Az Európai Parlament 2018. július 4-én elfogadott módosításai a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 22. cikkének módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozattervezethez (10850/2017 – ECB/2017/18 – C8-0228/2017 – 2017/0810(COD))(1)
(1) A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) alapvető feladatai között szerepel az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása, valamint a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. Ezen alapvető feladatok ellátásához elengedhetetlenek a biztonságos és hatékony pénzügyi piaci infrastruktúrák, különösen elszámolási rendszerek.
(1) A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) alapvető feladatai között szerepel az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása, valamint a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása, ami elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás fenntartásához. Ezen alapvető feladatok ellátásához elengedhetetlenek a biztonságos és hatékony pénzügyi piaci infrastruktúrák, különösen elszámolási rendszerek.
(3) 2015. március 4-én a Törvényszék ítéletet hozott a T-496/117. sz., Egyesült Királyság kontra EKB ügyben7, amelyben megállapította, hogy „az EKB nem rendelkezik az elszámolási rendszerek működésének szabályozásához szükséges hatáskörrel. A Törvényszék rögzítette, hogy a Szerződés 129. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében, az EKB ajánlása alapján módosítsa a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 22. cikkét. A Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy »amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy az értékpapír-elszámolással foglalkozó infrastruktúrák szabályozására irányuló hatáskör javára történő elismerése szükséges az EUMSZ 127. cikk (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésében előírt feladat hatékony ellátásához, az EKB feladata lenne, hogy az uniós jogalkotóhoz forduljon az Alapokmány 22. cikkének olyan módosítása értekében, amelynek révén az az értékpapír-elszámolási rendszerekre történő kifejezett utalással egészül ki«.
(3) 2015. március 4-én a Törvényszék ítéletet hozott a T-496/117. sz., Egyesült Királyság kontra EKB ügyben7, amelyben megállapította, hogy „az EKB nem rendelkezik az elszámolási rendszerek működésének szabályozásához szükséges hatáskörrel, ily módon, amennyiben a felvigyázói keretrendszer az értékpapír-elszámolásban közreműködő központi szerződő felekkel szemben az euróövezet területén való letelepedési kötelezettséget ír elő, azt hatáskör hiánya miatt meg kell semmisíteni”. A Törvényszék rögzítette, hogy a Szerződés 129. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében, az EKB ajánlása alapján módosítsa a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 22. cikkét. Ezért a Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy »amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy az értékpapír-elszámolással foglalkozó infrastruktúrák szabályozására irányuló hatáskör javára történő elismerése szükséges az EUMSZ 127. cikk (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésében előírt feladat hatékony ellátásához, az EKB feladata lenne, hogy az uniós jogalkotóhoz forduljon az Alapokmány 22. cikkének olyan módosítása értekében, amelynek révén az az értékpapír-elszámolási rendszerekre történő kifejezett utalással egészül ki«.
_________________
_________________
7 ECLI: EU:T:2015:133.
7 ECLI: EU:T:2015:133.
Módosítás 3 Határozattervezet 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a) Bár az értékpapír-elszámolási rendszerek a fizetési rendszerek egyik típusa, a Törvényszék T-496/11. sz. ügyben 2015. március 4-én hozott ítélete fényében egyértelműbbé kell tenni a kérdést, és ezért a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 22. cikkének felülvizsgálatával világossá kell tenni a hatásköröket e rendszerek felett.
(4) A globális és európai szinten mutatkozó jelentős fejlemények várhatóan fokozzák majd annak kockázatát, hogy az elszámolási rendszereket, különösen a központi szerződő feleket (CCP-k) érintő zavarok fenyegetni fogják a fizetési rendszerek zavartalan működését és az egységes monetáris politika végrehajtását, végső soron hatást gyakorolva az eurorendszer árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges céljára.
(4) A globális és európai szinten mutatkozó jelentős fejlemények várhatóan fokozzák majd annak kockázatát, hogy az elszámolási rendszereket, különösen a központi szerződő feleket (CCP-k) érintő zavarok fenyegetni fogják a fizetési rendszerek zavartalan működését és az egységes monetáris politika végrehajtását, végső soron hatást gyakorolva a pénzügyi stabilitásra, többek között az eurorendszer árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges céljára.
(5) 2017. március 29-én Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága bejelentette az Európai Tanácsnak az Európai Unióból történő kilépésre irányuló szándékát. Az Egyesült Királyság kilépése alapvető változáshoz fog vezetni az egyes rendszerszinten jelentőséggel bíró, euróban denominált elszámolási tevékenységek szabályozásának, felvigyázásának és felügyeletének módját illetően, ami kedvezőtlen hatást gyakorolhat az eurorendszer arra való képességére nézve, hogy a fizetési rendszerek zavartalan működését érintő kockázatokat figyelemmel kísérje és kezelje, valamint az eurorendszer monetáris politikájának végrehajtására nézve.
(6) A központi elszámolás egyre inkább határokon átnyúló jellegűvé és rendszerszinten jelentőssé válik. Tagjaik sokféleségére és az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatások páneurópai jellegére tekintettel a CCP-k kulcsfontosságúak az Unió egésze, és különösen az euroövezet szempontjából. Ezt tükrözi a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet8, amely az érintett nemzeti és uniós hatóságokból – köztük az eurót kibocsátó központi banki szerepében az eurorendszerből – álló kollégiumok formájában megjelenő kollektív felügyeleti rendszert hoz létre.
(6) A központi elszámolás egyre inkább határokon átnyúló jellegűvé és rendszerszinten jelentőssé válik. Tagjaik sokféleségére és az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatások páneurópai jellegére tekintettel a CCP-k kulcsfontosságúak az Unió egésze, és különösen az euroövezet szempontjából. Ezt tükrözi a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet8, amely az érintett nemzeti és uniós hatóságokból – köztük az Európai Unió pénzeszközét, az eurót kibocsátó központi banki szerepében az eurorendszerből – álló kollégiumok formájában megjelenő kollektív felügyeleti rendszert hoz létre.
_________________
8Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(7) E kérdések kezelése érdekében 2017. június 13-án a Bizottság előterjesztette a pénzügyi stabilitásnak, valamint az uniós pénzügyi piacok számára rendszerszintű jelentőséggel bíró CCP-k, biztonságának és stabilitásának javítására irányuló jogalkotási javaslatát. Annak biztosítása érdekében, hogy az eurorendszer mint az eurót kibocsátó központi bank el tudja látni a jogalkotási javaslatban előirányzott szerepet, alapvető jelentőséggel bír, hogy a Szerződés és a KBER Alapokmánya alapján rendelkezzen a megfelelő hatáskörökkel. Az eurorendszernek így különösen szabályozási hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy kötelező értékeléseket fogadjon el és – más uniós hatóságokkal szoros együttműködésben – korrekciós intézkedéseket írjon elő. Ezenkívül, amennyiben az euro stabilitásának védelme érdekében szükséges, az EKB-nak szabályozási hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a jelentős mennyiségű euróban denominált tranzakciót elszámoló CCP-kre vonatkozó további követelményeket fogadjon el.
(7) E kérdések kezelése érdekében 2017. június 13-án a Bizottság előterjesztette a pénzügyi stabilitásnak, valamint az uniós pénzügyi piacok számára rendszerszintű jelentőséggel bíró CCP-k, biztonságának és stabilitásának javítására irányuló jogalkotási javaslatát. Annak biztosítása érdekében, hogy az eurorendszer mint az eurót kibocsátó központi bank el tudja látni a jogalkotási javaslatban előirányzott szerepet, alapvető jelentőséggel bír, hogy a Szerződés és a KBER Alapokmánya alapján rendelkezzen a megfelelő hatáskörökkel. Az eurorendszernek így különösen szabályozási hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy kötelező értékeléseket fogadjon el és – más uniós hatóságokkal szoros együttműködésben – korrekciós intézkedéseket írjon elő. Ezenkívül, amennyiben az euro stabilitásának védelme érdekében szükséges, az EKB-nak szabályozási hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a jelentős mennyiségű euróban denominált tranzakciót elszámoló CCP-kre vonatkozó további követelményeket fogadjon el. E követelményeknek védeniük kell az egységes piac integritását, és biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országbeli CCP-k felügyeletében az uniós jog és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata elsőbbséget élvezzen.
(8) A KBER Alapokmányának 22. cikke „A KBER monetáris feladatai és műveletei” című IV. fejezet részét képezi. Ennek megfelelően az ott megállapított feladatok csak monetáris politikai célokra vehetők igénybe.
(8) A KBER Alapokmányának 22. cikke „A KBER monetáris feladatai és műveletei” című IV. fejezet részét képezi. Ennek megfelelően az ott megállapított feladatok csak monetáris politikai célokra vehetők igénybe. A pénzügyi eszközök elszámolási rendszerei tekintetében az e cikk alapján alkalmazható követelményeknek magukban kell foglalniuk például jelentéstételi követelményeket és az elszámolási rendszerrel szemben előírt azt a követelményt, hogy együtt kell működnie az EKB-vel és a nemzeti központi bankokkal a rendszer kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni stressztűrő képességének értékelése során. Ezeknek a követelményeknek magukban kell foglalniuk továbbá az egynapos betéti számla nyitását a központi szerződő fél által a Központi Bankok Európai Rendszerében, a Központi Bankok Európai Rendszerének vonatkozó hozzáférési kritériumaival és követelményeivel összhangban. Ezenkívül ezeknek a követelményeknek magukban kell foglalniuk minden olyan helyzet kezeléséhez szükséges követelményt, amikor pénzügyi eszközök elszámolási rendszere jelentős kár közvetlen kockázatát hordozza uniós pénzügyi intézmények vagy piacok, vagy az uniós vagy egy tagállami pénzügyi rendszer számára, ilyenek lehetnek többek között a likviditási kockázat kezeléséhez, az elszámolási szabályokhoz, a biztosítékokhoz, illetve a biztosítékeszközökre vonatkozó vagy interoperabilitási megállapodásokhoz kapcsolódó követelmények. A pénzügyi eszközök rendszerszinten jelentős harmadik országbeli elszámolási rendszerei tekintetében az (EU) .../... rendelet [az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] biztosítja annak lehetőségét, hogy az EKB az ilyen rendszerekkel kapcsolatban további követelményekre tegyen javaslatot.
Módosítás 9 Határozattervezet 8 a preambulumbekezdés (új)
(8a) Az EKB a pénzügyi eszközök elszámolási rendszerei tekintetében kapott új hatásköreit a KBER és az EKB Alapokmányának módosított 22. cikke alapján más uniós intézmények, szervek és hivatalok hatáskörei mellett gyakorolja az EUMSZ III. részében szereplő, a belső piac létrehozásával és működésével kapcsolatos rendelkezések alapján, ideértve azokat a rendelkezéseket is, melyek a rájuk ruházott hatáskörök értelmében a Bizottság vagy a Tanács által elfogadott aktusokban szerepelnek. Ebben az összefüggésben annak érdekében, hogy az egyes szervek hatásköreit tiszteletben tartsák és megelőzzék az egymásnak ellentmondó szabályokat és a különböző uniós intézmények, hivatalok és szervek által hozott határozatok közötti következetlenségeket, a KBER és az EKB Alapokmányának módosított 22. cikke alapján biztosított hatásköröket a belső piac a társjogalkotók által létrehozott általános keretét kellően szem előtt tartva kell gyakorolni, teljes mértékben tiszteletben tartva az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogi aktusokat, illetve az ilyen aktusok értelmében elfogadott valamennyi intézkedést.
Módosítás 10 Határozattervezet 8 b preambulumbekezdés (új)
(8b) Az Alapokmányának 22. cikke értelmében ráruházott hatáskörök gyakorlása és feladatai végzése során az EKB teljes átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosít az Európai Parlament és a Tanács felé. Különösen rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az e cikk alapján hozott valamennyi határozatról és az ez alapján elfogadott valamennyi rendeletről. Ennek érdekében éves jelentésében külön fejezetet kell szánnia az Alapokmányának 22. cikke értelmében ráruházott hatáskörök gyakorlásáról, és weboldalán közzé kell tennie az e cikk alapján hozott rendeletekhez kapcsolódóan általa hozott valamennyi határozatot, ajánlást és véleményt.
Módosítás 11 Határozattervezet 1 cikk A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 22 cikk
22 cikk
22. cikk
Elszámolási rendszerek és fizetési rendszerek
Elszámolási rendszerek és fizetési rendszerek
Az EKB és a nemzeti központi bankok megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az Unión belüli és a más államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek, valamint a pénzügyi eszközök elszámolási rendszerei hatékony és megbízható működését.
Az EKB és a nemzeti központi bankok megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az Unión belüli és a harmadik államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését.
A KBER célkitűzéseinek megvalósítása és feladatainak végrehajtása érdekében az EKB rendeleteket alkothat a pénzügyi eszközök Unión belüli és harmadik országokkal fenntartott elszámolási rendszerei tekintetében, figyelembe véve az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusait, illetve az ilyen aktusok értelmében elfogadott intézkedéseket, teljes mértékben tiszteletben tartva ezeket az aktusokat és intézkedéseket.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0219/2018).