Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0376(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0391/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0391/2017

Viták :

PV 15/01/2018 - 12
CRE 15/01/2018 - 12
PV 12/11/2018 - 14
CRE 12/11/2018 - 14

Szavazatok :

PV 17/01/2018 - 10.5
CRE 17/01/2018 - 10.5
A szavazatok indokolása
PV 13/11/2018 - 4.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0010
P8_TA(2018)0442

Elfogadott szövegek
PDF 663kWORD 108k
2018. január 17., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Energiahatékonyság ***I
P8_TA(2018)0010A8-0391/2017

Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2016)0761 – C8-0498/2016 – 2016/0376(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az energiaszükséglet csökkentése egyike a 2015. február 25-én elfogadott, az energiaunióra vonatkozó stratégia öt dimenziójának. Az energiahatékonyság javítása kedvező hatást gyakorol a környezetre, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Unión kívülről származó energiaimporttól való függőség csökkentése révén javítja az energiabiztonságot, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, továbbá munkahelyteremtéshez és az egész gazdaságra kiterjedő gazdasági tevékenységek bővüléséhez vezet. Ez összhangban van az energiaunió keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Felei által 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodással létrehozott globális éghajlatvédelmi menetrenddel.
(1)  Az energiaszükséglet csökkentése egyike a 2015. február 25-én elfogadott, az energiaunióra vonatkozó stratégia öt dimenziójának. Az energiahatékonyságnak a teljes energiaellátási láncban történő javítása – beleértve az energiatermelést, -szállítást, -elosztást és -végfelhasználást – kedvező hatást gyakorol a környezetre, javítja a levegőminőséget és a közegészséget, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Unión kívülről származó energiaimporttól való függőség csökkentése révén javítja az energiabiztonságot, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, továbbá nagyobb versenyképességet, munkahelyteremtést és az egész gazdaságra kiterjedő gazdasági tevékenységek bővülését eredményezi, ezáltal javítva a polgárok életminőségét. Ez összhangban van az energiaunió keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (COP 21) 2015 decemberében, Párizsban elfogadott globális éghajlatvédelmi menetrenddel („Párizsi Megállapodás”), amely kimondja, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval 2°C alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, és törekedni kell a hőmérséklet-növekedés 1,5°C-ra való korlátozására.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv9 az energiaunió felé történő haladás egyik eleme, amelynek keretében az energiahatékonyság önálló energiaforrásként kezelendő. Az „első az energiahatékonyság” elvet figyelembe kell venni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok a termelési kapacitással azonos hangsúlyt kapjanak. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni. Az energiahatékonysági fejlesztéseket minden olyan esetben meg kell valósítani, amikor azok költséghatékonyabbak, mint az azoknak megfelelő kínálati oldali megoldások. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az európai társadalom – különös tekintettel a polgárokra és a vállalkozásokra – ki tudja aknázni az energiahatékonyság számos előnyét.
(2)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv9 az energiaunió felé történő haladás egyik eleme, amelynek keretében az energiahatékonyság önálló energiaforrásként kezelendő. Az „első az energiahatékonyság” elvet figyelembe kell venni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor. A Bizottságnak elsőbbséget kell biztosítania az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok számára a termelési kapacitás növelésével szemben. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni. A végső energiahatékonyságot növelő beruházásokat minden olyan esetben meg kell valósítani, amikor azok költséghatékonyabbak, mint az azoknak megfelelő kínálati oldali megoldások. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az energiaellátási lánc minden szakaszában ki lehessen aknázni az energiahatékonyság javulásának számos előnyét, növelve az európai társadalom jólétét. Az ezen előnyökben rejlő lehetőségek teljes körű kihasználása, valamint a tervezett szakpolitikai intézkedések sikeres végrehajtása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak Unió-szerte együtt kell működniük a helyi és a regionális hatóságokkal, a városokkal, a vállalkozásokkal és a polgárokkal, biztosítva, hogy az energiahatékonyságnak a technológiai, magatartásbeli és gazdasági változásokból eredő javulása fokozott gazdasági növekedéssel járjon együtt.
__________________
__________________
9 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
9 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A primer energia minden formájánál (nem megújuló és megújuló) figyelembe kell venni azt a többletenergia-ráfordítást, amely az energia előállításához, az energiatermelő létesítmények létrehozásához, üzemeltetéséhez és felszámolásához, valamint az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi veszélyek elhárításához szükséges.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)  A tagállami intézkedéseket jól megtervezett, hatékony uniós pénzügyi eszközökkel kell támogatni – például az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank révén –, amelyeknek az energiaellátási lánc minden szakaszában támogatniuk kell az energiahatékonysági beruházásokat, és egy differenciált diszkontrátákon alapuló modellt használó, átfogó költség-haszon elemzést kell alkalmazniuk. A pénzügyi támogatásnak az energiahatékonyság növelésére irányuló költséghatékony módszerekre kell fókuszálnia, amelyek az energiafogyasztás csökkenését eredményezik. Egy ambiciózus energiahatékonysági cél eléréséhez meg kell szüntetni az útjában álló akadályokat: az Eurostat például nemrégiben tisztázta, hogyan kell nyilvántartani az energiahatékonysági szerződéseket a nemzeti számlákon, megkönnyítve az energiahatékonysági intézkedésekbe való beruházásokat.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az Európai Tanács 2014 októberében célként tűzte ki, hogy 2030-ra 27 %-kal javuljon az energiahatékonyság; ezt az értéket 2020-ig ki kell igazítani, „ami az Unió szintjén valószínűleg 30 %-ra történő emelést jelent majd”. 2015 decemberében az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy értékelje a 40 %-os energiahatékonysági cél megvalósíthatóságát is ugyanazon időkeret vonatkozásában. Ezért indokolt felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani az irányelvet, hogy az igazodjon a 2030-as távlati tervhez.
(3)  Az Európai Tanács 2014 októberében támogatta azt a célkitűzést, hogy 2030-ra 27%-kal javuljon az energiahatékonyság; ezt az értéket 2020-ig ki kell igazítani, „ami az Unió szintjén valószínűleg 30%-ra történő emelést jelent majd”. 2015 decemberében az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy értékelje a 40%-os energiahatékonysági cél megvalósíthatóságát is ugyanazon időkeret vonatkozásában. Ezért indokolt felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani az irányelvet, hogy az igazodjon a 2030-as távlati tervhez.
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A 2030-as távlati tervben nem szerepelnek nemzeti szinten kötelező célkitűzések. A kötelező 30 %-os célkitűzés formájában egyértelművé kell tenni annak szükségességét, hogy az Unió 2020-ban és 2030-ban is képes legyen megvalósítani – primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett – uniós szintű energiahatékonysági célkitűzéseit. Ez az uniós szintű pontosítás nem korlátozza a tagállamokat, mivel azok továbbra is szabadon állapítják meg nemzeti hozzájárulásukat, amely alapulhat a primerenergia-fogyasztáson vagy a végsőenergia-fogyasztáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamoknak nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulásuk megállapítása során figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten primerenergia-fogyasztás tekintetében 23 %-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 17 %-os csökkenést kell elérni a 2005. évi szinthez képest. A 2030-as uniós célkitűzés megvalósítása felé tett előrehaladást indokolt rendszeresen értékelni; erről az energiaunió irányításáról szóló jogalkotási javaslat rendelkezik.
(4)  A 2030-as távlati tervben nem szerepelnek nemzeti szinten kötelező célkitűzések. Az indikatív 30%-os célkitűzés formájában egyértelművé kell tenni annak szükségességét, hogy az Unió 2020-ban és 2030-ban is képes legyen megvalósítani – primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett – uniós szintű energiahatékonysági célkitűzéseit. Ez az uniós szintű pontosítás nem korlátozza a tagállamokat, mivel azok továbbra is szabadon állapítják meg nemzeti hozzájárulásukat, amely alapulhat a primerenergia-fogyasztáson vagy a végsőenergia-fogyasztáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamoknak nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulásuk megállapítása során figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten a primerenergia-fogyasztás tekintetében 23%-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 17%-os csökkenést kell elérni a 2005. évi szinthez képest. A 2030-as uniós célkitűzés megvalósítása felé tett előrehaladást indokolt rendszeresen értékelni; erről az energiaunió irányításáról szóló jogalkotási javaslat rendelkezik.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A nemzeti energiahatékonysági célkitűzések meghatározásakor a tagállamok közötti egyenlőség elvét kell alkalmazni. Az energia alapvető áru, ezért a minimális szintű energiafogyasztás elkerülhetetlen, amely tényt megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti célkitűzések megállapításakor. Általánosságban azon országok számára, amelyek egy főre jutó energiafogyasztása az uniós átlag alatt van, nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a célkitűzéseik megállapításakor.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  Az energetikai rendszerek adott időpontbeli működési hatékonyságát befolyásolja, hogy mennyire képesek az eltérő mértékű tehetetlenséggel és üzembe helyezési idővel működő, különféle energiaforrásokból előállított energiát zökkenőmentesen és rugalmasan betáplálni a hálózatba; e hatékonyság javítása lehetővé teszi a megújuló energia – például a gázturbinákkal összekapcsolt szélenergia – jobb kihasználását, hogy elkerülhető legyen az olyan hálózatok túlterhelése, amelyeket a magas hőtehetetlenséggel rendelkező hagyományos, nagy erőművek szolgálnak ki.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
4 c preambulumbekezdés (új)
(4c)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energiafogyasztás csökkenése a nagyobb energiahatékonyságból származzon, ne pedig a makrogazdasági körülményekből.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
4 d preambulumbekezdés (új)
(4d)  A tagállamoknak alulról építkező számítás alapján valamennyi ágazat esetében külön-külön meg kell határozniuk a költséghatékony energiahatékonysági potenciált, mivel ez függ az energiaszerkezettől, a gazdaság szerkezetétől és a gazdasági fejlődés ütemétől.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A tagállamok azon kötelezettségét, hogy hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a nemzeti épületállomány felújításába történő beruházások ösztönzésére, és ezekről értesítsék a Bizottságot, ki kell venni a 2012/27/EU irányelvből és át kell emelni a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe10, amelyben jól illeszkedik a közel nulla energiaigényű épületekkel és az épületek dekarbonizációjával kapcsolatos hosszú távú tervekhez.
(5)  A tagállamok azon kötelezettségét, hogy hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a nemzeti épületállomány felújításának elősegítésére és ezekről értesítsék a Bizottságot, ki kell venni a 2012/27/EU irányelvből és át kell emelni a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe10, amelyben jól illeszkedik a közel nulla energiaigényű épületekkel és az épületek dekarbonizációjával kapcsolatos hosszú távú tervekhez.
__________________
__________________
10 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
10 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, az energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell terjeszteni a 2020 utáni időszakra. A kötelezettségvállalási időszak 2020 utáni időszakra történő kiterjesztése nagyobb stabilitást teremtene a beruházók számára, és ezáltal előmozdítaná a hosszú távú beruházásokat és az olyan hosszú távú energiahatékonysági intézkedéseket, mint az épületek felújítása.
(6)  Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, az energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell terjeszteni a 2020 utáni időszakra. A kötelezettségvállalási időszak 2020 utáni időszakra történő kiterjesztése nagyobb stabilitást teremtene a beruházók számára, és ezáltal előmozdítaná a hosszú távú beruházásokat és az olyan hosszú távú energiahatékonysági intézkedéseket, mint az épületek mélyfelújítása a közel nulla energiaigényű épületállomány kialakításának hosszú távú céljával. Az energiamegtakarítási kötelezettség kulcsfontosságú szerepet tölt be a helyi növekedésben és munkahelyteremtésben, és azt továbbra is fenn kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy az Unió további lehetőségek teremtése révén elérhesse energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseit, valamint csökkenthesse az energiafogyasztásnak a növekedéstől való függését. A magánszférával való együttműködés fontos annak felméréséhez, hogy milyen feltételek mellett lehet a magánberuházásokat bevonni az energiahatékonysági projektekbe, valamint hogy új bevételi modelleket lehessen kialakítani az energiahatékonyság területén megvalósuló innovációkhoz.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az energiahatékonysági fejlesztések pozitív hatást gyakorolnak a levegőminőségre is, mivel ha több energiahatékony épület van, csökken a fűtőanyagok, különösen a szilárd fűtőanyagok iránti kereslet. Az energiahatékonysági intézkedések ezért hozzájárulnak a bel- és kültéri levegő minőségének javításához, és segítenek költséghatékony módon megvalósítani az uniós levegőminőségi politika célkitűzéseit, különösen az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a foglaltak szerint. Az épületek energiaigényének csökkentését a levegőminőségi politika egyik elemének kell tekinteni, általában véve is és különösen azokban a tagállamokban, ahol problémát jelent a légszennyező anyagokra vonatkozó uniós kibocsátási határértékek betartása, és az energiahatékonyság segíthet e célok elérésében.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A tagállamoknak a teljes kötelezettségi időszak során az évente értékesített energia 1,5 %-ának megfelelő „új” megtakarítással egyenértékű halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérniük. E követelmény teljesítésére vagy a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti új kötelezettségi időszak során bevezetett új szakpolitikai intézkedések révén nyílna lehetőség, vagy a korábbi időszak során vagy azt megelőzően elfogadott szakpolitikai intézkedésekből származó új egyéni fellépések révén, amennyiben az energiamegtakarítást eredményező egyéni intézkedések tényleges bevezetésére az új időszakban kerül sor.
(7)  A tagállamoknak a teljes kötelezettségi időszak során legalább 1,5%-os „új” megtakarítással egyenértékű halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérniük. E követelmény teljesíthető szakpolitikai intézkedésekből eredő energiamegtakarítással, amennyiben igazolható, hogy az említett intézkedések olyan egyéni fellépésekhez vezetnek, amelyek ellenőrizhető energiamegtakarítást eredményeznek 2020 után. Az egyes időszakok megtakarításainak kumulatív módon a korábbi időszak(ok)ban elérendő megtakarítások összegére kell épülniük.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az új megtakarításnak az alapforgatókönyvhöz képest többletmegtakarításnak kell lennie, tehát meghatározásakor azokat a megtakarításokat, amelyekre mindenképpen sor került volna, nem lehet figyelembe venni. A bevezetett intézkedések hatásának kiszámítása során az energiafogyasztásban bekövetkezett, kizárólag a közvetlenül az adott energiahatékonysági intézkedéshez kapcsolódó változásként mért nettó megtakarítás vehető figyelembe. A nettó megtakarítás kiszámításához a tagállamoknak meg kell állapítaniuk egy olyan alapforgatókönyvet, amely rámutat arra, hogyan alakulna a helyzet a szóban forgó szakpolitikai beavatkozás hiányában. A szakpolitikai beavatkozást az említett alapforgatókönyvhöz képest kell értékelni. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ugyanezen időszakban más olyan szakpolitikai beavatkozásokra is sor kerülhet, amelyek hatást gyakorolhatnak az energiamegtakarításra, tehát nem minden, az értékelés tárgyát képező szakpolitikai beavatkozás bevezetése óta bekövetkezett változás tulajdonítható az adott szakpolitikai intézkedésnek. Annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljön a lényegesség követelménye, a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek tevékenységeinek ténylegesen hozzá kell járulniuk a bejelentett megtakarítás eléréséhez.
(9)  Az új energiamegtakarításnak aszabályozás nélküli forgatókönyvhöz képest többletmegtakarításnak kell lennie, tehát olyan megtakarítások nem vehetők figyelembe, amelyekre mindenképpen sor került volna. A bevezetett intézkedések hatásának kiszámítása során az energiafogyasztásban bekövetkezett, kizárólag a közvetlenül az adott energiahatékonysági intézkedéshez kapcsolódó változásként mért nettó megtakarítás vehető figyelembe. A nettó megtakarítás kiszámításához a tagállamoknak meg kell állapítaniuk egy olyan alapforgatókönyvet, amely rámutat arra, hogyan alakulna a helyzet a szóban forgó szakpolitikai beavatkozás hiányában. A szakpolitikai beavatkozást az említett alapforgatókönyvhöz képest kell értékelni. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ugyanezen időszakban más olyan szakpolitikai beavatkozásokra is sor kerülhet, amelyek hatást gyakorolhatnak az energiamegtakarításra, tehát nem minden, az értékelés tárgyát képező szakpolitikai beavatkozás bevezetése óta bekövetkezett változás tulajdonítható az adott szakpolitikai intézkedésnek. Annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljön a lényegesség követelménye, a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek tevékenységeinek ténylegesen hozzá kell járulniuk a bejelentett megtakarítás eléréséhez.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  A villamos energia szállítása és elosztása során az energiamegtakarítási potenciál növelése érdekében a megtakarítások kiszámításakor fontos figyelembe venni az energiaellátási lánc valamennyi szakaszát.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az uniós jogszabályok végrehajtásából származó energiamegtakarítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha az érintett intézkedés túlmutat a szóban forgó uniós jogszabályokban előírt minimumon azáltal, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg nemzeti szinten, vagy az intézkedés hatékonyságának fokozása révén. Felismerve, hogy az épületfelújítás az energiamegtakarítás fokozásának egyik alapvető és hosszú távú eleme, egyértelművé kell tenni, hogy minden, a meglévő épületek felújítását előmozdító intézkedésből származó energiamegtakarítás bejelenthető, amennyiben az többletmegtakarítást képvisel azokhoz képest, amelyek a szakpolitikai intézkedés hiányában is megvalósultak volna, valamint ha a tagállam bizonyítja, hogy a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott fél ténylegesen hozzájárult a szóban forgó intézkedésből származó, bejelentett megtakarítás eléréséhez.
(10)  Az uniós jogszabályok végrehajtásából származó energiamegtakarítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha az érintett intézkedés túlmutat a szóban forgó uniós jogszabályokban előírt minimumon azáltal, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg nemzeti szinten, vagy az intézkedés hatékonyságának fokozása révén. Az épületekben jelentős potenciál rejlik az energiahatékonyság további növelése szempontjából, és az épületfelújítás az energiamegtakarítás fokozásának egyik alapvető és hosszú távú, méretgazdaságossági előnyökkel rendelkező eleme. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy minden, a meglévő épületek felújítását előmozdító intézkedésből származó energiamegtakarítás figyelembe vehető, amennyiben többletmegtakarítást képvisel azokhoz a fejlesztésekhez képest, amelyek a szakpolitikai intézkedés hiányában is megvalósultak volna, valamint ha a tagállam bizonyítja, hogy a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott fél ténylegesen hozzájárult a szóban forgó intézkedésből származó, bejelentett megtakarítás eléréséhez.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  A hatékony vízgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárulhat az energiamegtakarításhoz. A vízügyi és a szennyvíztisztító ágazat villamosenergia-felhasználása az Unió villamosenergia-felhasználásának 3,5%-át teszi ki1a. Ezenkívül a víz iránti kereslet 2040-ig várhatóan 25%-kal növekedni fog, főként a városi területeken. Ugyanakkor a vízszivárgás az Unióban a teljes vízfogyasztás 24%-át teszi ki, ami energia- és vízveszteséghez vezet. Ezért a hatékonyabb vízgazdálkodásra és a vízfogyasztás csökkentésére irányuló valamennyi intézkedés jelentős mértékben hozzájárulhat az Unió energiahatékonysági célkitűzéséhez 1b.
__________________
1a World Energy Outlook 2016, Nemzetközi Energia Ügynökség, 2016
1b World Energy Outlook 2016, Nemzetközi Energia Ügynökség, 2016
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  E felülvizsgálat az energiahatékonyság infrastrukturális prioritásként való kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket foglal magában, elismerve, hogy az megfelel az infrastruktúra Nemzetközi Valutaalap és más gazdasági intézmények által használt fogalommeghatározásának, és azt döntő fontosságú elemmé és kiemelt megfontolássá teszi az Unió energetikai infrastruktúrájával kapcsolatos jövőbeli beruházási döntésekben1a.
__________________
1a Az energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU) végrehajtásáról szóló, 2016. június 2-i európai parlamenti jelentésből (2015/2232(INI)) átemelt szöveg.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
10 c preambulumbekezdés (új)
(10c)  Az energiaágazat az Unió legnagyobb vízfogyasztója, fogyasztása az Unió vízfogyasztásának 44%-át teszi ki1a. A hatékony vízgazdálkodásra irányuló intelligens technológiák és folyamatok alkalmazása jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, miközben növeli a vállalkozások versenyképességét is.
__________________
1a Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Mezőgazdaság és fenntartható vízgazdálkodás az EU-ban, 2017. április 28.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
10 d preambulumbekezdés (új)
(10d)  A vízügyi és a szennyvíztisztító ágazat a megújuló energia termeléséhez és a fosszilisenergia-felhasználás csökkentéséhez is hozzájárulhat. A szennyvíztisztítás során keletkező iszapból nyert energia például lehetővé teszi, hogy helyben energiát termeljenek.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az épületek energiahatékonyságának javítását oly módon kell végrehajtani, hogy az elsősorban az energiaszegénység által érintett fogyasztók javát szolgálja. A tagállamok már most is előírhatják a kötelezett feleknek, hogy energiatakarékossági intézkedéseik az energiaszegénységhez kapcsolódó szociális célokat is tartalmazzanak, és ezt a lehetőséget most ki kell terjeszteni az alternatív intézkedésekre, valamint kötelezővé válik, miközben teljes rugalmasságot biztosít a tagállamoknak az ilyen intézkedések mérete, alkalmazási köre és tartalma tekintetében. A Szerződés 9. cikkével összhangban az Unió energiahatékonysági politikájának inkluzívnak kell lennie, és ezért az energiaszegénység által érintett fogyasztók számára is hozzáférést kell biztosítania az energiahatékonysági intézkedésekhez.
(12)  Az épületek energiahatékonyságának javítását oly módon kell végrehajtani, hogy az valamennyi fogyasztó, különösen az alacsony jövedelmű, többek között az energiaszegénység által érintett háztartások javát szolgálja. Minden tagállam saját nemzeti sajátosságait figyelembe véve határozhatja meg az energiaszegénység fogalmát és azt, hogy mi minősül alacsony jövedelmű háztartásnak. A tagállamok már most is előírhatják a kötelezett feleknek, hogy energiatakarékossági intézkedéseik az energiaszegénységhez kapcsolódó szociális célokat is tartalmazzanak. Ezt a lehetőséget most ki kell terjeszteni az alternatív intézkedésekre és kötelezővé kell tenni, ugyanakkor a tagállamoknak teljes rugalmasságot kell biztosítani az ilyen intézkedések mérete, alkalmazási köre és tartalma tekintetében. A Szerződés 9. cikkével összhangban az Unió energiahatékonysági politikájának inkluzívnak kell lennie, és ezért az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű fogyasztók számára is hozzáférést kell biztosítania az energiahatékonysági intézkedésekhez.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  A nappali és éjszakai villamosenergia-szükségletre való reagálás az energiahatékonyság javításának fontos eszköze, mivel jelentősen növeli az energiamegtakarítási lehetőségeket a fogyasztók számára azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy az energiafogyasztás – az energiaszükséglet felmerülésekor, többek között csúcsidőben történő – optimalizálásának lehetőségéről kapott információk alapján hozhassanak döntést, aminek révén jobb lehet az energiaszállítási hálózatok és az energiatermelési erőforrások kihasználása.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)  Az alacsony energiaszámlák eléréséhez a fogyasztókat támogatni kell energiafelhasználásuk csökkentésében az épületek energiaigényének csökkentése, a háztartási készülékek hatékonyságának javítása, valamint a tömegközlekedéssel és kerékpározással összekapcsolt, alacsony energiaigényű közlekedési módok biztosítása révén. Az épületek külső térelhatárolóinak korszerűsítése, valamint az energiaigény és -felhasználás csökkentése alapvető fontosságú a népesség alacsony jövedelmű csoportjai egészségi állapotának javítása érdekében.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
12 c preambulumbekezdés (új)
(12c)  Létfontosságú felhívni a figyelmet és pontos információkat biztosítani valamennyi uniós polgár számára a fokozott energiahatékonyság előnyeiről és lehetséges megvalósításáról. A fokozott energiahatékonyság döntő jelentőségű az Unió geopolitikai helyzete és biztonsága szempontjából is, mivel csökkenti az Uniónak a tüzelőanyagok harmadik országokból történő behozatalától való függőségét.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
12 d preambulumbekezdés (új)
(12d)  Az Unióban mintegy 50 millió háztartást érint az energiaszegénység. Az energiahatékonysági intézkedéseknek ezért központi szerepet kell betölteniük minden, az energiaszegénység és a fogyasztói kiszolgáltatottság felszámolására irányuló költséghatékony stratégiában, és ezek kiegészítik a tagállami szintű szociális politikákat. Annak biztosítása érdekében, hogy az energiahatékonysági intézkedések fenntarthatóan csökkentsék a bérlők energiaszegénységét, figyelembe kell venni ezen intézkedések költséghatékonyságát, valamint a tulajdonosok és bérlők számára való megfizethetőségét, és tagállami szinten garantálni kell ezen intézkedések megfelelő pénzügyi támogatását. Az Unió épületállományának a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban hosszú távon közel nulla energiaigényűvé kell válnia. Az épületfelújítások aránya jelenleg nem elégséges, és az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű polgárok által lakott épületeket a legnehezebb elérni. Ezért különösen fontosak e rendeletben az energiamegtakarítási kötelezettségekre és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerekre vonatkozó intézkedések, valamint az alternatív szakpolitikai intézkedések.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
12 e preambulumbekezdés (új)
(12e)  A fogyasztók számára teljes mértékben átláthatóvá kell tenni a végrehajtott energiahatékonysági intézkedések költségeit és hasznát, beleértve a megtérülési időket is.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az épületeken vagy az épületekben megújulóenergia-technológiák útján termelt energia csökkenti a felhasznált fosszilis energia mennyiségét. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az épületekben az Unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges, fontos intézkedések, különös tekintettel a 2030-ra kitűzött, ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokra, valamint az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (COP 21) 2015 decemberében, Párizsban tett globális kötelezettségvállalásra. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a rájuk vonatkozó energiamegtakarítási követelmények teljesítése során figyelembe vegyék az épületeken vagy az épületekben saját használatra termelt megújuló energiának egy bizonyos mennyiségét. E célból indokolt engedélyezni a tagállamok számára a 2010/31/EU irányelv szerinti számítási módszerek alkalmazását.
(13)  Az épületeken vagy az épületekben megújulóenergia-technológiák útján termelt energia csökkenti a felhasznált fosszilis energia mennyiségét. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az építőipari ágazatban az Unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges, fontos intézkedések, különös tekintettel a 2030-ra kitűzött, ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokra, valamint a Párizsi Megállapodásban tett globális kötelezettségvállalásra.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A tagállami vállalatok és iparágak energiamérlege a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazásával javítható, az ipari hulladék mint másodlagos nyersanyag megfelelő felhasználása révén, feltéve, hogy ezek energetikai potenciálja magasabb az alternatív elsődleges nyersanyagok potenciáljánál.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)  Az új üzleti modellek és technológiák hasznosítása révén a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy előmozdítsák az energiahatékonysági intézkedéseket és megkönnyítsék azok elterjedését, többek között a nagy- és kisfogyasztóknak nyújtandó innovatív energiaszolgáltatások révén.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
13 c preambulumbekezdés (új)
(13c)  A tagállamoknak nagyfokú rugalmasságot kell tanúsítaniuk az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti prioritásaik meghatározására irányuló alternatív intézkedések kialakítása és végrehajtása során, mind az energiahatékony termékeket, mind pedig az energiahatékony technológiai gyártási folyamatokat illetően. Támogatni kell az olyan intézkedéseket, amelyek a természeti erőforrások hatékony felhasználásához vagy a körforgásos gazdaság bevezetésének szükségességéhez kapcsolódó célokra összpontosítanak.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az Új irányvonal az energiafogyasztók számára című bizottsági közleményben meghatározott intézkedések részeként az energiaunió és a hőtechnikai stratégia összefüggésében meg kell erősíteni a fogyasztók ahhoz fűződő jogát, hogy energiafogyasztásukról kellő időben egyértelmű információkat kapjanak. Ezért a 2012/27/EU irányelv 9–11. cikkét és VII. mellékletét úgy kell módosítani, hogy azok rendelkezzenek az energiafogyasztásra vonatkozó gyakori és kibővített visszajelzésről. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a központi rendszerből biztosított fűtés, hűtés és meleg víz tekintetében a számlázásra és a számlainformációkra vonatkozó jog azokat a fogyasztókat is megilleti, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban az energiaszolgáltatóval. Ezért e rendelkezések alkalmazásában a „végfelhasználó” kifejezés kiterjed mind a saját használatra fűtést, hűtést vagy melegvizet vásárló végső felhasználókra, mind pedig az olyan többlakásos és több célra használt épületek önálló rendeltetési egységeinek lakóira, amelyekben az ilyen egységek energiaszükségletét központi rendszerből biztosítják. Az „almérés” kifejezés az ilyen épületek egyes egységeiben történő fogyasztásmérést jelenti. 2020. január 1-jéig az újonnan telepített hőfogyasztásmérőknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük a fogyasztási információk költséghatékony és gyakori rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében. Az új 9a. cikk csak a központi rendszerből biztosított fűtésre, hűtésre és melegvízre alkalmazandó.
(14)  Az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményben meghatározott intézkedések részeként az energiaunió és a hőtechnikai stratégia összefüggésében meg kell erősíteni a fogyasztók ahhoz fűződő minimumjogát, hogy energiafogyasztásukról kellő időben pontos, megbízható és egyértelmű információkat kapjanak. Míg az egyedi mérést továbbra is elő kell írni, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékonység szempontjából arányban áll a lehetséges energiamegtakarítással, a 2012/27/EU irányelv 9–11. cikkét és VII. mellékletét úgy kell módosítani, hogy azok rendelkezzenek az energiafogyasztásra vonatkozó gyakori és kibővített visszajelzésről, figyelembe véve a mérőkészülékek rendelkezésre állását és kapacitását, az energiafelhasználás optimalizálásának céljával. A tagállamoknak ezenkívül figyelembe kell venniük azt is, hogy az energiafogyasztás mérésére szolgáló új technológiák sikeres bevezetéséhez nagyobb mértékű beruházásra van szükség az oktatásba és a készségfejlesztésbe, mind a felhasználók, mind pedig az energiaszolgáltatók oldalán. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a központi rendszerből biztosított fűtés, hűtés és meleg víz tekintetében a számlázással és a számla-, illetve fogyasztási információkkal kapcsolatos jogok azokat a fogyasztókat is megilletik, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban egy energiaszolgáltatóval. Ezért e rendelkezések alkalmazásában a „végső igénybevevő” kifejezés a saját végfelhasználás céljára fűtést, hűtést vagy meleg vizet vásárló végső felhasználók mellett kiterjed az olyan többlakásos vagy több célra használt épületek önálló rendeltetési egységeinek lakóira is, amelyekben az ilyen egységek energiaszükségletét központi rendszerből biztosítják és ahol a lakóknak nincs közvetlen vagy egyéni szerződésük az energiaszolgáltatóval. Az „almérés” kifejezés az ilyen épületek egyes egységeiben történő fogyasztásmérést jelenti. 2020. január 1-jéig az újonnan telepített hőfogyasztásmérőknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük a fogyasztási információk költséghatékony és gyakori rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében. Az új 9a. cikk csak a központi rendszerből biztosított fűtésre, hűtésre és meleg vízre alkalmazandó.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A számlainformációk és az éves kimutatások a fogyasztók tájékoztatásának fontos eszközei. A fogyasztásra és a költségekre vonatkozó adatok olyan egyéb információkat is tartalmazhatnak, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy összehasonlíthassák aktuális szerződési feltételeiket más ajánlatokkal, valamint hogy panaszt tehessenek, illetve vitarendezéshez folyamodhassanak. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a számlázással kapcsolatos viták a fogyasztói panaszok nagyon gyakori forrásai, ami hozzájárul a fogyasztók tartósan alacsony elégedettségi szintjéhez és az energiaágazatban való mérsékelt részvételéhez, a számlákat egyszerűbbé, egyértelműbbé és érthetőbbé kell tenni, valamint biztosítani kell, hogy a különálló eszközök, úgymint a számlainformációk, a tájékoztató eszközök és az éves kimutatások tartalmazzanak minden ahhoz szükséges információt, hogy a fogyasztók szabályozhassák energiafogyasztásukat, összehasonlíthassák az ajánlatokat és szolgáltatót válthassanak.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)  Ezen irányelv hatálya alatt a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a 2003/361/EK bizottsági ajánlás1a. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban olyan vállalkozásokat jelentenek, amelyek 250-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak és éves árbevételük nem haladja meg az 50 millió eurót és/vagy éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót.
_______________
1a. A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
(15b)  Az energiahatékonyság javulása az energiatermelési és -átalakítási folyamatok következő fázisainak közvetlen eredménye: a primer energia hatékony átalakítása végső energiává, ezen energia hatékony szállítása a fogyasztókhoz villamos energia, hőenergia vagy üzemanyagok formájában, valamint az energia végfelhasználók általi takarékos felhasználása; a fogyasztói piacon megjelenő megtakarítási hatás nem tekinthető az ilyen hatékonyság kizárólagos célkitűzésének, mivel adódhat az energiaárak kedvezőtlen alakulásából is.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Tekintettel a villamosenergia-termelési ágazatban megfigyelhető műszaki haladásra és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányára, a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében alkalmazott alapértelmezett együtthatót felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze a villamos energiára alkalmazandó primerenergia-együttható tekintetében bekövetkezett változásokat. A villamos energia vonatkozásában a primerenergia-együttható kiszámítása éves átlagértékeken alapul. A fizikai energiatartalom-módszert a nukleáris alapú villamosenergia- és hőtermelés esetében használják, a technikai átalakítási hatásfokok módszerét pedig a fosszilis tüzelőanyagból vagy biomasszából történő villamosenergia- és hőtermelés esetében. Az éghetetlen megújuló energiaforrások esetében alkalmazott módszer alapja a teljes primer energián alapuló megközelítésből nyert közvetlen egyenérték. A kapcsolt energiatermelésből (CHP) származó villamos energia primerenergia-arányának kiszámítása a 2012/27/EU irányelv II. mellékletében meghatározott módszer alapján történik. Ennek során nem marginális, hanem átlagos piaci pozíció kerül figyelembevételre. A feltételezett átalakítási hatásfokok a következők: az éghetetlen megújuló energiaforrások esetében 100 %, a geotermikus erőművek esetében 10 %, az atomerőművek esetében pedig 33 %. A kapcsolt energiatermelés teljes hatékonyságának kiszámítása a legfrissebb Eurostat-adatok alapján történik. A rendszerhatárok tekintetében a primerenergia-együttható valamennyi energiaforrás esetében 1. A számítások alapja a PRIMES modell referencia-forgatókönyvének legújabb változata. A primerenergia-együttható értéke a 2020. évre vonatkozó előrejelzésen alapul. Az elemzés az EU tagállamaira és Norvégiára terjed ki. Norvégia esetében az adatkészlet az ENTSO-E adatokon alapul.
(16)  Kizárólag a jelen irányelv céljaira korlátozva és tekintettel a villamosenergia-termelési ágazatban megfigyelhető műszaki haladásra és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányára, a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében használt alapértelmezett együtthatót alaposan elemezni kell és adott esetben felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy igazodjon a villamos energiára alkalmazandó primerenergia-tényező változásaihoz, amely tényező összehasonlítható és átlátható módszertan alapján tükrözi az adott tagállam energiaszerkezetét.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  Figyelemmel arra, hogy az Európai Tanács energiahatékonysági tervről szóló 2011. június 10-i következtetései hangsúlyozták, hogy az Unióban a primer energia 40%-át épületekben használják fel – ez a végső energiafogyasztás 50%-át teszi ki –, továbbá annak érdekében, hogy bővülhessen a gazdaság és a foglalkoztatottság a különleges képesítést igénylő ágazatokban, vagyis az építőiparban és építőanyag-gyártásban, az olyan szakmai tevékenységekben, mint az építészet és a várostervezés, valamint a fűtés- és hűtéstechnikai szaktanácsadás, a tagállamoknak hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk e területek számára a 2020 utáni időszakra.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)  A primerenergia-tényezőt eszközként kell felhasználni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának és az ezektől való függésnek a csökkentésére, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiaforrások használatának további kiterjesztésére. E tekintetben a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében alkalmazott alapértelmezett együtthatót ki kell igazítani, amikor technológiai, gazdasági vagy szociális fejlemények alacsonyabb alapértelmezett együtthatót tesznek szükségessé. A Bizottságnak elemeznie kell és szükség esetén jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie arra vonatkozóan, hogy 2024-ig módosítsák a primerenergia-tényező alapértelmezett értékét.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Annak biztosítása érdekében, hogy mód legyen az irányelv mellékleteinek és a 14. cikk (10) bekezdésében említett egységes hatásfok-referenciaértékeknek aktualizálására, a Bizottság felhatalmazását meg kell hosszabbítani.
törölve
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a 2012/27/EU irányelv eredményességének értékelésére, be kell vezetni azt a követelményt, amelynek értelmében az irányelv általános felülvizsgálatát 2024. február 28-ig el kell végezni, és erről jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(18)  Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a 2012/27/EU irányelv eredményességének értékelésére, be kell vezetni azt a követelményt, amelynek értelmében az említett irányelv általános felülvizsgálatát 2024. február 28-ig el kell végezni, és erről jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a dátum az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) 2023-as globális értékelése utáni időszakra esik, így lehetővé teszi az említett folyamat szükséges kiigazítását, figyelembe véve a gazdaság és az innováció területének fejleményeit is.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az egy főre jutó GDP alacsonyabb az uniós átlagnál, lehetőséget kell biztosítani a primerenergia-fogyasztás növelésére azzal a feltétellel, hogy ennek végső energiává való átalakítása, további szállítása és elosztása, valamint a fogyasztói piacon elért hasznos megtakarítás az energiahatékonyság jelentős növekedéséhez járul hozzá a felszabadított primer energia áramlását biztosító technológiai folyamat valamennyi fázisában.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  Annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelően kezelni saját éghajlatuk, kultúrájuk és társadalmuk sajátosságait, a helyi és regionális hatóságok számára vezető szerepet kell biztosítani az irányelvben meghatározott intézkedések kialakítása és megtervezése, végrehajtása, valamint értékelése tekintetében.
Módosítás 110/rev és 100
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
2012/27/EU irányelv
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez az irányelv egy intézkedésekből álló közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unió egészében történő előmozdítására annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig elérendő 20 %-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzése és 2030-ig elérendő 30 %-os kötelező kiemelt energiahatékonysági célkitűzése teljesüljön, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy az említett időpontokat követően további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén. Ez az irányelv szabályokat állapít meg az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére, valamint 2020-ig, illetve 2030-ig teljesítendő indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzések és hozzájárulások megállapítását írja elő.
(1)  Ez az irányelv egy intézkedésekből álló közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unióban történő előmozdítására, az „első az energiahatékonyság” elvet a teljes energiaellátási láncban alkalmazva – beleértve az energiatermelést, -szállítást, -elosztást és -végfelhasználást – annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig elérendő 20%-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzése és 2030-ig elérendő legalább 35%-os kötelező kiemelt energiahatékonysági célkitűzése teljesüljön, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy 2030 után további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén az Unió 2050-re szóló hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodással összhangban. Ez az irányelv szabályokat állapít meg az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére, valamint 2020-ig teljesítendő indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzések, illetve 2030-ig teljesítendő nemzeti energiahatékonysági célkitűzések megállapítását írja elő.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
2012/27/EU irányelv
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Ez az irányelv hozzájárul az „első az energiahatékonyság” elv végrehajtásához és biztosítja, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali válaszintézkedések egyenlő feltételek mellett versenghetnek a termelési kapacitással. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
2012/27/EU irányelv
1 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának mobilizálása céljából a Bizottságnak párbeszédet kell kezdenie az állami és a magán pénzügyi intézményekkel egyaránt, hogy feltérképezze a lehetséges szakpolitikai mechanizmusokat. Tekintettel arra, hogy az energiahatékonyság javítása tekintetében az építőiparban hatalmas lehetőségek rejlenek, külön figyelmet kell fordítani az ebben az ágazatban eszközölt beruházásokra, elsődlegesen az az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelmű háztartásokban élők lakóépületeire összpontosítva. A Bizottságnak emellett meg kell vizsgálnia a kis projektek nagyobbak keretében való összefogásának lehetőségeit annak érdekében, hogy az energiahatékonysági projektekbe történő beruházások a befektetők számára pénzügyileg vonzóbbak és megvalósíthatóak legyenek. A Bizottságnak 2019. január 1-jéig iránymutatást kell nyújtania a tagállamok számára a magánbefektetések mozgósításáról.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2012/27/EU irányelv
3 cikk – 1, 2, 3 bekezdések
3. cikk
3. cikk
Energiahatékonysági célkitűzések
Energiahatékonysági célkitűzések
(1)  Minden tagállam megállapít egy 2020-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamok a 24. cikk (1) bekezdésével és a XIV. melléklet 1. részével összhangban bejelentik a Bizottságnak az említett célkitűzéseket. Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozniuk, valamint meg kell magyarázniuk, hogyan, mely adatok felhasználásával számították ki ezt az értéket.
(1)  Minden tagállam megállapít egy 2020-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamok a 24. cikk (1) bekezdésével és a XIV. melléklet 1. részével összhangban bejelentik a Bizottságnak az említett célkitűzéseket. Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozniuk, valamint meg kell magyarázniuk, hogyan, mely adatok felhasználásával számították ki ezt az értéket.
E célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:
E célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:
a)  az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát;
a)  az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 483 Mtoe primer energiát vagy az 1 086 Mtoe végső energiát;
b)  az ezen irányelvben előírt intézkedéseket;
b)  az ezen irányelvben előírt intézkedéseket;
c)  a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; és
c)  a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; és
d)  az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák.
d)  az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák.
Az említett célkitűzések meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik a primerenergia-fogyasztást befolyásoló olyan nemzeti tényezőket is, mint:
Az említett célkitűzések meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik a primerenergia-fogyasztást befolyásoló olyan nemzeti tényezőket is, mint:
a)  a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;
a)  a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;
b)  a GDP alakulása és változásának előrejelzése;
b)  a GDP alakulása és változásának előrejelzése;
c)  az energiaimport és az energiaexport változásai;
c)  az energiaimport és az energiaexport változásai;
d)  fejlemények az egyes megújulóenergia-források, a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; és
d)  fejlemények az egyes megújulóenergia-források, a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; és
e)  a korai intézkedés.
e)  a korai intézkedés.
(2)  A Bizottság 2014. június 30-ig értékeli az elért haladást, és felméri, hogy az Unió várhatóan eléri-e azt, hogy energiafogyasztása ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát 2020-ban.
(2)  A Bizottság 2014. június 30-ig értékeli az elért haladást, és felméri, hogy az Unió várhatóan eléri-e azt, hogy energiafogyasztása ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és/vagy az 1 086 Mtoe végső energiát 2020-ban.
(3)  A (2) bekezdésben említett felülvizsgálat elkészítésekor a Bizottság:
(3)  A (2) bekezdésben említett felülvizsgálat elkészítésekor a Bizottság:
a)  összeadja a tagállamok által bejelentett indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket;
a)  összeadja a tagállamok által bejelentett indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket;
b)  értékeli, hogy az említett célkitűzések összege megbízható jelzésnek minősíthető-e arra vonatkozóan, hogy az Unió egésze megfelelő ütemben halad-e, figyelembe véve a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített első éves jelentés értékelését, és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészített nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek értékelését;
b)  értékeli, hogy az említett célkitűzések összege megbízható jelzésnek minősíthető-e arra vonatkozóan, hogy az Unió egésze megfelelő ütemben halad-e, figyelembe véve a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített első éves jelentés értékelését és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészített nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek értékelését;
c)  figyelembe veszi a következő forrásokból származó kiegészítő elemzéseket:
c)  figyelembe veszi a következő forrásokból származó kiegészítő elemzéseket:
i.  uniós szinten az abszolút energiafogyasztásnak a gazdasági tevékenység függvényében történő alakulása, ezen belül az energiaellátás hatékonysága terén elért eredmények azon tagállamokban, amelyek nemzeti indikatív célkitűzéseiket a végsőenergia-fogyasztásra vagy a végsőenergia-megtakarításra alapozták, ideértve ezen tagállamoknak az ezen irányelv III. fejezetében foglaltaknak való megfelelésének köszönhetően elért eredményeit;
i.  uniós szinten az energiafogyasztás, illetve a gazdasági tevékenység függvényében történő energiafogyasztás alakulásának értékelése, beleértve az energiaellátás hatékonysága terén elért eredményeket azon tagállamokban, amelyek nemzeti indikatív célkitűzéseiket a végsőenergia-fogyasztásra vagy a végsőenergia-megtakarításra alapozták, ideértve e tagállamoknak az ezen irányelv III. fejezetében foglaltaknak való megfelelésének köszönhetően elért eredményeit;
ii.  az uniós szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendekkel kapcsolatos modellszámítások eredményei;
ii.  az uniós szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendekkel kapcsolatos modellszámítások eredményei.
d)  összehasonlítja az a)–c) pont szerinti eredményeket az energiafogyasztás azon mennyiségével, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy az energiafogyasztás 2020-ban ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát.
d)  összehasonlítja az a)–c) pont szerinti eredményeket az energiafogyasztás azon mennyiségével, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy az energiafogyasztás 2020-ban ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és/vagy az 1 086 Mtoe végső energiát.
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
2012/27/EU irányelv
3 cikk – 4 bekezdés
(4)  [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [4.] és [6.] cikkének megfelelően valamennyi tagállam megállapítja nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulását az Uniónak az 1. cikk (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő célkitűzése felé. A szóban forgó hozzájárulások megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3.] és [7]–[11.] cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik keretében értesítik a Bizottságot az említett hozzájárulásokról.
(4)  [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [4.] és [6.] cikkének megfelelően valamennyi tagállam megállapítja nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzését az Uniónak az 1. cikk (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő célkitűzéséhez viszonyítva. A szóban forgó hozzájárulások megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3.] és [7]–[11.] cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik keretében értesítik a Bizottságot az említett hozzájárulásokról.
Módosítás 54, 105 és 107
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2012/27/EU irányelv
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Energiamegtakarítási kötelezettség
Energiamegtakarítási kötelezettség
(1)  A tagállamok legalább az alábbiakkal egyenértékű halmozott végfelhasználói energiamegtakarítást érnek el:
(1)  A tagállamok legalább az alábbiakkal egyenértékű halmozott végfelhasználói energiamegtakarítást érnek el:
a)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;
a)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5%-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;
b)  2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;
b)  2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen legalább 1,5%-ának megfelelő új megtakarítás a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;
A tagállamoknak a 2030 utáni tízéves időszakokban továbbra is el kell érniük az évenkénti 1,5 %-os új megtakarítást, kivéve ha a Bizottság által 2027-ig, majd azt követően tízévente végzett felülvizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy ez nem szükséges az Unió 2050-re szóló, hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.
A tagállamoknak a 2030 utáni tízéves időszakokban továbbra is el kell érniük az évenkénti 1,5%-os új megtakarítást, kivéve ha a Bizottság által 2027-ig, majd azt követően tízévente végzett felülvizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy ez nem szükséges az Unió 2050-re szóló, hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.
Minden egyes időszak megtakarításainak kumulatív módon a korábbi időszak(ok)ban elérendő megtakarítások összegére kell épülniük. Abban az esetben, ha a korábbi szakpolitikai intézkedések, programok és/vagy egyéni fellépések már nem biztosítanak megtakarításokat, e megtakarítások kiesését bele kell számítani az egyes időszakok végéig elérendő megtakarítás teljes összegébe, és a kiesett mennyiséget új megtakarításokkal kell helyettesíteni.
A b) pont alkalmazásában, valamint a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok kizárólag az olyan energiamegtakarítást számíthatják be, amelyek 2020. december 31-ét követően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, vagy amelyek a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban bevezetett szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és megtakarításhoz vezetnek.
A b) pontban említett időszakra előírt megtakarítások kumulatívak és az a) pontban említett időszakra vonatkozóan előírt megtakarításokat kiegészítik. Ennek érdekében és a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok beszámíthatják az olyan energiamegtakarításokat, amelyek 2020. december 31-ét követően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, vagy korábbi szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan új egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és megtakarításhoz vezetnek. A tagállamok beszámíthatják a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megvalósult egyéni fellépésekből származó megtakarításokat is, amennyiben azokból 2020-at követően is ellenőrizhető energiamegtakarítás származik.
E számításokból részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen.
Kizárólag az a) pontban említett időszak alkalmazásában e számításokból részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen. A közlekedésben felhasznált energia értékesítését teljes mértékben szerepeltetni kell a b) pontban említett időszakra vonatkozó és az azutáni számításokban.
A tagállamok döntik el, hogy az új megtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan osztják el az a) és b) pontban említett időszakokon belül, feltéve hogy az egyes időszakok végéig sikerült elérni az előírt teljes halmozott megtakarítást.
A tagállamok döntik el, hogy az új megtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan osztják el az a) és b) pontban említett időszakokon belül, feltéve hogy az egyes időszakok végéig sikerült elérni az előírt teljes halmozott megtakarítást.
(2)  A (3) bekezdésre is figyelemmel minden egyes tagállam:
(2)  A (3) bekezdésre is figyelemmel minden egyes tagállam:
a)  elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában előírt számítást 2014-ben és 2015-ben az 1 %-os értéket alkalmazva; 2016-ban és 2017-ben az 1,25 %-os értéket alkalmazva; 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig az 1,5 %-os értéket alkalmazva;
a)  elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában előírt számítást 2014-ben és 2015-ben az 1%-os értéket alkalmazva; 2016-ban és 2017-ben az 1,25%-os értéket alkalmazva; 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig az 1,5%-os értéket alkalmazva;
b)  kizárhatja a számításból annak az értékesített energiavolumennek egy részét vagy egészét, amelyet a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek során használtak fel;
b)  kizárhatja a számításból annak az értékesített energiavolumennek egy részét vagy egészét, amelyet a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek során használtak fel;
c)  lehetővé teheti az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési/távhűtési infrastruktúra terén – a 14. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 15. cikk (1)–(6) és (9) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarításnak az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;
c)  lehetővé teheti az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési/távhűtési infrastruktúra terén – a 14. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 15. cikk (1)–(6) és (9) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarításnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását; és
d)  beszámíthatja a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban és azt követően még hatással bíró egyéni fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítást az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás mennyiségébe; valamint
d)  beszámíthatja a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban még hatással bíró egyéni fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítást az (1) bekezdés a) pontjában említett energiamegtakarítás mennyiségébe. valamint
e)  az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítási követelmény kiszámítása során kihagyhatja a számításból a megújulóenergia-technológiák új telepítésének előmozdítására irányuló szakpolitikai intézkedések eredményeként az épületeken vagy az épületekben saját használatra termelt, ellenőrizhető energiamennyiséget.
(3)  A (2) bekezdés szerint kiválasztott lehetőségek együttesen nem haladhatják meg az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás 25 %-át. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok tekintetében a tagállamok külön alkalmazzák a kiválasztott lehetőségeket és külön számítják ki azok hatását a következők szerint:
(3)  A (2) bekezdés szerint kiválasztott lehetőségek együttesen nem haladhatják meg az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás 25%-át. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok tekintetében a tagállamok külön alkalmazzák a kiválasztott lehetőségeket és külön számítják ki azok hatását a következők szerint:
a)  az (1) bekezdés a) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontját alkalmazhatják;
a)  az (1) bekezdés a) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontját alkalmazhatják;
b)  az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés b), c) d) és e) pontját alkalmazhatják, amennyiben a d) pont szerinti egyéni fellépéseknek 2020. december 31-ét követően is ellenőrizhető és mérhető hatásuk van.
b)  az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés b), c) d) és e) pontját alkalmazhatják, amennyiben a d) pont szerinti egyéni fellépéseknek 2020. december 31-ét követően is ellenőrizhető és mérhető hatásuk van.
(4)  A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra előírt halmozott megtakarítás mennyiségébe.
(4)  A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra előírt halmozott megtakarítás mennyiségébe.
(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a 7a. és 7b. cikkben, valamint a 20. cikk (6) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések révén elért megtakarítások kiszámítása az V. mellékletnek megfelelően történjen.
(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a 7a. és 7b. cikkben, valamint a 20. cikk (6) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések révén elért megtakarítások kiszámítása az V. mellékletnek megfelelően történjen.
(6)  Az (1) bekezdésben előírt mennyiségű energiamegtakarítást a tagállamok vagy a 7a. cikkben említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozása révén, vagy a 7b. cikkben említett alternatív intézkedések révén érik el. A tagállamok az energiahatékonysági kötelezettségi rendszereket kombinálhatják az alternatív szakpolitikai intézkedésekkel.
(6)  Az (1) bekezdésben előírt mennyiségű energiamegtakarítást a tagállamok vagy a 7a. cikkben említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozása révén, vagy a 7b. cikkben említett alternatív intézkedések révén érik el. A tagállamok az energiahatékonysági kötelezettségi rendszereket kombinálhatják az alternatív szakpolitikai intézkedésekkel.
(7)  A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítást nem számítják duplán.”.
(7)  A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítást nem számítják duplán.”.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt mennyiségű megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket energiahatékonysági kötelezettségi rendszer révén teljesítik, biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett, egy adott tagállam területén működő kötelezett felek a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül teljesítsék a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelményt.
(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt mennyiségű megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket energiahatékonysági kötelezettségi rendszer révén teljesítik, biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett, egy adott tagállam területén működő kötelezett felek a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül teljesítsék a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelményt, illetve kötelezettségeiknek a 20. cikk (6) bekezdésének megfelelően a nemzeti energiahatékonysági alaphoz való éves hozzájárulás révén is eleget tehetnek.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezett feleket jelölnek ki a területükön üzemelő energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások közül, és ennek során figyelembe vehetik a területükön működő közlekedési célú üzemanyagelosztókat és a kiskereskedelmi közlekedésiüzemanyag-értékesítőket is. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges energiamegtakarítás mennyiségét a 7. cikk (1) bekezdése szerinti számítástól függetlenül a tagállamok által kijelölt kötelezett felek a végső felhasználók körében, illetve, ha a tagállamok úgy döntenek, az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a harmadik felektől származó tanúsított energiamegtakarításon keresztül érik el.
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezett feleket jelölnek ki a területükön üzemelő energiaelosztók, kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások, valamint a területükön működő közlekedési célú üzemanyagelosztók vagy kiskereskedelmi közlekedésiüzemanyag-értékesítők közül. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges energiamegtakarítás mennyiségét a 7. cikk (1) bekezdése szerinti számítástól függetlenül a tagállamok által kijelölt kötelezett felek a végső felhasználók körében, illetve, ha a tagállamok úgy döntenek, az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a harmadik felektől származó tanúsított energiamegtakarításon keresztül érik el.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Amennyiben a (2) bekezdés értelmében kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozásokat jelölnek ki kötelezett feleknek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások kötelezettségük teljesítése során ne akadályozzák a fogyasztók szolgáltatóváltását.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – b pont
b)  engedélyezhetik a kötelezett felek számára, hogy a kötelezettségük terhére elszámolják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, beleértve azt is, amikor a kötelezett felek más, az állam által jóváhagyott szerveken vagy állami hatóságokon keresztül támogatnak intézkedéseket, ami adott esetben formális partnerségek kialakítását is jelentheti és kombinálható egyéb finanszírozási forrásokkal. Amennyiben a tagállamok ezt engedélyezik, biztosítaniuk kell egy egyértelmű, átlátható és minden piaci szereplő számára nyitott, a tanúsítás költségeinek minimalizálására törekvő jóváhagyási folyamat alkalmazását;
b)  engedélyezhetik a kötelezett felek számára, hogy a kötelezettségük terhére elszámolják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, beleértve azt is, amikor a kötelezett felek más, az állam által jóváhagyott szerveken vagy állami hatóságokon keresztül támogatnak intézkedéseket, ami adott esetben formális partnerségek kialakítását is jelentheti és kombinálható egyéb finanszírozási forrásokkal. Amennyiben a tagállamok ezt engedélyezik, biztosítaniuk kell egy egyértelmű, átlátható, részvételen alapuló és minden piaci szereplő számára nyitott, a tanúsítás költségeinek minimalizálására törekvő akkreditált jóváhagyási folyamat alkalmazását;
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c a pont (új)
ca)  lehetővé teszik a távfűtési és -hűtési rendszerekben városi környezetben alkalmazott fenntarthatóbb technológiák révén elért (a légszennyező anyagok és lebegő részecskék mennyiségének csökkenését is eredményező) további energiamegtakarításnak az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c b pont (új)
cb)  előmozdítják az olyan intézkedések elfogadását, amelyek a fűtésben és hűtésben rejlő energiamegtakarítási lehetőségre irányulnak, és valószínűleg további ösztönzőkkel szolgálnak a szennyezés enyhítését eredményező intézkedések tekintetében;
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c c pont (új)
cc)  olyan eszközöket alakítanak ki, amelyek tanúsítják az energetikai auditokból vagy az azokkal egyenértékű, a 8. cikkben említett energiagazdálkodási rendszerekből eredő energiamegtakarításokat ezeknek az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe való beszámítása érdekében;
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c d pont (új)
cd)  lehetővé tehetik a kötelezett felek számára, hogy a hatékony fűtő és hűtő infrastruktúra révén elért végfelhasználói energiamegtakarításokat kötelezettségükbe beszámítsák;
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c f pont (új)
cf)  értékelik a helyzetet és intézkedéseket hoznak az ilyen rendszerek közvetlen és közvetett költségeinek a nemzetközi versenynek kitett energiaigényes iparágak versenyképességére gyakorolt hatásának minimálisra csökkentése érdekében.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  Integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervük részeként a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti tervezett szakpolitikai intézkedéseikről. Ezen intézkedések hatását ki kell számítani és be kell illeszteni az említett tervekbe. A tagállamok által végzett számításoknak objektív, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon kell alapulniuk, amelyeket a Bizottsággal egyeztetve, 2019. január 1-ig kell megállapítani.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7b cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket alternatív szakpolitikai intézkedések révén teljesítik, biztosítaniuk kell, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítást a végső felhasználók körében érjék el.
(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket alternatív szakpolitikai intézkedések révén teljesítik, biztosítaniuk kell, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítást maradéktalanul megvalósítsák a végső felhasználók körében.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7b cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Emellett minden, az energiahatékonyság növelésére irányuló – többek között a nagyobb teljesítményű üzemanyag közlekedésben való használatából eredő – lehetőség figyelembe vehető a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelmény teljesítése szempontjából.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7b cikk – 2 bekezdés
(2)  Az energiamegtakarítás elérését célzó alternatív szakpolitikai intézkedések kidolgozása során a tagállamok figyelembe veszik az energiaszegénység által érintett háztartásokra kifejtett hatásokat.
(2)  Az energiamegtakarítás elérését célzó alternatív szakpolitikai intézkedések kidolgozása során a tagállamok figyelembe veszik az alacsony jövedelmű háztartásokra – köztük az energiaszegénység által érintett háztartásokra kifejtett hatásokat, és gondoskodnak arról, hogy az intézkedések végrehajtása elsőbbséget élvezzen az említett háztartásokban és a szociális bérlakásokban.
A tagállamok az említett háztartásokban elért megtakarítások mértékét az e cikk hatálya alá tartozó összes háztartásban elért teljes megtakarításhoz viszonyítva számítják ki.
Ezeket a megtakarításokat közzé kell tenni és az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet 21. cikkének megfelelően bele kell foglalni az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai előrehaladási jelentésekbe.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
7 c cikk (új)
4a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„7c. cikk
Energiahatékonysági szolgáltatások biztosítása
A Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben biztosítja, hogy az energiahatékonysági piacon biztosított szolgáltatásokat átlátható versenykörnyezetben nyújtsák annak érdekében, hogy a végső fogyasztók részesülhessenek a szolgáltatásoknak az energiahatékonysági intézkedések következtében megjelenő alacsonyabb költsége és jobb minősége jelentette előnyökből. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k, megkülönböztetéstől mentes hozzáféréssel rendelkezzenek az energiahatékonysági szolgáltatások piacához, és ezáltal egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek a vertikálisan integrált piaci szereplőkkel és behozhassák az energiaelosztók vagy értékesítők javára fennálló versenyelőnyt. A tagállamok ennek megfelelően minden szükséges jogi aktust elfogadnak annak érdekében, hogy az integrált piaci szereplők ugyanazokat a feltételeket és eszközöket kínálják a harmadik felek számára, mint amelyeket energiahatékonysági szolgáltatások biztosítása céljából alkalmaznak.”
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végső felhasználóit – amennyiben az műszakilag lehetséges, pénzügyileg ésszerű és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű – ellássák olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról.;
A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végső felhasználóit – amennyiben az műszakilag lehetséges, pénzügyileg észszerű és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű – ellássák a kiválasztott technológia és funkció tekintetében olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel és fűtésszabályozókkal, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról és egyéb jellemzőkről, adott esetben [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló] (EU) .../... irányelv [(átdolgozás)] 19–22. cikkében foglalt, elektronikus fogyasztásméréssel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont – ii a pont (új)
2012/27/EU irányelv
9 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az intelligens mérési rendszer biztosítja a végső fogyasztók energiafogyasztási adataikhoz és az elszámolási időszakokra vonatkozó idősorokhoz való hozzáférését.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – d pont
2012/27/EU irányelv
9 cikk – 3 bekezdés
d)  a (3) bekezdést el kell hagyni.
d)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az adatformátumok és funkciók tekintetében a rendelkezéseket szükség szerint a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 18–21. cikkében foglaltakhoz kell igazítani. A fogyasztói adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1b megfelelően kell kezelni. A végső felhasználók számára nem számítható fel költség azért, hogy adataikhoz számukra célszerű formátumban férhessenek hozzá.
__________________
1a. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2012/27/EU irányelv
9a cikk
9a. cikk
9a. cikk
A fűtésre, a hűtésre és a háztartási melegvízre vonatkozó fogyasztásmérés, almérés és költségelosztás
A fűtésre, a hűtésre és a háztartási meleg vízre vonatkozó fogyasztásmérés, almérés és költségelosztás
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a távfűtés, a távhűtés, valamint a háztartási melegvíz felhasználóit ellássák olyan versenyképes árú fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását.
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a távfűtés, a távhűtés, valamint a háztartási melegvíz felhasználóit ellássák olyan versenyképes árú fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását.
Amennyiben az épület fűtését és hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési és távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál mindig fel kell szerelni hő- vagy melegvíz-mennyiségmérőt.
Amennyiben az épület fűtését, hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési vagy távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál fogyasztásmérőt kell felszerelni.
(2)  Az olyan többlakásos és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi forrásból vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére.
(2)  Az olyan többlakásos épületekben és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi rendszeren keresztül vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére, amennyiben ez műszakilag megvalósíthatóság és a költséghatékonyság szempontjából arányban áll a lehetséges energiamegtakarítással .
Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy a fűtés és hűtés minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérése nem költséghatékony, az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére egyedi fűtési költségosztókat kell alkalmazni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy a fűtési költségosztók beépítése nem lenne költséghatékony. Ezekben az esetekben a hőfogyasztás mérésére alternatív költséghatékony módszereket is figyelembe lehet venni. Minden tagállam egyértelműen meghatározza és közzéteszi azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy adott megoldás nem tekinthető műszakilag kivitelezhetőnek vagy költséghatékonynak.
Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy a fűtés és hűtés minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérése nem költséghatékony, az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére egyedi fűtési költségosztókat kell alkalmazni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy a fűtési költségosztók beépítése nem lenne költséghatékony. Ezekben az esetekben a hőfogyasztás mérésére alternatív költséghatékony módszereket is figyelembe lehet venni. A Bizottsággal folytatott konzultációt követően minden tagállam egyértelműen meghatározza és közzéteszi azokat az általános kritériumokat, módszertanokat és/vagy eljárásokat, amelyekkel megállapítja, ha egy adott megoldás műszakilag nem megvalósítható és nem költséghatékony.
Az első albekezdésben említett kategóriába tartozó új épületek esetében, vagy amennyiben egy ilyen épület a 2010/31/EU irányelvben meghatározott jelentős felújításon megy keresztül, mindig rendelkezésre kell bocsátani egyedi fogyasztásmérőket.
Új többlakásos épületekben, vagy több célra használt új épületek lakásoknak otthont adó részében az első és második albekezdéstől eltérve egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a melegvíz-fogyasztás mérésére, amennyiben az említett épületek vagy épületrészek melegvíz-ellátását központi fűtési rendszer vagy távfűtési rendszer biztosítja.
(3)  A távfűtési/távhűtési hálózatról ellátott többlakásos és több célra használt épületek esetében, vagy ahol az ilyen épületekre saját központi fűtő- vagy hűtőrendszerek jellemzők, az átláthatóság és az egyedi fogyasztás elszámolásának pontossága érdekében a tagállamok átlátható szabályokat vezetnek be a fűtési és hűtési célú energiafogyasztással, valamint a melegvíz-fogyasztással kapcsolatos költségelosztásra vonatkozóan, amely szabályok a következőkre terjednek ki:
(3)  A távfűtési/távhűtési hálózatról ellátott többlakásos és több célra használt épületek esetében, vagy ahol az ilyen épületekre saját központi fűtő- vagy hűtőrendszerek jellemzők, az átláthatóság és az egyedi fogyasztás elszámolásának pontossága érdekében a tagállamok átlátható szabályokat vezetnek be a fűtési és hűtési célú energiafogyasztással, valamint a melegvíz-fogyasztással kapcsolatos költségelosztásra vonatkozóan, amely szabályok a következőkre terjednek ki:
a)  háztartási célú melegvíz;
a)  háztartási célú meleg víz;
b)  az épületgépészeti berendezésből sugárzott és közös használatú területek fűtésére felhasznált hő (amennyiben a lépcsőházakban és folyosókon radiátorok működnek);
b)  az épületgépészeti berendezésből sugárzott és közös használatú területek fűtésére felhasznált hő (amennyiben a lépcsőházakban és folyosókon radiátorok működnek);
c)  a lakások fűtése vagy hűtése.
c)  a lakások fűtése vagy hűtése.
(4)  E cikk alkalmazásában 2020. január 1-jétől a felszerelt mérőeszközöknek és költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük.
(4)  E cikk alkalmazásában 2020. január 1-jétől az újonnan felszerelt mérőeszközöknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük. A (2) bekezdés első és második albekezdésében foglalt, a műszaki megvalósíthatóságra és a költséghatékonyságra vonatkozó feltételek továbbra is alkalmazandók.
A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és költségosztókat 2027. január 1-jéig el kell látni ezzel a funkcióval, vagy távolról is leolvasható készülékekre kell cserélni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy ez nem költséghatékony.;
A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és fűtési költségosztókat 2027. január 1-jéig el kell látni ezzel a funkcióval, vagy távolról is leolvasható készülékekre kell cserélni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy ez nem költséghatékony.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a végső felhasználók nem rendelkeznek a 2009/73/EK irányelv szerinti intelligens fogyasztásmérőkkel, a tagállamok a VII. melléklet 1.1. pontjával összhangban 2014. december 31-ig gondoskodnak a gázágazatban a pontos és tényleges fogyasztáson alapuló számlázási adatokról, amennyiben az műszakilag megvalósítható és gazdasági szempontból indokolt.
(1)  Amennyiben a végső felhasználók nem rendelkeznek a 2009/73/EK irányelv szerinti intelligens fogyasztásmérőkkel, a tagállamok a VII. melléklet 1.1. pontjával összhangban 2014. december 31-ig gondoskodnak a gázágazatban a megbízható, pontos és tényleges fogyasztáson alapuló számlázási adatokról, amennyiben az műszakilag megvalósítható és gazdasági szempontból indokolt.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont
2012/27/EU irányelv
10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett fogyasztásmérőknek lehetővé kell tenniük a tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat. A tagállamok biztosítják, hogy a végső felhasználók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat.
A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett mérőberendezéseknek tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat kell biztosítaniuk. A tagállamok biztosítják, hogy a végső felhasználók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2012/27/EU irányelv
10a cikk
10a. cikk
10a. cikk
„A fűtésre, a hűtésre és a háztartási melegvízre vonatkozó fogyasztási és számlainformációk
„A fűtésre, a hűtésre és a háztartási meleg vízre vonatkozó fogyasztási és számlainformációk
(1)  A tagállamok valamennyi fogyasztásmérővel vagy költségosztóval rendelkező végfelhasználó esetében a VIIa. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően biztosítják, hogy a fogyasztási és számlainformációk pontosak legyenek és a tényleges fogyasztáson alapuljanak.
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben fogyasztásmérők vagy fűtési költségmegosztók vannak felszerelve, a fogyasztási és számlainformációk a VIIa. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően megbízhatóak, pontosak legyenek és a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuljanak minden végső igénybevevő esetében, azaz minden olyan természetes vagy jogi személy esetében, aki saját véghasználásra fűtést, hűtést vagy meleg vizet vásárol, vagy minden olyan természetes vagy jogi személy esetében, aki egy olyan különálló épületet, vagy egy olyan többlakásos vagy több célra használt épület önálló rendeltetési egységét használja, amelynek fűtését, hűtését vagy melegvíz-ellátását központi rendszer biztosítja, és akinek nincs közvetlen vagy egyéni szerződése az energiaszolgáltatóval.
A 9a. cikk (2) bekezdése szerinti, almérővel mért fogyasztás esetét kivéve ennek a kötelezettségnek eleget lehet tenni a végső felhasználó által végzett rendszeres leolvasáson alapuló rendszerrel is, amelynek keretében a végső felhasználó a mérőberendezés állását bejelenti az energiaszolgáltatónak. A számla csak abban az esetben alapulhat becsült fogyasztáson vagy tüntethet fel átalányösszeget, ha a végső felhasználó az adott számlázási időszakra nem jelentette be a mérőberendezés állását.
A 9a. cikk (2) bekezdése szerinti, fűtési költségmegosztón alapuló, almérővel mért fogyasztás esetét kivéve, és amennyiben egy tagállam úgy rendelkezik, ennek a kötelezettségnek eleget lehet tenni a végső felhasználó által végzett rendszeres leolvasáson alapuló rendszerrel is, amelynek keretében a végső felhasználó vagy a végső igénybevevő a mérőberendezés állását bejelenti az energiaszolgáltatónak. A számla csak abban az esetben alapulhat becsült fogyasztáson vagy tüntethet fel átalányösszeget, ha a végső felhasználó vagy végső igénybevevő az adott számlázási időszakra nem jelentette be a mérőberendezés állását.
(2)  A tagállamok:
(2)  A tagállamok:
a)  előírják, hogy ha rendelkezésre állnak a végfelhasználó energiaszámláival és múltbeli fogyasztásával kapcsolatos információk, akkor azokat hozzáférhetővé kell tenni a végfelhasználó által kijelölt energiahatékonysági szolgáltató számára;
a)  előírják, hogy ha rendelkezésre állnak a végső igénybevevő energiaszámláival és múltbeli fogyasztásával kapcsolatos információk vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékek, akkor azokat a végső igénybevevő kérésére hozzáférhetővé kell tenni az általa kijelölt energiahatékonysági szolgáltató számára;
b)  biztosítják, hogy a végső felhasználónak legyen lehetősége az elektronikus számlainformációkat és számlázást választani, és hogy kérésére világos és könnyen érthető magyarázatot kapjon a számla kiállításának módjáról, különösen ha a számla nem a tényleges fogyasztáson alapul;
b)  biztosítják, hogy a végső felhasználónak legyen lehetősége az elektronikus számlainformációkat és számlázást választani;
c)  biztosítják, hogy valamennyi végfelhasználó a számlával együtt a VII. melléklet 3. pontjával összhangban megfelelő, a tényleges fogyasztáson alapuló tájékoztatást kapjon;
c)  biztosítják, hogy valamennyi végső igénybevevő a számlával együtt a VIIa. melléklet 3. pontjával összhangban világos és érthető tájékoztatást kapjon;
d)  előírhatják azt is, hogy a végső felhasználó kérésére a számlainformációk rendelkezésre bocsátása ne minősüljön fizetési kérelemnek. Ezekben az esetekben a tagállamok biztosítják, hogy a tényleges kifizetések teljesítésére rugalmas feltételek álljanak rendelkezésre.
d)  előírhatják azt is, hogy a végső felhasználó kérésére a számlainformációk rendelkezésre bocsátása ne minősüljön fizetési kérelemnek. Ezekben az esetekben a tagállamok biztosítják, hogy a tényleges kifizetések teljesítésére rugalmas feltételek álljanak rendelkezésre.
da)  előmozdítják a kiberbiztonságot és biztosítják, hogy a végső igénybevevők személyes adatainak és magánéletének védelme megfeleljen a vonatkozó uniós jognak.
(2a)  A tagállamok határoznak arról, hogy ki felelős az (1) és a (2) bekezdésben említett információk eljuttatásáért azon végső igénybevevők számára, akiknek nincs közvetlen vagy egyéni szerződése az energiaszolgáltatóval.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – -a pont (új)
2012/27/EU irányelv
15 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
-a)  a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„A Bizottság az érintett érdekelt felekkel való konzultációt követően közös módszertant határoz meg a hálózatüzemeltetőknek a veszteségek csökkentésére ösztönzése, egy költség- és energiahatékony infrastruktúrába való beruházási program megvalósítása, valamint a hálózat energiahatékonyságának és rugalmasságának megfelelő számbavétele érdekében. A Bizottság ... [12 hónappal ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően]-ig a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ennek az irányelvnek a kiegészítése céljából, amelyben részletezi az említett módszertant.”
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – ii pont
2012/27/EU irányelv
15 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
„A szállításirendszer-üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek meg kell felelniük a XII. mellékletben foglalt követelményeknek.”;
Az átviteli rendszer üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük, hogy a hőellátást folyamatosan biztosítani kell a hálózathoz való kapcsolódás, a hálózathoz való hozzáférés garantálása és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés elosztása során, valamint meg kell felelniük a XII. mellékletben foglalt követelményeknek.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
19 a cikk (új)
11a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„19a. cikk
Az energiahatékonyság európai bankok által történő finanszírozása
Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kiigazítja szakpolitikai célkitűzéseit az energiahatékonyság saját jogú energiaforrásként és az energiahatékonysági beruházásoknak az infrastrukturális beruházási portfóliójuk részeként történő elismerése céljából.
Az EBB és az EBRD a nemzeti fejlesztési bankokkal együttműködve megtervez, létrehoz és finanszíroz az energiahatékonysági ágazatra szabott programokat és projekteket, többek között az energiaszegénységben élő háztartások tekintetében.
A tagállamok teljes körűen kihasználják az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezés keretében javasolt lehetőségeket és eszközöket.
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
23 cikk – 3 a bekezdés (új)
12a.  A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.ˮ
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 b pont (új)
2012/27/EU irányelv
24 cikk – 4 a bekezdés (új)
12b.  A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az energiaunió helyzetéről szóló jelentéssel összefüggésben a Bizottság az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet 29. cikke (1) bekezdésének és 29. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően jelentést tesz a szén-dioxid-piac működéséről, figyelembe véve az ezen irányelv végrehajtásából eredő hatásokat.ˮ
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2012/27/EU irányelv
24 cikk – 12 bekezdés
(12)  A Bizottság legkésőbb 2024. február 28-ig, azt követően pedig ötévente értékeli ezt az irányelvet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentéssel együtt adott esetben további intézkedésekre irányuló javaslatokat is be kell nyújtani.
(12)  A Bizottság legkésőbb 2024. február 28-ig, azt követően pedig ötévente értékeli ezt az irányelvet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv általános eredményességét, valamint azt, hogy kiigazításra szorul-e az Unió energiahatékonysági politikája a Párizsi Megállapodásban foglalt céloknak, a gazdaság és az innováció területén bekövetkezett fejleményeknek megfelelően. E jelentéssel együtt adott esetben további intézkedésekre irányuló javaslatokat is be kell nyújtani.
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
24 cikk – 12 a bekezdés (új)
13a.  A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(12a) A Bizottság 2019. december 31-ig külön, részletes elemzést végez az alábbiakkal kapcsolatos energiahatékonysági potenciál tekintetében:
a)  az energia konvertálása és átalakítása;
b)  az energia továbbítása és elosztása;
c)  az energia termelése és azt követő szállítása, azaz a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és a felhasználás helyére való eljuttatása során felhasznált energia;
d)  az energia tárolása.
Az elemzés eredményei alapján a Bizottság adott esetben 2021. január 31-ig jogalkotási javaslatot terjeszt e tekintetben az Európai Parlament és a Tanács elé.ˮ
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – a pont
2012/27/EU irányelv
IV melléklet –3 lábjegyzet
a)  a IV. mellékletben található 3. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „3. Akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok alapértelmezett 2,0-es együtthatót alkalmazhatnak. A tagállamok alkalmazhatnak eltérő együtthatót, amennyiben azt meg tudják indokolni.
a)  a IV. mellékletben található 3. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „(3) Ezen irányelv alkalmazásában csak akkor irányadó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok olyan együtthatót alkalmaznak, amelyet a tagállamok között összehasonlítható, átlátható módszerrel állapítanak meg a primerenergia-fogyasztást befolyásoló nemzeti körülmények alapján. Az említett körülményeknek kellően alátámasztottaknak, mérhetőeknek és ellenőrizhetőeknek kell lenniük, valamint objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulniuk. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok alapértelmezett 2,3-es együtthatót, vagy amennyiben azt meg tudják indokolni, ettől eltérő együtthatót alkalmazhatnak. Ennek során a tagállamok figyelembe veszik az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben foglalt energiamixeiket, amely terveket az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3] cikkének megfelelően a Bizottsággal közölni kell. Az alapértelmezett együtthatót a ténylegesen megfigyelt adatok alapján ötévenként felül kell vizsgálni.
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 2 bekezdés – a pont
a)  a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás azokhoz képest, amelyekre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok megállapítanak egy olyan alapforgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakulna az energiafogyasztás a szóban forgó szakpolitikai intézkedés hiányában. Az alapforgatókönyvnek legalább az alábbi tényezőket kell tükröznie: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki haladás, valamint a nemzeti és uniós szinten végrehajtott egyéb intézkedésekből eredő változások;
a)  a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás azokhoz képest, amelyekre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok megállapítanak egy olyan alapforgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakulna az energiafogyasztás a szóban forgó szakpolitikai intézkedés és az abból fakadó új egyéni fellépés hiányában. Az alapforgatókönyvnek legalább az alábbi tényezőket kell tükröznie: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki haladás, valamint a nemzeti és uniós szinten végrehajtott egyéb intézkedésekből eredő változások;
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 2 bekezdés – b pont
b)  a kötelező erejű uniós jogszabályok végrehajtásából származó megtakarítás olyan megtakarításnak tekintendő, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől, ezért nem jelenthető be a 7. cikk (1) bekezdése szerint, kivéve a meglévő épületek felújításához kapcsolódó megtakarításokat, amennyiben biztosított a 3. pont h) alpontjában említett lényegességi kritérium teljesülése;
b)  a kötelező erejű uniós jogszabályok végrehajtásából származó megtakarítás olyan megtakarításnak tekintendő, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől, ezért nem jelenthető be a 7. cikk (1) bekezdése szerint, kivéve a meglévő épületek felújításához kapcsolódó megtakarításokat előmozdító intézkedéseket, amennyiben biztosított a 3. pont h) alpontjában említett lényegességi kritérium teljesülése;
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 2 bekezdés – h pont
h)  az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát. Ez történhet az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarítások kiszámításával. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerekkel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarításokat. A tagállamok az energiaunió irányítása szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükben részletesen bemutatják, hogy milyen egyéb módszert használtak, és milyen intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy megfeleljenek ennek a kötelező számítási követelménynek.
h)  az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát és azt, hogy idővel milyen mértékben csökkennek a megtakarítások. A számításra az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarítások kiszámításával kerül sor. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerekkel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarításokat. A tagállamok az energiaunió irányításáról szóló rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükben részletesen bemutatják, hogy milyen egyéb módszert használtak, és milyen intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy megfeleljenek ennek a kötelező számítási követelménynek.
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 3 bekezdés – d pont
d)  a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás összege végsőenergia-felhasználásban vagy primerenergia-felhasználásban van kifejezve a IV. mellékletben meghatározott átváltási tényezők alkalmazásával;
d)  a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás összege végsőenergia-felhasználásban és primerenergia-felhasználásban van kifejezve a IV. mellékletben meghatározott átváltási tényezők alkalmazásával;
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A 7. cikk (2) bekezdésének e) pontja alapján hozott szakpolitikai intézkedések tekintetében a tagállamok alkalmazhatják a 2010/31/EU irányelv szerinti számítási módszert, amennyiben ez összhangban van az ezen irányelv 7. cikkében és az e mellékletben foglalt követelményekkel.
törölve
Módosítás 92
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
VII a melléklet
VIIa. melléklet
VIIa. melléklet
„A tényleges fűtési és hűtési, valamint melegvíz-fogyasztáson alapuló fogyasztási és számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények
A fűtés, hűtés, valamint meleg víz vonatkozásában a fogyasztási és számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények
1.  A tényleges fogyasztáson alapuló számlázás
1.  A tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázás
Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a végfelhasználók szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer tényleges fogyasztáson alapuló számlázást kell végezni.
Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a végső igénybevevők szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázást kell végezni.
2.  A fogyasztási vagy számlainformációk rendelkezésre bocsátásának minimális gyakorisága
2.  A fogyasztási vagy számlainformációk rendelkezésre bocsátásának minimális gyakorisága
[Please insert here ….the entry into force]-tól/től kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy költségosztók, a tényleges fogyasztáson alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat kérésre, vagy ha a végső felhasználó az elektronikus számlázást választotta, legalább negyedévente rendelkezésre kell bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.
... [Kérjük, illessze be az átültetés időpontját]-tól/től kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségosztók, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat kérésre, vagy ha a végső felhasználó az elektronikus számlázást választotta, legalább negyedévente a végső igénybevevő rendelkezésre kell bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.
2022. január 1-jétől kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy költségosztók, a fogyasztási vagy számlainformációkat legalább havonta rendelkezésre kell bocsátani. A fűtést és a hűtés mentesíteni lehet ez alól a fűtési/hűtési szezonon kívül.
2022. január 1-jétől kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségosztók, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat minden végső igénybevevő számára legalább havonta rendelkezésre kell bocsátani. Ezt folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni az interneten is, és az alkalmazott mérőeszközök és rendszerek által lehetővé tett gyakorisággal frissíteni kell. A fűtést és a hűtést mentesíteni lehet ez alól a fűtési/hűtési szezonon kívül.
3.  A tényleges fogyasztáson alapuló számlán feltüntetendő minimális információ
3.  A számlán feltüntetendő minimális információk
A tagállamok biztosítják, hogy a számlákon vagy azokhoz csatoltan, világos, érthető módon a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az alábbi információk:
A tagállamok biztosítják, hogy a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló számlák esetében a számlákon vagy azokhoz csatoltan, világos, érthető módon a végső igénybevevők rendelkezésére álljanak az alábbi pontos információk:
a)  a tényleges aktuális árak és a tényleges energiafogyasztás;
a)  a tényleges aktuális árak és tényleges energiafogyasztás vagy a teljes fűtési költség és a fűtési költségosztóról leolvasott értékek;
b)  a tüzelőanyag összetételére vonatkozó információk, a távfűtés és a távhűtés végfelhasználóinak esetében is;
b)  a tüzelőanyag összetételére, valamint a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó információk, a távfűtés és a távhűtés végső igénybevevőinek esetében is, továbbá az alkalmazott különböző adók, illetékek és tarifák magyarázatai;
c)  a végfelhasználó aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása a fűtés és a hűtés tekintetében, grafikus formában, az éghajlati viszonyok szerinti kiigazítással;
c)  a végső igénybevevő aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása a fűtés és a hűtés tekintetében, grafikus formában, az éghajlati viszonyok szerinti kiigazítással;
d)  a végső felhasználói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai, beleértve a weboldalak címeit is, ahol hozzáférhetők a rendelkezésre álló energiahatékonyság-javító intézkedésekre, az összehasonlításhoz használható végfelhasználói profilokra és az energiafelhasználó berendezések objektív, részletes műszaki leírására vonatkozó információk.
d)  a végső felhasználói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai, beleértve a weboldalak címeit is, ahol hozzáférhetők a rendelkezésre álló energiahatékonyság-javító intézkedésekre, az összehasonlításhoz használható végfelhasználói profilokra és az energiafelhasználó berendezések objektív, részletes műszaki leírására vonatkozó információk.
da)  a vonatkozó panasztételi eljárásokkal, ombudsman által nyújtott szolgáltatásokkal vagy alternatív vitarendezési mechanizmusokkal kapcsolatos információk;
Ezen túlmenően a tagállamok biztosítják, hogy a számlákon, azokhoz csatoltan vagy azokon belül jelezve, világos, érthető módon a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó, átlagos normál vagy viszonyítási alapként figyelembe vett végfelhasználóval történő összehasonlítások.
db)  egy átlagos normál vagy viszonyítási alapként figyelembe vett, ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó végső igénybevevővel történő összehasonlítások.
A nem a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlák világos ás érthető magyarázatot tartalmaznak a számlában szereplő összeg kiszámításának módjára vonatkozóan, továbbá tartalmazzák legalább a d) és da) pontban említett információkat.
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 2 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
IX melléklet – 1 rész – 4 bekezdés – g pont
2a.  A IX. melléklet 1. részének negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
G Gazdasági elemzés: A hatások számbavétele
„g) Gazdasági elemzés: A hatások számbavétele
A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.
A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.
A tagállamok a döntéshozatal során mérlegelhetik és figyelembe vehetik a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.
A tagállamok a döntéshozatal során mérlegelik és figyelembe veszik a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.
A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:
A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:
i.  Hasznok
i.  Hasznok
–  Kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)
–  Kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)
–  A külső előnyök, például a környezeti és egészségügyi előnyök lehetőség szerint
–  A külső előnyök, például a környezeti, üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos és egészségügyi és biztonsági előnyök
–  Munkaerő-piaci hatások, energiabiztonság és versenyképesség
ii.  Költségek
ii.  Költségek
–  A létesítmények és felszerelések tőkeköltségei
–  A létesítmények és felszerelések tőkeköltségei
–  A kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei
–  A kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei
–  Változó és rögzített műveleti költségek
–  Változó és rögzített műveleti költségek
–  Energiaköltségek
–  Energiaköltségek
–  Környezetvédelmi és egészségügyi költségek lehetőség szerint
–  Környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági költségek
–  Munkaerőpiaci költségek, energiabiztonság és versenyképesség”
Módosítás 94
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – 2 b pont (új)
2012/27/EU irányelv
XII melléklet – 1 albekezdés – a pont
2b.  A XII. melléklet a) pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„a) megalkotják és nyilvánosságra hozzák saját szabályzatukat az újonnan belépő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó energiát előállító energiatermelőknek az összekapcsolt hálózatba történő bekapcsolásához szükséges műszaki átalakítások (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítése, a hálózat működésének javítása) költségeinek viselésére és megosztására, valamint a hálózati szabályzat megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozóan;
„a) megalkotják és nyilvánosságra hozzák saját szabályzatukat az újonnan belépő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből és más elosztott forrásból származó energiát kitermelő energiatermelőknek a hálózatba történő bekapcsolásához szükséges műszaki átalakítások (pl. hálózati csatlakozások, a hálózat megerősítése és új hálózatok bevezetése, a hálózat működésének javítása) költségeinek viselésére és megosztására, valamint a hálózati szabályzat megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozóan;

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0391/2017).

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat