Index 
Elfogadott szövegek
2017. november 30., Csütörtök - BrüsszelVégleges kiadás
A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevétele
 6/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezet: A kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentése a kiadásokra vonatkozó aktualizált előrejelzéseknek és a bevételek aktualizálásának megfelelően (saját források és pénzbírságok)
 Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2018. évi általános költségvetésből folyósítandó előlegkifizetések biztosítása céljára történő igénybevétele
 A Rugalmassági Eszköz igénybevétele a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2017/003 GR/Attica retail referenciaszámú kérelem
 Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2017/005 FI/Retail referenciaszámú kérelem
 A 2018. évi költségvetési eljárás
 Az Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
 A gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források, valamint a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés számára biztosított források változásai ***I
 EU–Egyiptom megállapodás a tudományos és technológiai együttműködésről: Egyiptom részvétele a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) ***
 EU–Algéria megállapodás a tudományos és technológiai együttműködésről: Algéria részvétele a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) ***
 EU–Jordánia megállapodás a tudományos és technológiai együttműködésről: Jordánia részvétele a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) ***
 Chile, Izland és a Bahamai Közösség csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
 Panama, Uruguay, Kolumbia és Salvador csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
 San Marino csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
 Grúzia és Dél-Afrika csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
 Átmeneti szabályok az IFRS 9 bevezetése által kiváltott hatások enyhítésére ***I
 A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz ***I
 A fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kielégítési sorrendben elfoglalt helye ***I
 A szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó héakötelezettségek *
 Közigazgatási együttműködés és csalás elleni küzdelem a hozzáadottérték-adó területén *
 A jemeni helyzet
 Az európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtása

A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevétele
PDF 341kWORD 43k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása a rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2017/344 európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0900 – C8-0408/2017 – 2017/2265(BUD))
P8_TA(2017)0452A8-0372/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0900 – C8-0408/2017),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2) és különösen annak 14. pontjára,

–  tekintettel az egyeztetőbizottság által a 2018. évi általános költségvetési tervezet egyeztetésének keretében 2017. november 18-án jóváhagyott közös szövegtervezetre (A8-0359/2017),

–  tekintettel a rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2017/344 európai parlamenti és tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0372/2017),

A.  mivel 2017-ben az Európai Parlament és a Tanács a 3. (Biztonság és uniós polgárság) és 4. (Globális Európa) fejezetbe tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében meghatározott felső határ felett 1 906,1 millió EUR összegben igénybe vette a rendkívüli tartalékot;

B.  mivel az Európai Parlament és a Tanács úgy határozott, hogy ezen az összegen belül a 2. fejezet (Fenntartható növekedés: természeti erőforrások) alatt rendelkezésre álló tartalékból 2017-ben 575,0 millió EUR összeget, valamint az 5. fejezet (Igazgatás) alatt rendelkezésre álló tartalékból 2017-ben 507,3 millió EUR, 2018-ban 570,0 millió EUR, 2019-ben pedig 253,9 millió EUR összeget ellentételez;

C.  mivel a 2018. évi költségvetés elfogadása tárgyában összehívott egyeztetőbizottság ezt követően egyetértett a rendkívüli tartalék fent említett ellentételezésének oly módon történő kiigazításában, hogy az 5. fejezetből 2018-ban ellentételezendő összeget 252,0 millió EUR összeggel csökkentik, és a megfelelő ellentételezést 2020-ban bevezetik az 5. fejezetbe;

1.  tudomásul veszi a Bizottságnak a 2018-as költségvetésről szóló megállapodás részeként tett javaslatát, hogy felülvizsgálja a 2017-ben igénybe vett rendkívüli tartalék ellentételezését annak érdekében, hogy a 2018-ban rendelkezésre álló teljes kötelezettségvállalási tartalék nagyobb legyen; sajnálja, hogy egyes tagállamok túlzott hangsúlyt fektetnek a többéves pénzügyi keret felső határai alatt rendelkezésre álló tartalékokra, és gyakran figyelmen kívül hagyják a különleges eszközök által biztosított rugalmasságot;

2.  hangsúlyozza, hogy az elfogadott 2018-as költségvetésben a teljes kötelezettségvállalási tartalék még az ellentételezés felülvizsgálata nélkül is 1 348,3 millió EUR összeg lenne, mivel több mint 900 millió EUR még mindig rendelkezésre áll a rugalmassági eszköz és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék alatt; rámutat, hogy 2018 során valószínűleg további 1,2 milliárd EUR válik hozzáférhetővé a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék és a rugalmassági eszköz alatt;

3.  tudomásul veszi, hogy az ellentételezés ily módon történő felülvizsgálata, bár nem alapvető fontosságú, de 252 millió EUR további tartalékot szabadít fel 2020 helyett már 2018-ban, tehát már e többéves pénzügyi keret korábbi szakaszában nagyobb rugalmasságot eredményez;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament és a Tanács kénytelen az 5. fejezet szerinti ellentételezés 2018 és 2020 közötti elosztásához folyamodni annak érdekében, hogy biztosítva legyen az uniós költségvetés számára szükséges rugalmasság 2018-ban; aggodalmának ad hangot, hogy a fenti művelet tovább csökkenti az 5. fejezet mozgásterét 2020-ban; rámutat, hogy egy ilyen szokatlan megközelítés elfogadása nyilvánvaló jele annak, hogy az uniós költségvetés nem rendelkezik az uniós szakpolitikák és programok elvégzéséhez szükséges forrásokkal;

5.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

6.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

7.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2017/344 európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/9 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) HL L 50., 2017.2.28., 57–58. o.


6/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezet: A kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentése a kiadásokra vonatkozó aktualizált előrejelzéseknek és a bevételek aktualizálásának megfelelően (saját források és pénzbírságok)
PDF 258kWORD 46k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó, 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi álláspontról: a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentése a kiadásokra vonatkozó aktualizált előrejelzéseknek és a bevételek aktualizálásának megfelelően (saját források és pénzbírságok) (14275/2017 – C8-0417/2017 – 2017/2217(BUD))
P8_TA(2017)0453A8-0379/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2016. december 1-jén fogadtak el véglegesen(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a Bizottság által 2017. október 9-én elfogadott, 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2017)0597),

–  tekintettel a Tanács által 2017. november 27-én elfogadott és a Parlamenthez ugyanazon a napon továbbított, a 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (14275/2017 – C8-0417/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. és 91. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0379/2017),

A.  mivel a 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet célja a költségvetés kiadási és bevételi oldalának aktualizálása a legutóbbi fejlemények figyelembevétele céljából;

B.  mivel a 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet a kiadási oldalon 7 719,7 millió euróval csökkenti a kifizetési előirányzatok szintjét, elsősorban az 1b. alfejezetben (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió), valamint kisebb mértékben a 2. (Fenntartható növekedés: természeti erőforrások), a 3. (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. (Globális Európa) fejezetben, illetve az Európai Unió Szolidaritási Alapjában, ezáltal megfelelően csökkentve a nemzeti hozzájárulásokat;

C.  mivel a 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet 15,33 millió euróval csökkenti a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjét a 2. fejezetben, valamint 46 millió eurónyi kötelezettségvállalási előirányzatot szabadít fel az Európai Unió Szolidaritási Alapjában;

D.  mivel a bevételi oldalt illetően a 6/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezet tartalmazza a tradicionális saját forrásokra (vagyis a vámokra és a cukorilletékre), valamint a hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokra vonatkozó előrejelzés felülvizsgálatát, valamint a 2013. és 2016. évi brit korrekciók elszámolását és azok finanszírozását is;

E.  mivel a 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet összesen 3 209,7 millió EUR összegű pénzbírsággal számol, ami véglegessé vált és meghaladja a 2017. évi költségvetés tekintetében eredetileg tervezett szintet, továbbá a két szint közötti különbséget (összesen 2 209,7 millió EUR összeget) az uniós költségvetésbe fizetendő tagállami hozzájárulásokból származó saját források csökkentésére fordítja;

F.  mivel a 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet a 2/2017. számú költségvetés-módosítás fényében már megerősített 6 405 millió EUR összegű visszaáramláson felül további 9 829,6 millió EUR-t juttat vissza a tagállami költségvetések számára;

1.  súlyos aggodalmának ad hangot a 7 719,7 millió EUR többletkifizetés miatt; különösen megdöbbentőnek tartja az európai strukturális és beruházási alapok helyzetét az 1b. alfejezetben, amelynek kapcsán a tagállamok júliusban 5,9 milliárd euróval csökkentették a kifizetési igényekkel kapcsolatos előrejelzéseiket a programok végrehajtása terén jelentkező folyamatos késedelmek miatt, ezáltal megfosztva az uniós támogatástól számos potenciális projektet és kedvezményezettet; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy a tagállamok nem tudták a várt ritmusban elindítani a Menekültügyi és Integrációs Alaphoz (AMIF) és a Belső Biztonsági Alaphoz (ISF) kapcsolódó nemzeti programjaikat és megfelelően végrehajtani a menekültek áthelyezésére szolgáló rendszereket, ami 287,6 millió EUR csökkentést eredményezett a 3. fejezetben;

2.  tudomásul veszi a Bizottság elemzését az 1b. alfejezet tekintetében tapasztalható alulteljesítés okairól, például a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó keret kimerítésére való összpontosításról, a jogalapok kései elfogadásáról, a nemzeti hatóságok lassú kijelöléséről, az új jogi keret által bevezetett változásokról, valamint az N+3 kötelezettségvállalás-visszavonási szabály miatt csökkenő ösztönzőkről; aggasztónak tartja, hogy a Bizottság legutóbbi kifizetési előrejelzései szerint az alulteljesítés várhatóan a következő évekre is jellemző lesz, és ennek következtében további 31 milliárd eurónyi kifizetés fog áthúzódni a következő többéves pénzügyi keretbe; tudomásul veszi, hogy nem mindegyik tagállam küzd ugyanolyan nehézségekkel a végrehajtás terén; sürgeti elsősorban azokat a tagállamokat, amelyekre igen magas szintű alulteljesítés jellemző, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfelelően végre tudják hajtani a közösen elfogadott uniós programokat a Bizottság segítségével;

3.  sajnálatosnak tartja az uniós források kifizetése terén a csatlakozás előtt álló országokban és a szomszédos országokban jellemző késéseket, amelyek következtében jelentősen (702,2 millió euróval) csökkennek a kifizetések, éppen egy olyan időszakban, amikor azokra a legnagyobb szükség lenne; elismeri, hogy az Uniónak olykor kiszámíthatatlan környezetben kell működnie; felkéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ilyen késések megelőzése céljából, többek között a politikai párbeszéd és a technikai segítségnyújtás fokozásával;

4.  elégedetten nyugtázza ugyanakkor, hogy az 1a. alfejezet (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) uniós programjainak végrehajtása általában megfelelő, ahogyan arról ez a költségvetés-módosítási tervezet és a nemrég elfogadott globális átcsoportosítás is tanúskodik, amelyben az 1a. alfejezet elnyeli a többi alfejezet kifizetéseinek alulteljesítéséből eredő források jelentős részét; hangsúlyozza, hogy ez bizonyítja, hogy a Tanács téved, amikor újra és újra csökkenti ennek az alfejezetnek az előirányzatait a felvevőképesség hiányára hivatkozva;

5.  ismét sajnálatosnak tartja, hogy az uniós programok alulteljesítéséből és az uniós versenypolitika keretében kiszabott pénzbírságokból származó összegeket a tagállamok GNI-alapú hozzájárulásainak csökkentésére használják fel az uniós prioritások finanszírozása helyett; hangsúlyozza, hogy a 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet 9 829,6 millió eurónyi GNI-alapú hozzájárulást juttat vissza a tagállamoknak a 2/2017. számú költségvetés-módosításban már jóváhagyott 6 405 millió eurós visszaáramláson felül; felhívja a figyelmet arra, hogy a költségvetési hatóság két ága között a 2018-as uniós költségvetés kiadásai tekintetében a parlamenti olvasat után és az egyeztetési időszak kezdetén tapasztalt nézeteltérés mindössze 3 619,8 millió eurónyi kötelezettségvállalási előirányzatot és 2 182,4 millió eurónyi kifizetési előirányzatot érint;

6.  jóváhagyja a 6/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

7.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 6/2017. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 51., 2017.2.28.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2018. évi általános költségvetésből folyósítandó előlegkifizetések biztosítása céljára történő igénybevétele
PDF 251kWORD 43k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Unió 2018. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljára történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0270 – C8-0161/2017 – 2017/2076(BUD))
P8_TA(2017)0454A8-0371/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0270 – C8‑0161/2017),

–  tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 10. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 11. pontjára,

–  tekintettel a 2017. november 17-i háromoldalú egyeztetés eredményére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0371/2017),

A.  mivel a 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(4) összhangban 50 000 000 EUR összeg érhető el az előlegek kifizetésére az Unió általános költségvetésének előirányzatai révén;

1.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

2.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

3.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Unió 2018. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegkifizetések biztosítása céljára történő igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/508 határozattal.)

(1) HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 661/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 189., 2014.6.27., 143. o.).


A Rugalmassági Eszköz igénybevétele a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából
PDF 254kWORD 45k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása a Rugalmassági Eszköznek a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0271 – C8-0163/2017 – 2017/2077(BUD))
P8_TA(2017)0455A8-0370/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0271 – C8-0163/2017),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1) (a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) és különösen annak 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(2) és különösen annak 12. pontjára,

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló, az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal (COM(2017)0615) módosított általános költségvetési tervezetére, amelyet a Bizottság 2017. június 29-én fogadott el (COM(2017)0400),

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetés-tervezetéről szóló, a Tanács által 2017. szeptember 4-én elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2017. szeptember 13-án továbbított álláspontra (11815/2017 – C8‑0313/2017),

–  tekintettel a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetről szóló, 2017. október 25-i álláspontjára(3),

–  tekintettel az egyeztetőbizottság által 2017. november 18-án jóváhagyott közös szövegtervezetre (14587/17 – C8-0416/2017),

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0370/2017),

A.  mivel a kötelezettségvállalási előirányzatok 3. fejezeten (Biztonság és uniós polgárság) belüli átcsoportosításával kapcsolatos valamennyi lehetőség mérlegelését követően szükségesnek tűnik a Rugalmassági Eszköz kötelezettségvállalási előirányzatok javára történő igénybevétele;

B.  mivel a Bizottság javasolta a Rugalmassági Eszköz igénybevételét annak érdekében, hogy a 3. fejezet felső határértékén felül 817,1 millió euróval egészítsék ki az Európai Unió 2018. évi általános költségvetésében szereplő forrásokat a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések területén hozott intézkedések finanszírozására;

C.  mivel a 2018. évi költségvetés tárgyában összehívott egyeztetőbizottság a 3. fejezet megerősítésének eredményeképpen megállapodott további 20,2 millió EUR igénybevételéről;

1.  megállapítja, hogy a 3. fejezet 2018-as felső határértékei nem biztosítanak elegendő forrást a migrációval, a menekültáradattal és biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos sürgős intézkedések finanszírozására;

2.  ezért egyetért a Rugalmassági Eszköz 837,2 millió EUR összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételével;

3.  egyetért továbbá azzal a javaslattal, hogy 2018-ban 464 millió EUR, 2019-ben 212,7 millió EUR, 2020-ban 126,4 millió EUR, 2021-ben pedig 34,2 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot állítsanak be e célból;

4.  ismételten hangsúlyozza, hogy ezen eszköznek a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 11. cikke szerinti igénybevétele újra rávilágít arra a döntő fontosságú igényre, hogy az uniós költségvetésnek rugalmasabbnak kell lennie;

5.  ismételten hangot ad annak a régóta képviselt álláspontjának, hogy a Rugalmassági Eszköz révén korábban igénybe vett kötelezettségvállalásokból származó kifizetéseket csak a többéves pénzügyi keret felső határértékein túlmenően lehessen bevezetni a költségvetésbe;

6.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

7.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

8.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Rugalmassági Eszköznek a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések jelenlegi kihívásainak kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/8 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0408.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2017/003 GR/Attica retail referenciaszámú kérelem
PDF 270kWORD 48k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Görögország kérelme – EGF/2017/003 GR/Attica retail) (COM(2017)0613 – C8-0360/2017 – 2017/2229(BUD))
P8_TA(2017)0456A8-0367/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0613 – C8-0360/2017),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a Számvevőszék 7/2013. sz. különjelentésére, amely szerint az EGAA akkor biztosít valódi uniós többletértéket, amikor az alapot az elbocsátott munkavállalóknak nyújtott olyan szolgáltatások vagy juttatások társfinanszírozására fordítják, amelyek a tagállami munkanélküli-ellátó rendszerekben rendszerint nem léteznek,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában meghatározott háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel az EGAA igénybevételéről szóló, 2007 januárja óta elfogadott állásfoglalásaira, ideértve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság vonatkozó kérelmekről szóló észrevételeit is,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0367/2017),

A.  mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre annak érdekében, hogy további támogatást nyújtson a nemzetközi kereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.  mivel Görögország azért nyújtotta be az EGF/2017/003 GR/Attica retail referenciaszámú kérelmet, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulást igényeljen, miután Attika régióban és 10 másik régióban 725 munkavállalót bocsátottak el a kiskereskedelmi ágazatban működő kilenc vállalkozástól(4);

C.  mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott beavatkozási kritériumokon alapul;

D.  mivel az elbocsátások és a globális pénzügyi és gazdasági válság közötti kapcsolat megállapításához Görögország arra hivatkozik, hogy gazdaságát hat éven át (2008–2013) súlyos recesszió sújtotta; mivel 2008 és 2016 között Görögország GDP-je 26,2%-kal, az állami fogyasztás pedig 22,8%-kal csökkent, miközben 700 000 fővel nőtt a munkanélküliek száma az országban; mivel a külső adósság törlesztése érdekében a görög kormányok 2008 óta kénytelenek voltak jelentősen megemelni az adókulcsokat, karcsúsítani a közkiadásokat és csökkenteni a közalkalmazottak fizetését – különösen a nyugdíjakat –, miközben az alkalmazott politikák eredményeként a magánszektorban is csökkentek a bérek; mivel a jövedelmek csökkenése következtében csökkent a fogyasztás, ami súlyosan érintette a kiskereskedelmi ágazatot;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Görögország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 949 150 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 4 915 250 eurót kitevő összes kiadás 60%-a;

2.  megállapítja, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta a kérelem görög hatóságok általi benyújtásától számított 12 hetes határidőt, mielőtt 2017. október 23-án lezárta annak értékelését, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a pénzügyi hozzájárulás megadása feltételeinek, majd az értékelésről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet;

3.  megjegyzi, hogy a kilenc érintett vállalkozás fogyasztási cikkek értékesítésével foglalkozó üzletekkel és szupermarketekkel rendelkezik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2008 és 2015 között a kiskereskedelmi értékesítések a háztartási készülékek esetében 60%-kal, az élelmiszer-kiskereskedelemben 30%-kal, a szupermarketek esetében pedig 23%-kal estek vissza;

4.  elismeri, hogy a szóban forgó elbocsátások közvetlen kapcsolatban állnak a kiskereskedelmi ágazat 2008 óta tartó hanyatlásával; megjegyzi, hogy 2008 és 2015 között 164 000 munkahely szűnt meg a kiskereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban, ami az összes megszűnt munkahely 64,2%-ának felel meg;

5.  felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági válság következtében 2008 óta jelentős mértékben csökkent a görög háztartások vásárlóereje; megállapítja, hogy a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek nyújtott hitelek drasztikus csökkenése kihatott a kiskereskedelmi ágazatban működő vállalkozásokra; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e két tényező együttes hatása a kiskereskedelmi értékesítési ágazat teljes forgalmi indexének zuhanását idézte elő, amely több mint 63%-kal csökkent a 2008 és 2016 közötti időszakban; rámutat, hogy a 2008 óta alkalmazott megszorító intézkedések, többek között a fizetéscsökkentések, a bérleti szerződések újratárgyalása és a számlák esedékességi idejének meghosszabbítása, a helyzet romlásához vezettek; rámutat, hogy ez az eset azt bizonyítja, hogy az alkalmazott intézkedések nem tudták eredményesen és hosszú távon kezelni a gazdasági válságot;

6.  aggodalommal hangsúlyozza, hogy az elbocsátások több mint 70%-a az attikai régióra koncentrálódik, ahol a munkanélküliségi ráta 22,9%-os, míg további 10 régióban 19,5%-tól (égei-tengeri régió) 26,8%-ig (epiruszi és nyugat-makedóniai régiók) terjed; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen leépítések még tovább ronthatják a munkanélküliségi helyzetet, amellyel e régióknak a gazdasági és pénzügyi válság kezdete óta meg kell küzdeniük; külön kiemeli, hogy Attika lakosságának 31,8%-át fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye;

7.  megállapítja, hogy Görögország ötféle intézkedést tervez: i. pályaorientáció, ii. képzés, átképzés és szakképzés, iii. vállalkozásalapításhoz nyújtott hozzájárulás, iv. álláskereséshez és képzéshez nyújtott anyagi támogatás és v. munkahelyteremtési támogatás;

8.  megállapítja, hogy a megcélzott kedvezményezettek 85,2%-a 55 évesnél idősebb személy, és hogy 24,8%-a 64 évnél idősebb; sajnálatosnak tartja, hogy nem sikerült életképes megoldást találni elbocsátásuk elkerülésére, különös tekintettel arra, hogy a szolgálati idő súlyosbító tényezőnek számít az álláskeresés során; üdvözli Görögország arra irányuló döntését, hogy olyan szakképzési intézkedéseket kínál a munkavállalóknak – különösen az idősebb kedvezményezetteknek –, amelyek a munkaerőpiac igényeihez illeszkednek;

9.  megállapítja és üdvözli, hogy a Görög Munkavállalók Általános Konföderációja (GSEE) Munkaügyi Intézetének főtitkárával és képviselőivel folytatott egyeztetés eredményeként elkészült a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja; emlékeztet arra, hogy a kölcsönös bizalmon és közös felelősségen alapuló intenzív társadalmi párbeszéd a szerkezetátalakítási folyamatok előrejelzése, megelőzése és kezelése során a legjobb eszköz a konszenzusos megoldások és közös kilátások keresésére; kiemeli, hogy az ilyen párbeszéd segítséget nyújthat a munkahelyek elvesztésének és ezáltal az EGAA igénybevételének a megelőzésében;

10.  megjegyzi, hogy a jövedelemtámogatási intézkedések a személyre szabott szolgáltatási csomag egészének 34,72%-át teszik ki, ami némileg elmarad az EGAA-rendeletben meghatározott 35%-os felső korláttól és sokkal magasabb, mint a legutóbbi esetekben javasolt arány; megjegyzi, hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek;

11.  kiemeli, hogy a görög hatóságok megerősítették, hogy a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást;

12.  felhívja a figyelmet arra, hogy az EGAA által támogatott személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítását olyan kezdeményezésekre kellene irányítani, amelyek hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz, a munkavállalók készségeihez, valamint szakmai tapasztalatuk hasznosításához, és ezáltal a vállalkozói világ – többek között a szövetkezetek – közelebb hozásához, és azt össze kellene hangolni a meglévő uniós programokkal, köztük az Európai Szociális Alappal; meggyőződése, hogy koherens stratégiával csökkenthető lenne a delokalizáció kockázata és kedvező feltételeket lehetne teremteni az ipari termelés Unióba való visszatelepítéséhez; hangsúlyozza, hogy az átszervezések megakadályozására és megelőzésére irányuló komoly politikának kellene elsőbbséget élveznie az EGAA igénybevételével szemben; kiemeli továbbá az uniós szintű valódi iparpolitika fontosságát, amely hozzájárul a fenntartható és inkluzív fejlődéshez;

13.  emlékeztet arra, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2007–2014. évi tevékenységéről, hatásáról és hozzáadott értékéről szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalásában(5) már hangot adott aggodalmának az EGAA-tól kért erőforrások és a tagállamok által visszatérített összegek közötti eltérések miatt; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a tagállamokat arra, hogy reálisabb előrejelzéseket készítsenek a valószínű költségekről annak érdekében, hogy minimalizálják a pénzeszközök utólagos visszafizettetésének szükségességét;

14.  emlékeztet arra, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összhangban kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással;

15.  ismételten leszögezi, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartozó fellépéseket, sem pedig a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

16.  emlékeztet a Bizottsághoz intézett azon kérésére, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az EGAA-kérelmekkel kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz;

17.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

18.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

19.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Görögország EGF/2017/003 GR/Attica retail referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/6 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) Kelet-Makedónia és Trákia (EL11), Közép-Makedónia (EL12), Nyugat-Makedónia (EL13), Thesszália (EL14), Epirusz (EL21), Nyugat-Görögország (EL23), Közép-Görögország (EL24), Peloponnészosz (EL25), Déli-Égei-szigetek (EL42) és Kréta (EL43).
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0361.


Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele: az EGF/2017/005 FI/Retail referenciaszámú kérelem
PDF 268kWORD 46k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Finnország kérelme – EGF/2017/005/FI/Retail) (COM(2017)0618 – C8-0364/2017 – 2017/2231(BUD))
P8_TA(2017)0457A8-0366/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0618 – C8-0364/2017),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0366/2017),

A.  mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket;

B.  mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani;

C.  mivel Finnország az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott beavatkozási kritériumok alapján a NACE Revision 2. rendszere szerinti 47. ágazatban (Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű, motorkerékpár), a finnországi Länsi Suomi, Helsinki-Uusimaa, Etelä-Suomi és Pohjois- ja Itä-Suomi NUTS 2. szintű régiókban működő három vállalatnál történt, 1 660 főt érintő elbocsátásokat követően „EGF/2017/005 FI/Retail” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt; mivel az intézkedések által várhatóan érintett, elbocsátott munkavállalók száma 1 500;

D.  mivel az EGAA által támogatott fellépések pénzügyi ellenőrzése az EGAA-rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében lefektetettek szerint az érintett tagállam felelőssége;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Finnország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 499 360 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 4 165 600 EUR-t kitevő összes kiadás 60%-a;

2.  megállapítja, hogy a Bizottság tiszteletben tartotta a kérelem finn hatóságok általi benyújtásától számított 12 hetes határidőt, mielőtt 2017. október 23-án lezárta annak értékelését, hogy a kérelemben foglaltak megfelelnek-e a pénzügyi hozzájárulás megadása feltételeinek, majd erről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet;

3.  megállapítja, hogy Finnország azzal érvel, hogy az elbocsátások a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változásokhoz, elsősorban pedig a nemzetközi online kereskedelem exponenciális növekedéséhez kapcsolódnak; megjegyzi különösen, hogy egyrészt a kiskereskedelmi termékek internetes értékesítésének növekedése, másrészt a nem uniós webáruházak finn fogyasztók körében tapasztalható népszerűsége 2014 óta a hagyományos finn áruházak forgalmának folyamatos csökkenéséhez vezetett;

4.  megállapítja, hogy a két nagyobb finn áruházláncnál bekövetkezett elbocsátások mind a négy finnországi NUTS-2 régiót érintik; elismeri, hogy ezek az áruházak az e-kereskedelem elterjedése, a változó vásárlási szokások és a gyenge fogyasztói bizalom miatt a pénzforgalom és a jövedelmezőség csökkenésével szembesültek;

5.  emlékeztet, hogy az elbocsátásokra két nagyobb finn áruházláncnál és egy leányvállalatnál került sor, amelyek 2015-től kezdődően a jövedelmezőség és a pénzforgalom jelentős csökkenésével szembesültek az e-kereskedelem elterjedése, a változó vásárlási szokások és a gyenge fogyasztói bizalom miatt; sajnálja, hogy 2017 elején az érintett vállalatok közül kettő végleg bezárt;

6.  tudatában van ugyanakkor annak, hogy a kiskereskedelmi munkahelyek körében is jelentős változás következett be, egyre több új, például informatikai, előrejelzési, adatelemzési, kommunikációs, ügyfélismereti és logisztikai készségeket igénylő részmunkaidős munkahely jön létre; sajnálja, hogy a kiskereskedelemben dolgozók 43%-a 45 évesnél idősebb, és nem rendelkezik az említett készségekkel; úgy véli, hogy az 50 évnél idősebbek újbóli munkába állása előtt álló akadályok fontos kérdést jelentenek, és érdeklődéssel várja az elbocsátott munkavállalók e csoportja számára bevezetett karriertanácsadási kísérleti projektek értékelését;

7.  kiemeli, hogy az elbocsátott munkavállalók nagy része 55 évesnél idősebb és több mint 76%-uk nő; erre tekintettel elismeri az EGAA által társfinanszírozott aktív munkaerőpiaci intézkedések fontosságát, hogy javuljanak e kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésének esélyei; üdvözli, hogy külön figyelmet fordítottak arra, hogy a javasolt intézkedéseket a célcsoportok különleges igényeihez igazítsák;

8.  megjegyzi, hogy Finnország hétféle intézkedést tervez a kérelem által érintett elbocsátott munkavállalók érdekében: i. tanácsadási (coaching) és más előkészítő intézkedéseket, ii. foglalkoztatási és más üzleti intézkedéseket, iii. képzéseket, iv. vállalkozásindítási támogatásokat, v. karriertanácsadási kísérleti projekteket, vi. fizetési támogatásokat és vii. az utazási és szállásköltségek megtérítését; üdvözli, hogy a karriertanácsadási kísérleti projektek az olyan fizikai vagy mentális problémákat és egyéb kérdéseket is vizsgálni fogják, amelyek akadályozhatják az újbóli munkába állást; megállapítja, hogy kellő forrásokat rendeltek az ellenőrzési és beszámolási tevékenységekhez;

9.  megjegyzi, hogy a jövedelemtámogatási intézkedések a személyre szabott szolgáltatási csomag 22,05%-át teszik ki, így jóval az EGAA-rendeletben meghatározott, legfeljebb 35%-os korlát alatt maradnak, és hogy ezen intézkedéseket ahhoz a feltételhez kötik, hogy a megcélzott kedvezményezettek aktívan keressenek munkát vagy vegyenek részt képzési tevékenységekben;

10.  tudomásul veszi, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját Uusimaa, Pirkanmaa, Pohjois-Pohjanmaa, Varsinais-Suomi Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központjainak, illetve Uusimaa Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalának képviselőivel, továbbá vállalati és szakszervezeti képviselőkkel konzultálva állították össze;

11.  tudomásul veszi, hogy a finn hatóságok biztosítékot nyújtottak arra, hogy a javasolt intézkedésekre más uniós alapból vagy pénzügyi eszközből nem folyósítanak pénzügyi támogatást, megtették a szükséges intézkedéseket a kettős finanszírozás megelőzésére, továbbá hogy az intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott fellépéseket;

12.  emlékeztet arra, hogy az EGAA által támogatott, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, és a csomagnak összhangban kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással;

13.  ismételten leszögezi, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok feladata a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a nemzeti hatóságokat, hogy jövőbeni javaslataikban a növekedési potenciállal rendelkező és így munkaerőt felvevő ágazatokkal kapcsolatban több részlettel szolgáljanak, valamint megalapozott adatokat gyűjtsenek az EGAA-támogatás hatásáról, amelyet többek között az állások minőségére és a munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésnek az EGAA révén elért arányára gyakorol;

15.  emlékezetet a Bizottsághoz intézett kérésére, hogy biztosítson hozzáférést a nyilvánosság számára az EGAA-ügyekkel kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz;

16.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

17.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

18.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Finnország EGF/2017/005 FI/Retail referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2018/7 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


A 2018. évi költségvetési eljárás
PDF 791kWORD 75k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről (14587/2017 – C8-0416/2017 – 2017/2044(BUD))
P8_TA(2017)0458A8-0359/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövegtervezetre és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság vonatkozó nyilatkozataira (14587/2017 – C8‑0416/2017),

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2017. június 29-én fogadott el (COM(2017)0400),

–  tekintettel a Tanács által 2017. szeptember 4-én elfogadott és a Parlamentnek 2017. szeptember 13-án megküldött, az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló álláspontra (11815/2017 – C8-0313/2017),

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéhez fűzött 1/2018. számú módosító indítványra, amelyet a Bizottság 2017. október 16-án nyújtott be,

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2017. október 25-i állásfoglalására(1) és az abban szereplő költségvetési módosításokra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 90. és 91. cikkére,

–  tekintettel az egyeztetőbizottsághoz delegált küldöttségének jelentésére (A8-0359/2017),

1.  jóváhagyja az egyeztetőbizottság által elfogadott közös szöveget, amely az alábbi dokumentumok együtteséből áll:

   a költségvetési tervezethez, illetve a tanácsi állásponthoz képest nem módosított költségvetési sorok jegyzéke;
   összefoglaló számadatok a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban;
   valamennyi költségvetési tétel soronkénti számadatai;
   egy egységes szerkezetbe foglalt dokumentum, amely tartalmazza az egyeztetés során módosított valamennyi költségvetési sor számadatait és végleges szövegét;

2.  megerősíti az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatait;

3.  tudomásul veszi a Bizottság és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt egyoldalú nyilatkozatait;

4.  utasítja elnökét annak megállapítására, hogy az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetését véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET

2017. november 18.

VÉGLEGES

2018. évi költségvetés – Az együttes következtetések elemei

A jelen együttes következtetések a következő szakaszokat foglalják magukban:

1.  2018. évi költségvetés

2.  2017. évi költségvetés – 6/2017. számú költségvetés-módosítási tervezet

3.  Nyilatkozatok

Összefoglaló áttekintés

A.  2018. évi költségvetés

Az együttes következtetések elemei értelmében:

–  A kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege a 2018. évi költségvetésben 160 113,5 millió EUR. A többéves pénzügyi keret 2018-ra vonatkozó felső határai alatt így összesen 1600,3 millió EUR mozgástér marad a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében.

–  A kifizetési előirányzatok teljes összege a 2018. évi költségvetésben 144 681,0 millió EUR.

–  A Rugalmassági Eszközből 837,2 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat igénybevételére kerül sor 2018-ra a 3. fejezetre (Biztonság és uniós polgárság).

–  A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék 1 113,7 millió EUR összegben kerül igénybevételre az 1a. fejezetre (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) és az 1b. fejezetre (Gazdasági, társadalmi és területi kohézió).

–  A rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2017/344 európai parlamenti és tanácsi határozatot(6) módosítani kell az ellentételezési profil kiigazítására az 5. fejezetben (Igazgatás) 2018-ban ellentételezett összeg 570 millió EUR-ról 318 millió EUR-ra való csökkentése, valamint ennek megfelelően 252 millió EUR összegű ellentételezésnek az 5. fejezetbe 2020-ban történő bevezetése céljából.

–  A Rugalmassági Eszköz 2014-es, 2016-os, 2017-es és 2018-as igénybevételéhez kapcsolódó 2018. évi kifizetési előirányzatok összegét a Bizottság 678,3 millió euróra becsli.

B.  2017. évi költségvetés

Az együttes következtetések elemei értelmében a 6/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezet a Bizottság javaslatának megfelelően elfogadásra kerül.

1.  2018. évi költségvetés

1.1.  „Lezárt” sorok

Amennyiben az alábbi következtetések másként nem rendelkeznek, megerősítésre került valamennyi, sem a Tanács, sem a Parlament által nem módosított költségvetési sor, illetve azok a sorok, amelyekre vonatkozóan a megfelelő olvasat során a Parlament elfogadta a Tanács módosításait.

A többi költségvetési sor vonatkozásában az egyeztetőbizottság az alábbi, 1.2.–1.7. szakaszokban foglalt következtetésekben állapodott meg.

1.2.  Horizontális kérdések

Decentralizált ügynökségek

A valamennyi decentralizált ügynökség költségvetéséhez való uniós hozzájárulás (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok és az álláshelyek száma) a Bizottság által az 1/2018. számú módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten került megállapításra, az alábbiak kivételével:

—  A 3. fejezet alatt:

o Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol, 18 02 04. jogcímcsoport), amely 10 további álláshelyet kapott, és amely esetében a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 3 690 000 euróval növekednek.

o Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO, 18 03 02. jogcímcsoport), amely esetében a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 5 000 000 euróval növekednek.

o Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust, 33 03 04. jogcímcsoport), amely 5 további álláshelyet kapott, és amely esetében a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 1 845 000 euróval növekednek.

—  Az 1a. alfejezet alatt:

o Az Európai GNSS Ügynökség (GSA, 02 05 11. jogcímcsoport), amely 5 további álláshelyet kapott, és amely esetében a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 345 000 euróval növekednek.

o Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA, 12 02 06. jogcímcsoport), amelynél a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok szintje és az álláshelyek száma csökkentésre került a költségvetési tervezet szintjére.

Végrehajtó ügynökségek

A végrehajtó ügynökségek számára nyújtott uniós hozzájárulás (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok és az álláshelyek száma) a Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított 2018-as költségvetési tervezetben javasolt szinten került megállapításra.

Kísérleti projektek/előkészítő intézkedések

A 87 kísérleti projektből és előkészítő intézkedésből álló átfogó csomagot, összesen 100,0 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzat értékben, a Parlament javaslata szerint elfogadták, a Bizottság által a 2018. évi költségvetési tervezetben javasolt előkészítő intézkedésen felül.

Amikor úgy tűnik, hogy a kísérleti projektet vagy az előkészítő intézkedést meglévő jogalap fedezi, a Bizottság javasolhatja előirányzatok átcsoportosítását a megfelelő jogalaphoz az intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

Ez a csomag teljes mértékben tiszteletben tartja a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések vonatkozásában a költségvetési rendeletben foglalt felső határokat.

1.3.  A pénzügyi keret kiadási fejezetei – kötelezettségvállalási előirányzatok

A „lezárt” költségvetési sorokról, ügynökségekről, valamint kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről szóló fenti következtetések figyelembevétele után az egyeztetőbizottság az alábbi megállapodásra jutott:

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra, de az egyeztetőbizottság által elfogadott kiigazításokkal, amelyeket a következő táblázat részletez:

 

 

 

 

EUR-ban

Költségvetési tétel / Program

Megnevezés

2018-as KT (beleértve az 1. sz. MI-t is)

2018. évi költségvetés

Különbözet

1.1.11

Európai műholdas navigációs rendszerek (EGNOS és Galileo)

 

 

-4 090 000

02 05 01

A globális műholdas rádiónavigációs infrastruktúra és szolgáltatások (Galileo) 2020-ig megvalósuló kifejlesztése és nyújtása

623 949 000

621 709 000

-2 240 000

02 05 02

A GPS teljesítményének javítását lehetővé tevő műholdas szolgáltatások nyújtása, melyek 2020-ig fokozatosan lefedik az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) egész területét (EGNOS)

185 000 000

183 150 000

-1 850 000

1.1.13

Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)

 

 

-10 370 000

02 06 01

A világűrbe telepített megfigyelésekre és lokálisan elérhető adatokra támaszkodó operatív szolgáltatások (Kopernikusz)

130 664 000

129 364 000

-1 300 000

02 06 02

Önálló uniós Föld-megfigyelési kapacitás kiépítése (Kopernikusz)

507 297 000

498 227 000

-9 070 000

1.1.14

Európai Szolidaritási Testület (ESC)

 

 

-30 000 000

15 05 01

Európai Szolidaritási Testület

68 235 652

38 235 652

-30 000 000

1.1.31

Horizont 2020

 

 

110 000 000

02 04 02 01

Vezető szerep az űrkutatásban

173 389 945

184 528 490

11 138 545

02 04 02 03

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében az innováció fokozása

36 937 021

43 178 448

6 241 427

06 03 03 01

Forráshatékony, környezetbarát, biztonságos és gördülékeny európai közlekedési rendszer kialakítása

53 986 199

56 835 072

2 848 873

08 02 01 01

A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül

1 827 122 604

1 842 122 604

15 000 000

08 02 02 01

Vezető szerep a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a lézertechnológia, a biotechnológia és a korszerű gyártás és feldolgozás területén

518 395 125

524 204 453

5 809 328

08 02 03 03

Áttérés egy megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre

330 244 971

336 486 398

6 241 427

08 02 03 04

Erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és fennakadások nélküli európai közlekedési rendszer megvalósítása

230 777 055

239 323 675

8 546 620

08 02 03 05

Erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság megvalósítása, fenntartható nyersanyagellátás biztosítása

297 738 618

303 307 891

5 569 273

08 02 08

A kkv-kat támogató eszköz

471 209 870

481 209 870

10 000 000

09 04 02 01

Vezető szerep az információs és kommunikációs technológiák területén

722 055 754

725 189 515

3 133 761

15 03 01 01

Marie Skłodowska-Curie-cselekvések – Új készségek, a tudás és az innováció kialakítása, kibontakoztatása és átadása

870 013 019

885 710 765

15 697 746

32 04 03 01

Áttérés egy megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre

300 984 111

320 757 111

19 773 000

1.1.4

A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)

 

 

15 000 000

02 02 02

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában

199 554 000

214 554 000

15 000 000

1.1.5

Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)

 

 

54 000 000

15 02 01 01

A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai oktatás, képzés és ifjúságügy területén, és annak jelentősége a munkaerőpiac szempontjából

1 955 123 300

1 979 123 300

24 000 000

15 02 01 02

A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai ifjúságügy területén és a fiatalok részvétele Európa demokratikus életében

182 672 916

212 672 916

30 000 000

1.1.7

Vám, Fiscalis és csalás elleni küzdelem

 

 

-1 365 232

14 02 01

A vámunió működésének és modernizációjának támogatása

80 071 000

78 860 555

-1 210 445

14 03 01

Az adórendszerek megfelelő működésének javítása

32 043 000

31 888 213

-154 787

1.1.81

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Energia

 

 

-19 773 000

32 02 01 04

Uniós hozzájárulás a pénzügyi eszközökhöz az energiaprojektekre irányuló magánberuházások számára kedvezőbb környezet létrehozása érdekében

19 773 000

0

-19 773 000

1.1.DAG

Decentralizált ügynökségek

 

 

-3 965 555

02 05 11

Európai GNSS Ügynökség

30 993 525

31 338 525

345 000

12 02 06

Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)

15 947 170

11 636 615

-4 310 555

1.1.OTH

Egyéb fellépések és programok

 

 

-2 346 000

02 03 02 01

A CEN, a Cenelec és az ETSI szabványosítási tevékenységeihez nyújtott támogatás

18 908 000

18 562 000

-346 000

26 02 01

Az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési szerződések elbírálási és meghirdetési eljárásai

8 500 000

7 500 000

-1 000 000

29 02 01

Minőségi statisztikai adatok biztosítása, az európai statisztikai adat-előállítás új módszereinek végrehajtása és a partnerség erősítése az európai statisztikai rendszeren belül

59 475 000

58 475 000

-1 000 000

1.1.PPPA

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

 

 

51 650 000

1.1.SPEC

A Bizottság előjogainak és különleges hatásköreinek keretében finanszírozott intézkedések

 

 

-2 900 000

01 02 01

A gazdasági és monetáris unió – ideértve az eurót is – koordinációja és felügyelete, valamint az azt érintő kommunikáció

12 000 000

11 500 000

-500 000

04 03 01 08

Munkaügyi kapcsolatok és szociális párbeszéd

16 438 000

15 038 000

-1 400 000

06 02 05

Az európai közlekedéspolitikát és az utasjogokat támogató tevékenységek, ideértve a kommunikációs tevékenységeket

11 821 000

10 821 000

-1 000 000

 

Összesen

 

 

155 840 213

Ennek következtében a kötelezettségvállalási előirányzatok egyeztetett szintje 22 001,5 millió euróban kerül megállapításra, ami nem hagy mozgásteret az 1a. alfejezet 21 239 millió eurós kiadási felső határa alatt, továbbá a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék 762,5 millió EUR értékben kerül igénybevételre.

1b. alfejezet — Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra, de az egyeztetőbizottság által elfogadott kiigazítással, amelyet a következő táblázat részletez:

 

 

 

 

EUR-ban

Költségvetési tétel / Program

Megnevezés

2018-as KT (beleértve az 1. sz. MI-t is)

2018. évi költségvetés

Különbözet

1.2.5

Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (egyedi kiegészítő juttatás)

 

 

116 666 667

04 02 64

Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés

233 333 333

350 000 000

116 666 667

1.2.PPPA

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

 

 

7 700 000

 

Összesen

 

 

124 366 667

Ennek következtében a kötelezettségvállalási előirányzatok egyeztetett szintje 55 532,2 millió euróban kerül megállapításra, ami nem hagy mozgásteret az 1a. alfejezet 55 181 millió eurós kiadási felső határa alatt, továbbá a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék 351,2 millió EUR értékben kerül igénybevételre.

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra, de az egyeztetőbizottság által elfogadott kiigazításokkal, amelyeket a következő táblázat részletez:

 

 

 

 

EUR-ban

Költségvetési tétel / Program

Megnevezés

2018-as KT (beleértve az 1. sz. MI-t is)

2018. évi költségvetés

Különbözet

2.0.10

Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) – Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések

 

 

-229 900 000

05 03 01 10

Alaptámogatási rendszer

16 556 000 000

16 326 100 000

-229 900 000

2.0.PPPA

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

 

 

15 600 000

 

Összesen

 

 

-214 300 000

A kötelezettségvállalási előirányzatok csökkenése teljes mértékben az EMGA 2017. október 31-i többletéből eredően rendelkezésre álló magasabb címzett bevételeknek tulajdonítható be, amelyek fedezik a szektor 1/2018. sz. módosító indítványban frissített teljes szükségleteit. A frissített szükségletek között az 1/2018. sz. módosító indítvány növeli a következő tételek kifizetéseit:

—  A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatást 34 millió euróval (05 03 01 13. költségvetési jogcím),

—  Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan nyújtott támogatást 95 millió euróval (05 03 01 11. költségvetési jogcím),

—  Az egyéb intézkedéseket (sertéshús, baromfi, tojás, méhészet, egyéb állati termékek) 60 millió euróval (05 02 15 99. költségvetési jogcím)

—  A borágazat számára kidolgozott nemzeti támogatási programokat 7 millió euróval (05 02 09 08. költségvetési jogcím), és

—  A sovány tejporra vonatkozó tárolási intézkedéseket 2 millió euróval (05 02 12 02. költségvetési jogcím).

Ennek következtében a kötelezettségvállalási előirányzatok egyeztetett szintje 59 285,3 millió euróban kerül megállapításra, ami 981,7 millió eurós mozgásteret hagy a 2. fejezet kiadási felső határa alatt.

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra, de az egyeztetőbizottság által elfogadott kiigazításokkal, amelyeket a következő táblázat részletez:

 

 

 

 

EUR-ban

Költségvetési tétel / Program

Megnevezés

2018-as KT (beleértve az 1. sz. MI-t is)

2018. évi költségvetés

Különbözet

3.0.11

Kreatív Európa

 

 

3 500 000

15 04 01

Az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k és kis-, illetve rendkívül kis méretű szervezetek pénzügyi kapacitásának erősítése, valamint a szakpolitikai fejlesztés és az új üzleti modellek előmozdítása

34 528 000

35 528 000

1 000 000

15 04 02

Kultúra alprogram – A határokon átnyúló fellépések támogatása, valamint a nemzetek közötti áramlás és mobilitás előmozdítása

68 606 000

71 106 000

2 500 000

3.0.8

Élelmiszer- és takarmánybiztonság

 

 

-6 500 000

17 04 01

Az Unión belüli jobb állat-egészségügyi állapot és a magas színvonalú uniós állatvédelem biztosítása

161 500 000

160 000 000

-1 500 000

17 04 02

A növényeket károsító szervezetek időben történő észlelésének és felszámolásának biztosítása

25 000 000

22 000 000

-3 000 000

17 04 03

Hatékony, eredményes és megbízható ellenőrzések biztosítása

57 483 000

55 483 000

-2 000 000

3.0.DAG

Decentralizált ügynökségek

 

 

10 535 000

18 02 04

Az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol)

116 687 271

120 377 271

3 690 000

18 03 02

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)

85 837 067

90 837 067

5 000 000

33 03 04

Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)

36 506 468

38 351 468

1 845 000

3.0.PPPA

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

 

 

12 650 000

 

Összesen

 

 

20 185 000

Ennek következtében a kötelezettségvállalási előirányzatok egyeztetett szintje 3493,2 millió euróban kerül megállapításra, ami nem hagy mozgásteret a 3. fejezet kiadási felső határa alatt, továbbá a Rugalmassági Eszközön át 837,2 millió EUR kerül igénybevételre.

4. fejezet – Globális Európa

A kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra, de az egyeztetőbizottság által elfogadott kiigazításokkal, amelyeket a következő táblázat részletez:

 

 

 

 

EUR-ban

Költségvetési tétel / Program

Megnevezés

2018-as KT (beleértve az 1. sz. MI-t is)

2018. évi költségvetés

Különbözet

4.0.1

Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II)

 

 

-95 000 000

05 05 04 02

Támogatás Törökországnak – A gazdasági, társadalmi és területi fejlődéshez és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

148 000 000

131 000 000

-17 000 000

22 02 01 01

Támogatás Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó(7), Szerbia, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság számára – A politikai reformokhoz és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

189 267 000

199 267 000

10 000 000

22 02 03 01

Támogatás Törökországnak – A politikai reformokhoz és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

217 400 000

167 400 000

-50 000 000

22 02 03 02

Támogatás Törökországnak – A gazdasági, társadalmi és területi fejlődéshez és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

274 384 000

236 384 000

-38 000 000

4.0.2

Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)

 

 

50 000 000

22 04 01 03

Mediterrán országok – Bizalomépítés, biztonság, valamint konfliktusmegelőzés és -rendezés

262 072 675

296 072 675

34 000 000

22 04 01 04

A békefolyamat támogatása és pénzügyi támogatás Palesztina és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára

293 379 163

299 379 163

6 000 000

22 04 02 02

Keleti partnerség – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés

351 556 726

361 556 726

10 000 000

4.0.3

Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI)

 

 

20 000 000

21 02 07 03

Humán fejlődés

193 374 058

205 874 058

12 500 000

21 02 20

Erasmus+ – Hozzájárulás a Fejlesztési Együttműködési Eszközből (DCI)

94 928 673

102 428 673

7 500 000

4.0.4

A harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz (PI)

 

 

-3 000 000

19 05 01

Harmadik országokkal folytatott együttműködés az uniós és a közös érdekek előmozdítására és támogatására

126 263 000

123 263 000

-3 000 000

4.0.OTH

Egyéb fellépések és programok

 

 

-1 083 000

13 07 01

Pénzügyi támogatás a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének előmozdítására

32 473 000

34 473 000

2 000 000

21 02 40

Nyersanyagokra vonatkozó megállapodások

5 583 000

2 500 000

-3 083 000

4.0.PPPA

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

 

 

8 900 000

4.0.SPEC

A Bizottság előjogainak és különleges hatásköreinek keretében finanszírozott intézkedések

 

 

1 000 000

19 06 01

Az Unió külkapcsolatairól szóló tájékoztatási tevékenységek

12 000 000

15 000 000

3 000 000

21 08 01

Az uniós támogatás eredményeinek értékelése, nyomonkövetési intézkedések és pénzügyi ellenőrzés

30 676 000

29 176 000

-1 500 000

21 08 02

Koordináció és a fejlesztési kérdések tudatosításának elősegítése

13 036 000

12 536 000

-500 000

 

Összesen

 

 

-19 183 000

Ennek következtében a kötelezettségvállalási előirányzatok egyeztetett szintje 9568,8 millió euróban kerül megállapításra, ami 256,2 millió eurós mozgásteret hagy a 4. fejezet kiadási felső határa alatt.

5. fejezet — Igazgatás

Az egyeztetőbizottság egyetért az intézmények létszámterveiben szereplő álláshelyek számával és a Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt előirányzatokkal, a következő kivételekkel:

—  A Parlament szakasza, amelyre a Parlament olvasata kerül jóváhagyásra;

—  A Tanács szakasza, amelyre a Tanács olvasata kerül jóváhagyásra;

—  Az Európai Külügyi Szolgálat, amely 800 000 EUR juttatásban részesül egy újonnan létrehozott költségvetési jogcímen (2 2 1 4. Stratégiai kommunikációs kapacitás). Ennek célja az Európai Külügyi Szolgálat megfelelő forrásokkal való ellátása a stratégiai kommunikációs eszközök fedezésére, stratégiai kommunikációs szakértelem igénybevétele, a stratégiai kommunikációs termékek nyelvi sokszínűségének támogatása, és a félretájékoztatás elleni fellépés szakértőinek alkalmazása és hálózatuk fenntartása a tagállamokban és a szomszédos országokban. A 3 0 0 4. költségvetési jogcím (Egyéb igazgatási kiadások) 800 000 euróval csökken a költségvetési semlegesség biztosítására.

Továbbá a fizetések 2017. július 1-től alkalmazandó automatikus kiigazításának a 2018-as költségvetésre gyakorolt hatása az intézményekre vonatkozó minden szakaszba beépítésre kerül a következőképpen:

 

EUR-ban

Parlament

-2 796 000

Tanács

-948 000

Bizottság (a nyugdíjakkal együtt)

-13 179 600

Bíróság

-868 800

Számvevőszék

-357 000

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

-193 000

Régiók Bizottsága

-146 000

Ombudsman

-24 600

Európai adatvédelmi biztos

-13 459

Európai Külügyi Szolgálat

-878 400

Összesen

-19 404 859

Végül az épületekkel kapcsolatos kiadások további 5 millió eurós csökkentése került megállapításra az összes intézménynél, a következők szerint:

 

EUR-ban

Tanács

-378 623

Bizottság (a nyugdíjakkal együtt)

-3 637 499

Bíróság

-270 611

Számvevőszék

-96 409

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

-89 461

Régiók Bizottsága

-63 393

Ombudsman

-7 016

Európai adatvédelmi biztos

-9 526

Európai Külügyi Szolgálat

-447 462

Összesen

-5 000 000

Ennek következtében a fenti 1.2. szakaszban javasolt kísérleti projektek és előkészítő intézkedések figyelembevétele után a kötelezettségvállalási előirányzatok egyeztetett szintje 9665,5 millió euróban kerül megállapításra, ami 362,5 millió eurós mozgásteret hagy az 5. fejezet kiadási felső határa alatt, a rendkívüli tartalék 2017-es igénybevételének ellentételezésére szolgáló mozgástérből 318,0 millió EUR felhasználása után.

Speciális eszközök: EGAA, sürgősségisegély-tartalék és EUSZA

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a sürgősségisegély-tartalék számára biztosított kötelezettségvállalási előirányzatok a Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten kerülnek megállapításra. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjára (EUSZA) képzett tartalék (40 02 44. költségvetési jogcímcsoport) törlésre kerül.

1.4.  Kifizetési előirányzatok

A kifizetési előirányzatok átfogó szintje a 2018-as költségvetésben az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt szinten kerül megállapításra, az egyeztetőbizottság által elfogadott következő kiigazításokkal:

1.  Először is, figyelembe kell venni a nem differenciált kiadások kötelezettségvállalási előirányzatainak megállapodás szerinti szintjét, amelyek esetében a kifizetési előirányzatok szintje egyenlő a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjével. Ez magában foglalja a mezőgazdasági kiadások további 229,9 millió eurós csökkentését. Az összesített hatás 255,3 millió eurós csökkenés.

2.  A Parlament által javasolt minden új kísérleti projekt és előkészítő intézkedés kifizetési előirányzatai a megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok 50%-ában kerülnek megállapításra, vagy a Parlament által javasolt szinten, amennyiben az alacsonyabb. A meglévő kísérleti projektek és előkészítő intézkedések meghosszabbítása esetén a kifizetési előirányzatok szintje megegyezik a költségvetési tervezetben meghatározottakkal, hozzáadva a megfelelő új kötelezettségvállalási előirányzatok 50%-át, vagy a Parlament által javasolt szinten kerül megállapításra, amennyiben az alacsonyabb. Az összesített hatás 50,0 millió eurós növekedés.

3.  A következő költségvetési tételek kiigazításáról született megállapodás a differenciált kiadások kötelezettségvállalási előirányzatainak alakulása eredményeként:

 

 

 

 

EUR-ban

Költségvetési tétel / Program

Megnevezés

2018-as KT (beleértve az 1. sz. MI-t is)

2018. évi költségvetés

Különbözet

1.1.14

Európai Szolidaritási Testület (ESC)

 

 

-22 501 000

15 05 01

Európai Szolidaritási Testület

51 177 000

28 676 000

-22 501 000

1.1.5

Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)

 

 

12 000 000

15 02 01 01

A kiválóság előmozdítása és együttműködés az európai oktatás, képzés és ifjúságügy területén, és annak jelentősége a munkaerőpiac szempontjából

1 845 127 000

1 857 127 000

12 000 000

1.1.DAG

Decentralizált ügynökségek

 

 

-3 965 555

02 05 11

Európai GNSS Ügynökség

30 993 525

31 338 525

345 000

12 02 06

Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)

15 947 170

11 636 615

-4 310 555

1.1.OTH

Egyéb fellépések és programok

 

 

-900 000

26 02 01

Az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési szerződések elbírálási és meghirdetési eljárásai

8 200 000

7 300 000

-900 000

3.0.DAG

Decentralizált ügynökségek

 

 

10 535 000

18 02 04

Az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol)

116 687 271

120 377 271

3 690 000

18 03 02

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)

85 837 067

90 837 067

5 000 000

33 03 04

Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust)

36 506 468

38 351 468

1 845 000

4.0.1

Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II)

 

 

-76 300 000

05 05 04 02

Támogatás Törökországnak – A gazdasági, társadalmi és területi fejlődéshez és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

120 000 000

107 200 000

-12 800 000

22 02 01 01

Támogatás Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó(8), Szerbia, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság számára – A politikai reformokhoz és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

219 000 000

221 500 000

2 500 000

22 02 03 01

Támogatás Törökországnak – A politikai reformokhoz és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

86 000 000

48 500 000

-37 500 000

22 02 03 02

Támogatás Törökországnak – A gazdasági, társadalmi és területi fejlődéshez és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

291 000 000

262 500 000

-28 500 000

4.0.2

Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)

 

 

12 500 000

22 04 01 03

Mediterrán országok – Bizalomépítés, biztonság, valamint konfliktusmegelőzés és -rendezés

125 000 000

133 500 000

8 500 000

22 04 01 04

A békefolyamat támogatása és pénzügyi támogatás Palesztina és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára

260 000 000

261 500 000

1 500 000

22 04 02 02

Keleti partnerség – Szegénységcsökkentés és fenntartható fejlődés

320 000 000

322 500 000

2 500 000

4.0.3

Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI)

 

 

16 900 000

21 02 07 03

Humán fejlődés

170 000 000

179 400 000

9 400 000

21 02 20

Erasmus+ – Hozzájárulás a Fejlesztési Együttműködési Eszközből (DCI)

95 995 100

103 495 100

7 500 000

4.0.OTH

Egyéb fellépések és programok

 

 

1 000 000

13 07 01

Pénzügyi támogatás a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének előmozdítására

25 000 000

26 000 000

1 000 000

4.0.SPEC

A Bizottság előjogainak és különleges hatásköreinek keretében finanszírozott intézkedések

 

 

1 500 000

19 06 01

Az Unió külkapcsolatairól szóló tájékoztatási tevékenységek

13 700 000

15 200 000

1 500 000

 

Összesen

 

 

-49 231 555

4.  A kifizetési előirányzatok további csökkentésre kerülnek a következő költségvetési sorokon:

 

 

 

 

EUR-ban

Költségvetési tétel / Program

Megnevezés

2018-as KT (beleértve az 1. sz. MI-t is)

2018. évi költségvetés

Különbözet

1.2.12

Átmeneti régiók

 

 

-55 000 000

04 02 61

Európai Szociális Alap – Átmeneti régiók – A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások

1 345 000 000

1 305 000 000

-40 000 000

13 03 61

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Átmeneti régiók – A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzés

2 750 463 362

2 735 463 362

-15 000 000

1.2.13

Versenyképesség (fejlettebb régiók)

 

 

-90 000 000

04 02 62

Európai Szociális Alap (ESZA) – Fejlettebb régiók – A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások

2 882 000 000

2 847 000 000

-35 000 000

13 03 62

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Fejlettebb régiók – A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzés

3 497 060 077

3 442 060 077

-55 000 000

1.2.2

Európai területi együttműködés

 

 

-90 500 000

13 03 64 01

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Európai területi együttműködés

1 004 701 248

914 201 248

-90 500 000

1.2.31

Technikai segítségnyújtás

 

 

-4 500 000

13 03 65 01

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Operatív technikai segítségnyújtás

72 000 000

69 000 000

-3 000 000

13 03 66

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – A fenntartható városfejlesztés területén hozott innovatív intézkedések

43 321 859

41 821 859

-1 500 000

 

Összesen

 

 

-240 000 000

1.  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjára képzett tartalék (40 02 44. költségvetési jogcímcsoport) törlésre kerül (-88,0 millió EUR).

Ezek az intézkedések biztosítják a kifizetési előirányzatok 144 681,0 millió eurós szintjét, ami 582,5 millió eurós csökkenést jelent az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezethez képest.

1.5.  Tartalék

Az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezethez képest nincsenek új tartalékok, kivéve a 22 02 03 01. költségvetési jogcím (Támogatás Törökországnak – A politikai reformokhoz és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás) esetében, amely számára 70 000 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzat és 35 000 000 EUR kifizetési előirányzat tartalékba kerül a következő feltétel teljesítéséig:

Az összeget akkor kell felszabadítani, ha Törökország mérhető és elegendő javulást ér el a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság területén, a Bizottság éves jelentése szerint.

A 22 02 03 01. költségvetési jogcímhez fűzött költségvetési megjegyzés ennek megfelelően módosul.

1.6.  Költségvetési megjegyzések

Amennyiben az előző bekezdésekben nem került külön megemlítésre, a költségvetési megjegyzések szövegéhez az Európai Parlament vagy a Tanács által bevezetett módosítások elfogadásra kerülnek a következő két táblázatban felsorolt költségvetési sorok kivételével:

—  Költségvetési sorok, amelyek esetében jóváhagyásra kerülnek az Európai Parlament által bevezetett módosítások a Bizottság által annak végrehajthatóságról szóló levelében javasolt kiigazításokkal.

Költségvetési sor

Megnevezés

06 02 01 01

A szűk keresztmetszetek megszüntetése, a vasúti átjárhatóság fejlesztése, a hiányzó kapcsolatok kialakítása és a határokon átnyúló szakaszok fejlesztése

09 05 01

MEDIA alprogram – országokon átívelő és nemzetközi működés, valamint a nemzetek közötti áramlás és mobilitás előmozdítása

18 04 01 01

Európa a polgárokért – A történelmi emlékezet és az uniós szintű polgári részvétel erősítése

21 02 07 03

Humán fejlődés

22 02 03 02

A gazdasági, társadalmi és területi fejlődéshez és a kapcsolódó, az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítéshez nyújtott támogatás

—  Költségvetési sorok, amelyek esetében az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal és az EGAA frissítésével módosított költségvetési tervezetben javasolt költségvetési megjegyzés kerül jóváhagyásra.

Költségvetési sor

Megnevezés

02 02 01

A vállalkozói készség ösztönzése, valamint az uniós vállalkozások versenyképességének és piacra jutásának javítása

02 03 04

A belső piac irányítási eszközei

05 02 08 03

Termelői szervezetek számára biztosított működési alapok

05 03 01 01

Egységes támogatási rendszer (SPS)

05 03 01 10

Alaptámogatási rendszer

05 04 60 01

A fenntartható vidékfejlesztésnek, valamint az uniós mezőgazdasági ágazat területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabbá, éghajlatbarátabbá és innovatívabbá válásának előmozdítása

08 02 02 02

A kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségeinek bővítése a kutatás és az innováció finanszírozásának segítésére

09 05 05

Fellépések a multimédia területén

13 03 61

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Átmeneti régiók – A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzés

13 03 62

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Fejlettebb régiók – A „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzés

13 06 01

Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra

18 02 01 02

Megelőző intézkedések és küzdelem a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen, valamint a biztonságot érintő kockázatok és válságok jobb kezelése

18 03 01 01

A Közös Európai Menekültügyi Rendszer megerősítése és fejlesztése, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás fokozása

21 04 01

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és felügyeletének javítása, valamint a demokratikus reformok támogatása

23 02 01

Gyors, hatékony és szükségletalapú humanitárius segítségnyújtás és élelmezési segély

33 02 07

Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)

Ez annak tudomásulvételével történt, hogy az Európai Parlament vagy a Tanács által bevezetett módosítások nem módosíthatják vagy terjeszthetik ki a meglévő jogalap terjedelmét, illetve nem sérthetik az intézmények igazgatási autonómiáját, továbbá hogy az intézkedés fedezhető a rendelkezésre álló forrásokból.

1.7.  Új költségvetési sorok

A Bizottság által az 1/2018. sz. módosító indítvánnyal módosított költségvetési tervezetben javasolt költségvetési nómenklatúra elfogadásra kerül a következők belefoglalásával:

—  a fenti 1.2. szakaszban javasolt új kísérleti projektek és előkészítő intézkedések; és

—  az Európai Külügyi Szolgálat szakaszában szereplő, a fenti 1.3. szakaszban javasolt új költségvetési jogcím (2 2 1 4).

2.  2017. évi költségvetés

A 6/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezet a Bizottság javaslatának megfelelően jóváhagyásra kerül.

3.  Nyilatkozatok

3.1.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a kifizetési előirányzatokról

Az Európai Parlament és a Tanács emlékeztet arra, hogy a végrehajtást tekintve biztosítani kell a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kifizetések rendezett lebonyolítását, hogy elkerülhető legyen az év végi kifizetetlen számlaállomány rendellenesen magas szintje.

Az Európai Parlament és a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan és tevékenyen kísérje figyelemmel a 2014–2020-as időszak programjainak végrehajtását. Ennek érdekében felkérik a Bizottságot, hogy 2018 során kellő időben terjesszen elő aktualizált számadatokat a kifizetési előirányzatokra vonatkozó követelmények végrehajtásáról és tervezéséről.

A Tanács és az Európai Parlament a kifizetetlen számlák miatti túlzott összegű fizetési hátralék felhalmozódásának elkerülése, valamint a kifizetési igények megfelelő megtérítésének biztosítása érdekében kellő időben el fogja fogadni a szükséges határozatokat a jogos igényekre vonatkozóan.

3.2.  A Parlament, a Tanács(9) és a Bizottság együttes nyilatkozata az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről

A Parlament, a Tanács és a Bizottság emlékeztet arra, hogy a munkanélküliség és különösen az ifjúsági munkanélküliség csökkentése továbbra is kiemelt politikai prioritás az intézmények számára, ezért újólag megerősítik azzal kapcsolatos elkötelezettségüket, hogy elsősorban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén a lehető legjobban kihasználják az ifjúsági munkanélküliség problémájának megoldására rendelkezésre álló költségvetési erőforrásokat.

Ennélfogva üdvözlik az e kezdeményezés számára elkülönített összegnek a 2018-as év vonatkozásában történő növelését. Mindazonáltal nemcsak az uniós költségvetés megfelelő finanszírozásáról kell rendelkezni, hanem ezzel egyidejűleg a rendelkezések végrehajtását lehetővé tévő megfelelő eljárásokat is be kell vezetni.

E tekintetben a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti hatékony együttműködésre van szükség az elfogadott intézkedések lehető legmagasabb szintű hatásának biztosítása érdekében.

A Tanács és az Európai Parlament ezért vállalja, hogy kiemelt feladatként vizsgálja meg a közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítását, amelyet a 2018. évi költségvetés elfogadása tesz szükségessé.

A Bizottság elősegíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtását célzó, a programokat érintő módosítások mielőbbi elfogadását.

3.3.  A Bizottság egyoldalú nyilatkozata az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről

Az ifjúsági munkanélküliség csökkentése továbbra is kiemelt politikai prioritást jelent. A Bizottság vállalja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásának szoros nyomon követését. Amennyiben a kezdeményezés végrehajtása esetlegesen felgyorsulna és a forrásfelhasználási képesség javulása lehetővé tenné a finanszírozás megnövelését, akkor a Bizottság javasolni fogja, hogy a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból finanszírozandó költségvetés-módosítás révén, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 14. cikkével összhangban növeljék az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés finanszírozását.

A Bizottság ebben az esetben elvárja a Tanácstól és az Európai Parlamenttől az ilyen jellegű költségvetés-módosítási tervezetek gyors elfogadását.

3.4.  A Tanács egyoldalú nyilatkozata a személyi állomány 5%-os csökkentéséről

A Tanács emlékeztet arra, hogy az 5%-os létszámcsökkentést eredetileg 2017-re kellett teljes körűen megvalósítani. Mivel azonban nem minden intézmény, szerv és hivatal teljesítette az állománycsökkentési célkitűzést, a Tanács a megállapodás teljesítése érdekében 2018-ban is további erőfeszítéseket sürget.

Alapvető jelentőséggel bír, hogy az 5%-os létszámcsökkentést minden intézmény, szerv és hivatal teljesítse, és hogy a teljes körű megvalósításig biztosítva legyen a nyomon követés. Ennek alapján a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőre szóló tanulságok levonása érdekében folytassa a létszámcsökkentési program kimenetelének értékelését.

(1) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0408.
(2) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6) HL L 50., 2017.2.28., 57. o.
(7) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244(1999) sz. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(8) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244(1999) sz. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(9) Az Egyesült Királyság nem támogatja ezt a nyilatkozatot.


Az Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
PDF 253kWORD 45k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i határozata az Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2017/2096(IMM))
P8_TA(2017)0459A8-0363/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Portugál Köztársaság főügyész-helyettese által aláírt és Portugália Európai Unió melletti állandó képviselete által a Peso da Régua -Vila Reale kerület bíróságának ügyészi hivatala előtt folyamatban lévő büntetőeljárással (ref. NUIPC 430/16.6T9LSBP) összefüggésben 2017. május 30-án eljuttatott, a 2017. június 12-én a plenáris ülésen bejelentett, az Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Ana Gomest,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a Portugál Köztársaság Alkotmánya 157. cikkének (2) bekezdésére és a Portugál Nemzetgyűlés képviselői statútumának 11. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0363/2017),

A.  mivel a portugáliai Peso da Régua -Vila Real kerület bíróságának ügyészi hivatala kérte Ana Gomes képviselői mentelmi jogának felfüggesztését az általa a Diàrio de Noticias napilapnak adott, a lap internetes oldalán 2016. április 29-én megjelent interjúban tett kijelentések kapcsán; mivel e kérelmet azért továbbították, hogy büntetőeljárást indíthassanak Gomes képviselő asszonnyal szemben, és hogy meghallgathassák őt az eljárás keretében;

B.  mivel az újságcikk a vianai hajógyárnál végzett házkutatásokkal kapcsolatos hírekről szól, és mivel Gomes asszony az Atlântida komphajó szerinte „fillérekért” történő eladása kapcsán kijelentette, hogy „ez azt jelzi, hogy egy nyilvánvaló korrupciós ügyben valami beindult”;

C.  mivel a feljelentés szerint Gomes képviselő asszony elméletileg három bűncselekményt követett el: egy adott szervezet, szolgálat vagy jogi személy ellen elkövetett rágalmazás két féllel szemben, amelyet a büntető törvénykönyv 187. cikkének (1) bekezdése, (2) bekezdésének a) pontja, illetve 183. cikkének (2) bekezdése rendel büntetni, és amelyért két évig terjedő szabadságvesztés, vagy minimum 120 napi pénzbüntetésnek megfelelő pénzbírság róható ki;

D.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás;

E.  mivel az Európai Parlament eljárási szabályzatának 5. cikke szerint a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során;

F.  mivel az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata szerint egy európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett kijelentés a 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében az európai parlamenti képviselői feladatok végzése során kifejezett véleménynek minősülhet, amennyiben a szubjektív értékelés közvetlen és egyértelmű kapcsolatban áll az európai parlamenti képviselői megbízatás gyakorlásával, tehát valójában nem a hely számít, ahol a kijelentést tették, hanem annak jellege és tartalma;

G.  mivel ma már egyre több politikai vitára kerül sor a Parlamenten kívül, kommunikációs eszközökön keresztül, többek között sajtóközlemények, interjúk, blogok és az internet révén;

H.  mivel a Gomes asszony által a szóban forgó interjúban tett kijelentések európai parlamenti képviselői szerepének gyakorlása és különösen a pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás tekintetében az uniós jog állítólagos megsértésének és az annak alkalmazása során állítólagosan elkövetett hivatali visszásságoknak a kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság alelnökeként betöltött megbízatása keretében születtek;

I.  mivel Gomes asszony állításai közvetlenül kapcsolódnak a 2013. november 29-én közvetített „TVI24 - Cara a Cara - Ana Gomes versus Carlos Abreu Amorim” című televíziós programban tett kijelentéseihez, melyek kapcsán az Európai Parlament nem függesztette fel mentelmi jogát(2);

J.  mivel Gomes képviselő asszony kijelentései ezért részét képezik európai parlamenti tevékenységének;

1.  úgy határoz, hogy nem függeszti fel Ana Gomes mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Portugál Köztársaság illetékes hatóságának és Ana Gomesnek.

(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11. és T-347/11., ECLI:EU:T:2013:23.
(2) Az Európai Parlament 2014. november 13-i határozata az Ana Gomes mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (HL C 285., 2016.8.5., 19. o.).


A gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források, valamint a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés számára biztosított források változásai ***I
PDF 248kWORD 42k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása az 1303/2013/EU rendeletnek a gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források, valamint a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés számára biztosított források változásai tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2017)0565 – C8-0342/2017 – 2017/0247(COD))
P8_TA(2017)0460A8-0358/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0565),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 177. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0342/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0358/2017),

A.  mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolchetes határidő lejárta előtt kerüljön sor;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. november 30-án került elfogadásra az 1303/2013/EU rendeletnek a gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források, valamint a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés számára biztosított források változásai tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2017)0247


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2305 rendelettel.)


EU–Egyiptom megállapodás a tudományos és technológiai együttműködésről: Egyiptom részvétele a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) ***
PDF 246kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása az Egyiptomi Arab Köztársaságnak a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) programban való részvételére vonatkozó feltételeket meghatározó, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (11965/2017 – C8-0345/2017 – 2017/0196(NLE))
P8_TA(2017)0461A8-0353/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (11965/2017),

–  tekintettel az Egyiptomi Arab Köztársaságnak a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) programban való részvételére vonatkozó feltételeket meghatározó, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodástervezetre (11926/2017),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2017. július 4-i (EU) 2017/1324 határozatára(1) az Uniónak a több tagállam által együttesen indított, a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási- és innovációs partnerségben (PRIMA) való részvételéről,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0345/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A8-0353/2017),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, és a tagállamok, valamint az Egyiptomi Arab Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 185., 2017.7.18., 1. o.


EU–Algéria megállapodás a tudományos és technológiai együttműködésről: Algéria részvétele a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) ***
PDF 247kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságnak a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) való részvételére vonatkozó feltételeket meghatározó, az Európai Unió és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (11964/2017 – C8-0346/2017 – 2017/0197(NLE))
P8_TA(2017)0462A8-0354/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (11964/2017),

–  tekintettel az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságnak a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) való részvételére vonatkozó feltételeket meghatározó, az Európai Unió és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás tervezetére (11924/2017),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2017. július 4-i (EU) 2017/1324 határozatára az Uniónak a több tagállam által együttesen indított, a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási- és innovációs partnerségben (PRIMA) való részvételéről(1),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0346/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A8-0354/2017),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, és a tagállamok, valamint az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 185., 2017.7.18., 1. o.


EU–Jordánia megállapodás a tudományos és technológiai együttműködésről: Jordánia részvétele a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) ***
PDF 246kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása a Jordán Hásimita Királyságnak a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) programban való részvételére vonatkozó feltételeket meghatározó, az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (11966/2017 – C8-0343/2017 – 2017/0200(NLE))
P8_TA(2017)0463A8-0355/2017

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (11966/2017),

–  tekintettel a Jordán Hásimita Királyságnak a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) programban való részvételére vonatkozó feltételeket meghatározó, az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodástervezetre (11927/2017),

–  tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2017. július 4-i (EU) 2017/1324 határozatára(1) az Uniónak a több tagállam által együttesen indított, a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási- és innovációs partnerségben (PRIMA) való részvételéről,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 186. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0343/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság ajánlására (A8-0355/2017),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Jordán Hásimita Királyság kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 185., 2017.7.18., 1. o.


Chile, Izland és a Bahamai Közösség csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
PDF 247kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása Romániának a Chile, Izland és a Bahamai Közösség a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0360 – C8-0234/2017 – 2017/0150(NLE))
P8_TA(2017)0464A8-0364/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2017)0360),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0234/2017),

–  tekintettel a Bíróság véleményére(1) az Európai Unió kizárólagos külső hatásköréről a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozást elfogadó nyilatkozat tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére és 108. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0364/2017),

1.  jóváhagyja Romániának a Chile, Izland és a Bahamai Közösség a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalának.

(1) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.


Panama, Uruguay, Kolumbia és Salvador csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
PDF 248kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása Ausztriának és Romániának a Panama, Uruguay, Kolumbia és Salvador a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0369 – C8-0231/2017 – 2017/0153(NLE))
P8_TA(2017)0465A8-0362/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2017)0369),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0231/2017),

–  tekintettel a Bíróság véleményére(1) az Európai Unió kizárólagos külső hatásköréről a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozást elfogadó nyilatkozat tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére és 108. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0362/2017),

1.  jóváhagyja Ausztriának és Romániának a Panama, Uruguay, Kolumbia és Salvador a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalának.

(1) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.


San Marino csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
PDF 248kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása Horvátországnak, Hollandiának, Portugáliának és Romániának a San Marino a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0359 – C8‑0232/2017 – 2017/0149(NLE))
P8_TA(2017)0466A8-0360/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2017)0359),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0232/2017),

–  tekintettel a Bíróság véleményére(1) az Európai Unió kizárólagos külső hatásköréről a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozást elfogadó nyilatkozat tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére és 108. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0360/2017),

1.  jóváhagyja Horvátországnak, Hollandiának, Portugáliának és Romániának a San Marino a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalának.

(1) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.


Grúzia és Dél-Afrika csatlakozása a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez *
PDF 251kWORD 42k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása Luxemburgnak és Romániának a Grúzia és Dél-Afrika a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2017)0357 – C8-0233/2017 – 2017/0148(NLE))
P8_TA(2017)0467A8-0361/2017

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2017)0357),

–  tekintettel a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény 38. cikkének negyedik bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. cikkének (3) bekezdésére, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének b) pontjára, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0233/2017),

–  tekintettel a Bíróság véleményére(1) az Európai Unió kizárólagos külső hatásköréről a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozást elfogadó nyilatkozat tekintetében,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére és 108. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0361/2017),

1.  jóváhagyja Luxemburgnak és Romániának a Grúzia és Dél-Afrika a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatalának.

(1) A Bíróság 1/13. sz., 2014. október 14-i véleménye, ECLI:EU:C:2014:2303.


Átmeneti szabályok az IFRS 9 bevezetése által kiváltott hatások enyhítésére ***I
PDF 251kWORD 45k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0850 – C8-0158/2017 – 2016/0360B(COD))
P8_TA(2017)0468A8-0255/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0850),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0158/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, mely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2017. november 8-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(2),

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete 2017. május 18-i határozatára, miszerint engedélyezi a Gazdasági és Monetáris Bizottság számára, hogy felossza a fent említett bizottsági javaslatot és két különálló jogalkotási jelentést készítsen az alapján,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. november 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0255/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. november 30-án került elfogadásra az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0360B


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2395 rendelettel.)

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(2) HL C 209., 2017.6.30., 36. o.


A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz ***I
PDF 253kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0447 – C8-0264/2016 – 2016/0207(COD))
P8_TA(2017)0469A8-0261/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0447),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 209. cikkének (1) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0264/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. október 27-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel az eljárási szabályzat 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8‑0261/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tesznek közzé a végleges jogalkotási aktussal együtt;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. november 30-án került elfogadásra a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 230/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0207


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2306 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Nyilatkozat a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3a. cikke szerinti támogatási intézkedések finanszírozási forrásairól

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetértenek abban, hogy fejlesztést szolgáló és a biztonságot szolgáló fejlesztést célzó kapacitásépítést a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret IV. fejezetéből kell finanszírozni, elsősorban átcsoportosítások útján, és a lehető legnagyobb mértékben megőrizve az összes eszköz között fennálló pénzügyi egyensúlyt. Továbbá, a költségvetési hatóságnak az éves költségvetési eljárás tekintetében fennálló előjogai sérelme nélkül, ezek az átcsoportosítások nem terjedhetnek ki a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti intézkedések céljára elkülönített előirányzatok felhasználására.


A fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kielégítési sorrendben elfoglalt helye ***I
PDF 248kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0853 – C8-0479/2016 – 2016/0363(COD))
P8_TA(2017)0470A8-0302/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0853),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0479/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2017. november 15-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0302/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. november 30-án került elfogadásra a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0363


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/2399 irányelvvel.)

(1) HL C 132., 2017.4.26., 1. o.
(2) HL C 173., 2017.5.31., 41. o.


A szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó héakötelezettségek *
PDF 382kWORD 49k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0757 – C8-0004/2017 – 2016/0370(CNS))
P8_TA(2017)0471A8-0307/2017

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0757),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0004/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0307/2017),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
-1 preambulumbekezdés (új)
(-1)   A várt héabevételek és a ténylegesen beszedett héa közötti eltérés („héabevétel-kiesés”) az Unióban 2015-ben mintegy 152 milliárd EUR volt, a határokon átnyúló csalások által okozott héabevétel-kiesés összege pedig évente mintegy 50 milliárd EUR, ezért a héa uniós szinten kezelendő fontos kérdés, és elengedhetetlen a rendeltetési hely elvén alapuló végleges héarendszer elfogadása.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A 2015. január 1-jén bevezetett említett különös szabályozások értékelése több, tökéletesítésre szoruló területet tárt fel. Először is a valamely tagállamban letelepedett, alkalmanként ilyen szolgáltatásokat más tagállamokban nyújtó mikrovállalkozások számára csökkenteni kell a letelepedésük helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban felmerülő héakötelezettségek teljesítéséből fakadó terheket. Ezért a Közösség egészében alkalmazandó értékhatárt kell bevezetni, amely alatt e szolgáltatásnyújtások továbbra is a letelepedésük helye szerinti tagállamban héakötelesek. Másodszor, a szolgáltatásnyújtás helye szerinti összes tagállam számlázási és nyilvántartás-vezetési követelményeinek teljesítésére vonatkozó követelmény nagyon sok terhet jelent. Ennélfogva a vállalkozások terheinek minimálisra csökkentése érdekében a számlázásra és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályoknak a különös szabályozásokat igénybe vevő szolgáltató számára azonosítót kiadó tagállamban alkalmazandó szabályoknak kell lenniük. Harmadszor, a Közösségben nem letelepedett, de valamelyik tagállamban héa tekintetében nyilvántartásba vett adóalanyok (például azért, mert az adott tagállamban héaköteles eseti ügyleteket bonyolítanak) sem a Közösségben nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozást, sem a Közösségben letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozást nem vehetik igénybe. Következésképp javasolt, hogy az ilyen adóalanyok számára engedélyezett legyen a Közösségben nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás igénybevétele.
(3)  A 2015. január 1-jén bevezetett említett különös szabályozások értékelése több, tökéletesítésre szoruló területet tárt fel. Először is a valamely tagállamban letelepedett, alkalmanként ilyen szolgáltatásokat más tagállamokban nyújtó mikrovállalkozások számára csökkenteni kell a letelepedésük helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban felmerülő héakötelezettségek teljesítéséből fakadó terheket. Ezért a Közösség egészében alkalmazandó értékhatárt kell bevezetni, amely alatt e szolgáltatásnyújtások továbbra is a letelepedésük helye szerinti tagállamban héakötelesek. Másodszor, a szolgáltatásnyújtás helye szerinti összes tagállam számlázási követelményeinek teljesítésére vonatkozó követelmény nagyon sok terhet jelent. Ennélfogva a vállalkozások terheinek minimálisra csökkentése érdekében a számlázásra vonatkozó szabályoknak a különös szabályozásokat igénybe vevő szolgáltató számára azonosítót kiadó tagállamban alkalmazandó szabályoknak kell lenniük. Harmadszor, a Közösségben nem letelepedett, de valamelyik tagállamban héa tekintetében nyilvántartásba vett adóalanyok (például azért, mert az adott tagállamban héaköteles eseti ügyleteket bonyolítanak) sem a Közösségben nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozást, sem a Közösségben letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozást nem vehetik igénybe. Következésképp javasolt, hogy az ilyen adóalanyok számára engedélyezett legyen a Közösségben nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás igénybevétele.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)   Noha a szűkített egyablakos ügyintézés („Mini-One Stop Shop”; MOSS) értékelése igen kedvező, a MOSS útján beszedett héa 99%-a a bejegyzett vállalkozások mindössze 13%-ától származik, ami azt mutatja, hogy a tagállamoknak a határon átnyúló e-kereskedelem előtt álló akadályok leküzdése érdekében a kis- és középvállalkozások szélesebb körében kell népszerűsíteniük a MOSS használatát.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   E módosító irányelv a kis küldeményekkel összefüggő adminisztratív költségek emelkedéséhez vezethet, mivel az érintett csomagokon megkülönböztető jelölést kell elhelyezni annak feltüntetésére, hogy a behozatali héarendszer alkalmazásra került, és a postai ágazatban a behozatali héarendszer tárgyát képező csomagokat külön kell szortírozni. A tagállamoknak és a Bizottságnak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a postai ágazatra gyakorolt hatásra.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Ezen irányelv alkalmazásának kezdő napja adott esetben figyelembe veszi a végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetéséhez, valamint a tagállamok számára a nyilvántartásba vételre, illetve a héa bevallására és befizetésére szolgáló informatikai rendszerük kiigazításához szükséges időt.
(14)  Ezen irányelv alkalmazása kezdőnapjának adott esetben figyelembe kell vennie a végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetéséhez, valamint a tagállamok és a vállalkozások számára a nyilvántartásba vételre, illetve a héa bevallására és befizetésére szolgáló informatikai rendszerük kiigazításához szükséges időt.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)   A Bizottság javaslata csupán az egyik homokzsák a héabevétel-kiesés áradatát feltartóztató gáton; további intézkedésekre is szükség van a héacsalás hatékony leküzdéséhez az Unióban;
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
2006/112/EK irányelv
14 cikk – 3 a bekezdés (új)
-1.  A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben az adóalany a saját nevében, de harmadik személyek megbízásából eljárva harmadik országokból vagy harmadik területekről importált, 150 EUR-t, illetve ennek nemzeti valutában kifejezett egyenértékét nem meghaladó valós értékű termékek távértékesítésében vesz részt, és a folyó naptári évben éves árbevétele meghaladja az 1 000 000 EUR-t, illetve annak nemzeti valutában kifejezett egyenértékét – beleértve azokat az eseteket is, amikor ez a távértékesítés céljára szolgáló távközlési hálózat, interfész vagy portál útján történik –, úgy kell tekinteni, mintha e termékeket saját maga vette volna igénybe és szolgáltatta volna.”
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2006/112/EK irányelv
58 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  bármely, az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállambeli megrendelő részére történik szolgáltatásnyújtás;
b)  bármely, az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállambeli megrendelő részére történik szolgáltatásnyújtás; valamint
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2006/112/EK irányelv
58 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  az ilyen szolgáltatásnyújtás héa nélküli teljes értéke a naptári év során nem haladja meg, és az előző naptári év során sem haladta meg a 10 000 EUR-t, sem a nemzeti pénznemben számított egyenértékű összeget.
c)  az ilyen szolgáltatásnyújtás héa nélküli teljes értéke a naptári év során nem haladja meg, és az előző naptári év során sem haladta meg a 35 000 EUR-t, sem a nemzeti pénznemben számított egyenértékű összeget.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2006/112/EK irányelv
369 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
„Az azonosítót kiadó tagállam határozza meg azt az időszakot, amelynek során a Közösségben nem letelepedett adóalanynak meg kell őriznie a nyilvántartásokat.ˮ
„A nyilvántartást az ügylet teljesítését magában foglaló naptári év végétől számított öt évig kell megőrizni.ˮ
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – cím
A 2006/112/EK irányelv 2021. január 1-jén hatályba lépő módosításai
A 2006/112/EK irányelv 2021. április 1-jén hatályba lépő módosításai
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
2021. január 1-jei hatállyal a 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:
2021. április 1-jei hatállyal a 2006/112/EK irányelv a következőképpen módosul:
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2006/112/EK irányelv
V cím – 3 a fejezet – 59 c cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az e rendelkezések hatálya alá tartozó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás héa nélküli teljes értéke a naptári év során nem haladja meg, és az előző naptári év során sem haladta meg a 10 000 EUR-t, sem a nemzeti pénznemben számított egyenértékű összeget.
c)  az e rendelkezések hatálya alá tartozó termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás héa nélküli teljes értéke a naptári év során nem haladja meg, és az előző naptári év során sem haladta meg a 35 000 EUR-t, sem a nemzeti pénznemben számított egyenértékű összeget.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
2006/112/EK irányelv
143 cikk – 1 bekezdés – ca pont
„ca) termékimport, amennyiben a héa bevallása a XII. cím 6. fejezetének 4. szakaszában foglalt különös szabályozás keretében történik, és amennyiben legkésőbb a behozatali árunyilatkozat benyújtásakor az import szerinti tagállam illetékes vámhatóságának átadták a termékértékesítő vagy a megbízásából eljáró közvetítő személy 369q. cikk alapján kiadott héaazonosító számát;”
„ca) termékimport, amennyiben a héa bevallása a XII. cím 6. fejezetének 4. szakaszában foglalt különös szabályozás keretében történik, és amennyiben legkésőbb a behozatali árunyilatkozat benyújtásakor az import szerinti tagállam illetékes vámhatóságának átadták a termékértékesítő vagy a megbízásából eljáró közvetítő személy 369q. cikk alapján kiadott héaazonosító számát, azzal, hogy a behozatali árunyilatkozat pontos jellegét a Bizottságnak kell jogi aktusban meghatároznia;”
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2006/112/EK irányelv
369 b cikk – 1 bekezdés
A tagállamok engedélyezik e különös szabályozás alkalmazását a termékek Közösségen belüli távértékesítését végző adóalanyok és a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett azon adóalanyok számára, akik vagy amelyek szolgáltatást nyújtanak olyan nem adóalanyok részére, akik vagy amelyek a fogyasztás szerinti tagállamban telepedtek le, vagy ott állandó lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van. Ez a különös szabályozás a Közösség területén ilyen módon értékesített valamennyi termékre vagy ott nyújtott valamennyi ilyen szolgáltatásra vonatkozik.
A tagállamok engedélyezik az e fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazását a termékek Közösségen belüli távértékesítését végző adóalanyok és a fogyasztás helye szerinti tagállamban nem letelepedett azon adóalanyok számára, akik vagy amelyek bármilyen szolgáltatást nyújtanak nem adóalanyok részére, függetlenül attól, hogy hol van az adott nem adóalany személy letelepedve vagy állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. Ez a különös szabályozás a Közösség területén ilyen módon értékesített valamennyi termékre vagy ott nyújtott valamennyi ilyen szolgáltatásra vonatkozik.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 29 pont
2006/112/EK irányelv
369 l cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
5a.   Amennyiben az áruk kereskedelmi forgalmát külföldi pénznemben bonyolítják, úgy az áruk értékét – amely e bekezdéssel összhangban nem haladhatja meg a 150 EUR-t – az Uniós Vámkódex 53. cikke szerint alkalmazandó átváltási árfolyamon kell meghatározni.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 30 pont
2006/112/EK irányelv
369 y cikk – 1 bekezdés
Amennyiben a legfeljebb 150 EUR tényleges értékű csomagban importált termékek címzettje nem a termékimportra vonatkozó szokásos rendelkezések – többek között a 94. cikk (2) bekezdése szerinti csökkentett héamérték – alkalmazása mellett dönt, az import szerinti tagállam a termékeket a Közösség területén belül vám elé állító személy számára engedélyezi az azon termékek behozatalára felszámított héa bevallására és befizetésére vonatkozó különös szabályozások igénybevételét, amely termékeknek a feladása vagy a fuvarozása abban a tagállamban fejeződik be.
Amennyiben a 6. fejezet 4. szakaszában említett különleges szabályozást nem alkalmazzák a 150 EUR valós értéket meg nem haladó termékküldemények importjára, úgy az import szerinti tagállam a termékeket a Közösség területén belül az áruk címzettje nevében vám elé állító személy számára engedélyezi az azon termékek behozatalára felszámított héa bevallására és befizetésére vonatkozó különös szabályozások igénybevételét, amely termékeknek a feladása vagy a fuvarozása abban a tagállamban fejeződik be..
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 30 pont
2006/112/EK irányelv
369 z cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a termékeket a Közösség területén belül vám elé állító személy felelős a héa termékek címzettjétől történő beszedéséért.
b)  a termékeket a Közösség területén belül a vámhatóságoknak bejelentő személy felelős a héa termékek címzettjétől történő beszedéséért.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 30 pont
2006/112/EK irányelv
369 z cikk – 2 bekezdés
2.  A tagállamok előírják, hogy a termékeket a Közösség területén belül vám elé állító személynek megfelelő intézkedéseket kell tennie annak biztosítása érekében, hogy a termékek címzettje a helyes összegű adót fizesse be.
2.  A tagállamok előírják, hogy a termékeket a Közösség területén belül a vámhatóságoknak bejelentő személynek megfelelő intézkedéseket kell tennie annak biztosítása érekében, hogy a termékek címzettje a helyes összegű adót fizesse be.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
2021. január 1-jei hatállyal a 2009/132/EK irányelv IV. címét el kell hagyni.
2021. április 1-jei hatállyal a 2009/132/EK irányelv IV. címét el kell hagyni.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A tagállamok 2021. január 1-jétől alkalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 2. és 3. cikkének megfeleljenek.
A tagállamok 2021. április 1-jétől alkalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 2. és 3. cikkének megfeleljenek.

Közigazgatási együttműködés és csalás elleni küzdelem a hozzáadottérték-adó területén *
PDF 350kWORD 45k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i jogalkotási állásfoglalása a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0755 – C8-0003/2017 – 2016/0371(CNS))
P8_TA(2017)0472A8-0306/2017

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0755),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0003/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0306/2017),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A héabevétel-kiesés az Unióban a becslések szerint 12,8%, azaz 152 milliárd EUR évente, melyből 50 milliárd EUR-t tettek ki a határokon átnyúló héacsalások, ami miatt a héa fontos, uniós szinten kezelendő kérdés.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Mivel a különös szabályozások keretében az azonosítót kiadó tagállam szedi be és ellenőrzi a héát a fogyasztás szerinti tagállamok megbízásából, indokolt egy olyan mechanizmusról rendelkezni, amelynek révén az azonosítót kiadó tagállam a beszedés és az ellenőrzés költségeit ellentételező díjat kapna az érintett fogyasztás szerinti tagállamoktól. Mivel azonban a jelenlegi rendszer, amelyben az azonosítót kiadó tagállam által a fogyasztás szerinti tagállamoknak átutalandó héaösszegekből díjat tartanak vissza, bonyodalmakat okoz az adóhatóságok számára, különösen akkor, amikor visszatérítéseket intéznek, ezt a díjat évente kell kiszámítani és megfizetni, a különös szabályozások keretein kívül.
(5)  Mivel a különös szabályozások keretében az azonosítót kiadó tagállam szedi be és ellenőrzi a héát a fogyasztás szerinti tagállamok megbízásából, indokolt egy olyan mechanizmusról rendelkezni, amelynek révén az azonosítót kiadó tagállam a beszedés és az ellenőrzés költségeit ellentételező díjat kapna az érintett fogyasztás szerinti tagállamoktól. Mivel azonban a jelenlegi rendszer, amelyben az azonosítót kiadó tagállam által a fogyasztás szerinti tagállamoknak átutalandó héaösszegekből díjat tartanak vissza, bonyodalmakat okoz az adóhatóságok számára, különösen akkor, amikor visszatérítéseket intéznek, ezt a díjat évente kell kiszámítani és megfizetni, a különös szabályozások keretein kívül, és amennyiben a visszatérítést eltérő nemzeti valutákban folyósítják, az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos átváltási árfolyamot kell alkalmazni.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A különös szabályozások alkalmazására vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének egyszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy – a magánszemély adóalanyokra vonatkozó adatok kivételével – automatikusan hozzáférhessen a tagállamok elektronikus rendszereiben tárolt, a különös szabályozásokra vonatkozó általános adatokhoz.
(6)  A különös szabályozások alkalmazására vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének egyszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy – a magánszemély adóalanyokra vonatkozó adatok kivételével – automatikusan hozzáférhessen a tagállamok elektronikus rendszereiben tárolt, a különös szabályozásokra vonatkozó általános adatokhoz. Arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy az ilyen általános információkat a többi érintett nemzeti hatóságnak is bocsássák rendelkezésére, ha jelenleg nem ez a helyezet, hogy fel tudjanak lépni a héacsalással és a pénzmosással szemben.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   A Bizottság és a tagállamok között megfelelő és hatékony kommunikációra van szükség, hogy időben el lehessen érni e rendelet céljait.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Az IT használata a csalás elleni küzdelemben lehetővé teheti az illetékes hatóságok számára, hogy gyorsabban és átfogóan azonosítsák a csaló hálózatokat. Egy új technológiákat használó célzott és kiegyensúlyozott megközelítés révén mérsékelhető a tagállamok általános csalás elleni tevékenységének szükségessége és egyben javulhat a csalás elleni politika hatékonysága.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
904/2010/EU rendelet
3 fejezet– 1 alfejezet – 47 a cikk – 1 bekezdés
E szakasz rendelkezéseit 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
E szakasz rendelkezéseit 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. A tagállamok a 2. alszakaszban hivatkozott minden információt haladéktalanul megosztanak egymással, kivéve, ha kifejezetten annak ellenkezőjéről rendelkeznek.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
904/2010/EU rendelet
3 fejezet– 3 alfejezet – 47 j cikk – 4 bekezdés
(4)  Az egyes tagállamok közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal a tagállamukban a közigazgatási vizsgálatok koordinálásáért felelős, illetékes személy adatait.
(4)  Az egyes tagállamok közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal a tagállamukban a közigazgatási vizsgálatok koordinálásáért felelős, illetékes személy adatait. Ezt az információt a Bizottság honlapján közzé kell tenni.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
904/2010/EU rendelet
3 fejezet– 4 alfejezet – 47 l cikk – 3 a bekezdés (új)
E rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül a Bizottság felülvizsgálatot végez a díj működőképességének és költséghatékonyságának biztosítása érdekében, és szükség esetén korrekciós lépéseket tesz.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
904/2010/EU rendelet
3 fejezet– 5 alfejezet – 47 m cikk – 1 bekezdés
A tagállamok hozzáférést biztosítanak a Bizottság számára az elektronikus rendszerükben tárolt, a 17. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti statisztikai adatokhoz. Ezek az adatok nem tartalmaznak személyes adatokat.
A tagállamok hozzáférést biztosítanak a Bizottság számára az elektronikus rendszerükben tárolt, a 17. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti statisztikai adatokhoz. Ezek az adatok nem tartalmaznak személyes adatokat, és csak az adott statisztikai célokhoz szükséges információkra korlátozódnak.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
904/2010/EU rendelet
3 fejezet– 6 alfejezet – 47 n cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  azok a 47m. cikkben említett adatok, amelyekhez a Bizottság számára hozzáférést kell biztosítani, valamint az ezen adatok kinyerésére szolgáló műszaki eszköz.
f)  azok a 47m. cikkben említett adatok, amelyekhez a Bizottság számára hozzáférést kell biztosítani, valamint az ezen adatok kinyerésére szolgáló műszaki eszköz. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az adatok kinyerése ne rójon szükségtelen adminisztratív terheket a tagállamokra.

A jemeni helyzet
PDF 286kWORD 52k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása a jemeni helyzetről (2017/2849(RSP))
P8_TA(2017)0473RC-B8-0649/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Jemenről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a jemeni humanitárius helyzetről szóló, 2017. június 15-i(1) és 2016. február 25-i(2), valamint a jemeni helyzetről szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a jemeni támadásról szóló, 2016. október 8-i, a jemeni tűzszünetről szóló, 2016. október 19-i és a jemeni helyzetről szóló, 2017. november 21-i nyilatkozataira,

–  tekintettel Hrisztosz Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos által a jemeni humanitárius helyzetről tett, 2017. november 11-i nyilatkozatra,

–  tekintettel a Tanács a jemeni helyzetről szóló, 2017. április 3-i következtetéseire,

–  tekintettel a kórházak és iskolák elleni támadásokról mint a nemzetközi humanitárius jog megsértésének eseteiről szóló, 2016. április 28-i(4), és a katonai robotrepülőgépek használatáról szóló, 2014. február 27-i(5) állásfoglalására,

–  tekintettel a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Jemenre vonatkozó határozataira, különösen a 2342. (2017), 2266. (2016), 2216. (2015), 2201. (2015) és 2140. (2014) számú határozatokra,

–  tekintettel Iszmáíl Uld Sejk Áhmed, az ENSZ Jemenért felelős különmegbízottjának 2017. január 30-i, július 12-i, augusztus 19-i és október 26-i, a jemeni helyzetről szóló nyilatkozataira,

–  tekintettel Stephen O’Briennek, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesének az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett, 2017. július 12-i nyilatkozatára;

–  tekintettel az Élelmezési Világprogram (WFP), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017. november 16-i közös nyilatkozatára, melyben Jemen humanitárius blokádjának haladéktalan feloldására szólítottak fel,

–  tekintettel az ENSZ 2017. április 25-i, a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos magas szintű adományozói konferenciájára, amelynek során 1,1 milliárd USD-t ajánlottak fel a 2017. évre vonatkozó, 2,1 milliárd USD-t kitevő finanszírozási hiány áthidalására,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017 szeptemberi határozatára, miszerint kivizsgálja a Jemenben a konfliktus során állítólag elkövetett valamennyi emberi jogi jogsértést;

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jemeni harcoló feleket a konfliktus rendezése érdekében konstruktív, jóhiszemű erőfeszítésekre felszólító 2017. június 15-i, továbbá a Jemenben fenyegető éhínségről szóló, 2017. augusztus 9-i elnöki nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az ENSZ közreműködésével szervezett tárgyalások több fordulója ellenére sem történt még érdemi előrelépés a politikai megoldás irányába Jemenben; mivel a konfliktusokban részt vevő felek és azok regionális és nemzetközi támogatói, köztük Szaúd-Arábia és Irán, képtelenek voltak tűzszüneti megállapodást elérni vagy a helyzetet bármilyen módon rendezni, míg a harcok és a válogatás nélküli bombázások változatlanul folytatódnak; mivel egyik fél sem aratott katonai győzelmet és nem valószínű, hogy ez a jövőben megtörténik; mivel az EU és az egész nemzetközi közösség számára prioritásnak kell lennie, hogy az ENSZ-békekezdeményezés égisze alatt sikerüljön politikai megoldást találni a jemeni konfliktusra;

B.  mivel a jemeni humanitárius helyzet továbbra is katasztrofális; mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megállapította, hogy a jemeni helyzet a „legnagyobb élelmezésbiztonsági vészhelyzet a világon”; mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint Jemenben 20,7 millióan szorulnak segítségre, különösen élelmezési segélyre, és közülük 7 millió főt „élelmezésbiztonsági vészhelyzet” fenyeget; mivel 2,2 millió gyermek szenved súlyos és akut alultápláltságtól, és tízpercenként egy gyermek veszíti életét olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének; mivel a belső menekültek száma 2,9 millióra, a visszatérők száma pedig 1 millióra tehető;

C.  mivel az ENSZ adatai szerint több mint 8 000 ember – ebből 60% polgári személy – vesztette életét, és több mint 50 ezren – köztük sok gyermek – sérültek meg a légitámadások és szárazföldi összecsapások során, mióta a Szaúd-Arábia vezette koalíció 2015 májusában beavatkozott a jemeni polgárháborúba; mivel a szárazföldi és légi harcok lehetetlenné tették az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala helyszíni ellenőrei számára, hogy a helyszínre eljutva megállapítsák a polgári áldozatok számát; mivel ezek a számadatok így csak azokat a haláleseteket és sérüléseket tükrözik, amelyeket az OHCHR képes volt megállapítani és megerősíteni;

D.  mivel a folyamatos összetűzések és a humanitárius válság különösen sújtják a veszélyeztetett csoportokat, a nőket és a gyermekeket; mivel a civil lakosság körében a halálos áldozatok száma egyre magasabb;

E.  mivel a Save the Children szervezet szerint 130 gyermek hal meg naponta Jemenben; mivel a konfliktust megelőzően meglévő 1,6 millió iskolaelhagyó mellett legalább további 1,8 millió gyermek kényszerült arra, hogy kimaradjon az iskolából;

F.  mivel az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint az összes egészségügyi létesítmény több mint a fele bezárt az elszenvedett károk, pusztítás vagy forráshiány miatt, és az egészségügyi felszerelések terén súlyos hiány tapasztalható; mivel 30 000 kritikus fontosságú egészségügyi dolgozó több mint egy éve nem kapott fizetést;

G.  mivel az infrastruktúra pusztulása és a közszolgáltatások összeomlása hozzájárult a kolerajárvány kitöréséhez; mivel 2017. november 2-án az OCHA bejelentette, hogy mintegy 895 000-re tehető a kolerában megbetegedett személyek száma, és a jelentések 2017. április 27. óta közel 2 200 ezzel összefüggő halálesetről számoltak be; mivel a megbetegedésgyanús esetek több, mint a felében gyermekekről van szó; mivel a koleramegbetegedések valós számát nehéz pontosan meghatározni, tekintettel arra, hogy számos régió csak korlátozottan közelíthető meg, és sok koleragyanús beteg a teljes diagnózis felállítása előtt részesül kezelésben;

H.  mivel az országban az alapvető élelmiszerek közel 90%-át behozatal biztosítja; mivel az egyoldalú kényszerítő intézkedések negatív hatásaival foglalkozó ENSZ-különmegbízott már régebben hangsúlyozta, hogy a koalíciós erők által Jemenre kivetett légi és tengeri blokád volt a jelenlegi humanitárius katasztrófa egyik fő oka; mivel ez a blokád korlátozta és megzavarta az élelmiszerek, az üzemanyag és a gyógyászati ellátás importját és exportját, valamint a humanitárius segítségnyújtást; mivel a hajók jemeni kikötőkbe történő behajózásának indokolatlan késedelmei és/vagy megtagadása a nemzetközi jog szerint jogellenes egyoldalú kényszerítő intézkedésnek minősül;

I.  mivel a jemeni humanitárius helyzetet tovább súlyosbította, hogy a Szaúd-Arábia vezette koalíció 2017. november 6-án lezárta az ország szárazföldi, tengeri és légi határait; mivel Áden tengeri kikötőjét és a Szaúd-Arábia és Jemen közt található al-Wadea szárazföldi átkelőhelyet újra megnyitották; mivel azonban a húszi lázadók által 2015 márciusában elfoglalt Hudajda és Szalef kikötőjét és Szanaa repülőterét, melyeken keresztül az importált áruk – köztük a kereskedelmi és humanitárius cikkek – megközelítőleg 80%-a belép Jemenbe, továbbra is blokád alatt tartják; mivel a segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ha a blokádot nem oldják fel, Jemenben az elmúlt évtizedek legsúlyosabb éhínsége fenyeget, amely több millió áldozatot fog követelni;

J.  mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2216. számú határozata kifejezetten előírja, hogy a szankcióbizottság azonosítsa azokat a személyeket, akik Jemenben a humanitárius segítségnyújtást akadályozzák;

K.  mivel Szanaa térségében és környékén a koalíció vezette légitámadások az utóbbi hetekben fokozódtak, polgári sérüléseket és az infrastruktúra pusztulását okozva; mivel több tucat, szaúdi vezetésű légicsapással kapcsolatban hangzott el az a vád, hogy ezek során megsértve a háborús jogot válogatás nélkül vagy aránytalanul nagy számban öltek meg és sebesítettek meg civileket, többek között a nemzetközileg betiltott kazettás lőszerek használatával is; mivel húszi lázadók 2017. november 4-én ballisztikus rakétákkal lőtték Rijád fő polgári nemzetközi repülőterét; mivel ebben az évben több tucat egyéb rakétát lőttek szaúd-arábiai területre; mivel a háborús jog tiltja a polgári lakosság elleni szándékos és válogatás nélküli támadásokat; mivel az ilyen támadások háborús bűncselekményeknek minősülnek, és az ezeket elkövető személyek ellen eljárás indulhat;

L.  mivel a jemeni helyzet komoly kockázatot jelent a régió, különösen Afrika szarva, a Vörös-tenger és a tágabb Közel-Kelet térségének stabilitására nézve; mivel az arab-félszigeti al-Kaida csoport (AQAP) hasznot tudott húzni a jemeni politikai és biztonsági helyzet romlásából, kiterjesztve jelenlétét és növelve terrortámadásai számát és nagyságát; mivel az AQAP és az úgynevezett Iszlám Állam (ISIS/Dáis) már megvetette lábát Jemenben és terrortámadásokat hajtott végre, amelyek során több száz ember vesztette életét;

M.  mivel az Irán támogatását élvező húszikkal/Száleh-erőkkel szemben nemzetközi fegyverembargó van életben; mivel a fegyverkivitelről szóló 18. uniós éves jelentés szerint az uniós tagállamok a konfliktus kiéleződése után továbbra is engedélyezték a Szaúd-Arábiába történő fegyverszállítást, megszegve a fegyverkereskedelem ellenőrzéséről szóló, 2008. december 8-i 2003/468/KKBP tanácsi közös álláspontot; mivel a Parlament a jemeni humanitárius helyzetről szóló 2016. február 25-i állásfoglalásában felszólította az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdeményezze a Szaúd-Arábiával szembeni európai uniós fegyverembargó bevezetését a 2008/944/KKBP közös állásponttal összhangban;

N.  mivel az UNICEF adatai szerint 2 millió gyermek oktatása teljes mértékben megszűnt; mivel az OCHA adatai szerint jelenleg több mint 1 700 iskola nem használható a konfliktus során elszenvedett károk miatt, vagy mert belső menekültek elhelyezésére szolgálnak, illetve fegyverek csoportok foglalták el azokat; mivel olyan eseteket dokumentáltak, amelyek során gyermekeket toboroztak és vetettek be harcban vagy katonai feladatok ellátása céljából; mivel több ezer tanár kényszerült elhagyni munkahelyét és más jövedelemforrást keresni, miután több mint egy éven át nem kaptak fizetést; mivel az alapvető infrastruktúrát ért pusztítás miatt a még működő kevés iskola is nehezen megközelíthetővé vált;

O.  mivel a Szaúd-Arábia vezette koalíció folyamatosan megtagadja az újságíróktól a Jemenbe való belépést, többek között azt, hogy a húszi lázadók ellenőrzése alatt álló fővárosba, Szanaába tartó, ENSZ-segélyt szállító repülőgépek fedélzetén utazzanak;

P.  mivel az arra vonatkozó döntéseket, hogy bizonyos embereket felvesznek a drónműveletek célpontjainak listájára, gyakran bírósági végzés vagy határozat nélkül hozzák meg; mivel az egyes személyek célpontnak való kijelölésére és ezt követő likvidálására megfelelő bírósági eljárás nélkül kerül sor;

Q.  mivel az Európai Unió a konfliktus kezdete óta 171,7 millió EUR-t fordított humanitárius segítségnyújtásra; mivel az EU humanitárius támogatása keretében elsőbbséget élvez a táplálkozással, az élelmezésbiztonsággal, a védelemmel, a lakhatással, a vízellátással és a megfelelő higiénés körülményekkel kapcsolatos problémák kezelése;

R.  mivel a 2017 áprilisában Genfben tartott, a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos magas szintű adományozói esemény ellenére – melynek során a különböző országok és szervezetek összesen 1,1 milliárd USD összegű felajánlásokat tettek – 2017. november 21-én a donorok által átutalt pénzeszközök csak 56,9%-át tették ki az ENSZ Jemennel kapcsolatos, 2017-re vonatkozó 2,3 milliárd USD összegű humanitárius felhívásának;

1.  a leghatározottabban elítéli a Jemenben zajló folyamatos erőszakot és a polgári lakosság és infrastruktúra ellen irányuló támadásokat, amelyek háborús bűnöknek számítanak; komoly aggodalmának ad hangot a riasztóan romló jemeni humanitárius helyzet miatt; mélységesen sajnálja a konfliktus által okozott haláleseteket, valamint a humanitárius segélytől és az életfontosságú árucikkektől megfosztottak rendkívüli szenvedését, akik a harcokban rekedtek, akiknek el kell hagyniuk lakóhelyüket vagy akik elvesztették megélhetésüket, továbbá részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak; megerősíti, hogy továbbra is elkötelezett Jemen és a jemeni nép támogatása mellett;

2.  ismételten teljes támogatásáról biztosítja az ENSZ-főtitkár, valamint a főtitkár Jemenért felelős különmegbízottjának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a tárgyalások újrakezdődjenek; hangsúlyozza, hogy a konfliktusnak csak politikai, inkluzív és tárgyalások útján elért rendezésével lehet helyreállítani a békét, valamint megőrizni Jemen egységét, szuverenitását, függetlenségét és területi integritását; arra kéri a nemzetközi és a regionális szereplőket, hogy konstruktív módon működjenek együtt a jemeni felekkel, és ezáltal tegyék lehetővé a konfliktus enyhítését és a tárgyalásos rendezést; szorgalmazza, hogy Szaúd-Arábia és Irán erőfeszítést tegyen a harcok befejezése és a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében; felszólítja Iránt, hogy azonnal szüntesse be Jemenben a húszi erők – akár közvetlen, akár közvetett – támogatását;

3.  felszólítja a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy sürgősen állapodjanak meg az összetűzések ENSZ felügyelete melletti beszüntetéséről, amely első lépés lenne az ENSZ által vezetett béketárgyalások újrakezdése felé; sürgeti valamennyi felet, hogy a lehető leghamarabb, jóhiszeműen és előzetes feltételek nélkül vegyenek részt az ENSZ által vezetett béketárgyalások legújabb fordulójában; sajnálja a húszi harcosok és szövetségeseik azon döntését, hogy nem fogadják el Iszmáíl Uld Sejk Áhmedet békeközvetítőként;

4.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy sürgősen javasoljon integrált uniós stratégiát Jemen vonatkozásában, és az ENSZ égisze alatt tegyen ismételt erőfeszítést egy jemeni békekezdeményezés elindítására; ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) tárgyalások újrakezdésének elősegítésére irányuló erőfeszítéseit, és sürgeti a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy konstruktív módon és előzetes feltételek megállapítása nélkül válaszoljanak ezen erőfeszítésekre; hangsúlyozza, hogy alapvető fontossággal bír az olyan bizalomépítő intézkedések végrehajtása, mint a politikai foglyok szabadon bocsátása, annak megkönnyítése érdekében, hogy a folyamat visszaterelődjön a helyes politikai színtérre: ilyen intézkedések például a fenntartható tűzszünet érdekében késedelem nélkül végrehajtandó lépések, a haderők ENSZ által ellenőrzött kivonását célzó mechanizmus, a humanitárius és kereskedelmi célú hozzáférés elősegítése, valamint a politikai, biztonsági és civil társadalmi szereplőkre vonatkozó, második vonalbeli diplomáciai kezdeményezések;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szaúd-Arábia és koalíciós partnerei lezárták a jemeni tengeri kikötőket, repülőtereket és szárazföldi közlekedési csomópontokat, ami tovább rontotta az országban kialakult helyzetet; véleménye szerint a koalíció azon lépése, hogy folytatni kezdte az ádeni kikötőben a tevékenységeket és megnyitotta az al-Wadea határátkelőhelyet, jó irányban történő lépés volt; sürgeti a koalíciót, hogy biztosítsa Hudajda és Szalef kikötőjében is a tevékenységek folytatását és nyissa meg a szárazföldi határokat a humanitárius segély és az alapvető kereskedelmi cikkek előtt;

6.  hangsúlyozza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa – a humanitárius vészhelyzet megoldására és a politikai tárgyalásokhoz vezető bizalom felek közötti kiépítésére irányuló kettős célt követve – minél hamarabb megállapodást szeretne elérni az ENSZ égisze alatt működő új ellenőrző és felügyeleti mechanizmus életbe léptetése tekintetében, növelve minden jemeni tengeri kikötő kapacitását, valamint fokozva a hozzáférést Szanaa repülőteréhez;

7.  felszólítja az érintett feleket, hogy haladéktalanul és korlátlanul tegyék lehetővé a humanitárius hozzáférést a konfliktus által érintett területekhez, hogy el lehessen érni a rászorulókat, felszólít továbbá a segélyszervezetek munkatársai biztonságának garantálására; felhívja a Tanácsot és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy az ENSZ BT 2216. számú határozatának végrehajtásakor azonosítsák a Jemenben a humanitárius segítségnyújtást akadályozó személyeket és sújtsák őket célzott szankciókkal;

8.  elítéli a koalíció vezette, polgári (köztük gyermekek) sérüléseket és a polgári és egészségügyi infrastruktúrát elpusztító, válogatás nélküli légitámadásokat; elítéli a húszi csoportok és a hozzájuk csatlakozó erők hasonló, válogatás nélküli támadásait, amelyek polgári áldozatokat követeltek, és amelyek elkövetéséhez e csoportok kórházakat és iskolákat használtak fel bázisként;

9.  elítéli a húszi/Száleh-erők által 2017. november 4-én szaúdi városok, konkrétan a fő rijádi nemzetközi polgári repülőtér, a Khaled Király Nemzetközi Repülőtér ellen elkövetett válogatás nélküli rakétatámadást;

10.  arra ösztönzi az összes felet, hogy tegyék lehetővé az újságírók belépését az országba, beleértve annak valamennyi területét és frontvonalait is; megállapítja, hogy az újságírók Jemen területére való belépésének megakadályozása az oka annak, hogy a válságról nincsenek tudósítások, ami hátráltatja a humanitárius dolgozók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felhívják a nemzetközi közösség és az adományozók figyelmét a katasztrofális helyzetre; üdvözli Yahya Abdulraqeeb al-Jubeihi, Abed al-Mahziri és Kamel al-Khozani közelmúltbeli szabadon bocsátását, és sürgeti a többi bebörtönzött újságíró azonnali és feltétlen szabadon bocsátását;

11.  felszólítja valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi normákat, biztosítsák a polgári lakosság védelmét, és ne vegyenek célba közvetlenül polgári infrastruktúrát, különösen egészségügyi létesítményeket és vízműveket;

12.  emlékeztet arra, hogy a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra, így a kórházak és az egészségügyi személyzet elleni szándékos támadások a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősülnek; sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy intézkedjen a nemzetközi jog Jemenben történő megsértéséért felelős személyek nemzetközi büntetőeljárás alá vonásáról; ezzel kapcsolatban teljes mértékben támogatja az ENSZ emberi jogi tanácsának azon határozatát, hogy teljes körűen kivizsgálják a jemeni konfliktus során elkövetett bűncselekményeket;

13.  teljes mértékben támogatja az uniós tagállamok és a harmadik országok azon erőfeszítéseit, hogy nemzetközi mechanizmust hoznak létre a bizonyítékok összegyűjtésére és elszámoltatják az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséért felelős személyeket; hangsúlyozza, hogy az erőszakos cselekmények elkövetőit mindenképpen felelősségre kell vonni, mert csak így érhető el a konfliktus tartós rendezése; üdvözli e tekintetben egy elismert nemzetközi és regionális szakértőkből álló ENSZ-csoport létrehozását azzal a megbízatással, hogy kísérje figyelemmel az emberi jogok helyzetét Jemenben és számoljon be arról, továbbá teljes körűen vizsgálja meg a nemzetközi humanitárius jog valamennyi állítólagos megsértését és az azzal való visszaélést, amelyet a konfliktusban érintett felek 2015 márciusa óta követtek el a nemzetközi emberi jogok vonatkozásában és a nemzetközi jog egyéb releváns területein; sajnálatosnak tartja, hogy a független vizsgálat indítására irányuló erőfeszítések akadályokba ütköztek;

14.  komolyan aggódik a jemeni instabil helyzet miatt, amelyet terrorista és szélsőséges szervezetek, például az ISIS/Dáis és az AQAP kihasználtak; sürgeti a jemeni kormányt, hogy vegye ki a részét az ISIS/Dáis és az AQAP elleni küzdelemből; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a konfliktusban érintett összes fél határozottan lépjen fel az ilyen csoportok ellen, amelyek tevékenysége súlyosan veszélyezteti a tárgyalásos megoldást és a régió és a tágabb térség biztonságát; megerősíti a szélsőséges csoportok és ideológiájuk elleni uniós elkötelezettséget, és hangsúlyozza, hogy a régió érintett feleinek ugyanezt kell tennie;

15.  felhívja a Tanácsot, hogy ténylegesen ösztönözze a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, amint az a vonatkozó uniós iránymutatásokban szerepel; ismételten hangsúlyozza különösen a 2008/944/KKBP közös álláspontban rögzített szabályok EU általi szigorú alkalmazásának szükségességét; e tekintetben emlékeztet a jemeni humanitárius helyzetről szóló, 2016. február 25-i állásfoglalására, amelyben felszólította a főképviselő/alelnököt, hogy kezdeményezze a Szaúd-Arábiával szembeni európai uniós fegyverembargó bevezetését, tekintettel azon súlyos vádakra, amelyek szerint Szaúd-Arábia Jemenben megsértette a nemzetközi humanitárius jogot, valamint arra, hogy emiatt a fegyverek Szaúd-Arábia részére történő értékesítésének további engedélyezése sértené a 2008/944/KKBP közös álláspontot;

16.  támogatja az EU-nak a konfliktusban érintett felekhez intézett felhívását, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést az erőszak minden formájának, így a fegyveres konfliktusok során elkövetett szexuális és nemi alapú erőszaknak a megelőzése és az azokra való reagálás érdekében; határozottan elítéli a gyermekek jogainak megsértését, és aggodalmának ad hangot a gyermekek alapvető egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való korlátozott hozzáférése kapcsán; elítéli a gyermekkatonák akár kormányerők, akár fegyveres ellenzéki csoportok általi toborzását és bevetését az összetűzések során;

17.  üdvözli a jemeni humanitárius válsággal kapcsolatos magas szintű adományozói eseményen tett kötelezettségvállalásokat, és hangsúlyozza, hogy a jemeni nép szenvedésének enyhítése érdekében az ENSZ vezetése alatt végrehajtott, összehangolt humanitárius fellépésre van szükség; felszólít a Jemen számára megígért pénzügyi források azonnali mozgósítására, valamint az ENSZ 2017-es jemeni humanitárius válságreagálási tervének maradéktalan finanszírozására;

18.  üdvözli, hogy az EU és tagállamai készek egyrészt növelni a szerte az országban a lakosságnak nyújtott humanitárius támogatást a felmerülő szükségletekre reagálva, másrészt készek a fejlesztési támogatást is bevonni projektek finanszírozásába az alapvető ágazatokban;

19.  határozottan támogatja az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és gyorssegélyekkel foglalkozó koordinátora, Mark Lowcock és elődje, Stephen O’Brien arra irányuló munkáját, hogy enyhítse a jemeni nép szenvedését;

20.  felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy humanitárius és politikai erőfeszítéseik mellett támogassák a béketeremtési és rezilienciával kapcsolatos fellépéseket, többek között a civil társadalmi szereplők, valamint a helyi gazdasági és irányítási struktúrák segítését annak érdekében, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatások és infrastruktúra gyors helyreállítását, ösztönözzék a helyi gazdaságot és előmozdítsák a békét és a szociális kohéziót;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkárának, az Arab Államok Ligája főtitkárának, valamint Jemen kormányának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0273.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0066.
(3) HL C 265., 2017.8.11., 93. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0201.
(5) HL C 285., 2017.8.29., 110. o.


Az európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtása
PDF 557kWORD 73k
Az Európai Parlament 2017. november 30-i állásfoglalása az európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtásáról (2017/2127(INI))
P8_TA(2017)0474A8-0339/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2., 9., 10., 19.,168. cikkére és 216. cikkének (2) bekezdésére, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 3., 15., 21., 23., 25. és 26. cikkére,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (UNCRPD) és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozattal összhangban történt, 2011. január 21-i uniós hatálybalépésére(1),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Unió általi végrehajtására és az Európai Uniónak az ezen egyezmény tekintetében való képviseletére vonatkozó belső szabályok megállapításáról a Tanács, a tagállamok és a Bizottság között létrejött magatartási kódexre,

–  tekintettel az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottságának az Európai Unió első jelentéséről szóló, 2015. október 2-i záró észrevételeire(2),

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (az Európa Tanács Szerződéseinek Tára, 5. szám, 1950) és annak jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az Európai Szociális Chartára (ETS 35. szám, 1961, felülvizsgálva: ETS 163. szám, 1996),

–  tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a nők erőszakkal szembeni védelméről, a tagállamoknak szóló Rec(2002)5. sz. ajánlására, és a nemek közötti egyenlőség normáiról és mechanizmusairól szóló CM/Rec(2007)17. sz. ajánlásra,

–  tekintettel a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséről szóló, 1979. december 18-i ENSZ egyezményre (CEDAW) és annak 1999. október 6-i fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2015. december 2-i bizottsági javaslatra (COM(2015)0615),

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról – A mi világunk, a mi méltóságunk, a mi jövőnk” című javaslatról szóló együttes nyilatkozatára és az abban foglalt kötelezettségvállalásra, hogy a fejlesztési együttműködés során figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségletet,

–  tekintettel az „Eredményjelentés az európai fogyatékosságügyi stratégia (2010–2020) végrehajtásáról” című, 2017. február 2-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0029),

–  tekintettel az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című, 2010. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2010)0636),

–  tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2015)” című 2016. december 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv) alkalmazásáról szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáról szóló, 2016. július 7-i állásfoglalására, különös tekintettel az ENSZ CRPD-bizottságának záró észrevételeire(7),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódóan elfogadott témajegyzékről szóló, 2015. május 20-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a fogyatékos személyek mobilitásáról és beilleszkedéséről, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2009. május 6-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020” című feljegyzésére,

–  tekintettel a Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által készített, „Nemen és fogyatékosságon alapuló interszekcionális megkülönböztetés” című tanulmányra,

–  tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre,

–  tekintettel az európai ombudsman 2016. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének az alapvető jogokról szóló 2016. és 2017. évi jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének tematikus jelentéseire,

–  tekintettel az Eurostat által a fogyatékosság összefüggésében a munkaerőpiaci hozzáférésről, az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésről, illetve a szegénységről és a jövedelmi egyenlőtlenségekről készített 2014. évi statisztikára,

–  tekintettel „Az EU válasza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre – Európa fenntartható jövője” címmel, 2017. június 20-án közzétett tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a szociális szolgáltatások önkéntes európai minőségi keretrendszerére (SPC/2010/10/8),

–  tekintettel az Új városfejlesztési menetrendre (A/RES/71/256),

–  tekintettel a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretre,

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervről (2016–2020) szóló tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló cselekvési tervre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, valamint a Petíciós Bizottság véleményére (A8‑0339/2017),

A.  mivel teljes jogú polgárként(11) minden fogyatékossággal élő személynek az élet minden területén egyenlő jogai vannak, és elidegeníthetetlen joguk van a méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, az önálló életvitelhez, az önrendelkezéshez és a társadalomban való teljes mértékű részvételhez;

B.  mivel az Európai Unióban a becslések szerint 80 millió fogyatékossággal élő személy él, akik közül 46 millióan nők;

C.  mivel az EUMSZ értelmében az Uniónak politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során fel kell lépnie a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen (10. cikk), és az ilyen megkülönböztetés leküzdésére az Unió jogszabályokat fogadhat el (19. cikk);

D.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 26. cikke kifejezetten tiltja a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést, és a fogyatékossággal élő személyek társadalomban való egyenlő részvételéről rendelkezik;

E.  mivel a UNCRPD egyezmény az első olyan emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szerződés, amelyet az EU megerősített, és amelyet mind a 28 tagállam aláírt, és 27 ratifikált; mivel fejlesztési segély terén az EU a legnagyobb donor, és a nemzetközi szinten legbefolyásosabb érdekelt felek közé tartozik;

F.  mivel az EU elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok Unión belüli és a partnerországokkal folytatott fejlesztési együttműködés keretében történő végrehajtása mellett;

G.  mivel a UNCRPD egyezmény megállapítja, hogy fogyatékossággal élő személy „minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”; mivel a UNCRPD egyezmény 9. cikke e tekintetben különösen fontos;

H.  mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata megerősíti, hogy a UNCRPD egyezmény kötelező az EU-ra és a tagállamaira nézve az uniós jog végrehajtása során, minthogy másodlagos jogi eszközt képez(12); mivel a UNCRPD egyezmény teljes körű végrehajtása érdekében elengedhetetlen a hatályos uniós jogszabályok és szakpolitikai eszközök érvényre juttatása;

I.  mivel a fogyatékossággal élő személyek csoportja nem egységes, és mivel a nők, a gyermekek, az idősek és az olyan személyek, akik összetett támogatásra szorulnak, az ideiglenes vagy láthatatlan fogyatékossággal élők további nehézségekkel és a megkülönböztetés többszörös formáival szembesülnek;

J.  mivel a fogyatékossággal élő személyeknek többletköltségekkel, alacsonyabb jövedelemmel és magasabb munkanélküliségi rátával kell szembenézniük; mivel a fogyatékossággal kapcsolatos ellátásokat olyan állami támogatásnak kell tekinteni, amelynek célja, hogy például foglalkoztatással segítsen az embereknek az akadályok megszüntetésében, hogy teljes körűen részt vehessenek a társadalomban;

K.  mivel a fogyatékossággal élő gyermekeknek jogukban áll családjukkal vagy családi környezetben élni a mindenek felett álló érdeküknek megfelelően; mivel a családtagoknak gyakran csökkenteniük kell vagy abba kell hagyniuk szakmai tevékenységüket, hogy fogyatékossággal élő családtagjaikat gondozhassák;

L.  mivel a UNCRPD egyezmény elveinek köre jóval tágabb a megkülönböztetés kérdésénél, és végső céljuk az, hogy a fogyatékossággal élő személyek és családtagjaik teljes körűen gyakorolhassák az emberi jogokat egy befogadó társadalomban;

M.  mivel továbbra is vannak olyan új és átdolgozott jogszabályok, amelyek egyáltalán nem említik a UNCRPD egyezményt és az akadálymentességet; mivel a részvétel egyik előfeltétele az akadálymentesség; mivel az EU a UNCRPD egyezményben részes félként köteles biztosítani a fogyatékossággal élő személyek és képviseleti szervezeteik szoros bevonását és aktív részvételét a jogszabályok és politikák kialakításában és végrehajtásában, a fogyatékosság különféle koncepcióinak tiszteletben tartásával;

N.  mivel a megkülönböztetés, köztük a többszörös megkülönböztetés, a megbélyegzés és az egyenlőtlenség alapvető okai között találhatók a sztereotípiák, a tévképzetek és az előítéletek;

O.  mivel a fogyatékossággal élő személyek gyakran nem kapnak elég támogatást, védelmet, tájékoztatást és információt az egészségügyi szolgáltatásokat és jogaikat, az erőszakkal szembeni védelmet, a gyermekgondozást illetően, és korlátozott vagy semmilyen hozzáférésük nincs az ilyen szolgáltatásokhoz és információkhoz; mivel megfelelő képzésben kell részesíteni az egészségügyi dolgozókat a fogyatékossággal élő személyek szükségleteiről;

P.  mivel a hajléktalanságot évente megtapasztaló négymillió ember jelentős része fogyatékossággal élő személy, akikről mint célcsoportról a UNCRPD egyezmény és az európai fogyatékosságügyi stratégia nagyrészt megfeledkezett;

Q.  mivel a számos nemzetközi egyezmény, uniós és nemzeti jogszabályok és stratégiák ellenére a fogyatékossággal élő személyek még mindig nem vesznek részt teljes mértékben a társadalomban, és nem élvezhetik maradéktalanul jogaikat; mivel a UNCRPD egyezmény 29. cikkével összhangban csak akkor érhető el a fogyatékossággal élő személyek részvétele, ha bevonják őket a politikai és közéletbe, ahol gyakran alulreprezentáltak;

R.  mivel a Bizottság eredményjelentése azt mutatja, hogy a UNCRPD egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtása uniós és tagállami szinten egyaránt nyilvánvalóan késik; mivel a stratégia keretében még vannak kihívások és hiányosságok, és hosszú távú perspektívára van szükség az uniós politikáknak, jogszabályoknak és programoknak a UNCRPD-vel való összehangolására;

S.  mivel az önálló életvitel UNCRPD egyezményben hangsúlyozott modellje a lehető legnagyobb fokú akadálymentességet védi; mivel az egyéb szolgáltatásokhoz, például az akadálymentes közlekedéshez való hozzáférés, a kulturális és szabadidős tevékenységek szintén a minőségi élet alkotóelemei, és hozzájárulhatnak a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedéséhez;

T.  mivel inkluzív és aktív munkaerőpiaci hozzáférést kell biztosítani, mivel ez az egyik legfontosabb eszköz a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének előmozdítására; mivel a munkaerőpiaci hozzáférés jelenleg 58,5%-on áll a fogyatékossággal nem rendelkező személyek 80,5%-ához képest, néhány csoport pedig a fogyatékosság típusán alapuló további megkülönböztetéssel néz szembe, mivel a szociális gazdaság számos foglalkoztatási lehetőséget kínál a fogyatékossággal élő személyek számára;

U.  mivel a szigorúbb európai szintű iránymutatások és a megfelelő erőforrások, valamint a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó képzés erősíthetné nemzeti szinten az esélyegyenlőségi szervek eredményességét és függetlenségét;

V.  mivel a Bizottság által a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozatban meghatározott négy prioritás egyike „a hátrányos helyzetű fiatalok és gyermekek oktatásának előmozdítása, biztosítva, hogy oktatási és képzési rendszereink kielégítsék a szükségleteiket”;

W.  mivel a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci kirekesztése összességében nagyobb költséggel jár, mint ha befogadnák őket a munka világába; mivel ez különösen igaz az összetett támogatási szükségletekkel rendelkező személyekre, akik esetében a családtagok arra kényszerülhetnek, hogy gondozóvá váljanak;

X.  mivel a foglalkoztatásban lévő fogyatékossággal élő személyek száma alacsonyabb lehet, mint azt az adatok jelzik, tekintve hogy sokan közülük a „nem foglalkoztatható” kategóriába tartoznak, a védett ágazatban vagy védettebb környezetben dolgoznak, és nem rendelkeznek alkalmazotti jogállással, és ily módon nem jelennek meg a hivatalos adatokban és statisztikákban;

Y.  mivel a munkaadókat támogatni kell abban, és ösztönözni kell arra, hogy az oktatástól a foglalkoztatásig vezető úton végig gondoskodjanak a fogyatékossággal élő személyek önrendelkezésének elősegítéséről; mivel e célból a munkaadók tájékoztatása jelenti az egyik lehetőséget arra, hogy fel lehessen lépni a fogyatékossággal élő személyek felvétele terén alkalmazott megkülönböztetéssel szemben;

Z.  mivel a munkahelyi intézkedések rendkívül fontosak a kedvező mentális egészség előmozdításához, és megelőzhetik a rossz mentális állapotot és a pszichoszociális fogyatékosságokat;

AA.  mivel az EU a fejlesztési segélyt nyújtó legnagyobb donor, és vezető szerepet játszik a fogyatékossággal élő személyekre is kiterjedő programokban;

AB.  mivel a foglalkoztatás terén való megkülönböztetés nem egyedül álló probléma; mivel az oktatásban, a szakképzésben és a lakhatás terén való megkülönböztetés, valamint a közlekedéshez való hozzáférés hiánya egyenlő a foglalkoztatás terén való megkülönböztetéssel;

AC.  mivel az Unióban a súlyos fogyatékossággal élő személyek 75%-ának nincs lehetősége teljes mértékben részt venni a munkaerőpiacon; mivel az alulfoglalkoztatottság, valamint a munkanélküliség különösen az autizmus spektrumzavarral küzdők, a siketek és nagyothallók, valamint a vakok és a siketvakok számára jelenthet problémát;

AD.  mivel a UNCRPD egyezmény végrehajtásának egyik lehetséges eszközét a fenntartható fejlesztési célok és a szociális jogok európai pillére jelenthetik;

AE.  mivel a jogképesség hiánya jelentős akadálya a szavazati jog gyakorlásának, többek között az európai választásokon is;

AF.  mivel a fogyatékossággal élő vagy egészségügyi problémával rendelkező nők 34%-át érte már fizikai vagy szexuális erőszak a partnerük részéről az életük során;

AG.  mivel az EUMSZ 168. cikkének (7) bekezdése a tagállamok hatáskörébe utalja egészségügyi politikájuk meghatározását és az egészségügyi szolgáltatások biztosítását, mutatva a tagállamokkal való konzultáció és azok bevonásának szükségességét az európai fogyatékosságügyi stratégia sikere céljából;

AH.  mivel a UNCRPD egyezmény 25. cikke megerősíti a fogyatékossággal élő személyek azon jogát, hogy a legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást kapják, megkülönböztetés nélkül;

AI.  mivel a fogyatékossággal élő személyek különösen kiszolgáltatottak az egészségügyi ellátási szolgálatok rendszerhibáinak, gyakrabban tanúsítanak egészségügyi kockázattal járó viselkedést, illetve jobban ki vannak téve a korai elhalálozás kockázatának;

Fő intézkedési területek

Akadálymentesség

1.  elismeri az akadálymentesség holisztikus meghatározásának és alkalmazásának fontosságát, valamint hogy ez milyen értéket jelent a fogyatékossággal élő személyek – UNCRPD egyezményben elismert és az ENSZ CRPD-bizottságának 2. sz. általános kommentárjával összhangban lévő – esélyegyenlőségének és társadalmi befogadásának, illetve a társadalomban való részvételének alapjaként, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek sokféleségét, valamint uniós elvként előmozdítva a mindenki számára történő tervezés határozottan növekvő fontosságát;

2.  emlékezteti a Bizottságot azon kötelességére, hogy mind az államin, mind a magánszférában minden szakpolitikai területen érvényesítse a fogyatékosság szempontjait, és alakítsa ki és mozdítsa elő az akadálymentességet, és javasolja, hogy e kötelesség teljesülésének ellenőrzése érdekében a Bizottság hierarchiáján belül hozzon létre az akadálymentesség területén szakértelemmel rendelkező egységeket;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg kötelező követelményeket a közterületek és különösen az épített környezet akadálymentessége tekintetében;

4.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre és folyamatosan kövessék nyomon az akadálymentességgel kapcsolatos valamennyi jogszabályt, ideértve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, a távközlési csomagot és a honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelvet, valamint a közlekedésre és az utasok jogaira vonatkozó, idevágó jogszabályokat; felhívja e tekintetben az EU-t, hogy a UNCRPD egyezmény ratifikálásának belső és külső szinten történő előmozdításán túlmenően hangolja össze és kövesse nyomon ennek végrehajtását is;

5.  reméli, hogy az uniós társjogalkotók késedelem nélkül elfogadják az európai fogyatékosságügyi stratégiát; azt ajánlja, hogy a UNCRPD teljes mértékű végrehajtása érdekében a végső szövegnek fokoznia kell a termékek és szolgáltatások akadálymentességét a fogyatékossággal élő személyek és a funkcióképességükben korlátozott személyek számára; hangsúlyozza, hogy átfogó európai szabályokra van szükség a nyilvános terek és az épített környezet akadálymentességére, valamint az összes közlekedési módhoz való hozzáférésre vonatkozóan;

6.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes jogszabályok, így például a honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelv(13) vagy a vasúti akadálymentességről szóló rendelet (TSI-PRM)(14) nyomon követése az ágazat és a tagállamok saját értékelésén keresztül zajlik, és azt nem egy független szerv végzi; ajánlja ezért, hogy a Bizottság szigorúbban ellenőrizze az irányelvnek való megfelelést, és fontolja meg nyomon követési jogszabályok kidolgozását annak biztosítása érdekében, hogy tiszteletben tartsák a fogyatékossággal élő személyek jogait, többek között például a 261/2004/EK rendelet(15) végrehajtása során;

7.  emlékeztet arra, hogy az akadálymentességgel kapcsolatos valamennyi kötelezettség végrehajtásához elegendő forrásra van szükség uniós, nemzeti és helyi szinten; felhívja az Uniót annak biztosítására, hogy minden finanszírozási program akadálymentes legyen, egy egyetemes tervezési megközelítést kövessen, és az akadálymentességre vonatkozóan külön költségvetést tartalmazzon; felhívja a tagállamokat, hogy adjanak lendületet a közberuházásoknak, biztosítva ezzel a fogyatékossággal élő személyek számára mind a fizikai, mind a digitális környezet akadálymentességét;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének, valamint a fogyatékossággal élő személyek biztonságának területén tevékenykedő startupok finanszírozásának támogatása révén növeljék az akadálymentességet;

9.  helyesnek tartaná az önálló életvitel bevált uniós gyakorlatainak tanulmányozását és hasznosítását;

10.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy 112-es segélyhívószám teljes mértékben akadálymentes legyen mindenfajta fogyatékossággal élő valamennyi személy számára, és hogy a katasztrófakockázat-csökkentési politikák és programok figyelembe vegyék az összes fogyatékossággal élő személyt, és számukra is hozzáférhetők legyenek;

11.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a közbeszerzésben az akadálymentes beszerzés érdekében a közbeszerzési szerződés aláírása előtt alkalmazott előzetes feltételrendszert nemzeti szinten nem hajtják kellőképpen végre; ajánlja ennek megoldására, hogy hozzanak létre a zöld közbeszerzéshez hasonlóan egy olyan portált, amely az akadálymentességre vonatkozó összes iránymutatást tartalmazza;

12.  nyomatékosan ajánlja, hogy az utasjogi panasztételi eljárást tegyék teljes mértékben akadálymentessé és a fogyatékossággal élők szükségleteihez alkalmazkodóvá, a nemzeti végrehajtó szervekre pedig bízzanak több és egyformán szigorú végrehajtási felelősséget;

13.  hangsúlyozza különösen, hogy az akadálymentesség a UNCRPD egyezmény alapelve, és az egyezményben foglalt egyéb jogok gyakorlásának előfeltétele; kiemeli, hogy az európai polgárok által benyújtott petíciók jelentős száma panaszkodik az akadálymentesség hiányáról vagy az építészeti akadályokról; hangsúlyozza, hogy az akadálymentességhez való jogot, ahogy a UNCRPD egyezmény 9. cikke is meghatározza, átfogó módon kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférhessenek a környezetükhöz, a közlekedéshez, a közszolgáltatásokhoz és létesítményekhez, illetve az információs és kommunikációs technológiákhoz; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az akadálymentesség elsődleges prioritással bírjon, és jobban integrálódjon valamennyi fogyatékosságügyi szakpolitikai területbe;

14.  megjegyzi, hogy a digitális egységes piaci stratégiát olyan módon kell végrehajtani, hogy annak valamennyi aspektusához teljes körű hozzáférést lehessen biztosítani a fogyatékossággal élő személyek számára;

Részvétel

15.  üdvözli az európai fogyatékossági kártya projektjét; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt minden országot vonjanak be egy jövőbeli hosszú távú kezdeményezésbe, amelynek célja az európai parkolási kártyával azonos hatókör elérése lenne, és ebbe foglalják bele a kulturális életben és a turizmusban való részvételt lehetővé tevő szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

16.  aggályosnak tartja, hogy továbbra is a fogyatékosság orvosi modelljét használják, amely a fogyatékossággal élő személyek orvosi diagnózisaira összpontosít, nem pedig az általuk tapasztalt környezeti akadályokra; sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezze e megközelítés felülvizsgálatát, különösen az adatgyűjtés területén; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogyan tudnának együtt dolgozni a fogyatékosság közös meghatározásán;

17.  üdvözli a marrákesi szerződéssel kapcsolatban elért előrelépést; rámutat arra, hogy az Európai Unió Bírósága a 2017. február 14-i véleményében jelezte, hogy az Uniónak kizárólagos hatásköre van a marrákesi szerződés megkötésére, mivel a marrákesi szerződés kötelezettségeinek nagy többsége egy nagyrészt már közös uniós szabályok által lefedett területhez tartozik; ajánlja, hogy az EU és a tagállamok határozzanak meg cselekvési tervet, hogy biztosítsák annak teljes körű végrehajtását; felhívja az EU-t, hogy ne ratifikálja a gazdasági teherrel kapcsolatos opciót;

18.  úgy véli, hogy az európai strukturális és beruházási alapoknak – különösen a következő programozási időszakban – be kell tartaniuk a UNCRPD egyezményt, és továbbra is kiemelten elő kell mozdítaniuk az intézményesítettség csökkentését, és emellett finanszírozniuk kell a közösségben való, önálló élethez való jog megvalósítását segítő támogató szolgáltatásokat; úgy véli, hogy a Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie az intézményekről a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérésre vonatkozó előzetes, konkrét és folyamatos, illetve átlátható minőségértékelésen alapuló feltételrendszerek tagállamok általi végrehajtását; úgy véli, hogy az Unió által, köztük az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank általi hitelnyújtás keretében támogatott projektjavaslatoknak az egyetemes tervezési megközelítését követve tiszteletben kell tartaniuk az akadálymentességet; úgy véli, hogy e célok elérése tekintetében nem lehet csupán a pénzügyi eszközökre támaszkodni;

19.  kiemeli, hogy a fogyatékosság típusának megfelelően biztosítani kell a kommunikációhoz való szabad hozzáférés lehetőségét; rámutat arra, hogy ennek kulcsfontosságú szerepe van a fogyatékossággal élő személyek aktív polgári szerepvállalása szempontjából;

20.  aggodalmát fejezi ki a részvétel előtt álló azon akadályok miatt, amelyekkel a gyámság alá helyezett és az intézményekben élő személyek Európa-szerte szembesülnek, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jogképességüktől megfosztott személyek is gyakorolhassák az európai uniós szerződésekben és jogszabályokban foglalt összes jogot; felhívja a tagállamokat, hogy az intézményi elhelyezések számának csökkentésére irányuló folyamat felgyorsításával, valamint az érintett személyek helyett történő döntéshozatal támogatott döntéshozatallal való felváltásával segítsék elő a részvételt;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy a 93/109/EK(16) és a 94/80/EK(17) tanácsi irányelvek végrehajtásáról szóló rendszeres jelentéseibe foglalja bele annak értékelését, hogy ezeket a UNCRPD egyezmény 29. cikkével összhangban lévő módon értelmezik-e;

22.  kiemeli, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok a nem és a fogyatékosság metszetéből kifolyólag kétszeres megkülönböztetésnek vannak kitéve, emellett a nem és a fogyatékosság, illetve a szexuális irányultság, az életkor, a vallás vagy a származás metszete miatt többszörös megkülönböztetésnek is érheti őket számos alkalommal;

23.  megismétli, hogy a fogyatékossággal élő nők gyakran hátrányosabb helyzetben vannak, mint a férfiak, és jobban érinti őket a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata;

24.  úgy véli, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének iránymutatást kell nyújtania európai és tagállami szinten a fogyatékossággal élő nők és lányok egyedi helyzetének tekintetében, és aktív szerepet kell játszania a jogvédő munkában az esélyegyenlőség biztosítása és a megkülönböztetés elleni küzdelem céljából;

25.  emlékeztet rá, hogy a fogyatékossággal élő személyek szegénysége és társadalmi kirekesztése elleni küzdelem szorosan kapcsolódik a családtagok jobb körülményeihez, akik gyakran fizetetlen gondozókként élnek, és nem tekintik őket munkanélküli személynek; ösztönzi ezért a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti támogatási stratégiákat az informális gondozók számára, akik többnyire a fogyatékossággal élő személyek nőrokonai;

26.  kiemeli, hogy növekszik az idős emberek száma, és hogy a WHO szerint a fogyatékosság gyakoribb a nők körében, akiket a hosszabb várható élettartamuknak köszönhetően különösen érint ez a jelenség; hangsúlyozza, hogy ennélfogva arányosan növekedni fog a fogyatékossággal élő nők száma;

27.  kiemeli a mikrofinanszírozási eszközök értékét a munkahelyteremtésben és a növekedésben; felhívja a tagállamokat, hogy tegyék könnyebben elérhetővé az ilyen eszközöket a fogyatékossággal élő nők számára;

28.  kiemeli, hogy a fogyatékossággal élők számára az önálló élet biztosításához támogatni kell a fogyatékossággal élő személyeket a mindennapi tevékenységeikben segítő termékek kutatását és innovációját;

Egyenlőség

29.  kiemeli, hogy a fogyatékosságügyi stratégia középpontjában az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség áll;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumában foglalkozzon a fogyatékosságügy kérdésével;

31.  mélységes sajnálattal tölti el, hogy az Európai Tanácsban hosszú időre megtorpant a megkülönböztetésmentességről szóló uniós irányelv elfogadása felé vezető folyamat, és felhívja a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a megkülönböztetésmentességről szóló horizontális irányelv(18) elfogadásához, egy pragmatikusabb megoldás felé elmozdulva, amely a megkülönböztetéssel szembeni védelmet az élet minden területén kiterjeszti a fogyatékossággal élő személyekre, többek között azáltal, hogy a fogyatékossággal élők igényeihez való észszerű alkalmazkodás megtagadását a diszkrimináció egyik formájaként ismeri el, valamint elismeri a többszörös és interszekcionális megkülönböztetést is;

32.  riasztónak tartja a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni megkülönböztetésről és a bántalmazásról szóló meglévő adatokat; továbbra is aggodalommal tölti el az alacsony bejelentési arány, amely a panasztételi és bejelentési mechanizmusok hozzáférhetetlenségével, valamint a bizalom és a jogok ismeretének hiányával magyarázható; fenntartja, hogy nemek szerint lebontott adatokat kell gyűjteni, és a visszautasított beszállásra és a segítségnyújtás megtagadására e tekintetben az adatgyűjtés új módszerének kidolgozását ajánlja;

33.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden nemzeti esélyegyenlőségi szervnek legyen hatásköre a fogyatékosságügy terén, és megfelelő erőforrással és önállósággal rendelkezzen ahhoz, hogy biztosítani tudja a megkülönböztetés áldozatai számára a szükséges támogatást, továbbá felhívja a tagállamokat annak garantálására, hogy a hatáskör bármilyen bővítéséhez a humán erőforrások számának növelése társuljon;

34.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy finanszírozzanak a megkülönböztetésmentesség elvével, ezen belül a többszörös és interszekcionális megkülönböztetéssel és a fogyatékossággal élők igényeihez való észszerű alkalmazkodással foglalkozó képzéseket, és dolgozzák ki a bevált gyakorlatok modelljeit, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek, szervezeteik, szakszervezetek, munkáltatói szervezetek, esélyegyenlőségi szervek és köztisztviselők számára, illetve ezek közreműködésével nyújtanának;

35.  felhívja az EU-t, hogy a Horizont 2020 utáni kutatási és fejlesztési keret kialakításakor dolgozzon ki az egyenlőségi elvekkel foglalkozó kutatási programokat;

Foglalkoztatás

36.  kiemeli, hogy a munkaerőpiaci hozzáférés átfogó kérdés, amely az egyén és a munkaadó számára egyaránt nyertes helyzetet biztosító támogató intézkedések, köztük a társadalmi befogadás végrehajtását igényli, és akadálymentes munkaerő-felvételi eljárásokat, a munkahely és az otthon közötti akadálymentes közlekedést, szakmabeli előrelépési lehetőségeket és folyamatos képzést, valamint a fogyatékossággal élők igényeihez való észszerű alkalmazkodást és akadálymentes munkahelyeket kell magában foglalnia; felhívja a Bizottságot, hogy tegye naprakésszé az EU-ban és az EFTA-EGT területén a fogyatékossággal élő személyek számára biztosított támogatott foglalkoztatással kapcsolatos bevált gyakorlatok gyűjteményét;

37.  ösztönzi, hogy fogadjanak el előnyben részesítési intézkedéseket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó minimális százalékarányok bevezetését a köz- és a magánszektorban;

38.  sajnálja, hogy az észszerű alkalmazkodás megtagadása nem minősül megkülönböztetésnek a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv(19) keretein belül, amit az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága is bírált; felhívja a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv első cikke tiltja a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetést;

39.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az ellátások csapdái ne akadályozzák a munkaerőpiaci részvételt, és kéri, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos támogatást különítsék el a jövedelemtámogatástól, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek esetleges pótlólagos gondozási és egyéb szükségleteit, lehetővé téve, hogy méltó életet élhessenek, és hozzáférjenek a munkaerőpiachoz; felhívja a tagállamokat ezzel kapcsolatban annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ellátásokat ne vonják meg a foglalkoztatás okán;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy a pozsonyi nyilatkozatban és a szociális gazdaságról szóló madridi nyilatkozatban rögzített elvekkel összhangban támogassa a szociális vállalkozásokat, amelyek a foglalkoztatási lehetőségek fontos forrásai a fogyatékossággal élő emberek számára;

41.  felhívja a tagállamokat, hogy a UNCRPD egyezménynek megfelelően fontolják meg a foglalkoztathatóság útjában álló minden olyan jogi akadály, köztük például a UNCRPD egyezmény 12. cikkével ellentétes intézkedések felszámolását, amelyek megakadályozzák a fogyatékossággal élő személyeket abban, hogy munkaszerződést írjanak alá, bankszámlát nyissanak és hozzáférjenek saját pénzükhöz, ily módon pénzügyileg kirekesztve e személyeket, továbbá azoknak a nemzeti rendelkezéseknek a megszüntetését, amelyek a fogyatékossággal élő személyek egyes kategóriáit „munkaképtelennek” nyilvánítják;

42.  felhívja a figyelmet arra, hogy az idősödő társadalomban mennyire fontosak az eredményes újbóli beilleszkedési és rehabilitációs, valamint aktiválási és megtartási intézkedések, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy betegség után vagy fizikai, szellemi vagy érzelmi fogyatékosságok mellett is visszatérjenek a munkába vagy munkában maradjanak;

43.  emlékeztet arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek és partnereik segítségnyújtási költségekkel való megterhelése nemcsak a jelenlegi jövedelmüket csökkenti, hanem foglalkoztatási kilátásaikat és időskori jövedelmüket is;

44.  úgy véli, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúlyt előmozdító intézkedések, köztük az önkéntes rugalmas és inkluzív munkaszervezés, így például az intelligens munkavégzés, a távmunka és a rugalmas munkaidő hasznos lehet a fogyatékossággal élő személyek számára, és pozitív hatással lehet a mentális egészségre, mindenki számára biztonságot és stabilitást biztosítva, de aggódik amiatt, hogy a digitális munkakörnyezetek révén új akadályok jöhetnek létre, ha azok nem akadálymentesek és nem biztosított a fogyatékossággal élők igényeihez való észszerű alkalmazkodás;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli jelentésekben szerepeltessen bevált és helytelen gyakorlatokat, hogy lehetővé tegye a munkaadók számára a fogyatékosságügyi jogszabályok eredményes végrehajtását;

46.  aggodalommal tölti el, hogy egyes tagállamokban a védett műhelyekben dolgozó fogyatékossággal élő személyeket nem ismeri el a jog hivatalosan munkavállalóként, a minimálbérnél kisebb fizetést kapnak, és nem jogosultak a többi munkavállalóval azonos szociális ellátásokra;

47.  különösen aggódik a fogyatékossággal élő fiatalok és a hosszú ideje munkanélküliek miatt; felhívja a tagállamokat, hogy kiemelten foglalkozzanak a fogyatékossággal élő fiatalok munkaerőpiaci befogadásával, többek között speciális karriertanácsadási központok létrehozása révén, ahol a diákok és a munkanélküli fiatalok tanácsot kaphatnak a jövőbeli karrierjükkel kapcsolatban, vagy az ifjúsági garancia program részeként;

48.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő még erőteljesebben a sokszínűséget mint az üzleti döntésekben szerepet játszó tényezőt, és ösztönözzék az olyan sokszínűségi chartákat, amelyek felhívják a figyelmet a munkahelyeken a fogyatékossággal élő személyek által nyújtott értéktöbbletre;

49.  felhívja az EU-t annak biztosítására, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó javasolt csomagba vegyék fel a fogyatékossággal élő személyek és családjuk jogait;

Oktatás és képzés

50.  aggodalommal tölti el, hogy különböző tagállamokban sok fogyatékossággal élő gyermeket továbbra is kirekesztenek a minőségi, inkluzív oktatásból például a szegregációs politikáknak és az építészeti akadályoknak köszönhetően, ami a fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok elleni hátrányos megkülönböztetés egy formája;

51.  hangsúlyozza, hogy az oktatás és a szakképzés alapvető a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztathatósága szempontjából, és hogy a munkaadóknak részt kell venniük a folyamatban a fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek érvényesítése céljából, figyelembe véve többek között az új technológiák lehetséges előnyeit különféle területeken – mint például az álláskeresés, személyes fejlődés és nagyobb önállóság elérése;

52.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a közoktatás és az egész életen át tartó tanulás rendszereinek biztosítása érdekében a fogyatékossággal élő személyek előtt álló jogi, fizikai és szervezeti akadályok megszüntetésére;

53.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy biztosítsák a gyakornokok számára a fogyatékossággal élők igényeihez való észszerű alkalmazkodást, és kéri, hogy a gyakornoki felvételi eljárások akadálymentesek legyenek, és hogy kínáljanak egyedi gyakornoki helyeket a fogyatékossággal élő személyek számára, ideértve a munkaadóknak szóló ösztönzőkön alapuló gyakornoki helyeket is;

54.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Erasmus+ és más ifjúsági programok, például az ifjúsági garancia és az Európai Szolidaritási Testület a fogyatékossággal élők igényeihez való, egyénre szabott észszerű alkalmazkodás révén teljes mértékben hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élők számára, és hogy tájékoztatást bocsássanak a fogyatékossággal élő személyek rendelkezésére akadálymentességi jogaikról, ezzel is ösztönözve részvételüket; ajánlja e célból a meglévő, például a MappED! inkluzív mobilitási platformon belül kínált eszközök maximális kihasználását;

55.  sajnálja, hogy az Új európai készségfejlesztési program nem foglal magában külön célkitűzést a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyek jelenlegi alulfoglalkoztatottsága és munkaerőpiaci megkülönböztetése egyben az értékes készségek eltékozlása is; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a készségekkel kapcsolatos valamennyi jövőbeli kezdeményezésben vegye figyelembe a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit;

56.  sürgeti a tagállamokat, hogy alakítsanak ki hatékony intézkedéseket a fogyatékossággal élő diákok iskolai és tanulási környezeteken belüli szegregációjának és kirekesztésének kezelése céljából, továbbá hogy ezzel kapcsolatban alakítsanak ki nemzeti átmeneti programokat a minőségi, formális és nem formális inkluzív oktatás és szakképzés felé való elmozdulás céljából, többek között a nagymértékű támogatást igénylő fogyatékossággal élő személyek számára is, a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága által megfogalmazott ajánlások alapján;

57.  felhívja a figyelmet az oktatási személyzet képzésének és átképzésének fontosságára, különösen az összetett szükségletekkel rendelkező személyek támogatása érdekében;

58.  ajánlja az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért elnevezésű ügynökség jobb igénybevételét, jelenlegi megbízásának maximális kihasználása mellett;

59.  kiemeli, hogy alapvető fontosságú a tanárok és a oktatók felkészítése a fogyatékossággal élő gyermekekkel való munkára, és számukra a megfelelő támogatás biztosítása; ösztönzi a tagállamokat, hogy alakítsák ki a tanárok és oktatók inkluzív oktatásának, képzésének és folyamatos szakmai fejlődésének rendszerét, a különböző érdekelt felektől, különösen a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetektől és a fogyatékossággal élő szakemberektől származó véleményeket is bevonva;

60.  a fogyatékossággal élő és/vagy sajátos nevelési igényű fiatalok körében a korai iskolaelhagyók nagy számára tekintettel felhív az egész életen át tartó tanulás és a vonzó alternatívák kínálása által teremtett lehetőségek további vizsgálatára; úgy véli, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek szóló egész életen át tartó tanulási programok az európai fogyatékosságügyi stratégia alapvető részét képezik;

61.  ösztönzi az inkluzív oktatás és az egész életen át tartó tanulás terén bevált gyakorlatok cseréjét a tanárok, a munkatársak, az irányító szervek, illetve a fogyatékossággal élő diákok és tanulók között;

62.  aggodalmát fejezi ki, hogy az előrelépés ellenére a fogyatékossággal élő személyek még mindig fokozottan ki vannak téve a munkanélküliség veszélyének, és hogy kevesebb mint 30%-uknak van felsőoktatási vagy ezzel egyenértékű végzettsége, szemben a fogyatékossággal nem rendelkező emberek 40%-ával; felhívja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fordítsanak különleges figyelmet a fogyatékossággal élő és/vagy sajátos nevelési igényű fiatalok által a középfokú oktatásból és az egyetemről és/vagy a szakképzésből a munka világába való átmenet során tapasztalt nehézségekre;

63.  ösztönzi az uniós közintézményeket és vállalatokat a sokszínűségre vonatkozó politikák és a sokszínűséggel foglalkozó nemzeti charták végrehajtására;

64.  kiemeli, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok kevésbé vesznek részt fizikai tevékenységekben, mint fogyatékosság nélküli társaik, és hogy az iskolák fontos szerepet játszhatnak egy egészségesebb életstílus kialakításában; hangsúlyozza ezért a fogyatékossággal élő fiatalok fizikai tevékenységekben való fokozottabb részvétele elősegítésének fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy rövid időn belül számolják fel a fogyatékossággal élő vagy a sajátos igényű személyek sporttevékenységekben való részvétele előtt álló meglévő akadályokat;

65.  emlékeztet rá, hogy át kell hidalni a digitális szakadékot, és biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben ki tudják használni a digitális uniót; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban a fogyatékossággal élő személyek digitális készségei és kompetenciái – nevezetesen az Erasmus+ program által támogatott projektek révén való – fejlesztésének fontosságát, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy garantálják a kiszolgáltatott polgárok – köztük a fogyatékossággal élők – online biztonságát a gyűlöletbeszéd, az internetes zaklatás és az online megkülönböztetés minden formája elleni hatékony eszközök révén, illetve azáltal, hogy a formális és a nem formális oktatás részeként is több képzést biztosítanak a digitális jártasság és médiaműveltség terén; felhívja emellett a tagállamokat, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára ingyen biztosítsák a megfelelő technológiai oktatási eszközöket, lehetővé téve számukra, hogy teljes értékűen részt vegyenek az oktatási és képzési tevékenységekben;

Szociális védelem

66.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2030-as uniós fogyatékosságügyi stratégia tartalmazzon olyan egyedi fellépéseket, amelyek EU-szerte előmozdítják az inkluzív szociális védelmi rendszereket, amelyek garantálnák a fogyatékossággal élő személyek számára a teljes életciklus során az ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést; felhívja a tagállamokat, hogy határozzanak meg olyan szociális védelmi minimumot a fogyatékossággal élő személyek számára, amely garantálja megfelelő életszínvonalukat;

67.  felhívja a társjogalkotókat annak megfontolására, hogy a fogyatékossággal élő személyeket külön célcsoportként foglalja bele a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletbe(20);

68.  sürgeti a tagállamokat a kölcsönös elismerés elvének alkalmazására a fogyatékosságértékelő és -meghatározó rendszereik használatakor, amelyeknek a fogyatékosság UNCRPD egyezményben foglalt emberi jogi alapú modelljét kell követniük, és nem szabad azt aláásniuk, a tapasztalható környezeti és társadalmi akadályok figyelembevétele és valamennyi érintett érdekelt fél bevonása mellett annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élők szociális védelmét és életszínvonalának támogatását ne veszélyeztessék a gazdasági kiigazítási programok intézkedései;

69.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szociális jogok európai pillére minden tekintetben érvényesítse a fogyatékosság szempontjait;

70.  azt ajánlja, hogy az Európai Szociális Alapot (ESZA), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programját (EaSI) és a jövőbeli szociális alapokat ne csak munkaerőpiaci aktivizálási intézkedésekre, hanem társadalmi befogadás céljából is használják fel; hangsúlyozza a rehabilitáció fontosságát a társadalmi befogadás eszközeként, amellyel biztosítható, hogy a fogyatékossággal élők a közösségen belül aktívak maradjanak;

71.  ajánlja, hogy a tagállamok hozzanak egyedi intézkedéseket, például pénzügyi támogatás és átmeneti gondozás nyújtását az inkluzív szociális védelmi rendszerek EU-szerte való előmozdítása érdekében, amelyek a teljes életciklus során garantálják valamennyi fogyatékossággal élő személy számára a megfelelő életszínvonalat, az ellátásokat és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

72.  sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy az intézményi elhelyezések számának csökkentése soha ne vezethessen a fogyatékossággal élő személyek hajléktalanságához amiatt, hogy nincs elegendő megfelelő és/vagy akadálymentes lakás ahhoz, hogy a közösségben biztosíthassák a gondozásukat;

Egészségügy

73.  felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011-es irányelvet(21); ajánlja a Bizottságnak, hogy az irányelvet átültető jogszabályban határozottan foglalkozzon a fogyatékosság szempontjaival, hogy az garantálja a fogyatékossággal élő személyek számára a megfizethető és jó minőségű határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést; felhívja ezzel kapcsolatban a Bizottságot, hogy végezze el az irányelv hatásvizsgálatát, hogy megfeleljen a UNCRPD egyezménynek, és dolgozzon ki a fogyatékosságügy nemzeti kapcsolattartó pontok munkájában való általános érvényesítésére vonatkozó, közös teljesítménykritériumokat tartalmazó, uniós szintű iránymutatást, ezen belül pedig konkrétan a fogyatékosságot érintő ajánlásokat; ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő oktatást és képzést az egészségügyi dolgozóknak a fogyatékossággal élő betegek egyéni igényeiről;

74.  aggodalommal töltik el a mentális egészségügyi és gondozási szolgáltatások során előforduló emberi jogi jogsértések, amelyek számos alkalommal jelentős hatással voltak a nyújtott szolgáltatások minőségére, és rámutat arra, hogy e szolgáltatások középpontjában a felépülésnek kell állnia, és ezeket megfelelően finanszírozva egy emberi jogokon alapuló modellt követve kell nyújtani;

75.  felhívja a tagállamokat, hogy olyan mentális egészségügyi szolgáltatásokat biztosítsanak, amelyek tiszteletben tartják a jogképességet, és amelyek a fogyatékossággal élő személy, és nem egy helyettes döntéshozó beleegyező nyilatkozatát igénylik a kezelések és a kórházi ápolás tekintetében, figyelembe véve a támogatott döntéshozatali intézkedések megfontolását is;

76.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az e-egészségügyi, az egészségügyi és a gondozási szolgáltatások teljes mértékben akadálymentesek és biztonságosan használhatóak legyenek minden fogyatékossággal élő személy, köztük az értelmi fogyatékossággal élő és összetett szükségletekkel rendelkező személyek, illetve családtagjaik számára;

77.  rámutat, hogy sürgősen foglalkozni kell azzal a problémával, hogy a fogyatékossággal élő emberek általában nem férnek hozzá a multidiszciplináris szakellátáshoz, vagy ha igen, hosszú a betegek várólistája, ami az egészségügyi megelőzéshez és ellátáshoz való egyenlő hozzáférés jelentős akadálya, és ez gyakran a fogyatékossággal élő betegek állapotának romlásához, és az egészségügyi rendszerek amúgy elkerülhető megterheléséhez vezet;

78.  rámutat, hogy az egészségügyi rendszereknek biztosítaniuk kell a szexuális visszaélések és/vagy erőszak észlelését, jelentését és megelőzését;

79.  sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a fogyatékossággal élő felnőttek számára hozzáférhető multidiszciplináris értékelési és újraértékelési szolgáltatások számát, olyan személyre szabott, az azonosított biopszichoszociális szükségleteknek megfelelő tervek kidolgozása érdekében, amelyeket területi erőforrások (mint például otthoni/napközi/bentlakásos szolgáltatások) használatával lehet végrehajtani;

80.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az európai referenciahálózatok keretét a multidiszciplináris és egészségügyi szakellátás fejlesztésére, illetve az ezekhez való hozzáférés kiterjesztésére általában a fogyatékossággal, és különösen a ritka fogyatékossággal élő személyek számára;

81.  kiemeli, hogy a Bizottság nem fordít figyelmet a fogyatékosságokra az uniós egészségügyi munkaerőre vonatkozó cselekvési tervben és a hatékony, hozzáférhető és alkalmazkodóképes egészségügyi rendszerekre vonatkozó uniós ütemtervben, mivel egyik szövegben sem foglalkoznak külön a kérdéssel;

82.  kiemeli a demenciával kapcsolatos második együttes fellépés sikerét, remélve ugyanakkor, hogy a következő hároméves időszakra további forrásokat biztosítanak az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezésben részt vevő gyógyszergyárak;

83.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a napi ellátásukat biztosító rokonaik halála után a komoly fogyatékossággal élők támogatására irányuló stratégiát (lásd például a közelmúltban elfogadott olasz „dopo di noi” törvényt);

84.  sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen alapos elemzést az ENSZ záró észrevételei és a saját eredményjelentése közötti eltérésekről, különösen az európai fogyatékosságügyi stratégia egészségre vonatkozó kiemelt területével kapcsolatban;

85.  felszólít arra, hogy a helyi szülészeti ellátás biztosítását következetesen közszolgáltatásként mozdítsák elő a tagállamokban, hogy csökkenjen a szülési komplikációból eredő fogyatékosságok előfordulása és hogy – a biztonságos szülésre vonatkozó WHO-ellenőrzőlistával összhangban – mind az anyák, mind a babák számára biztosítsák a biztonságos szülést és születést;

86.  bátorítást nyer az európai távgyógyítási ágazat fejlődéséből, amely képes alapvetően megváltoztatni a fogyatékossággal élők szolgáltatásokhoz való hozzáférési képességét; úgy véli továbbá, hogy a 4G technológia kiteljesedése, az 5G betörése és a dolgok internetének elterjedése a fogyatékossággal élők számára nyújtott egészségügyi ellátás javulásához fog vezetni; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai egészségügyi technológiai ágazatot ne terhelje túlzott szabályozás, és hogy megfelelő hozzáférése legyen a finanszírozáshoz;

Külső fellépések

87.  kéri, hogy az Unió külső fellépése teljes mértékben feleljen meg a UNCRPD egyezménynek;

88.  kéri, hogy az Unió biztosítsa, hogy a fejlesztési együttműködés és a humanitárius fellépés teljes mértékben akadálymentes és a fogyatékossággal élő személyeket befogadó legyen;

89.  kéri, hogy az Unió vezessen be jelzőket a fogyatékossággal élők jogaival kapcsolatban a hivatalos fejlesztési segítségnyújtási jelentésekben;

90.  felhívja az EU-t, hogy játsszon kulcsszerepet annak elérésében, hogy a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusban vállalt kötelezettségnek megfelelően ne feledkezzenek meg a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás keretében a fogyatékossággal élő emberekről, és annak részeként foglalkozzanak a kiszolgáltatott személyek és marginalizált csoportok által tapasztalt többszörös megkülönböztetéssel;

91.  felhívja a Bizottságot, hogy külső fellépései keretében az új európai fogyatékosságügyi stratégiától függetlenül töltsön be vezető szerepet a fejlesztési céloknak a fogyatékossággal élő személyekre is kiterjedő végrehajtásában oly módon, hogy világos, átlátható és inkluzív menetrendet fogad el a célok elérése érdekében;

92.  sajnálja, hogy a fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó uniós foglalkoztatási mutatót nem bontják tovább fogyatékosságok szerint; felhívja az EU-t, hogy a partnerországokkal együttműködésben ösztönözze az adatok fogyatékosság típusa szerinti bontását;

93.  felhívja az Uniót és partnereit, hogy a szakpolitikák kialakítása és a projektek minden szintjén vonják be a fogyatékossággal élő személyeket és képviselőiket, többek között a partnerországokban, helyi szinten is, a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek aktív részvétele mellett;

94.  megismétli, hogy a fogyatékossággal élő nők gyakran nagyobb kihívásokkal és veszélyekkel néznek szembe a konfliktusokkal érintett országokban és a konfliktusövezetekben; kiemeli ezért annak fontosságát, hogy a védelmezni kell a fogyatékossággal élő nőket az Unió külső politikáiban is;

Kötelezettségek az uniós intézményekben

95.  sürgeti az uniós intézményeket, hogy tegyék akadálymentessé a külső és belső weboldalaik használhatóságát, tartalmát, dokumentumait, videóit és internetes szolgáltatásait, többek között a nyilvános konzultációkat is, és számoljanak be nyilvánosan a weboldalak akadálymentességére vonatkozó iránymutatások, ajánlások és kötelezettségek betartásáról;

96.  sajnálja, hogy még nem hajtották végre az INSIGN projektet, amely önálló kommunikációt tesz lehetővé a siketek és nagyothallók számára az uniós intézményekkel való kommunikáció során oly módon, hogy a tagállamokban jelnyelvi tolmácsokkal és feliratkészítőkkel kapcsolják össze őket, jóllehet a Bizottság finanszírozta a szolgáltatási platform prototípusának kidolgozását, amelyet 2014-ben sikeresen kipróbáltak az Európai Parlamentben;

97.  felhívja az uniós intézményeket, hogy egyszerű kérésre tegyék akadálymentessé valamennyi nyilvános ülésüket, többek között jelnyelvi tolmácsolás, beszédfelismerő rendszerek és Braille-írással készült dokumentumok biztosításával, valamint más augmentatív és alternatív kommunikációs módszerekkel, illetve az épületeik fizikai akadálymentességével; elismeri annak nehézségeit, hogy az uniós intézmények az ülések összes élő közvetítését és felvételét ellássák feliratokkal; felhívja mindazonáltal az intézményeket, hogy továbbra is kövessék nyomon e terület technológiai fejlesztéseit az akadálymentesség jövőbeli javítása érdekében;

98.  azt tanácsolja az európai intézményeknek, hogy az EU többnyelvűségi politikájával összhangban a nemzetközi jelnyelv helyett a nemzeti jelnyelveken való tolmácsolást részesítse előnyben;

99.  sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy az európai parlamenti választásaik akadálymentesek legyenek, és bevonják azokat is, akik jelenleg intézményekben és/vagy gyámság alatt élnek;

100.  felismeri, hogy mind uniós, mind tagállami szinten hiányoznak a fogyatékossággal élő személyeknek, különösen a szellemi/értelmi fogyatékossággal élő személyeknek szóló hozzáférhető és inkluzív választási eljárások; sürgeti az Európai Parlamentet annak biztosítására, hogy az európai parlamenti választással kapcsolatos kommunikációs anyagai teljes mértékben akadálymentesek legyenek;

101.  felhívja az európai iskolákat, óvodákat és napköziket, hogy nyújtsanak jó minőségű és befogadó, a UNCRPD egyezménynek megfelelő oktatást az uniós alkalmazottak minden gyermeke – többek között az összetett és magas szintű támogatásra szoruló gyermekek – számára is;

102.  felhívja az EU-t, hogy könnyítse meg a fogyatékossággal élők szükségleteihez való észszerű alkalmazkodás és a foglalkoztatási támogatás egyéb formáinak, például az intelligens munkavégzés biztosítását a munkavállalók, köztük a fogyatékossággal élő akkreditált parlamenti asszisztensek számára az uniós intézményeken belül;

103.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a közös betegségbiztosítási rendszer közös szabályozását, végrehajtási rendelkezéseit, hatályát, fogyatékosságügyi szempontjait, akadálymentességét és gyakorlatát, hogy megfeleljen a UNCRPD egyezménynek;

104.  sürget valamennyi uniós intézményt, ügynökséget és szervet, hogy hozzon létre kapcsolattartási pontokat, és hangsúlyozza a főigazgatóságokra és az uniós intézményekre kiterjedő horizontális intézményközi koordinációs mechanizmus szükségességét; kéri, hogy az ennek eléréséhez szükséges intézkedések képezzék a UNCRPD egyezmény végrehajtási stratégiájának részét;

105.  sürgeti az intézményeket, hogy fogadjanak el az alkalmazottak felvételére, megtartására és előléptetésére vonatkozó átfogó stratégiákat, ideértve az ideiglenes pozitív intézkedéseket is, hogy aktívan és számottevően növelni lehessen a – többek között pszichoszociális és az értelmi – fogyatékossággal élő tisztviselők vagy alkalmazottak és gyakornokok számát a 2000/78/EK irányelv 5. cikke alapján;

106.  emlékeztet az Európai Parlament fogyatékossággal foglalkozó munkacsoportjának az európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtásában betöltött szerepére, az ENSZ-egyezménnyel összhangban, amely egy olyan platform, amely összegyűjti az európai és a nemzeti parlamenti képviselőket, valamint a szervezetek és a civil társadalom képviselőit, mind nemzeti, mind helyi szinten; megjegyzi, hogy a munkacsoport kiváltságos helyzetű fórum a viták és párbeszédek ösztönzésére a stratégia végrehajtása biztosításának érdekében;

107.  felhívja az európai intézményeket, hogy teljes mértékben konzultáljanak a fogyatékossággal élő munkatársakkal és képviselőkkel, és hatékonyan vonják be őket belső szabályaik, politikáik és gyakorlataik – ezen belül a személyzeti szabályzat és az észszerű alkalmazkodásra és az akadálymentességre vonatkozó rendelkezések – kialakításába, végrehajtásába és nyomon követésébe;

Az eredményjelentés hiányosságai a „Záró észrevételekhez” képest

108.  sajnálja, hogy az uniós intézmények honlapjai nem felelnek meg az AAA akadálymentességi szabványoknak; felhívja az intézményeket, hogy a lehető leghamarabb valósítsák meg ezt a célkitűzést;

109.  sajnálja, hogy a közlekedésre vonatkozó uniós és tagállami jogszabályokat még mindig nem hajtották végre teljes mértékben nemzeti szinten; ajánlja, hogy e célból minden tagállamban hozzanak létre nemzeti végrehajtó szervet;

110.  nyugtázza a vasút akadálymentesítése terén elért haladást; ugyanilyen szintű akadálymentességi szabályokra hív fel az összes többi közlekedési módra, ezen belül a biztonság és az akadálymentesség közötti ütközések megoldása céljából a légi közlekedésre vonatkozóan;

111.  megállapítja, hogy a Bizottság eredményjelentése nem tér ki az egyenlő bánásmódról szóló horizontális irányelvre;

112.  sajnálatosnak tartja, hogy kevés előrelépés történt a UNCRPD egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének az Európai Unió általi ratifikálását illetően;

113.  megállapítja, hogy a Bizottság még nem végezte el jogszabályainak horizontális, átfogó felülvizsgálatát a UNCRPD egyezmény rendelkezéseivel való teljes körű harmonizáció biztosítása érdekében;

114.  üdvözli az eszközök, köztük a nemrégiben elfogadott eszközök frissített listáját, de sajnálja, hogy nem vizsgálták felül a hatásköri nyilatkozatot, és hogy az eszközök listája nem tartalmazza azokat az eszközöket, amelyek ugyan nem említik kifejezetten a fogyatékossággal élő személyeket, ám lényegesek a fogyatékossággal élő személyek számára;

115.  sajnálja, hogy a Bizottság nem tett előrelépést a fogyatékossággal élő nők és lányok jogainak a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos valamennyi szakpolitikában és programban való általános érvényesítése terén, valamint a nemi vonatkozások fogyatékosságügyi stratégiáiban való általános érvényesítése tekintetében;

116.  üdvözli, hogy az EU aláírja az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményét (Isztambuli Egyezmény), és felhívja a Tanácsot, hogy mielőbb ratifikálja azt;

117.  sajnálja, hogy a gyermekjogokra vonatkozó jelenlegi szakpolitikák nem elégséges mértékben foglalnak magukban a fogyatékossággal élő fiúkra és lányokra vonatkozó, átfogó, jogokon alapuló stratégiát és a jogaik védelmét szolgáló biztosítékokat, továbbá hogy a fogyatékosságügyi stratégia nem foglalkozik kellőképpen a fogyatékossággal élő fiúk és lányok jogaival, és azokat nem érvényesíti általánosan; felhívja a Bizottságot, hogy a UNCRPD egyezménynek és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek megfelelően fordítson különös figyelmet a fogyatékossággal élő gyermekekre; kiemeli, hogy magatartási mintákra van szükség a fogyatékossággal élő nők és lányok részére;

118.  megállapítja, hogy az EU nem szervezett átfogó kampányt, amely felhívja a figyelmet a UNCRPD egyezményre, és küzd a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni előítéletek ellen;

Az átfogó és hatékony 2030-as fogyatékosságügyi stratégia felé

Horizontális kérdések

119.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli fogyatékosságügyi stratégia a UNCRPD egyezménynek az uniós politika valamennyi területén történő teljes mértékű végrehajtására, illetve az akadálymentesség, a részvétel, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség szempontjainak érvényesítésére törekedjen, a UNCRPD egyezmény valamennyi cikkét felölelve, továbbá hogy megfelelő költségvetést, a végrehajtásra vonatkozó menetrendet és nyomonkövetési mechanizmust foglaljon magában, és a jelenlegi stratégiával azonos jogi értékkel bírjon; kiemeli, hogy a stratégia csak akkor lehet sikeres, ha valamennyi érdekelt felet, köztük a civil társadalmat is teljes körűen bevonnak;

120.  hangsúlyozza, hogy a 2020–2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiának a UNCRPD egyezmény rendelkezéseivel való teljes körű harmonizációt biztosítandó valamennyi uniós jogszabály és szakpolitika átfogó, horizontális felülvizsgálatán kell alapulnia, és átdolgozott hatásköri nyilatkozatot kell tartalmaznia;

121.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az eredményes újbóli beilleszkedéssel és rehabilitációval kapcsolatos intézkedéseket, amelyek célja a betegség vagy fizikai, mentális vagy érzelmi fogyatékosság keresőképességre gyakorolt hatásainak csökkentése vagy megszüntetése;

122.  ajánlja, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy bármely jövőbeli stratégia és az ahhoz kapcsolódó konzultációs folyamat átlátható, érthető és teljes mértékben akadálymentes legyen, és foglaljon magában világos mutatókat és referenciaértékeket;

123.  megállapítja, hogy a fenntartható fejlesztési célok uniós mutatókészlete a 4. célt (oktatás), az 5. célt (nemek közötti egyenlőség) és a 8. célt (tisztességes munka és gazdasági növekedés) illetően figyelmen kívül hagyja a fogyatékossággal élő személyeket; kéri, hogy a leendő stratégia a fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó globális mutatókat használjon a foglalkoztatás területén végrehajtott fő uniós intézkedések és szakpolitikák nyomon követésére;

124.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítani kell a jövőbeli fogyatékosságügyi stratégiának a többi uniós kezdeményezéssel és stratégiával való koherenciáját a fogyatékossággal élő személyek, különösen a nők foglalkoztatásának és befogadásának elősegítése érdekében;

125.  ajánlja, hogy a 2020 utáni stratégia horizontális kérdésként foglalja magában a közbeszerzést és a szabványosítást, hogy ezzel is növeljék a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztathatóságát, valamint hogy segítsék elő a bevált gyakorlatok összegyűjtését és tagállamok közötti cseréjét;

126.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozású projektek összhangban legyenek a UNCRPD egyezmény emberi jogi alapú megközelítésével, és ne finanszírozzanak olyan projekteket, amelyek révén nem akadálymentes eredmények születnek, amelyek kirekesztik a fogyatékossággal élő személyeket vagy nem tartják tiszteletben az akadálymentességi normákat;

127.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon egy folyamatos nyomon követéssel rendelkező, akadálymentes értékelési eszközt, amely egyedi mutatókat és kézzelfogható célokat foglal magában;

128.  az Isztambuli Egyezmény EU általi ratifikálását követően felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy fogadjanak el a fogyatékossággal élő nők és lányok elleni erőszak kezelését célzó egyedi intézkedéseket; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó európai stratégiát a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre, különös figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő nőkre és lányokra;

129.  felismeri, hogy a fogyatékossággal, különösen az értelmi fogyatékossággal élő nők jobban ki vannak szolgáltatva a nemi alapú erőszaknak, a szexuális zaklatásnak és a bántalmazás egyéb formáinak; elismeri emellett, hogy függőségi helyzetüknél fogva nem biztos, hogy azonosítani vagy jelenteni tudják a bántalmazást; hangsúlyozza, hogy az európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtásának további támogatására van szükség, lehetővé téve a bántalmazás minden formájának megakadályozását célzó megelőző intézkedések meghozatalát és az erőszak áldozatainak nyújtott magas színvonalú, elérhető és személyre szabott támogatást;

130.  felhívja az EU-t, hogy valamennyi uniós jogszabályban és az európai szemeszter folyamatában általánosan érvényesítse az európai fogyatékosságügyi stratégiát; valódi strukturált párbeszédre hív fel ezzel kapcsolatban az Unió és a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek között a 2020 utáni stratégia kidolgozása során;

131.  ajánlja, hogy a jövőbeli stratégia foglalja magában a támogatási szolgáltatások által abban játszott alapvető szerepet, hogy a fogyatékossággal élő személyek élhessenek emberi jogaikkal;

132.  ajánlja, hogy a jövőbeli stratégia foglaljon magában a személyzet képzésével kapcsolatos kérdéseket, amelyek alapvetőek ahhoz, hogy a UNCRPD egyezmény elveinek megfelelő támogatást lehessen nyújtani;

Egyéb intézkedési területek

133.  sürgeti, hogy az egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség szempontjait egy jövőbeli stratégia minden területén érvényesítsék, többek között például a többszörös megkülönböztetésnek kitett, fogyatékossággal élő LMBTQI-személyek tekintetében is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel, a pszichológiai fogyatékossággal élő személyekkel, a tanulási fogyatékossággal vagy autizmussal élőkkel szembeni megkülönböztetés, megbélyegzés és előítéletek leküzdése érdekében mozdítsanak elő a UNCRPD ismertségét erősítő és a sokszínűség tiszteletben tartásának fontosságáról szóló kampányokat és képzéseket;

134.  hangsúlyozza, hogy többet kell tenni a fogyatékosságra vonatkozó sztereotípiák és előítéletek lebontásra érdekében, hogy megváltozzanak az uralkodó kizáró társadalmi normák; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak figyelemfelhívó kampányokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyeket egyenlő polgárként ábrázolják, szemben a fogyatékossággal kapcsolatos sztereotípiákkal;

135.  felhívja a figyelmet a nem és a fogyatékosság együttesére, különösen ami a fogamzásgátlás használatára, a kényszersterilizációra és a reproduktív jogokhoz való hozzáférésre vonatkozó beleegyező nyilatkozatot érinti; felhívja a tagállamokat, hogy fontolják meg az erre vonatkozó jogszabályaik értékelésének szükségességét;

136.  sürgeti az EU-t, hogy a jövőbeli stratégia valamennyi területén juttassa általánosan érvényre a fogyatékossággal élő gyermekek jogait;

137.  elismeri, hogy a jogképesség, köztük a szavazati jog az emberi jogok gyakorlásának egyik előfeltétele, és hogy bármely új stratégiának arra kell irányulnia, hogy senkit se fosszanak meg a fogyatékosság alapján a jogképességétől az élet valamennyi területén; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az EU-nak megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia annak biztosítására, hogy valamennyi, fogyatékossággal élő személy – összhangban az egyezménnyel – gyakorolhassa az európai uniós szerződésekben és jogszabályokban rögzített összes jogot, így például az igazságszolgáltatáshoz való jogot, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés jogát, beleértve a banki szolgáltatásokhoz, a foglalkoztatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint az európai választásokon való szavazást és a fogyasztói jogokat, továbbá a UNCRPD egyezménnyel összhangban ösztönöznie kell a nem kényszerítő jellegű intézkedéseket és a támogatott döntéshozatalt;

138.  határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy az új stratégiába vegyen fel minden lehetséges intézkedést, hogy az egyezménnyel és a UNCRPD bizottság ajánlásaival összhangban biztosítsa a bármilyen típusú fogyatékossággal élő személyek szabadságát és biztonságát;

139.  határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy a finanszírozásra vonatkozó jövőbeli rendeletekben tartsa meg a partnerség elvét, és biztosítsa annak maradéktalan tiszteletben tartását;

140.  felhívja a Bizottságot, hogy nemzeti és uniós szinten egyaránt mozdítsa elő a fogyatékossággal élő személyek és érdekképviseleti szervezeteik valamennyi döntéshozatali eljárásba való strukturális bevonását, és finanszírozza a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek kapacitásépítését, lehetővé téve a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy az őket érintő valamennyi döntésben strukturáltan részt vehessenek; felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a UNCRPD egyezménnyel kapcsolatos képzések biztosítását, azt biztosítandó, hogy a fogyatékossággal élő személyek tisztában legyenek a jogaikkal, és így megelőzhető legyen a megkülönböztetés;

141.  emlékeztet arra, hogy a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága mélységes aggodalmának adott hangot a fogyatékossággal élő személyeknek a jelenlegi migrációs válság közepette az EU-ban fennálló bizonytalan helyzete miatt; határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy általánosan érvényesítse a fogyatékosság szempontjait migrációs és menekültügyi politikáiban, és biztosítsa, hogy az e humanitárius válság megoldására fordított összes uniós finanszírozás kiterjedjen a fogyatékossággal élő személyekre is;

142.  határozottan sürgeti a tagállamokat, hogy a fogyatékosság típusai szerint is bontsák le az adatokat, és hogy szorosan működjenek együtt az Eurostattal a fogyatékosságra vonatkozó összehasonlítható adatok összegyűjtésében a különböző területeken, beleértve az intézményekben élő személyeket is, a fogyatékosságügyi stratégiának a fenntartható fejlesztési célok elérésére irányuló folyamattal és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel való összekapcsolása mellett;

143.  hangsúlyozza a mérhető és összehasonlítható minőségi és mennyiségi mutatók szükségességét, többek között az akadálymentességgel, az egyenlőséggel, a foglalkoztatással, a szociális védelemmel, az egészségüggyel, az iskolai eredményekkel és az inkluzív oktatásban részt vevő tanulók számával kapcsolatban, hogy értékelni lehessen a UNCRPD egyezmény EU és tagállamok általi végrehajtását, és határozottan sürgeti, hogy gyűjtsenek adatokat e mutatók alkalmazásához;

144.  sürgeti az EU-t, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel és érdekképviseleti szervezeteikkel együttműködve dolgozzon ki egy emberi jogi alapú mutatórendszert, valamint egy hasonló átfogó adatgyűjtési rendszert, az adatok nemek, életkor, vidéki és városi lakosság, valamint fogyatékosság típusa szerinti bontása mellett;

145.  elismeri, hogy az értelmi fogyatékossággal élő személyek különösen ki vannak szolgáltatva a megkülönböztetésnek és a bántalmazásnak, és e személyeket gyakran helyezik el intézetekben, ahol nem férnek hozzá az oktatáshoz és az önrendelkezéshez;

146.  nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak további intézkedéseket a legkiszolgáltatottabb csoportok, így például a fogyatékossággal élő hajléktalanok felkarolása érdekében;

147.  hangsúlyozza, hogy a UNCRPD egyezmény 33. cikkének megfelelően, a fogyatékosságügyi szervezetekkel konzultálva a végrehajtás folyamatos nyomon követésére van szükség;

148.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport által a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó adatok gyűjtése és nyilvántartása terén végzett munkában teljes mértékben vegyék figyelembe a fogyatékossággal élő személyek elleni gyűlölet-bűncselekményeket;

149.  sürgeti valamennyi tagállamot, hogy feladataik független elvégzése érdekében különítsenek el elegendő és stabil pénzügyi és emberi erőforrásokat a UNCRPD egyezmény 33. cikkének (2) bekezdése értelmében létrehozott nyomonkövetési keretekre;

150.  sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő erőforrásokat az uniós nyomonkövetési keret számára, lehetővé téve, hogy az függetlenül és megfelelően el tudja látni feladatait;

151.  emlékeztet rá, hogy a Petíciós Bizottság (PETI) jelentős számú petíciót kap minden évben a fogyatékossággal élő személyek által a mindennapi tevékenységeik során Unió-szerte átélt nehézségek ügyében az európai fogyatékosságügyi stratégiában megjelölt nyolc fő fellépési területtel és más akadálymentességi kérdéssel kapcsolatban, például az egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelemhez, az oktatáshoz és képzéshez, a munkaerőpiachoz, az épített környezethez és a közlekedéshez, az árukhoz és szolgáltatásokhoz, a tájékoztatáshoz és kommunikációhoz, és különösen a politikai, kulturális és közéletben való részvételt illető hozzáférés kapcsán;

152.  felhívja az összes tagállamot a UNCRPD egyezmény ratifikálására és a fakultatív jegyzőkönyv aláírására;

153.  kiemeli – a hivatali visszásságok esetén a polgárok védelmére kinevezett európai ombudsman mellett – a Petíciós Bizottság által a petíciós folyamat során játszott védelmező szerepet a UNCRPD egyezményre vonatkozó uniós kereten belül, amely lehetővé teszi a petíciók benyújtói számára, hogy a jogaik európai, nemzeti és helyi hatóságok általi megsértése esetén panaszt nyújtsanak be; hangsúlyozza, hogy a bizottsághoz beérkező petíciók azt mutatják, hogy hatékony, horizontális, megkülönböztetésmentes és emberi jogi alapú megközelítés elfogadására van szükség a fogyatékosságügyi politikákhoz; hangsúlyozza az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerepét a fogyatékossággal élő személyek alapvető jogainak erősítésében az Unióban, illetve a UNCRPD-egyezmény Unió általi végrehajtásának támogatásában;

154.  hangsúlyozza, hogy az európai polgárok által benyújtott petíciók többsége a rokkantsági nyugdíj kérelmezési eljárásával, elismerésével és az illetékes hatóságok általi késői fizetésével kapcsolatos; kiemeli, hogy az európai fogyatékosságügyi stratégia és annak szociális védelmi fellépési területének végrehajtása különösen figyelmet kell hogy fordítson ezekre a kérdésekre, a UNCRPD egyezménynek a megfelelő életszínvonalról és szociális védelemről szóló 28. cikkének megfelelően;

o
o   o

155.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 23., 2010.1.27., 35. o.
(2) UNCRPD/C/EU/CO/1.
(3) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.
(4) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0485.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0360.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0318.
(8) HL C 353., 2016.9.27., 41. o.
(9) HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.
(10) HL C 212. E, 2010.8.5., 23. o.
(11) Ezen állásfoglalás összefüggésében a „teljes jogú polgár” a UNCRPD egyezménynek megfelelően értelmezendő, azaz hogy minden fogyatékossággal élő személy teljes mértékben élhessen valamennyi emberi jogával.
(12) A Bíróság 2013. április 11-i ítélete, HK Danmark, a C‑335/11. és C‑337/11. sz. egyesített ügyekben, ECLI:EU:C:2013:222,, 29-30. bekezdés; a Bíróság 2014. március 18-i ítélete, Z, C-363/12, ECLI:EU:C:2014:159, 73. bekezdés, a Bíróság 2014. május 22-i ítélete, Glatzel, C-356/12, , ECLI:EU:C:2014:350, 68. bekezdés.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közjogi szervezetek webhelyeinek és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(14) A Bizottság 1300/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 110. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.).
(16) A Tanács 93/109/EK irányelve (1993. december 6.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 329., 1994.12.30., 34. o.).
(17) A Tanács 94/80/EK irányelve (1994. december 19.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 368., 1994.12.31., 38. o.).
(18) Javaslat a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre (COM(2008)0426).
(19) A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 200., 2004.6.7., 1. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat