Az Európai Parlament 2018. május 31-én elfogadott módosításai az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslathoz (COM(2017)0772/2 – C8-0409/2017 – 2017/0309(COD))(1)
(1) Az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat12 hatálya alá tartozó uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: uniós mechanizmus) megerősíti az Unió és a tagállamok közötti együttműködést, és elősegíti a koordinációt a polgári védelem területén az unió természeti és ember által okozott katasztrófákra adott válaszának javítása érdekében.
(1) Az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat12 hatálya alá tartozó uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: uniós mechanizmus) megerősíti az Unió, a tagállamok és azok régiói közötti együttműködést, és elősegíti a koordinációt a polgári védelem területén az unió természeti és ember által okozott katasztrófákra adott válaszának javítása érdekében.
_________________
_________________
12 Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).
12 Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).
(3) A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák az egész világon lesújthatnak, gyakran figyelmeztetés nélkül. Akár természeti, akár ember okozta eredetű katasztrófákról legyen szó, azok egyre gyakoribbak, szélsőségesebbek és összetettebbek, amit az éghajlatváltozás hatásai tovább súlyosbítanak a nemzeti határoktól függetlenül. A katasztrófákból eredő emberi, környezeti és gazdasági következmények hatalmasak lehetnek.
(3) A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák az egész világon lesújthatnak, gyakran figyelmeztetés nélkül. Akár természeti, akár ember okozta eredetű katasztrófákról legyen szó, azok egyre gyakoribbak, szélsőségesebbek és összetettebbek, amit az éghajlatváltozás hatásai tovább súlyosbítanak a nemzeti határoktól függetlenül. A katasztrófákból eredő emberi, környezeti, társadalmi és gazdasági következmények felmérhetetlenek lehetnek. Előfordul sajnos, hogy e katasztrófákat szándékosan idézik elő, például terrortámadások esetén.
(4) A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az uniós mechanizmus által koordinált és elősegített önkéntes kölcsönös segítségnyújtási felajánlások nem mindig biztosítják, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a katasztrófák által érintett személyek alapvető szükségleteinek kielégítésére, valamint a környezet és a vagyon megfelelő védelemére. E különösen igaz abban az esetben, amikor a tagállamokat egyszerre sújtják ismétlődő katasztrófák és a kollektív kapacitások elégtelenek.
(4) A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az uniós mechanizmus által koordinált és elősegített önkéntes kölcsönös segítségnyújtási felajánlások nem mindig biztosítják, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a katasztrófák által érintett személyek alapvető szükségleteinek kielégítésére, valamint a környezet és a vagyon megfelelő védelemére. E különösen igaz abban az esetben, amikor a tagállamokat egyszerre sújtják ismétlődő és váratlan, akár természeti, akár ember okozta katasztrófák, és a kollektív kapacitások elégtelenek. E hiányosságok felszámolása és a felmerülő veszélyek leküzdése érdekében az összes uniós eszközt teljes rugalmasságot biztosító módon be kell vetni, ideértve a civil társadalom aktív részvételének ösztönzését is. A tagállamoknak azonban megfelelő megelőzési intézkedéseket kell hozniuk a nemzeti kapacitás olyan mértékű fenntartása tekintetében, hogy megfelelően meg tudjanak birkózni a katasztrófákkal.
Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
(4a) Az erdőtüzek megelőzése alapvető fontosságú a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló globális kötelezettségvállalás keretében. Az erdőtüzek során a fák és a tőzegben gazdag talaj égése ugyanis szén-dioxid-kibocsátást idéz elő. Konkrétabban fogalmazva tanulmányok bizonyították, hogy a globális CO2-kibocsátás 20%-át – vagyis a világ összes közlekedési rendszeréből (járművekből, hajókból és repülőkből) származó valamennyi kibocsátást meghaladó mennyiséget – a tüzek okozzák.
(5) A megelőzés kulcsfontosságú a katasztrófák elleni védelem terén, és további cselekvést igényel. Ennek érdekében a tagállamoknak rendszeres időközönként meg kell osztaniuk a kockázatértékeléseiket, valamint a katasztrófakockázat-kezelési tervezésük összefoglalóját a katasztrófavédelem integrált megközelítésének biztosítása érdekében, összekapcsolva a kockázatmegelőzést, a felkészülést és a reagálási fellépéseket. Ezenkívül a Bizottságnak lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy a tagállamoktól konkrét katasztrófákkal kapcsolatos megelőzési és felkészültségi tervek benyújtását kérje, különösen a katasztrófakockázat-kezeléshez nyújtott átfogó uniós támogatás maximalizálása céljából. Csökkenteni kell az adminisztratív terheket és meg kell erősíteni a megelőző politikákat, többek között az egyéb kulcsfontosságú uniós szakpolitikákhoz és eszközökhöz, nevezetesen az 1303/2013/EU rendelet13 (2) preambulumbekezdésében felsorolt európai strukturális és beruházási alapokkal való szükséges kapcsolatok biztosítása révén.
(5) A megelőzés kulcsfontosságú a katasztrófák elleni védelem terén, és további cselekvést igényel. Ennek érdekében a tagállamoknak nemzeti biztonsági és védelmi kockázataik alapján rendszeres időközönként meg kell osztaniuk a kockázatértékeléseiket, valamint a katasztrófakockázat-kezelési tervezésük összefoglalóját a természeti és ember okozta katasztrófákkal szembeni védelem integrált megközelítésének biztosítása érdekében, összekapcsolva a kockázatmegelőzést, a felkészülést és a reagálási fellépéseket. Ezenkívül a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagállamoktól konkrét – többek között emberek által előidézett – katasztrófákkal kapcsolatos megelőzési és felkészültségi tervek benyújtását kérje, különösen a katasztrófakockázat-kezeléshez nyújtott átfogó, különösen az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) révén megvalósuló uniós támogatás maximalizálása céljából. Elengedhetetlen, hogy csökkentsék az adminisztratív terheket és megerősítsék a megelőző politikákat, többek között az egyéb kulcsfontosságú uniós szakpolitikákkal és eszközökkel, nevezetesen az 1303/2013/EU rendelet13 (2) preambulumbekezdésében felsorolt európai strukturális és beruházási alapokkal való kapcsolatok és együttműködés megerősítése révén.
Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a) A kockázat a régiók fejlesztése szempontjából negatív hatást jelent.A megelőzés és kockázatkezelés – a szereplők széles körének koordinációja mellett – a szakpolitikák és az intézményi keretek átalakítását, valamint a kockázatkezelési intézkedések kidolgozására és végrehajtására szolgáló helyi, nemzeti és regionális kapacitások megerősítését vonja maga után.Döntő jelentőséggel bír a kockázati térképek régiók és/vagy tagállamok általi elkészítése, valamint a reagálási képesség és a megelőzési intézkedések megerősítése, külön hangsúlyt helyezve az éghajlati kockázatokra.Elengedhetetlen, hogy a kockázati térképek figyelembe vegyék mind az éghajlat jelenlegi változékonyságából fakadó kockázatokat, mind pedig az éghajlatváltozás várható alakulását.
Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
(5b) A tagállamoknak a kockázatértékelések és kockázatkezelési tervek elkészítése során figyelembe kell venniük a vadon élő állatokat és növényeket és az állatjólétet érintő konkrét kockázatokat.A Bizottságnak Európa-szerte ösztönöznie kell a katasztrófák által érintett állatokkal kapcsolatos információk terjesztését.Tovább kell fejleszteni az ezzel kapcsolatos képzési programokat és tanfolyamokat.
Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat 5 c preambulumbekezdés (új)
(5c) 2017-ben az erdőtüzek által érintett időszak különösen hosszú és intenzív volt számos tagállamban, és csupán egyetlen tagállamban több mint 100 ember halálát okozta.A rendelkezésre álló eszközök hiánya, amire a kapacitáshiányokkal kapcsolatos jelentés1a is rámutatott, valamint az, hogy a Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás („EERC” vagy „önkéntes eszköztár”) nem volt képes időben reagálni mind a 17, erdőtűzzel kapcsolatos segítségnyújtás iránti megkeresésre, jól mutatja, hogy a tagállami hozzájárulások önkéntes jellege nem elegendő az egyszerre több tagállamot is érintő, nagy kiterjedésű vészhelyzetek esetén.
_________________
1aA Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásban elért eredményekről és fennmaradt hiányosságokról, 2017. február 17.
Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat 5 d preambulumbekezdés (új)
(5d) Az együttműködés elmélyítéséhez a leginkább magától értetődő partnereket azok a szomszédos tagállamok jelentik, amelyek ugyanazon a szakértői háttéren és struktúrákon osztoznak, és amelyek a legnagyobb valószínűséggel néznek szembe ugyanazokkal a katasztrófákkal és kockázatokkal.
Módosítás 68 Határozatra irányuló javaslat 5 e preambulumbekezdés (új)
(5e) A vízkészletek megőrzése elengedhetetlen az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség szempontjából. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megkönnyítése, valamint az éghajlatváltozással járó veszélyekkel – többek között a szárazsággal, tűzvésszel és áradással – szembeni lakossági ellenálló képesség növelése érdekében a tagállamoknak fel kell térképezniük a vízkészleteket. E feltérképezést azzal a céllal kell végezni, hogy támogassák a lakosság sebezhetőségének csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozását.
(6) Meg kell erősíteni a katasztrófákra való felkészülés és az azok való reagálás együttes képességét, különösen az kölcsönös európai segítségnyújtás révén. Az európai veszélyhelyzet-reagálási képesség („EERC” vagy „önkéntes eszköztár”) – mostantól az „európai polgári védelmi eszköztár” – által nyújtott lehetőségek megerősítése mellett a Bizottságnak létre kell hoznia a rescEU-t is. A rescEU összetételének tartalmaznia kell a kontrollálatlan vegetációtűzre, a nagyszabású áradásokra és földrengésekre reagáló veszélyhelyzeti kapacitásokat, valamint az Egészségügyi Világszervezet előírásaival összhangban lévő tábori kórházakat és orvosi csapatokat, amelyeket gyorsan be lehet vetni.
(6) Meg kell erősíteni a katasztrófákra való felkészülés és az azokra való reagálás együttes képességét, különösen a kölcsönös európai segítségnyújtás révén. Az európai veszélyhelyzet-reagálási képesség („EERC” vagy „önkéntes eszköztár”) – mostantól az „európai polgári védelmi eszköztár” – által nyújtott lehetőségek megerősítése mellett a Bizottságnak létre kell hoznia a rescEU-t is. A rescEU összetételének tartalmaznia kell a kontrollálatlan vegetációtűzre, a nagyszabású áradásokra és földrengésekre, terrortámadásokra és vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadásokra reagáló veszélyhelyzeti kapacitásokat, valamint az Egészségügyi Világszervezet előírásaival összhangban lévő tábori kórházakat és orvosi csapatokat, amelyeket gyorsan be lehet vetni. E tekintetben meg kell erősíteni és be kell vonni a helyi és regionális hatóságok különleges kapacitásait, mivel a szerencsétlenséget követően ők az elsők, akik fellépnek.E hatóságoknak olyan együttműködési modelleket kellene kialakítaniuk, melyek keretében a közösségek megoszthatják egymással bevált gyakorlataikat, segítséget nyújtva számukra a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességük kialakításában.
Módosítás 11 Határozatra irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
(6a) A helyi és regionális hatóságok szerepe nagyon fontos a katasztrófamegelőzésben és -kezelésben, és reagálási képességeiket megfelelő módon be kell vonni az e határozat értelmében végrehajtott koordinálási és bevetési tevékenységekbe, összhangban a tagállamok intézményi és jogi keretrendszerével, az átfedések minimalizálása és az interoperabilitás előmozdítása érdekében.Ezeknek a hatóságoknak fontos megelőző szerepük lehet, és egy katasztrófát követően – az önkéntes kapacitásokkal együtt – ők reagálnak elsőként. Ezért folyamatos együttműködést kell folytatni helyi, regionális és határokon átnyúló szinten egy, a rescEU mobilizálása előtti gyors segélynyújtásra szolgáló közös riasztási rendszer létrehozása érdekében, valamint rendszeres nyilvános tájékoztatási kampányokat kell folytatni a kezdeti reagálási intézkedésekről.
(7) Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy abban az esetben, ha a rendelkezésre álló kapacitás nem elegendő a hatékony katasztrófareagáláshoz, támogassa a tagállamokat azáltal, hogy hozzájárul az ilyen kapacitásokhoz való gyors hozzáférés biztosítását vagy beszerzésük finanszírozását szolgáló lízing- vagy bérleti megállapodások finanszírozásához. Ez jelentősen növelné az uniós mechanizmus hatékonyságát azáltal, hogy biztosítja a kapacitások rendelkezésre állását olyan esetekben, amikor egyébként nem lenne biztosított a hatékony katasztrófareagálás, különösen a jelentős számú tagállamot érintő, széles körű hatásokkal járó katasztrófák esetén. Az uniós közbeszerzési lehetővé kell, hogy tegye a méretgazdaságosságot és a jobb koordinációt a katasztrófareagálás során.
(7) Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy abban az esetben, ha a rendelkezésre álló anyagi és műszaki kapacitás nem elegendő a hatékony katasztrófareagáláshoz, többek között határokon átnyúló események esetén, támogassa a tagállamokat azáltal, hogy hozzájárul az ilyen kapacitásokhoz való gyors hozzáférés biztosítását vagy beszerzésük finanszírozását szolgáló lízing- vagy bérleti megállapodások finanszírozásához. Ez jelentősen növelné az uniós mechanizmus hatékonyságát és bevethetőségét azáltal, hogy biztosítja az anyagi és műszaki kapacitások mihamarabbi rendelkezésre állását olyan esetekben – például idősek vagy fogyatékkal élők megmentésére irányuló munkálatok végezésekor –, amikor egyébként nem lenne biztosított a hatékony katasztrófareagálás, különösen a jelentős számú tagállamot érintő, széles körű hatásokkal járó katasztrófák, például határokon átnyúló járványok esetén. Az előzetesen rendelkezésre bocsátott, megfelelő felszereléseknek és a kapacitásokra irányuló uniós közbeszerzésnek lehetővé kell tenniük a méretgazdaságosságot és a jobb koordinációt a katasztrófareagálás során. Biztosítani kell a pénzügyi források optimális és átlátható felhasználását.
Módosítás 13 Határozatra irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
(7a) Váratlan katasztrófák esetén számos tagállam tárgyi és műszaki felszerelések hiányával küzd.Az uniós mechanizmusnak ezért szükség esetén lehetőséget kell biztosítania a tárgyi és technikai bázis kiterjesztésére, különösen, amikor a fogyatékossággal élők, az idősek vagy a betegek megmentésére irányuló munkálatok végezéséről van szó.
(9) A képzés és a gyakorlatok hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint a tagállamok nemzeti polgári védelmi hatóságai és szolgálatai közötti együttműködés fokozása érdekében létre kell hozni a meglévő struktúrákon alapuló uniós polgári védelmi tudáshálózatot.
(9) A képzés, a kutatás és az innováció a polgári védelem területén történő együttműködés alapvető fontosságú elemei.A meglévő struktúrák alapján, valamint a kiválósági központok, az egyetemek, a kutatók és a tagállamokban rendelkezésre álló egyéb szakértők bevonásával és a velük folytatott információcsere révén fokozni kell a képzés és a gyakorlatok hatékonyságát és eredményességét, az innováció előmozdítását, valamint a tagállamok nemzeti polgári védelmi hatóságai és szolgálatai közötti párbeszédet és együttműködést.
Módosítás 15 Határozatra irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
(9a) Jóllehet az időjárással és a nemzetközi biztonsággal összefüggő katasztrófákkal kapcsolatos tendenciák fényében a polgári védelem megerősítése az egész Unióban a legfontosabb prioritások közé tartozik, döntő fontosságú, hogy az uniós eszközök erőteljesebb területi és közösségvezérelt dimenzióval egészüljenek ki, mivel a helyi közösségi fellépés a leggyorsabb és leghatékonyabb módja a katasztrófák által okozott károk mérséklésének.
(10) A rescEU kapacitás működésének elérése érdekében további pénzügyi előirányzatokat kell rendelkezésre bocsátani az uniós mechanizmus keretében végrehajtott fellépések finanszírozásához.
(10) A rescEU kapacitás működésének elérése érdekében további pénzügyi előirányzatokat kell rendelkezésre bocsátani az uniós mechanizmus keretében végrehajtott fellépések finanszírozásához, de nem az egyéb kulcsfontosságú uniós szakpolitikákhoz.
Módosítás 17 Határozatra irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
(10a) A felülvizsgált uniós mechanizmus számára külön finanszírozást és költségvetési előirányzatot kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy el kell kerülni a meglévő többéves programok finanszírozására gyakorolt negatív hatásokat, az uniós mechanizmus 2018., 2019. és 2020. évi célzott felülvizsgálatára szolgáló finanszírozás növelését kizárólag az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet1a értelmében rendelkezésre álló eszközök, és különösen a Rugalmassági Eszköz igénybevételével kell fedezni.
___________________
1a A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).
(11) Egyszerűsíteni kell az uniós mechanizmus eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok a lehető leggyorsabban igénybe vehessék a természeti vagy ember által okozott katasztrófákra való reagáláshoz szükséges segítséget és kapacitásokat.
(11) Egyszerűsíteni és észszerűsíteni kell, illetve rugalmasabbá kell tenni az uniós mechanizmus eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hamar igénybe vehessék a természeti vagy ember által okozott katasztrófákra való minél gyorsabb és hatékonyabb reagáláshoz szükséges segítséget és kapacitásokat.
(12) A meglévő finanszírozási eszközök felhasználásának maximalizálása és a – különösen az unión kívüli katasztrófareagáláskor – segítséget nyújtó tagállamok támogatása érdekében rendelkezni kell a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet14 129. cikkének (1) bekezdésétől való eltérésről abban az esetben, ha a finanszírozás az 1313/2013/EU határozat 21., 22. és 23. cikke alapján történik.
(12) A meglévő finanszírozási eszközök felhasználásának maximalizálása és a – többek között az unión kívüli katasztrófareagáláskor – segítséget nyújtó tagállamok támogatása érdekében rendelkezni kell a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet14 129. cikkének (1) bekezdésétől való eltérésről abban az esetben, ha a finanszírozás az 1313/2013/EU határozat 21., 22. és 23. cikke alapján történik. Az eltérés ellenére a polgári védelmi tevékenységek és különösen a humanitárius segítségnyújtás finanszírozásának továbbra is egyértelműen el kell különülnie az uniós finanszírozási eszközök jövőbeli architektúráiban, és teljes mértékben összhangban kell lennie ezen architektúra eltérő célkitűzéseivel és jogi követelményeivel.
__________________
__________________
14 Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
14 Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(13) Fontos annak biztosítása, hogy a tagállamok minden szükséges intézkedést meghozzanak annak érdekében, hogy hatékonyan megelőzzék a természeti és ember okozta katasztrófákat, és enyhítsék azok hatásait. A rendelkezéseknek meg kell erősíteniük az uniós mechanizmus keretébe tartozó megelőzési, felkészültségi és reagálási tevékenységek közötti kapcsolatokat. Biztosítani kell a koherenciát a megelőzésre és a katasztrófakockázat-kezelésre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal, ideértve a határokon átnyúló megelőző intézkedéseket és az olyan veszélyekre, mint például a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való reagálást15. Hasonlóképpen biztosítani kell az összhangot a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, mint például a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel, a Párizsi Megállapodással és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel.
(13) Fontos annak biztosítása, hogy a tagállamok minden szükséges intézkedést meghozzanak annak érdekében, hogy hatékonyan megelőzzék a természeti és ember okozta katasztrófákat, és enyhítsék azok hatásait. A rendelkezéseknek meg kell erősíteniük az uniós mechanizmus keretébe tartozó megelőzési, felkészültségi és reagálási tevékenységek közötti kapcsolatokat. Biztosítani kell a koherenciát a megelőzésre és a katasztrófakockázat-kezelésre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal, ideértve a határokon átnyúló megelőző intézkedéseket és az olyan veszélyekre, mint például a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való reagálást15. A kohéziós politika keretei közé tartozó területi együttműködési programok konkrét fellépéseket írnak elő a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés figyelembevétele érdekében, valamint további erőfeszítésekre van szükség a szorosabb integráció és nagyobb szinergiák érdekében.Továbbá biztosítani kell, hogy minden tevékenység összhangban legyen a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, például a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel, a Párizsi Megállapodással és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, valamint aktívan hozzá kell járulniuk azok célkitűzéseinek eléréséhez.
__________________
__________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).
15 Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).
Módosítás 21 Határozatra irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
(13a) Alapvető fontosságú, hogy a korábban a közös veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszer (CECIS) keretében bejelentett modulokat meg kell őrizni annak érdekében, hogy válaszolni lehessen a segítségkérésekre, valamint a szokásos módon részt lehessen venni a képzési rendszerekben.
Módosítás 22 Határozatra irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új)
(13b) Ugyanilyen fontos összekapcsolni az uniós mechanizmust – amely közvetlenül a katasztrófát követő időszakra korlátozódik – egyéb, főként a károk visszafordítására szolgáló uniós eszközökkel, például a Szolidaritási Alappal.
Módosítás 23 Határozatra irányuló javaslat 13 c preambulumbekezdés (új)
(13c) Alapvető fontosságú a Szolidaritási Alap módosítása egyrészt a környezeti károk helyreállítására irányuló kötelezettség bevezetése révén, másrészt oly módon, hogy a jóváhagyására szolgáló mutatóként a világ GDP-je helyett az adott régióra vagy tagállamra vonatkozó egy főre jutó GDP-t alkalmazzák, nehogy a nagy és sűrűn lakott, alacsony jóléti szintű régiók kiessenek az alapból való támogatásra jogosultak köréből.Helyreállítása érdekében nagyon fontos gazdasági szempontból értékelni a katasztrófa sújtotta környezetet, különösen a magas természeti értéket képviselő területeket, így a védett vagy a Natura 2000 hálózatba tartozó területeket.
Módosítás 24 Határozatra irányuló javaslat 13 d preambulumbekezdés (új)
(13d) Az uniós fellépésnek a technikai képzési segítségnyújtást is szem előtt kell tartania, hogy javítani lehessen a közösségek önsegítő kapacitásait, jobban felkészítve őket a kezdeti reagálásra és a katasztrófák megfékezésére.A közbiztonsági szakemberek, például a közösségi vezetők, a szociális munkások, az egészségügyi dolgozók, a mentő- és tűzoltószolgálatok, valamint a helyi önkéntes intervenciós csoportok – amelyeknek gyorsan hozzáférhető intervenciós felszereléssel kell rendelkezniük – számára tartott célirányos továbbképzések és oktatások segíthetnek a katasztrófák megfékezésében, valamint a válsághelyzet során és azt követően bekövetkező halálesetek számának csökkentésében.
Módosítás 25 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont 1313/2013/EU határozat 3 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) a katasztrófákra vonatkozó tudományos ismeretek rendelkezésre állásának és felhasználásának növelése.
e) a katasztrófákra vonatkozó tudományos ismeretek rendelkezésre állásának és felhasználásának növelése, többek között a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken is;
Módosítás 26 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a a pont (új) 1313/2013/EU határozat 3 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
aa) az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„ea) a katasztrófák miatti, az emberi életet, valamint a kulturális és természeti örökséget esetlegesen érintő azonnali következmények mérséklése;”
Módosítás 27 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a b pont (új) 1313/2013/EU határozat 3 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
ab) az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„eb) a határokon átnyúló együttműködési és koordinációs tevékenységek fokozása.”
Módosítás 28 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 1313/2013/EU határozat 5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) intézkedéseket hoz a katasztrófakockázatokkal kapcsolatos tudásalap bővítése és az ismeretek, a tudományos kutatások által elért eredmények, a bevált gyakorlatok és az információk – többek között a közös kockázat által érintett tagállamok közötti – megosztásának elősegítése érdekében;
a) intézkedéseket hoz a katasztrófakockázatokkal kapcsolatos tudásalap bővítése, valamint az együttműködés, illetve az ismeretek, a tudományos kutatások és az innováció által elért eredmények, a bevált gyakorlatok és az információk – többek között a közös kockázat által érintett tagállamok közötti – megosztásának további megkönnyítése és előmozdítása érdekében;
Módosítás 29 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új) 1313/2013/EU határozat 5 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
3a. Az 5. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„aa) koordinálja a riasztási rendszerekkel kapcsolatos információk és iránymutatások harmonizálását, többek között határokon átnyúló szinten;”
Módosítás 30 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új) 1313/2013/EU határozat 5 cikk – 1 bekezdés – f pont
3b. Az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:
f) összegyűjti és terjeszti a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat, tapasztalatcserét szervez a kockázatkezelési képesség értékelésével kapcsolatban, a tagállamokkal együttműködésben és 2014. december 22-ig iránymutatást dolgoz ki ezen értékelések tartalmára, módszereire és struktúrájára vonatkozóan, és elősegíti a bevált gyakorlatok cseréjét a megelőzési és felkészültségi tervezés terén, többek között önkéntes alapú kölcsönös értékelések formájában;
„f) összegyűjti és terjeszti a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat, tapasztalatcserét szervez a kockázatkezelési képesség értékelésével kapcsolatban, a tagállamokkal együttműködésben és 2019. december 22-ig új iránymutatást dolgoz ki ezen értékelések tartalmára, módszereire és struktúrájára vonatkozóan, és elősegíti a bevált gyakorlatok cseréjét a megelőzési és felkészültségi tervezés terén, többek között önkéntes alapú kölcsönös értékelések formájában;”
Módosítás 31 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont 1313/2013/EU határozat 6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) 2018. december 22-ig, azt követően pedig háromévente benyújtják a Bizottságnak nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szintű kockázatelemzéseik releváns elemeinek összefoglalóját;
a) 2018. december 22-ig, azt követően pedig háromévente elkészítik nemzeti vagy megfelelő szubnacionális szintű kockázatelemzéseiket az érintett helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultáció alapján és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel összhangban, valamint benyújtják azokat a Bizottságnak, a Bizottsággal egyeztetett sablon alapján, és ezzel összefüggésben a már rendelkezésre álló nemzeti információs rendszereket veszik igénybe;
Módosítás 32 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a a pont (új) 1313/2013/EU határozat 6 cikk – 1 bekezdés – d pont
aa) a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
d) önkéntes alapon részt vesznek a kockázatkezelési képesség értékelésére vonatkozó kölcsönös felülvizsgálatokban.
„d) a hiányosságok kezelését szolgáló fellépések azonosítása céljából önkéntes alapon részt vesznek a kockázatkezelési képességre vonatkozó kölcsönös felülvizsgálatokban.”
Módosítás 33 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont 1313/2013/EU határozat 6 cikk – 2 bekezdés
2019. január 31-ig, azt követően pedig háromévente a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a kockázatkezelési tervezés vonatkozó elemeinek összefoglalását, beleértve a kiválasztott megelőzési és felkészültségi intézkedésekre vonatkozó információkat is. Ezenkívül a Bizottság előírhatja a tagállamok számára, hogy konkrét megelőzési és felkészültségi terveket nyújtsanak be, amelyek kiterjednek mind a rövid, mind a hosszú távú erőfeszítésekre. Az Uniónak a tagállamok által a katasztrófamegelőzés és a felkészültség terén elért előrelépést az európai strukturális és beruházási alapok keretébe tartozó bármely jövőbeni előzetes feltételrendszer részeként kellően figyelembe kell vennie.
2019. január 31-ig, azt követően pedig háromévente a végrehajtási aktussal bevezetendő sablon alapján a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a kockázatkezelési tervezés vonatkozó elemeinek összefoglalását, beleértve a kiválasztott megelőzési és felkészültségi intézkedésekre vonatkozó információkat is. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 33. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezenkívül a Bizottság előírhatja a tagállamok számára, hogy konkrét megelőzési és felkészültségi terveket nyújtsanak be, amelyek kiterjednek mind a rövid, mind a hosszú távú erőfeszítésekre. E tekintetben ezek az erőfeszítések magukban foglalhatják a tagállamok elkötelezettségét aziránt, hogy ösztönözzék a kockázatok értékelésen alapuló beruházásokat, valamint hogy javítsák a katasztrófákat követő újjáépítést. A nemzeti és szubnacionális szinten jelentkező pótlólagos adminisztratív terheket a lehető legalacsonyabban kell tartani.
Módosítás 34 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont 1313/2013/EU határozat 6 cikk – 3 bekezdés
a Bizottság konkrét konzultációs mechanizmusokat is létrehozhat a hasonló típusú katasztrófáknak kitett tagállamok közötti megfelelő megelőzési és felkészültségi tervezés és koordináció fokozása érdekében.
A Bizottság a tagállamokkal együttműködve konkrét konzultációs mechanizmusokat is létrehozhat a hasonló típusú katasztrófáknak kitett tagállamok közötti megfelelő megelőzési és felkészültségi tervezés és koordináció fokozása érdekében. A Bizottság és a tagállamok – amennyiben lehetséges – támogatják továbbá a katasztrófakockázat-kezelés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák közötti koherenciát.
Módosítás 36 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) 1313/2013/EU határozat 8 cikk – 1 bekezdés – k pont
4a. A 8. cikk (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő szöveg lép:
k) a tagállamokkal szoros együttműködésben további szükséges támogató és kiegészítő felkészültségi intézkedések meghozatala a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzés megvalósítása érdekében.
„k) a tagállamokkal szoros együttműködésben további szükséges támogató és kiegészítő felkészültségi intézkedések meghozatala, többek között más uniós eszközökkel történő koordináció által, a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzés megvalósítása érdekében.”
Módosítás 37 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 b pont (új) 1313/2013/EU határozat 9 cikk – 1 a bekezdés (új)
4b. A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„1a. A tagállamoknak meg kell erősíteniük az illetékes regionális és helyi hatóságok megfelelő adminisztratív kapacitásait, összhangban az intézményi és jogi keretrendszerükkel.”
(1) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy javítsák az uniós mechanizmus keretébe tartozó katasztrófa-reagálási műveletek tervezését, ideértve – a 6. cikk a) pontjában említett kockázatelemzésekre, valamint a kockázatoknak az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett áttekintésére építve – a katasztrófareagálásra vonatkozó forgatókönyvek készítését, az eszközök feltérképezését és a reagálási képességek telepítésére vonatkozó tervek kidolgozását.
(1) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy javítsák az uniós mechanizmus keretébe tartozó természeti vagy ember okozta katasztrófákra való reagálási műveletek tervezését, ideértve – a 6. cikk a) pontjában említett kockázatelemzésekre, valamint a kockázatoknak az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett áttekintésére építve – a katasztrófareagálásra vonatkozó forgatókönyvek készítését, az eszközök feltérképezését – ideértve a különböző eszközök között a földmunkagépeket, a mobil energiaellátó egységeket és a mobil tűzvédelmi eszközöket – és a reagálási képességek telepítésére vonatkozó tervek kidolgozását.”
Módosítás 39 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont 1313/2013/EU határozat 11 cikk – 1 bekezdés
(1) Létrejön az európai polgári védelmi eszköztár. Ez a tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási képességeiből áll, és modulok, egyéb reagálási képességek és szakértők tartoznak bele.
(1) Létrejön az európai polgári védelmi eszköztár. Ez a képesség a tagállamok önkéntesen, előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási képességeiből áll, és modulok, egyéb reagálási képességek és szakértők tartoznak bele.
Módosítás 40 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont 1313/2013/EU határozat 11 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a) Mivel a tagállamok biztonsági és védelmi kockázatok mérséklésére irányuló legfőbb prioritásának a nemzeti megelőzésnek kell lennie, az európai polgári védelmi eszköztárnak a meglévő nemzeti kapacitások kiegészítésére kell szolgálnia.
Módosítás 41 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont 1313/2013/EU határozat 11 cikk – 2 bekezdés
(2) A beazonosított kockázatok alapján a Bizottság meghatározza az európai polgári védelmi eszköztár számára szükséges kulcsfontosságú reagálási képességek típusát és számát (a továbbiakban: a képességcélok). A Bizottság nyomon követi a képességcélok felé történő előrehaladást és a fennmaradó hiányosságokat, és ösztönzi a tagállamokat e hiányzások kezelésére. A Bizottság a 20. cikkel, a 21. cikk (1) bekezdése i) pontjával, valamint a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban támogathatja a tagállamokat.
(2) A helyszínen beazonosított igények és kockázatok alapján a Bizottság az illetékes tagállami hatóságokkal együttműködésben meghatározza az európai polgári védelmi eszköztár számára szükséges kulcsfontosságú reagálási képességek típusát és számát (a továbbiakban: a képességcélok). A Bizottság nyomon követi a képességcélok felé történő előrehaladást és a fennmaradó hiányosságokat, és ösztönzi a tagállamokat e hiányzások kezelésére. A Bizottság a 20. cikkel, a 21. cikk (1) bekezdése i) pontjával, valamint a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban támogathatja a tagállamokat.
Módosítás 42 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – c pont 1313/2013/EU határozat 11 cikk – 7 bekezdés
(7) A tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár céljaira rendelkezésre bocsátott reagálási képességek – az ERCC-n keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem alapján – igénybe vehetők az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekre, kivéve, ha a tagállamok olyan kivételes helyzetbe kerülnek, amely jelentős mértékben befolyásolja a nemzeti feladatok ellátását.
(7) A tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár céljaira rendelkezésre bocsátott reagálási képességek – az ERCC-n keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem alapján – igénybe vehetők az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekre, kivéve belső veszélyhelyzet vagy vis major esetén, illetve ha a tagállamok olyan kivételes helyzetbe kerülnek, amely jelentős mértékben befolyásolja a nemzeti feladatok ellátását. Bevetésükről a végleges döntést azok a tagállamok hozzák meg, amelyek nyilvántartásba vetették az adott reagálási képességet.
Módosítás 43 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – c pont 1313/2013/EU határozat 11 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés
E reagálási képességek bevetésük esetén az őket rendelkezésre bocsátó tagállamok vezetése és irányítása alatt maradnak, és visszavonhatóak, amennyiben a tagállamok olyan kivételes helyzetbe kerülnek, amely jelentős mértékben befolyásolja a nemzeti feladatok ellátását és már nem képesek rendelkezésre bocsátani az említett reagálási képességeket. Ilyen esetekben konzultálni kell a Bizottsággal.
E reagálási képességek bevetésük esetén az őket rendelkezésre bocsátó tagállamok vezetése és irányítása alatt maradnak, és visszavonhatóak, ha az említett tagállamok belső veszélyhelyzettel vagy vis majorral szembesülnek, illetve olyan kivételes helyzetbe kerülnek, amelyben már nem képesek rendelkezésre bocsátani az említett reagálási képességeket. Ilyen esetekben konzultálni kell a Bizottsággal.
(1) Létre kell hozni a rescEU-t az azokban az esetekben való segítségnyújtásra, amelyekben a meglévő kapacitások nem teszik lehetővé a hatékony katasztrófareagálást.”
(1) Létre kell hozni a rescEU-t az azokban a kivételes esetekben való segítségnyújtásra, amelyekben nemzeti szinten nem áll rendelkezésre kapacitás és a meglévő kapacitások nem teszik lehetővé a hatékony katasztrófareagálást.” A rescEU kapacitásokat nem szabad a tagállamok saját kapacitásai és kapcsolódó kötelezettségei helyettesítéseként használni.
(2) A rescEU a következő kapacitásokból tevődik össze:
(2) A rescEU a tagállamok már meglévő kapacitásaihoz hozzáadódó kapacitásokból tevődik össze, többek között azok kiegészítése és megerősítése érdekében, és célja a jelenlegi és jövőbeli kockázatok kezelése. A kapacitásokat az egészségügyi vészhelyzetekhez, ipari, környezeti, szeizmikus vagy vulkanikus katasztrófákhoz, az áradásokhoz, tűzvészekhez – köztük erdőtüzekhez –, valamint terrortámadásokhoz és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleárisfenyegetésekhez kapcsolódó reagálási képességek tekintetében fennálló esetleges hiányosságok alapján kell azonosítani.
Az azonosított hiányosságok nyomán a rescEU legalább a következő kapacitásokat foglalja majd magában:
(2a) E kapacitások továbbra is rugalmas jellegűek, és ez a jelleg a jövőbeli fejlemények és kihívások, például az éghajlatváltozás kezelése érdekében változhat.
(4) Az azonosított kockázatok és a többféle kockázatot figyelembe vevő megközelítés alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében azonosítottakon felüli reagálási képességek típusai meghatározására és ennek megfelelően a rescEU összetételének felülvizsgálatára. Biztosítani kell az összhangot más uniós szakpolitikákkal.
(4) Az azonosított kockázatok és hiányosságok, valamint a 6. cikk szerinti kockázatkezelési tervezés és a többféle kockázatot figyelembe vevő megközelítés alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében azonosítottakon felüli reagálási képességek típusai meghatározására és ennek megfelelően a rescEU összetételének felülvizsgálatára. Biztosítani kell az összhangot más uniós szakpolitikákkal.
A katasztrófákkal vagy katasztrófaveszéllyel kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az e cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 31. cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó.
A katasztrófákkal vagy katasztrófaveszéllyel kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az e cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 31. cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó.
(5) A Bizottság a rescEU részét képező reagálási kapacitásokra vonatkozó minőségi követelményeket határoz meg. A minőségi követelményeknek elismert nemzetközi normákon kell alapulniuk, amennyiben léteznek ilyen normák az adott területen.
(5) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben a rescEU részét képező reagálási kapacitásokra vonatkozó minőségi követelményeket határoz meg. A minőségi követelményeknek elismert nemzetközi normákon kell alapulniuk, amennyiben léteznek ilyen normák az adott területen.
(7) A rescEU kapacitások – az ERCC-n keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem követően – igénybe vehetők az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekre. A telepítésre vonatkozó határozatot a Bizottság hozza meg, megtartva a rescEU kapacitások feletti irányítást és ellenőrzést.
(7) A rescEU kapacitások – az ERCC-n keresztül benyújtott segítségnyújtás iránti kérelem követően – igénybe vehetők az uniós mechanizmus keretében végzett reagálási műveletekre. A telepítésre vonatkozó határozatot a Bizottság hozza meg, megtartva a rescEU kapacitások feletti stratégiai koordinálást irányítást és ellenőrzést, valamint a telepítéssel kapcsolatos hatásköröket. Az operatív irányítás és ellenőrzés a fogadó tagállamokban illetékes tisztviselők irányítása és ellenőrzése alatt marad.
(8) Telepítés esetén a Bizottság megállapodik a kérelmező tagállammal a rescEU kapacitások operatív telepítéséről. A kérelmező tagállam a műveletek során elősegíti saját kapacitásainak és a rescEU tevékenységeinek operatív koordinációját.
(8) Telepítés esetén a Bizottság az ERCC-n keresztül megállapodik a kérelmező tagállammal a rescEU kapacitások operatív telepítéséről. A kérelmező tagállam a műveletek során elősegíti saját kapacitásainak és a rescEU tevékenységeinek operatív koordinációját.
(10) Amennyiben a Bizottság berendezéseket, például a légi erdőtűzoltásra szolgáló felszereléseket szerez be adásvétel, lízing vagy bérlés útján, a következőkről kell gondoskodni:
(10) Amennyiben a Bizottság berendezéseket, például a légi erdőtűzoltásra szolgáló felszereléseket szerez be adásvétel, lízing vagy bérlés útján, a következőkről kell gondoskodni:
a) felszerelések adásvétele esetén a Bizottság és a tagállam közötti megállapodásról, amely rendelkezik a szóban forgó felszerelésnek az adott tagállamban történő nyilvántartásba vételről.
a) felszerelések adásvétele esetén a Bizottság és a tagállam közötti megállapodásról, amely rendelkezik a szóban forgó felszerelésnek az adott tagállamban történő nyilvántartásba vételről.
b) lízing és bérlés esetén a felszerelés nyilvántartásba vételéről valamely tagállamban.
b) lízing és bérlés esetén a felszerelés nyilvántartásba vétele valamely tagállamban nem kötelező.
ba) a légi járművek irányításával az EASA tanúsítvánnyal rendelkező üzemeltetőit kell megbízni.
A Bizottság kétévente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az 11. és 12. cikk szerinti műveletekről és előrehaladásról.
A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az 11. és 12. cikk szerinti műveletekről és az előrehaladásról.
Módosítás 53 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 1313/2013/EU határozat 12 a cikk – 1 a bekezdés (új)
Ezen információknak tartalmazniuk kell a költségvetés és a költségek alakulásának részletes technikai és pénzügyi értékeléssel kísért áttekintését, a szükséges reagálási képességek bekerülési költségének növekedésére és a reagálási képességek típusának változására, valamint – adott esetben – minőségi követelményeire vonatkozó pontos adatokat, valamint a költségnövekedések és változások okait.
A Bizottság létrehozza a megfelelő polgári védelmi és katasztrófavédelmi szereplők és intézmények hálózatát, amely a Bizottsággal együtt uniós polgári védelmi tudáshálózatot képez.
A Bizottság létrehozza a megfelelő polgári védelmi és katasztrófavédelmi szereplők és intézmények hálózatát – ideértve a kiválósági központokat, az egyetemeket és a kutatókat –, amely a Bizottsággal együtt uniós polgári védelmi tudáshálózatot képez. A Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie a tagállamokban meglévő szaktudást és a helyben aktív szervezeteket.
A tudáshálózat – adott esetben az illetékes tudásközpontokkal szoros együttműködésben – a következő feladatokat látja el a képzés, a gyakorlatok, a tanulságok levonása és az ismeretek terjesztése terén:
A tudáshálózat, amely törekszik a nemi szempontból kiegyensúlyozott összetétel kialakítására, adott esetben az illetékes tudásközpontokkal szoros együttműködésben a következő feladatokat látja el a képzés, a gyakorlatok, a tanulságok levonása és az ismeretek terjesztése terén:
Módosítás 56 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új) 1313/2013/EU határozat 13 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
9a. A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
a) képzési program létrehozása és irányítása a polgári védelemben és a veszélyhelyzet-kezelésben dolgozók számára a katasztrófamegelőzéssel, -felkészültséggel és -reagálással kapcsolatban, és e képzési program működtetése. A program keretében közös tanfolyamokat kell szervezni és szakértői csererendszert kell létrehozni, amelynek révén a résztvevőket más tagállamokba lehet rendelni.
„a) képzési program létrehozása és irányítása a polgári védelemben és a veszélyhelyzet-kezelésben dolgozók számára a katasztrófamegelőzéssel, -felkészültséggel és -reagálással kapcsolatban, és e képzési program működtetése. A program keretében közös tanfolyamokat kell szervezni és szakértői csererendszert kell létrehozni, amelynek révén a résztvevőket más tagállamokba lehet rendelni. A polgári védelemre irányuló új Erasmus programot hoznak létre az 1288/2013/EU rendeletben* meghatározott szabályokkal és elvekkel összhangban.
A képzési program célja a 9. és 11. cikkben említett képességek koordinációjának, kompatibilitásának és komplementaritásának javítása, valamint a 8. cikk d) és f) pontjában említett szakértők kompetenciájának fejlesztése;
A polgári védelemre irányuló Erasmus program célja a 9., 11. és 12. cikkben említett képességek koordinációjának, kompatibilitásának és komplementaritásának javítása, valamint a 8.cikk d) és f) pontjában említett szakértők kompetenciájának fejlesztése is.
A polgári védelemre irányuló Erasmus program tartalmaz egy, a tagállamok és a partnerországok közötti együttműködésnek köszönhetően megvalósuló nemzetközi dimenziót az Unió külső tevékenységének, többek között a vonatkozó fejlesztési célkitűzéseknek a támogatása érdekében.”
_______________
Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).
Módosítás 57 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új) 1313/2013/EU határozat 13 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – f pont
9b. A 13. cikk (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:
f) a vonatkozó új technológiáknak az uniós mechanizmus céljait szolgáló bevezetésének és alkalmazásának ösztönzése és bátorítása.
„f) a kutatás és fejlesztés ösztönzése és a vonatkozó új technológiáknak az uniós mechanizmus céljait szolgáló bevezetésének és alkalmazásának bátorítása.
Módosítás 58 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 c pont (új) 1313/2013/EU határozat 13 cikk – 3 a bekezdés (új)
9c. a 13. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Bizottság bővíti a képzési kapacitásokat, valamint fokozza az ismeretek és tapasztalatok megosztását az Unió polgári védelmi tudáshálózata és a nemzetközi szervezetek és harmadik országok között, hogy hozzájáruljon a katasztrófakockázatok csökkentésével kapcsolatos – különösen a sendai keretben elfogadott – nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez.”
11a. A 16. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2) Az e cikk szerinti beavatkozások akár önálló segítségnyújtási beavatkozásként, akár valamely nemzetközi szervezet által irányított beavatkozás részeként is végrehajthatók. Az uniós koordinációnak teljes egészében illeszkednie kell az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) által végzett átfogó koordinációba, az OCHA vezető szerepének tiszteletben tartásával.
„(2) Az e cikk szerinti beavatkozások akár önálló segítségnyújtási beavatkozásként, akár valamely nemzetközi szervezet által irányított beavatkozás részeként is végrehajthatók. Az uniós koordinációnak teljes egészében illeszkednie kell az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) által végzett átfogó koordinációba, az OCHA vezető szerepének tiszteletben tartásával. Ember okozta katasztrófák vagy összetett vészhelyzetek esetén a Bizottság egyértelműen meghatározza – a humanitárius szereplőkkel konzultálva – a beavatkozás hatókörét és a szélesebb körű humanitárius reagálásban részt vevő felekkel való kapcsolatát, biztosítva a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzussal való összhangot és a humanitárius elvek tiszteletben tartását.”
Az Európai Parlament és a Tanács az éves költségvetési eljárás keretében fokozatosan engedélyezi az uniós mechanizmus szükséges előirányzatait, kellően figyelembe véve az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet* értelmében rendelkezésre álló eszközöket, különös tekintettel a Rugalmassági Eszköz I. mellékletben meghatározott igénybevételi lehetőségére.
____________________
*A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).
Az e határozat alapján nyújtott bármilyen támogatásnak vagy finanszírozásnak megfelelő nyilvánosságot kell biztosítania az Unió számára, beleértve az Unió jelképének az 11. cikkben, a 12. cikkben, valamint a 21. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kapacitások tekintetében történő előtérbe helyezését.
Az e határozat alapján nyújtott bármilyen támogatásnak vagy finanszírozásnak megfelelő nyilvánosságot kell biztosítania az Unió számára, beleértve az Unió jelképének az 11. cikkben, a 12. cikkben, valamint a 21. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kapacitások tekintetében történő előtérbe helyezését. Kommunikációs stratégiát kell kidolgozni annak érdekében, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus tevékenységeinek konkrét eredményei a polgárok számára láthatóbbá váljanak.
Módosítás 62 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – b pont 1313/2013/EU határozat 23 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a) Az európai polgári védelmi eszköztár számára előzetesen nem biztosított tagállami kapacitások esetében a szállítási erőforrásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás összege nem haladja meg a teljes támogatható költségek 55%-át. A támogatás igénybevételéhez a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a rendelkezésükre álló, az európai polgári védelmi eszköztár céljára előzetesen rendelkezésre bocsátott kapacitásokon felüli azon kapacitásaik listáját, amelyeket az egészségügyi vészhelyzetekre, az ipari, szeizmikus vagy vulkanikus katasztrófákra, az áradásokra, az erdőtüzekre, valamint a terrorista támadásokra és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadásokra való reagálásra tudnak bevetni.
(2) Törekedni kell az Unió más olyan eszközeivel való szinergiák és kiegészítő jelleg megvalósítására, amelyek például a kohéziót, a vidékfejlesztést, a kutatást, az egészségügyet, valamint a migrációs és biztonságpolitikát támogatják. Harmadik országokban kialakult humanitárius válságok kapcsán történő fellépés eseténa Bizottság biztosítja az e határozat, valamint az 1257/96/EK rendelet keretében finanszírozott intézkedések kiegészítő jellegét és koherenciáját.
(2) Fejleszteni kell az Unió más olyan eszközeivel való szinergiákat, kiegészítő jelleget és fokozott koordinációt, amelyek például a kohéziót, ideértve az Európai Unió Szolidaritási Alapját is, a vidékfejlesztést, a kutatást, az egészségügyet, valamint a migrációs és biztonságpolitikát támogatják, anélkül hogy ez magával vonná a források e területekről történő átcsoportosítását. Harmadik országokban kialakult humanitárius válságok kapcsán történő fellépés esetén a Bizottság biztosítja az e határozat, valamint az 1257/96/EK rendelet keretében finanszírozott intézkedések kiegészítő jellegét és koherenciáját, tiszteletben tartva az intézkedések és finanszírozásuk elkülönült és független jellegét, valamint biztosítva azok összhangját a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzussal.
Módosítás 64 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont 1313/2013/EU határozat 32 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) A rescEU létrehozása, irányítása és fenntartása az 12. cikkben előírtak szerint, beleértve a bevetésre vonatkozó határozatokra és az üzemeltetési eljárásokra vonatkozó kritériumokat;
g) A rescEU létrehozása, irányítása és fenntartása a 12. cikkben előírtak szerint, beleértve a bevetésre vonatkozó határozatokra, az üzemeltetési eljárásokra vonatkozó kritériumokat, valamint a rescEU kapacitások valamely tagállam általi nemzeti szintű telepítésének feltételeit, továbbá az ezzel összefüggő pénzügyi és egyéb intézkedéseket;
Módosítás 65 Határozatra irányuló javaslat I melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
I. MELLÉKLET
INDIKATÍV KIEGÉSZÍTŐ KERETÖSSZEGEK A 2018 ÉS 2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA
2018
2019
2020
Összesen
A 3. fejezet* szerinti további előirányzatok összesen
kötelezettségvállalási előirányzatok
19,157
115,2
122,497
256,854
kifizetési előirányzatok
11
56,56
115,395
182,955
A 4. fejezet* szerinti további előirányzatok összesen
kötelezettségvállalási előirányzatok
2
2
2,284
6,284
kifizetési előirányzatok
0,8
1,8
2,014
4,614
A 3. és a 4. fejezet* szerinti további előirányzatok összesen
kötelezettségvállalási előirányzatok
21,157
117,2
124,781
263,138
kifizetési előirányzatok
11,8
58,36
117,409
187,569
(Valamennyi összeg millió EUR-ban.)
* A teljes összeget a Rugalmassági Eszköz nyújtja.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0180/2018).