az UNCAC szerinti kötelezettségeinek azáltal, hogy önértékelést végez az egyezmény szerinti kötelezettségei végrehajtásának mértékére vonatkozóan, és részt vesz a szakértői értékelési mechanizmusban; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb tegye közzé következő uniós korrupcióellenes jelentését, és az uniós korrupcióellenes jelentésekbe illesszen be külön fejezetet az uniós intézményekről; kéri a Bizottságot, hogy elemezze tovább mind az uniós intézmények, mind a tagállamok szintjén a szakpolitikák végrehajtásának környezetét, hogy azonosítani tudja az abban rejlő kritikus tényezőket, gyenge pontokat és a korrupciót előmozdító kockázati tényezőket;

67.  emlékeztet az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatról szóló, 2014. április 16-i álláspontjára(12), és e tekintetben gyors döntéshozatalt kér;

Feddhetetlenség az uniós szabályozásban

68.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki automatikus biztosítékokat az ipari termékekkel és a politikai végrehajtással kapcsolatos szabályozás érdekütközéseinek elkerülésére; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a jelenleg tapasztalható strukturális összeférhetetlenséggel a szabályozott termékek nyilvános kockázatelemzése során, nevezetesen azzal, hogy e termékek értékelése nagyrészt vagy kizárólag a pályázók vagy általuk fizetett harmadik felek által készített tanulmányokra alapul, miközben a független kutatásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyják; ragaszkodik ahhoz, hogy a termelők továbbra is készítsenek tanulmányokat, a méltányosság biztosítása érdekében piaci részesedésük alapján megosztva a költségeket a nagy vállalkozások és a kkv-k között, de valamennyi értékelő köteles legyen teljes mértékben figyelembe venni értékelésében a független tudományos véleményeket is; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül „az érdekelt felekkel való konzultáció általános elveiről és szabályairól” szóló 2002-es közleményét; javasolja, hogy a kedvezőtlen tudományos eredmények szelektív elhallgatása kérdésének kezelése érdekében a szabályozási és politikai folyamatokhoz való hozzájárulás feltételévé kellene tenni a tudományos tanulmányok és eljárások előzetes regisztrálását, amely meghatározza a következtetések körét és várható időpontját; hangsúlyozza, hogy a politikák alakítását segítő megalapozott és független tudományos tanácsadás érdekében fontos megfelelő forrásokat biztosítani a házon belüli szakértelem kialakítására a specializált uniós ügynökségeknél, beleértve annak lehetőségét is, hogy publikálható kutatásokat és teszteléseket végezzenek, ezzel is növelve a közszolgálat vonzerejét a szabályozási útmutatási feladatokban, ugyanakkor nem rontva a tudósok tudományos karrierkilátásait;

A Bizottság és ügynökségei parlamenti elszámoltathatóságának megerősítése

69.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az Unió valamennyi ügynökségére kiterjedő hatályú rendeletet, amely a Parlament számára együttdöntési jogkört biztosít az ilyen ügynökségek igazgatóinak kinevezése vagy hivatalukból történő felmentése tekintetében, és közvetlen jogot arra, hogy ezen igazgatóknak kérdéseket tegyen fel vagy meghallgassa őket;

70.  rámutat, hogy az uniós ügynökségeknél független szakértőkre van szükség, és hogy az ilyen ügynökségek szakértői bizottságain belül nagyobb hangsúlyt kell helyezni az összeférhetetlenség kiküszöbölésére; megjegyzi, hogy jelenleg számos ügynökség, többek között az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szakértői nem részesülnek javadalmazásban; kéri, hogy a szabályozó ügynökségeknél dolgozó, például nonprofit szervezeteket képviselő szakértők vagy tudósok megfelelő ellentételezésben részesüljenek; hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani a házon belüli szakértelem kialakítására a szakosodott uniós ügynökségeknél;

71.  kéri az EFSA-t, az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy sürgősen vizsgálják felül függetlenségi politikájukat annak érdekében, hogy kifejezetten garantálják az általuk szabályozott gazdasági ágazattól való szigorú függetlenségüket és elkerüljék a személyzetük és a szakértők közötti összeférhetetlenségeket;

72.  támogatja a nemzeti parlamenteket abban, hogy biztosokat hívjanak meg és kérdéseket tegyenek fel nekik;

73.  emlékeztet arra, hogy a vizsgálóbizottságok felállítására vonatkozó hatáskör világszerte a parlamenti rendszerek lényegi vonása, és hogy a Lisszaboni Szerződés az EUMSZ 226. cikk (3) bekezdésében különleges jogalkotási eljárást tesz lehetővé a vizsgálati jogról szóló rendelet elfogadására; hangsúlyozza, hogy a lojális együttműködés elvével összhangban a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak meg kellene állapodnia egy új rendelet elfogadásáról;

74.  kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy mielőbb hozzanak döntést az Európai Parlament vizsgálati jogkörének gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló európai parlamenti rendeletre irányuló, 2012. május 23-i parlamenti javaslatról(13);

o
o   o

75.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0376.
(2) HL C 271. E, 2009.11.12., 48. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0203.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0484.
(5) A Bíróság 2010. szeptember 21-i ítélete, Svéd Királyság kontra Association de la presse internationale ASBL (API) és Európai Bizottság (C-514/07 P), Association de la presse internationale ASBL (API) kontra Európai Bizottság (C-528/07 P) és Európai Bizottság kontra Association de la presse internationale ASBL (API) (C-532/07 P), C-514/07 P, C-528/07 P és C-532/07 P egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2010:541.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0202.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0108.
(8) Az OLAF 2014. évi jelentése, Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a 2014. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó, tizenötödik jelentése.
(9) Lásd ugyanott.
(10) Lásd a 2015. november 25-i a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekrő szóló állásfoglalást (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408).
(11) Lásd ugyanott a 144. bekezdést.
(12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0427.
(13) HL C 264. E, 2013.9.13., 41. o.


Az Erasmus+ program jövője
PDF 342kWORD 48k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása az Erasmus+ program jövőjéről (2017/2740(RSP))
P8_TA(2017)0359B8-0495/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Erasmus+ program és a szakoktatási és -képzési mobilitás támogatásának más eszközeiről – az egész életen át tartó tanulásról szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, a HIV/AIDS-ről, az Erasmus+ program jövőjéről szóló kérdésre (O-000062/2017 – B8-0326/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a jelenlegi környezetben az Erasmus+ program létrejöttének 30. évfordulója nemcsak ünneplésre ad alkalmat, hanem arra is, hogy elgondolkozzunk azon, miként lehetne a programot hozzáférhetőbbé és befogadóbbá tenni, és a program hogyan javíthatná az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén aktív európai polgárok és szervezetek fejlődését;

B.  mivel az oktatás alapvető emberi jog és a közjavak egyike, amelyhez mindenki, különösen az alacsony jövedelemmel rendelkező diákok számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani;

1.  hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ az egyik legsikeresebb uniós program és az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén, valamint Európa és polgárainak egymáshoz közelítésében a támogatás jelentős eszköze; elismeri ennek több mint 9 000 000 résztvevő személyes és szakmai életére Európában és azon kívül – a szomszédos és a tagjelölt országokban is – az elmúlt 30 évben gyakorolt rendkívül pozitív hatását;

2.  kiemeli az Erasmus+ szerepét, amely a mobilitáson és stratégiai együttműködésen keresztül hozzájárult az Unióban az oktatási és képzési intézmények minőségének javításához, növelve az európai oktatási ágazat versenyképességét, erős európai tudásalapú gazdaságot létrehozva, és teljesítve az Európa 2020 stratégia céljait;

3.  úgy véli, hogy az Erasmus+ programnak és utódjának különösen az egész életen át tartó tanulásra és a mobilitásra kell koncentrálnia, a formális, a nem formális és az informális oktatást is beleértve, és hogy ezzel támogathatja a személye, szociális és szakmai érvényesüléshez szükséges készségek és fő kompetenciák fejlesztését, ami együtt jár a demokratikus értékek, a társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság előmozdításával, valamint a migránsok és a menekültek szélesebb interkulturális párbeszédbe való integrációjával;

4.  hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítésre van szükség az oktatási, a képzési, az ifjúsági és a sportpolitikákhoz a tanulási ágazatok között, különösen a fellépéseken átívelő lehetőségek, illetve az egyéb uniós alapokkal és programokkal való szinergiák révén; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretének közelgő megújítása ideális alkalom arra, hogy az Erasmus+ utódjának prioritásait összhangba hozzák az új ifjúsági stratégiával és már uniós támogatású programokkal;

5.  úgy véli, hogy az Erasmus+ programot úgy is kell tekinteni, mint a fenntartható fejlesztési célok világszerte való előmozdítása uniós stratégiájának legfőbb eszköze;

6.  megjegyzi – mivel magas arányú és fontos a kontinensen és az Egyesült Királyságban lévő oktatási létesítmények és szervezetek közötti mobilitás –, hogy a brexitről folyó tárgyalások eredményeképpen kölcsönösen kielégítő megállapodást kell kötni az Egyesült Királyságban Erasmus+ mobilitási programokban részt vevő uniós (és fordítva) diákok és tanárok státuszáról;

Ifjúsági munkanélküliség és a személyes és társadalmi érvényesülés

7.  úgy véli, hogy az Erasmus+ program jelentős fejlődésen ment keresztül, több résztvevő számára lehetővé téve a programba való belépést, és segítve őket, hogy fejlesszék a tudásukat, és csökkentsék a készség- és kompetenciahiányukat, különösen az Erasmus+ programnak az önkéntes, az informális és nem formális oktatási, illetve a képzési ágazatokra való kiterjesztésével, valamint a földrajzi hatályának az Unión túlra való kibővítésével;

8.  elismeri, hogy a mobilis felsőoktatási diákok kétszer akkora valószínűséggel állnak foglalkoztatásban a végzés után egy évvel, mint a nem mobilis társaik, és hogy a mobilitási programok szakképzésben tanuló valamennyi résztvevőjének csaknem 90%-a(5) szerint e tapasztalat eredményeképpen nőtt a foglalkoztatottságuk; sajnálattal jegyzi meg ugyanakkor, hogy a fiatalokat érinti leginkább a munkanélküliség kockázata; elismeri ezért, hogy az Erasmus+ programnak erősen támogatnia kell a jobb foglalkoztatási lehetőségek megvalósítását célzó fellépéseket;

9.  hangsúlyozza, hogy az önkénteskedés ösztönzi a polgári részvétel és az aktív polgárság fejlesztését, segítve egyben a résztvevők esélyének növekedését arra, hogy munkát találjanak; hangsúlyozza ezért, hogy az Erasmus+ programon belül elérhető támogatást egy szélesebb szakpolitikai stratégia részének kell tekinteni, amelynek célja az önkénteskedést elősegítő környezet kialakítása Európában, nem megduplázva, hanem megerősítve a meglévő sikeres kezdeményezéseket; emlékeztet azonban arra, hogy a lehetséges minőségi álláshelyeket semmiképpen nem lehet fizetetlen önkéntes tevékenységekkel helyettesíteni;

10.  kiemeli, hogy az Erasmus+ programnak az innovációra és a fejlesztésre kell koncentrálnia, és nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a kulcskészségek és -kompetenciák, mint például az önbizalom, a kreativitás, a vállalkozói szellem, az alkalmazkodóképesség, a kritikus gondolkodás, a kommunikációs készségek, a csapatmunka, illetve a multikulturális környezetben való élet és munka képességének megerősítésére; kiemeli, hogy e kompetenciákat hatékonyabban lehet fejleszteni a formális, a nem formális és az informális tanulás kiegyensúlyozott kombinációján keresztül, és hogy a kulcskompetenciák már nagyon fiatal kortól alapvető fontosságúak, és azokat az oktatás és képzés korábbi szakaszai alatt zajló mobilitást célzó eszközökbe való megnövelt beruházáson keresztül kell megerősíteni;

11.  megjegyzi, hogy az Erasmus+ programnak meg kell erősítenie az oktatási és képzési létesítmények, illetve az üzleti közösség közti kapcsolatokat, hogy növelje a résztvevői készségeit és foglalkoztathatóságát, valamint az európai gazdaság versenyképességét;

12.  hangsúlyozza az Erasmus+ szakképzés szerepét a résztvevőknek a munkaerőpiacon megkövetelt készségfejlesztésben és tapasztalatszerzésben való támogatásában, hozzájárulva ezzel a magasabb foglalkoztatáshoz és a társadalmi integrációhoz; ösztönzi az Erasmus+ szakképzés fejlesztését, hogy az modernebb, hozzáférhetőbb, egyszerűsítettebb és a digitális korhoz alkalmasabb legyen;

13.  elismeri a szakképzésben részt vevő tanulók rövid és hosszú távú (Erasmus Pro) mobilitási programokba való bevonásának kiterjesztésében rejlő lehetőségeket, megerősítve az Unió hozzájárulását az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemhez; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szakképzésben részt vevő tanulók mobilitási lehetőségeit és a program tanulószerződéses szakmai képzési dimenzióját, mind a tanulószerződéses szakmai képzésben rejlő értékek elismerésével, mind a szakképzés és képesítések továbbfejlesztésére és elismerésük előmozdítására irányuló nemzeti reformok elősegítésével; megerősíti ugyanakkor, hogy a gyakornokság egy képzési lehetőség, ami nem helyettesítheti a fizetett munkát;

Társadalmi befogadás és hozzáférhetőség

14.  sajnálja, hogy az európai fiatalok kevesebb mint 5%-a vesz részt a programban társadalmi-gazdasági tényezők, korlátozott források, a tagállamok közötti és azokon belüli növekvő egyenlőtlenségek, valamint a jelentkezési folyamat és az adminisztratív eljárás bonyolultsága miatt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék nyitottabbá és hozzáférhetőbbé a programot, amely többet nyújt a végső kedvezményezettek számára, és maximalizálja a támogatást, különösen a hátrányos helyzetű és a különleges igényű személyek számára;

15.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék még befogadóbbá az Erasmus+ programot, hogy több fiatalt tudjanak elérni a különböző, főleg digitális eszközökön keresztül, és szervezetet, köztük minden szintű formális és nem formális oktatási intézményeket, ifjúsági szervezeteket, művészeti és alulról építkező sportszervezeteket, önkéntes szervezeteket és más civil társadalmi érdekelt feleket, a befogadásra és a sokszínűségre vonatkozó stratégiának a programban való érvényesítésén, illetve a különleges igényű és a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek megcélzásán keresztül;

16.  emlékeztet rá, hogy az Unió szociális rendszereiben a jogok hordozhatósága és a harmonizáció hiánya hatalmas akadályt jelent a fogyatékossággal élő személyek mobilitásában, az Erasmus+ programok és az egyéb mobilitási kezdeményezések inkluzívabbá tételére irányuló erőfeszítések ellenére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az együttműködést, és javítsák a kiszolgáltatott személyek mobilitását;

17.  elismeri, hogy a középiskolai mobilitásba több diák bevonásának fő akadálya az egyértelműség és a következetesség hiánya a mobilitási időszak során szerzett kreditek (európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, ECTS) elismerésében; felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, különösen a felsőoktatási intézményeket, hogy teljes mértékben hajtsák végre a tanulmányi megállapodásokat, mint a mobilitási folyamat kötelező részét, és biztosítsák a felsőoktatási mobilitási időszakok során szerzett ECTS-kreditek problémamentes elismerését;

18.  úgy véli, hogy a fiatalabb generációknak nagyobb lehetőséget kell adni, hogy beleszóljanak a program jövőjébe, mivel ők vannak leginkább abban a helyzetben, hogy erősítsék a céljait, és felsőbb szintre vigyék azt, összhangban a jelenlegi és a jövőbeli szükségleteikkel, illetve a munka, az önkénteskedés és a tanulás során velük szembejövő kihívásokkal;

19.  bizonyos fokú rugalmasságot ösztönöz az új program tervezése során annak biztosítása érdekében, hogy az gyorsan tudjon választ adni az európai és nemzetközi szinten felmerülő kihívásokra és stratégiai prioritásokra; kiemeli, hogy minden új kezdeményezésnek meglévőket kellene kiegészítenie, és azokat a hatékony működés biztosításához elegendő költségvetési forrásokkal kell ellátni;

Európai identitás és aktív polgárság

20.  határozottan úgy véli, hogy az Erasmus+ programnak továbbra is stimulálnia kell az aktív polgárságot, az állampolgári ismeretek oktatását és az interkulturális megértést, és egyfajta európai identitásérzést kell kialakítania; ragaszkodik ezért ahhoz, hogy az Erasmus+ program által finanszírozott minden oktatási és képzési, illetve formális és nem formális tanulási mobilitási tevékenység emellett növelje a fiatalok tudatosságát az európai együttműködés hozzáadott értékéről az oktatás terén, és ösztönözze őket, hogy foglalkozzanak az európai kérdésekkel;

21.  úgy véli, hogy adott esetben az oktatási mobilitásnak a felsőoktatási és szakképzési programokba való beépítése hasznos lehet mind a diákok személyes és karrierfejlődése, mind pedig az interkulturális megértés előmozdítása szempontjából;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre a diákoknak szánt európai e-kártyát, amely Európa-szerte hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz;

A program finanszírozása

23.  sajnálja, hogy bizonyos Erasmus+ fellépéseken belül indított projektek alacsony sikerrátája, a korlátozott támogatások és a programban való részvétel iránti magas kereslet veszélyeztetheti az Erasmus+ sikerét, mint vezető uniós sikerprogram; határozottan úgy véli, hogy az Erasmus+ programnak végső soron minden fiatalt meg kell céloznia, és hogy ezt a magasabb célt következő Erasmus+ programozási időszakban jelentős további források hozzáadásával kell összekapcsolni, amely megnövelt költségvetésben tükröződik, hogy a program ki tudja használni a teljes potenciálját; felhívja ezért a tagállamokat, a Bizottságot és az érdekelt feleket, hogy hozzanak lére erősebb és láthatóbb támogatást az Erasmus program részére a többéves pénzügyi keretről szóló közelgő tárgyalások előtt;

24.  hangsúlyozza az új Erasmus+ program zökkenőmentes bevezetésének fontosságát, a kezdetektől fogva stratégiai módon tervezett költségvetéssel; ösztönzi regionális és szociális alapok felhasználását az Erasmus+ mobilitási támogatások tagállami pénzügyi hozzájárulásainak növelése érdekében; emlékeztet rá, hogy a program szabályainak következetes alkalmazása a nemzeti ügynökségeknél, betartva a közös minőségi előírásokat, a projektértékelési és adminisztratív eljárásokat, alapvető az Erasmus+ program egységes és koherens végrehajtásának szempontjából;

o
o   o

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 50. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0018.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0107.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.
(5) Erasmus+ eredménytábla, 2017. március 28-i adatok; lásd: http://www.ecvet-secretariat.eu/en/system/files/documents/3727/eu-vet-policy-context.pdf, 29. o.


Új európai készségfejlesztési program
PDF 386kWORD 75k
Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i állásfoglalása az új európai készségfejlesztési programról (2017/2002(INI))
P8_TA(2017)0360A8-0276/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 14. és 15. cikkére,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelyet az EU 2010-ben ratifikált,

–  tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre(1),

–  tekintettel a fiatalság munkaerőpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetőségek előmozdításáról szóló, 2010. július 6-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra(3),

–  tekintettel a Tanács tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról szóló, 2016. február 15-i ajánlására(4),

–  tekintettel a Tanácsnak a hatékony tanárképzésről szóló, 2014. május 20-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanácsnak az oktatást és képzést támogató minőségbiztosításról szóló, 2014. május 20-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i ajánlására(5),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(6),

–  tekintettel az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlásra(7),

–  tekintettel a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról szóló, 2011. november 28-i tanácsi állásfoglalásra(8),

–  tekintettel a kisgyermekkori nevelésről és gondozásról szóló, 2011. június 15-i tanácsi következtetésekre, „hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét” témában;

–  tekintettel az új munkahelyekhez szükséges új készségekről szóló, 2007. november 15-i tanácsi állásfoglalásra(9),

–  tekintettel a Tanácsnak a korai iskolaelhagyók arányának csökkentéséről, valamint az iskolai tanulmányok eredményességének előmozdításáról szóló következtetéseire(10),

–  tekintettel az oktatásba és a képzésbe irányuló beruházásról szóló, „A »Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében« című bizottsági közleményre és a 2013. évi éves növekedési jelentésre adott válasz” című, 2013. február 17-i tanácsi következtetésekre(11),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(12) (EQF-LLL) ,

–  tekintettel a munka és magánélet közötti egyensúly szempontjából kedvező munkaerőpiaci körülmények megteremtéséről szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai ipar digitalizálása – a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i közleményében a digitális készségekre vonatkozó hivatkozásokra (COM(2016)0180),

–  tekintettel a Bizottság „Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című, 2012. november 20-i közleményére (COM(2012)0669),

–  tekintettel „Az Erasmus+ program és a szakképzési mobilitás támogatásának más eszközei – az egész életen át tartó tanulás perspektívájából” című, 2016. április 12-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre vonatkozó, készségekkel kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a „»Zöld foglalkoztatás« kezdeményezés: a zöld gazdaság munkahely-teremtési potenciáljának kiaknázása” című, 2015. július 8-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a fiatalok vállalkozói készségének oktatás és képzés révén történő előmozdításáról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel „A 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról: a készségek és képesítések hozzáigazítása a kereslethez és a munkalehetőségekhez a válságból való kilábalás egyik módjaként” című, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumról (2011–2020) szóló tanácsi következtetésekre(19),

–  tekintettel a Tanácsnak a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről szóló következtetéseire,

–  tekintettel „Az uniós munkaerőpiacon jelen lévő nők és férfiak készségfejlesztése” című tanácsi következtetések 2017. február 20-i tervezetére(20);

–  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(21),

–  tekintettel a Szociális Európa sorozatban megjelent, „Social Economy and Social Enterprises” (Szociális gazdaság és szociális vállalkozás) című, 2013. márciusi bizottsági útmutatóra(22),

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tisztes munka programjára,

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2014-2020 közötti EU stratégiai keretről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(23),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. február 22-i SOC/546. számú véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8‑0276/2017),

A.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti a szakképzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés jogát;

B.  mivel a készségek stratégiai jelentőséggel bírnak a foglalkoztathatóság, a növekedés, az innováció és a társadalmi kohézió szempontjából, és mivel valamennyi ágazatban és foglalkozásban nő a munkakörök összetettsége, és infláció figyelhető meg a készségek iránti relatív kereslet terén, még az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek esetében is;

C.  mivel a jóléthez és a szociális téren elért eredményeink biztosításához kizárólag a társadalom tudása és szakértelme nyújt alapot;

D.  mivel az alacsony szintű képzettséggel rendelkező népesség a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés emelt kockázatával néz szembe;

E.  mivel azok az országok, amelyekben magas az alapkészségek, valamint a digitális készségek területén alacsony jártassággal rendelkező felnőttek aránya, alacsonyabb munkatermelékenységgel, végső soron pedig gyengébb növekedési és versenyképességi kilátásokkal rendelkeznek;

F.  tekintettel arra, hogy az Európai Parlament egyetért és támogatja a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy fektessenek be a humántőkébe mint az EU versenyképességének alapvető erőforrásába, és tekintettel arra, hogy az oktatás minőségének szükséges előfeltétele a tanárok minősége;

G.  mivel immár sok alacsony képzettséget igénylő munkakör betöltéséhez is nagyobb fokú írni-olvasni tudás, számolni tudás és egyéb alapvető készségek szükségesek, és még a szolgáltatási szektor alacsony képzettséget igénylő munkakörei is egyre inkább magukban foglalnak nagyobb igényű, nem rutinjellegű feladatokat(24);

H.  mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi PIAAC-tanulmánya (a felnőttkori készségek nemzetközi felmérésére szolgáló program) szerint mintegy 70 millió európai nem rendelkezik olyan alapvető készségekkel, mint az olvasás, az írás és a számolni tudás, ami akadályozza, hogy ezek az emberek tisztességes munkahelyhez és életszínvonalhoz jussanak;

I.  mivel 2025-ig az EU-ban az összes megnyíló álláslehetőség (ideértve mind az új, mind a megüresedő meglévő munkahelyeket) 49%-a felsőfokú végzettséget, 40%-a középfokú végzettséget fog igényelni, és csupán a munkahelyek 11%-a igényel majd alacsony szintű vagy semmilyen végzettséget(25);

J.  mivel az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés kibővítése új lehetőségeket teremthet az aktív befogadás és a fokozott társadalmi szerepvállalás szempontjából, különösen az alacsonyan képzettek, a munkanélküliek, a sajátos igényű személyek, az idősebbek és a migránsok számára;

K.  mivel a tagállamoknak meg kell találniuk az oktatás, a kutatás, az innováció, az energia és az éghajlat terén megvalósított fellépésekbe való hosszabb távú beruházás védelmének és előmozdításának lehetőségeit, és be kell fektetniük az oktatási és képzési rendszerek, ezen belül az egész életen át tartó tanulás korszerűsítésébe;

L.  mivel az EU olyan platform, amely a helyzeténél fogva a legalkalmasabb a bevált gyakorlatok megosztására és a tagállamok közötti kölcsönös tanulás támogatására;

M.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikke alapján a tagállamok felelősségi körébe tartozik az általános oktatás területe, beleértve a felsőoktatást és a szakképzést;

N.  mivel az európai szintű oktatási együttműködés önkéntes folyamat, és az oktatás területe ezidáig alapvetően eltér a foglalkoztatás területétől, amely sokkal inkább közösségi szintűvé vált;

O.  mivel a készségek és kompetenciák kéz a kézben járnak, és ezért a közöttük lévő kapcsolatot az új európai készségfejlesztési programban tovább kell erősíteni;

P.  mivel az igényelt készségek típusát illetően meghatározó szerepe van a jövőorientált ágazatok fejlődésének;

Q.  mivel az európai készségek és munkahelyek felméréséből az derült ki, hogy az EU felnőtt munkavállalóinak körülbelül 45%-a úgy gondolja, hogy készségeit vagy jobban fejleszthetné, vagy jobban hasznosíthatná a munkájában;

R.  mivel az ILO szerint az európai munkaerő 25 és 45% közötti része vagy alul-, vagy túlképzett ahhoz a munkakörhöz képest, amelyet betölt; mivel e helyzet nagyrészt a tagállami gazdaságok szerkezetében végbemenő gyorsütemű változásnak tudható be;

S.  mivel a készségek kereslete és kínálata közötti diszkrepancia aggasztó jelenség, amely egyének és a vállalkozások számára egyaránt káros, készséghiányokat idéz elő, és egyike a munkanélküliség okainak(26); mivel az EU felnőtt munkavállalóinak 26%-a nem rendelkezik a munkájának elvégzéséhez szükséges készségekkel;

T.  mivel a magasan képzett fiatalok több mint 30%-a olyan munkahelyeket tölt be, amelyek nem felelnek meg a készségeiknek és a törekvéseiknek, ugyanakkor az európai munkaadók 40%-a arról számol be, hogy nem talál megfelelő készségekkel rendelkező személyeket a növekedéshez és az innovációhoz;

U.  mivel jelenleg a 20 és 64 év közötti népesség csaknem 23%-a alacsony szintű végzettséggel rendelkezik (iskola előtti nevelés, alapfokú vagy alsó középfokú végzettség); mivel az alacsony szintű végzettséggel rendelkezők előtt kevesebb munkalehetőség áll nyitva, és jobban ki vannak téve annak is, hogy bizonytalan munkahelyen foglalkoztassák őket, továbbá a magas szintű képesítéssel rendelkezőkhöz képest kétszer nagyobb valószínűséggel tapasztalnak meg hosszú távú munkanélküliséget(27);

V.  mivel az alacsony képzettségű emberek nemcsak csökkent foglalkoztatási lehetőséggel rendelkeznek, hanem jobban ki vannak téve a tartós munkanélküliség veszélyének is, és nagyobb nehézséget okoz számukra, hogy hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz és teljes körűen részt vegyenek a társadalomban;

W.  mivel az egyének gyakran rendelkeznek olyan készségekkel, amelyeket nem azonosítanak, nem hasznosítanak vagy nem díjaznak megfelelőképpen; mivel a formális környezeten kívül – munkatapasztalat, önkéntesség, civil szerepvállalás vagy egyéb releváns tapasztalatok révén – megszerzett készségeket nem szükségszerűen rögzítik képesítésben vagy dokumentálják, és azokat ezért alulértékelik;

X.  mivel a kulturális és kreatív ágazatok hozzájárulnak a szociális jólléthez, az innovációhoz, a foglalkoztatáshoz, és ösztönzik az EU gazdasági fejlődését, miközben több mint 12 millió embert foglalkoztatnak az EU-ban, ami a gazdaság egészében foglalkoztatottak 7,5%-a, továbbá az EU teljes bruttó hozzáadott értékének 5,3%-ával és a magas színvonalú ágazatok által termelt névleges GDP további 4%-ával járulnak hozzá a gazdasághoz(28);

Y.  mivel a nők és a férfiak közötti egyenlőség a Szerződésekben foglalt uniós alapelv, és az EU célkitűzéseinek és felelősségeinek egyike; mivel továbbá az Unió egyik konkrétan meghatározott törekvése, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét valamennyi tevékenysége során, így az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén is általánosan érvényesítse;

Z.  mivel az ifjúsági munkanélküliséggel összefüggésben a NEET- (foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő) fiatalokat tartják uniós szinten az egyik legsérülékenyebb csoportnak; mivel a nők átlagosan 1,4-szer nagyobb valószínűséggel(29) válnak NEET-fiatallá, mint a férfiak, ami ismét rávilágít a nemek közötti diszkrimináció és egyenlőség fiatal életkortól kezdődően jelentkező problémáira;

AA.  mivel az egyéni jólléthez és sikerhez fontosak a szociális és emocionális készségek, a kognitív készségekkel együtt;

AB.  mivel a színvonalas formális, informális és nem formális oktatási, tanulási és szakképzési lehetőségekhez való hozzáférésnek minden életszakaszban, mindenkit megillető jognak kell lennie, hogy megszerezhetők legyenek a transzverzális készségek, például a számolni tudás, a digitális jártasság és a médiaműveltség, a kritikus gondolkodás, a szociális készségek, a nyelvtudás és a lényeges életvezetési készségek; mivel e tekintetben a munkavállalóknak szabadidőt kell engedélyezni a személyes fejlődésre és a továbbképzésre az egész életen át tartó tanulás jegyében;

AC.  mivel alapvető, hogy a készségek ne csak a foglalkoztathatóság növelését célozzák, hanem növeljék a polgári részvételre való képességet és a demokratikus értékek és a tolerancia megbecsülését is, nem utolsósorban a radikalizálódás és mindenfajta intolerancia megelőzésének eszközeként;

AD.  mivel a gyorsan változó, globalizáltabb és digitalizált világban kulcsfontosságúak a transzverzális és átültethető készségek, így például a szociális készségek, az interkulturális készségek, a digitális készségek, a problémamegoldás, a vállalkozó szellem és a kreatív gondolkodás;

AE.  mivel a digitális átalakulás még mindig folyamatban van, és a társadalmi és munkaerőpiaci igények folyamatosan változnak;

AF.  mivel a digitális felelősségvállalás és önbizalom az erős társadalmak építésének előfeltétele, és segíti az EU-n belüli egységet és integrációt;

AG.  mivel napjainkban oktatási és képzési rendszereink jelentős digitális átalakulással néznek szembe, amely a tanítási és a tanulási folyamatokra is kihat; mivel a digitális készségek eredményes biztosítása alapvető annak biztosításához, hogy a munkaerő felkészüljön a jelenlegi és jövőbeli technológiai változásokra;

AH.  mivel annak ellenére, hogy a közelmúltban nőtt azoknak a száma, akik az EU-ban digitális oktatásban vagy képzésben vesznek részt, még mindig sok a tennivaló az európai gazdaságnak az új digitális korszakra való felkészítése, valamint az álláskeresők száma és a betöltetlen álláshelyek száma közötti rés megszüntetése terén;

AI.  mivel az új digitális átalakulást be kell építeni az oktatási rendszerekbe annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is segítsenek az embereknek abban, hogy kritikussá, magabiztossá és önállóvá váljanak; ezt azonban a már tanított tantárgyakkal szimbiózisban kell tenni;

AJ.  mivel az időtálló készségfejlesztési programnak az európai társadalmak fokozódó digitalizálódásával és robotizálásával összefüggésben a szakmai írástudásról folyó tágabb gondolkodás részét kell képeznie;

AK.  mivel a nyelvi, digitális és vállalkozói készségek mellett különösen ki kell emelni a transzverzális kompetenciákat, így a polgári és szociális kompetenciákat és az állampolgári oktatást;

AL.  mivel a vállalkozói készségeket tágabb összefüggésben kell értelmezni, a társadalmi fellépésekben való részvétel terén kezdeményező készségként és vállalkozói szemléletként, és ezért ezeket a készségfejlesztési programban tovább kell hangsúlyozni olyan életvezetési készségként, amely személyes és szakmai életükben is előnyt jelent az egyének számára, és emellett a közösségek számára is hasznos;

AM.  mivel az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés és a munkahelyek fiatalok számára való biztosításához az Európai Unióban elő kell mozdítani a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és matematika (STEM) terén való nagyobb mértékű jártasságot;

AN.  mivel a STEM-szakemberek és kapcsolódó szakemberek iránti igény a jelen pillanattól 2025-ig várhatóan mintegy 8%-kal nő, ami jóval meghaladja az összes foglalkozás átlagosan 3%-os növekedési előrejelzését; mivel a STEM-hez kapcsolódó ágazatokban a foglalkoztatás várhatóan szintén mintegy 6,5%-kal nő mostantól 2025-ig(30);

AO.  mivel a szakképzésről (VET) kialakult rossz kép és annak gyenge vonzereje, amelyhez egyes országokban a szakképzés alacsony színvonala párosul, visszatartja a diákokat attól, hogy olyan ígéretes területeken és ágazatokban kezdjenek karriert, amelyekben munkaerőhiány van;

AP.  mivel a készségekkel kapcsolatos problémák, különösen a készségek kereslete és kínálata közötti diszkrepancia és az álláslehetőségek kezelésekor figyelembe kell venni a vidéki területek előtt álló sajátos kihívásokat;

AQ.  mivel a recesszió alatt Európában a környezetbarát ágazat volt a fő nettó munkahelyteremtők egyike, és azt a készségfejlesztési programban is tovább kell támogatni;

AR.  mivel az európai népesség elidősödésével nő az igény az egészségügyi szakemberek, a szociális gondozás és az egészségügyi szolgáltatások iránt;

AS.  mivel a családok rendkívül fontos szerepet játszanak a gyermekek alapvető készségeinek elsajátításában;

Az életvitelhez és a munkához szükséges készségek fejlesztése

1.  üdvözli a Bizottság „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016 júniusában elfogadott közleményét;

2.  elismeri, hogy az oktatás és a képzés tagállami hatáskörök, és hogy az EU csak támogathatja, összehangolhatja és kiegészítheti a tagállamok fellépéseit;

3.  úgy véli, hogy Európában paradigmaváltásra van szükség az oktatási ágazat céljait és működését illetően; egyetért az európai oktatási és képzési rendszerek gyorsan változó gazdasági, technológiai és társadalmi környezettel összhangban történő korszerűsítésének szükségességére, illetve a minden korban minőségi oktatáshoz való hozzáférésre helyezett hangsúllyal;

4.  megállapítja, hogy jóllehet a készségek iránti igények dinamikusak, a készségfejlesztési csomag elsősorban a munkaerőpiac azonnali igényeire összpontosít; kiemeli e tekintetben az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal, a Cedefop-pal való szoros együttműködés fontosságát a készségigényre való felkészülés, egy páneurópai készségigény-előrejelzési eszköz kifejlesztése és az egész életen át tartó tanulás rendszereinek javítása érdekében, szem előtt tartva a munkaerőpiacon felmerülő új helyzetekhez való alkalmazkodást, illetve az egyéni alkalmazkodóképesség fejlesztését, az aktív állampolgárságot és a társadalmi befogadást;

5.  felhívja a tagállamokat, hogy oktatási és képzési programjaikban ne csak a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek fejlesztésére, hanem azon készségek fejlesztésére is összpontosítsanak, amelyek tágabb értelemben lényegesek a társadalom számára, így például a transzverzális, átültethető és „puha” készségekre (pl. a vezetőképességre, a szociális és interkulturális kompetenciákra, a vezetési és vállalkozói készségekre és a pénzügyi műveltségre), és kezeljék prioritásként a szakoktatási és -képzési programok további fejlesztését;

6.  szorgalmazza, hogy mindenkit minden életszakaszban illessen meg a tudásbővítés joga, hogy az alapvető, 21. századi készségeket megszerezhesse;

7.  felismeri az oktatás nemzetköziesedésének és annak az értékét, hogy egyre nagyobb számú diák és munkatárs vesz részt mobilitási programokban; e tekintetben hangsúlyozza az Erasmus + értékét;

8.  megjegyzi továbbá, hogy a mobilitás számos tanulmány szerint konkrét szakmai készségekkel ruházza fel az embereket, úgy tranzverszális, mind átadható készségekkel, mint például a kritikus gondolkodás és vállalkozókészség, és jobb karrierlehetőségeket vetít előre; felismeri, hogy a tanulási célú mobilitásra szánt jelenlegi uniós költségvetés nem feltétlenül elegendő a tanulási célú mobilitásra vonatkozó 6%-os cél 2020-ig történő eléréséhez;

9.  bátorítja a tagállamokat az ágazatközi mobilitás lehetőségeinek további kiépítésére az összes iskola körében; hangsúlyozza, hogy a szakoktatási és szakképzési mobilitáshoz nagyobb támogatásra és előmozdításra van szükség, és a mobilitásának összefüggésében külön figyelmet kell szentelni a határokon átnyúló régiókra;

10.  rámutat arra, hogy az oktatásnak és a képzésnek hozzá kell járulnia a fiatalok személyes fejlődéséhez és növekedéséhez annak érdekében, hogy proaktív és felelős, egy technológiailag fejlett és globalizált gazdaságban élni és dolgozni képes polgárokká tegye őket, és ellássa őket az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákkal, amelyeket a személyes kibontakozáshoz és fejlődéshez, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a foglalkoztatáshoz szükséges tudás, készségek és hozzáállás együtteseként határoznak meg;

11.  hangsúlyozza, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás a készségfejlesztés kritikus fontosságú előfeltétele;

12.  felhívja a tagállamokat – megjegyezve, hogy az oktatás és gondoskodás felelőssége az övék – hogy javítsák a koragyermekkori nevelés és gondozás minőségét és elérhetőségét, és oldják meg a minden javadalmazási szinten minőségi, elérhető gyermekgondozást kínáló infrastruktúrák hiányának problémáját, továbbá fontolják meg a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élő családok részére az ingyenes hozzáférést;

13.  hangsúlyozza, hogy a kreativitás és az innováció mozgató tényezőkké válnak az EU gazdaságában, és azokat általánosan érvényesíteni kell a nemzeti és európai politikai stratégiákban;

14.  üdvözli a készségfejlesztési program azon célkitűzését, hogy a szakoktatás és -képzés legyen a tanulók első választása, amelynek keresletvezéreltnek kell lennie, és a jövő munkakövetelményeihez kell kapcsolódnia a munkaadók tanmenetek tervezésében és lebonyolításában való részvételén keresztül;

15.  ösztönzi a tagállamokat, hogy lépjenek túl a „megfelelő foglalkozás-specifikus készségek” előmozdításán, és összpontosítsanak az oktatásnak azokra a szempontjaira is, amelyek nagyobb mértékben a munkán alapulnak és gyakorlatiasabbak, és amelyek erősítik az innovativitást és a kreativitást, lehetővé teszik az emberek számára a kritikus gondolkodást, megértik a fenntarthatóság fogalmát, az olyan értékek megbecsülése mellett, mint az emberi méltóság, a szabadság, az alapvető jogok, a demokrácia, a tolerancia és a tisztelet, valamint a demokratikus folyamatban és a társadalmi életben nyitott gondolkodású polgárként való teljes körű részvételt;

16.  ugyanakkor az a véleménye, hogy a program ambiciózus céljainak elérése érdekében holisztikus megközelítést kell elfogadni az oktatás és a készségfejlesztés tekintetében, amely a tanulót helyezi a folyamat középpontjába, valamint biztosítani kell az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó politikákba való elégséges befektetést; úgy véli továbbá, hogy az oktatáshoz, képzéshez való hozzáférésnek és a készségek megszerzésének mindenki számára elérhetőnek és megfizethetőnek kell lennie, és további erőfeszítésekre van szükség a legkiszolgáltatottabbak bevonásáért;

17.  ösztönzi a tagállamokat, hogy az élethez szükséges készségekről folytatott gondolkodási folyamatba szorosabban vonják be a helyi körülményeket tapasztalatból ismerő civil társadalmat, szakértőket és családokat;

18.  ösztönzi a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a nemi sztereotípiák kezelésére is, mivel a nők adják a frissdiplomások 60%-át; kiemeli, hogy ugyanakkor foglalkoztatottságuk aránya nem éri el a férfiakét, és sok ágazatban alulreprezentáltak;

19.  ösztönzi a tagállamokat, hogy jobban egyeztessék össze a készségeket a munkaerőpiac munkahelyeivel, és különösen vezessenek be jó minőségű tanulószerződéses gyakorlati képzést, amelyek segítenek az embereknek abban, hogy tanulmányi pályájuk során és később a munkaerőpiacon is rugalmasak lehessenek;

20.  elismeri a duális oktatási(31) rendszerek értékét, de rámutat arra, hogy az egyik tagállamban használt rendszert nem lehet vakon lemásolni valamely másik tagállamban; ösztönzi a legjobb gyakorlatok modelljeinek cseréjét, amelyekbe a szociális partnereket is be kellene vonni;

21.  emlékeztet e tekintetben arra, hogy fokozott együttműködésre van szükség a tagállamok között, hogy tanuljanak az alacsonyabb munkanélküliségi rátákhoz vezető legjobb gyakorlatokból, mint amilyen például a tanulószerződéses gyakorlati képzés és az egész életen át tartó tanulás;

22.  felhívja a figyelmet az Európai Szakképzésfejlesztési Központ, a Cedefop szerepére, amely központ egyik legfontosabb feladata az, hogy elképzeléseik és tapasztalataik kicserélése érdekében összefogja a különböző tagállamok politikai vezetőit, szociális partnereit, kutatóit és szakembereit;

23.  hangsúlyozza, hogy a kultúra, a kreativitás és a művészetek az egész Európai Unióban jelentősen hozzájárulnak a személyes fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez, az innováció hordozói, ösztönzik a kohéziót, erősítik a kultúrák közötti kapcsolatokat, a kölcsönös megértést és az európai azonosságtudat, kultúra és értékek megőrzését; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív ágazatban rejlő lehetőségek kibontakoztatása és maradéktalan kihasználása érdekében erősítsék a számára nyújtott támogatást;

24.  hangsúlyozza, hogy a migránsok, menekültek és menedékkérők jelenleg folyó érkezése az EU-ba egy, a harmadik országbeli polgárokkal szembeni, fenntartottabb megközelítést követel meg, amelybe beletartozik képességeik, hozzáértésük és tudásuk (amit láthatóvá kell tenni) felmérése, továbbá egy képességelismerési és -érvényesítési mechanizmus létrehozása is;

25.  emlékeztet, hogy az újonnan érkezettek új tudást és készségeket is hoznak magukkal, és felszólít olyan eszközök fejlesztésére, amelyek többnyelvű információk nyújtását szolgálják a formális, a nem formális és az informális tanulás, a szakképzés, a gyakornoki programok, illetve önkéntes tevékenységek terén elérhető lehetőségekről; meggyőződése, hogy fontos a kultúrák közötti párbeszéd erősítése, annak megkönnyítése érdekében, hogy a migránsok, menekültek és menedékkérők könnyebben bejuthassanak a munkaerőpiacra, és integrálódhassanak a társadalomba;

26.  üdvözli a Bizottságnak a harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő eszközt illető javaslatait és reméli, hogy e törekvés tekintetében gyors lesz az előrehaladás; javasolja, hogy a migránsok készségeit illető megközelítésében az új európai készségfejlesztési program álljon összhangban a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervvel; hangsúlyozza, hogy a migránsok készségfejlesztését átfogóbb jelleggel kell megközelíteni, gondolva többek között a szociális vállalkozásokra, a polgári nevelésre és az informális tanulásra, valamint hogy nemcsak az átláthatóságra, összehasonlíthatóságra, illetve a migránsok készség- és képesítési profiljának korai kialakítására kell összpontosítani;

27.  szükségesnek tartja az elitelvándorlás összehangolt kezelését a rendelkezésre álló készségek felhasználásához szükséges megfelelő intézkedések meghatározása révén, annak érdekében, hogy megelőzzék a humán tőke elszegényedését a különböző európai országokban;

28.  emlékeztet arra, hogy a jelen oktatási kapacitásába való befektetés fogja meghatározni a jelen és a jövő munkahelyeinek minőségét, a munkavállalók képzettségét, a társadalmi jóllétet és a társadalomban való demokratikus részvételt;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy az egészséget, a jólétet és a betegségekkel szembeni fellépést érintő egyedi készségek fejlesztésével nézzenek szembe a népesség elöregedésével;

Az oktatás szerepe a munkanélküliséggel, a társadalmi kirekesztéssel és a szegénységgel való megbirkózásban

30.  úgy véli, hogy az Európai Unió versenyképessége, gazdasági növekedése és társadalmi kohéziója nagymértékben függ az oktatási és képzési rendszerektől, amelyek megakadályozzák az emberek lemaradását;

31.  kitart amellett, hogy az oktatás és a szakképzés nemcsak a foglalkoztathatóság javításának, hanem az egyéni fejlődés, a társadalmi befogadás és kohézió, az aktív polgári szerepvállalás elősegítésének is kulcstényezője, és ezért úgy gondolja, hogy a színvonalas oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a készségekbe és kompetenciákba való megfelelő befektetés kritikus jelentőséggel bír a magas munkanélküliségi rátával és a társadalmi kirekesztéssel való megbirkózás szempontjából, különösen a legkiszolgáltatottabb és a leginkább hátrányos helyzetű csoportok (NEET-fiatalok, hosszú távon munkanélküliek, képzetlenek, menekültek és fogyatékosok) körében; emlékeztet arra, hogy e tekintetben rendkívül fontos a készségek iránti jövőbeli igények hiteles előrejelzése;

32.  aggodalommal állapítja meg, hogy az oktatásba való befektetés még mindig nem megfelelő, és az oktatási költségvetések egymást követő csökkentései a leginkább a hátrányos szociális és gazdasági hátterű diákokat és felnőtteket sújtják;

33.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2010 és 2014 között az Unió egészében 2,5 %-kal visszaestek az oktatási és képzési beruházások(32); hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az oktatás betöltse a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés és a szegénység kezelésében rá háruló szerepet, alapvetőek a megfelelő erőforrásokkal ellátott közoktatási rendszerek;

34.  kiemeli, ahogyan azt az OECD állítja(33), hogy több képzett ember még demokratikusabb társadalomhoz és még fenntarthatóbb gazdasághoz járul hozzá, és kevésbé függ az állami támogatástól, valamint kevésbé sebezhető a gazdasági visszaesés által; ezért rámutat arra, hogy a minőségi oktatásba és az innovációba való befektetés nemcsak a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem szempontjából kulcsfontosságú, hanem ahhoz is, hogy az EU sikeresen vegye fel a versenyt a globális piacokon; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy állítsák helyre a mindenkinek – és különösen a hátrányos helyzetű gyermekeknek – szóló kisgyermekkori nevelésbe, az alap- és középfokú oktatásba való állami befektetés legalább a válság előtti szintjét;

35.  rámutat, hogy a tanulási és képzési lehetőségekhez való hozzáférésnek minden életszakaszban mindenkit megillető jognak kell lennie, hogy megszerezhetők legyenek a transzverzális készségek, például a számolni tudás, a digitális jártasság és a médiaműveltség, a kritikus gondolkodás, a szociális készségek és egyéb lényeges életvezetési készségek; az a véleménye, hogy a készségfejlesztési menetrend a helyes irányba tett lépés, amely ösztönzi az egész életen át tartó tanulási politikák kritikus jelentőségére vonatkozó közös jövőkép melletti közös elkötelezettséget;

36.  hangsúlyozza a külső szervezetek és nem kormányzati szervezetek szerepét abban, hogy egyéb készségek és szociális kompetenciák elsajátítását biztosítsák a tanulóknak – például művészeti és kézműves tevékenységeket tanítsanak –, segítve a tanulók integrációját, környezetük jobb megismertetését, a tanulásban és az életvitelben a szolidaritás előmozdítását, valamint fokozva az egész osztály tanulási kompetenciáit;

37.  rámutat, hogy a fogyatékkal élőknek különleges szükségleteik vannak, ezért megfelelő támogatásra van szükségük a kompetenciák elsajátításához; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új európai készségfejlesztési program végrehajtásakor inkluzív megközelítést fogadjanak el oktatási és szakképzési politikáik tervezése során, többek között a tanítást támogató személyzet eszközével, illetve a képességekről, szakképzésről és finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatás (illetve hozzáférés) minél több embercsoportnak való nyújtása révén, figyelembe véve a fogyatékosság típusainak széles skáláját; fenntartja, hogy – a munkaerőpiaci részvétel támogatásának szándékával – a vállalkozás sok fogyatékos személy esetében megvalósítható lehetőség; e tekintetben rámutat a fogyatékkal élők digitális készségeinek a javításában rejlő lehetőségre, akárcsak az elérhető technológia játszotta kulcsszerepre;

38.  sajnálja, hogy jóllehet egyre inkább elismert, hogy milyen nagy lehetőséget hordoz a jó minőségű korai oktatás és gondozás a korai iskolaelhagyás visszaszorítására és a továbbtanulás szilárd megalapozására, a készségfejlesztési program mégis nélkülözi az oktatás korai szakaszaira előretekintő jövőképet; felhívja ezért a tagállamokat, hogy javítsák a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségét, szélesítsék az ezekhez való hozzáférést, valamint fogadjanak el a korai iskolaelhagyás visszaszorítására irányuló intézkedéseket;

39.  felhívja a tagállamokat, hogy különösen a kisgyermekkori nevelés és gondozás 2014-es minőségi kereteit(34) támogassák, és ismétli, hogy megfelelő programokat kell az alap- vagy középfokú oktatásból lemorzsolódó valamennyi fiatal számára lehetővé tenni, hogy új esélyt kapjanak; úgy véli, hogy kívánatos a középfokú tanulmányok befejezése;

40.  rámutat arra, hogy az oktatásnak nemcsak a munkaerőpiaci igényekhez igazodó készségeket és kompetenciákat kellene biztosítania, hanem a fiatalok egyéni fejlődéséhez és kibontakozásához is hozzá kell járulnia, hogy proaktív és felelős polgárokká váljanak;

41.  felszólítja a tagállamokat, hogy ruházzanak be a társadalmi kihívásokra választ adó inkluzív oktatásba annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítsák az egyenlő hozzáférést és az esélyegyenlőséget, ideértve a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatalokat, valamint a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű csoportokat;

42.  felhívja a tagállamokat, hogy a munkaerőpiacon veszélyben lévő csoportok integrálása érdekében bővítsék a második esélyt kínáló oktatási és képzési lehetőségek körét;

43.  üdvözli az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségek és az élet során az embereket érő hátrányok csökkentésére irányuló, készségfejlesztéssel kapcsolatos bizottsági intézkedési javaslatokat, amelyek lehetővé teszik az európai polgárok számára a munkanélküliség elleni hathatós küzdelmet, valamint az európai versenyképesség és innováció biztosítását, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az adminisztratív akadályok a szakemberek mobilitása, a képesítések elismerése és a szakmai képesítések tanítása tekintetében lassítják az e célok elérése felé tett előrehaladást;

44.  ezért felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a belső piaci információs rendszer (IMI) megfelelően működjön, tegye lehetővé az adatok jobb cseréjét és – felesleges adminisztratív terhek létrehozása nélkül – fokozza az adminisztratív együttműködést a szakmai képesítések, valamint a másik tagállamban munkavállalást tervező képzett szakemberek számára előírt folyamatos szakmai fejlődésre vonatkozó követelmények elismerésére irányuló egyszerűbb és gyorsabb eljárások bevezetése, illetve bármilyen megkülönböztetés megelőzése érdekében;

45.  felhívja a Bizottságot és különösen a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárok készségfejlesztéshez való hozzáférését azáltal, hogy felmérik, szükség van-e konkrét eszközök, például helyi uniós információs központok létrehozására és a kulcskompetenciák keretén belül a hátrányos helyzetű csoportok igényeit figyelembe vevő egyedi mutatók kialakítására;

Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek szélesítése

46.  hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulásnak a munkavállalók önfejlesztése tekintetében meglévő fontosságát, beleértve azt is, hogy követni tudják az állandóan változó munkakörülményeket(35) és annak fontosságát, hogy mindenki számára lehetőségeket teremtsenek a minden életkorban való tanulás kultúrájának Európában való előmozdítása érdekében; ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az egész életen át tartó tanulást és ruházzanak be abba, különösen azokban az országokban, ahol a részvételi arány a 15%-os referenciaérték alatt van;

47.  aggodalommal veszi tudomásul annak a 70 millió európainak az elfogadhatatlan helyzetét, akik nem rendelkeznek az alapvető készségekkel; üdvözli ezért a „kompetenciafejlesztési pályák” kezdeményezés létrehozását, és kitart azok gyors végrehajtása és nyomon követése mellett; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzenek egy folyamatos megközelítést a kompetenciafejlesztés, átképzés és egész életen át tartó tanulás terén, bevezetve az egyes tagállamok szükségleteihez igazodó, különféle programokat a kibővített hozzáférés és motiváció érdekében, mind a munkanélküliek, mind a foglalkoztatottak számára;

48.  úgy véli, hogy a „kompetenciafejlesztési pályák” keretében egyénileg értékelni kell a tanulási szükségleteket, jó minőségű oktatást kell felkínálni, és rendszeresen minősíteni kell a megszerzett készségeket és kompetenciákat, lehetővé téve azok egyszerű elismerését a munkaerőpiacon; rámutat a széles sávú internethez való széles körű hozzáférés biztosításának szükségességére, a digitális jártasság kialakulásának lehetővé tétele érdekében; sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Parlamentet nem vonták be a kezdeményezés kialakításába;

49.  hangsúlyozza, hogy az ágazati és a specifikus készségek fejlesztése az oktatást nyújtók, a foglalkoztatók és a szakszervezetek közös felelőssége, és ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek közötti szoros párbeszédet; kitart amellett, hogy a munkaerőpiac minden érintett szereplőjét be kell vonni a képzési folyamatba, a tervezésbe és a megvalósításba az emberek karrierjük során szükséges készségekkel való felvértezése érdekében, és azért, hogy a vállalkozások versenyképesek legyenek, egyidejűleg pedig fellendüljön a személyi fejlődés, a minőségi foglalkoztatás, a fejlődés és jobbak legyenek a karrierlehetőségek;

50.  hangsúlyozza, hogy összetett oktatási és képzési rendszereket kell kidolgozni, hogy különböző típusú készségekkel lássák el a tanulókat, amelyek a következők: alapvető készségek (írni-olvasni tudás, számolni tudás és digitális készségek); haladó generikus készségek (úgymint problémamegoldás, tanulás stb.); szakmai, műszaki, foglalkozásspecifikus vagy ágazatspecifikus készségek, valamint szociális és emocionális készségek;

51.  hangsúlyozza, hogy az alacsony szintű képzettséggel rendelkező személyek sajátos szükségleteinek megismerése és a személyre szabott képzéssel való ellátásuk alapvető lépés az eredményesebb képzési programok kialakítása során; emlékeztet arra, hogy az eredményes oktatási programnak kritikus fontosságú elemei az összegyűjtött tapasztalatok és a változó körülmények fényében való reagálás képessége és az alkalmazkodóképesség;

52.  kitart amellett, hogy egy ilyen kezdeményezés sikeréhez kulcsfontosságú, hogy a hátrányos helyzetű emberek, köztük a fogyatékkal élők, a tartósan munkanélküliek és az alulreprezentált csoportok, amelyek nem feltétlenül vannak tisztában a készségeik szintjének növelésével járó előnyökkel és az átképzési és kompetenciafejlesztési lehetőségekkel, tájékoztatást és útmutatást kapjanak;

53.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak célzott intézkedést az eltartott családtagok gondozásával töltött időszak után a munkába visszatérő szülők átképzése és készségeinek érvényesítése terén;

54.  a tényleges munkaerőpiaci helyzetek és szükségletek kezelése érdekében kéri az összes érintett érdekelt fél tevékeny részvételét és párbeszédét, nemcsak nemzeti és európai, hanem helyi és regionális szinten is;

55.  emlékeztet arra, hogy az egész életen át tartó tanulást be kell építeni a foglalkozási írástudás tágabb kontextusába;

Az oktatás és a foglalkoztatás közötti kapcsolatok erősítése

56.  emlékeztet arra, hogy a munkaerőpiaci készséghiány, illetve a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés megszüntetése, valamint a társadalmi mobilitás – köztük a szakképzés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés – lehetőségeinek előmozdítása létfontosságú a fenntartható fejlődés, a társadalmi kohézió, a munkahelyteremtés, az innováció és a vállalkozó szellem szempontjából, különösen a kkv-k és a kézműipar számára; ezért arra buzdítja a tagállamokat, hogy a gazdasági igényeknek megfelelően mozdítsák elő a szakmai tanulást;

57.  hangsúlyozza, hogy a szakmai előmenetelt, valamint az egész életen át tartó tanulást illetően személyre szabott és rugalmasabb megközelítésre kell törekedni a személyes karrier során(36), valamint méltányolja elsősorban az állami, de a magánszereplők e téren játszott szerepét is, egyetértve azzal, hogy az egyéni igényekre és preferenciákra szóló és az egyéni készségek értékelését és bővítését középpontba helyező tanácsadásnak az oktatási és a készségekre vonatkozó politikák alapvető részét kell képeznie már korai szakasztól kezdve;

58.  felhívja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együtt dolgozzanak ki és vezessenek be olyan szakpolitikákat, amelyek biztosítják a tanulmányi és képzési szabadságot és a munkahelyi képzést; felhívja a tagállamokat, hogy valamennyi munkavállaló számára tegyék hozzáférhetővé a tanulást, a munkán belül vagy kívül, ideértve a fizetett tanulmányi szabadságot is, különösen a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók számára, külön hangsúlyt helyezve a női munkavállalókra;

59.  hangsúlyozza, hogy a készségekre vonatkozó bármely szakpolitikának nemcsak figyelembe kell vennie a munkaerőpiac jelenleg folyó átalakulását, hanem biztosítania kell, hogy a készségek skálája kellően univerzális legyen ahhoz, hogy fejlődjön a munkavállalók tanulási képessége, és könnyebbé váljon a jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodásuk;

60.  hangsúlyozza, hogy a készségfejlesztéssel kapcsolatos felelősségben osztozniuk kell az oktatási szolgáltatóknak és a munkaadóknak; kitart amellett, hogy az ipart/a munkaadókat be kell vonni a szükséges készségek biztosításába és az emberek képzésébe annak érdekében, hogy a vállalkozások versenyképesek legyenek, és egyidejűleg növekedjen az emberek önbizalma;

61.  megismétli, hogy a foglalkoztathatóság, az innováció és az aktív polgári szerepvállalás, ezen belül az „ökopolgárság” növelése érdekében az alapvető készségeknek kéz a kézben kell járniuk más kulcskompetenciákkal és attitűdökkel: a kreativitással, a természettudatossággal, a kezdeményezőkészséggel, az idegen nyelvi kompetenciákkal, a kritikus gondolkodással, többek között az elektronikus írástudás és a médiaműveltség révén, valamint a növekvő ágazatokat tükröző készségekkel;

62.  hangsúlyozza a megújuló energiaforrásokban rejlő hatalmas innovációs és foglalkoztatási lehetőséget és a nagyobb erőforrás- és energiahatékonyságra irányuló törekvést; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új európai készségfejlesztési program végrehajtásakor vegyék figyelembe az energiaügyi és környezeti kérdéseket az oktatási és foglalkoztatási lehetőségekre való tekintettel;

63.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy mindenki részt vehessen a munkaerőpiacon, testre szabott támogatást kell bevezetni a munkahelyi képzésben részt vevő tanulók, a tanulószerződéses gyakorlati képzések résztvevői és a munkavállalók számára;

64.  felismeri annak fontosságát, hogy előmozdítsák a munkaalapú, tanulási célú tanulószerződéses gyakorlati képzéseket és gyakornoki időszakokat mint azon eszközök egyikét, amelyekkel tovább segíthető az egyének munkaerőpiaci beilleszkedése, azaz a generációk közötti hidak/kompetenciacsere létrehozása révén;

65.  megállapítja, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, a szakmai gyakorlatokat és meghatározott készségekre irányuló képzéseket tartják a képzés legeredményesebb típusainak annak megelőzése szempontjából, hogy a fiatalok újra nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő státuszba kerüljenek; megállapítja, hogy rávilágítottak arra, hogy a szakképzés és az akadémiai oktatás és képzés duális rendszere csökkenti a NEET-csoport létszámát azáltal, hogy több fiatalnak teszi lehetővé, hogy az oktatásban/képzésben maradjon, és segíti őket abban, hogy foglalkoztathatóbbá váljanak és nagyobb valószínűséggel lépjenek tovább a foglalkoztatás/karrier útjára; hangsúlyozza, hogy a makrogazdasági elemzések tanúsága szerint a legjobb eredmények a duális oktatási és képzési rendszer és az aktív munkaerőpiaci politikák kombinálásával érhetők el;

66.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak támogatást a munkaalapú, vállalaton belüli képzéshez és készségfejlesztéshez a kkv-k számára;

67.  konkrét intézkedések bevezetését kéri a fiatalok oktatásból a munkába való átállásának a megkönnyítése érdekében, jó minőségű gyakornoki programok, tanulószerződéses gyakorlati képzések vagy a fiatal vállalkozóknak szóló Erasmushoz hasonló határokon átívelő csereprogramok biztosítása révén, amelyek lehetőséget adnak a fiatalok számára arra, hogy a gyakorlatban kipróbálják tudásukat és tehetségüket, valamint – a felnőtt munkavállalók számára egyenlő, a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által meghatározott – megfelelő szociális és gazdasági jogok és a foglalkoztatáshoz és szociális védelemhez való hozzáférés révén; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak különleges támogatást a kkv-k számára annak érdekében, hogy ezek a vállalkozások is képesek legyenek gyakornokokat és viszonossági alapú képzésben részt vevőket fogadni;

68.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak olyan minőségi keretrendszert, amely nem teszi lehetővé a gyakornoki programok és tanulószerződéses gyakorlati képzések olcsó vagy ingyenes munkaerő szerzésére való felhasználását; rámutat arra, hogy a minőségi foglalkoztatás fejlesztése és a kizsákmányolás megelőzése terén fontos az alapvető munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabványok és jogok ismerete is; felhívja e célból a tagállamokat, hogy hozzanak létre a gyakornoki programokra és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó nemzeti jogi minőségi kereteket, amelyek biztosítják különösen a foglalkoztatás védelmét és a megfelelő társadalombiztosítási fedezetet;

69.  felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő, a tagállamokat pedig, hogy hagyják jóvá a tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségi keretrendszerét(37);

70.  úgy véli, hogy a jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a polgári társadalmat, különösen az ifjúsági és közösségi szervezeteket, a szociális partnereket és az oktatási és képzési szolgáltatókat, valamint a szakosodott támogató szolgálatokat minden szinten tevékenyen be kell vonni, különösen azon szakképzési programok kidolgozásába, megvalósításába és értékelésébe, amelyek zökkenőmentes átmenetet biztosítanak a formális oktatásból a munkaalapú tanulásba, valamint tisztességes foglalkoztatást biztosítanak;

71.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a képesítések tartalommal bírjanak a munkaadók számára, mégpedig a munkaerőpiaci szereplők képesítések kialakításába való bevonásával;

A nem formális és az informális tanulás kulcsfontosságú szerepe

72.  kitart a nem formális és informális tanulás érvényesítésének fontossága mellett a tanulók megszólítása és helyzetük megerősítése érdekében; felismeri, hogy ez különösen nyilvánvaló a kiszolgáltatott vagy hátrányos helyzetben lévő emberek, például az alacsonyan képzett munkavállalók és a menekültek esetében, akiknek elsőbbségi hozzáférést kell kapniuk az érvényesítési mechanizmusokhoz;

73.  sajnálja, hogy a munkaadók és a formális oktatási szolgáltatók nem ismerik el kellőképpen a nem formális és informális tanulás révén szerzett készségek, kompetenciák és tudás értékét és relevanciáját; hangsúlyozza e tekintetben, hogy munkálkodni kell annak érdekében, hogy áthidalják az érvényesítés ismeretének hiányát az érintett érdekelt felek körében;

74.  felismeri, hogy az uniós országok érvényesítési megközelítései közötti összehasonlíthatóság és koherencia hiánya, különösen a szakoktatás és -képzés esetében további akadályt jelent; elismeri továbbá, hogy a tényleges hozzáférés, az elismerés és a pénzügyi támogatás biztosítása ezek után is valódi kihívás, különösen a hátrányos helyzetű csoportok, például az alacsony szintű képzettséggel rendelkező felnőttek számára, akiknek az érvényesítéshez elsőbbségi hozzáférésre van szükségük;

75.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hívják fel a figyelmet az érvényesítési lehetőségekre; üdvözli e tekintetben az utóbbi néhány évben a nem formális és az informális tanulás 2018-ig történő érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásával összefüggésben történt előrelépést; az a véleménye azonban, hogy az érvényesítés lehetővé tételéhez további erőfeszítésekre van szükség a vonatkozó jogi keretek és az átfogó érvényesítési stratégiák létrehozása terén;

76.  emlékeztet arra, hogy sok meglévő európai átláthatósági eszköz, így az európai képesítési keretrendszer (EKKR) és az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) kidolgozására elszigetelten került sor; ahhoz, hogy az egyének jobban fel tudják mérni fejlődésüket és lehetőségeiket, és különböző környezetekben hasznosítsák a megszerzett tanulási eredményeket, a minőségbiztosítási rendszereknek jobb koordinációt és támogatást kell biztosítaniuk számukra és jobban be kell ágyazódniuk a nemzeti képesítési keretrendszerbe avégett, hogy bizalom alakuljon ki az ágazatok és a szereplők, többek között a munkáltatók körében;

77.  kitart amellett, hogy újra a nem formális oktatás szerepére kell irányítani a figyelmet, amely kulcsfontosságú az emberek és különösen a kiszolgáltatottabb és hátrányos helyzetű emberek, köztük a különleges szükségletekkel rendelkezők és a fogyatékossággal élők, valamint az alacsonyan képzettek helyzetének megerősítéséhez, akiknek csak korlátozott lehetőségük van arra, hogy hozzáférjenek a formális oktatáshoz; úgy gondolja, hogy a nem formális oktatási szolgáltatók és a nem kormányzati szervezetek jó helyzetben vannak ahhoz, hogy elérjék a formális oktatási rendszeren kívül rekedt hátrányos helyzetű csoportokat, és ezeket e szerepükben jobban kell támogatni, biztosítandó, hogy a leginkább rászorulók előnyére váljon a készségfejlesztési program;

78.  elismeri az önkéntes munka fontosságát a foglalkoztathatóság növeléséhez és a szakmai képesítések megszerzéséhez szükséges tudás, tapasztalat és készségek megszerzésének egyik eszközeként;

79.  hangsúlyozza, hogy a nem formális tanulásnak, ezen belül az önkéntes munkának kulcsszerepet kell játszania a konvertibilis tudás, az interkulturális kompetenciák, az életvezetési készségek – így a csapatmunka, a kreativitás és a kezdeményező készség – fejlesztésének ösztönzésében, az önértékelés és a tanulási motiváció megerősítése mellett;

80.  hangsúlyozza továbbá az informális oktatási programok, művészeti és sporttevékenységek és a kultúrák közötti párbeszéd fontosságát, amelynek célja a polgárok aktív bevonása a társadalmi és demokratikus folyamatokba és a radikalizálódáshoz vezető propagandával szembeni fogékonyságuk csökkentése; kiemeli, hogy az informális és a nem formális környezet kulcsszerepet tölt be a munkaerőpiacról leginkább kirekesztett és kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek befogadásában; kéri ezzel kapcsolatosan, hogy a tagállamok teljeskörűen és időben hajtsák végre a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlást;

81.  kiemeli a nem formális és az informális tanulás keretében végzett sporttevékenység révén megszerzett transzverzális készségek értékét, valamint a sport, a foglalkoztathatóság, az oktatás és a képzés közötti kapcsolatot;

82.  hangsúlyozza, hogy az informális és nem formális keretek is lehetőséget nyújtanak közös értékek – a szabadság, a tolerancia, a megkülönböztetésmentesség – aktív előmozdítására és a polgári szerepvállalással, a fenntarthatósággal és az emberi jogokkal, ezen belül a nők és a gyermekek jogaival kapcsolatos tanulásra;

83.  felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be az informális és nem formális képzés eredményeinek elismerésére szolgáló mechanizmusokat a kompetenciafejlesztési pályák sikerének biztosítása céljából és azon tagállamok bevált mechanizmusainak felhasználásával, ahol ezek az eszközök már rendelkezésre állnak(38); megállapítja e tekintetben az azon csoportoknak szóló politikai válaszadás fontosságát, amelyek a legtávolabb esnek a munkaerőpiactól;

84.  kiemeli, hogy az informális és nem formális keretek, amelyeket a közösségi oktatásban és a fősodorbeli akadémiai és felnőttoktatásban alulreprezentált csoportokkal végzett munkában széles körben használnak, kulcsszerepet játszanak a marginalizálódott és kiszolgáltatott emberek befogadása szempontjából; megerősíti ezzel összefüggésben, hogy figyelembe kell venni a nők és lányok, a fogyatékossággal élők, az LMBTI-személyek, a migránsok és menekültek, valamint az etnikai kisebbségekhez tartozók szempontjait és szükségleteit;

85.  hangsúlyozza a pályaorientáció fontosságát az alacsony szintű képzettséggel rendelkező személyek támogatása során; megállapítja e tekintetben, hogy fontos a tagállamok állami és magán jellegű foglalkoztatási szolgálatainak kapacitása és minősége;

86.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fontolják meg a készségek értékelésére vonatkozó közös eszközök bevezetését, az Europass keretrendszere nyomán;

87.  felhívja a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább érvényesítési rendszereiket, és növeljék az elérhető érvényesítési szolgáltatások ismertségét; ösztönzi a tagállamokat, hogy építsenek ki hozzáférhetőbb, vonzóbb és nyitottabb pályákat a továbbképzés irányába, pl. a szakmai továbbképzés révén;

A digitális, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területére tartozó és a vállalkozói készségek előmozdítása

88.  felhívja a figyelmet arra, hogy a mai társadalomban az alapvető digitális készségek biztosítása a személyes és szakmai kiteljesedés elengedhetetlen előfeltétele, de az a véleménye, hogy további erőfeszítésekre van szükség az emberek konkrétabb digitális kompetenciákkal való felvértezése terén, hogy innovatív és kreatív módon legyenek képesek felhasználni a digitális technológiákat;

89.  rámutat arra, hogy értékelni kell az új technológiáknak megfelelő kompetenciákat, és támogatni kell a megfelelő digitális készségek fejlesztését, amelyek a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, a mikrovállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások területén juthatnak kifejezésre; különösen kiemeli, hogy a készségek fejlesztése a digitális korszakban gyors és a foglalkoztatás szempontjából potenciálisan destabilizáló változások keretében megy végbe; emiatt szükséges az egész életen át tartó tanulás, amely lépést tart a változásokkal;

90.  úgy gondolja, hogy a digitális tanulás és tanítás javítására tekintettel nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a STEM-oktatásnak; kiemeli a kreativitás és az innováció közötti szoros kapcsolatot, és ezért kéri, hogy a STEM-tanulási programba vegyék fel a művészeteket és a kreatív tanulást, továbbá úgy véli, hogy a lányokat és a fiatal nőket fiatal kortól kezdve ösztönözni kell arra, hogy STEM-tárgyakat tanuljanak;

91.  kitart amellett, hogy az embereknek a megfelelő fejlett tudás, kompetenciák és ismeretek készletével való felvértezése érdekében, illetve annak biztosításáért, hogy az egyre inkább digitalizálódó gazdaságban az egyének és vállalatok számára szükséges digitális készségek egész sora fejlődjön ki, új technológiákat kell beépíteni a tanítási és tanulási folyamatba, az életkornak megfelelő ikt- és médiatantervek szükségességének kiemelése mellett, amelyek tiszteletben tartják a gyermekek fejlődését és jóllétét, és hangsúlyozzák mind a felelős felhasználás, mind a kritikus gondolkodás fontosságát; emlékeztet arra, hogy ösztönözni kell a lányokat és a fiatal nőket az ikt-val kapcsolatos tanulmányok folytatására;

92.  hangsúlyozza továbbá, hogy a digitális készségek stratégiáinak kidolgozásához és végrehajtásához együttműködőbb, összehangoltabb és célzottabb megközelítésre van szükség;

93.  e célból arra buzdítja a Bizottságot, hogy az európai keretprogramok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretében növelje az inkluzív, innovatív és gondolkodó európai társadalmak előmozdítására irányuló Horizont 2020 program finanszírozását, hogy valamennyi polgár, különösen pedig a bizonytalan társadalmi-gazdasági hátterű személyek, a távoli területeken élők, a fogyatékossággal élők, az idősek és a munkanélküliek teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és a munkaerőpiacon;

94.  üdvözli a Bizottságnak azt a javaslatát, amelyben sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a digitális készségekre vonatkozó átfogó nemzeti stratégiákat, különös figyelemmel a digitális szakadék csökkentésére elsősorban az idősek körében; rámutat azonban arra, hogy ahhoz, hogy e stratégiák eredményesek legyenek, biztosítani kell az oktató személyzet egész életen át tartó tanulási lehetőségeit, illetve az oktatás valamennyi szintjén erős pedagógiai vezető szerepre és az egyes oktatási szintekhez szabott innovációra van szükség, amely az életkornak és a fejlettségnek megfelelő médiapedagógiára vonatkozó világos jövőképen, valamint a tanárok kezdeti és folyamatos továbbképzésén, illetve a bevált gyakorlatok megosztásán alapul;

95.  hangsúlyozza, hogy a médiaműveltség lehetővé teszi a polgárok számára, hogy kritikusan értelmezzék a média különböző formáit, bővítve és továbbfejlesztve ezáltal az úgynevezett digitális jártasság erőforrásait és távlatait;

96.  felszólítja a tagállamokat, hogy az iskolai tanterven belül és a kulturális oktatási intézményekben erősítsék meg a médiaműveltség javítására irányuló erőfeszítéseiket, valamint nemzeti, regionális és helyi szinten dolgozzanak ki a formális, informális és nem formális oktatás és képzés valamennyi szintjét lefedő kezdeményezéseket;

97.  megismétli, hogy a digitális készségek készletének magában kell foglalnia a digitális jártasságot és a médiaműveltséget, valamint a kritikus és kreatív gondolkodást, annak érdekében, hogy a tanulók ne csak a technológiák felhasználóivá, hanem aktív alkotókká, újítókká és felelős polgárokká váljanak a digitalizált világban;

98.  felhívja a tagállamokat, hogy az oktatás minden szintjén biztosítsanak lehetőséget az ikt-képzésre és a digitális készségek és a médiaműveltség fejlesztésére; hangsúlyozza e tekintetben a nyitott oktatási segédanyagok fontosságát, amelyek biztosítják, hogy mindenki hozzáférjen az oktatáshoz;

99.  hangsúlyozza, hogy az oktatás és képzés valamennyi szintjébe és többféle tantárgyba be kell építeni a vállalkozói – ezen belül a szociális vállalkozási – ismeretek oktatásának elemeit, mivel azáltal, hogy a fiatalokban már korán erősítik a vállalkozói szellemet, növekszik a foglalkoztathatóság, hatékonyan felvehetik a küzdelmet az ifjúsági munkanélküliséggel, valamint ösztönözhetik a kreativitást, a kritikus gondolkodást és a helyi közösségeket építő, a szociális projektek felállításához szükséges vezetői készségeket; tovább hangsúlyozza ezzel összefüggésben a tapasztalatokból való tanulás fontosságát és a „pozitív kudarc” fogalmát;

100.  úgy véli, hogy a vállalkozásoktatásnak szociális dimenziót is magában kell foglalnia, mivel fellendíti a gazdaságot, a depriváció, a társadalmi kirekesztés és más társadalmi problémák egyidejű enyhítése mellett, és a szociálisabb, inkluzívabb és fenntarthatóbb gazdaságra törekedve olyan tárgyakkal is kell foglalkoznia, mint a tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozás és alternatív üzleti modellek, úgymint szövetkezetek;

101.  emlékeztet arra, hogy a kreatív iparágak a leginkább vállalkozó szellemű és a leggyorsabban növekvő iparágak között vannak, és hogy a kreatív oktatás több területen is felhasználható készségeket fejleszt, így a kreatív gondolkodásmódot, a problémamegoldó készséget, a csapatmunkát és a találékonyságot; elismeri, hogy a művészetek és a média különösen vonzóak a fiatalok számára;

102.  rámutat arra, hogy a vállalkozói készség megköveteli a transzverzális készségek, köztük például a kreativitás, a kritikai gondolkodásmód, a csapatmunka és a kezdeményezőkészség fejlesztését, amelyek hozzájárulnak a fiatalok személyes és szakmai fejlődéséhez, és megkönnyítik a munkaerőpiacra való átmenetüket; úgy véli ezért, hogy meg kell könnyíteni és ösztönözni kell a vállalkozók oktatási folyamatban való részvételét;

103.  a tudományos közösség, más oktatási és képzési intézmények és szereplők, szociális partnerek, valamint a munka világa közötti aktív párbeszédet, adatmegosztást és együttműködést sürget olyan oktatási programok kialakítása révén, amelyek hozzásegítik a fiatalokat a megkívánt készségek, kompetenciák és tudás megszerzéséhez;

A szakoktatás és -képzés korszerűsítése és a munkaalapú tanulás értékének az előtérbe helyezése

104.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre az oktatási és képzési szabadságra, valamint a munkahelyi szakképzésre és a többek között más tagállamokban is folytatott egész életen át tartó tanulásra vonatkozó szakpolitikákat; felhívja őket, hogy a munkán belüli és kívüli tanulást, beleértve a fizetett tanulási lehetőségeket, tegyék hozzáférhetővé minden munkavállaló számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetű munkavállalókra, hangsúlyt helyezve a női munkavállalókra azokban az ágazatokban, ahol a nők strukturálisan alulreprezentáltak(39);

105.  ismét felhívja a figyelmet a szakoktatás és szakképzés (VET) fontosságára, mint olyan oktatási típuséra, amely nemcsak megnöveli a foglalkoztathatóságot és szabaddá teszi a szakmai képesítésekhez vezető utakat, hanem egyenlő esélyeket is teremt valamennyi polgár, köztük a szociálisan kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű csoportok számára;

106.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szakoktatásba és szakképzésbe való megfelelő befektetést, egy holisztikus és részvételen alapuló oktatási megközelítés keretében garantálják, hogy az relevánsabb legyen a tanulók, a munkaadók és a társadalom számára, és azt igazítsák hozzá a munkaerő-piaci igényekhez, egy részvételen alapuló, integrált és koordinált megközelítés által az oktatási rendszer szerves részévé téve azt, valamint e tekintetben biztosítsák a szakképzés magas szintű minősítési követelményeit és minőségbiztosítását; hangsúlyozza, hogy a szakoktatás és -képzés végzettjeinek a felsőoktatásba való sikeres átmenetének biztosítása érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a szakoktatási és szakképzési rendszer szolgáltatói és a felsőoktatás szolgáltatói között;

107.  fontosnak tartja az akadémiai képzés és a szakképzés közötti jobb átjárhatóság előmozdítását;

108.  hangsúlyozza, hogy mind az oktatási rendszerben, mind a felnőttoktatásban erősíteni kell a pályaorientációs gyakorlatokat, és az egyes országok nagy hozzáadott értékkel és beruházási potenciállal rendelkező ágazataiban és szektoraiban igényelt készségek és kompetenciák irányába kell eltolni a hangsúlyt;

109.  üdvözli a Bizottságnak a szakképzés előmozdítására irányuló kezdeményezéseit; elismeri, hogy a szakképzési mobilitás még nem érte el teljes potenciálját; úgy véli, hogy a szakképzési intézményeknek juttatott további finanszírozás hozzájárulhat a szakoktatási és -képzési mobilitás növeléséhez, valamint a szakképzés minőségének, jelentőségének és inkluzív jellegének fokozásához;

110.  kiemeli, hogy meg kell vizsgálni az ágazatközi mobilitás lehetőségét nemcsak a szakképzési tanári szakmában, hanem az összes iskola körében;

111.  fenntartja, hogy a szakképzés minőségét illetően a fő felelősség a tagállamokat és a regionális szintet terheli; felhívja a Bizottságot arra, hogy tegyen erőfeszítéseket a szakképzés előmozdítására és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítésére;

112.  felhívja a tagállamokat, hogy megfelelő befektetéssel és képzett személyzettel „márkázza át” a szakképzést, megerősítve a munkaerőpiaccal, a munkaadókkal fennálló kapcsolatot, és megteremtve a szakképzés mint értékes oktatási és karrierpálya ismertségét;

113.  felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a szakképzés, valamint a szakképzési mobilitás vonzerejét és pozicionálják úgy azokat mint ígéretes szakmai előmenetelhez vezető fontos választást, annak biztosítása révén, hogy a fiatalok és családjaik hozzáférjenek a szakképzési lehetőségekre vonatkozó információkhoz, valamint annak biztosításával, hogy a szakképzési programokban mindenki részt vehessen és megvalósuljon a nemek közötti egyensúly és a megkülönböztetés

114.  felszólít konkrét célkitűzések megállapítására, mint például egy teljes körűen működőképes kreditátviteli rendszer megvalósítása és az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) használata útján való elismerés;

115.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat a korai iskolaelhagyás és a szakképzésből való korai kimaradás, valamint a NEET-fiatalok számának csökkentése céljából, hogy a középfokú oktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés révén dolgozzák ki és vessék össze az oktatás és a szakképzés közötti partnerségek terén szerzett legjobb tapasztalatokat; ajánlja, hogy erre középiskolák és vállalatok együttműködése keretében kerüljön sor, többek között tanulószerződéses gyakorlati képzésen keresztül, annak érdekében, hogy második esélyt kínáló képzési lehetőségeket teremtsenek, elérve a rendszerek nagyobb mértékű integrációját és a készségek jobb hozzáigazítását a valós igényekhez;

116.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a jelenlegi és a jövőbeni strukturális munkaerőhiány leküzdése érdekében a helyi és regionális gazdasági szereplőkkel való koordináció mellett hozzanak létre duális oktatási rendszert és szakképzési rendszereket a bevált gyakorlatok cseréje nyomán és az egyes oktatási rendszerek sajátos jellegével összhangban;

117.  felhívja a tagállamokat, hogy tökéletesítsék a szakoktatásban és -képzésben részt vevő tanulók szakmai előmenetelének nyomon követésére szolgáló adatgyűjtést foglalkoztatási kilátásaik javítása érdekében, értékeljék a szakoktatás és -képzés minőségét és biztosítsanak tájékoztatást a tanulók pályaválasztásához;

118.  emlékeztet arra, hogy nagyobb mértékben kell támogatni a tanulók és a tanárok mobilitását; felhívja ezért a tagállamokat, hogy építsék be a mobilitási támogatást a nemzeti programjaikba, hogy segítsék ezáltal azt, hogy a fiatalok jelentős része profitálhasson a külföldi tapasztalatokból;

Tanárok és oktatók

119.  úgy véli, hogy a tanárok és az oktatók kulcsfontosságú szerepet játszanak a tanulók teljesítményét illetően; hangsúlyozza ezért, hogy valamennyi oktatási szektorban be kell fektetni a tanárok kezdeti és folyamatos szakmai fejlesztésébe, biztosítani kell a minőségi foglalkoztatást, és támogatni kell azt, és egész életen át tartó pályaorientációs szolgáltatásokat kell létrehozni, ami az egész Európai Unióban is folyamatos prioritás;

120.  hangsúlyozza, hogy a készségfejlesztési program megvalósításának előfeltétele lenne az összes tanár, mentor és szakoktató státuszának és továbbképzésének javítása, valamint hangsúlyozza, hogy például többek között megtartási politikák révén is további erőfeszítéseket kell tenni, hogy az oktatási rendszerben való munkavállalás vonzó legyen a fiatalok számára és a tanárok motiváltak legyenek a szakma berkeiben maradásra; megállapítja, hogy ez megköveteli a tanárok megbecsülését és értékelését, a vonzó díjazást és munkafeltételeket, a továbbképzéshez való jobb hozzáférést munkaidő alatt, különösen a digitális didaktika terén, valamint az oktatási intézményekben az erőszak és zaklatás elleni védekezésre és azok megelőzésére irányuló intézkedéseket; felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a nemek közötti egyenlőség nagyobb mértékű megvalósulását a tanári szakmában; hangsúlyozza, hogy az innovatív oktatási és tanulási gyakorlatok bővítése és a mobilitás előmozdítása és a bevált gyakorlatok cseréje lépés lehet e cél megvalósulása felé;

121.  emlékeztet arra, hogy egyes tagállamokban a tanárképzésre jelentős hatással volt a gazdasági és pénzügyi válság; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy befektessenek a tanárokba, szakoktatókba és nevelőkbe, és a technológiai és társadalmi fejlődéssel összhangban felvértezzék őket az új készségekkel és tanítási technikákkal;

122.  felszólítja a tagállamokat, hogy határozottan fektessenek be a tanárok egész életen át tartó nevelésébe, ideértve a külföldi gyakorlati tapasztalatszerzést, és hogy gondoskodjanak folyamatos szakmai fejlődésükről, illetve segítsék őket olyan új készségek megszerzésében, mint például az IKT-készségek, a vállalkozói készségek és az inkluzív oktatáshoz kapcsolódó készségek; e tekintetben hangsúlyozza, hogy minden oktatási személyzeti tag továbbképzésére megfelelő fizetett képzési napot kell biztosítani;

123.  hangsúlyozza, hogy a kkv-kkal szoros együttműködésben fejleszteni kell a szakképzésben dolgozó tanárok azon kompetenciáit, amelyek révén vállalkozói készségeket taníthatnak meg diákoknak; hangsúlyozza e tekintetben a rugalmas munkaerő-felvételi gyakorlatok előmozdítását (pl. iparban szerzett tapasztalattal rendelkező tanárok);

124.  javasolja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak olyan kezdeményezésekről, amelyek magas szintű kompetenciákkal rendelkező jelölteknek a tanári szakmába történő toborzására és az eredményes tanárok jutalmazására irányulnak;

Az új készségfejlesztési program végrehajtása: kihívások és ajánlások

125.  felhívja ezen túlmenően a Bizottságot, hogy szoros együttműködésben dolgozzon együtt a Cedefoppal, hogy jobban fel lehessen becsülni és fel lehessen készülni a készségek iránti jövőbeli igényekre és a készségeket jobban hozzá lehessen igazítani a munkaerőpiacon rendelkezésre álló állásokhoz;

126.  hangsúlyozza, hogy az új európai készségfejlesztési program kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését valamennyi érdekelt féllel, ideértve a szociális partnereket, a civil társadalmi szervezeteket és a nem hivatalos oktatásszolgáltatókat, a foglalkoztatási szolgálatokat és a helyi hatóságokat, együttműködésben folytatni kell; felhívja a Bizottságot arra, hogy mozdítsa elő szélesebb körű partnerségek kialakítását ezekkel az érdekelt felekkel;

127.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy a kezdeményezés végrehajtása során helyezzenek nagy hangsúlyt a készségek fejlesztésében közvetlenül vagy közvetetten részt vevő különféle szervezetek, mint például minisztériumok, helyi hatóságok, munkaügyi és más hivatalok, oktatási és képzési intézmények, nem kormányzati szervezetek stb. koordinációjára;

128.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a szakképzés láthatóbbá tételét és minőségének és vonzerejének növelését; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy szabjanak meg további célértékeket a szakképzési programokon belül a munkaalapú tanulás ösztönzésére;

129.  felhív a fennálló szakadék felszámolása érdekében a szakoktatási és -képzési szolgáltatók és a felsőoktatási szolgáltatók közötti együttműködés fokozására a szakképzésben végzett hallgatók felsőoktatásba való sikeres átmenetének biztosítása céljából; e tekintetben javasolja, hogy tanulni kellene a hatékony duális oktatási rendszerekkel rendelkező különféle tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatokból;

130.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összehangolt és integrált megközelítést alkalmazzanak a szociális, oktatási és foglalkoztatási politikák terén, hogy lehetővé váljon a szakképzés folyamatos adaptív fejlődése, és az erről a területről érkező személyek számára elérhetővé váljon a magasabb tanulmányi és képzési fokokra való áttérés;

131.  hangsúlyozza, hogy szükséges javítani a különféle képesítések megismerését és összehasonlíthatóságát a tagállamok körében; üdvözli az európai képesítési keretrendszer (EKKR) javasolt felülvizsgálatát és továbbfejlesztését és kéri a tagállamok és valamennyi érdekelt fél közötti együttműködés fokozását; kéri, hogy teremtsenek nagyobb konzisztenciát az Európai Unió képesítésekkel kapcsolatos eszközei között, nevezetesen az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) és a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET) között;

132.  felhívja a tagállamokat, hogy továbbra is összpontosítsanak arra, hogy állampolgáraik számára, minden korosztályban lehetőséget biztosítsanak digitális készségeik és kompetenciáik fejlesztésére, ugyanakkor mozdítsák elő a gazdaság és társadalom digitális átalakulását és a tanulás, a munkavégzés és az ügyintézés módjának átalakulását, valamint e változások társadalomra gyakorolt hatásait; e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy vegyék tudomásul, hogy a Bizottság az e-készségekkel kapcsolatos uniós stratégia útján ezen átalakulás pozitív szempontjaira kíván összpontosítani; felhív a civil társadalomnak és a szociális partnereknek a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalícióba történő bevonásának folytatására;

133.  egyetért a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervével, amelyet a Bizottság hat ágazatra irányuló kísérleti projektje keretében készített, és támogatja annak folytatását.

134.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is összpontosítsanak a digitális készségekre, különösen a gazdaság digitális átalakulására és a munkavégzés és az ügyintézés módjának átalakulására, és tudomásul veszi, hogy a Bizottság az e-készségekkel kapcsolatos uniós stratégia útján ezen átalakulás pozitív szempontjaira kíván összpontosítani;

135.  kéri a tagállamokat, hogy a vállalkozás – többek között a szociális vállalkozás – korai oktatását(40) tegyék a tanterv részévé annak érdekében, hogy állampolgáraikban egyéni vállalkozói szemlélet alakuljon ki mint a személyes fejlődést, az aktív állampolgárságot, a társadalmi befogadást és a foglalkoztathatóságot támogató kulcskompetencia;

136.  ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyenértékű kompetenciakereteket az olyan egyéb kulcskompetenciákra, mint például a pénzügyi tájékozottság kompetenciája, ugyanúgy mint a digitális és vállalkozói készségekre;

137.  véleménye szerint ahhoz, hogy a javasolt „kompetenciafejlesztési pályák” majd kézzelfogható hatáshoz vezessenek, fontos figyelembe venni a tanulságokat az ifjúsági garancia végrehajtásából; különösen arról van meggyőződve, hogy a kezdeményezésnek a gyorsabb végrehajtás biztosítására kell törekednie, a kapcsolódó szociális szolgáltatásokkal integrált megközelítést kell követnie, és elő kell segítenie a szociális partnerekkel, így például a szakszervezetekkel, a munkaadói szervezetekkel és más érdekelt felekkel való jobb együttműködést;

138.  úgy gondolja, hogy az emberek minimális készségkészlettel való felvértezése fontos, de nem elég, és kritikus jelentőséggel bír annak biztosítása, hogy minden egyént magas szintű készségek és kompetenciák elsajátítására ösztönözzenek, hogy jobban tudjon alkalmazkodni a jövőhöz, különösen a kiszolgáltatott csoportok esetében, amelyek ki vannak téve a bizonytalan foglalkoztatás kockázatának;

139.  sajnálja, hogy hiányoznak a javaslatok végrehajtásához elkülönített források, ami fontos akadálya lehet annak, hogy meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek nemzeti szinten tényleges hatást gyakorolnának, ugyanakkor az a véleménye, hogy a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy teljes mértékben kiaknázzák a program végrehajtásának támogatására rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat, különösen az Európai Szociális Alapot; hangsúlyozza, hogy a javasolt finanszírozási források – nevezetesen az Európai Szociális Alap és az Erasmus+ – nemzeti szinten már el vannak kötelezve; felhívja a Bizottságot, hogy bátorítsa a tagállamokat a további befektetésre, és hogy ösztönözze a készségek fejlesztésére mint a humántőkébe való fontos – nem csupán társadalmi, hanem gazdasági megtérüléssel is járó – befektetésekre való költségfordítást;

140.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a digitális készségekkel kapcsolatos nemzeti stratégiák részeként bocsássanak rendelkezésre finanszírozást a jól felszerelt és a nem jól felszerelt oktatási és képzési intézmények között fennálló technológiai és digitális szakadék áthidalásához és támogassák a tanárok és oktatók technológiai továbbképzését annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani az egyre digitálisabbá váló jelenkori világgal;

141.  határozottan javasolja a digitális szakadék felszámolását és egyenlő lehetőségek biztosítását mindenki számára ahhoz, hogy hozzáférhessen a digitális technológiákhoz, valamint hogy elsajátítsa a digitális részvételhez szükséges kompetenciákat, attitűdöket és motivációt;

142.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat továbbá, hogy foglalkozzanak az olyan problémákkal is, mint például a tanulók alulteljesítése bizonyos tanulmányi területeken, az alacsony részvételi arány a felnőttképzésben, a korai iskolaelhagyás, a társadalmi befogadás, a polgári szerepvállalás, a nemek közötti szakadék és a végzett hallgatók foglalkoztathatósági arányai;

143.  felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a formális, nem formális és informális oktatási szolgáltatók, régiók és helyi hatóságok, munkáltatók és a civil társadalom közötti együttműködést, a szociális partnerekkel konzultálva, hogy az alacsonyan képzett emberek szélesebb csoportját tudják megszólítani annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni sajátos szükségleteiket;

144.  kéri a nagyobb rugalmasság lehetővé tételét a tanulás területén, a helyszínekkel, a szolgáltatási és tanulási módszerekkel kapcsolatban, amelyek különféle tanulók megnyerését és igényeik kielégítését szolgálnák, megsokszorosítva következésképpen a tanulási lehetőségeket mindenki számára;

145.  üdvözli a kulcskompetenciák keretrendszerének javasolt felülvizsgálatát, amely értékes kiinduló pontként szolgál és a transzverzális készségek fejlesztése terén biztosítja a közös értelmezést, és felszólít az általa gyakorolt hatás nemzeti szinten – többek között a tantervekben és a tanárképzésben – történő megerősítésére; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a kulcskompetenciák keretrendszerének a nem formális és informális tanulás érvényesítéséről szóló 2012-es tanácsi ajánlással való összekapcsolásáról;

146.  üdvözli az európai képesítési keretrendszer tervezett felülvizsgálatát, amely valószínűleg hozzá fog járulni az Európai Unió különböző országaiban meglévő készségek és képesítések átláthatóságának javításához; hangsúlyozza, hogy egy ilyen eszköz elengedhetetlen a szakmai mobilitáshoz, különösen a határmenti övezetekben, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nem formális és informális tanulás útján szerzett készségek, kompetenciák és ismeretek nagyobb fokú láthatóságát;

147.  kéri a tagállamokat, hogy alkalmazzanak széles körű megközelítést a kompetenciafejlesztési pályák megvalósítása során különféle olyan lehetőségeket biztosítva, amelyek figyelembe veszik a helyi, regionális és ágazati szinten fennálló konkrét szükségleteket (például interkulturális, polgári, ökológiai, nyelvi, egészségügyi, családi készségek), és amelyeknek túl kell mutatniuk az alapvető készségek megszerzését biztosító lehetőségeken;

148.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok erőfeszítéseit kölcsönös tanulási tevékenységek és a bevált szakpolitikai gyakorlatok cseréje útján;

149.  üdvözli és bátorítja az Europass keretrendszer felülvizsgálatát, különösen pedig az Europass használatáról mint dokumentalapú eszközről a szolgáltatásalapú platformra való áttérést, illetve a tanulás és a készségek különféle típusai, különösen a formális oktatáson kívül szerzett készségek láthatóbbá tételére irányuló erőfeszítést;

150.  úgy véli, hogy a felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű csoportok, például a fogyatékos személyek, az alacsony képzettségűek, az idősebb polgárok vagy a tartósan munkanélküli személyek kiaknázhassák az eszközök előnyeit, továbbá úgy véli, hogy döntő fontosságú biztosítani a fogyatékos személyek hozzáférését;

151.  úgy véli, hogy a nemek közötti, készségfejlesztéssel kapcsolatos különbségeknek jobban kell tükröződniük az új készségfejlesztési programban;

152.  üdvözli a végzett tanulók pályakövetési rendszere annak érdekében történő bevezetésére irányuló kezdeményezést, hogy a tantervek és a tanulási kínálat megtervezésére nagyobb mértékben bizonyítékokon alapuló és releváns megközelítést alkalmazzanak; kéri egy hasonló rendszer bevezetését a szakoktatásban és -képzésben végzett hallgatók nagyarányú nyomon követésére;

153.  kéri az Erasmus+ mobilitási program folyamatos és fokozott támogatását, amely inkluzív tanulási és képzési lehetőségeket kínál és mozdít elő a fiatalok, az oktatók, az önkéntesek, a szakmai gyakorlatukat végzők, a gyakornokok és a fiatal munkavállalók részére;

154.  felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze a nemzeti képesítési rendszereiket és javasolja az újonnan megjelenő szakmák változó igényeihez való igazításukat; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a legkorszerűbb technológiákkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés megkönnyítésével a tagállamok támogassák a tanári szakmát, és e célból emlékeztet a Bizottság által kidolgozott eTwinning platformra;

155.  felhívja a Bizottságot, hogy hirdesse meg a felnőttkori tanulás európai évét, amely segíteni fog abban, hogy Európa-szerte felhívják a figyelmet a felnőttképzés és az aktív időskor értékére, és adjon elegendő időt annak európai és nemzeti szinten való előkészítésére;

156.  felhívja a Bizottságot, hogy szervezzen készségekkel foglalkozó éves európai fórumot annak érdekében, hogy képessé tegye az érintett hatóságokat, oktatási intézményeket, gyakornokokat, tanulókat, munkáltatókat és munkavállalókat a készségek előrejelzése, fejlesztése és érvényesítése terén bevált gyakorlatok cseréjére;

o
o   o

157.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.
(2) HL C 351. E, 2011.12.2., 29. o.
(3) HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
(4) HL C 67., 2016.2.20., 1. o.
(5) HL C 120., 2013.4.26., 1. o.
(6) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(7) HL C 191., 2011.7.1., 1. o.
(8) HL C 372., 2011.12.20., 1. o.
(9) HL C 290., 2007.12.4., 1. o.
(10) HL C 417., 2015.12.15., 36. o.
(11) HL C 64., 2013.3.5., 5. o.
(12) HL C 111., 2008.5.6., 1. o.
(13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0338.
(14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0107.
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0008.
(16) HL C 265., 2017.8.11., 48. o.
(17) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0292.
(18) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0321.
(19) https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/lsa/119628.pdf
(20) http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6268-2017-INIT/hu/pdf
(21) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.
(22) (ISBN: 978-92-79-26866-3), Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága; http://www.euricse.eu/wp-content/uploads/2015/03/social-economy-guide.pdf.
(23) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0411.
(24) Európai Bizottság (2016b), az „Új európai készségfejlesztési programot” megalapozó gazdasági és analitikai szempontok (SWD(2016)0195).
(25) Cedefop, a közeljövőben jelenik meg: EK, 2016.
(26) http://www.cedefop.europa.eu/en/events-and-projects/projects/assisting-eu-countries-skills-matching
(27) Lásd SWD(2016)0195.
(28) „A kulturális és kreatív iparágak versenyképességének növelése a növekedés és a munkahelyek érdekében” című 2015-ös tanulmány.
(29) Society at a Glance 2016 – OECD Social Indicators (Társadalmi áttekintés, 2016. OECD-mutatók).
(30) Cedefop, Adatbázis a STEM erősödéséről, 2014. március.
(31) A duális oktatási rendszer a vállalatoknál folyó tanulószerződéses gyakorlati képzést szakiskolában folyó szakoktatással egyesíti, egy kurzus keretében.
(32) 2016. évi Oktatási és Képzési Figyelő.
(33) https://www.oecd.org/education/school/50293148.pdf
(34) Eurofound (2015): Koragyermekkori gondozás: munkakörülmények, képzés és a szolgáltatások minősége – Rendszerezett áttekintés.
(35) Lásd: elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0338.
(36) Átlépés a tanulási eredmények irányába – Szakpolitikák és gyakorlat Európában – Cedefop.
(37) Ennek kialakítására a Szakképzési Tanácsadó Bizottság 2016. december 2-án elfogadott, „A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés és munkaalapú tanulás közös jövőképe” című véleménye alapján kerüljön sor.
(38) A Tanács 2016. december 19-i ajánlása.
(39) Lásd: elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0338.
(40) Európai Bizottság/EACEA/Eurydice, 2016. Entrepreneurship Education at School in Europe (Vállalkozásoktatás Európa-szerte az iskolában).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat