Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2269(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0179/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0179/2018

Viták :

PV 03/07/2018 - 25
CRE 03/07/2018 - 25

Szavazatok :

PV 04/07/2018 - 6.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0284

Elfogadott szövegek
PDF 165kWORD 58k
2018. július 4., Szerda - Strasbourg
Partnerségi megállapodás az EU, az Euratom és Örményország között (állásfoglalás)
P8_TA(2018)0284A8-0179/2018

Az Európai Parlament 2018. július 4-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről (12543/2017 – C8-0422/2017 – 2017/0238(NLE)2017/2269(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12543/2017),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség és azok tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra (12548/2017),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 37. cikkével, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikkével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 207. é 209. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával, 218. cikkének (7) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8‑0422/2017),

–  tekintettel az EU és Örményország közötti kapcsolatokról szóló megfelelő állásfoglalásaira,

–  tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a keleti partnerség csúcstalálkozóin elfogadott együttes nyilatkozatokra, különösen a 2017-ben Brüsszelben elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló közös közleményeire, különösen az ENP felülvizsgálatának végrehajtásáról szóló, 2017. május 18-i jelentésre (JOIN(2017)0018) és a „Keleti partnerség – 20 megvalósítandó célkitűzés 2020-ig: összpontosítás a legfontosabb kiemelt kérdésekre és a kézzelfogható eredményekre” című, 2017. június 9-i közös munkadokumentumra (SWD(2017)0300), továbbá az „Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája” című, 2016. évi közleményre,

–  tekintettel a keleti szomszédságbeli helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira és különösen a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, 2017. november 15-i ajánlására a keleti partnerségről(2), valamint az örmény népirtás századik évfordulójáról szóló, 2015. április 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a határozatra irányuló tervezetről szóló, 2018. július 4-i jogalkotási állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unió és Örményország közötti, 2018. február 21-én aláírt partnerségi prioritásokra,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0179/2018),

A.  mivel az Örményország és az Európai Unió közötti kapcsolatok jelenlegi kerete az 1996. évi partnerségi és együttműködési megállapodás, amely 1999-ben lépett hatályba, és amelyet a javasolt átfogó és megerősített partnerségi megállapodás vált fel;

B.  mivel a keleti partnerségen keresztül az EU és Örményország közötti kapcsolatok a nemzetközi jog és az alapvető értékek, többek között a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása melletti közös elkötelezettségen alapulnak;

C.  mivel továbbra is vannak aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy Örményország teljes mértékben tiszteletben tartja-e a fent említett alapértékek mindegyikét, nevezetesen a demokrácia és a jogállamiság tekintetében, melyeket a korrupció, a szavazatvásárlás, a szervezett bűnözés és a visszaélésszerű oligarchikus ellenőrzés ás alá;

D.  mivel Örményország földrajzilag Európa, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet között terül el, és a szomszédságában olyan regionális hatalmak találhatók, mint Oroszország, Irán és Törökország, ezért elhelyezkedése stratégiai és kihívásokkal teli; mivel néhány múltbeli tragédia – nevezetesen az örmény népirtás – el nem ismerése, külföldi csapatok örményországi jelenléte, valamint a Dél-Kaukázusban Azerbajdzsánt és Grúziát is érintő, elhúzódó konfliktusok valamennyi partner és a regionális stabilitás számára is kiemelkedő fenyegetést jelentenek; mivel a hegyi-karabahi konfliktus csak békésen oldható meg, az EBESZ 2009. évi alapelveivel összhangban, nevezetesen az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek erőfeszítései és javaslatai révén;

E.  mivel az EU Örményország fő kereskedelmi partnere és legjelentősebb támogatója; mivel Örményország az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is tagja, ami mutatja, hogy az EU számára nem előfeltétel, hogy partnerei harmadik felekkel fenntartott saját kapcsolataik kárára az EU-val való kapcsolatok elmélyítését válasszák, még akkor sem, ha néhány lehetőség – így az EU-val való mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség – ebben az összefüggésben nem valósulhatott meg;

F.  mivel az új megállapodás új jogalapot határoz meg a politikai párbeszéd fellendítése és a gazdasági együttműködés hatályának és olyan területeken való kibővítésének céljából, mint az energia, a közlekedés, az infrastruktúra és a környezetvédelem; mivel ezek a rendelkezések várhatóan pozitív hatást gyakorolnak Örményországra a demokratikus normák előmozdítása, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlesztés szempontjából; mivel ezek a kilátások különösen fontosak Örményország ifjúsága számára, többek között a jobb oktatás és a több munkalehetőség miatt; mivel várhatóan mind az uniós, mind az örmény polgárok részesülnek a fokozott együttműködés előnyeiben;

1.  kifejezetten üdvözli az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás aláírását, amely jelentős előrelépésnek számít az EU és Örményország közötti kapcsolatokban, és a politikai és gazdasági kapcsolatok további elmélyítése melletti elköteleződést testesít meg;

2.  megjegyzi, hogy a megállapodás aláírása nem a végpontot jelenti az EU és Örményország közötti együttműködésben; hangsúlyozza a gyors és hatékony végrehajtás jelentőségét, mielőtt továbblépés történne a két fél közötti együttműködés és integráció a két fél által kölcsönösen elfogadható tempóban és mértékben történő további lehetséges megerősítésének fontolóra vétele felé;

3.  emlékeztet, hogy a további együttműködési kilátások megnyitásához kulcsfontosságú, hogy jelentős előrelépés történjen az olyan alapvető értékek fenntartása területén, mint a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát megvédő, működő demokratikus rendszer és konkrét eredmények felmutatása a korrupció elleni küzdelem területén; e tekintetben várakozással tekint az elé, hogy az EU megfelelő időben fontolóra vegye a vízumliberalizációról szóló párbeszéd megindítását Örményországgal, feltéve, hogy teljesülnek a jól kezelt és biztonságos mobilitás feltételei, többek közt a felek közötti vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások hatékony végrehajtása;

4.  a 2018. áprilisi és májusi hatalmi átmenet összefüggésében gratulál az örmény polgároknak, mivel az átmenet békésen valósult meg és az örmény alkotmánnyal összhangban vezetett változáshoz a kormányban; üdvözli a bűnüldöző szervek által tanúsított önmérsékletet, ugyanakkor aggodalmának ad hangot békés tüntetők, köztük parlamenti képviselők indokolatlan letartóztatásai miatt; gratulál Nikol Pasinjánnak Örményország új miniszterelnökévé történő megválasztása alkalmából; várakozással tekint a vele, kormányával és a Nemzetgyűléssel folytatott fokozott együttműködés elé, főleg hogy támogassa őket az örmény társadalomnak a tüntetések alatt megfogalmazott elvárásai teljesítésében, és készen áll választásmegfigyelést végezni Örményországban a későbbi parlamenti választások során;

Hatály, általános elvek, alapvető értékek és elkötelezettség a konfliktusok rendezése mellett

5.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás területi hatálya egyrészről az Európai Unióról szóló szerződést, az Európai Unió működéséről szóló szerződést és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést az e Szerződésekben lefektetett feltételek szerint alkalmazó területekre, másrészről az Örmény Köztársaság területére terjed ki; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy Örményországon keresztül ne exportáljanak semmilyen terméket illegálisan az EU-ba;

6.  megjegyzi, hogy a megállapodás összhangban áll az Európai Parlament által a 2017. november 15-i ajánlásban kifejtett szellemiséggel és elvekkel, amely egyértelműen kimondja, hogy semmilyen olyan országgal kötött átfogó megállapodást nem ratifikál, amely nem tartja tiszteletben a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok uniós értékeit; mindazonáltal sürgeti az örmény hatóságokat, hogy az EU támogatásával biztosítsák, hogy ne történjen visszalépés ezen értékek tekintetében, mert az a 379. cikken keresztül a megállapodás alkalmazásának felfüggesztését eredményezhetné; megismétli, hogy az Örményországnak uniós nyújtott pénzügyi támogatás a reformok végrehajtásától és minőségétől függ;

7.  ösztönzi Örményországot, hogy haladéktalanul fogadja el és hajtsa végre a különösen a választási rendszer stabilitása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az állami intézmények kormányzásának átláthatósága területén kölcsönösen – pontosabban az EU–Örményország partnerségi prioritások összefüggésében – elfogadott reformokat, melyeknek a megállapodás végrehajtását vezérlő keretként kell szolgálniuk, hogy kézzelfogható és pozitív eredményekkel járjanak az örmény polgárok számára;

8.  hangsúlyozza, hogy e végrehajtási szakaszban kiemelt jelentősége van a megfelelő civil társadalmi szervezetek érdemi bevonásának és szerepvállalásának, többek közt a megállapodás által létrehozott új civil társadalmi platformon keresztül, túlmenve a civil társadalom képviselői tájékoztatásának korlátozott kötelezettségén, hogy eszmecserét folytassanak velük a megállapodás 366. cikkében foglaltaknak megfelelően; emlékeztet, hogy a bevonandó civil társadalmi szervezeteknek a politikai, társadalmi és szociális érdekek lehető legszélesebb körét kell lefedniük;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az uniós pénzügyi támogatásnyújtás azon feltételének teljesülését, hogy az uniós támogatást – például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközön, makroszintű pénzügyi támogatáson és más eszközökön keresztül folyósított támogatásokat – szisztematikusan a reformok tényleges végrehajtásához kötik, és az előrelépést alaposan nyomon követik;

10.  megjegyzi, hogy a megállapodás továbbá összhangban van az Európai Parlament 2017. november 15-i ajánlásában kifejtett szellemiséggel és elvekkel, amennyiben – többek közt – az Örményországgal vagy Azerbajdzsánnal való új megállapodás megerősítését érdemi kötelezettségvállalásoktól és a hegyi-karabahi konfliktus megoldása felé történő lényegi előrelépéstől teszi függővé; sürgeti, hogy a két fél a két országban 2018-ban zajló választásokat követően jóhiszeműen fokozza a tárgyalások ütemét és eredményességét, hogy a már eddig is túl sok – különösen polgári – életet követelő, nem csak a békét és stabilitást akadályozó, hanem a régió társadalmi-gazdasági fejlődését közel három évtizede hátráltató, katonailag nem megoldható konfliktus lezárásával történelmet írjanak; komoly aggodalmának ad hangot a régióban megvalósuló katonai kapacitásépítés és az aránytalan védelmi kiadások miatt; támogat minden olyan kezdeményezést, amely békéhez és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez vezet, például a magas szintű megbeszéléseket és a tűzszünet nyomon követését szolgáló mechanizmust, és felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy fokozza az olyan programok uniós támogatását, melyek lehetővé teszik az intenzívebb kapcsolatokat az örmény és az azeri nem kormányzati szerveztek és ifjúsági szervezetek között, ugyanakkor biztosítva azt is, hogy az uniós tagállamok elkerüljék a kettős felhasználású termékek és technológia a konfliktusban részt vevő felek számára történő közvetett exportját;

Politikai reform

11.  felszólítja mind Örményországot, mind az EU-t, hogy a 4. cikkben felvázoltaknak megfelelően tulajdonítson kiemelt prioritást a hazai reformoknak, hogy biztosítsa különösen az elnöki rendszerből a parlamenti rendszer felé történő zavartalan átmenetet és az állami intézmények politikamentesítését; ösztönzi az örmény kormányt annak biztosítására, hogy a jelentős reformok – például a kormány felépítésével és tevékenységeivel vagy a büntető törvénykönyvvel kapcsolatosak – legyenek átláthatóbbak, és hogy folytassanak inkluzív párbeszédet az ellenzékkel és a civil társadalommal a szélesebb örmény társadalom érdekében;

12.  hangsúlyozza, hogy egyenlő feltételeket kell biztosítani az ellenzék számára és olyan környezetet kell kialakítani, melyben a civil társadalom, többek közt a média képviselői és az emberi jogi jogvédők szabadon, a megtorlás fenyegetése nélkül tudnak dolgozni; ezzel összefüggésben felszólítja Örményországot, hogy biztosítsa minden fogva tartott, például Andriasz Gukaszjan számára a gyors, tisztességes és minden politikai megfontolástól mentes tárgyalást; felszólítja az örmény hatóságokat annak biztosítására, hogy az újságíróknak ne kelljen nyomásgyakorlással szembenézniük vagy megtorlástól és erőszaktól tartaniuk munkájukkal kapcsolatban, hogy fenntartsák a szabad gyülekezéshez való jogot, tartózkodjanak a túlzott erő és nyomásgyakorlás használatától, például a békés tüntetők és vezetőik elleni indokolatlan büntetőjogi vádaktól; minden ügyben pártatlan vizsgálatra és tisztességes tárgyalásra szólít fel, például a rendőrség által a békés tüntetőkkel szembeni múltbeli aránytalan fellépések tekintetében és a „Szaszna Crer” ügyben is, amikor a rendőrség komolyan hátráltatta a védőügyvédek munkáját;

13.  sürgeti az örmény hatóságokat, hogy – tekintettel a jövőbeli választásokra – haladéktalanul és teljes mértékben hajtsák végre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) által vezetett nemzetközi választásmegfigyelő missziók zárójelentésben kiemelt ajánlásait, különösen a pártképviselők vagy bűnüldöző szerv tagjai által elkövetett, szavazatvásárlással, a szavazók megfélemlítésével, a köztisztviselőkre és a magánszféra munkavállalóira való nyomásgyakorlással, továbbá a szavazási folyamatba való illetéktelen beavatkozással kapcsolatos állításokra vonatkozóakat, mivel ezek nem erősítették az ország választási rendszerébe vetett általános bizalmat;

14.  ösztönzi Örményországot, hogy hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait, például az igazságügyi törvény tervezetéről szóló, 2017. évi véleményében szereplőket, melyek szerint a törvény az alkotmányos reform révén pozitív változtatásokat hajtott végre, de vannak benne hiányosságok és következetlenségek, melyeket orvosolni kell;

Jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

15.  megismétli határozott elkötelezettségét a nemzetközi jog és az alapértékek, többek közt a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett, és ösztönzi Örményországot, hogy tegyen jelentős előrelépéseket ezeken a területeken, különösen a média szabadsága, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a korrupció, a szervezett bűnözés, a pénzmosás, az adócsalás, a nepotizmus és a visszaélésszerű oligarchikus ellenőrzés elleni küzdelem területén; arra ösztönzi az örmény hatóságokat, hogy kezdjék meg a valódi és mély gazdasági reformok folyamatát annak érdekében, hogy megszüntessék a jelenlegi oligarchikus struktúrát és felszámolják a monopóliumokat; arra ösztönzi az örmény hatóságokat, hogy a jogsértések megelőzése, bíróság elé állítása és szankcionálása érdekében az ENSZ kínzás elleni egyezményének részes feleként továbbra is következetesen cselekedjenek az ország kötelezettségeivel összhangban;

16.  sajnálja, hogy a nemen és a szexuális irányultságon alapuló erőszak továbbra is komoly aggodalomra ad okot Örményországban; tudomásul veszi, hogy a Nemzetgyűlés a családon belüli erőszak megelőzéséről, a családon belüli erőszak áldozatainak védelméről és a családi béke helyreállításáról szóló törvény 2017. december 8-i elfogadásával elismerte, hogy a családon belüli erőszak jelentős probléma, ugyanakkor erősebb jogszabályokra szólít fel az ilyen jellegű erőszak elleni hatékony küzdelem érdekében, és felszólít továbbá arra, hogy a hatóságok jobban védjék és támogassák az életben maradottakat; helyesli, hogy 2018. január 18-án Örményország aláírta az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményét, és ösztönzi Örményországot, hogy haladéktalanul erősítse meg és hajtsa végre ezt az egyezményt, hogy ténylegesen teljesítse az e területen a nemzetközi normáknak való megfelelés céljából tett kötelezettségvállalásait;

17.  felszólítja Örményországot, hogy a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség kérdésének kezelése céljából többek között a foglalkoztatás, az egyenlő bérezés és a közhivatalok területén történő megvalósítása céljából tegyen haladéktalan, mégis hatékony lépéseket – lehetőleg egy megkülönböztetésmentességről szóló, külön, átfogó jogszabályt –, melyek más kiszolgáltatott csoportokat, például az LMBTI személyeket is védik, összhangban a nemzetközi normákkal és Örményország különböző emberi jogi kötelezettségvállalásaival, továbbá hogy biztosítson eredményes és megfelelően finanszírozott védelmi mechanizmusokat; e tekintetben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a még függőben lévő jogszabályok nem egyeztethetők össze a megkülönböztetésmentességről szóló nemzetközi normákkal;

18.  sürgeti az örmény hatóságokat, hogy kiemelt kérdésként foglalkozzanak a nemi alapú szelekció felszámolásával az abortuszok során, amely Kína után és Azerbajdzsán mellett továbbra is itt az egyik legelterjedtebb a világon; sürgeti Örményországot, hogy a gyermekek jogainak védelméről szóló nemzeti stratégiában és a Gyermek Jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására vonatkozó cselekvési tervekben felvázolt prioritások következetes végrehajtása révén vállaljon kötelezettséget a gyermekek – különösen a fogyatékossággal élő és az árva gyermekek – életének javítására, továbbá arra, hogy 2025-ig biztosítja, hogy valamennyi gyermek oktatásban részesüljön és hogy felszámolja a gyermekmunkát;

19.  további erőfeszítéseket sürget a bűncselekmények, például a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés és a határokon átnyúló bűnözés megelőzésével és az ellenük folytatott küzdelemmel kapcsolatos együttműködés fokozása céljából, és felszólítja Örményországot, hogy jobban igazodjon az EU kül- és biztonságpolitikájához;

20.  felszólítja Örményországot, hogy ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, amelyet 1999-ben írt alá;

Kereskedelmi és gazdasági együttműködés

21.  üdvözli az EU és Örményország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyülését, és azt, hogy az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás az átláthatóság és az uniós termékek és gazdasági szereplők piaci hozzáférése, például a szolgáltatások kereskedelme, a szellemitulajdon-jogok és a közbeszerzés tekintetében bizonyos esetekben túllép a WTO szerinti kötelezettségvállalásokon;

22.  felszólítja Örményországot, hogy folytasson bizalmon alapuló kereskedelmi kapcsolatokat az EU-val, összhangban a WTO-csatlakozás során tett kötelezettségvállalásaival; emlékeztet, hogy a WTO-tagság feltételei, valamint a WTO-megállapodásokból eredő kötelezettségek, és e megállapodások rendelkezései csak az Örmény Köztársaság Egyesült Nemzetek Szervezete által elismert területére vonatkoznak;

23.  reményét fejezi ki, hogy a megállapodás hamarosan új és vonzó gazdasági lehetőségeket fog kínálni az Örményországban élő vagy oda visszatérő polgároknak, nem utolsósorban pedig az ország fiataljainak;

24.  sajnálja azonban, hogy Örményország Eurázsiai Gazdasági Unióban való tagsága miatt a megállapodás nem tartalmazhatja a vámjellegű akadályok lebontását; üdvözli azonban, hogy Örményország nagy arányban használja az uniós általános preferenciarendszert (GSP+), ugyanakkor némi aggodalommal állapítja meg, hogy ezek a GSP+-kivitelek erősen csupán néhány típusú árura koncentrálódnak; megjegyzi, hogy a megállapodás tiszteletben tartja Örményország többirányú külpolitikáját, ugyanakkor felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Örményországon belüli uniós támogatás ne irányuljon az EU ellen irányuló orosz szankciók által érintett ágazatokra, és sürgeti a Bizottságot annak szigorú felügyeletére, hogy az uniós tagállamok betartják a 833/2014/EU tanácsi rendeletet, annak elkerülése végett, hogy Oroszország Örményországon keresztül szerezzen be kettős felhasználású árukat és technológiát;

25.  üdvözli a védjegyvédelemről elért megállapodást, ezen belül a konyakról és a pezsgőről szóló 237. cikkbeli átmeneti rendelkezéseket, melyek megvédik az uniós érdekeket és lehetővé teszik Örményország számára, hogy kereskedelmét gazdasága minden jelentős ágazatában fejlessze;

Energia és az együttműködés más területei

26.  üdvözli, hogy különösen a 42. cikkben hangsúlyt fektettek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és az Európai Unió normáin és gyakorlatain alapuló nukleáris biztonságra; sajnálja, hogy az örmény hatóságok engedélyezték a metsamori atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, és ismételten hangot ad az erőmű biztonságával kapcsolatos komoly aggodalmainak, mivel az nagy kockázatot jelentő, földrengésveszélyes területen található; nagyra becsüli, hogy a tárgyalók külön együttműködést foglaltak bele az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás 42. cikkébe „a metsamori atomerőmű bezárásáról és biztonságos leszereléséről, és az erre irányuló ütemterv vagy cselekvési terv mielőbbi elfogadásáról, szem előtt tartva, hogy az atomerőmű helyett új kapacitásra van szükség az Örmény Köztársaság energiabiztonsága és a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében”;

27.  üdvözli továbbá az örményországi környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos együttműködésre vonatkozó külön rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy ezen a területen is sürgős előrelépésre, valamint munkahelyteremtési lehetőségekre és az energiabehozataltól való függőség csökkentésére van szükség, ami tiszta, alternatív energiaforrások fejlesztéséből születhet; különösen felszólítja a Bizottságot, hogy technikai és pénzügyi szempontból egyaránt segítse és támogassa az örmény kormány azon nagyratörő tervének megvalósítását, hogy fejleszti a megújuló energiát;

28.  felszólítja az örmény hatóságokat, hogy az államháztartási gazdálkodás, a közbeszerzés és a privatizációs folyamat tekintetében fokozzák az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, továbbá erősítsék meg a banki ágazat felügyeletét;

29.  hangsúlyozza a foglalkoztatási politikával, a munkajogokkal, például a munkahelyi egészséggel és biztonsággal, a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel, többek között a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportokkal kapcsolatos párbeszédre és együttműködésre vonatkozó rendelkezések jelentőségét, hogy jobb munkakörülmények mellett jobb munkahelyeket kínáljanak, különösen a fiatal örményeknek, és hozzájáruljanak a nagy munkanélküliség és a súlyos szegénység elleni küzdelemhez;

Intézményi rendelkezések

30.  üdvözli, hogy a megállapodás 365. cikke értelmében parlamenti partnerségi bizottság jött létre, és kötelezettséget vállal arra, hogy az örmény parlamenttel együtt haladéktalanul kidolgozza annak eljárási szabályzatát, hogy a bizottság mielőbb megkezdhesse tevékenységét;

31.  megismétli a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett azon kérését, hogy hathavonta továbbítsák a Parlamentnek a nemzetközi megállapodások végrehajtásáról szóló, részletes írásos jelentést, összhangban a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett, a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről szóló 2017. november 15-i ajánlásával, amely ismételten megerősítette a Parlament elhatározását, hogy fokozza a keleti partnerekkel kötött nemzetközi megállapodások végrehajtásának nyomon követését és növeli az e tekintetben nyújtott uniós támogatás ellenőrzését;

32.  felhívja az EU-t és az örmény hatóságokat, hogy az örmény és az uniós közvéleménynek az új megállapodás céljairól, valamint a megkötéséből adódó várható lehetőségekről és előnyökről való jobb tájékoztatása érdekében fokozzák kommunikációs erőfeszítéseiket; felhívja továbbá mindkét felet, hogy tartsák fenn az EU és Örményország közötti kapcsolatokra vonatkozó félretájékoztató kampányok ellensúlyozására irányuló erőfeszítéseket;

o
o   o

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Örményország kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0493.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0440.
(3) HL C 328., 2016.9.6., 2. o.
(4) E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0283.

Utolsó frissítés: 2020. február 10.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat