(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0683),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0471/2016),

–  tekintettel a dán parlament, az ír képviselőház, az ír szenátus, a luxemburgi képviselőház, a máltai parlament, a holland felsőház, a holland alsóház és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0051/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 28 különálló társaságiadó-rendszer megléte és kölcsönhatásai miatt. Idővel az adótervezési struktúrák egyre kifinomultabbak lettek, mivel különböző joghatóságokra kiterjedően alakultak ki, és a vállalatok adókötelezettségének csökkentése érdekében hatékonyan kihasználják az adórendszerek jogi alakiságait vagy a két vagy több adórendszer közötti eltéréseket. Bár az említett helyzetek olyan hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyek jellegüket tekintve teljesen eltérőek, mindkét esetre igaz, hogy a belső piac megfelelő működését meggátló akadályokat hoznak létre. Az említett problémák orvoslására irányuló fellépésnek ezért a piaci hiányosságok mindkét típusát kezelnie kell. (1)  Az Európai Unión belül határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni kívánó vállalatok komoly akadályokkal és piaci torzulásokkal szembesülnek a 28 különálló társaságiadó-rendszer megléte és kölcsönhatásai miatt. A globalizáció és a digitalizáció korában különösen a pénzügyi és a szellemi tőke forrásalapú megadóztatása egyre nehezebben kereshető vissza, és könnyebben manipulálható. Idővel az adótervezési struktúrák egyre kifinomultabbak lettek, mivel különböző joghatóságokra kiterjedően alakultak ki, és a vállalatok adókötelezettségének csökkentése érdekében hatékonyan kihasználják az adórendszerek jogi alakiságait vagy a két vagy több adórendszer közötti eltéréseket. A gazdaság számos ágazata digitalizálódott és a digitális gazdaság rohamléptekkel fejlődik, ezért kérdéses, hogy megfelelők-e a hagyományos iparágakra tervezett uniós társasági adózási modellek, többek között az kritériumok tekintetében, amelyeket újra lehetne gondolni annak érdekében, hogy igazodjanak a 21. századi üzleti tevékenységekhez. Bár az említett helyzetek jellegüket tekintve teljesen eltérő hiányosságokra hívják fel a figyelmet, a belső piac megfelelő működését gátló akadályokat hoznak létre, valamint a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások közötti torzulások kialakulásához vezetnek. Az uniós társaságiadó-alapra vonatkozó új modellnek ezért foglalkoznia kell a piaci hiányosságok említett típusaival, egyúttal tartania kell magát az egyértelmű jogi helyzet és a jogbiztonság célkitűzéseinek hosszú távú biztosításához, valamint az adósemlegesség elvéhez.. A nemzeti adórendszerek közötti nagyobb konvergencia jelentős mértékben csökkenti majd az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások költségeit és adminisztratív terheit. Az adóztatási politika ugyan nemzeti hatáskörbe tartozik, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikke egyértelműen kimondja, hogy a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  A belső piac megfelelő működésének támogatása érdekében az Unió társaságiadó-környezetét annak az elvnek megfelelően kell alakítani, hogy a vállalatok abban az (egy vagy több) joghatóságban fizessék meg az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik. Ezért gondoskodni kell olyan mechanizmusokról, amelyek visszariasztják a vállalatokat attól, hogy az adókötelezettségük csökkentése érdekében kihasználják a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket. Ugyanennyire fontos, hogy a határokon átnyúló kereskedelem és vállalati beruházás megkönnyítésével ösztönözzék a növekedést és a gazdasági fejlődést a belső piacon. Ennek érdekében az Unióban egyszerre kell megszüntetni a kettős adóztatás és a kettős nem adóztatás veszélyét, amihez fel kell számolni a nemzeti társaságiadó-rendszerek kölcsönhatásában jelentkező különbségeket. A vállalatoknak ugyanakkor könnyen használható adózási és jogi keretre van szükségük a kereskedelmi tevékenységük fejlesztéséhez és az Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedéshez. Ezzel összefüggésben a megkülönböztetés még megmaradt eseteit is meg kell szüntetni. (2)  A belső piac megfelelő működésének támogatása érdekében az Unió társaságiadó-környezetét annak az elvnek megfelelően kell alakítani, hogy a vállalatok abban az (egy vagy több) joghatóságban fizessék meg az adóból méltányosan rájuk eső részt, ahol a nyereségük keletkezik, és ahol a társaságok állandó telephellyel rendelkeznek. Figyelembe véve az üzleti környezetben lejátszódó digitális átállást, biztosítani kell, hogy azokat a vállalatokat, amelyek bevételt termelnek valamely tagállamban úgy, hogy ott csak digitális állandó telephellyel rendelkeznek, de fizikai állandó telephellyel nem, ugyanúgy kell kezelni, mint azokat a vállalatokat, amelyek a tagállamban állandó fizikai telephellyel rendelkeznek. Ezért gondoskodni kell olyan mechanizmusokról, amelyek visszariasztják a vállalatokat attól, hogy az adókötelezettségük csökkentése érdekében kihasználják a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket. Ugyanennyire fontos, hogy a határokon átnyúló kereskedelem és vállalati beruházás megkönnyítésével ösztönözzék a növekedést és a gazdasági fejlődést a belső piacon. Ennek érdekében az Unióban egyszerre kell megszüntetni a kettős adóztatás és a kettős nem adóztatás veszélyét, amihez fel kell számolni a nemzeti társaságiadó-rendszerek kölcsönhatásában jelentkező különbségeket. A vállalatoknak ugyanakkor könnyen használható adózási és jogi keretre van szükségük a kereskedelmi tevékenységük fejlesztéséhez és az Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedéshez. Ezzel összefüggésben a megkülönböztetés még megmaradt eseteit is meg kell szüntetni. A konszolidáció a KÖTA-rendszer lényeges eleme, mivel azok a főbb adózási akadályok, amelyekkel az azonos csoportba tartozó, az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok szembesülnek, kizárólag így kezelhetők. A konszolidáció kiküszöböli a transzferárképzési követelményeket és a csoporton belüli kettős adóztatást. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Mint a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló 2011. március 16-i javaslat rámutatott, egy olyan társaságiadó-rendszer, amely a vállalatok társaságiadó-alapjának kiszámításához egységes piacnak tekinti az Uniót, elősegítené az Unióban illetőséggel rendelkező vállalatok határon átnyúló tevékenységét, továbbá azt, hogy a nemzetközi beruházások megvalósításának versenyképesebb helyszíne legyen. A 2011-es KÖTA-javaslat központi célkitűzése az volt, hogy megkönnyítse a vállalkozások kereskedelmi tevékenységének Unión belüli kiterjesztését. Az említett célkitűzés mellett azt is számításba kell venni, hogy az adókikerülési rendszerek elleni fellépés révén a KÖTA nagyon hatékony eszköz lehet a belső piac működésének javításában. Ennek fényében újra kell indítani a KÖTA-ra vonatkozó kezdeményezést, hogy egyenlő feltételekkel foglalkozzon egyrészt a vállalkozás ösztönzésének szempontjával, másrészt az adókikerülés elleni fellépésben betöltött szerepével. Ez a megközelítés szolgálná a legjobban a belső piac működésében megjelenő torzulások felszámolásának célját. (3)  Mint ahogy a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló 2011. március 16-i javaslat7 rámutatott, hogy egy olyan társaságiadó-rendszer, amely a vállalatok társaságiadó-alapjának kiszámításához egységes piacnak tekinti az Uniót, elősegítené az Unióban illetőséggel rendelkező vállalatok határon átnyúló tevékenységét, továbbá azt, hogy a nemzetközi beruházások megvalósításának versenyképesebb helyszíne legyen különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A 2011-es KÖTA-javaslat központi célkitűzése az volt, hogy megkönnyítse a vállalkozások kereskedelmi tevékenységének Unión belüli kiterjesztését. Az említett célkitűzés mellett azt is számításba kell venni, hogy az adókikerülési rendszerek elleni fellépés révén a KÖTA nagyon hatékony eszköz lehet a belső piac működésének javításában. Ennek fényében újra kell indítani a KÖTA-ra vonatkozó kezdeményezést, hogy egyenlő feltételekkel foglalkozzon egyrészt a vállalkozás ösztönzésének szempontjával, másrészt az adókikerülés elleni fellépésben betöltött szerepével. Valamennyi tagállamban való végrehajtását követően a KÖTA biztosítaná, hogy az adókat ott fizessék meg, ahol a nyereségek keletkeznek, és ahol a vállalatok állandó telephellyel rendelkeznek. Ez a megközelítés szolgálná a legjobban a belső piac működésében megjelenő torzulások felszámolásának célját. A belső piac javítása a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésének kulcsfontosságú tényezője. A KÖTA bevezetése a vállalkozások közötti káros adóverseny mérséklése révén javítaná a gazdasági növekedést, és több munkahely létrejöttéhez vezetne az Unióban. __________________ __________________ 7 Javaslat: a Tanács irányelve a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA), 2011.10.3., COM(2011)0121/2. 7 Javaslat: a Tanács irányelve a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA), 2011.10.3., COM(2011)0121/2. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  Mivel gyors intézkedésre van szükség, hogy biztosított legyen a belső piac megfelelő működése egyrészt azzal, hogy a kereskedelem és a beruházás számára kedvezőbb feltételeket teremt, másrészt viszont ellenállóbb legyen az adókikerülési módszerekkel szemben, a nagyra törő KÖTA-kezdeményezést két különálló javaslatra kell felosztani. Első szakaszban a közös társaságiadó-alapra vonatkozó szabályokról kell megállapodni, mielőtt a második szakaszban sor kerül a konszolidáció kérdésének megvitatására. (4)  Mivel a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében gyors cselekvésre van szükség – egyrészt vonzóbbá téve a belső piacot a kereskedelem és a beruházás számára, másrészt fokozva ellenállását az adókikerülési módszerekkel szemben –,rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a közös társaságiadó-alapról szóló irányelv és a közös összevont társaságiadó-alapról szóló irányelv hatálybalépésére párhuzamosan kerüljön sor. Mivel a rendszer ilyen megváltoztatása jelentős lépés a belső piac teljes körű megvalósulása felé, rugalmasságra van szükség ahhoz, hogy a végrehajtás már a kezdeti szakaszban megfelelően valósuljon meg. Ennélfogva minden tagállamban be kell vezetni a KÖTA-t, mivel a belső piac az összes tagállamot magában foglalja. Ha a Tanácsnak nem sikerül egyhangúlag határoznia a KÖTA létrehozására irányuló javaslatról, akkor a Bizottságnak új javaslatot kell előterjesztenie az Európai Unió működéséről szóló szerződés 116. cikke alapján, amelynek keretében az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárással összhangban jár el a szükséges jogalkotási aktusok elfogadása érdekében. Végső lehetőségként a tagállamoknak megerősített együttműködést kell kezdeményezniük, amelynek az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében bármely későbbi időpontban is nyitva kell állnia a nem résztvevő tagállamok számára. Sajnálatos, hogy sem a közös társaságiadó-alapra, sem pedig a KÖTA-ra vonatkozó javaslat tekintetében nem végeztek olyan megfelelően részletes vizsgálatot, amely országonkénti bontásban figyelembe veszi a tagállamok társasági adóból származó bevételére gyakorolt hatásokat. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Az agresszív adótervezési struktúrák sok esetben jellemzően határokon átnyúló közegben jelennek meg, amiből következik, hogy a részt vevő vállalatcsoportok rendelkeznek egy minimális erőforrással. Ebből kiindulva, az arányosság okán a KÖTA-ra vonatkozó szabályokat csak a jelentős méretű vállalatcsoportok számára kellene kötelezővé tenni. Ennek érdekében az összevont pénzügyi kimutatást benyújtó csoportok összes összevont bevételén alapuló, méretfüggő küszöböt kell meghatározni. Továbbá annak érdekében, hogy a kezdeményezés jobban szolgálja a belső piacon folyó kereskedelem és beruházás megkönnyítésének célját, a KÖTA-ra vonatkozó szabályokat opcionálisan a méretfüggő küszöböt nem teljesítő csoportok számára is választhatóvá kell tenni. (5)  Az agresszív adótervezési struktúrák sok esetben jellemzően határokon átnyúló közegben jelennek meg, amiből következik, hogy a részt vevő vállalatcsoportok rendelkeznek egy minimális erőforrással. Ebből kiindulva, az arányosság okán a közös adóalapra vonatkozó szabályokat kezdetben csak a jelentős méretű vállalatcsoporthoz tartozó vállalatok számára kellene kötelezővé tenni. Ennek érdekében az összevont pénzügyi kimutatást benyújtó vállalatcsoportok összes konszolidált bevételén alapuló, kezdetben 750 millió EUR összegű méretfüggő küszöböt kell meghatározni. Mivel ez az irányelv a társaságiadó-alap tekintetében valamennyi uniós vállalkozásra érvényes új standardot vezet be, a küszöbértéket legkésőbb hétéves időszak elteltével nullára kell csökkenteni. Annak érdekében, hogy a kezdeményezés jobban szolgálja a belső piacon folyó kereskedelem és beruházás megkönnyítésének célját, a közös adóalapról szóló szabályokat az első szakaszban opcionálisan az említett kritériumot nem teljesítő vállalatok számára is választhatóvá kell tenni. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)  Azonos feltételek megléte mellett a közös összevont társaságiadó-alapra történő átállás következtében a tagállamok adóbevétele csökkenhet vagy nőhet. Az adóbevétel-csökkenés ellentételezése érdekében ideiglenes kompenzációs mechanizmust kell létrehozni, amelyet azon tagállamok pénzügyi többletéből finanszíroznak, amelyek adóbevétele az új rendszernek köszönhetően megnőtt. Az ellentételezést évente ki kell igazítani, hogy figyelembe vegyék az ezen irányelv hatálybalépése előtt meghozott nemzeti vagy regionális döntéseket. A Bizottságot kötelezni kell arra, hogy hét év elteltével tegyen javaslatot a kompenzációs rendszer megszüntetésére vagy módosítására, valamint hogy határozza meg a kompenzáció felső határait. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új) (5b)  Az adóteher kis- és középvállalkozások (kkv-k) és multinacionális vállalatok között fennálló – a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i európai parlamenti állásfoglalásban említett – megoszlásának elkerülése érdekében a közös társaságiadó-alap célja, hogy ne hozza hátrányos versenyhelyzetbe a kkv-kat, és következésképpen egyenlő versenyfeltételeket teremtsen számukra. Az elsődleges adóhatóság biztosíthatja a kkv-k számára a szükséges eszközöket, amelyek segítik őket abban, hogy megfeleljenek a KÖTA-rendszerbe való opcionális belépéssel járó igazgatási és szervezési követelményeknek. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Az összevont adózási csoporttagság célú jogosultságot kétrészes, i. az irányítási befolyásra (a szavazati jogok több mint 50 %-ával) és ii. a tulajdonosi részesedésre (a tőke több mint 75 %-ával) vagy nyereségjogosultságra (a nyereségre jogosító jogok több mint 75 %-ával) épülő teszt alapján kell meghatározni. Ez a teszt biztosítaná a csoporttagok közötti nagyfokú gazdasági integrációt. A rendszer integritásának garantálása érdekében az irányítási befolyásra és a tulajdonosi részesedésre vagy a nyereségjogosultságra vonatkozó két küszöbértéknek az egész adóév során meg kell felelni, különben a vállalatnak azonnal ki kell lépnie a csoportból. Annak megakadályozása érdekében, hogy az adóeredményeket a csoportba rövid időn belül belépő és onnan kilépő vállalatokon keresztül manipulálják, a csoporttagságnak legalább kilenc egymást követő hónapig kell tartania. (6)  Definiálni kell határozni az Unióban található és adózási szempontból az Unión belüli illetőségű adózókhoz tartozó állandó telephely fogalmát. Multinacionális vállalatok túl gyakran kötnek egyezségeket annak érdekében, hogy nyereségüket adófizetés nélkül vagy nagyon alacsony adómérték mellett kedvező adórendszerekbe helyezzék át. Az állandó telephely elvének alkalmazása biztosítaná azon kritériumok pontos, kötelező erejű meghatározását, amelyeket egy adott országban a letelepedés bizonyítékaként a multinacionális vállalatoknak teljesíteniük kell. Ez rákényszeríti a multinacionális vállalatokat arra, hogy adóikat becsületesen befizessék. A cél az, hogy az összes érintett adózó garantáltan egyforma értelmezést alkalmazzon, és ki legyen zárva az eltérő meghatározásokból eredő különbségek lehetősége. Hasonlóképpen az is fontos, hogy közösen elfogadott definíció vonatkozzon azokra az állandó telephelyekre, amelyek harmadik országokban találhatók, illetve az Unióban találhatók, de adózási szempontból harmadik országbeli illetőségű adózóhoz tartoznak. Ha a transzferárazás alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerbe történő nyereségátcsoportosítást idéz elő, akkor olyan rendszer alkalmazása kívánatos, amely a nyereséget egy képlet alapján arányosan osztja fel. Az Unió ilyen rendszer elfogadása révén nemzetközi standardot hozhat létre a korszerű és hatékony társasági adózás tekintetében. A Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia arra az átmeneti szakaszra vonatkozóan, amelyben a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok során a képlet szerinti arányos felosztás még együtt él más felosztási módszerekkel, a folyamat végén azonban a képlet szerinti felosztásnak kell az elosztás rendes módszerévé válnia. A Bizottságnak javaslatot kellene tennie egy olyan uniós adózási modellszerződés bevezetésére, amely végül teljesen felválthatná az egyes tagállamok által kötött több ezer kétoldalú megállapodást. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) (6a)  A digitális javak rendszerint immateriálisak, és erős mobilitás jellemző rájuk. Tanulmányok kimutatták, hogy a digitális ágazat az agresszív adótervezési gyakorlatok aktív részese, mert számos üzleti modell esetében nincs szükség fizikai infrastruktúrára az ügyfelekkel az ügylet lebonyolítására és a nyereség létrejöttéhez. Ez a legnagyobb vállalatok számára nullához közeli jövedelemadó fizetését teszi lehetővé. A tagállamok kincstárai több milliárd EUR összegű jövedelemadó bevételtől esnek el, mert a nem képesek a digitális multinacionális vállalatok megadóztatására. E társadalmi igazságtalanság valós és sürgős orvoslása érdekében a társasági adóra vonatkozó jelenlegi jogszabályok hatályát ki kell terjeszteni oly módon, hogy azok tartalmazzák a jelentős digitális jelenlét alapján megállapítható új digitális állandó telephelyet.. A digitalizáció összefüggésrendszerében keletkező kihívások kezelése érdekében a hasonló üzleti modellek számára egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni, a digitális ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázásának akadályozása nélkül. E tekintetben különösen figyelembe kell venni a nemzetközi szintű átfogó szabályozási keret kialakítása érdekében az OECD-ben végzett munkát. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  Az összevont adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek három azonos súlyozású tényezőt (munkaerő, eszközök és rendeltetési hely szerinti árbevétel) kell tartalmaznia. Az azonos súlyozású tényezőknek kiegyensúlyozott megközelítést kell tükrözniük az adóköteles nyereség releváns tagállamok közötti elosztása tekintetében, és biztosítaniuk kell, hogy a nyereség ott adózzon, ahol ténylegesen keletkezik. A munkaerőt és az eszközöket tehát ahhoz a tagállamhoz kell rendelni, ahol a munkavégzésre sor kerül, illetve ahol az eszközök találhatók, ezáltal a származási tagállamok érdekei megfelelő súlyt kapnának, míg az árbevételt az áruk vagy a szolgáltatások rendeltetési helye szerinti tagállamhoz kell rendelni. Az Unióban a bérszint tekintetében meglévő különbségek kimutatása és ezáltal az összevont adóalap igazságosabb elosztásának lehetővé tétele érdekében a munkaerő-tényezőnek mind a bérköltséget, mind a munkavállalók számát tartalmaznia kell (fele-fele arányban). Az eszköztényezőnek viszont minden befektetett tárgyi eszközt tartalmaznia kell, az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket azonban nem, mert mobilis jellegűek, továbbá azért, mert fennáll a veszélye annak, hogy meg lehet kerülni ezen irányelv szabályait. Ahol rendkívüli körülmények miatt védzáradék is beépítésre kerül, annak biztosítania kell a bevétel elosztásával kapcsolatos alternatív módszer alkalmazását azon esetekben, ahol az adóalap felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát. (10)  Az összevont adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek négy azonos súlyozású tényezőt – nevezetesen a munkaerőt, az eszközöket, a rendeltetési hely szerinti árbevételt, és az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők személyes adatainak gyűjtését és felhasználását (ez utóbbi a továbbiakban: adattényező)– kell tartalmaznia. Az azonos súlyozású tényezőknek kiegyensúlyozott megközelítést kell tükrözniük az adóköteles nyereség releváns tagállamok közötti elosztása tekintetében, és biztosítaniuk kell, hogy a nyereség ott adózzon, ahol ténylegesen keletkezik. A munkaerőt és az eszközöket tehát ahhoz a tagállamhoz kell rendelni, ahol a munkavégzésre sor kerül, illetve ahol az eszközök találhatók, ezáltal a származási tagállamok érdekei megfelelő súlyt kapnának, míg az árbevételt az áruk vagy a szolgáltatások rendeltetési helye szerinti tagállamhoz kell rendelni. Az Unióban a bérszint tekintetében meglévő különbségek kimutatása és ezáltal az összevont adóalap igazságosabb elosztásának lehetővé tétele érdekében a munkaerő-tényezőnek mind a bérköltséget, mind a munkavállalók számát tartalmaznia kell (fele-fele arányban). Az eszköztényezőnek viszont csak tárgyi eszközöket kell tartalmaznia. Ahol rendkívüli körülmények miatt védzáradék is beépítésre kerül, annak biztosítania kell a bevétel elosztásával kapcsolatos alternatív módszer alkalmazását azon esetekben, ahol az adóalap felosztása nem tükrözi méltányosan az üzleti tevékenység nagyságát. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) (10a)  Az összevont adóalap arányos felosztására alkalmazott képletnek a tagállamok gazdaságai között fennálló potenciálisan jelentős különbségek maradéktalan és kellő figyelembevétele révén teljes mértékben tükröznie kell az egyes tagállamokban végbemenő gazdasági tevékenységet. Amennyiben a képlet kiegyensúlyozatlan felosztáshoz vezet, amely nem tükrözi a gazdasági tevékenységet, e helyzetet egy vitarendezési mechanizmus orvosolhatja. A fentiek alapján a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy vitarendezési mechanizmus esetleges létrehozását annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző tagállamok közötti viták megfelelő rendezését. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  Sajátosságaik miatt bizonyos ágazatok, mint például a pénzügyi és a biztosítási ágazat, az olaj- és gázszolgáltatás, valamint a szállítmányozás és a légi közlekedés esetében kiigazított felosztási képletre van szükség az összevont adóalap felosztásához. törölve Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Ez az irányelv a közös társaságiadó-alapról szóló (EU) 2016/xx irányelven alapul (amely közös társaságiadó-szabályokat állapít meg az adóalap kiszámítására vonatkozóan) és az adóeredmények vállalatcsoporton belüli konszolidációját helyezi a középpontba. Ezért szükséges lenne foglalkozni a két jogalkotási eszköz közötti kölcsönhatással, és gondoskodni arról, hogy az adóalap bizonyos összetevői átkerüljenek a csoportok új keretrendszerébe. Ezen összetevőknek különösen a kamatlevonás-korlátozási szabályt, az átállási záradékot, az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozást és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket kell magukban foglalniuk. (14)  Ez az irányelv a közös társaságiadó-alapról szóló (EU) 2016/xx irányelven alapul (amely közös társaságiadó-szabályokat állapít meg az adóalap kiszámítására vonatkozóan) és az adóeredmények vállalatcsoporton belüli konszolidációját helyezi a középpontba. Ezért szükséges foglalkozni a két jogalkotási eszköz közötti kölcsönhatással, és gondoskodni arról, hogy az adóalap bizonyos összetevői átkerüljenek a csoportok új keretrendszerébe. Ezen összetevőknek különösen a kamatlevonás-korlátozási szabályt, az átállási záradékot, az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozást és a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszereket kell magukban foglalniuk. A tagállamokat nem helyénvaló megakadályozni abban, hogy az alacsony adót kivető harmadik országokba való nyereségátcsoportosítás negatív hatásainak csökkentése érdekében további adókikerülés elleni intézkedéseket vezessenek be. Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  Ezen irányelv nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogalkotási aktusokat fogadjon el a következőket illetően: i. a tagállamok társasági formákra és a társasági adóra vonatkozó törvényeiben bekövetkezett változások figyelembevétele és az I. és II. melléklet ennek megfelelő módosítása; ii. további fogalommeghatározások megállapítása; és iii. a kamat leírhatóságának korlátozására vonatkozó szabály kiegészítése egységességet biztosító szabályokkal az adókikerülés azon kockázatainak hatékonyabb kezelése érdekében, amelyek a csoporton belül kialakulhatnak. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. (16)  Ezen irányelv nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogalkotási aktusokat fogadjon el a következőket illetően: i. a tagállamok társasági formákra és a társasági adóra vonatkozó törvényeiben bekövetkezett változások figyelembevétele és az I. és II. melléklet ennek megfelelő módosítása; ii. további fogalommeghatározások megállapítása; iii. a kamat leírhatóságának korlátozására vonatkozó szabály kiegészítése egységességet biztosító szabályokkal az adókikerülés azon kockázatainak hatékonyabb kezelése érdekében, amelyek a csoporton belül kialakulhatnak; és (iv) iránymutatások kibocsátása arra az átmeneti szakaszra vonatkozóan, amelyben a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok során a képlet szerinti felosztás még együtt él más elosztási módszerekkel. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy figyelembe vegye az Európai Parlament éves állásfoglalását. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  Annak érdekében, hogy ezen irányelv végrehajtásához egységes feltételek álljanak rendelkezésre, a Bizottságot végrehajtó hatáskörrel kell felruházni, hogy i. évente elfogadja azoknak a harmadik országbeli társasági formáknak a jegyzékét, amelyek hasonlóak az I. mellékletben felsorolt társasági formákhoz; ii. részletesen szabályozza a munkaerő-, az eszköz- és az árbevétel-tényező számításának módját, továbbá a személyi állomány és a bérköltség, az eszközök és az árbevételek megfelelő tényezőkhöz rendelését, továbbá az eszközök értékelését; iii. jogi aktusban szabályozza a vállalatcsoport létrehozását közlő értesítés egységes formáját; és iv. szabályozza az összevont adóbevallás elektronikus benyújtását, az összevont adóbevallás formáját, a különálló adózó adóbevallásának formáját és a szükséges kísérő okmányokat. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni12. (17)  Annak érdekében, hogy ezen irányelv végrehajtásához egységes feltételek álljanak rendelkezésre, a Bizottságot végrehajtó hatáskörrel kell felruházni, hogy i. évente elfogadja azoknak a harmadik országbeli társasági formáknak a jegyzékét, amelyek hasonlóak az I. mellékletben felsorolt társasági formákhoz; ii. részletesen szabályozza a munkaerő-, az eszköz- és az árbevétel-tényező, valamint az adattényező számításának módját, továbbá a személyi állomány és a bérköltség, az összegyűjtött személyes adatok és a felhasznált személyes adatok, az eszközök és az árbevételek megfelelő tényezőkhöz rendelését, továbbá az eszközök értékelését; iii. jogi aktusban szabályozza a vállalatcsoport létrehozását közlő értesítés egységes formáját; és iv. szabályozza az összevont adóbevallás elektronikus benyújtását, az összevont adóbevallás formáját, a különálló adózó adóbevallásának formáját és a szükséges kísérő okmányokat. A Bizottságnak a tagállami adóhatóságokkal együttműködésben meg kell terveznie az említett egységes adóbevallási formanyomtatványokat. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni12. __________________ __________________ 12 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). 12 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  Mivel az irányelv célkitűzéseit – nevezetesen a belső piac működésének a nemzetközi adókikerülési módszerek elleni fellépés révén történő javítását, valamint a vállalkozások Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedésének megkönnyítését – nem lehet a szükséges mértékben megvalósítani a tagállamok egyedi és önálló fellépéseivel, mivel a célkitűzések megvalósításához összehangolt intézkedésre van szükség, ezért amiatt, hogy az irányelv a belső piacot befolyásoló és a határokon átnyúló tevékenységtől visszariasztó eltérő nemzeti adószabályok közötti kölcsönhatásból eredő belső piaci hiányosságokat veszi célba, a célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lép túl azon a mértéken, amely e cél eléréséhez szükséges, különös tekintettel arra, hogy a kötelező hatálya a meghatározott méretet meghaladó csoportokra korlátozódik. (18)  Mivel az irányelv célkitűzéseit – nevezetesen a belső piac működésének a nemzetközi adókikerülési módszerek elleni fellépés révén történő javítását, valamint a vállalkozások, különösen a kkv-k Unión belüli, határokon átnyúló terjeszkedésének megkönnyítését – nem lehet a szükséges mértékben megvalósítani a tagállamok egyedi és önálló fellépéseivel, mivel a célkitűzések megvalósításához összehangolt intézkedésre van szükség, ezért amiatt, hogy az irányelv a belső piacot befolyásoló és a határokon átnyúló tevékenységtől visszariasztó eltérő nemzeti adószabályok közötti kölcsönhatásból eredő belső piaci hiányosságokat veszi célba, a célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lép túl azon a mértéken, amely e cél eléréséhez szükséges, különös tekintettel arra, hogy a kötelező hatálya a meghatározott méretet meghaladó csoportokra korlátozódik. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés (20)  A Bizottságnak a hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és a működéséről jelentést kell tennie a Tanácsnak. A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el, (20)  Mivel ez az irányelv lényeges változást tartalmaz a társasági adózásra vonatkozó szabályokat illetően, a Bizottságnak a hatálybalépése után öt évvel átfogóan értékelnie kell az irányelv alkalmazását, és a működéséről jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E végrehajtási jelentésnek legalább az alábbiakra kell kiterjednie: az ezen irányelvben előírt adóztatási rendszer hatása a tagállamok bevételeire; a rendszer előnyei és hátrányai a kkv-k szempontjából, a rendszer hatása az adóbehajtás tagállamok közötti igazságos megosztására, a rendszer hatása a belső piac egészére, különös tekintettel az ezen irányelvben megállapított új szabályok hatálya alá tartozó vállalatok közötti verseny esetleges torzulására, valamint az átmeneti időszakban a rendszer hatálya alá tartozó vállalkozások száma. A Bizottságnak ezen irányelv hatálybalépése után 10 évvel felül kell vizsgálnia az irányelv alkalmazását, és a működéséről jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el, Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új) (20a)  A teljes körű és következetes konszolidáció elérése és a tagállamok közötti számviteli következetlenségek miatt felmerülő új arbitrázslehetőségek megakadályozása érdekében az összevont adóalap kiszámítása tekintetében világos, következetes és objektív kritériumokat kell elfogadni. A Bizottságnak e célból javaslatot kell tennie az ezen irányelvben foglalt, az összevont adóalap fogalommeghatározásáról és kiszámításáról szóló érintett rendelkezések szükséges kiigazításaira. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 20 b preambulumbekezdés (új) (20b)  A Bizottságnak mérlegelni kell olyan további tanulmányokat, amelyek a KÖTA által az egyes tagállamok társaságiadó-bevételeire gyakorolt potenciális hatásokat, valamint az Uniót érintő, harmadik országok viszonylatában jelentkező potenciális versenyhátrányokat elemzik. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés (1)  Ez az irányelv az (EU) 2016/xx tanácsi irányelvben14 említettek szerint azon vállalatok adóalapjának konszolidációjára vonatkozó rendszert alakítja ki, amelyek egy csoport tagjai, és megállapítja az arra vonatkozó szabályokat, hogy a közös összevont társaságiadó-alapot hogyan kell felosztani a tagállamok között, és azt a nemzeti adóhatóságoknak hogyan kell kezelniük. (1)  Ez az irányelv bizonyos vállalatok adózásához alakít ki közös adóalapot az Unióban, és megállapítja az említett adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokat, ideértve az adókikerülés megakadályozására szolgáló szabályokat és a javasolt adórendszer nemzetközi dimenziójára vonatkozó intézkedéseket is. _______________ 14 [az irányelv teljes címe (HL L [ ], [ ], [ ] o.)]. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  Ezen irányelv szabályai valamely tagállam joga szerint létrehozott vállalatokra alkalmazandók, a más tagállamokban lévő állandó telephelyeiket is beleértve, ha a vállalat megfelel a következő feltételek mindegyikének: (1)  Ezen irányelv szabályai a valamely tagállam joga szerint létrehozott vállalatokra alkalmazandók, a más tagállamokban lévő állandó és digitális állandó telephelyeiket is beleértve, ha a vállalat megfelel a következő feltételek mindegyikének: Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek a teljes konszolidált bevétele az adott pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben meghaladja a 750 000 000 EUR-t; c)  pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek a teljes konszolidált bevétele az adott pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben meghaladja a 750 000 000 EUR-t. E küszöbértéket legkésőbb hétéves időszak elteltével nullára kell csökkenteni; Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés (3)  Egy vállalat, amely megfelel az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeknek, de nem teljesíti az adott bekezdés c) pontjának feltételeit, dönthet úgy, hogy – a más tagállamokban lévő állandó telephelyeire nézve is – öt adóévig az ebben az irányelvben megállapított szabályokat alkalmazza. Ez az időszak automatikusan meghosszabbodik további öt adóévvel, kivéve, ha az adózó a 47. cikk második albekezdése szerint értesítés mellett felhagy az alkalmazásával. Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket minden hosszabbítás esetén teljesíteni kell. (3)  Egy vállalat, amely eleget tesz az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeknek, de nem teljesíti az adott bekezdés c) pontjának feltételeit, dönthet úgy, hogy – a más tagállamokban lévő állandó telephelyeire nézve is – az ebben az irányelvben megállapított szabályokat alkalmazza. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 4 bekezdés (4)  Ezen irányelv szabályai nem alkalmazandók a különleges adószabályok alá tartozó szállítmányozó vállalatokra. A különleges adószabályok alá tartozó szállítmányozó vállalatokat számításba kell venni azoknak a vállalatoknak a meghatározásakor, amelyek az 5. és 6. cikk szerint egyazon csoport tagjai. törölve Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 23 pont (23)  „összevont adóalap”: a valamennyi csoporttagnak az (EU) 2016/xx irányelvvel összhangban számított adóalapja összegzésével kapott eredmény; (23)  „összevont adóalap”: a csoporttagok összevont nettó adóköteles árbevétele, amelyet az (EU) 2016/xx irányelvvel összhangban valamennyi csoporttagra alkalmazandó egységes számviteli szabályok alapján számítanak ki; Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 28 a pont (új) (28a)  „adattényező”: az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők személyes adatainak kereskedelmi célú gyűjtése és felhasználása egy vagy több tagállamban. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés (3)  Ha hajózással vagy belföldi vízi szállítással foglalkozó csoporttag tényleges üzletvezetésének helye egy hajó fedélzetén van, akkor úgy tekintendő, hogy a csoporttag abban a tagállamban rendelkezik adóügyi illetőséggel, amelyben a hajó hazai kikötője található, vagy ha nincs ilyen hazai kikötő, akkor a hajó üzemeltetőjének adóügyi illetősége szerinti tagállamban. törölve Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés (4)  Az Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező adózónak társaságiadó-kötelezettsége keletkezik bármely forrásból származó minden jövedelme után, függetlenül attól, hogy a jövedelem az adóügyi illetősége szerinti tagállamban vagy azon kívül keletkezik. (4)  Az Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező adózónak társaságiadó-kötelezettsége keletkezik bármely tevékenységből származó minden jövedelme után, függetlenül attól, hogy a jövedelem az adóügyi illetősége szerinti tagállamban vagy azon kívül keletkezik. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés (5)  Az Unióban adóügyi illetőséggel nem rendelkező adózónak társaságiadó-kötelezettsége keletkezik a valamely tagállamban található állandó telephelye révén végzett tevékenységből származó minden jövedelme után. (5)  Az Unióban adóügyi illetőséggel nem rendelkező adózónak társaságiadó-kötelezettsége keletkezik a valamely tagállamban található állandó telephelye – ideértve digitális állandó telephelyét – révén végzett tevékenységből származó minden jövedelme után. Az adózó digitális állandó telephelyének meghatározása a közös társaságiadó-alapról szóló ... tanácsi irányelv1a 5. cikkében foglalt feltételeknek és kritériumoknak megfelelően történik. _______________ 1a A Tanács irányelve ... a közös társaságiadó-alapról (HL L..., ...., ... o.). Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  a szavazati jogok több mint 50 %-át gyakorolhatja; valamint a)  a szavazati jogokat 50%-ot meghaladó mértékben gyakorolhatja; valamint Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  Az állandó telephelyek magukban foglalják a digitális állandó telephelyeket is a közös társaságiadó-alapról szóló ... tanácsi irányelv1a 5. cikkében foglalt feltételeknek és kritériumoknak megfelelően. _______________ 1a A Tanács irányelve ... a közös társaságiadó-alapról (HL L..., ...., ... o.). Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés (1)  Valamennyi csoporttag adóalapját az összevont adóalapban kell összegezni. (1)  Az összevont alapon kezelendő vállalatcsoport adóalapját úgy kell meghatározni, mintha egyetlen egységet alkotna. Ebből a célból a csoport aggregált adóalapját újraszámolják oly módon, hogy kivonják belőle az összes nyereséget vagy veszteséget, köztük azokat is, amelyek a csoporton belüli két vagy több egység közötti bármely jellegű tranzakcióból származnak. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés (2)  Ha az összevont adóalap negatív, a veszteség elhatárolható későbbi időszakokra és levonható a következő pozitív értékű összevont adóalapból. Ha az összevont adóalap pozitív, a VIII. fejezetnek megfelelően kell felosztani. (2)  Ha az összevont adóalap negatív, a veszteség legfeljebb öt éven belül elhatárolható későbbi időszakokra és levonható a következő pozitív értékű összevont adóalapból. Ha az összevont adóalap pozitív, a VIII. fejezetnek megfelelően kell felosztani. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés (2)  A csoportok következetes és megfelelően dokumentált módszert alkalmaznak a csoporton belüli ügyletek számbavételéhez. A csoportok kizárólag valós üzleti indokkal és csak az adóév kezdetén változtathatnak módszerükön. (2)  A csoportok következetes és megfelelően dokumentált módszert alkalmaznak a csoporton belüli ügyletek számbavételéhez. A csoportok kizárólag valós üzleti indokkal és csak az adóév kezdetén változtathatnak módszerükön. A 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően elvégzett konszolidáció eredményeképpen minden ilyen ügyletet kivonnak az adóalapból. Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés (3)  A csoporton belüli ügyletek elszámolására szolgáló módszernek alkalmasnak kell lennie a csoporton belüli valamennyi transzfernek és értékesítésnek a nem értékcsökkenthető eszközök esetében a legalacsonyabb költségen alapuló bekerülési értéken, az értékcsökkenthető eszközök esetében az adómegállapításhoz használt értéken történő megállapítására. törölve Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés (4)  A csoporton belüli ügyletek nem változtathatják meg a saját előállítású immateriális javak státuszát. törölve Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés Amikor vállalati átszervezés eredményeként egy vagy több csoport, vagy két vagy több csoporttag, egy másik csoport része lesz, a korábbi csoport vagy csoportok el nem számolt veszteségét rá kell osztani az egyes csoporttagokra a VIII. fejezettel összhangban és az azon adóév végi tényezők alapján, amikor a vállalati átszervezésre sor kerül. A korábbi csoport vagy csoportok el nem számolt veszteségét el kell határolni a későbbi évekre. Amikor vállalati átszervezés eredményeként egy vagy több csoport, vagy két vagy több csoporttag, egy másik csoport része lesz, a korábbi csoport vagy csoportok el nem számolt veszteségét rá kell osztani az egyes csoporttagokra a VIII. fejezettel összhangban és az azon adóév végi tényezők alapján, amikor a vállalati átszervezésre sor kerül. A korábbi csoport vagy csoportok el nem számolt veszteségét legfeljebb öt évre el kell határolni. Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 23 cikk – 2 bekezdés (2)  Két vagy több elsődleges adózónak a 2009/133/EK tanácsi irányelv15 2. cikk a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti egyesülésekor, a csoport minden be nem számított veszteségét rá kell osztani tagjaira a VIII. fejezetnek megfelelően, az azon adóév végi tényezők alapján, amikor az egyesülésre sor kerül. Az el nem számolt veszteséget el kell határolni a későbbi évekre. (2)  Két vagy több elsődleges adózónak a 2009/133/EK tanácsi irányelv15 2. cikk a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti egyesülésekor, a csoport minden be nem számított veszteségét rá kell osztani tagjaira a VIII. fejezetnek megfelelően, az azon adóév végi tényezők alapján, amikor az egyesülésre sor kerül. Az el nem számolt veszteséget legfeljebb öt évre el kell határolni. __________________ __________________ 15 A Tanács 2009/133/EK irányelve (2009. október 19.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (HL L 310., 2009.11.25., 34. o.). 15 A Tanács 2009/133/EK irányelve (2009. október 19.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (HL L 310., 2009.11.25., 34. o.). Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés Az összevont adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az „A” csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad az árbevételnek, a munkaerőnek és az eszközöknek, az alábbiak szerint alakul: Az összevont adóalapot minden adóévben az arányos felosztási képlet alapján kell felosztani a csoporttagok között. Az „A” csoporttag arányos részének meghatározásakor a képlet, amely azonos súlyozást ad az árbevételnek, a munkaerőnek, az eszközöknek és az adattényezőnek, az alábbiak szerint alakul: Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – képlet A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) Amennyiben az adófizető tevékenységeinek jellege miatt egy vagy több tényező nem alkalmazandó, az összes többi alkalmazandó tényezőt arányosan újra kell súlyozni a képletben annak érdekében, hogy minden egyes alkalmazandó tényezőnek továbbra is abszolút egyenlő súlya legyen. Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 5 bekezdés (5)  Egy csoporttag arányos részének meghatározásakor azonos súlyozást kell kapnia az árbevétel-, a munkaerő- és az eszköztényezőnek. (5)  Egy csoporttag arányos részének meghatározásakor azonos súlyozást kell kapnia az árbevétel-, a munkaerő-, az eszköz- és az adattényezőnek. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  Az adattényező egyik fele esetében a számláló az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők egy csoporttag által tagállamonként összegyűjtött személyes adatainak teljes mennyiségéből, a nevező pedig az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők a csoport által tagállamonként összegyűjtött személyes adatainak teljes mennyiségéből áll, és az adattényező másik fele esetében a számláló az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők egy csoporttag által tagállamonként felhasznált személyes adatainak teljes mennyiségéből, a nevező pedig az online platformok és a szolgáltatásokat igénybe vevők a csoport által tagállamonként felhasznált személyes adatainak teljes mennyiségéből áll. Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 5 b bekezdés (új) (5b)  Az adattényező szerint összegyűjtött személyes adatok mennyiségét az egyes tagállamokban az adóév végén kell megállapítani. Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 28 cikk – 5 c bekezdés (új) (5c)  A személyes adatok kereskedelmi célú gyűjtésnek és felhasználásának az adattényezővel összefüggő meghatározását az (EU) 2016/679 rendelet szabályozza. Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 29 cikk 29. cikk törölve Védzáradék A 28. cikkben megállapított szabálytól eltérve, amennyiben az elsődleges adózó vagy az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az összevont adóalap arányos felosztásának adott csoporttagra jutó eredménye nem tükrözi méltányosan az adott csoporttag üzleti tevékenységének terjedelmét, az elsődleges adózó vagy az illetékes hatóság alternatív módszer alkalmazását kezdeményezheti minden egyes csoporttag adórészének kiszámításához. Alternatív módszer csak akkor alkalmazható, ha az illetékes hatóságok között folytatott egyeztetéseket, illetve – adott esetben – a 77. és 78. cikk alapján folytatott konzultációkat követően ezen hatóságok mindegyike elfogadja az említett alternatív módszert. Az elsődleges adóhatóság szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot az alkalmazott alternatív módszerről. Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 38 cikk – 1 bekezdés (1)  Az áruértékesítésből származó árbevételt az azon tagállamban található csoporttag árbevétel-tényezőjében kell figyelembe venni, ahol az árut megvásárló személynek történő kiszállítás vagy kézbesítés befejeződik. Ha ez a hely nem beazonosítható, az áruértékesítést ahhoz a csoporttaghoz kell rendelni, amely az áruk legutolsó beazonosítható helyének tagállamában található. (1)  Az áruértékesítésből származó árbevételt az azon tagállamban található csoporttag árbevétel-tényezőjében kell figyelembe venni, ahol az árut megvásárló személynek történő kiszállítás vagy kézbesítés befejeződik. Ha ez a hely nem beazonosítható vagy a csoporttagnak nincs adóköteles kapcsolata, az áruértékesítést ahhoz a csoporttaghoz kell rendelni, amely az áruk legutolsó beazonosítható helyének tagállamában található. Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 43 cikk 43. cikk törölve Tengeri, belvízi és légi szállítás Annak a csoporttagnak az árbevételét, ráfordításait és egyéb levonható tételeit, amelynek fő tevékenysége nemzetközi forgalomban résztvevő hajók vagy repülőgépek üzemeltetése, vagy belvízi szállításban résztvevő hajók üzemeltetése, nem kell szerepeltetni az összevont adóalapban és nem kell a 28. cikkben megállapított szabályok szerint felosztani. Ehelyett az említett árbevételt, ráfordításokat és egyéb levonható tételeket ügyletenként az adott csoporttaghoz kell sorolni és velük kapcsolatban az (EU) 2016/xx irányelv 56. cikkének megfelelően árkorrekciót kell végezni. A csoporttag részesedését és részvételét figyelembe kell venni annak megállapítása céljából, hogy az 5. és 6. cikkben meghatározott csoportról van-e szó. Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 46 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdésben említett értesítésnek a 2. cikk (4) bekezdésében említett szállítmányozó vállalatok kivételével minden csoporttagra vonatkoznia kell. (2)  Az (1) bekezdésben említett értesítésnek minden csoporttagra vonatkoznia kell Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 48 cikk – 2 bekezdés A Bizottság jogi aktusban szabályozhatja a csoport létrehozását közlő értesítés egységes formáját. Ezt a végrehajtási aktust a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A Bizottság jogi aktusban szabályozza a csoport létrehozását közlő értesítés egységes formáját. Ezt a végrehajtási aktust a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 55 cikk – 1 bekezdés A Bizottság jogi aktust fogadhat el, amelyben szabályozza az összevont adóbevallás elektronikus benyújtását, az összevont adóbevallás formáját, a különálló adózó adóbevallásának formáját és a szükséges kísérő okmányokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság jogi aktust fogad el, amelyben szabályozza az összevont adóbevallás elektronikus benyújtását, az összevont adóbevallás formáját, a különálló adózó adóbevallásának formáját és a szükséges kísérő okmányokat. A Bizottság a tagállami adóhatóságokkal együttműködésben megtervezi az említett egységes adóbevallási formanyomtatványokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 77. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 65 cikk – 1 bekezdés (1)  Amikor annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy ahol állandó telephely formájában található, nem ért egyet az elsődleges adóhatóságnak a 49. cikk vagy az 56. cikk (2) vagy (4) bekezdése vagy az 56. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerint hozott határozatával, három hónapon belül fellebbezhet a határozat ellen az elsődleges adóhatóság tagállamának bírósága előtt. (1)  Amikor annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a csoporttag adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy ahol állandó telephely, többek között digitális állandó telephely formájában található, nem ért egyet az elsődleges adóhatóságnak a 49. cikk vagy az 56. cikk (2) vagy (4) bekezdése vagy az 56. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerint hozott határozatával, három hónapon belül fellebbezhet a határozat ellen az elsődleges adóhatóság tagállamának bírósága előtt. Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 65 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A Bizottság megvizsgálja, hogy egy vitarendezési mechanizmus létrehozása tovább növelné-e a tagállamok közötti viták rendezésének eredményességét és hatékonyságát. A Bizottság erről adott esetben jogalkotási javaslatot is tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 1 bekezdés (1)  Módosított adómegállapítás vagy az 54. cikk szerinti adómegállapítás ellen benyújtott fellebbezéssel az elsődleges adóhatóság tagállamának törvényei értelmében a fellebbezéseket első fokon tárgyalni jogosult közigazgatási szervnek kell foglalkoznia. A közigazgatási szervnek függetlennek kell lennie az elsődleges adóhatóság tagállamának adóhatóságaitól. Ha ebben a tagállamban nincs ilyen közigazgatási szerv, az elsődleges adózó közvetlenül bírósági fellebbviteli eljárásra jogosult. (1)  Módosított adómegállapítás vagy az 54. cikk szerinti adómegállapítás ellen benyújtott fellebbezéssel az elsődleges adóhatóság tagállamának törvényei értelmében a fellebbezéseket első fokon tárgyalni jogosult közigazgatási szervnek kell foglalkoznia. A közigazgatási szervnek függetlennek kell lennie az elsődleges adóhatóság tagállamának adóhatóságaitól. Az elsődleges adózó közvetlenül bírósági fellebbviteli eljárást indíthat, ha az adott tagállamban nincs ilyen közigazgatási szerv vagy ha az elsődleges adózó az eljárás indítását részesíti előnyben. Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 67 cikk – 5 bekezdés (5)  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szerv hat hónapon belül hoz határozatot a fellebbezésről. Ha az elsődleges adózó nem kap határozatot ebben az időszakban, az elsődleges adóhatóság határozatát megerősítettnek kell tekinteni. (5)  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szerv – amennyiben fellebbezést nyújtanak be hozzá – hat hónapon belül hoz határozatot a fellebbezésről. Ha az elsődleges adózó nem kap határozatot ebben az időszakban, az elsődleges adóhatóság határozatát megerősítettnek kell tekinteni. Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 69 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a nettó hitelfelvételi költségek és az EBITDA összegét a vállalatcsoport szintjén kell kiszámítani úgy, hogy az magában foglalja az összes csoporttag eredményeit. Az (EU) 2016/xx irányelv 13. cikkében említett 3 000 000 EUR összeget 5 000 000 EUR-ra kell emelni. (2)  Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a nettó hitelfelvételi költségek és az EBITDA összegét a vállalatcsoport szintjén kell kiszámítani úgy, hogy az magában foglalja az összes csoporttag eredményeit. Az (EU) 2016/xx irányelv 13. cikkében említett 1 000 000 EUR összeget 5 000 000 EUR-ra kell emelni. Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 71 cikk 71. cikk törölve Veszteség utáni adókedvezmény és utólagos megadóztatás (1)  Az (EU) 2016/xx irányelvnek a veszteség utáni adókedvezményről és utólagos megadóztatásról szóló 41. cikkének alkalmazása automatikusan megszűnik ezen irányelv hatálybalépésekor. (2)  Azon átruházott veszteségek, amelyek utólagos megadóztatására még nem került sor ezen irányelv hatálybalépésekor, azon adózónál maradnak, amelyre átruházták. Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 72 cikk – 1 bekezdés Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében a kötelező társaságiadó-kulcsra való hivatkozás, amelynek hatálya alá az adózónak tartoznia kellett volna, nem alkalmazandó, és helyébe a tagállamok körében alkalmazandó átlagos kötelező társaságiadó-kulcs lép. Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 53. cikkében foglalt átállási szabályok alkalmazandók. Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 59. cikke alapján az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozás alkalmazási köre a harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok és gazdálkodó szervezetek, illetve a harmadik országban található állandó telephelyek közötti kapcsolatokra korlátozódik. Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 59. cikke alapján az ellenőrzött külföldi vállalatokra vonatkozó szabályozás alkalmazási köre a harmadik országban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok és gazdálkodó szervezetek, illetve a harmadik országban található állandó telephelyek - ideértve a digitális állandó telephelyeket is - közötti kapcsolatokra korlátozódik. Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 74 cikk – 1 bekezdés Ezen irányelv alkalmazásában az (EU) 2016/xx irányelv 61. cikke alapján a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre vonatkozó szabályok alkalmazási köre a csoporttagok és csoporton kívüli, az (EU) 2016/xx irányelv 56. cikke szerinti kapcsolt vállalkozások közötti kapcsolatokra korlátozódik. Ezen irányelv alkalmazásában a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerekre és kapcsolódó megoldásokra vonatkozó szabályok az (EU) 2016/xx irányelv 61. cikke szerinti meghatározás szerint alkalmazandók. Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 76 cikk 76. cikk 76. cikk Az Európai Parlament tájékoztatása Az Európai Parlament tájékoztatása (1)  Az Európai Parlament parlamentközi konferenciát szervez a KÖTA-rendszer értékelése céljából, figyelembe véve az európai szemeszter eljárása keretében tartott adópolitikai megbeszélések eredményeit. Az Európai Parlament a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett állásfoglalásban ismerteti a fentiekre vonatkozó véleményét és következtetésit. Az Európai Parlament tájékoztatást kap arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a hatáskörök átruházását visszavonta. (2)   Az Európai Parlament tájékoztatást kap arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a hatáskörök átruházását visszavonta. Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 78 a cikk (új) 78a. cikk Kompenzációs mechanizmus A közvetlenül és kizárólag az ezen irányelv által bevezetett új rendszer okozta pénzügyi nyereségek és veszteségek miatt a tagállamokban az adóbevételek terén bekövetkező megrázkódtatások ellensúlyozása érdekében a Bizottság külön erre a célra létrehoz egy kompenzációs mechanizmust, amely ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától működőképes. Az ellentételezést évente kiigazítják, hogy figyelembe vegyék az ezen irányelv hatálybalépése előtt meghozott nemzeti vagy regionális döntéseket. A hétéves kezdeti időszakra tervezett kompenzációs mechanizmust azon tagállamok pénzügyi többletéből finanszírozzák, amelyek adóbevétele megnőtt. Az említett időszakot követően a Bizottság megvizsgálja, hogy szükséges-e a kompenzációs mechanizmus működésének folytatása, és ennek megfelelően dönt megszüntetéséről vagy legfeljebb két évvel történő meghosszabbításáról. Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 79 cikk 79. cikk 79. cikk Felülvizsgálat Végrehajtási jelentés és felülvizsgálat Az ezen irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést készít a Tanácsnak ezen irányelv működéséről. A jelentésnek külön ki kell térnie az ezen irányelv VIII. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti felosztása szempontjából. Az ezen irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével a Bizottság értékeli az irányelv alkalmazását, és jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv működéséről. A végrehajtási jelentésnek külön ki kell térnie az ezen irányelv VIII. fejezetében meghatározott mechanizmus hatásának vizsgálatára az adóalapok tagállamok közötti felosztása szempontjából. A Bizottság miután levonta a végrehajtási jelentés következtetéseit, illetve a soron következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben javaslatot tesz azokra a feltételekre és kritériumokra, amelyek lehetővé tennék a közös összevont társasági adóalapból származó adóbevétel-nyereségek egy részének az Unió általános költségvetése részére történő elkülönítését abból a célból, hogy arányosan csökkentsék a tagállamok hozzájárulását az említett költségvetéshez. Az ezen irányelv hatálybalépését követő 10 év elteltével a Bizottság felülvizsgálja az irányelv alkalmazását, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv működéséről. Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A tagállamok legkésőbb 2020. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára. A tagállamok legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára. Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 80 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés Ezeket a rendelkezéseket 2021. január 1-jétől alkalmazzák. Ezeket a rendelkezéseket 2020. január 1-jétől alkalmazzák.