Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2573(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0135/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0135/2018

Viták :

PV 13/03/2018 - 3
CRE 13/03/2018 - 3

Szavazatok :

PV 14/03/2018 - 8.1
CRE 14/03/2018 - 8.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0069

Elfogadott szövegek
PDF 473kWORD 61k
2018. március 14., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatainak keretére vonatkozó iránymutatások
P8_TA(2018)0069B8-0135/2018

Az Európai Parlament 2018. március 14-i állásfoglalása az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről (2018/2573(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ),

–  tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009 decemberében hatályba lépett, 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az Egyesült Királysággal az Európai Unióból való kilépésére vonatkozó bejelentése nyomán kezdődő tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i állásfoglalására(1), valamint az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló, 2017. október 3-i(2) és 2017. december 13-i(3) állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az Egyesült Királyság EUSZ 50. cikke szerinti bejelentését követő 2017. április 29-i iránymutatásaira (50. cikk) és a Tanács 2017. május 22-i határozatának mellékletére, amely rögzíti a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalásokra vonatkozó irányelveket,

–  tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya tárgyalóinak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésére irányuló, az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások első szakaszának előrehaladásáról szóló, 2017. december 8-i közös jelentésére, valamint az Európai Bizottság kilépésről rendelkező, 2018. február 28-i megállapodástervezetére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2017. december 15-i iránymutatásaira (50. cikk) és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával a tagállam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2017. május 22-i tanácsi határozat kiegészítéséről szóló, 2018. január 29-i tanácsi határozat mellékletére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió (EU) és az Egyesült Királyság között az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikke alapján megkezdett tárgyalások célja az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésének biztosítása;

B.  mivel az EUSZ 50. cikke kimondja, hogy az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodásoknak figyelembe kell venniük az Egyesült Királyság Unióval fenntartott jövőbeli kapcsolatainak keretét is;

C.  mivel a kilépéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott tárgyalások során 2017 decemberében kellő előrelépés történt, helyénvaló, hogy a tárgyalások most az EU–Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatainak keretével foglalkozhassanak, feltéve, hogy a kilépésről rendelkező bizottsági megállapodástervezetről folytatott tárgyalások során megfelelő mértékű előrelépés tapasztalható;

D.  mivel ezek a tárgyalások csak akkor kezdhetők meg, ha az uniós főtárgyaló megbízást kap az uniós intézményektől arra, hogy a tárgyalásokat megkezdje;

E.  mivel a jövőbeni kapcsolat kereteit érintő bármely megállapodást a kilépés átfogó rendezésének szerves részeként kell kezelni, és az információkat fog nyújtani az Európai Parlament tanácskozásaihoz az egyetértési eljárás során,

F.  mivel valamennyi fél érdeke, hogy a jövőbeni kapcsolat kerete a lehető legrészletesebb legyen;

G.  mivel az Egyesült Királyság a kilépést követően harmadik ország lesz, bármilyen legyen is az EU-val fenntartott jövőbeni kapcsolatának kerete;

H.  mivel az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének szándékáról szóló, 2017. március 29-i értesítésben foglalt részletek mellett az Egyesült Királyság miniszterelnöke számos beszédet tartott – a Lancaster House-ban 2017. január 17-én, Firenzében 2017. szeptember 22-én, Münchenben 2018. február 17-én, és legutóbb 2018. március 2-án a Mansion House épületében; mivel a miniszterelnök még nem fejtette ki következetes véleményét az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról;

I.  mivel az Egyesült Királyság és az EU továbbra is közeli szomszédok lesznek, és számos közös érdek fűzi őket össze; mivel egy ilyen, az EU és az Egyesült Királyság közötti társulási megállapodás formáját öltő szoros kapcsolat olyan megfelelő keretnek tekinthető a jövőbeli kapcsolatok számára, amellyel meg lehet védeni és elő lehet mozdítani a közös érdekeket, beleértve egy új kereskedelmi kapcsolat kialakítását is;

J.  mivel a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó társulási megállapodás azzal az előnnyel jár, hogy rugalmas eszközként számos különféle szakpolitikai területen lehetővé teszi az együttműködés különböző fokozatait; mivel az együttműködés mindkét féltől megköveteli a magas szintű normák és nemzetközi kötelezettségvállalásaik fenntartását számos szakpolitikai területen;

K.  mivel alapvető fontosságú a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött uniós megállapodások, köztük az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) védelme;

L.  mivel az EU és az Egyesült Királyság mint távozó tagállam elsőrendű kötelezettsége, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok és az EU-27-ben élő egyesült királyságbeli állampolgárok jogainak védelmére vonatkozó átfogó és kölcsönös megközelítést biztosítson;

M.  mivel a 1998. évi nagypénteki megállapodás valamennyi részének és az észak-írországi nép jogainak megőrzése érdekében az Egyesült Királyságnak – akár az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat keretével foglalkozó tárgyalások során előterjesztendő részletes javaslatok révén Észak-Írország számára különleges megoldások formájában, akár a szabályozás uniós vívmányokkal való folyamatos összehangolása révén – be kell tartania kötelezettségeit annak biztosítása érdekében, hogy az Ír-szigeten ne kerüljön sor a kemény határ bevezetésére;

N.  mivel az összes uniós vívmány alkalmazásának meghosszabbítását magukba foglaló átmeneti intézkedésekre lesz szükség, hogy elkerülhető legyen a radikális szétválás forgatókönyve az Egyesült Királyság EU-ból való távozásakor, illetve azért, hogy az EU és az Egyesült Királyság tárgyalóinak lehetőségük legyen a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodásról tárgyalni;

O.  mivel helyénvaló, hogy az uniós intézmények és a tagállamok a köz- és magánintézményekkel együtt felkészüljenek a tárgyalások eredményeként adott esetben bekövetkező minden eshetőségre;

P.  mivel az uniós intézmények és a tagállamok egysége alapvető fontosságú az Unió és polgárai érdekeinek védelme érdekében a tárgyalások következő szakaszaiban, különösen a jövőbeli kapcsolat keretét illetően, de a tárgyalások sikeres és időben történő lezárásának biztosítása érdekében is;

1.  emlékeztet arra, hogy az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy valamely tagállam kilépéséről szóló megállapodásoknak figyelembe kell venniük az Unióval fenntartott jövőbeli kapcsolatok keretét is;

2.  megállapítja, hogy a jövőbeli kapcsolatra vonatkozó keretnek a kilépési megállapodáshoz kapcsolódó politikai nyilatkozat formáját kell öltenie; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament értékelni fogja a nyilatkozat tartalmát, amikor felkérik, hogy adja hozzájárulását a kilépési megállapodáshoz;

3.  újra kijelenti, hogy az EU és az Egyesült Királyság új kapcsolatát szabályozó megállapodásról csak azt követően lehet hivatalosan tárgyalni, hogy az Egyesült Királyság távozott az EU-ból, és harmadik országgá vált; emlékeztet arra, hogy ez a megállapodás csak az Európai Parlament teljes körű bevonásával és végleges hozzájárulásával köthető meg;

4.  hangsúlyozza, hogy csak akkor fogadja el az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatára vonatkozó keretet, ha az szigorúan megfelel az alábbi elveknek:

   harmadik ország nem rendelkezhet ugyanazokkal a jogokkal és előnyökkel, mint az Európai Unió tagállama, vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) vagy az EGT valamely tagja;
   a belső piac, a vámunió és a négy szabadság integritásának és megfelelő működésének védelme, az ágazatonkénti megközelítés lehetősége nélkül,
   az EU döntéshozatali autonómiájának megőrzése,
   az uniós jogrend és ezzel összefüggésben az Európai Unió Bírósága (EUB) szerepének védelme,
   különösen az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és annak jegyzőkönyveiben, az Európai Szociális Chartában, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumában és az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács egyéb nemzetközi emberi jogi szerződéseiben foglalt demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok folyamatos tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása,
   egyenlő versenyfeltételek különös tekintettel a nemzetközi kötelezettségek által meghatározott normák és az uniós jogszabályok és politikák Egyesült Királyság általi folytatólagos tiszteletben tartására a tisztességes és szabályokon alapuló verseny, többek között az állami támogatás, a szociális és munkavállalói jogok és különösen az azonos mértékű szociális védelem és a szociális dömping elleni biztosítékok, a környezet, az éghajlatváltozás, a fogyasztóvédelem, a közegészség, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, az állategészségügy, az állatjólét, az adózás, többek között az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem, a pénzmosás, az adatvédelem és a magánélet védelme területén, a megfelelést garantáló egyértelmű végrehajtási mechanizmussal együtt,
   a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fennálló uniós megállapodások fenntartása, beleértve az EGT-megállapodást, valamint e kapcsolatok átfogó egyensúlyának megtartása,
   az Unió pénzügyi stabilitásának garantálása és az uniós szabályozási és felügyeleti rendszernek és standardoknak való megfelelés, valamint azok alkalmazásának biztosítása;
   a jogok és kötelezettségek közötti megfelelő egyensúly, beleértve adott esetben az arányos pénzügyi hozzájárulást;

5.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti, az utóbbinak az EUSZ 8. cikke és az EUMSZ 217. cikke szerinti kilépését követően megtárgyalt és elfogadott társulási megállapodás a jövőbeli kapcsolatra vonatkozó megfelelő keretet és következetes irányítási keretet biztosítana, amelynek magában kellene foglalnia egy szilárd vitarendezési mechanizmust, ezáltal elkerülve a kétoldalú megállapodások elterjedését és az EU Svájccal való kapcsolatát jellemző hiányosságokat;

6.  javasolja, hogy ez a jövőbeli kapcsolat a következő négy pillérre épüljön:

   kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok,
   külpolitika, biztonsági együttműködés és fejlesztési együttműködés,
   belső biztonság;
   tematikus együttműködés;

A jövőbeli kapcsolatok kerete

7.  megállapítja, hogy tekintettel az EU és az Egyesült Királyság közös értékeinek közös alapjára, szoros kapcsolataikra és jelenlegi szabályozási összehangoltságukra gyakorlatilag minden területen, a földrajzi közelségre és közös történelmükre – beleértve az Egyesült Királyság 40 évnél hosszabb ideig tartó uniós tagságát –, valamint az Egyesült Királyságnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként betöltött szerepére, valamint NATO-tagságára, az Egyesült Királyság továbbra is fontos partner lesz az EU számára a fent említett négy pillér mindegyikében, és mindkét fél kölcsönös érdeke, hogy olyan partnerséget alakítsanak ki, amely biztosítja a folytatólagos együttműködést;

8.  megállapítja azonban, hogy az Egyesült Királysággal mint harmadik országgal folytatott ilyen együttműködés csak az ezen állásfoglalás 4. pontjában ismertetett elvekkel összhangban történhet; emlékeztet arra, hogy az EU kötelező erejű közös szabályokat, közös intézményeket és közös felügyeleti, végrehajtási és igazságügyi mechanizmusokat alkalmaz, és hogy a harmadik országok – még az azonos jogszabályokkal vagy a teljes körű jogharmonizációval rendelkezők is – nem élvezhetik ugyanazokat az előnyöket vagy piacra jutást, mint az uniós tagállamok, például a négy szabadság és az uniós költségvetésből származó pénzügyi hozzájárulás tekintetében;

9.  úgy véli, hogy a jövőbeni kapcsolatra vonatkozó megállapodásnak konkrét rendelkezéseket kell tartalmaznia a polgárok átmeneti időszak utáni, az EU-ból az Egyesült Királyságba és az Egyesült Királyságból az EU-ba történő mozgására vonatkozóan, amely rendelkezéseknek legalább arányban kell állniuk az alábbi négy pillér tekintetében megvalósuló együttműködés mértékével;

10.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia az EU és az Egyesült Királyság közötti bármely jövőbeli megállapodást; hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 207., 217. és 218. cikkével és a vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell az eljárás valamennyi szakaszában;

   i. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok

11.  ismételten hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság belső piaci és vámuniós tagsága lenne a legjobb megoldás mind az Egyesült Királyság, mind az EU-27 számára, és ez az egyetlen olyan megoldás, amely garantálhatja a folyamatos zökkenőmentes kereskedelmet, és teljes mértékben megőrzi gazdasági kapcsolataink előnyeit; emlékeztet arra, hogy a belső piaci részvétel megköveteli a négy szabadság teljes körű tiszteletben tartását és a megfelelő uniós szabályok beépítését, egyenlő versenyfeltételeket, többek között verseny- és állami támogatási rendszer révén, az EUB kötelező erejű ítélkezési gyakorlatát és az uniós költségvetéshez való hozzájárulásokat; megjegyzi, hogy a vámunió megszünteti a vámjellegű akadályokat és néhány vámellenőrzést, de megköveteli az uniós kereskedelempolitikának és a közös külső határnak való megfelelést; megállapítja, hogy az Egyesült Királyság kormánya továbbra is kizárja a belső piacot és a vámuniót;

12.  tudomásul veszi, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kötelező erejű mechanizmust ír elő az uniós vívmányokhoz való közelítésre, és kötelező erejűnek tekinti az uniós jog EUB általi értelmezését, és nem teszi lehetővé a tetszés szerinti válogatást a belső piac ágazatai között;

13.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság jelenlegi álláspontja csak az EUMSZ 207. cikke szerinti kereskedelmi megállapodással egyeztethető össze, amely a társulási megállapodás kereskedelmi és gazdasági pillérét képezhetné; készen áll arra, hogy a többi fent említett modell alapján együttműködjön az Egyesült Királysággal, feltéve, hogy az Egyesült Királyság újra megvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyekből jelenleg nem akar engedni;

14.  emlékeztet arra, hogy valamennyi közelmúltbeli szabadkereskedelmi megállapodás három fő részből épül fel: piacra jutás, szabályozási együttműködés és szabályok; hangsúlyozza, hogy a fenti 4. pontban meghatározott elveken felül:

   az uniós piachoz való hozzáférés mértékének meg kell felelnie az uniós műszaki szabványokhoz és szabályokhoz való folyamatos közelítés és az azokhoz való igazodás mértékének, az ágazatspecifikus megközelítés biztosítása nélkül, valamint megőrizve a belső piac integritását,
   garantálni kell az EU autonómiáját az uniós jog és normák meghatározásában, valamint az EUB-nak az uniós jog kizárólagos értelmezőjeként betöltött szerepét,
   garantálni kell az egyenlő versenyfeltételek biztosítását és az uniós szabványok védelmét annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a negatív verseny, és megelőzhető legyen a piaci szereplők közötti szabályozási arbitrázs;
   a származási szabályoknak az uniós szabványos preferenciális szabályokon és az uniós gyártók érdekein kell alapulniuk,
   a kölcsönös piacra jutást a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival teljes összhangban kell megtárgyalni, beleértve az árukra, szolgáltatásokra, közbeszerzésre és – adott esetben – a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó szabályokat is, valamint a szolgáltatások nyújtásának valamennyi módjára vonatkozó szabályokat, többek között a természetes személyek határokon átnyúló mozgására vonatkozó kötelezettségeket (4. mód), továbbá az egyenlő bánásmódra vonatkozó elvekkel kapcsolatos uniós szabályoknak megfelelően kell szabályozni, különösen a munkavállalók esetében;
   tárgyalásokat kell folytatni a szabályozási együttműködésről, külön figyelmet szentelve a kkv-knak, szem előtt tartva a szabályozási együttműködés önkéntes voltát és a közérdekből történő szabályozáshoz való jogot, egyúttal emlékeztetni kell arra, hogy a kereskedelmi megállapodásokban foglalt, a szabályozási együttműködésre vonatkozó rendelkezések nem képesek teljes mértékben ugyanazt a zavartalan kereskedelmet biztosítani, mint a belső piaci tagság;

15.  hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodásnak meg kell óvnia az EU és a harmadik országok között meglévő kereskedelmi kapcsolatok keretét, és el kell kerülnie a potyázást azáltal, hogy biztosítja a harmonizált vám- és kvótarendszer, valamint a termékek harmadik országokkal szembeni származási szabályainak egységességét;

16.  hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások piacra jutása korlátozott, és e szolgáltatásokra mindig vonatkoznak kizárások, fenntartások és kivételek;

17.  hangsúlyozza, hogy a belső piac elhagyása azt eredményezné, hogy az Egyesült Királyság elveszíti a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési jogait és a lehetőséget arra, hogy az Egyesült Királyság felügyelete alá tartozó fiókokat nyisson az EU-ban; emlékeztet arra, hogy az uniós jogszabályok egyes területeken lehetővé teszik, hogy a harmadik országok szabályait arányos és kockázatalapú megközelítés alapján egyenértékűnek tekintsék, és tudomásul veszi az e területen zajló jogalkotási munkát és soron következő bizottsági javaslatokat; hangsúlyozza, hogy az egyenértékűségre vonatkozó határozatok mindig egyoldalúak; hangsúlyozza továbbá, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése és az uniós szabályozási rendszer és standardok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása, valamint azok alkalmazása érdekében a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó prudenciális kivételek és korlátozások a szabadkereskedelmi megállapodások szokásos velejárói;

18.  hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodásnak szilárd vitarendezési mechanizmust és irányítási struktúrákat kell tartalmaznia; e tekintetben hangsúlyozza az EUB hatáskörét az uniós joggal kapcsolatos kérdések értelmezésében;

19.  emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság jelenlegi helyzete és az általa megszabott vörös vonal, amelyet nem akar átlépni, vámellenőrzéseket és vámvizsgálatokat eredményezne, ami hatással lenne a globális ellátási láncokra és gyártási folyamatokra, még akkor is, ha a vámjellegű akadályok elkerülhetők lennének; hangsúlyozza az egységes uniós héaövezet és az Egyesült Királyság közötti magas szintű jogharmonizáció fontosságát; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság és az EU között minden további megállapodásba bele kell foglalni az adózással kapcsolatos kérdéseket az EU és az Egyesült Királyság és annak függő területei közötti, a társasági adózás területén megvalósuló legnagyobb fokú együttműködés biztosítása érdekében;

20.  ismételten hangsúlyozza, hogy az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek tekintetében az uniós piachoz való hozzáférés feltétele az összes uniós jog és előírás szigorú betartása, különösen az élelmiszer-biztonság, a GMO-k, a növényvédő szerek, a földrajzi jelzések, az állatjólét, a címkézés és a nyomonkövethetőség, az egészségügyi és növény-egészségügyi előírások, valamint az emberek, állatok és növények egészsége tekintetében;

   ii. Külpolitika, biztonsági együttműködés és fejlesztési együttműködés

21.  megállapítja, hogy a közös kül- és biztonságpolitika területén az Egyesült Királyság harmadik országként nem fog tudni részt venni az EU döntéshozatali folyamatában, és hogy közös uniós álláspontokat és fellépéseket csak uniós tagállamok fogadhatnak el; rámutat azonban arra, hogy ez nem zárja ki a konzultációs mechanizmusokat, amelyek lehetővé tennék az Egyesült Királyság számára az uniós külpolitikai álláspontokhoz, közös fellépésekhez való igazodást elsősorban az emberi jogok vagy a többoldalú együttműködés terén, különösen az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács keretei között; támogatja a szankcionálási politika és a végrehajtás koordinálását, beleértve a fegyverembargókat és a fegyverkivitelre vonatkozó közös álláspontot;

22.  hangsúlyozza, hogy ilyen partnerséget a részvételi keretmegállapodás alapján lehet létrehozni, amely a harmadik országok szerepét kezeli, ezáltal lehetővé teszi az Egyesült Királyság részvételét uniós polgári és katonai missziókban (az Egyesült Királyság vezető szerepet nem kap) és műveletekben, programokban és projektekben, a hírszerzési információk megosztását, a katonai személyzet képzését és cseréjét, valamint a fegyverkezési politikával kapcsolatos együttműködést, beleértve az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében kidolgozott projekteket is; hangsúlyozza, hogy az ilyen részvétel nem sértheti a vonatkozó uniós álláspontokat, határozatokat és jogszabályokat, ideértve a védelem területén történő közbeszerzéseket és transzfereket és azokkal összhangban kell lennie; megerősíti, hogy az ilyen együttműködés feltétele a nemzetközi emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog, valamint az EU alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása;

23.  megállapítja, hogy a fenti területeken folytatott, uniós minősített információk – többek között hírszerzési információk – megosztását magában foglaló együttműködés feltétele az uniós minősített adatok védelmét szolgáló adatbiztonsági megállapodás;

24.  megjegyzi, hogy más hasonló harmadik országokkal kötött megállapodások alapján az Egyesült Királyság részt vehet a védelmi és külső biztonságot támogató uniós programokban (például az Európai Védelmi Alapban, a Galileo és a kiberbiztonsági programokban); nyitva áll annak lehetősége előtt, hogy az Egyesült Királyság továbbra is hozzájáruljon az EU külső finanszírozási eszközeihez a közös célkitűzések megvalósítása érdekében, különösen a közös szomszédság tekintetében;

25.  tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság jelentős fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási szereplő, és a brexit után e területeken kölcsönösen előnyös lenne az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés;

   iii. Belső biztonság

26.  hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közös érdeke, hogy olyan partnerséget hozzon létre, amely biztosítja a folyamatos biztonsági együttműködést a közös fenyegetésekkel, különösen a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel szemben, és elkerüli az e területen zajló információáramlás megszakadását; megjegyzi, hogy a (schengeni térségen kívüli) harmadik országok nem rendelkeznek az e területhez tartozó uniós eszközökhöz – többek között adatbázisokhoz – való kiváltságos hozzáféréssel, és nem vehetnek részt a prioritások meghatározásában és a többéves stratégiai célok kialakításában, illetve az operatív cselekvési tervek kidolgozásában az uniós szakpolitikai ciklus összefüggésében;

27.  megállapítja továbbá, hogy az Egyesült Királyságot érintő, folyamatban lévő eljárások és vizsgálatok védelmének szükségességén túl átmeneti megállapodások révén a jelenlegi keretek, például az európai elfogatóparancs helyett külön kereteket kell kialakítani az Egyesült Királysággal mint harmadik országgal a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, többek között a kiadatás és a kölcsönös jogi segítségnyújtás tekintetében;

28.  véleménye szerint a jövőbeli együttműködés olyan, a schengeni térséghez nem tartozó harmadik országokkal kötött megállapodások alapján alakítható ki, amelyek lehetővé teszik a biztonsági vonatkozású adatok cseréjét, illetve az uniós szervekkel és mechanizmusokkal való operatív együttműködést (például az Europollal és az Eurojust-tel);

29.  hangsúlyozza, hogy az ilyen együttműködésnek garantálnia kell a jogbiztonságot, az emberi jogok európai egyezményében rögzített alapvető jogok védelmére kell épülnie, valamint a Chartában foglaltakkal lényegében egyenértékű védelmi szintet kell biztosítania; hangsúlyozza továbbá, hogy az együttműködésnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania az uniós adatvédelmi szabványokat, és a hatékony végrehajtásra és vitarendezésre kell támaszkodnia; úgy véli, hogy megoldást kell találni a bűnüldözési, hírszerzési és terrorizmusellenes műveletek terén az EU és az Egyesült Királyság között a jövőben folytatandó információcsere szabályozására; hangsúlyozza, hogy a Bizottság megfelelőségi határozata lenne a legkedvezőbb és legbiztonságosabb lehetőség; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságnak minden esetben olyan adatvédelmi szintet kell biztosítania, amely ugyanolyan erős, mint az uniós adatvédelmi szabályok;

   iv. Tematikus együttműködés

30.  hangsúlyozza, hogy a fenti 4. pontban meghatározott alapelveket teljes körűen és feltétel nélkül alkalmazni kell az Egyesült Királysággal való jövőbeli együttműködés számos, közös érdekű területén; hangsúlyozza, hogy az ilyen megállapodásoknak egyensúlyra kell törekedniük a harmadik országokkal kötött hasonló megállapodásokban szereplő jogok és kötelezettségek között, ugyanakkor figyelembe kell venniük az EU és az Egyesült Királyság közötti földrajzi közelséget és szoros kapcsolatokat is;

31.  úgy véli, hogy a fenti elvek és feltételek fényében, valamint az utasok, a légi fuvarozók, a gyártók és a munkavállalók szakszervezetei érdekében légiközlekedési megállapodással és a repülésbiztonsági megállapodással biztosítani kell az összeköttetést; hangsúlyozza azonban, hogy a piaci hozzáférés mértéke a szabályozási konvergencia szintjétől és az uniós vívmányokhoz való igazodástól, valamint egy szilárd vitarendezési és választottbírósági mechanizmus létrehozásától függ; nem zárja ki továbbá a jövőbeli együttműködést az Egyesült Királysággal a közlekedési ágazatban megvalósuló közös érdekű projektek támogatása céljából;

32.  megfontolandónak tartja, hogy a halászattal kapcsolatban megállapodjanak a harmadik országokkal való kétoldalú partnerségi megállapodás-típusok új formájában az együttműködés, a koherencia és a konvergencia magas szintjének fenntartása érdekében, a közös halászati politika alapelveivel és irányítási rendelkezéseivel, valamint a megosztott állományok fenntartható kezelésével összhangban biztosítva a vizekhez és erőforrásokhoz való stabil, folyamatos és kölcsönös hozzáférést, azért, hogy helyreállítsák és olyan szinten tartsák a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet; hangsúlyozza, hogy a megosztott állományok közös kezeléséhez szükség van az Egyesült Királyság hozzájárulására ezen állományok tudományos értékelése során; hangsúlyozza azonban, hogy a halászati termékek kölcsönös piacra jutását a jövőbeli megállapodás részeként kell tárgyalni, továbbá az EU piacára való bejutást az uniós hajóknak az Egyesült Királyság halászati területéhez és erőforrásaihoz való hozzáféréstől, valamint a megosztott halállomány kezelésében való együttműködés szintjétől kell függővé tenni;

33.  hangsúlyozza a kulturális és oktatási együttműködésben rejlő értékeket, beleértve a tanulmányi és az ifjúsági mobilitást, valamint a kulturális és kreatív ágazatok jelentőségét az EU szomszédos országokkal való kapcsolatainak elmélyítése elősegítésében, és üdvözölné az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés folytatódását e területeken, ideértve az olyan releváns programokat is, mint az Erasmus vagy a Kreatív Európa;

34.  a kutatási és innovációs együttműködést illetően megfontolandónak tartja az Egyesült Királyság harmadik országként való részvételét az EU kutatási és innovációs keretprogramjában és az EU űrprogramjaiban, kizárva az EU költségvetéséből az Egyesült Királyságba való nettó transzferek vagy ez utóbbi döntéshozatali szerepének lehetőségét;

35.  úgy véli, hogy a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni fellépés, valamint a közegészségügy és az élelmiszerbiztonság érdekében az jelentené a legjobb megoldást, ha az Egyesült Királyság továbbra is teljes mértékben összhangban lenne a jelenlegi és a jövőbeli uniós jogszabályokkal, beleértve az EU „Tiszta levegőt” s „Tiszta energia” csomagjainak keretében elfogadott, 2030-ig kitűzött kötelezettségvállalások és célok betartását; amennyiben erre nem fog sor kerülni, e kérdésekben a szoros együttműködés és magas szintű normák biztosítása, valamint a határokon átnyúló környezeti kérdések kezelése érdekében szorgalmazza az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodások megkötését; hangsúlyozza, hogy az e területen tevékenykedő uniós ügynökségekkel való együttműködésnek kétoldalú megállapodásokon kell alapulnia;

36.  elképzelhetőnek tartja a harmadik országokkal kötött megállapodásokhoz hasonló megállapodások megkötését az energia, az elektronikus hírközlés, a kiberbiztonság és az IKT területén; úgy véli, hogy az energiával kapcsolatban bármilyen intézkedésnek tiszteletben kell tartania a belső energiapiac integritását, hozzá kell járulnia az energiabiztonsághoz, a fenntarthatósághoz és a versenyképességhez, továbbá figyelembe kell vennie az EU és az Egyesült Királyság közötti rendszerösszekötőket; elvárja az Egyesült Királyságtól, hogy megfeleljen a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági és sugárvédelmi szabványoknak, beleértve a hulladékszállítást és a létesítmények leszerelését is;

37.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság folytatódó részvételével továbbra is fenn kell tartania az Észak-Írországban és az Írországgal határos régióban a megbékélés előmozdításán keresztül egy békés és stabil társadalom megerősítésére irányuló uniós PEACE programot;

   v. A jövőbeni megállapodás eljárásrendje

38.  rámutat arra, hogy az Egyesült Királysággal mint harmadik országgal kapcsolatos bármely jövőbeli EU–Egyesült Királyság megállapodásnak egy koherens és szilárd irányítási rendszert kell magában foglalnia, amely négy pillérre épülő átfogó keretet biztosít a megállapodás rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása terén, kiterjedve a megállapodás közös, folyamatos felügyeletére/irányítására, a vitarendezésre és a végrehajtási mechanizmusokra;

39.  kitart annak abszolút szükségessége mellett, hogy ez az irányítási rendszer teljes mértékben megőrizze az EU döntéshozatali és jogi autonómiáját, beleértve az EU Bíróságának az uniós jog kizárólagos értelmezőjeként betöltött szerepét;

40.  hangsúlyozza, hogy az irányítási intézkedések kialakításának arányosnak kell lennie a jövőbeli kapcsolat jellegével, kiterjedésével és mélységével, és figyelembe kell vennie az összekapcsolódás, az együttműködés és a közelség szintjét;

41.  egyetért azzal az elgondolással, hogy létre kell hozni egy, a megállapodás végrehajtásának felügyeletéért felelős vegyes bizottságot, amely az eltérő értelmezés kérdéseivel és az elfogadott korrekciós intézkedések jóhiszemű végrehajtásával foglalkozik, valamint teljes mértékben biztosítja az EU szabályozási autonómiáját, beleértve az Európai Parlament és a Tanács jogalkotási előjogait; hangsúlyozza, hogy az e bizottságban részt vevő uniós képviselőket az Európai Parlament bevonásával megfelelő elszámoltathatósági mechanizmusoknak kell alávetni;

42.  úgy véli, hogy az uniós jogszabályokban meghatározott fogalmakon alapuló rendelkezések esetében az eljárásrendnek az Európai Bíróság elé utalásról kell rendelkezniük; megismétli, hogy a megállapodás uniós joghoz nem kapcsolódó rendelkezéseinek alkalmazása és értelmezése tekintetében csak akkor irányozható elő alternatív vitarendezés, ha ez az Európai Unió Bíróságának függetlenségével és pártatlanságával egyenértékű garanciákat nyújt;

   vi. Egyenlő versenyfeltételek

43.  emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyságnak és a fennhatósága alá tartozó területeinek továbbra is tiszteletben kell tartaniuk és végre kell hajtaniuk a nemzetközi kötelezettségeiknek, illetve az uniós jogszabályoknak és politikáknak megfelelő normákat, különösen a fenti 4. pontban említett területeken, oly módon, hogy az tükrözze a jövőbeli kapcsolat kiterjedését és mélységét; tudomásul veszi az uniós jogszabályokon alapuló szabályozási összhang fenntartásának előnyeit;

44.  megjegyzi, hogy az egyenlő versenyfeltételekről szóló megállapodás kiterjedése és mélysége alapvető szerepet fog játszani az EU és az Egyesült Királyság közötti átfogó jövőbeli kapcsolatok jellegének meghatározásában; emlékeztet arra, hogy az európai szociális modell Egyesült Királyság általi folyamatos követése kulcsfontosságú szerepet játszhat e folyamatban;

45.  szilárd meggyőződése, hogy az Egyesült Királyságnak be kell tartania az uniós vívmányok adóügyi és a pénzmosás elleni jogszabályait, beleértve az adózási átláthatóságot, az adóügyekkel kapcsolatos információcserét és az adóelkerülést megakadályozó intézkedéseket, továbbá foglalkoznia kell a fennhatósága alá tartozó területek helyzetével, és azzal, hogy e területek nem felelnek meg az EU jó kormányzási kritériumainak és az átláthatósági követelményeknek; ragaszkodik ahhoz, hogy a vámunióhoz való hozzáférést szigorúan az Egyesült Királyságnak a fent említett normákkal való összehangolásához kössék;

46.  ismételten hangsúlyozza, hogy biztosítékokat kell létrehozni a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni fellépés, az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy területén mind a magas szintű normák fenntartása, mind pedig az egyenlő feltételek biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a polgárok és a nem kormányzati szervezetek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a megfelelő panasztételi mechanizmust a munkaügyi és környezetvédelmi normák érvényesítése tekintetében;

47.  megjegyzi, hogy a megállapodás többi részéhez hasonlóan az egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó rendelkezésekhez is erőteljes kormányzási struktúrákra lesz szükség, hogy azok megfelelő irányítási, felügyeleti, vitarendezési és végrehajtási mechanizmusokkal, szükség esetén szankciókkal és ideiglenes intézkedésekkel rendelkezzenek, továbbá adott esetben mindkét fél számára olyan független intézményeket tartsanak fenn, amelyek képesek hatékonyan felügyelni és érvényre juttatni a végrehajtást;

   vii. Lehetséges részvétel uniós programokban

48.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság uniós fellépésekben és programokban való részvételének feltételeit az EGT-n kívüli harmadik országokra alkalmazandó szabályok fogják meghatározni; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság részvételét az EU-nak közösen kell elfogadnia, tiszteletben tartva az összes – köztük a finanszírozásra, a végrehajtásra, az ellenőrzésre és a mentesítésre vonatkozó – szabályt és mechanizmust és részvételi feltételt, kizárva az EU költségvetéséből az Egyesült Királyságba való nettó transzferek lehetőségét;

49.  emlékeztet arra, hogy általános szabályként az Egyesült Királyság nem vehet részt harmadik országként az uniós ügynökségekben, illetve nem férhet hozzájuk; megjegyzi azonban, hogy ez nem zárja ki egyes esetekben a szigorúan szabályozott együttműködést, amely előírja az összes vonatkozó szabálynak és pénzügyi hozzájárulásnak való megfelelést; rámutat arra, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek tartalmaznia kell az EU–Egyesült Királyság közötti jövőbeni kapcsolatok következményeit;

Kilépési megállapodás

50.  üdvözli a Bizottság 2018. február 28-i kilépési megállapodásának tervezetét, amely nagymértékben tükrözi a Parlament nézeteit; megjegyzi, hogy azt a kölcsönösen elfogadott a 2017. december 8-i közös jelentés és a kilépéssel kapcsolatos egyéb kérdésekkel kapcsolatos uniós álláspontok alapján dolgozták ki;

51.  üdvözli a kilépési megállapodás tervezetében meghatározott intézményi rendelkezéseket és vitarendezési mechanizmusokat, ideértve az átmeneti időszakban a kedvezmények felfüggesztését – a kilépési megállapodástervezet 165. cikkében foglaltak szerint – a kilépési megállapodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások és rendelkezések be nem tartása esetén;

   i. A polgárok jogai

52.  üdvözli a Bizottság kilépési megállapodástervezetének második részében a polgári jogokat illető általános megközelítést, ugyanakkor megismétli, hogy a Parlament egyetértésének egyik legfontosabb feltétele a polgárok jogaira vonatkozó valamennyi lezáratlan kérdés megoldása és annak biztosítása, hogy az Egyesült Királyságban jogszerűen élő uniós polgárok, továbbá az EU-27 tagállamaiban jogszerűen élő egyesült királyságbeli polgár joga ne sérüljön; támogatja a jövőbeli házastársakra való hivatkozás felvételét; tudomásul veszi az állandó tartózkodási jog megszerzésére irányuló közigazgatási eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket, és ragaszkodik annak lehetővé tételéhez, hogy a családok egyetlen – deklaratív jellegű – formanyomtatvány benyújtásával elindíthassák az eljárást, amely során a bizonyítási teher az Egyesült Királyság hatóságaira hárul; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament ellenőrizni fogja, hogy hatékonyan végrehajtották-e ezeket az eljárásokat, illetve egyszerűek, világosak és ingyenesek-e; ragaszkodik a teljes Unión belüli szabad mozgáshoz való jog jövőbeli biztosításához a jelenleg az EU-27 valamely tagállamában élő egyesült királyságbeli polgárok számára, valamint a helyi választásokon való szavazati jog biztosításához a kilépési megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi polgár számára; felszólít továbbá a kilépési megállapodás hatálya alá tartozó uniós állampolgárok számára az Egyesült Királyságba való visszatérés jogának egész életre szóló biztosítására, a fogyatékossággal élő állampolgárok és gondozóik kiutasítással szembeni védelmének biztosítására, valamint a 2004/38/EK irányelv szerint a kiutasítással kapcsolatos eljárási jogok megőrzésére es az uniós jogban megállapítottak szerint a harmadik országbeli állampolgárok jogainak védelmére;

53.  ragaszkodik ahhoz, hogy az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságba érkező uniós polgárok ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint azok, akik az átmeneti időszak kezdete előtt érkeztek; ebben az összefüggésben elutasítja az Egyesült Királyság kormányának közelmúltban kiadott szakpolitikai tanulmányában szereplő azon javaslatot, amely fenntartja az uniós polgárok aszerinti megkülönböztetését, hogy az átmeneti időszak kezdete előtt vagy után érkeztek;

54.  megismétli, hogy számos ukrán állampolgár kifejezetten ellenzi az EUMSZ 20. cikke értelmében jelenleg élvezett jogainak elvesztését; javasolja, hogy az EU-27 vizsgálja meg, miként tudná ezt mérsékelni az EU elsődleges jogának keretein belül, teljes mértékben tiszteletben tartva a viszonosság, a méltányosság, a szimmetria és a megkülönböztetésmentesség elveit; tudomásul veszi, hogy a közelmúltban utaltak az Európai Bíróság elé egy, a holland bírósághoz benyújtott ügyet a brit állampolgárok uniós polgársághoz fűződő jogainak brexitet követő megőrzéséről;

   ii. Írország és Észak-Írország

55.  üdvözli a Bizottság kilépési megállapodástervezetében az Írországra és Észak-Írországra vonatkozó jegyzőkönyvet, amely a 2017. december 8-i közös jelentésben vázolt védelmi opciót teszi működőképessé; hangsúlyozza, hogy ez konkrét megoldást kínál az észak-déli együttműködés megőrzésére és az Észak-Írországi és Írország közötti szigorú határellenőrzés elkerülésére, ami akkor válik szükségessé, ha a közös jelentés 49. bekezdésében foglaltak szerint nem sikerül alternatívát találni sem az EU–Egyesült Királyság általános kapcsolatán, sem pedig az Egyesült Királyság konkrét javaslatain keresztül;

56.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a közös jelentés kötelezettségvállalásaival összhangban az Egyesült Királyság biztosítsa, hogy a nagypénteki megállapodásban foglaltaknak megfelelően nem fogja csökkenteni a jogokat, beleértve a szociális és demokratikus jogokat, biztosítékokat és az esélyegyenlőséget; ragaszkodik a közös utazási térség valamennyi elemének és az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának átvételéhez, amely az uniós jogon és a nagypénteki megállapodáson alapul;

   iii. Átmeneti időszak

57.  megismétli a 2017. december 13-i állásfoglalásában foglalt elveket, mely szerint az Egyesült Királyság a kilépési határidőt követően már fogja az uniós intézmények és szervek részét képezni, és nem fog hozzájárulni a döntéshozatalhoz, és ez az átmenet csak az uniós vívmányok meghosszabbítását és a meglévő uniós szabályozási, költségvetési, felügyeleti, igazságügyi és végrehajtási eszközök és struktúrák Egyesült Királyságra való alkalmazásának folytatását jelentheti; teljes mértékben támogatja az Európai Tanács tárgyalási irányelveiben meghatározott tárgyalási megbízást, a Tanács tárgyalási irányelveit és a Bizottság ezzel kapcsolatban nemrégiben megfogalmazott álláspontját;

58.  üdvözli és támogatja az átmeneti rendelkezésekről szóló kilépési megállapodás tervezetének negyedik részét; megismétli, hogy az uniós jog által a polgárok számára biztosított valamennyi jogot ki kell terjeszteni az átmeneti időszakra; hangsúlyozza, hogy ez ugyanúgy vonatkozik az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságba érkező uniós polgárokra is, akiknek pontosan ugyanazokat a jogokat kell élvezniük, különös tekintettel a gyermekek után járó támogatásokra, a családegyesítésre és az EU Bírósága előtti jogorvoslathoz való hozzáférésre;

59.  emlékeztet arra, hogy bármilyen átmeneti intézkedésnek teljes mértékben összeegyeztethetőnek kell lennie a WTO-kötelezettségekkel annak elkerülése érdekében, hogy megszakadjanak a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok;

60.  ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Királyság által a kilépés után harmadik országokkal folytatott bármely későbbi kereskedelmi megállapodás csak az átmeneti rendelkezések alkalmazási idejének lejárta után léphet hatályba;

61.  emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének időpontját követően az Egyesült Királyság már nem élvezheti az EU vagy a nevében eljáró tagállamok, illetve az EU és a tagállamok által közösen megkötött nemzetközi megállapodások előnyeit; tudomásul veszi, hogy az átmeneti időszak alatt továbbra is érvényesek az Egyesült Királyságra az e megállapodásokból eredő kötelezettségek; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság nem vehet majd részt az említett megállapodásokban előírt irányítási struktúrákban és a döntéshozatali eljárásokban;

62.  rámutat arra, hogy a kilépési megállapodás részeként az átmeneti rendelkezések csak a megállapodás hatálybalépését követően valósíthatók meg;

   iv. A kilépéssel kapcsolatos egyéb kérdések

63.  felszólít arra, hogy haladéktalanul állapodjanak meg a kilépési megállapodás tervezetének harmadik részében meghatározott valamennyi, kilépéssel kapcsolatos rendelkezésről, és sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy – amennyiben még nem tette meg – alakítson ki egyértelmű álláspontot minden olyan kérdésben, amely a rendezett kilépést érintheti;

Felkészültség

64.  hangsúlyozza a Bizottság és a tagállamok által különböző szinteken végzett munka fontosságát a tudatosság növelése és a felkészültség tekintetében; hangsúlyozza, hogy a brexit bizonytalansága miatt nem csak az uniós intézményeket, hanem a nemzeti hatóságokat, a gazdasági szereplőket és különösen a polgárokat is figyelmeztetni kell, akiknek megfelelő tájékoztatást kell kapniuk annak érdekében, hogy megfelelő módon fel tudjanak készülni minden lehetséges forgatókönyvre, köztük arra az eshetőségre is, ha nem sikerül megállapodni; külön felhívja a figyelmet az érintett ágazatok és személyek maximális számát célzó fellépésekre, többek között az alábbi területeken:

   a betegek állatgyógyászati és emberi felhasználásra szánt gyógyszerekhez és az orvostechnikai eszközökhöz való folyamatos és biztonságos hozzáférése, beleértve a radioaktív izotópok biztonságos és folyamatos ellátását,
   pénzügyi szolgáltatások a gazdasági szereplők számára,
   az Egyesült Királysággal kereskedő kkv-k és kis piaci szereplők – például az élelmiszer-ipari termelők és a halászati termékek termelői – felkészültsége, akiknek az első alkalommal kell szembesülniük kiviteli eljárásokkal és bizonyos követelményekkel, például az egészségügy és növényegészségügy terén,
   az utasok és áruk szállítására vonatkozó új jogi keretből eredő korlátok és korlátozások, valamint ezek hatása az élelmiszerellátás, a feldolgozás és az értékesítési lánc rövid határidejű elemeire,
   a helyes címkézéshez, a nyomon követhetőséghez és a mezőgazdasági és halászati termékek valódi származásához kapcsolódó kapacitás az élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásoknak való megfelelés, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos pontos fogyasztói tájékoztatás biztosítása érdekében,
   az adatvédelem jogi kerete,
   a brexit következtében módosításokat igénylő uniós jogszabályok Bizottság általi teljes azonosítása;

o
o   o

65.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Egyesült Királyság kormányának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0102.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0361.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0490.

Utolsó frissítés: 2018. október 31.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat