Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/0293(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0287/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0287/2018

Viták :

PV 02/10/2018 - 15
CRE 02/10/2018 - 15
PV 26/03/2019 - 18
CRE 26/03/2019 - 18

Szavazatok :

PV 03/10/2018 - 9.5
CRE 03/10/2018 - 9.5
A szavazatok indokolása
PV 27/03/2019 - 18.5

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0370
P8_TA(2019)0304

Elfogadott szövegek
PDF 243kWORD 75k
2018. október 3., Szerda - Strasbourg
Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelmények ***I
P8_TA(2018)0370A8-0287/2018

Az Európai Parlament 2018. október 3-én elfogadott módosításai az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (átdolgozás) (COM(2017)0676 – C8-0395/2017 – 2017/0293(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó európai stratégia16 célkitűzése egyértelmű: az évszázad közepére a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest legalább 60 %-kal csökkenteni kell, és kitartóan haladni kell a kibocsátásmentesség elérése felé. A közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek egészségkárosító hatása van, haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kell. A hagyományos belső égésű motorok kibocsátásait 2020 után tovább kell csökkenteni. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek el kell terjedniük, és 2030-ra jelentős piaci részesedésre kell szert tenniük.
(3)  A közlekedés az egyetlen olyan ágazat az Unióban, ahol az üvegházhatásúgáz-kibocsátás még mindig növekszik. Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményéhez (UNFCCC) csatlakozott felek 2015-ben Párizsban rendezett 21. konferenciáján tett uniós kötelezettségvállalások teljesítése érdekében fel kell gyorsítani a teljes közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítését, és kitartóan haladni kell afelé is, hogy az évszázad középére az üvegházhatást okozó gázok ágazati kibocsátása terén is elérjük a nulla kibocsátást. A közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátását, melyeknek jelentős egészség- és környezetkárosító hatása van, szintén haladéktalanul és drasztikusan csökkenteni kell. A hagyományos belső égésű motorok kibocsátásait 2020 után tovább kell csökkenteni. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek el kell terjedniük, és 2030-ra jelentős piaci részesedésre kell szert tenniük.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Az alacsony tömegű alkatrészek fejlesztésével kapcsolatos kutatási, ellátási, feldolgozási és termelési stratégiák kidolgozása alapvető szerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gépjárműiparra való átállás előmozdításában. A biogazdaság szerepének növekedésével, és az általa előállított megújuló, újrahasznosítható és fenntartható termékek térnyerésével egyre több kutatás irányul a természetes szálakból álló nyersanyagokra és azok kompozit termékeire. E fejlesztések során figyelembe kell venni, hogy a természeti erőforrások és a rendelkezésre álló földterületek korlátozottak, és emiatt az életciklus végére vonatkozóan fenntartható megoldásokra van szükség.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)  A kibocsátásmentes mobilitás felé való, a század közepéig végrehajtandó, társadalmilag elfogadható és igazságos átmenet változásokat tesz szükségessé teszi a teljes gépjárműipari értékláncban, figyelembe véve a valamennyi tagállamban a polgárokra és régiókra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat. Fontos figyelembe venni az átmenet társadalmi hatásait, és proaktív módon kell kezelni a munkahelyekre gyakorolt hatásokat. Ezért rendkívül fontos, hogy a jelenlegi intézkedéseket uniós, nemzeti és regionális szinten célzott programok kísérjék az átképzésre, a munkavállalók továbbképzésére és átcsoportosítására vonatkozóan, valamint a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben folytatott oktatási és álláskeresési kezdeményezések a hátrányos helyzetű közösségekben és régiókban.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 c preambulumbekezdés (új)
(4c)  A kibocsátásmentes mobilitásra való sikeres áttérés szükségessé teszi a járművek, infrastruktúrák, villamosenergia-hálózatok, a fenntartható elem- és akkumulátortermelés, -ellátás és -újrahasznosítás közös szakpolitikai keretének létrehozását, amelyben az erősebb uniós finanszírozási eszközök által támogatott gazdasági és foglalkoztatási ösztönzők uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten együtt fejtik ki hatásukat.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseiben megerősítette azt a célt, hogy azon ágazatok esetében, amelyek kívül esnek az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 30 %-kal csökkenteni kell. Az említett ágazatok összkibocsátásának tetemes része a közúti közlekedésből származik; e kibocsátások mértéke még mindig jóval meghaladja az 1990-es szinteket. Ha a közúti közlekedésből származó kibocsátások továbbra is nőnek, akkor a többi ágazatban az éghajlatváltozás megfékezése érdekében elért kibocsátáscsökkentések hatása közömbösül.
(6)  A közúti közlekedésből származó kibocsátások mértéke még mindig jóval meghaladja az 1990-es szinteket, közömbösítve a többi ágazatban az éghajlatváltozás megfékezése érdekében elért kibocsátáscsökkentések hatását.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet 2015-ben végzett értékelésében megállapítást nyert, hogy azok még mindig relevánsak és összességükben koherensek, jelentős kibocsátáscsökkentést eredményeznek, miközben költséghatékonyság szempontjából felülmúlják a várakozásokat. Emellett jelentős többletértéket jelentenek az Unió számára, amelyet tagállami intézkedések révén nem lehetett volna ugyanolyan mértékben elérni.
(9)  A 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet 2015-ben végzett értékelésében megállapítást nyert, hogy azok még mindig relevánsak és összességükben koherensek, jelentős kibocsátáscsökkentést eredményeznek, miközben költséghatékonyság szempontjából felülmúlják a várakozásokat. Emellett jelentős többletértéket jelentenek az Unió számára, amelyet tagállami intézkedések révén nem lehetett volna ugyanolyan mértékben elérni. Ugyanakkor az értékelés azt is megállapította, hogy a jelenleg megvalósított CO2-csökkentés mértéke lényegesen alacsonyabb a típusjóváhagyási vizsgálat eredményei által sugalmazottnál, valamint hogy a típusjóváhagyási vizsgálat és a tényleges teljesítmény kibocsátási értékei közti szakadék jelentősen aláásta a CO2-kibocsátási követelmények hatékonyságát és az új gépjárművek üzemanyag-megtakarítási lehetőségeibe vetett fogyasztói bizalmat.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)  E rendelet eredményességének biztosítása érdekében a CO2-kibocsátáscsökkentéseket a jármű rendes működése és használata során tapasztalt feltételek mellett kell elérni. Ezért helyénvaló szigorúan megtiltani ebben a rendeletben a hatástalanító berendezéseket, és eszközöket kell biztosítani a hatóságok számára e tilalom betartásának biztosításához.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Fontos, hogy a CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos követelmények meghatározása továbbra is Unió- szerte kiszámíthatóságot és tervezési biztonságot kínáljon a gépjárműgyártók számára új gépkocsijaik és könnyű haszongépjárműveik tekintetében az Unió egész területén.
(12)  A CO2-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos követelmények meghatározása továbbra is Unió- szerte kiszámíthatóságot és tervezési biztonságot kínál a gépjárműgyártók számára új gépkocsijaik és könnyű haszongépjárműveik tekintetében az Unió egész területén.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Az 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 2016. évi bizottsági értékelése rámutatott a jogszabályok további egyértelműsítésének és egyszerűsítésének szükségességére, ami növelhetné az irányelv relevanciáját, hatékonyságát, eredményességét és koherenciáját. A Bizottság (EU) 2017/9481b ajánlása az 1999/94/EK irányelv összehangolt alkalmazásának ösztönzését célozza. Ugyanakkor olyan, a gépjárműcímkézésre vonatkozó, jobban kialakított és még inkább összehangolt uniós előírásokkal, amelyek összehasonlítható, megbízható és felhasználóbarát információt, így a szén-dioxid-kibocsátáson és az üzemanyag-fogyasztáson túl a légszennyező anyagokkal és az üzemeltetési költségekkel kapcsolatos információt is biztosítanak az alacsony kibocsátású gépkocsik előnyeiről, támogatni lehetne a leginkább üzemanyag-takarékos és környezetbarát gépkocsik elterjedését Európában. A Bizottságnak ezért legkésőbb 2019. december 31-ig felül kell vizsgálnia az 1999/94/EK irányelvet és megfelelő jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie. Továbbá, a személygépkocsikhoz hasonlóan a könnyű haszongépjárművek ágazata is profitálhatna az ilyen üzemanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási címke bevezetéséből. Ezért a Bizottságnak elemeznie kell az adott ágazatra vonatkozó lehetőségeket is, és adott esetben vonatkozó jogalkotási javaslatokat kell előterjesztenie.
_______________
1aAz Európai Parlament és a Tanács 1999/94/EK irányelve (1999. december 13.) az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és a CO2-kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról (HL L 12., 2000.1.18., 16. o.).
1bA Bizottság (EU) 2017/948 ajánlása (2017. május 31.) a vásárlói információknak az 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő rendelkezésre bocsátásakor a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás szerint jóváhagyott és mért tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékek használatáról (HL L 142., 2017.6.2., 100. o.).
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Ezért az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes uniós állományára érvényes csökkentési szinteket 2025-re és 2030-ra kell meghatározni, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti közlekedési ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesüléséhez. E lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelet ad a gépjárműiparnak, hogy ne késlekedjen az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású járművek piaci bevezetésével.
(13)  Az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek teljes uniós állományára érvényes csökkentési szinteket 2025-re és 2030-ra kell meghatározni, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti közlekedési ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-as és az utáni uniós éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesüléséhez. E lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelet ad a gépjárműiparnak, hogy ne késlekedjen az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású járművek piaci bevezetésével. Emellett a kibocsátáscsökkentés lendületének 2030. utáni fenntartása érdekében legalább ugyanazt a kibocsátáscsökkentési pályát kell alkalmazni 2031. január 1-jétől, amely lehetővé teszi az ágazat folyamatos dekarbonizációját a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Míg az Unió a világ legnagyobb gépjárműgyártóinak egyike, és technológiai vezető szerepet tölt be az ágazatban, a verseny egyre kiélezettebb, és a globális gépjárműipar – az elektromos erőátviteli rendszerek, valamint az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás terén megvalósuló innovációknak köszönhetően – gyorsan változik. Ahhoz, hogy az Unió megőrizze globális versenyképességét és piaci jelenlétét, olyan keretszabályozásra – többek között a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos olyan ösztönzőre – van szüksége, amely elősegíti egy nagy belső piac kialakulását, és támogatja a technológiai fejlődést és az innovációt.
(14)  Míg az Unió a világ legnagyobb gépjárműgyártóinak egyike, és technológiai vezető szerepet tölt be az ágazatban, a verseny egyre kiélezettebb, és a globális gépjárműipar – az elektromos erőátviteli rendszerek, valamint az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás terén megvalósuló innovációknak köszönhetően – gyorsan változik. Amennyiben az uniós ipar későn kezdi meg a közlekedési ágazatban szükséges energetikai átállást, úgy vezető szerepének elveszítését kockáztatja. Ahhoz, hogy az Unió megőrizze globális versenyképességét és piaci jelenlétét, olyan keretszabályozásra – többek között a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos olyan szakpolitikai mechanizmusra – van szüksége, amely elősegíti egy nagy belső piac kialakulását, és támogatja a technológiai fejlődést és az innovációt.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)   A teljes mértékben szén-dioxid-mentes uniós mobilitás hosszú távú célkitűzésének megvalósítása nem lehetséges technológiai innováció és technológiai fejlődés nélkül. Ebben az értelemben – és a szoros nemzetközi technológiai verseny fényében – elengedhetetlen, hogy az Unió és a tagállamok egyaránt erőfeszítéseket tegyenek az ágazat lehetséges szinergiáinak megerősítésére irányuló kezdeményezések feltárására és kidolgozására, a nemrégiben létrejött Európai Akkumulátorszövetség (European Battery Alliance) kezdeményezéshez hasonlóan, valamint hogy támogassák az uniós gépjárművek innovációjára és kutatására irányuló állami és magánberuházásokat az Unió technológiai vezetői pozíciójának megőrzése és ipari bázisa hosszú távú fenntarthatóságának, valamint hatékonysága és versenyképessége világpiacon való megőrzése révén történő biztosítása érdekében.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A kibocsátásmentes mobilitásra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében egy kimondottan ezt a célt szolgáló ösztönző mechanizmust kell bevezetni. Ez egy jóváírási mechanizmus lesz, melyet úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedését az uniós piacon.
(15)  A kibocsátásmentes mobilitásra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése és felgyorsítása érdekében egy kimondottan ezt a célt szolgáló szakpolitikai mechanizmust kell bevezetni. Ez egy jóváírási és terhelési mechanizmus lesz, melyet úgy kell kialakítani, hogy előmozdítsa a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedését az uniós piacon, valamint biztosítsa a beruházási biztonságot a szükséges töltő infrastruktúra időben történő és megfelelő kiépítéséhez.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek EU-s járműállományon belüli arányára vonatkozó referenciaérték megállapításával, valamint egy jól átgondolt mechanizmus bevezetésével, amellyel a gyártóra vonatkoztatott fajlagos CO2-kibocsátási célértéket a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a járműgyártó saját állományán belüli arányának alapján kiigazítják, határozottan és hitelt érdemlően ösztönözni lehet az ilyen járművek kifejlesztését és elterjesztését, miközben a hagyományos belső égésű motorok hatékonyságának fokozására irányuló lehetőség sem szűnik meg.
(16)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek EU-s járműállományon belüli arányára vonatkozó erős referenciaérték megállapításával, valamint egy jól átgondolt mechanizmus bevezetésével, amellyel a gyártóra vonatkoztatott fajlagos CO2-kibocsátási célértéket a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a járműgyártó saját állományán belüli arányának alapján kiigazítják, határozottan és hitelt érdemlően ösztönözni lehet az ilyen járművek kifejlesztését, elterjesztését és piaci értékesítését, miközben a hagyományos belső égésű motorok hatékonyságának fokozására irányuló lehetőség sem szűnik meg.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek után járó jóváírások megállapításakor indokolt a különböző járművek CO2-kibocsátásában mutatkozó különbségeket figyelembe venni. A kiigazítási mechanizmusnak biztosítania kell, hogy a referenciaszintet meghaladó teljesítményt nyújtó gyártók magasabb fajlagos CO2-kibocsátási célértékek előnyeit élvezhessék. A kiegyensúlyozott megközelítés érdekében a mechanizmuson belül korlátokat kell szabni a lehetséges kiigazítások mértékének. Ez ösztönzőleg fog hatni az elektromos és egyéb töltő-infrastruktúra időben történő kiépítésére, és mind a fogyasztók, mind a versenyképesség, mind a környezet szempontjából nagy előnyöket biztosít.
(17)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek arányára vonatkozó referenciaértékek megállapításakor indokolt a különböző járművek CO2-kibocsátásában mutatkozó különbségeket figyelembe venni. A kiigazítási mechanizmusnak biztosítania kell, hogy a referenciaszintet meghaladó teljesítményt nyújtó gyártók magasabb fajlagos CO2-kibocsátási célértékek előnyeit élvezhessék, míg a referenciaszintet el nem érő gyártóknak szigorúbb CO2-kibocsátási célértéket kellene teljesíteniük. A kiegyensúlyozott megközelítés érdekében a mechanizmuson belül korlátokat kell szabni a lehetséges kiigazítások mértékének. Ez ösztönzőleg fog hatni az elektromos és egyéb töltő-infrastruktúra időben történő kiépítésére, és mind a fogyasztók, mind a versenyképesség, mind a környezet szempontjából nagy előnyöket biztosít.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Kellő időben végrehajtott és elegendő beruházásra van szükség mind a nulla, mind az alacsony kibocsátású járművek gyártása és bevezetése, valamint a szükséges átfogó támogató infrastruktúra kiépítése terén, beleértve a fenntartható akkumulátortermelést, -szállítást és -újrafeldolgozást. A különböző, uniós és nemzeti szintű támogatási eszközöknek hatékonyan kell együttműködniük jelentős köz- és magánberuházások mozgósítása és ösztönzése érdekében. Gyors ütemben kell kiépíteni az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrát a fogyasztók bizalmának elnyerése és az üzleti biztonság a járműgyártók számára történő biztosítása érdekében. Ezért támogatni kell a lehetőség szerint a járműgyártási helyszínekhez közel elhelyezkedő, uniós akkumulátor és akkumulátorcella-gyártást.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Biztosítani kell azonban, hogy a különféle ösztönzők, így az ökoinnovációs megoldásokra, illetve a hivatalos vizsgálati eljárás során bizonyítottan kibocsátáscsökkentő hatással járó technológiákra irányuló ösztönzők egyensúlyban legyenek. Következésképpen indokolt megtartani az ökoinnováció révén elért azon kibocsátáscsökkentésekre megállapított felső határt, amelyeket a gyártó figyelembe vehet a célértékeknek való megfelelés szempontjából. A Bizottság számára fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy felülvizsgálhassa e felső határt – különösen azért, hogy figyelembe vegye a hivatalos vizsgálati eljárásban bekövetkezett változások hatásait. Helyénvaló továbbá pontosítani, hogy a kibocsátáscsökkentéseket hogyan lehet kiszámítani a célértékeknek való megfelelés céljaira.
(23)  Biztosítani kell azonban, hogy a különféle ösztönzők, így az ökoinnovációs megoldásokra, illetve a hivatalos vizsgálati eljárás során bizonyítottan kibocsátáscsökkentő hatással járó technológiákra irányuló ösztönzők egyensúlyban legyenek. Következésképpen indokolt megtartani az ökoinnováció révén elért azon kibocsátáscsökkentésekre megállapított felső határt, amelyeket a gyártó figyelembe vehet a célértékeknek való megfelelés szempontjából. A Bizottság számára fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy felülvizsgálhassa és csökkenthesse e felső határt – különösen azért, hogy figyelembe vegye a hivatalos vizsgálati eljárásban bekövetkezett változások hatásait. Helyénvaló továbbá pontosítani, hogy a kibocsátáscsökkentéseket hogyan lehet kiszámítani a célértékeknek való megfelelés céljaira.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Azokban az esetekben, amikor a könnyű haszongépjárművek (N1 kategória, III. osztály) esetében az elektromos akkumulátor beépítése olyan mértékben megnövelheti a jármű tömegét, hogy azt átsorolják az N2 osztályba, ezt a műszaki problémát kezelni kell.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek fajlagos CO2-kibocsátását az Unióban összehangolt alapelvek alapján, a 715/2007/EK rendeletben meghatározott módszer szerint kell mérni. E rendelet adminisztrációs terheinek minimális szintre való csökkentése érdekében a rendszer előírásainak teljesítését az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó, a tagállamok által összegyűjtött és a Bizottsághoz eljuttatott adatok alapján kell végezni. A teljesítés értékeléséhez használt adatok egységességének biztosítása érdekében ezen adatok összegyűjtésének és bejelentésének folyamatát a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni. Az illetékes hatóságok pontos és hiánytalan adatok szolgáltatásával kapcsolatos felelősségét egyértelműen meg kell állapítani csakúgy, mint azt, hogy az adatminőségi ügyek kezelésében hatékonyan együtt kell működniük mind egymással, mind a Bizottsággal.
(37)  Az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek fajlagos CO2-kibocsátását az Unióban összehangolt alapelvek alapján, a 715/2007/EK rendeletben meghatározott módszer szerint kell mérni. E rendelet adminisztrációs terheinek minimális szintre való csökkentése érdekében a rendszer előírásainak teljesítését az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó, a tagállamok által összegyűjtött és a Bizottsághoz eljuttatott adatok alapján kell végezni. A teljesítés értékeléséhez használt adatok egységességének biztosítása érdekében ezen adatok összegyűjtésének és bejelentésének folyamatát össze kell hangolni. Az illetékes hatóságok pontos és hiánytalan adatok szolgáltatásával kapcsolatos felelősségét egyértelműen meg kell állapítani csakúgy, mint azt, hogy az adatminőségi ügyek kezelésében hatékonyan együtt kell működniük mind egymással, mind a Bizottsággal.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Az e rendelet szerinti célértékek gyártók általi teljesítését uniós szinten kell értékelni. Az e rendelet alapján engedélyezett átlagos fajlagos CO2-kibocsátási értéket túllépő gyártóknak minden naptári évre vonatkozóan többletkibocsátási díjat kell fizetniük. A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni.
(38)  Az e rendelet szerinti célértékek gyártók általi teljesítését uniós szinten kell értékelni. Az e rendelet alapján engedélyezett átlagos fajlagos CO2-kibocsátási értéket túllépő gyártóknak minden naptári évre vonatkozóan többletkibocsátási díjat kell fizetniük. A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni, és a kibocsátásmentes mobilitásra való méltányos áttéréshez való hozzájárulásra kell felhasználni. Ezeket az összegeket a gépjárműipari ágazatban bekövetkezett strukturális változások által érintett munkavállalók átképzésére, továbbképzésére és oktatására irányuló, célzott programok kiegészítésére, valamint a munkaerő más munkahelyekre való átirányítására és munkakeresési kezdeményezésekre is alkalmazni kell a szociális partnerekkel, közösségekkel és illetékes hatóságokkal folytatott szoros párbeszéd keretében, a foglalkozásváltás által érintett régiókban.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  Az ebben a rendeletben megállapított célértékeknek a CO2-kibocsátások csökkentése terén megmutatkozó hatékonysága a valóságban nagyban függ a hivatalos vizsgálati eljárás reprezentativitásától. A tudományos tanácsadási mechanizmus (SAM) véleménye23 és az Európai Parlamentnek a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően elfogadott ajánlása24 szerint ki kell alakítani egy mechanizmust annak értékelésére, hogy a járműveknek az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékei a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e. A Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy biztosítsa a szóban forgó adatok nyilvános elérhetőségét, és szükség esetén eljárásokat dolgozhasson ki az említett értékelések elvégzéséhez szükséges adatok azonosítására és begyűjtésére.
(41)  Az ebben a rendeletben megállapított célértékeknek a CO2-kibocsátások csökkentése terén megmutatkozó hatékonysága a valóságban nagyban függ a hivatalos vizsgálati eljárás reprezentativitásától. A tudományos tanácsadási mechanizmus (SAM) véleménye23 és az Európai Parlamentnek a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően elfogadott ajánlása24 szerint ki kell alakítani egy mechanizmust annak értékelésére, hogy a járműveknek az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékei a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e. A típusjóváhagyási értékek valós vezetési feltételek melletti reprezentativitása biztosításának legmegbízhatóbb módja egy valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási vizsgálat bevezetése. Ezért a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén és figyelembe véve a PEMS (hordozható kibocsátásmérő rendszer) használatának megfelelőségét, ki kell dolgoznia a valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási vizsgálatot, és azt legkésőbb két évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően be kell vezetnie. Amíg a vizsgálat alkalmazhatóvá válik, az e rendeletnek való megfelelést az üzemanyagfogyasztás-mérőkből származó, a gyártók által bejelentett adatok felhasználásával kell biztosítani, és ehhez 2012-ben egy olyan, az egyes gyártók esetében százalékos különbségként meghatározandó határértéket kell rendelni, amelyet nem szabad túllépni. A Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy biztosítsa az üzemanyag-fogyasztási adatok nyilvános elérhetőségét, és eljárásokat dolgozhasson ki az említett értékelések elvégzéséhez szükséges adatok jelentésére. A Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia arra az esetre, ha a gyártók nem tartják be a valós vezetési feltételek mellett keletkező CO2-kibocsátásra vonatkozó, e rendelet szerinti követelményeket.
__________________
__________________
23 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése).
23 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése).
24 Az Európai Parlament 2017. április 4-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően (2016/2908(RSP)).
24 Az Európai Parlament 2017. április 4-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottsághoz a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követően (2016/2908(RSP)).
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
41 a preambulumbekezdés (új)
(41a)  Jelenleg nincs harmonizált módszer a könnyű haszongépjárművek teljes életciklus alatti kibocsátásának értékelésére. Helyénvaló, hogy a Bizottság 2026 végéig elkészítsen egy ilyen elemzést, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjon a könnyű haszongépjárművek ágazatából származó szén-dioxid-kibocsátásról. E célból a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén közös uniós módszertant kell kidolgoznia, amelynek alapján a gyártók 2025-től kezdődően az összes általuk forgalomba hozott üzemanyag-típus és erőátviteli rendszer teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásáról következetes módon adatokat szolgáltatnak. A módszertannak összhangban kell lennie a vonatkozó ISO-szabványokkal is, és figyelembe kell vennie a járműnek „a kitermeléstől az az üzemanyag-tartályig” és „az üzemanyag-tartálytól a gépjárműben való felhasználásig” mért kibocsátásához, valamint az életciklus végén bekövetkező kibocsátásához kapcsolódó globális felmelegedési potenciált. A Bizottság által végzett elemzésnek a gyártók által szolgáltatott adatokon, valamint minden egyéb rendelkezésre álló, releváns adaton kell alapulnia.
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  A tervek szerint 2024-ben esedékessé válik a [közös kötelezettségvállalási rendelet és a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv] keretében elért haladás felülvizsgálata. Ezért indokolt ennek a rendeletnek a hatékonyságát is ugyanabban az évben felmérni, hogy mindezen jogi eszközök keretében végrehajtott intézkedéseket összehangolt és következetes módon lehessen értékelni.
(42)  Ezért indokolt ennek a rendeletnek a hatékonyságát 2023-ban felmérni, annak érdekében hogy végrehajtását és a kitűzött célok meghatározott határidőkön belüli elérése irányában tett előrelépést – ideértve a közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet és a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv keretében elért haladást is – időben történő, átlátható, összehangolt és következetes módon lehessen értékelni.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a II. és III. mellékletnek az adatszolgáltatási követelmények és az adatparaméterek tekintetében történő módosítása, a fajlagos kibocsátási célértékek alóli eltérésre való jogosultság feltételeinek értelmezésére, a kérelmek tartalmára, valamint a fajlagos CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló programok tartalmára és értékelésére vonatkozó szabályok kiegészítése, a 13. cikkben említett M0 és TM0 számadat kiigazítása, a 11. cikkben említett 7 g CO2/km felső határérték és a 14. cikk (3) bekezdésében említett, az I. mellékletben foglalt képletek kiigazítása tekintetében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor . Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és biztosítani kell, hogy szakértőik rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein .
(46)  E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a II. és III. mellékletnek az adatszolgáltatási követelmények és az adatparaméterek tekintetében történő módosítása, a hatástalanító berendezések tilalmának betartását biztosító követelmények és a 4. cikk (3c) bekezdésében említett kibővített dokumentációs csomag kötelező tartalmának megállapítása, a 7. cikk (8a) bekezdésében említett, teljes élettartam alatti kibocsátások bejelentésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapítása, a fajlagos kibocsátási célértékek alóli eltérésre való jogosultság feltételeinek értelmezésére, a kérelmek tartalmára, valamint a fajlagos CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló programok tartalmára és értékelésére vonatkozó szabályok kiegészítése, a 13. cikkben említett M0 és TM0 számadat kiigazítása, a 11. cikkben említett 7 g CO2/km felső határérték, a 12. cikk (1a) bekezdésében említett, valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási vizsgálat kidolgozása, és a 14. cikk (3) bekezdésében említett, az I. mellékletben foglalt képletek kiigazítása tekintetében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor . Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és biztosítani kell, hogy szakértőik rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein .
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a rendelet CO2-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a belső piac megfelelő működése érdekében.
(1)  Ez a rendelet CO2-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan az Unió éghajlat-politikai céljainak elérése és az éghajlattal kapcsolatos, nemzetközi kötelezettségvállalásai oly módon való teljesítése érdekében, amely összhangban van a belső piac megfelelő működésével.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 bekezdés
(4)  2025. január 1-jétől a teljes uniós járműállományra vonatkozó következő célértékeket kell alkalmazni:
(4)  2025. január 1-jétől a teljes uniós járműállományra vonatkozó következő célértékeket kell alkalmazni:
a)  az új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.1.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;
a)  az új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.1.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 20 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;
b)  az új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 15 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.
b)  az új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 20 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
2025. január 1-jétől az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek 2025. évi értékesítése 20%-os piaci részesedésének megfelelő referenciaértéket kell alkalmazni a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek aránya tekintetében, amit az I. melléklet A. részének 6.3. pontja és az I. melléklet B. részének 6.3. pontja szerint kell meghatározni.
Módosítás 81 és 95
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 5 bekezdés
(5)  2030. január 1-jétől a következő célértékeket kell alkalmazni:
(5)  2030. január 1-jétől a következő célértékeket kell alkalmazni:
a)  az új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.2.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 30%-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;
a)  az új személygépkocsik átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet A. részének 6.2.1. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 40%-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték;
b)  az új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.2. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 30 %-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.
b)  az új könnyű haszongépjárművek átlagos kibocsátásai tekintetében az I. melléklet B. részének 6.1.2. pontja szerint meghatározott 2021. évi fajlagos kibocsátási célértékek átlagának 40%-os csökkentésével egyenlő, a teljes uniós járműállományra vonatkozó célérték.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
2030. január 1-jétől az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek 2030. évi értékesítése 35 %-os piaci részesedésének megfelelő referenciaértéket kell alkalmazni a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek aránya tekintetében, amit az I. melléklet A. részének 6.3. pontja és az I. melléklet B. részének 6.3. pontja szerint kell meghatározni.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti N1 kategóriájú, legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű gépjárművek, valamint azon N1 kategóriájú járművek, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében kiterjesztették (a továbbiakban: könnyű haszongépjárművek), amennyiben e járműveket az Unióban első alkalommal veszik nyilvántartásba, és azokat korábban az Unión kívül nem vették nyilvántartásba (a továbbiakban: új könnyű haszongépjárművek).
b)  a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti N1 kategóriájú, legfeljebb 2 610 kg referenciatömegű gépjárművek, valamint azon N1 kategóriájú járművek, amelyekre a típusjóváhagyást a 715/2007/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében kiterjesztették (a továbbiakban: könnyű haszongépjárművek), amennyiben e járműveket az Unióban első alkalommal veszik nyilvántartásba, és azokat korábban az Unión kívül nem vették nyilvántartásba (a továbbiakban: új könnyű haszongépjárművek). A Bizottság az e rendeletben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén naprakésszé tegye a referenciatömeg határértékét (2610 kg) azon, alternatív üzemanyagokat használó könnyű haszongépjárművek esetében, amelyek a hagyományos gépjárművekben alkalmazottaknál nehezebb erőátviteli és energiatároló rendszerek (pl. akkumulátorok) miatt többlettömeget igányelnek.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  E rendelet alkalmazandó a 3 500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 4 250 kg maximális engedélyezett tömegű, alternatív üzemanyaggal hajtott járművekre, feltéve, hogy a 3 500 kg feletti többlettömeg kizárólag annak tudható be, hogy a meghajtórendszer nehezebb egy ugyanolyan méretekkel rendelkező jármű meghajtórendszerénél, amely hagyományos belső égésű, külső vagy kompressziós gyújtású motorral van felszerelve.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – n a pont (új)
na)  „hatástalanító berendezés”: bármely olyan tervezési elem, amely érzékeli a hőmérsékletet, a jármű sebességét, a motor fordulatszámát (a percenkénti fordulatszámot), a sebességfokozatot, a szívócsőben keletkező vákuumot vagy bármely más paramétert annak érdekében, hogy működésbe hozzon, moduláljon, késleltessen vagy deaktiváljon bármely rendszert vagy annak részét, amely a jármű szokásos körülmények közötti üzemeltetése és használata során észszerűen várható feltételek mellett növeli a CO2-kibocsátást;
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A gyártó köteles olyan felszereléssel ellátni a járművet, hogy a kibocsátásokat valószínűsíthetően befolyásoló rendszerek és alkatrészek tervezése, kialakítása és összeállítása lehetővé tegye a gyártó személygépkocsijainak és könnyű haszongépjárműveinek a rendes használat során az e rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján meghatározott fajlagos kibocsátási célértékeknek és egyéb követelményeknek való megfelelését.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  A hatástalanító berendezések használatát be kell tiltani. A tilalom nem vonatkozik az alábbi esetekre:
a)  a berendezés használata a motor sérülés vagy baleset elleni védelme és a jármű biztonságos üzemeltetése szempontjából indokolt;
b)  a berendezés a motorindításra vonatkozó követelmények teljesítésén túl nem üzemel; vagy
c)  a feltételeket érdemben beépítették az 1. cikk szerinti vizsgálati eljárásokba.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)  Annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóságok értékelni tudják az e cikk (3a) és (3b) bekezdésének való megfelelést, a gyártó kibővített dokumentációs csomagot bocsát rendelkezésre. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan követelményekkel történő kiegészítése céljából, amelyek biztosítják a hatástalanító berendezés tilalmának betartását és a kibővített dokumentációs csomag előírt tartalmát.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden naptári évre vonatkozóan a tagállamok nyilvántartást vezetnek a területükön nyilvántartásba vett összes új személygépkocsi és összes új könnyű haszongépjármű adatairól a II. és III.melléklet A. részével összhangban. Ezeket az adatokat a gyártók, illetve az egyes tagállamokban a gyártók által kijelölt importőrök vagy képviseletek rendelkezésére bocsátják. A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítására, hogy a nyilvántartó szervek működése átlátható legyen. Minden tagállam biztosítja, hogy megmérjék a 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik fajlagos CO2-kibocsátását, és azt rögzítsék a megfelelőségi nyilatkozatban.
(1)  Minden naptári évre vonatkozóan a tagállamok nyilvántartást vezetnek a területükön nyilvántartásba vett összes új személygépkocsi és összes új könnyű haszongépjármű adatairól a II. és III. melléklet A. részével összhangban. Ezeket az adatokat a gyártók, illetve az egyes tagállamokban a gyártók által kijelölt importőrök vagy képviseletek rendelkezésére bocsátják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nyilvántartó szervek működése átlátható legyen. Minden tagállam biztosítja, hogy megmérjék a 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik fajlagos CO2-kibocsátását, és azt rögzítsék a megfelelőségi nyilatkozatban.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés
A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.
A nyilvántartásnak – többek között digitális formátumban – hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A (4) bekezdés szerinti előzetes számításról kapott értesítéstől számítva három hónap áll az adott gyártó rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az adatokban talált esetleges hibákról, megjelölve a tagállamot, amelyre a hiba – megítélése szerint – vonatkozik.
A (4) bekezdés szerinti előzetes számításról kapott értesítéstől számítva az adott gyártó három hónapon belül értesíti a Bizottságot az adatokban talált esetleges hibákról, megjelölve a tagállamot, amelyre a hiba – megítélése szerint – vonatkozik.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 8 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el az eltérések bejelentésére szolgáló eljárásokra és az eltéréseknek az átlagos fajlagos kibocsátás kiszámítása során való figyelembevételére vonatkozóan. Ezeket az eljárásokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok formájában kell elfogadni.
A Bizottság részletes szabályokat fogad el az eltérések bejelentésére szolgáló eljárásokra és az eltéréseknek az átlagos fajlagos kibocsátás kiszámítása során való figyelembevételére vonatkozóan. Ezeket az eljárásokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok formájában kell elfogadni.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  2025. január 1-jétől kezdődően a gyártóknak egy harmonizált uniós módszertan alapján jelentést kell tenniük a Bizottságnak az ettől az időponttól kezdve általuk forgalomba hozott összes új személygépkocsi és könnyű haszongépjármű teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásáról. Ennek érdekében a Bizottság a 16. cikknek megfelelően legkésőbb 2022. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése érdekében, részletes szabályokat rögzítve az uniós piacon nyilvántartásba vett valamennyi üzemanyagtípus és erőátviteli rendszer teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásával kapcsolatos jelentéstételi eljárásokra vonatkozóan.
A Bizottság legkésőbb 2026. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unióban található új könnyű haszongépjárművek teljes életciklusra vonatkozó kibocsátásáról szóló elemzéssel – beleértve a lehetséges szabályozási intézkedések lehetőségeinek elemzését is – az ágazat kibocsátáscsökkentésére irányuló jövőbeni szakpolitikai erőfeszítések megfelelőbb orientálása érdekében. Az elemzést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)  A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.
(4)  A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni. Ezeket az összegeket az uniós és nemzeti intézkedések kiegészítésére kell felhasználni a szociális partnerekkel szoros együttműködésben a gépjárműiparban dolgozó munkavállalók készségfejlesztésére és átirányítására valamennyi érintett tagállamban, különösen az átállás által leginkább érintett régiókban és közösségekben, a kibocsátásmentes mobilitásra való megfelelő átállás elősegítése érdekében.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérésre, és a gyártó által javasolt fajlagos kibocsátási célérték összhangban áll kibocsátáscsökkentési potenciáljával – többek között a fajlagos CO2-kibocsátás gazdasági és technológiai csökkentési potenciáljával –, a Bizottság a gyártott könnyű haszongépjármű típusa piacának jellegzetességeit is figyelembe véve eltérést engedélyez a gyártónak. Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb azon első év október 31-éig kell benyújtani, amelytől az eltérést alkalmazni kell.
(3)  Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés alapján kérelmezett eltérésre, és a gyártó által javasolt fajlagos kibocsátási célérték összhangban áll kibocsátáscsökkentési potenciáljával – többek között a fajlagos CO2-kibocsátás gazdasági és technológiai csökkentési potenciáljával –, a Bizottság a gyártott személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű típusa piacának jellegzetességeit is figyelembe véve eltérést engedélyez a gyártónak. Az erre vonatkozó kérelmet legkésőbb azon első év október 31-éig kell benyújtani, amelytől az eltérést alkalmazni kell.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál.
E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál, és csak addig, amíg a WLTP-vizsgálattal mért értéket nem egészítik ki vagy nem váltják fel más, a valós kibocsátást jobban tükröző adatok.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
Egy adott innovatív technológia vagy innovatív technológiai csomag jóváhagyásától számított 12 hónapon belül az ilyen jóváhagyott innovatív technológia vagy csomag szállítója vagy gyártója sorozatgyártású járműveken végzett valós vezetési kibocsátási vizsgálatok eredményein alapuló bizonyítékot szolgáltat a technológia vagy csomag hozzájárulásának validálása érdekében.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság ezt a maximális értéket 2025-től kezdődően kiigazíthatja. A kiigazításokról a 16. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok formájában lehet rendelkezni.
A Bizottság ezt a maximális értéket 2025-től kezdődően csökkentheti. A kiigazításokról a 16. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok formájában lehet rendelkezni.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  az innovatív technológiákra nem vonatkoznak az 1. cikkben említett 10 g CO2/km-es csökkentés teljesítését előirányzó további kiegészítő intézkedések, illetve nem kötelezőek az uniós jog más rendelkezései értelmében. 2025. január 1-jével kezdődő hatállyal ez a kritérium nem vonatkozik a légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítására.
d)  az innovatív technológiákra nem vonatkoznak az 1. cikkben említett 10 g CO2/km-es csökkentés teljesítését előirányzó további kiegészítő intézkedések, illetve nem kötelezőek az uniós jog más rendelkezései értelmében. 2025. január 1-jével kezdődő hatállyal ez a kritérium nem vonatkozik a légkondicionáló és fűtőrendszerek hatékonyságának javítására.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e a valós vezetési feltételekre. Gondoskodik arról, hogy a nagyközönség tájékoztatást kapjon arról, hogy a reprezentativitás az idő előrehaladtával miként változik.
(1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek reprezentatívak-e a valós vezetési feltételekre.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdésben említett reprezentativitás biztosítása érdekében az e rendeletnek való megfelelést 2023. január 1-jétől valós CO2-kibocsátási vizsgálatokkal kell mérni. A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el legkésőbb két évvel e rendelet hatálybalépését követően annak érdekében, hogy e rendelet kiegészítése céljából valós CO2-kibocsátási vizsgálatokat dolgozzon ki PEMS használatával.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Addig, amíg a valós CO2-kibocsátásvizsgálat nem válik alkalmazhatóvá, az e rendeletnek való megfelelést az üzemanyagfogyasztás-mérő adatai alapján kell mérni, figyelembe véve az egyes gyártók esetében 2021-ben, százalékos különbségként meghatározott határértéket, amelyet nem szabad túllépni, és amely az említett adatok és a gyártónak a 715/2007/EK rendelettel összhangban a 2021-től kezdődően kezdeményezett típusjóváhagyási tanúsítási eljárások céljából mért fajlagos CO2-kibocsátása közötti különbségnek felel meg.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  Amennyiben egy gyártó fajlagos CO2-kibocsátása meghaladja az (1b) bekezdésben meghatározott határértéket, az adott gyártóra vonatkozó, az e rendeletnek való megfelelés céljára alkalmazott fajlagos CO2-kibocsátási célértéket korrigálni kell a megállapított túllépés értékével.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett valós reprezentativitás időbeli alakulásáról.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  Amennyiben a fedélzeti üzemanyagfogyasztás-mérő berendezések pontosságára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megfelelő szabványok, a Bizottság megbízást ad azon munka elvégzésére, amelynek célja a műszaki szabványok elfogadása és legkésőbb 2020. január 1-jéig az uniós jogba történő beillesztése.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság az e cikkben említett intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadhatja el.
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el az üzemanyagfogyasztás-mérők adatainak bejelentésére szolgáló eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  Bizottság 2024-ben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, és ahhoz adott esetben a rendelet módosításra irányuló javaslatot csatol. A jelentésben többek között ki kell térni arra, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e, és be kell számolni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek uniós piacon való elterjedéséről, valamint a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv29 értelmében bejelentendő, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra kiépítéséről.
(1)  Bizottság 2023-ban jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, és ahhoz adott esetben e rendelet módosításra irányuló javaslatot csatol. A jelentésben többek között ki kell térni arra, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően meghatározott CO2-kibocsátási és energiafogyasztási értékek a valós vezetési feltételekre nézve reprezentatívak-e, és be kell számolni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek uniós piacon való elterjedéséről, különös tekintettel a könnyű haszongépjárművekre, valamint a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv29 értelmében bejelentendő, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúra kiépítéséről, valamint e rendelet fogyasztókra – különösen az alacsony és közepes jövedelmű fogyasztókra – gyakorolt hatásáról. A jelentésben figyelembe kell venni a fejlett alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok – beleértve a biogázt és a megújuló energiaforrásokból előállított szintetikus tüzelőanyagokat is — elterjedésének ösztönzésére szolgáló lehetőségeket.
___________________
___________________
29 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.)
29 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.)
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság figyelembe veszi a 12. cikk szerint elvégzett értékeléseket, és adott esetben felülvizsgálja a 715/2007/EK rendeletben a CO2-kibocsátások mérésére vonatkozóan meghatározott eljárásokat. A Bizottság többek között megfelelő javaslatokat tesz az eljárások kiigazítására vonatkozóan annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék a gépkocsik és a könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti CO2-kibocsátási jellemzőit.
(2)  A Bizottság figyelembe veszi a 12. cikk szerint elvégzett értékeléseket, és adott esetben felülvizsgálja a 715/2007/EK rendeletben a CO2-kibocsátások mérésére vonatkozóan meghatározott eljárásokat. A Bizottság többek között megfelelő javaslatokat tesz az eljárások kiigazítására vonatkozóan annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék a gépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátási jellemzőit, ideértve a PEMS és a távérzékelés alkalmazását.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság 2019. december 31-ig felülvizsgálja az 1999/94/EK irányelvet és adott esetben megfelelő jogalkotási javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a fogyasztókat pontos, megbízható és összehasonlítható adatokkal lássa el a forgalomba hozott új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztásáról, CO2-kibocsátásáról és légszennyezőanyag-kibocsátásáról.
Az első albekezdésben említett felülvizsgálat keretében továbbá a Bizottság értékeli egy, a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó tüzelőanyag-gazdaságossági és CO2-kibocsátási címke bevezetésének lehetőségeit, és adott esetben erre irányuló jogalkotási javaslatot nyújt be.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 3 b bekezdés (új)
3b.  A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az új személygépkocsikra és új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kiegészítő kibocsátáscsökkentési célkitűzések 2031. január 1-jétől történő bevezetése érdekében, legalább a 2030-ig tartó időszakban elért kibocsátáscsökkentési pálya fenntartása céljából.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet hatálybalépésétől kezdődően] határozatlan időtartamra szól .
(1)  A Bizottságnak a 4. cikk (3c) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében, a 7. cikk (8a) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 12. cikk (1a) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3c) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében, a 7. cikk (8a) bekezdésében, a 10. cikk (8) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 12. cikk (1a) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés
(4)  A 7. cikk (7) bekezdése, a 10. cikk (8) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(4)  A 4. cikk (3c) bekezdése, a 7. cikk (7) bekezdésének második albekezdése, a 7. cikk (8a) bekezdése, a 10. cikk (8) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése, a 12. cikk (1a) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
715/2007/EK rendelet
11a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a 15. cikkel összhangban végrehajtási aktusokat fogad el a tanúsított CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek tekintetében a könnyűgépjárművek használat közbeni megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárások meghatározása céljából.
(2)  A Bizottság a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a tanúsított CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek tekintetében a könnyű haszongépjárművek használat közbeni megfelelőségének ellenőrzésére szolgáló eljárások meghatározása céljából.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
715/2007/EK rendelet
14 a cikk (új)
A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„14a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  A Bizottságnak a 11a. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  A 11a. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
___________________
* HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – A rész – 6.3 pont – 1 a bekezdés (új)
A képlet kiszámításához a 4. pontban meghatározott 2021-es fajlagos kibocsátási célértéket ki kell javítani a mért WLTP CO2-kibocsátás és a bejelentett WLTP CO2-kibocsátás közötti különbség figyelembevétele érdekében.
Az új belépők számára a Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy módosítsa ezt a rendeletet minden egyes gyártó vonatkozásában a megfelelő 2021-es fajlagos kibocsátási célérték kiszámítására szolgáló képlet kidolgozása révén.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – A rész – 6.3 pont – 3 bekezdés – 2 albekezdés
ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni
A 2025 és 2029 közötti időszakban a ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05; ilyenkor a ZLEV-tényezőt 1,05-ben kell meghatározni; ha az összeg 1,0 és 0,98 között van, akkor a ZLEV-tényezőt 1,0-ban, ha pedig alacsonyabb 0,95-nél, akkor 0,95-ben kell meghatározni;
2030-tól kezdődően a ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 0,95; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 0,95-ben kell meghatározni.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – A rész – 6.3 pont – 4 bekezdés – 3 albekezdés
x a 2025–2029-es időszakban 15 %, a 2030-tól pedig 30 %.
x a 2025–2029-es időszakban 20 %, a 2030-tól pedig 35 %.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – B rész – 6.3 pont – 6.3.1 pont – 1 a bekezdés (új)
A képlet kiszámításához a 4. pontban meghatározott 2021-es fajlagos kibocsátási célértéket ki kell javítani a mért WLTP CO2-kibocsátás és a bejelentett WLTP CO2-kibocsátás közötti különbség figyelembevétele érdekében.
Az új belépők számára a Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy módosítsa ezt a rendeletet minden egyes gyártó vonatkozásában a megfelelő 2021-es fajlagos kibocsátási célérték kiszámítására szolgáló képlet kidolgozása révén.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – B rész – 6.3.1 pont – 3 bekezdés – 3 albekezdés
ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni
ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05; ilyenkor a ZLEV-tényezőt 1,05-ben kell meghatározni; ha az összeg 1,0 és 0,98 között van, akkor a ZLEV-tényezőt 1,0-ban, ha pedig alacsonyabb 0,95-nél, akkor 0,95-ben kell meghatározni.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – B rész – 6.3.1 pont – 4 bekezdés – 3 albekezdés
x 15%
x 20%
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – B rész – 6.3 pont – 6.3.2 pont – 1 a bekezdés (új)
A képlet kiszámításához a 4. pontban meghatározott 2021-es fajlagos kibocsátási célértéket ki kell javítani a mért WLTP CO2-kibocsátás és a bejelentett WLTP CO2-kibocsátás közötti különbség figyelembevétele érdekében.
Az új belépők számára a Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy módosítsa ezt a rendeletet minden egyes gyártó vonatkozásában a megfelelő 2021-es fajlagos kibocsátási célérték kiszámítására szolgáló képlet kidolgozása révén.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – B rész – 6.3.2 pont – 3 bekezdés – 3 albekezdés
ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 1,0; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 1,0-ban kell meghatározni
ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05 vagy kisebb, mint 0,95; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,05-ben vagy 0,95-ben kell meghatározni.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – B rész – 6.3.2 pont – 4 bekezdés – 3 albekezdés
x 30 %
x 35 %

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0287/2018).

Utolsó frissítés: 2019. október 7.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat