Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2017. május 18-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ más emberi jogi szerződéseire és eszközeire, köztük a Gyermek Jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő), Federica Mogherini Szíriáról szóló nyilatkozataira, különösen a szíriai tűzszünetről szóló 2017. július 9-i, a szíriai ellenzék Rijádban tartott konferenciájáról szóló, 2017. november 25-i és a Kelet-Gútában zajló vérengzésekről szóló 2018. február 23-i nyilatkozatára, és a Külügyek Tanácsának 2018. február 26-i ülésére való megérkezését követően tett megjegyzéseire,

–  tekintettel a Federica Mogherini alelnök/főképviselő és Sztilianidesz biztos által 2017. október 3-án a közelmúltbeli szíriai támadásokról, 2018. február 20-án a szíriai Kelet-Gútában és Idlibben uralkodó humanitárius helyzetről és 2018. március 6-án a Kelet-Gútában és Szíria más területein tapasztalható helyzetről tett közös nyilatkozatokra,

–  tekintettel a Federica Mogherini alelnök/főképviselő által a 2018. február 6-i plenáris ülésen a törökországi emberi jogi helyzetről és a szíriai Afrínban tapasztalható helyzetről tett nyilatkozatra;

–  tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. május 9-i 2011/273/KKBP tanácsi határozatra(2) és két új miniszternek a szankciójegyzékbe történő felvételéről szóló 2018. február 26-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság és az alelnök/főképviselő által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, 2017. március 14-i közös közleményre (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriáról szóló, 2017. április 3-i következtetéseire, amelyek együttesen alkotják a Szíriára vonatkozó új uniós stratégiát,

–  tekintettel a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű konferenciáról a társelnökök által tett, 2017. április 5-i nyilatkozatra, és a szíriai helyzettel foglalkozó korábbi, Londonban, Kuvaitban, Berlinben és Helsinkiben megrendezett konferenciákra,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein által az Emberi Jogi Tanács (EJT) genfi ülésén a szíriai helyzetről tett nyilatkozataira, különösen a 2018. február 26-i és a 2018. március 2-i nyilatkozatára, valamint a hivatalának tevékenységeiről és a közelmúltbeli emberi jogi fejleményekről szóló, 2018. március 7-i szóbeli tájékoztatójára,

–  tekintettel az ENSZ-főtitkár szóvivőjének tulajdonítható, a Szíriai Arab Köztársaságban található Kelet-Gútáról szóló, 2018. február 20-i és 24-i nyilatkozatra,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és valamennyi olyan ENSZ-egyezményre, amelynek Szíria részes fele,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) Szíriáról szóló határozataira, különösen a 2015. december 18-i 2254 (2015) számú határozatra, a határokon átnyúló segélyszállítmányok Szíriában történő engedélyezéséről szóló, 2017. december 19-i 2393 (2017) számú határozatra és a humanitárius segítségnyújtás megvalósítása érdekében a szíriai ellenségeskedés 30 napos beszüntetéséről szóló, 2018. február 24-i 2401 (2018) számú határozatra,

–  tekintettel az EJT által létrehozott, a Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság jelentéseire, valamint az EJT-nek a Szíriai Arab Köztársaságról szóló határozataira, különösen a Kelet-Gúta egyre romló emberi jogi helyzetéről szóló, 2018. március 5-i határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i A-71/248 sz. határozatára,

–  tekintettel a Római Statútumra és a Nemzetközi Bíróság, valamint az ad hoc bíróságok, többek közt a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék és a Libanoni Különleges Bíróság alapító okirataira,

–  tekintettel a Szíriai Arab Köztársaságban a dezeszkalációs zónák létrehozásáról szóló, Irán, Oroszország és Törökország által 2017. május 6-án aláírt megállapodásra,

–  tekintettel az ENSZ Népesedési Alapja által 2017-ben közzétett, „Voices from Syria 2018 – Assessment Findings of the Humanitarian Needs Overview” (Szíria hangjai (2018) – A humanitárius szükségleteket áttekintő értékelő eredmények”) című jelentésre,

–  tekintettel a Közel-Kelettel foglalkozó Carnegie Központ 2018. március 5-i jelentésére, miszerint a szíriai nemzetbiztonsági iroda vezetője, Ali Mamlouk, aki szintén szerepel az EU szankciójegyzékén, állítólag találkozott az olasz belügyminiszterrel és az olasz Tájékoztatási és Külbiztonsági Ügynökség igazgatójával Rómában, nyilvánvaló megsértve a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. május 9-i 2011/273/KKBP tanácsi határozatot,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Szíriában a hétéves polgári konfliktus folytatódik, annak ellenére, hogy számos nemzetközi erőfeszítés történt a tűzszünet elérésére és egy tárgyalásos megoldás alapjának lefektetésére; mivel következésképpen az ország humanitárius helyzete továbbra is katasztrofális; mivel 13 millió embernek, köztük 6 millió gyermeknek van szüksége a humanitárius támogatás valamilyen formájára; mivel 6,1 millió ember belső menekült, 3 millió polgári személy él ostromlott területeken és több mint 5 millió a szomszédos régiókban tartózkodó, nyilvántartott szíriai menekültek száma; mivel a konfliktus során legalább 400 000 szíriai lakos vesztette életét;

B.  mivel az olyan területek és városok, mint Idlib, Kelet-Gúta, Jármúk, Fúa és Kafrija régóta szenvednek a polgári lakosság számára komoly következményekkel járó blokádoktól, ahová a szíriai rezsim által a saját népe ellen Oroszország és Irán támogatásával indított katonai offenzíva és bombázások miatt nincs lehetőség a humanitárius támogatás fenntartható módon történő eljuttatására; mivel a szíriai rezsim és szövetségesei öt éve ostromolják Kelet-Gútát, a civil lakosságot – köztük gyermekeket, iskolákat, egészségügyi létesítményeket bombázásoknak, tüzérségi támadásoknak és vegyi fegyverek használatának téve ki, több száz halálesetet okozva a térségben; mivel a Kelet-Gútában található terrorista csoportokat Damaszkusz polgári körzeteinek bombázásával vádolják;

C.  mivel a kelet-gútai helyzet olyannyira kritikus, hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres „földi pokolként” írta azt le; mivel a Kelet-Gútában élő emberek nem jutnak semmilyen támogatáshoz 2018. február 14. óta, amikor az egyetlen konvoj szállítmánya mindössze 7 200 személyhez jutott el a térségben élő 400 000 közül; mivel az ENSZ egyik segélykonvojának végül sikerült 2018. március 5-én belépnie Dúma területére, 27 500 szükséget szenvedő emberhez juttatva el élelmiszert és egészségügyi felszerelést; mivel a szíriai rezsim létfontosságú egészségügyi cikkeket távolított el a konvojból;

D.  mivel 2018. február 24-én az ENSZ BT elfogadta a 2401. számú határozatot, amelyben a Biztonsági Tanács a konfliktusban érintett valamennyi felet felszólítja az ellenségeskedés legalább 30 egymást követő napon át tartó, azonnali felfüggesztésére annak érdekében, hogy lehetséges legyen a humanitárius támogatás biztonságos, akadálytalan és folyamatos eljuttatása, valamint a súlyosan beteg és sebesült emberek egészségügyi evakuálása az alkalmazandó nemzetközi joggal összhangban; mivel a szíriai rezsim, valamint az orosz és iráni erők annak ellenére nem hajtották végre az ENSZ BT 2401. sz. határozatát, hogy a nemzetközi közösség többször kérte azt; mivel a katonaság a régió „felszabadítását” ürügyként használja a polgári lakosság további támadásához; mivel Oroszország az elmúlt években az ENSZ BT 11 határozatát vétózta meg, többek között azt is, melynek célja az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet közös vizsgálati mechanizmusának meghosszabbítása volt 2017 novemberében, és aktív szerepet játszott a határozatok tartalmának korlátozásában;

E.  mivel ezek a támadások és az a háborús taktika, hogy a lakott területek ostroma révén éheztetik a polgári lakosságot és lakóhelyük elhagyására kényszerítik őket, többek között demográfiai változás céljából, a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősül; mivel az evakuálási erőfeszítések, valamint a humanitárius segítségnyújtás és az egészségügyi ellátás akadályozása a nemzetközi humanitárius jog és az ENSZ BT számos határozatának súlyos megsértését jelenti;

F.  mivel Törökországnak a kurdok ellenőrzése alatt álló Afrínban végzett, „Olajág” elnevezésű katonai művelete új dimenziót hozott a szíriai konfliktusba, további humanitárius aggályokat és aggodalmakat vetve fel a szíriai kényes belső egyensúlyokra gyakorolt negatív hatásokkal és/vagy a tárgyalásos megoldásra tett erőfeszítésekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy már eddig is nagyon sok polgári halálos áldozatot jelentettek, és több száz polgári személy élete forog veszélyben; mivel az EU nevében az alelnök/főképviselő egyértelműen hangot adott ezeknek az aggodalmaknak, felszólítva a török kormányt arra, hogy állítsa le az offenzívát, és hangsúlyozva, hogy az ENSZ-jegyzékbe foglalt terrorista szervezetek legyőzésére kell összpontosítani;

G.  mivel a szíriai konfliktus során az Asszád-rezsim és szövetségesei, illetve terrorista csoportok által elkövetett jogsértések között említhetőek a polgári lakosságot célzó, válogatás nélküli támadások, többek között vegyi fegyverek bevetése révén, törvénytelen gyilkosságok, kínzások és rossz bánásmód, az erőszakos eltüntetések, a tömeges és önkényes letartóztatások, a kollektív büntetések, az egészségügyi dolgozók elleni támadások, valamint az élelmiszer, a víz és az orvosi segítség megvonása; mivel ezek a bűncselekmények ez idáig büntetlenül maradtak;

H.  mivel az ISIS/Dáis és egyéb dzsihádista mozgalmak atrocitásokat követtek el és súlyosan megsértették a nemzetközi jogot, többek között brutális kivégzések és szexuális erőszak, elrablások, kínzás, erőszakos térítés, valamint nők és lányok rabszolgaságba kényszerítése révén; mivel gyermekeket toboroznak és használnak terrorista tevékenységekhez; mivel komoly aggodalomra ad okot a polgári lakosság emberi pajzsként való használata a szélsőségesek uralta területeken; mivel ezek a cselekedetek háborús bűnöknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és népirtásnak minősülnek;

I.  mivel a jelenlegi helyzetben gyengül a demokratikus ellenzék, és a polgári lakosság egyrészt a dzsihádista terroristák és az iszlám fundamentalisták, másrészt az Asszád-rezsim támogatói közé szorul;

J.  mivel a Tanács 2018. február 26-án – az Szíriában kialakult helyzet súlyossága miatt – felvette a szír kormány ipari miniszterét és tájékoztatási miniszterét a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe;

K.  mivel a nemzetközi közösség és az egyes államok kötelessége felelősségre vonni a szíriai konfliktus során elkövetett nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogi jogsértésekért felelős személyeket, többek között az egyetemes joghatóság elvének, valamint a nemzeti jogszabályok alkalmazása révén; mivel erre vagy a meglévő nemzeti és nemzetközi jogorvoslati rendszerek – többek között a nemzeti bíróságok és nemzetközi törvényszékek – keretében, vagy a jövőben létrehozandó ad hoc nemzetközi büntetőbíróságok révén kerülhet sor; mivel a személyes büntetőjogi felelősségen felül bizonyos körülmények között az államokkal szemben is eljárás indítható a Nemzetközi Bíróság joghatósága alá tartozó nemzetközi szerződések és egyezmények – köztük a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984. évi egyezmény és a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló 1948. évi egyezmény – szerinti kötelezettségek megsértéséért;

L.  mivel az EU továbbra is elkötelezett az ENSZ szíriai különmegbízottjának védnöksége alatt folytatott, genfi folyamatként ismert tárgyalások sikere mellett; mivel az EU továbbra is támogatja ezt a folyamatot, többek között a Szíria és a térség jövőjének támogatásárról szóló második brüsszeli konferencia szervezése révén, amelyre a tervek szerint 2018. április 24–25-én kerül sor;

M.  mivel a genfi tárgyalások eddig nem hoztak előrelépést a szíriai válság békés megoldásában, a 2018. január 25-én és 26-án Bécsben tartott 9. fordulót követően sem; mivel 2017. május 4-én Oroszország, Irán és Törökország Kazahsztánban megállapodtak négy dezeszkalációs zóna létrehozásáról, amelyeket a három ország nem tartott tiszteletben és nem védett meg; mivel a 2018. január 30-án Szocsiban lezajlott Szíriai Nemzeti Párbeszéd Kongresszusa bejelentette egy alkotmánybizottság létrehozását, amelyet nem minden fél fogadott el;

N.  mivel a szíriai helyzet és az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet hiánya továbbra is akadályozza a Szíriára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtását, és különösen az Unió által az ország újjáépítéséhez nyújtani képes jelentős támogatást;

O.  mivel a háború kitörése óta az EU és tagállamai több mint 10,4 milliárd eurót mobilizáltak a szíriai válság eredményeként felmerülő humanitárius szükségletek kezelésére, mind Szírián belül, mind a szomszédos térségében, amivel az EU a legnagyobb donorrá vált; mivel az EU ezenkívül jelentős támogatást is nyújtott a menekülteket fogadó szomszédos országoknak és méltatta azokat;

1.  ismételten és a leghatározottabban elítél a konfliktus során, és különösen az Asszád-rezsim erői által többek közt szövetségeseik, Oroszország és Irán segítségével, illetve az ENSZ terrorista szervezeteket felsoroló jegyzékében szereplő szervezetek által elkövetett minden atrocitást és a széles körben elkövetett emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi jogsértéseket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy több mint 400 000 ember vesztette életét és több ezren sérültek meg a hét éve tartó konfliktus alatt végrehajtott bombázások, tüzérségi csapások és más katonai eszközök bevetése során Szíriában, és hogy milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és a sűrűn lakott területek hosszan tartó ostromainak következében a polgári lakosság nem jut élelmiszerhez, vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez és egészségügyi ellátáshoz; komoly aggodalmát fejezi ki az ország számos részén, például Kelet-Gútában, Afrínban és Idlibben tapasztalható erőszak eszkalálódása miatt;

2.  mélységes sajnálatát fejezi ki a háború lezárása érdekében regionális és nemzetközi szinten tett ismételt kísérletek kudarca miatt, és nyomatékosan szorgalmazza egy megújított és intenzív globális együttműködés kialakítását a konfliktus békés és fenntartható megoldása érdekében; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösség nem nyújtott elegendő támogatást a demokratikus ellenzéknek; újólag megerősíti az ENSZ által vezetett genfi folyamat elsőbbségét, és támogatja az ENSZ szíriai különmegbízottja, Staffan de Mistura arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ENSZ BT 2254. sz. határozatával összhangban valódi és inkluzív politikai átmenetet érjen el, amelyet valamennyi szíriai fél tárgyal, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi és regionális szereplők is támogatnak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy politikai megoldást találjanak a konfliktusra; továbbra is elkötelezett Szíria egységessége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett;

3.  a leghatározottabban elítéli az ENSZ BT 2401. sz. határozatának egyhangú elfogadása ellenére Kelet-Gútában folytatódó erőszakot, és sürgősen felhívja valamennyi felet, és különösen az Asszád-rezsimet, Oroszországot és Iránt, hogy teljes körűen és sürgősen hajtsák végre és tartsák tiszteletben ezt a határozatot, biztosítva a humanitárius segítség haladéktalan, biztonságos, akadálytalan és folyamatos eljuttatását, a súlyosan beteg és sebesült emberek evakuálását és a szíriai nép szenvedéseinek enyhítését; teljes mértékben támogatja a konfliktusban részt vevő valamennyi fél számára az ellenségeskedés legalább 30 egymást követő napon keresztül történő megszüntetésére irányuló felhívást; ismételten felhívja valamennyi felet, különösen a szíriai hatóságokat, hogy tartsák magukat a szíriai lakosság védelmére vonatkozó kötelezettségükhöz, és azonnal állítsák le a polgári lakosság ellen Szíriában elkövetett valamennyi támadást; felhívja a dezeszkalációs területeken való tűzszünet garantálóit, hogy teljesítsék kötelezettségeiket az erőszak és a bűncselekmények megszüntetése, valamint az e zónákba való akadálytalan belépés engedélyezése és biztosítása érdekében; tudomásul veszi, hogy az asztanai folyamatban részt vevő három ország úgy döntött, 2018 áprilisában új csúcstalálkozót tartanak Szíria és a régióban tehető potenciális lépések megvitatása céljából; hangsúlyozza, hogy ezek a lépések semmilyen módon nem lehetnek ellentétesek és nem sérthetik az ENSZ által támogatott tárgyalásokat/a genfi folyamatot;

4.  emlékezteti Szíria, Oroszország és Irán rezsimjeit, hogy a nemzetközi jog szerint felelősek a Szíriában általuk továbbra is elkövetett gyalázatos bűncselekményekért, és hogy az ilyen bűncselekményeket elkövetők, legyenek államok vagy egyének, felelősségre lesznek vonva;

5.  határozottan sajnálja az ENSZ BT-n belüli ismétlődő orosz vétókat, és azt, hogy nem sikerült megállapodásra jutni az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet közös vizsgálati mechanizmus mandátumának meghosszabbításáról annak 2017. november 17-i lejárta előtt; úgy véli, hogy az ENSZ BT-nek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért különös felelősséggel tartozó állandó tagjának ez a viselkedése szégyenteljes; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi vizsgálatok akadályozása a világ szemében mindenekelőtt a bűnösség jele;

6.  mélységes aggodalmát fejezi ki a Törökország által Szíria kurd ellenőrzés alatt álló területein tett beavatkozás miatt; továbbra is komolyan aggasztja az eszkalálódó afríni helyzet, többek között a török erők és az Asszád-erők vagy az orosz erők közötti esetleges konfrontáció, valamint az Egyesült Államokkal szembeni növekvő feszültség; felszólítja a török kormányt, hogy vonja vissza csapatait, és játsszon konstruktív szerepet a szíriai konfliktusban, ami Törökország nemzeti érdeke is; megismétli az alelnök/főképviselő álláspontját, miszerint nem áll Törökország biztonságának érdekében, hogy Szíriában új frontok nyíljanak, és figyelmeztet az ország humanitárius válságának további romlására; kéri a humanitárius jog teljes mértékű tiszteletben tartását, beleértve a polgári lakosság védelmét, és a Szíria egészére – így Afrínra is kiterjedő – tűzszünetre hív fel;

7.  megismétli, hogy továbbra is támogatja a Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy a koalíció és a szíriai partnererők jelentős előrelépést tettek a Dáis Szíriában való legyőzésének irányába; emlékeztet arra, hogy a Dáis és más, az ENSZ BT által elismert terrorista csoportok elleni küzdelem érdekében hozott valamennyi intézkedésnek szigorúan meg kell felelnie a nemzetközi jognak; felhívja a tagállamokat és szövetségeiket, hogy biztosítsák az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jognak való teljes megfelelést;

8.  ismételten sürgeti a biztonságos, időben történő és akadálytalan humanitárius hozzáférést Szíria egész területén, és üdvözli az ENSZ BT 2393. sz. határozatát, amely további 12 hónappal (2019. január 10-ig) hosszabbította meg a határokon átnyúló és konfliktusközi humanitárius segítségnyújtás engedélyezését Szíriában; ösztönzi az ENSZ-t és végrehajtó partnereit, hogy továbbra is tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy fokozzák a humanitárius szállítmányok eljuttatását a nehezen megközelíthető és ostromolt területekre, többek között az ENSZ BT 2165 (2014) sz. határozata szerinti határátkelések lehető leghatékonyabb felhasználása révén; támogatja az egész Szíria területére kiterjedő, humanitárius aknamentesítési fellépés felgyorsítására irányuló felhívást és emlékezteti a konfliktusban részt vevő valamennyi felet, hogy a kórházakat és az orvosi személyzetet kifejezetten védi a nemzetközi humanitárius jog; sajnálatosnak tartja a nemzetközi segélyszervezeteken belül elkövetett szexuális visszaélések és kötelezettségszegés különböző eseteit, beleértve a szíriai menekültek szexuális kizsákmányolását az ENSZ nevében támogatást nyújtó személyek és jól ismert nemzetközi szervezetek által; határozottan kijelenti, hogy az ilyen cselekményekre nem szabad eltűrni; alapos vizsgálatot sürget, és hangsúlyozza, hogy valamennyi felelős személyt meg kell büntetni;

9.  hangsúlyozza, hogy a Szíriában elkövetett szörnyű bűncselekményeket – köztük a vallási, etnikai és egyéb csoportok és kisebbségek ellen elkövetetteket – nem lehet tolerálni vagy büntetlenül megúszni; Ismételten kéri, hogy indítsanak független, pártatlan, alapos és hiteles vizsgálatot és büntetőeljárást a felelősök ellen, és támogatja a Szíriai Arab Köztársaságban 2012 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó bűncselekmények terén a nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus által végzett munkát; megelégedéssel nyugtázza, hogy az EU 1,5 millió EUR összegű pénzügyi támogatást nyújt a mechanizmusnak a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköze révén; hangsúlyozza azonban, hogy a program 18 hónapos időtartamán túl is szükséges lesz a támogatás; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok teljesítsék a vállalásaikat, és elvárja, hogy a nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus finanszírozásának kérdését felvessék a Szíria és a térség jövőjének támogatásáról szóló, Brüsszelben megrendezésre kerülő második konferencián; kéri továbbá, hogy támogassák a civil társadalmi szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket, amelyek segítenek összegyűjteni az emberi jogi visszaélések és a humanitárius jog megsértésének bizonyítékait, és segítenek megőrizni ezeket;

10.  továbbra is meggyőződése, hogy a konfliktus során elkövetett bűncselekmények elszámoltatása nélkül nem jöhet létre Szíriában hatékony konfliktusrendezés vagy tartós béke, és kéri az atrocitásokkal járó bűncselekményekre vonatkozó uniós elszámoltathatósági stratégia elfogadását; megismétli, hogy támogatja a büntetlenség elleni küzdelemben az egyetemes joghatóság elvének alkalmazását, és üdvözli az EU több tagállamának erre irányuló lépéseit; üdvözli a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a nemzetközi jog súlyos megsértését a nemzeti jogszabályok szerinti bűncselekménynek nyilvánítsák; megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett arra vonatkozó felhívását, hogy – a kérdés sikeres Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalásáig – a hasonlóan gondolkodó országokkal szoros együttműködésben mérlegeljék egy, a szíriai háborús bűncselekményeket kivizsgáló törvényszék létrehozásának lehetőségét; tudomásul veszi a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyekkel foglalkozó kapcsolattartó pontok európai hálózatának fontos munkáját, és felhívja az alelnök/főképviselőt és a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságot, hogy támogassák és vonják be a hálózatot a Szíriára irányuló, számonkérhetőséggel kapcsolatos jövőbeli erőfeszítésekbe;

11.  kéri, hogy mindenki tartsa tiszteletben valamennyi szíriai etnikai és vallási csoport és kisebbség, köztük a keresztények és a lakóhelyét elhagyni kényszerült bármely személy jogát arra, hogy továbbra is méltóságban, egyenlőségben és biztonságban élhessen saját történelmi és hagyományos szülőföldjén vagy visszatérjen oda, és teljes körűen és szabadon gyakorolhassa vallását és hitét, anélkül, hogy bármilyen kényszert, erőszakot vagy megkülönböztetést kellene elviselnie; a kölcsönös megértés és a fundamentalizmus elleni fellépés előmozdítása érdekében támogatja a vallások közötti párbeszédet;

12.  továbbra is aggódik a Szaharov-díjjal kitüntetett Razan Zajtúna emberi jogi aktivista eltűnése miatt, akit a beszámolók szerint 2013 decemberében Dumában rabolt el a Jaysh al-Islam fegyveres csoport; kéri egy uniós munkacsoport létrehozását, hogy koordinálja és fokozza a hollétének felkutatására és szabadon engedésének biztosítására irányuló erőfeszítéseket;

13.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen meg minden erőfeszítést az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalások újjáélesztése érdekében, és követeljen aktívabb szerepet ezekben a tárgyalásokban, felhasználva az EU pénzügyi képességeit és hajlandóságát arra, hogy jelentős erőforrásokat bocsásson rendelkezésre Szíria újjáépítésére; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy a szíriai nép jövőjére irányuló törekvéseibe jobban vonja be és támogassa tevékenyen a szíriai civil társadalmat, valamint azokat, akik demokratikus, pluralista és inkluzív Szíriát akarnak, kezdve a 2018. április 24–25-én tartandó második brüsszeli konferenciával; bátorítja az alelnököt/főképviselőt, hogy működjön együtt a szíriai néppel a Szíria különböző régióira vonatkozó helyi újjáépítési stratégiák kialakítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak minden lehetőséget meg kell fontolnia a nemzetközi partnereivel való együttműködésre, ideértve segélycsomagok ledobását és ENSZ BT-határozat szerinti repüléstilalmi övezetek létrehozását is;

14.  üdvözli, hogy az EU otthont ad a második brüsszeli konferenciának azzal a céllal, hogy kifejezze és gyakorlatba ültesse a nemzetközi közösség teljes politikai és gazdasági támogatását a rászoruló szíriaiakat célzó genfi folyamathoz és a szíriai menekülteket fogadó országok számára; elismeri a Jordánia, Libanon és Törökország által a menekültek felé tanúsított figyelemre méltó szolidaritást, és kéri a menekültek és befogadó közösségeik sürgős szükségleteinek kezelésére irányuló uniós és tagállami pénzügyi támogatást fokozását; óva int bármely újjáépítési erőfeszítés megkezdésétől az ENSZ által tárgyalt, az összes fél részvételével létrejött politikai megállapodás előtt; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy a konferenciába teljesebb mértékben vonja be a civil társadalmi szervezeteket; e tekintetben felszólít a békés és demokratikus szíriai civil társadalmi szervezetek és az emberi jogok védelmezőinek fokozott támogatására, többek között a Madad alap, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, valamint a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen eleget a Szíriának és a szomszédos országoknak juttatandó humanitárius támogatás terén még nem teljesített vállalásainak;

15.  hangsúlyozza, hogy dicséretre méltók az EU arra irányuló törekvései, hogy humanitárius támogatást nyújtson Szíriának és közreműködjön jövője tervezésében; emlékeztet arra, hogy az uniós stratégiával összhangban az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy nem nyújt feltétel nélküli támogatást Szíria újjáépítéséhez, csak akkor, ha a konfliktusban részt vevő szíriai felek által az 2254. sz. ENSZ BT-határozat és a genfi közlemény alapján megállapodott átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet szilárdan folyamatban van; hangsúlyozza, hogy az Aszad-rezsim, Putyin Oroszországa és Irán elsődleges felelősséget visel katonai beavatkozásaik gazdasági következményeiért; megállapítja, hogy az alulról felfelé építkező megközelítésen alapuló helyreállítási kötelezettségvállalásokat és a helyi szereplők – így az ismert terrorista csoportok – sikeres felhatalmazását a békére és az elszámoltathatóságra kell összpontosítani;

16.  határozottan elítéli a gyermekek a harcokban vagy terrortámadásokban való felhasználását; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a gyermekek védelme és az oktatáshoz való hozzáférésük, többek között a szomszédos országokban lévő menekült gyermekek számára, valamint e traumát elszenvedett gyermekek pszichológiai rehabilitációjának támogatása;

17.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2017-ben 66 000 menekült érkezett Szíriába, és hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a visszaküldés tilalmának elvét; hangsúlyozza, hogy Szíria nem biztonságos a menekültek visszatérése szempontjából, és hogy az EU nem támogathatja ezeket a visszatéréseket; ismételten felhívja a tagállamokat arra, hogy tegyenek eleget saját kötelezettségvállalásaiknak, beleértve a New York-i nyilatkozatban meghatározottakat is, és biztosítsák a felelősségmegosztást, lehetővé téve a szíriai háborús övezetekből menekülő menekültek számára, hogy a közvetlen szomszédos régión túl is védelmet találjanak, többek között áttelepítési és humanitárius befogadási rendszerek révén;

18.  üdvözli két szíriai miniszter 2018. február 26-i felvételét a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések által érintett személyek jegyzékébe, akiket 2018 januárjában neveztek ki, és akik felelősséggel tartoznak a szíriai nép elleni elnyomó tevékenységekért; sürgeti valamennyi tagállamot, hogy biztosítsák a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP tanácsi határozat teljes körű betartását, különösen az ott felsorolt személyek vagyoni eszközeinek befagyasztását, valamint a szíriai rezsim révén előnyben részesülő vagy azt támogató személyek belépésének korlátozását; elítéli, hogy a közelmúltban jelentések érkeztek e határozat megsértéséről, és emlékezteti a tagállamokat a nemzetközi jog szerinti kötelezettségükre, hogy biztosítsák az atrocitásokkal járó bűncselekmények területükön tartózkodó gyanúsítottjai letartóztatását és őrizetbe vételét; célzott szankciók kivetésére szólít fel Oroszországgal és iráni tisztviselőkkel szemben a Kelet-Gútában, valamint Szíria többi részén a polgári lakosság ellen elkövetett célzott és szándékos fellépésük következtében;

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ-nek, a Szíriát támogató nemzetközi csoport tagjainak, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek, továbbá gondoskodjon e szöveg arabra fordításáról.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0227. (2) HL L 121., 2011.5.10., 11. o.