Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2019-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2018. május 23-án fogadott el (COM(2018)0600),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és annak a 2017. június 20-i (EU, Euratom) 2017/1123 tanácsi rendelet(3) általi későbbi módosítására,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a 2019. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2018. március 15-i állásfoglalására, III. Szakasz – Bizottság(5),

–  tekintettel a Tanácsnak a 2019. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2018. február 20-i következtetéseire (06315/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 86a. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érdekelt bizottság véleményére (A8-0247/2018),

2019. évi költségvetési tervezet – a szolidaritás megerősítése és felkészülés a fenntartható jövőre

1.  emlékeztet, hogy 2018. március 15-i állásfoglalásában a Parlament a következő prioritásokat határozta meg a 2019. évi uniós költségvetés tekintetében: fenntartható növekedés, innováció, versenyképesség, biztonság, éghajlatváltozás elleni küzdelem, áttérés a megújuló energiára és migráció, valamint felszólított arra, hogy a fiatalok kapjanak kiemelt figyelmet;

2.  kiemeli, hogy az Uniónak élen kell járnia az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása terén e célok valamennyi uniós szakpolitikában történő érvényesítése révén;

3.  emlékeztet, hogy a 2019. évi költségvetés a jelenlegi parlamenti ciklusban az utolsó lesz, és megvitatására a következő többéves pénzügyi keretről és az uniós saját források rendszerének reformjáról szóló tárgyalásokkal egy időben kerül sor; emlékeztet arra is, hogy az Egyesült Királyság vállalta, hogy hozzájárul a 2019. és 2020. évi uniós költségvetés végrehajtásához, és abban részt vesz, mintha 2019. március után is az Unióban maradna;

4.  üdvözli a Bizottság javaslatát, és úgy véli, hogy az nagyjából megfelel a Parlament saját prioritásainak; még inkább meg kívánja erősíteni legfontosabb programjait és biztosítani kívánja ezek finanszírozásának megfelelő szintjét; tudomásul veszi a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,1%-os növekedését és a 2018-hoz képest alacsonyabb GNI-arányt, mind a kötelezettségvállalási előirányzatok (1,02% helyett 1%), mind a kifizetési előirányzatok (0,92% helyett 0,9%) tekintetében;

5.  üdvözli a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), az Erasmus+ és az uniós polgárok biztonságának növeléséhez hozzájáruló programok javasolt megerősítését; rámutat azonban, hogy tovább kell erősíteni a kkv-k támogatását, amelyek kulcsfontosságúak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és hogy megfelelő elkülönített forrásokra van szükség az uniós ipar digitalizálása, a digitális készségek és a digitális vállalkozás, valamint a fiatalokat támogató programok, konkrétan az Erasmus Pro előmozdítása érdekében; emlékeztet azon meggyőződésére, hogy az Erasmus+ 2019. évi költségvetését legalább meg kell kétszerezni;

6.  üdvözli a Discover EU („Fedezd fel az EU-t”) elindítását, 15 000 Interrail jegy szétosztását a 18 éves európaiak között 2018-ban, valamint a Bizottság 700 millió eurós javaslatát a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében, amely jól illeszkedik az EU tanulási mobilitást, aktív polgári szerepvállalást, társadalmi befogadást és valamennyi fiatal közötti szolidaritást szorgalmazó ambícióihoz; sajnálja, hogy a Bizottság nem javasolt előirányzatokat 2019-re és 2020-ra; eltökélt szándéka, hogy 2019-ben és 2020-ban folytatja az előkészítő intézkedést;

7.  tudomásul veszi a Bizottság előzetes értékelését a „Gyermekekre vonatkozó garanciarendszer“ előkészítő intézkedés folytatásáról; rámutat, hogy az értékelés említ egy az Európai Szociális Alapból finanszírozott nagyszabású intézkedést; javasolja, az ESZA+ alatti nagyszabású intézkedésre való felkészülés részeként indítsák el a harmadik végrehajtási fázist;

8.  sajnálja, hogy a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program (COSME) növekedése – a 2018-as költségvetéshez képest – csak 2,3%-os (362,2 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatokban), és hogy a javasolt kifizetési előirányzatok 0,6%-kal alacsonyabbak; emlékeztet arra, hogy ez egy sikeres program, amelyre jóval többen pályáznak, mint ahányan támogatást kapnak; hangsúlyozza, hogy a kkv-k a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a versenyképesség fontos mozgatórugói az EU-ban, az európai gazdaság gerincét jelentik, és képesek növekedést és munkahelyeket teremteni; kiemelt prioritásként sürgeti, hogy ezt a kkv-programok megfelelő finanszírozása és a COSME előirányzatainak további növekedése is tükrözze, tekintettel e program sikerére;

9.  méltatja az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) szerepét az EU-n belüli beruházási hiány mérséklésében; az optimális regionális és ágazati egyensúly keretében felszólít az ESBA szociális dimenziójának megerősítésére, beleértve az egészségügy és a gyógyszerek, a szociális infrastruktúra, a környezetvédelem, a fenntartható közlekedés, a megújuló energia és az energiatárolási infrastruktúra terén megvalósuló innovációt; megismétli azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy a többéves pénzügyi kereten belüli új kezdeményezéseket új előirányzatokból kell finanszírozni, nem pedig a meglévő programok kárára; szintén megismétli elkötelezettségét a Horizont 2020 program és a CEF megerősítése mellett, hogy a lehető legnagyobb mértékben visszafordítsák az e programokon az ESBA bővítésének finanszírozása céljából eszközölt csökkentést a 2019-es költségvetésben;

10.  tudomásul veszi a megújított uniós védelmi menetrend melletti elkötelezettséget, nevezetesen az Európai Védelmi Iparfejlesztési Programról (EDIDP) szóló megállapodás révén, ami az Európai Védelmi Alap első szakasza; úgy véli, hogy ez a közös kötelezettségvállalás hozzájárul a méretgazdaságosság eléréséhez, illetve a tagállamok és vállalkozások közötti fokozottabb koordinációhoz, lehetővé téve az EU számára, hogy megőrizze stratégiai autonómiáját és valódi világszereplővé váljon;

11.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság a pénzügyi programozással összhangban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 233 millió EUR összegű emelését javasolta; ismételten megerősíti, hogy a Parlament nem értett egyet a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata nyomán keletkező, a 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó kiegészítés előütemezésével; fenntartja, hogy a költségvetési hatóság teljes mértékben fenntartja előjogait az összes program finanszírozási szintjének meghatározása tekintetében, beleértve azokat is, amelyek a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának tárgyát képezték; hangsúlyozza az intézmények közötti jóhiszemű együttműködés fontosságát, és felhívja az érintett szereplőket, hogy őrizzék meg a bizalmat a 2019. évi költségvetési eljárás során;

12.  továbbra is elkötelezett a munkanélküliség, és különösen az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem mellett; e tekintetben úgy véli, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretösszegének módosítása esetén az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ESZA-programok átprogramozásával kapcsolatos bonyodalmak ellenére tovább kell erősíteni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, ennek következtében a szociális jogok pillérének megvalósítása érdekében fokozni kell az uniós finanszírozás fokozásának szükségességét; elismeri, hogy az ifjúsági munkanélküliséggel nem foglalkoztak megfelelően az EU-ban, mivel az ifjúsági munkanélküliség rátája még mindig magasabb, mint 2007-ben; felhívja a Bizottságot, hogy garantálja, hogy a tagállamok ne helyettesítsék saját politikáikat és finanszírozásaikat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés finanszírozásával az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem érdekében, hanem inkább kiegészítésképpen használják azt; kiemeli, hogy mind a szakképzés, mind a tanulószerződéses gyakorlati képzések hatékony gyakorlatot jelentenek az ifjúsági munkanélküliség kezelésére; hangsúlyozza, hogy az Erasmus Pro programon keresztül megvalósuló mobilitás határozottan ösztönzi a teljesítményértékelést, hogy végrehajtsák a bevált gyakorlatokat;

13.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikai programok 2019-ben teljes gőzzel haladnak majd, és kiemeli a Parlament elkötelezettségét, hogy megfelelő előirányzatokat biztosítson e programokra; üdvözli, hogy a 2014–2020 közötti programok irányító hatóságainak szinte mindegyikét kijelölték már; rámutat arra, hogy az operatív programok végrehajtásának elfogadhatatlan késedelme nagyrészt az említett hatóságok késői kijelölésének tudható be; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a programok végrehajtásának felgyorsításáról, hogy a késéseket behozzák, és kérjenek segítséget a Bizottságtól e tekintetben;

14.  tudomásul veszi az uniós regionális és kohéziós politika működéséről szóló jelentéseket, valamint a lemaradt régiók előtt álló gazdasági kihívásokat, amelyek visszatérően rámutatnak a hiányosságokra a hatékonyság és az eredmények terén;

15.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság javaslata lehetővé tenné azon cél elérését, hogy 2019-ben a költségvetés 20%-át fordítsák az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra; sajnálja azonban, hogy a Bizottság nem teljesítette a Parlament azon kérését, hogy a többéves pénzügyi keret első éveiben nyújtott alacsonyabb összegeket ellensúlyozza; úgy véli, hogy e javaslat nem elegendő, mivel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós költségvetésnek összesen csak 19,3%-át szánnák az éghajlathoz kapcsolódó intézkedésekre, ami megakadályozná, hogy az EU teljesítse a 2014–2020-as időszakra az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatban vállalt, legalább 20%-os célját, és ha 2020-ben ismét csak a költségvetés 20%-át irányozza elő az éghajlatvédelemre; sajnálja, hogy a Bizottság nem tudott olyan költségvetési tervezeteket előterjeszteni, melyek illeszkednének az Unió által az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseiben ezen a területen vállalt kötelezettségekhez és megszabott célokhoz; úgy véli, hogy többet kell tenni a nagy potenciállal rendelkező programokon – például a Horizont 2020, a CEF, az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) vagy a LIFE+ keretén belüli – cselekvési terv kidolgozása révén, mivel ezek a programok lehetővé teszik különösen az energiahatékonyságba és a megújuló energiába történő beruházásokat; emlékeztet a Számvevőszék a Bizottság által alkalmazott módszerrel kapcsolatos, indokolással ellátott kritikájára, és ennek fényében és e tekintetben mielőbbi javításokra szólít fel;

16.  üdvözli a Bizottság az irányú kötelezettségvállalását, hogy javítja a biológiai sokféleség nyomon követésének módszerét; helyteleníti azonban a biológiai sokféleség védelmére szánt teljes hozzájárulás javasolt, 8,2%-ra történő csökkentését, amely ellentétes a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások 2020-ig történő csökkenése megállításának és visszafordításának célkitűzésével;

17.  úgy véli, hogy az uniós polgárok biztonságának biztosítása, valamint a migrációval és a menekültekkel kapcsolatos kihívások kezelése 2019-ben is az Unió egyik kiemelt prioritása marad; elengedhetetlennek tartja, hogy e területeken a kiadások olyan szinten maradjanak, amely megfelel az afrikai kontinensen, különösen a Száhil övben, valamint Irakban és Szíriában és a Földközi-tenger térségében tapasztalható migrációs és menekültügyi válság által támasztott igényeknek; véleménye szerint az uniós költségvetésnek tükröznie kell a migrációs áramlások kezelése érdekében a tagállamok között szükséges szolidaritást, különösen amint elfogadják a dublini rendelet felülvizsgálatát; megjegyzi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet tartalmazza a Bizottság javaslatának költségvetési vonzatait;

18.  hangsúlyozza, hogy számos, tárgyalás alatt vagy a végrehajtás korai szakaszában lévő fontos jogalkotási kezdeményezés, mint például a dublini rendelet felülvizsgálata, a határregisztrációs rendszer létrehozása és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer létrehozása, a Schengeni Információs Rendszer korszerűsítése, valamint a biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés terén alkalmazott uniós információs rendszerek interoperabilitására irányuló kezdeményezés várhatóan jelentős költségvetési hatással lesz a 2019. évi költségvetésre, és hangsúlyozza a megfelelő finanszírozás fontosságát az Unió e területekhez kapcsolódó ambícióinak eléréséhez; bátorítja a Bizottságot, hogy a fenti kezdeményezésekről kezdjen nyílt és proaktív párbeszédet a költségvetési hatósággal, hogy lehetővé tegye számára az előirányzatok kiigazítását ott, ahol szükséges, anélkül, hogy az éves költségvetési eljárás során befolyásolni kívánná a folyamatban lévő jogalkotási eljárások eredményét;

19.  sajnálatát fejezi ki a törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozására vonatkozó bizottsági javaslat miatt, valamint az ezt követően a tagállamok és a Tanács között 2018. június 29-én létrejött megállapodás miatt; támogatja a törökországi menekülteket támogató eszköz folytatását, de fenntartja, hogy – amint azt a Bizottság 2018. március 14-én javasolta – az uniós költségvetésnek 1 milliárd EUR összegű finanszírozást kell biztosítania, a tagállamoknak pedig 2 milliárd EUR-t kétoldalú hozzájárulások révén, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keretben a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó két évében előre nem látható eseményekre vonatkozó különleges eszközei, valamint más prioritások finanszírozása érdekében; azt is fenntartja, hogy mivel a törökországi menekülteket támogató eszköz e többéves pénzügyi kereten belül új kezdeményezés, azt friss előirányzatokból kell finanszírozni; sajnálja, hogy annak ellenére, hogy a Parlament egyértelműen kérte a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatali folyamatba való bevonását, többek között a létrehozásával kapcsolatos eljárás megismétlésének elkerülése érdekében, a Parlament és a Tanács között eddig nem folytattak tárgyalásokat a törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozásáról; tájékoztatja a tagállamokat, hogy a Parlamentnek jogában áll élni az Unió költségvetési hatóságának egyik ágaként ráruházott szereppel, és így is fog tenni, amint azt már korábban többször is bejelentette;

20.  tudomásul veszi, hogy a 2019. évi költségvetési tervezet nagyon korlátozott mozgásteret hagy vagy egyáltalán nem hagy mozgásteret a többéves pénzügyi keret 1a., 1b., 3. és 4. fejezete alatt, mivel a jelenlegi többéves pénzügyi keret korlátozott rugalmasságot biztosít az új kihívásoknak való megfelelés és az új kezdeményezések kezelése terén; kifejezi szándékát a felülvizsgált többéves pénzügyi keret rugalmassági rendelkezéseinek további felhasználására a módosító folyamat részeként;

21.  továbbra is aggódik a kifizetetlen számláknak a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége felé történő esetleges újbóli felhalmozódása miatt; tudomásul veszi a kifizetési előirányzatok 2,7%-os mérsékelt növekedését a 2018-as költségvetésben, főként a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), a Belső Biztonsági Alap (ISF) és a törökországi menekülteket támogató eszköz miatt; tudomásul veszi a kifizetési felső határra javasolt 19,3 milliárd EUR-s mozgásteret; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is ügyeljen a kifizetések alakulására, hogy a költségvetési hatóság megtehesse a szükséges intézkedéseket a túlzott hátralék kellő időben történő elkerülése érdekében; meggyőződése, hogy az EU hitelessége összefügg azon képességével is, hogy megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat biztosítson az uniós költségvetésben a kötelezettségvállalások teljesítése érdekében;

1a.alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

22.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak az 1a. alfejezeten belüli kötelezettségvállalási előirányzatok 2019-es összegére (22 860 millió EUR) vonatkozó javaslata 2018-hoz képest +3,9%-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy a Horizont 2020, a CEF, a nagy infrastrukturális projektek és az Erasmus+ e növekedés jelentős részét teszi ki, mivel ezek esetében a kötelezettségvállalási előirányzatok 8,5%-kal, 36,4%-kal, 7,8%-kal, illetve 10,4%-kal nőttek; hangsúlyozza azonban, hogy ezek a növekedések jórészt összhangban vannak a pénzügyi programozással, és így nem képeznek további megerősítést;

23.  emlékeztet, hogy a kutatási és innovációs programok, mint például a Horizont 2020 rendkívül fontos szerepet töltenek be a munkahelyteremtésben és a versenyképesség terén Európán belül; sürgeti a Bizottságot, hogy tükrözze ezt prioritásai keretében; a kutatással és innovációval kapcsolatos programok megfelelő szintű finanszírozására szólít fel; hangsúlyozza, hogy különösen a gazdasági és pénzügyi nehézségekkel szembesülő tagállamokat kell támogatni ezen a területen;

24.  emlékeztet arra, hogy az elmúlt néhány évben az olyan új kezdeményezések, mint az ESBA (I és II), a Wifi4EU és az EDIDP számos, az 1a. alfejezet alá tartozó program rovására jöttek létre, amelyeket az átcsoportosítások súlyosan érintettek, ezek a Horizont 2020, a CEF, a Galileo, az ITER, a Kopernikusz és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) voltak;

25.  hangsúlyozza, hogy továbbra is az Erasmus+ marad a fő program a mobilitás erősítésére az oktatás és a szakképzés minden szintjén, és arra buzdítja a fiatalokat, hogy vegyenek részt az európai demokráciában; emlékeztet, hogy adminisztratív erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy javuljon az Erasmus+ hozzáférhetősége és hogy a támogatható kérelmek mennyisége messze meghaladja a jelenlegi költségvetést; úgy véli ezért, hogy az Erasmus+ költségvetésének ki kell tudnai elégíteni a program iránti támogatásra vonatkozó igényeket, nevezetesen az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos igényt;

26.  aggodalommal veszi tudomásul az Európai Szolidaritási Testület finanszírozásáról folyó vitákat, amelyek megerősítették a Parlament azon félelmét, hogy ismét új kezdeményezések jöhetnek létre a meglévő, jól teljesítő programok kárára; aggodalommal veszi tudomásul a háromoldalú eljárás kimenetele révén létrejött precedenst is, amely nem tisztázza a kezdeményezés finanszírozási forrásai, további pontosításokat téve szükségessé az éves költségvetési eljárás során; elvárja a Bizottságtól, hogy a megállapodást oly módon hajtsa végre, amely teljes mértékben tükrözi a háromoldalú egyeztetés során folytatott megbeszéléseket és a megállapodás szellemét;

27.  üdvözli, hogy az EDIDP finanszírozásáról szóló megállapodás sokkal alacsonyabb csökkentést irányoz elő az 1a. alfejezet programjaira, mint a Bizottság által eredetileg javasolt intézkedések; aggódik azonban amiatt, hogy a Tanács nagyobb hangsúlyt helyez a mozgástér fenntartására, mint a megfelelő finanszírozás biztosítására, amit maga is kiemelt prioritásként azonosít;

28.  üdvözli, hogy 2019-re és 2020-ra 500 millió EUR-t különítettek el az EDIDP céljára; megjegyzi, hogy az Európai Parlament Kutatószolgálatának becslése szerint a nemzeti iparok közötti együttműködés hiánya ezen a területen évente 10 milliárd EUR-ba kerül az EU-nak; úgy véli, hogy a védelem egyértelmű példa arra, hogy miként érhető el nagyobb hatékonyság bizonyos jelenleg tagállami szintű kompetenciák és fellépések átadásával és megfelelő uniós előirányzatok biztosításával; hangsúlyozza, hogy ez jól demonstrálná az európai hozzáadott értéket, és lehetővé tenné az uniós állami kiadások általános terhének mérséklését;

29.  üdvözli az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozására irányuló javaslatot, amely a legújabb nagyteljesítményű számítástechnikai és adatfeldolgozási infrastruktúrát, valamint a kapcsolódó technológiák és alkalmazások fejlesztését fogja támogatni számos különféle területen a tudósok, az ipar és a közszféra javára;

1b.alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

30.  megállapítja, hogy az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatai összesen 57 113,4 millió EUR-t tesznek ki, ami a 2018. évi költségvetéshez képest 2,8%-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatokra javasolt 47 050,8 millió EUR összeg 1,1%-kal magasabb, mint 2018-ban;

31.  üdvözli, hogy a 2014–2020 közötti időszak programjainak végrehajtása teljes sebességgel halad, és megismétli, hogy a jövőben kerülni kell a kifizetetlen számlák normálistól eltérő mértékű felhalmozódását; üdvözli azt is, hogy mostanra a nemzeti irányító hatóságok nagy többségét kijelölték; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy oldják meg a lezáratlan kérdéseket annak érdekében, hogy a végrehajtás zökkenőmentesen történjen;

32.  emlékeztet arra, hogy a tagállamok felülvizsgált előrejelzéseinek eredményeként a 6/2017 sz. költségvetés-módosítás 5,9 milliárd EUR-val csökkentette az 1b. alfejezet kifizetési előirányzatait; őszintén reméli, hogy a 2019-es költségvetésben mind a nemzeti hatóságok, mind a Bizottság javították a kifizetési igényekre vonatkozó becsléseiket, és hogy a kifizetési előirányzatok javasolt szintjét teljes körűen végrehajtják;

33.  hangsúlyozza, hogy a gyors technológiai fejlődés – többek között olyan területeken mint például a mesterséges intelligencia – mélyítheti a gyorsan fejlődő és a lemaradó régiók közötti szakadékot, ha a strukturális alapok hatását nem erősítik a hatékonysághoz kapcsolódó feltételekkel;

34.  tudomásul veszi a Bizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés folytatásának finanszírozására tett javaslatát, és 233,3 millió EUR javasolt igénybevételét a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból; emlékeztet arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források növelését össze kell egyeztetni az ESZA megfelelő összegeivel; emlékeztet a Bizottság által a 2018. évi költségvetés egyeztetése során tett azon kötelezettségvállalásra, hogy gyorsan beterjeszti a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) felülvizsgálatát az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2018. évi növelésének szerepeltetése érdekében; hangsúlyozza, hogy a Bizottság nem teljesítette kötelezettségvállalását, és kéri, hogy részletesen fejtse ki, miért késett a közös rendelkezésekről szóló rendelet felülvizsgálata;

35.  kötelezettséget vállal arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előirányzatai 2019-ben való ambiciózus növelésének az ESZA keretében a tagállamokban futó bármely más program aláásása nélkül való megkönnyítése érdekében késlekedés nélkül elfogadja az IFK-ra és az ESZA-ra vonatkozó jogszabályok szükséges módosításait, hogy ezáltal lehetőleg mentesítse a tagállamokat az ifjúsági foglalkoztatásra elkülönített ESZA-források rájuk eső részének megfelelő összeg befizetésének kötelezettsége alól, azzal a szigorú feltétellel, hogy a javasolt módosítások nem teszik lehetővé, hogy a tagállamok mentesüljenek az ügyben már korábban tett pénzügyi kötelezettségvállalásaik alól, illetve nem foglalják magukban az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre szánt uniós költségvetési előirányzatok általános csökkentését;

2.fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

36.  tudomásul veszi a 2. fejezetre javasolt 59 991,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot (+1,2% 2018-hoz képest) és 57 790,4 millió EUR összegű kifizetési előirányzatot (3%); megállapítja, hogy az EMGA-kiadások 2019-re becsült összege 44 162,5 millió EUR, ami alacsonyabb, mint a 2018. évi költségvetésben (-547,9 millió EUR-val);

37.  megjegyzi, hogy a Bizottság 344,9 millió EUR-s tartalékot hagyott a 2. fejezet felső határa alatt; rámutat arra, hogy a mezőgazdasági piacok fokozott volatilitása – mint például az orosz tilalom esetében – e tartalék felhasználását teheti szükségessé; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a felső határ alatt fennmaradó mozgástér elegendő legyen bármilyen válsághelyzet kezelésére;

38.  megállapítja, hogy az orosz tilalommal kapcsolatos és a 2018. évi költségvetésben szereplő egyes intézkedések nem kerülnek meghosszabbításra (például a gyümölcs- és zöldségfélék esetében, ahol a piaci helyzet még mindig nehéz), miközben a tejágazat továbbra is piaci nehézségekkel küzd; várakozással tekint a Bizottság októberre várható módosító indítványa elé, amelynek az EMGA finanszírozására vonatkozó naprakész információkon kell alapulnia a mezőgazdasági ágazat valós igényeinek felmérése érdekében; hangsúlyozza, hogy azok az esetek, amikor az EMGA keretében piaci beavatkozásra van szükség, továbbra is korlátozottak, és az EMGA viszonylag kis részét képviselik (körülbelül 5,9%);

39.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség leküzdését célzó megoldás egy részét a vidéki területeken élő fiatalok megfelelő támogatása képezi; sajnálja, hogy a Bizottság nem javasolta a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó költségvetési tétel növelését;

40.  hangsúlyozza, hogy az ETHA végrehajtása gyorsuló ütemben halad, és a programozási időszak lassú kezdete után 2019-ben meg kell közelítenie a teljes kapacitást; üdvözli a LIFE+ programra vonatkozó kötelezettségvállalások növekedését (+6%), összhangban a pénzügyi programozással; megjegyzi, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) további feladatai lesznek a 2019–2020 közötti időszakban a környezeti monitoring és jelentéstétel, valamint a nehéz tehergépjárművek CO2-kibocsátásának ellenőrzése terén;

3.fejezet – Biztonság és uniós polgárság

41.  tudomásul veszi, hogy a 3. fejezetre javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok összesen 3 728,5 millió EUR-t tesznek ki, ami 6,7%-os növekedést jelent 2018-hoz képest, és hogy a kifizetési előirányzatok teljes összege 3 486,4 millió EUR, azaz 17%-os növekedés a tavalyi javaslatokhoz képest; hangsúlyozza azonban, hogy ezek a növelések több év csökkenő finanszírozási szintjeit követik, és hogy a különböző kulcsfontosságú területek – például a migráció, a határigazgatás vagy a belső biztonság – teljes finanszírozása 2019-ben az összes javasolt uniós kiadás csupán 2,3%-át teszi ki; megkérdőjelezi az Unióba irányuló jogszerű migráció és a harmadik országbeli állampolgárok eredményes integrációjának támogatására, valamint a méltányos és hatékony visszatérési stratégiák javítására javasolt 281,2 millió EUR-s kötelezettségvállalást, ami 2018-hoz képest több mint 14,4%-os csökkenést jelent; felhívja a Bizottságot, hogy adjon további magyarázatot e csökkenés okairól;

42.  megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső korlátja alatti valamennyi mozgástér a negyedik egymást követő évben merül ki, ami azt bizonyítja, hogy az uniós költségvetés a mai napig nincs teljes mértékben felkészülve az Unió előtt álló migrációs és biztonsági kihívások nagyságrendjére és mélységére; e tekintetben üdvözli a Rugalmassági Eszköz 927,5 millió EUR összegű, kötelezettségvállalási előirányzatok formájában történő igénybevételét;

43.  arra számít, hogy az egyes tagállamok migrációs és menekültügyi rendszereire, valamint határaira nehezedő nyomás 2019-ben is magas marad, és sürgeti az Uniót, hogy továbbra is éberen figyeljen a jövőbeli, előre nem látható szükségletekre e területeken; e tekintetben kéri az ellenőrzési eszközök megerősítését a külső határokon, és ebben az összefüggésben az e kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökségek megfelelő finanszírozásának és létszámának biztosítását, és ismételten megerősíti, hogy a migrációs és menekültügyi válság kiváltó okainak kezelése, valamint az EU szomszédságának stabilizálása jelenti a hosszú távú, fenntartható megoldást, és hogy e cél elérése érdekében kulcsfontosságúak a migránsok és a menekültek származási országaiban végrehajtott beruházások;

44.  üdvözli az Európai Tanácsnak a Frontex megnövelt források és megerősített megbízás révén történő további megerősítésére irányuló, 2018. június 28-i kérését; további tájékoztatást kér arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hány alkalmazottat küldenek, és közvetlenül az ügynökség alkalmazottai közül hányra lesz szükség; felkéri a Bizottságot, hogy az őszi módosító indítványban ennek megfelelően igazítsa ki a költségvetést; üdvözli továbbá a Görögországnak és Spanyolországnak a területükre érkező migránsáram kezelésének a támogatására odaítélt további 45,6 millió EUR-t; kiemeli, hogy a hatékony határellenőrzést az érkező migránsok megfelelő ellátása kell, hogy kísérje;

45.  tudomásul veszi, hogy az Unión belüli sürgősségi humanitárius segítségnyújtást lehetővé tevő eszköz 2019. márciusban jár le; felkéri a Bizottságot, hogy – a menekültek és menedékkérők egyes tagállamokban fennálló tartós humanitárius szükségleteinek figyelembevételével – értékelje, hogy az eszköz újraaktiválása és feltöltése helyénvaló lenne-e; rámutat, hogy nagyobb szolidaritásra van szükség azokkal az országokkal szemben, ahol az érkezők és menedékkérők koncentrálódnak; ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az AMIF keretében a sürgősségi segítségnyújtási mechanizmusok révén továbbra is rendelkezésre álljanak források, különösen Görögország folyamatos támogatására; úgy véli, hogy Olaszországnak is pénzügyi támogatást kellene nyújtani; felhívja ezért a Bizottságot, hogy fejtse ki annak okait, hogy miért nem javasolta ezt; emlékeztet, hogy Olaszország az egyetlen olyan tagállam, ahol a lakosság többsége úgy véli, hogy egyáltalán nem részesültek az európai uniós tagság előnyeiből; sajnálja, hogy jelentősen csökkentek az AMIF második elemének („az Unióba irányuló jogszerű migráció és a harmadik országbeli állampolgárok eredményes integrációjának támogatása és a méltányos és hatékony visszatérési stratégiák elősegítése”) kötelezettségvállalási előirányzatai;

46.  úgy véli, hogy a biztonsági aggályok széles körével összefüggésben – ideértve a radikalizálódás, a kiberbűnözés, az erőszak és a terrorizmus változó formáit is, amelyek meghaladják az egyes tagállamok válaszadási képességét –, az uniós költségvetésnek ösztönöznie kell az együttműködést a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a meglévő uniós ügynökségek segítségével; ebben az összefüggésben megkérdőjelezi, hogy ez a magas kockázatú biztonsági kontextus hogyan egyeztethető össze az ISF kötelezettségvállalási előirányzataira javasolt jelentős (-26,6%-os) csökkentéssel; hangsúlyozza, hogy ezen a területen a kiadások csak akkor hatékonyak, ha az Európán belüli együttműködést és a célzott információmegosztást gátló akadályokat eltávolítják, miközben teljes mértékben alkalmazzák az uniós jogszabályokkal összhangban lévő releváns adatvédelmet; sajnálja, hogy a Bizottság még nem terjesztett elő egy olyan javaslatot, amely uniós szinten biztosítaná a pénzügyi szolidaritás kifejezését a terrorcselekmények áldozatai és családtagjaik felé, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen támogatás gyorsan megvalósuljon;

47.  tudomásul veszi az uniós polgári védelmi mechanizmus jogalapjának javasolt felülvizsgálatát, amely – elfogadása után – várhatóan jelentős költségvetési hatással lesz a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó két évében: 256,9 millió EUR-s költségvetését egyedül a 3. fejezetnek kell majd viselnie; kitart amellett, hogy csak az logikus, ha egy kulcsfontosságú uniós szakpolitika e jelentős korszerűsítését új és további eszközökkel finanszírozzák; óva int az átcsoportosításoktól, amelyek egyértelműen más értékes, jól működő politikák és programok rovására valósulnak meg;

48.  újólag megerősíti, hogy a Parlament határozottan támogatja az uniós programokat a kultúra, az igazságügy, az alapvető jogok és az uniós polgárság területén; üdvözli a Kreatív Európa program javasolt növelését; ragaszkodik továbbá az Európa a polgárokért program és az európai polgári kezdeményezések finanszírozásához, különösen az európai választásokhoz közeledvén;

49.  emlékeztet arra, hogy a Parlament támogatja a Jogok, egyenlőség és polgárság programot és az Igazságügy programot; hangsúlyozza, hogy az EU-nak fenn kell tartania elkötelezettségét a nők és az LMBTI-személyek jogainak érvényesítése mellett;

50.  üdvözli az Élelmiszer- és takarmányprogram kötelezettségvállalási előirányzatainak növekedését, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy hatékonyan kezelje a súlyos állatjárványok kitörését és a növénykárosítókat, beleértve az utóbbi években több tagállamot is sújtó madárinfluenza-járványt is;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő összegű költségvetési forrást annak érdekében, hogy a nyilvánosságot megfelelően lehessen tájékoztatni a 2019. évi európai parlamenti választásokról, és a választásokról készülő médiabeszámolók hatékonyabbak legyenek, és különösen abból a célból, hogy a listavezetők – az Európai Bizottság elnöki posztjának jelöltjei – közismertebbekké váljanak;

4.fejezet – Globális Európa

52.  tudomásul veszi, hogy összességében nőtt a 11 384,2 milliárd EUR összegű 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak javasolt finanszírozása (+13,1% 2018-hoz képest); megjegyzi, hogy ez a növekedés elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszköz második részletének finanszírozásához kapcsolódik, amelyre a Bizottság a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék mobilizálását javasolja (1 116,2 millió EUR); megjegyzi, hogy ez a javaslat a 4. fejezet felső határa alatti tartalék hiányát eredményezné;

53.  felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak nagyobb hozzájárulást a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért, a „Madad-alap”, valamint az Európai Fenntartható Fejlődési Alap számára a stabilizálás támogatása érdekében a válságrégiókban, nyújtsanak segítséget a menekülteknek és erősítsék az afrikai földrész és az európai szomszédság országainak társadalmi és gazdasági fejlődését;

54.  továbbra is meggyőződése, hogy az EU külső fellépéseit érintő kihívások a 4. fejezet jelenlegi méretét meghaladó fenntartható finanszírozást tesznek szükségessé; fenntartja, hogy az új kezdeményezéseket új előirányzatokkal kell finanszírozni, és valamennyi rugalmassági lehetőséget teljes mértékben fel kell használni; ellenzi azonban a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbításának javasolt finanszírozását és a Tanács 2018. június 29-i ezzel kapcsolatos megállapodását, mivel ezek jelentősen korlátoznák a 4. fejezeten belül a többi kiemelt terület finanszírozási lehetőségeit, valamint az uniós költségvetés alapvető szerepét a rászorulók és az alapvető értékek elérésében;

55.  üdvözli a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalhoz kapcsolódó, migrációval kapcsolatos projektek növekedését, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keleti komponensének mérsékelt növekedését, és a prioritások újraelosztását a Fejlesztési Együttműködési Eszközben a Közel-Keletre; felszólít arra, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre az UNRWA számára a régióban tartózkodó palesztin menekültek folyamatos támogatásának biztosítása érdekében, figyelemmel az Egyesült Államok által az ügynökségnek nyújtott hozzájárulás visszavonására vonatkozó közelmúltbeli határozatra;

56.  üdvözli a nyugat-balkáni regionális fellépések fokozott támogatását; azon a véleményen van azonban, hogy a politikai reformok támogatását tovább kell fokozni; sajnálja a törökországi politikai reformok fokozott támogatását (IPA II), és felveti a kérdést, hogy az összhangban áll-e a költségvetési hatóság arra vonatkozó döntésével, hogy a jelenlegi költségvetési évben csökkenti e tétel előirányzatait; megismétli álláspontját, amelyben szorgalmazta, hogy a török hatóságoknak az IPA II keretében szánt pénzeszközöket tegyék függővé az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén elért javulástól; felszólít arra, hogy – ha nem történik előrelépés ezeken a területeken, és tekintettel a korlátozott mozgástérre – a tétel előirányzatait irányítsák át túlnyomórészt a civil társadalmi szereplőknek olyan intézkedések végrehajtása céljából, amelyek támogatják a jogállamisággal, a demokráciával, az emberi jogokkal és a médiával kapcsolatos szabadságokat; támogatja, hogy a Törökországra vonatkozó juttatások kisebb részét fordítsák a politikai reformokra;

57.  hangsúlyozza, hogy a 2019. évi költségvetésben fel kell tüntetni az Európai Beruházási Bank (EBB) által kezelt külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot, valamint a makroszintű pénzügyi támogatás tervezett összegének jelentős csökkentését, a korábban becsültnél alacsonyabb EBB-hitelek alacsonyabb összege, valamint a legutóbbi pénzügyi programozáshoz képest az MFA-kölcsönök alacsonyabb kifizetése miatt;

58.  újólag megerősíti az EU által a Szíriával foglalkozó brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokat, megerősítve a korábbiakat; egyetért az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és a humanitárius segély egyenként 120 millió EUR összegű megerősítésével e kötelezettségvállalás 2019-es teljesítése érdekében;

59.  megismétli, hogy támogatja, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat fordítsanak az EU stratégiai kommunikációjára a félretájékoztatási kampányok és a kibertámadások kezelése és a saját határain túl az Unióról alkotott objektív kép előmozdítása érdekében;

5.fejezet — Igazgatás

60.  megjegyzi, hogy az 5. fejezet kiadásait – a 2018-as költségvetéshez képest 3,0%-kal – 9 956,9 millió EUR-ra növelték (+291,4 millió EUR) a kötelezettségvállalási előirányzatok vonatkozásban; megjegyzi, hogy az előző költségvetési évhez hasonlóan a növekedést elsősorban a nyugdíjak alakulása váltotta ki (+116,7 millió EUR), ami az 5. fejezet kiadásainak 20,2%-át teszi ki; megállapítja, hogy a költségvetési tervezetben szereplő igazgatási kiadások aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok 6,0%-os szintjén változatlan marad;

61.  tudomásul veszi a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy saját költségvetésében integrál minden megtakarítási és észszerűsítési lehetőséget a nem bérjellegű kiadásokkal kapcsolatban; megjegyzi, hogy a Bizottság kiadásainak alakulása (+2,0%) főként a bérkiadások és a szerződéses kötelezettségvállalások automatikus kiigazításának tudható be; tudomásul veszi továbbá, hogy a Bizottság személyzetének belső átcsoportosítása az új prioritások teljesítéséhez szükséges;

62.  megjegyzi, hogy a felső határ alatt tényleges fennmaradó mozgástér 575,2 millió EUR, a rendkívüli tartalék 253,9 millió EUR összegű, 2018-ban történő igénybevételének beszámítását követően; úgy véli, hogy a mozgástér nominális értelemben jelentős, és úgy véli, hogy tükrözi a Bizottság erőfeszítéseit, különösen a nem bérjellegű kiadások alakulásának befagyasztására; úgy véli, hogy a Bizottság igazgatási kiadásainak stabilizálása vagy csökkentése érdekében tett további erőfeszítések jelentős beruházások elhalasztásához vagy az adminisztráció megfelelő működésének veszélyeztetéséhez vezethetnek;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

63.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságát, amelyek alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; folytatni kívánja a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kiegyensúlyozott csomagját, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait és figyelembe veszi a Bizottság általi megfelelő és időben történő előzetes technikai értékelést; megjegyzi, hogy a jelenlegi javaslatban korlátozott a mozgástér vagy nem is létezik, és meg kívánja vizsgálni, hogy milyen módon lehetne teret adni lehetséges kísérleti projekteknek és előkészítő intézkedéseknek más politikai prioritások meggyengítése nélkül;

Ügynökségek

64.  tudomásul veszi a decentralizált ügynökségek részesedésének +10,8%-os növekedését a 2019. évi költségvetési tervezetben (a címzett bevételek nélkül) és a 259 új álláshelyet; üdvözli, hogy az ügynökségek többsége növeli saját költségvetését, miközben az uniós hozzájárulás csökken; e tekintetben megjegyzi, hogy a Parlament jelenleg vizsgálja a decentralizált ügynökségek díjalapú finanszírozása további kiterjesztésének lehetőségeit; megelégedéssel nyugtázza, hogy az „új feladatokkal” rendelkező ügynökségek (ESMA, eu-LISA és Frontex) esetében jelentős mértékű az előirányzatok és a létszámtervben szereplő alkalmazottak számának növelése; a migrációs és biztonsági kihívások kezelésével foglalkozó ügynökségek további pénzügyi támogatását kéri; úgy véli, hogy az Europolt és az Eurojustot tovább kell erősíteni, és az EASO-nak megfelelő finanszírozást kell kapnia Európai Menekültügyi Ügynökséggé történő átalakításához;

65.  megismétli azon álláspontját, hogy az 5%-os létszámcsökkentési cél sikeresen teljesült, és hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék gyors felülvizsgálatának fényében ez a gyakorlat nem feltétlenül érte el a várt eredményt; úgy véli, hogy a decentralizált ügynökségeket esetenkénti megközelítéssel kell értékelni; üdvözli az intézményközi munkacsoport ajánlásainak valamennyi intézmény általi jóváhagyását;

66.  üdvözli két új uniós szerv – az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) – létrehozását, amelyek decentralizált ügynökségnek minősülnek; megállapítja, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságra vonatkozó előirányzatokat a jogalkotási eljárás véglegesítéséig tartalékba helyezték; megállapítja, hogy az Európai Ügyészség székhelye Luxembourg, és kéri, hogy a költségvetési rendelet értelmében nyújtson be minden információt ingatlanpolitikájáról a költségvetési hatóság két ágának; úgy véli, hogy új ügynökségeket kell létrehozni friss források és új álláshelyek biztosításával, elkerülve ugyanakkor az átcsoportosítás bármilyen fajtáját, kivéve, ha egyértelműen bizonyítható, hogy bizonyos tevékenységeket teljes mértékben a Bizottságtól vagy más meglévő szervektől, például az Eurojusttól az új ügynökségekhez utalnak át; megjegyzi, hogy továbbra is az Eurojust rendelkezik hatáskörrel a PIF-irányelvben meghatározott ügyekben – szoros együttműködésben az Európai Ügyészséggel –, miközben teljes mértékben részt vesz a tagállamok számára nyújtott operatív támogatás biztosításában a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a számítástechnikai bűnözés és a migránscsempészet elleni küzdelem terén; emlékeztet az újonnan létrehozott decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésben megállapított rendelkezésekre;

67.  elvárja, hogy a 2019. évi költségvetésről szóló tárgyalások azon az elven alapuljanak, hogy a költségvetési hatóság két ága kötelezettséget vállal arra, hogy a tárgyalásokat a lehető legkorábbi szakaszban megkezdi és teljes mértékben kihasználja a teljes egyeztetési időszak időkeretét, olyan szintű képviseletet biztosítva, amely garantálja a valódi politikai párbeszédet;

o
o   o

68.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o. (3) HL L 163., 2017.6.24., 1. o. (4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0089.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐKRŐL ÉS AZ EGYEZTETŐBIZOTTSÁG 2018-AS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL

A.  A költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás mellékletének A. részével összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2019. évi költségvetési eljárás legfontosabb időpontjai tekintetében a következőkben állapodik meg:

1.  A Bizottság törekedni fog arra, hogy a 2019. évi költségvetési irányszámokat május végéig benyújtsa.

2.  A Tanács álláspontjának elfogadását megelőzően, július 12-én (délelőtt) háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

3.  A Tanács arra törekszik, hogy a 37. hétig (szeptember harmadik hete) elfogadja az álláspontját és továbbítsa azt az Európai Parlamentnek annak érdekében, hogy megkönnyítse a megállapodás mihamarabbi kialakítását az Európai Parlamenttel.

4.  Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága törekedni fog arra, hogy legkésőbb a 41. hét végéig (október közepe) szavazzon a tanácsi álláspont módosításairól.

5.  Az európai parlamenti olvasat előtt, október 18-án délelőtt háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

6.  Az Európai Parlament plenáris ülése a 43. héten (az október 22–25-i plenáris ülésen) szavaz az olvasatáról.

7.  Az egyeztetési időszak október 30-án veszi kezdetét. Az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően egyeztetésre 2018. november 19-ig van lehetőség.

8.  Az egyeztetőbizottság november 7-én délelőtt tartandó ülésének az Európai Parlament, november 16-i ülésének pedig a Tanács ad helyet, és az ülések szükség esetén tovább folytatódhatnak; az egyeztetőbizottság üléseit háromoldalú egyeztetés(ek) keretében kell előkészíteni. Egy háromoldalú egyeztető ülésre november 7-én délelőtt kerül sor. További háromoldalú egyeztetés(ek)re kerülhet sor a 21 napos egyeztetési időszak alatt, többek között lehetőség szerint november 14-én (Strasbourgban).

B.  Az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó szabályokat a fent említett intézményközi megállapodás mellékletének E. része tartalmazza.