Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0375(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0402/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0402/2017

Viták :

PV 15/01/2018 - 12
CRE 15/01/2018 - 12
PV 12/11/2018 - 14
CRE 12/11/2018 - 14

Szavazatok :

PV 17/01/2018 - 10.6
CRE 17/01/2018 - 10.6
A szavazatok indokolása
PV 13/11/2018 - 4.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0011
P8_TA(2018)0443

Elfogadott szövegek
PDF 1074kWORD 144k
2018. január 17., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az energiaunió irányítása ***I
P8_TA(2018)0011A8-0402/2017

Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0759 – C8-0497/2016 – 2016/0375(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Ez a rendelet meghatározza a szükséges jogalkotási alapot egy olyan megbízható és átlátható irányításhoz, amely az Unió és tagállamainak egymást kiegészítő, koherens és ambiciózus erőfeszítésein keresztül biztosítja az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak elérését, miközben előmozdítja az Unió minőségi jogalkotásra vonatkozó elveit.
(1)  Ez a rendelet meghatározza a szükséges jogalkotási alapot egy olyan megbízható, befogadó, költséghatékony, átlátható és kiszámítható irányításhoz, amely az Unió és tagállamainak egymást kiegészítő, koherens és ambiciózus erőfeszítésein keresztül biztosítja az energiaunió 2030-ra vonatkozó és hosszú távú célkitűzéseinek és céljainak elérését az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáját követő, az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodással (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) összhangban, miközben korlátozza az ügyintézés összetettségét.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az ambiciózus éghajlat-politikai célokat megfogalmazó stabil és alkalmazkodóképes energiauniónak biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát kell biztosítania az Unió fogyasztóinak – mind a háztartásoknak, mind pedig a vállalkozásoknak –, ami Európa energiarendszereinek alapvető átalakítását követeli meg. Ez a célkitűzés csak összehangolt fellépés keretében valósítható meg, amely összekapcsolja az uniós és nemzeti szintű jogalkotási és nem jogalkotási aktusokat is.
(3)  Az ambiciózus éghajlat-politikai célokat megfogalmazó stabil és alkalmazkodóképes energiauniónak biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát kell biztosítania az Unió fogyasztóinak – mind a háztartásoknak, mind pedig a vállalkozásoknak –, valamint vonzó befektetések révén elő kell mozdítania a kutatást és az innovációt, ami Európa energiarendszereinek alapvető átalakítását követeli meg. Ez a célkitűzés csak összehangolt fellépés keretében valósítható meg, amely összekapcsolja az uniós, makroregionális, regionális, nemzeti és helyi szintű jogalkotási és nem jogalkotási aktusokat is.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Egy teljes mértékben működő és alkalmazkodóképes energiaunió vezető régióvá változtatná az Uniót az innováció, a befektetések, a növekedés és a társadalmi, illetve gazdasági fejlődés terén, ugyanakkor jó példát mutatna a tekintetben, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó ambiciózus törekvések hogyan fonhatók össze az innováció, a befektetések és a növekedés ösztönzését szolgáló intézkedésekkel.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A Bizottság javaslatát több energiapolitikai ágazati kezdeményezéssel, nevezetesen a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az energiapiac újratervezésére irányuló kezdeményezéssel párhuzamosan dolgozták ki és azokkal együtt fogadták el. Ezek a kezdeményezések egy csomagot alkotnak elsősorban az energiahatékonyság átfogó témájában, de az Uniónak a megújuló energiaforrások terén betöltött globális vezető szerepét és az energiafogyasztókkal kötött méltányos egyezséget illetően is.
(4)  A Bizottság javaslatát több energiapolitikai ágazati kezdeményezéssel, nevezetesen a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és többek között az épületek energiateljesítményére és az energiapiac újratervezésére irányuló kezdeményezéssel párhuzamosan dolgozták ki és azokkal együtt fogadták el. Ezek a kezdeményezések egy csomagot alkotnak elsősorban az energiahatékonyság átfogó témájában, de az Uniónak a megújuló energiaforrások terén betöltött globális vezető szerepét és az energiafogyasztókkal kötött méltányos egyezséget illetően is, többek között az energiaszegénység elleni küzdelem és a belső piacon való tisztességes verseny elősegítése révén.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Európai Tanács 2014. október 24-én elfogadta az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretét, amely négy fő célon alapul: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 40%-os csökkentése, az energiahatékonyság legalább 27%-os javítása a 30%-os cél szem előtt tartásával, a megújuló energia legalább 27%-os arányának elérése az Unió energiafogyasztásában, valamint a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó legalább 15%-os cél. Meghatározták, hogy a megújuló energiára vonatkozó cél egy uniós szinten kötelező cél, és azt a tagállamok hozzájárulásain keresztül valósítják meg azt a követelményt követve, hogy közösen kell elérni az uniós célt.
(5)  Az Európai Tanács 2014. október 24-én az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretére irányuló javaslatot tett, amely négy fő célon alapul: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 40%-os csökkentése, az energiahatékonyság legalább 27%-os javítása a 30%-os cél szem előtt tartásával, a megújuló energia legalább 27%-os arányának elérése az Unió energiafogyasztásában, valamint a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó legalább 15%-os cél. Meghatározták, hogy a megújuló energiára vonatkozó cél egy uniós szinten kötelező cél, és azt a tagállamok hozzájárulásain keresztül valósítják meg azt a követelményt követve, hogy közösen kell elérni az uniós célt. A rendelet azonban tükrözi az ágazati jogszabályokban elfogadott célkitűzéseket.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Az Európai Tanács 2014. október 24-án elfogadta, hogy a Bizottság – a tagállamok támogatásával – sürgős intézkedéseket fog hozni a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os minimumcél lehető leggyorsabb, de legkésőbb 2020-ig történő elérésének a biztosítására, legalább azon tagállamok esetében, amelyek a belső energiapiaci integrációnak még nem érték el egy adott minimumszintjét.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  A Párizsi Megállapodás lényegesen növelte az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos globális ambíció szintjét, és az aláírók elkötelezték magukat amellett, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5°C-ra korlátozzák. Az Uniónak a kibocsátások korábban tervezettnél sokkal mélyrehatóbb és gyorsabb csökkentésére kell felkészülnie. E csökkentések ugyanakkor a megújuló energián alapuló technológiák fejlesztésének és terjedésének üteméből adódóan a korábbi értékelésekhez képest kisebb költséggel valósíthatók meg.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Összhangban a Párizsi Megállapodás üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátása és nyelőnkénti eltávolítása közötti egyensúly 21. század második felében való elérésére vonatkozó céljával, az Uniónak a méltányosság alapján arra kell törekednie, hogy saját területén belül 2050-ig elérje a zéró nettó kibocsátást, amelyet a negatív kibocsátások időszaka követ.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
(6c)  Az éghajlati rendszer szempontjából a meghatározott idő alatti halmozott emberi eredetű összkibocsátás a lényeges az üvegházhatású gázok légköri összkoncentrációja miatt. A Párizsi Megállapodás kötelezettségvállalásaival való összhang érdekében elemezni kell, hogy mely globális szén-dioxid-költségvetés egyeztethető össze a hőmérséklet-változás iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C-ra való korlátozása érdekében tett erőfeszítésekkel, és meg kell állapítani, hogy mennyi az Unió igazságos részesedése a fennmaradó globális uniós szén-dioxid-kibocsátási költségvetésből. A hosszú távú éghajlati és energiastratégiáknak összhangban kell lenniük a szén-dioxid-kibocsátási költségvetéssel.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
6 d preambulumbekezdés (új)
(6d)  Az Uniónak és a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk az éghajlat- és energiapolitikai célokat, és azokat szükség szerint felfelé kell módosítaniuk, hogy tükrözzék az UNFCCC folyamat keretében végrehajtott egymást követő felülvizsgálatokat és az éghajlatváltozás ütemére és hatásaira vonatkozó legújabb tudományos bizonyítékokat.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
6 e preambulumbekezdés (új)
(6e)  Bár az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy messze a legnagyobb mértékű ÜHG-kibocsátáscsökkentést teljesíti 2030-ig, egyedül nem veheti fel a versenyt az éghajlatváltozás jelentette fenyegetéssel. A Bizottságnak és a tagállamoknak minden lehetőséget ki kell használniuk, hogy meggyőzzék különösen az Unióval folytatott nemzetközi kereskedelemből hasznot húzó országokat arról, hogy arányosan kivegyék a részüket a globális felelősségvállalásból és az uniós ambíció szintére emeljék célkitűzéseiket.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetéseiben14 azt is megállapította, hogy egy olyan megbízható és átlátható irányítási rendszer kell kialakítani, amely nem jár szükségtelen adminisztratív teherrel, és amely elősegíti annak biztosítását, hogy az Unió teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseit, ugyanakkor biztosítja a szükséges rugalmasságot a tagállamok számára, és teljes mértékben tiszteletben tartja azon jogukat, hogy szabadon meghatározzák energiaszerkezetüket. A következtetések hangsúlyozták, hogy ennek az irányítási rendszernek a meglévő építőelemeken, például a nemzeti éghajlatvédelmi programokon és a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti terveken, továbbá azon kell alapulniuk, hogy észszerűsíteni kell és össze kell vonni az elkülönült tervezési és jelentéstételi irányokat. Egyetértettek abban is, hogy erősíteni kell a fogyasztók szerepét és jogaikat, a beruházók számára pedig nagyobb fokú átláthatóságot és kiszámíthatóságot kell biztosítani többek között annak révén, hogy rendszeresen nyomon követik a megfizethető, biztonságos, versenyképes, védett és fenntartható energiarendszer irányában tett előrehaladás mérésére szolgáló fő mutatókat.
(7)  Az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetéseiben14 azt is megállapította, hogy egy olyan megbízható és átlátható irányítási rendszert kell kialakítani, amely nem jár szükségtelen adminisztratív teherrel, kellő rugalmasságot biztosít a tagállamok számára és amely elősegíti annak biztosítását, hogy az Unió teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseit, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy szabadon meghatározzák energiaszerkezetüket. A következtetések hangsúlyozták, hogy ennek az irányítási rendszernek a meglévő építőelemeken, például a nemzeti éghajlatvédelmi programokon és a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti terveken, továbbá azon kell alapulniuk, hogy észszerűsíteni kell és össze kell vonni az elkülönült tervezési és jelentéstételi irányokat. Egyetértettek abban is, hogy erősíteni kell a fogyasztók szerepét és jogaikat, a beruházók számára pedig nagyobb fokú átláthatóságot és kiszámíthatóságot kell biztosítani többek között annak révén, hogy rendszeresen nyomon követik a megfizethető, biztonságos, versenyképes, védett és fenntartható energiarendszer irányában tett előrehaladás mérésére szolgáló fő mutatókat, megkönnyítik a tagállamok éghajlatváltozási és energiapolitikái közötti koordinációt, valamint ösztönzik a tagállamok közötti regionális együttműködést .
__________________
__________________
14Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései (EUCO 169/14).
14Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései (EUCO 169/14).
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A Tanács 2015. november 26-i következtetéseiben16 elismerte, hogy az energiaunió irányítási rendszere az energiaunió hatékony és eredményes felépítésének és célkitűzései elérésének egyik elengedhetetlen eszköze. Kiemelte, hogy az irányítási rendszernek azon az elven kell alapulnia, hogy integrálja az éghajlat- és energiapolitikai intézkedések stratégiai tervezését és a végrehajtásukról szóló jelentéstételt, valamint koordinálja az éghajlat- és energiapolitikával foglalkozó szereplőket uniós, regionális és tagállami szinten. Azt is hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszernek biztosítania kell a 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célok elérését, és hogy az irányítási rendszer nyomon fogja követni, hogy kollektív uniós szinten milyen előrelépést sikerül elérni az energiaunió öt dimenziója mentén meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén.
(10)  A Tanács 2015. november 26-i következtetéseiben16 elismerte, hogy az energiaunió irányítási rendszere az energiaunió hatékony és eredményes felépítésének és célkitűzései elérésének egyik elengedhetetlen eszköze. Kiemelte, hogy az irányítási rendszernek azon az elven kell alapulnia, hogy integrálja az éghajlat- és energiapolitikai intézkedések stratégiai tervezését és a végrehajtásukról szóló jelentéstételt, valamint koordinálja az éghajlat- és energiapolitikával foglalkozó szereplőket uniós, regionális és tagállami szinten. Azt is hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszernek biztosítania kell a 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célok elérését, és hogy az irányítási rendszer nyomon fogja követni, hogy az egyes tagállamokban és kollektív uniós szinten milyen előrelépést sikerül elérni az energiaunió öt dimenziója mentén meghatározott célok és célkitűzések megvalósítása terén.
__________________
__________________
16A Tanács 2015. november 26-i következtetései (14632/15).
16A Tanács 2015. november 26-i következtetései (14632/15).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Ezért az energiaunió irányítási rendszerének fő célkitűzését annak kell képeznie, hogy lehetővé tegyék az energiaunió célkitűzéseinek és különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak elérését. Ezért ez a rendelet összekapcsolódik a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat végrehajtó ágazati jogszabályokkal. Miközben a tagállamoknak rugalmasságra van szükségük a nemzeti energiaszerkezetükhöz és preferenciáikhoz legjobban illeszkedő szakpolitikák megválasztásában, ennek a rugalmasságnak összeegyeztethetőnek kell lennie a piac további integrációjával, a megnövekedett versennyel, az energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való fokozatos átállással.
(12)  Ezért az energiaunió irányítási rendszerének fő célkitűzését annak kell képeznie, hogy lehetővé tegyék az energiaunió célkitűzéseinek és különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak az ÜHG-kibocsátáscsökkentés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területére vonatkozó céljainak elérését. Ezért ez a rendelet összekapcsolódik a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat végrehajtó ágazati jogszabályokkal. Miközben a tagállamoknak rugalmasságra van szükségük a nemzeti energiaszerkezetükhöz és preferenciáikhoz legjobban illeszkedő szakpolitikák megválasztásában, ennek a rugalmasságnak összeegyeztethetőnek kell lennie a piac további integrációjával, a megnövekedett versennyel, az energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérésével és a nagy energiahatékonyságú és megújuló energián alapuló rendszeren alapuló fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való fokozatos átállással. Be kell vezetni a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákra vonatkozó sablont, e stratégiák minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé tartó átmenet változásokat követel meg a befektetői magatartásban, és ösztönzőket tesz szükségessé a teljes szakpolitikai spektrumban. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az európai gazdaság hatékonyságának és innovációjának fellendítését követeli meg, és különösen a levegőminőség javulását kell eredményeznie.
(13)  A fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé tartó, társadalmilag elfogadható átmenet jelentős változásokat követel meg a befektetői magatartásban – különösen az állami és magánberuházások tekintetében –, és ösztönzőket tesz szükségessé a teljes szakpolitikai spektrumban, valamint regionális piaci reformokat kíván meg. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az európai gazdaság hatékonyságának és innovációjának fellendítését követeli meg, és különösen fenntartható munkahelyeket kell teremtenie és a levegőminőség javulását kell eredményeznie.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Az Uniónak és a tagállamoknak az energiatámogatások – legalább a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében való – betiltására irányuló konkrét intézkedéseket kell hozniuk, annak érdekében, hogy megfeleljenek a G7-ek és a G20-ak nemzetközi kötelezettségvállalásainak, illetve a Párizsi Megállapodásnak.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Mivel az üvegházhatást okozó gázok és légszennyező anyagok nagyrészt közös forrásokból származnak, az ÜHG-kibocsátás csökkentésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseknek járulékos előnyei lehetnek a levegőminőségre nézve, ami kiegyenlítheti az ÜHG-kibocsátás mérséklésének néhány rövid távú költségét vagy akár az összes ilyen költséget. Mivel a 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv18 alapján jelentett adatok fontos elemek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék és a nemzeti tervek összeállításához, el kell ismerni annak fontosságát, hogy olyan adatokat kell összeállítani és jelenteni, amelyek következetesek a 2001/81/EK irányelvben és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékben.
(14)  Mivel az üvegházhatást okozó gázok és légszennyező anyagok nagyrészt közös forrásokból származnak, az ÜHG-kibocsátás csökkentésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseknek különösen a városi térségekben járulékos előnyei lehetnek a közegészségre és a levegőminőségre nézve, ami kiegyenlíti az ÜHG-kibocsátás mérséklésének összes rövid távú költségét. Mivel a 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv18 alapján jelentett adatok fontos elemek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék és a nemzeti tervek összeállításához, el kell ismerni annak fontosságát, hogy olyan adatokat kell összeállítani és jelenteni, amelyek következetesek a 2001/81/EK irányelvben és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékben.
__________________
__________________
18Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).
18Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A Bizottság minőségi jogalkotás melletti szilárd elkötelezettségével összhangban az energiaunió irányítási rendszerének jelentősen csökkentenie kell a tagállamokra, a Bizottságra és más uniós intézményekre háruló adminisztratív terhet, és elő kell segítenie az uniós és nemzeti szinten az energiarendszer alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság irányába mutató átalakítása tekintetében hozott szakpolitikák és intézkedések koherenciáját és megfelelőségét.
(16)  A Bizottság minőségi jogalkotás melletti szilárd elkötelezettségével összhangban és a kutatási, innovációs és beruházási szakpolitikával összeegyeztethetően az energiaunió irányítási rendszerének jelentősen csökkentenie kell a tagállamokra és az érdekelt felekre, a Bizottságra és más uniós intézményekre háruló adminisztratív összetettséget, és elő kell segítenie az uniós, makroregionális, regionális, nemzeti és helyi szinten az energiarendszer fenntartható, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság irányába mutató átalakítása tekintetében hozott szakpolitikák és intézkedések koherenciáját és megfelelőségét.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az energiaunió célkitűzéseinek elérését az uniós kezdeményezések és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben meghatározott koherens nemzeti szakpolitikák összekapcsolásán keresztül kell biztosítani. Az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a tervezési követelményeket, amelyek a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten. A különböző időpontokban történt bevezetésük átfedésekhez vezetett, és nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat. Ezért az éghajlatvédelem és energetika területén jelenleg elkülönülten létező tervezést, jelentéstételt és ellenőrzést lehetőség szerint észszerűsíteni és integrálni kell.
(17)  Az energiaunió céljainak és célkitűzéseinek elérését az uniós kezdeményezések és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben meghatározott koherens nemzeti szakpolitikák összekapcsolásán keresztül kell biztosítani. Az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a tervezési követelményeket, amelyek a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten. A különböző időpontokban történt bevezetésük átfedésekhez vezetett, és nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat a költséghatékonyság rovására. Az éghajlatvédelem és energetika területén jelenleg elkülönülten létező tervezést, jelentéstételt és ellenőrzést adott esetben észszerűsíteni és integrálni kell.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Fel kell mérni a dekarbonizáció elérésére szolgáló meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések közötti kölcsönhatásokat, és a tagállamoknak mennyiségi vagy minőségi értékelést kell végezniük.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik és a hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáik szakpolitikai koherenciáját az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek tízéves időszakokat kell felölelniük, és áttekintés kell adniuk az energiarendszer és a szakpolitika aktuális helyzetéről. Az energiaunió mind az öt fő dimenziójára vonatkozóan meg kell adniuk a nemzeti célkitűzéseket és az e célkitűzések teljesítésére szolgáló megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint egy elemzési alapot kell biztosítaniuk. A 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszakot felölelő nemzeti terveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a villamosenergia-rendszerösszeköttetés tekintetében 2030-ra meghatározott célokra. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a nemzeti tervek összeegyeztethetők legyenek a fenntartható fejlesztési célokkal, és hozzájáruljanak azokhoz.
(18)  Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek tízéves időszakokat kell felölelniük, és áttekintés kell adniuk az energiarendszer és a szakpolitika aktuális helyzetéről. Az energiaunió mind az öt fő dimenziójára vonatkozóan meg kell adniuk a nemzeti célokat vagy célkitűzéseket és az e célkitűzések teljesítésére szolgáló megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint egy elemzési alapot kell biztosítaniuk. A 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszakot felölelő nemzeti terveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a villamosenergia-rendszerösszeköttetés tekintetében 2030-ra meghatározott célokra. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a nemzeti tervek összeegyeztethetők legyenek a fenntartható fejlesztési célokkal, és hozzájáruljanak azokhoz.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)   Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik elkészítésekor a tagállamoknak értékelniük kell az energiaszegény háztartások számát, figyelembe véve a vonatkozó nemzeti összefüggésben alapvető életszínvonal biztosításához szükséges otthoni energetikai szolgáltatásokat, amelyeket ezek a háztartások – alacsony jövedelmük, magas energiakiadásaik és otthonaik nem megfelelő energiahatékonyságának együtteséből fakadóan – nem engedhetnek meg maguknak. A tagállamoknak ismertetniük kell az energiaszegénység leküzdésére irányuló meglévő és tervezett szakpolitikáikat és intézkedéseiket, és adott esetben nemzeti célkitűzést kell meghatározniuk az energiaszegény háztartások számának csökkentésére vonatkozóan. A Bizottságnak közös módszertant kell elfogadnia a tagállamok számára az energiaszegénység fogalmának meghatározása céljából, és az egyes tagállamoknak a konkrét nemzeti körülményeiknek megfelelően kell meghatározniuk az energiaszegénységben élő háztartások fogalmát.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
18 b preambulumbekezdés (új)
(18b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervük tartalmazza a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből származó uniós támogatást. A 2020 utáni többéves pénzügyi keretből származó nemzeti előirányzatoknak aktívan hozzá kell járulniuk az energiaunió céljainak és célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátással (többek között a nyelőnkénti eltávolítással), a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos ágazatokban. Ennek érdekében a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre irányuló nemzeti és helyi szintű programozási folyamatnak az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek bizottsági értékelésével együtt kell végbemennie, hogy azok ambiciózus törekvéseket tükrözzenek, különösen a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzései és a fenntartható fejlesztési célok fényében.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A tagállamoknak létre kell hozniuk a többszintű energiapolitikai párbeszéd állandó platformját, amely egybegyűjti a helyi hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket, az üzleti közösséget, a beruházókat és más érintett érdekelt feleket, hogy megvitassák az energia- és éghajlat-politikák tekintetében tervbe vett különböző lehetőségeket. A platform keretében meg kell vitatni az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, valamint a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákat.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az energetikai és éghajlatvédelmi szakpolitikák és intézkedések végrehajtása hatást gyakorol a környezetre. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek előkészítésében való részvételre és a konzultációra, adott esetben a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel24 és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményével (Aarhusi Egyezmény) összhangban. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek részvételét az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek elkészítésében.
(20)  Az energetikai és éghajlatvédelmi szakpolitikák és intézkedések végrehajtása hatást gyakorol a környezetre. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák előkészítésében való aktív részvételre és a konzultációra, adott esetben a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel24 és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményével (Aarhusi Egyezmény) összhangban. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek, a helyi hatóságok és valamennyi érdekelt fél részvételét a tervezési és jelentéstételi folyamatok korai szakaszában, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és hosszú távú stratégiák elkészítésében.
__________________
__________________
24Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
24Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A regionális együttműködésnek kulcsszerepe van az energiaunió célkitűzései elérésének biztosításában. A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megjegyzéseket fűzzenek más tagállamok terveihez azok véglegesítése előtt, hogy elkerüljék a következetlenségeket és a többi tagállamra gyakorolt potenciális negatív hatásokat, és biztosítsák, hogy a közös célkitűzéseket együttesen teljesítsék. A nemzeti jelentések kidolgozása és véglegesítése, valamint az azt követő végrehajtása terén folytatott regionális együttműködés elengedhetetlen az intézkedések hatékonyságának és eredményességének javításához, valamint a piaci integráció és az energiabiztonság erősítéséhez.
(21)  A tagállamoknak makroregionális és regionális együttműködésre van szükségük, amely révén közösen végrehajthatnak egyes politikákat és intézkedéseket, hozzájárulva a közös célok és célkitűzések költségoptimális eléréséhez. A Bizottságnak meg kell könnyítenie a tagállamok közötti effajta együttműködést. A tagállamoknak továbbá lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megjegyzéseket fűzzenek más tagállamok terveihez azok véglegesítése előtt, hogy elkerüljék a következetlenségeket és a többi tagállamra gyakorolt potenciális negatív hatásokat, és biztosítsák, hogy a közös célkitűzéseket együttesen teljesítsék. A nemzeti tervek kidolgozása és véglegesítése, valamint az azt követő végrehajtása terén folytatott makroregionális és regionális együttműködés elengedhetetlen az intézkedések hatékonyságának és eredményességének javításához, valamint a piaci integráció és az energiabiztonság erősítéséhez.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A nemzeti terveknek állandónak kell lenniük, hogy a befektetői biztonság garantálása érdekében biztosítsák a nemzeti szakpolitikák és intézkedések átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Azonban elő kell írni, hogy a jelentések által lefedett tízéves időszak alatt egyszer aktualizálni kell a nemzeti jelentéseket, hogy lehetőséget adjanak a tagállamoknak a lényegesen megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásra. A 2021-től 2030-ig tartó időszakot felölelő tervek esetében a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy 2024. január 1-jéig aktualizálják terveiket. A célokat, célkitűzéseket és hozzájárulásokat csak azzal a céllal szabad módosítani, hogy azok tükrözzék a magasabb általánosan megcélzott szintet, különösen a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célok tekintetében. Az aktualizálás részeként a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük az olyan hátrányos környezeti hatások mérséklése érdekében, amelyek az integrált jelentéstétel keretében váltak nyilvánvalóvá.
(22)  A nemzeti terveknek állandónak kell lenniük, hogy a beruházási biztonság garantálása érdekében biztosítsák a nemzeti szakpolitikák és intézkedések átláthatóságát és kiszámíthatóságát. A nemzeti tervek tízéves gördülő időszakokban történő rendszeres benyújtása lehetőséget ad a tagállamoknak a lényegesen megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásra. A célokat és célkitűzéseket csak azzal a céllal szabad módosítani, hogy azok tükrözzék a magasabb általánosan megcélzott szintet, különösen az energia- és éghajlat-politikai célok tekintetében. E tervek részeként a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük az olyan hátrányos környezeti hatások mérséklése érdekében, amelyek az integrált jelentéstétel keretében váltak nyilvánvalóvá.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  A hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáiknak kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a gazdasági átalakuláshoz, a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és az átfogóbb fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, valamint hogy igazságos és költséghatékony módon induljanak el a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célok felé. Emellett felkérik a Párizsi Megállapodás feleit, hogy 2020-ig közöljék az évszázad közepéig kitekintő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló hosszú távú fejlesztési stratégiáikat.
(23)  A hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiáiknak kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a gazdasági átalakuláshoz, a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és az átfogóbb fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, valamint hogy igazságos és költséghatékony módon induljanak el a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célok felé. Emellett felkérik a Párizsi Megállapodás feleit, hogy 2020-ig közöljék az évszázad közepéig kitekintő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló hosszú távú fejlesztési stratégiáikat.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  A tagállamoknak hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákat kell kidolgozniuk 2050-re és az azon túli időszakra, amelyek azonosítják a különböző ágazatokban elvégzendő azon átalakításokat, amelyek szükségesek a megújuló energián alapuló rendszerre való áttéréshez és a Párizsi Megállapodás céljainak az eléréséhez. A stratégiáknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a fennmaradó globális szén-dioxid-költségvetés Unióra eső igazságos részarányával, és azokat nyílt és átlátható módon, az érintett érdekelt felek teljes körű bevonásával kell kidolgozni. Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákra kell épülniük, és összhangban kell lenniük azokkal.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
23 b preambulumbekezdés (új)
(23b)  A földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) ágazat erősen ki van téve az éghajlatváltozás következményeinek, és igen sérülékeny. Az ágazat ugyanakkor komoly potenciális lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy hosszú távon éghajlati előnyöket biztosítson, és jelentősen hozzájáruljon a hosszú távú uniós és nemzetközi éghajlatpolitikai célkitűzések megvalósításához. Az ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése, valamint a szénintenzív anyagokat és fosszilis üzemanyagokat helyettesíteni képes bioanyagok rendelkezésre bocsátása révén. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a fenntartható erőforrás-gazdálkodás és a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége. A fenntartható beruházások lehetőségének jövőbeli biztosítása érdekében a hosszú távú stratégiák elengedhetetlenek.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
23 c preambulumbekezdés (új)
(23c)  További összeköttetések kialakításakor fontos elvégezni a költségek és hasznok teljes körű értékelését, beleértve annak valamennyi műszaki, társadalmi-gazdasági és környezeti hatását, ahogyan azt a TEN-E rendelet előírja, továbbá figyelembe kell venni az összeköttetések pozitív externáliáit, úgy mint a megújuló energiaforrások integrációját, az energiaellátás biztonságát és a belső piacon létrejövő megnövekedett versenyt.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Ahogy a tervezés esetében is, az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a jelentéstételi követelményeket, amelyek a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten, azonban ezeket a követelményeket különböző időpontokban vezették be, ami átfedésekhez vezetett, és nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek, például az ÜHG-mérséklés, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a piaci integráció közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat. Hogy megteremtsék a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy egyrészt biztosítani kell a nemzeti tervek megfelelő nyomon követését, másrészt viszont csökkenteni kell az adminisztratív terhet, a tagállamoknak kétévente eredményjelentést kell készíteniük a tervek végrehajtásáról és az energiarendszerben bekövetkezett fejleményekről. Ennek ellenére néhány jelentést továbbra is évente kell benyújtani, különös tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC) és az uniós rendeletekből adódó éghajlatvédelmi jelentéstételi követelményekre.
(24)  Ahogy a tervezés esetében is, az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a jelentéstételi követelményeket, amelyek a piaci reformok mellett a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten, azonban ezeket a követelményeket különböző időpontokban vezették be, ami átfedésekhez és a költséghatékonyság hiányához vezetett, valamint nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek, például az ÜHG-mérséklés, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a piaci integráció közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat. Hogy megteremtsék a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy egyrészt biztosítani kell a nemzeti tervek megfelelő nyomon követését, másrészt viszont csökkenteni kell az adminisztratív bonyolultságot, a tagállamoknak kétévente eredményjelentést kell készíteniük a tervek végrehajtásáról és az energiarendszerben bekövetkezett fejleményekről. Ennek ellenére néhány jelentést továbbra is évente kell benyújtani, különös tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC) és az uniós rendeletekből adódó éghajlatvédelmi jelentéstételi követelményekre.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A tagállamok integrált eredményjelentéseinek tükrözniük kell a nemzeti tervekre vonatkozó sablonokban meghatározott elemeket. Az integrált eredményjelentésekre vonatkozó sablont – technikai jellegük miatt, és mivel az első eredményjelentés 2021-ben esedékes – a későbbi végrehajtási jogi aktus(ok)ban kell részletezni. Az eredményjelentéseket az Unióval, a többi tagállammal és a piaci szereplőkkel, köztük a fogyasztókkal szembeni átláthatóság biztosítása érdekében kell elkészíteni. A jelentéseknek fel kell ölelniük az energiaunió öt dimenzióját, az első időszak tekintetében pedig ezzel egyidejűleg hangsúlyt kell helyezniük a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljai közé tartozó területekre is.
(25)  A tagállamok integrált eredményjelentéseinek tükrözniük kell a nemzeti tervekre vonatkozó sablonokban meghatározott elemeket. Az integrált eredményjelentésekre vonatkozó sablont – technikai jellegük miatt, és mivel az első eredményjelentés 2021-ben esedékes – a későbbi végrehajtási jogi aktus(ok)ban kell részletezni. Az eredményjelentéseket az Unióval, a többi tagállammal, a regionális és helyi hatóságokkal, a piaci szereplőkkel, köztük a fogyasztókkal, bármely egyéb érintett érdekelt féllel és a széles nyilvánossággal szembeni átláthatóság biztosítása érdekében kell elkészíteni. A jelentéseknek fel kell ölelniük az energiaunió öt dimenzióját, az első időszak tekintetében pedig ezzel egyidejűleg hangsúlyt kell helyezniük a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljai közé tartozó területekre is.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  AZ 525/2013/EU rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok az információk átláthatóságának, pontosságának, következetességének, teljességének és összehasonlíthatóságának fontosságára mutattak rá. E tapasztalatokra építve ennek a rendeletnek biztosítania kell, hogy a tagállamok az eredményjelentések fő elemeként beszámoljanak szakpolitikáikról, intézkedéseikről és előrejelzéseikről. Az ezekben a jelentésekben szereplő információk elengedhetetlenek a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] szerinti kötelezettségvállalások megfelelő idejű végrehajtásának bizonyításához. Az uniós és tagállami szintű rendszerek működtetése és folyamatos fejlesztése a jelentéstételre vonatkozó jobb iránymutatással összekapcsolva jelentős mértékben hozzájárul a dekarbonizáció dimenziója terén elért haladás nyomon követéséhez szükséges információk folyamatos javításához.
(28)  AZ 525/2013/EU rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok az információk átláthatóságának, pontosságának, következetességének, teljességének és összehasonlíthatóságának fontosságára mutattak rá. E tapasztalatokra építve ennek a rendeletnek biztosítania kell, hogy a tagállamok mind az öt dimenziót illetően hiteles és következetes adatokat és feltevéseket alkalmazzanak, és a forgatókönyvek és a modellek elkészítésekor felhasznált adatokat nyilvánosan elérhetővé tegyék, továbbá az eredményjelentések fő elemeként beszámoljanak szakpolitikáikról, intézkedéseikről és előrejelzéseikről. Az ezekben a jelentésekben szereplő információk elengedhetetlenek a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] szerinti kötelezettségvállalások megfelelő idejű végrehajtásának bizonyításához. Az uniós és tagállami szintű rendszerek működtetése és folyamatos fejlesztése a jelentéstételre vonatkozó jobb iránymutatással összekapcsolva jelentős mértékben hozzájárul a dekarbonizáció dimenziója terén elért haladás nyomon követéséhez szükséges információk folyamatos javításához.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  A tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív teher mérséklése érdekében a Bizottságnak online jelentéstételi platformot kell létrehoznia a kommunikáció megkönnyítése és az együttműködés előmozdítása érdekében. Ennek a platformnak biztosítania kell a jelentések megfelelő időben történő benyújtását, és elő kell segítenie a nemzeti jelentéstétel átláthatóságának javítását. Az e-jelentéstételi platformnak a meglévő jelentéstételi eljárásokra, adatbázisokra és e-eszközökre kell épülnie, és ki kell használnia azok előnyeit, mint amilyenek például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Eurostat és a Közös Kutatóközpont jelentéstételi eljárásai, adatbázisai és e-eszközei, valamint az uniós környezetvédelemi vezetési és hitelesítési rendszerből levont tanulságok.
(30)  Az energia- és éghajlat-politika alakításának átláthatóbbá tétele és a tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív bonyolultság mérséklése érdekében a Bizottságnak nyilvános online platformot kell létrehoznia az információhoz való hozzáférés, a Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése, valamint a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása érdekében. Ennek a platformnak biztosítania kell a jelentések megfelelő időben történő benyújtását, és elő kell segítenie a nemzeti jelentéstétel átláthatóságának javítását. Az e-platformnak a meglévő jelentéstételi eljárásokra, adatbázisokra és e-eszközökre kell épülnie, és ki kell használnia azok előnyeit, mint amilyenek például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Eurostat és a Közös Kutatóközpont jelentéstételi eljárásai, adatbázisai és e-eszközei, valamint az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerből levont tanulságok.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A nemzeti tervezés és jelentéstétel keretében a Bizottságnak szolgáltatott adatokat illetően a tagállamoktól érkező információk nem ismételhetik meg azokat az adatokat és statisztikákat, amelyeket a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel27 összefüggésben az Eurostaton keresztül már rendelkezésre bocsátottak ugyanabban a formában, mint amelyet e rendelet tervezési és jelentéstételi kötelezettségei előírnak, és amelyek az Eurostatnál továbbra is elérhetők ugyanazokkal az értékekkel. A nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben bejelentett adatoknak és előrejelzéseknek az Eurostat adataira és az európai statisztikák bejelentésére a 223/2009/EK rendelettel összhangban használt módszertanra kell épülniük, és összeegyeztethetőnek kell lenniük azokkal, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és időben is egybeesnek.
(31)  Az uniós szintű fellépés késedelmének elkerülése érdekében a Bizottságnak a 2030-as célok felé tett előrelépés értékelése céljából az éves ÜHG-kibocsátásokra, megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó, Európai Környezetvédelmi Ügynökség által biztosított becsléseket kell felhasználnia. A nemzeti tervezés és jelentéstétel keretében a Bizottságnak szolgáltatott adatokat illetően a tagállamoktól érkező információk nem ismételhetik meg azokat az adatokat és statisztikákat, amelyeket a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel27 összefüggésben az Eurostaton keresztül már rendelkezésre bocsátottak ugyanabban a formában, mint amelyet e rendelet tervezési és jelentéstételi kötelezettségei előírnak, és amelyek az Eurostatnál továbbra is elérhetők ugyanazokkal az értékekkel. A nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben bejelentett adatoknak és előrejelzéseknek az Eurostat adataira és az európai statisztikák bejelentésére a 223/2009/EK rendelettel összhangban használt módszertanra kell épülniük, és összeegyeztethetőnek kell lenniük azokkal, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és időben is egybeesnek.
__________________
__________________
27Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
27Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az energiaunió létrehozására irányuló stratégia célkitűzéseinek közös elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a Bizottság értékelje a nemzeti terveket és – az eredményjelentések alapján – azok végrehajtását. Az első tízéves időszakban ez mindenekelőtt a 2030-ra vonatkozó uniós szintű energia- és éghajlat-politikai célok elérését, valamint az e célok eléréséhez szükséges nemzeti hozzájárulást fogja érinteni. Ezeket az értékeléseket kétévente, szükség esetén pedig évente kell elvégezni, és azokat a Bizottság energiaunió helyzetéről szóló jelentésében kell egységes formában összegezni.
(32)  Az energiaunió létrehozására irányuló stratégia célkitűzései öt dimenziójának közös elérése, különösen egy teljes mértékben működő és alkalmazkodóképes energiaunió létrehozása érdekében elengedhetetlen, hogy a Bizottság értékelje az előzetes nemzeti terveket és – az eredményjelentések alapján – a bejelentett nemzeti tervek végrehajtását. Az első tízéves időszakban ez különösen igaz a 2030-ra vonatkozó uniós szintű energia- és éghajlat-politikai célokra. Ezeket az értékeléseket kétévente, szükség esetén pedig évente kell elvégezni, és azokat a Bizottság energiaunió helyzetéről szóló jelentésében kell egységes formában összegezni.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A légi közlekedés a CO2 és más anyagok – például a nitrogén-oxidok – kibocsátása következtében, illetve egyéb mechanizmusok, így például a cirrus felhők fokozott képződése miatt van hatással az éghajlatra. Mivel az e hatásokra vonatkozó tudományos ismeretek köre gyorsan bővül, az 525/2013/EU rendelet már előírta a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt, nem CO2 által okozott hatásainak aktualizált értékelését. Az e tekintetben alkalmazott modellezést rendszeresen hozzá kell igazítani a tudományos fejlődéshez. A Bizottság az ilyen hatások elemzése alapján mérlegelhetné az ezek kezelésére szolgáló, megfelelő szakpolitikai lehetőségeket.
(33)  A légi közlekedés a CO2 és más anyagok – például a nitrogén-oxidok – kibocsátása következtében, illetve egyéb mechanizmusok, így például a cirrus felhők fokozott képződése miatt van hatással az éghajlatra. Mivel az e hatásokra vonatkozó tudományos ismeretek köre gyorsan bővül, az 525/2013/EU rendelet már előírta a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt, nem CO2 által okozott hatásainak aktualizált értékelését. Az e tekintetben alkalmazott modellezést rendszeresen hozzá kell igazítani a tudományos fejlődéshez. A Bizottságnak az ilyen hatások elemzése alapján 2020. március 1-jéig mérlegelnie kell az ezek kezelésére szolgáló, megfelelő szakpolitikai lehetőségeket és szükség esetén jogalkotási javaslatot kell benyújtania.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  Az Éghajlat-változási Keretegyezmény (UNFCCC) üvegházhatású gázokra vonatkozó jelenlegi jelentéstételi iránymutatásainak megfelelően a metánkibocsátás számítása és jelentése egy százéves időszakot felölelő globális felmelegedési potenciálon (GWP) alapul. Tekintettel a metán magas GWP-jére és viszonylag rövid légköri élettartamára, amely rövid és középtávon az éghajlatra gyakorolt jelentős hatáshoz vezet, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, milyen hatással lenne a szakpolitikákra és az intézkedésekre egy húszéves időtávlat elfogadása a metánra vonatkozóan. A Bizottságnak elemzése alapján mérlegelnie kell a különböző szakpolitikai lehetőségeket, hogy egy uniós metánstratégia révén gyors megoldást találjon a metánkibocsátásokra, prioritásként kezelve az energiával és a hulladékkal kapcsolatos metánkibocsátásokat.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  A nemzeti és uniós szakpolitikák és az energiaunió célkitűzései közötti koherencia biztosításának elősegítése érdekében folyamatos párbeszédet kell teremteni a Bizottság és a tagállamok között. Adott esetben a Bizottságnak ajánlásokat kell kiadnia a tagállamok részére, többek között az előzetes nemzeti tervek által megcélzott szintről, a bejelentett nemzeti tervek tervezeteiben foglalt szakpolitikáknak és intézkedéseknek ezt követő végrehajtásáról, valamint az energiaunió megvalósítása szempontjából releváns egyéb nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről. A tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik ezeket az ajánlásokat, és a későbbi eredményjelentésekben kifejtik, hogy ezeket miként hajtották végre.
(34)  A nemzeti és uniós szakpolitikák és az energiaunió célkitűzései közötti koherencia biztosításának elősegítése érdekében folyamatos párbeszédet kell teremteni a Bizottság és a tagállamok között, illetve adott esetben a tagállamok között. A Bizottságnak ajánlásokat kell kiadnia a tagállamok részére, többek között az előzetes nemzeti tervek által megcélzott szintről, a bejelentett nemzeti tervek tervezeteiben foglalt szakpolitikáknak és intézkedéseknek ezt követő végrehajtásáról, valamint az energiaunió megvalósítása szempontjából releváns egyéb nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről. A tagállamok figyelembe veszik ezeket az ajánlásokat, és a későbbi eredményjelentésekben kifejtik, hogy ezeket miként hajtották végre.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek vagy azok aktualizálásai nem elégségesek az energiaunió célkitűzéseinek, az első időszakban pedig különösen a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célok közös eléréséhez, a Bizottság uniós szinten intézkedéseket hoz e célkitűzések és célok közös elérésének biztosítása érdekében (megszüntetve ezzel a megcélzott szinttel kapcsolatos hiányosságokat). Amennyiben az Unió által e célkitűzések és célok elérése felé tett haladás nem elégséges azok megvalósításához, a Bizottság – az ajánlások megfogalmazásán túl – uniós szintű intézkedéseket hoz, vagy a tagállamok további intézkedéseket hoznak e célkitűzések és célok elérésének biztosítása érdekében (megszüntetve ezzel a megvalósítás terén fennálló hiányosságokat). Ezeknek az intézkedéseknek a célok közös eléréséhez szükséges kötelezettségvállalások elosztása során figyelembe kell venniük a tagállamok által a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célokhoz nyújtott korábbi ambiciózus hozzájárulásokat. A megújuló energia területén ezek az intézkedések magukban foglalhatják a tagállamoktól a Bizottság által kezelt pénzügyi platformhoz érkező pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket arra használnak fel, hogy Unió-szerte hozzájáruljanak a megújuló energiával kapcsolatos projektekhez. A tagállamok megújuló energiára vonatkozó 2020-as nemzeti céljai kiindulási alapként szolgálhatnak a megújuló energia 2021-től kezdődő részarányához. Az energiahatékonyság terén a további intézkedések különösen a termékek, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságának javítására irányulhatnak.
(35)  Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben ismertetett célok, szakpolitikák és intézkedések nem elégségesek az energiaunió célkitűzéseinek, az első időszakban pedig különösen a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célok közös eléréséhez, a Bizottság uniós szinten intézkedéseket hoz e célkitűzések és célok közös elérésének biztosítása érdekében, a tagállamoknak pedig 2020. december 31-ig felfelé kell módosítaniuk a megújuló energiaforrások területére vonatkozó nemzeti céljaikat (megszüntetve ezzel a megcélzott szinttel kapcsolatos hiányosságokat). Amennyiben az Unió által e célkitűzések és célok elérése felé tett haladás nem elégséges azok megvalósításához, a Bizottság – az ajánlások megfogalmazásán túl – uniós szintű intézkedéseket hozhat, vagy további intézkedésekre kötelezheti a tagállamokat, hogy biztosítsa e célkitűzések és célok elérését (megszüntetve ezzel a megvalósítás terén fennálló hiányosságokat). Ezeknek az intézkedéseknek a célok közös eléréséhez szükséges kötelezettségvállalások elosztása során figyelembe kell venniük a tagállamok által a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célokhoz nyújtott korábbi ambiciózus erőfeszítéseket. A megújuló energia területén ezek az intézkedések magukban foglalhatják a tagállamoktól a Bizottság által kezelt pénzügyi platformhoz érkező önkéntes pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket arra használnak fel, hogy Unió-szerte hozzájáruljanak a megújuló energiával kapcsolatos projektekhez, köztük az energiauniós érdekű projektekhez. A tagállamok megújuló energiára vonatkozó 2020-as nemzeti céljai kiindulási alapként szolgálhatnak a megújuló energia 2021-től kezdődő részarányához, és azokat a teljes időszak alatt fenn kell tartani. Az energiahatékonyság terén a további intézkedések különösen a termékek, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságának javítására irányulhatnak.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A tagállamoknak és Bizottságnak biztosítania kell a szoros együttműködést az energiaunió és e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden ügyben az Európai Parlament szoros bevonása mellett. A Bizottságnak adott esetben támogatnia kell a tagállamokat e rendelet végrehajtásában, különös tekintettel a nemzeti tervek létrehozására és az ahhoz kapcsolódó kapacitásépítésre.
(38)  A tagállamoknak és Bizottságnak biztosítania kell a szoros együttműködést az energiaunió és e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden ügyben az Európai Parlament szoros bevonása mellett. A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat e rendelet végrehajtásában, különös tekintettel az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek, a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégia létrehozására, végrehajtására és nyomon követésére, illetve az ahhoz kapcsolódó kapacitásépítésre, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Közös Kutatóközpont belső erőforrásainak, a belső modellezési kapacitásnak és adott esetben külső szakértelemnek a mozgósításával.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
41 a preambulumbekezdés (új)
(41a)  E felülvizsgálat az energiahatékonyság infrastrukturális prioritásként való kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket foglal magában, elismerve, hogy az megfelel az infrastruktúra Nemzetközi Valutaalap és más gazdasági intézmények által használt fogalommeghatározásának, és azt döntő fontosságú elemmé és kiemelt megfontolássá teszi az Unió energetikai infrastruktúrájával kapcsolatos jövőbeli beruházási döntésekben1a.
__________________
1a Az Európai Parlament 2016. június 2-i jelentése az energiahatékonysági irányelv végrehajtásáról (2012/27/EU) – (2015/2232(INI)).
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A Bizottságot az e rendelet szerinti feladataiban az Energiaunió-bizottság támogatja, amely előkészíti a végrehajtási jogi aktusokat. E bizottság adott esetben felváltja az Éghajlatváltozási Bizottságot és más bizottságokat, és átveszi feladataikat.
(43)  A Bizottságot az e rendelet szerinti feladataiban az Energiaügyi és Éghajlatváltozási Bizottság támogatja, amely előkészíti a végrehajtási jogi aktusokat. Az éghajlatváltozással kapcsolatos külön rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben a Bizottság munkáját az 525/2013/EU rendelet szerint létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
(44a)  E rendelet jövőbeni felülvizsgálatának előkészületeként és az uniós kiberbiztonsági stratégia összefüggésében a Bizottságnak a tagállamokkal szorosan együttműködve értékelnie kell, hogy szükséges-e előírni további egységes tervezési és jelentéstételi követelményeket a tagállamok azon törekvéseire vonatkozóan, hogy fokozzák az uniós energiarendszer kritikus infrastruktúrájának védelmét bármely számítógépes fenyegetés ellen, különösen a potenciálisan kritikus informatikai támadások számának az elmúlt évtizedben tapasztalható növekedése fényében, annak érdekében, hogy minden körülmény között biztosítsák az energiabiztonságot. Azonban az Unión belüli ilyen fokozott koordináció nem befolyásolhatja a tagállamok nemzetbiztonsági érdekeit bizalmas információk feltárás révén.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk
1. cikk
1. cikk
Tárgy és hatály
Tárgy és hatály
(1)  E rendelet irányítási mechanizmust hoz létre a következők érdekében:
(1)  E rendelet irányítási mechanizmust hoz létre a következők érdekében:
-a)  hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák és intézkedések végrehajtása, amelyek célja üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó uniós kötelezettségvállalásoknak a Párizsi Megállapodással összhangban való teljesítése;
a)  az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak teljesítésére, a 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszak tekintetében pedig különösen az EU 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak elérésére szolgáló stratégiák és intézkedések végrehajtása;
a)  az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak teljesítésére, a 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszak tekintetében pedig különösen az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak elérésére szolgáló stratégiák és intézkedések végrehajtása;
aa)  partnerségek létrehozása a tagállamok között makroregionális és regionális szinten, az energiaunió céljainak, célkitűzéseinek és kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében;
b)  annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás titkárságának küldött jelentések naprakészek, átláthatók, pontosak, koherensek, összehasonlíthatók és teljesek legyenek.
b)  annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás titkárságának küldött jelentések naprakészek, átláthatók, pontosak, koherensek, összehasonlíthatók és teljesek legyenek.
ba)  nagyobb fokú szabályozási biztonsághoz való hozzájárulás, valamint nagyobb befektetői biztonsághoz való hozzájárulás, továbbá a gazdasági fejlődés, a befektetés ösztönzése, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió lehetőségeinek kiaknázásához történő hozzájárulás;
bc)  igazságos átmenet előmozdítása azon állampolgárok és régiók számára, amelyeket hátrányosan érinthet a karbonszegény gazdaság felé tartó átmenet.
Az irányítási mechanizmusnak a 2021-től 2030-ig tartó tízéves időszakot felölelő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveken, a tagállamok ezekkel összefüggő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésein, valamint az Európai Bizottság integrált ellenőrzési rendszerén kell alapulnia. Az irányítási mechanizmus egy strukturált, ismétlődő folyamatot határoz meg a Bizottság és a tagállamok között a tervek véglegesítése és azt követő végrehajtása, többek között a regionális együttműködés, valamint a Bizottság megfelelő fellépése tekintetében.
Az irányítási mechanizmusnak a 2021-től 2030-ig tartó tízéves időszakot felölelő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveken, a tagállamok ezekkel összefüggő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésein, valamint az Európai Bizottság integrált ellenőrzési rendszerén kell alapulnia. Az irányítási mechanizmus egy strukturált, átlátható, ismétlődő folyamatot határoz meg a Bizottság és a tagállamok között, biztosítva a széles nyilvánosság és a helyi hatóságok teljes körű részvételét, a tervek véglegesítése és azt követő végrehajtása, többek között a makroregionális és regionális együttműködés, valamint a Bizottság megfelelő fellépése tekintetében.
(2)  Ez a rendelet az energiaunió következő öt dimenziójára alkalmazandó:
(2)  Ez a rendelet az energiaunió következő öt dimenziójára alkalmazandó:
a)  energiabiztonság,
a)  energiabiztonság,
b)  energiapiac,
b)  belső energiapiac,
c)  energiahatékonyság,
c)  energiahatékonyság,
d)  dekarbonizáció és
d)  dekarbonizáció és
e)  kutatás, innováció és versenyképesség.
e)  kutatás, innováció és versenyképesség.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
E rendelet alkalmazásában a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása], a 2010/31/EU irányelv és a 2012/27/EU irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni.
E rendelet alkalmazásában a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása], a [2009/72/EK irányelvnek a COM(2016)XXXX javaslat szerinti átdolgozása], a 2010/31/EU irányelv és a 2012/27/EU irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 pont
3.  „elfogadott szakpolitikák és intézkedések”: olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekről a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtásának időpontjában kormányzati döntést hoztak, és egyértelmű kötelezettséget vállaltak a végrehajtás folytatására;
3.  „elfogadott szakpolitikák és intézkedések”: olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekről a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtásának időpontjában központi vagy szubnacionális kormányzati döntést hoztak, és egyértelmű kötelezettséget vállaltak a végrehajtás folytatására;
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 9 pont
9.  „az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljai”: az az Unió egészére vonatkozó kötelező cél, mely szerint 2030-ig az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest, valamint az az uniós szintű kötelező cél, hogy 2030-ig az EU fogyasztásában a megújuló energia aránya elérje legalább a 27%-ot, továbbá az arra vonatkozó uniós szintű cél, hogy 2030-ig legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság, amely célt egy 30%-os uniós szintű célérték szem előtt tartásával 2020-ig felül kell vizsgálni, valamint a villamosenergia-rendszerösszeköttetés tekintetében 2030-ra kitűzött 15%-os cél, illetve e tekintetben az Európai Tanács vagy a Tanács és a Parlament által 2030-ra vonatkozóan a későbbiekben elfogadott bármely cél;
törölve
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 11 a pont (új)
11a.  „korábbi erőfeszítések”: a tagállamok által 2021-től kezdődően a [megújuló energiaforrásokról szóló átdolgozott irányelv] 3. cikkében említett, megújuló energiára vonatkozó uniós szintű kötelező cél érdekében, és a tagállamok által a 2012/27/EU irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, energiahatékonyság javítása érdekében megtett korábbi előrelépések;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 17 a pont (új)
17a.  „első az energiahatékonyság”: prioritás biztosítása valamennyi energiapolitikai tervezésben, szakpolitikában és beruházási döntésben azoknak az intézkedéseknek, amelyek költségoptimalizált végfelhasználási energia-megtakarítások, keresletoldali válaszintézkedések és hatékonyabb átalakítás, szállítás és elosztás révén hatékonyabbá teszik az energiaszükségletet és az energiakínálatot;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk
3. cikk
3. cikk
Integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek
Integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek
(1)  Minden tagállam 2019. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet nyújtanak be a Bizottságnak. A terv tartalmazza az I. melléklet (2) bekezdésében meghatározott elemeket. Az első terv a 2021-től 2030-ig tartó időszakot öleli fel. A következő tervek az előző terv által felölelt időszak végét közvetlenül követő tízéves időszakot ölelik fel.
(1)  Minden tagállam 2019. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet nyújtanak be a Bizottságnak. A terv tartalmazza az I. melléklet (2) bekezdésében meghatározott elemeket. Az első terv a 2021-től 2030-ig tartó időszakot öleli fel. A következő tervek az előző terv által felölelt időszak végét közvetlenül követő tízéves időszakot ölelik fel.
(2)  Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek a következő fő szakaszokból állnak:
(2)  Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek a következő fő szakaszokból állnak:
a)  az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek létrehozása során követett eljárás áttekintése, amely egy összefoglalóból, az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak és a részvételüknek, valamint ennek eredményeinek leírásából, továbbá a jelentés elkészítése során a többi tagállammal folytatott regionális együttműködés leírásából áll;
a)  az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek létrehozása során követett eljárás áttekintése, amely a következőkből áll:
(1)   egy összefoglaló,
(2)   a helyi hatóságokkal, a civil társadalommal, az üzleti világgal, a szociális partnerekkel és az állampolgárokkal folytatott konzultáció és e csoportok részvételének, valamint a konzultáció eredményeinek leírása,
(3)  a jelentés elkészítése során a többi tagállammal folytatott makroregionális és regionális együttműködés leírása;
b)  a nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások leírása az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében;
b)  a nemzeti célkitűzések és célok leírása az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében;
c)  a b) pontban meghatározott megfelelő célkitűzések, célok és hozzájárulások teljesítése érdekében előírt szakpolitikák és intézkedések leírása;
c)  a b) pontban meghatározott megfelelő célkitűzések és célok teljesítése érdekében előírt tervezett szakpolitikák, intézkedések és beruházási stratégiák leírása;
d)  az energiaunió öt dimenziójával kapcsolatos jelenlegi helyzet leírása, az energiarendszerek és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és eltávolítása, valamint a b) pontban említett célkitűzésekre vonatkozó előrejelzések tekintetében is, a már meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések leírásával együtt;
d)  az energiaunió öt dimenziójával kapcsolatos jelenlegi helyzet leírása, az energiarendszerek és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és eltávolítása, valamint a b) pontban említett célkitűzésekre és célokra vonatkozó előrejelzések tekintetében is, a már meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések, valamint azon szabályozási és nem szabályozási jellegű korlátok és akadályok leírása, amelyek a célok és célkitűzések megvalósítása útjában állnak;
e)  a b) pontban említett célkitűzések teljesítése érdekében tervezett szakpolitikák és intézkedések hatásainak értékelése;
e)  az 1., 4., 13a. és 14. cikkben említett környezetvédelmi – többek között a levegőminőségre és természetvédelemre, az egészségre, a makrogazdasági és társadalmi hatásokra vonatkozó – célkitűzések és célok teljesítése érdekében tervezett egyedi és összesített szakpolitikák és intézkedések hatásainak értékelése;
ea)   a az energiaunió öt dimenziójához kapcsolódó versenyképességre irányulóan tervezett szakpolitikák és intézkedések hatásainak értékelése;
eb)  az éghajlat potenciális hatásainak az értékelése a tagállamban, ideértve a közvetlen és a közvetett hatásokat, valamint az éghajlati hatások kezelésére szolgáló alkalmazkodási stratégiákat, így például a nemzeti alkalmazkodási terveket;
ec)  a beruházási stratégia kialakítását követően meg kell becsülni a tervezett szakpolitikák és intézkedések végrehajtásához szükséges magán- és állami beruházások mértékét;
f)  az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelmények és struktúra szerint kidolgozott melléklet, amely meghatározza a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikke és V. melléklete szerinti energiahatékonysági követelmények elérésére szolgáló tagállami módszereket és szakpolitikai intézkedéseket.
f)  az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelmények és struktúra szerint kidolgozott melléklet, amely meghatározza a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikke és V. melléklete szerinti energiahatékonysági követelmények elérésére szolgáló tagállami módszereket és szakpolitikai intézkedéseket.
(3)  Az (1) bekezdésben említett nemzeti tervek elkészítésekor a tagállamok figyelembe veszik az energiaunió öt dimenziója közötti kölcsönös összefüggéseket, és adott esetben olyan adatokat és alapfeltevéseket használnak fel, amelyek mind az öt dimenzióban következetesek.
(3)  Az (1) bekezdésben említett nemzeti tervek elkészítésekor a tagállamok:
a)  minden érdekelt fél számára korlátozzák az adminisztratív eljárások összetettségét és költségét;
b)   figyelembe veszik az energiaunió öt dimenziója közötti kölcsönös összefüggéseket, különösen az „először az energiahatékonyság” elvet;
c)   adott esetben olyan adatokat és alapfeltevéseket használnak fel, amelyek mind az öt dimenzióban hitelesek és következetesek, és nyilvánosan elérhetővé teszik a modellezéshez felhasznált adatokat;
d)  biztosítják, hogy azok összhangban legyenek az 1. cikkben meghatározott célkitűzésekkel és a 14. cikkben meghatározott hosszú távú nemzeti éghajlat- és energiapolitikai stratégiákkal.
e)  értékelik az energiaszegény háztartások számát, figyelembe véve a vonatkozó nemzeti összefüggésben alapvető életszínvonal biztosításához szükséges otthoni energetikai szolgáltatásokat, és ismertetik az energiaszegénység leküzdésére irányuló meglévő és tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket, többek között a szociálpolitikai intézkedéseket és egyéb releváns nemzeti programokat;
abban az esetben, ha egy tagállamban ellenőrizhető adatokon alapuló, földrajzi mutatók felhasználásával készült értékelés alapján jelentős számú energiaszegény háztartás található, a tagállamnak a tervébe kell illesztenie az energiaszegénység csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célkitűzést;
f)  rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy elkerüljék, mérsékeljék vagy – amennyiben a projekt közérdekű és más lehetőség nem áll rendelkezésre – ellensúlyozzák azokat a káros környezeti hatásokat, amelyek a 15–22. cikk szerinti integrált jelentéstétel részeként váltak nyilvánvalóvá;
g)  figyelembe veszik az európai szemeszter keretében kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat.
(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy az első integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervüket követő valamennyi következő, a Bizottságnak az (1) bekezdéssel összhangban bejelentett tervük módosítja a nemzeti célokat és célkitűzéseket a 4. cikkben említettek szerint, hogy tükrözzék a korábbi integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükhöz képesti ambiciózus megközelítést.
(3b)  A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e cikk alapján a Bizottságnak benyújtott terveket.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt az energiaunió, az éghajlat-politikai keret és az energiapiaci fejlemények változásaihoz és az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti új követelményekhez.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt az energiaunió, az éghajlat-politikai keret és az energiapiaci fejlemények változásaihoz és az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti új követelményekhez.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – cím
Nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében
Célok és célkitűzések az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben a következő fő célkitűzéseket, célokat és hozzájárulásokat határozzák meg az I. melléklet A.2. szakaszában előírtak szerint:
A tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben a következő fő célkitűzéseket és célokat határozzák meg az I. melléklet A.2. szakaszában előírtak szerint:
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 pont – ii a alpont (új)
iia.  a tagállamok nyelőkből származó elnyelések növelését célzó pályái, összhangban a 14. cikkben említett hosszú távú energia- és éghajlat-politikai stratégiákkal;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 pont – iii alpont (új)
iii.  adott esetben egyéb nemzeti célkitűzések és célok, amelyek összhangban vannak a meglévő hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiákkal;
iii.  A Párizsi Megállapodással és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákkal összhangban lévő, egyéb nemzeti célkitűzések és célok
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i alpont
i.  a [2009/28/EK irányelv COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérése érdekében, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 27%-ot, az e célhoz való hozzájárulás a tekintetben, hogy a tagállamokban mekkora a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részaránya 2030-ban, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt;
i.  a [2009/28/EK irányelv COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérése érdekében, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 35%-ot;
Módosítás 291
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i a pont (új)
i a.   a tagállam 2030-as bruttó végsőenergia-fogyasztáson belül a megújuló forrásból származó energiára vonatkozó, a(z) .../.../EU irányelv [2009/28/EK irányelv COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikke és Ia. melléklete szerint meghatározott nemzeti célja, a 2021-től a megújuló energiaforrásokból előállított energia rendszeres előállítását biztosító, az e rendelet Ia. mellékletében meghatározottak szerinti progresszív pályával;
Módosítás 292
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i b pont (új)
i b.   Az ia. alpontban említett pálya:
i.  kiindulópontja az (EU).../... irányelv [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] I. melléklete A. részének harmadik oszlopában a 2020-ban a megújuló forrásokból előállított energia. Ha valamely tagállam felülmúlja a 2020-ra vonatkozó kötelező erejű nemzeti célját, a rá vonatkozó pálya kiindulópontja a 2020-ban elért szint lehet;
ii.  legalább három referenciapontból áll, amely az Ia. mellékletben meghatározottak szerint az előző két vagy három év átlaga;
iii.  eléri legalább a 2030-ra vonatkozóan meghatározott nemzeti célját;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i c alpont (új)
ic.  A tagállamok ia) és ib) pontban említett pályái együttesen hozzáadódnak az Unió kötelező lineáris pályájához, és elérik a 2030-ban a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való legalább 35%-os részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i d alpont (új)
id.  a megújuló energia végsőenergia-fogyasztásban elért teljes részarányára vonatkozó tagállami pályáknak 2031-tól kezdődően összhangban kell lenniük a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákkal.
Módosítás 69 és 287
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – ii alpont
ii.  a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó nemzeti pályák 2021 és 2030 között a fűtési és hűtési, a villamosenergia- és a közlekedési ágazatban;
ii.  a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó indikatív tagállami pályák 2021 és 2030 között a fűtési és hűtési, a villamosenergia- és a közlekedési ágazatban;
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – iii alpont
iii.  a 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti pályáinak elérésére a tagállamok által felhasználni tervezett megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt, technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, MW-ban kifejezve;
iii.  a 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti indikatív pályáinak elérésére a tagállamok által felhasználni tervezett megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt, technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, az erőmű-átalakításokat is beleértve, MW-ban kifejezve;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – iii a alpont (új)
iiia. a városok, megújulóenergia-közösségek és önellátó fogyasztók által előállított megújuló energia részaránya, valamint az erre vonatkozó célkitűzések és pályák a tagállamokban 2021-től 2030-ig, beleértve a várható bruttó végsőenergia-fogyasztást Mtoe-ben kifejezve.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 pont
(1)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, 2030-ra 30%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez nyújtott indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás vagy a primer- vagy végsőenergia-fogyasztás, vagy a primer- vagy végsőenergia-megtakarítás, vagy pedig az energiaintenzitás alapján;
(1)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, 2030-ra 40%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez nyújtott kötelező nemzeti energiahatékonysági cél vagy a primer- vagy végsőenergia-fogyasztás, vagy a primer- vagy végsőenergia-megtakarítás, vagy pedig az energiaintenzitás alapján az e célra vonatkozó, 2021-től kezdődő kötelező lineáris pályával együtt.
A tagállamoknak a 2020-ra és 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kell meghatározniuk hozzájárulásukat, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt. Ki kell fejteniük az alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket;
A tagállamoknak a 2020-ra és 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kell meghatározniuk energiahatékonysági céljaikat. Ki kell fejteniük a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] IV. és V. melléklete szerinti alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket;
Az első albekezdésben említett pályának 2022-től kezdődően, majd azt követően kétévente kétéves időközi célokat kell magában foglalnia;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 2 pont
(2)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] energiamegtakarítási kötelezettségekről szóló 7. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége;
(2)  a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 2012/27/EU irányelv további energiamegtakarítási kötelezettségekről szóló 7. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban és azon túl elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége;
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 pont
(3)  a (magán és köztulajdonban lévő) lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések;
(3)  a meglévő épületállomány elemzése alapján a 2030-ra és 2040-re a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására irányuló hosszú távú stratégiák, a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított] 2010/31/EU irányelv 2a. cikkével összhangban a 2050-re kitűzött cél irányában elért előrehaladás mérése;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 a pont (új)
(3a)  a tervezett politikák és fellépések, valamint a nemzeti épületállomány rendkívül energiahatékony és szénmentesített épületállománnyá történő átalakítása felé tett előrehaladás, beleértve a 2020-tól 2030-ig elérendő várható energiamegtakarítás és a további előnyök bizonyítékokon alapuló becslését;
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 pont
(4)  a 2012/27/EU irányelvnek a közintézmények példamutató szerepére vonatkozó 5. cikke alapján a 2020 és 2030 közötti időszakban felújítandó teljes alapterület vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítás;
(4)  a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított] 2012/27/EU irányelv 5. cikke alapján a felújítandó teljes alapterület és a felújítással vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítással megvalósuló megfelelő energiamegtakarítás a 2020 és 2030 közötti időszakban megvalósítandó alternatív megközelítésből eredően;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 a pont (új)
(4a)  a fűtésre és hűtésre vonatkozó energiamegtakarítási lehetőségek, beleértve nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony és innovatív távfűtés és -hűtés alkalmazásában rejlő lehetőség átfogó értékelésének eredményét;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 5 pont
(5)  egyéb nemzeti energiahatékonysági célkitűzések, beleértve a hosszú távú stratégiákat vagy célkitűzéseket és az ágazati célokat is olyan területeken, mint a közlekedés, a fűtés és hűtés;
(5)  egyéb nemzeti energiahatékonysági célkitűzések, beleértve a hosszú távú stratégiákat vagy célkitűzéseket és az ágazati célokat is olyan területeken, mint a közlekedés, a feldolgozóipar, a víz és a szennyvíz, illetve az ágazati kapcsolódási politikák; valamint a nagy energiahatékonysági potenciállal rendelkező más ágazatok hatékonysága a teljes energiaáramlási láncolaton keresztül a primer energiától a végfelhasználókig vagy az adatközpontokig;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 1 pont
(1)  az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására vonatkozó nemzeti célkitűzések;
(1)  az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására vonatkozó indikatív nemzeti célkitűzések, melyek célja a makroregionális, regionális és nemzeti energiarendszerek alkalmazkodóképességének növelése;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 2 pont
(2)  a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések;
(2)  a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések, melyek célja a makroregionális, regionális és nemzeti energiarendszerek ellenálló képességének növelése;
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 4 pont
(4)  a haza energiaforrások, nevezetesen a megújuló energia telepítésére vonatkozó nemzeti célkitűzések;
(4)  a nemzeti energiarendszer rugalmasságának különösen az energiahatékonysági intézkedések alkalmazása, a hazai és regionális megújuló energiaforrások, a keresletoldali válaszintézkedések és a tárolás révén történő növelésére vonatkozó nemzeti célkitűzések;
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 1 pont
(1)  a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra el kívánnak érni a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó, 2030-ig szóló 15%-os cél tekintetében; a tagállamoknak ki kell fejteniük az alapul vett módszereket;
(1)  a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra el kívánnak érni a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó, 2030-ig szóló 15%-os indikatív cél tekintetében, figyelembe véve a 2020-ra kitűzött 10%-os összekapcsoltsági célt, a nemzeti és regionális piaci feltételeket és lehetőségeket, a költség-haszon elemzések valamennyi aspektusát, a közös érdekű projektek megvalósításának tényleges szintjét, valamint a meglévő összeköttetések értékesíthető kapacitásának növelését célzó intézkedéseket; a tagállamoknak ki kell fejteniük az alapul vett módszereket, figyelembe véve a Bizottság által javasolt módszertant;
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 2 pont
(2)  a villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrára vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek az energiaunió létrehozására irányuló stratégia öt fő dimenziója közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükségesek;
(2)  a villamosenergia-átviteli és földgázszállító és -elosztó infrastruktúrára és annak korszerűsítésére vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek az energiaunió létrehozására irányuló stratégia öt fő dimenziója közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükségesek; Minden tervezett nagyobb infrastrukturális projekt esetében előzetesen értékelni kell az energiaunió öt dimenziójával – különösen az ellátás biztonsága és a verseny tekintetében – való összeegyeztethetőségét és az ahhoz való hozzájárulását;
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 3 pont
(3)  adott esetben a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
(3)  adott esetben a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például a rendszer rugalmasságának növelése különösen a szabad árképzés előtti akadályok felszámolása, a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, az intelligens hálózatok, az aggregálás, a keresletoldali válaszintézkedések, a tárolás, az elosztott energiatermelés, a teherelosztási, teher-újraelosztási és tehercsökkentési mechanizmusok és a valós idejű árjelzések révén, a megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 3 a pont (új)
(3a)  a megújuló energia valamennyi energiapiacon való megkülönböztetésmentes részvételével, a keresletoldali válaszintézkedésekkel és a – többek között aggregáláson keresztüli – tárolással kapcsolatos nemzeti célkitűzések, ideértve azt az időkeretet is, amelyen belül a célkitűzéseket el kell érni;
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 3 b pont (új)
(3b)  az energiarendszerekben történő fogyasztói részvétel, továbbá annak biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések, hogy a saját termelés és az új technológiák – beleértve az okos mérőeszközöket – a fogyasztók javát szolgálják;
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 4 pont
(4)  a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására, valamint az energiarendszerek megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos rugalmasságára vonatkozó nemzeti célkitűzések, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
(4)  a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések, amelyek garantálják, hogy semmilyen kapacitásmechanizmust ne alkalmazzanak, illetve amennyiben az ellátás biztonsága érdekében mégis alkalmaznak ilyen mechanizmust, akkor az a lehető legnagyobb mértékben korlátozva legyen, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – 1 pont
(1)  az energiaunióval kapcsolatos állami és magánkutatásra vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is. Ezeknek a céloknak és célkitűzéseknek összhangban kell lenniük az energiaunió létrehozására irányuló stratégiában és a SET-tervben meghatározott célokkal és célkitűzésekkel;
(1)  az energiaunióval kapcsolatos kutatás és innováció állami támogatására vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, és ennek a magánkutatásra gyakorolt várható multiplikátorhatása; adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is. Ezeknek a céloknak és célkitűzéseknek összhangban kell lenniük az energiaunió létrehozására irányuló stratégiában és a SET-tervben meghatározott célokkal és célkitűzésekkel;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – 2 pont
(2)  a 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzések karbonszegény technológiák bevezetése tekintetében;
(2)  a fenntartható technológiák előmozdításával kapcsolatos, 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzések;
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – 3 pont
(3)  a versenyképességre vonatkozó nemzeti célkitűzések.
törölve
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – cím
A tagállamok hozzájárulását meghatározó folyamat a megújuló energia területén
A tagállamok céljait meghatározó folyamat a megújuló energia területén
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amikor a 4. cikk a) pontjának 2.i. alpontja alapján meghatározzák a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részarányához való hozzájárulásukat 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok figyelembe veszik a következőket:
(1)  Amikor a 4. cikk a) pontjának 2.i. alpontja alapján meghatározzák a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részarányára vonatkozó célt 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok figyelembe veszik a következőket:
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – d pont – i alpont
i.  a telepített energia egyenlő eloszlása az Európai Unióban;
i.  a telepített energia egyenlő és költséghatékony eloszlása az Európai Unióban;
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az (EU) .../... irányelv [a 2009/28/EK irányelv átdolgozott változata] 3. cikke (3) bekezdésében meghatározott teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt alaprészaránya;
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok közösen biztosítják, hogy hozzájárulásaik együttesen elérjék a kitűzött célt, azaz 2030-ra a bruttó végsőenergia-fogyasztásban uniós szinten legalább 27% legyen a megújuló forrásokból származó energia részaránya.
(2)  A tagállamok közösen biztosítják, hogy céljaik együttesen elérjék a kitűzött célt, azaz 2030-ra a bruttó végsőenergia-fogyasztásban uniós szinten legalább 35% legyen a megújuló energiaforrásokból származó lineáris pálya.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – cím
A tagállamok hozzájárulását meghatározó folyamat az energiahatékonyság területén
A tagállamok kötelező célját meghatározó folyamat az energiahatékonyság területén
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Amikor a 4. cikk b) (1) pontja alapján meghatározzák az indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulásukat 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok biztosítják a következőket:
(1)  Amikor a 4. cikk b) (1) pontja alapján meghatározzák a kötelező nemzeti energiahatékonysági célt 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok biztosítják a következőket:
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az Unió energiafogyasztása 2020-ban legfeljebb 1 483 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 1 086 Mtoe végsőenergia-fogyasztás, az első tízéves időszak vonatkozásában pedig az Unió energiafogyasztása 2030-ban 1 321 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 987 Mtoe végsőenergia-fogyasztás;
a)  az Unió energiafogyasztása 2020-ban legfeljebb 1 483 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 1 086 Mtoe végsőenergia-fogyasztás, az első tízéves időszak vonatkozásában pedig az Unió energiafogyasztása 2030-ban 1 132 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 849 Mtoe végsőenergia-fogyasztás;
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Az (1) bekezdésben említett hozzájárulásuk meghatározásakor a tagállamok figyelembe vehetik a primer- és végsőenergia-fogyasztást befolyásoló körülményeket, például a következőket:
(2)  Az (1) bekezdésben említett cél meghatározásakor a tagállamok figyelembe vehetik a primer- és végsőenergia-fogyasztást befolyásoló körülményeket, például a következőket:
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Nemzeti szakpolitikák és intézkedések az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében
Nemzeti szakpolitikák, intézkedések és beruházási stratégiák az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében
A tagállamok az I. melléklettel összhangban integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben leírják az ahhoz szükséges fő meglévő (végrehajtott és elfogadott) és tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket, hogy elérjék különösen a nemzeti tervben meghatározott célkitűzéseket, beleértve a regionális együttműködést és a nemzeti és regionális szintű megfelelő finanszírozást biztosító intézkedéseket is.
A tagállamok az I. melléklettel összhangban integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben leírják az ahhoz szükséges fő meglévő (végrehajtott és elfogadott) és tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket, hogy elérjék különösen a nemzeti tervben meghatározott célkitűzéseket, beleértve a regionális együttműködést és a nemzeti, regionális és helyi szintű megfelelő finanszírozást biztosító intézkedéseket, köztük az uniós programok és eszközök mozgósítását is.
A nemzeti tervekben foglalt célkitűzések elérését szolgáló fő meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések leírásához az említett célkitűzések eléréséhez szükséges beruházások általános áttekintését kell fűzni.
A tagállamok infrastrukturális prioritásként kezelik az energiahatékonyság kérdését. Infrastrukturális tervezésük részét energiahatékonysági programok is képezik, és beruházási prioritásként kezelik az épületek felújítását.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az I. mellékletben meghatározott struktúrának és formátumnak megfelelően leírják a nemzeti terv benyújtásának időpontjában vagy legutolsó rendelkezésre álló információk alapján fennálló aktuális helyzetet az energiaunió mind az öt dimenziójával kapcsolatban, beleértve az energiarendszereket és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és eltávolítását is. A tagállamok az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében meghatározzák és leírják a legalább 2040-ig tartó első tízéves időszakra (a 2030-as évet is beleértve) vonatkozó előrejelzéseiket a meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések alapján várható eredményekről.
(1)  A tagállamok az I. mellékletben meghatározott struktúrának és formátumnak megfelelően leírják a nemzeti terv benyújtásának időpontjában vagy legutolsó rendelkezésre álló információk alapján fennálló aktuális helyzetet az energiaunió mind az öt dimenziójával kapcsolatban, beleértve az energiarendszereket és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és eltávolítását is. A tagállamok az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében meghatározzák és leírják a legalább 2030-ig tartó első tízéves időszakra (a 2030-as évet is beleértve) vonatkozó előrejelzéseiket a meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések alapján várható eredményekről. A tagállamok nyilvánosságra hozzák az előrejelzésekhez és forgatókönyvekhez felhasznált feltevéseket, paramétereket és módszertanokat.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az energiarendszerek fejlődésére és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és eltávolítására a tervezett szakpolitikák és intézkedések alapján gyakorolt hatás a legalább 2040-ig tartó első tízéves időszakban (a 2030-as évet is beleértve), beleértve az (1) bekezdésben említett, meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is;
a)  az energiarendszerek fejlődésére és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és eltávolítására a tervezett szakpolitikák és intézkedések alapján gyakorolt hatás a legalább 2040-ig tartó első tízéves időszakban (a 2030-as évet is beleértve), beleértve az (1) bekezdésben említett, meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is. Ennek tartalmaznia kell az ágazatok összekapcsolásából, a digitalizációból és a piac hatékonyabb újratervezéséből eredő szinergiák, valamint a levegőminőséggel és az energiaellátás biztonságával járó előnyök értékelését is;
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a 7. cikkben említett és az I. mellékletben tovább részletezett tervezett szakpolitikák és intézkedések makrogazdasági, környezeti, készségekre gyakorolt és társadalmi hatása a legalább 2030-ig tartó első tízéves időszakban, beleértve az (1) bekezdésben említett, meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is;
b)  a 7. cikkben említett és az I. mellékletben tovább részletezett tervezett szakpolitikák és intézkedések egyedi és összesített makrogazdasági, egészségügyi, környezeti, készségekre gyakorolt és társadalmi hatása a legalább 2030-ig tartó első tízéves időszakban, beleértve az (1) bekezdésben említett, meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések előrejelzéseivel való összehasonlítást is. Az e hatások értékelésére használt módszertant közzé kell tenni, és ösztönözni kell a költség-haszon elemzés alkalmazását;
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a meglévő (végrehajtott és elfogadott) és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek egy szakpolitikai dimenzión belüli, valamint a különböző dimenziók közötti kölcsönhatása a legalább 2030-ig tartó első tízéves időszakban. Az ellátásbiztonságra, az infrastruktúrára és a piaci integrációra vonatkozó előrejelzéseket megbízható energiahatékonysági forgatókönyvekkel kell összekapcsolni.
c)  a meglévő (végrehajtott és elfogadott) és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek egy szakpolitikai dimenzión belüli, valamint a különböző dimenziók közötti kölcsönhatása a legalább 2030-ig tartó első tízéves időszakban. Az értékelésnek tartalmaznia kell a nemzeti politikák és intézkedések közötti dokumentált kölcsönhatások mennyiségi vagy minőségi értékelését, valamint az uniós éghajlat- és energiapolitikai intézkedéseket. Az ellátásbiztonságra, az infrastruktúrára és a piaci integrációra vonatkozó előrejelzéseket megbízható energiahatékonysági forgatókönyvekkel kell összekapcsolni.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések külön-külön és együttesen hogyan mozgósítják a végrehajtásukhoz szükséges közfinanszírozás mellett a magánberuházást.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk
9. cikk
9. cikk
Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv tervezete
Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv tervezete
(1)  A tagállamok 2018. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben elkészítik és benyújtják a Bizottságnak a 3. cikk (1) bekezdésében említett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv tervezetét.
(1)  Minden tagállam 2018. június 1-jéig elkészíti és benyújtja a Bizottságnak a 3. cikk (1) bekezdésében említett első integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervének tervezetét. Minden tagállam 2023. január 1-jéig elkészíti és benyújtja a Bizottságnak második tervjavaslatát, azt követően pedig minden ötödik évben elkészíti tervezetét.
(2)  A Bizottság a 28. cikkel összhangban ajánlásokat tehet a tagállamoknak a tervek tervezetére. Ezek az ajánlások meghatározzák különösen a következőket:
(2)  A Bizottság a 28. cikkel összhangban értékeli a tervek tervezetét és a 3. cikk (1) bekezdésében említettek szerint legkésőbb három hónappal a terv benyújtásának határideje előtt országspecifikus ajánlásokat tesz a tagállamoknak annak érdekében, hogy:
a)  a célkitűzések, célok és hozzájárulások által megcélzott szint az energiaunió célkitűzéseinek, és különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra meghatározott uniós célok együttes elérése szempontjából;
a)  biztosítsa az energiaunió valamennyi dimenziójába tartozó célkitűzések és célok tagállamok általi együttes elérését;
aa)  biztosítsa a nemzeti célok és célkitűzések tagállamok általi elérését;
b)  a tagállami és uniós szintű intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések, valamint olyan egyéb szakpolitikák és intézkedések, amelyeknek határokon átnyúló jelentősége lehet;
b)  javítsa a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben foglalt egyedi, meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések, köztük a határokon átnyúló jelentőségű szakpolitikák és intézkedéseket;
ba)  javasolja további szakpolitikák és intézkedések nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekbe való felvételét;
c)  a meglévő (végrehajtott és elfogadott) és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek az energiaunió egy dimenzióján belüli, valamint a különböző dimenziói közötti kölcsönhatása és ezek összeegyeztethetősége.
c)  biztosítsa a meglévő (végrehajtott és elfogadott) és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek az energiaunió egy dimenzióján belüli, valamint a különböző dimenziói közötti összeegyeztethetőségét;
ca)  biztosítsa a beruházási stratégiáknak és eszközöknek a vonatkozó célok és célkitűzések teljesítése érdekében előírt tagállami szakpolitikákkal és intézkedésekkel való összeegyeztethetőségét.
(3)  A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek véglegesítésekor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság ajánlásait.
(3)  A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek véglegesítésekor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság ajánlásait. Amennyiben az érintett tagállam álláspontja eltér a Bizottság ajánlásától, a tagállam megadja és közzéteszi álláspontjának indokolását.
(3a)  A tagállamok tájékoztatják a nyilvánosságot az (1) bekezdésben említett tervjavaslatokról.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
Az uniós jog egyéb követelményeinek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon a 9. cikkben említett tervek tervezetének elkészítésében való részvételre, és az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek Bizottsághoz benyújtott tervezetéhez csatolják a nyilvánosság véleményének összefoglalását. Amennyiben a 2001/42/EK irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni, az említett irányelvvel összhangban folytatott konzultációt úgy kell tekinteni, hogy az eleget tesz a nyilvános konzultációra vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségeknek.
Az uniós jog egyéb követelményeinek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon a 9. cikkben említett tervek tervezetének és a 14. cikkben említett hosszú távú stratégiák elkészítésében való részvételre, amikor még minden lehetőség nyitott, és sor kerülhet tényleges nyilvános konzultációra.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok ésszerű időkereteket adnak meg, amelyek elegendő időt hagynak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint a felkészülésre és a tervezési folyamatok különböző szakaszaiban való tényleges részvételre. A tagállamok kellőképpen figyelembe veszik az egyenlő részvételt, és biztosítják, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon akár nyilvános közlemény, akár más megfelelő eszközök, mint például – amennyiben rendelkezésre áll – az elektronikus média útján a részvételükhöz kapcsolódó valamennyi gyakorlati vonatkozásról, valamint az összes vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférhetőségről.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A tagállamok az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervjavaslataikat és végleges változatukat, valamint a Bizottságnak szóló hosszú távú stratégiáikat tartalmazó tervezeteikben összefoglalást készítenek a nyilvánosság véleményéről, és arról, hogy ezeket milyen módon vették figyelembe.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  Amennyiben a 2001/42/EK irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni, az említett irányelvvel összhangban folytatott konzultációt úgy kell tekinteni, hogy az eleget tesz a nyilvános konzultációra vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségeknek.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 d bekezdés (új)
(1d)  A tagállamok az e cikk végrehajtása során csökkentik az ügyintézés bonyolultságát.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Az éghajlatról és energiáról folytatott többszintű párbeszéd platformja
(1)  A tagállamok a partnerség szellemében létrehozzák az éghajlatról és energiáról folyó többszintű párbeszéd állandó platformját, hogy támogassák a helyi hatóságok, a civil társadalmi szervezetek, az üzleti közösség, a beruházók, bármely egyéb érdekelt felek és a széles nyilvánosság aktív részvételét az energetikai átállás kezelésében.
(2)  A tagállamok az éghajlatról és energiáról folyó párbeszéd nemzeti platformja keretében benyújtják a rövid, közép- és hosszú távú energia- és éghajlat-politikáik tekintetében fennálló különböző opciókat és tervbe vett forgatókönyveket, az egyes opciók költség-haszon elemzésével együtt. Az éghajlatról és energiáról folyó párbeszéd platformjai olyan fórumok, ahol megvitatják és kidolgozzák a 10. cikk szerinti terveket, stratégiákat és jelentéseket.
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy az energiáról folyó párbeszéd platformjai számára megfelelő humán erőforrások és pénzügyi források álljanak rendelkezésre, továbbá hogy azok átlátható módon működjenek.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk
11. cikk
11. cikk
Regionális együttműködés
Makroregionális és regionális együttműködés
(1)  A tagállamok regionális szinten együttműködnek egymással annak érdekében, hogy ténylegesen elérjék az integrált energia- és éghajlat-politikai terveikben meghatározott célokat, célkitűzéseket és hozzájárulásokat.
(1)  A tagállamok makroregionális és regionális szinten együttműködnek egymással figyelembe véve minden meglévő és lehetséges együttműködési formát annak érdekében, hogy ténylegesen elérjék az integrált energia- és éghajlat-politikai terveikben meghatározott célokat és célkitűzéseket.
(2)  A tagállamok – jóval azelőtt, hogy a 9. cikk (1) bekezdés alapján benyújtanák a Bizottságnak az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik tervezetét – azonosítják a regionális együttműködés lehetőségeit, és egyeztetnek a szomszédos tagállamokkal és az együttműködés iránt érdeklődő más tagállamokkal. A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik tervezetében bemutatják e regionális egyeztetés eredményeit, beleértve adott esetben azt is, hogy hogyan vették figyelembe az észrevételeket.
(2)  A tagállamok – jóval azelőtt, hogy a 9. cikk (1) bekezdés alapján benyújtanák a Bizottságnak az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik tervezetét – azonosítják a magroregionális és regionális együttműködés lehetőségeit, figyelembe véve a meglévő makroregionális együttműködéseket, különösen a balti energiapiacok összekapcsolási tervét, a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetéseket, a közép-nyugati regionális energiapiacot, az északi-tengeri országok tengeri szélerőmű-hálózati kezdeményezését, az euro-mediterrán partnerséget, továbbá a 2011/92/EU irányelvnek és az Espooi Egyezménynek megfelelően egyeztetnek a szomszédos tagállamokkal és az együttműködés iránt érdeklődő más tagállamokkal. A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik tervezetében bemutatják e regionális egyeztetés eredményeit, beleértve adott esetben azt is, hogy hogyan vették figyelembe az észrevételeket. A makroregionális együttműködésben való részvétel során a tagállamok olyan irányítási struktúráról állapodnak meg, amely legalább évente minisztériumi szintű üléseket tesz lehetővé.
(2a)  A Bizottság két vagy több tagállam kérésére – többek között egy támogató keret létrehozásával – elősegíti integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveik egyes részeinek közös kidolgozásátl. A tagállamok a makroregionális vagy regionális együttműködés folytatásakor integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveik tervezetében meghatározzák az eredményeket és benyújtják azokat a Bizottságnak. Az ilyen makroregionális vagy regionális együttműködés eredménye helyettesítheti a vonatkozó integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terv megfelelő részeit.
(2b)  A Bizottság a piaci integráció és a költséghatékony politikák előmozdítása érdekében azonosítja az energiaunió öt dimenziója közül egyet vagy többet lefedő makroregionális vagy regionális együttműködési lehetőségeket, valamint e cikkel összhangban a meglévő piaci feltételeken alapján a hosszú távú jövőképet. E lehetőségek alapján a Bizottság a 28. cikk értelmében ajánlásokat bocsáthat ki a tagállamok számára a hatékony együttműködés, a partnerségek és a konzultációk megkönnyítése érdekében.
(3)  A Bizottság a tervek véglegesítése céljából elősegíti a 9. cikk alapján hozzá benyújtott tervezetekkel kapcsolatos együttműködést és egyeztetést a tagállamok között.
(3)  A Bizottság a tervek véglegesítése céljából elősegíti a 9. cikk alapján hozzá benyújtott tervezetekkel kapcsolatos együttműködést és egyeztetést a tagállamok között.
(4)  A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik végleges változatában figyelembe veszik a többi tagállamtól a (2) és (3) bekezdés alapján kapott észrevételeket, és kifejtik, hogyan vették figyelembe ezeket az észrevételeket.
(4)  A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik végleges változatában figyelembe veszik a többi tagállamtól a (2) és (3) bekezdés alapján kapott észrevételeket, és kifejtik, hogyan vették figyelembe ezeket az észrevételeket.
(5)  Az (1) bekezdésben meghatározott célból a terveik szakpolitikáinak és intézkedéseinek végrehajtása során a tagállamok folytatják a makroregionális együttműködést.
(5)  Az (1) bekezdésben meghatározott célból a terveik szakpolitikáinak és intézkedéseinek végrehajtása során a tagállamok folytatják a makroregionális együttműködést.
(5a)  A tagállamoknak továbbá érdemes megfontolniuk az Energiaközösséget aláíró államokkal és az Európai Gazdasági Térség tagjai közé tartozó harmadik országokkal folytatott együttműködést is.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság értékeli a 3. és 13. cikk szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket és azok frissítéseit. Értékeli különösen azt, hogy:
A Bizottság értékeli a 3. cikk szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket. Értékeli különösen azt, hogy:
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a célok, célkitűzések és hozzájárulások elégségesek-e az energiaunió célkitűzéseinek, az első tízéves időszakban pedig különösen a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak eléréséhez;
a)  a célok és célkitűzések elégségesek-e az energiaunió célkitűzéseinek, az első tízéves időszakban pedig különösen a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak eléréséhez;
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a meglévő és a meghatározott szakpolitikák, intézkedések és kapcsolódó beruházási stratégiák elégségesek-e a 4. cikkben említett nemzeti célok eléréséhez;
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13. cikk
törölve
Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv aktualizálása
(1)  2023. január 1-jéig, azt követően pedig minden 10. évben a tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 3. cikkben említett, legutóbbi bejelentett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik aktualizálásának tervezetét, vagy megerősítik a Bizottságnak, hogy a terv továbbra is érvényes.
(2)  2024. január 1-jéig, azt követően pedig minden 10. évben a tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 3. cikkben említett, legutóbbi bejelentett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik aktualizálását, kivéve, ha megerősítették, hogy a terv e cikk (1) bekezdése értelmében továbbra is érvényes.
(3)  A tagállamok csak akkor módosítják a (2) bekezdésben említett aktualizálásban meghatározott célokat, célkitűzéseket és hozzájárulásokat, ha a legutóbbi bejelentett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekhez képest magasabb megcélzott szintet jelentenek be.
(4)  A tagállamok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az aktualizált tervben mérsékeljék azokat a káros környezeti hatásokat, amelyek a 15–22. cikk szerinti integrált jelentéstétel részeként váltak nyilvánvalóvá.
(5)  A tagállamoknak a (2) bekezdésben említett aktualizálás elkészítésekor figyelembe veszik az európai szemeszter keretében kiadott legújabb országspecifikus ajánlásokat.
(6)  A 9. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az aktualizált integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek elkészítésére és értékelésére.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
3 fejezet – cím
Hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiák
Hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
13 a cikk (új)
13a. cikk
Az általános éghajlatpolitikai célkitűzéssel való összeegyeztethetőség
A Bizottság 2018. július 1-jéig jelentést tesz arról, hogy mennyi az a fennmaradó globális szén-dioxid-kibocsátási költségvetés, amely összeegyeztethető az átlaghőmérséklet növekedésének iparosodás előtti szinthez képesti jóval 2°C alatt tartására, de elsősorban 1,5°C-ra való korlátozására tett erőfeszítésekkel, és elemzést tesz közzé az Unió igazságos részesedéséről a 2050 és 2100 közötti időszakra vonatkozóan.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk
14. cikk
14. cikk
Hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiák
Hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák
(1)  A tagállamok 2020. január 1-jéig, azt követően pedig 10 évente elkészítik és jelentik a Bizottságnak az 50 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáikat, hogy hozzájáruljanak a következőkhöz:
(1)  A tagállamok és az Unió részéről a Bizottság 2019. január 1-jéig, azt követően pedig ötévente elfogadják a 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiáikat, hogy hozzájáruljanak a következőkhöz:
a)  az Unió és tagállamai által az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás alapján az emberi eredetű ÜHG-kibocsátás csökkentésére és nyelőnkénti eltávolítására vállalt kötelezettségek teljesítése;
a)  az Unió és tagállamai által az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás alapján az emberi eredetű ÜHG-kibocsátás csökkentésére és nyelőnkénti eltávolítására vállalt kötelezettségek teljesítése 10 éves lépésekben;
b)  annak a célkitűzésnek a teljesítése, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5°C-ra korlátozzák;
b)  annak a célkitűzésnek a teljesítése, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5°C-ra korlátozzák azáltal, hogy az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátást a fennmaradó globális szén-dioxid-kibocsátási költségvetés Unióra eső méltányos részesedés alatti szintre korlátozzák;
c)  az ÜHG-kibocsátás hosszú távú csökkentésének és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolításának a megvalósítása valamennyi ágazatban, összhangban azzal az uniós célkitűzéssel, hogy – az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a fejlett országok mint csoport részéről szükséges kibocsátáscsökkentésekkel összefüggésben – az Unió a kibocsátását 2050-ig az 1990. évi szinthez képest költséghatékony módon 80–95 %-kal csökkenti.
c)  az ÜHG-kibocsátás hosszú távú csökkentésének és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolításának a megvalósítása valamennyi ágazatban, összhangban azzal az uniós célkitűzéssel, hogy – az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a fejlett országok mint csoport részéről szükséges kibocsátáscsökkentésekkel összefüggésben – az Unió a kibocsátását 2050-ig az 1990. évi szinthez képest költséghatékony módon 80–95 %-kal csökkenti, és a Párizsi Megállapodásban meghatározott hőmérsékleti célok elérése érdekében fokozza a nyelőnkénti eltávolítást, hogy 2050-ig az Unión belül el lehessen érni a ténylegesen nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást, majd azt követően hamarosan negatív kibocsátást érjenek el;
ca)  legkésőbb 2050-ig el kell érni egy rendkívül energiahatékony és megújuló energián alapuló energiarendszert az Unióban.
(2)  A hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiák következőkre terjednek ki:
(2)  A hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák a IIa. mellékletben foglalt elemeket tartalmazzák, és a következőkre terjednek ki:
a)  az ÜHG-kibocsátás csökkentésének és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolításnak az összesített értéke;
a)  az ÜHG-kibocsátás csökkentésének és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolításnak az összesített értéke, a nyelőnkénti eltávolítás növelésére vonatkozó külön céllal, amely összeegyeztethető a hőmérséklet-emelkedés Párizsi Megállapodásban kitűzött korlátozására irányuló erőfeszítésekkel;
b)  az ÜHG-kibocsátás csökkentése és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolítás az egyes ágazatokban, beleértve a villamosenergia-ágazatot, az ipart, a közlekedést, az épületeket (lakóépületek és a harmadik ágazat épületei), a mezőgazdaságot és a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) is;
b)  a dekarbonizáció érdekében az ÜHG-kibocsátás csökkentése és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolítás az egyes ágazatokban, beleértve a villamosenergia-ágazatot, az ipart, a közlekedést, a fűtési és hűtési ágazatot, valamint az épületeket (lakóépületek és a harmadik ágazat épületei), a mezőgazdaságot és a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) is;
c)  a várható haladás az alacsony ÜHG-kibocsátású gazdaság felé tartó átmenetben, beleértve a kibocsátásintenzitást, a bruttó hazai termék CO2-intenzitását és a kapcsolódó kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiákat;
c)  a várható haladás az alacsony ÜHG-kibocsátású gazdaság felé tartó átmenetben, beleértve a kibocsátásintenzitást, a bruttó hazai termék CO2-intenzitását és a kapcsolódó hosszú távú beruházási, kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiákat;
ca)  az energiaátállás terén várható előrelépés, beleértve az energiamegtakarításokat, a megújuló energia teljes részarányát és a megújuló energia teljes tervezett telepített kapacitását;
cb)  a gazdaság mélyreható dekarbonizációjának a makrogazdasági fejlődéshez és társadalmi fejlődéshez, valamint az egészségügyi kockázatokhoz és hasznokhoz, továbbá a környezetvédelemhez való várható hozzájárulása;
d)  kapcsolatok más nemzeti hosszú távú tervezési tevékenységekkel.
d)  kapcsolatok más nemzeti hosszú távú célkitűzésekkel, tervezési tevékenységekkel, valamint egyéb szakpolitikákkal, intézkedésekkel és beruházásokkal.
(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IIa. melléklet módosítására annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt az energiaunió, az éghajlat-politikai keret és az energiapiaci fejlemények változásaihoz és az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti új követelményekhez.
(3)  A hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáknak és a 3. cikkben említett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek összeegyeztethetőknek kell lenniük egymással.
(3)  A 3. cikkben említett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek összeegyeztethetők a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákkal.
(4)  A tagállamok hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáikat, illetve azok bármilyen aktualizált változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.
(4)  A tagállamok és a Bizottság nyíltan és átláthatóan dolgozzák ki stratégiáikat, és biztosítják, hogy a nyilvánosság, a szociális partnerek, a vállalkozások, a beruházók, a civil társadalom és más érdekelt felek korán, ténylegesen lehetőséget kapjanak arra, hogy részt vegyenek a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák előkészítésében, továbbá közzéteszik a stratégiákat és az alátámasztó elemzéseket és adatokat, többek között a 24. cikkben említett e-platform útján.
(4a)  A Bizottság azzal támogatja a tagállamokat a hosszú távú stratégiák elkészítésében, hogy tájékoztatást nyújt az 1. cikkben említett célkitűzések elérése szempontjából lényeges mögöttes tudományos ismeretek és technológiai fejlődés helyzetéről. A Bizottság emellett lehetőséget biztosít a tagállamok és más érdekelt felek számára, hogy további információkat biztosítsanak és megvitassák szempontjaikat, és bevált gyakorlatokat és útmutatást készít a tagállamok számára, amelyet stratégiáik kidolgozási és végrehajtási szakaszában használhatnak.
(4b)  A Bizottság értékeli, hogy a hosszú távú nemzeti stratégiák megfelelőek-e az 1. cikkben meghatározott uniós célkitűzések együttes eléréséhez. A Bizottság ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállamok számára, hogy megkönnyítse e cél elérését, és segítsen a tagállamoknak a hosszú távú stratégiák előkészítésére és végrehajtására irányuló erőfeszítéseik során.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások elérése felé tett előrelépés, valamint az ezek teljesítéséhez szükséges szakpolitikák és intézkedések végrehajtása felé tett előrelépés;
a)  az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben meghatározott célok és célkitűzések elérése felé tett előrelépés, valamint az ezek finanszírozásához és teljesítéséhez szükséges szakpolitikák és intézkedések végrehajtása felé tett előrelépés;
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a 10. cikknek megfelelően folytatott nyilvános konzultációk eredményei;
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új)
ab)  a 10a. cikknek megfelelően az aktív szerepvállalás támogatása terén elért előrehaladásra vonatkozó információk;
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a c pont (új)
ac)  a 14. cikkben említett információk és a hosszú távú energia- és éghajlat-politikai stratégiákban meghatározott célok, célkitűzések és kötelezettségvállalások elérése felé tett előrelépés;
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben a Bizottság a 27. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint ajánlásokat adott ki, az érintett tagállam az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésében szerepelteti az ezen ajánlások nyomán elfogadott vagy elfogadni és végrehajtani tervezett szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat. Ez az információ tartalmazza a végrehajtás részletes menetrendjét.
(5)  Amennyiben a Bizottság a 27. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint ajánlásokat adott ki, az érintett tagállam az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésében szerepelteti az ezen ajánlások nyomán elfogadott vagy elfogadni és végrehajtani tervezett szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat. Ez az információ tartalmazza a végrehajtás részletes menetrendjét. Amennyiben az érintett tagállam eltér a kiadott ajánlástól, a tagállam megbízható adatokon és objektív kritériumokon alapuló, jól megalapozott indokolást nyújt be és tesz közzé.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e cikk alapján a Bizottságnak benyújtott jelentéseiket.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés – a pont – 4 pont
(4)   a bioenergia iránti keresletre vonatkozó pályák, hőenergia, villamos energia és közlekedés szerinti bontásban, valamint a biomassza kínálatára vonatkozó pályák, alapanyagok és származás szerinti bontásban (különbséget téve a hazai termelés és a behozatal között). Az erdei biomassza esetében értékelni kell annak forrását és a LULUCF-nyelőkre gyakorolt hatását;
(4)   a bioenergia iránti keresletre vonatkozó pályák, hőenergia, villamos energia és közlekedés szerinti bontásban – ideértve a bioüzemanyagok részarányát, a korszerűbb bioüzemanyagok részarányát, a mezőgazdasági földterületen termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok részarányát –, valamint a biomassza kínálatára vonatkozó pályák, alapanyagok és származás szerinti bontásban (különbséget téve a hazai termelés és a behozatal között). Az erdei biomassza esetében értékelni kell annak forrását és a LULUCF-nyelőkre gyakorolt hatását;
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés – a pont – 4 a pont (új)
(4a)  a régiók, városok, energiaközösségek és önellátó fogyasztók által előállított megújuló energiára vonatkozó célkitűzések és pályák;
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés – a pont – 5 pont
(5)  adott esetben egyéb nemzeti pályák és célkitűzések, beleértve a hosszú távú és ágazati pályákat és célkitűzéseket is (például a bio-tüzelőanyagok részaránya, a korszerűbb bio-tüzelőanyagok részaránya, a mezőgazdasági földterületen termelt fő növényekből előállított bio-tüzelőanyagok részaránya, a biomasszából a hő hasznosítása nélkül előállított villamos energia részaránya, a megújuló energia részaránya a távfűtésben, a megújuló energia felhasználása az épületekben, a városok, energiaközösségek és az önellátó fogyasztók által előállított megújuló energia);
(5)  adott esetben egyéb nemzeti pályák és célkitűzések, beleértve a hosszú távú és ágazati pályákat és célkitűzéseket is (például a bio-tüzelőanyagok részaránya, a korszerűbb bio-tüzelőanyagok részaránya, a mezőgazdasági földterületen termelt fő növényekből előállított bio-tüzelőanyagok részaránya, a biomasszából a hő hasznosítása nélkül előállított villamos energia részaránya, a megújuló energia részaránya a távfűtésben, a megújuló energia felhasználása az épületekben, a szennyvízkezelésből származó iszapból visszanyert energia);
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 pont
(1)  végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia tekintetében a 4. cikk a) pontja 2. pontjának i. alpontjában megadottak szerint 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű célhoz való hozzájárulás érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket is, külön felülvizsgálva a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 23., 24. és 25. cikkében meghatározott intézkedések végrehajtását;
(1)  végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia tekintetében a 4. cikk a) pontja 2. pontjának i. alpontjában megadottak szerint 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű cél elérése érdekében érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket is, külön felülvizsgálva a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 23., 24. és 25. cikkében meghatározott intézkedések végrehajtását;
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 a pont (új)
(4a)  a megújuló energiaforrások korlátozásához vezető nélkülözhetetlen kapacitás szükségességének értékelésére, átláthatóvá tételére és csökkentésére irányuló konkrét intézkedések;
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 pont
(1)  a primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás pályája 2020 és 2030 között, valamint a nemzeti energiamegtakarítás hozzájárulása a 2030-ra vonatkozó uniós szintű cél eléréséhez, az alapul vett módszereket is beleértve;
(1)  a primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás pályája 2020 és 2030 között, valamint a nemzeti energiamegtakarításra vonatkozó kötelező célok a 2030-ra vonatkozó uniós szintű cél eléréséhez, az alapul vett módszereket is beleértve;
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont
(2)  a magán és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések;
(2)  a lakóépületek és a magán és köztulajdonban lévő nem lakáscélú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 pont
(1)  végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a 2030-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás, valamint a 6. cikkben bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében, beleértve az épületek energiahatékonyságának előmozdítására szolgáló tervezett intézkedéseket és eszközöket (a pénzügyi jellegűeket is), a földgáz- és villamosenergia-infrastruktúra energiahatékonysági potenciáljának hasznosítására irányuló intézkedéseket és az energiahatékonyságot előmozdító egyéb intézkedéseket is;
(1)  végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a 2030-ra vonatkozó kötelező nemzeti energiahatékonysági cél, valamint a 6. cikkben bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében, beleértve az épületek energiahatékonyságának előmozdítására szolgáló tervezett intézkedéseket és eszközöket (a pénzügyi jellegűeket is), a földgáz- és villamosenergia-infrastruktúra energiahatékonysági potenciáljának hasznosítására irányuló intézkedéseket és az energiahatékonyságot előmozdító egyéb intézkedéseket is;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 pont
(3)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7a. és 7b. cikke szerinti nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és alternatív intézkedések e rendelet II. mellékletével összhangban;
(3)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7a. és 7b. cikke szerinti nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és alternatív intézkedések e rendelet II. mellékletével összhangban, ideértve a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított] 2012/27/EU irányelv 7a. cikkének, 7b. cikkének és 20. cikke (6) bekezdésének alkalmazása során elfogadott nemzeti energiahatékonysági kötelezettségekkel és alternatív intézkedésekkel elért energiamegtakarításokat, valamint a fogyasztói számlákra gyakorolt hatást, beleértve a szociális célú követelményeket is;
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 pont
(4)  a magán és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújítására irányuló hosszú távú stratégiák, beleértve a költséghatékony mélyfelújításokat és szakaszos mélyfelújításokat ösztönző szakpolitikákat és intézkedéseket is;
(4)  a magán és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására irányuló hosszú távú stratégiák, beleértve a költséghatékony mélyfelújításokat és szakaszos mélyfelújításokat ösztönző beruházásokat irányító szakpolitikákat és intézkedéseket is, különös figyelmet fordítva a várható energiamegtakarítások és a további előnyök bizonyítékokon alapuló becslésére, összhangban az (EU) .../... irányelv [az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv, 2016/0381(COD)] 2a. cikkével;
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – b pont – 5 a pont (új)
(5a)  a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony fűtő- és hűtőrendszerek gazdasági potenciáljának fejlesztésére irányuló, az (EU).../... irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított 2012/27/EU irányelv] 14. cikk (2) bekezdése szerinti politikák és intézkedések;
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés – d pont – 5 b pont (új)
(5b)  adott esetben az (EU) .../... irányelv [az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv, 2016/0381(COD] 2a. cikkének megfelelő hosszú távú felújítási stratégiákból következő más végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések tekintetében elért előrehaladás, beleértve azokat is, amelyek a nemzeti épületállomány legrosszabb teljesítményt nyújtó szegmenseire irányulnak, továbbá amelyek a tájékoztatáshoz és a finanszírozáshoz való hozzáférésre vonatkoznak.
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az energiaforrások és az energiaszállító országok diverzifikálására, a tárolásra és a keresletoldali válaszokra vonatkozó nemzeti célkitűzések;
a)  a továbbfejlesztett energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra, valamint az ellátás, a szállítási útvonalak és az energiaszállító országok diverzifikálására, a tárolásra és a keresletoldali válaszintézkedésekre vonatkozó nemzeti célkitűzések;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések;
b)  a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló olyan nemzeti célkitűzések és intézkedések, amelyek nem akadályozzák az energiaunió sikeres végrehajtását;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  nemzeti célkitűzések a nemzeti energiarendszer rugalmasságának különösen energiahatékonysági intézkedésekkel, hazai megújuló energiaforrásokkal, keresletoldali válaszintézkedésekkel és tárolással történő növelése érdekében;
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó 15%-os cél tekintetében el kívánnak érni;
a)  a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó legalább 15%-os indikatív cél tekintetében el kívánnak érni;
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrára vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek az energiaunió öt fő dimenziója közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükségesek;
b)  a villamosenergia-átviteli és földgázszállító és -elosztó infrastruktúrára és annak korszerűsítésére vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek az energiaunió öt fő dimenziója közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükségesek;
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  adott esetben a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például a piaci integráció és a piac-összekapcsolás;
d)  a rendszer rugalmasságához kapcsolódó nemzeti célkitűzések és intézkedések, különösen a szabad árképzés előtti akadályok felszámolása, a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, az intelligens hálózatok, az aggregálás, a keresletoldali válaszintézkedések, a tárolás, az elosztott energiatermelés, a teherelosztási, teher-újraelosztási és tehercsökkentési mechanizmusok és a valós idejű árjelzések révén;
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  az energiaszegénységgel kapcsolatos nemzeti célkitűzések, beleértve az energiaszegénységben élő háztartások számát is
törölve
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  valamennyi energiapiac tekintetében a megújuló energia megkülönböztetésmentes részvételével, a keresletoldali válaszintézkedésekkel és a – többek között aggregáláson keresztüli – tárolással kapcsolatos nemzeti célkitűzések és intézkedések;
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  az energiarendszerekben történő fogyasztói részvétel, továbbá annak biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések és intézkedések, hogy a saját termelés és az új technológiák – beleértve az okos mérőeszközöket – a fogyasztók javát szolgálják;
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  adott esetben a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések;
f)  a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására,vonatkozó nemzeti célkitűzések, amelyek garantálják, hogy semmilyen kapacitási mechanizmust ne alkalmazzanak, illetve amennyiben az ellátás biztonsága érdekében mégis alkalmaznak ilyen mechanizmust, akkor az a lehető legnagyobb mértékben korlátozva legyen;
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  ajánlattételi övezetek létrehozására vagy felülvizsgálatára irányuló nemzeti intézkedések a strukturális szűk keresztmetszetek kezelése, a gazdasági hatékonyság és a határokon átnyúló kereskedelem maximalizálása, valamint az ellátásbiztonság fenntartása érdekében;
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  az a)–f) pontban említett célkitűzések elérésére szolgáló végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések;
g)  az a)–fa) pontban említett célkitűzések elérésére szolgáló végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések;
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
21 a cikk (új)
21a. cikk
Az energiaszegénységre vonatkozó integrált jelentéstétel
A tagállamok adott esetben az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai eredményjelentéseikben szerepeltetik az energiaszegénységben élő háztartások számára vonatkozó mennyiségi információkat, valamint az energiaszegénységet a 3. cikk (3) bekezdés v) pontja szerint kezelő politikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat.
Amennyiben a 3. cikk (3) bekezdés v) pontjának második albekezdése alkalmazandó, az érintett tagállamok az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai eredményjelentéseikben szerepeltetik az energiaszegény háztartások számának csökkentésére irányuló indikatív nemzeti célkitűzés végrehajtására vonatkozó információkat is.
A Bizottság megosztja az Energiaszegénység Európai Megfigyelőközpontjával az e cikk értelmében a tagállamok által közölt adatokat.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos kutatásra és innovációra ráfordított összesített (állami és magán) kiadásokra, valamint a technológiaköltségekre és a teljesítmény fejlesztésére vonatkozó nemzeti célkitűzések;
b)  a tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos kutatásra és innovációra ráfordított összesített állami és – adott esetben – magánkiadásokra, valamint a technológiaköltségekre és a teljesítmény fejlesztésére vonatkozó nemzeti célkitűzések;
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az energiatámogatások kivezetésére irányuló nemzeti célkitűzések;
d)  az energiatámogatások kivezetésére irányuló nemzeti célkitűzések, különös tekintettel a fosszilis tüzelőanyagokra;
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve.
g)  adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve. Közzé kell tenni az olyan finanszírozási eszközökhöz nyújtott Bizottság általi hozzájárulások felhasználását, amelyek számára a tagállamok közösen kötnek le nemzeti forrásokat.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, X-1 évet érintő megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékeik;
törölve
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a megújuló forrásból származó hozzávetőleges bruttó végsőenergia-fogyasztás, valamint hozzávetőleges bruttó primer- és végsőenergia-fogyasztás az X-1 évre vonatkozóan.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az a) pont alkalmazásában a Bizottság a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékei, illetve – amennyiben egy tagállam ezen időpontig nem nyújtja be megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékét – a saját becslései alapján évente elkészíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzéket. A Bizottság minden év szeptember 30-án hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a nyilvánosság számára.
E célból a Bizottság a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékei, illetve – amennyiben egy tagállam ezen időpontig nem nyújtja be megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékét – a saját becslései alapján évente elkészíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzéket. A Bizottság minden év szeptember 30-án hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a nyilvánosság számára.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok 2021. július 31-ig, majd azt követően évente (X. év) beszámolnak a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok X–1. évi kibocsátására vonatkozó megközelítőleges adatokról;
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk
24. cikk
24. cikk
E-jelentéstételi platform
E-platform
(1)  A Bizottság online jelentéstételi platformot hoz létre a Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése és a tagállamok között együttműködés előmozdítása érdekében.
(1)  A Bizottság a költséghatékonyság eszközeként nyilvános online platformot hoz létre a Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése, a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és a nyilvánosság információkhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében.
(2)  A tagállamok az ebben a fejezetben említett jelentések Bizottsághoz történő benyújtására használják az online platformot, amint az működésbe lép.
(2)  A tagállamok az ebben a fejezetben említett jelentések Bizottsághoz történő benyújtására használják az online platformot, amint az működésbe lép. A tagállamok e jelentéseket közzéteszik.
(2a)  A Bizottság ezen online platformot arra használja fel, hogy megkönnyítse a 3., 9. és 14. cikkben említett integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervek és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák tervezeteihez és végleges változataihoz való nyilvános hozzáférést.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  2021. október 31-ig, azt követően pedig minden második évben a Bizottság különösen az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések, az e rendelet alapján jelentett egyéb információk, a mutatók és – ha elérhetők – az európai statisztikák alapján értékeli a következőket:
(1)  2021. október 31-ig, azt követően pedig minden második évben a Bizottság különösen az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai eredményjelentések, az e rendelet alapján jelentett egyéb információk, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől származó adatok, a mutatók és – ha elérhetők – az európai statisztikák alapján értékeli a következőket:
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az uniós szinten az energiaunió célkitűzéseinek elérése felé tett előrelépések, az első tízéves időszakban az Unió a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljait is beleértve, hogy elkerülje az Unió megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as céljainak bármely hiányosságát;
a)  az uniós szinten az energiaunió célkitűzéseinek elérése felé tett előrelépések, az első tízéves időszakban az Unió a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlatpolitikai céljait is beleértve, hogy elkerülje az Unió megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as céljainak bármely hiányosságát, valamint tekintettel adott esetben az éghajlat- és energiapolitikai felülvizsgált uniós fellépésre a 38. cikkben foglaltaknak megfelelően;
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  az uniós szinten elért előrehaladás az energiaforrások és a beszállítók diverzifikálása területén, hozzájárulva egy teljes körűen működő és rugalmas, az ellátás biztonságán, a szolidaritáson és a bizalmon alapuló energiaunióhoz;
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az egyes tagállamok által céljaik, célkitűzéseik és hozzájárulásaik teljesítése, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben meghatározott szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén elért haladás;
b)  az egyes tagállamok által céljaik és célkitűzéseik teljesítése, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveikben meghatározott szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén elért haladás;
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az integrált nemzeti tervekben szereplő szakpolitikáknak és intézkedéseknek az uniós éghajlat- és energiapolitikai intézkedések működésére gyakorolt általános hatása, a nemzeti szinten tett uniós vállalások felülvizsgálata és ambiciózusabb célok kitűzése érdekében, összhangban a Párizsi Megállapodásban szereplő kötelezettségvállalásokkal;
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
cb)  az integrált nemzeti tervekben szereplő szakpolitikáknak és intézkedéseknek az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer működésére gyakorolt általános hatása;
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – c c pont (új)
cc)  a tagállami becslések pontossága a nemzeti szakpolitikák és intézkedések közötti átfedéseknek az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer keresleti és kínálati egyensúlyára gyakorolt hatásairól, vagy ilyen becslések hiányában saját értékelések elvégzése ugyanezekről a hatásokról;
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A Bizottság előre közzéteszi azokat az indikátorokat, amelyeket az értékelés során alkalmazni kíván.
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a megújuló energia területén az (1) bekezdésben említett értékelés részeként értékeli a megújuló forrásokból származó energiának az Unió bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részaránya terén elért haladást, mégpedig egy olyan lineáris pálya alapján, amely a 2020-as 20%-ról indul, 2030-ban pedig eléri a legalább 27%-ot a 4. cikk a) pontjának 2.i. alpontjában említettek szerint.
(2)  A Bizottság a megújuló energia területén az (1) bekezdésben említett értékelés részeként értékeli a megújuló forrásokból származó energiának az Unió bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részaránya terén elért haladást, mégpedig egy olyan kötelező lineáris pálya alapján, amely a 2020-as 20%-ról indul, 2030-ban pedig eléri a legalább 35%-ot a 4. cikk a) pontjának 2.ic. alpontjában említettek szerint.
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság a megújuló energia területén az (1) bekezdésben említett értékelés részeként értékeli a 2030-ra vonatkozóan 1 321 Mtoe primerenergia-fogyasztásban és 987 Mtoe végsőenergia-fogyasztásban meghatározott uniós szintű maximális energiafogyasztás közös elérése terén tett haladást a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.
A Bizottság a megújuló energia területén az (1) bekezdésben említett értékelés részeként értékeli a 2030-ra vonatkozóan 1 132 Mtoe primerenergia-fogyasztásban és 849 Mtoe végsőenergia-fogyasztásban meghatározott uniós szintű maximális energiafogyasztás közös elérése terén tett haladást a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  mérlegeli, hogy a legfeljebb 1 483 Mtoe primerenergia-fogyasztásban és legfeljebb 1 086 Mtoe végsőenergia-fogyasztásban meghatározott uniós mérföldköveket 2020-ban elérték-e;
a)  értékeli, hogy az egyes tagállamok jó úton haladnak-e kötelező nemzeti céljuk elérése felé, és hogy a legfeljebb 1 483 Mtoe primerenergia-fogyasztásban és legfeljebb 1 086 Mtoe végsőenergia-fogyasztásban meghatározott uniós célt 2020-ban elérték-e;
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság 2019. október 31-ig, azt követően pedig minden negyedik évben értékeli a 2009/31/EK irányelv végrehajtását.
törölve
Módosítás 175 és 307
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk
26. cikk
26. cikk
Az energiaunió átfogó célkitűzéseit és céljait érintő összeegyeztethetetlenségek nyomon követése a közös kötelezettségvállalási rendelet alapján
Az energiaunió átfogó célkitűzéseit és céljait érintő összeegyeztethetetlenségek nyomon követése a közös kötelezettségvállalási rendelet alapján
(1)  A 25. cikk szerinti értékelés alapján a Bizottság a 28. cikk alapján ajánlást ad ki a tagállamok számára, ha az adott tagállamban bekövetkezett szakpolitikai fejlemények nem egyeztethetők össze az energiaunió átfogó célkitűzéseivel.
(1)  A 25. cikk szerinti értékelés alapján a Bizottság a 28. cikk alapján ajánlást ad ki a tagállamok számára, ha az adott tagállamban bekövetkezett szakpolitikai fejlemények nem egyeztethetők össze az energiaunió átfogó célkitűzéseivel és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos hosszú távú uniós célokkal.
(1a)  A rugalmassági intézkedéseknek az (EU) .../... rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 7. cikke alapján történő igénybevételére készülő tagállam e rendelet 3. cikke alapján a tervben feltünteti a tervezett igénybevétel szintjét, illetve az (EU) .../... rendelet [LULUCF-rendelet] 4. cikkében foglalt követelmények meghaladása érdekében a 2021 és 2030 közötti időszakban a szükséges szintre emelésre vonatkozóan tervezett politikákat és intézkedéseket.
(2)  A Bizottság véleményt nyilváníthat a tagállamok által a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 8. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtott cselekvési tervekről.
(2)  A Bizottság véleményt nyilváníthat a tagállamok által a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 7. cikke és 8. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtott cselekvési tervekről.
(2a)  A Bizottság ideiglenesen felfüggesztheti azt a lehetőséget, amely szerint a tagállamok átruházhatják éves kibocsátási egységeiket más tagállamokra.
(2b)  Tekintettel a metán magas globális felmelegedési potenciáljára és viszonylag rövid légköri élettartamára, a Bizottság megvizsgálja, hogy milyen hatással lenne a szakpolitikákra és az intézkedésekre egy húszéves időtávlat elfogadása a metánra vonatkozóan. A Bizottság megvizsgálja a metánkibocsátások gyors kezelésére rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségeket, és adott esetben uniós metánstratégiát terjeszt elő, figyelembe véve adott esetben a körforgásos gazdaság célkitűzéseit, prioritásként kezelve az energiával és a hulladékkal kapcsolatos metánkibocsátásokat.
(2c)   A Bizottság 2027-ben a 2021 és 2025 közötti időszakra, 2032-ben pedig a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozóan jelentést készít az (EU) .../... rendelet (LULUFC-rendelet) 2. cikkében említett minden egyes területelszámolási kategóriába tartozó összes uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátásról és -elnyelésről, aminek kiszámolási módja, hogy az adott időszakra vonatkozóan bejelentett összes kibocsátás és elnyelés értékéből ki kell vonni a 2000 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan bejelentett éves kibocsátások és elnyelések uniós átlagának ötszörösét. A jelentés megállapításai alapján a Bizottság szükség szerint az Unió átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljai teljesítésének biztosítására irányuló javaslatokat tesz.
Módosítás 309
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)   Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervek 9. cikk szerinti értékelése alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a tagállami célkitűzések nem elégségesek az Unió 2030-ra a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság vonatkozásában meghatározott kötelező átfogó célkitűzéseinek közös eléréséhez, felkérheti azokat a tagállamokat, amelyek esetében elégtelennek ítéli meg a célkitűzéseket, hogy a kollektív célkitűzések megfelelő szintjének biztosítása érdekében növeljék célkitűzéseik szintjét.
Módosítás 310
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – -1 a bekezdés (új)
(-1 a)   A megújuló energia területén a Bizottságnak az 5. cikk (1) bekezdésében felsorolt körülményeket kell figyelembe vennie a 12. cikkben említett értékelésére vonatkozó objektív kritériumként. Azok a tagállamok, amelyek célkitűzései az Ia. mellékletben előírt képlet alkalmazásával kapott értéknél alacsonyabbak, megfelelően növelik a célkitűzésüket.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és azok 12. cikk szerinti aktualizálásának értékelése alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, a nemzeti tervek vagy azok frissítéseinek céljai, célkitűzései és hozzájárulásai nem elégségesek az energiaunió célkitűzéseinek, az első tízéves időszakban pedig különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra kitűzött uniós célok közös eléréséhez, akkor uniós szintű intézkedéseket hoz e célkitűzések és célok közös elérésének biztosítása érdekében. A megújuló energia tekintetében ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok 2030-as uniós célokhoz való hozzájárulásai által megcélzott szintet, amelyet a nemzeti tervekben és azok aktualizálásaiban határoztak meg.
(1)  Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervek és azok 12. cikk szerinti aktualizálásának értékelése alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, a nemzeti tervek céljai és célkitűzései nem elégségesek, akkor uniós szintű intézkedéseket hoz e célkitűzések és célok közös elérésének biztosítása érdekében.
A megújuló energia tekintetében – egyéb intézkedések sérelme nélkül – a tagállamok 2030-ig elérendő nemzeti céljait az (EU) .../... [átdolgozott megújulóenergia-irányelv] irányelv 3. cikkének (2) bekezdése és Ia. melléklete értelmében 2020. december 31-ig felül kell vizsgálni.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben a 25. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti értékelés alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a tagállamok elégtelen haladást értek el az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervben meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások teljesítése vagy a szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén, akkor a 28. cikk alapján ajánlást ad ki az érintett tagállamnak. Ezen ajánlások kiadásakor a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által az Unió megújuló energiára vonatkozó 2030-as céljaihoz való hozzájárulás érdekében tett korábbi ambiciózus erőfeszítéseket.
(2)  Amennyiben a 25. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti értékelés alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a tagállamok elégtelen haladást értek el az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervben meghatározott pályák, célok és célkitűzések teljesítése vagy a szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén, akkor a 28. cikk alapján ajánlást ad ki az érintett tagállamnak.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseinek a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint elvégzett összesített értékelése és egyéb információforrások alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az Unió nem teljesíti az energiaunió célkitűzéseit, az első tízéves időszakban pedig különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljait, akkor a 28. cikk alapján e kockázat mérséklése érdekében ajánlásokat adhat ki valamennyi tagállamnak címezve. A Bizottság adott esetben az ajánlásokon túlmenően uniós szintű intézkedéseket hoz, hogy biztosítsa különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra meghatározott uniós célok elérését. A megújuló energia tekintetében ezek az intézkedések figyelembe veszik a tagállamok által az Unió 2030-ra vonatkozó céljaihoz való hozzájárulás érdekében tett korábbi ambiciózus erőfeszítéseket.
(3)  Ha a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai eredményjelentéseinek elvégzett értékelése vagy egyéb információforrások alapján a Bizottság a 25. cikk értelmében azt a következtetést vonja le, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az Unió nem teljesíti az energiaunió célkitűzéseit, az első tízéves időszakban pedig különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljait, akkor a 28. cikk alapján e kockázat mérséklése érdekében ajánlásokat ad ki valamennyi tagállamnak címezve. Ezen ajánlások kiadásakor a Bizottság figyelembe veszi az Unió 2030-as céljaihoz való tagállami hozzájárulás ambíciójának szintjét. A Bizottság adott esetben az ajánlásokon túlmenően uniós szintű intézkedéseket hoz, hogy biztosítsa különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra meghatározott uniós célok elérését. Ezek az intézkedések figyelembe veszik a tagállamok által az Unió 2030-ra vonatkozó céljaihoz való hozzájárulás érdekében tett korábbi ambiciózus erőfeszítéseket – különösen 2021-től kezdődően –, a kötelező nemzeti célokkal és pályákkal kapcsolatos kötelezettségek tagállamok általi teljesítésének szintjét, valamint a 4. bekezdés c) pontja szerinti finanszírozási platformhoz való bármilyen hozzájárulást.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az energiahatékonyság területén e további intézkedések különösen a következők energiahatékonyságát javíthatják:
a)  a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv szerinti termékek;
b)  a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelv szerinti épületek; valamint
c)  a közlekedés.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Amennyiben a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti értékelése alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy valamely infrastrukturális projekt akadályozhatja egy reziliens energiaunió kifejlődését, akkor a Bizottság a 28. cikk értelmében előzetes értékelést ad ki a projektnek különösen a belső energiapiac hosszú távú célkitűzéseivel való összeegyeztethetőségéről, amely tartalmazza az érintett tagállamoknak szóló ajánlásait is. Az említett értékelés kiadása előtt a Bizottság konzultálhat más tagállamokkal.
Módosítás 293
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Amennyiben a megújuló energia területén – a (3) bekezdésben meghatározott uniós szintű intézkedések sérelme nélkül – a Bizottság a 2023-ban a 25. cikk (1) és (2) bekezdése alapján elvégzett értékelése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a 25. cikk (2) bekezdésében említett uniós lineáris pálya közösen nem teljesül, akkor a tagállamok 2024-ig biztosítják, hogy a kialakult hiányosságokat további intézkedésekkel megszüntetik, mint például:
Amennyiben a megújuló energia területén – a (3) bekezdésben meghatározott uniós szintű intézkedések sérelme nélkül – a Bizottság a 25. cikk (1) és (2) bekezdése alapján elvégzett értékelése alapján azt a következtetést vonja le, hogy valamely tagállam – különösen amiatt, hogy 2022-ben, 2025-ben és 2027-ben nem felel meg az Ia. mellékletben meghatározott referenciapontoknak – nem ér el megfelelő haladást a 2030-ig elérendő nemzeti céljának történő megfelelést illetően, az érintett tagállamok biztosítják, hogy a pályájuk tekintetében felmerülő hiányosságokat egy éven belül olyan további intézkedésekkel megszüntetik, amilyen például:
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)
ba)   az (EU) .../... [2009/28/EK irányelv átdolgozása] 4. cikkében foglalt kritériumok alapján, megújuló energiaforrások felhasználásával előállított villamos energia nagyobb részarányának előmozdítására irányuló intézkedés;
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés – c pont
c)  pénzügyi hozzájárulás az uniós szinten létrehozott finanszírozási platformhoz, amely hozzájárul a megújuló energiával kapcsolatos projektekhez, és amelyet közvetlenül vagy közvetve a Bizottság kezel;
c)  önkéntes pénzügyi hozzájárulás az uniós szinten létrehozott finanszírozási platformhoz, amely hozzájárul a megújuló energiával kapcsolatos – különösen energiauniós érdekű – projektekhez, és amelyet közvetlenül vagy közvetve a Bizottság kezel;
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés – c a pont (új)
ca)   az (EU) .../... [a megújuló energiaforrásokról szóló átdolgozott irányelv] irányelv szerinti együttműködési mechanizmusok alkalmazása;
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Ezek az intézkedések figyelembe veszik az érintett tagállam 2030-as, megújuló energiára vonatkozó uniós célokhoz való korábbi hozzájárulásai által megcélzott szintet.
Ezek az intézkedések figyelembe veszik, hogy a tagállam milyen mértékben tartja be a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célját és pályáját.
A Bizottság adott esetben a nemzeti szintű intézkedéseket kiegészítő uniós szintű intézkedéseket hoz, hogy biztosítsa különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra meghatározott uniós célok elérését.
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 5 bekezdés
(5)  Amennyiben az energiahatékonyság területén – a (3) bekezdésben meghatározott uniós szintű intézkedések sérelme nélkül – a Bizottság a 2023-ban a 25. cikk (1) és (3) bekezdése alapján elvégzett értékelése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a 25. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett uniós energiahatékonysági cél közös elérése felé tett haladás nem elégséges, akkor 2024-ig a 2010/31/EU irányelvben [a COM(2016)0765 javaslatnak megfelelően módosított változat] és a 2012/27/EU irányelvben [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] meghatározott intézkedéseken túl további intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy a 2030-ra vonatkozó kötelező uniós energiahatékonysági célokat elérjék. Ezek a további intézkedések javíthatják különösen a következők energiahatékonyságát:
(5)  Amennyiben az energiahatékonyság területén – a (3) bekezdésben meghatározott uniós szintű intézkedések sérelme nélkül – a Bizottság a 2023-ban, majd azt követően kétévente a 25. cikk (1) és (3) bekezdése alapján elvégzett értékelése alapján azt a következtetést vonja le, hogy valamely tagállam nem tesz kellő előrelépést azért, hogy betartsa a 2030-ig elérendő kötelező nemzeti célját és pályáját, az érintett tagállamnak 2024-ig, majd azt követően kétévente biztosítania kell, hogy a pályája tekintetében felmerülő hiányosságokat egy éven belül további intézkedésekkel megszünteti.
a)  a 2010/30/EU és a 2009/125/EK irányelv szerinti termékek;
b)  a 2010/31/EU irányelv [a COM(2016)0765 javaslatnak megfelelően módosított változat] és a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] szerinti épületek;
c)  és a közlekedés.
Módosítás 187
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A (4) és (5) bekezdésben említett valamennyi tagállamnak a 15. cikkben említett következő eredményjelentése keretében részleteznie kell a 2030-ig elérendő nemzeti célok és pályák betartása során felmerülő hiányosságok megszüntetésére irányuló további végrehajtott, elfogadott és tervezett intézkedéseket.
Módosítás 188
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a tagállamok az ajánlás kiadásának évét követő évben készített integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben felvázolják, hogyan vették a lehető legjobban figyelembe az ajánlást, valamint hogyan hajtották végre, illetve hogyan tervezik végrehajtani azt; a tagállamoknak indokolniuk kell, ha eltérnek az ajánlástól;
b)  a tagállamok az ajánlás kiadásának évét követő évben készített integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai eredményjelentéseikben felvázolják, hogyan vették figyelembe az ajánlást, valamint hogyan hajtották végre, illetve hogyan tervezik végrehajtani azt; a tagállamoknak meg kell indokolniuk, ha eltérnek az ajánlástól;
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  az ajánlásoknak ki kell egészíteniük az európai szemeszter keretében kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat.
c)  az ajánlásoknak ki kell egészíteniük a 9. cikk (2) bekezdése szerinti és az európai szemeszter keretében kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság ezeket az ajánlásokat haladéktalanul közzéteszi valamennyi tagállam számára.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új)
ja)  az „először az energiahatékonyság” elv és az energiafogyasztókkal való tisztességes bánásmód elvének teljes körű integrálása felé tett előrelépés általános értékelése;
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés – j b pont (új)
jb)  versenyképességre vonatkozó eredményjelentés;
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés – j c pont (új)
jc)  a tagállamok előrehaladása a fosszilis üzemanyagok közvetlen és közvetett támogatásának 2020-ig történő fokozatos megszüntetése felé;
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés – k a pont (új)
ka)  a villamos energia végső felhasználója által viselt költségek pénzügyi értékelése az energiaunió öt dimenziójára vonatkozó tényleges kiadások nyomon követésére szolgáló mutatók alapján.
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok 2021. január 1-jéig nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek, amely nyilvántartási rendszerek az e rendelet III. mellékletének 2. részében foglalt, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának becslésére és annak biztosítására szolgálnak, hogy az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jegyzékeik naprakész, átlátható, pontos, koherens, összehasonlítható és teljes legyenek.
(1)  A tagállamok az UNFCCC követelményeinek megfelelően 2021. január 1-jéig nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek, amely nyilvántartási rendszerek az e rendelet III. mellékletének 2. részében foglalt, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának becslésére és annak biztosítására szolgálnak, hogy az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jegyzékeik naprakész, átlátható, pontos, koherens, összehasonlítható és teljes legyenek.
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 bekezdés
(1)  2027-ben és 2032-ben a Bizottság elvégzi a tagállamok által az e rendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott nemzeti jegyzékek adatainak átfogó felülvizsgálatát, hogy ellenőrizze a tagállamok által a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 4., 9. és 10. cikke alapján végzett ÜHG-kibocsátáscsökkentést vagy -korlátozást, a [ ] rendelet [LULUCF] 4. és 12. cikke alapján végzett kibocsátáscsökkentést és nyelőnkénti eltávolítást, valamint az uniós jogszabályokban meghatározott minden egyéb ÜHG-kibocsátáscsökkentés vagy -korlátozási célt. A tagállamok teljes mértékben közreműködnek e folyamatban.
(1)  A Bizottság elvégzi a tagállamok által az e rendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott nemzeti jegyzékek adatainak átfogó felülvizsgálatát, hogy ellenőrizze a tagállamok által a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 4., 9. és 10. cikke alapján végzett ÜHG-kibocsátáscsökkentést vagy -korlátozást, a [ ] rendelet [LULUCF] 4. és 12. cikke alapján végzett kibocsátáscsökkentést és nyelőnkénti eltávolítást, valamint az uniós jogszabályokban meghatározott minden egyéb ÜHG-kibocsátáscsökkentés vagy -korlátozási célt. A tagállamok teljes mértékben közreműködnek e folyamatban.
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az egyes tagállamokra vonatkozó, a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 11. cikke alapján létrehozott nyilvántartásokban egy hónappal azt követően rögzített adatokat, hogy az e cikk (5) bekezdése szerint ellenőrizték a [ ] rendeletnek [LULUCF] való megfelelőséget, felhasználják a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 9. cikke szerinti megfelelőségellenőrzésre a 2021. és 2026. év vonatkozásában. A [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 9. cikke szerinti megfelelőségellenőrzést a 2022–2025-ös és a 2027–2030-as évek mindegyike tekintetében egy hónappal az előző évre vonatkozó megfelelőségellenőrzés időpontja után végzik el. Ez az ellenőrzés kiterjed a tagállamok által [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 5., 6. és 7. cikke alapján igénybe vett rugalmassági intézkedések hatására az adatokban bekövetkező változások is.
(6)  Az egyes tagállamokra vonatkozó, a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 11. cikke alapján létrehozott nyilvántartásokban egy hónappal azt követően rögzített adatokat, hogy az e cikk (5) bekezdése szerint ellenőrizték a [ ] rendeletnek [LULUCF] való megfelelőséget, felhasználják a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 9. cikke szerinti megfelelőségellenőrzésre. A [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 9. cikke szerinti megfelelőségellenőrzést [az (EU) .../... rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 9. cikkében szereplő megfelelési ciklus szerinti évek] mindegyike tekintetében egy hónappal az előző évre vonatkozó megfelelőségellenőrzés időpontja után végzik el. Ez az ellenőrzés kiterjed a tagállamok által [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 5., 6. és 7. cikke alapján igénybe vett rugalmassági intézkedések hatására az adatokban bekövetkező változások is.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  Az e cikk (6) bekezdésében említett utolsó megfelelőségi ellenőrzésként a Bizottság – valamely tagállamnak a tartalék felhasználására irányuló kérésére – elvégzi a [közös kötelezettségvállalási rendelet] [9a. cikk; korai fellépésre szánt tartalék] szerinti követelmények ellenőrzését. Ezt az ellenőrzést követően az egyes jogosult tagállamokra vonatkozó adatok megváltoztathatók, ha a [közös kötelezettségvállalási rendelet] [9a. cikk; korai fellépésre szánt tartalék] szerinti követelmények teljesültek.
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az éves munkaprogramjával összhangban segíti a Bizottság munkáját a dekarbonizációs és energiahatékonysági dimenzióval kapcsolatban annak érdekében, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni a 14., 15., 16., 17., 18., 19., 23., 24., 25., 29., 30., 31., 32. és a 34. cikkben foglalt rendelkezéseknek. Ez magában foglalja, amennyiben szükséges, a következők támogatását:
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az éves munkaprogramjával összhangban segíti a Bizottság munkáját a dekarbonizációs és energiahatékonysági dimenzióval kapcsolatban annak érdekében, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni a 13a., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 23., 24., 25., 29., 30., 31., 32. és a 34. cikkben foglalt rendelkezéseknek. Ez magában foglalja, amennyiben szükséges, a következők támogatását:
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés – j a pont (új)
ja)  a végsőenergia-fogyasztásban és a hozzávetőleges primer- és végsőenergia-fogyasztásban a megújuló energiaforrások által képviselt hozzávetőleges uniós arány összeállítása.
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – cím
Az Energiaunió-bizottság
Az Energiaunió- és Éghajlatváltozási Bizottság
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság munkáját az Energiaunió-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül, és az e rendelet szempontjából releváns megfelelő ágazati formációban működik.
(1)  E rendelet végrehajtása során a Bizottság munkáját az Energiaunió- és Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
37 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ez a bizottság felváltja a 93/389/EGK határozat 8. cikkével, a 280/2004/EK határozat 9. cikkével és az 525/2013/EU rendelet 26. cikkével létrehozott bizottságot. Az említett jogi aktusok alapján létrehozott bizottságra való hivatkozásokat az e rendelettel létrehozott bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni.
(2)  E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság munkáját e rendelet 15., 17., 23., 31. és 32. cikkének végrehajtása tekintetében az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerint létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti.
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság 2026. február 28-ig, azt követően pedig minden ötödik évben beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, az energiaunió irányításához való hozzájárulásáról és arról, hogy az e rendelet tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési rendelkezései megfelelnek-e az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez és a Párizsi Megállapodáshoz kapcsolódó más uniós jogszabályoknak vagy jövőbeli határozatoknak. A Bizottság adott esetben javaslatokat tehet.
A Bizottság hat hónapon belül az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének keretében 2018-ban összehívandó támogató párbeszédet követően, amelynek célja a felek által a globális hosszú távú cél felé való előrelépéssel kapcsolatban tett együttes erőfeszítések értékelése, valamint hat hónapon belül a 2023-as globális értékelést követően beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről és végrehajtásáról, az energiaunió irányításához való hozzájárulásáról és arról, hogy az e rendelet tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési rendelkezései megfelelnek-e az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez kapcsolódó más uniós jogszabályoknak vagy jövőbeli határozatoknak, és megfelelő-e a Párizsi Megállapodás céljaihoz való hozzájárulása. A jelentéseket adott esetben az Unió éghajlat- és energiapolitikai fellépésének fokozását célzó javaslatok kísérik.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
38 cikk – 1 a bekezdés (új)
Azt követően, hogy az Unió egy új vagy átdolgozott, a Párizsi Megállapodás alapján tett nemzeti vállalást nyújt be, a Bizottság adott esetben hat hónapon belül benyújtja a szükséges javaslatokat a vonatkozó jogszabályok módosítására.
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
98/70/EK irányelv
7 a cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés – a pont
2.  a 7a. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
törölve
„minden egyes tüzelőanyag- vagy energiatípus forgalomba hozott teljes mennyisége; valamint”;
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2012/27/EU irányelv
18 cikk – 1 bekezdés – e pont
2.  a 18. cikk (1) bekezdésének e) pontját el kell hagyni;
törölve
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
(EU)2015/652 irányelv
I melléklet – 2 rész – 2, 3, 4 és 7 pont
1.  Az I. melléklet 2. részének 2., 3., 4. és 7. pontját el kell hagyni.
1.  Az I. melléklet 2. részének 4. és 7. pontját el kell hagyni.
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont
(EU)2015/652 irányelv
III melléklet – 1 pont
„1. A tagállamok jelentik a 3. pontban felsorolt adatokat. Ezeket az adatokat minden, az adott tagállamban forgalomba hozott tüzelőanyag és energia tekintetében jelenteni kell. Amennyiben többféle bioüzemanyagot kevernek a fosszilis tüzelőanyagokhoz, minden egyes bioüzemanyag vonatkozó adatait meg kell adni.”
„1. A tagállamok évente jelentik a 3. pontban felsorolt adatokat. Ezeket az adatokat minden, az adott tagállamban forgalomba hozott tüzelőanyag és energia tekintetében jelenteni kell. Amennyiben többféle bioüzemanyagot kevernek a fosszilis tüzelőanyagokhoz, minden egyes bioüzemanyag vonatkozó adatait meg kell adni.”
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
(EU)2015/652 irányelv
III melléklet – 3 pont
b)  a 3. pont e) és f) pontját el kell hagyni.
törölve
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
49 a cikk (új)
49a. cikk
EGT
1.  A Bizottság ... [az e rendelet hatálybalépését követő hat hónap]-ig benyújtja a Vegyes Bizottságra vonatkozó határozatának tervezetét az EGT Vegyes Bizottsághoz e rendeletre vonatkozóan, abból a célból, hogy az EGT-EFTA-országok e rendelet rendelkezéseit teljes mértékben végrehajthassák, és ezáltal hozzájárulhassanak az energiaunió céljaihoz.
2.  Miután a Vegyes Bizottságról szóló határozatot követően beépítették ezeket az EGT-EFTA-ba, a tagállamok e rendelet alapján más tagállamokkal szemben fennálló kötelezettségei azokra az EGT-EFTA-országokra is kiterjednek, amelyek a saját területükön végrehajtották a rendeletet.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
50 a cikk (új)
50a. cikk
Energiaközösség
... [az e rendelet hatálybalépését követő hat hónap]-ig a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy az Energiaközösséget létrehozó szerződés 79. cikke alapján építsék be az Energiaközösségbe. Miután az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának határozatával beépítették, és az Energiaközösséget létrehozó szerződés 24. cikke szerinti módosításoktól függően, a tagállamok e rendelet alapján más tagállamokkal szemben fennálló kötelezettségei az Energiaközösség azon szerződő feleire is kiterjednek, amelyek a saját területükön végrehajtották a rendeletet.
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk
51. cikk
51. cikk
Átmeneti rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
E rendelet 50. cikkétől eltérve az 525/2013/EU rendelet 7. cikkét és 17. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontját továbbra is alkalmazni kell az említett cikkekben előírt adatokat tartalmazó jelentésekre 2018-ra, 2019-re és 2020-ra vonatkozóan.
E rendelet 50. cikkétől eltérve az 525/2013/EU rendelet 7. cikkét és 17. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontját továbbra is alkalmazni kell az említett cikkekben előírt adatokat tartalmazó jelentésekre 2018-ra, 2019-re és 2020-ra vonatkozóan.
Az 525/2013/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdését továbbra is alkalmazni kell a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszak vonatkozásában.
Az 525/2013/EU rendelet 19. cikkét továbbra is alkalmazni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék adatainak felülvizsgálatára 2018-ra, 2019-re és 2020-ra vonatkozóan.
Az 525/2013/EU rendelet 19. cikkét továbbra is alkalmazni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék adatainak felülvizsgálatára 2018-ra, 2019-re és 2020-ra vonatkozóan.
Az 525/2013/EU rendelet 22. cikkét továbbra is alkalmazni kell az említett cikkben előírt jelentés benyújtására.
Az 525/2013/EU rendelet 22. cikkét továbbra is alkalmazni kell az említett cikkben előírt jelentés benyújtására.
Az 525/2013/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése továbbra is alkalmazandó az e rendelet 15., 17., 23., 31. és 32. cikkének végrehajtása céljából, valamint ahol egyéb uniós jogszabályokban erre hivatkoznak.
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 bekezdés – 1.3 pont – iii alpont
iii.  Konzultáció az érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel, és a civil társadalom szerepvállalása
iii.  Konzultáció az érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel, valamint a civil társadalom és a nyilvánosság szerepvállalása
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 bekezdés – 1.4 pont – cím
1.4.  A terv elkészítése során folytatott regionális együttműködés
1.4.  A terv elkészítése során folytatott regionális és makroregionális együttműködés
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 1 bekezdés – 1.4 pont – ii alpont
ii.  Annak kifejtése, hogy a regionális együttműködést miként veszik figyelembe a tervben
ii.  Annak kifejtése, hogy a makroregionális és regionális együttműködést miként veszik figyelembe a tervben
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.1 pont – cím
2.1.1.  ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás (a 2021 és 2030 közötti terv tekintetében a 2030-as keret szerinti arra vonatkozó cél, hogy az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest)1
2.1.1.  ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás1
__________________
__________________
1 Biztosítani kell az összeegyeztethetőséget a 14. cikk szerinti hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiával.
1 Biztosítani kell az összhangot a 14. cikk szerinti hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiákkal.
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.1 pont – cím
ia.  A tagállamok 2021-től kezdődő, a szénelnyelőkből történő szén-dioxid elnyelés megőrzésére és fokozására vonatkozó, a Párizsi Megállapodásnak megfelelő nemzeti pályái
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.1 pont – ii alpont
ii.  Adott esetben egyéb nemzeti célkitűzések és célok, amelyek összhangban vannak a meglévő hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiákkal. Adott esetben egyéb célkitűzések és célok, beleértve az ágazati célokat és az alkalmazkodási célokat is.
ii.  A Párizsi Megállapodással és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákkal összhangban lévő, egyéb nemzeti célkitűzések és célok Adott esetben egyéb célkitűzések és célok, beleértve az ágazati célokat és az alkalmazkodási célokat is.
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.2 pont – i alpont
i.  A megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való, tagállamok által tervezett részaránya 2030-ban mint nemzeti hozzájárulás a 2030-ra kitűzött, legalább 27%-os kötelező uniós szintű cél eléréséhez
i.  A megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásban való részesedésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött tagállami nemzeti cél
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.2 pont – iii alpont
iii.  A megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó pályák 2021 és 2030 között a villamosenergia-, fűtési és hűtési ágazatban és a közlekedési ágazatban
iii.  A megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó tagállami pályák 2021 és 2030 között a villamosenergia-, fűtési és hűtési ágazatban és a közlekedési ágazatban (közúti, vasúti és légi közlekedés szerinti bontásban)
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.2 pont – iv alpont
iv.  A 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti pályáinak elérésére a tagállamok által felhasználni tervezett megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt (felosztva az új kapacitás és a felújítás között), technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, MW-ban kifejezve;
iv.  A 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti pályáinak elérésére a tagállamok által felhasználni tervezett megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített nettó teljesítményt (felosztva az új kapacitás és a felújítás között), technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, MW-ban kifejezve;
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.2 pont – v alpont
v.  A bioenergia iránti keresletre vonatkozó pályák, hőenergia, villamos energia és közlekedés szerinti bontásban, valamint a biomassza kínálatára vonatkozó pályák, alapanyagok és származás szerinti bontásban (különbséget téve a hazai termelés és a behozatal között). Az erdei biomassza esetében értékelni kell annak forrását és a LULUCF-nyelőkre gyakorolt hatását
v.  A tagállamok bioenergia iránti keresletre vonatkozó pályái, a hőenergia, a villamos energia és a közlekedés szerinti bontásban, valamint a takarmányból, hazai termelésből, illetve behozatalból származó biomassza kínálatára vonatkozó pályák. Az erdei biomassza esetében értékelni kell annak forrását és a LULUCF-nyelőkre gyakorolt hatását
Módosítás 224
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.2 pont – v a alpont (új)
va.  A városok, megújulóenergia-közösségek és önellátó fogyasztók által előállított megújuló energia részaránya 2030-ban a tagállamokban, valamint az ehhez kapcsolódó pályák és célkitűzések, továbbá a megújuló energia pályái 2021-től 2030-ig, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást
Módosítás 225
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.1 pont – 2.1.2 alpont – vi alpont
vi.  Adott esetben más nemzeti pályák és célkitűzések, beleértve a hosszú távú és ágazati pályákat és célkitűzéseket is (például a korszerűbb bio-tüzelőanyagok részaránya, a megújuló energia részaránya a távfűtésben, a megújuló energia felhasználása az épületekben, a városok, energiaközösségek és az önellátó fogyasztók által előállított megújuló energia)
vi.  Adott esetben más nemzeti pályák és célkitűzések, beleértve a hosszú távú és ágazati pályákat és célkitűzéseket is (például a megújuló energia részaránya a távfűtésben, a megújuló energia felhasználása az épületekben, a szennyvízkezelésből származó iszapból visszanyert energia);
Módosítás 226
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.2 pont – i alpont
i.  A 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, 2030-ra 30%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez nyújtott, vagy a primer- vagy végsőenergia-fogyasztás, vagy a primer- vagy végsőenergia-megtakarítás, vagy pedig az energiaintenzitás alapján meghatározott indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás; a 2020-ra és 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kifejezve, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt; megadva az alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket is
i.   A 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, a tagállamok számára 2030-ra energiahatékonyság-javulást előíró kötelező cél, a 2020-ra és 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kifejezve, az e célra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt; megadva az alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket is
Módosítás 227
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.2 pont – ii alpont
ii.  A 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] energiamegtakarítási kötelezettségekre vonatkozó 7. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége
ii.  A 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] további energiamegtakarítási kötelezettségekre vonatkozó 7. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban, valamint az azt követő időszakokban elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.2 pont – iii alpont
iii.  A (magán és köztulajdonban lévő) lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések
iii.  A 2030 és 2040 közötti időszakra vonatkozóan (magán és köztulajdonban lévő) lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések, a közel nulla energiaigényű és dekarbonizált épületállományra vonatkozó, 2050-es céllal összhangban
Módosítás 229
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.2 pont – iv alpont
iv.  A 2012/27/EU irányelvnek a közintézmények példamutató szerepére vonatkozó 5. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban felújítandó teljes alapterület vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítás
iv.  A 2012/27/EU irányelvnek a központi kormányzati épületekre vonatkozó 5. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban felújítandó teljes alapterület és az ebből eredően megtakarított energia vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítás
Módosítás 230
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.3 pont – i alpont
i.  Az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására, a tárolásra és a keresletoldali válaszokra vonatkozó nemzeti célkitűzések
i.  Az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására, az energiamegtakarítási intézkedések bevezetésére, a tárolásra és a keresletoldali válaszintézkedésekre vonatkozó nemzeti célkitűzések
Módosítás 231
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.3 pont – ii alpont
ii.  A harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések
ii.  A harmadik országokból, fosszilis tüzelőanyagokból (olaj, szén, gáz) és adott esetben más tüzelőanyagokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések
Módosítás 232
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.3 pont – iv alpont
iv.  A haza energiaforrások, nevezetesen a megújuló energia telepítésére vonatkozó nemzeti célkitűzések
iv.  A nemzeti energiarendszer rugalmasságának növelésére vonatkozó nemzeti célkitűzések
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.4 pont – 2.4.1 pont – i alpont
i.  A villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra az Európai Tanács 2014. októberi célkitűzése tekintetében el kívánnak érni
i.   A villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra el kívánnak érni, amely a nemzeti villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó 10%-os cél figyelembevételével legalább 15%
Módosítás 234
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.4 pont – 2.4.2 pont – i alpont
i.  A villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrára vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek szükségesek az energiaunió létrehozására 29irányuló stratégia dimenziói közül bármelyik célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez
i.  A villamosenergia-átviteli és földgázszállító és -elosztó infrastruktúrára és annak korszerűsítésére vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek szükségesek az energiauniónak a 2. pontban felsorolt dimenziói közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez
Módosítás 235
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.4 pont – 2.4.3 pont – i alpont
i.  A belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, például a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is
i.  A belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például a rendszer rugalmasságának növelése a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, az intelligens hálózatok, az aggregálás, a keresletoldali válaszintézkedések, a tárolás, az elosztott energiatermelés, a teherelosztási, teher-újraelosztási és tehercsökkentési mechanizmusok és a valós idejű árjelzések révén, a megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
Módosítás 236
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.4 pont – 2.4.3 pont – i a alpont (új)
ia.  Valamennyi energiapiac tekintetében a megújuló energia megkülönböztetésmentes részvételével, a keresletoldali válaszintézkedésekkel és a – többek között aggregáláson keresztüli – tárolással kapcsolatos nemzeti célkitűzések, ideértve azt az időkeretet is, amelyen belül a célkitűzéseket el kell érni;
Módosítás 237
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.4 pont – 2.4.3 pont – i b alpont (új)
ib.  Az energiarendszerekben történő fogyasztói részvétel, továbbá annak biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések, hogy a saját termelés és az új technológiák – beleértve az okos mérőeszközöket – a fogyasztók javát szolgálják;
Módosítás 238
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.4 pont – 2.4.3 pont – iii alpont
iii.  Az energiafogyasztók védelmére és a kiskereskedelmi energiaszektor versenyképességének javítására vonatkozó nemzeti célkitűzések
iii.  Az energiafogyasztók védelmére, az átláthatóság javítására, a szolgáltatóváltás ösztönzésére és a kiskereskedelmi energiaszektor versenyképességének javítására vonatkozó nemzeti célkitűzések
Módosítás 240
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.5 pont – i alpont
i.  Az energiaunióval kapcsolatos állami és magánkutatásra vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is; figyelembe véve az energiaunió létrehozására irányuló stratégia és a SET-terv prioritásait
i.  az energiaunióval kapcsolatos kutatásra és innovációra nyújtott állami támogatásra vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, valamint ezek várható ösztönző hatása a magánkutatásra, adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is; figyelembe véve az energiaunió létrehozására irányuló stratégia és a SET-terv prioritásait
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 2 bekezdés – 2.5 pont – ii alpont
ii.  Adott esetben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, köztük az energiaigényes és szén-dioxid-kibocsátást okozó ipari ágazatok dekarbonizálására szolgáló technológiák bevezetése és adott esetben a kapcsolódó szén-dioxid-szállítási és -tárolási infrastruktúra tekintetében 2050-re meghatározott hosszú távú célokat tartalmazó nemzeti célkitűzések
ii.  A fenntartható technológiákkal kapcsolatos 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzések
Módosítás 242
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.1 pont – 3.1.1 pont
3.1.1  ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás (a 2021 és 2030 közötti terv tekintetében a 2030-as keret szerinti cél)
3.1.1.   ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás
i.  A 2.1.1. pontban említett [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] alapján meghatározott cél elérését célzó szakpolitikák és intézkedések, valamint a [ ] rendeletnek [LULUCF] való megfelelést célzó szakpolitikák és intézkedések, amelyek az eltávolítás fokozása érdekében felölelik az összes fontos kibocsátó ágazatot, és egy olyan hosszú távú jövőképpel és céllal rendelkeznek, hogy 50 éves távlatban létrehozzák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot, és a Párizsi Megállapodással összhangban megteremtsék az egyensúlyt a kibocsátások és azok eltávolítása között
i.  A 2.1.1. pontban említett [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] alapján meghatározott cél elérését célzó szakpolitikák és intézkedések, valamint a [ ] rendeletnek [LULUCF] való megfelelést célzó szakpolitikák és intézkedések, és a 2.1.1 pontban említett, a nyelőkből való szén-dioxid eltávolítások fenntartására és fokozására irányuló pályák, amelyek az eltávolítás fokozása érdekében felölelik az összes fontos kibocsátó ágazatot, és egy olyan hosszú távú jövőképpel és céllal rendelkeznek, hogy az Unióban 2050-ig elérjék a közel nulla ÜHG-kibocsátást, és a Párizsi Megállapodással összhangban röviddel ezután negatív kibocsátást érjenek el
ii.  Az ezen a területen folytatott regionális együttműködés
ii.  Az ezen a területen folytatott regionális együttműködés
iii.  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül, adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve
iii.  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül, adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve
Módosítás 243
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.1 pont – 3.1.2 pont – i alpont
i.  Szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia és a 2.1.2. pontban bemutatott pálya tekintetében 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű célhoz való nemzeti hozzájárulás elérése érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket6 is
i.  Szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia és a 2.1.2. pontban bemutatott pálya tekintetében 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű cél és a 2030-ra kitűzött nemzeti cél elérése érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket6 is
__________________
__________________
6 Ezen intézkedések megtervezésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a meglévő létesítmények életciklusának végét és a felújítás lehetőségét.
6 Ezen intézkedések megtervezésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a meglévő létesítmények életciklusának végét és a felújítás lehetőségét.
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.1 pont – 3.1.2 pont –iii alpont
iii.  Az olyan pénzügyi támogatásra vonatkozó különleges intézkedések – az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve –, amelyek célja a megújuló forrásokból származó energia termelésének előmozdítása és a villamos energia, fűtés és hűtés, valamint közlekedés céljára történő felhasználása
iii.  Az olyan pénzügyi támogatásra és költségvetési intézkedésekre vonatkozó különleges nemzeti intézkedések – az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve –, amelyek célja a megújuló forrásokból származó energia termelésének előmozdítása és a villamos energia, fűtés és hűtés, valamint közlekedés céljára történő felhasználása
Módosítás 245
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.1 pont – 3.1.2 pont – iv alpont
iv.  Az egyablakos ügyintézés bevezetésére, az adminisztratív eljárások észszerűsítésére, a tájékoztatás és képzés nyújtására, valamint a megújuló energiából önellátó fogyasztók és energiaközösségek emancipációjára irányuló különleges intézkedések
iv.  A megújuló energia használatával kapcsolatos túlzott költségek és akadályok megszüntetésére és az egyablakos ügyintézés bevezetésére, az adminisztratív eljárások észszerűsítésére, a tájékoztatás és képzés nyújtására. Várt hatás a létrejövő új megújulóenergia-kapacitás szempontjából
Módosítás 246
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.1 pont – 3.1.2 pont – iv a alpont (új)
iva.  Különös intézkedések, melyek minden fogyasztót feljogosítanak és ösztönöznek arra, hogy – egyedileg vagy közösen – önellátó megújulóenergia-fogyasztóvá váljon, előállítsa, tárolja, saját céljára felhasználja és értékesítse megújuló energiát, és a várt hatás a létrehozott új megújulóenergia-kapacitás szempontjából
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.1 pont – 3.1.2 pont – vi a alpont (új)
via.  A megújuló energia előmozdítására irányuló egyéb tervezett vagy elfogadott intézkedések, különösen, de nem kizárólag a következők:
a)  olyan intézkedések, amelyek célja annak biztosítása, hogy minden közigazgatási szerv (nemzeti, regionális vagy helyi) építse be a megújulóenergia-fogyasztást tevékenységeibe;
b)  a közbeszerzési jogszabályokban foglalt olyan rendelkezések, amelyek célja annak garantálása, hogy a közigazgatási szervek (nemzeti, regionális és helyi) közbeszerzéseikbe zöld odaítélési kritériumokat foglaljanak bele, így ösztönözve a velük szerződést kötni kívánó jogalanyokat – az odaítélendő terméktől vagy szolgáltatástól függetlenül – a megújuló energiaforrások használatára;
c)  a megújuló energiák használatára vonatkozó rendelkezések, adott esetben az állami vagy egyéb támogatás odaítélésének feltételeként.
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.1 pont – 3.1.3 pont – iv a alpont (új)
iva.  A fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának 2020-ig történő fokozatos megszüntetésére irányulóan tervezett nemzeti szakpolitikák, ütemtervek és intézkedések
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.2 pont – bevezető rész
Tervezett szakpolitikák, intézkedések és programok a 2030-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás, valamint a 2.2. pontban bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében, beleértve az épületek energiahatékonyságának előmozdítására szolgáló tervezett intézkedéseket és eszközöket (a pénzügyi jellegűeket is), különösen a következők tekintetében:
Tervezett szakpolitikák, intézkedések és programok a 2030-ra vonatkozó kötelező nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás, valamint a 2.2. pontban bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében, beleértve az épületek energiahatékonyságának előmozdítására szolgáló tervezett intézkedéseket és eszközöket (a pénzügyi jellegűeket is), különösen a következők tekintetében:
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.2 pont – ii alpont
ii.  Hosszú távú stratégiák a (magán és köztulajdonban lévő)7 lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújítására, beleértve a költséghatékony mélyfelújításokat és szakaszos mélyfelújításokat ösztönző szakpolitikákat és intézkedéseket is
ii.  Hosszú távú stratégiák a (magán és köztulajdonban lévő)7 lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására, beleértve az energiahatékonysági és -megtakarítási politikákat, a költséghatékony mélyfelújításokat és szakaszos mélyfelújításokat ösztönző szakpolitikákat és intézkedéseket, köztük a legrosszabbul teljesítő épületállományra és az energiaszegény háztartásokra irányuló intézkedéseket is
__________________
__________________
7.   A 2010/31/EU irányelv [a COM(2016)0765 javaslatnak megfelelően módosított változat] 2a. cikkével összhangban.
7.   A 2010/31/EU irányelv [a COM(2016)0765 javaslatnak megfelelően módosított változat] 2a. cikkével összhangban.
Módosítás 251
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.2 pont – iv alpont
iv.  Egyéb tervezett szakpolitikák, intézkedések és programok a 2030-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás, valamint a 2.2. pontban bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében (például a közintézmények példamutató szerepét előmozdító intézkedések, energiahatékony közbeszerzés, az energetikai auditokat és az energiagazdálkodási rendszereket előmozdító intézkedések9, a fogyasztók tájékoztatási és képzési programjai10 és az energiahatékonyságot előmozdító egyéb intézkedések11)
iv.  Egyéb tervezett szakpolitikák, intézkedések és programok a 2030-ra vonatkozó kötelező nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás, valamint a 2.2. pontban bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében (például a közintézmények példamutató szerepét előmozdító intézkedések, energiahatékony közbeszerzés, az energetikai auditokat és az energiagazdálkodási rendszereket előmozdító intézkedések9, a fogyasztók tájékoztatási és képzési programjai10 és az energiahatékonyságot előmozdító egyéb intézkedések11)
__________________
__________________
9 A 2012/27/EU irányelv 8. cikkével összhangban.
9 A 2012/27/EU irányelv 8. cikkével összhangban.
10 A 2012/27/EU irányelv 12. és 17. cikkével összhangban.
10 A 2012/27/EU irányelv 12. és 17. cikkével összhangban.
11 A 2012/27/EU irányelv 19. cikkével összhangban.
11 A 2012/27/EU irányelv 19. cikkével összhangban.
Módosítás 252
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.2 pont – iv a alpont (új)
iva.  A helyi energiaközösségek a fenti i., ii., iii. és iv. alpontban szereplő szakpolitikák és intézkedések végrehajtásához történő hozzájárulásban játszott szerepének előmozdítására vonatkozó szakpolitikák és intézkedések ismertetése
Módosítás 253
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.4 pont – 3.4.3 pont – ii alpont
ii.  Az energiarendszerek megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos rugalmasságát növelő intézkedések, beleértve a napon belüli piacok összekapcsolásának bevezetését és a határokon átnyúló kiegyenlítő piacokat is.
ii.  Az energiarendszerek rugalmasságát növelő intézkedések, beleértve a napon belüli piacok összekapcsolásának bevezetését és a határokon átnyúló kiegyenlítő piacokat, az intelligens energiahálózatok és energiatárolás alkalmazását, a keresletoldali válaszintézkedések és az elosztott energiatermelés növekedését, valamint az árképzés többek között valós idejű árjelzések révén történő kiigazítását is
Módosítás 254
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.4 pont – 3.4.3 pont – ii a alpont (új)
iia.  Valamennyi energiapiac tekintetében a megújuló energia megkülönböztetésmentes részvétel, a keresletoldali válaszintézkedések és a – többek között aggregáláson keresztüli – tárolás biztosítására irányuló intézkedések
Módosítás 255
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.4 pont – 3.4.3 pont – iii alpont
iii.  A megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiához való elsőbbségi hozzáférést és az elosztást biztosító intézkedések, valamint az e villamos energia korlátozását vagy újraelosztását megakadályozó intézkedések18
iii.  A rendszer működési szabályainak és gyakorlatainak alkalmazásával kapcsolatosan a rendszer rugalmasságának javítására irányuló intézkedések; a teherelosztási szabályok alkalmazására irányuló intézkedések, amelyek a megújuló energiára és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célok elérését szolgálják; a megújuló energia teher-újraelosztását és korlátozását minimalizáló és kompenzáló szabályok alkalmazására irányuló intézkedések; az aggregáció előmozdítására irányuló intézkedések18
__________________
__________________
18 A [2009/72/EK irányelvnek a COM(2016)0864 javaslat szerinti átdolgozása és a 714/2009/EK rendeletnek a COM(2016)0861 javaslat szerinti átdolgozása] összhangban.
18 A [2009/72/EK irányelvnek a COM(2016)0864 javaslat szerinti átdolgozása és a 714/2009/EK rendeletnek a COM(2016)0861 javaslat szerinti átdolgozása] összhangban.
Módosítás 256
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – A szakasz – 3 bekezdés – 3.5 a pont (új)
3.5a.  Az „először az energiahatékonyság” elv
Annak leírása, hogy a dimenziók, valamint a politikák és intézkedések hogyan veszik figyelembe az „először az energiahatékonyság” elvet
Módosítás 257
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 4 bekezdés – 4.4 pont – i alpont
i.  A jelenlegi energiaszerkezet, a hazai energiaforrások, a behozataltól való függőség, a kapcsolódó kockázatokkal együtt
i.  i. A jelenlegi energiaszerkezet, a hazai energiaforrások – a keresletoldali válaszintézkedéseket is beleértve –, a behozataltól való függőség, a kapcsolódó kockázatokkal együtt
Módosítás 258
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 4 bekezdés – 4.6 pont – iii a alpont (új)
iiia. A nemzeti fosszilis tüzelőanyag-támogatások jelenlegi szintje
Módosítás 259
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 4 bekezdés – 4.6 pont – iv alpont
iv.  Az i–iii. ponttal kapcsolatos fejlemények előrejelzése a meglévő szakpolitikák és intézkedések alapján legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve)
iv.  Az i–iiia. ponttal kapcsolatos fejlemények előrejelzése a meglévő szakpolitikák és intézkedések alapján legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve)
Módosítás 260
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 4 bekezdés – 4.6 a pont (új)
4.6a.  Az „először az energiahatékonyság” elv
Annak leírása, hogy a dimenziók, valamint a politikák és intézkedések hogyan veszik figyelembe az „először az energiahatékonyság” elvet
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 5 bekezdés – cím
5.  A TERVEZETT SZAKPOLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK HATÁSVIZSGÁLATA29
5.  A TERVEZETT SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK ÉS BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁK HATÁSVIZSGÁLATA29
__________________
__________________
29 A tervezett szakpolitikák és intézkedések a vita tárgyát képező alternatívákat jelentik, amelyek esetében reális esély van arra, hogy a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtása után elfogadják és végrehajtják azokat. Ebből adódóan az 5.1.i. szakasz szerinti előrejelzéseknek nem csak a végrehajtott és elfogadott szakpolitikákat és intézkedéseket kell tartalmazniuk (a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzések), hanem a tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket is.
29 A tervezett szakpolitikák és intézkedések a vita tárgyát képező alternatívákat jelentik, amelyek esetében reális esély van arra, hogy a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtása után elfogadják és végrehajtják azokat. Ebből adódóan az 5.1.i. szakasz szerinti előrejelzéseknek nem csak a végrehajtott és elfogadott szakpolitikákat és intézkedéseket kell tartalmazniuk (a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzések), hanem a tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket is.
Módosítás 262
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 5 bekezdés – 5.1 pont
5.1.  A 3. szakaszban ismertetett, tervezett szakpolitikák és intézkedések hatása az energiarendszerekre, valamint az ÜHG-kibocsátásokra és -eltávolításra, beleértve a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is (a 4. szakaszban bemutatottak szerint).
5.1.  A 3. szakaszban ismertetett, tervezett szakpolitikák, intézkedések és befektetési stratégiák hatása az energiarendszerekre, valamint az ÜHG-kibocsátásokra és -eltávolításra, beleértve a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is (a 4. szakaszban bemutatottak szerint).
Módosítás 263
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 5 bekezdés – 5.1 pont – ii alpont
ii.  A szakpolitikák közötti (az egy szakpolitikai dimenzión belüli, meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések, valamint a különböző dimenziók meglévő és tervezett szakpolitikái és intézkedései közötti) kölcsönhatás értékelése legalább a terv által felölelt időszak utolsó évéig
ii.  A szakpolitikák közötti (az egy szakpolitikai dimenzión belüli, meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések, valamint a különböző dimenziók meglévő és tervezett szakpolitikái és intézkedései közötti) kölcsönhatás értékelése legalább a terv által felölelt időszak utolsó évéig, különösen az energiahatékonysági/energiamegtakarítási politikáknak az energiarendszer méretezésére gyakorolt hatásai alapos megértésének az érdekében, valamint azért, hogy csökkentsék az energiaellátás terén a vissza nem nyerhető beruházások kockázatát
Módosítás 264
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 5 bekezdés – 5.1 pont – ii a alpont (új)
iia.  A már meglévő és tervezett nemzeti szakpolitikák és intézkedések, illetve uniós éghajlat- és energiapolitikai intézkedések közötti kölcsönhatás értékelése
Módosítás 265
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 5 bekezdés – 5.2 a pont (új)
5.2a.  Egészség és jóllét
i.  A levegő minőségére gyakorolt hatások és az ehhez kapcsolódó egészségügyi hatások
ii.  Egyéb egészségügyi és jólléti hatások (pl. víz, zaj vagy egyéb szennyezés, gyalogos és kerékpáros forgalom bővülése, ingázás vagy egyéb közlekedési változások stb.)
Módosítás 266
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 5 bekezdés – 5.2 b pont (új)
5.2b.  Környezeti hatások
i.  A stratégiához vagy a nemzeti tervekhez kapcsolódó bármely stratégiai környezeti vizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat részletei
ii.  Vízzel kapcsolatos szempontok pl. vízigény vagy kinyerés (a lehetséges jövőbeli éghajlatváltozást figyelembe véve), a víz- vagy árapályerőmű stb. vízi vagy tengeri élőhelyekre gyakorolt hatásai
iii.  A bioenergia fokozott felhasználásának környezeti (és éghajlati) hatásai (növényi alapú bioüzemanyagok, erdei biomassza stb.) és a földhasználati ágazaton belüli eltávolításokra irányuló stratégiával való kapcsolat
Módosítás 267
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – B szakasz – 5 bekezdés – 5.2 c pont (új)
5.2c.  Befektetési hatások
i.  Meglévő beruházások;
ii.  A tervezett politikákhoz és intézkedésekhez kapcsolódó, jövőre vonatkozó befektetési feltevések, ideértve a tervezett politikák és intézkedések kockázati profilját is;
iii.  Ágazati vagy piaci kockázati tényezők vagy akadályok nemzeti (vagy makroregionális) összefüggésben;
iv.  További állami finanszírozási támogatások vagy erőforrások elemzése az iii. alpontban meghatározott azonosított hiányosságok felszámolására;
v.  A befektetői bizalom minőségi értékelése, ideértve a tervezett projektek láthatóságát és a befektetési lehetőségek életképességét vagy vonzerejét;
vi.  Az előző év feltételezésekhez képest történő értékelése, előretekintő nézet, a befektetőket érintő érdemi tényezőket is beleértve.
Módosítás 294/rev
Rendeletre irányuló javaslat
I a melléklet (új)
Ia. melléklet
NEMZETI PÁLYÁK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL ELŐÁLLÍTOTT ENERGIÁNAK A 2020 ÉS 2030 KÖZÖTTI TELJES BRUTTÓ ENERGIAFOGYASZTÁSBAN KÉPVISELT RÉSZARÁNYÁRA
A 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett ütemterv a következő referenciapontokat tartalmazza:
S2020 + 0,20 (S2030 – S2020), átlagosan a 2021–2022 közötti időszakban;
S2020 + 0,45 (S2030 – S2020), átlagosan a 2023–2025 közötti időszakban; és
S2020 + 0,70 (S2030 – S2020), átlagosan a 2025–2027 közötti időszakban;
ahol
S2020 = cél az adott tagállam esetében 2020-ban a 3. cikk és az .../... irányelv [a 2009/28/EK irányelv átdolgozása a COM(2016)0767 által javasolt formában] I. mellékletének A része alapján
és
S2030 = cél az adott tagállam esetében 2030-ban.
Módosítás 270
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – b pont
b)  a számításból kizárt, közlekedésben felhasznált értékesített energiavolumen [ktoe-ben];
b)   a számításból kizárt, közlekedésben felhasznált értékesített energiavolumen, ha van ilyen [ktoe-ben];
Módosítás 271
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – c pont
c)  a számításból kizárt, saját felhasználásra előállított energia mennyisége [ktoe-ben];
c)  a számításból kizárt, saját felhasználásra előállított energia mennyisége, ha van ilyen [ktoe-ben];
Módosítás 272
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – f pont – bevezető rész
f)  a 2012/27/EU irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett b), c), d) és e) mentességek alkalmazása:
f)  a 2012/27/EU irányelv 7. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti mentesség alá tartozó értékesített energiavolumen vagy az energiamegtakarítás mennyisége [ktoe-ben]
Módosítás 274
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – f pont – ii alpont
ii.  az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban elért energiamegtakarítás mennyisége [ktoe-ben] a c) ponttal összhangban;
törölve
Módosítás 275
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – f pont – iii alpont
iii.  a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott, 2020-ban és azt követően még hatással bíró egyedi fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítás [ktoe-ben] a d) ponttal összhangban;
törölve
Módosítás 276
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 bekezdés – f pont – iv alpont
iv.  a megújulóenergia-technológiák új telepítését előmozdító szakpolitikai intézkedések eredményeként az épületeken vagy épületekben saját használatra előállított energia mennyisége [ktoe-ben] az e) ponttal összhangban;
törölve
Módosítás 277
Rendeletre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
IIa. MELLÉKLET
HOSSZÚ TÁVÚ ÉGHAJLAT- ÉS ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁK ÁLTALÁNOS KERETE
1.  A STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE ÉS FOLYAMATA
1.1.  Összefoglalás
1.2.  Háttér
1.2.1.  A hosszú távú stratégiák nemzeti, uniós és nemzetközi szakpolitikai háttere
1.2.2.  Jogi háttér
1.3.  Konzultációk
1.3.1.  A lakossággal és az érdekelt felekkel (nemzeti parlament, helyi és regionális, a nyilvánossághoz tartozó és más releváns érdekelt felek) folytatott konzultációk
1.3.2.  Konzultációk más tagállamokkal, harmadik országokkal és uniós intézményekkel
2.  NEMZETI HOSSZÚ TÁVÚ ÉGHAJLAT- ÉS ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁK
2.1.  AZ ÜHG-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK ÉS A FOKOZOTTABB NYELŐNKÉNTI ELTÁVOLÍTÁSNAK AZ ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKE
2.1.1.  A 2100-ig szóló szén-dioxid-költségvetés, a Párizsi Megállapodással összhangban
2.1.2.  A legkésőbb 2050-ig zéró nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz és röviddel azután negatív kibocsátásokhoz vezető költséghatékony pálya
2.1.3.  A 2030-ra kitűzött nemzeti cél és a mérföldkövek legalább 2040-re és 2050-re, a 2.1.2. pontban említett pályához igazodva
2.1.4.  Nemzetközi viszonylat
2.1.5.  Hosszú távú alkalmazkodási célok
2.2.  MEGÚJULÓ ENERGIA
2.2.1.  A bruttó végsőenergia-fogyasztás tekintetében egy megújuló energiákon alapuló energiarendszer 2050-ig történő elérésének pályája
2.2.2.  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2030. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára, valamint legalább a 2035-re, 2040-re, 2045-re mérföldkövekre vonatkozó nemzeti célok, a 2.2.2. pontban említett pályához igazodva
2.3.  ENERGIAHATÉKONYSÁG
2.3.1.  A legenergiahatékonyabb alapú gazdaság legkésőbb 2050-re történő elérésének pályája a 2.1.2. és a 2.2.1. pontban említett célokkal összhangban
2.3.2.  Nemzeti energiahatékonysági célok a 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kifejezve, valamint legalább a 2035-re, 2040-re, 2045-re vonatkozó mérföldkövek
3.  ÁGAZATI STRATÉGIÁK
3.1.  Energiarendszer
3.1.1.  A valószínű jövőbeni kereslet energiahordozónként
3.1.2.  A jelenlegi és a valószínű jövőbeli termelési kapacitás, beleértve a központosított és elosztott tárolást, technológiánként
3.1.3.  Tervezett vagy valószínű jövőbeli kibocsátási pálya vagy tartomány
3.1.4.  Az energiahatékonyság, a keresletoldali rugalmasság és az energiafogyasztás mögötti fő hajtóerők és azok fejlődésének bemutatása 2021-től kezdődően
3.1.5.  A 2.2.1. pontban említett, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében a megújuló energián alapuló energetikai rendszerek és a lehető leginkább energiahatékony és rugalmas gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében tervezett szakpolitikák és intézkedések felvázolása
3.2.  Ipar
3.2.1.  A várható kibocsátási pályák ágazatonként és energiaellátási forrásonként
3.2.2.  Dekarbonizációs lehetőségek vagy szakpolitikai megközelítések és az esetleges meglévő célok, tervek vagy stratégiák, beleértve a villamosítást, az alternatív üzemanyagokat, az energiahatékonysági intézkedéseket stb.
3.3.  Épületek
3.3.1.  Várható jövőbeni energiaigény az épületekben épületkategóriánként, beleértve a kereskedelmi, lakó- és középületeket
3.3.2.  A jövőbeni energiaellátás forrása
3.3.3.  A meglévő épületek felújítása révén az energiaigény csökkentésében rejlő lehetőségek, valamint a kapcsolódó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi előnyök
3.3.4.  A meglévő épületállomány felújításának ösztönzésére irányuló szakpolitikai intézkedések
3.4.  Közlekedés
3.4.1.  A várható kibocsátások és energiaforrások a közlekedés típusa szerint (pl. személygépkocsik és kisteherautók, nagy teherbírású közúti szállítás, hajózás, repülés, vasút)
3.4.2.  Dekarbonizációs lehetőségek vagy szakpolitikai megközelítések
3.5.  Mezőgazdaság és földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és erdőgazdálkodás (LULUCF)
3.5.1.  Jelenlegi kibocsátás, forrásonkénti és az egyes üvegházhatású gázonkénti bontásban
3.5.2.  Kibocsátáscsökkentési lehetőségek és a nyelők megtartására és javítására irányuló szakpolitikai intézkedések, a nemzeti célokat vagy célkitűzéseket is beleértve
3.5.3.  Mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikákhoz való kapcsolódások
3.6.  Ágazatközi stratégiai elemek és más releváns ágazatok
4.  FINANSZÍROZÁS
4.1.  A szükséges beruházásokra vonatkozó becslések
4.2.  A közpénzek felhasználásával és a magánberuházások ösztönzésével kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések
4.3.  A kapcsolódó kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiák
5.  ELEMZÉSI ALAP ÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK
5.1.  A stratégia kidolgozásához felhasznált modellekre, forgatókönyvekre vagy elemzésekre történő hivatkozások
5.2.  Versenyképesség és gazdasági hatások
5.3.  Egészségügyi, környezeti és társadalmi hatások
5.4.  A 3. szakaszban szereplő ágazatok hosszú távú rezilienciájának biztosítására vonatkozó stratégia
6.  Mellékletek (szükség szerint)
6.1.  Háttérelemzések
6.1.1.  Minden 2050-re vonatkozó modellezés (a feltételezéseket is beleértve) részletei és/vagy egyéb mennyiségi elemzés és mutatók stb.
6.1.2.  Adattáblázatok és más technikai mellékletek
6.2.  Egyéb források
Módosítás 278
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 1 rész – n pont
n)  a tagállamok azon szándékáról szóló tájékoztatás, hogy élni kívánnak a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében biztosított rugalmassági intézkedésekkel.
n)  a tagállamok azon szándékáról szóló tájékoztatás, hogy élni kívánnak a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében és 7. cikkében biztosított rugalmassági intézkedésekkel és a bevételek ugyanezen rendelet 5. cikkének (5a) bekezdése szerinti felhasználásával.
Módosítás 279
Rendeletre irányuló javaslat
VII melléklet – 1 rész – m pont – 1 pont –a pont
a)  Erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyet közvetlenül energiatermelésre használnak fel
a)  Erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyet közvetlenül energiatermelésre vagy feldolgozott faalapú tüzelőanyag előállítására használnak fel
Módosítás 280
Rendeletre irányuló javaslat
VII melléklet – 1 rész – m pont – 1 pont – a pont – iii alpont
iii.  gömbfa (ipari gömbfára és tűzifára felbontva)
iii.   gömbfa (ipari gömbfára, ritkításból visszamaradt hulladékfára és tűzifára felbontva)
Módosítás 281
Rendeletre irányuló javaslat
VII melléklet – 1 rész – m pont – 2 pont – b a pont (új)
ba)  Trágya
Módosítás 282
Rendeletre irányuló javaslat
VII melléklet – 2 rész – b pont
b)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikkének alkalmazásával elért energiamegtakarítás az X-3 és X-2 évben;
b)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikkének alkalmazásával elért energiamegtakarítás halmozott összege az X-3 és X-2 években, valamint:
i.  az egyes politikák, intézkedések és egyedi fellépések által elért megtakarítások összege
ii.  annak magyarázata, hogy hogyan és milyen adatok alapján becsülték meg ezeket a megtakarításokat
iii.  annak magyarázata, hogy a tagállam a terv szerint halad-e a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikkében ismertetett időszak végére szükséges megtakarítások teljes összegének elérése felé. Amennyiben a tagállam nem terv szerint halad, további magyarázatot kell adni a megtakarítások teljesítéséhez megtenni kívánt korrekciós intézkedésekre vonatkozóan
iv.  abban az esetben, ha az előrehaladásról szóló jelentésben szereplő intézkedések eltérnek a tagállami értesítésben szereplő intézkedésektől, indoklásra van szükség;
Módosítás 283
Rendeletre irányuló javaslat
VIII melléklet – b pont
b)  a biomassza előállításának és felhasználásának a fenntarthatóságra gyakorolt hatása az Unióban és a harmadik országokban, beleértve a biológiai sokféleségre gyakorolt hatást is;
b)  a biomassza előállításának és felhasználásának a fenntarthatóságra gyakorolt hatása az Unióban és a harmadik országokban, beleértve a biológiai sokféleségre, a víz- és a levegőminőségre, valamint a földhasználati jogokra gyakorolt hatást is, figyelembe véve a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát;
Módosítás 284
Rendeletre irányuló javaslat
VIII melléklet – f pont
f)  azon harmadik országok és tagállamok tekintetében, amelyek az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok jelentős forrásai, a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 26. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumok tiszteletben tartása érdekében a talaj, a víz és a levegőminőség védelme terén hozott nemzeti intézkedések;
f)  azon harmadik országok és tagállamok tekintetében, amelyek az Unióban felhasznált bioüzemanyagokhoz, folyékony bio-energiahordozókhoz és biomassza-üzemanyagokhoz szükséges nyersanyagok forrásai, a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 26. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumok tiszteletben tartása érdekében a talaj, a víz és a levegőminőség védelme terén hozott nemzeti intézkedések;
Módosítás 285
Rendeletre irányuló javaslat
VIII melléklet – f a pont (új)
fa)  a bioenergia-fenntarthatósági kritériumok hatékonyságának a megújuló energiaforrásokról szóló (EU) .../... irányelvben körvonalazott értékelése az üvegházhatású gázok megtakarításában, valamint a szén-dioxid-nyelők, a biológiai sokféleség, az élelmiszer-biztonság és a népek földhasználati jogainak védelmében.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0402/2017).

Utolsó frissítés: 2018. szeptember 27.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat