Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Fülöp-szigeteki helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2016. szeptember 15-i(1) és 2017. március 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az EKSZ szóvivőjének a Fülöp-szigetekről és a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2018. március 16-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Unió küldöttségének és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) szóvivőjének nyilatkozataira,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra,

–  tekintettel a Bizottságnak és az alelnök/főképviselőnek a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó uniós különleges ösztönző előírás (GSP+) keretében a Fülöp-szigetekre vonatkozóan elvégzett, a 2016–2017-es időszakot lefedő értékelésről szóló, 2018. január 19-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2018)0032),

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad el-Husszein nyilatkozataira, amelyekben reagál a Fülöp-szigeteki kormány azon vádjaira, hogy az őslakos népek jogaival foglalkozó különleges ENSZ-előadó és más emberijog-védők terrorcselekményekben vettek részt,

–  tekintettel az ASEAN–EU párbeszéd létrehozásának 40. évfordulója alkalmából tartott ASEAN–EU megemlékező csúcstalálkozó eredményeire, valamint az ASEAN–EU cselekvési tervre (2018–2022),

–  tekintettel az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága elnökének 2018. február 23-i nyilatkozatára, amely szerint „De Lima szenátor vádemelés nélküli fogva tartása elfogadhatatlan”,

–  tekintettel a Fülöp-szigetek és az EU (korábban az Európai Gazdasági Közösség (EGK)) között 1964. május 12-én létrejött diplomáciai kapcsolatokra, amelyek keretében a Fülöp-szigetek nagykövetet rendelt az EGK mellé,

–  tekintettel arra, hogy a Fülöp-szigetek a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) alapító tagja,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az emberi jogokról szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a Római Statútumra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a Fülöp-szigetek és az EU közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza; mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás megerősítése révén az Európai Unió és a Fülöp-szigetek újólag megerősítették elkötelezettségüket a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdításának elvei, valamint a régió békéje és biztonsága iránt;

B.  mivel 2016. július 1-je óta a Fülöp-szigeteken megközelítőleg 12 000 embert – köztük nőket és gyermekeket – gyilkoltak meg a jelenleg is zajló, kábítószerek elleni kampányban, amelyet nemzetközi szinten Duterte elnök „kábítószerek elleni háborújának” neveznek; mivel Duterte elnök ígéretet tett a kábítószerek elleni küzdelemmel kapcsolatos kampány folytatására 2022-ig, amíg elnöki ciklusa véget nem ér; mivel az EU továbbra is rendkívül aggódik a Fülöp-szigeteki illegális kábítószerek elleni kampánnyal összefüggésben elkövetett nagyszámú gyilkosság miatt;

C.  mivel 2018 márciusában a Fülöp-szigeteki kormány terrorizmussal vádolta meg az őslakos népek jogaival foglalkozó különleges ENSZ-előadót, a Fülöp-szigeteki állampolgár Victoria Tauli-Corpuzt, és 600 másik személlyel, köztük őslakos vezetőkkel és az emberijog-védőkkel együtt a terrorszervezeteket felsoroló jegyzékre tette; mivel az ENSZ-szakértők mentelmi joggal rendelkeznek; mivel Tauli-Corpuzt az után vádolták meg, hogy elítélte a hadsereg által az őslakos lumad nép ellen Mindanao szigetén elkövetett támadásokat; mivel Tauli-Corpuz említést tett arról, hogy a tulajdonukat békésen védő őslakos embereket zaklatták, megkínozták és letartóztatták;

D.  mivel Leila De Lima szenátort, emberi jogi aktivistát, aki Duterte Fülöp-szigeteki elnök kábítószer elleni kampányának legismertebb bírálója, 2016. szeptember 19-én elmozdították a szenátus igazságügyi és emberi jogi bizottságának elnöki tisztségéből, majd 2017. február 23-án letartóztatták; mivel De Lima szenátor vezette a a Davaóban végrehajtott törvénytelen kivégzések kivizsgálását, míg Duterte elnök volt a város polgármestere; mivel komoly aggodalomra ad okot, hogy azok a bűncselekmények, amelyekkel De Lima szenátort megvádolták, szinte teljes mértékben kitalációk és politikai indíttatásúak;

E.  mivel komoly aggodalomra ad okot, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságok célba vették az őslakos népeket; mivel december végén az ENSZ figyelmeztetést adott ki a Fülöp-szigeteki Mindanao szigetén élő lumad nép ellen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések miatt; mivel az ENSZ-szakértők becslése szerint 2017 októbere óta legalább 2 500 lumad személyt kényszerítettek lakóhelyük elhagyására; mivel félő, hogy e támadások egy részét az a megalapozatlan gyanú motiválja, hogy a lumad személyek terrorista csoportokban vesznek részt, vagy hogy ellenzik az őseik földjein végzett bányászati tevékenységeket;

F.  mivel a Fülöp-szigetek 2000. december 28-án aláírta és 2011. augusztus 30-án ratifikálta a Római Statútumot; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze előzetes vizsgálatot indított a Fülöp-szigeteki helyzetről, amely vizsgálat górcső alá fogja venni a Fülöp-szigeteki kormány által indított „kábítószer elleni háború” kampány keretében legalább 2016. július 1. óta az országban állítólagosan elkövetett bűncselekményeket;

G.  mivel 2018. március 19-én az ENSZ hivatalosan értesítette a Nemzetközi Büntetőbíróságot arról, hogy a Fülöp-szigetek 2018. március 17-én átadta a Római Statútumból való kilépéséről szóló írásbeli értesítést;

H.  mivel a Fülöp-szigeteki Képviselőház 2017. március 7-én jóváhagyta a halálbüntetés visszaállítására vonatkozó törvényjavaslatot; mivel a törvényjavaslatot még a szenátoroknak is jóvá kell hagyniuk, mielőtt az elnök aláírja és törvénnyé válik; mivel Duterte elnök aktívan kampányolta a halálbüntetés visszaállításáért; mivel a halálbüntetés visszaállítása egyértelműen sértené a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, amelynek a Fülöp-szigetek 2007 óta részes fele;

I.  mivel a Fülöp-szigetek a Transparency International által évente közzétett korrupciós rangsorban a korrupció tekintetében 180 országból a 111. helyen áll;

J.  mivel a civil társadalom mozgástere egyre zsugorodik; mivel értesülések szerint az emberijog-védők egyre inkább ellenséges környezettel szembesülnek a Fülöp-szigeteken; mivel Duterte elnök olyan nyilatkozatokat tett, amelyek bátorítják az emberi jogi csoportok és ügyvédek elleni rendőrségi támadásokat;

K.  mivel a törvénytelen kivégzések ellen nyilvánosan nyilatkozó személyek azt kockáztatják, hogy megtiltják számukra a Fülöp-szigetekre való belépést;

L.  mivel a Duterte elnök a nőkre vonatkozó számos becsmérlő és megalázó nyilatkozatot tett, valamint több alkalommal is indokoltnak tekintette a szexuális erőszakot, és a nők lelövésére szólított fel;

M.  mivel az emberijog-védők, az újságírók és az aktivisták rendszeresen fenyegetésekkel, zaklatással, megfélemlítéssel és erőszakkal szembesülnek, amikor megpróbálják nyilvánosságra hozni a Fülöp-szigeteken végrehajtott törvénytelen kivégzésekről és más emberi jogi visszaélésekről szóló állításokat; mivel az LMTBI közösséget folyamatosan zaklatják;

N.  mivel a Fülöp-szigetek az európai uniós Általános Preferenciarendszer Plusz (GSP+) kedvezményezettje;

O.  mivel az EU–Fülöp-szigetek partnerségi és együttműködési megállapodás egy emberi jogi munkacsoport formájában megvalósuló, érdemi emberi jogi párbeszéd kialakítására szólít fel;

1.  felszólítja a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg a „kábítószer elleni háború” ürügyével végrehajtott törvénytelen kivégzéseket; határozottan elítéli a kábítószerek elleni küzdelemmel kapcsolatos kampányhoz kötődő fegyveres erők és polgárőrségi csoportok által végrehajtott, nagyszámú törvénytelen kivégzéseket; részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak; mélységes aggodalmát fejezi ki azon hitelt érdemlő jelentések miatt, melyek szerint a Fülöp-szigeteki rendőri erők meghamisítják a bizonyítékokat a törvénytelen kivégzések alátámasztása érdekében, és a célpontok között túlnyomórészt városi szegények vannak;

2.  tudomásul veszi a kormány közelmúltbeli kezdeményezéseit annak érdekében, hogy egységesebb és integráltabb megközelítést biztosítson a kábítószer elleni küzdelemhez a jogérvényesítésre, az igazságszolgáltatásra, a jogi képviseletre, a rehabilitációra és a beilleszkedésre építve; üdvözli a Szenátus 516. sz. határozatát, amelyet 2017. szeptember 25-én nyújtottak be a Fülöp-szigeteken, arra ösztönözve a hatóságokat, hogy „tegyék meg a szükséges lépéseket a gyilkosságáradat, különösen a gyermekeink ellen elkövetett gyilkosságok megállítása érdekében”; felszólítja a kormányt, hogy a kisfogyasztók felkutatása helyett kezelje prioritásként a kábítószer-kereskedelmi hálózatok és a nagy drogbárók elleni küzdelmet; hangsúlyozza, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságoknak a nemzeti és nemzetközi joggal összhangban kell folytatniuk a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet, a közegészségügyre és a megfelelő eljárás teljes körű tiszteletben tartására összpontosítva; felkéri a kormányt, hogy fogadjon el konkrét erőszakmentes politikákat;

3.  felkéri a hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ különleges eljárásaival; felszólítja a Fülöp-szigetek hatóságait, hogy haladéktalanul végezzék el a törvénytelen kivégzések pártatlan és érdemi kivizsgálását, és állítsák az összes elkövetőt bíróság elé; felszólítja az EU-t és valamennyi tagállamát, hogy támogassák a Fülöp-szigeteken elkövetett gyilkosságok Egyesült Nemzetek által vezetett kivizsgálását, és felszólít a felelősök bíróság előtti elszámoltatására;

4.  ismételten felhívja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy engedjék szabadon Leila De Lima szenátort, valamint a fogva tartás során megfelelő biztonsági és egészségügyi feltételeket biztosítsanak a számára; ismételten hangsúlyozza, hogy felszólítja a hatóságokat, hogy garantálják a tisztességes eljárást és ejtsék az ellene felhozott összes politikai indíttatású vádat; sürgeti az Uniót, hogy továbbra is szorosan kísérje figyelemmel De Lima szenátor ügyét;

5.  felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy az emberijog-védőket vegyék le a terroristákat felsoroló listáról, ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat, és tegyék lehetővé számukra, hogy tevékenységeiket békében végezzék; emlékezteti a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy Victoria Tauli-Corpuz a kiváltságokról és mentességekről szóló 1946. évi egyezmény szerint mentességben részesül;

6.  üdvözli az Nemzetközi Büntetőbíróság kezdeményezését, hogy kivizsgálja a „kábítószer elleni háború” során elkövetett gyilkosságokkal összefüggésben az emberiesség elleni bűncselekményekről szóló állításokat; felhívja a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészségével a Fülöp-szigeteki helyzetre vonatkozó előzetes vizsgálat során; nyomatékosan sajnálatát fejezi ki a Fülöp-szigeteki kormány azon döntése miatt, hogy kezdeményezi a Római Statútumból való kilépését; felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza ezt a határozatot;

7.  megismétli, hogy mélységesen aggasztja a képviselőház azon döntése, hogy ismét bevezeti a halálbüntetést; újból felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a halálbüntetés visszaállítására irányuló folyamatban lévő eljárásoknak; emlékeztet arra, hogy az Unió a halálbüntetést kegyetlen és embertelen büntetésnek tekinti, amelynek a bűnözői magatartásra nincs elrettentő hatása; felszólítja a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy tartózkodjon a büntetőjogi felelősség alsó korhatárának leszállításától;

8.  aggasztónak tartja a jelenlegi Fülöp-szigeteki közigazgatásban tapasztalható, egyre növekvő korrupciót; felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a korrupció hatékony kezelése érdekében; hangsúlyozza a demokrácia és a jogállamiság alapelvei tiszteletben tartásának fontosságát e tekintetben;

9.  elítéli a fenyegetéseket, a zaklatást, a megfélemlítést és az erőszakot azok ellen, akik – többek között emberijog-védőként, az újságíróként és aktivistaként – megpróbálják nyilvánosságra hozni a Fülöp-szigeteken végrehajtott törvénytelen kivégzésekről és más emberi jogi visszaélésekről szóló állításokat; sürgeti a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy biztosítsa, hogy az emberijog-védők, az újságírók és az aktivisták a munkájukat lehetővé tevő környezetben dolgozhassanak a megtorlástól való félelem nélkül;

10.  sürgeti a Fülöp-szigeteket, hogy szüntesse meg azon személyek országba történő belépésének tilalmát, akiket a Duterte elnök által folytatott politikák bírálóinak tekintenek;

11.  sürgeti a Fülöp-szigeteket, hogy tartsa be a nemzetközi jog szerinti, az őslakos népek emberi jogainak védelmével kapcsolatos kötelezettségeit, többek között fegyveres konfliktusok során is;

12.  elítéli a nőkkel szembeni erőszak minden formáját, és emlékeztet arra, hogy az ilyen erőszak súlyosan sérti a nők és lányok emberi jogait és méltóságát; határozottan elítéli Duterte elnök női harcosokra vonatkozó megalázó és nőgyűlölő kijelentéseit; emlékezteti az elnököt, hogy az állami erők fegyveres konfliktus során elkövetett szexuális erőszakra való bátorítása sérti a nemzetközi humanitárius jogot; felszólítja az elnököt, hogy tisztelettel kezelje a nőket, és tartózkodjon a nők elleni erőszakra való felbujtástól;

13.  annak megfontolására ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy kérjék a Fülöp-szigeteki Köztársaság Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsából való kizárását, mielőtt 2018 végén lejár jelenlegi tagsága;

14.  emlékezteti a Fülöp-szigeteki hatóságokat a nemzetközi jog, a GSP+ rendszer és a partnerségi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségeikre, különös tekintettel az emberi jogokra és a kötelezettségek teljesítése elmulasztásának következményeire; hangsúlyozza, hogy bár a GSP + egyezmények végrehajtása terén elért előrelépés nagyrészt pozitív, továbbra is komoly aggodalomra ad okot az emberi jogoknak a kábítószerek elleni háborúhoz kapcsolódó megsértése; emlékeztet e tekintetben a Fülöp-szigetekre vonatkozó korábbi, 2017. március 16-i állásfoglalására, és felszólítja a Bizottságot és a Külügyi Szolgálatot, hogy minden rendelkezésre álló eszközt – beleértve a partnerségi és együttműködési megállapodást is – használjanak fel arra, hogy meggyőzzék a Fülöp-szigeteket a kábítószerek elleni kampányhoz kapcsolódó törvénytelen kivégzések beszüntetéséről, valamint – érdemi javulás hiányában – kezdeményezzék azokat az eljárási lépéseket, amelyek a GSP+ preferenciák ideiglenes visszavonásához vezethetnek; nyomatékosan kéri az Uniót, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel arra, hogy támogassa a Fülöp-szigetek kormányát nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek tiszteletben tartásában;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Fülöp-szigetek kormányának és parlamentjének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjének és kormányának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamai kormányainak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0349. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0088.