Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „A kooperatív, intelligens közlekedési rendszerek európai stratégiája – mérföldkő a kooperatív, összekapcsolt és automatizált mobilitás megvalósítása felé” című, 2016. november 30-i közleményére (COM(2016)0766),

–  tekintettel az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1), továbbá a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó mandátum meghosszabbítására,

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottsága kooperatív intelligens közlekedési rendszerekről szóló, 2017. október 11-i véleményére (CDR 2552/2017),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az együttműködő, intelligens közlekedési rendszerek európai stratégiája – mérföldkő az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás megvalósítása felé” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményről szóló, 2017. május 31-i véleményére(2),

–  tekintettel a kooperatív intelligens közlekedési rendszer (C-ITS) kiépítésével foglalkozó platform jelentéseire és különösen a C-ITS-re vonatkozó tanúsítási és biztonsági politikáról szóló jelentésre,

–  tekintettel „A halálos kimenetelű közúti balesetek csökkentése: a gépjárműbiztonság javítása az Európai Unióban” című, 2017. november 14-i állásfoglalására(3);

–  tekintettel az összekapcsolt és automatizált járművezetés terén való együttműködésről szóló, 2016. április 14-i amszterdami nyilatkozatra,

–  tekintettel az „Internetkapcsolat a növekedés, a versenyképesség és a kohézió érdekében: a gigabitalapú európai információs társadalom és az 5G” című, 2017. június 1-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0036/2018),

A.  mivel az együttműködő intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) európai stratégiája (a továbbiakban: a stratégia) szorosan kapcsolódik a Bizottság politikai prioritásaihoz, mindenekelőtt a munkahelyteremtésre, a növekedésre és a beruházásra irányuló programhoz, az egységes európai közlekedési térség megteremtéséhez, a digitális tartalmak egységes piacához és az energiaunióra vonatkozó stratégiához;

B.  mivel a tagállami hatóságoknak és az iparágnak reagálnia kell arra a sürgető elvárásra, hogy a közlekedést biztonságosabbá, tisztábbá, hatékonyabbá, fenntarthatóbbá, multimodálissá és akadálymentessé kell tenni valamennyi úthasználó számára, beleértve a leginkább kiszolgáltatott és a csökkent mozgásképességű személyeket is;

C.  mivel a biztonságos közúti közlekedés terén az EU-ban az elmúlt évtizedben kialakult kedvező folyamatok lelassultak, mivel a közúti balesetek 92%-a emberi tévedés következménye, és mivel bizonyos gépjárművezetés-támogató rendszerek hatékony működése szempontjából fontos a C-ITS-technológiák alkalmazása; mivel továbbra is a közúti közlekedés számlájára írható a városi területek felhasználásának, a baleseteknek, a közlekedésből származó kibocsátásnak – így a zajártalomnak, az üvegházhatású gázoknak és a légszennyező anyagoknak – a döntő része;

D.  mivel a C-ITS-nek köszönhetően a jövőben az úthasználók és a forgalomirányítók megoszthatják és felhasználhatják az információkat és hatékonyabban összehangolhatják tevékenységüket;

E.  mivel a C-ITS bevezetésének fontos elemét képezi a kiberbiztonság, mivel a biztonsági megoldások töredezettsége veszélybe sodorná a végfelhasználók interoperabilitását és biztonságát, és mivel ebből kifolyólag egyértelműen uniós szintű fellépésre van szükség;

F.  mivel az algoritmusokkal kapcsolatos elszámoltathatóság és átláthatóság olyan technikai és műveleti intézkedések végrehajtását jelenti, amelyek biztosítják az automatizált döntéshozatal, valamint az egyéni viselkedéssel kapcsolatos valószínűségszámítás folyamatának átláthatóságát és megkülönböztetésmentességét; mivel az átláthatóság jegyében érdemi tájékoztatást kell nyújtani az egyének számára az alkalmazott logikával, valamint az eljárás jelentőségével és várható következményeivel kapcsolatban; mivel ennek az elemzéshez használt tanulóadatokra vonatkozó tájékoztatást is magában kell foglalnia, és lehetővé kell tennie, hogy az egyének is megérthessék és nyomon követhessék az őket érintő döntéseket;

G.  mivel az EU-nak bátorítania kell és tovább kell fejlesztenie a digitális technológiákat az emberi hibák és más hiányosságok csökkentésén túl az infrastruktúrák optimális kihasználása és a költségcsökkentés érdekében is, a forgalom tehermentesítésén keresztül, ily módon csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást;

H.  mivel a digitális és mobil összekapcsoltságnak köszönhetően ez az együttműködés jelentős mértékben javítani fogja a közúti közlekedés biztonságát, a közlekedés hatékonyságát, a fenntarthatóságot és a multimodalitást; mivel ugyanakkor hatalmas gazdasági lehetőségeket fog teremteni és csökkenteni fogja a közúti közlekedési balesetek számát és az energiafogyasztást; mivel a C-ITS-ek az autonóm gépjárművek és vezetési rendszerek fejlesztésének alapvető elemét képezik;

I.  mivel az összekapcsolt és automatizált vezetés fontos digitális fejlődést jelent az ágazatban, és mivel az ágazatban használt összes új technológiának, így az európai műholdas navigációs rendszer (GALILEO) és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) összehangolása terén mára magas fokú technológiai kapacitást értek el;

J.  mivel az Unió köteles tiszteletben tartani az Európai Unió Alapjogi Chartáját, különös tekintettel annak a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 7. és 8. cikkére;

K.  mivel a világ számos országa (pl. az USA, Ausztrália, Japán, Korea és Kína) nagy sebességgel közeledik a digitális technológiák és gépjárművek bevezetéséhez, valamint a piacon már rendelkezésre állnak C-ITS-járművek és -szolgáltatások;

Általános keret

1.  üdvözli a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek európai stratégiájáról szóló bizottsági közleményt, valamint a Bizottság által a köz- és a magánszférabeli szakértőkkel végzett intenzív munkát, amely a közleményt előkészítette; támogatja az elért eredményeket és ösztönzi az interoperábilis C-ITS-szolgáltatások Európa-szerte történő mielőbbi bevezetését;

2.  hangsúlyozza, hogy szükség van egy egyértelmű jogi keretre a C-ITS kiépítésének támogatása érdekében, és üdvözli az ITS-irányelv (a 2010/40/EU irányelv) keretében bevezetendő felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely biztosítja a szolgáltatások folyamatosságát, lehetővé teszi az interoperabilitást, valamint támogatja a visszamenőleges kompatibilitást;

3.  felhívja a figyelmet arra, hogy nagy lehetőségek rejlenek a C-ITS-ben az üzemanyag-hatékonyság javítására, ami csökkenti az egyéni közlekedés költségeit és enyhíti a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásait;

4.  hangsúlyozza a digitális technológiákban és a velük összefüggő üzleti modellekben rejlő lehetőségeket a közúti közlekedés terén, valamint elismeri, hogy a stratégia fontos mérföldkő a C-ITS és végső soron a teljesen összekapcsolt és automatizált mobilitás megvalósítása felé; megállapítja, hogy az együttműködő, összekapcsolt és automatizált gépjárművek fellendíthetik az európai ipar versenyképességét, gördülékenyebbé és biztonságosabbá tehetik a közlekedést, csökkenthetik a forgalmi torlódásokat, az energiafogyasztást és a kibocsátásokat és javíthatják a különböző közlekedési módok közötti koordinációt; ennek értelmében rámutat, hogy a rendszerek biztonságos és hatékony működésének biztosításához ki kell dolgozni az infrastruktúrákkal kapcsolatos követelményeket;

5.  felhívja a figyelmet, hogy az uniós iparágaknak ki kell használniuk a C-ITS-technológiák fejlesztése és alkalmazása tekintetében a globális színtéren elfoglalt előnyös helyzetüket; hangsúlyozza, hogy égető szükség van egy ambiciózus uniós stratégia kialakítására, amely összehangolja a nemzeti és a regionális erőfeszítéseket, megakadályozza a szétaprózódást, felgyorsítja a bizonyítottan biztonsági előnyökkel járó C-ITS technológiák kiépítésétés maximalizálja a különböző ágazatok, például a közlekedés, az energiaellátás és a távközlés közötti együttműködést; sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be egy az EI által 2019 és 2029 között elérendő egyértelmű célokat tartalmazó konkrét ütemtervet, hogy kiemelt célként kezelje azon C-ITS-szolgáltatások bevezetését, amelyek a C-ITS-platform által összeállított, a II. fázisról szóló jelentésben foglalt szolgáltatások jegyzéke szerint a legnagyobb biztonsági potenciált rejtik magukban, valamint biztosítsa, hogy e szolgáltatások mindegyike elérhető legyen valamennyi új gépjárműben Európa-szerte;

6.  hangsúlyozza, hogy be kell vezetni a társadalmi, környezeti és biztonsági szabályok egységes keretét annak érdekében, hogy érvényesítsék a munkavállalói és fogyasztói jogokat és biztosítsák a tisztességes versenyt az ágazatban;

7.  üdvözli a C-ITS platform II. fázisának eredményeit és hangsúlyozza az eredmények jelentőségét(5);

8.  hangsúlyozza, hogy miközben a közlemény fontos mérföldkő az együttműködő, összekapcsolt és automatizált gépjárművek európai stratégiája felé, nem szabad összekeverni a C-ITS-t és e különböző fogalmakat;

9.  felhívja a figyelmet, hogy biztosítani kell, hogy az összekapcsolt és automatizált gépjárművek és a C-ITS fejlesztése és bevezetése teljes mértékben megfeleljen a közlekedési rendszer dekarbonizációjára és a halálos kimenetelű közúti balesetek teljes kiküszöbölésére irányuló céloknak, illetve támogassa azokat;

10.  emlékeztet arra, hogy a C-ITS olyan rendszereket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző ITS-állomások (gépjárművek, út menti berendezések, forgalomirányító központok és nomadikus eszközök) valamely szabványosított kommunikációs architektúrát alkalmazva kommunikáljanak és információt cseréljenek, és ezért az egyes rendszerek interoperabilitása alapvető jelentőséggel bír;

11.  emlékeztet arra, hogy az összekapcsolt gépjárművek olyan C-ITS-technológiákat alkalmazó gépjárművek, amelyek lehetővé teszik a közúti járművek kommunikációját egymással, a forgalmi jelzőlámpákkal, továbbá mind az út menti, mind a horizontális infrastruktúrákkal – amelyek bár megerősítésre és adaptálásra szorulnak, innovatív rendszereket jelenthetnek a menet közben történő feltöltésre és amelyek biztonságosan kommunikálhatnak a járművekkel – és egyéb közúti felhasználókkal; emlékeztet, hogy a közúti balesetek 92%-a emberi tévedés következménye, és bizonyos gépjárművezetés-támogató rendszerek hatékony működése szempontjából fontos a C-ITS-technológiák alkalmazása;

12.  emlékeztet arra, hogy az automatizált gépjárművek olyan járművek, amelyek valós közlekedési helyzetekben képesek az önálló működésre és manőverezésre, és amelyek esetében az elsődleges vezetési kezelőszervek (kormány, gyorsítás, fék) közül egy vagy több hosszabb ideig automatizált;

13.  hangsúlyozza, hogy az összekapcsolt és automatizált gépjárművek, illetve a hagyományos nem összekapcsolt gépjárművek egyidejű létezésének átmeneti időszakára védelmi rendszereket kell beépíteni a közúti biztonság veszélyeztetésének elkerülése érdekében; rámutat, hogy bizonyos gépjárművezetés-támogató rendszereket tovább kell fejleszteni, valamint kötelező jelleggel be kell építeni;

14.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy gondolja át, miként kellene kezelni a kooperatív, összekapcsolt és automatizált gépjárművek, illetve a nem összekapcsolt gépjárművek és vezetők egyidejű létezésének problémáját, mivel a gépjármű-állomány életkora és a nem összekapcsolt személyek fennmaradó hányada következtében a rendszerbe nem integrált gépjárművek tartósan nagy arányával kell számolni;

15.  sajnálja, hogy a „Day 1,5” és az ezeken túlmutató, ajánlott szolgáltatások esetében nem áll rendelkezésre egyértelmű ütemezés, továbbá hogy nem készült teljes körű hatásvizsgálat és nincs pontos információ a C-ITS-szolgáltatások kifejlesztésére és a szolgáltatások lehetséges bővítésére vonatkozó kezdeményezések bevezetéséről;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy prioritásként kezelje a legmagasabb szintű biztonság nyújtó C-ITS-szolgáltatásokat, és a szükséges meghatározások és előírások kidolgozását, valamint haladéktalanul frissítse a járműfedélzeti információs és kommunikációs rendszerekhez alkalmazott ember-gép interfészekről szóló európai elvi nyilatkozatát, mivel fontos a humán gépjárművezető és a gép közötti interakció(6);

17.  újra hangsúlyozza az összekapcsolt és automatizált járművek, a C-ITS és az új technológiák központi szerepét az éghajlatváltozással kapcsolatos célok teljesítésében, továbbá hogy biztosítani kell, hogy fejlesztésük és bevezetésük teljes mértékben megfeleljen a közlekedési rendszer dekarbonizációjával kapcsolatos céloknak, valamint hogy előmozdítsa e célokat; üdvözli a C-ITS alkalmazását mint a közlekedés hatékonysága javításának, az üzemanyag-fogyasztás és a közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatásai (például a CO2-kibocsátás) csökkentésének, valamint a városi infrastruktúra használata optimalizálásának egyik módját;

18.  hangsúlyozza a közúti áruszállítás terén az innovatív technológiákban, így például az automatizált járművezetésben és a konvojban haladásban (platooning) rejlő lehetőségeket, melyek lehetővé teszik a légáramlások jobb kihasználását és ezáltal az üzemanyag-fogyasztás és a kibocsátások csökkentését; további támogatást kér az e területen végzett kutatás és fejlesztés, nevezetesen a szükséges digitális infrastruktúrák számára;

19.  hangsúlyozza, hogy az úthasználókat több választási lehetőséggel, felhasználóbarátabb, megfizethetőbb és testre szabottabb termékekkel és több információval kell ellátni; ezzel összefüggésben bátorítja a Bizottságot, hogy segítse elő a gazdasági hatékonyságot szolgáló legjobb gyakorlatok cseréjét; szorgalmazza, hogy – amennyiben betartja az innováció ösztönzéséhez szükséges technológiasemlegességet – valamennyi tagállam csatlakozzon a C-ROADS platformhoz, amelynek célja, hogy fontos koordináló szerepet játsszon a stratégia végrehajtásában; és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a tagállamokban széles körben és összehangolt módon, fejlett digitális eszközöket vezessenek be, amelyek többek között a tömegközlekedésre is kiterjednek; felkéri a gépjárműgyártókat, hogy a stratégia végrehajtása érdekében kezdeményezzék a C-ITS bevezetését;

20.  sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen a meglévőket kiegészítő statisztikákat annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja értékelni a digitalizációs folyamatot a közúti közlekedési ágazat különböző területein; kiemeli, hogy fontos további kutatásokat végezni az érzékelőrendszerek terén, és hangsúlyozza, hogy a C-ITS fejlesztése során különös figyelmet kell fordítani a városi közlekedésre, amely a forgalom jellegét tekintve jelentősen különbözik a városon kívüli közlekedéstől; megállapítja, hogy a városi gépjárművezetés során különösen számolni kell a motorosokkal, kerékpárosokkal, gyalogosokkal és más veszélyeztetett úthasználókkal, köztük fogyatékossággal élő személyekkel való fokozott interakciókkal;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy a szak- és felsőfokú képzések ciklusait különösen hatékony módon kapcsolják össze a C-ITS-stratégiát kifejlesztő ipar számára szükséges ismeretekkel; szorgalmazza a mobilitási ezen új megközelítéséhez kapcsolódó munkahelyek és foglalkozások jövőre vonatkozó elemzését, valamint a vállalkozások és az oktatási rendszer közötti együttműködési modellek fejlesztéséhez kapcsolódó bevált gyakorlatok megosztását, amelyek hozzájárulnak az oktatás, az innováció és a termelés közös területének kialakításához;

22.  úgy véli, hogy a C-ITS-szolgáltatásokat be kell építeni az európai űrstratégiába, mivel a C-ITS kiépítésének a földrajzi helymeghatározó technológiákon, például a műholdas helymeghatározáson kell alapulnia;

23.  rámutat arra, hogy a tagállamoknak a mobilitás mint szolgáltatás (MaaS) és a többi közlekedési móddal való integrálás tágabb szemszögéből kellene vizsgálniuk a C-ITS-szolgáltatások kiépítését különösen az esetleges ellentétes hatások, azaz a közúti közlekedés modális részesedése növekedésének elkerülése érdekében;

A magánélet védelme és adatvédelem

24.  felhívja a figyelmet a magánélet és az adatok védelmére vonatkozóan az uniós jogszabályok alkalmazásának fontosságára a C-ITS-adatokkal és a kapcsolódó ökoszisztéma-adatokkal összefüggésben, aminek következtében kiemelten fontos, hogy ezeket az adatokat kizárólag a C-ITS-szel összefüggő célokra lehet felhasználni, és nem lehet tárolni vagy más célra használni; hangsúlyozza, hogy az intelligens autóknak teljes mértékben meg kell felelniük az általános adatvédelmi rendeletnek és a kapcsolódó szabályoknak, és az C-ITS-szolgáltatóknak könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtaniuk, valamint egyértelmű feltételeket kell szabniuk a gépjárművezetők számára, amelyek alapján ez utóbbiak befolyástól mentes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésüket adhatják az általános adatvédelmi rendeletben foglalt rendelkezésekkel és korlátozásokkal összhangban;

25.  hangsúlyozza, hogy jóval nagyobb átláthatóságra, valamint algoritmikus elszámoltathatóságra van szükség a vállalatok által végzett adatfeldolgozás és -elemzés terén; emlékeztet arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet már tartalmazza az adatfeldolgozás alapját képező logika megismeréséhez való jogot; kiemeli továbbá, hogy meg kell akadályozni az úgynevezett „vezetési falak” kialakulását, amikor is a felhasználók nem vezethetik saját intelligens gépjárművüket, amennyiben nem adják ehhez hozzájárulásukat; felhív az „offline vezetési mód” lehetőségének biztosítására az intelligens gépjárművekben, amely lehetővé tenné a felhasználó számára, hogy kikapcsolja a személyes adatok más eszközöknek való továbbítását anélkül, hogy ezzel gátolná a jármű vezethetőségét;

26.  felhívja a figyelmet arra, hogy az adatok feldolgozásának folyamata alatt szem előtt kell tartani az adatvédelem és a titoktartás elvét; hangsúlyozza, hogy az ITS-alkalmazások és -rendszerek kialakításának kiindulópontját a „magánélet és a személyes adatok beépített és alapértelmezett védelmének” megvalósulása kell, hogy képezze; emlékeztet arra, hogy az adatok névtelenné tételét lehetővé tévő technológiák növelhetik a felhasználók általuk igénybe vett szolgáltatásokba fektetett bizalmát;

Kiberbiztonság

27.  rámutat a magas szintű kiberbiztonsági szabványok alkalmazásának jelentőségére a feltörések és a kibertámadások az összes tagállamban történő megelőzésével kapcsolatban, különösen a C-ITS-kommunikáció biztonsága kritikus jellegének tükrében; megállapítja, hogy a kiberbiztonság olyan alapvető kihívás, amelyet kezelni kell, mivel fokozódik a közlekedési rendszer digitalizáltsága és összekapcsoltsága; úgy véli, hogy az automatizált és összekapcsolt gépjárművek és az adatokat feldolgozó és/vagy tároló adatbázisok kibertámadás célpontjává válhatnak, ami miatt a szigorú biztonsági előírásokat és a C-ITS alkalmazására vonatkozó tanúsítási politikát is magában foglaló közös biztonsági politika kidolgozása révén el kell kerülni a fejlettségi szint alapján felismerhető és lehetséges sérülékenységet és kockázatot;

28.  hangsúlyozza, hogy az Unióban, valamennyi tagállamban, valamint a harmadik országokkal kötendő lehetséges együttműködési megállapodásokban egyformán magas szintű és harmonizált biztonsági szabványokat kell alkalmazni; ezek a szabványok azonban nem gátolhatják, hogy harmadik gépjárműjavítók hozzáférjenek a fedélzeti rendszerekhez, hogy a fedélzeti szoftverek szükséges ellenőrzéseinek és/vagy javításainak elvégzéséhez a gépjárművek tulajdonosainak ne kelljen függeniük az autógyártóktól;

Kommunikációs technológiák és frekvenciák

29.  úgy véli, hogy az interoperabilitást és a visszamenőleges kompatibilitást biztosító, valamint a kiegészítő kommunikációs technológiákat ötvöző, technológiasemleges hibrid kommunikációs megközelítés a helyes koncepció, továbbá hogy úgy tűnik, hogy a legígéretesebb hibrid kommunikációs vegyes eszköztár a vezeték nélküli rövid hatótávú kommunikáció és a cellás és műholdas technológiák ötvözete, amivel biztosítható lesz az alapvető C-ITS-szolgáltatások kialakításának lehető legjobb támogatása;

30.  tudomásul veszi az összekapcsolt gépjárművek és az európai műholdas navigációs rendszerek – az EGNOS és a GALILEO– közötti kapcsolat említését; ennek következtében szorgalmazza az összekapcsolt személygépjárművekre vonatkozó stratégiák integrálását az űrtechnológiákba; úgy véli, hogy az interoperabilitás mind a biztonság, mind a vásárlói döntés szempontjából alapvető fontosságú, és hangsúlyozza, hogy a jövőben be kell vonni a hibrid kommunikációs vegyes eszköztárba a gépjárművek 5G-vel és a műholdas navigációs rendszerekkel történő kommunikációra alkalmas kapacitását, amint az a Bizottság 5G-re vonatkozó cselekvési tervében is szerepel;

31.  bátorítja a C-ITS-szolgáltatásokat támogató gépjárműgyártókat és távközlési szolgáltatókat, hogy működjenek együtt többek között a C-ITS kommunikációs technológiák, az útdíjak és az intelligens digitális menetíró készülékekre vonatkozó szolgáltatások gördülékeny bevezetése érdekében, elkerülve az említett szolgáltatások közötti interferenciát;

32.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kutatás és az innováció terén folytassák finanszírozási erőfeszítéseiket (Horizont 2020), többek között annak érdekében, hogy hosszú távon kialakítható legyen a C-ITS kiépítéséhez megfelelő infrastruktúra;

33.  hangsúlyozza az érzékelő rendszerek fontosságát például a jármű dinamikájára, a torlódásokra és a levegőminőségre vonatkozó adatok szolgáltatása tekintetében; felszólít az alkalmazott szenzorok teljes interoperabilitását szolgáló és azok biztonsági alkalmazásokon kívüli – például a távoli kibocsátásérzékelés céljából történő – alkalmazására irányuló beruházások tagállamokban történő növelésére és megfelelőbb koordinálására;

34.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan rendelkezésekre, amelyek biztosítják, hogy a szennyező kibocsátásokra vonatkozó, a járművekben lévő érzékelőkkel észlelt információkat összegyűjtsék és az illetékes hatóságok számára hozzáférhetővé tegyék;

Közös európai megközelítés

35.  szorgalmazza, hogy a tagállamok és a helyi hatóságok, a gépjárműgyártók, a közútkezelők és az ITS-ágazat 2019-ig valósítsa meg a C-ITS-t, és javasolja, hogy a Bizottság, az önkormányzatok és a tagállamok horizontális tematikus megközelítést alkalmazva megfelelő finanszírozást különítsenek el a jövőben létrejövő közút-infrastruktúrák korszerűsítésére és karbantartására az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kutatás és az innováció terén (Horizont 2020) folytassák a finanszírozást, az átláthatóság elvének teljes tiszteletben tartása és az uniós társfinanszírozásra vonatkozó rendszere tájékoztatás biztosítása mellett;

36.  ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák az olyan kezdeményezéseket és fellépéseket, amelyek az uniós közlekedéspolitikán belül elősegítik a C-ITS fejlesztésére és hatására vonatkozó kutatást és megfigyelést; úgy véli, hogy amennyiben 2022-ig nem történik jelentős előrelépés, jogalkotói fellépésre lehet szükség „minimumszabályok” bevezetése és az integráció érvényesítése érdekében e tekintetben;

37.  hangsúlyozza, hogy a fizikai közút-infrastruktúra minősége fontos kérdés, és ennek fokozatosan ki kell egészülnie a digitális infrastruktúrával; felszólít a jövőbeli közút-infrastruktúrák korszerűsítésére és karbantartására;

38.  hangsúlyozza, hogy olyan valóban multimodális közlekedési rendszert kell létrehozni, amely valamennyi közlekedési módot beépíti egyetlen mobilitási szolgáltatásba, valós idejű tájékoztatást alkalmaz, figyelembe veszi az integrált jegyértékesítést és a megosztott mobilitási szolgáltatásokat, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedést, lehetővé téve az emberek és az áruk zökkenőmentes utazását háztól házig és fokozva a közlekedés összhatékonyságát, fenntarthatóságát és tartósságát; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazat digitalizációja terén a meglévő és új források révén biztosítsa és támogassa az uniós szintű együttműködést és beruházásokat az intelligens közlekedési rendszerek különböző közlekedési módokba (C-ITS, ERTMS, SESAR, RIS(7)) történő integrálása érdekében; hangsúlyozza egy integrált megközelítés fontosságát a tájékoztatási, foglalási és jegyváltási eszközök tekintetében annak érdekében, hogy vonzó háztól házig terjedő mobilitási láncokat hozzanak létre;

39.  szorgalmazza, hogy a C-ITS hatókörének tágítása, valamint az új, fenntartható, integrált közlekedési koncepcióhoz kapcsolódó üzleti modellek kialakítása érdekében e tervezői folyamatot az utas- és áruszállítás felhasználóinak elképzeléseire építsék, amelyek alapvető információforrást jelentenek;

40.  szorgalmazza, hogy az Unió és a tagállamok megfelelően érvényesítsék a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt (CRPD) valamint a termékekhez és a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférésről szóló új irányelvet annak érdekében, hogy valamennyi polgár számára akadálymentes hozzáférést biztosítsanak a C-ITS-hez;

41.  azt javasolja, hogy a Bizottság minél előbb dolgozzon ki egy megfelelő jogi keretet, hogy időben létrejöjjön az EU egészére érvényes, határokon átnyúló interoperabilitás, valamint a keret, amely meghatározza az összekapcsolt közlekedés különböző típusainak használatával kapcsolatos felelősségi szabályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy legkésőbb az év végéig tegyen közzé jogalkotási javaslatot a járművek fedélzeti adataihoz és a forrásokhoz való hozzáférésről; javasolja, hogy a fenti javaslat tegye lehetővé az egész gépjármű-értéklánc és a végfelhasználók számára, hogy kihasználják a digitalizáció előnyeit, valamint valamennyi harmadik fél számára garantálja az egyenlő versenyfeltételeket és a maximális biztonságot a fedélzeti adatok tárolása és az adatokhoz való hozzáférés tekintetében, amelynek tisztességesnek, időszerűnek, és teljes körűnek kell lennie a fogyasztói jogok védelme, az innováció elősegítése, valamint a tisztességes, megkülönböztetésmentes verseny e piacon való előmozdítása érdekében a technológiasemlegesség elvével összhangban; hangsúlyozza, hogy hozzá kell járulni a tömegközlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó minden városi és vidéki infrastruktúra korszerűsítéséhez; felszólítja a Bizottságot, garantálja az általános adatvédelmi rendelet egészének minden esetben történő betartását, és évente tájékoztassa a Parlamentet ennek nyomon követéséről;

42.  felkéri a Bizottságot, hogy alkalmazzon globális megközelítést az adatok műszaki harmonizációja és szabványosítása terén annak érdekében, hogy biztosítsa a C-ITS kompatibilitását, a gyártók számára a méretgazdaságosságot és a fogyasztók kényelmének növelését;

43.  hangsúlyozza a szociális partnerekkel és a fogyasztók képviselőivel való párbeszéd korai fázisban történő elindításának jelentőségét az átláthatóság és a bizalom légkörének megteremtése és annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek a szociális és foglalkoztatási feltételek, valamint a fogyasztói jogok tekintetében jelentkező kedvező és kedvezőtlen hatások között; megjegyzi, hogy az e-Biztonsági Fórumnak ki kell dolgoznia egy ütemtervet az eSegélyhívó rendszerhez hasonlóan a C-ITS kiépítésére;

44.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez és az EU saját célkitűzéseinek megvalósításához szükséges az alacsony szénkibocsátású gazdaság irányába tett fordulat; ezért hangsúlyozza, hogy a dekarbonizáció és az energiahatékony intézkedések előmozdítása érdekében szükség van a különböző uniós alapok elosztási kritériumainak megújítására, többek között a C-ITS keretében is; úgy véli, hogy az olyan projektek számára, amelyek nem felelnek meg a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos céloknak és politikáknak, semmilyen körülmények között nem indokolt uniós finanszírozást biztosítani;

45.  felhívja a gépjárműgyártókat, hogy ügyfeleiket megfelelően és egyértelműen tájékoztassák jogaikról, valamint az új C-ITS-technológiák biztonságot illető előnyeiről és korlátairól; ösztönzi tájékoztatási kampányok alkalmazását, amelyek megismertetnék az aktuális gépjárművezetőkkel az új C-ITS-technológiákat, a végfelhasználók körében megteremtenék a szükséges bizalmat és elérnék a társadalmi elfogadást; úgy véli, hogy a C-ITS alkalmazása javítja a közlekedési rendszer biztonságosságát és hatékonyságát, egyúttal biztosítja az adatvédelmi és a magánéletre vonatkozó szabályoknak való megfelelést;

o
o   o

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 207., 2010.8.6, 1. o. (2) HL C 288., 2017.8.31., 85. o. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0423. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0234. (5) A C-ITS Platform II. fázis végleges jelentése: https://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/2017-09-c-its-platform-final-report.pdf (6) A Bizottság „A járműfedélzeti információs és kommunikációs rendszerek biztonságos és hatékony használata: az ember-gép felületről szóló európai elvi nyilatkozat aktualizálása” című, 2008. május 26-i 2008/653/EK ajánlása (HL L 216., 2008.8.12., 1. o.). (7) Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS); „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR); Folyami információs szolgáltatások (RIS).