Az Európai Parlament,

–  tekintettel a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásra (1),

–  tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078), valamint az erre vonatkozó 2011. május 12-i európai parlamenti állásfoglalásra(2),

–  tekintettel „A kis- és középvállalkozások (kkv-k): versenyképesség és üzleti lehetőségek” című, 2012. október 23-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európai családi vállalkozásokról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke által 2016. szeptember 15-én hozott ítéletre,

–  tekintettel a Bizottság „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című, 2016. november 22-i közleményére (COM(2016)0733),

–  tekintettel a kkv fogalmának meghatározásáról a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000050/2018 – B8-0031/2018),

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkére, valamint 123. cikkének (2)–(8) bekezdésére,

A.  mivel az összes vállalkozás mintegy 99%-át kitevő, 23 millió uniós kkv az aktív európai polgárok közel kétharmadát foglalkoztatja, több mint 90 millió munkahelyet biztosít, és 3,9 billió euró értékben teremt hozzáadott értéket; mivel a kkv-k döntően hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a fenntartható és minőségi munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, továbbá az energiarendszer átalakításának, az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek és az Unió zöld technológiákkal kapcsolatos versenyképességének kulcsfontosságú hajtóerejét jelentik, illetve jelentős mértékű innovációt valósítanak meg az EU-ban;

B.  mivel az európai kkv-k 90%-a és a nem pénzügyi ágazatban működő összes uniós vállalat 93%-a mikrovállalkozás, amelyek a kkv-k között a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a hozzáadott érték teremtéséhez és a foglalkoztatáshoz, hiszen az európai munkaerő mintegy 30%-át foglalkoztatják, és ezért különleges figyelmet igényelnek;

C.  mivel a kkv-k a nagyobb vállalatokkal összehasonlítva – szervezeti felépítésüktől függetlenül – aránytalanul több adminisztratív teherrel és pénzügyi akadállyal szembesülnek, amelyek gátolják versenyképességüket, a kivitelt és a munkahelyteremtést; mivel a kkv-k uniós, tagállami, regionális és helyi szinten különleges támogatásban részesülnek, beleértve finanszírozási lehetőségeket és egyszerűsített eljárásokat, mindazonáltal a kinyilvánított politikai ígéreteken túlmenően meg lehetne erősíteni azokat a törekvéseket, amelyek egy egyszerűbb, kkv-barát környezet kialakítására irányulnak;

D.  mivel a kkv fogalmának meghatározására hozzávetőlegesen 100 uniós jogi aktus hivatkozik, elsősorban a versenypolitika, a pénzügyi piacok szabályozása, a strukturális, a kutatási, és az innovációs források területén, de a munkaügyre, környezetvédelemre, az energetikára, a fogyasztóvédelemre és a szociális területre vonatkozó jogszabályok is – így például a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, engedélyezésére és korlátozására vonatkozó másodlagos uniós jog, valamint az energiahatékonyságáról szóló irányelv;

E.  mivel az egyértelmű szabályokkal működő, koherens jogszabályi környezet minden vállalkozás számára kedvező hatású, és mivel a kkv fogalmának szigorúbb meghatározása olyan eszköz, amellyel csökkenthetők a piaci hiányosság és a különböző méretű, eszközvolumenű és üzleti modellel rendelkező vállalkozások közötti versennyel kapcsolatos problémák;

F.  mivel a Bizottság rendszeresen nyomon követi a kkv-k uniós fogalommeghatározásának végrehajtását; mivel több alkalommal is készítettek értékeléseket (2006-ban, 2009-ben és legutóbb 2012-ben), amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy nincs szükség a kkv-k uniós fogalommeghatározásának jelentős felülvizsgálatára;

G.  mivel a kkv-k ágazatközi értéklánca lehetővé teszi az intézményi, technikai és bürokratikus akadályok csökkentését, és mivel szükség van a vállalkozások közötti hálózatok kiépítésének hatékony támogatására vonatkozó politikákra;

H.  mivel a kkv-k fogalommeghatározásának hozzá kell járulnia a minőségi munkahelyek teremtésének megkönnyítéséhez, a munkakörülmények és -biztonság javításához, valamint a visszaélések lehető legkisebb mértékűre csökkentéséhez;

A kkv fogalmának meghatározása

A Bizottság tevékenységei

1.  üdvözli a Bizottság kezdeti hatásvizsgálatát, és egyetért azzal, hogy a súlypont azokra a vállalkozásokra kerüljön, amelyeknek támogatásra és egyszerű szabályozásra van szükségük, a vállalkozások tervezését és jogbiztonságát javítandó; ennek kapcsán üdvözli a Bizottság által végzett nyilvános konzultációt;

2.  úgy véli, hogy e stratégiai eszköz sajátosságai, valamint a kkv-k és a tagállamok közötti különbségek miatt meg kell őrizni a 2003-as ajánlás által biztosított rugalmasságot; meggyőződése, hogy a fogalommeghatározás átfogó szerkezetét meg kell őrizni, és a már meghatározott kritériumok megfelelő kombinációjával kell alkalmazni;

A kkv fogalmának újraértékelése

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy akadályozza meg annak a lehetőségét, hogy a nagyobb szereplők mesterséges vállalkozási struktúrákat építsenek ki azzal a céllal, hogy hasznot húzzanak a kkv-k fogalommeghatározásából, ami ahhoz vezethetne, hogy a rendelkezésre álló támogatások indokolatlanul szélesebb körben kerülnének elosztásra, és nem azoknak a kkv-knak állnának a rendelkezésére, amelyeknek szüksége lenne rájuk; hangsúlyozza, hogy a kkv-k fogalommeghatározása esetleges módosításának mindig a kkv-k javára kell történnie, és meg kell könnyítenie számukra a közfinanszírozású támogatásokhoz való hozzáférést;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a kkv meghatározásának frissítését, ugyanakkor vegye figyelembe a Bizottságnak az inflációra és a munkatermelékenységre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit az újból gyors kiigazítások szükségességének következő években való elkerülése érdekében; úgy véli, hogy a kkv-k fogalommeghatározását a jövőben olyan módon kell kiigazítani, hogy biztosítsa a fogalommeghatározás hosszú távú stabilitását;

5.  felhívja a figyelmet arra, hogy az alkalmazotti létszám széles körben elfogadott kritériummá vált, és továbbra is a fő kritériumnak kell maradnia; elismeri, hogy a létszámkritériumnak vannak bizonyos korlátai a pontosság tekintetében, amikor uniós szintű összehasonlítást kívánnak végezni, és ezért úgy véli, hogy a meghatározás szempontjából fontos kritérium a forgalom és a mérlegfőösszeg is; hangsúlyozza továbbá az induló vállalkozások és a mikrovállalkozások, és így az mkkv rövidítés megfelelő elismerésének fontosságát;

6.  hangsúlyozza, hogy tisztázni kell a „kapcsolt vállalkozás” és a „partnervállalkozás” fogalmát, valamint a kkv-knak a fúziók során betöltött státuszát; az eljárások, az adminisztratív terhek és a hatályos rendelkezések egyszerűsítését kiemelkedően fontosnak tartja; felhívja a Bizottságot a hatályos rendelkezések további egyszerűsítésére; úgy véli, hogy amennyiben az induló vállalkozások közös vállalkozásokkal működnek együtt, a közös vállalkozások kapcsolt vállalkozásait nem szabad figyelembe venni az induló vállalkozások kkv-státuszának értékelésekor, feltéve, hogy nem mesterséges konstrukcióról van szó, és nincs további kapcsolat az induló vállalkozás és a kapcsolt vállalkozások között;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a kapcsolt vállalkozásokat, különös tekintettel a klaszterekre és az üzleti hálózatokra a kiadások észszerűsítésének és – főként mind a termékekre/szolgáltatásokra, mind a folyamatokra vonatkozó innovációs – ismeretek és kompetenciák hatékonyabb megosztásának elősegítése érdekében;

A kkv fogalmára vonatkozó további pontok

8.  támogatja a Bizottságnak az induló és a felfutóban lévő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezését; úgy véli, hogy az Unió gazdasági növekedése szempontjából alapvetően fontos a vállalkozási tevékenység támogatása; támogatja a kétéves átmeneti időszakot, amely alatt például a gyorsan növekvő vállalkozásoknak megmarad a kis- és középvállalkozási státuszuk; kéri annak értékelését, hogy meg kell-e hosszabbítani az átmeneti időszakot; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a vállalkozók, induló vállalkozások és kkv-k támogatását az adományszervezés terén, beleértve az olyan új tevékenységeket, mint a közösségi finanszírozás;

9.  úgy véli, hogy az uniós szintű gazdasági diplomácia eszközeivel – például a „Misszió a növekedésért” elnevezésű kezdeményezéssel – globális szinten jobban kezelhetők a gazdasági kihívások, illetve hatékonyabban kihasználhatók a gazdasági lehetőségek is; felszólítja a Bizottságot, hogy párhuzamos struktúrák létrehozása nélkül fokozza ezirányú erőfeszítéseit az uniós iparpolitikai stratégia keretein belül; kéri ezzel kapcsolatban a vállalkozás nagyságához viszonyított exportpotenciált jelző kkv-mutató kidolgozását, a tájékoztatás és a bevált módszerek megosztásának javítása érdekében a nemzetközivé válás és a kkv-k nemzetközi versenyképessége tekintetében, valamint további támogatás biztosítását kéri a nagy exportpotenciállal rendelkező kkv-k számára;

10.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a foglalkoztatáshoz és növekedéshez való nagymértékű hozzájárulásuk ellenére nem részesülnek megfelelő politikai figyelemben azok a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, amelyek szétfeszítik a kkv fogalmának kereteit, de mégis jellegzetes kis- és középvállalkozási szerkezettel rendelkeznek; ezért felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy külön fogalommeghatározás megalkotását ezekre a vállalatokra, hogy lehetővé váljanak a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat célzó intézkedések, valamint elkerülhető legyen annak kockázata, hogy a kkv fogalma olyan mértékben kibővül, ami hátrányosan érintené annak eredeti célkitűzéseit;

11.  megállapítja, hogy a kkv-k, a szabadúszók és a nagyvállalatok mellett a közepes piaci tőkeértékű vállalatok is hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez, különösen termelékenységük révén, és ezért megfelelő szintű figyelmet érdemelnek az uniós politikákban;

12.  felkéri a Bizottságot, hogy a kkv-kra irányuló uniós intézkedések előtérbe helyezése mellett vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy elindít egy forrásokra irányuló kezdeményezést, amely lefedné a kutatási együttműködésekbe való bekapcsolódást, a digitalizációs stratégiákat, az exportpiacok feltárását;

Beszámolási kötelezettségek, statisztikák, tanulmányok és hatásvizsgálatok

13.  úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret körébe tartozó jövőbeni COSME-nak, a kilencedik keretprogramnak és a strukturális alapok programjainak továbbra is elegendő összegeket kell elkülöníteniük a kkv-k támogatására az innováció és a munkahelyteremtés érdekében;

14.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépéséről folyó tárgyalások fényében fenntartsák a kkv-k fogalmának egyértelmű és közös meghatározását, mivel a kkv-k fogalmát az uniós jog határozza meg, és az Unió kereskedelmi megállapodásaiban gyakran különleges jogállással rendelkeznek;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kkv fogalmának a gazdasági fejlődésre gyakorolt esetleges hatásait, illetve a bezártsági hatásokat, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy egyes vállalatok önként lemondanak a növekedésről annak érdekében, hogy elkerüljék az adminisztratív terheket és a kkv-státusz elvesztésével járó egyéb kötelezettségeket;

16.  hangsúlyozza, hogy a kkv-kritériumoknak megfelelő kis helyi közszolgálati vállalkozások fontos feladatokat látnak el a helyi közösségek számára, erősen kötődnek a helyi vállalkozói közeghez, és egyebek mellett megteremtik a megfelelő lehetőségeket a többi kkv növekedéséhez is; megállapítja, hogy a nemzeti jogszabályok, az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok és a pénzügyi szempontból rossz helyzetben lévő állami szervezetek miatt az állami tulajdonlás nem feltétlenül jelent az állami szervezet által nyújtott pénzügyi vagy szabályozási támogatást; ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a fogalommeghatározás olyan állami vállaltokra gyakorolt hatásáról, amelyek pénzügyileg függetlenek, a magánjog hatálya alá tartoznak, vagy a magánvállalkozásokkal azonos versenykörülmények között működnek;

17.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy milyen mértékben alkalmazhatók a kkv fogalmának ágazatspecifikus meghatározásai, és ennek során ellenőrizze, hogy ebben az esetben milyen hatások és hozzáadott értékek keletkeznének ezen ágazatok tekintetében;

18.  kéri, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elvet megvalósító kkv-teszt legyen kötelező valamennyi uniós jogalkotási javaslat esetében, a Bizottság saját kötelezettségvállalásain túlmenően; hangsúlyozza, hogy valamennyi jogalkotási javaslat hatásvizsgálatában egyértelműen ki kell emelni e teszt eredményét; sürgeti, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló következő intézményközi megállapodásban szerepeljen a Bizottság és a tagállamok erre vonatkozó kötelezettsége, és úgy véli, hogy fontolóra kellene venni az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag frissítését;

Fogalommeghatározással kapcsolatos útmutató a kkv-k részére

19.  felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a vállalkozásoknak nyújtson gyors és optimális útmutatást a kkv-státusz meghatározására irányuló eljárásokra, valamint a kkv-k fogalommeghatározásával vagy az eljárásokkal kapcsolatos bármely változásra vonatkozóan;

o
o   o

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 124., 2003.5.20., 36. o. (2) HL C 377. E, 2012.12.7., 102. o. (3) HL C 68. E, 2014.3.7., 40. o. (4) HL C 316., 2017.9.22., 57. o.