Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2571(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0190/2018

Előterjesztett szövegek :

B8-0190/2018

Viták :

PV 19/04/2018 - 5
CRE 19/04/2018 - 5

Szavazatok :

PV 19/04/2018 - 10.19
CRE 19/04/2018 - 10.19
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0190

Elfogadott szövegek
PDF 261kWORD 44k
2018. április 19., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A bolognai folyamat végrehajtása – jelenlegi helyzet és nyomon követés
P8_TA(2018)0190B8-0190/2018

Az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalása a bolognai folyamat végrehajtásáról – jelenlegi helyzet és nyomon követés (2018/2571(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkére,

–  tekintettel az uniós intézményeknek a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról szóló 2012. március 13-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a felsőoktatás globális dimenziójáról szóló, 2013. november 25-i és 26-i tanácsi következtetésekre(2),

–  tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növeléséről szóló, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0567),

–  tekintettel a felsőoktatás modernizációjáról szóló, 2011. november 28-i és 29-i tanácsi következtetésekre(3),

–  tekintettel a „Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című, 2012. november 20-i bizottsági közleményre (COM(2012)0669),

–  tekintettel a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről szóló, 2006. február 15-i 2006/143/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(4),

–  tekintettel az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatási miniszterei által Bolognában aláírt együttes nyilatkozatra (Bolognai Nyilatkozat),

–  tekintettel a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről szóló 2015. április 28-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i bizottsági közleményre (COM(2017)0673),

–  tekintettel „A bolognai folyamat végrehajtása – jelenlegi helyzet és nyomon követés” című, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000020/2018 – B8-0014/2018),

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a bolognai folyamat kormányközi kezdeményezés, amelynek keretében az országok nyílt és együttműködésen alapuló párbeszéd révén nemzetközileg elfogadott kötelezettségvállalások útján közös célokat kívánnak elérni, hozzájárulva ezzel az esélyegyenlőséget és minőségi oktatást biztosító európai felsőoktatási térség kialakításához; mivel a magas színvonalú felsőoktatás kulcsszerepet játszik egy széles és fejlett, tudásalapú társadalom kialakításában, amely végső soron hozzájárul egy stabil, békés és toleráns közösség kiépítéséhez azáltal, hogy mindenki számára hozzáférhető esélyegyenlőséget és minőségi oktatást biztosít;

B.  mivel a bolognai folyamat a felsőoktatás nemzetközivé tételének erősítése révén elősegíti a mobilitást és javítja a különböző felsőoktatási rendszerek szabványainak kompatibilitását és összehasonlíthatóságát, ugyanakkor tiszteletben tartja a tudományos szabadság és az intézményi autonómia elvét, és a felsőoktatás minőségének javítására és a polgárok esélyegyenlőségének biztosítására összpontosít;

C.  mivel az európai felsőoktatási térség létrehozásának célja egy háromciklusos rendszer (alapképzés, mesterképzés és doktori képzés) kialakítása, valamint az európai felsőoktatási rendszerek összehasonlíthatóságának és vonzerejének növelése volt;

D.  mivel az oktatás társadalmunk egyik fő pillére, és mivel a felsőoktatás fontos szerepet játszik a személyes fejlődésben és a készségfejlesztésben, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség növelésében, a civil részvétel, az aktív polgári szerepvállalás és az interkulturális megértés megerősítésében, a közös értékek előmozdításában és a gyorsan változó világ kihívásainak kezelésében;

E.  mivel a Bizottság egy megújított uniós felsőoktatási programot indított el a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatásért felelős nemzeti hatóságok támogatása céljából; mivel az európai felsőoktatási térség más országait konzultációk és a bevált gyakorlatok megosztása révén fokozatosan be lehet vonni ebbe a folyamatba;

F.  mivel a minőségre és a kölcsönös bizalomra épülő nyitott és befogadó európai felsőoktatási térség kialakítására való törekvés képezi a bolognai folyamat alapját;

G.  mivel a bolognai folyamat és az európai felsőoktatási térség 48 országot foglal magában, köztük az EU számos fontos szomszédját és partnerét; mivel a bolognai folyamat megerősíti a nem uniós országokkal a felsőoktatás terén megvalósuló partnerségek hatékonyságát, valamint ösztönzőket biztosít az érintett országok oktatási és egyéb területeinek reformjához;

H.  mivel figyelembe véve, hogy az európai felsőoktatási térségen belüli bolognai folyamat végrehajtása terén egyenetlen mértékű az előrehaladás, illetve hogy sok esetben nehézségekbe ütközik a közösen elfogadott strukturális reformok végrehajtása, a bolognai folyamat eddigi két nagy vívmánya a hallgatók könnyebb mobilitása és a közös diplomák;

I.  mivel 2015-ben Belarusz beléphetett az európai felsőoktatási térségbe, azzal a feltétellel, hogy megfelel a belorusz felsőoktatási reform ütemtervében meghatározott követelményeknek; mivel a belorusz hatóságok 2017 végéig nem tettek eleget kötelezettségeiknek, és a reformokat újra helyes útra kell terelniük;

1.  felhívja a részt vevő országokat, hogy fokozzák a politikai szerepvállalást, és mozdítsák elő a kölcsönös együttműködést a közös európai felsőoktatási térségen belül közösen megállapított célok megvalósítása terén, szükség esetén megfelelő jogszabályi keretek kialakítása révén a fejlesztés megszilárdítása, hitelességének megerősítése, valamint annak érdekében, hogy a tudományos kiválóság szempontjából világszerte hivatkozási ponttá váljon a térség, továbbá erősítsék meg a mobilitás lehetőségeit, hogy a lehető legtöbb hallgató részt vehessen benne;

2.  felhívja a részt vevő országokat, hogy biztosítsanak átlátható, hozzáférhető és méltányos mechanizmusokat a mobilitási támogatások és juttatások elosztására vonatkozóan; felszólítja az EU-t és a tagállamokat oktatási költségvetésük növelésére annak biztosítása érdekében, hogy a felsőoktatás mindenki számára ingyenes és mindenki számára hozzáférhető legyen, az egész életen át tartó tanulás elősegítése céljából;

3.  felkéri a Bizottságot és a részt vevő országokat, hogy segítsék elő a külföldön szerzett tanulmányi időszakok és kreditek, valamint a tudományos és szakmai célokból szükséges végzettségek és korábbi tanulmányok elismerését, továbbá dolgozzanak ki minőségbiztosítási rendszereket; ragaszkodik ahhoz, hogy az Unió, a tagállamok és az egyetemek megfelelő finanszírozás – többek között a mobilitási programokban való részvétel – révén pénzügyi és adminisztratív támogatást nyújtsanak a tanulók, a tudományos szakemberek és a hátrányos helyzetű személyek számára, és hogy a felsőoktatás szintjén az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek bővítése révén még inkább nyissák meg a felsőoktatáshoz való hozzáférést, ösztönözzék a tanulás olyan kiegészítő formáit, mint a nem formális és az informális oktatás, valamint nyitottabb tanulási pályákat építsenek ki azáltal, hogy megszüntetik a különböző oktatási szintek közötti meglévő akadályokat;

4.  felkéri az érintett feleket és az intézményeket, hogy nyújtsanak megoldást a rövid ciklusok problémájára, ahol egyetemi felvételi vizsga szükséges az alapképzésre való bejutáshoz;

5.  felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy mozdítsák elő a hallgatók, tanárok, kutatók és adminisztratív személyzet inkluzívabb mobilitását, mivel a mobilitás hozzájárul mind a személyes, mind a szakmai fejlődéshez, valamint a tanulás, az oktatás, a kutatás és az igazgatás színvonalának emeléséhez; javasolja a mobilitás oktatási programokba való beépítését, illetve az idegennyelv-oktatás színvonalának emelését; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő állami finanszírozást és hatékonyabban használják fel az ilyen finanszírozást annak érdekében, hogy a hallgatók és a kutatók rendelkezzenek a külföldi tanuláshoz szükséges erőforrásokkal, és hogy társadalmi és gazdasági hátterük ne jelentsen akadályt;

6.  kiemeli, hogy a tudás, a kutatás és a tudomány terjesztése az európai felsőoktatási térségen belül a 2020 utáni uniós stratégia kulcsfontosságú részét képezi, és erőteljesen hozzájárul az európai polgárság előmozdításához;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a 2015-ben Jerevánban tartott miniszteri konferencián meghatározott, az oktatás és a tanulás minőségére, valamint a diplomások – az élet során megvalósuló – foglalkoztathatóságának elősegítésére vonatkozó célok végrehajtását;

8.  kiemeli a felsőoktatás szociális dimenziója javításának fontosságát; felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy hatékonyan hajtsák végre az európai felsőoktatási térség szociális dimenziójára vonatkozó stratégiát, és biztosítsanak konkrét lehetőségeket a fogyatékossággal élő és a hátrányos helyzetű diákok számára a felsőoktatáshoz való hozzáférésre, illetve a végzettség megszerzésére;

9.  felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy gondoskodjanak a felsőoktatási intézményeikkel kapcsolatos nemzetközi szintű konzultációk és kritikai elemzések végrehajtásáról, és hogy a bolognai folyamat céljainak megvalósulásához szükséges közösen elfogadott reformok végrehajtása érdekében dolgozzanak ki jobb összehangolt megközelítést, illetve a hallgatók foglalkoztathatóságának és polgári szerepvállalásának fokozása érdekében biztosítsák a nem formális oktatás és az informális tanulás hatékony elismerését;

10.  kiemeli, hogy jobb hozzáférést kell biztosítani az alulreprezentált csoportoknak, és e célból számszerűsített célkitűzéseket kell meghatározni a hozzáférésre és a végzettség megszerzésére vonatkozó arányszámok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a menekültek és menedékkérők számára hozzáférést kell biztosítani az európai felsőoktatási térség valamennyi intézményéhez, és ezt ösztönözni kell, továbbá emlékeztet arra, hogy az európai felsőoktatás vonzereje többek között annak köszönhető, hogy a tanulók hátrányos megkülönböztetés nélkül vehetnek benne részt;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a bolognai folyamat társadalmi dimenzióit érintő előrelépéseket, valamint a tágabb értelemben vett inkluzivitási célkitűzéseket;

12.  arra kéri az idén Párizsban sorra kerülő miniszteri konferenciát, hogy számoljon be a legutóbbi miniszteri konferencián (Jereván, 2015. május) meghatározott, az európai felsőoktatási térség létrehozására vonatkozó cél végrehajtásáról;

13.  kéri, hogy a 2018-ban sorra kerülő, az európai felsőoktatási térséggel foglalkozó következő párizsi miniszteri konferencia végezze el a bolognai folyamat kritikai értékelését azzal a céllal, hogy a) azonosítsa a fennálló akadályokat és a lehetséges megoldásokat, illetve biztosítsa a kötelezettségvállalások megfelelő végrehajtását, b) támogassa a bolognai folyamat kulcsfontosságú kötelezettségvállalásainak végrehajtásában lemaradt országokat a kapacitásépítés javítása révén, illetve konkrét mechanizmusokat és eljárásokat dolgozzon ki a nem megfelelés eseteinek kezelésére, valamint c) dolgozzon ki az európai felsőoktatási térség 2020 utáni időszakára vonatkozó célkitűzéseket, és erősítse a kormányok, felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek közötti párbeszédet, hozzájárulva ezáltal egy integráltabb, magas színvonalú, befogadó, vonzó és versenyképes európai felsőoktatási térség kialakításához;

14.  felhívja az európai felsőoktatási térség országait, hogy továbbra is foglalkozzanak Belarusszal; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson forrásokat a belorusz felsőoktatási reform végrehajtásához szükséges műveletekhez;

15.  kéri a bolognai nyomonkövetési csoport titkárságát, hogy kövessék nyomon azokat a jelentéseket, melyek szerint a különböző európai felsőoktatási térségen belüli országok eltérő módon hajtották végre ugyanazokat az iránymutatásokat, és hogy az erőforrások különböző háttere és szintje jelentős különbségeket eredményezett az európai felsőoktatási térség intézményei között;

16.  hangsúlyozza, hogy fontos megerősíteni a felsőoktatási ágazatra és az érdekelt felek előtt álló kihívásokra vonatkozó társadalmi párbeszédet, illetve lehetőséget kell teremteni az ilyen viták számára; hangsúlyozza, hogy fontos elősegíteni a hallgatók, kutatók, tanárok és a nem oktatással foglalkozó személyzet felsőoktatás irányításában való részvételét;

17.  hangsúlyozza, hogy növelni kell az oktatás állami finanszírozását, és tiszteletben kell tartani az EU arra vonatkozó kiemelt célkitűzését, hogy 2020-ra az Unió GDP-jének 3%-át a kutatásra és fejlesztésre kell fordítani;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 251. E, 2013.8.31., 24. o.
(2) HL C 28., 2014.1.31., 2. o.
(3) HL C 372., 2011.12.20., 36. o.
(4) HL L 64., 2006.3.4., 60. o.
(5) HL C 346., 2016.9.21., 2. o.

Utolsó frissítés: 2018. december 4.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat