Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0280(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0245/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0245/2018

Viták :

PV 11/09/2018 - 12
CRE 11/09/2018 - 12
PV 26/03/2019 - 2
CRE 26/03/2019 - 2

Szavazatok :

PV 05/07/2018 - 6.4
CRE 05/07/2018 - 6.4
PV 12/09/2018 - 6.4
CRE 12/09/2018 - 6.4
A szavazatok indokolása
PV 26/03/2019 - 7.11
CRE 26/03/2019 - 7.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0337
P8_TA(2019)0231

Elfogadott szövegek
PDF 319kWORD 116k
2018. szeptember 12., Szerda - Strasbourg
A szerzői jog a digitális egységes piacon ***I
P8_TA(2018)0337A8-0245/2018

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én elfogadott módosításai a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2016)0593 – C8-0383/2016 – 2016/0280(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, és olyan keretet hoznak létre, amelyen belül a művek és egyéb védett teljesítmények hasznosítása megtörténhet. Ez a harmonizált jogi keret hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez azzal, hogy a digitális környezetben is élénkíti az innovációt, az alkotóképességet, a beruházásokat és az új tartalmak előállítását. Az e jogi keret által nyújtott védelem előmozdítja a kulturális sokféleség tiszteletben tartására és támogatására irányuló uniós célkitűzés elérését is, egyúttal pedig előtérbe helyezi a közös európai kulturális örökséget. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat.
 (2)  A szerzői és szomszédos jogok területén elfogadott irányelvek hozzájárulnak a belső piac működéséhez, magas szintű védelmet biztosítanak a jogosultak részére, megkönnyítik a felhasználási jogok engedélyeztetését és olyan keretet hoznak létre, amelyen belül a művek és egyéb védett teljesítmények hasznosítása megtörténhet. Ez a harmonizált jogi keret hozzájárul egy valóban integrált belső piac megfelelő működéséhez; digitális környezetben is élénkíti az innovációt, az alkotóképességet, a beruházásokat és az új tartalmak előállítását, azzal a céllal, hogy el lehessen kerülni a belső piac széttöredezését. Az e jogi keret által nyújtott védelem előmozdítja a kulturális sokféleség tiszteletben tartására és támogatására irányuló uniós célkitűzés elérését is, egyúttal pedig előtérbe helyezi a közös európai kulturális örökséget. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Uniónak tevékenysége során figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és egyéb védett teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és egyéb teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményében26 is megfogalmazta, a jelenleg hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul. Ez az irányelv bizonyos kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek a kereskedelemben már nem kapható művek terjesztésére és az audiovizuális alkotások online videotékákban hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A szerzői jogok szempontjából jól működő piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogokra, a műveknek és egyéb teljesítményeknek a felhasználók által feltöltött tartalmakat tároló és hozzáférhetővé tevő online szolgáltatók általi felhasználására, valamint a szerzők és az előadóművészek szerződéseinek átláthatóságára vonatkozóan is.
 (3)  A gyors technológiai fejlődés folyamatosan átalakítja a művek és egyéb védett teljesítmények létrehozásának, előállításának, terjesztésének és hasznosításának módját, a vonatkozó szabályozásnak pedig időtállóaknak kell lennie, és mint ilyen, nem korlátozhatja a technológiai fejlődést. Sorra jelennek meg új üzleti modellek és új szereplők. Az uniós szerzői jogi keretben foglalt célkitűzések és alapelvek változatlanul helytállóak. Ugyanakkor a jogosultak és a felhasználók számára továbbra is fennáll a jogbizonytalanság a digitális környezetben a művek és egyéb teljesítmények bizonyos – például határokon átnyúló – felhasználási módjait illetően. Ahogy azt a Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című közleményében26 is megfogalmazta, a jelenleg hatályos uniós szerzői jogi keret bizonyos területeken kiigazításra és kiegészítésre szorul. Ez az irányelv bizonyos kivételek és korlátozások digitális és határokon átnyúló környezetekhez való igazítására vonatkozó szabályokat ír elő, és olyan intézkedésekről rendelkezik, amelyek a kereskedelemben már nem kapható művek terjesztésére és az audiovizuális alkotások online videotékákban hozzáférhetővé tételét illetően megkönnyítik bizonyos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását annak érdekében, hogy a tartalmak szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A szerzői jogok szempontjából jól működő és tisztességes piac megteremtése érdekében szabályokat kell megállapítani a kiadványokhoz fűződő jogok gyakorlására és érvényesítésére, az online szolgáltatók platformjain lévő műveknek és egyéb teljesítményeknek a felhasználására, valamint a szerzők és az előadóművészek szerződéseinek és a védett művek e szerződések szerinti felhasználásához kapcsolódó elszámolások átláthatóságára vonatkozóan is.
__________________
 __________________
26 COM(2015) 626 final.
 26 COM(2015)0626.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Ez az irányelv az e téren jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK27, a 2001/29/EK28, a 2006/115/EK29, a 2009/24/EK30, a 2012/28/EU31 és a 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben32 foglalt szabályokon alapul, és azokat egészíti ki.
 (4)  Ez az irányelv az e téren jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK27, a 2000/31/EK27a, a 2001/29/EK28, a 2006/115/EK29, a 2009/24/EK30, a 2012/28/EU31 és a 2014/26/EU32 európai parlamenti és tanácsi irányelvekben foglalt szabályokon alapul, és azokat egészíti ki.
_________________
 _________________
27 Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20–28. o.).
 27 Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).
27a Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10–19. o.).
 28 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).
29 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/115/EK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28–35. o.).
 29 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról (HL L 376., 2006.12.27., 28. o.).
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16–22. o.).
 30 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (HL L 111., 2009.5.5., 16. o.).
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5–12. o.).
 31 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5. o.).
32Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/26/EU irányelve a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 72–98. o.).
 32Az Európai Parlament és a Tanács 2014/26/EU irányelve (2014. február 26.) a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 72. o.).
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem területén a digitális technológiák olyan újfajta felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek nem tartoznak egyértelműen a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok hatálya alá. Ezenfelül a 2001/29/EK, a 96/9/EK és a 2009/24/EK irányelvben biztosított kivételek és korlátozások választható jellege kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését az említett területeken. Ez különösen a határokon átnyúló felhasználási módokat érinti, amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális környezetben. Az uniós jogban jelenleg meglévő, a tudományos kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem szempontjából lényeges kivételeket és korlátozásokat ezért az új felhasználási módok fényében át kell értékelni. Szöveg- és adatbányászati technológiákra vonatkozó, kötelező erejű kivételeket és korlátozásokat kell bevezetni a tudományos kutatás terén, a digitális környezetben történő oktatási szemléltetésre vonatkozóan és a kulturális örökség megőrzése céljából. Az ezen irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások hatálya alá nem tartozó felhasználási módokra továbbra is az uniós jogban meglévő kivételek és korlátozások vonatkoznak. A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvet át kell dolgozni.
 (5)  A kutatás, az innováció, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem területén a digitális technológiák olyan újfajta felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek nem tartoznak egyértelműen a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó jelenlegi uniós szabályok hatálya alá. Ezenfelül a 2001/29/EK, a 96/9/EK és a 2009/24/EK irányelvben biztosított kivételek és korlátozások választható jellege kedvezőtlenül befolyásolhatja a belső piac működését az említett területeken. Ez különösen a határokon átnyúló felhasználási módokat érinti, amelyek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a digitális környezetben. Az uniós jogban jelenleg meglévő, az innováció, a tudományos kutatás, az oktatás és a kulturálisörökség-védelem szempontjából lényeges kivételeket és korlátozásokat ezért az új felhasználási módok fényében át kell értékelni. Szöveg- és adatbányászati technológiákra vonatkozó, kötelező erejű kivételeket és korlátozásokat kell bevezetni az innováció és a tudományos kutatás terén, a digitális környezetben történő oktatási szemléltetésre vonatkozóan és a kulturális örökség megőrzése céljából. Az ezen irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások hatálya alá nem tartozó felhasználási módokra továbbra is az uniós jogban meglévő kivételek és korlátozások vonatkoznak. Ezért az ezen a területen meglévő, megfelelően működő kivételek alkalmazását továbbra is lehetővé kell tenni a tagállamokban, feltéve, hogy azok nem korlátozzák az ezen irányelvben előírt kivételek vagy a korlátozások hatályát. A 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelvet át kell dolgozni.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az ezen irányelvben foglalt kivételek és korlátozások méltányos egyensúlyt hivatottak biztosítani egyrészről a szerzők és más jogosultak, másrészről a felhasználók jogai és érdekei között. Ezek kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a művek vagy más teljesítmények rendes hasznosítására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit.
 (A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. E technológiák használatával a kutatók nagy mennyiségű információt dolgozhatnak fel, hogy új ismeretekre tegyenek szert, és új tendenciákat ismerjenek fel. Míg a szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal ösztönözheti az innovációt. Az Unióban viszont a kutatóhelyek, például az egyetemek és a kutatóintézetek jogbizonytalansággal szembesülnek, mivel nem világos, hogy milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi, illetve sui generis adatbázisjogi védelem alatt álló cselekményeket, így művek vagy egyéb teljesítmények többszörözését, illetve az adatbázis tartalmának kimásolását is magában foglalhatja. Ha nincs alkalmazható kivétel vagy korlátozás, akkor e cselekmények végrehajtásához engedélyre van szükség a jogosultaktól. A szöveg- és adatbányászat végezhető szerzői joggal nem védett tényeken vagy adatokon, ilyen esetben pedig nincs szükség engedélyre.
 (8)  Az új technológiák lehetőséget kínálnak az információk, például szövegek, hangok, képek vagy egyéb adatok digitális formában történő, automatizált számítógépes elemzésére, közismert nevén szöveg- és adatbányászatra. A szöveg- és adatbányászat nagy mennyiségű, digitálisan tárolt információ olvasását és elemzését teszi lehetővé, hogy új ismeretekre tegyenek szert, és új tendenciákat ismerjenek fel. Míg a szöveg- és adatbányászati technológiák már az egész digitális gazdaságban elterjedtek, széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a szöveg- és adatbányászat különösen hasznos lehet a kutatói társadalom számára, és ezáltal ösztönözheti az innovációt. Az Unióban viszont a kutatóhelyek, például az egyetemek és a kutatóintézetek jogbizonytalansággal szembesülnek a tekintetben, hogy ők milyen mértékben végezhetnek szöveg- és adatbányászatot a különböző tartalmakban. Bizonyos esetekben a szöveg- és adatbányászat szerzői jogi, illetve az adatbázisok sui generis védelme alatt álló cselekményeket, így művek vagy egyéb teljesítmények többszörözését, illetve az adatbázis tartalmának kimásolását is magában foglalhatja. Ha nincs alkalmazható kivétel vagy korlátozás, akkor e cselekmények végrehajtásához engedélyre van szükség a jogosultaktól. A szöveg- és adatbányászat végezhető szerzői joggal nem védett tényeken vagy adatokon, ilyen esetben pedig nincs szükség engedélyre.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  A szöveg- és adatbányászat megvalósításához a legtöbb esetben először hozzá kell férni az információhoz, majd pedig többszörözni kell azt. Általában csak az információ normalizálása után dolgozható fel az információ szöveg- és adatbányászat révén. Ha fennáll a jogszerű hozzáférés az információhoz, az információ normalizálásakor valósul meg a szerzői joggal védett felhasználás, mivel ez az információ formátumának megváltoztatásával vagy az információ adatbázisból olyan formátumba történő kimásolásával vezet többszörözéshez, amelyen szöveg- és adatbányászat végezhető el. A szöveg- és adatbányászati technológia használatakor a szerzői joggal kapcsolatos eljárás következésképpen nem maga a szöveg- és adatbányászati eljárás, amely a digitálisan tárolt, normalizált információ olvasásából és elemzéséből áll, hanem a hozzáférési eljárás és az az eljárás, amellyel megtörténik az információ normalizálása az információ automatizált számítógépes elemzésének lehetővé tétele céljából, amennyiben ez az eljárás adatbázisból történő kimásolással vagy többszörözéssel jár. Az ebben az irányelvben előírt, szöveg- és adatbányászati célokra vonatkozó kivételeket a szerzői joggal kapcsolatos olyan eljárásokra való hivatkozásként kell értelmezni, amelyek a szöveg- és adatbányászat lehetővé tételéhez szükségesek. Ahol a szerzői jogi jogszabályok nem alkalmazhatók szöveg- és adatbányászat használatára, az ilyen felhasználásokat ez az irányelv nem érintheti.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A jogbizonytalanság felszámolása érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A kutatóhelyek számára is előnyös lesz a kivétel abban az esetben, ha köz-magán társulást hoznak létre.
 (10)  A jogbizonytalanság felszámolása érdekében a kutatóhelyek számára kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog és az adatbázisból való kimásolás megakadályozásának joga alól. Az új kivétel nem érintheti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti időleges többszörözési cselekményekre vonatkozó, kötelező erejű kivételt, amely változatlanul alkalmazandó a hatályán túlmutató másolatkészítéssel nem járó szöveg- és adatbányászati technikákra. A tudományos kutatást végző oktatási intézményeknek és kulturális örökséget ápoló intézményeknek is a szöveg- és adatbányászati kivétel hatálya alá kell tartozniuk, feltéve, hogy a kutatás eredményeiből nem származik előnye egy, különösen az ilyen szervezetek felett jelentős befolyást gyakorló vállalkozásnak. Abban az esetben, ha a kutatás köz-magán társulás keretében zajlik, a köz-magán társulásban részt vevő vállalkozásnak is jogszerű hozzáféréssel kell rendelkeznie a művekhez és egyéb teljesítményekhez. A szöveg- és adatbányászat céljaira készült többszörözés és kimásolt tartalmat biztonságos módon kell tárolni oly módon, hogy biztosítva legyen, hogy a másolatokat csak tudományos kutatás céljaira használják.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Az innováció magánszférában történő ösztönzése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a kötelező erejű kivételen túlmutató kivételt határozhassanak meg, amennyiben az abban említett művek és egyéb teljesítmények felhasználását a jogosultak nem zárták ki kifejezetten, többek között géppel olvasható formátumban.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatási intézmény számára előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik.
 (15)  Míg a távoktatási és a határokon átnyúló oktatási programok többnyire a felsőoktatásban jellemzőek, addig a digitális eszközök és anyagok az oktatás minden szintjén egyre elterjedtebbé válnak, különösen a tanulási élmény javítása és gazdagítása érdekében. Az ezen irányelvben biztosított kivétel vagy korlátozás ezért várhatóan az összes alapfokú, középfokú, szakképző és felsőfokú oktatási intézmény számára előnyös lesz, amennyiben azok nem üzleti célból végzik oktatási tevékenységüket. E tevékenység nem üzleti jellegének megállapítása döntően nem az oktatási intézmények szervezeti felépítése és finanszírozásának módja alapján történik. Amennyiben a kulturális örökséget ápoló intézmények oktatási célokkal rendelkeznek és oktatási tevékenységekben vesznek részt, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ezeket az intézményeket e kivétel szerinti oktatási intézménynek tekinthessék, amennyiben azok oktatási tevékenységéről van szó.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmények digitális felhasználási módjaira, például a művekből származó részeknek vagy kivonatoknak az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A művek vagy egyéb teljesítmények e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának az osztályteremben digitális eszközökkel történő felhasználást és az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus hálózatán keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen.
 (16)  A kivételnek vagy a korlátozásnak a művek és egyéb teljesítmények digitális felhasználási módjaira, az oktatás, így a kapcsolódó tanulási tevékenységek támogatására, gazdagítására vagy kiegészítésére való felhasználására kell kiterjednie. A felhasználásra vonatkozó kivételt vagy korlátozást mindaddig meg kell adni, amíg a felhasznált mű vagy egyéb teljesítmény megjelöli a forrást, többek között a szerző nevét, feltéve, hogy ez gyakorlati okokból nem bizonyul kivitelezhetetlennek. A művek vagy egyéb teljesítmények e kivétel vagy korlátozás alapján kizárólag az oktatási intézmények felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenységekkel (ideértve a vizsgákat is) összefüggésben, és az e tevékenységekhez szükséges mértékben használhatók fel. A kivétel vagy korlátozás hatályának – amikor kézzelfogható oktatási tevékenységet végeznek, ideértve azt is, amikor az az oktatási intézmény, például könyvtár vagy kulturális örökséget ápoló intézmény helyiségein kívül valósul meg mindaddig, amíg az az oktatási intézmény felelősségi körében történik – a digitális eszközökkel történő felhasználást és az oktatási intézmény (különösen hitelesítési eljárásokkal) védett hozzáférésű, biztonságos elektronikus környezetén keresztüli online felhasználást egyaránt magában kell foglalnia. A kivételt vagy a korlátozást úgy kell értelmezni, hogy az oktatási szemléltetéssel összefüggésben a fogyatékossággal élő személyek akadálymentességgel kapcsolatos különleges igényeire is kiterjedjen.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  Biztonságos elektronikus környezeten digitális oktatási és tanulási környezetet kell érteni, amelyhez a hozzáférés megfelelő hitelesítési eljárással az oktatási intézmény tanáraira és tanulási programban részt vevő tanulókra és diákokra korlátozódik.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel megvalósításán vagy további felhasználási módokra vonatkozó engedélyezési megállapodásokon alapuló intézkedések, amelyek a művek és egyéb teljesítmények oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát a digitális felhasználási módokkal és határokon átnyúló oktatási tevékenységekkel összefüggésben ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtás módja azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, fennálló intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében dönthetnének különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen a legalább a kivétel alapján megengedett felhasználási módokra vonatkozó, megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához kötik. Ezzel a mechanizmussal például előnyben lehetne részesíteni az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra vonatkozó engedélyeket. Annak érdekében, hogy ez a mechanizmus az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek legyenek, az oktatási intézmények pedig tudjanak a létezésükről.
 (17)  Számos tagállamban vannak a 2001/29/EK irányelvben foglalt kivétel megvalósításán vagy további felhasználási módokra vonatkozó engedélyezési megállapodásokon alapuló intézkedések, amelyek a művek és egyéb teljesítmények oktatási célú felhasználását hivatottak megkönnyíteni. Ezek az intézkedések rendszerint az oktatási intézmények igényeinek és az oktatás különböző szintjeinek figyelembevételével lettek kidolgozva. Az új, kötelező erejű kivétel vagy korlátozás hatályát a digitális felhasználási módokkal és határokon átnyúló oktatási tevékenységekkel összefüggésben ugyan feltétlenül harmonizálni kell, a végrehajtás módja azonban tagállamonként eltérő lehet, amennyiben nem akadályozza a kivétel vagy korlátozás tényleges alkalmazását vagy a határokon átnyúló felhasználást. A tagállamok így a nemzeti szinten elfogadott, fennálló intézkedésekre építhetnek. Ennek értelmében dönthetnének különösen úgy, hogy a kivétel vagy korlátozás alkalmazását részben vagy egészen megfelelő engedélyek rendelkezésre állásához kötik. Az ilyen engedélyek kollektív engedélyezési megállapodások, kiterjesztett kollektív engedélyezési megállapodások és olyan engedélyek formáját ölthetik, amelyekről „blanketta” engedélyként kollektív tárgyalásokat folytattak annak érdekében, hogy ne az oktatási intézményeknek kelljen egyénileg tárgyalásokat folytatniuk a jogosultakkal. Az ilyen engedélyeknek megfizethetőeknek kell lenniük és legalább a kivétel alapján megengedett felhasználási módokra kell vonatkozniuk. Ezzel a mechanizmussal például előnyben lehetne részesíteni az elsősorban az oktatási piacra vagy oktatási intézményben történő oktatásra szánt anyagokra, vagy kottákra vonatkozó engedélyeket. Annak érdekében, hogy ez a mechanizmus az oktatási intézmények számára ne járjon jogbizonytalansággal vagy adminisztratív terhekkel, az e megközelítést követő tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés céljából történő digitális felhasználását lehetővé tevő ezen engedélyezési rendszerek könnyen hozzáférhetőek legyenek, az oktatási intézmények pedig tudjanak a létezésükről. A tagállamok számára lehetővé kell tenni olyan rendszerek kialakítását, amelyek biztosítják a jogosultakat megillető méltányos díjazást az ezen kivételek vagy korlátozások szerinti használatért. A tagállamokat olyan rendszerek – például egyszeri kifizetéseket biztosító rendszerek – használatára kell ösztönözni, amelyek nem jelentenek adminisztratív terhet.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)   Azokban az esetekben, amikor egy tagállam úgy dönt, hogy megfelelő engedélyek elérhetőségéhez köti a kivétel alkalmazását, a jogbiztonság biztosítása érdekében pontosan meg kell határozni, hogy e kivétel keretében milyen feltételek mellett használhatják fel az oktatási intézmények a védelem alatt álló műveket vagy egyéb teljesítményeket, illetve fordítva, mikor kell engedélyezési rendszer szerint eljárnia.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Előfordulhat, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményében lévő mű vagy egyéb teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. A kulturális örökséget ápoló intézmények feladata, hogy gyűjteményüket megőrizzék a jövő nemzedékek számára. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a gyűjteményekben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Ezekre az új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy az ilyen megőrzési cselekmények lehetővé tétele érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog alól.
 (18)  Előfordulhat, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményében lévő mű vagy egyéb teljesítmény megőrzéséhez annak többszörözésére, ebből kifolyólag pedig a jogosultak engedélyére van szükség. A kulturális örökséget ápoló intézmények feladata, hogy gyűjteményüket megőrizzék a jövő nemzedékek számára. A digitális technológiák új megoldásokat kínálnak a gyűjteményekben tárolt örökség megőrzésére, de egyúttal új kihívásokat is támasztanak. Ezekre az új kihívásokra figyelemmel ki kell igazítani a hatályos jogi keretet úgy, hogy az ilyen intézmények általi megőrzési cselekmények lehetővé tétele érdekében kötelező erejű kivételt kell biztosítani a többszörözési jog alól.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Ha a tagállamok különböző megközelítést követnek a kulturális örökséget ápoló intézmények által végzett megőrzést illetően, azzal akadályozhatják a határokon átnyúló együttműködést és a megőrzési módszerek kulturális örökséget ápoló intézmények általi megosztását a belső piacon, aminek következtében nem lesz hatékony az erőforrás-felhasználás.
 (19)  Ha a tagállamok különböző megközelítést követnek a megőrzés céljából végrehajtott többszörözési cselekményeket illetően, azzal akadályozhatják a határokon átnyúló együttműködést, a megőrzési módszerek megosztását és a határokon átnyúló megőrzési hálózatok létrehozását a megőrzésben részt vevő belső piaci szervezetekben, aminek következtében nem lesz hatékony az erőforrás-felhasználás. Ez negatív hatással lehet a kulturális örökség megőrzésére.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökséget ápoló intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás vagy az eredeti hordozóanyagok romlása miatt többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményeket. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy egyéb teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával és a kellő számban, amennyiben a másolat készítésére kizárólag megőrzés céljából van szükség.
 (20)  A tagállamoknak ezért olyan kivételről kell gondoskodniuk, amely alapján a kulturális örökséget ápoló intézmények megőrzés céljából, például technológiai avulás, az eredeti hordozóanyagok romlása vagy a művek biztosítása miatt többszörözhetik a gyűjteményük állandó részét képező műveket és egyéb teljesítményeket. Ennek a kivételnek lehetővé kell tennie, hogy a mű vagy egyéb teljesítmény élettartama során bármikor másolatok készüljenek a megfelelő eszközzel, módszerrel vagy technológiával, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon és a kellő számban, amennyiben a másolat készítésére kizárólag megőrzés céljából van szükség. A kutatóhelyek vagy közszolgálati műsorszolgáltató szervezetek archívumait kulturális örökséget ápoló intézményeknek, és ezért ezen kivétel kedvezményezettjeinek kell tekinteni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e kivétel alkalmazásában olyan rendelkezéseket tarthassanak fenn, hogy a nyilvánosan hozzáférhető galériákat múzeumként kezelhessék.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Ezen irányelv alkalmazásában a művek és egyéb teljesítmények akkor képezik a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét, ha példányaik a kulturális örökséget ápoló intézmény tulajdonában vagy állandó birtokában vannak, például tulajdonjog átruházása vagy engedélyezési megállapodás alapján.
 (21)  Ezen irányelv alkalmazásában a művek és egyéb teljesítmények akkor képezik a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét, ha az ilyen művek vagy egyéb teljesítmények példányai ezen szervezetek tulajdonában vagy állandó birtokában vannak, például tulajdonjog átruházása, engedélyezési megállapodás, köteles példányok vagy hosszú lejáratú kölcsönzés alapján. Azok a művek vagy egyéb teljesítmények, amelyeket a kulturális örökséget ápoló intézmények ideiglenesen harmadik fél szerverén keresztül érnek el, nem tekintendők úgy, hogy gyűjteményük állandó részét képezik.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  A technológiai fejlesztések következtében olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások jelentek meg, amelyek révén a felhasználók különféle formákban és különböző célokból – például egy gondolat illusztrálása, kritika, paródia vagy akár utánzás céljából – tölthetnek fel vagy tehetnek elérhetővé tartalmakat. Az ilyen tartalmakban már korábban létező művek vagy egyéb teljesítmények olyan rövid részletei fordulhatnak elő, amelyeket e felhasználók módosíthattak, összeállíthattak vagy átalakíthattak.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
21 b preambulumbekezdés (új)
(21b)  Annak ellenére, hogy a jelenlegi kivételek illetve korlátozások esetében vannak átfedések, például az idézetek és a paródiák tekintetében, a 2001/29/EK irányelv 5. cikke nem vonatkozik a felhasználó által feltöltött vagy elérhetővé tett valamennyi tartalomra, amely észszerű mértékben tartalmaz részleteket szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményekből. Ez a helyzet jogbizonytalanságot idéz elő a felhasználók számára. Ezért új speciális kivételt kell megállapítani a szerzői jogi védelem alatt álló, korábban létező művek vagy egyéb teljesítmények részleteinek a felhasználók által feltöltött vagy elérhetővé tett tartalmakban történő jogszerű felhasználásának lehetővé tétele érdekében. Amennyiben a felhasználó által feltöltött vagy elérhetővé tett tartalom egy védelem alatt álló műből vagy egyéb teljesítményből származó idézet vagy részlet rövid és arányos, jogszerű célból történő felhasználásával jár, e felhasználásra az irányelvben meghatározott kivétel szerinti védelem vonatkozik. Ez a kivétel kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazható, amelyek nem sértik az érintett mű vagy egyéb teljesítmény rendes hasznosítását, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit. Az ilyen jellegű sérelem értékelése céljából adott esetben az érintett tartalom eredetiségének mértékét, a felhasznált idézet vagy részlet hosszát/terjedelmét, az érintett tartalom professzionális jellegét vagy az okozott anyagi kárt mindenképpen meg kell vizsgálni, azonban a kivétel jogszerű alkalmazásának megakadályozása nélkül. E kivétel nem sértheti az érintett mű vagy egyéb teljesítmény szerzőinek személyhez fűződő jogait.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
21 c preambulumbekezdés (új)
(21c)  Az ezen irányelv 13. cikkének hatálya alá tartozó, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a már meglévő művek részleteinek felhasználása esetén nem élhetnek a saját javukra az ezen irányelvben meghatározott kivétellel a szerzői jogi védelem alatt álló művekből vagy egyéb teljesítményekből származó idézeteknek vagy részleteknek a felhasználók által az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról feltöltött vagy elérhetővé tett tartalmakban történő felhasználása tekintetében annak érdekében, hogy csökkentsék az ezen irányelv 13. cikke szerinti kötelezettségeik terjedelmét.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A kulturális örökséget ápoló intézmények számára világosabb keretet kell biztosítani a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények – többek között határokon átnyúló – digitalizálásához és terjesztéséhez. A kereskedelemben már nem kapható művek gyűjteményeinek sajátos jellemzői miatt azonban rendkívül nehéznek bizonyulhat az egyes jogosultak előzetes hozzájárulásának beszerzése. Ez visszavezethető például a művek vagy egyéb teljesítmények korára, korlátozott üzleti értékére vagy arra, hogy sosem szánták üzleti célra. Minderre tekintettel gondoskodni kell olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő, kereskedelemben már nem kapható művekhez fűződő jogok engedélyezését, és ezáltal lehetővé teszik határokon átnyúló hatályú megállapodások kötését a belső piacon.
 (22)  A kulturális örökséget ápoló intézmények számára világosabb keretet kell biztosítani a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények – többek között határokon átnyúló – digitalizálásához és terjesztéséhez. A kereskedelemben már nem kapható művek gyűjteményeinek sajátos jellemzői miatt azonban rendkívül nehéznek bizonyulhat az egyes jogosultak előzetes hozzájárulásának beszerzése. Ez visszavezethető például a művek vagy egyéb teljesítmények korára, korlátozott üzleti értékére vagy arra, hogy sohasem voltak kereskedelmi forgalomban. Minderre tekintettel gondoskodni kell olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik a kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő, kereskedelemben már nem kapható művek használatát, és ezáltal lehetővé teszik határokon átnyúló hatályú megállapodások kötését a belső piacon.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Már több tagállam is bevezetett kiterjesztett közös engedélyezési rendszert, jogi felhatalmazásokat vagy jogi vélelmeket, ami megkönnyíti a kereskedelemben már nem kapható művek engedélyezését. Figyelembe véve azonban a kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményeiben lévő művek és egyéb teljesítmények sokféleségét, valamint a tagállamok közös jogkezelési gyakorlatai és kulturális alkotó ágazatai közötti eltéréseket, az ilyen intézkedések nem jelenthetnek megoldást valamennyi esetben, például mert bizonyos típusú művek és egyéb teljesítmények esetében nincs közös jogkezelési gyakorlat. Kifejezetten az ilyen esetekben ezért lehetővé kell tenni a kulturális örökséget ápoló intézmények számára, hogy az állandó gyűjteményükben lévő, kereskedelemben már nem kapható műveket online módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsássák egy szerzői és szomszédos jogi kivétel szerint. Miközben a kereskedelemben már nem kapható művek határokon átnyúló felhasználásának lehetővé tétele érdekében feltétlenül harmonizálni kell az új, kötelező erejű kivétel hatályát, a tagállamok számára mindazonáltal lehetővé kell tenni a kulturális örökséget ápoló intézményekkel nemzeti szinten kötött kiterjesztett közös engedélyezési megállapodások használatát vagy további használatát a művek azon kategóriái számára, amelyek a kulturális örökséget ápoló intézmény gyűjteményének állandó részét képezik. Az engedély feltételeiről szóló megállapodás hiánya nem értelmezendő az engedélyezésen alapuló megoldások elérhetőségének hiányaként. Az e kivétel alá tartozó felhasználásokra ugyanazokat a kívülmaradási és közzétételi követelményeket kell alkalmazni, mint az engedélyezési mechanizmus által engedélyezett felhasználásokra. Annak biztosítása érdekében, hogy a kivétel csak bizonyos feltételek teljesülése esetén legyen alkalmazható, és a jogbiztonság garantálása érdekében, a tagállamoknak a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló szervezetekkel egyeztetve megfelelő időközönként meg kell határozniuk, hogy mely ágazatokban és milyen típusú művek esetében nem állnak rendelkezésre engedélyezésen alapuló megfelelő megoldások, amely esetben a kivételt kell alkalmazni.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az ezen irányelvben meghatározott keretben a tagállamok rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően kiválaszthatják majd azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben már nem kapható művekre szóló engedélyek a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is kiterjedjenek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös engedélyezést és a képviselet vélelmét.
 (23)  Az ezen irányelvben meghatározott keretben a tagállamok rugalmasan, jogi hagyományaiknak, gyakorlataiknak és körülményeiknek megfelelően kiválaszthatják majd azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedelemben már nem kapható művekre szóló engedélyek a megfelelő közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultak jogaira is kiterjedjenek. Az ilyen mechanizmusok magukban foglalhatnak közös engedélyezést és a képviselet vélelmét.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából fontos a szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer. Ez a rendszer a 2014/26/EU irányelvnek megfelelően különösen a felelősségteljes kormányzásra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat, valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztását és kifizetését foglalja magában. További megfelelő védintézkedéseket is biztosítani kell minden jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy az említett mechanizmusok műveikre és egyéb teljesítményeikre való alkalmazását kizárják. Az e mechanizmusokhoz kapcsolódó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökséget ápoló intézmények számára.
 (24)  Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából fontos a szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer, amelyet a tagállamoknak is támogatniuk kell. Ez a rendszer a 2014/26/EU irányelvnek megfelelően különösen a felelősségteljes kormányzásra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat, valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztását és kifizetését foglalja magában. További megfelelő védintézkedéseket is biztosítani kell minden jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy az említett engedélyezési mechanizmusok vagy kivételek műveikre és egyéb teljesítményeikre való alkalmazását kizárják. Az e mechanizmusokhoz kapcsolódó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökséget ápoló intézmények számára.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő művek és egyéb teljesítmények sokféleségére tekintettel fontos gondoskodni arról, hogy az ezen irányelvvel bevezetett engedélyezési mechanizmusok különféle művek és egyéb teljesítmények, így fényképek, hangfelvételek és audiovizuális alkotások esetében rendelkezésre álljanak, és a gyakorlatban használhatók legyenek. A különböző kategóriájú művek és egyéb teljesítmények közzététel és terjesztés szempontjából meglévő sajátosságainak tükrözése és az említett mechanizmusok használhatóságának előmozdítása érdekében előfordulhat, hogy a tagállamoknak külön követelményeket és eljárásokat kell meghatározniuk az engedélyezési mechanizmusok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Helyénvaló tehát, hogy a tagállamok ennek során egyeztessenek jogosultakkal, felhasználókkal és közös jogkezelő szervezetekkel.
 (25)  A kulturális örökséget ápoló intézmények gyűjteményében lévő művek és egyéb teljesítmények sokféleségére tekintettel fontos gondoskodni arról, hogy az ezen irányelvvel bevezetett engedélyezési mechanizmusok különféle művek és egyéb teljesítmények, így fényképek, hangfelvételek és audiovizuális alkotások esetében rendelkezésre álljanak, és a gyakorlatban használhatók legyenek. A különböző kategóriájú művek és egyéb teljesítmények közzététel és terjesztés szempontjából meglévő sajátosságainak tükrözése és az említett mechanizmusok, valamint az ezen irányelv által bevezetett, a kereskedelemben már nem kapható művek felhasználására vonatkozó megoldások használhatóságának előmozdítása érdekében előfordulhat, hogy a tagállamoknak külön követelményeket és eljárásokat kell meghatározniuk az engedélyezési mechanizmusok gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Helyénvaló tehát, hogy a tagállamok ennek során egyeztessenek a jogosultakkal, a kulturális örökséget ápoló intézményekkel és a közös jogkezelő szervezetekkel.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A nemzetközi udvariasság elve alapján indokolt, hogy a kereskedelemben már nem kapható művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozóan az ezen irányelvben biztosított engedélyezési mechanizmusok ne terjedjenek ki a harmadik országban első alkalommal kiadott vagy kiadás hiányában először sugárzott művekre és egyéb teljesítményekre, illetve filmművészeti vagy audiovizuális alkotások esetében azokra a művekre, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban található. A mechanizmusok csak abban az esetben vonatkozhatnak harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, ha e műveket vagy egyéb teljesítményeket valamely tagállam területén adják ki, vagy kiadás hiányában sugározzák első alkalommal, illetve filmművészeti vagy audiovizuális alkotások esetében azokra a művekre, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye valamely tagállamban van.
 (26)  A nemzetközi udvariasság elve alapján indokolt, hogy a kereskedelemben már nem kapható művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozóan az ezen irányelvben biztosított engedélyezési mechanizmusok és kivétel ne terjedjenek ki a harmadik országban első alkalommal kiadott vagy kiadás hiányában először sugárzott művekre és egyéb teljesítményekre, illetve filmművészeti vagy audiovizuális alkotások esetében azokra a művekre, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban található. A mechanizmusok csak abban az esetben vonatkozhatnak harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, ha e műveket vagy egyéb teljesítményeket valamely tagállam területén adják ki, vagy kiadás hiányában sugározzák első alkalommal, illetve filmművészeti vagy audiovizuális alkotások esetében azokra a művekre, amelyek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye valamely tagállamban van.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Mivel a tömeges digitalizálási projektek jelentős beruházást igényelhetnek a kulturális örökséget ápoló intézményektől, így az ezen irányelvben foglalt mechanizmusok szerint megadott engedélyek nem zárhatják ki, hogy ezek az intézmények méltányos bevételre tegyenek szert az engedély költségeinek, valamint az engedély hatálya alá tartozó művek és egyéb teljesítmények digitalizálásával és terjesztésével járó kiadásoknak a fedezésére.
 (27)  Mivel a tömeges digitalizálási projektek jelentős beruházást igényelhetnek a kulturális örökséget ápoló intézményektől, így az ezen irányelvben foglalt mechanizmusok szerint megadott engedélyek nem zárhatják ki, hogy ezek az intézmények fedezzék az engedély költségeit, valamint az engedély hatálya alá tartozó művek és egyéb teljesítmények digitalizálásával és terjesztésével járó kiadásokat.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni a kereskedelemben már nem kapható műveknek és egyéb teljesítményeknek a kulturális örökséget ápoló intézmények által az ezen irányelv szerinti engedélyezési mechanizmusok alapján történő jövőbeli vagy folyamatos felhasználásával, valamint a műveikre és egyéb teljesítményükre szóló engedélyek alkalmazásának kizárására a jogosultak rendelkezésére álló intézkedésekkel kapcsolatos információkat. Ez különösen akkor fontos, ha a belső piacon határokon átnyúló felhasználás történik. Ezért helyénvaló rendelkezni olyan egységes, nyilvánosan hozzáférhető online portál létrehozásáról, amelyen keresztül az Unió a határokon átnyúló használat megkezdése előtt észszerű időre nyilvánosságra hozhat ilyen információkat. A 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala bizonyos feladatokra és tevékenységekre kap megbízást, amelyeket saját költségvetési eszközeiből finanszíroz azzal a céllal, hogy megkönnyítse és támogassa a nemzeti hatóságok, a versenyszféra és az uniós intézmények tevékenységeit a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni harcban, beleértve azok megsértésének megelőzését is. Következésképpen az ilyen információkat hozzáférhetővé tevő európai portál létrehozását és üzemeltetését helyénvaló e Hivatalra bízni.
 (28)  Megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni a kereskedelemben nem kapható műveknek és egyéb teljesítményeknek a kulturális örökséget ápoló intézmények által az ezen irányelv szerinti engedélyezési mechanizmusok vagy kivétel alapján történő jövőbeli vagy folyamatos felhasználásával, valamint a műveikre és egyéb teljesítményükre szóló engedélyek vagy kivétel alkalmazásának kizárására a jogosultak rendelkezésére álló intézkedésekkel kapcsolatos információkat. Ez különösen akkor fontos, ha a belső piacon határokon átnyúló felhasználás történik. Ezért helyénvaló rendelkezni olyan egységes, nyilvánosan hozzáférhető online portál létrehozásáról, amelyen keresztül az Unió a határokon átnyúló használat megkezdése előtt észszerű időre nyilvánosságra hozhat ilyen információkat. A 386/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala bizonyos feladatokra és tevékenységekre kap megbízást, amelyeket saját költségvetési eszközeiből finanszíroz azzal a céllal, hogy megkönnyítse és támogassa a nemzeti hatóságok, a versenyszféra és az uniós intézmények tevékenységeit a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni harcban, beleértve azok megsértésének megelőzését is. Következésképpen az ilyen információkat hozzáférhetővé tevő európai portál létrehozását és üzemeltetését helyénvaló e Hivatalra bízni.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  Annak érdekében, hogy a kereskedelemben nem kapható művekre kidolgozott engedélyezési mechanizmusok megfelelőek legyenek, jól működjenek és a jogosultaknak megfelelő védelmet nyújtsanak, hogy az engedélyeket megfelelően közzétegyék és a jogi tisztázottság biztosított legyen, figyelemmel a közös jogkezelő szervezetek képviseltetettségére és a művek besorolására, a tagállamoknak ágazatonként külön párbeszédet kell folytatniuk az érdekelt felekkel.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Az audiovizuális alkotásokhoz fűződő jogok online videotékáknak történő engedélyezésének megkönnyítése érdekében ez az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre tárgyalási mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a megállapodás kötésére kész felek pártatlan szerv segítségét vegyék igénybe. A szervnek megbeszéléseket kell folytatnia a felekkel, valamint szakmai és külső tanácsadással kell segítenie őket a tárgyalások során. Mindezekre tekintettel a tagállamoknak kell határozniuk a tárgyalási mechanizmus működésének feltételeiről, többek között a tárgyalásokhoz nyújtott segítség időzítéséről és időtartamáról, valamint a költségviselésről is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tárgyalási fórum hatékony működésének garantálása érdekében az adminisztratív és a pénzügyi terhek arányosak maradjanak.
 (30)  Az audiovizuális alkotásokhoz fűződő jogok online videotékáknak történő engedélyezésének megkönnyítése érdekében a tagállamoknak be kell vezetniük egy meglévő vagy újonnan létrehozott nemzeti szerv által irányított tárgyalási mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a megállapodás kötésére kész felek pártatlan szerv segítségét vegyék igénybe. Az e tárgyalási mechanizmusban való részvételnek és a megállapodások későbbi megkötésének önkéntesnek kell lennie. Ha a tárgyalásban különböző tagállamokból származó felek érintettek, akkor e feleknek előzetesen meg kell állapodniuk az illetékes tagállamról, amennyiben úgy döntenek, hogy igénybe veszik a tárgyalási mechanizmust. A szervnek megbeszéléseket kell folytatnia a felekkel, valamint szakszerű, pártatlan külső tanácsadással kell segítenie őket a tárgyalások során. Mindezekre tekintettel a tagállamoknak kell határozniuk a tárgyalási mechanizmus működésének feltételeiről, többek között a tárgyalásokhoz nyújtott segítség időzítéséről és időtartamáról, a felmerülő költségek viseléséről, valamint e szervek összetételéről is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tárgyalási fórum hatékony működésének garantálása érdekében az adminisztratív és a pénzügyi terhek arányosak maradjanak.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)  Az Unió örökségének megőrzése rendkívül fontos, és erősíteni kell a jövő nemzedékek javára. Ezt elsősorban a közzétett örökség védelme révén kell elérni. Ezért gondoskodni kell uniós köteles példányok megőrzéséről annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon az Unióval kapcsolatos olyan kiadványok szisztematikus gyűjtése, mint az uniós jog, az Unió története és az integráció, az uniós politika és az uniós demokrácia, az intézményi, parlamenti ügyek és szakpolitikák, amelyek az Unió szellemi nyilvántartását és jövőbeli közzétett örökségét képviselik. Ezt az örökséget nem csak az Uniót érintő ügyekkel foglalkozó kiadványok számára előirányzott uniós levéltár létrehozása révén kell megőrizni, hanem azt az Unió polgárai és a jövő nemzedékek számára is elérhetővé kell tenni. Az Európai Parlament Könyvtárát mint az uniós polgárokat közvetlenül képviselő egyetlen uniós intézmény könyvtárát kell uniós letéti könyvtárnak kijelölni. A kiadókra, a nyomdákra és az importőrökre nehezedő túl nagy teher elkerülése érdekében csak elektronikus kiadványokat – például e-könyveket, e-újságokat és e-folyóiratokat – kell az Európai Parlament Könyvtárában elhelyezni, amelynek az Európai Parlament Könyvtárában elhelyezett uniós köteles példányokat az olvasók rendelkezésére kell bocsátania kutatási vagy tanulmányozási célra, az Európai Parlament Könyvtárának ellenőrzése alatt. Ezeket a kiadványokat nem szabad online módon a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani.
Módosítás 33 és 137
Irányelvre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. A nyomtatott formáról a digitálisra való áttérés során a sajtókiadványok kiadói problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának engedélyezését és beruházásaik megtérülését illetően. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése nélkül az engedélyezés és a jogérvényesítés gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben.
 (31)  A szabad és sokszínű sajtó nélkülözhetetlen a minőségi újságíráshoz és a polgárok információhoz való hozzáférésének biztosításához. Alapvetően hozzájárul a nyilvános vitához és a demokratikus társadalom megfelelő működéséhez. A kiterjedt platformok és a sajtókiadványok kiadói – ezen belül például a hírügynökségek – közötti növekvő egyenlőtlenség hatására a regionális médiakörnyezet már most észrevehető hanyatlást mutat. A nyomtatott formáról a digitálisra való áttérés során a sajtókiadványok kiadói és a hírügynökségek problémákkal szembesülnek kiadványaik online felhasználásának engedélyezését és beruházásaik megtérülését illetően. A sajtókiadványok kiadóinak jogosultként való elismerése nélkül az engedélyezés és a jogérvényesítés gyakran bonyolultan és nehézkesen zajlik a digitális környezetben.
Módosítás 34 és 138
Irányelvre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni, és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele érdekében. Ezért a digitális felhasználási módokat illetően uniós szinten harmonizált jogi védelemben kell részesíteni a sajtókiadványokat. E védelmet a sajtókiadványok digitális felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog uniós jogrendszerbe való bevezetésével kell eredményesen garantálni.
 (32)  A kiadók által a sajtókiadványok előállításáért tett szervezeti és pénzügyi erőfeszítéseket el kell ismerni, és tovább kell ösztönözni a kiadói ágazat fenntarthatóvá tétele és ezáltal a megbízható információk rendelkezésre állásának garantálása érdekében. Ezért a tagállamoknak a digitális felhasználási módokat illetően uniós szintű jogi védelemben kell részesíteniük az Unióban található sajtókiadványokat. E védelmet a sajtókiadványok digitális felhasználással összefüggésben történő többszörözésére és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére vonatkozó, szerzői joggal szomszédos jog uniós jogrendszerbe való bevezetésével kell eredményesen garantálni az említett felhasználásokért járó méltányos és arányos javadalmazás biztosítása érdekében. Ennek köréből ki kell zárni a magáncélú felhasználást. Másrészről, a keresőmotorokban való megjelenítés nem tekinthető méltányos és arányos javadalmazásnak.
Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a nyilvánossághoz közvetítésnek nem minősülő hiperhivatkozásra nem terjed ki.
 (33)  Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell meghatározni a sajtókiadvány fogalmát, hogy kizárólag a szolgáltató által tájékoztatás vagy szórakoztatás céljából kiadott, bármely tömegtájékoztatási eszközben időszakosan vagy rendszeresen aktualizált, újságírói műveket tartalmazó kiadványokat jelentse. Ilyen kiadványok például a napilapok, a heti vagy havi általános vagy szakfolyóiratok, valamint az internetes híroldalak. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra nem vonatkozhat az ezen irányelv alapján a sajtókiadványoknak biztosított védelem. Ez a védelem a hiperhivatkozásra nem terjed ki. Nem terjed ki továbbá a védelem a sajtókiadványokban található újságcikkek beszámolóiban szereplő tényadatokra, és ezért nem zárja ki azt, hogy bárki ilyen tényadatokról számoljon be.
Módosítás 36 és 140
Irányelvre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak a digitális felhasználási módok tekintetében azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. Emellett ugyanazoknak a kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezéseknek kell vonatkozniuk rájuk, mint a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra, ideértve az azon irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is.
 (34)  Az ezen irányelv értelmében a sajtókiadványok kiadóinak biztosított jogoknak a digitális felhasználási módok tekintetében azonos terjedelműnek kell lenniük, mint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott, többszörözéshez és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételhez fűződő jogoknak. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük e jogokat ugyanazon, kivételekről és korlátozásokról szóló rendelkezések alapján szabályozni, mint amelyek a 2001/29/EK irányelv szerinti jogokra vonatkoznak, ideértve az említett irányelv 5. cikke (3) bekezdésének d) pontjában a kritikai vagy ismertetési céllal történő idézésre vonatkozóan megállapított kivételt is.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azok beépülnek. A sajtókiadványok kiadói ezért szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben nem hivatkozhatnak a számukra biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat.
 (35)  A sajtókiadványok kiadóinak ezen irányelv értelmében nyújtott védelem nem érintheti a szerzők és más jogosultak e kiadványokba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait, többek között a tekintetben sem, hogy a szerzők és más jogosultak milyen mértékben hasznosíthatják műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül, amelybe azok beépülnek. A sajtókiadványok kiadói ezért szerzőkkel és egyéb jogosultakkal szemben nem hivatkozhatnak a számukra biztosított védelemre. Ez nem érinti az egyrészről a sajtókiadványok kiadói, másrészről a szerzők és más jogosultak között létrejött szerződéses megállapodásokat. Függetlenül attól, hogy a sajtókiadványokba beépített művek szerzői megfelelő díjazásban részesülnek műveiknek a sajtókiadvány kiadója részére történő engedélyezés alapján történő felhasználásáért, azok a szerzők, akiknek műveit sajtókiadványokba építik be, megfelelő részesedésre jogosultak azon kiegészítő bevételből, amelyre a sajtókiadványok kiadói tesznek szert sajtókiadványaiknak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi bizonyos jellegű másodlagos felhasználásáért, az ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében említett jogok vonatkozásában. A szerzőknek járó ellenszolgáltatás összegének megállapításakor figyelembe kell venni a sajtókiadványokba beépített művekre vonatkozó, az adott iparágra jellemző engedélyezési előírásokat, amelyeket az érintett tagállamban megfelelőként fogadnak el; a szerzők részére megállapított ellenszolgáltatás nem befolyásolhatja azokat az engedélyezési feltételeket, amelyekről a szerző és a sajtókiadvány kiadója állapodott meg a szerző cikkének a sajtókiadvány kiadója általi felhasználására vonatkozóan.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványos kiadóinak tevékenysége gyakran a szerzői jogok szerződéses megállapodások vagy jogszabályi rendelkezések útján történő átruházására épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a kiadványaikban szereplő művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre, és egyes esetekben bevételektől eshetnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén. Az ilyen kivételek szerinti felhasználásért járó ellenszolgáltatást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében a tagállamoknak meg kell engedni annak előírását, hogy amennyiben a szerző a jogait a kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, vagy műveivel egyéb módon hozzájárul egy kiadványhoz, és rendelkezésre állnak rendszerek a kivétel vagy korlátozás által okozott kár megtérítésére, akkor a kiadók jogosultak részesedést követelni ebből a kártérítésből, míg a követelése alátámasztása tekintetében a kiadóra nehezedő teher nem haladhatja meg a rendszer alapján megkövetelt mértéket.
 (36)  A kiadók, így a sajtókiadványok, könyvek vagy tudományos kiadványok és zenei kiadványok kiadóinak tevékenysége a szerzőkkel kötött szerződéses megállapodásokra épül. Ezzel összefüggésben a kiadók a művek hasznosítása érdekében beruházást hajtanak végre és jogokat szereznek, beleértve egyes területeken a szerzők és kiadók közös jogkezelő szervezetein belül az ellenszolgáltatásból való részesedés követelésének jogát, és ezért előfordulhat, hogy bevételektől esnek el e művek kivételek vagy korlátozások alapján történő felhasználása, például magáncélú másolat készítése vagy reprográfia esetén. Az ilyen kivételek szerinti felhasználásért járó ellenszolgáltatást a szerzők és a kiadók számos tagállamban megosztják egymás között. E helyzet figyelembevétele és minden érintett fél jogbiztonságának növelése érdekében a tagállamoknak meg kell engedni, hogy az ellenszolgáltatás megosztását biztosító egyenértékű rendszerről gondoskodjanak, amennyiben az adott tagállamban 2015. november 12. előtt ilyen rendszer működött. Az ellenszolgáltatás szerzők és kiadók közötti megosztásának arányát megállapíthatják a szerzők és a kiadók nevében eljáró közös jogkezelő szervezet belső felosztási szabályai, vagy maguk a tagállamok jogszabályok vagy rendeletek útján, összhangban azzal az egyenértékű rendszerrel, amely 2015. november 12. előtt működött az adott tagállamban. Ez a rendelkezés nem érinti a tagállamokban a haszonkölcsönbe adásra, a nem a szerzői jogok alóli kivételeken vagy korlátozásokon alapuló jogkezelésre, például a kiterjesztett közös engedélyezési rendszerekre vagy a nemzeti jog alapján a díjazáshoz kapcsolódó jogokra vonatkozó megállapodásokat.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)   A kulturális és kreatív ágazatok (kki-k) a növekedés motorjaiként kulcsszerepet játszanak Európa újraiparosításában, valamint stratégiai helyzetüknek köszönhetően tovagyűrűző hatást fejtenek ki más ipari ágazatok innovációjára. Ezenfelül az ikt területén a kki-k az európai innováció és fejlesztés motorjai. Az európai kulturális és kreatív ágazatok több mint 12 millió teljes munkaidős munkahelyet biztosítanak, vagyis az uniós munkaerő 7,5%-át foglalkoztatják, emellett megközelítőleg 509 milliárd EUR hozzáadott értéket teremtenek GDP-ben kifejezve (az EU teljes bruttó hozzáadott értékének 5,3%-a). A szerzői és szomszédos jogok védelme a kki-k bevételeinek központi elemét jelenti.
Módosítás 40 és 215 rev
Irányelvre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakat a jogosultak közreműködése nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Ez kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő javadalmazásban részesüljenek érte.
 (37)  Az online tartalompiac működése az elmúlt években összetettebbé vált. A felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakat a jogosultak közreműködése nélkül hozzáférhetővé tevő online szolgáltatások fellendültek, és a szerzői jogi védelemben részesülő tartalmakhoz való online hozzáférés egyik fő forrásává váltak. Az online szolgáltatások szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kulturális és kreatív alkotásokhoz, valamint hatalmas lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására. Azonban amellett, hogy lehetővé teszik a változatosságot és a tartalomhoz való egyszerű hozzáférést, kihívásokat is teremtenek a szerzői joggal védett tartalmaknak a jogosultak előzetes engedélye nélküli feltöltése esetén. Ez kihatással van a jogosultak lehetőségeire a tekintetben, hogy eldöntsék, műveik és egyéb teljesítményük felhasználható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett, továbbá hogy megfelelő javadalmazásban részesüljenek érte, mivel a felhasználók által feltöltött tartalmat rendelkezésre bocsátó egyes szolgáltatók nem kötnek engedélyezési megállapodást arra hivatkozva, hogy ők a 2000/31/EK irányelv szerinti „védett adatkikötőkre” vonatkozó mentesség hatálya alá tartoznak.
Módosítás 143
Irányelvre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)   Egyes információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat arra terveztek, hogy szokásos használatuk keretében hozzáférést biztosítsanak a felhasználóik által feltöltött, szerzői joggal védett tartalmakhoz vagy egyéb teljesítményhez. Az online tartalommegosztó szolgáltató ezen irányelv szerinti meghatározása olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat foglal magában, amelyek egyik fő célja a felhasználóik által feltöltött vagy elérhetővé tett, jelentős mennyiségű szerzői joggal védett tartalom tárolása és nyilvános hozzáférhetővé tétele vagy közvetítése, optimalizálása, valamint többek között a feltöltött művek vagy egyéb teljesítmények megjelenítésének, címkézésének, bemutatásra való kiválasztásának és összeállításának haszonszerzési céllal történő támogatása – a felhasznált eszköztől függetlenül –, tehát valamilyen aktív közreműködés. Következésképpen rájuk nem vonatkozhat a 2000/31/EK irányelv 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentesség. Az online tartalommegosztó szolgáltatók ezen irányelv szerinti meghatározásába nem tartoznak bele a 2003/361/EK bizottsági ajánlás melléklete I. címének meghatározása szerinti mikrovállalkozások és kisvállalkozások, a nem üzleti minőségben eljáró szolgáltatók, például az online enciklopédiák, továbbá az olyan online szolgáltatók, amelyeknél a tartalmak feltöltése valamennyi érintett jogosult engedélyével történik, például az oktatási vagy tudományos adattárak. Az egyéni felhasználásra, közvetlen nyilvános hozzáférés nélkül felhőszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére irányuló platformok, valamint a fő tevékenységként fizikai áruk online kiskereskedelmével foglalkozó online piacterek ezen irányelv értelmében nem minősülnek online tartalommegosztó szolgáltatóknak.
Módosítás 144, 145 és 146
Irányelvre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés – 1 bekezdés
(38)  Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv34 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre.
 (38)   Az online tartalommegosztó szolgáltatók a nyilvánossághoz való közvetítést végeznek, ezért felelősséggel tartoznak a tartalmaikért, így méltányos és megfelelő engedélyezési megállapodásokat kell kötniük a jogosultakkal. Ha engedélyezési megállapodások kötésére kerül sor, azoknak azonos terjedelemben és hatállyal tartalmazniuk kell a felhasználók felelősségét is, amennyiben nem üzleti minőségben járnak el. A 11. cikk (2a) bekezdése értelmében az online tartalommegosztó szolgáltatók 13. cikk szerinti felelőssége a sajtókiadványok tekintetében nem terjed ki a hiperhivatkozások alkalmazására. A digitális világban nélkülözhetetlen az érdekelt felek közötti párbeszéd. E feleknek meg kell határozniuk a legjobb módszereket az engedélyezési megállapodások működése, valamint az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés biztosítása érdekében. E legjobb módszereknek figyelembe kell venniük a szolgáltatás keretében nyújtott, szerzői jogot sértő tartalmak mennyiségét.
A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől.
A felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre.
_________________
34 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1-16. o.).
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  A technológiák (például a tartalomfelismerő technológia) működéséhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók együttműködjenek. Ilyen esetekben a jogosultaknak közölniük kell azokat az adatokat, amelyek alapján a szolgáltatások azonosítani tudják az e jogosultakat megillető tartalmakat, a szolgáltatásoknak pedig az alkalmazott technológiák tekintetében a jogosultak számára átláthatónak kell lenniük, lehetővé téve azok helyénvalóságának értékelését. A szolgáltatásoknak különösen a felhasznált technológiák típusáról, azok üzemeltetésének módjáról, valamint a jogosultakat megillető tartalmak azonosításában való sikerességükről kell tájékoztatniuk a jogosultakat. A technológiáknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogosultak az őket megillető tartalmak megállapodás alapján történő felhasználásáról tájékozódjanak az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknál.
 (39)  A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy amennyiben a jogosultak nem kívánnak engedélyezési megállapodásokat kötni, az online tartalommegosztó szolgáltatóknak és a jogosultaknak jóhiszeműen együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a jogosulatlanul terjesztett védett művek vagy egyéb védett teljesítmények ne legyenek elérhetőek a szolgáltatásaik keretében. Az online tartalomszolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés nem eredményezheti a nem jogosulatlanul terjesztett művek vagy egyéb védett teljesítmények hozzáférhetőségének akadályozását, beleértve azokat, amelyekre a szerzői joggal kapcsolatos kivétel vagy korlátozás vonatkozik.
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
39 a preambulumbekezdés (új)
(39a)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett online tartalommegosztó szolgáltatók életbe léptessenek a felhasználók által abban az esetben igénybe vehető hatékony és gyors panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, mikor a (2a) bekezdésben említett együttműködés az által feltöltött tartalom indokolatlan törlését eredményezi. Az ilyen mechanizmus keretében benyújtott panaszt indokolatlan késedelem nélkül dolgozzák fel. A panaszok önkényes elutasításának elkerülésére érdekében a jogosultak érvényesen megindokolják a határozataikat. Továbbá a 95/46/EK irányelvvel, a 2002/58/EK irányelvvel és az általános adatvédelmi rendelettel összhangban ezen együttműködés nem vezethet az egyéni felhasználók azonosításához vagy személyes adataik feldolgozásához. A tagállamok biztosítják továbbá a felhasználók számára a hozzáférést egy független testülethez a viták rendezése érdekében, valamint a bírósághoz vagy más illetékes igazságügyi hatósághoz való hozzáférést a szerzői jogi jogszabályokkal kapcsolatos kivétel vagy korlátozás érvényesítése céljából.
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
39 b preambulumbekezdés (új)
(39b)   Ezen irányelv hatálybalépését követően a lehető leghamarabb a Bizottság és a tagállamok párbeszédet szerveznek az érdekelt felek között a bevált gyakorlatok összehangolása és meghatározása érdekében. A tagállamok iránymutatást bocsátanak ki az engedélyezési szerződések működésének biztosítása, továbbá az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak közötti, a művek és egyéb teljesítmények ezen irányelv szerinti felhasználására irányuló együttműködés terén. A bevált módszerek meghatározása során különös figyelmet kell fordítani az alapvető jogokra, valamint a kivételek és korlátozások alkalmazására. Fokozott figyelmet kell továbbá fordítani annak biztosítására, hogy a kkv-k terhei továbbra is megfelelőek legyenek, valamint a tartalmak automatikus blokkolásának elkerülésére.
Módosítás 44 és 219
Irányelvre irányuló javaslat
39 c preambulumbekezdés (új)
(39c)   A tagállamoknak olyan közvetítő mechanizmusról kell gondoskodniuk, amely lehetővé teszi a szolgáltatók és a jogosultak számára, hogy békés úton rendezzék a közöttük fennálló együttműködési megállapodások rendelkezéseiből fakadó nézeteltéréseket. A tagállamoknak ezért olyan független szervet kell kijelölniük, amely rendelkezik minden szükséges hatáskörrel és tapasztalattal ahhoz, hogy segítse a feleket a nézeteltérés rendezésében.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
39 d preambulumbekezdés (új)
(39d)   A jogosultaknak főszabály szerint mindig méltányos és megfelelő javadalmazásban kell részesülniük. Azoknak a szerzőknek és előadóművészeknek, akik közvetítőkkel, például lemezgyártó cégekkel vagy producerekkel állnak szerződésben, méltányos és megfelelő javadalmazásban kell részesülniük azoktól, egyéni megállapodások és/vagy kollektív szerződések, kollektív jogkezelési megállapodások vagy hasonló hatályú szabályok, például közös díjazási szabályok útján. E javadalmazást kifejezetten meg kell említeni a szerződésekben minden egyes hasznosítási mód tekintetében, beleértve az online hasznosítást is. A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk az egyes ágazatok sajátosságait, és lehetővé kell tenni számukra, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a javadalmazás méltányosnak és megfelelőnek minősül, amennyiben azt a kollektív szerződésnek vagy a közös díjazási megállapodásnak megfelelően állapítják meg.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy jogutódjaik megosszák velük a megfelelő információkat, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott.
 (40)  Bizonyos jogosultaknak, például szerzőknek és előadóművészeknek az uniós jog alapján harmonizált jogaik gazdasági értékének felméréséhez van szükségük információkra. Ez különösen akkor fordul elő, ha e jogosultak javadalmazás ellenében adnak engedélyt, vagy ruházzák át jogaikat. Mivel a szerzők és az előadóművészek jellemzően kedvezőtlenebb szerződéses helyzetben vannak az engedély megadásakor vagy jogaik átruházásakor, ezért tájékoztatásra van szükségük annak felmérésére, hogy jogaik az engedélyért vagy átruházásért kapott ellenszolgáltatáshoz képest a továbbiakban milyen gazdasági értékkel rendelkeznek, de gyakran szembesülnek átláthatatlan helyzettel. Ezért fontos, hogy szerződéses partnereik vagy azok jogutódjai átfogó és releváns információkat osszanak meg velük, mivel így lesz a szerzőknek és előadóművészeknek járó javadalmazást szabályozó rendszer átlátható és kiegyensúlyozott. A szerzők és előadóművészek által elvárható információknak arányos mértékűeknek kell lenniük és ki kell terjedniük valamennyi hasznosítási módra, közvetlenül és közvetetten keletkező bevételre, köztük a merchandising-bevételekre, valamint a fizetendő javadalmazásra. A hasznosításra vonatkozó információknak tartalmazniuk kell az esetleges alengedélyest vagy további átvevőt azonosító információkat is. Az átláthatósági kötelezettség azonban csak akkor áll fenn, ha az érintett jogok szerzői jogi szempontból relevánsak.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  Az uniós szinten harmonizált jogok hasznosításáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, így kevés lehetőséget kínálnak a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket. Ezért a tagállamokban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül a javadalmazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, ha az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott javadalmazás a vonatkozó bevételekhez és a műnek vagy az előadás felvételének hasznosításából származó haszonhoz képest – egyebek mellett az ezen irányelvvel biztosított átláthatóságra tekintettel is – aránytalanul alacsony. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és gyakorlatait. Ha a felek nem tudnak megállapodni a javadalmazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson.
 (42)  Az uniós szinten harmonizált jogok hasznosításáról szóló egyes szerződések hosszú távra szólnak, így kevés lehetőséget kínálnak a szerzők és előadóművészek számára, hogy szerződéses partnerükkel vagy jogutódjukkal újratárgyalják őket. Ezért a tagállamokban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül a javadalmazás kiigazítására szolgáló mechanizmust kell biztosítani azokra az esetekre, ha az engedélyezés vagy jogátruházás keretében eredetileg elfogadott javadalmazás a vonatkozó közvetlen és közvetett bevételekhez és a műnek vagy az előadás felvételének hasznosításából származó haszonhoz képest – egyebek mellett az ezen irányelvvel biztosított átláthatóságra tekintettel is – aránytalanul alacsony. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és gyakorlatait, továbbá a szerzőnek vagy az előadóművésznek a műhöz való hozzájárulása jellegét. A szerződés kiigazítására vonatkozó ilyen igényt a szerző vagy az előadóművész nevében az őt képviselő szervezet is jelezheti, kivéve, ha az említett igény hátrányosan érintené a szerző vagy előadóművész érdekeit. Ha a felek nem tudnak megállapodni a javadalmazás kiigazításában, akkor a szerzőnek vagy az előadóművésznek, illetve az általa kijelölt képviselő szervezetnek a szerző vagy az előadóművész kérésére biztosítani kell a jogot arra, hogy bíróság vagy más illetékes hatóság előtt keresetet indítson.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők az átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igények.
 (43)  A szerzők és az előadóművészek gyakran vonakodnak attól, hogy bíróság előtt érvényesítsék jogaikat szerződéses partnereikkel szemben. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell olyan alternatív vitarendezési eljárásról, amellyel kezelhetők az átláthatósági kötelezettségekkel és a szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos igények. A szerzőket és előadóművészeket képviselő szervezeteknek, köztük a közös jogkezelő szervezeteknek és szakszervezeteknek képeseknek kell lenniük a szerzők és előadóművészek kérésére ilyen eljárásokat kezdeményezni. Az eljárás kezdeményezőjének kilétére vonatkozó információk nem kerülhetnek nyilvánosságra.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
43 a preambulumbekezdés (új)
(43a)  Amikor a szerzők és előadóművészek engedélyezik vagy átruházzák jogaikat, arra számítanak, hogy műveik vagy előadásaik hasznosításra kerülnek. Előfordul azonban, hogy az engedélyezett vagy átruházott művek vagy előadások hasznosítására egyáltalán nem kerül sor. Ha ezeket a jogokat kizárólagos módon ruházták át, a szerzők és előadóművészek nem fordulhatnak másik partnerhez műveik hasznosítása céljából. Ilyen esetekben egy észszerű időtartam letelte után a szerzőknek és előadóművészeknek visszavonási joguk van, amely lehetővé teszi, hogy jogaikat más személy részére ruházzák át, illetve engedélyezzék. A visszavonást abban az esetben is lehetővé kell tenni, ha az átvevő vagy engedélyes nem tett eleget az ezen irányelv 14. cikkében előírt adatszolgáltatási/átláthatósági kötelezettségének. A visszavonás csak azt követően mérlegelhető, hogy az alternatív vitarendezés keretében valamennyi lépést megtettek, különösen az adatszolgáltatás vonatkozásában. Mivel a művek hasznosítása ágazattól függően eltérő lehet, nemzeti szinten egyedi rendelkezések határozhatók meg az ágazatok – például az audiovizuális ágazat –, illetve a művek és a várható hasznosítási időszakok sajátosságainak figyelembe vétele céljából, mégpedig a visszavonási jog gyakorlására vonatkozó határidő megállapítása érdekében. A visszaélések megelőzése érdekében és figyelembe véve, hogy egy mű tényleges hasznosításához bizonyos időre van szükség, a szerzők és az előadóművészek az engedélyezési vagy átruházási megállapodás megkötését követően csak bizonyos idő elteltével gyakorolhatják visszavonási jogukat. A több szerző vagy előadóművész közreműködésével létrejött művek esetében a visszavonási jog gyakorlását nemzeti jogszabálynak kell szabályoznia, figyelembe véve az egyéni hozzájárulások viszonylagos jelentőségét.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
43 b preambulumbekezdés (új)
(43b)  Annak támogatása érdekében, hogy az irányelv vonatkozó rendelkezéseit a tagállamokban ténylegesen alkalmazzák, a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve ösztönöznie kell a bevált gyakorlatok cseréjét, és elő kell segítenie az uniós szintű párbeszédet.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  A személyes adatoknak az irányelv keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogot, és meg kell felelni a 95/46/EK35 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek36.
 (46)  A személyes adatoknak az irányelv keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogokat, és meg kell felelni az (EU) 2016/679 rendeletnek és a 2002/58/EK irányelvnek. Az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseit, köztük az „elfeledtetéshez való jogot” tiszteletben kell tartani.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
46 a preambulumbekezdés (új)
(46a)   Fontos hangsúlyozni, hogy a személyes adatok üzleti célú kezelése során fontos a névtelenség biztosítása. Támogatni kell továbbá azt is, hogy az online platformok felületeinek használata során az legyen az „alapértelmezett” opció, hogy a személyes adatokat nem osztják meg.
Módosítás 54 és 238
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk
1. cikk
 1. cikk
Tárgy és alkalmazási kör
 Tárgy és alkalmazási kör
(1)  Az irányelv különösen a védett tartalmak digitális és határokon átnyúló felhasználásának figyelembevételével meghatározza a belső piac keretében a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog további harmonizálását célzó szabályokat. Emellett további szabályokat ír elő a kivételekről és a korlátozásokról, valamint az engedélyezés megkönnyítéséről, és olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek célja a jól működő piac megteremtése a művek és egyéb teljesítmények hasznosításához.
 (1)  Az irányelv különösen a védett tartalmak digitális és határokon átnyúló felhasználásának figyelembevételével meghatározza a belső piac keretében a szerzői jogra és a szomszédos jogokra vonatkozó uniós jog további harmonizálását célzó szabályokat. Emellett további szabályokat ír elő a kivételekről és a korlátozásokról, valamint az engedélyezés megkönnyítéséről, és olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek célja a jól működő piac megteremtése a művek és egyéb teljesítmények hasznosításához.
(2)  A 6. cikkben említett esetek kivételével ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az e területen jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK, a 2009/24/EK, a 2012/28/EU és a 2014/26/EU irányelvben foglalt szabályokat.
 (2)  A 6. cikkben említett esetek kivételével ezen irányelv nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az e területen jelenleg hatályos irányelvekben, különösen a 96/9/EK, a 2000/31/EK, a 2001/29/EK, a 2006/115/EK, a 2009/24/EK, a 2012/28/EU és a 2014/26/EU irányelvben foglalt szabályokat.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – bevezető rész
1.  „kutatóhely”: egyetem, kutatóintézet vagy egyéb olyan szervezet, amely elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy amely a tudományos kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújt:
 1.  „kutatóhely”: egyetem – annak könyvtárait is beleértve –, kutatóintézet vagy egyéb olyan szervezet, amely elsődlegesen tudományos kutatásokat végez, vagy amely a tudományos kutatások mellett oktatási szolgáltatásokat is nyújt:
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – 2 albekezdés
úgy, hogy a tudományos kutatások eredményeihez nem kaphat elsőbbségi hozzáférést az ilyen szervezet felett döntő befolyást gyakorló vállalkozás;
 úgy, hogy a tudományos kutatások eredményeihez nem kaphat elsőbbségi hozzáférést az ilyen szervezet felett jelentős befolyást gyakorló vállalkozás;
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.  „szöveg- és adatbányászat”: bármely olyan automatizált analitikai módszer, amellyel szövegek és adatok digitális formában elemezhetők információk, például mintázatok, tendenciák és összefüggések feltárása céljából;
 2.  „szöveg- és adatbányászat”: bármely olyan automatizált analitikai módszer, amely digitális formában lévő műveket és egyéb teljesítményeket elemez információk, többek között mintázatok, tendenciák és összefüggések, de nem csak ezek feltárása céljából;
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
4.  „sajtókiadvány”: újságírói művek gyűjteményének rögzített formája, amely tartalmazhat egyéb műveket és teljesítményeket is, és azonos cím alatt időszakosan vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, például újság, illetve általános vagy szakfolyóirat különálló példányát jelenti, célja a hírekkel vagy egyéb témakörökkel kapcsolatos tájékoztatás, és valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése alatt jelenik meg tetszőleges tömegtájékoztatási eszközben.
 4.  „sajtókiadvány”: újságírói művek gyűjteményének kiadók vagy hírügynökségek által rögzített formája, amely tartalmazhat egyéb műveket és teljesítményeket is, és azonos cím alatt időszakosan vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, például újság, illetve általános vagy szakfolyóirat különálló példányát jelenti, célja a hírekkel vagy egyéb témakörökkel kapcsolatos tájékoztatás, és valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése alatt jelenik meg tetszőleges tömegtájékoztatási eszközben. A tudományos vagy akadémiai célú időszakos kiadványokra, például a tudományos folyóiratokra ez a meghatározás nem vonatkozik;
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
4a.  „kereskedelemben nem kapható mű”:
a)  egy mű vagy egyéb teljesítmény egészének bármely olyan változata és megjelenési módja, amely egy tagállamban a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan már nem hozzáférhető;
b)  olyan mű vagy egyéb teljesítmény, amely egy tagállamban soha nem volt kereskedelmi forgalomban, kivéve, ha az adott eset körülményei alapján egyértelmű, hogy a szerző tiltakozott a nyilvánosságra hozatal ellen;
Módosítás 150
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 b pont (új)
(4b)   „online tartalommegosztó szolgáltató”: olyan, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amelynek egyik fő célja a felhasználói által feltöltött, szerzői joggal védett jelentős mennyiségű mű vagy egyéb teljesítmény tárolása és nyilvános hozzáférhetővé tétele, illetve optimalizálása, illetve annak terjesztése profitszerzési céllal. Ezen irányelv értelmében nem minősülnek online tartalommegosztó szolgáltatónak a 2003/361/EK bizottsági ajánlás függeléke I. címének értelmében vett mikro- és kisvállalkozások, továbbá a nem kereskedelmi célból működő szolgáltatók, például az online enciklopédiák, továbbá az olyan online szolgáltatók, például az oktatási vagy tudományos adattárak, amelyeknél a tartalmak feltöltése valamennyi érintett jogosult engedélyével történik. Az egyéni felhasználásra, közvetlen nyilvános hozzáférés nélkül felhőszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére irányuló platformok, valamint a fő tevékenységként fizikai áruk online kiskereskedelmével foglalkozó online piacterek ezen irányelv értelmében nem minősülnek online tartalommegosztó szolgáltatóknak;
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 c pont (új)
4c.  „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;
___________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 d pont (új)
4d.  „automatikus képhivatkozási szolgáltatás”: minden olyan online szolgáltatás, amelynek keretében indexálás és hivatkozás céljából harmadik online szolgáltatásból automatizált módon összegyűjtött képzőművészeti vagy fotóművészeti alkotásokat többszöröznek vagy tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk
3. cikk
 3. cikk
Szöveg- és adatbányászat
 Szöveg- és adatbányászat
(1)  A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, amelyek a számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre.
 (1)  A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól a kutatóhelyek számára jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken e szervezetek által folytatott tudományos kutatás céljából szöveg- és adatbányászathoz végzett többszörözéshez és tartalomkimásoláshoz.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében tudományos kutatást végző oktatási intézmények és a kulturális örökséget ápoló intézmények is az e cikk értelmében biztosított kivétel hatálya alá tartozhassanak, oly módon, hogy a tudományos kutatások eredményeihez ne kapjon elsőbbségi hozzáférést az ilyen szervezet felett jelentős befolyást gyakorló vállalkozás.
(1a)  A szöveg- és adatbányászat céljaira készült többszörözés és kimásolt tartalom biztonságos módon kerül tárolásra, például az e feladattal megbízott szervek segítségével.
(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen.
 (2)  Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen.
(3)  A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
 (3)  A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(4)  A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált módszereket a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására vonatkozóan.
 (4)  A tagállamok a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban továbbra is biztosíthatnak kivételeket a szöveg- és adatbányászatra.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
3 a cikk (új)
3a. cikk
Fakultatív kivétel vagy korlátozás szöveg- és adatbányászat esetén
(1)  Ezen irányelv 3. cikkének sérelme nélkül a tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosíthatnak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól a szöveg- és adatbányászat folyamatába tartozó, jogszerűen hozzáférhető művek vagy egyéb teljesítmények többszörözéséhez és tartalomkimásolásához, amennyiben az említett művek és egyéb teljesítmények – többek között géppel olvasható formátumban történő – felhasználását a jogosultak nem zárták ki kifejezetten.
(2)  Az (1) bekezdés értelmében végzett többszörözést vagy a tartalomkimásolást kizárólag szöveg- és adatbányászat céljaira lehet felhasználni.
(3)  A tagállamok a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban továbbra is biztosíthatnak kivételeket a szöveg- és adatbányászatra.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk
4. cikk
 4. cikk
Művek és más teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása
 Művek és más teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása
(1)  A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem üzleti cél által indokolt mértékben, feltéve, ha a felhasználás:
 (1)  A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, hogy lehetővé tegyék a művek és egyéb teljesítmények oktatási szemléltetés kizárólagos céljára való digitális felhasználását az elérendő nem üzleti cél által indokolt mértékben, feltéve, ha a felhasználás:
a)  oktatási intézmény helyiségeiben vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus hálózaton belül történik;
 a)  oktatási intézmény helyiségeiben vagy az oktatási tevékenységet az oktatási intézmény felelősségi körében végző helyszínen, vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus környezetben történik;
b)  a forrás megjelölése, például a szerző nevének feltüntetése kíséri, feltéve, hogy ez nem bizonyul kivitelezhetetlennek.
 b)  a forrás megjelölése, például a szerző nevének feltüntetése kíséri, feltéve, hogy ez gyakorlati okokból nem bizonyul kivitelezhetetlennek.
(2)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem általános hatályú, vagy nem vonatkozik meghatározott fajta művekre vagy egyéb teljesítményekre, amennyiben az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló megfelelő engedélyek könnyen hozzáférhetők a piacon.
 (2)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem általános hatályú, vagy nem vonatkozik meghatározott fajta művekre vagy egyéb teljesítményekre, például az elsősorban az oktatási piacra szánt anyagokra és kottákra, amennyiben az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló megfelelő engedélyezési megállapodások könnyen hozzáférhetők a piacon, amelyek az oktatási intézmény igényeihez és sajátosságaihoz vannak igazítva.
Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek és ismertek legyenek.
 Azok a tagállamok, amelyek élnek az első albekezdésben foglalt rendelkezéssel, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az oktatási intézmények számára az (1) bekezdésben leírt cselekményekre szóló engedélyek megfelelő mértékben hozzáférhetőek és ismertek legyenek.
(3)  A műveknek és egyéb teljesítményeknek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik.
 (3)  A műveknek és egyéb teljesítményeknek az e cikk szerint elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban, oktatási szemléltetés kizárólagos céljára, biztonságos elektronikus környezetben történő felhasználása úgy tekintendő, hogy kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik.
(4)  A tagállamok rendelkezhetnek a jogosultakat a műveik és egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználása miatt ért kár méltányos megtérítéséről.
 (4)  A tagállamok rendelkezhetnek a jogosultakat a műveik és egyéb teljesítményük (1) bekezdés szerinti felhasználása miatt ért kár méltányos megtérítéséről.
(4a)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerint elfogadott kivétellel vagy korlátozással ellentétes bármely szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. A tagállamok biztosítják, hogy a jogosultak jogdíjmentes engedélyeket adhassanak az (1) bekezdésben leírt cselekmények engedélyezésére, általánosságban, vagy a választásuk szerinti művek vagy egyéb teljesítmények konkrét típusai vonatkozásában.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk
5. cikk
 5. cikk
A kulturális örökség megőrzése
 A kulturális örökség megőrzése
A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmények megőrzésének kizárólagos céljára, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek.
 (1)  A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális örökséget ápoló intézmények a gyűjteményük állandó részét képező művek és egyéb teljesítmények megőrzésének céljaira, a megőrzéshez szükséges mértékben, bármilyen formátumban vagy hordozóanyagon másolatokat készítsenek.
(1a)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden olyan mű, amely köztulajdonban lévő mű többszörözéséből származik, ne tartozzon a szerzői jog vagy a szomszédos jogok hatálya alá, amennyiben e többszörözés az eredeti mű megőrzése érdekében készült hiteles többszörözés.
(1b)  Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés nem érvényesíthető.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk
6. cikk
 6. cikk
Közös rendelkezések
 Közös rendelkezések
A 2001/29/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének, valamint 6. cikke (4) bekezdése első, harmadik és ötödik albekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell az e címben meghatározott kivételekre és korlátozásokra.
 (1)  Az ebben az irányelvben meghatározott kivétel hatálya alá tartozó tartalomhoz való hozzáférés nem jogosítja fel a felhasználót arra, hogy a tartalmat egy másik kivétel értelmében más módon felhasználja.
(2)   A 2001/29/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének, valamint 6. cikke (4) bekezdése első, harmadik, negyedik és ötödik albekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell az e címben meghatározott kivételekre és korlátozásokra.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk
7. cikk
 7. cikk
A kereskedelemben már nem kapható művek kulturális örökséget ápoló intézmények általi felhasználása
 A kereskedelemben már nem kapható művek kulturális örökséget ápoló intézmények általi felhasználása
(1)  A tagállamok rendelkeznek arról, hogy amennyiben közös jogkezelő szervezet a tagjai nevében nem üzleti célra szóló, nem kizárólagos engedélyt ad kulturális örökséget ápoló intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálására, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, akkor ez a nem kizárólagos engedély kiterjeszthető vagy vélelmezhetően vonatkozik az engedély hatálya alá tartozó jogosultakkal azonos kategóriába tartozó, de a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultakra is, feltéve ha:
 (1)  A tagállamok rendelkeznek arról, hogy amennyiben közös jogkezelő szervezet a tagjai nevében nem üzleti célra szóló, nem kizárólagos engedélyt ad kulturális örökséget ápoló intézménynek az intézmény gyűjteményének állandó részét képező, a kereskedelemben már nem kapható művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálására, terjesztésére, nyilvánossághoz közvetítésére vagy hozzáférhetővé tételére, akkor ez a nem kizárólagos engedély kiterjeszthető vagy vélelmezhetően vonatkozik az engedély hatálya alá tartozó jogosultakkal azonos kategóriába tartozó, de a közös jogkezelő szervezet által nem képviselt jogosultakra is, feltéve ha:
a)  a közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízások alapján a jogosultak szélesebb körű képviseletét látja el a művek vagy egyéb teljesítmények azon kategóriája, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed;
 a)  a közös jogkezelő szervezet a jogosultaktól kapott megbízások alapján a jogosultak szélesebb körű képviseletét látja el a művek vagy egyéb teljesítmények azon kategóriája, illetve azon jogok tekintetében, amelyekre az engedély hatálya kiterjed;
b)  minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód az engedély feltételeivel összefüggésben;
 b)  minden jogosult számára biztosított az egyenlő bánásmód az engedély feltételeivel összefüggésben;
c)  mindegyik jogosult bármikor felszólalhat művei vagy egyéb teljesítményei kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítése ellen, és kizárhatja az engedély műveire és egyéb teljesítményeire való alkalmazását.
 c)  mindegyik jogosult bármikor felszólalhat művei vagy egyéb teljesítményei kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítése ellen, és kizárhatja az engedély műveire és egyéb teljesítményeire való alkalmazását.
(1a)  A tagállamok kivételt vagy korlátozást biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. és 3. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, a 2009/24/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok tekintetében, hogy lehetővé tegyék a kulturális örökséggel foglalkozó intézmények számára nem nyereségszerzési céllal történő másolatok készítését az online elérhető állandó gyűjteményük részét képező, kereskedelmi forgalomban már nem kapható művekről, feltéve, hogy:
a)  amennyiben ez nem bizonyul kivitelezhetetlennek, a szerző vagy más azonosítható jogosult neve feltüntetésre kerül;
b)  mindegyik jogosult bármikor felszólalhat művei vagy egyéb teljesítményei kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítése ellen, és kizárhatja a kivétel műveire és egyéb teljesítményeire való alkalmazását.
(1b)  A tagállamok meghatározzák, hogy az (1a) bekezdés szerint elfogadott kivétel nem alkalmazandó azokban az ágazatokban, illetve az olyan típusú művek esetében, ahol az (1) bekezdésben többek között, de nem kizárólagosan említett megfelelő engedélyezésen alapuló megoldások rendelkezésre állnak. A szerzőkkel, más jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel konzultálva a tagállamok meghatározzák a kiterjesztett közös engedélyezésen alapuló megoldások konkrét ágazatok vagy meghatározott típusú művek számára történő elérhetőségét.
(2)  Egy mű vagy egyéb teljesítmény akkor minősül kereskedelemben már nem kaphatónak, ha a mű vagy egyéb teljesítmény egésze – minden fordítását, változatát és megjelenési módját ideértve – a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül nyilvánosan hozzáférhetetlen, és hozzáférhetővé válása észszerűen nem elvárható.
 (2)  A tagállamok végső határidőt köthetnek ki annak meghatározásához, hogy egy korábban hozzáférhető mű a kereskedelemben már nem kaphatónak minősül-e.
A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges és észszerű mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható.
 A tagállamok a jogosultakkal, a közös jogkezelő szervezetekkel és a kulturális örökséget ápoló intézményekkel egyeztetve biztosítják, hogy a művek és egyéb teljesítmények (1) bekezdés szerinti engedélyezhetőségének vagy (1a) bekezdés szerinti felhasználásának megállapításához használt követelmények ne lépjék túl a szükséges és észszerű mértéket, és ne zárják ki a lehetőséget egész gyűjtemények kereskedelemben már nem kaphatónak tekintett minősítésére, ha észszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény részét képező összes mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben már nem kapható.
(3)  A tagállamok gondoskodnak a megfelelő közzétételi intézkedések meghozataláról az alábbiakat illetően:
 (3)  A tagállamok gondoskodnak a megfelelő közzétételi intézkedések meghozataláról az alábbiakat illetően:
a)  mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben nem kaphatónak minősítése;
 a)  mű vagy egyéb teljesítmény kereskedelemben nem kaphatónak minősítése;
b)  az engedély és különösen annak a nem képviselt jogosultakra való alkalmazása;
 b)  bármely engedély és különösen annak a nem képviselt jogosultakra való alkalmazása;
c)  a jogosultak (1) bekezdés c) pontja szerinti felszólalási joga;
 c)  a jogosultak (1) bekezdés c) pontja és (1a) bekezdés b) pontja szerinti felszólalási joga;
a művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálását, terjesztését, nyilvánossághoz közvetítését vagy hozzáférhetővé tételét megelőző észszerű időszak során is.
 a művek vagy egyéb teljesítmények digitalizálását, terjesztését, nyilvánossághoz közvetítését vagy hozzáférhetővé tételét megelőző legalább hat hónapos időszak során is.
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyeket olyan közös jogkezelő szervezettől kérik, amely széles körű képviseletet lát el abban a tagállamban, ahol:
 (4)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyeket olyan közös jogkezelő szervezettől kérik, amely széles körű képviseletet lát el abban a tagállamban, ahol:
a)  a műveket vagy hangfelvételeket – filmművészeti és audiovizuális alkotások kivételével – első alkalommal kiadták, vagy kiadás hiányában először sugározták;
 a)  a műveket vagy hangfelvételeket – filmművészeti és audiovizuális alkotások kivételével – első alkalommal kiadták, vagy kiadás hiányában először sugározták;
b)  filmművészeti és audiovizuális alkotások esetében a művek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye található; vagy
 b)  filmművészeti és audiovizuális alkotások esetében a művek előállítójának székhelye vagy szokásos tartózkodási helye található; vagy
c)  a kulturális örökséget ápoló intézmény székhelye található, ha az a) és b) pont alapján észszerű erőfeszítéseket követően nem határozható meg a tagállam vagy harmadik ország.
 c)  a kulturális örökséget ápoló intézmény székhelye található, ha az a) és b) pont alapján észszerű erőfeszítéseket követően nem határozható meg a tagállam vagy harmadik ország.
(5)  Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, azokat az eseteket kivéve, amelyekre a (4) bekezdés a) és b) pontja vonatkozik.
 (5)  Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó harmadik ország állampolgárainak műveire vagy egyéb teljesítményeire, azokat az eseteket kivéve, amelyekre a (4) bekezdés a) és b) pontja vonatkozik.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk
8. cikk
 8. cikk
Határokon átnyúló felhasználás
 Határokon átnyúló felhasználás
(1)  A kulturális örökséget ápoló intézmény a 7. cikk szerint megadott engedély hatálya alá tartozó műveket vagy egyéb teljesítményeket az engedély feltételeinek megfelelően az összes tagállamban felhasználhatja.
 (1)  A kulturális örökséget ápoló intézmény a 7. cikk hatálya alá tartozó, kereskedelmi forgalomban már nem kapható műveket vagy egyéb teljesítményeket e cikk feltételeinek megfelelően az összes tagállamban felhasználhatja.
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikk szerint megadott engedély hatálya alá tartozó művek vagy egyéb teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, illetve a jogosultak 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti felszólalási lehetőségével kapcsolatos információk legalább hat hónappal a művek vagy egyéb teljesítmények engedély megadásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő digitalizálása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy hozzáférhetővé tétele előtt és az engedély teljes időtartamára nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek egy egységes online portálon.
 (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikk hatálya alá tartozó művek vagy egyéb teljesítmények azonosítását lehetővé tevő, illetve a jogosultak 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 7. cikk (1a) bekezdésének b) pontja szerinti felszólalási lehetőségével kapcsolatos információk legalább hat hónappal a művek vagy egyéb teljesítmények engedély megadásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban – vagy a 7. cikk (1a) bekezdése alá tartozó esetben a kulturális örökséget ápoló intézmény helyén – történő digitalizálása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy hozzáférhetővé tétele előtt és az engedély teljes időtartamára állandó jelleggel, egyszerűen és hatékonyan nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek egy egységes online portálon.
(3)  A (2) bekezdésben említett portált az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala hozza létre és üzemelteti a 386/2012/EU rendeletnek megfelelően.
 (3)  A (2) bekezdésben említett portált az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala hozza létre és üzemelteti a 386/2012/EU rendeletnek megfelelően.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának fokozása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából.
 A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználókat, a jogosultakat, illetve az esetleges egyéb érdekelteket képviselő szervezetek ágazatonként rendszeresen párbeszédet folytassanak egymással a 7. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezési mechanizmusok jelentőségének és használhatóságának és a 7. cikk (1a) bekezdésében említett kivétel fokozása, az e fejezetben említett, különösen közzétételi intézkedésekkel összefüggésben a jogosultak rendelkezésére álló védintézkedések eredményessége, valamint a 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett követelmények meghatározásának támogatása céljából.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk
10. cikk
 10. cikk
Tárgyalási mechanizmus
 Tárgyalási mechanizmus
A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális alkotások online videotékákban történő hozzáférhetővé tételéről megállapodást kötni szándékozó felek megfelelő tapasztalattal rendelkező, független szerv segítségét vehessék igénybe, ha a jogok engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. Ez a szerv segítséget nyújt a tárgyalás során, és előmozdítja a megállapodások megkötését.
 A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális alkotások online videotékákban történő hozzáférhetővé tételéről megállapodást kötni szándékozó felek megfelelő tapasztalattal rendelkező, független szerv segítségét vehessék igénybe, ha az audiovizuális jogok engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. A tagállam által az e cikk céljaira létrehozott vagy kijelölt független szerv segítséget nyújt a tárgyalás során, és előmozdítja a megállapodás megkötését.
A tagállamok legkésőbb [a 21. cikk (1) bekezdésében említett dátum]-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szervről.
 A tagállamok legkésőbb ... [a 21. cikk (1) bekezdésében említett dátum]-ig tájékoztatják a Bizottságot az első bekezdés értelmében létrehozott vagy kijelölt szervről.
Az audiovizuális művek online videotékákban való elérhetőségének bátorítása érdekében a tagállamok erősítik a párbeszédet a szerzőket, a gyártókat, az online videotékákat és más érintett érdekelt feleket képviselő szervezetekkel.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
III cím – 2 a fejezet (új) – 10 a cikk (új)
2a. FEJEZET
Hozzáférés uniós kiadványokhoz
10a. cikk
Uniós köteles példány
(1)  Uniós köteles példány minden olyan elektronikus kiadvány, amely az Unióval kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, például az uniós joggal, az Unió történetével és az integrációval, az uniós politikával és az uniós demokráciával, az intézményi és parlamenti ügyekkel és szakpolitikákkal, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek az Unióban.
(2)  Az Európai Parlament Könyvtára jogosult arra, hogy díjmentesen megkapjon egy-egy példányt az (1) bekezdésben említett minden kiadványból.
(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség a kiadványok kiadóira, nyomdáira és importőreire terjed ki az általuk az Unióban kiadott, nyomtatott vagy az Unióba behozott művek tekintetében.
(4)  Az Európai Parlament Könyvtárába történő szállítás napjától kezdődően az (1) bekezdésben említett kiadványok az Európai Parlament Könyvtára állandó gyűjteményének részévé válnak. A kiadványok az Európai Parlament Könyvtárának helyiségeiben bocsáthatók a felhasználók rendelkezésére kizárólag akkreditált kutatók által történő kutatás vagy tanulmányozás céljából, az Európai Parlament Könyvtárának ellenőrzése mellett.
(5)  A Bizottság jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett kiadványok Európai Parlament Könyvtárába történő szállításával kapcsolatos módozatok meghatározása céljából.
Módosítás 151, 152, 153, 154 és 155
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk
11. cikk
 11. cikk
Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően
 Sajtókiadványok védelme a digitális felhasználást illetően
(1)  A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára a sajtókiadványaik digitális felhasználásához.
 (1)  A tagállamok biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében meghatározott jogokat a sajtókiadványok kiadói számára, hogy méltányos és arányos javadalmazásban részesülhessenek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól a sajtókiadványaik digitális felhasználásához.
(1a)  Az (1) bekezdésben említett jogok nem akadályozhatják sajtókiadványok egyedi felhasználók általi jogszerű, személyes és nem kereskedelmi célú felhasználását.
(2)  Az (1) bekezdésben említett jog nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az uniós jog értelmében a szerzőknek és egyéb jogtulajdonosoknak a sajtókiadványba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait. Az ilyen jogokra nem lehet hivatkozni e szerzőkkel és egyéb jogtulajdonosokkal szemben, és e jogok nem fosztják meg őket attól a joguktól, hogy műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azok beépülnek.
 (2)  Az (1) bekezdésben említett jog nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja az uniós jog értelmében a szerzőknek és egyéb jogtulajdonosoknak a sajtókiadványba beépített művekhez és egyéb teljesítményekhez fűződő jogait. Az ilyen jogokra nem lehet hivatkozni e szerzőkkel és egyéb jogtulajdonosokkal szemben, és e jogok nem fosztják meg őket attól a joguktól, hogy műveiket és egyéb teljesítményeiket attól a sajtókiadványtól függetlenül is hasznosítsák, amelybe azok beépülnek.
(2a)  Az (1) bekezdésben említett jogok nem terjednek ki a hiperhivatkozásra, amelyeket egyedi szavak kísérnek.
(3)  A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét és a 2012/28/EU irányelvet kell értelemszerűen alkalmazni az (1) bekezdésben említett jogokra.
 (3)  A 2001/29/EK irányelv 5–8. cikkét és a 2012/28/EU irányelvet kell értelemszerűen alkalmazni az (1) bekezdésben említett jogokra.
(4)  Az (1) bekezdésben említett jogok a sajtókiadvány kiadásától számított húsz év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a kiadás dátumát követő év januárjának első napjától kell számítani.
 (4)  Az (1) bekezdésben említett jogok a sajtókiadvány kiadásától számított öt év elteltével szűnnek meg. Ezt az időtartamot a kiadás dátumát követő év januárjának első napjától kell számítani. Az (1) bekezdésben említett jogok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal.
(4a)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők megfelelő mértékben részesüljenek azokból a további bevételekből, amelyeket a sajtókiadványok kiadói egy kiadvány felhasználásáért az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóktól kapnak.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk
12. cikk
 12. cikk
Méltányos javadalmazás követelése
 Méltányos javadalmazás követelése
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, akkor ez az átruházás vagy engedélyezés megfelelő jogalapot teremt arra, hogy a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó ellenszolgáltatásból részesedést követeljen.
 A kivételekért és korlátozásokért járó ellenszolgáltatás szerzők és a kiadók közötti megosztását biztosító rendszerrel rendelkező tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben egy szerző valamely jogát kiadóra átruházta vagy számára engedélyezte, akkor ez az átruházás vagy engedélyezés megfelelő jogalapot teremt arra, hogy a műnek az átruházott vagy engedélyezett jog alóli kivétel vagy e jog korlátozása alapján történő felhasználásáért járó ellenszolgáltatásból részesedést követeljen, amennyiben az adott tagállamban 2015. november 12. előtt az ellenszolgáltatás megosztását biztosító egyenértékű rendszer működött.
Az első bekezdés nem érinti a tagállamok haszonkölcsönzési jogokra vonatkozó rendelkezéseit, a jogok kezelése nem a szerzői jogok alóli kivételeken vagy korlátozásokon, például a kiterjesztett közös jogkezelés körébe tartozó engedélyezési rendszereken vagy a nemzeti jog alapján a díjazáshoz kapcsolódó jogokon alapul.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
IV. cím – 1 a fejezet (új) – 12 a cikk (új)
1a FEJEZET
A sportesemények szervezőinek védelme
12a. cikk
A sportesemények szervezőinek védelme
A tagállamok a sportesemények szervezői számára biztosítják a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében és 3. cikke (2) bekezdésében, valamint a 2006/115/EK irányelv 7. cikkében meghatározott jogokat.
Módosítás 156, 157, 158, 159, 160 és 161
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk
13. cikk
 13. cikk
Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata
 Védett tartalmaknak a felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és hozzáférhetővé tevő online tartalommegosztó szolgáltatók általi használata
(1)  A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról.
 (1)  A 2001/29/EK irányelv 3. cikke (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül az online tartalommegosztó szolgáltatók közvetítést végeznek a nyilvánosság számára. Következésképpen méltányos és megfelelő engedélyezési megállapodásokat kell kötniük a jogosultakkal.
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók életbe léptetnek olyan panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat, amelyeket a felhasználók igénybe vehetnek, amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásával összefüggésben jogvita merül fel.
 (2)  Az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak közötti, az (1) bekezdés szerinti közvetítésre vonatkozó engedélyezési megállapodások kiterjednek az ilyen online tartalommegosztó szolgáltatásokat felhasználók által feltöltött művek feletti felelősségre – az engedélyezési megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően –, amennyiben e felhasználók nem kereskedelmi célból járnak el.
(2a)   A tagállamok rendelkeznek arról, hogy amennyiben a jogtulajdonosok nem kívánnak engedélyezési megállapodásokat kötni, az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogtulajdonosok jóhiszeműen együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a jogosulatlanul terjesztett védett művek vagy egyéb védett teljesítmények ne legyenek elérhetőek a szolgáltatásaik keretében. Az online tartalomszolgáltatók és a jogosultak közötti együttműködés nem akadályozhatja a nem jogosulatlanul terjesztett művek vagy egyéb védett teljesítmények hozzáférhetőségét, beleértve azokat, amelyekre a szerzői joggal kapcsolatos kivétel vagy korlátozás vonatkozik.
(2b)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett online tartalommegosztó szolgáltatók életbe léptetnek a felhasználók által igénybe vehető hatékony és gyors panaszkezelési és jogorvoslati mechanizmusokat arra az esetre, ha a (2a) bekezdésben említett együttműködés az általuk feltöltött tartalom indokolatlan törlését eredményezné. Az ilyen mechanizmusok keretében benyújtott panaszt indokolatlan késedelem nélkül dolgozzák fel és emberi felülvizsgálatnak vetik alá. A panaszok önkényes elutasításának elkerülésére érdekében a jogosultak észszerűen megindokolják a határozataikat. Továbbá a 95/46/EK irányelvvel, a 2002/58/EK irányelvvel és az általános adatvédelmi rendelettel összhangban ezen együttműködés nem vezethet az egyéni felhasználók azonosításához vagy személyes adataik feldolgozásához. A tagállamok biztosítják azt is, hogy a felhasználók egy, a jogvitákat rendező független testülethez vagy bírósághoz, illetve más vonatkozó igazságügyi hatósághoz fordulhassanak a szerzői jogi jogszabályokkal kapcsolatos kivétel vagy korlátozás érvényesítése céljából.
(3)  A tagállamok adott esetben elősegítik az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és a jogosultak között az érdekeltek párbeszédén keresztüli együttműködést a bevált módszerek, például a megfelelő és arányos tartalomfelismerő technológiák meghatározása érdekében, figyelembe véve többek között a szolgáltatások jellegét, a technológiák rendelkezésre állását és azok hatékonyságát a technológiai fejlődés fényében.
 (3)  [Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/től kezdődően a Bizottság és a tagállamok párbeszédet szerveznek az érdekeltek között abból a célból, hogy harmonizálják és meghatározzák a bevált módszereket, valamint iránymutatást bocsássanak ki az engedélyezési megállapodások működése, továbbá az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak között a művek és egyéb teljesítmények ezen irányelv szerinti felhasználásával kapcsolatos együttműködés biztosítása érdekében. A bevált gyakorlatok meghatározásakor különös figyelmet kell fordítani az alapvető jogokra, a kivételek és korlátozások alkalmazására, valamint annak biztosítására, hogy a kkv-k terhei továbbra is megfelelőek legyenek, és hogy el lehessen kerülni a tartalom automatikus zárolását.
Módosítás 78 és 252
Irányelvre irányuló javaslat
13 a cikk (új)
13a. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy a 13. cikk (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozó, a jogosultak és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók közötti nézeteltéréseket egy alternatív vitarendezési rendszernek lehessen alávetni.
A tagállamok egy független szervet hoznak létre vagy jelölnek ki, amely megfelelő szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy a felek segítségére lehessen a vitáknak a rendszer alapján történő rendezésében.
A tagállamok legkésőbb (a 21. cikk (1) bekezdésében említett időpontig) tájékoztatják a Bizottságot a szervezet létrehozásáról.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
13 b cikk (új)
13b. cikk
Védett tartalmaknak az információs társadalommal összefüggésben automatikus képhivatkozási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók általi használata
A tagállamok biztosítják, hogy azok az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, amelyek automatikusan többszöröznek vagy hivatkozással látnak el jelentős mennyiségű, szerzői jogi védelem alatt álló vizuális művet, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik azokat, méltányos és kiegyensúlyozott felhasználási szerződéseket kössenek minden ezt kérő jogosulttal annak érdekében, hogy méltányos díjazást biztosítsanak a számukra. Az ilyen díjazást az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezete is kezelheti.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
3 fejezet – -14 cikk (új)
-14. cikk
A méltányos és arányos javadalmazás elve
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és előadóművészek méltányos és arányos javadalmazásban részesüljenek műveik és teljesítményeik felhasználásáért, az online felhasználást is beleértve. Ez minden ágazatban megállapodások, például kollektív szerződések és jogszabályban előírt javadalmazási mechanizmusok révén valósítható meg.
(2)  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha egy szerző vagy előadóművész ingyenes, nem kizárólagos jogot ad valamennyi felhasználó számára a mű felhasználására.
(3)  A szerzők és előadóművészek által biztosított jogok arányos díjazásának ösztönzésekor a tagállamok figyelembe veszik az egyes ágazatok sajátosságait.
(4)  A szerződések felhasználási módonként meghatározzák a javadalmazást.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk
14. cikk
 14. cikk
Átláthatósági kötelezettség
 Átláthatósági kötelezettség
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve kellő időben megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték.
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a közvetlenül és közvetve keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen, évente legalább egyszer és az egyes ágazatok sajátosságait és minden egyes hozzájárulás relatív fontosságát figyelembe véve kellő időben, pontos, releváns és átfogó tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték.
(1a)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a szerzők és előadóművészek jogainak hasznosítói vagy átvevői a későbbiekben átengedik e jogokat egy másik fél számára, akkor e fél ossza meg az (1) bekezdésben említett valamennyi információt a jogok hasznosítóival vagy átvevőivel.
A jogok fő hasznosítója vagy átvevője az első albekezdésben említett összes információt átadja a szerzőnek vagy előadóművésznek. Ez az információ változatlan marad, kivéve az uniós vagy nemzeti jogban meghatározott, kereskedelmi szempontból érzékeny információkat, amelyek – a 15. és 16a. cikk sérelme nélkül – a tisztességes verseny fenntartás céljából titoktartási megállapodás tárgyát képezhetik. Ha a jogok fő hasznosítója vagy átvevője nem nyújtja be időben az ezen albekezdésben említett információkat, a szerző vagy előadóművész jogosult arra, hogy ezt az információt közvetlenül a jogokat a fő hasznosítótól megkapó féltől kérje.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít.
 (2)  Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és magas szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és magas szintű átláthatóságot biztosít.
(3)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerző, illetve az előadóművész teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása nem jelentős.
(4)  Az (1) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki azokra a szervezetekre, amelyekre a 2014/26/EU irányelvben előírt átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak.
 (4)  Az (1) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki azokra a szervezetekre, amelyekre a 2014/26/EU irányelvben előírt átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak, illetve a kollektív szerződésekre, amennyiben e kötelezettségek vagy megállapodások a (2) bekezdésben említettekhez hasonló átláthatósági követelményeket írnak elő.
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek jogosultak legyenek további megfelelő javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest.
 Egy ehhez hasonló mechanizmust tartalmazó kollektív szerződés hiányában a tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek – vagy a nevükben eljáró bármilyen képviseleti szervezet – jogosultak legyenek további megfelelő és tisztességes javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó közvetlen vagy közvetett bevételekhez és előnyhöz képest.
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 14. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, illetve a 15. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos jogvitákat önkéntes, alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni.
 A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 14. cikk szerinti átláthatósági kötelezettséggel, illetve a 15. cikk szerinti szerződéskiigazítási mechanizmussal kapcsolatos jogvitákat önkéntes, alternatív vitarendezési eljárás keretében lehessen rendezni. A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek képviseleti szervezetei egy vagy több szerző vagy előadóművész kérésére ilyen eljárásokat kezdeményezhessenek.
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
16 a cikk (új)
16a. cikk
A visszavonás joga
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy ha egy szerző vagy előadóművész kizárólagosan engedélyezte vagy átruházta a munkájára vagy egyéb védett teljesítményére vonatkozó jogait, akkor a mű vagy egyéb védett teljesítmény hasznosításának vagy a 14. cikk szerinti rendszeres jelentéstétel hiányában a szerzőnek vagy előadóművésznek jogában áll ezt visszavonni. A tagállamok egyedi rendelkezéseket is előírhatnak – például időben korlátozhatják a visszavonási jogot –, figyelembe véve a különböző ágazatok és művek sajátosságait és a várható hasznosítási időszakot.
(2)  Az (1) bekezdésben előírt visszavonási jogot csak a hasznosítási vagy átadási megállapodás megkötésétől számított észszerű határidő leteltével, valamint az engedélyezett vagy átruházott jogok hasznosításához megfelelő határidőt tartalmazó írásbeli értesítés útján lehet gyakorolni. E határidő lejártát követően a szerző vagy előadóművész a jogok visszavonása helyett dönthet úgy is, hogy megszünteti a szerződés kizárólagosságát. Ha egy mű vagy egyéb teljesítmény több szerző vagy előadóművész hozzájárulásával jött létre, e szerzők vagy előadóművészek egyedi visszavonási jogának gyakorlását a nemzeti jog szabályozza, amely meghatározza a közös művek visszavonási jogára vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az egyéni hozzájárulások viszonylagos jelentőségét.
(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jogok gyakorlásának elmaradása túlnyomórészt olyan körülményeknek tudhatók be, amelyekről észszerűen elvárható, hogy a szerző vagy az előadóművész orvosolni tudja.
(4)  A visszavonási jogtól való eltérést biztosító szerződéses vagy egyéb megállapodások csak abban az esetben jogszerűek, ha e megállapodások kollektív szerződésen alapulnak.
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
17 a cikk (új)
17a. cikk
A tagállamok elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak az uniós jogszabályokban foglalt kivételekkel és korlátozásokkal összeegyeztethető szélesebb körű rendelkezéseket az ezen irányelvben foglalt kivételek vagy korlátozások hatálya alá tartozó felhasználások tekintetében.
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés
(2)   A 11. cikk rendelkezései [a 21. cikk (1) bekezdésében megadott dátum] előtt kiadott sajtókiadványokra is alkalmazandók.
 törölve

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0245/2018).

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 17.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat