Index 
Elfogadott szövegek
2018. január 17., Szerda - StrasbourgVégleges kiadás
A kettős felhasználású termékek kivitele, transzfere, tranzitja, az azokkal végzett brókertevékenység és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatás ***I
 A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Eva Lindström
 A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Tony James Murphy
 A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatása ***I
 Energiahatékonyság ***I
 Az energiaunió irányítása ***I

A kettős felhasználású termékek kivitele, transzfere, tranzitja, az azokkal végzett brókertevékenység és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatás ***I
PDF 591kWORD 78k
Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, tranzitjára, az azokkal végzett brókertevékenységre és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatásra vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (átdolgozás) (COM(2016)0616 – C8-0393/2016 – 2016/0295(COD))(1)
P8_TA(2018)0006A8-0390/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: átdolgozás)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A kettős felhasználású termékek hatékony közös export-ellenőrzési rendszere szükséges tehát ahhoz, hogy a tagállamok és az Unió eleget tegyenek nemzetközi – különösen a nonproliferációs rezsimeket illető – kötelezettségeiknek és felelősségüknek.
(3)  A kettős felhasználású termékek hatékony közös exportellenőrzési rendszere szükséges tehát annak biztosításához, hogy a tagállamok és az Unió eleget tegyenek nemzetközi – különösen a nonproliferációt és az emberi jogokat illető – kötelezettségeiknek és felelősségüknek.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A kettős felhasználású termékek új kategóriáinak megjelenésére tekintettel, valamint az Európai Parlament felhívásai nyomán, továbbá reagálva azon jelzésekre, amelyek szerint az Unióból exportált kibertér-felügyeleti technológiával olyan személyek éltek vissza, akik fegyveres konfliktus vagy belső elnyomás során az emberi jogokat vagy a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények irányításában vagy a végrehajtásában részt vállaltak, indokolt e technológiák exportjának ellenőrzése a közbiztonság és a közerkölcs védelme érdekében. Ezen intézkedések nem léphetik túl az arányosság szabta kereteket. Különösen nem korlátozhatják a törvényes célokra ideértve a bűnüldözést és az internetes biztonsági kutatást – használt információs és kommunikációs technológia exportját. A Bizottság – a tagállamokkal és érdekelt felekkel szoros együttműködésben – iránymutatásokat dolgoz ki a fenti ellenőrzések gyakorlati alkalmazásának támogatása céljából.
(5)  A kettős felhasználású termékek új kategóriájaként megjelentek bizonyos olyan kibertér-felügyeleti termékek, amelyeket emberi jogok – például a magánélethez való jog, az adatvédelemhez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési és egyesülési szabadság – közvetlen megsértésére használnak fel oly módon, hogy anélkül követnek nyomon vagy szereznek meg adatokat, hogy konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű engedélyt kértek volna az adatok tulajdonosától, és/vagy működésképtelenné teszik vagy károsítják a célzott rendszert. Az Európai Parlament felhívásai nyomán, továbbá reagálva azon bizonyítékokra, amelyek szerint egyes kibertér-felügyeleti termékekkel olyan személyek éltek vissza, akik olyan országokban, ahol megállapítottak ilyen jogsértéseket, az emberi jogok nemzetközi jogát vagy a nemzetközi humanitárius jogot sértő cselekmények irányításában vagy végrehajtásában részt vállaltak, indokolt e termékek exportjának ellenőrzése. Az ellenőrzéseknek világosan meghatározott kritériumokon kell alapulniuk. Ezen intézkedések nem léphetik túl a szükségesség és az arányosság szabta kereteket. Különösen nem akadályozhatják a törvényes célokra használt információs és kommunikációs technológia exportját, ideértve a bűnüldözést, valamint az információbiztonsági rendszerek engedélyezett tesztelésének vagy védelmének céljából folytatott hálózati és internetes biztonsági kutatást. A Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől kezdve – a tagállamokkal és érdekelt felekkel szoros együttműködésben – iránymutatásokat kell rendelkezésre bocsátania a fenti ellenőrzések gyakorlati alkalmazásának támogatása céljából. A Külügyek Tanácsa által 2015. július 20-án elfogadottak szerint súlyos emberi jogi jogsértés alatt a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont1a felhasználói útmutatója 2. fejezete 2. szakaszának 2.6. pontjában leírt helyzetek értendők.
_______________________
1a A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Ennek eredményeként indokolt a kettős felhasználású termékek fogalommeghatározásának felülvizsgálata, valamint a kibertér-felügyeleti technológia fogalommeghatározásának bevezetése. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzéséhez alkalmazott értékelési kritériumai magukban foglalják azokat a megfontolásokat, amelyek az e termékekkel terrorcselekmények vagy az emberi jogok megsértése során történő lehetséges visszaélésekre vonatkoznak.
(6)  Ennek eredményeként indokolt a kibertér-felügyeleti termékek fogalommeghatározásának bevezetése. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy a kibertér-felügyeleti termékek exportjának ellenőrzéséhez alkalmazott értékelési kritériumoknak figyelembe kell venniük e termékek emberi jogokra gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatását, ahogyan az a 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponthoz készített felhasználói útmutatóban is szerepel. Az értékelési kritériumok kidolgozására az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és a Tanács emberi jogi munkacsoportjával (COHOM) együttműködésben szakmai munkacsoportot kell létrehozni. E szakmai munkacsoporton belül létre kell hozni egy független szakértői csoportot is. Az értékelési kritériumokat nyilvánosságra kell hozni és könnyen hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  A kibertér-felügyeleti technológia meghatározása céljából az e rendelet hatálya alá tartozó termékek közé kell tartozniuk a telekommunikációs szolgáltatások lehallgatására szolgáló berendezéseknek, a behatoló szoftvereknek, a megfigyelőközpontoknak, a törvényes lehallgatási rendszereknek és az ilyen lehallgatási rendszerekkel összeköttetésben álló adatmegőrzési rendszereknek, a titkosítás visszafejtésére, a merevlemezek helyreállítására, a jelszavak megkerülésére és a biometrikus adatok elemzésére szolgáló eszközöknek, valamint az IP hálózati megfigyelő rendszereknek.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Az emberi jogi értékelési kritériumokat illetően helyénvaló hivatkozni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Európai Unió Alapjogi Chartájára, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a magánélet tiszteletben tartásához való jogról szóló, 2017. március 23-i határozatára, a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszert végrehajtó, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvekre, a magánélet tiszteletben tartásához való joggal foglalkozó különleges előadó 2017. március 24-i jelentésére, az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadó 2017. február 21-i jelentésére, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Zakharov kontra Oroszország ügyben 2015. december 4-én hozott ítéletre.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a (általános adatvédelmi rendelet) kötelezi az adatkezelőket és az adatfeldolgozókat olyan technikai intézkedések végrehajtására, amelyek – például a személyes adatok titkosítása révén – biztosítják az adatkezelésben rejlő kockázatokhoz mérten megfelelő szintű biztonságot. Mivel az említett rendelet kimondja, hogy attól függetlenül alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, hogy az adatkezelés az Unió területén történik-e vagy sem, erős az ösztönzés arra, hogy az Unió – az általános adatvédelmi rendelet végrehajtásának megkönnyítése és az európai vállalatok versenyképességének ezzel összefüggésben történő fokozása érdekében – törölje az ellenőrzési jegyzékből a kriptográfiai eszközöket. Emellett a titkosítás ellenőrzésének jelenlegi szintje ellentmond annak a ténynek, hogy a titkosítás kulcsfontosságú eszköz annak biztosítására, hogy a polgárok, vállalkozások és kormányok meg tudják védeni adataikat a bűnözőkkel és egyéb rosszindulatú szereplőkkel szemben; biztosítani lehessen a digitális egységes piac működése szempontjából kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférést; és lehetővé lehessen tenni a biztonságos kommunikációt, melyek szükségesek a magánélethez, az adatvédelemhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog védelméhez, különösen az emberijog-védők vonatkozásában.
_______________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Tisztázni és harmonizálni kell az olyan mindenre kiterjedő ellenőrzések hatályát, amelyek konkrét körülmények között a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre alkalmazandók, valamint foglalkozni kell a terrorizmus és az emberi jogok megsértésének kockázatával. A mindenre kiterjedő ellenőrzésekre vonatkozó megfelelő információcseréknek és konzultációknak biztosítaniuk kell az Unió szerte végzett ellenőrzések hatékony és következetes alkalmazását. A mindenre kiterjedő célzott ellenőrzések bizonyos feltételek mellett szintén alkalmazandók a kibertér-felügyeleti technológia exportjára.
(9)  Tisztázni és harmonizálni kell az olyan mindenre kiterjedő ellenőrzések hatályát, amelyek konkrét körülmények között a fel nem sorolt kibertér-felügyeleti termékekre alkalmazandók. A mindenre kiterjedő ellenőrzésekre vonatkozó megfelelő információcseréknek és konzultációknak biztosítaniuk kell az Unió-szerte végzett ellenőrzések hatékony és következetes alkalmazását. Az információcserének magában kell foglalnia egy nyilvános platform kialakításának támogatását, valamint a magánszektortól, az állami intézményektől és a civil társadalmi szervezetektől érkező információk összegyűjtését.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A bróker meghatározását felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megelőzzék az Unió joghatósága alá tartozó személyek által végzett brókertevékenység ellenőrzésének megkerülését. A brókertevékenység végzésének ellenőrzéseit össze kell hangolni az Unió szerte hatékonyan és következetesen történő alkalmazásuk érdekében, valamint a terrorcselekmények és az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket.
(10)  A bróker meghatározását felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megelőzzék az Unió joghatósága alá tartozó személyek által végzett brókertevékenység ellenőrzésének megkerülését. A brókertevékenység végzésének ellenőrzéseit össze kell hangolni az Unió-szerte hatékonyan és következetesen történő alkalmazásuk érdekében, valamint az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével egyértelművé vált, hogy azon a határon átnyúló mozgást magában foglaló műszaki támogatási szolgáltatások nyújtása az Unió hatáskörébe tartozik. Indokolt tehát a műszaki támogatási szolgáltatásokra vonatkozó ellenőrzések egyértelműsítése és e szolgáltatások meghatározásának bevezetése. A hatékonyság és következetesség érdekében a műszaki támogatási szolgáltatásokra vonatkozó ellenőrzéseket harmonizálni kell, valamint a terrorcselekmények és az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket.
(11)  A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével egyértelművé vált, hogy a határon átnyúló mozgást magában foglaló műszaki támogatási szolgáltatások nyújtása az Unió hatáskörébe tartozik. Indokolt tehát a műszaki támogatási szolgáltatásokra vonatkozó ellenőrzések egyértelműsítése és e szolgáltatások meghatározásának bevezetése. A hatékonyság és következetesség érdekében a műszaki támogatási szolgáltatások nyújtását megelőző ellenőrzéseket harmonizálni kell, valamint az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A 428/2009/EK rendelet rendelkezik annak lehetőségéről, hogy a tagállamok hatóságai eseti alapon megtiltsák a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben hírszerzési vagy egyéb források alapján észszerűen feltételezhető, hogy a termékek részben vagy egészben, tömegpusztító fegyverek és azok célbajuttató eszközeinek elterjedését szolgálják vagy szolgálhatják. A hatékonyság és a következetesség érdekében harmonizálni kell a tranzit ellenőrzéseket, valamint a terrorcselekmények és az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket.
(12)  A 428/2009/EK rendelet rendelkezik annak lehetőségéről, hogy a tagállamok hatóságai eseti alapon megtiltsák a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben hírszerzési vagy egyéb források alapján észszerűen feltételezhető, hogy a termékek részben vagy egészben tömegpusztító fegyverek és azok célbajuttató eszközeinek elterjedését szolgálják vagy szolgálhatják. A hatékonyság és a következetesség érdekében harmonizálni kell a tranzitellenőrzéseket, valamint az emberi jogok megsértésének megelőzése érdekében is alkalmazni kell őket.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Habár az egyedi, globális és nemzeti kiviteli engedélyekre vonatkozó döntés a tagállami hatóságok felelősségi körébe tartozik, egy hatékony uniós exportellenőrzési rendszerhez hozzátartozik, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket exportálni szándékozó gazdasági szereplők kellő gondossággal járnak el, többek között a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások, a felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatás, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek előírásainak megfelelően.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Egy „belső megfelelési program” formájában be kell vezetni az egységes megfelelési követelményt annak érdekében, hogy hozzájáruljon az exportőrök közötti egyenlő versenyfeltételekhez és fokozza az ellenőrzések hatékony elvégzését. Az arányosság érdekében e követelményt globális engedélyek és bizonyos általános exportengedélyek formájában a speciális ellenőrzési módozatokra kell alkalmazni.
(14)  Az exportőrök közötti egyenlő versenyfeltételekhez való hozzájárulás és az ellenőrzések hatékony elvégzésének fokozása érdekében egy „belső megfelelési program” formájában be kell vezetni a megfelelés egységes követelményét, meghatározását és leírását, valamint a tanúsítás lehetőségét az engedélyezési folyamat során a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok részéről biztosított ösztönzők igénybevétele céljából. Az arányosság érdekében e követelményt globális engedélyek és bizonyos általános exportengedélyek formájában a meghatározott ellenőrzési módozatokra kell alkalmazni.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  További uniós általános exportengedélyeket kell bevezetni a vállalatokra és a hatóságokra hárul adminisztratív terhek csökkentése érdekében, az érintett termékeknek a vonatkozó rendeltetési helyeken történő megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása mellett. Szintén be kell vezetni a nagy projektekre vonatkozó globális engedélyeket, hogy az engedélyezési feltételeket hozzáigazítsák az ipar sajátos igényeihez.
(15)  További uniós általános exportengedélyeket kell bevezetni a vállalatokra, különösen a kkv-kra és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében, az érintett termékeknek a vonatkozó rendeltetési helyeken történő megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása mellett. Szintén be kell vezetni a nagy projektekre vonatkozó globális engedélyeket, hogy az engedélyezési feltételeket hozzáigazítsák az ipar sajátos igényeihez.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A technológiai fejlődés gyors előrehaladására való tekintettel helyénvaló, hogy az Unió az I. melléklet B. szakaszában rögzített egyoldalú jegyzék alapján ellenőrzéseket vezessen be a kibertér-felügyeleti technológiák bizonyos típusaira vonatkozóan. A többoldalú exportellenőrzési rendszer jelentőségére való tekintettel az I. melléklet B. szakasza alkalmazási körének csak a kibertér-felügyeleti technológiákra kellene korlátozódnia, és nem lenne szabad átfedésben lennie az I. melléklet A. szakaszával.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az exportellenőrzés alá eső kettős felhasználású termékek I. melléklet A szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek összhangban kell lenniük azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, amelyeket a vonatkozó nemzetközi non-proliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok és az Unió elfogadtak. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek, mint például a kibertér-felügyeleti technológia, I. melléklet B. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venni azokat a kockázatokat, amelyek ilyen termékek kivitelével kapcsolatban – az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek súlyos megsértése tekintetében – felmerülhetnek. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek IV. melléklet B. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venni a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke szerint. A termékek és rendeltetési helyek II. melléklet A–J. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venni az e rendeletben meghatározott értékelési kritériumokat.
(17)  Az exportellenőrzés alá eső kettős felhasználású termékek I. melléklet A szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek összhangban kell lenniük azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rendszerek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok és az Unió elfogadtak. Az exportellenőrzésnek alávetendő kibertér-felügyeleti termékek I. melléklet B. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venniük azokat a kockázatokat, amelyek ilyen termékek kivitelével kapcsolatban merülhetnek fel – olyan országokban, ahol ilyen jogsértéseket állapítottak meg, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára, a gyülekezési szabadságra és a magánélet tiszteletben tartásához való jogra – az emberi jogok nemzetközi joga vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, illetve az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek megsértésére történő felhasználásuk tekintetében. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek IV. melléklet B. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke szerint. A termékek és rendeltetési helyek II. melléklet A–J. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek figyelembe kell venniük az e rendeletben meghatározott értékelési kritériumokat. A kriptográfiára és titkosításra vonatkozó teljes alkategóriák törléséről, például az I. melléklet A. szakaszának 5. kategóriájában és a II. melléklet I. szakaszában, az OECD Tanács kriptográfiai politikára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 1997. március 27-i ajánlását figyelembe véve kell dönteni.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Annak érdekében, hogy az EU gyorsan reagálhasson az uniós általános exportengedélyek alapján történő kivitel érzékenységének értékelésével, valamint a technológiai és kereskedelmi fejleményekkel összefüggő, változó körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. melléklete A. szakaszának, II. mellékletének, valamint IV. melléklete B. szakaszának módosítására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten, megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein.
(18)  Annak érdekében, hogy az EU gyorsan reagálhasson az uniós általános exportengedélyek alapján történő kivitel érzékenységének értékelésével, valamint a technológiai és kereskedelmi fejleményekkel összefüggő, változó körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. melléklete A. és B. szakaszának, II. mellékletének, valamint IV. melléklete B. szakaszának módosítására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   A számítógépes lopás és a 2008/944/KKBP közös álláspontban említett, harmadik országokba történő újrakivitel kockázata szükségessé teszi a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos rendelkezések megerősítését.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36 . cikkével összhangban és annak korlátain belül, valamint a nagyobb fokú harmonizáció megvalósulásáig a tagállamok a közrend vagy a közbiztonság érdekében fenntartják jogukat bizonyos kettős felhasználású termékek Unión belüli átruházására vonatkozó ellenőrzésekre. Az arányosság érdekében felül kell vizsgálni a kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjének ellenőrzését a vállalatokra és a hatóságokra hárul adminisztratív terhek csökke ntése érdekében. Ezen felül az Unión belüli transzferek ellenőrzésének hatálya alá eső termékeknek a IV. melléklet B. szakaszában szereplő listáját a technológiai és kereskedelmi fejlemények fényében, továbbá a transzferek érzékenységének értékelésének tekintetében rendszeres időszakonként felül kell vizsgálni .
(21)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikkével összhangban és annak korlátain belül, valamint a nagyobb fokú harmonizáció megvalósulásáig a tagállamok a közrend vagy a közbiztonság érdekében fenntartják jogukat bizonyos kettős felhasználású termékek Unión belüli átruházására vonatkozó ellenőrzésekre. Az arányosság érdekében felül kell vizsgálni a kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjének ellenőrzését a vállalatokra, különösen a kkv-kra és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Ezen felül az Unión belüli transzferek ellenőrzésének hatálya alá eső termékeknek a IV. melléklet B. szakaszában szereplő listáját a technológiai és kereskedelmi fejlemények fényében, továbbá a transzferek érzékenységének értékelésének tekintetében rendszeres időszakonként felül kell vizsgálni.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az elszámoltathatóság, valamint az exportellenőrzési tevékenységek nyilvánosság általi ellenőrzésének jelentőségére való tekintettel a tagállamoknak az engedélyezéssel kapcsolatos valamennyi vonatkozó adatot közzé kell tenniük.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A magánszektor elérése és az átláthatóság a hatékony exportellenőrzési rendszer elengedhetetlen eleme. Helyénvaló tehát rendelkezni az e rendelet alkalmazását támogató iránymutatás folyamatos fejlesztéséről, valamint – a jelenlegi gyakorlattal összhangban – az ellenőrzések végrehajtásáról szóló éves jelentések közzétételéről.
(25)  A magánszektor és különösen a kkv-k elérése és az átláthatóság a hatékony exportellenőrzési rendszer elengedhetetlen eleme. Helyénvaló tehát rendelkezni az e rendelet alkalmazását támogató iránymutatások folyamatos fejlesztéséről, valamint – a jelenlegi gyakorlattal összhangban – az ellenőrzések végrehajtásáról szóló éves jelentések közzétételéről. A rendelet egyes elemeinek értelmezéséhez nyújtott iránymutatások jelentőségére tekintettel ezen iránymutatásokat a rendelet hatálybalépésekor nyilvánosan elérhetővé kell tenni.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Biztosítani kell, hogy az e rendeletben foglalt fogalommeghatározások összhangban álljanak az Uniós Vámkódex fogalommeghatározásaival.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Minden tagállamnak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell meghatároznia, amelyek e rendelet megsértése esetén alkalmazhatók. Az ellenőrzések hatékony végrehajtásának támogatása érdekében helyénvaló továbbá olyan rendelkezések bevezetése, amelyek kifejezetten a kettős felhasználású termékek tiltott kereskedelmének eseteire irányulnak.
(27)  Minden tagállamnak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell meghatároznia, amelyek e rendelet megsértése esetén alkalmazhatók. Elő kell mozdítani az uniós exportőrök számára az egyenlő versenyfeltételek kialakítását. Ehhez arra van szükség, hogy a rendelet megsértése esetén kiszabott szankciók jellegükben és hatásukban valamennyi tagállamban hasonlóak legyenek. Az ellenőrzések hatékony végrehajtásának támogatása érdekében helyénvaló továbbá olyan rendelkezések bevezetése, amelyek kifejezetten a kettős felhasználású termékek tiltott kereskedelmének eseteire irányulnak.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Az exportellenőrzések hatással vannak a nemzetközi biztonságra és a harmadik országokkal folyatott kereskedelemre, így helyénvaló a harmadik országokkal folyatott párbeszéd és együttműködés kialakítása a világszinten egyenlő versenyfeltételek elősegítése és a nemzetközi biztonság növelése érdekében.
(29)  Az exportellenőrzések hatással vannak a nemzetközi biztonságra és a harmadik országokkal folyatott kereskedelemre, így helyénvaló a harmadik országokkal folyatott párbeszéd és együttműködés kialakítása a világszinten egyenlő versenyfeltételek elősegítése, a felfelé irányuló konvergencia előmozdítása, valamint a nemzetközi biztonság növelése érdekében. E célok előmozdítása céljából a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak az EKSZ-szel szorosan együttműködve kezdeményező módon kell fellépnie a vonatkozó nemzetközi fórumokon, köztük a Wassenaari Megállapodásban is az I. melléklet B. szakaszában meghatározott kibertér-felügyeleti termékek listájának nemzetközi szabvánnyá tétele érdekében. Emellett támogatást kell nyújtani a harmadik országoknak a kettős felhasználású termékek exportellenőrzési rendszerének kidolgozása tekintetében, valamint meg kell erősíteni és bővíteni kell a megfelelő adminisztratív kapacitásokat, különösen a vámeljárásokat illetően.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, nevezetesen a vállalkozás szabadságát,
(31)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont
a)  azokat a termékeket, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik tervezésére, kifejlesztésére, gyártására vagy alkalmazására, ideértve azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára;
a)  a hagyományos kettős felhasználású termékeket, vagyis az olyan szoftverrel vagy hardverrel rendelkező termékeket, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik tervezésére, kifejlesztésére, gyártására vagy alkalmazására, ideértve azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára;
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
b)  a kibertér-felügyeleti technológiát, amely felhasználható az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére, illetve fenyegetést jelethetnek a nemzetközi biztonságra vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeire nézve.
b)  a kibertér-felügyeleti termékeket, amelyek olyan hardverrel, szoftverrel és technológiával rendelkeznek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy lehetővé tegyék az információs és telekommunikációs rendszerekbe történő titkos behatolást és/vagy az adatok nyomon követését, kinyerését, gyűjtését és elemzését és/vagy a megcélzott rendszer működésképtelenné tételét vagy károsítását az adatok tulajdonosától kapott konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű engedély nélkül, és amelyek felhasználhatók az emberi jogok – köztük a magánélet tiszteletben tartásához való jog, a véleménynyilvánításhoz való jog és a gyülekezési és egyesülési szabadság – megsértésével összefüggésben, vagy amelyek felhasználhatók az emberi jogi normák vagy a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére, illetve fenyegetést jelenthetnek a nemzetközi biztonságra vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonságára nézve. Nem tartozik ide az információbiztonsági rendszerek engedélyezett tesztelése vagy védelme célját szolgáló hálózati vagy ikt-biztonsági kutatás.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
5a.  „végfelhasználó”: minden olyan természetes vagy jogi személy vagy szervezet, aki vagy amely valamely kettős felhasználású termék végső átvevője.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
13.  „nagy projektekre vonatkozó engedélyek”: egy meghatározott exportőrnek a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott globális exportengedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő kivitelre egy vagy több meghatározott harmadik országban érvényes egy olyan meghatározott projekt időtartamára, amelynek végrehajtása meghaladja az egy évet;
13.  „nagy projektekre vonatkozó engedélyek”: egy meghatározott exportőr részére a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott globális exportengedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére, egy vagy több meghatározott harmadik országban egy meghatározott projektre történő kivitelre érvényes. Érvényessége – a projekt időtartamára alapozva kellően megindokolt esetek kivételével – egytől négy évig terjedhet, melyet az illetékes hatóság meghosszabbíthat;
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 22 pont
22.  „belső megfelelési program”: az exportőrök által az e rendeletben meghatározott rendelkezéseknek és az engedélyek feltételeinek való megfelelés biztosítása céljából kidolgozott hatékony, megfelelő és arányos eszközök és eljárások, ideértve az egységes operatív szabályszerűségi politikák, eljárások, magatartási szabályok és biztosítékok kidolgozását, végrehajtását és betartását;
22.  „belső megfelelési program” (ICP): az exportőrök által az e rendeletben meghatározott rendelkezéseknek és az engedélyek feltételeinek való megfelelés biztosítása céljából kidolgozott hatékony, megfelelő és arányos eszközök és eljárások (kockázatalapú megközelítés), ideértve az egységes operatív szabályszerűségi politikák, eljárások, magatartási szabályok és biztosítékok kidolgozását, végrehajtását és betartását; az exportőr számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a belső megfelelési programját önkéntes alapon, a Bizottság által referenciaként kidolgozott belső megfelelési program alapján ingyenesen tanúsíttathassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, hogy az engedélyezési folyamat során a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól ösztönzőket kapjon;
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
23.  „terrorista cselekmény”: a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (3) bekezdésének értelmében vett terrorista cselekmény.
törölve
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új)
23a.  „kellő gondosság”: az a folyamat, amelynek során a vállalkozások az üzleti döntéshozatali és kockázatkezelési rendszerük szerves részeként azonosíthatják, megelőzhetik és mérsékelhetik a fennálló vagy lehetséges kedvezőtlen hatásokat, illetve beszámolhatnak arról, hogyan kezelik azokat;
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  olyan személyek kívánják felhasználni vagy használhatják fel, akik – a releváns nemzetközi közintézmények, hatáskörrel rendelkező európai vagy nemzeti hatóságok azonosítása szerint – a végső rendeltetési hely szerinti tagállamban kialakult fegyveres konfliktusok vagy belső elnyomás során, az emberi jogokat vagy a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan megsértő fellépések irányításában vagy végrehajtásában részt vállaltak vagy azért felelősek, és amennyiben a javasolt végfelhasználó biztonyítottan használt ilyen vagy hasonló termékeket a fenti jogok súlyos megsértésének irányítása vagy végrehajtása céljából;
d)  a kibertér-felügyeleti termékek tekintetében természetes vagy jogi személyek a nemzetközi emberi jogi normák vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértésével kapcsolatban kívánják felhasználni vagy használhatják fel az ENSZ, az Európa Tanács, az Unió hatáskörrel rendelkező szervei vagy az illetékes nemzeti hatóságok megállapítása szerint az emberi jogokat súlyosan megsértő országokban, és amennyiben joggal feltételezhető, hogy a javasolt végfelhasználó használhat ilyen vagy hasonló termékeket a fenti jogok megsértésének irányítása vagy végrehajtása céljából;
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  terrorcselekményekkel kapcsolatban kívánják felhasználni vagy használhatják fel.
törölve
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha az exportőr – a kellő gondossággal történő eljárásra vonatkozó kötelezettsége alapján – tudatában van annak, hogy az általa kivitelre szánt és az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékeket részben vagy egészben az (1) bekezdésben megnevezett célok bármelyikére szánhatják, akkor ezt köteles a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomására hozni, amelyek dönt arról, hogy a termék kivitele engedélyköteles-e.
(2)  Ha a kellő gondosság gyakorlása során az exportőr tudomására jut, hogy az általa kivitelre szánt és az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékeket részben vagy egészben az (1) bekezdésben megnevezett célok bármelyikére szánhatják, akkor ezt köteles a székhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tudomására hozni, amely dönt arról, hogy a termék kivitele engedélyköteles-e.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
(3)  A fel nem sorolt termékek kivitelére vonatkozó engedélyeket adott termékekre és végfelhasználók számára adják ki. Az engedélyeket az exporter lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, vagy amennyiben az exporter az Unión kívül rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, a termékek helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki. Az engedélyek az Unió egész területére érvényesek. Az engedélyek egy évig érvényesek, és azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság meghosszabbíthatja.
(3)  A fel nem sorolt termékek kivitelére vonatkozó engedélyeket adott termékekre és végfelhasználók számára adják ki. Az engedélyeket az exportőr lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, vagy amennyiben az exportőr az Unión kívül rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, a termékek helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki. Az engedélyek az Unió egész területére érvényesek. Az engedélyek két évig érvényesek, és azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság meghosszabbíthatja.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben nem emelnek kifogást, úgy kell tekinteni, hogy a megkérdezett tagállamoknak nincs kifogásuk, és hasonló engedélykötelességet írnak elő "valamennyi lényegében hasonló ügyletre". Az engedélykötelességről tájékoztatják saját vámhatóságaikat és egyéb hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaikat.
Amennyiben nem emelnek kifogást, úgy kell tekinteni, hogy a megkérdezett tagállamoknak nincs kifogásuk, és hasonló engedélykötelességet írnak elő „valamennyi lényegében hasonló ügyletre”, azaz a lényegében azonos paraméterekkel vagy műszaki jellemzőkkel rendelkező termékek ugyanazon végfelhasználó vagy címzett számára történő kivitelére. Az engedélykötelességről tájékoztatják saját vámhatóságaikat és egyéb hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságaikat. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az ügy rövid leírását és a határozat indokolását, és adott esetben a II. melléklet új E. szakaszában megjelöli az új engedélykötelességet.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
Ha a megkérdezett tagállamok bármelyike kifogadást emel, az engedélykötelezettséget visszavonják, kivéve akkor, ha az engedélykötelezettséget előíró tagállam úgy véli, hogy a kivitel sértheti alapvető biztonsági érdekeit. Ebben az esetben a fenti tagállam dönthet az engedélykötelezettség fenntartásáról. Erről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.
Ha az Unió lakosságának legalább 35%-át képviselő legalább négy tagállam kifogást emel, az engedélykötelezettséget visszavonják, kivéve akkor, ha az engedélykötelezettséget előíró tagállam úgy véli, hogy a kivitel sértheti alapvető biztonsági érdekeit vagy emberi jogi kötelezettségeit. Ebben az esetben a fenti tagállam dönthet az engedélykötelezettség fenntartásáról. Erről haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság és a tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek a hatályos engedélykötelezettségekről.
A Bizottságnak és a tagállamoknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a hatályos engedélykötelezettségekről. Az e nyilvántartásban elérhető adatokat belefoglalják az Európai Parlament számára készítendő, a 24. cikk (2) bekezdésében említett jelentésbe, és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha a brókernek tudomása van arról, hogy a kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében brókertevékenységek végzését tervezi, részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot , amely eldönti, hogy az ilyen brókertevékenységeket szükséges-e engedélyhez kötni.
(2)  Ha a brókernek tudomása van arról, hogy a kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében brókertevékenységek végzését tervezi, részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely az ilyen brókertevékenységeket engedélyhez köti.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  A kettős felhasználású termékekkel vagy a kettős felhasználású termékek rendelkezésre bocsátásával, gyártásával, karbantartásával és felhasználásával kapcsolatos, közvetlen vagy közvetett műszaki támogatás engedélyköteles, ha a műszaki támogatást biztosító szolgáltatót a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikkben említett felhasználási célokra szánják vagy szánhatják.
(1)  A kettős felhasználású termékekkel vagy a kettős felhasználású termékek rendelkezésre bocsátásával, gyártásával, karbantartásával és felhasználásával kapcsolatos, közvetlen vagy közvetett műszaki támogatás engedélyköteles, ha a műszaki támogatást biztosító szolgáltatót a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szánják vagy szánhatják.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
Ha a műszaki támogatást biztosító szolgáltatónak tudomása van arról, hogy azon kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében műszaki támogatást kíván biztosítani, részben vagy egészben a 4. cikkben említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely eldönti, hogy az műszaki támogatást szükséges-e engedélyhez kötni.
Ha a műszaki támogatást biztosító szolgáltatónak tudomása van arról, hogy azon kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében műszaki támogatást kíván biztosítani, részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely a műszaki támogatást engedélyhez köti.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Közbiztonsági vagy emberi jogi szempontok alapján a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét.
(1)  Közbiztonsági vagy emberi jogi szempontok alapján vagy terrorcselekmények megelőzése céljából a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjére vonatkozó kereskedelmi okmányokban világosan fel kell tüntetni, hogy az érintett termékek Unióból történő kivitelük esetén ellenőrzés tárgyát képezik. A vonatkozó kereskedelmi okmányok között szerepelnie kell különösen minden adásvételi szerződésnek, rendelésigazolásnak, számlának vagy szállítási értesítőnek.
(7)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek harmadik országokba irányuló kivitelére és Unión belüli transzferjére vonatkozó kereskedelmi okmányokban világosan fel kell tüntetni, hogy az érintett termékek Unióból történő kivitelük esetén ellenőrzés tárgyát képezik. A vonatkozó kereskedelmi okmányok között szerepelnie kell különösen minden adásvételi szerződésnek, rendelésigazolásnak, számlának vagy szállítási értesítőnek.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az egyedi exportengedélyek és globális exportengedélyek egy évig érvényesek, és azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság meghosszabbíthatja. A nagy projektekre vonatkozó globális exportengedélyek az illetékes hatóság által meghatározatndó időtartamig érvényesek.
(3)  Az egyedi exportengedélyek és globális exportengedélyek két évig érvényesek, és azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság meghosszabbíthatja. A nagy projektekre vonatkozó globális exportengedélyek legfeljebb négy évig érvényesek, kivéve a projekt időtartama miatti, kellően megindokolt körülmények között. Ez nem akadályozza meg a hatáskörrel rendelkező hatóságokat abban, hogy bármikor érvénytelenítsék, felfüggesszék, módosítsák vagy visszavonják az egyedi vagy globális exportengedélyeket.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Az exportőrök a hatáskörrel rendelkező hatóság részére az egyedi exportengedélyre és globális exportengedélyre vonatkozó kérelemhez szükséges minden vonatkozó információt kötelesek megadni annak érdekében, hogy teljeskörűen tájékoztassák azt különösen a végfelhasználó, a rendeltetési ország és az exportált termék végfelhasználása tekintetében.
Az exportőrök a hatáskörrel rendelkező hatóság részére az egyedi exportengedélyre és globális exportengedélyre vonatkozó kérelemhez szükséges minden vonatkozó információt kötelesek megadni annak érdekében, hogy teljes körűen tájékoztassák azt különösen a végfelhasználó, a rendeltetési ország és az exportált termék végfelhasználása tekintetében. Kormányzati végfelhasználók esetén a benyújtott információkban meg kell határozni, mely szervezeti egység, ügynökség, osztály vagy alosztály lesz az exportált termék végleges végfelhasználója.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Az engedélyek kiadása adott esetben végfelhasználási nyilatkozat bemutatásától tehető függővé.
A kibertér-felügyeleti termékekre vonatkozó valamennyi engedély kiadását, valamint eltérítés vagy a nemkívánatos feltételek melletti újraexportálás nagy kockázatával járó termékekre vonatkozó valamennyi egyedi exportengedély kiadását végfelhasználási nyilatkozat bemutatásához kell kötni. Egyéb termékekre vonatkozó engedélyek kiadása esetében a végfelhasználási nyilatkozat bemutatását szükség esetén elő lehet írni.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés – bevezető rész
A globális exportengedélyek feltétele, hogy az exportőr hatékony belső megfelelési programot hajtson végre. Az exportőr évente legalább egyszer szintén jelentést tesz a hatáskörrel rendelkező hatóságnak ezen engedély felhasználásáról; a jelentésnek legalább az alábbi információkat tartalmaznia kell:
A globális exportengedélyek feltétele, hogy az exportőr hatékony belső megfelelési programot hajtson végre. Az exportőr számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a belső megfelelési programját önkéntes alapon, a Bizottság által referenciaként kidolgozott belső megfelelési program alapján ingyenesen tanúsíttathassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, hogy az engedélyezési folyamat során a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól ösztönzőket kapjon. Az exportőr évente legalább egyszer vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére szintén jelentést tesz a hatáskörrel rendelkező hatóságnak ezen engedély felhasználásáról; a jelentésnek legalább az alábbi információkat tartalmaznia kell:
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés – d pont
d)  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
d)  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés – d a pont (új)
da)  amennyiben ismert, a végfelhasználó neve és címe;
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés – d b pont (új)
db)  a kivitel dátuma.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az egyedi és globális engedélykérelmeket a nemzeti jogszabályok és joggyakorlat által meghatározott határidőn belül dolgozzák fel. Az engedély iránti kérelmek feldolgozásának átalágos idejét illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 24. cikk (2) bekezdésében említett éves jelentés elkészítéséhez szükséges összes információt.
(5)  A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az egyedi és globális engedélyekre irányuló kérelmeket a kérelem szabályszerű benyújtásától számított 30 nap határidőn belül dolgozzák fel. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kellően indokolt esetben több időre van szüksége a kérelem elbírálásához, akkor harminc napon belül közli ezt a kérelmezővel. A hatáskörrel rendelkező hatóság minden esetben a kérelem szabályszerű benyújtása után legkésőbb hatvan napon belül dönt az egyedi és globális engedélykérelmekről.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben a bróker vagy a műszaki támogatást biztosító szolgáltató az Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel vagy nem telepedett le, a brókertevékenységekre és műszaki támogatásra vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyeket alternatív lehetőségként vagy azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki, amelyben a bróker vagy a műszaki támogatást biztosító szolgáltató anyavállalata letelepedett, vagy azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyből a brókertevékenységeket vagy műszaki támogatást végzik.
Amennyiben a bróker vagy a műszaki támogatást biztosító szolgáltató az Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel vagy nem telepedett le, a brókertevékenységekre és műszaki támogatásra vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyeket azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki, amelyből a brókertevékenységeket vagy műszaki támogatást végzik. Ez érvényes a harmadik országokban letelepedett, de az Unió területén letelepedett vállalatok által tulajdonolt vagy ellenőrzött leányvállalatok vagy közös vállalkozások által végzett brókertevékenységekre és műszaki támogatásra is.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Annak eldöntése érdekében, hogy e rendelet alapján az egyedi vagy globális exportengedélyt, illetve a brókertevékenységre vagy műszaki támogatásra vonatkozó engedélyt kiadják-e, vagy egy tranzitot megtiltanak-e, a tagállamok figyelembe veszik az alábbi kritériumokat :
(1)  Annak eldöntése érdekében, hogy e rendelet alapján az egyedi vagy globális exportengedélyt, illetve a brókertevékenységre vagy műszaki támogatásra vonatkozó engedélyt kiadják-e, vagy egy tranzitot megtiltanak-e, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai figyelembe veszik az összes releváns megfontolást, beleértve az alábbiakat:
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségei és vállalásai, különösen azok a kötelezettségek és vállalások, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rezsimek és export-ellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok mindegyike elfogadott és a Tanács 2 határozata vagy közös álláspontja , az EBESZ határozata vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező határozata alapján elrendelt szankciókból eredő kötelezettségek;
a)  az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségei és vállalásai, különösen azok a kötelezettségek és vállalások, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok mindegyike elfogadott;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a Tanács határozata vagy közös álláspontja, az EBESZ határozata vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező határozata alapján elrendelt szankciókból eredő kötelezettségek;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  az ENSZ, az Európa Tanács és az Unió illetékes szerveinek megállapítása szerint az emberi jogi normákba, az alapvető szabadságokba és a nemzetközi humanitárius jogba ütköző jogsértések előfordulása a rendeltetési országban;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a rendeltetési országban uralkodó belső helyzet – a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem engedélyezik az olyan kiviteleket, amelyek a rendeltetési országban fegyveres konfliktus kitörését vagy elhúzódását eredményeznék, illetve a meglévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetnének;
c)  a rendeltetési országban uralkodó belső helyzet – a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem engedélyezhetik az olyan kiviteleket, amelyek a rendeltetési országban fegyveres konfliktus kitörését vagy elhúzódását eredményeznék, illetve a meglévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetnének;
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a rendeltetési országnak a nemzetközi közösséggel szemben tanúsított magatartása, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára, szövetségesi rendszerének jellegére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db)  a termékek kivitelének összeegyeztethetősége a fogadó ország műszaki és gazdasági adottságaival;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  a tervezett végfelhasználással és az engedélyezett végfelhasználástól történő eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolások, ideértve azon kockázat fennállását is, hogy a kettős felhasználású termékeket eltérő célra vagy nem kívánatos feltételek mellett újraexportálják .
f)  a tervezett végfelhasználással és az engedélyezett végfelhasználástól történő eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolások, ideértve azon kockázat fennállását is, hogy a kettős felhasználású, és különösen a kibertér-felügyeleti termékeket eltérítik vagy nemkívánatos feltételek mellett újraexportálják, vagy nem rendeltetésszerűen, katonai vagy terrorizmussal kapcsolatos célokra használják fel.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A kibertér-felügyeleti termékekkel kapcsolatos, egyedi vagy globális exportengedélyek vagy brókertevékenységre vagy műszaki támogatásra vonatkozó engedélyek tekintetében a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai mérlegelik különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog, az adatvédelemhez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a gyülekezési és az egyesülési szabadság megsértésének kockázatát, továbbá a jogállamisághoz kapcsolódó kockázatokat, az exportálandó termékek felhasználására vonatkozó jogi keretet, valamint az Unió és a tagállamok tekintetében felmerülő lehetséges biztonsági kockázatokat.
Amennyiben valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai arra a következtetésre jutnak, hogy az ilyen kockázatok fennállása valószínűleg az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezet, a tagállam nem adhatja meg az exportengedélyt, vagy érvényteleníti, felfüggeszti, módosítja vagy visszavonja a már megadott engedélyeket.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság és a Tanács iránymutatásokat és/vagy ajánlásokat bocsát rendelkezésre annak biztosítása céljából, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közös kockázatértékeléseket alkalmazzanak a fenti kritériumok végrehajtására.
(2)  A Bizottság és a Tanács e rendelet hatálybalépésekor iránymutatásokat bocsát rendelkezésre annak biztosítása céljából, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közös kockázatértékeléseket alkalmazzanak a fenti kritériumok végrehajtására, és egységes kritériumok álljanak rendelkezésre az engedélyezéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz. A Bizottság kézikönyv formájában iránymutatást készít, amelyben részletezi, milyen lépéseket kell megtenniük a tagállamok hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóságainak és a kellő gondossággal eljáró exportőröknek, és gyakorlati ajánlásokkal szolgál a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti ellenőrzések és a 14. cikk (1) bekezdésében felsorolt kritériumok végrehajtására és betartására vonatkozóan, példákat hozva a bevált gyakorlatokra. A kézikönyv az EKSZ-szel, valamint a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal szoros együttműködésben készül, a 21. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásoknak megfelelően külső szakértők bevonásával a tudományos élet, az exportőrök, a brókerek és a civil társadalmi szervezetek részéről, és ha szükségesnek vagy célszerűnek ítélik meg, naprakésszé teszik.
A Bizottság kapacitásépítési programot hoz létre, közös képzési programokat dolgozva ki az engedélyező és a vámigazgatási hatóságok tisztviselői számára.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  Az. I. melléklet B. szakaszában szereplő kettős felhasználású termékek jegyzéke módosítható, amennyiben ez szükséges azon kockázatok tekintetében, amelyek ilyen termékek kivitelével kapcsolatban – az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek súlyos megsértése tekintetében – felmerülhetnek.
b)  Az I. melléklet B. szakaszában szereplő kibertér-felügyeleti termékek jegyzékét módosítani kell, amennyiben ez szükséges azon kockázatok tekintetében, amelyek ilyen termékek kivitelével kapcsolatban – az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog vagy az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek súlyos megsértése tekintetében – felmerülhetnek, vagy amennyiben e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint jelentős mennyiségű, a jegyzékben nem szereplő termék vonatkozásában indult meg ellenőrzés. A módosítások érinthetik a jegyzékben már felsorolt termékek törlését is a jegyzékből.
Ha az I. melléklet B. szakaszában rendkívül sürgősen szükség van egyes konkrét termékek törlésére vagy hozzáadására, akkor a 17. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni az e pont alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vonatkozásában.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)   A Bizottság törölhet termékeket a jegyzékből, különösen ha a gyorsan változó technológiai környezet eredményeképpen a termékek gyakoribbá vagy tömegtermékké váltak, melyek könnyen beszerezhetők vagy technikai szempontból könnyen módosíthatók.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az I. melléklet B. szakaszának alkalmazási köre a kibertér-felügyeleti termékekre korlátozódik, és nem tartalmazhat az I. melléklet A. szakaszában felsorolt termékeket;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatást dolgoz ki az engedélyező és vámhatóságok közötti együttműködést támogatása érdekében.
(5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatásokat dolgoz ki az engedélyező és vámhatóságok közötti együttműködés támogatása érdekében.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  információk az ellenőrzések alkalmazásáról, ideérve az engedélyezési adatokat (az engedélyek száma, értéke és típusai, valamint kapcsolódó rendeltetési helyek, az általános és globális engedélyek felhasználóinak száma, a belső megfelelési programmal rendelkező vállalkozók száma, feldolgozási idők, az EU-n belüli transzferek által érintett kereskedelem mennyisége és értéke, stb.), és adott esetben adatokat a kettős felhasználású termékek más tagállamokban végrehajtott kiviteleiről;
a)  az ellenőrzések alkalmazására vonatkozó valamennyi információ;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  információk az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban, ideértve a nemzeti vagy uniós általános exportengedély és 1 felhasználásának jogától megfosztott exportőrök adatait, valamint jelentéseket a szabálysértésekről, lefoglalásokról és egyéb büntetések alkalmazásáról;
b)  valamennyi információ az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban, ideértve a nemzeti vagy uniós általános exportengedély felhasználásának jogától megfosztott exportőrök adatait, valamint minden jelentést a szabálysértésekről, lefoglalásokról és egyéb büntetések alkalmazásáról;
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a különös figyelmet igénylő végfelhasználókra, a gyanús beszerzési tevékenységben részt vevő szereplőkre, és adott esetben a használt útvonalakra vonatkozó adatok.
c)  a különös figyelmet igénylő végfelhasználókra, a gyanús beszerzési tevékenységben részt vevő szereplőkre és a használt útvonalakra vonatkozó minden adat.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 2 bekezdés
(2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport elnöke – bármikor, amikor azt szükségesnek tartja – konzultációt folytat a rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel és egyéb fontos érdekeltekkel.
(2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport – bármikor, amikor azt szükségesnek tartja – konzultációt folytat a rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel és egyéb fontos érdekeltekkel.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 3 bekezdés
(3)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport adott esetben tagállami szakértőkből technikai szakértői csoportokat hoz létre az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdések megvizsgálására, ideértve az I. mellékletben szereplő uniós ellenőrzési jegyzékek naprakésszé tételével kapcsolatos kérdéseket is. A technikai szakértői csoportok adott esetben konzultálnak az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel és egyéb releváns érdekelt felekkel.
(3)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport adott esetben tagállami szakértőkből technikai szakértői csoportokat hoz létre az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdések megvizsgálására, ideértve az I. melléklet B. szakaszában szereplő uniós ellenőrzési jegyzékek naprakésszé tételével kapcsolatos kérdéseket is. A technikai szakértői csoportok konzultálnak az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel, civil társadalmi szervezetekkel és egyéb releváns érdekelt felekkel. A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport egy szakértőkből, tudományos szakemberekből és a civil társadalmi szervezetek képviselőiből álló csoporttal egyeztetve műszaki munkacsoportot hoz létre, amely egyrészt a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett értékelési kritériumokkal, másrészt pedig a kellő gondosságra vonatkozó iránymutatások kidolgozásával foglalkozik.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden egyes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsa e rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását. Különösen az e rendelet rendelkezéseinek vagy az azok végrehajtására elfogadott rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat kell megállapítaniuk. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó hatásúaknak kell lenniük.
(1)  Minden egyes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsa e rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását. Különösen az e rendelet rendelkezéseinek vagy az annak végrehajtására elfogadott rendelkezések megsértése, megsértésének elősegítése és megkerülése esetén alkalmazandó szankciókat kell megállapítaniuk. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó hatásúaknak kell lenniük. Az intézkedések között biztosítani kell az exportőrök rendszeres kockázatalapú ellenőrzését.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport végrehajtás-koordináló mechanizmust hoz létre a hatáskörrel rendelkező hatóságok és végrehajtó ügynökségek közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása céljából.
(2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport végrehajtás-koordináló mechanizmust hoz létre a hatáskörrel rendelkező hatóságok és végrehajtó ügynökségek közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása, valamint az engedélyezéssel kapcsolatos döntéshozatal egységes kritériumainak meghatározása céljából. A szankciókra vonatkozóan a tagállamok által megállapított szabályok Bizottság általi értékelése nyomán a mechanizmusnak gondoskodnia kell arról, hogy a rendelet megsértése esetén kiszabott szankciók jellegükben és hatásukban hasonlóak legyenek.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság és a Tanács adott esetben iránymutatást biztosít és/vagy ajánlásokat tesz az e rendeletben említett kérdésekre vonatkozó legjobb gyakorlatok tekintetében, az uniós export-ellenőrzési rendszer hatékonyságának és végrehajtása következetességének biztosítása érdekében . Adott esetben a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai is nyújthatnak kiegészítő iránymztatást az adott tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett exportőrök, brókerek és tranzitot végzők számára.
(1)  A Bizottság és a Tanács adott esetben iránymutatásokat biztosít az e rendeletben említett kérdésekre vonatkozó legjobb gyakorlatok tekintetében, az uniós exportellenőrzési rendszer hatékonyságának és végrehajtása következetességének biztosítása érdekében. Adott esetben a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai is nyújthatnak kiegészítő iránymutatást az adott tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett exportőrök – különösen kkv-k –, brókerek és tranzitot végzők számára.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. Ezen éves jelentést közzé kell tenni.
A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak. Ezen éves jelentést közzé kell tenni. A tagállamok ezenkívül legalább negyedévente könnyen hozzáférhető módon nyilvánosságra hozzák az egyes engedélyekkel kapcsolatos érdemi információkat, vagyis az engedély típusát, a felszerelés értékét, mennyiségét és jellegét, a termék leírását, a végfelhasználót és a végső felhasználás célját, a rendeltetési országot, valamint az engedélyre irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására vonatkozó tájékoztatást. A Bizottságnak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított öt és hét év között a Bizottság értékelést végez e rendeletről, és fő megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
Az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított öt–hét év elteltével a Bizottság értékelést végez e rendeletről, és fő megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. Ezen értékelésnek javaslatot kell tartalmaznia a kriptográfiának az I. melléklet A. szakasza 5. kategóriájának 2. részéből történő törlésére vonatkozóan.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
d)  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartásokat vagy kimutatásokat annak a naptári évnek a végétől számított legalább három évig meg kell őrizni, amelyben a kivitelre, a brókertevékenységekre vagy a műszaki támogatásra sor került. Ezeket a nyilvántartásokat és kimutatásokat kérésre be kell mutatni azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának .
(3)  A nyilvántartásokat vagy kimutatásokat, illetve az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentumokat annak a naptári évnek a végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni, amelyben a kivitelre, a brókertevékenységekre vagy a műszaki támogatásra sor került. Ezeket kérésre be kell mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai adott esetben rendszeresen és kölcsönösen információt cserélnek harmadik országokkal.
(1)  A Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az exportellenőrzések alá tartozó kibertér-felügyeleti termékek I. melléklet B. szakaszában foglalt jegyzékéhez való nemzetközi igazodás előmozdítása érdekében adott esetben fellépnek a releváns nemzetközi szervezetekben, például az OECD-ben, valamint azon többoldalú exportellenőrzési rendszerek keretében, amelyekben részt vesznek, és adott esetben rendszeresen és kölcsönösen információt cserélnek harmadik országokkal, többek között az Unió partnerségi és együttműködési megállapodásaiban és stratégiai partnerségi megállapodásaiban előírt, a kettős felhasználású termékekről folytatandó párbeszéd keretében, valamint kapacitásépítést folytatnak, és előmozdítják a felfelé irányuló konvergenciát. A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek ezekről a tájékoztatási tevékenységekről.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – A szakasz – A MELLÉKLETBEN SZEREPLŐ KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSA
„Támadószoftver” (intrusion software) (4): kifejezetten valamely számítógép vagy hálózati eszköz ’monitoring eszközök’ által történő feltárásának elkerülésére vagy a ’védő ellenintézkedések’ hatálytalanítására tervezett vagy módosított „szoftver”, amely az alábbiak valamelyikét látja el:
„Behatoló szoftver” (intrusion software) (4): kifejezetten valamely számítógép vagy hálózati eszköz tulajdonosának vagy „rendszergazdájának” „engedélye” nélküli futtatásra vagy telepítésre tervezett vagy módosított „szoftver”, amely az alábbiak valamelyikét látja el:
a)  Adatok vagy információk kinyerése számítógépről vagy hálózati eszközről, vagy a rendszer- vagy felhasználói adatok módosítása; vagy
a)  Adatok vagy információk jogosulatlan kinyerése számítógépről vagy hálózati eszközről, vagy a rendszer- vagy felhasználói adatok módosítása; vagy
b)  Egy program vagy folyamat standard végrehajtási útvonalának módosítása kívülről adott utastások végrehajtásának lehetővé tétele céljából.
b)  Bizonyos rendszer- vagy felhasználói adatok módosítása annak előmozdítása céljából, hogy a számítógép vagy hálózati eszköz tulajdonosa által feljogosított féltől eltérő fél hozzáférhessen a számítógépen vagy hálózati eszközön tárolt adatokhoz.
Megjegyzések:
Megjegyzések:
1.  A „támadószoftver” az alábbiak egyikét sem foglalja magában:
1.  A „behatoló szoftver” az alábbiak egyikét sem foglalja magában:
a)  Hipervizorok, hibakereső programok vagy szoftverek műszaki visszafejtésére (SRE) szolgáló eszközök;
a)  Hipervizorok, hibakereső programok vagy szoftverek műszaki visszafejtésére (SRE) szolgáló eszközök;
b)  a digitális jogok kezelésére (DRM) szolgáló „szoftver”; vagy
b)  a digitális jogok kezelésére (DRM) szolgáló „szoftver”; vagy
c)  A gyártók, rendszergazdák vagy felhasználók által, eszközkövetés vagy helyreállítás céljából történő telepítésre tervezett „szoftver”.
c)  a rendszergazdák vagy felhasználók által, eszközkövetés, eszközhelyreállítás vagy „ikt-biztonsági tesztelés” céljából történő telepítésre tervezett „szoftver”.
ca)  olyan „szoftver”, amelyet azzal a kifejezett céllal hoznak forgalomba, hogy segítsen azonosítani, megszüntetni vagy megelőzni a jogosulatlan felek számítógépein vagy hálózati eszközein való végrehajtást.
2.  A hálózati eszközök magukban foglalják a mobil eszközöket és intelligens fogyasztásmérőket is.
2.  A hálózati eszközök magukban foglalják a mobil eszközöket és intelligens fogyasztásmérőket is.
Műszaki megjegyzések:
Műszaki megjegyzések:
1.  ’Monitoring eszközök’: olyan "szoftver" vagy hardver eszközök, amelyek figyelemmel kísérik a rendszerviselkedést vagy az eszközön futó folyamatokat. Ez magában foglalja az antivírus (AV) termékeket, végpontbiztonsági termékeket, személyes biztonsági termékeket (PSP), behatolásfelderítő rendszereket (IDS), behatolásvédő rendszereket (IPS) és tűzfalakat.
1.  „Engedélyezés”: a felhasználó tájékoztatáson alapuló beleegyezése (azaz egy adott művelet jellege, hatásai és jövőbeli következményei tudomásul vételének megerősítő jelzése, és az ilyen művelet végrehajtásának elfogadása).
2.  ’Védő ellenintézkedések’: a programkód biztonságos végrehajtásának biztosítására tervezett technikák, mint például az adatvégrehajtás-megelőzés (DEP), véletlenszerű címterület-kiosztás (ASLR) vagy a homokozó használata.
2.  „Ikt-biztonsági tesztelés”: a „szoftvert”, hálózatokat, számítógépeket, hálózati eszközöket, valamint azok komponenseit és függőségeit érintő statikus és dinamikus kockázatok, sebezhetőségek, hibák vagy gyenge pontok feltárása és értékelése, melynek kinyilvánított célja, hogy mérsékeljék a biztonságos és védett üzemeltetésre, felhasználásra és bevezetésre káros tényezőket.
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – B szakasz – cím
B.  EGYÉB KETTŐS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK
B.  EGYÉB KIBERTÉR-FELÜGYELETI TERMÉKEK
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – B szakasz – 10 kategória– 10A001 pont – Műszaki megjegyzés – e a pont (új)
ea)  információbiztonsági rendszerek engedélyezett tesztelése vagy védelme célját szolgáló hálózati és biztonsági kutatás.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A szakasz – 3 rész – 3 bekezdés
(3)  Az ezen engedélyt felhasználni kívánó exportőröknek ezen engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba kell vetetniük magukat a lakóhelyük vagy letelepedési helyük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek.
(3)  A tagállamok előírhatják, hogy a területükön letelepedett exportőrök az engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba vételre jelentkezzenek. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul és minden esetben a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A szakasz – 3 rész – 4 bekezdés
(4)  A regisztrált exportőr legalább 10 nappal az első export előtt bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.
(4)  A regisztrált exportőr legfeljebb 30 nappal az első export megvalósulását követően bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A szakasz – 3 rész – 5 bekezdés – 4 pont
4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – B szakasz – 3 rész – 3 bekezdés
(3)  Az ezen engedélyt felhasználni kívánó exportőröknek ezen engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba kell vetetniük magukat a lakóhelyük vagy letelepedési helyük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek.
(3)  A tagállamok előírhatják, hogy a területükön letelepedett exportőrök az engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba vételre jelentkezzenek. A nyilvántartásba vétel automatikus, és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul és minden esetben a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – A szakasz – 3 rész – 5 bekezdés – 4 pont
4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – C szakasz – 3 rész – 5 bekezdés
(5)  A regisztrált exporter legalább 10 nappal az első export előtt bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.
(5)  A regisztrált exportőr legkésőbb 30 nappal az első kivitelt követően, vagy – alternatív lehetőségként és a letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által támasztott követelményeknek megfelelően – ezen engedély első felhasználását megelőzően bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen engedélyhez kapcsolódóan választott értesítési mechanizmusról. A Bizottság a közölt információt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – C szakasz – 3 rész – 6 bekezdés – 4 pont
4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – D szakasz – 3 rész – 6 bekezdés
(6)  A regisztrált exportőr legalább 10 nappal az első export előtt bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.
(6)  A regisztrált exportőr legkésőbb 30 nappal az első kivitelt követően, vagy – alternatív lehetőségként és a letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által támasztott követelményeknek megfelelően – ezen engedély első felhasználását megelőzően bejelenti ezen engedély első alkalommal történő felhasználását a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ezen engedélyhez kapcsolódóan választott értesítési mechanizmusról. A Bizottság a közölt információt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – D szakasz – 3 rész – 7 bekezdés – 4 pont
4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – F szakasz – 3 rész – 5 bekezdés – 4 pont
4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – G szakasz – 3 rész – 8 bekezdés – 4 pont
4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – H szakasz – 3 rész – 1 bekezdés – bevezető rész és 1 pont
(1)  Ezen engedély engedélyezi az 1. részben felsorolt szoftvereknek és technológiának az Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkező exportőr általi átadását, feltéve, ha az kizárólag az alábbiak általi felhasználás céljából történik:
(1)  A szóban forgó engedély engedélyezi, hogy bármely olyan vállalat, amely az Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkező exportőr, az 1. részben felsorolt szoftvereket és technológiát bármely testvérvállalat, leányvállalat vagy anyavállalat részére átadja, feltéve, hogy e jogalanyok ugyanazon anyavállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak vagy székhelyük valamely tagállamban található, továbbá azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó terméket vállalati együttműködési projektekben használják, ideértve a kereskedelmi termékfejlesztést, kutatást, javítást, előállítást és használatot, alkalmazottak és a megrendeléseket bonyolítók esetében a munkaviszonyt létesítő megállapodás alapján.
1.   az exportőr vagy az exportőr tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló jogalany által;
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – H szakasz – 3 rész – 1 bekezdés – 2 pont
2.  az exportőr alkalmazottai vagy az exportőr tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló jogalany által
törölve
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – H szakasz – 3 rész – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az ezen engedély felhasználásáról szóló jelentést legalább évente egyszer el kell készíteni, és tartalmaznia kell legalább az alábbi információkat:
törölve
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – I szakasz – 3 rész – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az ezen engedélyt felhasználni kívánó exportőröknek ezen engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba kell vetetniük magukat a lakóhelyük vagy letelepedési helyük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek.
A tagállamok előírhatják, hogy a területükön letelepedett exportőrök az engedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően nyilvántartásba vételre jelentkezzenek. A nyilvántartásba vétel automatikus, és azt a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul és minden esetben a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk az exportőrnek.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – J szakasz – 3 rész – 5 bekezdés – 4 pont
4.  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.
4.  a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0390/2017).


A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Eva Lindström
PDF 238kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. január 17-i határozata Eva Lindström a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0401/2017 – 2017/0819(NLE))
P8_TA(2018)0007A8-0003/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0401/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0003/2018),

A.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2018. január 11-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Eva Lindström számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.


A Számvevőszék egy tagjának kinevezése – Tony James Murphy
PDF 238kWORD 42k
Az Európai Parlament 2018. január 17-i határozata Tony James Murphy a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről (C8-0402/2017 – 2017/0820(NLE))
P8_TA(2018)0008A8-0002/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0402/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0002/2018),

A.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2018. január 11-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvezően véleményezi a Tanács Tony James Murphy számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát;

2.  felszólítja a tagállamokat, hogy fordítsanak figyelmet, és ha lehetséges, inspirálódjanak az Írország által használt nyílt versenypályázati modellből a jelöltek kiválasztásakor;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.


A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatása ***I
PDF 1086kWORD 179k
Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (átdolgozás) (COM(2016)0767 – C8-0500/2016 – 2016/0382(COD))(1)
P8_TA(2018)0009A8-0392/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: átdolgozás)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozásról szóló, 2015. évi Párizsi Megállapodás és az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, ideértve azt a kötelező célt is, hogy az EU 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátásait . Mindez fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés és innováció támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, vagy az alacsony népsűrűségű régiókban .
(2)  Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozásról szóló, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleik 21-ik konferenciájának (COP 21) eredményeképpen létrejött 2015. évi Párizsi Megállapodás („a Párizsi Megállapodás”) szerinti uniós kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, és legkésőbb 2050-ig el kell érni, hogy a nettó belföldi kibocsátás nulla legyen. Mindez alapvető szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a megfizethető árú fenntartható energia, a műszaki fejlődés és innováció, valamint a technológiai és ipari vezető szerep támogatásában, és egyúttal környezeti, társadalmi és egészségügyi előnyöket, valamint jelentős foglalkoztatási és regionális fejlesztési lehetőségeket biztosít, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, az alacsony népsűrűségű régiókban és az ipar részleges leépülését elszenvedő területeken.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A Párizsi Megállapodás lényegesen növelte az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos globális ambíció szintjét, és az aláírók elkötelezték magukat amellett, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 °C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-ra korlátozzák. Az Uniónak a tervezettnél sokkal mélyrehatóbb és gyorsabb kibocsátáscsökkentésre kell felkészülnie annak érdekében, hogy legkésőbb 2050-ig nagy energiahatékonyságú és megújuló energián alapuló energiarendszerre térjen át. E csökkentések ugyanakkor a megújuló energián alapuló technológiák, így például a szél- és a napenergia fejlesztésének és terjedésének üteméből adódóan a korábbi értékelésekhez képest kisebb költséggel valósíthatók meg.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Különösen a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítésére és használatára irányuló kezdeményezések, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának támogatása a villamos energia, fűtés és hűtés valamint a közlekedés ágazatában jelentenek nagyon hatékony eszközöket , az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint a a földgáz- és ásványolaj-behozataltól való függőségének mérséklésére .
(3)  Különösen az energiafogyasztás csökkentése, a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítése, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának támogatása a villamos energia, fűtés és hűtés, valamint a közlekedés ágazatában jelentenek nagyon hatékony eszközöket, az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint energiafüggőségének mérséklésére.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan. A 2014. január. 22-i bizottsági közlemény12 meghatározta a jövőbeni uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet, és e politikák 2020 utáni időszakra vonatkozó továbbfejlesztése tekintetében közös álláspont kialakítását segítette elő. A Bizottság azt javasolta, hogy az Unió energiafogyasztásában a megújuló energia részarányára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés legalább 27% legyen.
(4)  A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan.
__________________
12 „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” (COM/2014/0015 final)
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A 2014. októberi Európai Tanács jóváhagyta ezt a célértéket, és utalt arra, hogy a tagállamok saját magukra nézve ennél ambiciózusabb nemzeti célokat is meghatározhatnak.
törölve
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az Európai Parlament „A 2020–2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről” és „A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről” szóló állásfoglalásaiban 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait.
(6)  Az Európai Parlament az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről szóló, 2014. február 5-i állásfoglalásában 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait. A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről szóló, 2016. június 23-i állásfoglalásában az Európai Parlament ezen túllépve tudomásul vette a legalább 30 %-os uniós célkitűzésre vonatkozó korábbi álláspontját, és hangsúlyozta, hogy a Párizsi Megállapodásra és a megújulóenergia-technológiák költségeinek közelmúltbeli csökkenésére tekintettel sokkal ambiciózusabb célokat érdemes kitűzni.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Helyénvaló tehát figyelembe venni a Párizsi Megállapodásban meghatározott törekvéseket és a technológiai fejlődést, ezen belül pedig a megújulóenergia-beruházások költségeinek csökkenését.
Módosítás 324
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 27%-ban meghatározni. A tagállamoknak az e cél eléréséhez történő hozzájárulásaikat integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként kell meghatározniuk, az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben előírt irányítási folyamat révén.
(7)  Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 35%-ban meghatározni, amelyet nemzeti célkitűzéseknek kell kísérniük. A tagállamok számára csak kivételesen, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló, kellőképpen indokolt, mérhető és ellenőrizhető körülmények között lehet megengedni, hogy maximum 10%-ban eltérjenek a számukra előzetesen meghatározott célértéktől.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A tagállamoknak a megújuló energiára vonatkozó kötelező céljaik kitűzésekor figyelembe kell venniük az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban meghatározott kötelezettségeket, a megújuló energia továbbra is fennálló nagy potenciálját, valamint az energia-átállás megvalósításához szükséges beruházásokat.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)  A 35%-os átfogó uniós célkitűzésnek az egyes tagállamok számára egyedi célkitűzésekké történő átalakítása során kellően ügyelni kell az elosztás méltányosságára és – a tagállamok GDP-jének és eltérő kiindulási pontjainak és adottságainak tekintetbevételével – megfelelőségére, a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-ig elérendő szintjét is beleértve.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot. Egy uniós szintű célérték meghatározása nagyobb rugalmasságot biztosítana a tagállamok számára ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére irányuló célkitűzéseiket a leginkább költséghatékony módon, saját egyedi körülményeiknek, energiahordozó-összetételüknek és megújulóenergia-termelési kapacitásuknak megfelelően tudják megvalósítani.
(8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a különböző típusú energiaforrások felhasználása milyen mértékben egyeztethető össze azzal a célkitűzéssel, amely a felmelegedést az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal meghaladó szintre kívánja korlátozni, valamint hogy összeegyeztethető-e a fosszilis üzemanyagoktól mentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság célkitűzéseivel. A Bizottságnak fel kell mérnie a különböző típusú megújuló energiaforrások hozzájárulását e célkitűzésekhez a megtérülési időszak és a fosszilis tüzelőanyagokhoz viszonyított eredmények alapján, valamint hogy fenntarthatósági kritériumként megfontoljon egy maximálisan megengedhető megtérülési időszakra vonatkozó javaslatot, különösen a lignocellulóz-tartalmú biomassza esetében.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A tagállamoknak további lépéseket kell tenniük abban az esetben, ha a megújuló energiák részaránya uniós szinten nem felel meg a legalább 27%-os uniós megújulóenergia-célkitűzés megvalósításához vezető ütemtervnek. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben foglaltak értelmében ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során azt észleli, hogy a vállalási szintekben elmaradás van, uniós szintű intézkedéseket hozhat a célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében. Abban az esetben, ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során a teljesítésben észlel elmaradást, a tagállamoknak az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek rugalmasságot biztosítanak számukra a választáshoz.
törölve
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja.
(15)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja, egyúttal figyelembe véve a különböző technológiák sajátosságait és azt, hogy a kis- és nagytermelők eltérő mértékben képesek reagálni a piaci jelzésekre.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés elterjedésének úgy kell történnie, hogy az a fogyasztók és az adófizetők számára a lehető legalacsonyabb költségekkel járjon. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket.
(16)  A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés, többek között az energiatárolás elterjedésének úgy kell történnie, hogy a fogyasztók és az adófizetők számára minimálisra csökkenjen az energetikai átállás hosszú távú költsége. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket. A tagállamoknak a létesítmények számára ajánlattételi felhívások segítségével kell támogatást odaítélniük, amelyek lehetnek technológiaspecifikusak vagy -semlegesek.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  Az Európai Tanács a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló, 2014. október 24-i következtetéseiben hangsúlyozta a belső energiapiac fokozottabb összekapcsolásának jelentőségét és azt, hogy elegendő támogatást kell nyújtani az egyre növekvő arányú, különféle megújuló energiaforrások integrálásához, ezáltal lehetővé téve, hogy az Unió megvalósítsa az energetikai átállás irányításával kapcsolatos törekvéseit. Sürgősen fokozni kell tehát az összekapcsolódás mértékét, és eredményeket kell felmutatni az Európai Tanács által elfogadott célkitűzéseket illetően, hogy teljes körűen kiaknázhatók legyenek az energiaunió lehetőségei.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)  A tagállamoknak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatási rendszerek kidolgozásakor figyelembe kell venniük a körkörös gazdaság és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott1a uniós hulladékhierarchia elvét. Az elsőként választandó lehetőséget a hulladékképződés megelőzésének és a hulladékok újrafelhasználásának kell jelentenie. A tagállamoknak el kell kerülniük az olyan támogatási rendszerek létrehozását, amelyek ellentétesek lennének a hulladék kezelésére vonatkozó célokkal, és az újrafelhasználható hulladékok nem hatékony felhasználásához vezetnének. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy az ezen irányelv alapján bevezetett intézkedések ne legyenek ellentétesek a 2008/98/EK irányelv célkitűzéseivel.

________________________


1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
16 c preambulumbekezdés (új)
(16c)  A biotikus energiaforrások felhasználása tekintetében a tagállamok biztosítékokat vezetnek be a biológiai sokféleség védelmében és az ökoszisztéma leépülésével, illetve csökkenésével szemben, valamint a jelenlegi felhasználási módoktól való olyan eltérés megakadályozása érdekében, amely közvetve vagy közvetlenül negatívan hatna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy az általános üvegházhatásúgáz-mérlegre.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
16 d preambulumbekezdés (új)
(16d)  A tagállamoknak a hazai megújuló energiaforrások felhasználását kell előmozdítaniuk és előnyben részesíteniük, és el kell kerülniük az erőforrások harmadik országokból való széles körű behozatalához vezető torz helyzeteket. E tekintetben az életciklus-szemléletet kell figyelembe venni és előmozdítani.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
16 e preambulumbekezdés (új)
(16e)  A megújulóenergia-közösségeknek, városoknak és helyi hatóságoknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy más nagy részvevőkkel egyenlő feltételek mellett részt vegyenek a rendelkezésre álló támogatási rendszerekben. A tagállamok számára e célból lehetővé kell tenni intézkedések foganatosítását, többek között tájékoztatás nyújtását, az egyablakos hivatali kapcsolattartó pontokon biztosított technikai és pénzügyi támogatást, az adminisztratív terhek csökkentését, a közösséget előtérbe helyező ajánlattételi kritériumok alkalmazását, testre szabott ajánlattételi időszakok meghatározását a megújulóenergia-közösségek számára, valamint e közösségek közvetlen támogatás útján történő díjazását.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
16 f preambulumbekezdés (új)
(16f)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termeléshez szükséges infrastruktúra tervezésének figyelembe kell vennie a projektek által érintettek – ideértve az őshonos népességeket is – részvételével kapcsolatos szakpolitikákat, és tiszteletben kell tartaniuk e népességek földdel kapcsolatos jogait.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
16 g preambulumbekezdés (új)
(16g)  A fogyasztóknak átfogó információkat kell nyújtani – ideértve a fűtési/hűtési rendszerek energiahatékonysági előnyeivel és az elektromos járművek alacsonyabb üzemeltetési költségeivel kapcsolatos információkat –, lehetővé téve számukra egyéni fogyasztói döntések meghozatalát a megújuló energiák tekintetében és a technológiai bezáródás elkerülése érdekében.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
16 h preambulumbekezdés (új)
(16h)   A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a más piaci szereplőkre kifejtett negatív hatásokat; a támogatási programoknak ezért minimálisra kell csökkenteniük a piactorzítás és a versenytorzulás kockázatát.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A tagállamok számára elő kell írni, hogy támogatási rendszereiket fokozatosan és részlegesen – a tagállamok közötti fizikai áramlásoknak megfelelő szinten – megnyissák a más tagállamokban folyó projektek előtt –, ennek azonban csak a nevezett meghatározott részarányban kell kötelezőnek lennie, azt meghaladóan pedig önkéntes alapon kell történnie. A megújuló energiaforrások terén az egyes tagállamok különböző adottságokkal rendelkeznek, és nemzeti szinten különböző támogatási rendszereket működtetnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia tekintetében. A tagállamok többsége olyan támogatási rendszert alkalmaz, amely kizárólag a saját területén termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát támogatja. A nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok különböző adottságaiknak megfelelően ellenőrizhessék nemzeti támogatási rendszereik hatásait és költségeit. Az ezen irányelvben megfogalmazott cél elérésének egyik fontos eszköze a 2001/77/EK és a 2009/28/EK irányelvek szerinti nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működtetésének garantálása a befektetői bizalom megtartása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok a célkitűzések teljesítését célzó, hatékony nemzeti intézkedéseket dolgozhassanak ki. Ezen irányelv célja az, hogy a nemzeti támogatási rendszerek aránytalan mértékű befolyásolása nélkül megkönnyítse a megújuló energiaforrásokból előállított energia határokon átnyúló támogatását. A támogatási programok kötelező részleges megnyitásán túlmenően olyan opcionális, tagállamok közötti együttműködési mechanizmusokat vezet be, amelyek révén lehetőségük nyílik megállapodni arról, hogy az egyik tagállam milyen mértékben támogatja a másik tagállamban folyó energiatermelést, valamint hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiát milyen mértékben kell beszámítani valamelyikük összesített nemzeti célértékébe. A célkitűzések teljesítésére vonatkozó mindkét intézkedés – azaz a nemzeti támogatási rendszerek és az együttműködési mechanizmusok – hatékonyságának biztosítása érdekében lényeges, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy támogatási rendszerüket a támogatási programok megnyitásának kötelező részarányán túlmenően kiterjesztik-e a más tagállamokban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiára, és ha igen, milyen mértékben, és hogy erről az ezen irányelvben előirányzott együttműködési intézkedések alkalmazásával állapodhassanak meg.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A támogatási rendszereknek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összhangba hozatalát célzó kiigazítások sérelme nélkül a megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat úgy kell kialakítani, hogy azok stabilak legyenek, és ne legyen szükség gyakori módosításukra. Az ilyen módosítások közvetlen hatást gyakorolnak a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát.
(18)  A megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat az EUMSZ 107. és 108. cikkének tiszteletben tartása mellett úgy kell kialakítani, hogy azok kiszámíthatók és stabilak legyenek, tovább gyakori vagy visszamenőleges hatályú módosításukat el kell kerülni. A politika kiszámíthatatlansága és az instabilitás közvetlen hatást gyakorol a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak kellő időben előre be kell jelenteniük a támogatások bármely változását, és megfelelően konzultálniuk kell az érdekelt felekkel. A tagállamoknak mindenkor meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba.
(19)  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Azt biztosítandó, hogy a polgárok álljanak az energetikai átállás középpontjában, a tagállamoknak hosszú távú stratégiákat kell kidolgozniuk saját megújuló energiára vonatkozó cselekvési terveiken belül, megkönnyítve a városok, megújulóenergia-közösségek és a saját megújulóenergia-fogyasztók számára a megújulóenergia-termelést. Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a hosszú távú stratégiákat és a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A megújuló tengeri energiaforrások egyedülálló lehetőséget kínálnak az Unió számára arra, hogy mérsékelje a fosszilis energiaforrásoktól való függőségét, hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzései eléréséhez, valamint hogy a területe egy jelentős részén, köztük a legkülső régiókban egy munkahelyeket teremtő, új iparágat hozzon létre. Ezért az Uniónak arra kell törekednie, hogy megteremtse az ezek kialakítását elősegítő szabályozási és gazdasági feltételeket.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
24 a preambulumbekezdés (új)
(24a)  „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” című 2016. júliusi 20-i bizottsági közlemény kiemeli a fejlett bioüzemanyagok középtávú jelentőségét a légi közlekedési ágazat számára. A kereskedelmi légi közlekedés teljes mértékben a folyékony üzemanyagokra támaszkodik, mivel a polgári repülési ágazatban nincs rájuk sem biztonságos, sem tanúsítvánnyal rendelkező alternatíva.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe veszi a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit és az uniós fenntarthatósági kritériumokat, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak a melléklet rendszeres felülvizsgálata során olyan további alapanyagok bevonását kell mérlegelnie, amelyek nem okoznak jelentős mértékű torzító hatásokat a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain.
(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe vegye a körforgásos gazdaság és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, az uniós fenntarthatósági kritériumokat és a kibocsátások életciklus-alapú felmérését, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a mellékletet, valamint az általa javasolt bármely módosításnak a (mellék-)termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacaira gyakorolt hatását.
__________________
__________________
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az Európai Parlament által a pálmaolajról és az esőerdők irtásáról 2017. április 4-én elfogadott állásfoglalás felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az erdőirtást ösztönző növényi olajok, köztük a pálmaolaj a bioüzemanyagok egyik alkotóelemeként való felhasználásának fokozatos, lehetőség szerint 2020-ig történő felszámolására.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból az Unión kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami megújulóenergia-részarányokba . Annak garantálása érdekében, hogy az Unióban és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomonkövethetőségét és beszámíthatóságát. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés18 alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőek , a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazni kell .
(28)  Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból az Unión kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami megújulóenergia-részarányokba. Annak garantálása érdekében, hogy az Unióban és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomonkövethetőségét és beszámíthatóságát, valamint hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés18 alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőek , a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazni kell .
__________________
__________________
18 HL L 198., 2006.7.20., 18. o.
18 HL L 198., 2006.7.20., 18. o.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  Amikor a tagállamok megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos közös projekteket hajtanak végre egy vagy több harmadik országgal, célszerű, hogy ezek a projektek kizárólag újonnan épített létesítményeket vagy újonnan megnövelt kapacitású létesítményeket érintsenek. Ez segít biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az adott harmadik ország teljes energiafogyasztásában képviselt aránya ne csökkenjen a megújuló energia uniós importja következtében. Ezenkívül az érintett tagállamoknak lehetővé kell tenniük az adott harmadik országban vagy országokban a közös projektben érintett létesítményben zajló termelés egy részének belföldi felhasználását. A közös projektekben részt vevő harmadik országokat a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá arra, hogy a megújuló energiával kapcsolatos, ambiciózus célkitűzéseket tartalmazó politikát dolgozzanak ki.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
28 b preambulumbekezdés (új)
(28b)   Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására, ám ugyanakkor hozzájárul ahhoz a potenciálisan pozitív hatáshoz, amelyet az Unió és a tagállamok a megújuló energiaforrások fejlesztésének előmozdítása terén kifejthetnek a harmadik országok energiaágazatában. Az Uniónak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a megújulóenergia-termelésre vonatkozó kutatást, fejlesztés és az abba való beruházást a fejlődő országokban és más partnerországokban, ezáltal fokozva a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot, valamint az exportkapacitásokat. A megújuló energia a partnerországokból való behozatala segítheti tovább az Uniót és a tagállamokat, hogy megvalósítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
28 c preambulumbekezdés (új)
(28c)   A fejlődő országok egyre több, a megújuló energiával kapcsolatos politikát fogadnak el nemzeti szinten, mivel a növekvő energiaigényt megújuló forrásokból kívánják kielégíteni. Több mint 173 ország, köztük 117 fejlődő vagy feltörekvő gazdaság tűzött ki a megújuló energiára vonatkozó célokat 2015 végéig.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
28 d preambulumbekezdés (új)
(28d)   A fejlődő országokban az energiafelhasználás szorosan összefügg több társadalmi aspektussal is: a szegénység enyhítése, oktatás, egészségügy, népességszaporodás, foglalkoztatás, vállalkozások, kommunikáció, urbanizáció és a lehetőségek hiánya a nők számára. A megújuló energiaforrások fontos lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fejlődéssel és a környezettel kapcsolatos kihívásoknak egyszerre feleljenek meg. Az utóbbi években az alternatív energetikai technológiák jelentős fejlődésen mentek keresztül mind a teljesítmény, mind pedig a költségcsökkentés tekintetében. Ezen túlmenően sok fejlődő ország különösen jó adottságokkal rendelkezik az energetikai technológiák új generációjának kifejlesztéséhez. A fejlesztési és környezetvédelmi előnyök mellett a megújuló energiaforrások nagyobb biztonságot és gazdasági stabilitást is maguk után vonhatnak. A megújuló energiaforrások fokozott használata csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok költséges importjától való függőséget, és hozzájárulna számos ország fizetési mérlegének javításához.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)  A geotermikus energiatermelés az adott terület geológiai jellemzőitől függően üvegházhatású gázok, valamint földfelszín alatti folyadékokból és más földfelszín alatti geológiai formációkból származó egyéb anyagok természetbe bocsátásával járhat együtt. Geotermikus energia előállítását célzó beruházások csak mérsékelt környezeti hatású, és a hagyományos energiaforrásokkal összehasonlítva az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését eredményező termelésbe fektethetők be. A Bizottságnak ezért 2018. decemberéig meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e jogalkotási javaslatra, amelynek célja a geotermikus erőművek kibocsátásainak szabályozása a feltárási és üzemeltetési szakaszában egyaránt minden olyan anyag – kötöttük a szén-dioxid – tekintetében, amely az egészségre és a környezetre káros.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti és regionális szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben.
(33)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti, regionális és helyi szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait, valamint az energiamegtakarítást és energiahatékonyságot előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából. A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a 2012/27/EU irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe.
(35)  Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációját, különösen olyan innovatív technológiák támogatása révén, mint a hőszivattyúk, a geotermikus és a naphőenergiát hasznosító technológiák, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából. A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a nevezett irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe.
__________________
__________________
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is.
(36)  Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást, többek között a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek számára is. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé jelezze , hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként.
(43)  Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé jelezze , hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként. Fontos különbséget tenni a támogatási rendszerek vonatkozásában kiadott zöld bizonyítványok és a származási garancia között.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  Fontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására. Továbbá annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kétszeres ellentételezés, nem kaphatnak származási garanciát azok a megújulóenergia-termelők, akik már részesültek pénzügyi támogatásban. Ennek ellenére ezek a származási garanciák alkalmazandók információszolgáltatás céljából annak érdekében, hogy a végső fogyasztók egyértelmű, megbízható és megfelelő bizonyítékot kapjanak arról, hogy egy adott energiaegység megújuló forrásból származik. Ezenkívül a támogatásban részesült villamos energiára vonatkozó származási garanciákat a piacon árverés útján értékesíteni kell, és a bevételeket a megújuló energiaforrásokra irányuló állami támogatások csökkentésére kell fordítani.
(45)  Fontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kkv-któl. Fontosak azok a növekedési és foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint elő kell mozdítaniuk a kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását.
(49)  Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kkv-któl. Fontosak azok a helyi vállalkozásfejlesztési, fenntartható növekedési és jó minőségű foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell segíteniük és támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint fokozniuk kell a technikai segítségnyújtást és több képzési programot kell biztosítaniuk, hogy növeljék a helyi szabályozási, technikai és pénzügyi szakértelmet, és előmozdítsák a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek ismertségét, ideértve az uniós források célzottabb felhasználását, így például a kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
49 a preambulumbekezdés (új)
(49a)  A helyi és regionális hatóságok gyakran a nemzeti célértékeket meghaladó, nagyra törőbb célértékeket szabnak meg a megújuló energia tekintetében. A megújuló energia és az energiahatékonyság fejlődésének ösztönzésére vonatkozó regionális és helyi kötelezettségvállalásokat jelenleg hálózatok – így például a Polgármesterek Szövetsége és az Intelligens Városok vagy Intelligens Közösségek kezdeményezések –, valamint a fenntartható energiára vonatkozó cselekvési tervek révén támogatják. Az ilyen hálózatok nélkülözhetetlenek, és ezeket bővíteni kell, mivel növelik a tudatosságot, megkönnyítik a bevált gyakorlatok cseréjét és a rendelkezésre álló pénzügyi támogatást. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak abban is támogatnia kell az érdeklődő éllovas régiókat és helyi hatóságokat, hogy határokon átnyúló munkát végezzenek, mégpedig oly módon, hogy segítséget nyújt az együttműködési mechanizmusok – így például az európai területi együttműködési csoportosulás – létrehozása során, amelyek lehetővé teszik a különböző tagállamok közigazgatási szervei számára, hogy csoportba szerveződjenek, és közös szolgáltatásokat és projekteket valósítsanak meg, anélkül hogy ehhez előzetes nemzetközi megállapodás aláírására és a nemzeti parlamentek általi megerősítésére lenne szükség.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
49 b preambulumbekezdés (új)
(49b)  A helyi hatóságok és a városok élen járnak az energetikai átállás előmozdításában és a megújuló energia elterjesztésében. A helyi önkormányzatok – a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintként – kritikus szerepet játszanak az uniós energiapolitikai és éghajlatvédelmi célok lakosság általi támogatásának kiépítésében, miközben decentralizáltabb és integráltabb energiarendszereket alkalmaznak. A helyi megújuló energiába való beruházások segítése érdekében fontos biztosítani a városok és régiók finanszírozáshoz való jobb hozzáférését.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
49 c preambulumbekezdés (új)
(49c)  Emellett mérlegelni kell egyéb olyan innovatív intézkedéseket is, amelyek az új technológiákba, például az energiahatékonysági szerződésekbe és az állami finanszírozásban történő szabványosítási folyamatokba áramló befektetések növelésére irányulnak.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre.
(50)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre, ezen belül a saját megújulóenergia-fogyasztókra és az energiaközösségekre.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott kínálat és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén. Ezért elő kell mozdítani a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjedését annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében.
(51)  Az EUMSZ 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott és költségesebb kínálat, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal – különösen biomassza és tengeri energiaforrásokkal – rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén, és 100%-ban megújuló energiát felhasználó területekké válnak. Ezért a megújuló energiaforrásokra vonatkozó stratégiát ki kell igazítani annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, megerősítsék az ellátásbiztonságot és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében. Másrészt a legkülső régiók számára lehetővé kell tenni forrásaik maradéktalan kiaknázását, tiszteletben tartva a szigorú fenntarthatósági kritériumokat, valamint a helyi sajátosságokhoz és szükségletekhez igazodva, e régiók megújulóenergia-termelésének fokozása és energetikai függetlenségük megerősítése érdekében.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  Célszerű megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni a decentralizált megújulóenergia-technológiák fejlődését. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót.
(52)  Célszerű megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni a decentralizált megújulóenergia-technológiák és a tárolás fejlődését. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők.
(53)  A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. A saját termelésű energia fogyasztása díjainak és díjazásának ösztönöznie kell a megújuló energia integrálására szolgáló intelligensebb technológiák fejlesztését és arra kell ösztönöznie a saját megújulóenergia-fogyasztókat, hogy a fogyasztó és a hálózat szempontjából kölcsönösen előnyös beruházási döntéseket hozzanak. Ezen egyensúly lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek olyan díjazásra legyenek jogosultak az általuk a hálózatra betáplált saját termelésű megújuló villamos energia fejében, amely tükrözi a betáplált villamos energia piaci értékét és a hálózat, a környezet és a társadalom szempontjából képviselt hosszú távú értéket. Ennek a saját termelésű energia fogyasztásával járó költségeket és hasznokat egyaránt magában kell foglalnia, figyelembe véve az egyébként a hálózatot, a társadalmat és a környezetet terhelő elkerült költségeket, különösen ha a saját termelésű energia fogyasztásához más, elosztott energiaforrások társulnak, így például az energiahatékonyság, az energiatárolás, a felhasználóoldali válasz és a közösségi hálózatok. E díjazást az elosztott energiaforrásokra irányuló, [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikke szerinti költség-haszon elemzés alapján kell megállapítani.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
53 a preambulumbekezdés (új)
(53a)  Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők. A közösségi sajátfogyasztás lehetővé tétele arra is lehetőséget nyújt a megújulóenergia-közösségek számára, hogy a háztartások szintjén javítsák az energiahatékonyságot, és csökkentett fogyasztás és alacsonyabb ellátási díjak révén segítsék az energiaszegénység elleni küzdelmet. A tagállamoknak meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, többek között annak értékelése révén, hogy lehetővé tudják-e tenni az olyan háztartások részvételét, amelyek egyébként nem lennének képesek részt venni, ideértve a rászoruló fogyasztókat és bérlőket.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
53 b preambulumbekezdés (új)
(53b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogyasztásra vonatkozó szabályok tiszteletben tartását, valamint a megújuló energiákhoz kapcsolódó berendezések telepítése terén a többnyire a legkiszolgáltatottabb közösségeket (mint például az időskorúakat és a vidéki térségek lakóit) sújtó agresszív értékesítés, tisztességtelen ügynöki tevékenység és megtévesztő érvelés elleni küzdelemre irányuló intézkedések bevezetését vagy megerősítését.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
(54)  A helyi lakosok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.
(54)  A helyi lakosok és helyi hatóságok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából, ennek eredménye pedig a helyi beruházás, nagyobb választék a fogyasztók számára, a polgárok szélesebb körű részvétele az energetikai átállásban többek között az olyan háztartások részvételének ösztönzése révén, amelyek máskülönben nem biztos, hogy képesek lennének részt venni, az energiahatékonyság háztartások szintjén való javítása, valamint az energiaszegénység elleni küzdelem segítése a csökkentett fogyasztás és alacsonyabb ellátási díjak révén. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
55 a preambulumbekezdés (új)
(55a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hálózattal kapcsolatos költségek és illetékek méltányosan és torzításmentesen oszoljanak meg a villamosenergia-rendszer felhasználói között. Valamennyi hálózati díjnak költségtükrözőnek kell lennie.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
(57)  Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. A 2020 utáni időszakra vonatkozó kötelező nemzeti célok hiányában azonban a fennmaradó nemzeti ösztönzők nem biztos, hogy elegendőek lesznek a 2030-ra és 2050-re vonatkozó, hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros környezeti mellékhatásokkal.
(57)  Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros mellékhatásokkal a környezetre és az emberi egészségre nézve.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
59 a preambulumbekezdés (új)
(59a)  A rugalmasságukkal való kereskedést, saját termelésű energia fogyasztását vagy a saját termelésű villamos energia értékesítését végző háztartási fogyasztóknak és közösségeknek meg kell őrizniük a fogyasztóként őket megillető jogokat, ideértve az ahhoz való jogot, hogy a saját választásuk szerinti szolgáltatóval szerződjenek és szolgáltatót váltsanak.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
(60)  Hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának fokozására irányuló erőfeszítések és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti lehetséges szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák.
(60)  A hatékony, megújuló energián alapuló fűtési és hűtési rendszerek használatának kéz a kézben kell járnia az épületek mélyfelújításával, ami egyúttal csökkenti az energiaigényt és a fogyasztóknál felmerülő költségeket, hozzájárul az energiaszegénység mérsékléséhez, valamint a minőségi helyi munkahelyek teremtéséhez. E célból hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának szükségessége és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti potenciális szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
61 a preambulumbekezdés (új)
(61a)  Az intelligens közlekedés terén növelni kell a közúti célú elektromos mobilitás fejlesztését és elterjedését, valamint fel kell gyorsítani a fejlett technológiák innovatív vasúti közlekedésbe való integrálását a tiszta tömegközlekedésnek kedvező Shift2Rail kezdeményezés előmozdításával.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
62 preambulumbekezdés
(62)  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét.
(62)  Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet vagy a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával továbbra is ki kell elégíteni. Az utóbbi a földhasználat közvetett megváltozásának számít, ami jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után, amennyiben nagy szénkészlettel rendelkező földek átállításáról van szó. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét, megkülönböztetve a magas ÜHG-hatékonyságú, valamint a földhasználat közvetett megváltozásának alacsony kockázatát jelentő élelmiszernövény-alapú bioüzemanyagokat. Fel kell gyorsítani a fejlett bioüzemanyag-fajták és az elektromos mobilitás bevezetését.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
63 a preambulumbekezdés (új)
(63a)  Az Uniónak és a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy növeljék a megújuló energiaforrásokból előállított energiák sokféleségét, csökkentsék a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztását, valamint növeljék az energiahatékonyságot minden közlekedési ágazatban. Az erre irányuló intézkedéseket a közlekedéstervezésben, valamint a jobb energiahatékonyságú gépjárművek gyártása során is érvényesíteni lehetne.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
63 b preambulumbekezdés (új)
(63b)  A közúti közlekedésben alkalmazott üzemanyag-hatékonysági előírások hatékony módot nyújtanának a közlekedési ágazatban a megújuló alternatívák iránti kereslet előmozdítására és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további csökkentésére, valamint a közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizációjára. Az üzemanyag-hatékonysági előírásokat a technológiai fejlődéssel, valamint az éghajlat-változási és az energiára vonatkozó célkitűzésekben tapasztalt változással összhangban kellene ösztönözni.
Módosítás 286
Irányelvre irányuló javaslat
63 c preambulumbekezdés (új)
(63c)  A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésében, ezért szükséges, hogy a bioüzemanyagok bevonására irányuló kötelezettség specifikusan a légi közlekedés számára értékesített üzemanyagok tekintetében is teljesüljön. Uniós és tagállami szinten olyan politikákat kell kidolgozni, amelyek ösztönzik az üzemanyagok hajózásban való megtakarítását célzó operatív intézkedéseket, a szél- és napenergiával működő tengeri közlekedés terjedését célzó kutatási és fejlesztési erőfeszítések mellett.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
65 a preambulumbekezdés (új)
(65a)  Megfelelő módszertant kell kidolgozni annak érdekében, hogy pontosabban megállapítható legyen a megújuló forrásból származó villamos energia részaránya a közlekedésben, megvizsgálva az e célra szolgáló különböző műszaki és technológiai megoldásokat.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
66 preambulumbekezdés
(66)  A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, az irányelv elfogadását követően értékelést kell végezni annak felmérése céljából, hogy a melléklet kiterjeszthető-e újabb alapanyagokra.
(66)  A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, rendszeres értékelést kell végezni.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
68 preambulumbekezdés
(68)  A biomasszá nak a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak támogatniuk kell a meglévő faanyag - és mezőgazdasági erőforrások erőteljesebb fenntartható mozgósítását és új erdőgazdálkodási és mezőgazdasági termelési rendszerek kifejlesztését.
(68)  A biomasszának a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak kizárólag a meglévő faanyag- és mezőgazdasági erőforrások erőteljesebb fenntartható mozgósításából és új erdőgazdálkodási és mezőgazdasági termelési rendszerek kifejlesztéséből származó energia-felhasználást kell támogatniuk, feltéve, hogy a fenntarthatóságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kritériumok teljesülnek.
Módosítás 287
Irányelvre irányuló javaslat
68 a preambulumbekezdés (új)
(68a)  Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a körforgásos gazdaság, a biogazdaság és a megújuló energia terjesztése közti szinergiára, hogy biztosítani lehessen a nyersanyagok optimális felhasználását és a legjobb környezeti eredményt. Az Unió és a tagállamok által elfogadott, a megújuló energiák termelését támogató szakpolitikai intézkedéseknek mindig figyelembe kell venniük az erőforrás-hatékonyság és a biomassza optimális felhasználásának elvét.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
69 preambulumbekezdés
(69)  A bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. Az ezen irányelvben meghatározott uniós célkitűzésnek való megfelelés céljára használt, illetve a támogatási rendszerek által támogatott bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartását.
(69)  A megújuló energia előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésnek való megfelelés céljára használt, illetve a támogatási rendszerek által támogatott azon megújuló forrásból előállított energiákkal, bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartását.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
71 preambulumbekezdés
(71)  A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők nem idézhetik elő a biológiai sokféleséggel rendelkező földterületek elpusztítását. Az ilyen, számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátási kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantált, hogy a mezőgazdasági nyersanyag nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok alapján egy erdőt akkor kell biológiai sokféleséggel rendelkezőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtés e történik, biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó mezőgazdasági nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően.
(71)  A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők nem idézhetik elő és nem ösztönözhetik a biológiai sokféleség csökkenését sem az Unióban, sem azon kívül. Az ilyen, számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátási kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantált, hogy a mezőgazdasági nyersanyag nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok alapján egy erdőt akkor kell biológiai sokféleséggel rendelkezőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtés e történik, biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Azonban biztosítani kell az említett erdők biológiai sokféleségét, továbbá minőségét, egészségét, életképességét és vitalitását. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó mezőgazdasági nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
72 a preambulumbekezdés (új)
(72a)  A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a karbonszegény gazdaságra való áttérés támogassa „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzéseket, valamint szorosan kövesse a 2008/98/EK irányelvvel létrehozott hulladékhierarchia elvét.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
73 preambulumbekezdés
(73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon termeszteni, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt, miközben nem könnyen ellenőrizhető, hogy ilyen lecsapolás nem történt.
(73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon vagy vizes élőhelyen termeszteni, ahol ez a talaj lecsapolásával járna, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt,
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
74 a preambulumbekezdés (új)
(74a)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat a talajminőség és a talaj szervesszén-tartalmának védelmével összhangban lévő gyakorlatok alkalmazásával kell termeszteni.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
75 preambulumbekezdés
(75)  Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása.
(75)  Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása. A legkülső régióknak a nagy környezetvédelmi értékkel bíró elsődleges erőforrások szigorú tiszteletben tartásának sérelme nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy a megújulóenergia-termelés és az energiafüggetlenségük növelése érdekében az erőforrásaikban rejlő lehetőségeket kihasználják.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
76 preambulumbekezdés
(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és nemzeti jogszabályok vagy az erdőgazdálkodási üzemek szintjén bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. Az üzemeltetőknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát a bioenergia előállítása során. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – operatív iránymutatást dolgozzon ki a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére.
(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és és nemzeti jogszabályok vagy az ellátási alapszinten bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. A fenntartóknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedések történjenek a kitermelés környezetre gyakorolt negatív hatásainak elkerülésére vagy mérséklésére. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal24 létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – a tagállamok bevált gyakorlatán alapuló rendelkezéseket dolgozzon ki a követelmények végrehajtására, valamint operatív iránymutatást a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére.
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
76 a preambulumbekezdés (új)
(76a)  Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában vagy gyakorlatábannem szerepel az erdei biomassza fenntarthatóságára vonatkozó egységeskritérium, az e kritériumnak megfelelő további információkat kell szolgáltatni az ellátási alapszinten anélkül, hogy további információkat kellene szolgáltatni azon kritériumokat illetően, amelyek tagállami szinten már teljesültek.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
76 b preambulumbekezdés (új)
(76b)  „Kockázatalapú megközelítést” kell alkalmazni, a nemzeti szinten kezdve. Amennyiben valamely tagállam nemzeti jogában vagy gyakorlatában nem szerepel az egységes kritérium követelménye, az e kritériumnak megfelelő további információkat az ellátási alapszinten kell szolgáltatni annak érdekében, hogy csökkenjen az erdei biomassza nem fenntartható termelésének kockázata.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
76 c preambulumbekezdés (új)
(76c)  Az energetikai célú kitermelés nőtt és várhatóan továbbra is nőni fog, és ez az Unión kívülről származó nyersanyagok nagyobb behozatalát, illetve ezen anyagok Unión belüli termelésének növekedését eredményezi. Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy a kitermelést a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően hajtsák végre.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
78 preambulumbekezdés
(78)  A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a [20] MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a [20] MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattall kellene szembenézniük.
(78)  A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a [20] MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a [20] MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattal kellene szembenézniük. Különösen a biomasszából előállított megújuló energia termelésére szolgáló berendezések támogatását kell növelni azokban a legkülső régiókban, amelyek nagy mértékben függnek az energiabehozataltól, feltéve ha megfelelnek az ilyen megújuló energiák termelésére vonatkozó, az ezen régiók sajátosságaihoz igazított fenntarthatósági kritériumoknak.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
80 preambulumbekezdés
(80)  Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló megerősíteni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen.
(80)  Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló figyelembe venni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
82 preambulumbekezdés
(82)  Az önkéntes rendszereknek egyre fontosabb szerep jut abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából.
(82)  Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és a minimális üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
84 preambulumbekezdés
(84)  Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag- , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- előállítási módok tekintetében meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok általi üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél.
(84)  Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag- , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- előállítási módok tekintetében meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok általi közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított közvetlen üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
85 preambulumbekezdés
(85)  Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához.
(85)  Egyértelmű, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
99 preambulumbekezdés
(99)   A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, amelyek korlátozottan járulnak hozzá a tüzelőanyag-forgalmazók számára a közlekedés terén meghatározott követelmény teljesítéséhez; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; valamint a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(99)   A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, amelyek korlátozottan járulnak hozzá a tüzelőanyag-forgalmazók számára a közlekedés terén meghatározott követelmény teljesítéséhez; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag; egy fenntarthatósági kritériumként maximálisan megengedhető megtérülési időszak megállapítására vonatkozólag, különösen a lignocellulóz-tartalmú biomassza esetében; valamint az energiatermelés valamennyi ágazatában a teljes átláthatóság biztosítása érdekében 2018. december 31-ig a fosszilis tüzelőanyagokra és fosszilis energiára irányuló termelési kritériumok megállapítására vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 288
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)   „megújuló energiaforrásokból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- (naphő és fotovoltaikus nap-) és , geotermikus energia , környezeti hő-, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;
a)  „megújuló energiaforrásokból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- (naphő és fotovoltaikus nap-) és , geotermikus energia, környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, biometán, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  „környezeti hő”: villamos energiával vagy egyéb segéd-energiával működő hőszivattyúkkal kinyert vagy összegyűjtött, hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben, a szilárd talaj felszíne alatt vagy felszíni vízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani.
b)  „környezeti energia”: hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben (a távozó levegő kivételével), felszíni vízben vagy szennyvízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani.
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  „geotermikus energia”: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia;
Módosítás 289
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  „biomassza”: a mezőgazdaságból, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint a hulladék, többek között a biológiai eredetű ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;
c)  „biomassza”: a mezőgazdaságból, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, kivéve a tőzeget és a geológiai képződményekbe ágyazott és/vagy fosszilizálódott anyagokat, valamint a hulladék biológiailag lebontható része, többek között a biológiai eredetű ipari, kereskedelmi és települési hulladék és a baktériumok;
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hőtermelésre fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket;
d)  „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia, hő és közlekedési célú üzemanyag termelésére fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket;
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia;
e)  „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi vagy decentralizált termelési forrásokból hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia;
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;
f)  „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából vagy biomassza által előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;
Módosítás 290
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – g pont
g)  „bioüzemanyagok”: a biomasszából előállított folyékony halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;
g)  „bioüzemanyagok” biomasszából vagy biomassza által előállított folyékony vagy gáznemű, a közlekedésben használt üzemanyagok;
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – i pont
i.  „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre;
i.  „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a kutatási és a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre;
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – q pont
q)  „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;
q)  „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények) és réti növények (például fű, lóhere és lucerna), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;
Módosítás 291
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – s pont
s)  „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak;
s)  „nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok”: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyeket a közlekedés területén használnak, és amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és a szén-dioxidot a környezeti levegőből választják le;
Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – z pont
z)  „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás kiváltása vagy a hatékonyság növelése érdekében;
z)  „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás növelése vagy kiváltása vagy a hatékonyság növelése érdekében;
Módosítás 96
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – y pont
y)  „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben melléktermékként keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe;
y)  „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben elkerülhetetlen melléktermékként (nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek használatát követően, vagy ahol kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés nem valósítható meg), illetve a tercier szektorban keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe;
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – aa pont
aa)  „saját megújulóenergia-fogyasztó”: a(z) [a villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó] irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket;
aa)   „sajátmegújulóenergia-fogyasztó”: [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó vagy ezek együttesen eljáró csoportja, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, lakóövezet, kereskedelmi, ipari vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy egyazon zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket;
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – aa a pont (új)
aaa)  „megújulóenergia-közösség”: [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott energiaközösség, amely megfelel az ezen irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményeknek;
Módosítás 99
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – bb pont
bb)  „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújuló villamosenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló villamos energia tárolásával;
bb)  „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújulóenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló energia tárolásával;
Módosítás 100
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – cc pont
cc)  „energia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;
cc)  „megújulóenergia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi vagy természetes személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;
Módosítás 305
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – ee pont
ee)  „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok;
ee)  „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok, illetve a nem élelmiszer-/takarmánynövényekből származó hulladékból és maradvány biomasszából előállított bioüzemanyagok, amennyiben az ilyen biomassza megfelel a 26. cikkben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak;
Módosítás 103
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – ff pont
ff)  „hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított folyékony és gáznemű tüzelőanyagok;
törölve
Módosítás 104
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – ff a pont (új)
ffa)  „újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű, elkerülhetetlen hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított olyan folyékony és gáznemű tüzelőanyagok, amelyek jelentős ÜHG-megtakarítást érnek el életciklusok során; szilárd hulladékáramból történő előállítás esetén csak a nem újrahasznosítható és mechanikusan nem újrafeldolgozható hulladékot lehet felhasználni a 2008/98/EK irányelvvel létrehozott hulladékgazdálkodási hierarchia teljes körű tiszteletben tartása mellett; amennyiben hulladék technológiai gázokból állítják elő, ezeket ki kell bocsátani mint a gyártási folyamat elkerülhetetlen és szándékolatlan következményét; az újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok előállítására használt gáznemű hulladékok arányát nem lehet beszámítani egyéb kibocsátáscsökkentési programba, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe;
Módosítás 105
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – jj pont
jj)  „kitermelési engedély”: olyan hivatalos irat, ami feljogosít az erdei biomassza kitermelésére;
jj)  „kitermelési engedély”: a nemzeti és/vagy regionális jogszabályok szerinti hatósági engedély vagy hasonló jog az erdei biomassza kitermelésére;
Módosítás 106
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – mm pont
mm)  „erdőgazdálkodási üzem”: egy vagy több olyan erdős, illetve egyéb fás terület, amely gazdálkodási vagy hasznosítási szempontból egyetlen egységet képez;
mm)  „ellátási alapszint”: az a földrajzi térség, amelyből a biomassza alapanyaga származik;
Módosítás 107
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – nn pont
nn)  „biohulladék”: biológiai úton lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozás során keletkező hasonló hulladék;
nn)  „biohulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott szerinti biohulladék;
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – cím
A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél
A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél és nemzeti célkitűzések
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 27 %-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze.
(1)  A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 35%-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze.
Módosítás 306
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az egyes tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2030-ban legalább az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 12%-a legyen. A megújuló energiaforrásokból származó energia teljes energiafogyasztáson belüli 12%-os részarányára vonatkozóan kitűzött cél elérése érdekében 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy legalább 15%-ban megújuló energiát használjanak, a 25. cikknek megfelelően.
E célkitűzés teljesítése érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében a bioüzemanyagok és biogáz használatának köszönhetően elért megtakarításoknak meg kell felelniük a 26. cikk (7) bekezdésében említett kritériumoknak a fosszilis üzemanyagokkal a 28. cikk (1) bekezdésében említett módszerekkel való összehasonlítás esetén.
Amennyiben az élelmiszerből és takarmányból előállított bioüzemanyagok részesedése egy tagállamban 2 % alatt van, és ezáltal nem elegendő a tüzelőanyag-forgalmazó kötelezettsége és a közlekedésre vonatkozó 12 %-os célkitűzés közötti különbség fedezésére, az adott tagállam ennek megfelelően legfeljebb 2 %-ra kiigazíthatja a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határértéket.
Módosítás 111
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az egyes tagállamoknak az átfogó 2030-as célhoz való hozzájárulását az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében kell meghatározni és jelenteni a Bizottság felé az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3–5. és 9–11. cikkének megfelelően.
(2)  A tagállamoknak ezen átfogó, 2030-ra vonatkozó célt az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként, az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3–5. és 9–13. cikkének megfelelően teljesíteniük kell. Amennyiben az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése alapján a Bizottság az állapítja meg, hogy a tagállamok által kitűzött célok a kötelező átfogó uniós cél kollektív teljesítése szempontjából nem elégségesek, úgy azoknak a tagállamoknak, amelyek egyedi célkitűzései az Ia. mellékletben előírt képlet alkalmazásával kapott értéknél alacsonyabbak, kötelesek a különbözet mértékében megnövelni célkitűzésüket.
Abban az esetben, ha egy tagállam rendkívüli és kellőképpen indokolt körülmények miatt nem éri el a kitűzött célt, legfeljebb 10% erejéig eltérhet a számára előzetesen meghatározott célértéktől. Ilyen esetben az érintett tagállamnak erről 2025-ig tájékoztatnia kell a Bizottságot. Amennyiben ez veszélyeztetné a kötelező átfogó uniós cél elérését, úgy a Bizottság és a tagállamok a hiány hatékony kiküszöbölése érdekében alkalmazzák az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében előírt korrekciós intézkedéseket.
Módosítás 321
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nemzeti politikáikat, így támogatási rendszereiket is úgy alakítsák ki, hogy azok megfeleljenek a hulladékhierarchia elvének, amint az a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében szerepel, valamint hogy ne okozzanak jelentős torzító hatást a termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain. Ebből a célból a tagállamok rendszeresen felülvizsgálják nemzeti politikáikat és megindokolnak minden eltérést ... [az energiaunió irányításáról szóló 2016/0375(COD)] európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének c) pontjában előírt jelentésekben.
Módosítás 113
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére.
(4)  A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére és a határokon átnyúló léptékű megújulóenergia-termelés támogatására.
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – cím
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kapcsán nyújtott pénzügyi támogatás
A megújuló energiaforrásokból előállított energia kapcsán nyújtott támogatás
Módosítás 322/rev
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós cél elérése érdekében a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban támogatási programokat alkalmazhatnak. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programokat úgy kell megtervezni, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok szükségtelen torzulásához, és biztosítsák, hogy a termelők figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a hálózat esetleges korlátait.
(1)  A 3. cikkben meghatározott uniós és nemzeti célok elérése vagy azok meghaladása érdekében a tagállamok az EUMSZ 195. cikke szerint, valamint 107. és 108. cikke alkalmazásával támogatási programokat alkalmazhatnak. A nyersanyagpiacok szükségtelen torzítását elkerülendő a biomasszából előállított megújuló energiára vonatkozó támogatási rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok elkerüljék a biomassza nem megfelelő, elsősorban az energiatermelés céljából történő felhasználásának ösztönzését, amennyiben léteznek nagyobb hozzáadott értéket létrehozó ipari vagy anyagfelhasználási módok, ami azt is magában foglalhatná, hogy prioritást biztosítanak a hulladékok és maradványanyagok felhasználásának. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló fenntartható biomassza-kínálatot. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programoknak piacalapúaknak kell lenniük, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok torzulásához, és biztosítaniuk kell, hogy az előállítók figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a rendszerintegrációs költségeket vagy a hálózat esetleges korlátait.
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok technológiasemleges vagy technológiaspecifikus támogatási rendszereket alkalmazhatnak. Technológiaspecifikus támogatási rendszerek alkalmazhatók különösen akkor, ha fennáll az alábbi okok legalább egyike:
a)  valamely egyedi technológia hosszú távú lehetőségeket kínál;
b)  az energiaszerkezet technológiai vagy regionális diverzifikációjának megvalósításához szükséges;
c)  a hatékony rendszertervezés és hálózatintegráció feltétele;
d)  a hálózattal kapcsolatos szükségszerűség és a hálózati stabilitás indokolja;
e)  környezetvédelmi szükségszerűségek indokolják.
Módosítás 117
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációját, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket.
(2)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációjának maximalizálását, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket, ugyanakkor megújuló energiaforrások formájában ellensúlyozást nyújtva a piaci torzulásokért.
A tagállamok a kevesebb mint 500 kW teljesítményű kisméretű létesítmények és a demonstrációs projektek esetében eltéréseket írhatnak elő. A szélenergiából származó villamos energia esetében azonban a telepített villamosenergia-termelési kapacitásra vagy 3 energiatermelő egységre vonatkozóan 3 MW küszöbértéket kell alkalmazni.
A tagállamok a második albekezdésben említett küszöbértékek sérelme nélkül egyéb mechanizmusok és eljárások révén is támogathatják a megújulóenergia-közösségeket.
Módosítás 118
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Amennyiben a megújuló forrásokból előállított energia támogatását pályázati eljárás keretében ítélik oda, a (3a) bekezdés alkalmazandó, kivéve az 1 MW alatti kapacitású kis méretű létesítmények, a legfeljebb 6 áramtermelő egységgel rendelkező vagy 6 MW teljesítményű szélenergia-projektek, illetve demonstrációs projektek esetében.
Módosítás 119
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Amennyiben a megújuló forrásokból előállított energia támogatását pályázati eljárás keretében ítélik oda, a magas projektmegvalósulási arány biztosítása érdekében a tagállamok:
a)  a projekt megvalósítási időszakára vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható előminősítési kritériumokat és szabályokat állapítanak meg és tesznek közzé;
b)  konzultálnak az érdekelt felekkel a kiírási feltételek tervezetéről;
c)  tájékoztatást tesznek közzé a korábbi pályázatokról, többek között a projektek megvalósulási arányáról.
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  A tagállamok hosszú távú, legalább a következő öt évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet (adott esetben beleértve a pályázatok gyakoriságát), az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést és a maximális egységes támogatást, valamint a támogatható technológiákat.
Módosítás 121
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)  A tagállamok a támogatási rendszerek kialakítása során figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek és a sajátenergia-fogyasztók sajátosságait annak lehetővé tétele érdekében, hogy egyenlő esélyekkel versenyezhessenek.
Módosítás 122
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 3 d bekezdés (új)
(3d)  A megújuló forrásokból történő energiatermelés legkülső régiókban és kis szigeteken történő bővítése érdekében a tagállamok az említett régiókban található projektek esetében kiigazíthatják a pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az elszigeteltségükkel és külső tényezőktől való függésük sajátos körülményeivel kapcsolatos termelési költségeiket.
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát. Az ilyen értékelések eredményei alapján kell dönteni a támogatások fenntartásáról vagy meghosszabbításáról, illetve az új támogatások szerkezetéről.
(4)  A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát, valamint a különböző fogyasztói csoportokra, többek között az ipari versenyképességre gyakorolt elosztási hatásait.
Az értékelés figyelembe veszi a lehetséges változásoknak a beruházásokra vonatkozó támogatási rendszerekre gyakorolt hatását is. A tagállamok ezt az értékelést szerepeltetik nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben, és a terveket [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően frissítik.
Az új támogatások odaítélésére és az új támogatások kialakítására vonatkozó, hosszú távra kitekintő tervezés alá rendelt határozatoknak az értékelések eredményein kell alapulniuk, figyelembe vagy éve egyrészt a hatékonyságukat a megújuló energiákra irányuló célkitűzések és egyéb célok – például a megfizethetőség és az energiaközösségek fejlesztése – elérése szempontjából, másrészt különböző fogyasztói csoportokra, többek között az ipari versenyképességre gyakorolt elosztási hatásaikat.
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottság [2021]-ig, és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unióban lefolytatott pályázati eljárások keretében odaítélt támogatások hatásfokáról, különösen elemezve a pályázatok képességét az alábbiakra:
a)  költségcsökkentés elérése;
b)  technológiai fejlesztések megvalósítása;
c)  magas megvalósulási arányok elérése;
d)  a kisebb szereplők és helyi önkormányzatok megkülönböztetésmentes részvételének biztosítása.
Módosítás 125
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  A Bizottság ... [a jelen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig felülvizsgálja a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatásokat (2014/C 200/01) annak érdekében, hogy teljes mértékben beépítse az ezen irányelv 4. cikkében lefektetett általános elveket.
Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 4 c bekezdés (új)
(4c)  Az e cikk (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy semmilyen megújuló energiaforrásoknak járó pénzügyi támogatásban ne részesüljön az olyan települési hulladék égetéséből nyert energia, amely nem felel meg a 2008/98/EK irányelvben meghatározott szelektív gyűjtési kötelezettségeknek.
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt.
(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt. A tagállamok korlátozhatják a támogatásukat az olyan tagállamokban található létesítmények esetében, amelyekkel rendszerösszekötők révén közvetlen kapcsolat áll fenn.
Módosítás 128
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 10 %-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 15 %-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt.
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 8%-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 13%-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt. A tagállamoknak ezen irányelv 7–13. cikkével összhangban joguk van meghatározni, hogy e minimumszinteken túlmenően milyen mértékben támogatják valamely más tagállamban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát.
Módosítás 129
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság mentesítse őket az e cikkben meghatározott kötelezettségtől, ideértve olyan határozat meghozatalát is, amelynek értelmében a területükön található létesítmények nem vehetnek részt más tagállamokban szervezett támogatási rendszerekben. E kérelemnek az alábbi okok legalább egyikén kell alapulnia:
a)  elégtelen rendszer-összeköttetési kapacitás;
b)  elégtelen természeti erőforrások;
c)  az energiabiztonságra vagy a mentességet kérő tagállam energiapiacának megfelelő működésére gyakorolt káros hatás.
E mentességeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2025. december 31-ig felülvizsgálatnak kell alávetni.
Módosítás 130
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások vagy megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a támogatás határokon átnyúló kifizetésének szabályait, és azt az elvet kell követni, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják.
(3)  A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a határokon átnyúló rendszer szabályait, beleértve a részvételi feltételeket és a támogatás kifizetésének szabályait, figyelembe véve a különböző adókat és illetékeket, valamint azt az elvet követve, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják. Az együttműködési megállapodásnak arra kell törekednie, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében harmonizálja az adminisztratív keretfeltételeket.
Módosítás 131
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a (2) bekezdésben előírt százalékos arányok növelését.
(4)  A Bizottság azzal támogatja a tagállamokat a tárgyalási eljárásban és az együttműködési megállapodások létrehozásában, hogy tájékoztatást és elemzést bocsát rendelkezésre, ideértve az együttműködés közvetlen és közvetett költségeire és kedvező hatásaira vonatkozó kvantitatív és kvalitatív adatokat is, valamint iránymutatást és technikai szakértelmet biztosít a folyamat során. E célból a Bizottság ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét, és elkészíti az együttműködési megállapodások sablonjait, előmozdítva ezzel a folyamatot.
A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a 2. bekezdésben előírt százalékos arányok módosítását.
Módosítás 132
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfeleléshez szükséges kiigazítások sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és a támogatott projektek gazdálkodását hátrányosan befolyásoló módon.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos új és meglévő projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és azok gazdaságosságát.
Amikor más szabályozási eszközöket változtatnak meg, és ezek a változtatások érintik a megújuló energiákkal kapcsolatos támogatott projekteket, akkor a tagállamok biztosítják, hogy a szabályozási változtatások ne gyakoroljanak negatív hatást a támogatott projektek gazdaságosságára.
Módosítás 133
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási rendszerek bármely módosítása hosszú távra kitekintő tervezés alapján és a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban történjék, hogy e módosításokat a hatálybalépésük előtt legalább kilenc hónappal közzétegyék, és hogy azokkal kapcsolatosan átlátható és inkluzív nyilvános konzultációs eljárást folytassanak. A meglévő támogatási rendszerek bármilyen lényeges változtatása esetén az új támogatási rendszer hatálybalépését megelőzően megfelelő átmeneti időszakról kell gondoskodni.
Amennyiben a szabályozás vagy a hálózatüzemeltetés tekintetében bekövetkezett változások jelentős mértékben vagy hátrányosan megkülönböztető módon negatívan hatnak a támogatott projektek gazdaságosságára, úgy a tagállamok megfelelő kompenzációról gondoskodnak a támogatott projektek számára.
Módosítás 307
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a tagállamban a közúti és vasúti közlekedés végső energiafogyasztásának 7%-át. Ez a határérték 2030-ban 3,8%-ra csökken a X. melléklet A. részében szereplő ütemtervnek megfelelően. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia végső bruttó fogyasztásához az adott tagállamban 2017-ben nyújtott arányát, amely a közúti és vasúti közlekedés végső bruttó energiafogyasztása esetében legfeljebb 7% lehet.
A pálmaolajból készült bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók arányát 2021-ig 0%-ra kell csökkenteni. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását, és az egyéb nem szándékolt fenntarthatósági hatásokat.
Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállított , a saját megújulóenergia-fogyasztók és az energiaközösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani.
Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállított, a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani.
Módosítás 137
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által termelt környezeti energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energia kibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani.
Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által fűtés és hűtés előállítása céljából továbbított környezeti és geotermikus energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energiakibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani.
Módosítás 138
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés – 4 a albekezdés (új)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen irányelv kiegészítése céljából a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fűtés és hűtés, valamint távfűtés és -hűtés céljára használt megújuló energia mennyiségének kiszámolására szolgáló módszer létrehozása céljából, valamint hogy felülvizsgálja a hőszivattyúk által szolgáltatott energiáról szóló VII. fejezetet.
Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)
ba)  A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésnek való megfelelés érdekében a légi közlekedési és a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 2-vel és 1,2-vel szorzott értékének, a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló forrásból előállított villamos energia hozzájárulását pedig energiatartalma 2,5-tel szorzott értékének kell tekinteni.
Módosítás 140 és 308
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek további bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek módosítása céljából. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a körforgásos gazdaság, a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy az életciklus-alapú kibocsátáselemzés alapján érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával.
Módosítás 309
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki.
A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése céljából. A Bizottság 2025-ben különleges értékelést végez a IX. mellékletben szereplő alapanyagok törlése céljából, és az ennek következtében esetleg létrejövő felhatalmazáson alapuló jogi aktust az értékeléstől számított egy éven belül kell elfogadni.
Módosítás 310
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
Alapanyagokat csak nyilvános konzultációt követően és a pénzügyi támogatás stabilitásának a 6. cikkben megállapított elveivel összhangban lehet a IX. mellékletből törölni. A 26. cikk sérelme nélkül, amennyiben alapanyagok kerülnek törlésre, az ebből az alapanyagból bioüzemanyagot előállító meglévő létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy ezt az energiát megújuló energiaként beszámítsák, és felszámítsák azt a – 25. cikk szerinti – tüzelőanyag-forgalmazói kötelezettség teljesítésébe a korábbi termelési szintjükön belül maradva.
Módosítás 143
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból származó üzemanyagok előállításának ösztönzésére irányuló szakpolitikák kidolgozásakor a tagállamok gondoskodnak a 2008/98/EK irányelvben 4meghatározott hulladékhierarchia betartásáról, ideértve a különféle hulladékáramok keletkezése és az azokkal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélettel kapcsolatos rendelkezéseket is.
Módosítás 144
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A Bizottság célzott technikai segítségnyújtáson és projektfejlesztési támogatáson keresztül elősegíti a tagállamok közös projektjeinek létrehozását.
Módosítás 145
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
(1)  Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek.
(1)  Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek, és az együttműködésnek a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell folynia.
Módosítás 146
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a villamos energiát a nemzetközi joggal – különös tekintettel az emberi jogokra – összhangban állították elő.
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.
e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 5 bekezdés – d pont
d)  tartalmazza a b) és c) pontban foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.
d)  tartalmazza a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjában foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság – különösen iránymutatások és bevált gyakorlatok megosztása révén –megkönnyíti a tagállamok közötti, közös támogatási rendszerek létrehozását.
Módosítás 150
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek.
A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózatokra, valamint a biomassza bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá és biomassza-tüzelőanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára és a nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáz halmazállapotú közlekedési célú üzemanyagokra alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek, valamint megfeleljenek az energiahatékonyság elsődlegessége elvének.
Módosítás 151
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén;
a)  a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén, és kiszámítható időkeret van meghatározva a szükséges engedélyek kiadására;
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
d)  a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító eszközök számára egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre, beleértve az egyszerű értesítést, amennyiben erre az alkalmazandó szabályozási keret lehetőséget ad.
d)  a kis projektek és a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító és tároló eszközök, így a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek számára egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre, beleértve az egyszerű értesítést.
Módosítás 153
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a befektetők szempontjából kellően előreláthatóak legyenek a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos tervek. E célból a tagállamok hosszú távú, legalább a következő három évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és az egyes támogatási programok esetében ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet, az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést, valamint az érdekeltekkel a támogatás szerkezetéről folytatott konzultációt.
törölve
Módosítás 154
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, az ipari vagy lakóövezetek és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok tervezése, kialakítása, építése és felújítása során hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, illetve hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást .
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, az ipari, kereskedelmi vagy lakóövezetek és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok tervezése, kialakítása, építése és felújítása során hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, ideértve az időben elvégzett területfejlesztést, az energiahatékonyságot és a felhasználóoldali választ figyelembe vevő szükséglet- és megfelelőségértékelést, illetve hogyan kell hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást, valamint külön rendelkezzenek a saját megújulóenergia-fogyasztásról és megújulóenergia-közösségekről. A tagállamoknak különösen ösztönözniük kell a helyi és regionális közigazgatási szerveket arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított fűtést és hűtést szükség szerint bevonják a városok infrastruktúrájának tervezésébe.
Módosítás 155
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket.
Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik a saját megújulóenergia-fogyasztással, a helyi energiatárolással, az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket.
Módosítás 156
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított teljesítését.
A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból vagy megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelő létesítményekben előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított távfűtés és -hűtés révén való teljesítését, amelyet a 21. cikkel összhangban egyéni vagy közösségi saját megújulóenergia-fogyasztáson keresztül, illetve megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermeléssel, valamint hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból is előállítanak.
Módosítás 157
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 6 bekezdés
(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget annak engedélyezése által teljesítsék, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezések elhelyezésére használják.
(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, az [épületek energiahatékonyságáról szóló, 2016/0381(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv által előírt szabványoknak való megfelelésen keresztül lehessen teljesíteni, vagy annak előírása által, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezések elhelyezésére használják.
Módosítás 158
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 7 bekezdés
(7)  Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. A tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának előmozdítására.
(7)  Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. E célból a tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak, továbbá biztosítják a megfelelő tájékoztatást és tanácsadást a megújuló, rendkívül energiahatékony alternatívákról, valamint a csere esetén rendelkezésre álló esetleges pénzügyi eszközökről és ösztönzőkről, előmozdítandó a régi fűtési rendszerek nagyobb arányú lecserélését és a megújuló energián alapuló megoldásokra való fokozott átállást az [épületek energiahatékonyságáról szóló, 2016/0381(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban.
Módosítás 159
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 8 bekezdés
(8)  A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával.
(8)  A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Az értékelés során külön ki kell térni az alacsony ökológiai kockázattal járó telepítésre alkalmas területek területi elemzésére, illetve figyelembe kell venni a kis léptékű háztartási projektekben rejlő lehetőségeket. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával.
Módosítás 160
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi szintű illetékes hatóságaik mobilitási és közlekedési tervei tartalmazzanak rendelkezéseket a megújuló energiaforrásokat felhasználó közlekedési módok integrációjáról és bevezetéséről.
Módosítás 161
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 9 bekezdés
(9)  A megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében a vállalatok között kötendő hosszú távú energia-adásvételi megállapodások adminisztratív jellegű akadályait a tagállamok megszüntetik.
(9)  A tagállamok a megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított energia vállalati ügyfelek általi vásárlásának szabályozási és adminisztratív jellegű akadályait és lehetőségeit a területükön, és egy támogató szabályozási és közigazgatási keretet hoznak létre a hosszú távú megújulóenergia-adásvételi megállapodások ösztönzése céljábólbiztosítva, hogy ezekre ne vonatkozzanak olyan aránytalan eljárások és díjak, amelyek nem tükrözik a költségeket. A megújulóenergia-adásvételi megállapodások megkötésével a 19. cikkel összhangban kiadott, ennek megfelelő mennyiségű származási garanciákat a vállalati ügyfél nevében törölni kell. Ez a támogató keret [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek része.
Módosítás 162
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz.
(2)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz. A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy az összes idevágó dokumentumot digitális formában nyújtsa be.
Módosítás 163
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben eljárási kézikönyvet tesz közzé a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket és a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket.
(3)  A vonatkozó információhoz való hozzáférés elősegítése érdekében az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont vagy a tagállam az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben egységes online információs platformot hoz létre, amely megmagyarázza az eljárásokat a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket, a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket és a megújulóenergia-közösségek projektjeit. Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy egynél több egyablakos hivatali kapcsolattartó pontot hoz létre, akkor az információs platform a kérelmezőt a kérelmével kapcsolatban illetékes kapcsolattartó ponthoz irányítja.
Módosítás 164
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől.
(4)  Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (4a) és (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől.
Módosítás 165
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az 50kW és 1MW közötti villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények esetén az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Különleges és megfelelően indokolt körülmények esetén ez az időkorlát három hónappal meghosszabítható.
A (4) és (4a) bekezdésben említett időtartamok nem érintik a bírósági fellebbezéseket és jogorvoslatokat és legalább a szóban forgó eljárások időtartamával meghosszabbíthatók.
A tagállamok biztosítják, hogy peren kívüli vitarendezési mechanizmus vagy egyszerű és hozzáférhető bírósági eljárások álljanak a kérelmezők rendelkezésére az engedélyezési eljárással, valamint a megújulóenergia-erőművek építésére és üzemeltetésére vonatkozó engedélyek kiadásával kapcsolatos jogviták rendezése céljából.
Módosítás 166
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe.
(5)  A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe. A [villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló (átdolgozás), 2016/0379(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hálózathoz való hozzáférés és csatlakozás jogát fenntartsák az átalakított projektek számára legalább azokban az esetekben, amikor a kapacitás nem változik.
Módosítás 354
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)   A tagállamok engedélyezési és koncessziós eljárásaikon keresztül biztosítják, hogy 2022. december 31-ig az 1315/2013/EU rendelettel létrehozott törzshálózat („TEN-T törzshálózat”) útjai mentén lévő töltőállomások 90%-át nyilvánosan elérhető nagyteljesítményű töltőpontokkal szereljék fel az elektromos járművek számára. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e bekezdés hatályának a 25. cikk alá tartozó tüzelőanyagokra történő kiterjesztése céljából.
Módosítás 167
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz.
(1)  A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz.
Az első albekezdéstől eltérve a demonstrációs projektek és a 10,8 kW és 50 kW közötti villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények tekintetében az elosztórendszer-üzemeltető indokolt esetben úgy dönthet, hogy elutasítja az egyszerű értesítést vagy alternatív megoldást javasolhat. Ebben az esetben ezt az értesítést követő két héten belül kell megtennie és ekkor a kérelmező standard eljárás révén megvalósított csatlakozást kérhet. Amennyiben az elosztórendszer-üzemeltető a szóban forgó határidőn belül nem hoz negatív döntést, a létesítmény csatlakoztatható.
Módosítás 168
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz.
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, különösen az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott fogyasztókhoz, a saját megújulóenergia-fogyasztókhoz, megújulóenergia-közösségekhez, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz.
Módosítás 169
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok gondoskodnak az intelligens közlekedési rendszerekről és az összekapcsolt járművekről szóló tájékoztatásról az országúti biztonság, a forgalmi torlódások csökkenése és az üzemanyag-hatékonyság tekintetében mérhető előnyeivel kapcsolatosan.
Módosítás 170
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 6 bekezdés
(6)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó és/vagy képzési programokat dolgoznak ki a polgároknak a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos előnyökről és gyakorlati kérdésekről való tájékoztatása érdekében.
(6)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó vagy képzési programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy tájékoztassák a polgárokat jogaik aktív felhasználóként való gyakorlásának módjáról és a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos – műszaki és pénzügyi szempontokat is érintő – előnyökről és gyakorlati kérdésekről, ideértve a saját megújulóenergia-fogyasztás révén vagy a megújulóenergia-közösségek keretében való használatot is, valamint a tagállamok közötti együttműködési mechanizmusok és a határon átnyúló különféle együttműködési formák előnyeiről.
Módosítás 171
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A tagállamok biztosítják , hogy a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára. A származási garanciákat a tagállamok adják ki, és árverés útján értékesítik a piacon. Az árverések bevételeit a megújuló energiák támogatásának költségeibe kell visszaforgatni.
A tagállamok biztosítják , hogy a(z) ... [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően üzembe helyezett, megújuló forrásból energiát termelő létesítmények esetében a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára, kivéve, ha nem kerül sor kettős kompenzációra.
Kettős kompenzáció hiánya akkor vélelmezhető, ha:
a)  a pénzügyi támogatást pályázati eljárás keretében vagy értékesíthető zöld tanúsítvány rendszer révén ítélik oda;
b)  a származási garanciák piaci értékét közigazgatási szinten figyelembe veszik a pénzügyi támogatás mértékében; vagy
c)  a származási garanciát nem közvetlenül a termelő, hanem olyan szolgáltató vagy felhasználó rendelkezésére bocsátják, aki a megújuló energiát versenyhelyzetben vagy hosszú távú, vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodás keretében vásárolja.
A negyedik albekezdésben említettektől eltérő esetekben a tagállamok statisztikai okokból kibocsátják a származási garanciát és haladéktalanul törlik azt.
Módosítás 172
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  az energiaforrás, amelyből az energiát előállították, teljesítette-e a 26. cikkben említett fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat.
Módosítás 173
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – ii alpont
ii.  gáz; vagy
ii.  gáz, többek között hidrogén, vagy
Módosítás 174
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 8 bekezdés
(8)  Amennyiben egy energiaszolgáltatónak a 2009/72/EK irányelv 3. cikke alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt a származási garanciák bemutatásával kell megtennie . A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék.
(8)  Amennyiben egy energiaszolgáltatónak a 2009/72/EK irányelv 3. cikke alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt a származási garanciák bemutatásával kell megtennie . A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A (2) bekezdéssel összefüggésben, ha a villamos energiát megújuló energiaforrásokat hasznosító nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel állítják elő, csak egy származási garanciát kell kiadni, amely megadja mindkét jellemzőt. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék.
Módosítás 175
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében.
(1)  A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében. A szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők felelősek a gázhálózati infrastruktúra zökkenőmentes működéséért, ideértve annak karbantartását és rendszeres tisztítását is.
Módosítás 176
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.
(3)  Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, fenntartható biomasszát, a nagy hőszivattyúkban levő környezeti hőt, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből, valamint az ipari és egyéb forrásokból származó többlethőből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.
Módosítás 177
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként:
A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók megújulóenergia-fogyasztókká válhassanak. E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként:
Módosítás 178
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is;
a)  megkülönböztető vagy aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi és személyközi kereskedelmi megállapodások keretében is;
Módosítás 179
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa)  jogosultak legyenek a saját maguk által előállított, létesítményeiken belül maradó villamos energiát bármilyen illetéktől, díjtól vagy adótól mentesen fogyasztani;
Módosítás 180
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a b pont (új)
ab)  jogosultak legyenek a saját fogyasztásra megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményekkel kombinált villamosenergia-tároló rendszerek beszerelésére és működtetésére anélkül, hogy ennek fejében bármilyen díjat – beleértve a létesítményeiken belül maradó, tárolt villamos energiára vonatkozó adót vagy kettős hálózati díjat – kellene fizetniük;
Módosítás 181
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként legfeljebb 10 MWh/év, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh/év mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak; és
c)  ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként évente legfeljebb 10 MWh, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak, a termelőkapacitás hálózati csatlakozásának elosztórendszer-üzemeltetők általi felügyeletére és jóváhagyására létrehozott eljárások sérelme nélkül, a 15. és 18. cikknek megfelelően;
Módosítás 182
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a villamos energia piaci értékét tükröző ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért.
d)  olyan ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért, amely legalább a piaci értéknek megfelel, és amelynek megállapításakor figyelembe vehetik a hálózat, a környezet és a társadalom számára nyújtott hosszú távú értéket is, összhangban [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról] szóló (átdolgozás), 2016/0380(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikke szerinti, az elosztott energiaforrások költség-haszon elemzésével.
Módosítás 183
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A tagállamok biztosítják, hogy a hálózatüzemeltetési és -fejlesztési költségek eloszlása méltányos és arányos legyen, valamint hogy tükrözze a saját termelés egész rendszerre kiterjedő hasznát, így a hálózatnak, a környezetnek és a társadalomnak nyújtott hosszú távú értéket is.
Módosítás 184
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik.
(2)  A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben, lakóövezetben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi, ipari vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy egyazon zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik.
Módosítás 185
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok értékelik az önellátás saját területükön meglévő akadályait, illetve az abban rejlő fejlesztési potenciált, annak érdekében, hogy támogató keretet hozzanak létre a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztásának előmozdítására és megkönnyítésére.
E támogató keret többek közt az alábbiakat tartalmazza:
a)  egyedi intézkedések annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztó, így az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott háztartások, illetve a szociális és bérlakásban élők számára is hozzáférhető legyen az önellátás;
b)  a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszközök;
c)  ösztönzők az épülettulajdonosok számára, hogy teremtsenek saját fogyasztási lehetőségeket a bérlők számára;
d)  a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztása előtt álló indokolatlan szabályozási akadályok felszámolása, többek közt a bérlők számára is.
Ez a támogató keret a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek része, összhangban [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
Módosítás 186
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 3 bekezdés
(3)  A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményeinek telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél.
(3)  A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményei hozzájárulása esetén harmadik fél tulajdonában is lehetnek, vagy azok telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél. Maga a harmadik fél nem tekinthető saját megújulóenergia-fogyasztónak.
Módosítás 187
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – -1 albekezdés (új)
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végső felhasználók, különösen a háztartási felhasználók, jogosultak legyenek megújulóenergia-közösségben való részvételre, anélkül, hogy végső felhasználói jogaikat elveszítenék, és anélkül, hogy velük szemben indokolatlan feltételeket támasztanának vagy számukra a megújulóenergia-közösségben való részvételt akadályozó vagy attól eltántorító eljárásokat írnának elő, feltéve, hogy magánválalkozások esetén azok részvétele nem minősül elsődleges kereskedelmi vagy szakmai tevékenységnek.
Módosítás 188
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek megkülönböztető vagy aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is.
Módosítás 189
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész
Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában, és a vállalkozás vagy szervezet megfelel az alábbiak közül legalább négy kritériumnak:
Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában.
Annak érdekében, hogy megújulóenergia-közösségnekminősüljön, a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületeiben a helyek legalább 51 %-át helyi tagok, azaz a helyi állami és magán-, társadalmi-gazdasági érdekkörök képviselői vagy az egyes polgárok számára kell fenntartani.
Ezenkívül a megújulóenergia-közösségnek az alábbiak közül legalább három kritériumnak meg kell felelnie:
Módosítás 190
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy megújuló energiákkal foglalkozó kis-és középvállalkozások;
a)  részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy a kis-és középvállalkozásokat;
Módosítás 191
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51 %-a természetes személy;
b)  a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51%-a természetes személy vagy állami szerv;
Módosítás 192
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c)  a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;
c)  a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi állami és magán-, társadalmi-gazdasági érdekkörök képviselőit vagy az egyes polgárokat;
Módosítás 193
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
d)  a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületében a helyek legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;
törölve
Módosítás 194
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A tagállamok nyomon követik e kritériumok alkalmazását és intézkedéseket hoznak a visszaélések és a versenyre gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében.
Módosítás 195
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait.
(2)  A tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait, biztosítva a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők közötti egyenlő versenyfeltételeket.
Módosítás 196
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok értékelik a saját területükön lévő megújulóenergia-közösségek fejlesztésének meglévő akadályait és lehetőségeit, hogy támogató keretet hozhassanak létre a megújulóenergia-közösségek számára a megújuló energia termelésében, fogyasztásában, tárolásában és értékesítésében való részvétel előmozdítására és megkönnyítésére.
E támogató keret a következőket tartalmazza:
a)  célkitűzések és konkrét intézkedések, amelyek segítik az állami hatóságokat abban, hogy lehetővé tegyék a megújulóenergia-közösségek fejlesztését és a közvetlen részvételt;
b)  egyedi intézkedések annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztó, így az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott háztartások, illetve a szociális és bérlakásban élők is részt vehessenek megújulóenergia-közösségekben;
c)  a finanszírozáshoz és az információhoz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszközök;
d)  szabályozási és kapacitásépítési támogatás az állami hatóságok számára a megújulóenergia-közösségek létrehozásában;
e)  a megújulóenergia-közösségek előtt álló indokolatlan szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolása;
f)  az energiaközösségben részt vevő fogyasztókkal szembeni egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítását célzó szabályok, amelyek az elosztó hálózatokhoz csatlakozó fogyasztók védelemével egyenértékű fogyasztóvédelmet garantálnak.
Ez a támogató keret az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek részét képezi, összhangban [az energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
Módosítás 197
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés
(1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 1 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát.
(1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 2 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát. Amennyiben egy tagállam képtelen elérni ezt az arányt, ezt nyilvánosságra kell hoznia, és a meg nem felelést indokolnia kell a Bizottság felé. A tagállamok a legjobb rendelkezésre álló technológiákat részesítik előnyben.
Módosítás 198
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a fűtési és hűtési célra szánt megújulóenergiaforrás-ellátás részarányának és azok előírt éves növekedésének kiszámításánál a tagállamok:
a)  bármely adott évben elért növekedéssel úgy számolhatnak, mintha azt az előző két év vagy a következő két év bármelyike során érték volna el részben vagy egészben, a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti időszakban;
b)  a hulladékhőt és a hulladék hűtőhatást az éves növekedés 50%-ig beszámíthatják az (1) bekezdés szerinti évi növekedésükbe;
c)  amennyiben a fűtési és hűtési ágazatban 50% és 80% között van a megújuló energia és a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források aránya, a növekedést évi 1 százalékpontra csökkentik;
d)  meghatározhatják saját éves növekedési szintjüket, ideértve azt is, hogy alkalmaznak-e felső határt a b) pont szerinti hulladékhő és hulladékhűtőhatás tekintetében attól az évtől kezdve, amelynek során a fűtési és hűtési ágazatban a megújuló energia és a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források aránya meghaladja a 80%-ot.
Módosítás 199
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölhetik és hirdethetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez.
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölik és hirdetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez.
Módosítás 200
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  Az (1) bekezdésben előírt növekedés elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével:
(3)  Az (1) bekezdésben előírt növekedés többek közt elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével:
Módosítás 201
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  a megújuló erőforrásokból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába;
a)  a megújuló erőforrásokból vagy hulladékhőből és hulladék hűtőhatásból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába;
Módosítás 202
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban;
b)  közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata vagy hulladékhő és hulladék hűtőhatás használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban;
Módosítás 203
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca)  egyéb, azonos hatású szakpolitikai intézkedések az (1) vagy az (1a) bekezdésben meghatározott éves növekedés elérése érdekében.
Módosítás 204
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  a fenti a)–b) pontokban említett intézkedések végrehajtása során a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy az intézkedéseket oly módon kell kialakítani, hogy azok valamennyi fogyasztó számára hozzáférhetőek legyenek, különös tekintettel azokra az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott háztartásokra, amelyek máskülönben – elegendő kezdőtőke hiányában – nem tudnának élni az intézkedések nyújtotta lehetőségekkel.
Módosítás 205
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a fűtésre és hűtésre használt, hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia mennyisége;
Módosítás 206
Irányelvre irányuló javaslat
23 cikk – 5 bekezdés – c pont
c)  a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya; és
c)  a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia és hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás aránya; és
Módosítás 207
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek a tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal.
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek az évente vagy kérésre nyújtandó tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal.
Módosítás 208
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és vagy maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával, vagy válthassanak egy másik, a (4) bekezdésben említett rendszerhez hozzáférő szolgáltatóra.
(2)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t jelenleg vagy a következő öt éven belül beruházási terveiknek megfelelően nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával.
Módosítás 209
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódást, illetve a szolgáltatóváltás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon.
(3)  A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon.
Módosítás 210
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. Ez a megkülönböztetésmentes hozzáférés lehetővé teszi, hogy az említett forrásokból származó fűtést vagy hűtést a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetőjétől eltérő szolgáltatók közvetlenül nyújthassák a távfűtési vagy -hűtési hálózathoz csatlakozott fogyasztók számára.
(4)  A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás a tagállam illetékes hatósága által meghatározott megkülönböztetésmentes kritériumok alapján megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. E kritériumok kialakítása során figyelembe kell venni a szóban forgó intézkedések gazdasági és technikai megvalósíthatóságát a távfűtési és -hűtési rendszerek üzemeltetői és a csatlakoztatott fogyasztók számára.
Módosítás 211
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 5 bekezdés
(5)   Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne.
(5)   Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:
a)  a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd, vagy a hozzáférés veszélyeztetné a távfűtési rendszer biztonságos üzemeltetését;
b)  a rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott „hatékony távfűtési/távhűtési rendszernek” minősül;
c)  a hozzáférés biztosítása túlzott fűtési vagy hűtési árnövekedést eredményezne a végső fogyasztók számára ahhoz képest, hogy mennyibe kerülne annak a fő helyi hőszolgáltatásnak a használata, amellyel a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia versenyezne.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne, ideértve az intézkedések gazdasági következményeit is.
Módosítás 212
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, hulladék hő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált.
(6)  Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett átfogó értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. bekezdése szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált.
Módosítás 213
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 7 bekezdés
(7)  A hálózatról való lekapcsolódás vagy a szolgáltatóváltás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges.
(7)  A hálózatról való lekapcsolódás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges.
Módosítás 214
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 8 bekezdés
(8)  A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább kétévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek.
(8)  A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább négyévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek.
Módosítás 215
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 9 bekezdés
(9)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok.
(9)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok.
Módosítás 216
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák.
A megújuló energiaforrásokból származó energia teljes energiafogyasztáson belüli legalább 12%-os részarányára vonatkozóan a 3. cikkben említett cél elérése érdekében 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák.
Módosítás 217
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 6,8 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot.
Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 10 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot.
A kizárólag villamos energiát mint üzemanyagot, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáz halmazállapotú, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagokat szállító üzemanyag-szolgáltatóknak nem kell eleget tenniük a fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok minimális részesedésére vonatkozó előírásoknak.
Módosítás 218
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – a pont
a)  a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni;
a)  a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni;
Módosítás 219
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 1 bekezdés
b)  a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.
b)  a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, az újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.
Módosítás 220
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 2 bekezdés
A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál, és a légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 1,2-vel szorzott értékének kell tekinteni;
A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál.
A tagállamok indokolt esetben módosíthatják a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokra megállapított korlátozást, figyelembe véve az alapanyagok rendelkezésre állását. Minden módosítást a Bizottságnak kell jóváhagynia.
A légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 2-vel és 1,2-vel szorzott értékének, a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló forrásból előállított villamos energia hozzájárulását pedig energiatartalmuk 2,5-tel szorzott értékének kell tekinteni.
Módosítás 221
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok az e cikk szerinti kötelezettségek betartását célzó nemzeti szakpolitikáikat az üvegházhatású gázok kibocsátásának megtakarítására irányuló kötelezettségként is kialakíthatják, és e szakpolitikákat a hulladékalapú fosszilis tüzelőanyagokra is alkalmazhatják, feltéve hogy ez nem hat a körforgásos gazdaság célkitűzései ellen, és hogy teljesül a megújuló energiaforrásokból származó energia (1) bekezdés szerinti részaránya.
Módosítás 223
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell.
(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni, feltéve, hogy elegendő bizonyíték van arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiegészítő jellegű. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezen irányelv kiegészítése érdekében a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el módszertan létrehozása céljából, ideértve egy olyan módszertant is, amelynek segítségével a tagállamok a kiegészítő jelleg bizonyítása érdekében megállapíthatják kiindulási értékeiket.
Módosítás 224
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az első albekezdéstől eltérve a villamos energia részesedésének az (1) bekezdés alkalmazásában történő meghatározásához a megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményhez való közvetlen kapcsolódásból közúti járművek számára biztosított villamos energia esetében az említett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származónak kell tekinteni. Ehhez hasonlóan a megújuló forrásból származó villamos energiára vonatkozó, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás alapján beszerzett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származónak kell tekinteni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát minden esetben törölni kell.
Módosítás 225
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – a pont – 1 bekezdés
amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell.
Amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energia részesedésének meghatározásához a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos nemzeti részarányát lehet figyelembe venni. Törölni kell a 19. cikknek megfelelően kiadott, megfelelő mennyiségű származási garanciát.
Módosítás 226
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok létrehoznak egy olyan adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, és megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is.
A Bizottság létrehoz egy olyan uniós adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, ideértve a villamos energiát is. A tagállamok megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is.
Módosítás 227
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A nemzeti adatbázisokat össze kell kötni egymással, hogy az üzemanyagok tagállamok közötti mozgásai nyomon követhetők legyenek. A nemzeti adatbázisok kompatibilitásának biztosítása érdekében a Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit.
A Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit.
Módosítás 228
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok a nemzeti adatbázisokban szereplő információkról összesített formában tesznek jelentést, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet VII. mellékletével összhangban.
(5)  A tagállamok jelentést tesznek az összesített információkról, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. mellékletével összhangban. A Bizottság az adatbázisban szereplő információkat évente, összesített formában közzéteszi.
Módosítás 229
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében.
(6)  A Bizottság ezen irányelv kiegészítése érdekében a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a kereskedelmi felhasználás és/vagy értékesítés céljára történő termékgyártás vagy -előállítás elkerülhetetlen, nem szándékos következményeként kibocsátott gáznemű anyagokból származó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében.
Módosítás 230
Irányelvre irányuló javaslat
25 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és előmozdítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására.
(7)  Az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és biztosítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. Az értékelés azt is elemzi, hogy az e cikkben foglalt rendelkezések hatékonyan megakadályozzák-e a megújuló energia kétszeres beszámítását. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására. A módosított kötelezettségek legalább olyan szinteket tartanak fenn, amelyek megfelelnek a fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó, telepített vagy 2025-ben építés alatt álló kapacitásnak.
Módosítás 231
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(1)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat :
(1)  Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat az Unió területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat:
Módosítás 232
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság.
c)  a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság, beleértve az adóügyi ösztönzőket is.
Módosítás 323
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomassza-tüzelőanyagoknak azonban csak a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokhoz figyelembe vegyék. Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel.
A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomassza-tüzelőanyagoknak csak a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokhoz figyelembe vegyék. Hulladékból és maradványanyagokból való, a 2008/98/EK irányelv által szabályozott előállításuknak azonban összhangban kell állnia a hulladékhierarchia 2008/98/EK irányelvben meghatározott elvével. Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel.
Módosítás 234
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból, ha az üzemeltetők intézkedéseket hoztak a talajminőséget és a talaj széntartalmát érintő negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében. Az ezen intézkedésekre vonatkozó információkról a 27. cikk (3) bekezdése alapján jelentést kell tenni.
Módosítás 235
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20 MW tüzelőanyag-kapacitású, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 2,0 MW tüzelőanyag-kapacitást előállító létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat.
A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 2 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat.
Módosítás 236
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő vagy egyéb fás terület, amely nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy amelynek magas fokú biodiverzitását az illetékes hatóság megállapította, kivéve ha bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett környezetvédelmi célokkal;
Módosítás 237
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont – bevezető rész
c)  egy hektárnál nagyobb kiterjedésű nagy biodiverzitású gyepterület:
c)  nagy biodiverzitású gyepterület, beleértve a fás réteket és legelőket is:
Módosítás 238
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés – c pont – ii alpont
ii.  a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, és az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású , kivéve, ha a nagy biodiverzitású gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges.
ii.  a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású, kivéve, ha a nagy biodiverzitású gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges.
Módosítás 239
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett , mezőgazdasági biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt.
(4)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, mezőgazdasági biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt, kivéve, ha ellenőrizhető módon bizonyítják, hogy a nyersanyag termelése és betakarítása nem jelenti korábban lecsapolatlan területek lecsapolását.
Módosítás 240
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek:
(5)  Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek:
a)  az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:
a)  az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:
i.  a kitermelés hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély feltételei szerint zajlik;
i.  a kitermelés nemzeti vagy regionális szinten, hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély vagy a kitermelési jogot igazoló, ezzel egyenértékű dokumentum feltételei szerint zajlik;
ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;
ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;
iii.  a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok védelmet élveznek;
iii.  a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása érdekében vagy természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az érintett illetékes hatóság által kijelölt területek többek között a vizes élőhelyeken és tőzeglápokon – védelmet élveznek;
iv.  az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik; és
iv.  a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzésének a figyelembevételével végzik, a negatív hatások minimalizálása érdekében; és
v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét;
v.  a kitermelés fenntartja vagy javítja az erdők hosszú távú termelékenységét nemzeti vagy régiós szinten;
b)  amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:
b)  amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az ellátási alapszinten olyan további információkat szolgáltatnak a jogszerűségről és az erdőgazdálkodási gyakorlatról, amelyek biztosítják, hogy:
i.  az erdei biomasszát törvényes engedély alapján termelték ki;
i.   a kitermelés a kitermelési engedélyre irányuló eljárás vagy a törvényes kitermelési jogot igazoló, ezzel egyenértékű nemzeti vagy regionális dokumentum feltételeinek megfelelően zajlik;
ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;
ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;
iii.  a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok azonosításra kerülnek és védelmet élveznek;
iii.  a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása érdekében vagy természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az érintett illetékes hatóság által kijelölt területek többek között a vizes élőhelyeken és tőzeglápokon – védelmet élveznek;
iv.  az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik;
iv.   a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzésének a figyelembevételével végzik; a környező területekre is figyelemmel, amennyiben azokra a kitermelési tevékenység hatással van;
v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét.
v.  a kitermelés fenntartja vagy javítja az erdők hosszú távú termelékenységét nemzeti vagy régiós szinten; és
vi.  olyan környezet- és természetvédelmi rendeletek vagy intézkedések vannak érvényben, amelyek összhangban állnak a vonatkozó uniós környezet- és természetvédelmi normákkal.
Módosítás 241
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – ii pont
ii.  olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását;
ii.  olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását, valamint hogy a földhasználati ágazaton belül a kibocsátások ne haladják meg az elnyelést;
Módosítás 242
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését.
Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az ellátási alapszinten olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését vagy növelését.
Módosítás 243
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban meghatározhatja azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek.
A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján 2021. január 1. napjáig köteles meghatározni azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek.
Módosítás 244
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 6 bekezdés – 4 albekezdés
2023. december 31-ig a Bizottság felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására.
2023. december 31-ig a Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására a 2030 utáni időszakra vonatkozóan.
Módosítás 245
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – a pont
a)  a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %;
a)  a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok, és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %;
Módosítás 246
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – b pont
b)  a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %;
b)  a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %;
Módosítás 247
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – c pont
c)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 70 %;
c)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 65 %;
Módosítás 248
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – d pont
d)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 80 %, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 85 %.
d)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 70%, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 80%.
Módosítás 249
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 7 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében az e bekezdésben előírtnál nagyobb megtakarítást is megállapíthatnak.
Módosítás 297 és 356
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés
A legalább 20MW tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik. Az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak a [3 years from date of adoption of this Directive] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a [3 years from date of adoption of this Directive]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra.
A legalább 20 MW tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az e cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik, vagy ha csak olyan, villamos energiára épülő létesítményekben termelik, amelyek legalább 40%-os nettó elektromos hatásfokot érnek el és nem használnak fel fosszilis tüzelőanyagokat. Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak a [3 évvel ezen irányelv elfogadásának dátumát követően] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az e cikk (1) bekezdésének (1) bekezdés c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a ... [1 évvel ezen irányelv elfogadásának dátumát követően]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra.
Módosítás 251
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 8 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
Az első albekezdés nem alkalmazandó az olyan létesítményekből származó villamos energiára, amelyek esetében nincsen előírva a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 14. cikke szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés alkalmazása, feltéve, hogy ezek a létesítmények kizárólag maradványokból, normális üzemi feltételek mellett előállított biomassza-tüzelőanyagot alkalmaznak.
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Módosítás 252
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A Bizottság ... [ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig és azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára az Unióban felhasznált bio-tüzelőanyagok által többek között az élelmiszer, takarmány és más anyagok termelésére, valamint az Unión belüli illetve harmadik országbeli gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságra gyakorolt hatásokról és azok előnyeiről.
Módosítás 253
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – 8 b bekezdés (új)
(8b)  Az e cikk (1)–(8a) bekezdéseitől eltérve, figyelemmel a legkülső területeknek az EUMSZ 349. cikkében rögzített sajátosságaira, az irányelv 26. cikke nem alkalmazandó e régiókra. A Bizottság ... [a jelen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amely az üvegházhatású gázok fenntarthatóságával kapcsolatos és e gázok használatának csökkentésére irányuló kritériumokat határoz meg a legkülső régiók tekintetében. E kritériumok figyelembe veszik a helyi sajátosságokat. A legkülső régiók számára lehetővé kell tenni, hogy ki tudják használni erőforrásaik teljes potenciálját, a fenntarthatóság szigorú kritériumainak tiszteletben tartása mellett, annak érdekében, hogy fokozzák a megújuló energia termelését és megerősítsék energiafüggetlenségüket.
Módosítás 255
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  megengedi az eltérő fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok összekeverését például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen ;
a)  megengedi az eltérő fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok összekeverését például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen, feltéve, hogy az egyes szállítmányok megfelelnek a 26. cikkben rögzített követelményeknek, és megfelelő rendszerek működnek az egyes szállítmányok megfelelőségének mérésére és nyomon követésére;
Módosítás 256
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A határokon átnyúló kereskedelem és a fogyasztók rendelkezésére bocsátás elősegítése érdekében a hálózatba betáplált megújuló energia eredetigazolásának tartalmaznia kell a fenntarthatósági kritériumokra és a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében rögzített üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarításra vonatkozó tájékoztatást, és elkülönítve is továbbítható.
Módosítás 257
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki;
a)  amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki, amennyiben a keveréket alkotó valamennyi szállítmány megfelel a 26. cikkben rögzített követelményeknek;
Módosítás 258
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán , és hogy kérésre bocsássák a tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát.
(3)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán , és hogy kérésre bocsássák a tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak, ideértve annak ellenőrzését is, hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a 26. cikk (2)–(7) bekezdései szerinti hulladékká vagy maradékanyaggá váljon. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát.
Módosítás 259
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkoznak.
Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkoznak. A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok földrajzi származására vonatkozó információkat a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 260
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok szállítmányai megfelelnek a 26. cikk (2),(3), (4) , (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az erdőgazdasági üzem szintjén rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.
(4)  A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok szállítmányai megfelelnek a 26. cikk (2),(3), (4) , (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az ellátási alapszinten rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.
Módosítás 261
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
Elsősorban annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint a csalás megelőzése érdekében a Bizottság pontosan meghatározhatja többek között a független , megbízható és átlátható auditra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Ezt a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.
Elsősorban annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint a csalás megelőzése érdekében a Bizottság pontosan meghatározhatja többek között a független , megbízható és átlátható auditra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Ezt a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat. Amennyiben valamely tagállam az önkéntes rendszer működésével kapcsolatos aggályt vet fel, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a kérdést, és megfelelő intézkedést kell hoznia.
Módosítás 262
Irányelvre irányuló javaslat
27 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  A Bizottság bármikor, illetve valamely tagállam kérésére ellenőrizheti a fenntarthatósági kritériumok teljesítésével vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésével kapcsolatban az Unió piacán működő gazdasági szereplők által szolgáltatott információk megbízhatóságát.
Módosítás 263
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Azoknak az alapanyagoknak, amelyek termesztése a földhasználat közvetlen megváltozását okozta, azaz az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák megváltozását: erdőterület, gyepterület, vizes élőhely, település vagy egyéb terület változása szántóterületté vagy évelő növényekkel borított szántóterületté, és amelyek esetében a közvetlen földhasználat-változtatás kibocsátási értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontja szerint számítják, a földhasználat közvetett megváltozásából adódó becsült kibocsátását nullának tekintik.
Módosítás 264
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat.
(2)  A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági és erdőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat.
Módosítás 265
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság – a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a mezőgazdasági biomassza alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett.
(4)  A Bizottság – a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a mezőgazdasági és erdőgazdasági biomassza alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett.
Módosítás 266
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. és a VI. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – beillessze vagy kiigazítsa bioüzemanyag- , folyékony bio-energiahordozó- és biomassza-tüzelőanyag- előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében és a VI. melléklet B. részében meghatározott módszertan módosítását is.
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. és a VI. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – a legújabb technológiai fejlődés és tudományos eredmények alapján beillessze vagy kiigazítsa a bioüzemanyag-, folyékony bio-energiahordozó- és biomasszatüzelőanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében és a VI. melléklet B. részében meghatározott módszertan módosítását is.
Módosítás 267
Irányelvre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint az ezek előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.
(1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint a megújuló energia ezekből és egyéb forrásokból történő előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló, 2016/0375(COD)] ... európai parlamenti és tanácsi rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat, műholdak által szolgáltatott adatokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra és más konkurens anyagok használatára gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.
Módosítás 268
Irányelvre irányuló javaslat
32 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a a 7. cikk (5) bekezdésében , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottságnak a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal.
Módosítás 269
Irányelvre irányuló javaslat
32 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja ,  a 7. cikk (5) bekezdésében,   a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében  és a  28. cikk  (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 270
Irányelvre irányuló javaslat
I a melléklet (új)
Ia. melléklet
1.   A 2030-ra vonatkozó tagállami célkitűzések az alábbi, százalékpontban kifejezett elemek összegéből állnak:
a)   az I. mellékletben megállapított, 2020-ra vonatkozó kötelező tagállami nemzeti célkitűzés;
b)   átalányalapú hozzájárulás ("Cátalány");
c)   az egy főre jutó GDP összegén alapuló hozzájárulás ("CGDP”);
d)   potenciál alapú hozzájárulás ("Cpotenciál");
e)   a tagállam összekapcsoltsági szintjét tükröző hozzájárulás ("Cösszakapcsoltság").
2.   A Cátalány értéknek minden tagállam esetében azonosnak kell lennie. A tagállamok Cátalány hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.
3.   A CGDP hozzájárulást az Unió átlagához viszonyított, egy főre jutó GDP index alapján osztják fel a tagállamok között, ahol az egyes tagállamok vonatkozásában az index felső értékhatárát az uniós átlag 150%-ában határozzák meg. A tagállamok CGDP hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.
4.   A Cpotenciál hozzájárulást a megújuló energiaforrások PRIMES EUCO3535 forgatókönyvben található 2030. évi tagállami arányai és az adott tagállam 2020-ra vonatkozó kötelező nemzeti célja közötti különbség alapján osztják fel a tagállamok között. A tagállamok Cpotenciál hozzájárulásai együttesen az Unió 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.
5.  A CInterco hozzájárulást az EU átlagához viszonyított, villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságára vonatkozó részesedési index alapján osztják fel a tagállamok között, ahol az egyes tagállamok vonatkozásában az index felső értékhatárát az uniós átlag 150%-ában határozzák meg. A tagállamok CInterco hozzájárulásai együttesen az EU 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 10%-át teszik ki.
Módosítás 271
Irányelvre irányuló javaslat
V melléklet – C rész – 3 bekezdés – -a pont – képlet
MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B /E F(t))
MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B) /E F(t)
Módosítás 272
Irányelvre irányuló javaslat
V melléklet – C rész – 15 bekezdés
15.  A szén leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításoknak , eccr közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO2 leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt . az energia- vagy a közlekedési ágazatban használják,
15.  A szén leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításokba (eccr) csak az olyan CO2-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban.
Módosítás 319
Irányelvre irányuló javaslat
VI melléklet – B rész – 3 bekezdés – a pont 1 képlet
MEGTAKARÍTÁS = (E-F(t) – EB(t)/ E-F (t)
MEGTAKARÍTÁS = (E-F(t) – EB(t))/ E-F (t)
Módosítás 273
Irányelvre irányuló javaslat
VII melléklet – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 1 franciabekezdés
–  Qhasznos = a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe,
–  Qhasznos = a hőszivattyúból származó, fűtés és hűtés előállítására használt teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe,
Módosítás 274
Irányelvre irányuló javaslat
IX melléklet – A rész – b pont
b)  Vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a külön gyűjtött háztartási hulladék, amelyre a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célértékek vonatkoznak;
törölve
Módosítás 284 és 311
Irányelvre irányuló javaslat
IX melléklet – B rész – c pont
c)  A cukornád vagy cukorrépa cukorrá való feldolgozásának melléktermékeként keletkező melasz, feltéve, hogy a cukor kivonása során betartották a legkorszerűbb ipari szabványokat.  
törölve
Módosítás 312
Irányelvre irányuló javaslat
X melléklet – A rész
A. rész: [...]
törölve

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0392/2017).


Energiahatékonyság ***I
PDF 663kWORD 108k
Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2016)0761 – C8-0498/2016 – 2016/0376(COD))(1)
P8_TA(2018)0010A8-0391/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az energiaszükséglet csökkentése egyike a 2015. február 25-én elfogadott, az energiaunióra vonatkozó stratégia öt dimenziójának. Az energiahatékonyság javítása kedvező hatást gyakorol a környezetre, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Unión kívülről származó energiaimporttól való függőség csökkentése révén javítja az energiabiztonságot, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, továbbá munkahelyteremtéshez és az egész gazdaságra kiterjedő gazdasági tevékenységek bővüléséhez vezet. Ez összhangban van az energiaunió keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Felei által 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodással létrehozott globális éghajlatvédelmi menetrenddel.
(1)  Az energiaszükséglet csökkentése egyike a 2015. február 25-én elfogadott, az energiaunióra vonatkozó stratégia öt dimenziójának. Az energiahatékonyságnak a teljes energiaellátási láncban történő javítása – beleértve az energiatermelést, -szállítást, -elosztást és -végfelhasználást – kedvező hatást gyakorol a környezetre, javítja a levegőminőséget és a közegészséget, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Unión kívülről származó energiaimporttól való függőség csökkentése révén javítja az energiabiztonságot, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, továbbá nagyobb versenyképességet, munkahelyteremtést és az egész gazdaságra kiterjedő gazdasági tevékenységek bővülését eredményezi, ezáltal javítva a polgárok életminőségét. Ez összhangban van az energiaunió keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (COP 21) 2015 decemberében, Párizsban elfogadott globális éghajlatvédelmi menetrenddel („Párizsi Megállapodás”), amely kimondja, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval 2°C alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, és törekedni kell a hőmérséklet-növekedés 1,5°C-ra való korlátozására.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv9 az energiaunió felé történő haladás egyik eleme, amelynek keretében az energiahatékonyság önálló energiaforrásként kezelendő. Az „első az energiahatékonyság” elvet figyelembe kell venni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok a termelési kapacitással azonos hangsúlyt kapjanak. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni. Az energiahatékonysági fejlesztéseket minden olyan esetben meg kell valósítani, amikor azok költséghatékonyabbak, mint az azoknak megfelelő kínálati oldali megoldások. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az európai társadalom – különös tekintettel a polgárokra és a vállalkozásokra – ki tudja aknázni az energiahatékonyság számos előnyét.
(2)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv9 az energiaunió felé történő haladás egyik eleme, amelynek keretében az energiahatékonyság önálló energiaforrásként kezelendő. Az „első az energiahatékonyság” elvet figyelembe kell venni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor. A Bizottságnak elsőbbséget kell biztosítania az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok számára a termelési kapacitás növelésével szemben. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni. A végső energiahatékonyságot növelő beruházásokat minden olyan esetben meg kell valósítani, amikor azok költséghatékonyabbak, mint az azoknak megfelelő kínálati oldali megoldások. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az energiaellátási lánc minden szakaszában ki lehessen aknázni az energiahatékonyság javulásának számos előnyét, növelve az európai társadalom jólétét. Az ezen előnyökben rejlő lehetőségek teljes körű kihasználása, valamint a tervezett szakpolitikai intézkedések sikeres végrehajtása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak Unió-szerte együtt kell működniük a helyi és a regionális hatóságokkal, a városokkal, a vállalkozásokkal és a polgárokkal, biztosítva, hogy az energiahatékonyságnak a technológiai, magatartásbeli és gazdasági változásokból eredő javulása fokozott gazdasági növekedéssel járjon együtt.
__________________
__________________
9 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
9 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A primer energia minden formájánál (nem megújuló és megújuló) figyelembe kell venni azt a többletenergia-ráfordítást, amely az energia előállításához, az energiatermelő létesítmények létrehozásához, üzemeltetéséhez és felszámolásához, valamint az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi veszélyek elhárításához szükséges.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)  A tagállami intézkedéseket jól megtervezett, hatékony uniós pénzügyi eszközökkel kell támogatni – például az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank révén –, amelyeknek az energiaellátási lánc minden szakaszában támogatniuk kell az energiahatékonysági beruházásokat, és egy differenciált diszkontrátákon alapuló modellt használó, átfogó költség-haszon elemzést kell alkalmazniuk. A pénzügyi támogatásnak az energiahatékonyság növelésére irányuló költséghatékony módszerekre kell fókuszálnia, amelyek az energiafogyasztás csökkenését eredményezik. Egy ambiciózus energiahatékonysági cél eléréséhez meg kell szüntetni az útjában álló akadályokat: az Eurostat például nemrégiben tisztázta, hogyan kell nyilvántartani az energiahatékonysági szerződéseket a nemzeti számlákon, megkönnyítve az energiahatékonysági intézkedésekbe való beruházásokat.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az Európai Tanács 2014 októberében célként tűzte ki, hogy 2030-ra 27 %-kal javuljon az energiahatékonyság; ezt az értéket 2020-ig ki kell igazítani, „ami az Unió szintjén valószínűleg 30 %-ra történő emelést jelent majd”. 2015 decemberében az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy értékelje a 40 %-os energiahatékonysági cél megvalósíthatóságát is ugyanazon időkeret vonatkozásában. Ezért indokolt felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani az irányelvet, hogy az igazodjon a 2030-as távlati tervhez.
(3)  Az Európai Tanács 2014 októberében támogatta azt a célkitűzést, hogy 2030-ra 27%-kal javuljon az energiahatékonyság; ezt az értéket 2020-ig ki kell igazítani, „ami az Unió szintjén valószínűleg 30%-ra történő emelést jelent majd”. 2015 decemberében az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy értékelje a 40%-os energiahatékonysági cél megvalósíthatóságát is ugyanazon időkeret vonatkozásában. Ezért indokolt felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani az irányelvet, hogy az igazodjon a 2030-as távlati tervhez.
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A 2030-as távlati tervben nem szerepelnek nemzeti szinten kötelező célkitűzések. A kötelező 30 %-os célkitűzés formájában egyértelművé kell tenni annak szükségességét, hogy az Unió 2020-ban és 2030-ban is képes legyen megvalósítani – primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett – uniós szintű energiahatékonysági célkitűzéseit. Ez az uniós szintű pontosítás nem korlátozza a tagállamokat, mivel azok továbbra is szabadon állapítják meg nemzeti hozzájárulásukat, amely alapulhat a primerenergia-fogyasztáson vagy a végsőenergia-fogyasztáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamoknak nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulásuk megállapítása során figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten primerenergia-fogyasztás tekintetében 23 %-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 17 %-os csökkenést kell elérni a 2005. évi szinthez képest. A 2030-as uniós célkitűzés megvalósítása felé tett előrehaladást indokolt rendszeresen értékelni; erről az energiaunió irányításáról szóló jogalkotási javaslat rendelkezik.
(4)  A 2030-as távlati tervben nem szerepelnek nemzeti szinten kötelező célkitűzések. Az indikatív 30%-os célkitűzés formájában egyértelművé kell tenni annak szükségességét, hogy az Unió 2020-ban és 2030-ban is képes legyen megvalósítani – primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett – uniós szintű energiahatékonysági célkitűzéseit. Ez az uniós szintű pontosítás nem korlátozza a tagállamokat, mivel azok továbbra is szabadon állapítják meg nemzeti hozzájárulásukat, amely alapulhat a primerenergia-fogyasztáson vagy a végsőenergia-fogyasztáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamoknak nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulásuk megállapítása során figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten a primerenergia-fogyasztás tekintetében 23%-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 17%-os csökkenést kell elérni a 2005. évi szinthez képest. A 2030-as uniós célkitűzés megvalósítása felé tett előrehaladást indokolt rendszeresen értékelni; erről az energiaunió irányításáról szóló jogalkotási javaslat rendelkezik.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A nemzeti energiahatékonysági célkitűzések meghatározásakor a tagállamok közötti egyenlőség elvét kell alkalmazni. Az energia alapvető áru, ezért a minimális szintű energiafogyasztás elkerülhetetlen, amely tényt megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti célkitűzések megállapításakor. Általánosságban azon országok számára, amelyek egy főre jutó energiafogyasztása az uniós átlag alatt van, nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a célkitűzéseik megállapításakor.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  Az energetikai rendszerek adott időpontbeli működési hatékonyságát befolyásolja, hogy mennyire képesek az eltérő mértékű tehetetlenséggel és üzembe helyezési idővel működő, különféle energiaforrásokból előállított energiát zökkenőmentesen és rugalmasan betáplálni a hálózatba; e hatékonyság javítása lehetővé teszi a megújuló energia – például a gázturbinákkal összekapcsolt szélenergia – jobb kihasználását, hogy elkerülhető legyen az olyan hálózatok túlterhelése, amelyeket a magas hőtehetetlenséggel rendelkező hagyományos, nagy erőművek szolgálnak ki.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
4 c preambulumbekezdés (új)
(4c)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energiafogyasztás csökkenése a nagyobb energiahatékonyságból származzon, ne pedig a makrogazdasági körülményekből.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
4 d preambulumbekezdés (új)
(4d)  A tagállamoknak alulról építkező számítás alapján valamennyi ágazat esetében külön-külön meg kell határozniuk a költséghatékony energiahatékonysági potenciált, mivel ez függ az energiaszerkezettől, a gazdaság szerkezetétől és a gazdasági fejlődés ütemétől.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A tagállamok azon kötelezettségét, hogy hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a nemzeti épületállomány felújításába történő beruházások ösztönzésére, és ezekről értesítsék a Bizottságot, ki kell venni a 2012/27/EU irányelvből és át kell emelni a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe10, amelyben jól illeszkedik a közel nulla energiaigényű épületekkel és az épületek dekarbonizációjával kapcsolatos hosszú távú tervekhez.
(5)  A tagállamok azon kötelezettségét, hogy hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a nemzeti épületállomány felújításának elősegítésére és ezekről értesítsék a Bizottságot, ki kell venni a 2012/27/EU irányelvből és át kell emelni a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe10, amelyben jól illeszkedik a közel nulla energiaigényű épületekkel és az épületek dekarbonizációjával kapcsolatos hosszú távú tervekhez.
__________________
__________________
10 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
10 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, az energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell terjeszteni a 2020 utáni időszakra. A kötelezettségvállalási időszak 2020 utáni időszakra történő kiterjesztése nagyobb stabilitást teremtene a beruházók számára, és ezáltal előmozdítaná a hosszú távú beruházásokat és az olyan hosszú távú energiahatékonysági intézkedéseket, mint az épületek felújítása.
(6)  Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, az energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell terjeszteni a 2020 utáni időszakra. A kötelezettségvállalási időszak 2020 utáni időszakra történő kiterjesztése nagyobb stabilitást teremtene a beruházók számára, és ezáltal előmozdítaná a hosszú távú beruházásokat és az olyan hosszú távú energiahatékonysági intézkedéseket, mint az épületek mélyfelújítása a közel nulla energiaigényű épületállomány kialakításának hosszú távú céljával. Az energiamegtakarítási kötelezettség kulcsfontosságú szerepet tölt be a helyi növekedésben és munkahelyteremtésben, és azt továbbra is fenn kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy az Unió további lehetőségek teremtése révén elérhesse energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseit, valamint csökkenthesse az energiafogyasztásnak a növekedéstől való függését. A magánszférával való együttműködés fontos annak felméréséhez, hogy milyen feltételek mellett lehet a magánberuházásokat bevonni az energiahatékonysági projektekbe, valamint hogy új bevételi modelleket lehessen kialakítani az energiahatékonyság területén megvalósuló innovációkhoz.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az energiahatékonysági fejlesztések pozitív hatást gyakorolnak a levegőminőségre is, mivel ha több energiahatékony épület van, csökken a fűtőanyagok, különösen a szilárd fűtőanyagok iránti kereslet. Az energiahatékonysági intézkedések ezért hozzájárulnak a bel- és kültéri levegő minőségének javításához, és segítenek költséghatékony módon megvalósítani az uniós levegőminőségi politika célkitűzéseit, különösen az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a foglaltak szerint. Az épületek energiaigényének csökkentését a levegőminőségi politika egyik elemének kell tekinteni, általában véve is és különösen azokban a tagállamokban, ahol problémát jelent a légszennyező anyagokra vonatkozó uniós kibocsátási határértékek betartása, és az energiahatékonyság segíthet e célok elérésében.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A tagállamoknak a teljes kötelezettségi időszak során az évente értékesített energia 1,5 %-ának megfelelő „új” megtakarítással egyenértékű halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérniük. E követelmény teljesítésére vagy a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti új kötelezettségi időszak során bevezetett új szakpolitikai intézkedések révén nyílna lehetőség, vagy a korábbi időszak során vagy azt megelőzően elfogadott szakpolitikai intézkedésekből származó új egyéni fellépések révén, amennyiben az energiamegtakarítást eredményező egyéni intézkedések tényleges bevezetésére az új időszakban kerül sor.
(7)  A tagállamoknak a teljes kötelezettségi időszak során legalább 1,5%-os „új” megtakarítással egyenértékű halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérniük. E követelmény teljesíthető szakpolitikai intézkedésekből eredő energiamegtakarítással, amennyiben igazolható, hogy az említett intézkedések olyan egyéni fellépésekhez vezetnek, amelyek ellenőrizhető energiamegtakarítást eredményeznek 2020 után. Az egyes időszakok megtakarításainak kumulatív módon a korábbi időszak(ok)ban elérendő megtakarítások összegére kell épülniük.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az új megtakarításnak az alapforgatókönyvhöz képest többletmegtakarításnak kell lennie, tehát meghatározásakor azokat a megtakarításokat, amelyekre mindenképpen sor került volna, nem lehet figyelembe venni. A bevezetett intézkedések hatásának kiszámítása során az energiafogyasztásban bekövetkezett, kizárólag a közvetlenül az adott energiahatékonysági intézkedéshez kapcsolódó változásként mért nettó megtakarítás vehető figyelembe. A nettó megtakarítás kiszámításához a tagállamoknak meg kell állapítaniuk egy olyan alapforgatókönyvet, amely rámutat arra, hogyan alakulna a helyzet a szóban forgó szakpolitikai beavatkozás hiányában. A szakpolitikai beavatkozást az említett alapforgatókönyvhöz képest kell értékelni. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ugyanezen időszakban más olyan szakpolitikai beavatkozásokra is sor kerülhet, amelyek hatást gyakorolhatnak az energiamegtakarításra, tehát nem minden, az értékelés tárgyát képező szakpolitikai beavatkozás bevezetése óta bekövetkezett változás tulajdonítható az adott szakpolitikai intézkedésnek. Annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljön a lényegesség követelménye, a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek tevékenységeinek ténylegesen hozzá kell járulniuk a bejelentett megtakarítás eléréséhez.
(9)  Az új energiamegtakarításnak aszabályozás nélküli forgatókönyvhöz képest többletmegtakarításnak kell lennie, tehát olyan megtakarítások nem vehetők figyelembe, amelyekre mindenképpen sor került volna. A bevezetett intézkedések hatásának kiszámítása során az energiafogyasztásban bekövetkezett, kizárólag a közvetlenül az adott energiahatékonysági intézkedéshez kapcsolódó változásként mért nettó megtakarítás vehető figyelembe. A nettó megtakarítás kiszámításához a tagállamoknak meg kell állapítaniuk egy olyan alapforgatókönyvet, amely rámutat arra, hogyan alakulna a helyzet a szóban forgó szakpolitikai beavatkozás hiányában. A szakpolitikai beavatkozást az említett alapforgatókönyvhöz képest kell értékelni. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ugyanezen időszakban más olyan szakpolitikai beavatkozásokra is sor kerülhet, amelyek hatást gyakorolhatnak az energiamegtakarításra, tehát nem minden, az értékelés tárgyát képező szakpolitikai beavatkozás bevezetése óta bekövetkezett változás tulajdonítható az adott szakpolitikai intézkedésnek. Annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljön a lényegesség követelménye, a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek tevékenységeinek ténylegesen hozzá kell járulniuk a bejelentett megtakarítás eléréséhez.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  A villamos energia szállítása és elosztása során az energiamegtakarítási potenciál növelése érdekében a megtakarítások kiszámításakor fontos figyelembe venni az energiaellátási lánc valamennyi szakaszát.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az uniós jogszabályok végrehajtásából származó energiamegtakarítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha az érintett intézkedés túlmutat a szóban forgó uniós jogszabályokban előírt minimumon azáltal, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg nemzeti szinten, vagy az intézkedés hatékonyságának fokozása révén. Felismerve, hogy az épületfelújítás az energiamegtakarítás fokozásának egyik alapvető és hosszú távú eleme, egyértelművé kell tenni, hogy minden, a meglévő épületek felújítását előmozdító intézkedésből származó energiamegtakarítás bejelenthető, amennyiben az többletmegtakarítást képvisel azokhoz képest, amelyek a szakpolitikai intézkedés hiányában is megvalósultak volna, valamint ha a tagállam bizonyítja, hogy a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott fél ténylegesen hozzájárult a szóban forgó intézkedésből származó, bejelentett megtakarítás eléréséhez.
(10)  Az uniós jogszabályok végrehajtásából származó energiamegtakarítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha az érintett intézkedés túlmutat a szóban forgó uniós jogszabályokban előírt minimumon azáltal, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg nemzeti szinten, vagy az intézkedés hatékonyságának fokozása révén. Az épületekben jelentős potenciál rejlik az energiahatékonyság további növelése szempontjából, és az épületfelújítás az energiamegtakarítás fokozásának egyik alapvető és hosszú távú, méretgazdaságossági előnyökkel rendelkező eleme. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy minden, a meglévő épületek felújítását előmozdító intézkedésből származó energiamegtakarítás figyelembe vehető, amennyiben többletmegtakarítást képvisel azokhoz a fejlesztésekhez képest, amelyek a szakpolitikai intézkedés hiányában is megvalósultak volna, valamint ha a tagállam bizonyítja, hogy a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott fél ténylegesen hozzájárult a szóban forgó intézkedésből származó, bejelentett megtakarítás eléréséhez.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  A hatékony vízgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárulhat az energiamegtakarításhoz. A vízügyi és a szennyvíztisztító ágazat villamosenergia-felhasználása az Unió villamosenergia-felhasználásának 3,5%-át teszi ki1a. Ezenkívül a víz iránti kereslet 2040-ig várhatóan 25%-kal növekedni fog, főként a városi területeken. Ugyanakkor a vízszivárgás az Unióban a teljes vízfogyasztás 24%-át teszi ki, ami energia- és vízveszteséghez vezet. Ezért a hatékonyabb vízgazdálkodásra és a vízfogyasztás csökkentésére irányuló valamennyi intézkedés jelentős mértékben hozzájárulhat az Unió energiahatékonysági célkitűzéséhez 1b.
__________________
1a World Energy Outlook 2016, Nemzetközi Energia Ügynökség, 2016
1b World Energy Outlook 2016, Nemzetközi Energia Ügynökség, 2016
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)  E felülvizsgálat az energiahatékonyság infrastrukturális prioritásként való kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket foglal magában, elismerve, hogy az megfelel az infrastruktúra Nemzetközi Valutaalap és más gazdasági intézmények által használt fogalommeghatározásának, és azt döntő fontosságú elemmé és kiemelt megfontolássá teszi az Unió energetikai infrastruktúrájával kapcsolatos jövőbeli beruházási döntésekben1a.
__________________
1a Az energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU) végrehajtásáról szóló, 2016. június 2-i európai parlamenti jelentésből (2015/2232(INI)) átemelt szöveg.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
10 c preambulumbekezdés (új)
(10c)  Az energiaágazat az Unió legnagyobb vízfogyasztója, fogyasztása az Unió vízfogyasztásának 44%-át teszi ki1a. A hatékony vízgazdálkodásra irányuló intelligens technológiák és folyamatok alkalmazása jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, miközben növeli a vállalkozások versenyképességét is.
__________________
1a Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Mezőgazdaság és fenntartható vízgazdálkodás az EU-ban, 2017. április 28.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
10 d preambulumbekezdés (új)
(10d)  A vízügyi és a szennyvíztisztító ágazat a megújuló energia termeléséhez és a fosszilisenergia-felhasználás csökkentéséhez is hozzájárulhat. A szennyvíztisztítás során keletkező iszapból nyert energia például lehetővé teszi, hogy helyben energiát termeljenek.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az épületek energiahatékonyságának javítását oly módon kell végrehajtani, hogy az elsősorban az energiaszegénység által érintett fogyasztók javát szolgálja. A tagállamok már most is előírhatják a kötelezett feleknek, hogy energiatakarékossági intézkedéseik az energiaszegénységhez kapcsolódó szociális célokat is tartalmazzanak, és ezt a lehetőséget most ki kell terjeszteni az alternatív intézkedésekre, valamint kötelezővé válik, miközben teljes rugalmasságot biztosít a tagállamoknak az ilyen intézkedések mérete, alkalmazási köre és tartalma tekintetében. A Szerződés 9. cikkével összhangban az Unió energiahatékonysági politikájának inkluzívnak kell lennie, és ezért az energiaszegénység által érintett fogyasztók számára is hozzáférést kell biztosítania az energiahatékonysági intézkedésekhez.
(12)  Az épületek energiahatékonyságának javítását oly módon kell végrehajtani, hogy az valamennyi fogyasztó, különösen az alacsony jövedelmű, többek között az energiaszegénység által érintett háztartások javát szolgálja. Minden tagállam saját nemzeti sajátosságait figyelembe véve határozhatja meg az energiaszegénység fogalmát és azt, hogy mi minősül alacsony jövedelmű háztartásnak. A tagállamok már most is előírhatják a kötelezett feleknek, hogy energiatakarékossági intézkedéseik az energiaszegénységhez kapcsolódó szociális célokat is tartalmazzanak. Ezt a lehetőséget most ki kell terjeszteni az alternatív intézkedésekre és kötelezővé kell tenni, ugyanakkor a tagállamoknak teljes rugalmasságot kell biztosítani az ilyen intézkedések mérete, alkalmazási köre és tartalma tekintetében. A Szerződés 9. cikkével összhangban az Unió energiahatékonysági politikájának inkluzívnak kell lennie, és ezért az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű fogyasztók számára is hozzáférést kell biztosítania az energiahatékonysági intézkedésekhez.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  A nappali és éjszakai villamosenergia-szükségletre való reagálás az energiahatékonyság javításának fontos eszköze, mivel jelentősen növeli az energiamegtakarítási lehetőségeket a fogyasztók számára azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy az energiafogyasztás – az energiaszükséglet felmerülésekor, többek között csúcsidőben történő – optimalizálásának lehetőségéről kapott információk alapján hozhassanak döntést, aminek révén jobb lehet az energiaszállítási hálózatok és az energiatermelési erőforrások kihasználása.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)  Az alacsony energiaszámlák eléréséhez a fogyasztókat támogatni kell energiafelhasználásuk csökkentésében az épületek energiaigényének csökkentése, a háztartási készülékek hatékonyságának javítása, valamint a tömegközlekedéssel és kerékpározással összekapcsolt, alacsony energiaigényű közlekedési módok biztosítása révén. Az épületek külső térelhatárolóinak korszerűsítése, valamint az energiaigény és -felhasználás csökkentése alapvető fontosságú a népesség alacsony jövedelmű csoportjai egészségi állapotának javítása érdekében.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
12 c preambulumbekezdés (új)
(12c)  Létfontosságú felhívni a figyelmet és pontos információkat biztosítani valamennyi uniós polgár számára a fokozott energiahatékonyság előnyeiről és lehetséges megvalósításáról. A fokozott energiahatékonyság döntő jelentőségű az Unió geopolitikai helyzete és biztonsága szempontjából is, mivel csökkenti az Uniónak a tüzelőanyagok harmadik országokból történő behozatalától való függőségét.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
12 d preambulumbekezdés (új)
(12d)  Az Unióban mintegy 50 millió háztartást érint az energiaszegénység. Az energiahatékonysági intézkedéseknek ezért központi szerepet kell betölteniük minden, az energiaszegénység és a fogyasztói kiszolgáltatottság felszámolására irányuló költséghatékony stratégiában, és ezek kiegészítik a tagállami szintű szociális politikákat. Annak biztosítása érdekében, hogy az energiahatékonysági intézkedések fenntarthatóan csökkentsék a bérlők energiaszegénységét, figyelembe kell venni ezen intézkedések költséghatékonyságát, valamint a tulajdonosok és bérlők számára való megfizethetőségét, és tagállami szinten garantálni kell ezen intézkedések megfelelő pénzügyi támogatását. Az Unió épületállományának a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban hosszú távon közel nulla energiaigényűvé kell válnia. Az épületfelújítások aránya jelenleg nem elégséges, és az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű polgárok által lakott épületeket a legnehezebb elérni. Ezért különösen fontosak e rendeletben az energiamegtakarítási kötelezettségekre és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerekre vonatkozó intézkedések, valamint az alternatív szakpolitikai intézkedések.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
12 e preambulumbekezdés (új)
(12e)  A fogyasztók számára teljes mértékben átláthatóvá kell tenni a végrehajtott energiahatékonysági intézkedések költségeit és hasznát, beleértve a megtérülési időket is.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az épületeken vagy az épületekben megújulóenergia-technológiák útján termelt energia csökkenti a felhasznált fosszilis energia mennyiségét. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az épületekben az Unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges, fontos intézkedések, különös tekintettel a 2030-ra kitűzött, ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokra, valamint az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (COP 21) 2015 decemberében, Párizsban tett globális kötelezettségvállalásra. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a rájuk vonatkozó energiamegtakarítási követelmények teljesítése során figyelembe vegyék az épületeken vagy az épületekben saját használatra termelt megújuló energiának egy bizonyos mennyiségét. E célból indokolt engedélyezni a tagállamok számára a 2010/31/EU irányelv szerinti számítási módszerek alkalmazását.
(13)  Az épületeken vagy az épületekben megújulóenergia-technológiák útján termelt energia csökkenti a felhasznált fosszilis energia mennyiségét. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az építőipari ágazatban az Unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges, fontos intézkedések, különös tekintettel a 2030-ra kitűzött, ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokra, valamint a Párizsi Megállapodásban tett globális kötelezettségvállalásra.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A tagállami vállalatok és iparágak energiamérlege a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazásával javítható, az ipari hulladék mint másodlagos nyersanyag megfelelő felhasználása révén, feltéve, hogy ezek energetikai potenciálja magasabb az alternatív elsődleges nyersanyagok potenciáljánál.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)  Az új üzleti modellek és technológiák hasznosítása révén a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy előmozdítsák az energiahatékonysági intézkedéseket és megkönnyítsék azok elterjedését, többek között a nagy- és kisfogyasztóknak nyújtandó innovatív energiaszolgáltatások révén.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
13 c preambulumbekezdés (új)
(13c)  A tagállamoknak nagyfokú rugalmasságot kell tanúsítaniuk az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti prioritásaik meghatározására irányuló alternatív intézkedések kialakítása és végrehajtása során, mind az energiahatékony termékeket, mind pedig az energiahatékony technológiai gyártási folyamatokat illetően. Támogatni kell az olyan intézkedéseket, amelyek a természeti erőforrások hatékony felhasználásához vagy a körforgásos gazdaság bevezetésének szükségességéhez kapcsolódó célokra összpontosítanak.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Az Új irányvonal az energiafogyasztók számára című bizottsági közleményben meghatározott intézkedések részeként az energiaunió és a hőtechnikai stratégia összefüggésében meg kell erősíteni a fogyasztók ahhoz fűződő jogát, hogy energiafogyasztásukról kellő időben egyértelmű információkat kapjanak. Ezért a 2012/27/EU irányelv 9–11. cikkét és VII. mellékletét úgy kell módosítani, hogy azok rendelkezzenek az energiafogyasztásra vonatkozó gyakori és kibővített visszajelzésről. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a központi rendszerből biztosított fűtés, hűtés és meleg víz tekintetében a számlázásra és a számlainformációkra vonatkozó jog azokat a fogyasztókat is megilleti, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban az energiaszolgáltatóval. Ezért e rendelkezések alkalmazásában a „végfelhasználó” kifejezés kiterjed mind a saját használatra fűtést, hűtést vagy melegvizet vásárló végső felhasználókra, mind pedig az olyan többlakásos és több célra használt épületek önálló rendeltetési egységeinek lakóira, amelyekben az ilyen egységek energiaszükségletét központi rendszerből biztosítják. Az „almérés” kifejezés az ilyen épületek egyes egységeiben történő fogyasztásmérést jelenti. 2020. január 1-jéig az újonnan telepített hőfogyasztásmérőknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük a fogyasztási információk költséghatékony és gyakori rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében. Az új 9a. cikk csak a központi rendszerből biztosított fűtésre, hűtésre és melegvízre alkalmazandó.
(14)  Az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményben meghatározott intézkedések részeként az energiaunió és a hőtechnikai stratégia összefüggésében meg kell erősíteni a fogyasztók ahhoz fűződő minimumjogát, hogy energiafogyasztásukról kellő időben pontos, megbízható és egyértelmű információkat kapjanak. Míg az egyedi mérést továbbra is elő kell írni, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékonység szempontjából arányban áll a lehetséges energiamegtakarítással, a 2012/27/EU irányelv 9–11. cikkét és VII. mellékletét úgy kell módosítani, hogy azok rendelkezzenek az energiafogyasztásra vonatkozó gyakori és kibővített visszajelzésről, figyelembe véve a mérőkészülékek rendelkezésre állását és kapacitását, az energiafelhasználás optimalizálásának céljával. A tagállamoknak ezenkívül figyelembe kell venniük azt is, hogy az energiafogyasztás mérésére szolgáló új technológiák sikeres bevezetéséhez nagyobb mértékű beruházásra van szükség az oktatásba és a készségfejlesztésbe, mind a felhasználók, mind pedig az energiaszolgáltatók oldalán. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a központi rendszerből biztosított fűtés, hűtés és meleg víz tekintetében a számlázással és a számla-, illetve fogyasztási információkkal kapcsolatos jogok azokat a fogyasztókat is megilletik, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban egy energiaszolgáltatóval. Ezért e rendelkezések alkalmazásában a „végső igénybevevő” kifejezés a saját végfelhasználás céljára fűtést, hűtést vagy meleg vizet vásárló végső felhasználók mellett kiterjed az olyan többlakásos vagy több célra használt épületek önálló rendeltetési egységeinek lakóira is, amelyekben az ilyen egységek energiaszükségletét központi rendszerből biztosítják és ahol a lakóknak nincs közvetlen vagy egyéni szerződésük az energiaszolgáltatóval. Az „almérés” kifejezés az ilyen épületek egyes egységeiben történő fogyasztásmérést jelenti. 2020. január 1-jéig az újonnan telepített hőfogyasztásmérőknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük a fogyasztási információk költséghatékony és gyakori rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében. Az új 9a. cikk csak a központi rendszerből biztosított fűtésre, hűtésre és meleg vízre alkalmazandó.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A számlainformációk és az éves kimutatások a fogyasztók tájékoztatásának fontos eszközei. A fogyasztásra és a költségekre vonatkozó adatok olyan egyéb információkat is tartalmazhatnak, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy összehasonlíthassák aktuális szerződési feltételeiket más ajánlatokkal, valamint hogy panaszt tehessenek, illetve vitarendezéshez folyamodhassanak. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a számlázással kapcsolatos viták a fogyasztói panaszok nagyon gyakori forrásai, ami hozzájárul a fogyasztók tartósan alacsony elégedettségi szintjéhez és az energiaágazatban való mérsékelt részvételéhez, a számlákat egyszerűbbé, egyértelműbbé és érthetőbbé kell tenni, valamint biztosítani kell, hogy a különálló eszközök, úgymint a számlainformációk, a tájékoztató eszközök és az éves kimutatások tartalmazzanak minden ahhoz szükséges információt, hogy a fogyasztók szabályozhassák energiafogyasztásukat, összehasonlíthassák az ajánlatokat és szolgáltatót válthassanak.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)  Ezen irányelv hatálya alatt a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a 2003/361/EK bizottsági ajánlás1a. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban olyan vállalkozásokat jelentenek, amelyek 250-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak és éves árbevételük nem haladja meg az 50 millió eurót és/vagy éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót.
_______________
1a. A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
(15b)  Az energiahatékonyság javulása az energiatermelési és -átalakítási folyamatok következő fázisainak közvetlen eredménye: a primer energia hatékony átalakítása végső energiává, ezen energia hatékony szállítása a fogyasztókhoz villamos energia, hőenergia vagy üzemanyagok formájában, valamint az energia végfelhasználók általi takarékos felhasználása; a fogyasztói piacon megjelenő megtakarítási hatás nem tekinthető az ilyen hatékonyság kizárólagos célkitűzésének, mivel adódhat az energiaárak kedvezőtlen alakulásából is.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Tekintettel a villamosenergia-termelési ágazatban megfigyelhető műszaki haladásra és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányára, a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében alkalmazott alapértelmezett együtthatót felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze a villamos energiára alkalmazandó primerenergia-együttható tekintetében bekövetkezett változásokat. A villamos energia vonatkozásában a primerenergia-együttható kiszámítása éves átlagértékeken alapul. A fizikai energiatartalom-módszert a nukleáris alapú villamosenergia- és hőtermelés esetében használják, a technikai átalakítási hatásfokok módszerét pedig a fosszilis tüzelőanyagból vagy biomasszából történő villamosenergia- és hőtermelés esetében. Az éghetetlen megújuló energiaforrások esetében alkalmazott módszer alapja a teljes primer energián alapuló megközelítésből nyert közvetlen egyenérték. A kapcsolt energiatermelésből (CHP) származó villamos energia primerenergia-arányának kiszámítása a 2012/27/EU irányelv II. mellékletében meghatározott módszer alapján történik. Ennek során nem marginális, hanem átlagos piaci pozíció kerül figyelembevételre. A feltételezett átalakítási hatásfokok a következők: az éghetetlen megújuló energiaforrások esetében 100 %, a geotermikus erőművek esetében 10 %, az atomerőművek esetében pedig 33 %. A kapcsolt energiatermelés teljes hatékonyságának kiszámítása a legfrissebb Eurostat-adatok alapján történik. A rendszerhatárok tekintetében a primerenergia-együttható valamennyi energiaforrás esetében 1. A számítások alapja a PRIMES modell referencia-forgatókönyvének legújabb változata. A primerenergia-együttható értéke a 2020. évre vonatkozó előrejelzésen alapul. Az elemzés az EU tagállamaira és Norvégiára terjed ki. Norvégia esetében az adatkészlet az ENTSO-E adatokon alapul.
(16)  Kizárólag a jelen irányelv céljaira korlátozva és tekintettel a villamosenergia-termelési ágazatban megfigyelhető műszaki haladásra és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányára, a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében használt alapértelmezett együtthatót alaposan elemezni kell és adott esetben felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy igazodjon a villamos energiára alkalmazandó primerenergia-tényező változásaihoz, amely tényező összehasonlítható és átlátható módszertan alapján tükrözi az adott tagállam energiaszerkezetét.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  Figyelemmel arra, hogy az Európai Tanács energiahatékonysági tervről szóló 2011. június 10-i következtetései hangsúlyozták, hogy az Unióban a primer energia 40%-át épületekben használják fel – ez a végső energiafogyasztás 50%-át teszi ki –, továbbá annak érdekében, hogy bővülhessen a gazdaság és a foglalkoztatottság a különleges képesítést igénylő ágazatokban, vagyis az építőiparban és építőanyag-gyártásban, az olyan szakmai tevékenységekben, mint az építészet és a várostervezés, valamint a fűtés- és hűtéstechnikai szaktanácsadás, a tagállamoknak hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk e területek számára a 2020 utáni időszakra.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)  A primerenergia-tényezőt eszközként kell felhasználni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának és az ezektől való függésnek a csökkentésére, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiaforrások használatának további kiterjesztésére. E tekintetben a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében alkalmazott alapértelmezett együtthatót ki kell igazítani, amikor technológiai, gazdasági vagy szociális fejlemények alacsonyabb alapértelmezett együtthatót tesznek szükségessé. A Bizottságnak elemeznie kell és szükség esetén jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie arra vonatkozóan, hogy 2024-ig módosítsák a primerenergia-tényező alapértelmezett értékét.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Annak biztosítása érdekében, hogy mód legyen az irányelv mellékleteinek és a 14. cikk (10) bekezdésében említett egységes hatásfok-referenciaértékeknek aktualizálására, a Bizottság felhatalmazását meg kell hosszabbítani.
törölve
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a 2012/27/EU irányelv eredményességének értékelésére, be kell vezetni azt a követelményt, amelynek értelmében az irányelv általános felülvizsgálatát 2024. február 28-ig el kell végezni, és erről jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(18)  Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a 2012/27/EU irányelv eredményességének értékelésére, be kell vezetni azt a követelményt, amelynek értelmében az említett irányelv általános felülvizsgálatát 2024. február 28-ig el kell végezni, és erről jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a dátum az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) 2023-as globális értékelése utáni időszakra esik, így lehetővé teszi az említett folyamat szükséges kiigazítását, figyelembe véve a gazdaság és az innováció területének fejleményeit is.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az egy főre jutó GDP alacsonyabb az uniós átlagnál, lehetőséget kell biztosítani a primerenergia-fogyasztás növelésére azzal a feltétellel, hogy ennek végső energiává való átalakítása, további szállítása és elosztása, valamint a fogyasztói piacon elért hasznos megtakarítás az energiahatékonyság jelentős növekedéséhez járul hozzá a felszabadított primer energia áramlását biztosító technológiai folyamat valamennyi fázisában.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
19 b preambulumbekezdés (új)
(19b)  Annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelően kezelni saját éghajlatuk, kultúrájuk és társadalmuk sajátosságait, a helyi és regionális hatóságok számára vezető szerepet kell biztosítani az irányelvben meghatározott intézkedések kialakítása és megtervezése, végrehajtása, valamint értékelése tekintetében.
Módosítás 110/rev és 100
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
2012/27/EU irányelv
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez az irányelv egy intézkedésekből álló közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unió egészében történő előmozdítására annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig elérendő 20 %-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzése és 2030-ig elérendő 30 %-os kötelező kiemelt energiahatékonysági célkitűzése teljesüljön, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy az említett időpontokat követően további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén. Ez az irányelv szabályokat állapít meg az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére, valamint 2020-ig, illetve 2030-ig teljesítendő indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzések és hozzájárulások megállapítását írja elő.
(1)  Ez az irányelv egy intézkedésekből álló közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unióban történő előmozdítására, az „első az energiahatékonyság” elvet a teljes energiaellátási láncban alkalmazva – beleértve az energiatermelést, -szállítást, -elosztást és -végfelhasználást – annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig elérendő 20%-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzése és 2030-ig elérendő legalább 35%-os kötelező kiemelt energiahatékonysági célkitűzése teljesüljön, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy 2030 után további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén az Unió 2050-re szóló hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodással összhangban. Ez az irányelv szabályokat állapít meg az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére, valamint 2020-ig teljesítendő indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzések, illetve 2030-ig teljesítendő nemzeti energiahatékonysági célkitűzések megállapítását írja elő.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
2012/27/EU irányelv
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Ez az irányelv hozzájárul az „első az energiahatékonyság” elv végrehajtásához és biztosítja, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali válaszintézkedések egyenlő feltételek mellett versenghetnek a termelési kapacitással. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
2012/27/EU irányelv
1 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának mobilizálása céljából a Bizottságnak párbeszédet kell kezdenie az állami és a magán pénzügyi intézményekkel egyaránt, hogy feltérképezze a lehetséges szakpolitikai mechanizmusokat. Tekintettel arra, hogy az energiahatékonyság javítása tekintetében az építőiparban hatalmas lehetőségek rejlenek, külön figyelmet kell fordítani az ebben az ágazatban eszközölt beruházásokra, elsődlegesen az az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelmű háztartásokban élők lakóépületeire összpontosítva. A Bizottságnak emellett meg kell vizsgálnia a kis projektek nagyobbak keretében való összefogásának lehetőségeit annak érdekében, hogy az energiahatékonysági projektekbe történő beruházások a befektetők számára pénzügyileg vonzóbbak és megvalósíthatóak legyenek. A Bizottságnak 2019. január 1-jéig iránymutatást kell nyújtania a tagállamok számára a magánbefektetések mozgósításáról.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2012/27/EU irányelv
3 cikk – 1, 2, 3 bekezdések
3. cikk
3. cikk
Energiahatékonysági célkitűzések
Energiahatékonysági célkitűzések
(1)  Minden tagállam megállapít egy 2020-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamok a 24. cikk (1) bekezdésével és a XIV. melléklet 1. részével összhangban bejelentik a Bizottságnak az említett célkitűzéseket. Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozniuk, valamint meg kell magyarázniuk, hogyan, mely adatok felhasználásával számították ki ezt az értéket.
(1)  Minden tagállam megállapít egy 2020-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamok a 24. cikk (1) bekezdésével és a XIV. melléklet 1. részével összhangban bejelentik a Bizottságnak az említett célkitűzéseket. Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozniuk, valamint meg kell magyarázniuk, hogyan, mely adatok felhasználásával számították ki ezt az értéket.
E célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:
E célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:
a)  az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát;
a)  az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 483 Mtoe primer energiát vagy az 1 086 Mtoe végső energiát;
b)  az ezen irányelvben előírt intézkedéseket;
b)  az ezen irányelvben előírt intézkedéseket;
c)  a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; és
c)  a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; és
d)  az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák.
d)  az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák.
Az említett célkitűzések meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik a primerenergia-fogyasztást befolyásoló olyan nemzeti tényezőket is, mint:
Az említett célkitűzések meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik a primerenergia-fogyasztást befolyásoló olyan nemzeti tényezőket is, mint:
a)  a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;
a)  a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;
b)  a GDP alakulása és változásának előrejelzése;
b)  a GDP alakulása és változásának előrejelzése;
c)  az energiaimport és az energiaexport változásai;
c)  az energiaimport és az energiaexport változásai;
d)  fejlemények az egyes megújulóenergia-források, a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; és
d)  fejlemények az egyes megújulóenergia-források, a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; és
e)  a korai intézkedés.
e)  a korai intézkedés.
(2)  A Bizottság 2014. június 30-ig értékeli az elért haladást, és felméri, hogy az Unió várhatóan eléri-e azt, hogy energiafogyasztása ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát 2020-ban.
(2)  A Bizottság 2014. június 30-ig értékeli az elért haladást, és felméri, hogy az Unió várhatóan eléri-e azt, hogy energiafogyasztása ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és/vagy az 1 086 Mtoe végső energiát 2020-ban.
(3)  A (2) bekezdésben említett felülvizsgálat elkészítésekor a Bizottság:
(3)  A (2) bekezdésben említett felülvizsgálat elkészítésekor a Bizottság:
a)  összeadja a tagállamok által bejelentett indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket;
a)  összeadja a tagállamok által bejelentett indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket;
b)  értékeli, hogy az említett célkitűzések összege megbízható jelzésnek minősíthető-e arra vonatkozóan, hogy az Unió egésze megfelelő ütemben halad-e, figyelembe véve a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített első éves jelentés értékelését, és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészített nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek értékelését;
b)  értékeli, hogy az említett célkitűzések összege megbízható jelzésnek minősíthető-e arra vonatkozóan, hogy az Unió egésze megfelelő ütemben halad-e, figyelembe véve a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített első éves jelentés értékelését és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészített nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek értékelését;
c)  figyelembe veszi a következő forrásokból származó kiegészítő elemzéseket:
c)  figyelembe veszi a következő forrásokból származó kiegészítő elemzéseket:
i.  uniós szinten az abszolút energiafogyasztásnak a gazdasági tevékenység függvényében történő alakulása, ezen belül az energiaellátás hatékonysága terén elért eredmények azon tagállamokban, amelyek nemzeti indikatív célkitűzéseiket a végsőenergia-fogyasztásra vagy a végsőenergia-megtakarításra alapozták, ideértve ezen tagállamoknak az ezen irányelv III. fejezetében foglaltaknak való megfelelésének köszönhetően elért eredményeit;
i.  uniós szinten az energiafogyasztás, illetve a gazdasági tevékenység függvényében történő energiafogyasztás alakulásának értékelése, beleértve az energiaellátás hatékonysága terén elért eredményeket azon tagállamokban, amelyek nemzeti indikatív célkitűzéseiket a végsőenergia-fogyasztásra vagy a végsőenergia-megtakarításra alapozták, ideértve e tagállamoknak az ezen irányelv III. fejezetében foglaltaknak való megfelelésének köszönhetően elért eredményeit;
ii.  az uniós szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendekkel kapcsolatos modellszámítások eredményei;
ii.  az uniós szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendekkel kapcsolatos modellszámítások eredményei.
d)  összehasonlítja az a)–c) pont szerinti eredményeket az energiafogyasztás azon mennyiségével, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy az energiafogyasztás 2020-ban ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát.
d)  összehasonlítja az a)–c) pont szerinti eredményeket az energiafogyasztás azon mennyiségével, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy az energiafogyasztás 2020-ban ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és/vagy az 1 086 Mtoe végső energiát.
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont
2012/27/EU irányelv
3 cikk – 4 bekezdés
(4)  [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [4.] és [6.] cikkének megfelelően valamennyi tagállam megállapítja nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulását az Uniónak az 1. cikk (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő célkitűzése felé. A szóban forgó hozzájárulások megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3.] és [7]–[11.] cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik keretében értesítik a Bizottságot az említett hozzájárulásokról.
(4)  [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [4.] és [6.] cikkének megfelelően valamennyi tagállam megállapítja nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzését az Uniónak az 1. cikk (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő célkitűzéséhez viszonyítva. A szóban forgó hozzájárulások megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3.] és [7]–[11.] cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik keretében értesítik a Bizottságot az említett hozzájárulásokról.
Módosítás 54, 105 és 107
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2012/27/EU irányelv
7 cikk
7. cikk
7. cikk
Energiamegtakarítási kötelezettség
Energiamegtakarítási kötelezettség
(1)  A tagállamok legalább az alábbiakkal egyenértékű halmozott végfelhasználói energiamegtakarítást érnek el:
(1)  A tagállamok legalább az alábbiakkal egyenértékű halmozott végfelhasználói energiamegtakarítást érnek el:
a)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;
a)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5%-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;
b)  2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;
b)  2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen legalább 1,5%-ának megfelelő új megtakarítás a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;
A tagállamoknak a 2030 utáni tízéves időszakokban továbbra is el kell érniük az évenkénti 1,5 %-os új megtakarítást, kivéve ha a Bizottság által 2027-ig, majd azt követően tízévente végzett felülvizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy ez nem szükséges az Unió 2050-re szóló, hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.
A tagállamoknak a 2030 utáni tízéves időszakokban továbbra is el kell érniük az évenkénti 1,5%-os új megtakarítást, kivéve ha a Bizottság által 2027-ig, majd azt követően tízévente végzett felülvizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy ez nem szükséges az Unió 2050-re szóló, hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.
Minden egyes időszak megtakarításainak kumulatív módon a korábbi időszak(ok)ban elérendő megtakarítások összegére kell épülniük. Abban az esetben, ha a korábbi szakpolitikai intézkedések, programok és/vagy egyéni fellépések már nem biztosítanak megtakarításokat, e megtakarítások kiesését bele kell számítani az egyes időszakok végéig elérendő megtakarítás teljes összegébe, és a kiesett mennyiséget új megtakarításokkal kell helyettesíteni.
A b) pont alkalmazásában, valamint a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok kizárólag az olyan energiamegtakarítást számíthatják be, amelyek 2020. december 31-ét követően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, vagy amelyek a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban bevezetett szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és megtakarításhoz vezetnek.
A b) pontban említett időszakra előírt megtakarítások kumulatívak és az a) pontban említett időszakra vonatkozóan előírt megtakarításokat kiegészítik. Ennek érdekében és a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok beszámíthatják az olyan energiamegtakarításokat, amelyek 2020. december 31-ét követően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, vagy korábbi szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan új egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és megtakarításhoz vezetnek. A tagállamok beszámíthatják a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megvalósult egyéni fellépésekből származó megtakarításokat is, amennyiben azokból 2020-at követően is ellenőrizhető energiamegtakarítás származik.
E számításokból részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen.
Kizárólag az a) pontban említett időszak alkalmazásában e számításokból részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen. A közlekedésben felhasznált energia értékesítését teljes mértékben szerepeltetni kell a b) pontban említett időszakra vonatkozó és az azutáni számításokban.
A tagállamok döntik el, hogy az új megtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan osztják el az a) és b) pontban említett időszakokon belül, feltéve hogy az egyes időszakok végéig sikerült elérni az előírt teljes halmozott megtakarítást.
A tagállamok döntik el, hogy az új megtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan osztják el az a) és b) pontban említett időszakokon belül, feltéve hogy az egyes időszakok végéig sikerült elérni az előírt teljes halmozott megtakarítást.
(2)  A (3) bekezdésre is figyelemmel minden egyes tagállam:
(2)  A (3) bekezdésre is figyelemmel minden egyes tagállam:
a)  elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában előírt számítást 2014-ben és 2015-ben az 1 %-os értéket alkalmazva; 2016-ban és 2017-ben az 1,25 %-os értéket alkalmazva; 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig az 1,5 %-os értéket alkalmazva;
a)  elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában előírt számítást 2014-ben és 2015-ben az 1%-os értéket alkalmazva; 2016-ban és 2017-ben az 1,25%-os értéket alkalmazva; 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig az 1,5%-os értéket alkalmazva;
b)  kizárhatja a számításból annak az értékesített energiavolumennek egy részét vagy egészét, amelyet a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek során használtak fel;
b)  kizárhatja a számításból annak az értékesített energiavolumennek egy részét vagy egészét, amelyet a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek során használtak fel;
c)  lehetővé teheti az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési/távhűtési infrastruktúra terén – a 14. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 15. cikk (1)–(6) és (9) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarításnak az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;
c)  lehetővé teheti az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési/távhűtési infrastruktúra terén – a 14. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 15. cikk (1)–(6) és (9) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarításnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását; és
d)  beszámíthatja a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban és azt követően még hatással bíró egyéni fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítást az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás mennyiségébe; valamint
d)  beszámíthatja a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban még hatással bíró egyéni fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítást az (1) bekezdés a) pontjában említett energiamegtakarítás mennyiségébe. valamint
e)  az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítási követelmény kiszámítása során kihagyhatja a számításból a megújulóenergia-technológiák új telepítésének előmozdítására irányuló szakpolitikai intézkedések eredményeként az épületeken vagy az épületekben saját használatra termelt, ellenőrizhető energiamennyiséget.
(3)  A (2) bekezdés szerint kiválasztott lehetőségek együttesen nem haladhatják meg az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás 25 %-át. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok tekintetében a tagállamok külön alkalmazzák a kiválasztott lehetőségeket és külön számítják ki azok hatását a következők szerint:
(3)  A (2) bekezdés szerint kiválasztott lehetőségek együttesen nem haladhatják meg az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás 25%-át. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok tekintetében a tagállamok külön alkalmazzák a kiválasztott lehetőségeket és külön számítják ki azok hatását a következők szerint:
a)  az (1) bekezdés a) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontját alkalmazhatják;
a)  az (1) bekezdés a) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontját alkalmazhatják;
b)  az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés b), c) d) és e) pontját alkalmazhatják, amennyiben a d) pont szerinti egyéni fellépéseknek 2020. december 31-ét követően is ellenőrizhető és mérhető hatásuk van.
b)  az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés b), c) d) és e) pontját alkalmazhatják, amennyiben a d) pont szerinti egyéni fellépéseknek 2020. december 31-ét követően is ellenőrizhető és mérhető hatásuk van.
(4)  A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra előírt halmozott megtakarítás mennyiségébe.
(4)  A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra előírt halmozott megtakarítás mennyiségébe.
(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a 7a. és 7b. cikkben, valamint a 20. cikk (6) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések révén elért megtakarítások kiszámítása az V. mellékletnek megfelelően történjen.
(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a 7a. és 7b. cikkben, valamint a 20. cikk (6) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések révén elért megtakarítások kiszámítása az V. mellékletnek megfelelően történjen.
(6)  Az (1) bekezdésben előírt mennyiségű energiamegtakarítást a tagállamok vagy a 7a. cikkben említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozása révén, vagy a 7b. cikkben említett alternatív intézkedések révén érik el. A tagállamok az energiahatékonysági kötelezettségi rendszereket kombinálhatják az alternatív szakpolitikai intézkedésekkel.
(6)  Az (1) bekezdésben előírt mennyiségű energiamegtakarítást a tagállamok vagy a 7a. cikkben említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozása révén, vagy a 7b. cikkben említett alternatív intézkedések révén érik el. A tagállamok az energiahatékonysági kötelezettségi rendszereket kombinálhatják az alternatív szakpolitikai intézkedésekkel.
(7)  A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítást nem számítják duplán.”.
(7)  A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítást nem számítják duplán.”.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt mennyiségű megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket energiahatékonysági kötelezettségi rendszer révén teljesítik, biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett, egy adott tagállam területén működő kötelezett felek a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül teljesítsék a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelményt.
(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt mennyiségű megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket energiahatékonysági kötelezettségi rendszer révén teljesítik, biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett, egy adott tagállam területén működő kötelezett felek a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül teljesítsék a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelményt, illetve kötelezettségeiknek a 20. cikk (6) bekezdésének megfelelően a nemzeti energiahatékonysági alaphoz való éves hozzájárulás révén is eleget tehetnek.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezett feleket jelölnek ki a területükön üzemelő energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások közül, és ennek során figyelembe vehetik a területükön működő közlekedési célú üzemanyagelosztókat és a kiskereskedelmi közlekedésiüzemanyag-értékesítőket is. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges energiamegtakarítás mennyiségét a 7. cikk (1) bekezdése szerinti számítástól függetlenül a tagállamok által kijelölt kötelezett felek a végső felhasználók körében, illetve, ha a tagállamok úgy döntenek, az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a harmadik felektől származó tanúsított energiamegtakarításon keresztül érik el.
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezett feleket jelölnek ki a területükön üzemelő energiaelosztók, kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások, valamint a területükön működő közlekedési célú üzemanyagelosztók vagy kiskereskedelmi közlekedésiüzemanyag-értékesítők közül. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges energiamegtakarítás mennyiségét a 7. cikk (1) bekezdése szerinti számítástól függetlenül a tagállamok által kijelölt kötelezett felek a végső felhasználók körében, illetve, ha a tagállamok úgy döntenek, az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a harmadik felektől származó tanúsított energiamegtakarításon keresztül érik el.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Amennyiben a (2) bekezdés értelmében kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozásokat jelölnek ki kötelezett feleknek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások kötelezettségük teljesítése során ne akadályozzák a fogyasztók szolgáltatóváltását.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – b pont
b)  engedélyezhetik a kötelezett felek számára, hogy a kötelezettségük terhére elszámolják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, beleértve azt is, amikor a kötelezett felek más, az állam által jóváhagyott szerveken vagy állami hatóságokon keresztül támogatnak intézkedéseket, ami adott esetben formális partnerségek kialakítását is jelentheti és kombinálható egyéb finanszírozási forrásokkal. Amennyiben a tagállamok ezt engedélyezik, biztosítaniuk kell egy egyértelmű, átlátható és minden piaci szereplő számára nyitott, a tanúsítás költségeinek minimalizálására törekvő jóváhagyási folyamat alkalmazását;
b)  engedélyezhetik a kötelezett felek számára, hogy a kötelezettségük terhére elszámolják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, beleértve azt is, amikor a kötelezett felek más, az állam által jóváhagyott szerveken vagy állami hatóságokon keresztül támogatnak intézkedéseket, ami adott esetben formális partnerségek kialakítását is jelentheti és kombinálható egyéb finanszírozási forrásokkal. Amennyiben a tagállamok ezt engedélyezik, biztosítaniuk kell egy egyértelmű, átlátható, részvételen alapuló és minden piaci szereplő számára nyitott, a tanúsítás költségeinek minimalizálására törekvő akkreditált jóváhagyási folyamat alkalmazását;
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c a pont (új)
ca)  lehetővé teszik a távfűtési és -hűtési rendszerekben városi környezetben alkalmazott fenntarthatóbb technológiák révén elért (a légszennyező anyagok és lebegő részecskék mennyiségének csökkenését is eredményező) további energiamegtakarításnak az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c b pont (új)
cb)  előmozdítják az olyan intézkedések elfogadását, amelyek a fűtésben és hűtésben rejlő energiamegtakarítási lehetőségre irányulnak, és valószínűleg további ösztönzőkkel szolgálnak a szennyezés enyhítését eredményező intézkedések tekintetében;
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c c pont (új)
cc)  olyan eszközöket alakítanak ki, amelyek tanúsítják az energetikai auditokból vagy az azokkal egyenértékű, a 8. cikkben említett energiagazdálkodási rendszerekből eredő energiamegtakarításokat ezeknek az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe való beszámítása érdekében;
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c d pont (új)
cd)  lehetővé tehetik a kötelezett felek számára, hogy a hatékony fűtő és hűtő infrastruktúra révén elért végfelhasználói energiamegtakarításokat kötelezettségükbe beszámítsák;
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 5 bekezdés – c f pont (új)
cf)  értékelik a helyzetet és intézkedéseket hoznak az ilyen rendszerek közvetlen és közvetett költségeinek a nemzetközi versenynek kitett energiaigényes iparágak versenyképességére gyakorolt hatásának minimálisra csökkentése érdekében.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7a cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  Integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervük részeként a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti tervezett szakpolitikai intézkedéseikről. Ezen intézkedések hatását ki kell számítani és be kell illeszteni az említett tervekbe. A tagállamok által végzett számításoknak objektív, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon kell alapulniuk, amelyeket a Bizottsággal egyeztetve, 2019. január 1-ig kell megállapítani.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7b cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket alternatív szakpolitikai intézkedések révén teljesítik, biztosítaniuk kell, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítást a végső felhasználók körében érjék el.
(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket alternatív szakpolitikai intézkedések révén teljesítik, biztosítaniuk kell, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítást maradéktalanul megvalósítsák a végső felhasználók körében.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7b cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Emellett minden, az energiahatékonyság növelésére irányuló – többek között a nagyobb teljesítményű üzemanyag közlekedésben való használatából eredő – lehetőség figyelembe vehető a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelmény teljesítése szempontjából.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2012/27/EU irányelv
7b cikk – 2 bekezdés
(2)  Az energiamegtakarítás elérését célzó alternatív szakpolitikai intézkedések kidolgozása során a tagállamok figyelembe veszik az energiaszegénység által érintett háztartásokra kifejtett hatásokat.
(2)  Az energiamegtakarítás elérését célzó alternatív szakpolitikai intézkedések kidolgozása során a tagállamok figyelembe veszik az alacsony jövedelmű háztartásokra – köztük az energiaszegénység által érintett háztartásokra kifejtett hatásokat, és gondoskodnak arról, hogy az intézkedések végrehajtása elsőbbséget élvezzen az említett háztartásokban és a szociális bérlakásokban.
A tagállamok az említett háztartásokban elért megtakarítások mértékét az e cikk hatálya alá tartozó összes háztartásban elért teljes megtakarításhoz viszonyítva számítják ki.
Ezeket a megtakarításokat közzé kell tenni és az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet 21. cikkének megfelelően bele kell foglalni az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai előrehaladási jelentésekbe.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
7 c cikk (új)
4a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„7c. cikk
Energiahatékonysági szolgáltatások biztosítása
A Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben biztosítja, hogy az energiahatékonysági piacon biztosított szolgáltatásokat átlátható versenykörnyezetben nyújtsák annak érdekében, hogy a végső fogyasztók részesülhessenek a szolgáltatásoknak az energiahatékonysági intézkedések következtében megjelenő alacsonyabb költsége és jobb minősége jelentette előnyökből. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k, megkülönböztetéstől mentes hozzáféréssel rendelkezzenek az energiahatékonysági szolgáltatások piacához, és ezáltal egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek a vertikálisan integrált piaci szereplőkkel és behozhassák az energiaelosztók vagy értékesítők javára fennálló versenyelőnyt. A tagállamok ennek megfelelően minden szükséges jogi aktust elfogadnak annak érdekében, hogy az integrált piaci szereplők ugyanazokat a feltételeket és eszközöket kínálják a harmadik felek számára, mint amelyeket energiahatékonysági szolgáltatások biztosítása céljából alkalmaznak.”
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végső felhasználóit – amennyiben az műszakilag lehetséges, pénzügyileg ésszerű és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű – ellássák olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról.;
A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végső felhasználóit – amennyiben az műszakilag lehetséges, pénzügyileg észszerű és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű – ellássák a kiválasztott technológia és funkció tekintetében olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel és fűtésszabályozókkal, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról és egyéb jellemzőkről, adott esetben [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló] (EU) .../... irányelv [(átdolgozás)] 19–22. cikkében foglalt, elektronikus fogyasztásméréssel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont – ii a pont (új)
2012/27/EU irányelv
9 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az intelligens mérési rendszer biztosítja a végső fogyasztók energiafogyasztási adataikhoz és az elszámolási időszakokra vonatkozó idősorokhoz való hozzáférését.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – d pont
2012/27/EU irányelv
9 cikk – 3 bekezdés
d)  a (3) bekezdést el kell hagyni.
d)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az adatformátumok és funkciók tekintetében a rendelkezéseket szükség szerint a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 18–21. cikkében foglaltakhoz kell igazítani. A fogyasztói adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1b megfelelően kell kezelni. A végső felhasználók számára nem számítható fel költség azért, hogy adataikhoz számukra célszerű formátumban férhessenek hozzá.
__________________
1a. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2012/27/EU irányelv
9a cikk
9a. cikk
9a. cikk
A fűtésre, a hűtésre és a háztartási melegvízre vonatkozó fogyasztásmérés, almérés és költségelosztás
A fűtésre, a hűtésre és a háztartási meleg vízre vonatkozó fogyasztásmérés, almérés és költségelosztás
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a távfűtés, a távhűtés, valamint a háztartási melegvíz felhasználóit ellássák olyan versenyképes árú fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását.
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a távfűtés, a távhűtés, valamint a háztartási melegvíz felhasználóit ellássák olyan versenyképes árú fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását.
Amennyiben az épület fűtését és hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési és távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál mindig fel kell szerelni hő- vagy melegvíz-mennyiségmérőt.
Amennyiben az épület fűtését, hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési vagy távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál fogyasztásmérőt kell felszerelni.
(2)  Az olyan többlakásos és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi forrásból vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére.
(2)  Az olyan többlakásos épületekben és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi rendszeren keresztül vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére, amennyiben ez műszakilag megvalósíthatóság és a költséghatékonyság szempontjából arányban áll a lehetséges energiamegtakarítással .
Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy a fűtés és hűtés minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérése nem költséghatékony, az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére egyedi fűtési költségosztókat kell alkalmazni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy a fűtési költségosztók beépítése nem lenne költséghatékony. Ezekben az esetekben a hőfogyasztás mérésére alternatív költséghatékony módszereket is figyelembe lehet venni. Minden tagállam egyértelműen meghatározza és közzéteszi azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy adott megoldás nem tekinthető műszakilag kivitelezhetőnek vagy költséghatékonynak.
Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy a fűtés és hűtés minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérése nem költséghatékony, az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére egyedi fűtési költségosztókat kell alkalmazni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy a fűtési költségosztók beépítése nem lenne költséghatékony. Ezekben az esetekben a hőfogyasztás mérésére alternatív költséghatékony módszereket is figyelembe lehet venni. A Bizottsággal folytatott konzultációt követően minden tagállam egyértelműen meghatározza és közzéteszi azokat az általános kritériumokat, módszertanokat és/vagy eljárásokat, amelyekkel megállapítja, ha egy adott megoldás műszakilag nem megvalósítható és nem költséghatékony.
Az első albekezdésben említett kategóriába tartozó új épületek esetében, vagy amennyiben egy ilyen épület a 2010/31/EU irányelvben meghatározott jelentős felújításon megy keresztül, mindig rendelkezésre kell bocsátani egyedi fogyasztásmérőket.
Új többlakásos épületekben, vagy több célra használt új épületek lakásoknak otthont adó részében az első és második albekezdéstől eltérve egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a melegvíz-fogyasztás mérésére, amennyiben az említett épületek vagy épületrészek melegvíz-ellátását központi fűtési rendszer vagy távfűtési rendszer biztosítja.
(3)  A távfűtési/távhűtési hálózatról ellátott többlakásos és több célra használt épületek esetében, vagy ahol az ilyen épületekre saját központi fűtő- vagy hűtőrendszerek jellemzők, az átláthatóság és az egyedi fogyasztás elszámolásának pontossága érdekében a tagállamok átlátható szabályokat vezetnek be a fűtési és hűtési célú energiafogyasztással, valamint a melegvíz-fogyasztással kapcsolatos költségelosztásra vonatkozóan, amely szabályok a következőkre terjednek ki:
(3)  A távfűtési/távhűtési hálózatról ellátott többlakásos és több célra használt épületek esetében, vagy ahol az ilyen épületekre saját központi fűtő- vagy hűtőrendszerek jellemzők, az átláthatóság és az egyedi fogyasztás elszámolásának pontossága érdekében a tagállamok átlátható szabályokat vezetnek be a fűtési és hűtési célú energiafogyasztással, valamint a melegvíz-fogyasztással kapcsolatos költségelosztásra vonatkozóan, amely szabályok a következőkre terjednek ki:
a)  háztartási célú melegvíz;
a)  háztartási célú meleg víz;
b)  az épületgépészeti berendezésből sugárzott és közös használatú területek fűtésére felhasznált hő (amennyiben a lépcsőházakban és folyosókon radiátorok működnek);
b)  az épületgépészeti berendezésből sugárzott és közös használatú területek fűtésére felhasznált hő (amennyiben a lépcsőházakban és folyosókon radiátorok működnek);
c)  a lakások fűtése vagy hűtése.
c)  a lakások fűtése vagy hűtése.
(4)  E cikk alkalmazásában 2020. január 1-jétől a felszerelt mérőeszközöknek és költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük.
(4)  E cikk alkalmazásában 2020. január 1-jétől az újonnan felszerelt mérőeszközöknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük. A (2) bekezdés első és második albekezdésében foglalt, a műszaki megvalósíthatóságra és a költséghatékonyságra vonatkozó feltételek továbbra is alkalmazandók.
A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és költségosztókat 2027. január 1-jéig el kell látni ezzel a funkcióval, vagy távolról is leolvasható készülékekre kell cserélni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy ez nem költséghatékony.;
A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és fűtési költségosztókat 2027. január 1-jéig el kell látni ezzel a funkcióval, vagy távolról is leolvasható készülékekre kell cserélni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy ez nem költséghatékony.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben a végső felhasználók nem rendelkeznek a 2009/73/EK irányelv szerinti intelligens fogyasztásmérőkkel, a tagállamok a VII. melléklet 1.1. pontjával összhangban 2014. december 31-ig gondoskodnak a gázágazatban a pontos és tényleges fogyasztáson alapuló számlázási adatokról, amennyiben az műszakilag megvalósítható és gazdasági szempontból indokolt.
(1)  Amennyiben a végső felhasználók nem rendelkeznek a 2009/73/EK irányelv szerinti intelligens fogyasztásmérőkkel, a tagállamok a VII. melléklet 1.1. pontjával összhangban 2014. december 31-ig gondoskodnak a gázágazatban a megbízható, pontos és tényleges fogyasztáson alapuló számlázási adatokról, amennyiben az műszakilag megvalósítható és gazdasági szempontból indokolt.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont
2012/27/EU irányelv
10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett fogyasztásmérőknek lehetővé kell tenniük a tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat. A tagállamok biztosítják, hogy a végső felhasználók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat.
A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett mérőberendezéseknek tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat kell biztosítaniuk. A tagállamok biztosítják, hogy a végső felhasználók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2012/27/EU irányelv
10a cikk
10a. cikk
10a. cikk
„A fűtésre, a hűtésre és a háztartási melegvízre vonatkozó fogyasztási és számlainformációk
„A fűtésre, a hűtésre és a háztartási meleg vízre vonatkozó fogyasztási és számlainformációk
(1)  A tagállamok valamennyi fogyasztásmérővel vagy költségosztóval rendelkező végfelhasználó esetében a VIIa. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően biztosítják, hogy a fogyasztási és számlainformációk pontosak legyenek és a tényleges fogyasztáson alapuljanak.
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben fogyasztásmérők vagy fűtési költségmegosztók vannak felszerelve, a fogyasztási és számlainformációk a VIIa. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően megbízhatóak, pontosak legyenek és a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuljanak minden végső igénybevevő esetében, azaz minden olyan természetes vagy jogi személy esetében, aki saját véghasználásra fűtést, hűtést vagy meleg vizet vásárol, vagy minden olyan természetes vagy jogi személy esetében, aki egy olyan különálló épületet, vagy egy olyan többlakásos vagy több célra használt épület önálló rendeltetési egységét használja, amelynek fűtését, hűtését vagy melegvíz-ellátását központi rendszer biztosítja, és akinek nincs közvetlen vagy egyéni szerződése az energiaszolgáltatóval.
A 9a. cikk (2) bekezdése szerinti, almérővel mért fogyasztás esetét kivéve ennek a kötelezettségnek eleget lehet tenni a végső felhasználó által végzett rendszeres leolvasáson alapuló rendszerrel is, amelynek keretében a végső felhasználó a mérőberendezés állását bejelenti az energiaszolgáltatónak. A számla csak abban az esetben alapulhat becsült fogyasztáson vagy tüntethet fel átalányösszeget, ha a végső felhasználó az adott számlázási időszakra nem jelentette be a mérőberendezés állását.
A 9a. cikk (2) bekezdése szerinti, fűtési költségmegosztón alapuló, almérővel mért fogyasztás esetét kivéve, és amennyiben egy tagállam úgy rendelkezik, ennek a kötelezettségnek eleget lehet tenni a végső felhasználó által végzett rendszeres leolvasáson alapuló rendszerrel is, amelynek keretében a végső felhasználó vagy a végső igénybevevő a mérőberendezés állását bejelenti az energiaszolgáltatónak. A számla csak abban az esetben alapulhat becsült fogyasztáson vagy tüntethet fel átalányösszeget, ha a végső felhasználó vagy végső igénybevevő az adott számlázási időszakra nem jelentette be a mérőberendezés állását.
(2)  A tagállamok:
(2)  A tagállamok:
a)  előírják, hogy ha rendelkezésre állnak a végfelhasználó energiaszámláival és múltbeli fogyasztásával kapcsolatos információk, akkor azokat hozzáférhetővé kell tenni a végfelhasználó által kijelölt energiahatékonysági szolgáltató számára;
a)  előírják, hogy ha rendelkezésre állnak a végső igénybevevő energiaszámláival és múltbeli fogyasztásával kapcsolatos információk vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékek, akkor azokat a végső igénybevevő kérésére hozzáférhetővé kell tenni az általa kijelölt energiahatékonysági szolgáltató számára;
b)  biztosítják, hogy a végső felhasználónak legyen lehetősége az elektronikus számlainformációkat és számlázást választani, és hogy kérésére világos és könnyen érthető magyarázatot kapjon a számla kiállításának módjáról, különösen ha a számla nem a tényleges fogyasztáson alapul;
b)  biztosítják, hogy a végső felhasználónak legyen lehetősége az elektronikus számlainformációkat és számlázást választani;
c)  biztosítják, hogy valamennyi végfelhasználó a számlával együtt a VII. melléklet 3. pontjával összhangban megfelelő, a tényleges fogyasztáson alapuló tájékoztatást kapjon;
c)  biztosítják, hogy valamennyi végső igénybevevő a számlával együtt a VIIa. melléklet 3. pontjával összhangban világos és érthető tájékoztatást kapjon;
d)  előírhatják azt is, hogy a végső felhasználó kérésére a számlainformációk rendelkezésre bocsátása ne minősüljön fizetési kérelemnek. Ezekben az esetekben a tagállamok biztosítják, hogy a tényleges kifizetések teljesítésére rugalmas feltételek álljanak rendelkezésre.
d)  előírhatják azt is, hogy a végső felhasználó kérésére a számlainformációk rendelkezésre bocsátása ne minősüljön fizetési kérelemnek. Ezekben az esetekben a tagállamok biztosítják, hogy a tényleges kifizetések teljesítésére rugalmas feltételek álljanak rendelkezésre.
da)  előmozdítják a kiberbiztonságot és biztosítják, hogy a végső igénybevevők személyes adatainak és magánéletének védelme megfeleljen a vonatkozó uniós jognak.
(2a)  A tagállamok határoznak arról, hogy ki felelős az (1) és a (2) bekezdésben említett információk eljuttatásáért azon végső igénybevevők számára, akiknek nincs közvetlen vagy egyéni szerződése az energiaszolgáltatóval.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – -a pont (új)
2012/27/EU irányelv
15 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
-a)  a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„A Bizottság az érintett érdekelt felekkel való konzultációt követően közös módszertant határoz meg a hálózatüzemeltetőknek a veszteségek csökkentésére ösztönzése, egy költség- és energiahatékony infrastruktúrába való beruházási program megvalósítása, valamint a hálózat energiahatékonyságának és rugalmasságának megfelelő számbavétele érdekében. A Bizottság ... [12 hónappal ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően]-ig a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ennek az irányelvnek a kiegészítése céljából, amelyben részletezi az említett módszertant.”
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – ii pont
2012/27/EU irányelv
15 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
„A szállításirendszer-üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek meg kell felelniük a XII. mellékletben foglalt követelményeknek.”;
Az átviteli rendszer üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük, hogy a hőellátást folyamatosan biztosítani kell a hálózathoz való kapcsolódás, a hálózathoz való hozzáférés garantálása és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés elosztása során, valamint meg kell felelniük a XII. mellékletben foglalt követelményeknek.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
19 a cikk (új)
11a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„19a. cikk
Az energiahatékonyság európai bankok által történő finanszírozása
Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kiigazítja szakpolitikai célkitűzéseit az energiahatékonyság saját jogú energiaforrásként és az energiahatékonysági beruházásoknak az infrastrukturális beruházási portfóliójuk részeként történő elismerése céljából.
Az EBB és az EBRD a nemzeti fejlesztési bankokkal együttműködve megtervez, létrehoz és finanszíroz az energiahatékonysági ágazatra szabott programokat és projekteket, többek között az energiaszegénységben élő háztartások tekintetében.
A tagállamok teljes körűen kihasználják az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezés keretében javasolt lehetőségeket és eszközöket.
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
23 cikk – 3 a bekezdés (új)
12a.  A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.ˮ
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 b pont (új)
2012/27/EU irányelv
24 cikk – 4 a bekezdés (új)
12b.  A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az energiaunió helyzetéről szóló jelentéssel összefüggésben a Bizottság az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet 29. cikke (1) bekezdésének és 29. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően jelentést tesz a szén-dioxid-piac működéséről, figyelembe véve az ezen irányelv végrehajtásából eredő hatásokat.ˮ
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2012/27/EU irányelv
24 cikk – 12 bekezdés
(12)  A Bizottság legkésőbb 2024. február 28-ig, azt követően pedig ötévente értékeli ezt az irányelvet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentéssel együtt adott esetben további intézkedésekre irányuló javaslatokat is be kell nyújtani.
(12)  A Bizottság legkésőbb 2024. február 28-ig, azt követően pedig ötévente értékeli ezt az irányelvet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv általános eredményességét, valamint azt, hogy kiigazításra szorul-e az Unió energiahatékonysági politikája a Párizsi Megállapodásban foglalt céloknak, a gazdaság és az innováció területén bekövetkezett fejleményeknek megfelelően. E jelentéssel együtt adott esetben további intézkedésekre irányuló javaslatokat is be kell nyújtani.
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
24 cikk – 12 a bekezdés (új)
13a.  A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(12a) A Bizottság 2019. december 31-ig külön, részletes elemzést végez az alábbiakkal kapcsolatos energiahatékonysági potenciál tekintetében:
a)  az energia konvertálása és átalakítása;
b)  az energia továbbítása és elosztása;
c)  az energia termelése és azt követő szállítása, azaz a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és a felhasználás helyére való eljuttatása során felhasznált energia;
d)  az energia tárolása.
Az elemzés eredményei alapján a Bizottság adott esetben 2021. január 31-ig jogalkotási javaslatot terjeszt e tekintetben az Európai Parlament és a Tanács elé.ˮ
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – a pont
2012/27/EU irányelv
IV melléklet –3 lábjegyzet
a)  a IV. mellékletben található 3. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „3. Akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok alapértelmezett 2,0-es együtthatót alkalmazhatnak. A tagállamok alkalmazhatnak eltérő együtthatót, amennyiben azt meg tudják indokolni.
a)  a IV. mellékletben található 3. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „(3) Ezen irányelv alkalmazásában csak akkor irányadó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok olyan együtthatót alkalmaznak, amelyet a tagállamok között összehasonlítható, átlátható módszerrel állapítanak meg a primerenergia-fogyasztást befolyásoló nemzeti körülmények alapján. Az említett körülményeknek kellően alátámasztottaknak, mérhetőeknek és ellenőrizhetőeknek kell lenniük, valamint objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulniuk. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok alapértelmezett 2,3-es együtthatót, vagy amennyiben azt meg tudják indokolni, ettől eltérő együtthatót alkalmazhatnak. Ennek során a tagállamok figyelembe veszik az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben foglalt energiamixeiket, amely terveket az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3] cikkének megfelelően a Bizottsággal közölni kell. Az alapértelmezett együtthatót a ténylegesen megfigyelt adatok alapján ötévenként felül kell vizsgálni.
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 2 bekezdés – a pont
a)  a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás azokhoz képest, amelyekre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok megállapítanak egy olyan alapforgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakulna az energiafogyasztás a szóban forgó szakpolitikai intézkedés hiányában. Az alapforgatókönyvnek legalább az alábbi tényezőket kell tükröznie: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki haladás, valamint a nemzeti és uniós szinten végrehajtott egyéb intézkedésekből eredő változások;
a)  a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás azokhoz képest, amelyekre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok megállapítanak egy olyan alapforgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakulna az energiafogyasztás a szóban forgó szakpolitikai intézkedés és az abból fakadó új egyéni fellépés hiányában. Az alapforgatókönyvnek legalább az alábbi tényezőket kell tükröznie: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki haladás, valamint a nemzeti és uniós szinten végrehajtott egyéb intézkedésekből eredő változások;
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 2 bekezdés – b pont
b)  a kötelező erejű uniós jogszabályok végrehajtásából származó megtakarítás olyan megtakarításnak tekintendő, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől, ezért nem jelenthető be a 7. cikk (1) bekezdése szerint, kivéve a meglévő épületek felújításához kapcsolódó megtakarításokat, amennyiben biztosított a 3. pont h) alpontjában említett lényegességi kritérium teljesülése;
b)  a kötelező erejű uniós jogszabályok végrehajtásából származó megtakarítás olyan megtakarításnak tekintendő, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől, ezért nem jelenthető be a 7. cikk (1) bekezdése szerint, kivéve a meglévő épületek felújításához kapcsolódó megtakarításokat előmozdító intézkedéseket, amennyiben biztosított a 3. pont h) alpontjában említett lényegességi kritérium teljesülése;
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 2 bekezdés – h pont
h)  az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát. Ez történhet az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarítások kiszámításával. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerekkel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarításokat. A tagállamok az energiaunió irányítása szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükben részletesen bemutatják, hogy milyen egyéb módszert használtak, és milyen intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy megfeleljenek ennek a kötelező számítási követelménynek.
h)  az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát és azt, hogy idővel milyen mértékben csökkennek a megtakarítások. A számításra az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarítások kiszámításával kerül sor. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerekkel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarításokat. A tagállamok az energiaunió irányításáról szóló rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükben részletesen bemutatják, hogy milyen egyéb módszert használtak, és milyen intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy megfeleljenek ennek a kötelező számítási követelménynek.
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 3 bekezdés – d pont
d)  a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás összege végsőenergia-felhasználásban vagy primerenergia-felhasználásban van kifejezve a IV. mellékletben meghatározott átváltási tényezők alkalmazásával;
d)  a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás összege végsőenergia-felhasználásban és primerenergia-felhasználásban van kifejezve a IV. mellékletben meghatározott átváltási tényezők alkalmazásával;
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
V melléklet – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A 7. cikk (2) bekezdésének e) pontja alapján hozott szakpolitikai intézkedések tekintetében a tagállamok alkalmazhatják a 2010/31/EU irányelv szerinti számítási módszert, amennyiben ez összhangban van az ezen irányelv 7. cikkében és az e mellékletben foglalt követelményekkel.
törölve
Módosítás 92
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 2 pont – b pont
2012/27/EU irányelv
VII a melléklet
VIIa. melléklet
VIIa. melléklet
„A tényleges fűtési és hűtési, valamint melegvíz-fogyasztáson alapuló fogyasztási és számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények
A fűtés, hűtés, valamint meleg víz vonatkozásában a fogyasztási és számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények
1.  A tényleges fogyasztáson alapuló számlázás
1.  A tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázás
Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a végfelhasználók szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer tényleges fogyasztáson alapuló számlázást kell végezni.
Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a végső igénybevevők szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázást kell végezni.
2.  A fogyasztási vagy számlainformációk rendelkezésre bocsátásának minimális gyakorisága
2.  A fogyasztási vagy számlainformációk rendelkezésre bocsátásának minimális gyakorisága
[Please insert here ….the entry into force]-tól/től kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy költségosztók, a tényleges fogyasztáson alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat kérésre, vagy ha a végső felhasználó az elektronikus számlázást választotta, legalább negyedévente rendelkezésre kell bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.
... [Kérjük, illessze be az átültetés időpontját]-tól/től kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségosztók, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat kérésre, vagy ha a végső felhasználó az elektronikus számlázást választotta, legalább negyedévente a végső igénybevevő rendelkezésre kell bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.
2022. január 1-jétől kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy költségosztók, a fogyasztási vagy számlainformációkat legalább havonta rendelkezésre kell bocsátani. A fűtést és a hűtés mentesíteni lehet ez alól a fűtési/hűtési szezonon kívül.
2022. január 1-jétől kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségosztók, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat minden végső igénybevevő számára legalább havonta rendelkezésre kell bocsátani. Ezt folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni az interneten is, és az alkalmazott mérőeszközök és rendszerek által lehetővé tett gyakorisággal frissíteni kell. A fűtést és a hűtést mentesíteni lehet ez alól a fűtési/hűtési szezonon kívül.
3.  A tényleges fogyasztáson alapuló számlán feltüntetendő minimális információ
3.  A számlán feltüntetendő minimális információk
A tagállamok biztosítják, hogy a számlákon vagy azokhoz csatoltan, világos, érthető módon a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az alábbi információk:
A tagállamok biztosítják, hogy a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló számlák esetében a számlákon vagy azokhoz csatoltan, világos, érthető módon a végső igénybevevők rendelkezésére álljanak az alábbi pontos információk:
a)  a tényleges aktuális árak és a tényleges energiafogyasztás;
a)  a tényleges aktuális árak és tényleges energiafogyasztás vagy a teljes fűtési költség és a fűtési költségosztóról leolvasott értékek;
b)  a tüzelőanyag összetételére vonatkozó információk, a távfűtés és a távhűtés végfelhasználóinak esetében is;
b)  a tüzelőanyag összetételére, valamint a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó információk, a távfűtés és a távhűtés végső igénybevevőinek esetében is, továbbá az alkalmazott különböző adók, illetékek és tarifák magyarázatai;
c)  a végfelhasználó aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása a fűtés és a hűtés tekintetében, grafikus formában, az éghajlati viszonyok szerinti kiigazítással;
c)  a végső igénybevevő aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása a fűtés és a hűtés tekintetében, grafikus formában, az éghajlati viszonyok szerinti kiigazítással;
d)  a végső felhasználói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai, beleértve a weboldalak címeit is, ahol hozzáférhetők a rendelkezésre álló energiahatékonyság-javító intézkedésekre, az összehasonlításhoz használható végfelhasználói profilokra és az energiafelhasználó berendezések objektív, részletes műszaki leírására vonatkozó információk.
d)  a végső felhasználói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai, beleértve a weboldalak címeit is, ahol hozzáférhetők a rendelkezésre álló energiahatékonyság-javító intézkedésekre, az összehasonlításhoz használható végfelhasználói profilokra és az energiafelhasználó berendezések objektív, részletes műszaki leírására vonatkozó információk.
da)  a vonatkozó panasztételi eljárásokkal, ombudsman által nyújtott szolgáltatásokkal vagy alternatív vitarendezési mechanizmusokkal kapcsolatos információk;
Ezen túlmenően a tagállamok biztosítják, hogy a számlákon, azokhoz csatoltan vagy azokon belül jelezve, világos, érthető módon a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó, átlagos normál vagy viszonyítási alapként figyelembe vett végfelhasználóval történő összehasonlítások.
db)  egy átlagos normál vagy viszonyítási alapként figyelembe vett, ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó végső igénybevevővel történő összehasonlítások.
A nem a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlák világos ás érthető magyarázatot tartalmaznak a számlában szereplő összeg kiszámításának módjára vonatkozóan, továbbá tartalmazzák legalább a d) és da) pontban említett információkat.
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 2 a pont (új)
2012/27/EU irányelv
IX melléklet – 1 rész – 4 bekezdés – g pont
2a.  A IX. melléklet 1. részének negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
G Gazdasági elemzés: A hatások számbavétele
„g) Gazdasági elemzés: A hatások számbavétele
A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.
A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.
A tagállamok a döntéshozatal során mérlegelhetik és figyelembe vehetik a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.
A tagállamok a döntéshozatal során mérlegelik és figyelembe veszik a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.
A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:
A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:
i.  Hasznok
i.  Hasznok
–  Kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)
–  Kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)
–  A külső előnyök, például a környezeti és egészségügyi előnyök lehetőség szerint
–  A külső előnyök, például a környezeti, üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos és egészségügyi és biztonsági előnyök
–  Munkaerő-piaci hatások, energiabiztonság és versenyképesség
ii.  Költségek
ii.  Költségek
–  A létesítmények és felszerelések tőkeköltségei
–  A létesítmények és felszerelések tőkeköltségei
–  A kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei
–  A kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei
–  Változó és rögzített műveleti költségek
–  Változó és rögzített műveleti költségek
–  Energiaköltségek
–  Energiaköltségek
–  Környezetvédelmi és egészségügyi költségek lehetőség szerint
–  Környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági költségek
–  Munkaerőpiaci költségek, energiabiztonság és versenyképesség”
Módosítás 94
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – 2 b pont (új)
2012/27/EU irányelv
XII melléklet – 1 albekezdés – a pont
2b.  A XII. melléklet a) pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„a) megalkotják és nyilvánosságra hozzák saját szabályzatukat az újonnan belépő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó energiát előállító energiatermelőknek az összekapcsolt hálózatba történő bekapcsolásához szükséges műszaki átalakítások (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítése, a hálózat működésének javítása) költségeinek viselésére és megosztására, valamint a hálózati szabályzat megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozóan;
„a) megalkotják és nyilvánosságra hozzák saját szabályzatukat az újonnan belépő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből és más elosztott forrásból származó energiát kitermelő energiatermelőknek a hálózatba történő bekapcsolásához szükséges műszaki átalakítások (pl. hálózati csatlakozások, a hálózat megerősítése és új hálózatok bevezetése, a hálózat működésének javítása) költségeinek viselésére és megosztására, valamint a hálózati szabályzat megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozóan;

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0391/2017).


Az energiaunió irányítása ***I
PDF 1074kWORD 144k
Az Európai Parlament 2018. január 17-én elfogadott módosításai az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2016)0759 – C8-0497/2016 – 2016/0375(COD))(1)
P8_TA(2018)0011A8-0402/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Ez a rendelet meghatározza a szükséges jogalkotási alapot egy olyan megbízható és átlátható irányításhoz, amely az Unió és tagállamainak egymást kiegészítő, koherens és ambiciózus erőfeszítésein keresztül biztosítja az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak elérését, miközben előmozdítja az Unió minőségi jogalkotásra vonatkozó elveit.
(1)  Ez a rendelet meghatározza a szükséges jogalkotási alapot egy olyan megbízható, befogadó, költséghatékony, átlátható és kiszámítható irányításhoz, amely az Unió és tagállamainak egymást kiegészítő, koherens és ambiciózus erőfeszítésein keresztül biztosítja az energiaunió 2030-ra vonatkozó és hosszú távú célkitűzéseinek és céljainak elérését az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáját követő, az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodással (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) összhangban, miközben korlátozza az ügyintézés összetettségét.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az ambiciózus éghajlat-politikai célokat megfogalmazó stabil és alkalmazkodóképes energiauniónak biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát kell biztosítania az Unió fogyasztóinak – mind a háztartásoknak, mind pedig a vállalkozásoknak –, ami Európa energiarendszereinek alapvető átalakítását követeli meg. Ez a célkitűzés csak összehangolt fellépés keretében valósítható meg, amely összekapcsolja az uniós és nemzeti szintű jogalkotási és nem jogalkotási aktusokat is.
(3)  Az ambiciózus éghajlat-politikai célokat megfogalmazó stabil és alkalmazkodóképes energiauniónak biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát kell biztosítania az Unió fogyasztóinak – mind a háztartásoknak, mind pedig a vállalkozásoknak –, valamint vonzó befektetések révén elő kell mozdítania a kutatást és az innovációt, ami Európa energiarendszereinek alapvető átalakítását követeli meg. Ez a célkitűzés csak összehangolt fellépés keretében valósítható meg, amely összekapcsolja az uniós, makroregionális, regionális, nemzeti és helyi szintű jogalkotási és nem jogalkotási aktusokat is.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Egy teljes mértékben működő és alkalmazkodóképes energiaunió vezető régióvá változtatná az Uniót az innováció, a befektetések, a növekedés és a társadalmi, illetve gazdasági fejlődés terén, ugyanakkor jó példát mutatna a tekintetben, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó ambiciózus törekvések hogyan fonhatók össze az innováció, a befektetések és a növekedés ösztönzését szolgáló intézkedésekkel.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A Bizottság javaslatát több energiapolitikai ágazati kezdeményezéssel, nevezetesen a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az energiapiac újratervezésére irányuló kezdeményezéssel párhuzamosan dolgozták ki és azokkal együtt fogadták el. Ezek a kezdeményezések egy csomagot alkotnak elsősorban az energiahatékonyság átfogó témájában, de az Uniónak a megújuló energiaforrások terén betöltött globális vezető szerepét és az energiafogyasztókkal kötött méltányos egyezséget illetően is.
(4)  A Bizottság javaslatát több energiapolitikai ágazati kezdeményezéssel, nevezetesen a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és többek között az épületek energiateljesítményére és az energiapiac újratervezésére irányuló kezdeményezéssel párhuzamosan dolgozták ki és azokkal együtt fogadták el. Ezek a kezdeményezések egy csomagot alkotnak elsősorban az energiahatékonyság átfogó témájában, de az Uniónak a megújuló energiaforrások terén betöltött globális vezető szerepét és az energiafogyasztókkal kötött méltányos egyezséget illetően is, többek között az energiaszegénység elleni küzdelem és a belső piacon való tisztességes verseny elősegítése révén.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az Európai Tanács 2014. október 24-én elfogadta az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretét, amely négy fő célon alapul: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 40%-os csökkentése, az energiahatékonyság legalább 27%-os javítása a 30%-os cél szem előtt tartásával, a megújuló energia legalább 27%-os arányának elérése az Unió energiafogyasztásában, valamint a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó legalább 15%-os cél. Meghatározták, hogy a megújuló energiára vonatkozó cél egy uniós szinten kötelező cél, és azt a tagállamok hozzájárulásain keresztül valósítják meg azt a követelményt követve, hogy közösen kell elérni az uniós célt.
(5)  Az Európai Tanács 2014. október 24-én az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretére irányuló javaslatot tett, amely négy fő célon alapul: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 40%-os csökkentése, az energiahatékonyság legalább 27%-os javítása a 30%-os cél szem előtt tartásával, a megújuló energia legalább 27%-os arányának elérése az Unió energiafogyasztásában, valamint a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó legalább 15%-os cél. Meghatározták, hogy a megújuló energiára vonatkozó cél egy uniós szinten kötelező cél, és azt a tagállamok hozzájárulásain keresztül valósítják meg azt a követelményt követve, hogy közösen kell elérni az uniós célt. A rendelet azonban tükrözi az ágazati jogszabályokban elfogadott célkitűzéseket.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  Az Európai Tanács 2014. október 24-án elfogadta, hogy a Bizottság – a tagállamok támogatásával – sürgős intézkedéseket fog hozni a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os minimumcél lehető leggyorsabb, de legkésőbb 2020-ig történő elérésének a biztosítására, legalább azon tagállamok esetében, amelyek a belső energiapiaci integrációnak még nem érték el egy adott minimumszintjét.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  A Párizsi Megállapodás lényegesen növelte az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos globális ambíció szintjét, és az aláírók elkötelezték magukat amellett, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5°C-ra korlátozzák. Az Uniónak a kibocsátások korábban tervezettnél sokkal mélyrehatóbb és gyorsabb csökkentésére kell felkészülnie. E csökkentések ugyanakkor a megújuló energián alapuló technológiák fejlesztésének és terjedésének üteméből adódóan a korábbi értékelésekhez képest kisebb költséggel valósíthatók meg.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
(6b)  Összhangban a Párizsi Megállapodás üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátása és nyelőnkénti eltávolítása közötti egyensúly 21. század második felében való elérésére vonatkozó céljával, az Uniónak a méltányosság alapján arra kell törekednie, hogy saját területén belül 2050-ig elérje a zéró nettó kibocsátást, amelyet a negatív kibocsátások időszaka követ.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
(6c)  Az éghajlati rendszer szempontjából a meghatározott idő alatti halmozott emberi eredetű összkibocsátás a lényeges az üvegházhatású gázok légköri összkoncentrációja miatt. A Párizsi Megállapodás kötelezettségvállalásaival való összhang érdekében elemezni kell, hogy mely globális szén-dioxid-költségvetés egyeztethető össze a hőmérséklet-változás iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C-ra való korlátozása érdekében tett erőfeszítésekkel, és meg kell állapítani, hogy mennyi az Unió igazságos részesedése a fennmaradó globális uniós szén-dioxid-kibocsátási költségvetésből. A hosszú távú éghajlati és energiastratégiáknak összhangban kell lenniük a szén-dioxid-kibocsátási költségvetéssel.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
6 d preambulumbekezdés (új)
(6d)  Az Uniónak és a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk az éghajlat- és energiapolitikai célokat, és azokat szükség szerint felfelé kell módosítaniuk, hogy tükrözzék az UNFCCC folyamat keretében végrehajtott egymást követő felülvizsgálatokat és az éghajlatváltozás ütemére és hatásaira vonatkozó legújabb tudományos bizonyítékokat.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
6 e preambulumbekezdés (új)
(6e)  Bár az Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy messze a legnagyobb mértékű ÜHG-kibocsátáscsökkentést teljesíti 2030-ig, egyedül nem veheti fel a versenyt az éghajlatváltozás jelentette fenyegetéssel. A Bizottságnak és a tagállamoknak minden lehetőséget ki kell használniuk, hogy meggyőzzék különösen az Unióval folytatott nemzetközi kereskedelemből hasznot húzó országokat arról, hogy arányosan kivegyék a részüket a globális felelősségvállalásból és az uniós ambíció szintére emeljék célkitűzéseiket.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetéseiben14 azt is megállapította, hogy egy olyan megbízható és átlátható irányítási rendszer kell kialakítani, amely nem jár szükségtelen adminisztratív teherrel, és amely elősegíti annak biztosítását, hogy az Unió teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseit, ugyanakkor biztosítja a szükséges rugalmasságot a tagállamok számára, és teljes mértékben tiszteletben tartja azon jogukat, hogy szabadon meghatározzák energiaszerkezetüket. A következtetések hangsúlyozták, hogy ennek az irányítási rendszernek a meglévő építőelemeken, például a nemzeti éghajlatvédelmi programokon és a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti terveken, továbbá azon kell alapulniuk, hogy észszerűsíteni kell és össze kell vonni az elkülönült tervezési és jelentéstételi irányokat. Egyetértettek abban is, hogy erősíteni kell a fogyasztók szerepét és jogaikat, a beruházók számára pedig nagyobb fokú átláthatóságot és kiszámíthatóságot kell biztosítani többek között annak révén, hogy rendszeresen nyomon követik a megfizethető, biztonságos, versenyképes, védett és fenntartható energiarendszer irányában tett előrehaladás mérésére szolgáló fő mutatókat.
(7)  Az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetéseiben14 azt is megállapította, hogy egy olyan megbízható és átlátható irányítási rendszert kell kialakítani, amely nem jár szükségtelen adminisztratív teherrel, kellő rugalmasságot biztosít a tagállamok számára és amely elősegíti annak biztosítását, hogy az Unió teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseit, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy szabadon meghatározzák energiaszerkezetüket. A következtetések hangsúlyozták, hogy ennek az irányítási rendszernek a meglévő építőelemeken, például a nemzeti éghajlatvédelmi programokon és a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti terveken, továbbá azon kell alapulniuk, hogy észszerűsíteni kell és össze kell vonni az elkülönült tervezési és jelentéstételi irányokat. Egyetértettek abban is, hogy erősíteni kell a fogyasztók szerepét és jogaikat, a beruházók számára pedig nagyobb fokú átláthatóságot és kiszámíthatóságot kell biztosítani többek között annak révén, hogy rendszeresen nyomon követik a megfizethető, biztonságos, versenyképes, védett és fenntartható energiarendszer irányában tett előrehaladás mérésére szolgáló fő mutatókat, megkönnyítik a tagállamok éghajlatváltozási és energiapolitikái közötti koordinációt, valamint ösztönzik a tagállamok közötti regionális együttműködést .
__________________
__________________
14Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései (EUCO 169/14).
14Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései (EUCO 169/14).
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A Tanács 2015. november 26-i következtetéseiben16 elismerte, hogy az energiaunió irányítási rendszere az energiaunió hatékony és eredményes felépítésének és célkitűzései elérésének egyik elengedhetetlen eszköze. Kiemelte, hogy az irányítási rendszernek azon az elven kell alapulnia, hogy integrálja az éghajlat- és energiapolitikai intézkedések stratégiai tervezését és a végrehajtásukról szóló jelentéstételt, valamint koordinálja az éghajlat- és energiapolitikával foglalkozó szereplőket uniós, regionális és tagállami szinten. Azt is hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszernek biztosítania kell a 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célok elérését, és hogy az irányítási rendszer nyomon fogja követni, hogy kollektív uniós szinten milyen előrelépést sikerül elérni az energiaunió öt dimenziója mentén meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén.
(10)  A Tanács 2015. november 26-i következtetéseiben16 elismerte, hogy az energiaunió irányítási rendszere az energiaunió hatékony és eredményes felépítésének és célkitűzései elérésének egyik elengedhetetlen eszköze. Kiemelte, hogy az irányítási rendszernek azon az elven kell alapulnia, hogy integrálja az éghajlat- és energiapolitikai intézkedések stratégiai tervezését és a végrehajtásukról szóló jelentéstételt, valamint koordinálja az éghajlat- és energiapolitikával foglalkozó szereplőket uniós, regionális és tagállami szinten. Azt is hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszernek biztosítania kell a 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célok elérését, és hogy az irányítási rendszer nyomon fogja követni, hogy az egyes tagállamokban és kollektív uniós szinten milyen előrelépést sikerül elérni az energiaunió öt dimenziója mentén meghatározott célok és célkitűzések megvalósítása terén.
__________________
__________________
16A Tanács 2015. november 26-i következtetései (14632/15).
16A Tanács 2015. november 26-i következtetései (14632/15).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Ezért az energiaunió irányítási rendszerének fő célkitűzését annak kell képeznie, hogy lehetővé tegyék az energiaunió célkitűzéseinek és különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak elérését. Ezért ez a rendelet összekapcsolódik a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat végrehajtó ágazati jogszabályokkal. Miközben a tagállamoknak rugalmasságra van szükségük a nemzeti energiaszerkezetükhöz és preferenciáikhoz legjobban illeszkedő szakpolitikák megválasztásában, ennek a rugalmasságnak összeegyeztethetőnek kell lennie a piac további integrációjával, a megnövekedett versennyel, az energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való fokozatos átállással.
(12)  Ezért az energiaunió irányítási rendszerének fő célkitűzését annak kell képeznie, hogy lehetővé tegyék az energiaunió célkitűzéseinek és különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak az ÜHG-kibocsátáscsökkentés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság területére vonatkozó céljainak elérését. Ezért ez a rendelet összekapcsolódik a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat végrehajtó ágazati jogszabályokkal. Miközben a tagállamoknak rugalmasságra van szükségük a nemzeti energiaszerkezetükhöz és preferenciáikhoz legjobban illeszkedő szakpolitikák megválasztásában, ennek a rugalmasságnak összeegyeztethetőnek kell lennie a piac további integrációjával, a megnövekedett versennyel, az energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérésével és a nagy energiahatékonyságú és megújuló energián alapuló rendszeren alapuló fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való fokozatos átállással. Be kell vezetni a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákra vonatkozó sablont, e stratégiák minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé tartó átmenet változásokat követel meg a befektetői magatartásban, és ösztönzőket tesz szükségessé a teljes szakpolitikai spektrumban. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az európai gazdaság hatékonyságának és innovációjának fellendítését követeli meg, és különösen a levegőminőség javulását kell eredményeznie.
(13)  A fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé tartó, társadalmilag elfogadható átmenet jelentős változásokat követel meg a befektetői magatartásban – különösen az állami és magánberuházások tekintetében –, és ösztönzőket tesz szükségessé a teljes szakpolitikai spektrumban, valamint regionális piaci reformokat kíván meg. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az európai gazdaság hatékonyságának és innovációjának fellendítését követeli meg, és különösen fenntartható munkahelyeket kell teremtenie és a levegőminőség javulását kell eredményeznie.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Az Uniónak és a tagállamoknak az energiatámogatások – legalább a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében való – betiltására irányuló konkrét intézkedéseket kell hozniuk, annak érdekében, hogy megfeleljenek a G7-ek és a G20-ak nemzetközi kötelezettségvállalásainak, illetve a Párizsi Megállapodásnak.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Mivel az üvegházhatást okozó gázok és légszennyező anyagok nagyrészt közös forrásokból származnak, az ÜHG-kibocsátás csökkentésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseknek járulékos előnyei lehetnek a levegőminőségre nézve, ami kiegyenlítheti az ÜHG-kibocsátás mérséklésének néhány rövid távú költségét vagy akár az összes ilyen költséget. Mivel a 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv18 alapján jelentett adatok fontos elemek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék és a nemzeti tervek összeállításához, el kell ismerni annak fontosságát, hogy olyan adatokat kell összeállítani és jelenteni, amelyek következetesek a 2001/81/EK irányelvben és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékben.
(14)  Mivel az üvegházhatást okozó gázok és légszennyező anyagok nagyrészt közös forrásokból származnak, az ÜHG-kibocsátás csökkentésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseknek különösen a városi térségekben járulékos előnyei lehetnek a közegészségre és a levegőminőségre nézve, ami kiegyenlíti az ÜHG-kibocsátás mérséklésének összes rövid távú költségét. Mivel a 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv18 alapján jelentett adatok fontos elemek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék és a nemzeti tervek összeállításához, el kell ismerni annak fontosságát, hogy olyan adatokat kell összeállítani és jelenteni, amelyek következetesek a 2001/81/EK irányelvben és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékben.
__________________
__________________
18Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).
18Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A Bizottság minőségi jogalkotás melletti szilárd elkötelezettségével összhangban az energiaunió irányítási rendszerének jelentősen csökkentenie kell a tagállamokra, a Bizottságra és más uniós intézményekre háruló adminisztratív terhet, és elő kell segítenie az uniós és nemzeti szinten az energiarendszer alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság irányába mutató átalakítása tekintetében hozott szakpolitikák és intézkedések koherenciáját és megfelelőségét.
(16)  A Bizottság minőségi jogalkotás melletti szilárd elkötelezettségével összhangban és a kutatási, innovációs és beruházási szakpolitikával összeegyeztethetően az energiaunió irányítási rendszerének jelentősen csökkentenie kell a tagállamokra és az érdekelt felekre, a Bizottságra és más uniós intézményekre háruló adminisztratív összetettséget, és elő kell segítenie az uniós, makroregionális, regionális, nemzeti és helyi szinten az energiarendszer fenntartható, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság irányába mutató átalakítása tekintetében hozott szakpolitikák és intézkedések koherenciáját és megfelelőségét.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az energiaunió célkitűzéseinek elérését az uniós kezdeményezések és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben meghatározott koherens nemzeti szakpolitikák összekapcsolásán keresztül kell biztosítani. Az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a tervezési követelményeket, amelyek a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten. A különböző időpontokban történt bevezetésük átfedésekhez vezetett, és nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat. Ezért az éghajlatvédelem és energetika területén jelenleg elkülönülten létező tervezést, jelentéstételt és ellenőrzést lehetőség szerint észszerűsíteni és integrálni kell.
(17)  Az energiaunió céljainak és célkitűzéseinek elérését az uniós kezdeményezések és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben meghatározott koherens nemzeti szakpolitikák összekapcsolásán keresztül kell biztosítani. Az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a tervezési követelményeket, amelyek a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten. A különböző időpontokban történt bevezetésük átfedésekhez vezetett, és nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat a költséghatékonyság rovására. Az éghajlatvédelem és energetika területén jelenleg elkülönülten létező tervezést, jelentéstételt és ellenőrzést adott esetben észszerűsíteni és integrálni kell.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Fel kell mérni a dekarbonizáció elérésére szolgáló meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések közötti kölcsönhatásokat, és a tagállamoknak mennyiségi vagy minőségi értékelést kell végezniük.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik és a hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáik szakpolitikai koherenciáját az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek tízéves időszakokat kell felölelniük, és áttekintés kell adniuk az energiarendszer és a szakpolitika aktuális helyzetéről. Az energiaunió mind az öt fő dimenziójára vonatkozóan meg kell adniuk a nemzeti célkitűzéseket és az e célkitűzések teljesítésére szolgáló megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint egy elemzési alapot kell biztosítaniuk. A 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszakot felölelő nemzeti terveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a villamosenergia-rendszerösszeköttetés tekintetében 2030-ra meghatározott célokra. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a nemzeti tervek összeegyeztethetők legyenek a fenntartható fejlesztési célokkal, és hozzájáruljanak azokhoz.
(18)  Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek tízéves időszakokat kell felölelniük, és áttekintés kell adniuk az energiarendszer és a szakpolitika aktuális helyzetéről. Az energiaunió mind az öt fő dimenziójára vonatkozóan meg kell adniuk a nemzeti célokat vagy célkitűzéseket és az e célkitűzések teljesítésére szolgáló megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint egy elemzési alapot kell biztosítaniuk. A 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszakot felölelő nemzeti terveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a villamosenergia-rendszerösszeköttetés tekintetében 2030-ra meghatározott célokra. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a nemzeti tervek összeegyeztethetők legyenek a fenntartható fejlesztési célokkal, és hozzájáruljanak azokhoz.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)   Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik elkészítésekor a tagállamoknak értékelniük kell az energiaszegény háztartások számát, figyelembe véve a vonatkozó nemzeti összefüggésben alapvető életszínvonal biztosításához szükséges otthoni energetikai szolgáltatásokat, amelyeket ezek a háztartások – alacsony jövedelmük, magas energiakiadásaik és otthonaik nem megfelelő energiahatékonyságának együtteséből fakadóan – nem engedhetnek meg maguknak. A tagállamoknak ismertetniük kell az energiaszegénység leküzdésére irányuló meglévő és tervezett szakpolitikáikat és intézkedéseiket, és adott esetben nemzeti célkitűzést kell meghatározniuk az energiaszegény háztartások számának csökkentésére vonatkozóan. A Bizottságnak közös módszertant kell elfogadnia a tagállamok számára az energiaszegénység fogalmának meghatározása céljából, és az egyes tagállamoknak a konkrét nemzeti körülményeiknek megfelelően kell meghatározniuk az energiaszegénységben élő háztartások fogalmát.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
18 b preambulumbekezdés (új)
(18b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervük tartalmazza a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből származó uniós támogatást. A 2020 utáni többéves pénzügyi keretből származó nemzeti előirányzatoknak aktívan hozzá kell járulniuk az energiaunió céljainak és célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátással (többek között a nyelőnkénti eltávolítással), a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos ágazatokban. Ennek érdekében a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre irányuló nemzeti és helyi szintű programozási folyamatnak az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek bizottsági értékelésével együtt kell végbemennie, hogy azok ambiciózus törekvéseket tükrözzenek, különösen a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzései és a fenntartható fejlesztési célok fényében.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A tagállamoknak létre kell hozniuk a többszintű energiapolitikai párbeszéd állandó platformját, amely egybegyűjti a helyi hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket, az üzleti közösséget, a beruházókat és más érintett érdekelt feleket, hogy megvitassák az energia- és éghajlat-politikák tekintetében tervbe vett különböző lehetőségeket. A platform keretében meg kell vitatni az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, valamint a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákat.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az energetikai és éghajlatvédelmi szakpolitikák és intézkedések végrehajtása hatást gyakorol a környezetre. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek előkészítésében való részvételre és a konzultációra, adott esetben a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel24 és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményével (Aarhusi Egyezmény) összhangban. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek részvételét az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek elkészítésében.
(20)  Az energetikai és éghajlatvédelmi szakpolitikák és intézkedések végrehajtása hatást gyakorol a környezetre. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák előkészítésében való aktív részvételre és a konzultációra, adott esetben a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel24 és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményével (Aarhusi Egyezmény) összhangban. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek, a helyi hatóságok és valamennyi érdekelt fél részvételét a tervezési és jelentéstételi folyamatok korai szakaszában, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és hosszú távú stratégiák elkészítésében.
__________________
__________________
24Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
24Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A regionális együttműködésnek kulcsszerepe van az energiaunió célkitűzései elérésének biztosításában. A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megjegyzéseket fűzzenek más tagállamok terveihez azok véglegesítése előtt, hogy elkerüljék a következetlenségeket és a többi tagállamra gyakorolt potenciális negatív hatásokat, és biztosítsák, hogy a közös célkitűzéseket együttesen teljesítsék. A nemzeti jelentések kidolgozása és véglegesítése, valamint az azt követő végrehajtása terén folytatott regionális együttműködés elengedhetetlen az intézkedések hatékonyságának és eredményességének javításához, valamint a piaci integráció és az energiabiztonság erősítéséhez.
(21)  A tagállamoknak makroregionális és regionális együttműködésre van szükségük, amely révén közösen végrehajthatnak egyes politikákat és intézkedéseket, hozzájárulva a közös célok és célkitűzések költségoptimális eléréséhez. A Bizottságnak meg kell könnyítenie a tagállamok közötti effajta együttműködést. A tagállamoknak továbbá lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megjegyzéseket fűzzenek más tagállamok terveihez azok véglegesítése előtt, hogy elkerüljék a következetlenségeket és a többi tagállamra gyakorolt potenciális negatív hatásokat, és biztosítsák, hogy a közös célkitűzéseket együttesen teljesítsék. A nemzeti tervek kidolgozása és véglegesítése, valamint az azt követő végrehajtása terén folytatott makroregionális és regionális együttműködés elengedhetetlen az intézkedések hatékonyságának és eredményességének javításához, valamint a piaci integráció és az energiabiztonság erősítéséhez.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A nemzeti terveknek állandónak kell lenniük, hogy a befektetői biztonság garantálása érdekében biztosítsák a nemzeti szakpolitikák és intézkedések átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Azonban elő kell írni, hogy a jelentések által lefedett tízéves időszak alatt egyszer aktualizálni kell a nemzeti jelentéseket, hogy lehetőséget adjanak a tagállamoknak a lényegesen megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásra. A 2021-től 2030-ig tartó időszakot felölelő tervek esetében a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy 2024. január 1-jéig aktualizálják terveiket. A célokat, célkitűzéseket és hozzájárulásokat csak azzal a céllal szabad módosítani, hogy azok tükrözzék a magasabb általánosan megcélzott szintet, különösen a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célok tekintetében. Az aktualizálás részeként a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük az olyan hátrányos környezeti hatások mérséklése érdekében, amelyek az integrált jelentéstétel keretében váltak nyilvánvalóvá.
(22)  A nemzeti terveknek állandónak kell lenniük, hogy a beruházási biztonság garantálása érdekében biztosítsák a nemzeti szakpolitikák és intézkedések átláthatóságát és kiszámíthatóságát. A nemzeti tervek tízéves gördülő időszakokban történő rendszeres benyújtása lehetőséget ad a tagállamoknak a lényegesen megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásra. A célokat és célkitűzéseket csak azzal a céllal szabad módosítani, hogy azok tükrözzék a magasabb általánosan megcélzott szintet, különösen az energia- és éghajlat-politikai célok tekintetében. E tervek részeként a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük az olyan hátrányos környezeti hatások mérséklése érdekében, amelyek az integrált jelentéstétel keretében váltak nyilvánvalóvá.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  A hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáiknak kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a gazdasági átalakuláshoz, a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és az átfogóbb fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, valamint hogy igazságos és költséghatékony módon induljanak el a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célok felé. Emellett felkérik a Párizsi Megállapodás feleit, hogy 2020-ig közöljék az évszázad közepéig kitekintő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló hosszú távú fejlesztési stratégiáikat.
(23)  A hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiáiknak kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a gazdasági átalakuláshoz, a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és az átfogóbb fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, valamint hogy igazságos és költséghatékony módon induljanak el a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célok felé. Emellett felkérik a Párizsi Megállapodás feleit, hogy 2020-ig közöljék az évszázad közepéig kitekintő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló hosszú távú fejlesztési stratégiáikat.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  A tagállamoknak hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákat kell kidolgozniuk 2050-re és az azon túli időszakra, amelyek azonosítják a különböző ágazatokban elvégzendő azon átalakításokat, amelyek szükségesek a megújuló energián alapuló rendszerre való áttéréshez és a Párizsi Megállapodás céljainak az eléréséhez. A stratégiáknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a fennmaradó globális szén-dioxid-költségvetés Unióra eső igazságos részarányával, és azokat nyílt és átlátható módon, az érintett érdekelt felek teljes körű bevonásával kell kidolgozni. Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákra kell épülniük, és összhangban kell lenniük azokkal.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
23 b preambulumbekezdés (új)
(23b)  A földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) ágazat erősen ki van téve az éghajlatváltozás következményeinek, és igen sérülékeny. Az ágazat ugyanakkor komoly potenciális lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy hosszú távon éghajlati előnyöket biztosítson, és jelentősen hozzájáruljon a hosszú távú uniós és nemzetközi éghajlatpolitikai célkitűzések megvalósításához. Az ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése, valamint a szénintenzív anyagokat és fosszilis üzemanyagokat helyettesíteni képes bioanyagok rendelkezésre bocsátása révén. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a fenntartható erőforrás-gazdálkodás és a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége. A fenntartható beruházások lehetőségének jövőbeli biztosítása érdekében a hosszú távú stratégiák elengedhetetlenek.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
23 c preambulumbekezdés (új)
(23c)  További összeköttetések kialakításakor fontos elvégezni a költségek és hasznok teljes körű értékelését, beleértve annak valamennyi műszaki, társadalmi-gazdasági és környezeti hatását, ahogyan azt a TEN-E rendelet előírja, továbbá figyelembe kell venni az összeköttetések pozitív externáliáit, úgy mint a megújuló energiaforrások integrációját, az energiaellátás biztonságát és a belső piacon létrejövő megnövekedett versenyt.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Ahogy a tervezés esetében is, az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a jelentéstételi követelményeket, amelyek a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten, azonban ezeket a követelményeket különböző időpontokban vezették be, ami átfedésekhez vezetett, és nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek, például az ÜHG-mérséklés, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a piaci integráció közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat. Hogy megteremtsék a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy egyrészt biztosítani kell a nemzeti tervek megfelelő nyomon követését, másrészt viszont csökkenteni kell az adminisztratív terhet, a tagállamoknak kétévente eredményjelentést kell készíteniük a tervek végrehajtásáról és az energiarendszerben bekövetkezett fejleményekről. Ennek ellenére néhány jelentést továbbra is évente kell benyújtani, különös tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC) és az uniós rendeletekből adódó éghajlatvédelmi jelentéstételi követelményekre.
(24)  Ahogy a tervezés esetében is, az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a jelentéstételi követelményeket, amelyek a piaci reformok mellett a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten, azonban ezeket a követelményeket különböző időpontokban vezették be, ami átfedésekhez és a költséghatékonyság hiányához vezetett, valamint nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek, például az ÜHG-mérséklés, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a piaci integráció közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat. Hogy megteremtsék a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy egyrészt biztosítani kell a nemzeti tervek megfelelő nyomon követését, másrészt viszont csökkenteni kell az adminisztratív bonyolultságot, a tagállamoknak kétévente eredményjelentést kell készíteniük a tervek végrehajtásáról és az energiarendszerben bekövetkezett fejleményekről. Ennek ellenére néhány jelentést továbbra is évente kell benyújtani, különös tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC) és az uniós rendeletekből adódó éghajlatvédelmi jelentéstételi követelményekre.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A tagállamok integrált eredményjelentéseinek tükrözniük kell a nemzeti tervekre vonatkozó sablonokban meghatározott elemeket. Az integrált eredményjelentésekre vonatkozó sablont – technikai jellegük miatt, és mivel az első eredményjelentés 2021-ben esedékes – a későbbi végrehajtási jogi aktus(ok)ban kell részletezni. Az eredményjelentéseket az Unióval, a többi tagállammal és a piaci szereplőkkel, köztük a fogyasztókkal szembeni átláthatóság biztosítása érdekében kell elkészíteni. A jelentéseknek fel kell ölelniük az energiaunió öt dimenzióját, az első időszak tekintetében pedig ezzel egyidejűleg hangsúlyt kell helyezniük a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljai közé tartozó területekre is.
(25)  A tagállamok integrált eredményjelentéseinek tükrözniük kell a nemzeti tervekre vonatkozó sablonokban meghatározott elemeket. Az integrált eredményjelentésekre vonatkozó sablont – technikai jellegük miatt, és mivel az első eredményjelentés 2021-ben esedékes – a későbbi végrehajtási jogi aktus(ok)ban kell részletezni. Az eredményjelentéseket az Unióval, a többi tagállammal, a regionális és helyi hatóságokkal, a piaci szereplőkkel, köztük a fogyasztókkal, bármely egyéb érintett érdekelt féllel és a széles nyilvánossággal szembeni átláthatóság biztosítása érdekében kell elkészíteni. A jelentéseknek fel kell ölelniük az energiaunió öt dimenzióját, az első időszak tekintetében pedig ezzel egyidejűleg hangsúlyt kell helyezniük a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljai közé tartozó területekre is.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  AZ 525/2013/EU rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok az információk átláthatóságának, pontosságának, következetességének, teljességének és összehasonlíthatóságának fontosságára mutattak rá. E tapasztalatokra építve ennek a rendeletnek biztosítania kell, hogy a tagállamok az eredményjelentések fő elemeként beszámoljanak szakpolitikáikról, intézkedéseikről és előrejelzéseikről. Az ezekben a jelentésekben szereplő információk elengedhetetlenek a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] szerinti kötelezettségvállalások megfelelő idejű végrehajtásának bizonyításához. Az uniós és tagállami szintű rendszerek működtetése és folyamatos fejlesztése a jelentéstételre vonatkozó jobb iránymutatással összekapcsolva jelentős mértékben hozzájárul a dekarbonizáció dimenziója terén elért haladás nyomon követéséhez szükséges információk folyamatos javításához.
(28)  AZ 525/2013/EU rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok az információk átláthatóságának, pontosságának, következetességének, teljességének és összehasonlíthatóságának fontosságára mutattak rá. E tapasztalatokra építve ennek a rendeletnek biztosítania kell, hogy a tagállamok mind az öt dimenziót illetően hiteles és következetes adatokat és feltevéseket alkalmazzanak, és a forgatókönyvek és a modellek elkészítésekor felhasznált adatokat nyilvánosan elérhetővé tegyék, továbbá az eredményjelentések fő elemeként beszámoljanak szakpolitikáikról, intézkedéseikről és előrejelzéseikről. Az ezekben a jelentésekben szereplő információk elengedhetetlenek a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] szerinti kötelezettségvállalások megfelelő idejű végrehajtásának bizonyításához. Az uniós és tagállami szintű rendszerek működtetése és folyamatos fejlesztése a jelentéstételre vonatkozó jobb iránymutatással összekapcsolva jelentős mértékben hozzájárul a dekarbonizáció dimenziója terén elért haladás nyomon követéséhez szükséges információk folyamatos javításához.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  A tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív teher mérséklése érdekében a Bizottságnak online jelentéstételi platformot kell létrehoznia a kommunikáció megkönnyítése és az együttműködés előmozdítása érdekében. Ennek a platformnak biztosítania kell a jelentések megfelelő időben történő benyújtását, és elő kell segítenie a nemzeti jelentéstétel átláthatóságának javítását. Az e-jelentéstételi platformnak a meglévő jelentéstételi eljárásokra, adatbázisokra és e-eszközökre kell épülnie, és ki kell használnia azok előnyeit, mint amilyenek például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Eurostat és a Közös Kutatóközpont jelentéstételi eljárásai, adatbázisai és e-eszközei, valamint az uniós környezetvédelemi vezetési és hitelesítési rendszerből levont tanulságok.
(30)  Az energia- és éghajlat-politika alakításának átláthatóbbá tétele és a tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív bonyolultság mérséklése érdekében a Bizottságnak nyilvános online platformot kell létrehoznia az információhoz való hozzáférés, a Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése, valamint a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása érdekében. Ennek a platformnak biztosítania kell a jelentések megfelelő időben történő benyújtását, és elő kell segítenie a nemzeti jelentéstétel átláthatóságának javítását. Az e-platformnak a meglévő jelentéstételi eljárásokra, adatbázisokra és e-eszközökre kell épülnie, és ki kell használnia azok előnyeit, mint amilyenek például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Eurostat és a Közös Kutatóközpont jelentéstételi eljárásai, adatbázisai és e-eszközei, valamint az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerből levont tanulságok.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A nemzeti tervezés és jelentéstétel keretében a Bizottságnak szolgáltatott adatokat illetően a tagállamoktól érkező információk nem ismételhetik meg azokat az adatokat és statisztikákat, amelyeket a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel27 összefüggésben az Eurostaton keresztül már rendelkezésre bocsátottak ugyanabban a formában, mint amelyet e rendelet tervezési és jelentéstételi kötelezettségei előírnak, és amelyek az Eurostatnál továbbra is elérhetők ugyanazokkal az értékekkel. A nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben bejelentett adatoknak és előrejelzéseknek az Eurostat adataira és az európai statisztikák bejelentésére a 223/2009/EK rendelettel összhangban használt módszertanra kell épülniük, és összeegyeztethetőnek kell lenniük azokkal, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és időben is egybeesnek.
(31)  Az uniós szintű fellépés késedelmének elkerülése érdekében a Bizottságnak a 2030-as célok felé tett előrelépés értékelése céljából az éves ÜHG-kibocsátásokra, megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó, Európai Környezetvédelmi Ügynökség által biztosított becsléseket kell felhasználnia. A nemzeti tervezés és jelentéstétel keretében a Bizottságnak szolgáltatott adatokat illetően a tagállamoktól érkező információk nem ismételhetik meg azokat az adatokat és statisztikákat, amelyeket a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel27 összefüggésben az Eurostaton keresztül már rendelkezésre bocsátottak ugyanabban a formában, mint amelyet e rendelet tervezési és jelentéstételi kötelezettségei előírnak, és amelyek az Eurostatnál továbbra is elérhetők ugyanazokkal az értékekkel. A nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben bejelentett adatoknak és előrejelzéseknek az Eurostat adataira és az európai statisztikák bejelentésére a 223/2009/EK rendelettel összhangban használt módszertanra kell épülniük, és összeegyeztethetőnek kell lenniük azokkal, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és időben is egybeesnek.
__________________
__________________
27Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
27Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az energiaunió létrehozására irányuló stratégia célkitűzéseinek közös elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a Bizottság értékelje a nemzeti terveket és – az eredményjelentések alapján – azok végrehajtását. Az első tízéves időszakban ez mindenekelőtt a 2030-ra vonatkozó uniós szintű energia- és éghajlat-politikai célok elérését, valamint az e célok eléréséhez szükséges nemzeti hozzájárulást fogja érinteni. Ezeket az értékeléseket kétévente, szükség esetén pedig évente kell elvégezni, és azokat a Bizottság energiaunió helyzetéről szóló jelentésében kell egységes formában összegezni.
(32)  Az energiaunió létrehozására irányuló stratégia célkitűzései öt dimenziójának közös elérése, különösen egy teljes mértékben működő és alkalmazkodóképes energiaunió létrehozása érdekében elengedhetetlen, hogy a Bizottság értékelje az előzetes nemzeti terveket és – az eredményjelentések alapján – a bejelentett nemzeti tervek végrehajtását. Az első tízéves időszakban ez különösen igaz a 2030-ra vonatkozó uniós szintű energia- és éghajlat-politikai célokra. Ezeket az értékeléseket kétévente, szükség esetén pedig évente kell elvégezni, és azokat a Bizottság energiaunió helyzetéről szóló jelentésében kell egységes formában összegezni.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A légi közlekedés a CO2 és más anyagok – például a nitrogén-oxidok – kibocsátása következtében, illetve egyéb mechanizmusok, így például a cirrus felhők fokozott képződése miatt van hatással az éghajlatra. Mivel az e hatásokra vonatkozó tudományos ismeretek köre gyorsan bővül, az 525/2013/EU rendelet már előírta a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt, nem CO2 által okozott hatásainak aktualizált értékelését. Az e tekintetben alkalmazott modellezést rendszeresen hozzá kell igazítani a tudományos fejlődéshez. A Bizottság az ilyen hatások elemzése alapján mérlegelhetné az ezek kezelésére szolgáló, megfelelő szakpolitikai lehetőségeket.
(33)  A légi közlekedés a CO2 és más anyagok – például a nitrogén-oxidok – kibocsátása következtében, illetve egyéb mechanizmusok, így például a cirrus felhők fokozott képződése miatt van hatással az éghajlatra. Mivel az e hatásokra vonatkozó tudományos ismeretek köre gyorsan bővül, az 525/2013/EU rendelet már előírta a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt, nem CO2 által okozott hatásainak aktualizált értékelését. Az e tekintetben alkalmazott modellezést rendszeresen hozzá kell igazítani a tudományos fejlődéshez. A Bizottságnak az ilyen hatások elemzése alapján 2020. március 1-jéig mérlegelnie kell az ezek kezelésére szolgáló, megfelelő szakpolitikai lehetőségeket és szükség esetén jogalkotási javaslatot kell benyújtania.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  Az Éghajlat-változási Keretegyezmény (UNFCCC) üvegházhatású gázokra vonatkozó jelenlegi jelentéstételi iránymutatásainak megfelelően a metánkibocsátás számítása és jelentése egy százéves időszakot felölelő globális felmelegedési potenciálon (GWP) alapul. Tekintettel a metán magas GWP-jére és viszonylag rövid légköri élettartamára, amely rövid és középtávon az éghajlatra gyakorolt jelentős hatáshoz vezet, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, milyen hatással lenne a szakpolitikákra és az intézkedésekre egy húszéves időtávlat elfogadása a metánra vonatkozóan. A Bizottságnak elemzése alapján mérlegelnie kell a különböző szakpolitikai lehetőségeket, hogy egy uniós metánstratégia révén gyors megoldást találjon a metánkibocsátásokra, prioritásként kezelve az energiával és a hulladékkal kapcsolatos metánkibocsátásokat.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  A nemzeti és uniós szakpolitikák és az energiaunió célkitűzései közötti koherencia biztosításának elősegítése érdekében folyamatos párbeszédet kell teremteni a Bizottság és a tagállamok között. Adott esetben a Bizottságnak ajánlásokat kell kiadnia a tagállamok részére, többek között az előzetes nemzeti tervek által megcélzott szintről, a bejelentett nemzeti tervek tervezeteiben foglalt szakpolitikáknak és intézkedéseknek ezt követő végrehajtásáról, valamint az energiaunió megvalósítása szempontjából releváns egyéb nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről. A tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik ezeket az ajánlásokat, és a későbbi eredményjelentésekben kifejtik, hogy ezeket miként hajtották végre.
(34)  A nemzeti és uniós szakpolitikák és az energiaunió célkitűzései közötti koherencia biztosításának elősegítése érdekében folyamatos párbeszédet kell teremteni a Bizottság és a tagállamok között, illetve adott esetben a tagállamok között. A Bizottságnak ajánlásokat kell kiadnia a tagállamok részére, többek között az előzetes nemzeti tervek által megcélzott szintről, a bejelentett nemzeti tervek tervezeteiben foglalt szakpolitikáknak és intézkedéseknek ezt követő végrehajtásáról, valamint az energiaunió megvalósítása szempontjából releváns egyéb nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről. A tagállamok figyelembe veszik ezeket az ajánlásokat, és a későbbi eredményjelentésekben kifejtik, hogy ezeket miként hajtották végre.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek vagy azok aktualizálásai nem elégségesek az energiaunió célkitűzéseinek, az első időszakban pedig különösen a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célok közös eléréséhez, a Bizottság uniós szinten intézkedéseket hoz e célkitűzések és célok közös elérésének biztosítása érdekében (megszüntetve ezzel a megcélzott szinttel kapcsolatos hiányosságokat). Amennyiben az Unió által e célkitűzések és célok elérése felé tett haladás nem elégséges azok megvalósításához, a Bizottság – az ajánlások megfogalmazásán túl – uniós szintű intézkedéseket hoz, vagy a tagállamok további intézkedéseket hoznak e célkitűzések és célok elérésének biztosítása érdekében (megszüntetve ezzel a megvalósítás terén fennálló hiányosságokat). Ezeknek az intézkedéseknek a célok közös eléréséhez szükséges kötelezettségvállalások elosztása során figyelembe kell venniük a tagállamok által a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célokhoz nyújtott korábbi ambiciózus hozzájárulásokat. A megújuló energia területén ezek az intézkedések magukban foglalhatják a tagállamoktól a Bizottság által kezelt pénzügyi platformhoz érkező pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket arra használnak fel, hogy Unió-szerte hozzájáruljanak a megújuló energiával kapcsolatos projektekhez. A tagállamok megújuló energiára vonatkozó 2020-as nemzeti céljai kiindulási alapként szolgálhatnak a megújuló energia 2021-től kezdődő részarányához. Az energiahatékonyság terén a további intézkedések különösen a termékek, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságának javítására irányulhatnak.
(35)  Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben ismertetett célok, szakpolitikák és intézkedések nem elégségesek az energiaunió célkitűzéseinek, az első időszakban pedig különösen a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célok közös eléréséhez, a Bizottság uniós szinten intézkedéseket hoz e célkitűzések és célok közös elérésének biztosítása érdekében, a tagállamoknak pedig 2020. december 31-ig felfelé kell módosítaniuk a megújuló energiaforrások területére vonatkozó nemzeti céljaikat (megszüntetve ezzel a megcélzott szinttel kapcsolatos hiányosságokat). Amennyiben az Unió által e célkitűzések és célok elérése felé tett haladás nem elégséges azok megvalósításához, a Bizottság – az ajánlások megfogalmazásán túl – uniós szintű intézkedéseket hozhat, vagy további intézkedésekre kötelezheti a tagállamokat, hogy biztosítsa e célkitűzések és célok elérését (megszüntetve ezzel a megvalósítás terén fennálló hiányosságokat). Ezeknek az intézkedéseknek a célok közös eléréséhez szükséges kötelezettségvállalások elosztása során figyelembe kell venniük a tagállamok által a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célokhoz nyújtott korábbi ambiciózus erőfeszítéseket. A megújuló energia területén ezek az intézkedések magukban foglalhatják a tagállamoktól a Bizottság által kezelt pénzügyi platformhoz érkező önkéntes pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket arra használnak fel, hogy Unió-szerte hozzájáruljanak a megújuló energiával kapcsolatos projektekhez, köztük az energiauniós érdekű projektekhez. A tagállamok megújuló energiára vonatkozó 2020-as nemzeti céljai kiindulási alapként szolgálhatnak a megújuló energia 2021-től kezdődő részarányához, és azokat a teljes időszak alatt fenn kell tartani. Az energiahatékonyság terén a további intézkedések különösen a termékek, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságának javítására irányulhatnak.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A tagállamoknak és Bizottságnak biztosítania kell a szoros együttműködést az energiaunió és e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden ügyben az Európai Parlament szoros bevonása mellett. A Bizottságnak adott esetben támogatnia kell a tagállamokat e rendelet végrehajtásában, különös tekintettel a nemzeti tervek létrehozására és az ahhoz kapcsolódó kapacitásépítésre.
(38)  A tagállamoknak és Bizottságnak biztosítania kell a szoros együttműködést az energiaunió és e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden ügyben az Európai Parlament szoros bevonása mellett. A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat e rendelet végrehajtásában, különös tekintettel az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek, a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégia létrehozására, végrehajtására és nyomon követésére, illetve az ahhoz kapcsolódó kapacitásépítésre, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Közös Kutatóközpont belső erőforrásainak, a belső modellezési kapacitásnak és adott esetben külső szakértelemnek a mozgósításával.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
41 a preambulumbekezdés (új)
(41a)  E felülvizsgálat az energiahatékonyság infrastrukturális prioritásként való kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket foglal magában, elismerve, hogy az megfelel az infrastruktúra Nemzetközi Valutaalap és más gazdasági intézmények által használt fogalommeghatározásának, és azt döntő fontosságú elemmé és kiemelt megfontolássá teszi az Unió energetikai infrastruktúrájával kapcsolatos jövőbeli beruházási döntésekben1a.
__________________
1a Az Európai Parlament 2016. június 2-i jelentése az energiahatékonysági irányelv végrehajtásáról (2012/27/EU) – (2015/2232(INI)).
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A Bizottságot az e rendelet szerinti feladataiban az Energiaunió-bizottság támogatja, amely előkészíti a végrehajtási jogi aktusokat. E bizottság adott esetben felváltja az Éghajlatváltozási Bizottságot és más bizottságokat, és átveszi feladataikat.
(43)  A Bizottságot az e rendelet szerinti feladataiban az Energiaügyi és Éghajlatváltozási Bizottság támogatja, amely előkészíti a végrehajtási jogi aktusokat. Az éghajlatváltozással kapcsolatos külön rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben a Bizottság munkáját az 525/2013/EU rendelet szerint létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
(44a)  E rendelet jövőbeni felülvizsgálatának előkészületeként és az uniós kiberbiztonsági stratégia összefüggésében a Bizottságnak a tagállamokkal szorosan együttműködve értékelnie kell, hogy szükséges-e előírni további egységes tervezési és jelentéstételi követelményeket a tagállamok azon törekvéseire vonatkozóan, hogy fokozzák az uniós energiarendszer kritikus infrastruktúrájának védelmét bármely számítógépes fenyegetés ellen, különösen a potenciálisan kritikus informatikai támadások számának az elmúlt évtizedben tapasztalható növekedése fényében, annak érdekében, hogy minden körülmény között biztosítsák az energiabiztonságot. Azonban az Unión belüli ilyen fokozott koordináció nem befolyásolhatja a tagállamok nemzetbiztonsági érdekeit bizalmas információk feltárás révén.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk
1. cikk
1. cikk
Tárgy és hatály
Tárgy és hatály
(1)  E rendelet irányítási mechanizmust hoz létre a következők érdekében:
(1)  E rendelet irányítási mechanizmust hoz létre a következők érdekében:
-a)  hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiák és intézkedések végrehajtása, amelyek célja üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó uniós kötelezettségvállalásoknak a Párizsi Megállapodással összhangban való teljesítése;
a)  az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak teljesítésére, a 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszak tekintetében pedig különösen az EU 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak elérésére szolgáló stratégiák és intézkedések végrehajtása;
a)  az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak teljesítésére, a 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszak tekintetében pedig különösen az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak elérésére szolgáló stratégiák és intézkedések végrehajtása;
aa)  partnerségek létrehozása a tagállamok között makroregionális és regionális szinten, az energiaunió céljainak, célkitűzéseinek és kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében;
b)  annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás titkárságának küldött jelentések naprakészek, átláthatók, pontosak, koherensek, összehasonlíthatók és teljesek legyenek.
b)  annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás titkárságának küldött jelentések naprakészek, átláthatók, pontosak, koherensek, összehasonlíthatók és teljesek legyenek.
ba)  nagyobb fokú szabályozási biztonsághoz való hozzájárulás, valamint nagyobb befektetői biztonsághoz való hozzájárulás, továbbá a gazdasági fejlődés, a befektetés ösztönzése, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió lehetőségeinek kiaknázásához történő hozzájárulás;
bc)  igazságos átmenet előmozdítása azon állampolgárok és régiók számára, amelyeket hátrányosan érinthet a karbonszegény gazdaság felé tartó átmenet.
Az irányítási mechanizmusnak a 2021-től 2030-ig tartó tízéves időszakot felölelő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveken, a tagállamok ezekkel összefüggő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésein, valamint az Európai Bizottság integrált ellenőrzési rendszerén kell alapulnia. Az irányítási mechanizmus egy strukturált, ismétlődő folyamatot határoz meg a Bizottság és a tagállamok között a tervek véglegesítése és azt követő végrehajtása, többek között a regionális együttműködés, valamint a Bizottság megfelelő fellépése tekintetében.
Az irányítási mechanizmusnak a 2021-től 2030-ig tartó tízéves időszakot felölelő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveken, a tagállamok ezekkel összefüggő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésein, valamint az Európai Bizottság integrált ellenőrzési rendszerén kell alapulnia. Az irányítási mechanizmus egy strukturált, átlátható, ismétlődő folyamatot határoz meg a Bizottság és a tagállamok között, biztosítva a széles nyilvánosság és a helyi hatóságok teljes körű részvételét, a tervek véglegesítése és azt követő végrehajtása, többek között a makroregionális és regionális együttműködés, valamint a Bizottság megfelelő fellépése tekintetében.
(2)  Ez a rendelet az energiaunió következő öt dimenziójára alkalmazandó:
(2)  Ez a rendelet az energiaunió következő öt dimenziójára alkalmazandó:
a)  energiabiztonság,
a)  energiabiztonság,
b)  energiapiac,
b)  belső energiapiac,
c)  energiahatékonyság,
c)  energiahatékonyság,
d)  dekarbonizáció és
d)  dekarbonizáció és
e)  kutatás, innováció és versenyképesség.
e)  kutatás, innováció és versenyképesség.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
E rendelet alkalmazásában a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása], a 2010/31/EU irányelv és a 2012/27/EU irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni.
E rendelet alkalmazásában a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása], a [2009/72/EK irányelvnek a COM(2016)XXXX javaslat szerinti átdolgozása], a 2010/31/EU irányelv és a 2012/27/EU irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 pont
3.  „elfogadott szakpolitikák és intézkedések”: olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekről a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtásának időpontjában kormányzati döntést hoztak, és egyértelmű kötelezettséget vállaltak a végrehajtás folytatására;
3.  „elfogadott szakpolitikák és intézkedések”: olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekről a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtásának időpontjában központi vagy szubnacionális kormányzati döntést hoztak, és egyértelmű kötelezettséget vállaltak a végrehajtás folytatására;
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 9 pont
9.  „az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljai”: az az Unió egészére vonatkozó kötelező cél, mely szerint 2030-ig az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest, valamint az az uniós szintű kötelező cél, hogy 2030-ig az EU fogyasztásában a megújuló energia aránya elérje legalább a 27%-ot, továbbá az arra vonatkozó uniós szintű cél, hogy 2030-ig legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság, amely célt egy 30%-os uniós szintű célérték szem előtt tartásával 2020-ig felül kell vizsgálni, valamint a villamosenergia-rendszerösszeköttetés tekintetében 2030-ra kitűzött 15%-os cél, illetve e tekintetben az Európai Tanács vagy a Tanács és a Parlament által 2030-ra vonatkozóan a későbbiekben elfogadott bármely cél;
törölve
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 11 a pont (új)
11a.  „korábbi erőfeszítések”: a tagállamok által 2021-től kezdődően a [megújuló energiaforrásokról szóló átdolgozott irányelv] 3. cikkében említett, megújuló energiára vonatkozó uniós szintű kötelező cél érdekében, és a tagállamok által a 2012/27/EU irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, energiahatékonyság javítása érdekében megtett korábbi előrelépések;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 17 a pont (új)
17a.  „első az energiahatékonyság”: prioritás biztosítása valamennyi energiapolitikai tervezésben, szakpolitikában és beruházási döntésben azoknak az intézkedéseknek, amelyek költségoptimalizált végfelhasználási energia-megtakarítások, keresletoldali válaszintézkedések és hatékonyabb átalakítás, szállítás és elosztás révén hatékonyabbá teszik az energiaszükségletet és az energiakínálatot;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk
3. cikk
3. cikk
Integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek
Integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek
(1)  Minden tagállam 2019. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet nyújtanak be a Bizottságnak. A terv tartalmazza az I. melléklet (2) bekezdésében meghatározott elemeket. Az első terv a 2021-től 2030-ig tartó időszakot öleli fel. A következő tervek az előző terv által felölelt időszak végét közvetlenül követő tízéves időszakot ölelik fel.
(1)  Minden tagállam 2019. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet nyújtanak be a Bizottságnak. A terv tartalmazza az I. melléklet (2) bekezdésében meghatározott elemeket. Az első terv a 2021-től 2030-ig tartó időszakot öleli fel. A következő tervek az előző terv által felölelt időszak végét közvetlenül követő tízéves időszakot ölelik fel.
(2)  Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek a következő fő szakaszokból állnak:
(2)  Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek a következő fő szakaszokból állnak:
a)  az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek létrehozása során követett eljárás áttekintése, amely egy összefoglalóból, az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak és a részvételüknek, valamint ennek eredményeinek leírásából, továbbá a jelentés elkészítése során a többi tagállammal folytatott regionális együttműködés leírásából áll;
a)  az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek létrehozása során követett eljárás áttekintése, amely a következőkből áll:
(1)   egy összefoglaló,
(2)   a helyi hatóságokkal, a civil társadalommal, az üzleti világgal, a szociális partnerekkel és az állampolgárokkal folytatott konzultáció és e csoportok részvételének, valamint a konzultáció eredményeinek leírása,
(3)  a jelentés elkészítése során a többi tagállammal folytatott makroregionális és regionális együttműködés leírása;
b)  a nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások leírása az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében;
b)  a nemzeti célkitűzések és célok leírása az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében;
c)  a b) pontban meghatározott megfelelő célkitűzések, célok és hozzájárulások teljesítése érdekében előírt szakpolitikák és intézkedések leírása;
c)  a b) pontban meghatározott megfelelő célkitűzések és célok teljesítése érdekében előírt tervezett szakpolitikák, intézkedések és beruházási stratégiák leírása;
d)  az energiaunió öt dimenziójával kapcsolatos jelenlegi helyzet leírása, az energiarendszerek és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és eltávolítása, valamint a b) pontban említett célkitűzésekre vonatkozó előrejelzések tekintetében is, a már meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések leírásával együtt;
d)  az energiaunió öt dimenziójával kapcsolatos jelenlegi helyzet leírása, az energiarendszerek és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és eltávolítása, valamint a b) pontban említett célkitűzésekre és célokra vonatkozó előrejelzések tekintetében is, a már meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések, valamint azon szabályozási és nem szabályozási jellegű korlátok és akadályok leírása, amelyek a célok és célkitűzések megvalósítása útjában állnak;
e)  a b) pontban említett célkitűzések teljesítése érdekében tervezett szakpolitikák és intézkedések hatásainak értékelése;
e)  az 1., 4., 13a. és 14. cikkben említett környezetvédelmi – többek között a levegőminőségre és természetvédelemre, az egészségre, a makrogazdasági és társadalmi hatásokra vonatkozó – célkitűzések és célok teljesítése érdekében tervezett egyedi és összesített szakpolitikák és intézkedések hatásainak értékelése;
ea)   a az energiaunió öt dimenziójához kapcsolódó versenyképességre irányulóan tervezett szakpolitikák és intézkedések hatásainak értékelése;
eb)  az éghajlat potenciális hatásainak az értékelése a tagállamban, ideértve a közvetlen és a közvetett hatásokat, valamint az éghajlati hatások kezelésére szolgáló alkalmazkodási stratégiákat, így például a nemzeti alkalmazkodási terveket;
ec)  a beruházási stratégia kialakítását követően meg kell becsülni a tervezett szakpolitikák és intézkedések végrehajtásához szükséges magán- és állami beruházások mértékét;
f)  az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelmények és struktúra szerint kidolgozott melléklet, amely meghatározza a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikke és V. melléklete szerinti energiahatékonysági követelmények elérésére szolgáló tagállami módszereket és szakpolitikai intézkedéseket.
f)  az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelmények és struktúra szerint kidolgozott melléklet, amely meghatározza a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikke és V. melléklete szerinti energiahatékonysági követelmények elérésére szolgáló tagállami módszereket és szakpolitikai intézkedéseket.
(3)  Az (1) bekezdésben említett nemzeti tervek elkészítésekor a tagállamok figyelembe veszik az energiaunió öt dimenziója közötti kölcsönös összefüggéseket, és adott esetben olyan adatokat és alapfeltevéseket használnak fel, amelyek mind az öt dimenzióban következetesek.
(3)  Az (1) bekezdésben említett nemzeti tervek elkészítésekor a tagállamok:
a)  minden érdekelt fél számára korlátozzák az adminisztratív eljárások összetettségét és költségét;
b)   figyelembe veszik az energiaunió öt dimenziója közötti kölcsönös összefüggéseket, különösen az „először az energiahatékonyság” elvet;
c)   adott esetben olyan adatokat és alapfeltevéseket használnak fel, amelyek mind az öt dimenzióban hitelesek és következetesek, és nyilvánosan elérhetővé teszik a modellezéshez felhasznált adatokat;
d)  biztosítják, hogy azok összhangban legyenek az 1. cikkben meghatározott célkitűzésekkel és a 14. cikkben meghatározott hosszú távú nemzeti éghajlat- és energiapolitikai stratégiákkal.
e)  értékelik az energiaszegény háztartások számát, figyelembe véve a vonatkozó nemzeti összefüggésben alapvető életszínvonal biztosításához szükséges otthoni energetikai szolgáltatásokat, és ismertetik az energiaszegénység leküzdésére irányuló meglévő és tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket, többek között a szociálpolitikai intézkedéseket és egyéb releváns nemzeti programokat;
abban az esetben, ha egy tagállamban ellenőrizhető adatokon alapuló, földrajzi mutatók felhasználásával készült értékelés alapján jelentős számú energiaszegény háztartás található, a tagállamnak a tervébe kell illesztenie az energiaszegénység csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célkitűzést;
f)  rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy elkerüljék, mérsékeljék vagy – amennyiben a projekt közérdekű és más lehetőség nem áll rendelkezésre – ellensúlyozzák azokat a káros környezeti hatásokat, amelyek a 15–22. cikk szerinti integrált jelentéstétel részeként váltak nyilvánvalóvá;
g)  figyelembe veszik az európai szemeszter keretében kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat.
(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy az első integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervüket követő valamennyi következő, a Bizottságnak az (1) bekezdéssel összhangban bejelentett tervük módosítja a nemzeti célokat és célkitűzéseket a 4. cikkben említettek szerint, hogy tükrözzék a korábbi integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükhöz képesti ambiciózus megközelítést.
(3b)  A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e cikk alapján a Bizottságnak benyújtott terveket.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt az energiaunió, az éghajlat-politikai keret és az energiapiaci fejlemények változásaihoz és az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti új követelményekhez.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt az energiaunió, az éghajlat-politikai keret és az energiapiaci fejlemények változásaihoz és az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti új követelményekhez.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – cím
Nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében
Célok és célkitűzések az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben a következő fő célkitűzéseket, célokat és hozzájárulásokat határozzák meg az I. melléklet A.2. szakaszában előírtak szerint:
A tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben a következő fő célkitűzéseket és célokat határozzák meg az I. melléklet A.2. szakaszában előírtak szerint:
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 pont – ii a alpont (új)
iia.  a tagállamok nyelőkből származó elnyelések növelését célzó pályái, összhangban a 14. cikkben említett hosszú távú energia- és éghajlat-politikai stratégiákkal;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 1 pont – iii alpont (új)
iii.  adott esetben egyéb nemzeti célkitűzések és célok, amelyek összhangban vannak a meglévő hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiákkal;
iii.  A Párizsi Megállapodással és a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákkal összhangban lévő, egyéb nemzeti célkitűzések és célok
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i alpont
i.  a [2009/28/EK irányelv COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérése érdekében, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 27%-ot, az e célhoz való hozzájárulás a tekintetben, hogy a tagállamokban mekkora a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részaránya 2030-ban, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt;
i.  a [2009/28/EK irányelv COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérése érdekében, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 35%-ot;
Módosítás 291
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i a pont (új)
i a.   a tagállam 2030-as bruttó végsőenergia-fogyasztáson belül a megújuló forrásból származó energiára vonatkozó, a(z) .../.../EU irányelv [2009/28/EK irányelv COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikke és Ia. melléklete szerint meghatározott nemzeti célja, a 2021-től a megújuló energiaforrásokból előállított energia rendszeres előállítását biztosító, az e rendelet Ia. mellékletében meghatározottak szerinti progresszív pályával;
Módosítás 292
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i b pont (új)
i b.   Az ia. alpontban említett pálya:
i.  kiindulópontja az (EU).../... irányelv [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016)0767 javaslat szerinti átdolgozása] I. melléklete A. részének harmadik oszlopában a 2020-ban a megújuló forrásokból előállított energia. Ha valamely tagállam felülmúlja a 2020-ra vonatkozó kötelező erejű nemzeti célját, a rá vonatkozó pálya kiindulópontja a 2020-ban elért szint lehet;
ii.  legalább három referenciapontból áll, amely az Ia. mellékletben meghatározottak szerint az előző két vagy három év átlaga;
iii.  eléri legalább a 2030-ra vonatkozóan meghatározott nemzeti célját;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i c alpont (új)
ic.  A tagállamok ia) és ib) pontban említett pályái együttesen hozzáadódnak az Unió kötelező lineáris pályájához, és elérik a 2030-ban a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való legalább 35%-os részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – i d alpont (új)
id.  a megújuló energia végsőenergia-fogyasztásban elért teljes részarányára vonatkozó tagállami pályáknak 2031-tól kezdődően összhangban kell lenniük a hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiákkal.
Módosítás 69 és 287
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – ii alpont
ii.  a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó nemzeti pályák 2021 és 2030 között a fűtési és hűtési, a villamosenergia- és a közlekedési ágazatban;
ii.  a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó indikatív tagállami pályák 2021 és 2030 között a fűtési és hűtési, a villamosenergia- és a közlekedési ágazatban;
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – iii alpont
iii.  a 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti pályáinak elérésére a tagállamok által felhasználni tervezett megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt, technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, MW-ban kifejezve;
iii.  a 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti indikatív pályáinak elérésére a tagállamok által felhasználni tervezett megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt, technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, az erőmű-átalakításokat is beleértve, MW-ban kifejezve;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont – 2 pont – iii a alpont (új)
iiia. a városok, megújulóenergia-közösségek és önellátó fogyasztók által előállított megújuló energia részaránya, valamint az erre vonatkozó célkitűzések és pályák a tagállamokban 2021-től 2030-ig, beleértve a várható bruttó végsőenergia-fogyasztást Mtoe-ben kifejezve.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 1 pont
(1)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, 2030-ra 30%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez nyújtott indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás vagy a primer- vagy végsőenergia-fogyasztás, vagy a primer- vagy végsőenergia-megtakarítás, vagy pedig az energiaintenzitás alapján;
(1)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, 2030-ra 40%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez nyújtott kötelező nemzeti energiahatékonysági cél vagy a primer- vagy végsőenergia-fogyasztás, vagy a primer- vagy végsőenergia-megtakarítás, vagy pedig az energiaintenzitás alapján az e célra vonatkozó, 2021-től kezdődő kötelező lineáris pályával együtt.
A tagállamoknak a 2020-ra és 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kell meghatározniuk hozzájárulásukat, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt. Ki kell fejteniük az alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket;
A tagállamoknak a 2020-ra és 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kell meghatározniuk energiahatékonysági céljaikat. Ki kell fejteniük a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] IV. és V. melléklete szerinti alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket;
Az első albekezdésben említett pályának 2022-től kezdődően, majd azt követően kétévente kétéves időközi célokat kell magában foglalnia;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 2 pont
(2)  a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] energiamegtakarítási kötelezettségekről szóló 7. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége;
(2)  a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 2012/27/EU irányelv további energiamegtakarítási kötelezettségekről szóló 7. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban és azon túl elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége;
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 pont
(3)  a (magán és köztulajdonban lévő) lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések;
(3)  a meglévő épületállomány elemzése alapján a 2030-ra és 2040-re a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítására irányuló hosszú távú stratégiák, a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított] 2010/31/EU irányelv 2a. cikkével összhangban a 2050-re kitűzött cél irányában elért előrehaladás mérése;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 3 a pont (új)
(3a)  a tervezett politikák és fellépések, valamint a nemzeti épületállomány rendkívül energiahatékony és szénmentesített épületállománnyá történő átalakítása felé tett előrehaladás, beleértve a 2020-tól 2030-ig elérendő várható energiamegtakarítás és a további előnyök bizonyítékokon alapuló becslését;
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 pont
(4)  a 2012/27/EU irányelvnek a közintézmények példamutató szerepére vonatkozó 5. cikke alapján a 2020 és 2030 közötti időszakban felújítandó teljes alapterület vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítás;
(4)  a [COM(2016)0761 javaslatnak megfelelően módosított] 2012/27/EU irányelv 5. cikke alapján a felújítandó teljes alapterület és a felújítással vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítással megvalósuló megfelelő energiamegtakarítás a 2020 és 2030 közötti időszakban megvalósítandó alternatív megközelítésből eredően;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 4 a pont (új)
(4a)  a fűtésre és hűtésre vonatkozó energiamegtakarítási lehetőségek, beleértve nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony és innovatív távfűtés és -hűtés alkalmazásában rejlő lehetőség átfogó értékelésének eredményét;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – 5 pont
(5)  egyéb nemzeti energiahatékonysági célkitűzések, beleértve a hosszú távú stratégiákat vagy célkitűzéseket és az ágazati célokat is olyan területeken, mint a közlekedés, a fűtés és hűtés;
(5)  egyéb nemzeti energiahatékonysági célkitűzések, beleértve a hosszú távú stratégiákat vagy célkitűzéseket és az ágazati célokat is olyan területeken, mint a közlekedés, a feldolgozóipar, a víz és a szennyvíz, illetve az ágazati kapcsolódási politikák; valamint a nagy energiahatékonysági potenciállal rendelkező más ágazatok hatékonysága a teljes energiaáramlási láncolaton keresztül a primer energiától a végfelhasználókig vagy az adatközpontokig;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 1 pont
(1)  az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására vonatkozó nemzeti célkitűzések;
(1)  az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására vonatkozó indikatív nemzeti célkitűzések, melyek célja a makroregionális, regionális és nemzeti energiarendszerek alkalmazkodóképességének növelése;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 2 pont
(2)  a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések;
(2)  a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések, melyek célja a makroregionális, regionális és nemzeti energiarendszerek ellenálló képességének növelése;
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 4 pont
(4)  a haza energiaforrások, nevezetesen a megújuló energia telepítésére vonatkozó nemzeti célkitűzések;
(4)  a nemzeti energiarendszer rugalmasságának különösen az energiahatékonysági intézkedések alkalmazása, a hazai és regionális megújuló energiaforrások, a keresletoldali válaszintézkedések és a tárolás révén történő növelésére vonatkozó nemzeti célkitűzések;
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 1 pont
(1)  a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra el kívánnak érni a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó, 2030-ig szóló 15%-os cél tekintetében; a tagállamoknak ki kell fejteniük az alapul vett módszereket;
(1)  a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra el kívánnak érni a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó, 2030-ig szóló 15%-os indikatív cél tekintetében, figyelembe véve a 2020-ra kitűzött 10%-os összekapcsoltsági célt, a nemzeti és regionális piaci feltételeket és lehetőségeket, a költség-haszon elemzések valamennyi aspektusát, a közös érdekű projektek megvalósításának tényleges szintjét, valamint a meglévő összeköttetések értékesíthető kapacitásának növelését célzó intézkedéseket; a tagállamoknak ki kell fejteniük az alapul vett módszereket, figyelembe véve a Bizottság által javasolt módszertant;
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 2 pont
(2)  a villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrára vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek az energiaunió létrehozására irányuló stratégia öt fő dimenziója közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükségesek;
(2)  a villamosenergia-átviteli és földgázszállító és -elosztó infrastruktúrára és annak korszerűsítésére vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek az energiaunió létrehozására irányuló stratégia öt fő dimenziója közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükségesek; Minden tervezett nagyobb infrastrukturális projekt esetében előzetesen értékelni kell az energiaunió öt dimenziójával – különösen az ellátás biztonsága és a verseny tekintetében – való összeegyeztethetőségét és az ahhoz való hozzájárulását;
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 3 pont
(3)  adott esetben a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
(3)  adott esetben a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például a rendszer rugalmasságának növelése különösen a szabad árképzés előtti akadályok felszámolása, a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, az intelligens hálózatok, az aggregálás, a keresletoldali válaszintézkedések, a tárolás, az elosztott energiatermelés, a teherelosztási, teher-újraelosztási és tehercsökkentési mechanizmusok és a valós idejű árjelzések révén, a megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 3 a pont (új)
(3a)  a megújuló energia valamennyi energiapiacon való megkülönböztetésmentes részvételével, a keresletoldali válaszintézkedésekkel és a – többek között aggregáláson keresztüli – tárolással kapcsolatos nemzeti célkitűzések, ideértve azt az időkeretet is, amelyen belül a célkitűzéseket el kell érni;
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 3 b pont (új)
(3b)  az energiarendszerekben történő fogyasztói részvétel, továbbá annak biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések, hogy a saját termelés és az új technológiák – beleértve az okos mérőeszközöket – a fogyasztók javát szolgálják;
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont – 4 pont
(4)  a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására, valamint az energiarendszerek megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos rugalmasságára vonatkozó nemzeti célkitűzések, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
(4)  a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések, amelyek garantálják, hogy semmilyen kapacitásmechanizmust ne alkalmazzanak, illetve amennyiben az ellátás biztonsága érdekében mégis alkalmaznak ilyen mechanizmust, akkor az a lehető legnagyobb mértékben korlátozva legyen, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – 1 pont
(1)  az energiaunióval kapcsolatos állami és magánkutatásra vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is. Ezeknek a céloknak és célkitűzéseknek összhangban kell lenniük az energiaunió létrehozására irányuló stratégiában és a SET-tervben meghatározott célokkal és célkitűzésekkel;
(1)  az energiaunióval kapcsolatos kutatás és innováció állami támogatására vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, és ennek a magánkutatásra gyakorolt várható multiplikátorhatása; adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is. Ezeknek a céloknak és célkitűzéseknek összhangban kell lenniük az energiaunió létrehozására irányuló stratégiában és a SET-tervben meghatározott célokkal és célkitűzésekkel;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – 2 pont
(2)  a 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzések karbonszegény technológiák bevezetése tekintetében;
(2)  a fenntartható technológiák előmozdításával kapcsolatos, 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzések;
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – 3 pont
(3)  a versenyképességre vonatkozó nemzeti célkitűzések.
törölve
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – cím
A tagállamok hozzájárulását meghatározó folyamat a megújuló energia területén
A tagállamok céljait meghatározó folyamat a megújuló energia területén
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amikor a 4. cikk a) pontjának 2.i. alpontja alapján meghatározzák a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részarányához való hozzájárulásukat 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok figyelembe veszik a következőket:
(1)  Amikor a 4. cikk a) pontjának 2.i. alpontja alapján meghatározzák a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részarányára vonatkozó célt 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok figyelembe veszik a következőket:
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – d pont – i alpont
i.  a telepített energia egyenlő eloszlása az Európai Unióban;
i.  a telepített energia egyenlő és költséghatékony eloszlása az Európai Unióban;
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az (EU) .../... irányelv [a 2009/28/EK irányelv átdolgozott változata] 3. cikke (3) bekezdésében meghatározott teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt alaprészaránya;
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok közösen biztosítják, hogy hozzájárulásaik együttesen elérjék a kitűzött célt, azaz 2030-ra a bruttó végsőenergia-fogyasztásban uniós szinten legalább 27% legyen a megújuló forrásokból származó energia részaránya.
(2)  A tagállamok közösen biztosítják, hogy céljaik együttesen elérjék a kitűzött célt, azaz 2030-ra a bruttó végsőenergia-fogyasztásban uniós szinten legalább 35% legyen a megújuló energiaforrásokból származó lineáris pálya.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – cím
A tagállamok hozzájárulását meghatározó folyamat az energiahatékonyság területén
A tagállamok kötelező célját meghatározó folyamat az energiahatékonyság területén
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Amikor a 4. cikk b) (1) pontja alapján meghatározzák az indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulásukat 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok biztosítják a következőket:
(1)  Amikor a 4. cikk b) (1) pontja alapján meghatározzák a kötelező nemzeti energiahatékonysági célt 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok biztosítják a következőket:
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az Unió energiafogyasztása 2020-ban legfeljebb 1 483 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 1 086 Mtoe végsőenergia-fogyasztás, az első tízéves időszak vonatkozásában pedig az Unió energiafogyasztása 2030-ban 1 321 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 987 Mtoe végsőenergia-fogyasztás;
a)  az Unió energiafogyasztása 2020-ban legfeljebb 1 483 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 1 086 Mtoe végsőenergia-fogyasztás, az első tízéves időszak vonatkozásában pedig az Unió energiafogyasztása 2030-ban 1 132 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 849 Mtoe végsőenergia-fogyasztás;
Módosít