Az Európai Parlament,

–  tekintettel a venezuelai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló 2014. február 27-i(1), a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló 2014. december 18-i(2), a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i(3), a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i(4), a venezuelai helyzetről szóló 2017. április 27-i(5), a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i(6), valamint a venezuelai választásokról szóló 2018. május 3-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Fatou Bensouda 2018. február 8-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa Venezueláról szóló, 2017. március 31-i nyilatkozatára;

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) 2018. június 22-i „Emberi jogi jogsértések a Venezuelai Bolivári Köztársaságban” című jelentésre,

–  tekintettel a bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó és az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja által 2017. április 28-án kiadott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a G7-ek vezetőinek 2018. május 23-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Lima-csoport 2018. január 23-i, 2018. február 14-i, 2018. május 21-i, 2018. június 2-i és 2018. június 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) az egyre romló venezuelai humanitárius helyzetről szóló, 2018. április 20-i jelentésére,

–  tekintettel az AÁSZ Főtitkárságának és a nemzetközi szakértők fórumának az emberiesség elleni bűncselekmények esetleges venezuelai elkövetéséről szóló, 2018. május 29-i jelentésre,

–  tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának (IACHR) 2018. február 12-én közzétett, „Demokratikus intézmények, jogállamiság és emberi jogok Venezuelában” című jelentésére, valamint 2018. március 14-i állásfoglalására,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a legutóbbi venezuelai fejleményekről szóló, 2018. január 26-i, 2018. április 19-i és 2018. május 22-i nyilatkozataira,

–  tekintettel a Tanács 2017. november 13-i, 2018. január 22-i, 2018. május 28-i, valamint 2018. június 25-i következtetéseire,

–  tekintettel Hrisztosz Sztilijanídisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztosnak a 2018. márciusi kolumbiai hivatalos kiküldetésről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportjának a venezuelai helyzetről szóló, 2018. április 23-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzete Venezuelában tovább romlik; mivel Venezuelának jelenleg példátlan politikai, társadalmi, gazdasági és humanitárius válsággal kell megküzdenie, amelyet bizonytalanság, erőszak, emberi jogi jogsértések, a jogállamiság hanyatlása, a gyógyszerek és a szolgáltatások hiánya, jövedelemkiesés és a szegénység arányának növekedése jellemez, amely egyre több halálos áldozatot követel és a menekültek és migránsok számának növekedésével jár;

B.  mivel a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerekhez, élelmiszerekhez és vízhez való korlátozott hozzáférés következtében egyre több venezuelai ember – különösen a kiszolgáltatottabb csoportok, így a nők, gyermekek és betegek – szenved alultápláltságban; mivel a venezuelai lakosság 87%-át sújtja szegénység, és a mélyszegénységben élők aránya 61,2%; mivel a gyermekágyi halandóság 60%-kal, a csecsemőhalandóság pedig 30%-kal nőtt; mivel 2017-ben a maláriás megbetegedések száma a megelőző évhez képest 69%-kal nőtt, ami a WHO adatai szerint a világon a legnagyobb növekedés, és mivel más betegségek, közöttük a tuberkulózis és a kanyaró is a járvánnyá válás küszöbén állnak;

C.  mivel sajnálatos módon a nemzetközi közösség felkészültsége ellenére a venezuelai kormány továbbra is tagadja a probléma létezését, és nem hajlandó nyíltan átvenni a nemzetközi humanitárius segélyt, illetve elősegíteni annak szétosztását;

D.  mivel az ország gazdasági helyzete jelentősen romlott; mivel a Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint a venezuelai hiperinfláció mértéke 2018-ban ugrásszerűen meg fog emelkedni 13 000%-ra, a 2017-es 2 400%-ról, ami átlagosan óránként mintegy 1,5%-os áremelkedést eredményez;

E.  mivel az OHCHR 2018. június 22-én közzétett jelentése kiemeli, hogy a venezuelai hatóságok nem vonják felelősségre azokat a személyeket, akik súlyosan megsértik az emberi jogokat, többek között gyilkosságokat követnek el, tüntetők ellen túlzott erőszakot alkalmaznak, valamint önkényes fogva tartás, bántalmazás és kínzás felelősei; mivel a jelek szerint ugyancsak büntetlenséget élveznek a biztonsági erők olyan tisztjei, akik tüntetőket bírósági eljárás nélkül kivégeztek;

F.  mivel az AÁSZ által kijelölt független nemzetközi szakértők fórumának 2018. május 29-én ismertetett jelentése szerint hét emberiesség elleni bűncselekményt hajtottak végre Venezuelában, legalább 2014. februárjáig visszamenőleg, és a kormány maga felelős a régió jelenlegi humanitárius válságáért; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) ügyésze bejelentette a Venezuelában 2017. áprilisa óta elkövetett állítólagos bűncselekmények előzetes vizsgálatának megindítását;

G.  mivel a 2018. május 20-én tartott választások lebonyolítása nem felelt meg a hiteles választási folyamatra vonatkozó nemzetközi minimumszabályoknak, és annak során nem tartották be a politikai pluralizmus, a demokrácia, az átláthatóság és a jogállamiság elveit; mivel ez tovább nehezíti a politikai válság megoldására tett erőfeszítéseket; mivel az EU más demokratikus szervezetekkel együtt nem ismeri el a választásokat, illetve az ezen illegitim eljárással létrehozott hatóságokat;

H.  mivel a Venezuelában kialakult többdimenziós válság következtében a lakóhelyelhagyás a régióban mindeddig sohasem tapasztalt méreteket öltött; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az országot elhagyó venezuelaiak száma 2005 és 2017 között drámai mértékben, 437 000-ről több mint 1,6 millióra nőtt; mivel 2015 és 2017 között körülbelül 945 000 venezuelai hagyta el az országot; mivel az országot 2014 óta elhagyó személyek száma 2018-ban meghaladta a 2 milliót; mivel a menedékjogot kérelmező venezuelai állampolgárok száma 2014 óta globálisan 2 000%-kal nőtt, és 2018. június közepéig meghaladta a 280 000 főt;

I.  mivel a régióban 520 000 venezuelai kapott alternatív tartózkodási engedélyt; mivel a világon több mint 280 000 venezuelai folyamodott menekült státuszért; mivel az EU-ban nemzetközi védelmet kérelmező venezuelaiak száma 2014 és 2017 között több mint 3 500%-kal nőtt; mivel becslések szerint a venezuelaiak több mint 60%-a továbbra is rendezetlen jogállású;

J.  mivel az ENSZ Humanitárius Ügyekért Felelős Koordinációs Hivatala (UNOCHA) szerint Kolumbia fogadja be a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek legnagyobb részét, mivel az ország területén több mint 820 000 venezuelai él; mivel a Venezuelával határos Cucuta és Boa Vista városba rengeteg ember érkezik, akik gyakran borzalmas egészségügyi állapotban vannak és súlyosan alultápláltak; mivel Peruba, Chilébe, Argentínába, Panamába, Brazíliába, Ecuadorba, Mexikóba, a Dominikai Köztársaságba, Costa Ricába, Uruguayba, Bolíviába és Paraguayba szintén rendkívül nagy számú menekült és migráns érkezik; mivel a menekültek egyre gyakrabban használnak tengeri útvonalakat, különösen a Karib-szigetek, így Aruba, Curaçao, Bonaire, valamint Trinidad és Guyana felé; mivel az európai országok is egyre inkább érintettek, különösen Spanyolország, Portugália és Olaszország; mivel a befogadó országokra egyre nagyobb terhet ró, hogy segítséget adnak az újonnan érkezők számára;

K.  mivel a kolumbiai nemzeti és helyi hatóságok elismerésre méltóan azon dolgoznak, hogy státuszuktól függetlenül a venezuelai menekültek számára biztosítsák az alapvető emberi jogokat, így az alapfokú oktatáshoz és az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést; mivel Kolumbiában a helyi közösségek, a vallási intézmények és a hétköznapi emberek egyaránt a testvériség szellemében fogadják a venezuelai migránsokat, és nagyfokú ellenálló képességről és szolidaritásról tesznek tanúbizonyságot;

L.  mivel a Bizottság 2018. június 7-én bejelentette, hogy 35,1 millió EUR összegű csomagot bocsát rendelkezésre sürgősségi segély és fejlesztési támogatás formájában a venezuelai lakosság és a válság által érintett szomszédos országok támogatása érdekében; mivel e pénzügyi hozzájárulás hozzáadódik ahhoz a 37 millió EUR-s összeghez, amelynek folyósítására az EU már kötelezettséget vállalt, és amelynek rendeltetése a humanitárius segítségnyújtás és együttműködési projektek lefolytatása az országban; mivel 2018. június 13-án 56%-os finanszírozási hiány áll fenn az UNHCR 46,1 millió dolláros kiegészítő felhívása tekintetében;

M.  mivel minden hónapban több, mint 12 000 venezuelai menekült lép be Roraima brazil államba, és közülük mintegy 2 700 Boa Vista városban marad; mivel e város lakosságának már több, mint 7%-a venezuelai, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor az év végéig az ott élő venezuelaiak száma meghaladja majd a 60 000-et; mivel e népességbeáramlás óriási nyomást gyakorol a város közszolgáltatásaira, különösen a közegészségügyre és az oktatásra; mivel Roraima Brazília egyik legszegényebb állama, amely nagyon szűk munkaerőpiaccal és gyenge gazdasággal rendelkezik, ami ugyancsak akadályozza a menekültek és a migránsok integrációját;

N.  mivel a Parlament 2018. június 25–30. között eseti küldöttséget küldött Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös határaira, hogy a helyszínen mérje fel a válság hatásait;

1.  mélységesen megdöbbenti és riasztónak találja a katasztrofális venezuelai humanitárius helyzetet, amely számos halálos áldozatot követelt, és amelynek eredményeként soha nem látott mértékben áramlottak be menekültek és migránsok a szomszédos országokba és azokon túl; szolidaritását fejezi ki az alapvető életkörülmények, így az élelmiszerhez, az ivóvízhez, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a gyógyszerekhez való hozzáférés hiánya miatt országukat elhagyni kényszerülő valamennyi venezuelai emberrel;

2.  sürgeti a venezuelai hatóságokat, hogy ismerjék el a jelenlegi humanitárius válságot, akadályozzák meg annak további elmélyülését, és segítsenek elő politikai és gazdasági megoldásokat a civilek biztonságának és az ország és a régió stabilitásának biztosítása érdekében;

3.  követeli, hogy a venezuelai hatóságok sürgősen és akadály nélkül engedjék be az országba a humanitárius segélyeket a humanitárius és közegészségügyi válság súlyosbodásának, és különösen az olyan betegségek újbóli megjelenésének megakadályozása érdekében, mint a kanyaró, a malária, a diftéria és a ragadós száj- és körömfájás, valamint biztosítsanak akadálytalan hozzáférést azon nemzetközi szervezetek számára, amelyek támogatni kívánják a társadalom valamennyi érintett csoportját; kéri a legkiszolgáltatottabb csoportok – például a nők, a gyermekek és a betegek – körében jelentkező alultápláltság elleni rövid távú válaszlépések gyors végrehajtását; mélységesen aggódik a határokon átkelő, kísérő nélküli kiskorúak nagy száma miatt;

4.  elismerését fejezi ki a kolumbiai kormánynak a válaszintézkedések gyorsaságáért, valamint az országba belépő valamennyi venezuelai embernek nyújtott támogatásáért; elismeréssel szól a Brazília és a régió más országai, különösen Peru, valamint egyéb regionális és nemzetközi szervezetek, magán- és állami szervezetek, a katolikus egyház és általában a régióban élő polgárok által a venezuelai menekültek és migránsok számára biztosított aktív támogatásról és az irányukban tanúsított szolidaritásról; felhívja a tagállamokat, hogy azonnali intézkedésekkel, többek között humanitárius vízumok és különleges tartózkodási engedélyek kibocsátásával vagy más regionális migrációs kereten belül, a megfelelő védelmi biztosítékok mellett biztosítsanak védelmet a területükön tartózkodó venezuelai menekültek és migránsok számára; felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy könnyítsék meg és gyorsítsák fel saját állampolgáraik azonosító okmányainak kibocsátását és megújítását, mind Venezuelában, mind külföldön;

5.  felhívja a nemzetközi közösséget, beleértve az EU-t, hogy alakítson ki összehangolt, átfogó és regionális választ a válságra, és kötelezettségvállalásait teljesítve növelje a befogadó országoknak nyújtott pénzügyi és anyagi segítséget; melegen üdvözli az eddig odaítélt uniós humanitárius segélyeket, és felszólít a sürgősségi alapokon keresztül haladéktalanul nyújtandó további humanitárius támogatásra annak érdekében, hogy a szomszédos országokban a venezuelai válság által érintett személyek gyorsan növekvő igényeit kielégítsék;

6.  ismételten hangsúlyozza, hogy a jelenlegi humanitárius válság politikai válságból fakad; sürgeti a venezuelai hatóságokat annak biztosítására, hogy haladéktalanul véget vetnek valamennyi emberi jogi jogsértésnek, beleértve a polgári lakosság sérelmére elkövetett jogsértéseket is, valamint hogy teljes mértékben tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, így a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot; sürgeti a venezuelai hatóságokat, hogy tartsanak tiszteletben minden demokratikusan megválasztott intézményt, nevezetesen a Nemzetgyűlést, bocsássanak szabadon minden politikai foglyot, valamint juttassák érvényre a demokratikus elveket, a jogállamiságot és az emberi jogokat; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a jelenlegi humanitárius és politikai válság életképes megoldása előtti tér felnyitásához szükséges nemzetközi közvetítői erőfeszítések elősegítése érdekében;

7.  felszólít a nemzetközileg elismert demokratikus normáknak és a venezuelai alkotmányos rendnek megfelelő, új elnökválasztás megtartására átlátható, egyenlő, tisztességes és nemzetközi megfigyelői keretben, a politikai pártokra vagy jelöltekre vonatkozó korlátozások nélkül, valamennyi venezuelai polgár politikai jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza, hogy az ilyen választások eredményeként létrejövő legitim kormánynak sürgősen foglalkoznia kell a jelenlegi venezuelai gazdasági és társadalmi válsággal, valamint elő kell segítenie a nemzeti megbékélést;

8.  emlékeztet, hogy a nemzetközi közösség által elfogadott esetleges szankcióknak célzottaknak és visszafordíthatóknak kell lenniük, és semmilyen módon sem szabad a venezuelai lakosságot károsítaniuk; üdvözli a további célzott és visszavonható szankciók gyors elfogadását, valamint a 2017 novemberében előírt fegyverembargót; megismétli, hogy ezeket a szankciókat magas rangú tisztviselőkre súlyos emberi jogi jogsértések, a venezuelai demokrácia és jogállamiság aláásása miatt és a 2018. május 20-i jogellenes, nemzetközileg el nem ismert választások lefolytatásával összefüggésben szabták ki, amelyekre az időpont vagy a feltételek egyeztetése nélkül, olyan körülmények között került sor, amelyek nem tették lehetővé valamennyi politikai párt egyenlő feltételek melletti részvételét; emlékeztet arra a lehetőségre, hogy ezek a szankciók a kiéleződött politikai, társadalmi, gazdasági és humanitárius válságért felelős személyekre, különösen Nicolás Maduro elnökre korábbi állásfoglalásaival összhangban kiterjeszthetők;

9.  ismételten hangsúlyozza, hogy az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni; teljes mértékben támogatja az NBB a venezuelai rezsim által elkövetett súlyos bűncselekmények és elnyomó intézkedések ügyében folytatott előzetes vizsgálatát, és felhívja az Európai Uniót, hogy e téren vállaljon aktív szerepet; teljes mértékben támogatja az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára által kijelölt független nemzetközi szakértők fórumának és az ENSZ emberi jogi főbiztosának felhívását, amely szerint a venezuelai helyzettel foglalkozó vizsgálóbizottságot kell létrehozni, és erősíteni kell az NBB részvételét;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és Nemzetgyűlésének, a Kolumbiai Köztársaság, a Brazil Szövetségi Köztársaság és a Perui Köztársaság kormányának és parlamentjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának és a Lima-csoportnak.

(1) HL C 285., 2017.8.29., 145. o. (2) HL C 294., 2016.8.12., 21. o. (3) HL C 316., 2016.8.30., 190. o. (4) HL C 86., 2018.3.6., 101. o. (5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0200. (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0041. (7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0199.