Az Európai Parlament 2018. március 1-jén elfogadott módosításai a szeszes italok meghatározásáról, kiszereléséről és címkézéséről, a szeszes italok elnevezésének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetéséről, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0750 – C8-0496/2016 – 2016/0392(COD))(1)
(3) A szeszes italokra alkalmazandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk az uniós szeszes italok Unión belüli és világpiaci hírnevét azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná. A szeszes italok gyártása szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági ágazathoz. Az említett kapcsolat, amellett, hogy az uniós mezőgazdaság egyik fontos áruelhelyezési területét képezi, meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot a mezőgazdasági ágazattal.
(3) A szeszes italokra alkalmazandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a tájékoztatási aszimmetria felszámolásához, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk az uniós szeszes italok Unión belüli és világpiaci hírnevét azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná. A szeszes italok gyártását a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1b és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet1c szabályozza, és szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági ágazathoz. Az említett kapcsolat, amellett, hogy az uniós mezőgazdaság egyik fontos áruelhelyezési területét képezi, meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége, biztonságossága és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari ágazattal.
____________________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).
1c Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a) A szeszes italokra alkalmazandó szabályok az agrár-élelmiszeripar számára meghatározott általános szabályokhoz képest külön kategóriába tartoznak. A különlegesség ebben az esetben ahhoz kapcsolódik, hogy a hagyományos termelési módszereket továbbra is fenntartják, hogy a szeszes italok szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági ágazathoz, jó minőségű összetevőket használnak és a fogyasztók biztonsága iránt olyan kötelezettséget vállaltak, amelyet a szeszipar – ígérete szerint – soha nem fog megszegni.
(4) A szeszes italokra vonatkozó jogszabályok egységesebb megközelítésének biztosítása érdekében e rendeletnek egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok kereskedelmi megnevezésének az élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetésére vonatkozóan is.
(4) A szeszes italokra vonatkozó jogszabályok egységesebb megközelítésének biztosítása érdekében e rendeletnek – az uniós hivatalos nyelvek és ábécék sokszínűségének sérelme nélkül – egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok kereskedelmi megnevezésének az élelmiszerek kiszerelésén és címkéjén való feltüntetésére vonatkozóan is.
(15) Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy az élelmiszer-vállalkozók kötelesek jelezni vagy jelezni kívánják a szeszes italok eredetét annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Az eredetre vonatkozó ilyen jelöléseknek harmonizált kritériumoknak kell megfelelniük. Ezért konkrét rendelkezéseket kell hozni a szeszes italok kiszerelése és címkézése tekintetében a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölésére vonatkozóan.
(15) Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy az élelmiszer-vállalkozók kötelesek jelezni vagy jelezni kívánják a szeszes italok eredetét annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Ezért konkrét rendelkezéseket kell hozni a szeszes italok kiszerelése és címkézése tekintetében a származási országnak vagy az eredet helyének megjelölésére vonatkozóan.
(17) A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (a továbbiakban: GATT-egyezmény), amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal12 kerültek jóváhagyásra.
(17) A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (a továbbiakban: GATT-egyezmény), amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal12 kerültek jóváhagyásra. Annak érdekében, hogy megerősítsük a földrajzi árujelzők oltalmát és hogy eredményesebb küzdelmet folytathassunk a hamisítás ellen, az oltalmat ki kell terjeszteni az Unió vámterületén áthaladó árukra is.
__________________
__________________
12 A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).
12 A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).
(18) Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet13 nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. Amennyiben egy szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható, a Bizottságnak be kell jegyeznie azon földrajzi árujelzőket, amelyek segítségével azonosítható, hogy az adott szeszes ital egy ország területéről, vagy az adott terület valamely régiójából vagy helységéből származik.
(18) Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet13 nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. Amennyiben egy szeszes ital minősége, hírneve, feldolgozásának és előállításának hagyományos módszerei, vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható, a Bizottságnak be kell jegyeznie azon földrajzi árujelzőket, amelyek segítségével azonosítható, hogy az adott szeszes ital egy ország területéről, vagy az adott terület valamely régiójából vagy helységéből származik.
_________________
_________________
13 Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
13 Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
(18a) Helyénvaló, hogy azon földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok esetében, amelyeket nem oltalom alatt álló és e rendelet szerint bejegyzett eredetmegjelöléssel ellátott borokból állítanak elő, a termelési potenciál vonatkozásában ugyanazok az irányítási eszközök legyenek alkalmazhatók, mint amelyek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a alapján rendelkezésre állnak.
_______________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
(19) A már létező, uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell határozni az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó, ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, átfogóbb és bevált eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők elektronikus nyilvántartását.
(19) A már létező, bejegyzett uniós földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell határozni az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó, ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, hasonló eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők átlátható, összehasonlítható és könnyen hozzáférhető elektronikus nyilvántartását, amelynek ugyanolyan jogi érvénnyel kell rendelkeznie, mint a 110/2008/EK rendelet III. mellékletének. A 110/2008/EK rendelet értelmében lajstromozott földrajzi árujelzőket a Bizottságnak automatikusan be kell jegyeznie a nyilvántartásba. A Bizottságnak a 110/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban e rendelet hatálybalépését megelőzően be kell fejeznie a rendelet III. melléklete szerinti földrajzi árujelzők ellenőrzését.
(20) A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért, a Bizottság számára pedig lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy közöljék egymással a releváns információkat.
(20) A szeszesital-ágazat hírnevének és értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a magas színvonal fenntartása.A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk annak biztosításáért, hogy az előírt normákat e rendeletnek megfelelően betartják. A Bizottság számára azonban a valóban egységes végrehajtás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy közöljék egymással a releváns információkat.
(21) A minőségpolitika alkalmazása során, valamint a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadjanak.
(21) A minőségpolitika alkalmazása során, valamint a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok gyártására, meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadjanak.
(22) Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és kivételes esetekben az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmának biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosításokra és eltérésekre vonatkozóan: az e rendelet I. fejezetében említett szeszesital-kategóriákra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények, valamint a bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok, az e rendelet II. fejezetében említett címkézés és kiszerelés, az e rendelet III. fejezetében említett földrajzi árujelzők, valamint az e rendelet IV. fejezetében említett ellenőrzés és információcsere.
(22) Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és kivételes esetekben az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmának maradéktalan biztosítása céljából, továbbá a tradicionális gyakorlatok fontosságának figyelembevételével a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő módosításokra és eltérésekre vonatkozóan: az e rendelet I. fejezetében említett szeszesital-kategóriákra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények, valamint a bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok, az e rendelet II. fejezetében említett címkézés és kiszerelés, az e rendelet III. fejezetében említett földrajzi árujelzők, valamint az e rendelet IV. fejezetében említett ellenőrzés és információcsere.
(23) Annak érdekében, hogy lehetőség legyen gyorsan reagálni a gazdasági és technológiai fejleményekre a fogyasztók védelme, valamint a gyártók gazdasági érdekeinek védelme céljából az e rendelet hatálya alá tartozó olyan szeszes italok tekintetében, amelyek nem tartoznak a megállapított kategóriákba, és amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre technikai előírások, valamint a szóban forgó szeszes italokra vonatkozó gyártási és minőségi követelmények egységesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos feltételek mellett a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet II. mellékletének I., illetve II. részében foglalt szeszesital-kategóriák újakkal való kiegészítésére, valamint a kapcsolódó technikai előírások felvételére vonatkozóan.
törölve
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – i pont – bevezető rész
i. vagy közvetlenül az alábbi módszerek bármelyikének felhasználásával:
i. vagy közvetlenül az alábbi módszerek egyikének vagy kombinálásának felhasználásával:
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – i pont – 2 franciabekezdés
– növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, az e rendelet szerinti szeszes italokban vagy ezek valamilyen keverékében történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,
– növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, az e rendelet szerinti szeszes italokban vagy ezek valamilyen kombinációjában történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – i pont – 3 franciabekezdés – bevezető rész
– az alábbiak bármelyikének mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:
– az alábbiak közül egy vagy több összetevő mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – ii pont – bevezető rész
ii. az alábbiak bármelyikének szeszes italhoz történő hozzáadásával:
ii. az alábbiak egyikének vagy kombinálásának szeszes italhoz történő hozzáadásával:
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont – i pont – 4 a franciabekezdés (új)
– italok;
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – bevezető rész
3. „keverék”: a II. melléklet I. részében felsorolt vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italnak az alábbiak bármelyikével történő összekeverésével készült termék:
3. „keverék”: a II. melléklet I. részében felsorolt vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italnak az alábbiak egyikével vagy közülük többel történő összekeverésével készült termék:
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b a pont (új)
ba) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol;
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – bevezető rész
4. „összetett kifejezés”: a II. melléklet I. részében felsorolt valamely szeszes ital kereskedelmi megnevezésében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital megnevezésében használt földrajzi árujelző kifejezéseinek és az alábbiak valamelyikének a kombinációja:
4. „összetett kifejezés”: a II. melléklet I. részében felsorolt valamely szeszes ital kereskedelmi megnevezésében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital megnevezésében használt földrajzi árujelző kifejezéseinek és az alábbiak egyikének vagy közülük többnek a kombinációja:
6. „földrajzi árujelző”: olyan megjelölés, amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;
6. „földrajzi árujelző”: olyan megnevezés, amelyet e rendelettel összhangban nyilvántartásba vettek és amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;
7. „termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie;
7. „termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie, és amely megfelel a 110/2008/EK rendeletben szereplő „műszaki dokumentációnak”;
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)
11a. „csoportosulás”: a szeszes italok gyártóinak, feldolgozóinak vagy importőreinek összefogása, akik ágazatspecifikus módon szervezik meg magukat, és nem elhanyagolható forgalmat bonyolítanak le;
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 11 b pont (új)
11b. „mezőgazdasági eredetű”: az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből.
(1) Az alkoholtartalmú italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt alkoholnak mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak kell lennie.
(1) A szeszes italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, a szeszes italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt alkoholnak mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak kell lennie.
(2) Az alkoholtartalmú italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt desztillátumok kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.
(2) A szeszes italok gyártása során, valamint a színezékek, aromák vagy más, a szeszes italok előállításában engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt desztillátumok kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.
(2a) Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy desztillátumok forgalomba hozatala esetén az alapul használt anyagokat az elektronikus kísérődokumentumokban fel kell tüntetni.
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) kizárólag az I. melléklet 3. pontjának megfelelően, a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők.
e) csak a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők. Az édesítő termékek invertcukorban kifejezett maximális tartalma nem haladhatja meg a II. mellékletben az egyes kategóriák tekintetében meghatározott küszöbértékeket.
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – e pont
e) egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az I. melléklet 3. pontjának megfelelően, valamint a tagállamok vonatkozó jogszabályainak figyelembevétele mellett édesíthetők.
e) édesíthetők.
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – e pont
e) egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az I. melléklet 3. pontjának megfelelően édesíthetők.
e) édesíthetők.
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk
5. cikk
5. cikk
Átruházott hatáskörök
Átruházott hatáskörök
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:
a) az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások módosítása;
a) az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások módosítása.
b) a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelmények, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályok módosítása.
Az első albekezdés a) és b) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásából vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.
Az első albekezdés a) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a tagállamokon belüli tradicionális gyakorlat fontosságának figyelembevétele mellett a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásából vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet új szeszesital-kategóriákkal való kiegészítésére.
A következő feltételek teljesülése esetén kerülhet sor új kategória felvételére:
a) a fogyasztók és a gyártók érdekeinek védelme gazdaságilag és technikailag szükségessé teszi, hogy valamely szeszes ital forgalmazása egy konkrét név alatt és egységes technikai előírásoknak megfelelően történjen;
b) egy szeszes ital legalább egy tagállamban jelentős piaci részesedéssel rendelkezik;
c) az új kategória számára kiválasztott névnek vagy széles körben elterjedtnek kell lennie, vagy ha ez nem lehetséges, leíró jellegű nevet kell választani, nevezetesen olyat, amely utal az adott szeszes ital előállítása során felhasznált nyersanyagra;
d) az új kategória technikai előírásai az uniós piacon már alkalmazott minőségi és gyártási paraméterek értékelése alapján kerülnek megállapításra. A technikai előírások megállapítása során tiszteletben kell tartani az alkalmazandó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, valamint figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi előírásokat. A technikai előírásoknak biztosítaniuk kell az uniós gyártók közötti tisztességes versenyt, valamint az uniós szeszes italok jó hírnevét.
(3) A Bizottság emellett arra is felhatalmazást kap, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások követelményeitől, a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelményektől, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések tekintetében.
(3) A Bizottság emellett arra is felhatalmazást kap, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt technikai meghatározások követelményeitől, a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriákra vonatkozó követelményektől, valamint a II. melléklet II. részében felsorolt, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések tekintetében.
(1a) Azon nyersanyagok vagy növények nevét, amelyek bizonyos szeszesital-termékkategóriák megjelölésére vannak fenntartva, minden élelmiszer (beleértve a szeszes italokat is) megnevezésénél és kiszerelésénél szabad használni, amennyiben (különösen a szeszes italok esetében) gondoskodnak arról, hogy a felhasználót ne tévesszék meg.
(3) Amennyiben egy szeszes ital a II. melléklet I. részének 15–47. pontjában foglalt szeszesital-kategóriák közül egynél több követelményeinek is megfelel, az adott kategóriák tekintetében felsorolt egy vagy több releváns kereskedelmi megnevezés alatt is értékesíthető.
(3) Amennyiben egy szeszes ital a II. melléklet I. részében foglalt szeszesital-kategóriák közül egynél több követelményeinek is megfelel, az adott kategóriák tekintetében felsorolt egy vagy több kereskedelmi megnevezés alatt is forgalmazható.
Amennyiben az első albekezdés a) pontjának megfelelően sor kerül egy kereskedelmi megnevezés kiegészítésére vagy helyettesítésére, a szóban forgó pontban említett földrajzi árujelző csak az alábbiakkal egészíthető ki:
Amennyiben az első albekezdés a) pontjának megfelelően sor kerül egy hivatalos megnevezés kiegészítésére vagy helyettesítésére, a szóban forgó pontban említett földrajzi árujelző csak az alábbiakkal egészíthető ki:
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) a 2008. február 20-án a 34. cikk (1) bekezdése értelmében létező földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel; vagy
a) a 2008. február 20-án a 34. cikk (1) bekezdése értelmében létező földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel, ideértve a tagállamokban hagyományosan annak jelzésére használt kifejezéseket, hogy a termék a nemzeti jog szerinti minőségi jelzéseknek megfelelően oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezik; vagy
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b) a vonatkozó termékleírásban megjelölt kifejezésekkel.
b) bármely, a vonatkozó termékleírás által megengedett kifejezéssel;
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az élelmiszer gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben vagy az utalás(ok)ban említett szeszes italokból származik, kivéve az adott élelmiszer gyártásához felhasznált aromákban esetleg jelen levő etil-alkoholt; és
a) az élelmiszer gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben vagy az utalás(ok)ban említett szeszes italokból származik, kivéve az adott élelmiszer gyártásához felhasznált aromákat esetleg tartalmazó, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt; és
(5) Valamely szeszesital-kategóriára vagy földrajzi árujelzőre történő utalás egy élelmiszer kiszerelésén nem jeleníthető meg a kereskedelmi megnevezéssel egy sorban. A 10. cikk (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, az alkoholtartalmú italok kiszerelésén az utalást kisebb méretű betűkkel kell feltüntetni, mint a kereskedelmi megnevezést és az összetett kifejezést.
(5) Az 1169/2011/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, valamely szeszesital-kategóriára vagy földrajzi árujelzőre történő utalás egy élelmiszer kiszerelésén nem jeleníthető meg a kereskedelmi megnevezéssel egy sorban. Az e rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, az alkoholtartalmú italok kiszerelésén az utalást kisebb méretű betűkkel kell feltüntetni, mint a kereskedelmi megnevezést és az összetett kifejezést.
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 9 a cikk (új)
9a. cikk
Címkézés alkohol hozzáadása esetén
Ha a II. melléklet 1–14. kategóriájában felsorolt valamely szeszes italhoz az I. melléklet 4. pontjában foglaltaknak megfelelően hígított vagy nem hígított alkoholt adtak hozzá, az említett szeszes ital a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli. Ez a szeszes ital semmilyen formában nem viselheti az 1–14. kategóriában foglalt neveket.
(3) A szeszes ital kiszerelésén vagy címkéjén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a szeszes italt valamely tagállam adóhatóságainak felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát biztosító felügyelet alatt érlelték.
(3) A szeszes ital kiszerelésén vagy címkéjén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a szeszes ital teljes érlelési folyamata valamely tagállam adóhatóságainak felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát biztosító felügyelete alatt történt.A Bizottság nyilvános jegyzéket állít össze a tagállamok által kijelölt azon testületekről, amelyek az érlelési folyamatokat felügyelik.
(3a) Amennyiben a szeszes ital kiszerelésén vagy címkéjén az érlelési idő vagy az ital kora fel van tüntetve, ennek szerepelnie kell az elektronikus kísérőokmányban is.
(3b) Az e cikk (3) bekezdésétől eltérve a dinamikus érlelési eljárás vagy „criaderas y solera” eljárás használatával érlelt brandy esetében a IIa. mellékletben leírtak szerint kiszámított átlagos kort csak abban az esetben lehet a kiszerelésen és a címkézésen feltüntetni, ha a brandy érlelése egy, az illetékes hatóság által jóváhagyott ellenőrző rendszer felügyelete alatt történt. A címkén a brandy átlagos korát évben kell megadni, és utalni kell a „criaderas y solera” eljárásra.
(1) Amennyiben feltüntetik egy szeszes ital származását, ennek során a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet16 60. cikkének megfelelően kell eljárni.
(1) Amennyiben feltüntetik egy szeszes ital származását, annak azt a helyet vagy régiót kell megjelölnie, ahol a késztermék előállításának azon szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte jellemző minőségét és lényeges tulajdonságait.
__________________
16 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az Unióban gyártott és kivitelre szánt szeszes italok esetén a földrajzi árujelzők és a II. mellékletben dőlt betűvel szedett kifejezések mellett szerepeltetni lehet azok fordítását is, amennyiben az importáló országban ez jogi követelmény.
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk
14. cikk
14. cikk
Uniós szimbólum használata az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők esetében
Uniós szimbólum használata földrajzi árujelzők esetében
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző uniós szimbóluma használható a szeszes italok címkéjén és kiszerelésén.
Az 1151/2012/EU rendelet 12. cikkének (7) bekezdése értelmében elfogadott, oltalom alatt álló földrajzi árujelzők uniós szimbóluma földrajzi árujelzővel használható a szeszes italok kiszerelésén és címkéjén.
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk
16. cikk
16. cikk
Átruházott hatáskörök
Átruházott hatáskörök
(1) Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, valamint a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
(1) Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, valamint a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, továbbá ezzel egyidejűleg a fogyasztók védelmének és a hagyományos gyakorlatok figyelembevételének biztosítása, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítésére a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a) az összetett kifejezések és az utalások szeszes italok címkéjén való feltüntetésére vonatkozó szabályok módosítása;
a) az összetett kifejezések és az utalások szeszes italok címkéjén való feltüntetésére vonatkozó szabályok módosítása;
b) a keverékek kiszerelésére és címkézésére vonatkozó szabályok módosítása; és
b) a keverékek kiszerelésére és címkézésére vonatkozó szabályok módosítása; és
c) a szeszes italok elemzésére vonatkozó uniós referencia-módszerek naprakésszé tétele és kiegészítése.
c) a szeszes italok elemzésére vonatkozó uniós referencia-módszerek naprakésszé tétele és kiegészítése.
(2) Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a tagállamokban létező hagyományos érlelési eljárások, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 11. cikk (3) bekezdésétől való eltérések tekintetében, amely az érlelési időnek vagy az ital korának a szeszes italok kiszerelésén vagy címkéjén történő feltüntetésére vonatkozik.
(2) Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a tagállamokban létező hagyományos érlelési eljárások, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 11. cikk (3) bekezdésétől való eltérések tekintetében, amely az érlelési időnek vagy az ital korának a szeszes italok kiszerelésén vagy címkéjén történő feltüntetésére vonatkozik.
(3) Kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e fejezetben foglalt, a kiszerelésre és a címkézésre vonatkozó rendelkezésektől való eltérések tekintetében.
(1) Oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt bármely olyan gazdasági szereplő használhat, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készített szeszes italt forgalmaz.
(1) Földrajzi árujelzőt bármely olyan gazdasági szereplő használhat, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készített szeszes italt forgalmaz.
(2) Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, valamint az ilyen oltalom alatt álló elnevezésekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő szeszes italok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
(2) A földrajzi árujelzők, valamint az ilyen oltalom alatt álló elnevezésekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő szeszes italok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – a pont – i pont
i. olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az adott termék leírásának; vagy
i. olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az adott termék leírásának, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben e termékeket összetevőként használják fel; vagy
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;
b) bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „típus”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben e termékeket összetevőként használják fel;
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó dokumentumokon, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;
c) bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét, összetevőit vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a termék kiszerelésén vagy címkézésén, amely a termék származására vonatkozóan hamis benyomást kelthet;
(3a) A (2) bekezdésben említett, földrajzi árujelzőkre vonatkozó oltalmat ki kell terjeszteni az Unió vámterületére belépő, de az Unión belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is.
(4) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése vagy megszüntetése érdekében.
(4) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket a földrajzi árujelzők (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése vagy megszüntetése érdekében.
(4a) A tagállamok olyan területekre is alkalmazhatják a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61–72. cikkében meghatározott rendelkezéseket, amelyeken a földrajzi árujelzőkkel ellátott szeszes italok készítésére alkalmas borok készülnek. E rendelkezések alkalmazásában ezeket a területeket olyan területekként lehet kezelni, ahol oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott borokat lehet termelni.
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) a szeszes ital előállítási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie, és ezt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja;
e) a szeszes ital gyártási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező vagy a kérelmező csoportosulás (a továbbiakban együttesen: „kérelmező”) – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie, és ezt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja;
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) a szeszes ital valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője és a d) pontban említett földrajzi terület közötti kapcsolatot alátámasztó részletek;
f) a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással való kapcsolatot alátámasztó részletek;
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) a kérelmező csoportosulás neve és címe, valamint a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;
a) a kérelmező neve és címe, valamint a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont – i pont
i. a termékleírás főbb pontjai: a szeszes ital elnevezése, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;
i. a termékleírás főbb pontjai: a szeszes ital elnevezése, kategóriája, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés – a pont
a) a kérelmező csoportosulás neve és címe;
a) a kérelmező neve és címe;
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező csoportosulás által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;
c) a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;
A közös kérelmet vagy egy érintett tagállamnak, vagy egy érintett harmadik országban működő csoportosulásnak kell benyújtania a Bizottsághoz, akár közvetlenül, akár a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül. A kérelemnek valamennyi érintett tagállam részéről tartalmaznia kell a 20. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatot. Valamennyi érintett tagállamnak és harmadik országnak teljesítenie kell a 20. cikkben meghatározott követelményeket.
A közös kérelmet vagy egy érintett tagállamnak, vagy egy érintett harmadik országbeli kérelmezőnek kell benyújtania a Bizottsághoz, akár közvetlenül, akár a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül. A kérelemnek valamennyi érintett tagállam részéről tartalmaznia kell a 20. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatot. Valamennyi érintett tagállamnak és harmadik országnak teljesítenie kell a 20. cikkben meghatározott követelményeket.
(5) Ha a kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.
(5) Ha a kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk
22. cikk
törölve
Átmeneti nemzeti oltalom
(1) A kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok e rendelet alapján – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára.
(2) Ez a nemzeti oltalom az e rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg.
(3) Amennyiben az elnevezést e fejezet alapján nem jegyzik be, a nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.
(4) A tagállamok által az (1) bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.
(1) A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 21. cikk értelmében hozzá beérkezett kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az e fejezetben foglalt feltételeknek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.
(1) A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 21. cikk értelmében hozzá beérkezett kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az e fejezetben foglalt feltételeknek. A vizsgálat során ellenőrzik, hogy a kérelem nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibákat, és általános szabályként időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság haladéktalanul írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.
A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját.
A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját.
(1) Ha a Bizottság az 23. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesültek, végrehajtási jogi aktust fogad el a kérelem elutasítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1) Ha a Bizottság az 23. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés feltételei nem teljesültek, a 43. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a kérelem elutasítása céljából.
(2) Ha a Bizottsághoz az 24. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el az elnevezés bejegyzése céljából.
(2) Ha a Bizottsághoz az 24. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, a 43. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az elnevezés bejegyzése céljából.
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés – a pont
a) amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktus útján bejegyzi az elnevezést, és szükség esetén módosítja a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy
a) amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a 43. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az elnevezés bejegyzése céljából, és szükség esetén módosítja a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés – b pont
b) amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktus útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
b) amennyiben nem született megállapodás, a 43. cikkel összhangbane rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határoz a bejegyzésről.
A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:
A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – a 43. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítve felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét éve nem hoztak forgalomba.
b) ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét egymást követő éve nem hoztak forgalomba.
Az első bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, a 44. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja a szeszes italok e rendszer keretében elismert földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető és naprakész elektronikus nyilvántartását (a továbbiakban: a Nyilvántartás).
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 43. cikkel összhangban létrehozza és fenntartja a szeszes italok e rendszer keretében elismert földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető és naprakész elektronikus nyilvántartását (a továbbiakban: a Nyilvántartás), amely felváltja a 110/2008/EK rendelet III. mellékletét és ugyanolyan jogi érvénnyel rendelkezik.A Nyilvántartás [lábjegyzet beillesztése közvetlen hivatkozással a megfelelő oldalra] közvetlen hozzáférést nyújt valamennyi földrajzi árujelzőként bejegyzett szeszes ital termékleírásához.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a Nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a Nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, e rendeletet a 43. cikkel összhangban kiegészítve.
A Nyilvántartásba földrajzi árujelzőként bejegyezhetők harmadik országokban gyártott szeszes italokat jelölő olyan földrajzi árujelzők is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele.
A Nyilvántartásba csak azt követően jegyezhetők be földrajzi árujelzőként harmadik országokban gyártott szeszes italokat jelölő olyan földrajzi árujelzők, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele, hogy a Bizottság e célból felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el.
(3a) A szeszes italoknak az e rendelet 2. cikke szerinti földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom nem érinti a termékek 1308/2013/EU rendelet 93. cikkében meghatározott, oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit és eredetmegjelöléseit.
(3) Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amelynek esetében az adott szeszesital-kategória tekintetében kötelező előállítási vagy elkészítési szakaszok nem a meghatározott földrajzi területen történnek.
(3) Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amelynek esetében az adott szeszesital-kategória tekintetében kötelező szakaszok nem a meghatározott földrajzi területen történnek.
Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk
34. cikk
34. cikk
A meglévő, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos végrehajtási hatáskörök
A meglévő földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos hatáskörök
(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül a szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek minősülnek. A Bizottság ezeket felveszi a Nyilvántartásba.
A szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek minősülnek. A Bizottság ezeket felveszi a Nyilvántartásba.
(2) A Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított, legfeljebb kétéves időtartam lejártáig saját kezdeményezésére végrehajtási jogi aktusok révén megszüntetheti valamely, a 110/2008/EK rendelet 20. cikkében említett, meglévő földrajzi árujelző oltalmát, amennyiben az nem felel meg a 2. cikk (1) bekezdésének 6. pontjában foglaltaknak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet192. cikke második albekezdésének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró ellenőrző szerv.
b) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet193. cikkének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró felhatalmazott szerv.
__________________
__________________
19 Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1.o.).
A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a tagállamok nemzeti jogszabályai ellenére – az említett ellenőrzéseknek alávetett élelmiszer-vállalkozók viselik.
A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a tagállamok nemzeti jogszabályai ellenére – az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselik.
(5) Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásnak való megfelelését ellenőrző, az (1) és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak vagy szerveknek tárgyilagos és pártatlan módon kell eljárniuk. Rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.
(5) A földrajzi árujelző termékleírásnak való megfelelését ellenőrző, az (1) és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak vagy szerveknek tárgyilagos és pártatlan módon kell eljárniuk. Rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.
(1) A 882/2004/EK rendeletben meghatározott eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet 35. és 36. cikkében előírt ellenőrzésekre.
(1) Az (EU) 2017/625 rendeletben meghatározott eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet 35. és 36. cikkében előírt ellenőrzésekre.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzésére irányuló tevékenységek külön szakaszban szerepeljenek a 882/2004/EK rendelet 41–43. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervekben.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzésére irányuló tevékenységek külön szakaszban szerepeljenek az (EU) 2017/625 rendelet 109–111. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervekben.
(3) A 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia a szóban forgó rendelkezésben említett, az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó információkat.
(3) Az (EU) 2017/625 rendelet 113. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia a szóban forgó rendelkezésben említett, az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó információkat.
Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 38 cikk
38. cikk
38. cikk
Átruházott hatáskörök
Átruházott hatáskörök
(1) A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a) a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok; és
b) a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések.
(2) A termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a Bizottság a 43. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírás tartalmazhat a 19. cikk e) pontja szerinti, a csomagolásra vonatkozó információkat vagy a 19. cikk h) pontja szerinti, a címkézésre vonatkozó bármilyen egyedi szabályokat.
(3) A termelők, illetve az élelmiszer-vállalkozók jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság a 43. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja:
(3) A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság a 43. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározhatja:
a) azokat az eseteket, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;
a) azokat az eseteket, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;
b) a földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmekre, az előzetes nemzeti eljárásokra, a Bizottság által végzett vizsgálatokra, a felszólalási eljárásokra és a földrajzi árujelzők törlésére vonatkozó feltételeket, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület több országra is kiterjed.
b) a földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmekre, az előzetes nemzeti eljárásokra, a Bizottság által végzett vizsgálatokra, a felszólalási eljárásokra és a földrajzi árujelzők törlésére vonatkozó feltételeket, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület több országra is kiterjed.
(4) Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termékleírásban foglalt információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.
(4) Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termékleírásban foglalt információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.
(5) A módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás a termékleírásnak a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggésben történő átmeneti megváltoztatásából ered – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azon módosításokra vonatkozó eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítása céljából, amelyeket a tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt jóvá kell hagyniuk.
(5) A módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás a termékleírásnak a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggésben történő átmeneti megváltoztatásából ered – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azon módosításokra vonatkozó eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítása céljából, amelyeket a tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt jóvá kell hagyniuk.
(6) A földrajzi árujelzők jogellenes használatának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó, megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.
(6) A földrajzi árujelzők jogellenes használatának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által e tekintetben végrehajtandó, megfelelő intézkedésekre vonatkozóan.
(7) Az e fejezetben előírt ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóságok élelmiszer-vállalkozók általi tájékoztatásával kapcsolatos szükséges intézkedésekre vonatkozóan.
(7) Az e fejezetben előírt ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóságok gazdasági szereplők általi tájékoztatásával kapcsolatos szükséges intézkedésekre vonatkozóan.
(1) A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokat.
(1) A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért, összhangban az (EU) 2017/625 rendelettel. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokat.
(2) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdődően, határozatlan időre felhatalmazást kap az 5., 16., 38. és 41. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(2) A Bizottság [HL, kérjük illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját]-től számított 5 éves időszakra felhatalmazást kap az 5., 16., 27., 29., 30., 38. és 41. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a hatáskör-átruházásról. A hatáskör-átruházás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az e rendelet alkalmazásának kezdő napját követően benyújtott oltalom iránti kérelmekre, módosítási és törlési kérelmekre a 19–23., a 28. és a 29. cikk alkalmazandó.
(3) Az e rendelet alkalmazásának kezdő napját követően benyújtott oltalom iránti kérelmekre, módosítási és törlési kérelmekre a 19–23., a 28. és a 29. cikk alkalmazandó. A 2. cikk (1) bekezdésének 7. pontjában szereplő meghatározás szerint a termékleírásokra való hivatkozásnak adott esetben magában kell foglalnia a 110/2008/EK rendelet alapján oltalmat élvező szeszes italok műszaki dokumentációját is, különös tekintettel erre a cikkre és a jelen rendelet 18., 28., 29., 35., 38. és 39. cikkeire.
Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1a. „Mezőgazdasági eredetű”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből származó.
Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
1b. „Lepárlás”: Olyan eljárás, amelynek során egy alkoholtartalmú anyagok keverékét vagy alkoholos folyadékot melegítenek, a keletkező gőzt pedig kondenzálják (cseppfolyósítják). Ezzel a hőkezeléssel vagy eltávolítják az eredeti keverékben lévő anyagokat, vagy felerősítik az alkoholos folyadék bizonyos érzékszervi tulajdonságait. A termékkategóriától, a gyártás módjától vagy az alkalmazott lepárlási eszköztől függően a lepárlást egyszer vagy többször hajtják végre.
Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – 2 bekezdés
Ha a megnevezés utalást tartalmaz a felhasznált nyersanyagokra, akkor a desztillátum kizárólag azokból a nyersanyagokból állítható elő.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2a. A jelen rendelettel összefüggésben a „lepárlás” általános kifejezés magában foglalja mind az egyszeres, mind a többszörös lepárlást vagy az újbóli lepárlást.
Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 3 pont – e a pont (új)
ea) sztívia;
Módosítás 101 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 3 pont – f pont
f) bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes szénhidráttartalmú anyag.
f) bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes anyag vagy mezőgazdasági nyersanyag.
Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont
4. „Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz.
4. „Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz. A szeszes italok előállítása során használt színezőanyagok, aromaanyagok vagy más, engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol lehet.
Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
8a. „Ízesítés”: ízesítők vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők hozzáadása a szeszes ital előállítása során.
Módosítás 104 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 14 pont
14. „Színezés”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott színezékek közül egynek vagy többnek a felhasználása valamely szeszes ital előállítása során.
14. „Színezés”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározott színezékek közül egynek vagy többnek a felhasználása valamely szeszes ital gyártása során.
Módosítás 105 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 16 a pont (új)
16a. „Az előállítás helye”: az a hely vagy régió, ahol a késztermék előállításának azt a szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte lényeges tulajdonságait és jellemző minőségét.
Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 16 b pont (új)
16b. „Megnevezés”: a címkézésen, a kiszerelésen és a csomagoláson, az italszállítmányt kísérő dokumentumokon, a kereskedelmi okmányokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken, valamint az ital reklámozásakor használt kifejezések.
Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 1 kategória – a pont – ii pont
ii. olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital a „rum” kereskedelmi megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, Franciaország tengerentúli megyéinek és Madeira autonóm régiónak valamely földrajzi árujelzőjével kiegészítve is forgalomba hozható.
ii. olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital csak akkor hozható forgalomba a „rum” hivatalos megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, ha Franciaország tengerentúli megyéinek és Madeira autonóm régiónak valamely földrajzi árujelzőjével is ki van egészítve.
Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 1 kategória – f a pont (új)
fa) A végső íz lekerekítése érdekében a rum esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 2 kategória – cím
2. Whisky vagy Whiskey
2. Whisky vagy Whiskey
(A „Whisky vagy Whiskeyˮ elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 2 kategória – c pont
c) Alkoholnak az I. melléklet 4. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 111 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 2 kategória – d pont
d) A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.
d) A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen (E150a) kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.
Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 3 kategória – b pont
b) A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 37 térfogatszázalék.
b) A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.
Módosítás 113 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 3 kategória – f a pont (új)
fa) A végső íz lekerekítése érdekében a gabonapárlat esetében a végtermék csak literenként 10 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 114 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 4 kategória – d pont
d) A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.
d) A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási folyamat során használt anyagok hozzáadását. A Bizottság a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek megállapítják az EU-szerte engedélyezett anyagokat, és ebben az egyes tagállamok hagyományos gyártási eljárásaihoz igazodik.
Módosítás 115 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 4 kategória – f a pont (új)
fa) A végső íz lekerekítése érdekében a borpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 116 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 4 kategória – f b pont (új)
fb) Az „ecettel” összefüggésben használt „bor” kifejezés továbbra is az ecet megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére vonatkozik.
Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 5 kategória – cím
5. Brandy vagy Weinbrand
5. Brandy vagy Weinbrand
Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 5 kategória – d pont
d) A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.
d) A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási folyamat során használt anyagok hozzáadását.A Bizottság a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek megállapítják az EU-szerte engedélyezett anyagokat, és ebben az egyes tagállamok hagyományos gyártási eljárásaihoz igazodik.
Módosítás119 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 5 kategória – e a pont (új)
ea) A végső íz lekerekítése érdekében a Brandy vagy Weinbrand esetében a végtermék legfeljebb literenként 35 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „Brandy vagy Weinbrand” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 120 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 6 kategória – e a pont (új)
ea) A végső íz lekerekítése érdekében a törkölypárlat vagy törköly esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 121 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 7 kategória – a pont – iv pont
iv. csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetében a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;
iv. csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetében a maximális hidrogéncianid-tartalma 1 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva; csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén az etil-karbamát nem haladhatja meg az 1 mg/l értéket.
Módosítás 122 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 7 kategória – f a pont (új)
fa) A végső íz lekerekítése érdekében a gyümölcstörköly-párlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 123 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 8 kategória – cím
8. Mazsolapárlat vagy raisin brandy
8. Mazsolapárlat vagy raisin brandy
Módosítás 124 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 8 kategória – e a pont (új)
ea) A végső íz lekerekítése érdekében a mazsolapárlat vagy raisin brandy esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „raisin brandy” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 125 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 9 kategória – a pont – iv pont
iv. csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetében hidrogéncianid-tartalma nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.
iv. csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetében hidrogéncianid-tartalma nem haladja meg a 1 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva. Csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a végtermék etil-karbamát tartalma nem haladhatja meg az 1 mg/l értéket.
Módosítás 126 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 9 kategória – b pont – ii a pont (új)
Módosítás 127 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 9 kategória – f pont – 3 a bekezdés (új)
Alternatív megoldásként az „Obstler” kereskedelmi megnevezés használható a kizárólag különböző fajtájú almákból, körtékből vagy mindkettőből előállított gyümölcspárlat vonatkozásában.
(Az „Obstler” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 128 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 9 kategória – h pont
h) Ha két vagy több gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség együttes lepárlására került sor, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcspárlat” vagy „zöldségpárlat” néven kell értékesíteni. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.
h) Ha két vagy több gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség együttes lepárlására került sor, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcs- és zöldségpárlat” vagy „zöldség- és gyümölcspárlat” néven kell értékesíteni, attól függően, hogy főleg gyümölcsfélék, illetve különböző bogyós gyümölcsök, vagy elsősorban zöldségfélék együttes lepárlása történik. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.
Módosítás 129 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 9 kategória – h a pont (új)
ha) A végső íz lekerekítése érdekében a gyümölcspárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 18 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 130 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 10 kategória – d pont
d) Az almaborpárlat és a körteborpárlat nem ízesíthető.
d) Az almaborpárlat és a körteborpárlat nem ízesíthető. Ez azonban nem zárja ki a hagyományos előállítási módszereket.
Módosítás 131 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 10 kategória – e a pont (új)
ea) A végső íz lekerekítése érdekében az almaborpárlat és a körteborpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 15 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 132 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 11 kategória – f a pont (új)
fa) A végső íz lekerekítése érdekében a mézpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
Módosítás 133 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 12 kategória – cím
12. Hefebrand (Seprőpárlat)
12. Hefebrand vagy seprőpárlat
(A „vagy seprőpárlat” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 134 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 12 kategória – a pont
a) A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 135 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 12 kategória – f a pont (új)
fa) A végső íz lekerekítése érdekében a Hefebrand vagy seprőpárlat esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „Hefebrand” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 136 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 13 kategória – cím
13. Bierbrand vagy eau de vie de bière
13. Bierbrand vagy eau de vie de bière
Módosítás 137 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 13 kategória – e a pont (új)
ea) A végső íz lekerekítése érdekében a Bierbrand vagy eau de vie de bière esetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „Bierbrand vagy eau-de-vie de bière” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 138 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 14 kategória – cím
14. Topinambur
14. Topinamburvagycsicsókapárlat
(A „csicsókapárlat” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 139 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 14 kategória – e a pont (új)
ea) A végső íz lekerekítése érdekében a Topinambur vagy csicsókapárlatesetében a végtermék legfeljebb literenként 20 g, invertcukorban kifejezett cukormennyiséggel édesíthető.
(A „Topinambur” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 140 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 15 kategória – a pont – 3 bekezdés
A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol esetében a maradvány maximális szintjének meg kell felelnie az I. melléklet 1. pontjában meghatározottaknak, kivéve a metanoltartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.
A mezőgazdasági eredetű, vodka előállítására használt etil-alkohol esetében a maradvány maximális szintjének meg kell felelnie az I. melléklet 1. pontjában meghatározottaknak, kivéve a metanoltartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.
Módosítás 141 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 15 kategória – b pont
b) A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.
b) A vodka alkoholtartalma nem lehet kevesebb, mint 37,5 térfogatszázalék, és nem lehet több mint 80 térfogatszázalék.
Módosítás 142 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 15 kategória – b a pont (új)
ba) A Vodkát nem szabad színezni.
Módosítás 143 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 15 kategória – d pont
d) A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből készített vodka megnevezésében, kiszerelésén vagy címkézésén fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki.
d) A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből vagy mindkettőből készített vodka megnevezésében, kiszerelésén vagy címkézésén fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki.
Módosítás 144 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 15 kategória – d a pont (új)
da) Az végső íz lekerekítése érdekében a vodka édesíthető. A végső termék azonban nem tartalmazhat több mint 10 g/l édesítőanyagot, invertcukor-ekvivalenciában kifejezve.
Módosítás 145 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 15 kategória – d b pont (új)
db) Alternatív megoldásként a kereskedelmi megnevezés bármely tagállamban „vodka” lehet.
(A „Vodka” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 146 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 16 kategória – a pont – i pont
i. a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítják elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak vagy desztillátumnak, illetve ezek keverékének az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;
i. a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítják elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak vagy desztillátumnak, illetve ezek kombinálásának az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;
Módosítás 147 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 16 kategória – a pont – ii pont – 9 franciabekezdés
– madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 148 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 16 kategória – a pont – ii pont – 10 franciabekezdés
– kerti berkenye (Sorbus domestica L.),
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 149 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 16 kategória – a pont – ii pont – 32 a franciabekezdés (új)
– berkenye (Aronia),
– zelnicemeggy (Prunus padus L.),
Módosítás 150 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 17 kategória – a pont
a) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyernek.
a) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék, gombák vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyernek.
Módosítás 151 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 17 kategória – cím
17. Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)
17. Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)
Módosítás 152 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 17 kategória – c a pont (új)
ca) A „-geist” megnevezés használata a gyümölcs nevétől eltérő névhez illesztve továbbra is engedélyezett a szeszipari ágazatban használt fantázianevekben.
Módosítás 153 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 19 kategória – a pont
a) A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek keverékének borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével nyernek.
a) A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek kombinációjának borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével nyernek.
Módosítás 154 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 20 kategória – cím
20. Gin
20. Gin
Módosítás 155 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 21 kategória – cím
21. Desztillált gin
21. Desztillált gin
Módosítás 156 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 21 kategória – a pont – ii pont
ii. az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol keveréke; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.
ii. az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol kombinálása; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.
Módosítás 157 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 22 kategória – cím
22. London Gin
22. London Gin
Módosítás 158 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 22 kategória – c pont
c) A „London gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” szóval.
c) A „London gin” kifejezés magában foglalhatja a „dry” szót.
Módosítás 159 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 24 kategória – cím
24. Akvavit vagy aquavit
24. Akvavit vagy aquavit
Módosítás 160 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 26 kategória – cím
26. Pastis
26. Pastis
Módosítás 161 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 27 kategória – cím
27. Pastis de Marseille
27. Pastis de Marseille
Módosítás 162 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 28 kategória – cím
28. Anis
28. Anis
Módosítás 163 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 28 kategória – b pont
b) Az anis minimális alkoholtartalma 37 térfogatszázalék.
b) Az anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.
Módosítás 164 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 29 kategória – cím
29. Desztillált anis
29. Desztillált anis
Módosítás 165 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 30 kategória – cím
30. Keserű ízű szeszes italok vagy bitter
30. Keserű ízű szeszes italok vagy bitter
Módosítás 166 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 30 kategória – a pont
a) A keserű ízű szeszes italok vagy bitter olyan szeszes italok, amelyek jellegzetes keserű ízzel rendelkeznek, és amelyeket mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak aromaanyagokkal történő ízesítésével állítanak elő.
a) A keserű ízű szeszes italok vagy bitter olyan szeszes italok, amelyek jellegzetes keserű ízzel rendelkeznek, és amelyeket mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak aromaanyagokkal, aromakészítményekkel vagy mindkettővel történő ízesítésével állítanak elő.
Módosítás 167 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 31 kategória – d a pont (új)
da) Az ízesített vodka maximális cukortartalma 100 g/l lehet, invertcukorban kifejezve.
Módosítás 168 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 31 kategória – d b pont (új)
db) A „vodka” elnevezés az Unió minden hivatalos nyelvében felváltható a „vodka” kifejezéssel.
(A második „vodka” szó vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 169 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 32 kategória – a pont – ii pont
ii. mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen keverékének felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.
ii. mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen kombinálásának felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.
Módosítás 170 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 32 kategória – d pont – 2 a bekezdés (új)
Alternatív megoldásként a kereskedelmi megnevezés bármely tagállamban „likőr” lehet.
(A „likőr” elnevezés vastag betűvel írandó annak elfogadása esetén.)
Módosítás 171 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 32 kategória – d a pont (új)
da) A „likőr” kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a termék előállításához használt aroma vagy élelmiszer nevével.
Módosítás 172 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 34 kategória – cím
34. Crème de cassis
34. Crème de cassis
Módosítás 173 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 35 kategória – cím
35. Guignolet
35. Guignolet
Módosítás 174 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 36 kategória – cím
36. Punch au rhum
36. Punch au rhum
Módosítás 175 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 37 kategória – cím
37. Sloe gin
37. Sloe gin
Módosítás 176 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 38 kategória – cím
38. Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán
31a. Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán
(A „Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán” kategóriát a 31., „vodka” elnevezésű kategória és a 32., „likőrök”elnevezésű kategória közé kell beilleszteni.)
Módosítás 177 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 39 kategória – cím
39. Sambuca
39. Sambuca
Módosítás 178 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 39 kategória – a pont – ii pont
ii. invertcukorban kifejezett cukortartalma minimum 370 g/l;
ii. invertcukorban kifejezett cukortartalma minimum 350 g/l;
Módosítás 179 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 40 kategória – cím
40. Maraschino, Marrasquino vagy Maraskino
40. Maraschino, Marrasquino vagy Maraskino
Módosítás 180 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 41 kategória – cím
41. Nocino
41. Nocino
Módosítás 181 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 42 kategória – cím
42. Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat
42. Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat
Módosítás 182 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 42 kategória – a pont
a) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy párlatból, illetve ezek keverékéből állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként.
a) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy párlatból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek az összetevői tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként. Amennyiben a Gallus Gallus fajtájú tyúktól eltérő tojást használnak, ezt fel kell tüntetni a címkén.
Módosítás 183 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 42 kategória – c pont
c) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.
c) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek, természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.
Módosítás 184 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 42 kategória – c a pont (új)
ca) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során tejszín használható fel.
Módosítás 185 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 43 kategória – a pont
a) A tojásos likőr olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek keverékéből állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.
a) A tojásos likőr olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.
Módosítás 186 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 44 kategória – cím
44. Mistrà
44. Mistrà
Módosítás 187 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 45 kategória – cím
45. Väkevä glögi vagy spritglögg
45. Väkevä glögi vagy spritglögg
Módosítás 188 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – I rész – 46 kategória – cím
46. Berenburg vagy Beerenburg
46. Berenburg vagy Beerenburg
Módosítás 189 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet –II rész – 2 a pont (új)
2a. A Guignolet Kirsch Franciaországban gyártott, guignolet és kirsch keverésével nyert szeszes ital, mely keverés eredményeként a végtermék tisztaalkohol-tartalmának legalább 3%-a kirsch-ből származik. A Guignolet Kirsch térfogatszázalékban kifejezett minimális alkoholtartalma 15%. A címkézés és a kiszerelés tekintetében a „Guignolet” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a kiszerelésen és a címkén, mint a „Kirsch” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. Az alkohol-összetételt tartalmazó tájékoztatón fel kell tüntetni a guignolet-ből és a kirsch-ből származó tiszta alkoholnak a Guignolet Kirsch összes tisztaalkohol-tartalmán belüli, térfogatszázalékban kifejezett arányát.
Módosítás 190 Rendeletre irányuló javaslat II a melléklet (új)
IIa. MELLÉKLET
DINAMIKUS VAGY „CRIADERAS Y SOLERA” ÉRLELÉSI ELJÁRÁS
A dinamikus vagy „criaderas y solera” érlelési eljárás lényege, hogy rendszeres időközönként kivesznek egy-egy adagot az egy érlelési fokozatot alkotó tölgyfahordókban és tartályokban tárolt brandyből, és a mennyiséget az eggyel korábbi érlelési fokozatból vett brandyvel töltik fel.
Fogalommeghatározások
Érlelési fokozat: Az azonos érettségi szinttel rendelkező tölgyfahordók és tartályok egy-egy csoportja, amelyen a brandy az érlelési eljárás során végigmegy. Minden egyes fokozat neve „criadera”, a brandy expedícióját megelőző utolsó fokozatot kivéve, amelynek neve „solera”.
Kivonás: A brandy adott résztérfogatának egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból való kivétele, a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókba és tartályokba való áttöltése, vagy a solera esetében a brandy expedíciója érdekében.
Feltöltés: Egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból származó, adott térfogatú brandy, amelyet a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordók és tartályok tartalmához adnak és elegyítenek azzal.
Átlagos kor: Az érlelési eljáráson áthaladó teljes brandykészlet forgásának megfelelő időszak, amely az összes érlelési fokozat által magában foglalt brandy teljes térfogatának, valamint a legutolsó fokozatban (solera) kivont brandy térfogatának a hányadosa, egy évben.
A solera fokozatban kivont brandy átlagos kora a következő képlet segítségével számítható ki: ̅ = Vt/Ve
Ahol:
− az átlagos kor, évben kifejezve
− „Vt” az érlelési rendszerben jelen lévő brandy teljes mennyisége, literben mért tiszta alkoholban kifejezve.
− „Ve” a szállítás céljára kivont termék teljes térfogata egy év alatt, tiszta alkohol literében kifejezve.
Minimális átlagos kor. Az 1 000 liternél kisebb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma legfeljebb a rendszerben lévő fokozatok számának kétszerese kell hogy legyen, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is minimum 6 hónapos legyen.
Az 1000 liternél nagyobb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma meg kell hogy egyezzen a rendszerben lévő fokozatok számával vagy annál kisebbnek kell lennie, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is minimum 1 éves legyen.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0021/2018).