Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2086(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0403/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0403/2017

Viták :

PV 15/01/2018 - 18
CRE 15/01/2018 - 18

Szavazatok :

PV 16/01/2018 - 5.5
CRE 16/01/2018 - 5.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0005

Elfogadott szövegek
PDF 315kWORD 64k
2018. január 16., Kedd - Strasbourg
Nők, nemek közötti egyenlőség és éghajlati igazságosság
P8_TA(2018)0005A8-0403/2017

Az Európai Parlament 2018. január 16-i állásfoglalása a nőkről, a nemek közötti egyenlőségről és az éghajlati igazságosságról (2017/2086(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

–  tekintettel a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-i ENSZ-egyezményre (CEDAW),

–  tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995-ben elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, különösen annak K kritikus területére (Nők és a környezet),

–  tekintettel az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) által kidolgozott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló demográfiai kutatásra (DECA), amely a lakossági adatokat és az éghajlati veszélyek földrajzi adatait ötvözi, és így szakpolitikai eszközt kínál a katasztrófakockázatok csökkentéséhez,

–  tekintettel az 1996 decemberében hatályba lépett, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményre (UNCCD), és különösen az általános intézkedések 5. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) feleinek 18., a katari Dohában 2012. november 26. és december 8. között megrendezett konferenciájára (COP 18), a 23/CP.18 sz. határozatra,

–  tekintettel a UNFCCC feleinek 20., a perui Limában 2014. december 1. és 12. között megrendezett konferenciájára (COP 20), és különösen A nemek közötti egyenlőségről szóló Lima munkaprogramra (18/CP.20 sz. határozat),

–  tekintettel a UNFCCC feleinek 21., a franciaországi Párizsban 2015. november 30. és december 11. között megrendezett konferenciájára (COP 21),

–  a Párizsi Megállapodás 8. cikkét figyelembe véve,

–  tekintettel a UNFCCC feleinek 22., a marokkói Marrákesben 2016. november 7. és 18. között megrendezett konferenciájára (COP 22), és különösen a 2014-es, A nemek közötti egyenlőségről szóló Lima munkaprogramot kiterjesztő, a nemek közötti egyenlőségről és az éghajlatváltozásról szóló határozatára (21/CP.22 sz. határozat),

–  tekintettel a 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre, amely 2016. január 1-jén lépett életbe, és különösen az 1., 4., 5. és 13. számú fenntartható fejlesztési célokra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. június 22-i 35/20. sz., az emberi jogokról és az éghajlatváltozásról szóló állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére, 3. cikkének (2) bekezdésére és 3. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel a „Nemek közötti egyenlőség és a környezet: a döntéshozatal, a képesítések és a versenyképesség javítása az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló uniós politika területén” című, 2012. június 25-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács által 2015. október 26-án elfogadott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2016–2020-as időszakra szóló uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az ENSZ 2014. december 1. és 12. között, Limában (Peru) megrendezett, 2014. évi éghajlat-változási konferenciájáról (COP 20) szóló, 2014. november 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a „Párizsban megkötendő új nemzetközi éghajlat-változási megállapodás felé” című, 2015. október 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a nőkről és az éghajlatváltozásról szóló, 2012. április 20-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Women and Gender Constituency szervezet „Position Paper on the 2015 New Climate Agreement” (Állásfoglalások a 2015-ös új éghajlatváltozási megállapodásról) című, 2015. június 1-jei dokumentumára(4),

–  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) “Gender in environment and climate change”(A nemek közötti egyenlőség a környezet és az éghajlatváltozás keresztmetszetében) című, 2017. január 26-án kiadott jelentésére(5),

–  tekintettel az emberi jogokról és az éghajlatváltozásról szóló genfi kötelezettségvállalásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére, továbbá a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0403/2017),

A.  mivel az éghajlatváltozás globális szinten zajlik, de a globális felmelegedésért legkevésbé felelős országokra és közösségekre súlyosabb hatással van; mivel a megélhetésükhöz a természeti erőforrásoktól leginkább függő, és/vagy a természeti veszélyekre, például a szárazságokra, a földcsuszamlásokra, az áradásokra és a hurrikánokra való válaszadásra legkevésbé képes népcsoportokra nagyobb hatással van; mivel az éghajlatváltozás hatásai leginkább azokat érintik majd, akik a legkevesebb erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak, és ők fognak leginkább szenvedni;

B.  mivel az éghajlatváltozás hatásait a nők és a férfiak eltérően élik meg; mivel a nők kiszolgáltatottabbak, és számos okból – az erőforrásokhoz, az oktatáshoz, az álláslehetőségekhez és a földtulajdon-joghoz való hozzáféréstől a társadalmi és kulturális normákig, illetve eltérő interszekcionális tapasztalataikig – magasabb kockázatokkal és akadályokkal kell szembenézniük;

C.  mivel a nők társadalmi szerepük (amelynek részeként gyakran nekik kell gondoskodniuk a vízről, az élelmiszerekről és a tüzelőanyagokról családjuk számára, valamint nekik kell gondoskodniuk a többiekről) miatt különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozással szemben, és aránytalan mértékben viselik annak hatásait; mivel világszerte a nők felelősek a vízzel kapcsolatos házimunkák több mint 70%-áért és a vízkezelésért; mivel bár az éghajlatváltozás által leginkább sújtott régiókban az összes nő 70%-a a mezőgazdasági ágazatban dolgozik, mégis csak ritkán vesznek részt éghajlati projektek kidolgozásában;

D.  mivel az ENSZ becslései alapján 781 millió 15 évesnél idősebb ember analfabéta(6), és azok majdnem kétharmada nő, így a nők autonómiájának biztosítása céljából kulcsfontosságú a megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül az információhoz és a képzésekhez való hozzáférés, különösen természeti katasztrófa idején;

E.  mivel Afrikában a mezőgazdasági ágazatban az alapvető élelmiszerek több mint 90%-át nők termelik, miközben a szántóterületek csupán mintegy 1%-át birtokolják;

F.  mivel a természeti katasztrófák jelentős hatással vannak az oktatásra, az egészségre, a strukturális szegénységre és a népesség lakóhelyének kényszerű elhagyására;

G.  mivel az ENSZ becslései szerint a világszerte 1,3 milliárd szegénységben élő ember 70%-a nő; mivel a szegények gyakrabban élnek árvizek, emelkedő tengerszint és viharok által veszélyeztetett marginális területeken; mivel a természeti katasztrófák során a nők és a gyermekek 14-szer nagyobb eséllyel halnak meg, mint a férfiak;

H.  mivel az éghajlatváltozás hatásai fokozzák a nemek közötti egyenlőtlenséget a megkülönböztetés, az egészségügyi veszélyek, a megélhetés elvesztése, a lakóhely elhagyása, a migráció, a szegénység, az emberkereskedelem, az erőszak, a szexuális kizsákmányolás, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, illetve az infrastruktúrához és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében; mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítést kell alkalmazni, amely az éghajlatváltozás hatásainak elemzését a fogyasztási minták és ezeknek az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásai kritikus vizsgálatával köti össze;

I.  mivel a nők döntéshozatalban és a munkaerőpiacon való egyenlőtlen részvétele következtében összeadódnak az egyenlőtlenségek, és ez gyakran megakadályozza a nőket abban, hogy teljes mértékben hozzájáruljanak az éghajlat-politikai döntéshozatalhoz, tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve hogy részt vegyenek ezekben; mivel a nők nemcsak áldozatai, hanem a hatásenyhítési és alkalmazkodási stratégiák kialakításában a változás hatékony előmozdítói is a közösségekben, amelyeknek tagjai, illetve a döntéshozatali pozíciókban, ezért megfelelő hatáskörrel kell őket felruházni;

J.  mivel az 1995-ös Pekingi Cselekvési Platform (BPfA) egyértelműen meghatározta a nemek közötti egyenlőség, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatot, és lefektette, hogy a nők stratégiai szerepet játszanak a fenntartható és környezetvédelmi szempontból megfelelő fogyasztási és termelési minták kialakításában, és megállapította, hogy feltétlenül szükséges, hogy a nők minden szinten egyenlően vegyenek részt a környezetvédelmi döntések meghozatalában;

K.  mivel az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (UNCCD) általános intézkedéseinek 5. cikkében elismeri a nők szerepét a vidéki közösségekben az elsivatagosodás és az aszály által leginkább érintett régiókban, ösztönözve a férfiak és a nők egyenlő részvételét az elsivatagosodás és az aszály hatásai elleni küzdelemben;

L.  mivel a nemek közötti egyenlőség elérése és a nők folyamatokba való érdemi bevonása végső soron a nemek között fennálló egyenlőtlenségek strukturális alapjainak megváltoztatásától függ;

M.  mivel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek tizennyolcadik Konferenciáján (COP 18) a felek úgy döntöttek (23/CP.18. sz. határozat), hogy az Egyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv alapján létrehozott szervekben elfogadnak egy, a nemek közötti egyensúly elérésére irányuló célt, hogy fokozzák a nők részvételét, és hatékonyabb éghajlat-változási politikát ismertessenek, amely méltányosan foglalkozik a nők és a férfiak szükségleteivel, továbbá hogy a nemek sajátosságait figyelembe vevő éghajlat-politika előmozdítása során szem előtt tartsák a nemek közötti egyensúllyal kapcsolatos cél felé tett haladást;

N.  mivel a nők az EU tagállamaiban nemzeti szinten még mindig alulreprezentáltak az éghajlatváltozással kapcsolatos döntéshozó testületekben, de nem a Bizottság illetékes főigazgatóságiban, például az Éghajlatpolitikai Főigazgatóságban és az Energiapolitikai Főigazgatóságban, hiszen ezeknél a pozíciók 40%-át nők töltik be;

O.  mivel a COP 20 konferencián elfogadott, A nemek közötti egyenlőségről szóló Lima munkaprogram (18/CP.20 sz. határozat) az egyensúlyra szólítja fel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban a feleket, és előmozdítja a nemek közötti egyenlőség figyelembe vételét az éghajlat-politikák kidolgozása és végrehajtása során; mivel a feleket arra ösztönözzük, hogy támogassák a női és férfi küldöttek képzését, tudatosítva körükben a nemek közötti egyenlőséggel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket;

P.  mivel a Párizsi Megállapodás előírja, hogy a megállapodás végrehajtásának során a felek kötelesek fontolóra venni kötelezettségeiket (többek között az emberi jogokat és a nemek közötti egyenlőséget illetően) az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek kidolgozása során;

Q.  mivel a veszteségek és károk vagy az éghajlatváltozással összefüggő kényszerű migráció rendezésére irányuló kárenyhítő és alkalmazkodási intézkedések finanszírozási mechanizmusai hatékonyabbak lesznek, ha teljes mértékben bevonják a nőket, beleértve az alulról jövő kezdeményezések képviselőit is, a tervezési folyamatba, a döntéshozatalba és a végrehajtásba; mivel ha figyelembe veszik a nők tudását, köztük a helyi és az őslakosok ismereteit, az előrelépéshez vezethet a katasztrófavédelemben, fokozhatja a biológiai sokszínűséget, javíthatja a vízgazdálkodást, növelheti az élelmiszerbiztonságot, megakadályozhatja az elsivatagosodást, megvédheti az erdőket, biztosíthatja a megújuló energiatechnológiák felé való gyors átmenetet, és támogathatja a közegészségügyet;

R.  mivel a Párizsi Megállapodás részes felei elismerték, hogy az éghajlatváltozás az emberiség közös ügye; mivel az éghajlatváltozás kezelésére irányuló intézkedések során a Részes Feleknek tiszteletben kell tartaniuk, elő kell segíteniük, és figyelembe kell venniük saját kötelezettségeiket az emberi jogok, az egészséghez való jog, az őslakos népek, a helyi közösségek, a migránsok, a gyermekek, a fogyatékossággal élők, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogai, a fejlődéshez való jog, valamint a nemek közötti egyenlőség, a nők szerepének és a nemzedékek közötti méltányosság elvének megerősítése vonatkozásában;

S.  mivel az éghajlati igazságosság összekapcsolja az emberi jogokat és a fejlődést, megvédve a legkiszolgáltatottabbak jogait, és biztosítva az éghajlatváltozás káros és jótékony hatásainak méltányos elosztását;

T.  mivel a fenntartható fejlesztési célok elismerik a nemek közötti egyenlőség elérése és a valamennyi, köztük az éghajlatváltozásról szóló 13. fenntartható fejlesztési cél elérése közötti kapcsolatot, lehetőséget adva a nők gyengébb társadalmi-gazdasági helyzete kiváltó okainak kezelésére, és ezáltal erősítve az éghajlatváltozásnak való ellenálló képességüket;

U.  mivel az éghajlatváltozás következményei olyan régiókban, mint a szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia, 2030-ig több mint 100 millió embert kényszeríthetnek szélsőséges szegénységbe, konfliktusokat és a lakóhelyelhagyást okozva; mivel a UNCCD becslése szerint 2045-ig 135 millió ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására az elsivatagosodás miatt; mivel az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete a bizonyítékok kiértékelése alapján megállapította, hogy noha a leggyakrabban 200 millió emberre vonatkoznak a becslések, 2050-ig 25 millió, vagy akár 1 milliárd ember is arra kényszerülhet, hogy elhagyja lakóhelyét az éghajlati hatások miatt;

V.  mivel a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi igazságosság és a fejlődéshez való jog az éghajlati igazságosság fogalmának szerves részét képezi; mivel bár a társadalom egészének kell viselnie az éghajlatváltozás hatásait, leginkább főleg a nőket sújtja az éghajlatváltozással összefüggő kényszerű migráció;

W.  mivel az éghajlatváltozás súlyosabbá teszi a természeti katasztrófákat, ráadásul gyakoriságukat is növeli, ami vagyonvesztéshez, a jövedelemtermelő tevékenységek elvesztéséhez, a létfontosságú egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés elvesztéséhez és a nemi alapú erőszak fokozott kockázatához vezethet; mivel a fennálló egyenlőtlenségek gyakran megnehezítik a nők számára, hogy megbirkózzanak a természeti katasztrófák következményeként fellépő nehézségekkel; mivel az éghajlatváltozás tovább növelheti az ilyen egyenlőtlenségeket, és ezáltal a sebezhető pontokat és a kényszerű migrációt;

X.  mivel e hatások közül sokat még meg lehet előzni egy olyan gyors, inkluzív és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő fejlesztési menetrend révén, amely a hatások mérséklésére összpontosít, és alkalmazkodik a változó éghajlati feltételekhez;

Y.  mivel az éghajlatváltozás hatásai által előidézett kényszerű migráció az előrejelzések szerint olyan mértékben fog megnövekedni, hogy annak kezelését a jelenlegi nemzetközi keretrendszer paraméterei nem teszik lehetővé; mivel az éghajlatváltozással összefüggő kényszerű migráció kiemelkedően nagy kihívás, amely egy összetett és átfogó, az emberi jogok tiszteletén alapuló globális stratégiát tesz szükségessé;

Z.  mivel „Az emberi jogokkal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kulcsfontosságú üzenetek” című dokumentumnak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa általi 2017. évi elfogadása jelentős előrelépés, hiszen az emberi jogok teljes körű és hatékony alkalmazására gyakorolt negatív hatásokkal foglalkozik; mivel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a Párizsi Megállapodás egy horizontális, normatív kiindulási alapot nyújt a világ vezetőinek egy ilyen keretrendszer kialakításához, amely az ENSZ meglévő eszközeire épülve tud hatékonyan foglalkozni az éghajlatváltozással összefüggő kényszerű migrációval;

AA.  mivel az EU egyértelmű jogi keretrendszerrel rendelkezik, amely előírja számára a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartását és előmozdítását belső és külső politikáiban; mivel az uniós éghajlat-politika jelentős hatást fejthet ki az emberi jogok védelme, illetve a nemek közötti egyenlőséget elősegítő éghajlat-politikák világméretű előmozdítása során;

AB.  mivel a Szerződések szerinti hatáskörén belül eljárva, az EU képes hatékonyan javítani az éghajlati igazságosságot támogató jogi és szakpolitikai feltételeket, és aktívan részt venni egy olyan nemzetközi keretrendszer kialakításában, amely védelmezi az éghajlati hatások miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek jogait, megjegyzi, hogy az EU és a tagállamok elkötelezték magukat a nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesítése iránt a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó jövőbeli globális megállapodásban;

AC.  mivel a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény nem tartalmazza a „klímamenekültek” kategóriáját;

1.  elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható fejlődés elérésének és az éghajlati kihívások hatékony kezelésének elengedhetetlen feltétele; hangsúlyozza, hogy a nők nem csupán áldozatok, hanem nagy változások előmozdítói, akik teljes mértékű részvételük révén hatékony éghajlati stratégiákat és/vagy az alkalmazkodásra és a hatások mérséklésére irányuló megoldásokat képesek megfogalmazni és megvalósítani, továbbá az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet tudnak kialakítani, köszönhetően sok területre kiterjedő tapasztalatuknak és gyakorlati tudásuknak olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat, az energetikai infrastruktúrák és a fenntartható városok;

2.  megjegyzi, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele a vidéki térségekben magában foglalja a hagyományos mezőgazdaságon túlmutató munkakörök széles körét, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a vidéki térségekben élő nők a változás mozgatórugói lehetnek a fenntartható és ökológiailag megbízható mezőgazdaság felé történő előrelépésben, és fontos szerepet játszhatnak a zöld munkahelyek létrehozásában;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be olyan programokat, amelyek korszerű technológiák és know-how átadásával segíthetik a közösségeket és a fejlődő térségeket abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozáshoz, és ebbe bevonják a nőket is, akik a veszélyeztetett országokban a mezőgazdasági munkaerő akár 70%-át is kitehetik;

4.  meggyőződése, hogy kiemelten fontos a vidéki térségekben élő nők szerepvállalásának növelése a földhöz, a hitelhez, illetve az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kialakításához szükséges fenntartható gazdálkodási módszerekhez való hozzáférés tekintetében, beleértve az ökoszisztémák, a vízkészlet és a talajtermelékenység védelmét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat e szempontok megvédésére a fejlesztési politikáikban, többek között állami beruházási terveken keresztül, illetve felelős magánberuházások támogatásával, olyan keretek használata révén, mint az ENSZ Globális Megállapodásnak az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek és a UNCTAD fenntartható fejlesztési célokba való beruházásra irányuló cselekvési terve;

5.  rámutat, hogy a nők és a lányok ismerik legjobban saját körülményeiket és szükségleteiket, ezért minden velük foglalkozó kérdéssel kapcsolatban ki kell kérni a véleményüket; rámutat, hogy az EIGE szerint a nők statisztikailag magasabb arányban aggódnak az éghajlatváltozás miatt; rámutat, hogy a nők, mint újítók, vezetők, szervezők, oktatók és gondozók évszázadok óta nehéz helyzetekben is megtalálják a módját, hogy kielégítsék családjuk szükségleteit, valamint a jövőre nézve is jelentős innovációk forrásai lehetnek;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a kereskedelmi és külső fejlesztési politikája keretében általa folytatott politikák társadalmi és környezeti hatásait, ezen tevékenységek nőkre gyakorolt hatását is beleértve; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy tartson ki az általa tárgyalt kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteiben lévő társadalmi és környezetvédelmi normák kötelező erejűvé tétele mellett;

7.  rámutat, hogy a környezetvédelem mellett az egészségügy, az oktatás, és a társadalmi szerepvállalás növelése terén elfogadott fejlesztési irányvonalak is alapvető fontosságúak a fenntartható fejlődéshez és végső soron az éghajlatváltozás megoldásához; rámutat, hogy annak módja, hogy e politikákat hogyan építjük be az egyre dominánsabbá váló tendenciák (például az urbanizáció) kezelésébe, jelentős mértékben befolyásolni fogja az éghajlatváltozást;

8.  rámutat, hogy a 13. fenntartható fejlesztési cél („Sürgős fellépés az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében”) is meghatároz egy célt a nők éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekben való részvételére nézve (13b): „Az éghajlatváltozással kapcsolatos hatékony tervezés és szabályozás kapacitásait növelő mechanizmusok előmozdítása a legkevésbé fejlett országokban, beleértve a nők, a fiatalok és a helyi és marginalizált közösségek középpontba állítását”;

9.  sajnálja, hogy a Részes Feleknek az UNFCCC keretében a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos munkához való valamennyi hozzájárulása önkéntes jellegű; nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismételten fejezzék ki támogatásukat az UNFCCC részét képező, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv (GAP) támogatása, elfogadása és finanszírozása iránt, amely tervet egy átfogó, többéves munkaprogram egészít ki, amely tartalmazza a finanszírozást, a kiemelt tevékenységi területeket, az ütemtervet, a fő eredménymutatókat, a felelős szereplőket, valamint a nyomonkövetési és felülvizsgálati mechanizmusokat;

10.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mutassanak példát, és fogadjanak el konkrét célokat és határidőket az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részt vevő küldöttségek nemi egyensúlyának elérésére vonatkozóan;

11.  hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos, hogy ideiglenes, speciális intézkedéseket vezessenek be az Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) és a Kiotói Jegyzőkönyv alapján létrehozott formális és informális testületekben a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemek közötti egyenlőségre és az emberi jogokra vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, valamint az ezek alapján meghatározott nemzeti vállalásokba foglalják bele a következetes jelentéstétel kötelezettségét a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok dimenziójára nézve;

13.  felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák be a nemek közötti egyenlőséggel és az éghajlatváltozással kapcsolatos, 21/CP.22. számú határozatot, amely „felhívja a Részes feleket arra, hogy jelöljék ki, illetve támogassák saját nemzeti, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartójukat az éghajlattal kapcsolatos tárgyalási, végrehajtási és nyomonkövetési feladatok ellátása során”, és biztosítsanak támogatást a harmadik országokban és/vagy partnerországokban működő, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartó pontok számára;

14.  rámutat, hogy amellett, hogy a nők végzik el a fizetetlen háztartási és ápolási munka tetemes részét, ők hozzák a mindennapi fogyasztói döntések többségét is, ezért amennyiben pontos információkkal és lehetőségekkel látják el őket, választásaikon keresztül hatással lehetnek a fenntarthatóságra; megjegyzi, hogy kutatások igazolták például, hogy a fogyasztók a helyi élelmiszertermékek választása révén akár 5%-kal is csökkenthetik saját üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat;

15.  emlékeztet a durbani éghajlat-változási konferenciáról (COP17) szóló, 2011. november 16-i állásfoglalására(7) és az abban szereplő azon kötelezettségvállalásra, amely szerint „[az EU] törekedjen arra, hogy a nők a vonatkozó [az éghajlattal kapcsolatos finanszírozással foglalkozó] testületekben legalább 40%-ban képviseltessék magukat”;

16.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemek sajátosságait figyelembe vevő, emberi jogokon alapuló megközelítést az UNFCCC (COP 22) által megbízott, kényszerű lakóhelyelhagyással foglalkozó varsói munkacsoport munkája során, amelynek feladata integrált megközelítésekre vonatkozó ajánlások kidolgozása az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival összefüggő, kényszerű lakóhelyelhagyás megelőzése, minimalizálása és kezelése céljából, elismerve, hogy a nők és a lányok az éghajlatváltozással összefüggő kényszerű lakóhelyelhagyás által érintett legsebezhetőbb csoportok egyike, ezért különösen kiszolgáltatottak az embercsempészettel és a nemi alapú erőszakkal szemben;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozást minden szinten építse be valamennyi fejlesztési programba; továbbá szorgalmazza, hogy a vidéki és őslakos nőket nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatali folyamatokba, a tervezésbe és a végrehajtásba, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikák és fejlesztési programok kidolgozásába;

18.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítést a Bizottságnak a katasztrófákkal összefüggő kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos platform (Nansen-kezdeményezés) kapcsán végzett munkája során, valamint azon ütemtervében, amelynek témája a más országba való költözésre kényszerülő személyek védelme a katasztrófák és az éghajlatváltozás tükrében;

19.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki mutatószámokat és nemek szerinti bontásban gyűjtsék az adatokat az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikák, programok és projektek tervezése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során, olyan eszközöket alkalmazva, mint a nemek közötti összehasonlító elemzés, a nemi szempontú hatásvizsgálat, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és a Környezetvédelmi és Esélyegyenlőségi Index (EGI), többek között a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) megerősítése révén;

20.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról szóló globális megállapodáshoz azzal a céllal, hogy biztosítsák az éghajlati igazságosságot (azáltal, hogy elismerik, hogy a migráció egyik forrása az éghajlatváltozás), részvételüket az emberi jogokra alapozzák, és a nemek közötti egyenlőséget a megállapodás egészének végrehajtása során érvényesítsék, összhangban az éghajlatváltozásnak köszönhetően elvándorolt emberek szükségleteivel;

21.  emlékeztet a humanitárius csúcstalálkozón tett 4. alapvető uniós kötelezettségvállalásra, amely lefekteti, hogy a humanitárius programok tervezése során figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőségre; felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy ez a kötelezettségvállalás tükröződjön a katasztrófakészültségi ECHO-program (DIPECHO) és „A válság által sújtott országok rezilienciájára vonatkozó, a 2013 és 2020 közötti időszakra szóló cselekvési terv”, valamint a reziliencia-mutató végrehajtásában;

22.  határozottan elítéli a lakóhelyüket elhagyó és migráns nők ellen elkövetett nemi erőszakot; úgy véli, hogy külön figyelmet kell fordítani az útjuk során erőszakot elszenvedett migráns nőkre és lányokra, és gondoskodni kell arról, hogy hozzáférjenek a pszichológiai és orvosi segítséget nyújtó szolgáltatásokhoz;

23.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a megfelelő programokat célirányosan a katasztrófa sújtotta területeken hajtsák végre, fokozzák erőfeszítéseiket e régiókban a helyszíni segítségnyújtás terén, és cselekedjenek a katasztrófák okozta problémák elhárítása érdekében, különös figyelmet fordítva a katasztrófák hatásaitól leginkább szenvedő nők és gyermekek helyzetére;

24.  felszólít minden érdekelt felet arra, hogy segítsék elő a nők társadalmi szerepvállalásának és tudatosságának növelését, többek között az éghajlattal összefüggő katasztrófák előtti/alatti/utáni védekezéssel kapcsolatos ismereteik bővítésével, illetve a katasztrófákra való felkészülésbe, a korai figyelmeztető rendszerekbe és a kockázatmegelőzésbe való aktív bevonásukkal, mivel ez lényeges eleme a nők ellenálló képesség kiépítésében játszott szerepének katasztrófák esetén;

25.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nők és lányok bármilyen jellegű zaklatásának elkerülése érdekében a helyi civil társadalmi szervezetekkel együttműködve támogassák, erősítsék meg, illetve vezessenek be ellenőrzési mechanizmusokat azokban a lakóhelyüket elhagyó vagy migráns személyeket befogadó központokban, ahol nem állnak fenn a nemi alapú erőszak megelőzéséhez szükséges minimális feltételek;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a civil társadalmi és emberi jogi szervezetekkel annak érdekében, hogy biztosítsa a menekültek és a lakóhelyüket elhagyó személyek emberi jogainak tiszteletben tartását, különös tekintettel a kiszolgáltatott nőkre és lányokra;

27.  rámutat az éghajlatváltozás mérséklését, az ahhoz való alkalmazkodást, valamint a nők gazdasági szerepvállalásának növelését célzó célkitűzések egyesítésében rejlő lehetőségekre (különösen a fejlődő országok tekintetében); felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a vonatkozó projektek és mechanizmusok (például az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátás csökkentését célzó ENSZ-program, az UN-REDD) keretében hogyan lehetne a nőket fizetett munkalehetőségként olyan környezetvédelmi feladatokkal megbízni, amelyeket jelenleg önkéntesek végeznek, ideértve például az erdők újratelepítését, a megművelt földek erdősítését és a természeti erőforrások megőrzését;

28.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy a nők UNFCCC-tárgyalásokban való képviseletének további ösztönzése érdekében biztosítsanak finanszírozást a női küldöttek képzésére és részvételére; felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő és támogassa a női szervezetek és a civil társadalmi tevékenységek közötti kapcsolatépítést az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikák kidolgozása és megvalósítása kapcsán; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a nőket egyenrangú résztvevőként és kedvezményezettként kezeljék valamennyi éghajlatváltozással kapcsolatos, uniós támogatással szervezett nemzeti és helyi szintű konzultáció, program és finanszírozás során;

29.  felszólítja a Bizottságot és a nemek közötti egyenlőségért, a fejlesztésért, az energiaügyért és az éghajlat-politikáért felelős főigazgatóságokat, hogy strukturált és szisztematikus módon építsék be a nemek közötti egyenlőséget saját éghajlat-változási és energiaügyi uniós szakpolitikáikba, és ne csupán a külső dimenzióra fókuszáljanak; ezen belül nyomatékosan kéri a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságot és a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságát (DEVCO), hogy fokozzák a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésével kapcsolatos tudatosságukat és munkájukat, mivel az az éghajlati igazságosságot is érinti; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (CLIMA) forrásokat különítsen el a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartó pozíciójának betöltésére; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy dolgozzák ki az éghajlati igazságosság elvét; ismét hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozással szembeni hatékony fellépésre való képtelenségünk legnagyobb igazságtalansága az volna, hogy a káros hatások a szegény országokat és lakosságot, különösen pedig a nőket sújtanák;

30.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek jelentést a nemek közötti egyenlőséget és az emberi jogokat érintő hatásokról, továbbá az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának küldött egyetemes időszakos felülvizsgálati jelentésekben;

31.  megjegyzi, hogy nőtt a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére irányuló uniós pénzügyi kötelezettségvállalások szintje, de a munkaerő-kapacitás nem bővült az ezzel járó többletmunka arányában; hangsúlyozza, hogy az EU-nak az éghajlatváltozás kapcsán erős intézményi elkötelezettséget kell mutatnia a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése iránt, amint az a fejlesztési együttműködést szabályozó átfogó szakpolitikákban, nevezetesen a fenntartható fejlesztési célokban és az EU nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervében (GAP) szerepel;

32.  sajnálatosnak tartja, hogy a nemek közötti egyenlőség és az éghajlatváltozás nem kiemelt területek az EU nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére vonatkozó II. cselekvési tervében; megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő mutatókat nem fejlesztették ki megfelelően, illetve nem építették be azokat az eredményekről szóló jelentéstételbe, továbbá a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésével kapcsolatos belső elszámoltathatóság és finanszírozás eredményei továbbra is gyengék; megjegyzi, hogy az EU nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. cselekvési tervének 20. célkitűzése tekintetében történt a legkisebb előrelépés, amely arra vonatkozik, hogy a nők egyenlő jogokat élvezzenek az éghajlati és környezeti kérdésekkel foglalkozó döntéshozatali folyamatokban való részvétel és azok befolyásolása terén; emlékeztet arra, hogy az EU nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. cselekvési terve négy tematikus pillért határoz meg az EU külpolitikai menetrendje számára, köztük a horizontális pillért, amelynek célja a Bizottság szolgálatai és az EKSZ intézményi kultúrájának elmozdulása az uniós kötelezettségvállalások hatékonyabb teljesítése felé, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elvének teljes körű betartása mellett;

33.  elismeri, hogy a technikai útmutatás fejlesztése önmagában nem lesz elegendő, hogy változtasson az EU eredményességén a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése terén;

34.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezést egy átfogó közlemény készítésére „A nemek közötti egyenlőség és az éghajlatváltozás – ellenálló képesség kialakítása és az éghajlati igazságosság előmozdítása a hatásenyhítési és alkalmazkodási stratégiákban” címmel, hogy kifejezze erős intézményi elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése iránt, és orvosolja az intézményi koordináció jelenlegi gyengeségeit;

35.  felszólítja parlamenti bizottságait, hogy fokozzák a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, amikor saját hatáskörükön belül az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok területét egyaránt érintő témákon dolgoznak;

36.  hangsúlyozza, hogy mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, mind a kárenyhítés finanszírozásának elő kell segítenie a nemek közötti egyenlőséget; üdvözli a többoldalú finanszírozási mechanizmusok terén a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politika tekintetében elért friss előrelépést; üdvözli emellett a magánszektor arra irányuló kezdeményezéseit, hogy fokozzák a vállalati társadalmi felelősségvállalást a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő – például a nők megélhetését és oktatási lehetőségeit előmozdító – projektekre nyújtott támogatás bevezetésével; megjegyzi ugyanakkor, hogy az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) szerint a világszintű összes támogatás mindössze 0,01%-a irányul olyan projektekre, amelyek mind az éghajlatváltozással, mind a nők jogaival foglalkoznak; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy gondoskodjanak arról, hogy éghajlatváltozási programjaik megfeleljenek a legmagasabb szintű nemzetközi emberi jogi normáknak, és ne áshassák alá a nemek közötti egyenlőséget;

37.  úgy véli, hogy az UNFCCC keretében elérhető három pénzügyi mechanizmusnak – az Éghajlat-változási Alap (GCF), a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) és a Kiotói Jegyzőkönyv Alkalmazkodási Alapja (AF) – további finanszírozást kellene biztosítania a nemek közötti egyenlőség szempontjait jobban érvényesítő éghajlat-beruházási politikák számára;

38.  sürgeti különösen az Uniót, hogy az emberi jogi alapú kritériumok bevezetését szabja feltételként a fejlesztési támogatások nyújtásához, és állapítson meg új, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő éghajlatváltozás-politikai kritériumokat;

39.  felhív a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő fellépésre annak biztosítása érdekében, hogy a nők ne csak mint az éghajlati cselekvés kedvezményezettjei jelenjenek meg, hanem úgy is, mint vállalkozók a tisztaenergia-technológia területén; üdvözli a Bizottságnak „A nők és a fenntartható energia” című pályázati felhívását, amely 20 millió EUR-t bocsát rendelkezésre a fejlődő országokban a fenntarthatóenergia-ágazat női vállalkozóit támogató tevékenységek végrehajtására, és ösztönzi a Bizottságot, hogy a pályázat későbbi szakaszaiban emelje ezt az összeget;

40.  felhív az uniós tisztviselőknek – különösen a fejlesztési és éghajlat-politikával foglalkozóknak – szóló, nemek közötti egyenlőséget hangsúlyozó képzés biztosítására;

41.  kéri az éghajlatváltozás okozta kényszerű migráció komolyan vételét; kész vitát folytatni a „klímamigránsokra” vonatkozó rendelkezések kialakítása érdekében; felszólít egy szakértői fórum létrehozására a kérdés nemzetközi szintű megvitatása érdekében, továbbá szorgalmazza, hogy a klímamigráció kérdésével nemzetközi fórumon foglalkozzanak; megerősített nemzetközi együttműködést szorgalmaz az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség kialakítása érdekében;

42.  üdvözli az ENSZ nőkre vonatkozó vezérprogram-kezdeményezéseit és az éghajlatváltozás elleni globális szövetség projektjeit, illetve az olyan programokat, amelyek keresztirányú kapcsolatot alakítanak ki a nemek és az éghajlatváltozás között;

43.  üdvözli az ENSZ emberi jogi és környezetvédelmi különleges képviselőjének és az ENSZ e területtel foglalkozó Emberi Jogi Tanácsának munkáját, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat e törekvések támogatására, beleértve a pénzügyi támogatás nyújtását is;

44.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 289., 2016.8.9., 27. o.
(2) HL C 349., 2017.10.17., 67. o.
(3) HL C 258. E, 2013.9.7., 91. o.
(4) http://womengenderclimate.org/wp-content/uploads/2015/06/WGC_FINAL_1June.pdf
(5) http://eige.europa.eu/rdc/eige-publications/gender-environment-and-climate-change
(6) Egyesült Nemzetek Szervezete, The World's Women 2015 (Nők a világban 2015) https://unstats.un.org/unsd/gender/chapter3/chapter3.html
(7) HL C 153. E, 2013.5.31., 83. o.

Utolsó frissítés: 2018. november 6.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat