Az Európai Parlament 2018. június 14-i állásfoglalása Grúzia megszállt területeiről az orosz invázió után 10 évvel (2018/2741(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodásra, mely az EU közvetítésével jött létre Grúzia és az Orosz Föderáció között, és tekintettel a 2008. szeptember 8-i végrehajtási megállapodásra,
– tekintettel a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló, 2016. január 21-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a keleti partnerség csúcstalálkozóin elfogadott együttes nyilatkozatokra, különösen a 2017-ben Brüsszelben elfogadott nyilatkozatra,
– tekintettel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló közös közleményeire, különösen az ENP felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló, 2017. május 18-i jelentésre (JOIN(2017)0018), a „Keleti partnerség – 20 megvalósítandó célkitűzés 2020-ig: összpontosítás a legfontosabb kiemelt kérdésekre és a kézzelfogható eredményekre” című, 2017. június 9-i közös szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0300), valamint az „Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” című, 2016. évi közleményre,
– tekintettel a keleti szomszédságban kialakult helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i ajánlására(3),
– tekintettel az európai uniós megfigyelő misszió (EUMM) 2008. szeptember 15-i grúziai telepítésére,
– tekintettel a grúziai konfliktussal foglalkozó, Heidi Tagliavini által vezetett független nemzetközi tényfeltáró küldöttség 2009-es jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel Grúzia most ünnepli az 1918-ban alapított, első grúz demokratikus köztársaság 100. évfordulóját, és méltán büszke a napjainkban elért eredményeire;
B. mivel a EU határozottan támogatja Grúziának a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását;
C. mivel 10 évvel a 2008 augusztusában Grúzia ellen végrehajtott orosz katonai agresszió után az Orosz Föderáció továbbra is fenntartja Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területek illegális megszállását, aláásva a nemzetközi jogot és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert; mivel az Oroszország, Abházia és Dél-Oszétia között 2014-ben és 2015-ben aláírt úgynevezett integrációs és szövetségesi szerződések egyértelműen sértik a nemzetközi jogot, az EBESZ elveit és Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait; mivel az Európai Unió nem ismeri el az úgynevezett választások keretét, valamint Abházia és Dél-Oszétia grúz régióiban az Oroszország által támogatott szakadárok által 2016-ban és 2017-ben tartott népszavazást;
D. mivel az EU továbbra is szilárdan elkötelezett az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés, a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek maradéktalanul megfelelő megoldása mellett;
E. mivel Oroszország folyamatosan erősíti illegális katonai jelenlétét Grúzia megszállt területein azáltal, hogy új bázisokat épít ki, új csapatokat és felszereléseket szállít és katonai gyakorlatokat végez;
F. mivel Oroszország továbbra is megszegi nemzetközi kötelezettségeit, és megtagadja az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás teljes körű végrehajtását;
G. mivel Oroszország továbbra is elszigeteli Abházia és Chinvali/Dél-Oszétia régiót az ország többi részétől azáltal, hogy további átkelőhelyeket zár be, fizikai akadályokat vezet be a közigazgatási határvonal mentén és a grúz kultúra felszámolását célzó kampányt folytat;
H. mivel ezt a határvonalat a „határépítés” néven ismert eljárás során lassan, de egyenletesen egyre mélyebben elmozdítják a Tbiliszi által ellenőrzött terület belseje felé, egyes helyeken rendkívül közel kerülve olyan, kritikus infrastruktúrákhoz, mint az autópályák és gázvezetékek;
I. mivel az etnikai tisztogatás több hullámának eredményeként lakóhelyét elhagyni kényszerülő több százezer belső menekült és az Abházia és Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területekről kitoloncolt menekültek továbbra is meg vannak fosztva az otthonukba való biztonságos és méltóságteljes visszatérés alapvető jogától;
J. mivel Grúzia megszállt területein folytatódik az alapvető emberi jogok – többek között a szabad mozgás és tartózkodás, a tulajdonhoz való jog és az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférés joga – megsértése; mivel továbbra is sor kerül jogellenes fogva tartásra és emberrablásokra;
K. mivel az Orosz Föderáció, mint az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területei felett ellenőrzést gyakorló hatalom, teljes felelősséggel tartozik az emberi jogok súlyos megsértéséért és a helyszínen kialakult humanitárius helyzetért;
L. mivel a 2008-as invázió volt Oroszország első jelentős, nyílt támadása az európai rend ellen; mivel ezt később továbbiak követték, beleértve a Krím félsziget annektálását és a kelet-ukrajnai háborút;
M. mivel Sokhumiban és Tskhinvaliban a megszálló orosz erők brutális akcióik során illegálisan megfosztották életüktől Archil Tatunashvili, Giga Otkhozoriá és Davit Basharuli grúz belső menekülteket;
N. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) vizsgálatot indított a konfliktus során állítólagosan elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében;
O. mivel a kelet-európai vezetők – Lech Kaczyński, Lengyelország elnöke, Toomas Hendrik Ilves, Észtország elnöke, Valdas Adamkus Litvánia elnöke, Ivars Godmanis, Lettország miniszterelnöke és Viktor Juscsenko, Ukrajna elnöke – 2008. augusztus 12-i grúziai közös ad hoc látogatását világszerte jelentős tényezőnek ismerik el a Tbiliszi felé tartó orosz terjeszkedés megállításában akkor, amikor a csapatok már csak 50 km-re voltak a grúz fővárostól, és a tűzszünetnek az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége általi előmozdításában;
P. mivel az Orosz Föderáció továbbra is megtagadja az EUMM belépését Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területekre, megsértve ezzel az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást, ezáltal akadályozva a misszió megbízatásának teljes körű végrehajtását;
1. megerősíti, hogy határozottan támogatja Grúzia szuverenitását és területi egységét; tudomásul veszi, hogy az ENSZ Alapokmányában, a 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az EBESZ 1990. évi Párizsi Chartájában foglalt elvek az európai kontinens békéjének sarokkövei;
2. megismétli, hogy a szuverenitás, a függetlenség és a viták békés rendezése az európai biztonsági rend kulcsfontosságú elvei; hangsúlyozza, hogy Grúziában kialakult konfliktusok megoldása elengedhetetlen az európai kontinens egésze biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez; úgy véli, hogy ezek a konfliktusok és a grúziai területek folyamatos megszállása továbbra is potenciális fenyegetést jelentenek más európai országok szuverenitására;
3. kéri az Oroszországi Föderációt, hogy változtassa meg döntését az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeinek úgynevezett függetlensége elismeréséről; elítéli Venezuelát, Nicaraguát, Szíriát és Naurut Abházia és Dél-Oszétia elismeréséért, és felszólít az elismerés visszavonására;
4. hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderációnak feltétel nélkül teljesítenie kell a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást, különösen az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy valamennyi katonai erejét visszavonja Grúzia területéről;
5. követeli, hogy az Oroszországi Föderáció hagyjon fel Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeinek megszállásával, és teljes körűen tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi integritását, valamint nemzetközileg elismert határainak sérthetetlenségét, továbbá hogy szüntesse be a két régió oroszországi közigazgatásba való tényleges integrálását;
6. megerősíti az EU szilárd elkötelezettségét aziránt, hogy hozzájárul az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés megoldásához azáltal, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközt felhasználja egy átfogó megközelítés részeként, beleértve a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjét, a genfi nemzetközi tárgyalásokon betöltött társelnöki tisztét, az EUMM Grúziát, valamint az el nem ismerés és a szerepvállalás politikáját;
7. szorgalmazza, hogy Grúzia kormánya folytassa az együttműködést az NBB-vel és könnyítse meg az NBB ügyészi hivatala által folytatott nyomozásokat, továbbá biztosítsa, hogy az NBB hivatala teljesítse megbízatását a tájékoztatás és az áldozatok részvétele tekintetében;
8. felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy tegye lehetővé az EUMM számára mandátumával összefüggésben a feltétel nélküli belépést Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területekre; emlékeztet arra, hogy az EUMM biztosítja az egyetlen állandó nemzetközi jelenlétet a helyszínen, pártatlan tájékoztatást nyújtva az adminisztratív határvonal mentén kialakult helyzetről, és kéri, hogy 2018. december 14-én túl is hosszabbítsák meg megbízatását;
9. felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel az adminisztratív határvonalon való további határépítéssel, amelyet szögesdrót kerítések és más mesterséges akadályok felállításával igyekszik megvalósítani; felszólít arra is, hogy a grúz kormány ellenőrzése alatt álló területen vessenek véget a beavatkozásnak és az adminisztratív határvonal további kiterjesztésének, ami szándékosan akadályozza az emberek közötti kapcsolatokat, és elszigeteli a két megszállt régióban élő lakosságot;
10. elítéli több tucat grúz falu és grúz templom szándékos elpusztítását Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia megszállt területeken, továbbá a grúz kultúra és történelem nyomainak eltüntetésére irányuló egyértelmű kísérleteket az elfoglalt területeken, továbbá elítéli az olyan ellentétes és megosztó kezdeményezéseket, mint például az úgynevezett 2017-es népszavazás, amely jóváhagyta a Chinvali régió/Dél-Oszétia elnevezés megváltoztatását;
11. felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa magát a békés konfliktusrendezés elvéhez, és viszonozza Grúzia egyoldalú kötelezettségvállalását, miszerint tartózkodik az erőszak alkalmazásától, amelyet Grúzia elnöke jelentett be az Európai Parlamenthez intézett 2010. november 23-i beszédében;
12. üdvözli Grúzia kormányának az „Egy lépés a jobb jövő irányába” elnevezésű új békekezdeményezését, amelynek célja az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeken lakó személyek humanitárius és társadalmi-gazdasági körülményeinek javítása, valamint az emberek közti kapcsolatok és bizalomépítés elősegítése a megosztott közösségek között;
13. emlékezteti az Oroszországi Föderációt, mint megszálló hatalmat, a lakosság felé fennálló kötelezettségeire és arra, hogy be kell szüntetnie az emberi jogok megsértését, a szabad mozgás és tartózkodás korlátozását, az etnikai alapon történő megkülönböztetést, valamint a tulajdonhoz való jog megsértését és az anyanyelven történő oktatáshoz való hozzáférés megakadályozását Grúzia megszállt területein;
14. felhívja továbbá az Oroszországi Föderációt, hogy vessen véget a büntetlenségnek és az etnikai alapú bűncselekményeknek az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területeken, valamint hogy hárítson el minden akadályt, amely hátráltatja annak biztosítását, hogy Archil Tatunashvili, Giga Otkhozoria és Davit Basharuli grúz belső menekültek illegális meggyilkolásának elkövetőit bíróság elé állítsák;
15. üdvözli, hogy Grúzia parlamentje kétpárti állásfoglalást fogadott el, amely tartalmazza az ilyen jogsértésekért vagy azok eltussolásáért felelős személyek feketelistáját (Otkhozoria–Tatunasvili-lista), és felhívja a tagállamokat és a Tanácsot, hogy tegyék feketelistára és alkalmazzanak nemzeti vagy uniós szintű szankciókat azokkal szemben, akiknek neve szerepel vagy szerepelhet az Otkhozoria-Tatunasvili-listán;
16. sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy tegye lehetővé a belső menekültek és a menekültek biztonságos és méltóságteljes visszatérését otthonaikba, valamint biztosítsa a nemzetközi emberi jogi megfigyelői mechanizmusok az érintett területekre való akadálytalan belépését;
17. ismételten elítéli a propaganda, a dezinformálás és a közösségi médiába való beszivárgás felforgató politikáját, melynek célja a demokrácia és a társadalom az intézmények diszkreditálkása, a közvélemény manipulálása, hamis narratívák terjesztése, a társadalmi feszültségek táplálása és a médiával szembeni általános bizalmatlanság növelése révén való meggyöngítése Grúziában; ebben az összefüggésben elítéli az Oroszország által folytatott információs hadviselést, melynek során az állam által ellenőrzött médiaorgánumokat szándékosan hamis hírek terjesztésére használják a belpolitika befolyásolása és az európai integrációs folyamatok aláásása céljából;
18. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösségnek következetes, összehangolt, egységes és határozott álláspontot kell képviselnie az orosz megszállással és annektálási politikával szemben, mivel csak ily módon lehet biztosítani a konfliktus békés megoldását Grúziában és a szomszédságban zajló hasonló konfliktusok megelőzését;
19. felhívja az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el az Európai Parlament megközelítésével és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek politikáival összhangban lévő megközelítést azáltal, hogy egyértelműbb és pontosabb kifejezéseket alkalmaznak, amikor a Grúzia elleni orosz agressziót az Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz területek Oroszországi Föderáció általi megszállásaként definiálják;
20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének.