1. Az Európai Parlament 2018. április 18-i határozata az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék (2017/2140(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),
– tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2017)0365 – C8-0251/2017)(2),
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),
– tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4)
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,
– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0089/2018),
1. mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2. megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Számvevőszéknek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
2. Az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék (2017/2140(DEC))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék,
– tekintettel a Számvevőszék jövőbeli szerepéről szóló, 2014. február 4-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló, 2015. október 28-i (EU, Euratom) 2015/1929 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),
– tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,
– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0089/2018),
A. mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;
1. rámutat, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját egy független külső könyvvizsgáló cég – a PricewaterhouseCoopers Sàrl – auditálja, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre is, mint az általa ellenőrzött szervekre; tudomásul veszi a könyvvizsgálói véleményt, mely szerint a beszámoló „a Számvevőszék pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad”;
2. hangsúlyozza, hogy 2016-ban a Számvevőszék összesen 137 557 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2015-ben 132 906 000 EUR-val), és hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 99% volt;
3. hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék költségvetése teljes egészében igazgatási jellegű, amelyet az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások, az épületek, a bútorok a berendezések és egyéb működési költségek tesznek ki;
4. megjegyzi, hogy a jelenlegi mentesítési eljárás értelmében az éves tevékenységi jelentéseket júniusban nyújtják be a Számvevőszéknek, a Számvevőszék jelentéseit októberben terjeszti a Parlament elé, majd a mentesítésről a Parlament májusig, a plenáris ülésen szavaz; megállapítja, hogy – amennyiben a mentesítést nem halasztják el – az éves beszámoló lezárása és a mentesítési eljárás lezárása között legalább 17 hónap telik el; rámutat arra, hogy a magánszektorban végzett ellenőrzés ütemterve sokkal rövidebb időszakot fog át; hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell, és fel kell gyorsítani; kéri, hogy a Számvevőszék kövesse a magánszektorban alkalmazott legjobb gyakorlatot; javasolja erre vonatkozóan, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejét az adott pénzügyi évet követő év március 31-ében, a számvevőszéki jelentések benyújtásának határidejét július 1-jében állapítsák meg; indítványozza továbbá a mentesítési eljárásra vonatkozó, a Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 5. cikkében rögzített ütemezés felülvizsgálatát, hogy a mentesítésről szóló szavazást a novemberi plenáris ülésen meg lehessen tartani, így a mentesítési eljárást az adott pénzügyi évet követő éven belül le lehessen zárni;
5. üdvözli a Számvevőszék általános hatékony, eredményes és elővigyázatos pénzgazdálkodását a 2016. évi költségvetési időszakban; a Bizottság költségvetési tervezésében támogatja a teljesítményalapú költségvetés-tervezés felé történt sikeres paradigmaváltást, amelyet Kristalina Georgieva alelnök 2015 szeptemberében az eredményközpontú uniós költségvetés részeként vezetett be; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a módszert saját költségvetés-tervezési eljárására alkalmazza;
6. tudomásul veszi a Számvevőszék költségvetési rendelet felülvizsgálatáról szóló 1/2017. sz. véleményét, amelyben javasolta a decentralizált ügynökségek ellenőrzésére vonatkozó megállapodás frissítését; sajnálja, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálatával összefüggésben nem született intézményközi megállapodás, amely biztosítaná a jelenlegi megállapodásból eredő adminisztratív terhek csökkentését; felkéri a Számvevőszéket, hogy tegyen javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehetne a jelenlegi megállapodást javítani, és hogy ez a javulás hogyan járulhatna hozzá a Számvevőszék éves jelentésének és az ügynökségekről szóló éves jelentések összehangolásához;
7. tudomásul veszi egy magas szintű munkacsoport létrehozását, amelynek feladata, hogy a felhasználók számára az éves jelentés hozzáadott értékét javítsa; felhívja a Számvevőszéket, hogy ossza meg a Parlamenttel az ebben a folyamatban alkalmazott kritériumokat;
8. sajnálja, hogy az éves jelentés 10. fejezetében szereplő megfontolások terjedelme továbbra is korlátozott; kéri a Számvevőszéket, hogy az igazgatási kiadások gyenge pontjainak jobb megismerése érdekében szolgáljon részletesebb adatokkal az egyes intézményekről; úgy véli, hogy a jövőben szívesen látnák, ha a Számvevőszék minden tagállam számára egyedi jelentést készítene;
9. sajnálja, hogy 2016-ot megelőzően a Számvevőszék tagjai között a nemek tekintetében aránytalanság volt tapasztalható: 3 nő és 25 férfi tag volt; üdvözli, hogy a nők száma 2016-ban négyre növekedett; ismételten támogatja a Számvevőszék tagjainak kinevezésére vonatkozó, a Számvevőszék jövőbeli szerepéről szóló, 2014. február 4-i állásfoglalásában elismert kritériumokat;
10. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 2016-ban megreformálta tanácsait és bizottságait, jelentős hatást gyakorolva munkája előkészítésére; tudomásul veszi továbbá, hogy ez a reform a tudásmenedzsment erősítése érdekében kiegészíti egy feladatalapú szervezet bevezetését és egy intézményi hálózat létrehozását; gratulál a Számvevőszéknek a reformokhoz, és várakozással tekint az új intézkedésekről szóló értékelő jelentés kézhez vételére;
11. tudomásul veszi, hogy a különjelentések elkészítésére célul kitűzött 13 hónapos határidőt még nem sikerült betartani; fenntartja, hogy a Számvevőszéknek tiszteletben kell ezt az időkeretet tartania anélkül, hogy veszélyeztetné a jelentések minőségét és ajánlásainak célzott jellegét;
12. üdvözli a Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közötti jó együttműködést, különösen a különjelentések benyújtása és nyomon követése tekintetében; úgy véli, hogy e jelentések benyújtása a Parlament szakbizottságaiban – miután azokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban bemutatták – lehetővé teszi az ezekben értékelt tevékenységek elengedhetetlenül szükséges nyomon követését, és felhívja a figyelmet az uniós politikák végrehajtására és költséghatékonyságára;
13. megállapítja, hogy a Számvevőszék és a tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei közötti együttműködés és a bevett gyakorlatok cseréje nagyon pozitív; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy folytassa ezt az együttműködést;
14. megjegyzi, hogy a Számvevőszék megfelel az intézményközi megállapodás azon előírásának, hogy a személyzetet öt év alatt 5%-kal kell csökkenteni; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ennek következtében az egyes szolgálatoknál rendelkezésre álló fennmaradó források nem teszik lehetővé, hogy a további feladatokkal sikeresen megbirkózzanak; felhívja a költségvetési hatóságokat, hogy tartsák szem előtt a létszámcsökkentés hosszú távú hatását, különös tekintettel az intézmény azon képességére, hogy javítson a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyhiányon, valamint amikor megtervezik a személyzet számára rendelkezésre álló pénzügyi források jövőbeli elosztását, építsenek a tapasztalt tisztviselők azon képességére, hogy átvegyék a vezetői posztokat;
15. tudomásul veszi a vezetői szinten a nemek között 2016-ban megteremtett jobb egyensúlyt; megjegyzi továbbá, hogy a 2013–2017 közötti időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi cselekvési terv értékelése jelenleg zajlik; felhívja a Számvevőszéket, hogy továbbra is támogassa a nemek közötti egyensúlyt, különösen vezetői szinten, és számoljon be stratégiájáról és a cselekvési terv eredményeiről;
16. megjegyzi, hogy az Université de Lorraine egyetemmel együttműködve elindult a „Közszervek és közpolitikák ellenőrzése” posztgraduális egyetemi diplomához vezető képzés, illetve a „Közszervek irányítása” mesterfokú képzés, amely a Számvevőszék munkatársainak folyamatos szakmai továbbképzésére irányul; kéri a Számvevőszéket, hogy a mentesítésért felelős hatóságnak nyújtson további tájékoztatást az e programok létrehozásával kapcsolatos megállapodásokról;
17. tudomásul veszi a kiszervezett fordítás megnövekedett mennyiségét 2016-ban, elsősorban augusztusban; tudomásul veszi a Számvevőszék indokolását, és gazdasági megtakarítások érdekében felhívja a figyelmet belső fordítói szolgálatainak jobb szervezésére;
18. nyugtázza, hogy a Számvevőszék ingatlanpolitikájának összefoglalója szerepel a 2016. évi éves tevékenységi jelentésben;
19. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék fokozatosan követte a 2015. évi mentesítési állásfoglalásban(3) szereplő, a hivatalos járművek használatára vonatkozó parlamenti ajánlást; megállapítja, hogy a gépjárműállomány kezelésének észszerűsítése érdekében tett intézkedések megfelelő irányba mutatnak; üdvözli az autólízingről szóló, 2016. évi új intézményközi ajánlati felhívást, amelynek célja, hogy e tekintetben gazdasági megtakarításokat érjen el;
20. támogatja a Számvevőszék elektronikus közzétételi stratégiáját és környezeti lábnyoma csökkentése terén elért eredményeit; sajnálja, hogy a Számvevőszék honlapja nem kínál felhasználóbarát keresőrendszert, és a jelentések hozzáférhetőségének hatékony javítását kéri;
21. tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közötti közigazgatási megállapodásról szóló tárgyalások folyamatban vannak, és várhatóan 2018-ban zárulnak le; felhívja a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlamentet a tárgyalások előrehaladásáról;
22. megismétli a Számvevőszék felé tett azon felhívását, hogy a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó érvényes szabályokkal összhangban tájékoztassa a Parlamentet a lezárt OLAF-esetek eredményéről, amennyiben a vizsgálat érintette a Számvevőszéket vagy annak bármelyik alkalmazottját;
23. véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;
24. üdvözli a Számvevőszéknek az összeférhetetlenségek és az alkalmazottak és tagok kötelezettségszegésének és etikátlan magatartásának megelőzésére szolgáló etikai keretét; hangsúlyozza a tagok függetlensége biztosításának és garantálásának fontosságát; üdvözli a kiválasztott uniós intézmények etikai keretének 2018-ra tervezett ellenőrzését;
25. sajnálja az Egyesült Királyság azon döntését, hogy kilép az Európai Unióból; megjegyzi, hogy ezen a ponton nem lehet előrejelzést készíteni a kilépés pénzügyi, adminisztratív, emberi és egyéb következményeiről, kéri a Számvevőszéket, hogy végezzen hatásvizsgálatot, és 2018 végéig tájékoztassa a Parlamentet az eredményekről.