Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2225(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0240/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0240/2018

Viták :

PV 10/09/2018 - 21
CRE 10/09/2018 - 21

Szavazatok :

PV 11/09/2018 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0323

Elfogadott szövegek
PDF 125kWORD 45k
2018. szeptember 11., Kedd - Strasbourg
Az uniós kohéziós politika hatása Észak-Írországban
P8_TA(2018)0323A8-0240/2018

Az Európai Parlament 2018. szeptember 11-i állásfoglalása az uniós kohéziós politika hatásáról Észak-Írországban (2017/2225(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós kohéziós politika hatására Észak-Írországban,

–  tekintettel az 1998-as belfasti („nagypénteki”) megállapodás rendelkezéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, továbbá az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, valamint 3. mellékletére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0240/2018),

A.  mivel az EU észak-írországi kohéziós politikája számos eszközön keresztül valósul meg, ideértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot, az Észak-Írországra és az Írországgal határos régióra irányuló PEACE programot és a határokon átnyúló Interreg-programot;

B.  mivel egyértelmű, hogy Észak-Írország olyan régió, amely nagymértékben részesült az EU kohéziós politikájának előnyeiből; mivel üdvözlendő a Bizottság elkötelezettsége a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettervezetében a jövőbeni finanszírozás iránt;

C.  mivel az általánosabb kohéziós politikai alapok mellett Észak-Írország különösen a határokon átnyúló és a közösségeken átívelő speciális programok kedvezményezettje volt, beleértve a PEACE programot is;

D.  mivel az EU kohéziós politikája – különösen a PEACE programon keresztül – határozottan hozzájárult az észak-írországi békefolyamathoz, támogatja a nagypénteki megállapodást és továbbra is támogatja e közösségek megbékélését;

E.  mivel az első PEACE program 1995-ös létrehozását követően több mint 1,5 milliárd eurót fordítottak az észak-írországi és írországi határ menti megyék közösségei közötti kohézió előmozdítására, valamint a gazdasági és társadalmi stabilitásra;

F.  mivel az uniós kohéziós finanszírozás sikere részben abból fakad, hogy „semleges pénznek” tekinthető, azaz nem kapcsolódik közvetlenül egyik közösség érdekéhez sem;

1.  hangsúlyozza az EU kohéziós politikájának jelentős és pozitív hozzájárulását Észak-Írországban különösen azáltal, hogy támogatja a hátrányos helyzetű városi és vidéki térségek rehabilitációját, kezeli az éghajlatváltozást, valamint a békefolyamat keretében kiépíti a közösségek közötti és a határokon átnyúló kapcsolatokat; különösen megjegyzi, hogy a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek megsegítése gyakran a tudásalapú gazdaságot előmozdító olyan új gazdasági fejlesztések támogatásának formáját ölti, amilyenek például a Belfastban és Derry/Londonderry-ben található Tudományos Parkok;

2.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi finanszírozási időszakban több mint egymilliárd euró összegű uniós pénzügyi támogatást fognak fordítani az észak-írországi és a szomszédos régiók gazdasági és társadalmi fejlődésére, amelyből 230 millió eurót Észak-Írország (összesen közel 270 millió eurós költségvetésű) PEACE programjába, illetve 240 millió eurót az Észak-Írországra, Írországra és Skóciára irányuló (összesen 280 millió eurós költségvetésű) INTERREG V-A programba fektetnek be;

3.  úgy véli, hogy az Észak-Írországra vonatkozó különleges uniós programok – különösen a PEACE program – kulcsfontosságúak a békefolyamat fenntartásához, mivel előmozdítják a megbékélést, továbbá a közösségeken belüli, a közösségek közötti és a határokon átnyúló kapcsolatokat; megjegyzi, hogy ebben a tekintetben különösen fontosak a közösségek közötti és a határokon átnyúló társadalmi központok és a megosztott szolgáltatások;

4.  üdvözli a PEACE program keretében elért jelentős előrehaladást Észak-Írországban, és elismeri az összes fél munkáját ezen folyamat során;

5.  úgy véli, hogy a közösségen belüli és a közösségek közötti bizalomépítő, valamint a békés együttélést szolgáló intézkedések – mint például a közösen használt terek és a támogató hálózatok – kulcsfontosságú szerepet játszottak a békefolyamatban, mivel e közös terek lehetővé teszik az észak-írországi közösségek számára, hogy egy közösségként összefogva közös tevékenységeket folytassanak, valamint kölcsönös bizalmat és tiszteletet alakítsanak ki, ezáltal segítve a megosztottság okozta sebek begyógyulását;

6.  hangsúlyozza a helyi vezetésű helyi fejlesztés és az alulról felfelé építkező megközelítés jelentőségét, amely arra ösztönzi az összes közösséget, hogy magukénak érezzék a projekteket, ezáltal erősítve a békefolyamatot;

7.  tudomásul veszi, hogy Észak-Írország valamennyi érdekeltje fontosnak tartja az EU kohéziós politikai céljainak folytatását a régióban; e tekintetben hangsúlyozza az összehangolt többszintű kormányzás és a partnerségi elv fontosságát;

8.  véleménye szerint azonban többet kell tenni az uniós finanszírozás Észak-Írországra gyakorolt hatásának és szükségességének általános megismertetése és láthatóvá tétele terén, különösen azáltal, hogy tájékoztatják a nagyközönséget az EU által finanszírozott projekteknek a békefolyamatra és a régió gazdasági fejlődésére gyakorolt hatásáról;

9.  üdvözli, hogy a régiók igazgatási és ellenőrzési rendszerei megfelelően működnek, és ezért az EU pénzügyi támogatását hatékonyan költik el; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a program teljesítményének értékelése során a megfelelés mellett a PEACE program alapjául szolgáló célkitűzéseket is mindenkor figyelembe kell venni;

10.  az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatban lévő tárgyalások sérelme nélkül kulcsfontosságúnak tartja, hogy Észak-Írország 2020 után is részt vehessen az EU egyes speciális programjaiban, mint a PEACE program és az Észak-Írországra, Írországra és Skóciára irányuló Interreg V-A program, mivel ez – különösen a hátrányos helyzetű, vidéki és határ menti területeken – rendkívül előnyös lenne a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés számára, a meglévő különbségek csökkentése révén; továbbá sürgeti, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret összefüggésében használjanak fel minden lehetséges pénzügyi eszközt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kohéziós politika célkitűzéseinek folytatása;

11.  úgy véli, hogy 2020 után, az EU és az Egyesült Királyság közötti folyamatban lévő tárgyalások sérelme nélkül, folytatódnia kell az területi együttműködéshez nyújtott uniós támogatásnak, különösen a határon átnyúló és a közösségek közötti projektek esetében, tekintettel a különleges uniós kohéziós programok, vagyis a PEACE és az Interreg programok eredményeire Észak-Írországban, amelyek különösen fontosak a régió stabilitása szempontjából; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e programok megszüntetése veszélyeztetné a határokon átnyúló és a közösségeken belüli, illetve közösségeken átívelő bizalomépítő tevékenységeket, és ennek következtében a békefolyamatot;

12.  hangsúlyozza, hogy a PEACE és INTERREG programokat 85%-ban az EU finanszírozza; ezért fontosnak tartja, hogy az EU a 2020 utáni időszakban is elérje Észak-Írország valamennyi közösségét, aktív szerepet vállalva az elérhető uniós kohéziós, valamint közösségen belüli és közösségek közötti finanszírozás észak-írországi kezelésében, ezáltal segítve őket a társadalmi megosztottság felszámolásában; ebben az összefüggésben úgy véli, hogy a finanszírozást megfelelő szinten kell tartani 2020 után; hangsúlyozza, hogy ez fontos hozzájárulás a békeépítés munkájának folytatásához;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy az észak-írországi kohéziós finanszírozással, különösen a PEACE programmal kapcsolatos tapasztalatokat népszerűsítse annak példájaként, ahogy az EU a közösségeken belüli és a közösségek közötti konfliktusokat kezeli; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az észak-ír megbékélési folyamat pozitív példát nyújt az Unió egyéb olyan területei számára, ahol a múltban konfliktusok merültek fel;

14.  úgy véli, hogy a kohéziós alap és PEACE program bevált gyakorlatát a szembenálló közösségek közötti bizalmatlanság leküzdése uniós mintájává kell tenni és népszerűsíteni kell a tartós béke elérése érdekében Európa más részein is, sőt, világszerte;

15.  elengedhetetlennek tarja, hogy Észak-Írország lakossága, és különösen a fiatalok továbbra is hozzáférhessenek az európai szintű gazdasági, társadalmi és kulturális cserék lehetőségéhez, különösen az Erasmus+ programhoz;

16.  tudomásul veszi továbbá a Bizottság azon szándékát, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában javasolja a PEACE és az Interreg programok folytatását; tudomásul veszi továbbá az Egyesült Királyságnak a kohéziós politika jövőjéről szóló, 2018. áprilisi állásfoglalását, amelyben az Egyesült Királyság kijelenti, hogy kész a PEACE IV, valamint az Interreg V-A potenciális utódjának felkutatására a 2020 utáni időszakra Észak-Írország kormánya, az ír kormány és az EU részvételével, valamint elkötelezi magát amellett, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben tiszteletben tartja a PEACE és Interreg tekintetében tett kötelezettségvállalásokat;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Észak-Ír Nemzetgyűlésnek és végrehajtó bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, illetve régióinak.

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 17.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat