Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2018(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0158/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0158/2018

Viták :

PV 12/06/2018 - 11
CRE 12/06/2018 - 11

Szavazatok :

PV 13/06/2018 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0256

Elfogadott szövegek
PDF 348kWORD 50k
2018. június 13., Szerda - Strasbourg
Az EU–Chile társulási megállapodás korszerűsítéséről folyó tárgyalások
P8_TA(2018)0256A8-0158/2018

Az Európai Parlament 2018. június 13-i ajánlása a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője számára az EU és Chile társulási megállapodás korszerűsítéséről folyó tárgyalásokról (2018/2018(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 3. cikkére és V. címére, különösen 21. és 36. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ötödik részére,

–  tekintettel az EUMSZ 218. cikkére,

–  tekintettel a Chilei Köztársaság és az Európai Unió között fennálló társulási megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Unió és Chile közötti, korszerűsített társulási megállapodásra irányuló tárgyalások 2017. november 16-i megkezdésére,

–  tekintettel a fenti megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelvek 2017. november 13-i tanácsi elfogadására,

–  tekintettel az EU–Chile parlamenti vegyes bizottság 2018. január 22-i, 25. ülésén kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett, az EU–Chile társulási megállapodás kereskedelmi pillérjének modernizálásáról szóló tárgyalásokra vonatkozó, 2017. szeptember 14-i ajánlására(1),

–  tekintettel az EU Latin-Amerikával fenntartott politikai kapcsolatairól szóló, 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az EU–CELAC civil társadalmi fórum „Egyenlőség, jogok és demokratikus részvétel Európa, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség népei számára” című, 2015. május 11-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0158/2018),

A.  mivel Chilét és az EU-t közös értékek, valamint szoros kulturális, gazdasági és politikai szálak kötik össze;

B.  mivel Chile és az EU szoros partnerek a regionális és globális kihívások, így az éghajlatváltozás, a nemzetközi biztonság, a fenntartható fejlődés és a globális kormányzás kérdésének kezelése tekintetében;

C.  mivel Chile határozottan támogatja a demokráciát és az emberi jogokat, a szabad és nyitott kereskedelmet és a multilateralizmust; mivel Chile egyben a Csendes-óceáni Szövetség, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) és a Dél-amerikai Nemzetek Szövetsége (UNASUR) kulcsfontosságú tagja is, valamint magas jövedelmű ország és az OECD tagja;

D.  mivel Chile jelentős szereplő a regionális ügyek terén, például kezesként közreműködve a kolumbiai békefolyamatban és a venezuelai kormány és az ellenzék közötti Santo Domingói tárgyalásokon; mivel Chile kivonult a venezuelai tárgyalásokról, mivel nem teljesültek a demokratikus elnökválasztás és az intézmények vonatkozásában szükséges normalizáció minimális feltételei;

E.  mivel 2014. január óta létezik Chile uniós válságkezelési műveletekben való részvételére vonatkozó részvételi keretmegállapodás; mivel Chile a globális béke és biztonság iránti elkötelezettségének jegyében részt vesz az EUFOR ALTHEA munkájában Bosznia-Hercegovinában, valamint számos ENSZ békefenntartó műveletben;

F.  mivel a közelmúltbeli parlamenti és elnökválasztások ismét igazolták a chilei demokrácia stabil és érett jellegét; mivel Chilét az utóbbi évtizedekben erős gazdasági növekedés jellemezte és Dél-Amerika egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt; mivel a reformokra irányuló erőfeszítések még folyamatban vannak az országban;

G.  mivel a művi terhességmegszakítás közelmúltbeli, bizonyos körülmények közötti dekriminalizációja bebizonyította, hogy a chilei társadalom egyre nyitottabb a nők és leányok szerepének megerősítése irányában;

H.  mivel a 2016-os humán fejlettségi mutató Chilét az igen magas humán fejlettségű országok közé sorolja, a rangsorban az első a latin-amerikai országok és 38. a világ országai között, hét uniós tagállamot megelőzve;

I.  mivel a hatályos társulási megállapodás hozzájárult az EU és Chile közötti politikai kapcsolatok elmélyítéséhez, valamint a kereskedelem és a befektetések jelentős növekedéséhez; mivel a jogállamiság, illetve a stabil jogi és politikai keretrendszer folyamatos tiszteletben tartása lehetővé teszi mind Chile, mind az EU számára a szabad vállalkozás gyakorlását, és olyan, megfelelő beruházási környezet létrehozására ösztönöz, amely biztosítékokkal védi a jogbiztonság elvét;

J.  mivel az EU és Chile az elmúlt években ambiciózusabb és átfogóbb megállapodásokat kötött más partnerekkel; mivel ezért az EU-Chile társulási megállapodás korszerűsítése magában rejti a meglévő kapcsolat jelentős mélyítésének lehetőségét, többek között a külügyek és a biztonság területén;

K.  mivel az EU és Chile közötti jövőbeli társulási megállapodásnak teljes mértékben tükröznie kell a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend transzformatív jellegét és a nemzetközi fejlesztési együttműködés szerepét a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában;

L.  mivel egy aktualizált társulási megállapodás a Mexikóval és Mercosurral kötött, jelenleg (újra)tárgyalt megállapodásokkal együtt erősítené az EU Latin-Amerika kulcsfontosságú szövetségeseként betöltött szerepét, akkor, amikor más szereplők, így Kína és Oroszország, egyre nagyobb befolyásra próbálnak szert tenni a régióban;

M.  mivel az EU-Chile Parlamenti Vegyes Bizottság többször is, legutóbb a 2018. január 22-i 25. ülésén elfogadott együttes nyilatkozatban kifejezte, hogy támogatja a társulási megállapodás korszerűsítését;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára (főképviselő/alelnök):

  

Általános elvek

   a) a Chile és az EU – két hasonló gondolkodású partner – közötti együttműködés közös értékeink és a demokrácia, az éghajlatváltozás elleni fellépés, a nemek közti egyenlőség biztosítása, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának elve alapján történő jelentős megerősítése olyan környezetben, amelyet a nemzetközi kapcsolatok terén újonnan megjelenő bizonytalanság jellemez;
   b) annak biztosítása, hogy a Chilével kötött modernizált megállapodás ambiciózus, átfogó és kiegyensúlyozott legyen, és kézzelfogható előnyöket biztosítson mindkét fél polgárai, vállalkozásai és gazdaságai számára; annak biztosítása, hogy e megállapodás úttörő szerepet játsszon az EU által a harmadik országokkal kötött legfejlettebb megállapodások között;
   c) az EU-Chile együttműködés emberi jogi dimenziójának megerősítése az EU-Chile emberi jogi stratégia (2016–2020) fényében; az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a nemek közötti egyenlőség, valamint a kisebbségek, így az LMBTI közösség, és az őslakos személyek jogainak védelme és előmozdítása iránti közös elkötelezettség beillesztése, nyomon követésre, rendszeres jelentéstételre és vitarendezésre szolgáló, végrehajtható mechanizmusokkal; Chile arra való ösztönzése, hogy megoldást találjon a mapuche néppel és más őslakos népekkel fennálló ügyek megoldására; emberi jogokkal kapcsolatos záradék beillesztése minden jövőbeli társulási megállapodásba, az eddigi gyakorlat szerint; az EU és Chile közötti rendszeres emberi jogi párbeszéd folytatása az intézményi keret az emberi jogok előmozdítását célzó állami szakpolitikák többek közt többoldalú együttműködés révén történő megerősítése céljából;
   d) Chile arra való ösztönzése, hogy biztosítson jogszerű és tisztességes bírósági eljárást, teljes összhangban a nemzetközi normákkal;
   e) a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítására, a szegénység elleni küzdelemre és az egyenlőtlenségek csökkentésére való törekvés Chile azon kötelezettségvállalásának fényében, hogy eléri a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend szerinti fenntartható fejlesztési célokat;
   f) Chile az oktatási normák és oktatási programok javításában való támogatása, biztosítva, hogy a legalacsonyabb jövedelmű emberek teljes körűen hozzáférhessenek a felsőoktatáshoz; az egyetemek és a munkaerőpiac közötti kapcsolat megerősítése a strukturális munkaerőhiány orvoslása és az ifjúsági foglalkoztatás előmozdítása révén;
   g) a szociális és környezeti jogok védelmének ösztönzése, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei hatékony végrehajtásának biztosítása és a kényszer- és gyermekmunka felszámolása;
  

Multilateralizmus, regionális és nemzetközi együttműködés

   h) a regionális és globális kihívásokról – például a szervezett bűnözésről, a kábítószer-kereskedelemről, a növekvő egyenlőtlenségről, a migrációról, a terrorizmusról és az éghajlatváltozásról – folytatott párbeszéd és együttműködés megerősítése, ideértve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtását; az EU és Chile közötti együttműködés támogatása a migráció kezelése tekintetében, valamint visszafogadási mechanizmusok létrehozása többek közt hontalan személyek és harmadik országok állampolgárai számára;
   i) a többoldalú program fontosságának, valamint annak kiemelése, hogy semmilyen kétoldalú tárgyalással nem szabad fékezni a többoldalú előrelépésre irányuló szándékot;
   j) hozzájárulás a multilateralizmus és a nemzetközi együttműködés megerősítéséhez a nemzetközi biztonság előmozdítása és a globális kihívások hatékony kezelése érdekében; a nemzetközi szervezetekben és fórumokon mindkét fél által képviselt álláspontok koordinációjának megerősítése;
   k) Chile arra való ösztönzése, hogy továbbra is támogassa a regionális integrációs és együttműködési programokat, legfőképpen a Csendes-óceáni Szövetséget, tekintettel annak mint a régió tagjai, valamint az UNASUR és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) közötti gazdasági integráció tényleges és aktív hajtóerejeként elért biztató eredményeire; annak a lehetőségnek a vizsgálata, hogy az EU szerezhet-e megfigyelői státuszt a Csendes-óceáni Szövetségben;
  

Politikai párbeszéd és együttműködés

   l) érdemi, rendszeres párbeszéd biztosítása valamennyi jelentőséggel bíró kérdésben, a meglévő formátumok alapján, illesztve azokat kiterjesztve; a rendelkezésre álló erőforrások mozgósítása a Partnerségi Eszköz (PI) révén, stratégiai célok elérése céljából;
   m) szoros együttműködés biztosítása a biztonság és a védelem területén, különösen a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés, a tengerhajózási biztonság, a leszerelés és a nonproliferáció tekintetében; Chile az EU közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) misszióiban és műveleteiben való megerősített részvételének lehetővé tétele;
   n) fokozott együttműködés lehetővé tétele a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemben, valamint a radikalizálódás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése terén, a polgári szabadságjogok és az alapvető jogok aláásása nélkül; intézkedések meghozatala a terrorizmus elleni globális küzdelem összefüggésében globális és regionális együttműködést szolgáló mechanizmusok, intézkedések és testületek megerősítésével, összhangban a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek Alapokmányával;
   o) a korrupció, a pénzmosás és az adókijátszás elleni küzdelem terén folytatott együttműködés fokozása; a jó adóügyi kormányzásról szóló rendelkezések és átláthatósági standardok beillesztése, amelyek megerősítik a felek arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy végrehajtják az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi standardokat;
   p) annak szem előtt tartása, hogy a korrupció aláássa az emberi jogokat, az egyenlőséget, a társadalmi igazságosságot, a kereskedelmet és a tisztességes versenyt, ezáltal akadályozva a gazdasági növekedést; egyértelmű és határozott, a korrupció valamennyi formája elleni küzdelemre és nemzetközi standardok és többoldalú korrupcióellenes egyezmények végrehajtására irányuló kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket megfogalmazó, külön szakaszok beillesztése;
   q) az EU és Chile közötti mobilitás elősegítése; a fiatalok és diákok csereprogramjai, az ösztöndíjprogramok és képzések javítása, többek között az ERASMUS + program révén; további erőfeszítések a felsőfokú képesítések kölcsönös elismerése és a felsőoktatás modernizációja, hozzáférhetősége és nemzetközivé tétele érdekében;
   r) a tudományos és technológiai ismeretek átadásának előmozdítása és az együttműködés fokozása a kutatás és együttműködés területén, a meglévő programok, például a Horizont 2020 teljes körű felhasználásával;
   s) a nemzetközi együttműködés területén fenntartott kapcsolatok előmozdítása és megerősítése a 2015-ben aláírt, nemzetközi együttműködésről szóló egyetértési megállapodás alapján; olyan, innovatív mechanizmusok létrehozása, amelyek kiszélesítik és megerősítik a Latin-Amerikában és azon kívül harmadik felekkel olyan programokon keresztül folytatott háromoldalú és regionális együttműködést, mint az EUROsociAL+ és az Euroclima+, valamint együttműködés a kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikák, így a COPOLAD terén;
   t) módszertan kidolgozása a modernizált megállapodás férfiakra és a nőkre gyakorolt hatásainak bemutatására, és eredményeinek felhasználása a nemek közötti egyensúly megvalósítását célzó szakpolitikák kialakításához;
   u) a Párizsi Megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend melletti közös elkötelezettség megerősítése, valamint az EU és Chile közötti szoros együttműködés biztosítása a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni fellépés területén; a kulcsfontosságú környezetvédelmi területeken – CO2-kibocsátások a nemzetközi szállításban, a biológiai sokféleség megőrzése, fenntartható termelés és fogyasztás – folytatott technikai és szakpolitikai együttműködésre vonatkozó partnerség megerősítése; a fokozott együttműködés ösztönzése a körforgásos gazdaság területén az erőforrás-hatékonyság, a természeti erőforrások fenntartható használata, az ökoinnováció és a vízgazdálkodás javítása céljából; az éghajlatváltozás következményeinek enyhítését célzó projektek támogatásának növelése;
   v) az együttműködés megerősítése a kutatás és fejlesztés, valamint az az uniós Kopernikusz program műholdas földmegfigyelési adatainak környezetvédelmi célokra való felhasználása terén;
   w) a kulturális együttműködés ösztönzése, valamint a Chilében és az EU-ban élő diaszpóra támogatása a külföldi befektetések mind Chilében, mind az Unióban való támogatásának céljával;
   x) a vízhez való hozzáférés emberi jogként való megerősítése;
  

Intézményi rendelkezések

   y) annak biztosítása, hogy a társulási megállapodás szilárd parlamenti részvételen alapuljon, megerősítve a jelenlegi együttműködési rendelkezéseket és mechanizmusokat, amelyek célja a megállapodás végrehajtásában való nagyobb mértékű részvétel, illetve a végrehajtás fokozott ellenőrzésének lehetővé tétele, nevezetesen a parlamenti vegyes bizottság meglévő parlamentközi formátuma révén; annak biztosítása, hogy a parlamenti vegyes bizottság releváns információkat kérhessen a társulási megállapodás végrehajtásával kapcsolatban;
   z) a civil társadalom megfelelő részvételének biztosítása mind a tárgyalások során, mind a társulási megállapodás végrehajtási szakaszában, beleértve, de nem kizárólag a konzultatív vegyes bizottságot is; hangsúlyozza, hogy mindkét régióban a civil társadalmi szervezetek bevonásával zajló politikai párbeszédet elősegítő, intézményesített mechanizmust kell létrehozni;
   aa) a Parlament a tárgyalások valamennyi szakaszában történő haladéktalan és kimerítő tájékoztatása, összhangban az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdésével; ez magában foglalja a tárgyalási szövegek és az egyes tárgyalási fordulók jegyzőkönyveinek a Parlament számára való átadását is; e tekintetben üdvözli a Tanács a Bizottságnak és az elnöknek/főképviselőnek 2017 novemberében adott tárgyalási meghatalmazás közzétételére irányuló, 2018. január 22-i határozatát;
   ab) a tárgyalási irányelvek legutóbbi közzétételét fontos előzménynek tekintve kötelezettségvállalás valamennyi, a nemzetközi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási irányelv jövőbeli közzétételére;
   ac) a társulási megállapodásról szóló tárgyalások meggyorsítása annak érdekében, hogy a Parlament a jelenlegi európai jogalkotási ciklus lejárta előtt ratifikálhassa a megállapodást;
   ad) annak a régóta fennálló gyakorlatnak a minden szinten való tiszteletben tartása, miszerint az új megállapodást ideiglenesen nem alkalmazzák, amíg a Parlament hozzájárulását nem adja;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Chilei Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0354.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0345.

Utolsó frissítés: 2019. január 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat