Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogás: az Északi-tenger térsége tengeri környezetének védelmére irányuló halászati állományvédelmi intézkedések
Az Európai Parlament 2018. június 14-i állásfoglalása az Északi-tenger térsége tengeri környezetének védelmére irányuló halászati állományvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosító 2018. március 2-i, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2018)01194 – 2018/2614(DEA))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2018)01194),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,
– tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére, valamint 46. cikke (5) bekezdésére,
– tekintettel az Északi-tenger térsége tengeri környezetének védelmére irányuló halászati állományvédelmi intézkedések megállapításáról szóló, 2016. szeptember 5-i (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(2),
– tekintettel a Halászati Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,
A. mivel a tagállamoknak a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)(3) 1. cikke (1) bekezdésével összhangban 2020-ig el kell érniük a tengervizek jó környezeti állapotát, míg az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének j) pont előírja, hogy e cél eléréséhez a közös halászati politikának hozzá kell járulnia;
B. mivel a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) a vonatkozó tudományos szakvéleménye következtetéseiben(4) a védett fajok és élőhelyek, valamint a tengerfenék integritása érdekében javasolt intézkedések hatékonyságával kapcsolatban aggodalmát fejezte ki; mivel ezek az aggodalmak nem tükröződtek kellőképpen a felülvizsgálat tárgyát képező, felhatalmazáson alapuló rendelet preambulumbekezdéseiben;
C. mivel a HTMGB tudományos véleményében azt is megemlítette, hogy a szóban forgó halászati tevékenység számadatai – amelyeken a javasolt intézkedések alapulnak – a 2010–2012 közötti időszakból származnak, ezért már elavultak lehetnek;
D. mivel a felülvizsgálat tárgyát képező, felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3b., 3c. és 3e. cikke szerint a részben átmeneti mentességet élvező hajók meghatározatlan száma a javasolt intézkedések hatékonyságát nagyban befolyásolhatja;
E. mivel a felülvizsgálat tárgyát képező, felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított (EU) 2017/118felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének 2. pontjában pontosítani kell az „alternatív, tengerfeneket befolyásoló halászeszközök” meghatározását; mivel ha az az elektromos áram felhasználásával folytatott halászatot is magában foglalja, akkor ellentmondásban lenne a tárgyalási mandátummal, amelyet a Parlament 2018. január 16-án fogadott el(5) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásának rendes jogalkotási eljárása keretében(6);
F. mivel a javasolt „alternatív, tengerfeneket befolyásoló halászeszközök” hatása még mindig jelentősen nagyobb lehet, mint más, részben tiltott eszközöké (dán és skót kerítőhálók);
G. mivel a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktus felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezése és jelentési záradéka nem vonatkozik az újonnan javasolt övezetekre és azok kezelésére, így ellehetetleníti az intézkedések hatékonyságának átlátható értékelését, különösen a tengerfenékre hatást gyakorló újonnan vizsgált alternatív halászeszközök tekintetében;
1. kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;
3. felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be egy újabb, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely figyelembe veszi a fent megfogalmazott aggodalmakat;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.