Az Európai Parlament 2018. október 25-én elfogadott módosításai a nyugati vizek és a szomszédos vizek halállományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0149– C8-0126/2018– 2018/0074(COD)(1)
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat Cím
Javaslat
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a nyugati vizek és a szomszédos vizek halállományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
a nyugati vizek és a szomszédos vizek tengerfenéki állományaira és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló (EU) 2016/1139 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(4) A KHP célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodásban érvényesüljön elővigyázatossági megközelítés és ökoszisztéma-alapú megközelítés.
(4) A KHP célja többek között a halászat és az akvakultúra hosszú távú környezeti fenntarthatóságának biztosítása, e tevékenységeknek a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök teremtésével kapcsolatos célkitűzésekkel összhangban való irányítása, az uniós piac importfüggőségének csökkentése, a közvetlen és közvetett munkahelyteremtés előmozdítása, a part menti régiók gazdasági fejlesztése, továbbá a halászati gazdálkodásban az elővigyázatossági megközelítés alkalmazása és az ökoszisztéma-alapú megközelítés érvényesítése.
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
(4a) A közös halászati politika elveinek megfelelően, illetve a tengermedencék közötti egyenlő versenyfeltételek és tisztességes verseny biztosítása érdekében valamennyi többéves tervben egységes keretet kell alkalmazni, és a kvótameghatározási elvektől nem lehet egyes tengermedencék esetében eltérni.
(5) A KHP céljainak elérése érdekében adott esetben számos állományvédelmi intézkedést kell elfogadni bármilyen kombinációban, például többéves terveket, technikai intézkedéseket, valamint a halászati lehetőségek rögzítését és kiosztását.
(5) A KHP céljainak elérése érdekében adott esetben számos állományvédelmi intézkedést kell elfogadni bármilyen kombinációban, például többéves terveket, technikai intézkedéseket, valamint a halászati lehetőségek rögzítését és kiosztását a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeknek megfelelő módon.
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a) Az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten célul tűzi ki, hogy a halászott fajok állományát helyre kell állítani és olyan szinten kell tartani, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet.E célkitűzés megvalósítása érdekében az 1380/2013/EU rendelet előírja, hogy a maximális fenntartható hozam elérését lehetővé tevő kiaknázási szintet az összes halállomány esetében – amennyiben lehetséges – 2015-ig, de legkésőbb 2020-ig fokozatosan el kell érni.
(6) Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke szerint a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulniuk. Az említett rendelkezésekkel összhangban e tervnek célkitűzéseket, mennyiségi célértékeket és a hozzájuk tartozó egyértelmű időkeretet, állományvédelmi referenciapontokat, óvintézkedéseket és technikai intézkedéseket kell tartalmaznia, melyek célja a nemkívánatos fogások elkerülése és számuk csökkentése.
(6) Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke szerint a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulniuk. Az említett rendelkezésekkel összhangban e tervnek célkitűzéseket, mennyiségi célértékeket és a hozzájuk tartozó egyértelmű időkeretet, állományvédelmi referenciapontokat, óvintézkedéseket és technikai intézkedéseket kell tartalmaznia, melyek célja a nemkívánatos fogások elkerülése és számuk csökkentése, a tengeri környezetre gyakorolt hatás – különösen az élőhelyek és a tengerfenék megzavarásának – lehető legnagyobb mértékű csökkentése, valamint a társadalmi és gazdasági célkitűzések teljesítése
(8) A Bizottságnak a többéves terv hatálya alá tartozó állományok tekintetében be kell szereznie a rendelkezésre álló legjobb szakvéleményeket. Ennek érdekében egyetértési megállapodásokat köt a Nemzetközi Tengerkutatási Tanáccsal (ICES). Az ICES tudományos szakvéleményének ezen a többéves terven kell alapulnia, és meg kell jelölnie különösen az FMFH tartományokat és a biomassza-referenciapontokat (MFH Btrigger és Blim). Ezeket az értékeket fel kell tüntetni az adott állományokra vonatkozó szakvéleményben és adott esetben minden egyéb nyilvánosan elérhető tudományos szakvéleményben, például az ICES által kiadott vegyeshalászati szakvéleményekben.
(8) A Bizottságnak a többéves terv hatálya alá tartozó állományok tekintetében be kell szereznie a rendelkezésre álló legjobb szakvéleményeket. Ennek érdekében legfőképpen egyetértési megállapodást köt a Nemzetközi Tengerkutatási Tanáccsal (ICES). Az ICES tudományos szakvéleményének ezen a többéves terven kell alapulnia, és meg kell jelölnie az FMFH tartományokat és a biomassza-referenciapontokat (MFH Btrigger és Blim). Ezeket az értékeket meg kell jelölni az adott állományra vonatkozó szakvéleményben, valamint adott esetben bármely egyéb, nyilvánosan elérhető tudományos szakvéleményben, többek között – például – az ICES által kibocsátott vegyes és/vagy több fajra kiterjedő halászatra vonatkozó szakvéleményben.
(9) A 811/2004/EK18, a 2166/2005/EK19, a 388/2006/EK20, az 509/2007/EK21, az 1300/2008/EK22 és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet23 meghatározza a szürke tőkehal északi állományainak, a Kantábriai-tengerben és az Ibériai-félsziget nyugati részén élő déli szürketőkehal-, illetve norvéghomár-állományoknak, a Vizcayai-öböl nyelvhalállományának, a La Manche csatorna nyugati részén élő nyelvhalállományának, a Skóciától nyugatra fekvő terület heringállományának, valamint a Kattegatban, az Északi-tengerben, a Skóciától nyugatra fekvő területen és az Ír-tengerben élő tőkehal állományainak kiaknázására vonatkozó szabályokat. Ezeket és más tengerfenéki állományokat vegyes halászat keretében halásszák. Ezért helyénvaló egy egységes többéves terv létrehozása, amely figyelembe veszi az ilyen technikai kölcsönhatásokat.
(9) A 811/2004/EK18, a 2166/2005/EK19, a 388/2006/EK20, az 509/2007/EK21, az 1300/2008/EK22 és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet23 meghatározza a szürke tőkehal északi állományainak, a Kantábriai-tengerben és az Ibériai-félsziget nyugati részén élő déli szürketőkehal-, illetve norvéghomár-állományoknak, a Vizcayai-öböl nyelvhalállományának, a La Manche csatorna nyugati részén élő nyelvhalállományának, a Skóciától nyugatra fekvő terület heringállományának, valamint a Kattegatban, az Északi-tengerben, a Skóciától nyugatra fekvő területen és az Ír-tengerben élő tőkehal állományainak kiaknázására vonatkozó szabályokat. Ezeket és más tengerfenéki állományokat vegyes és/vagy több fajra kiterjedő halászat keretében halásszák. Ezért helyénvaló egy egységes többéves terv létrehozása, amely figyelembe veszi az ilyen technikai kölcsönhatásokat.
_________________
_________________
18 A Tanács 811/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 150., 2004.4.30., 1. o.).
18 A Tanács 811/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 150., 2004.4.30., 1. o.).
19 A Tanács 2166/2005/EK rendelete (2005. december 20.) a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről, valamint a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK rendelet módosításáról (HL L 345., 2005.12.28., 5. o.).
19 A Tanács 2166/2005/EK rendelete (2005. december 20.) a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről, valamint a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK rendelet módosításáról (HL L 345., 2005.12.28., 5. o.).
20 A Tanács 388/2006/EK rendelete (2006. február 23.) a Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 65., 2006.3.7., 1. o.).
20 A Tanács 388/2006/EK rendelete (2006. február 23.) a Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 65., 2006.3.7., 1. o.).
21 A Tanács 509/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 122., 2007.5.11., 7. o.).
21 A Tanács 509/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 122., 2007.5.11., 7. o.).
22 A Tanács 1300/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 344., 2008.12.20., 6. o.).
22 A Tanács 1300/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 344., 2008.12.20., 6. o.).
23 A Tanács 1342/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról, valamint a 423/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2008.12.24., 20. o.).
23 A Tanács 1342/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról, valamint a 423/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2008.12.24., 20. o.).
(11) Bizonyos tengerfenéki állományok kiaknázása egyaránt történik a nyugati vizeken és a szomszédos vizeken. Ennélfogva a főleg a nyugati vizeken halászott állományokra vonatkozó célokkal és óvintézkedésekkel kapcsolatos terv rendelkezéseinek hatályát a nyugati vizeken kívüli területekre is ki kell terjeszteni. Ezenkívül a nyugati vizeken is jelen lévő, de elsősorban azokon kívül halászott állományok esetében szükséges meghatározni a szóban forgó állományok fő halászterületének számító, nyugati vizeken kívüli területekre vonatkozó többéves tervekben szereplő célokat és óvintézkedéseket, kiterjesztve a többéves tervek hatályát oly módon, hogy azok a nyugati vizekre is vonatkozzanak.
(11) Bizonyos tengerfenéki állományok kiaknázása egyaránt történik a nyugati vizeken és a szomszédos vizeken. Ennélfogva a főleg a nyugati vizeken halászott tengerfenéki állományokra vonatkozó célokkal és óvintézkedésekkel kapcsolatos terv rendelkezéseinek hatályát a nyugati vizeken kívüli olyan területekre is ki kell terjeszteni, ahol ezek az állományok élnek, amennyiben nem tartoznak harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá. Ezenkívül a nyugati vizeken is jelen lévő, de elsősorban azokon kívül halászott állományok esetében szükséges meghatározni a szóban forgó tengerfenéki állományok fő halászterületének számító, nyugati vizeken kívüli területekre vonatkozó többéves tervekben szereplő célokat és óvintézkedéseket, kiterjesztve ezen többéves tervek hatályát oly módon, hogy azok a nyugati vizekre is vonatkozzanak.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
(11a) A gazdálkodási terv nem korlátozódhat a halászati lehetőségek rövid távú meghatározására szolgáló mechanizmusokra, ami bizonytalanságot és az átláthatóság hiányát eredményezné az ágazatban.
(12) A többéves terv földrajzi hatályának az állomány földrajzi eloszlásán kell alapulnia; a földrajzi eloszlást az ICES által adott legfrissebb tudományos szakvélemény ismerteti. A megalapozottabb tudományos információk vagy az állomány vándorlása miatt a jövőben szükség lehet az állomány többéves tervben meghatározott földrajzi eloszlásának módosítására. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állományok többéves tervben meghatározott földrajzi eloszlásának kiigazításáról, ha az ICES által adott tudományos szakvélemények szerint az adott állomány földrajzi eloszlásában változás áll be.
(12) A többéves terv földrajzi hatályának a tengerfenéki állomány földrajzi eloszlásán kell alapulnia; a földrajzi eloszlást az ICES által adott legfrissebb tudományos szakvélemény ismerteti. A megalapozottabb tudományos információk vagy a tengerfenéki állomány vándorlása miatt a jövőben szükség lehet az állomány többéves tervben meghatározott földrajzi eloszlásának módosítására. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állományok többéves tervben meghatározott földrajzi eloszlásának kiigazításáról, amennyiben az ICES vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által adott tudományos szakvélemények szerint az adott állomány földrajzi eloszlásában változás áll be.
(14) E terv célja, hogy hozzájáruljon a KHP célkitűzéseinek megvalósításához, különösen a célállományokra vonatkozó MFH eléréséhez és fenntartásához, a fogási korlátok által érintett tengerfenéki állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettség végrehajtásához, továbbá ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak azok számára, akiknek a megélhetése a halászattól függ, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat. A tervnek a halászati gazdálkodás tekintetében az ökoszisztéma-alapú megközelítést is alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel (a 2008/56/EK irányelvnek megfelelően), valamint a 2009/147/EK irányelvnek és a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően. Ez a terv meghatározza a nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit is minden olyan faj állományai esetében, amelyre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.
(14) E terv célja, hogy hozzájáruljon a KHP célkitűzéseinek megvalósításához, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó állományoknak a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szint felett tartásához, a fogási korlátok által érintett tengerfenéki állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettség végrehajtásához, továbbá ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak azok számára, akiknek a megélhetése a halászattól függ, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat. A tervnek a halászati gazdálkodás tekintetében az ökoszisztéma-alapú megközelítést is alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel (a 2008/56/EK irányelvnek megfelelően), valamint a 2009/147/EK irányelvnek és a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően. Ez a terv meghatározza a nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit is a tengerfenéki halászat keretében fogott olyan fajok esetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.
(16) Az MFH elérésére és fenntartására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő halászati mortalitás célértékét (a továbbiakban: F) célszerű az MFH-nak megfelelő értékek tartományaként (a továbbiakban: FMSY) meghatározni. Ezekre a tartományokra, melyek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen alapulnak, a tudományos szakvélemények változásainak figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása, a kirakodási kötelezettség végrehajtásának megkönnyítése és a vegyes halászat jellemzőinek figyelembevétele érdekében van szükség. Az FMFH tartományok kiszámítása az ICES feladata, melyet mindenekelőtt időszakosan összeállított fogási szakvéleménye keretében végez. E szerint a terv szerint a tartományok úgy lettek kialakítva, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5%-os hozamcsökkenést eredményezzenek24. A tartomány felső határa úgy került meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a Blim-érték alá csökken. E felső határérték megfelel az ICES „irányadó szabályának” is, melynek értelmében amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája vagy az abundancia rossz állapotú, az F értékét olyan szintre kell csökkenteni, amely nem haladja meg azt a felső határértéket, amely az FMFH pontértékének és a TAC évében a szaporodóképes állomány biomasszájának vagy az abundanciának a szorzata, osztva az MFH Btrigger értékével. A halászati mortalitásról és a fogási lehetőségekről szóló tudományos szakvéleménye kibocsátásához az ICES az említett megfontolásokat és az irányadó szabályt alkalmazza.
(16) Az MFH elérésére és fenntartására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő halászati mortalitás célértékét (a továbbiakban: F) célszerű az MFH-nak megfelelő értékek tartományaként (a továbbiakban: FMSY) meghatározni. Ezekre a tartományokra, melyek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen alapulnak, a tudományos szakvélemények változásainak figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása, a kirakodási kötelezettség végrehajtásának megkönnyítése és a vegyes halászat jellemzőinek figyelembevétele érdekében van szükség. Az FMFH tartományok kiszámítása többek között az ICES feladata, melyet mindenekelőtt időszakosan összeállított fogási szakvéleménye keretében végez. E szerint a terv szerint a tartományok úgy lettek kialakítva, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5%-os hozamcsökkenést eredményezzenek24. A tartomány felső határa úgy került meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a Blim-érték alá csökken. E felső határérték megfelel az ICES „irányadó szabályának” is, melynek értelmében amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája vagy az abundancia rossz állapotú, az F értékét olyan szintre kell csökkenteni, amely nem haladja meg azt a felső határértéket, amely az FMFH pontértékének és a TAC évében a szaporodóképes állomány biomasszájának vagy az abundanciának a szorzata, osztva az MFH Btrigger értékével. A halászati mortalitásról és a fogási lehetőségekről szóló tudományos szakvéleménye kibocsátásához az ICES az említett megfontolásokat és az irányadó szabályt alkalmazza.
___________
___________
24 Az EU kérése az ICES-hez az FMFH tartományoknak az ICES 5–10 alterületeken kiválasztott állományok tekintetében történő megállapításával kapcsolatban.
24 Az EU kérése az ICES-hez az FMFH tartományoknak az ICES 5–10 alterületeken kiválasztott állományok tekintetében történő megállapításával kapcsolatban.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
(16a) Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések elérése érdekében célszerű a halászati mortalitás célértékét (F) úgy megállapítani, hogy az ne haladja meg a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázási arányt.Ezt az arányt a lehető legrövidebb időn belül, fokozatosan és egyre növekvő jelleggel, legkésőbb 2020-ig el kell érni az e rendelet hatálya alá tartozó összes állomány esetében.
(20) Lehetővé kell tenni, hogy a nyugati vizekben élő norvég homárra vonatkozó TAC-értékek az egyes funkcionális egységek tekintetében meghatározott fogási korlátok és az adott TAC-területen belüli funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegeként kerüljenek meghatározásra. Ez azonban nem zárja ki a konkrét funkcionális egységek védelmét célzó intézkedések elfogadását.
(20) Lehetővé kell tenni, hogy a nyugati vizekben élő norvég homár adott állományára vonatkozó TAC-értékek az egyes funkcionális egységek tekintetében meghatározott fogási korlátok és az erre az állományra meghatározott területen belüli funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegeként kerüljenek meghatározásra. Ez azonban nem zárja ki a konkrét funkcionális egységek védelmét célzó intézkedések elfogadását.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
(21a) A farkassügér és a sávos tőkehal esetében helyénvaló már most megállapítani bizonyos halászati tilalmi időszakokat az említett fajok szaporodóképes állományának a szaporodási időszak folyamán való védelme érdekében. A farkassügér és a sávos tőkehal csökkenő állományának megóvása érdekében a tagállamoknak a kereskedelmi célú halászatra és a szabadidős halászatra vonatkozó megfelelő helyreállítási intézkedéseket kell meghatározniuk a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények alapján.
(22) Amennyiben a Tanács egy bizonyos állományra vonatkozó halászati lehetőségek vonatkozásában figyelembe veszi a hobbihorgászat jelentős hatását, akkor előírhatja a kereskedelmi fogásokra vonatkozó TAC-ot, amely figyelembe veszi a hobbihorgászatból származó fogások mennyiségét és/vagy a hobbihorgászatot korlátozó egyéb intézkedéseket, amilyen például a legnagyobb kifogható mennyiség és a tilalmi időszakok.
(22) Amennyiben a hobbihorgászatból eredő mortalitás jelentős hatással van egy MFH alapján kezelt állományra, a Tanács egyéni, megkülönböztetésmentes halászati lehetőségeket határozhat meg a hobbihorgászok számára. Az ilyen, hobbihorgászatra vonatkozó egyéni lehetőségek időtartama nem lehet rövidebb egy hónapnál, összhangban a hobbihorgászat valós gyakorlatával és fogási sajátosságaival. Ezenkívül egyes, nagy kereskedelmi értéket képviselő fajok esetében helyénvaló a hobbihorgászat keretében kifogott halak farokúszójának részbeni bemetszése, korlátozva az ilyen módon kifogott halaknak a halkereskedelmi forgalomban való illegális felhasználási lehetőségeit.
(23) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében megállapított kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek további, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően közelebbről meghatározandó állománygazdálkodási intézkedéseket is tartalmaznia kell.
(23) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében megállapított kirakodási kötelezettség teljesítése és az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimalizálása érdekében a tervnek további, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően adott esetben közelebbről meghatározandó állománygazdálkodási intézkedéseket is tartalmaznia kell, különösen a visszadobás gyakorlatának fokozatos elkerülésére és felszámolására, illetve a halászat ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásának minimalizálására irányuló intézkedéseket, figyelembe véve a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeket.Azt is célszerű rögzíteni, hogy a kirakodási kötelezettség nem alkalmazandó a hobbihorgászatra. Közös ajánlások hiányában a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el.
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új)
(23a) Az érzékeny – különösen a halászat miatt súlyosan veszélyeztetett, illetve nyomásnak kitett – fajok és élőhelyek megóvása érdekében a tervnek állománygazdálkodási intézkedéseket kell meghatároznia az érintett halászatok tekintetében, beleértve a hajó eszközeinek, tevékenységeinek, illetve magának a hajónak az átalakítását.A tervnek további, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően közelebbről meghatározandó állománygazdálkodási intézkedéseket is tartalmaznia kell.A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy olyan végrehajtási jogi aktusokat fogadhasson el, amelyek előírják a tengermedencék elemzését, valamint az állománygazdálkodási intézkedések benyújtásának és jóváhagyásának formátumát és ütemezését.
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 24 a preambulumbekezdés (új)
(24a) Helyénvaló, hogy a Bizottság minden évben jelentést tegyen az Európai Parlamentnek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekről, amelyeket a halászati lehetőségek Tanács általi meghatározása vagy az óvintézkedések Tanács általi alkalmazása során használtak fel, továbbá hogy a Bizottság előre tájékoztassa az Európai Parlamentet azokról a helyzetekről, amikor a tudományos szakvélemény fontos változásokat eredményezhet a halászati lehetőségek meghatározásában.
(26) A műszaki és a tudományos fejlődéshez való, kellő időben és arányos módon történő alkalmazkodás céljából, a rugalmasság biztosítására és egyes intézkedések alakításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítéseként a korrekciós intézkedések és a kirakodási kötelezettség végrehajtása vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor25. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(26) A műszaki és a tudományos fejlődéshez való, kellő időben és arányos módon történő alkalmazkodás céljából, a rugalmasság biztosítására és egyes intézkedések alakításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítéseként a korrekciós intézkedések és a kirakodási kötelezettség végrehajtása vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson az érintett tanácsadó testületekkel, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban25 foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(28) Az FMFH tartományok és az állományvédelmi referenciapontok tekintetében alkalmazott dinamikus hivatkozások garantálják, hogy a szóban forgó paraméterek, melyek elengedhetetlenek a halászati lehetőségek meghatározásához, ne avuljanak el, és a Tanács mindig hozzáférhessen a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményekhez. A balti-tengeri állományokkal folytatott gazdálkodás során is ezt, a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményekre való dinamikus hivatkozásokat biztosító megközelítést kell követni. Ebben az összefüggésben „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény” alatt a legfrissebb tudományos adatokon és módszereken alapuló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos testület által közzétett vagy felülvizsgált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvélemény értendő. Az (EU) 2016/1139 rendeletet27 ezért módosítani kell.
(28) Az FMFH tartományok és az állományvédelmi referenciapontok tekintetében alkalmazott dinamikus hivatkozások garantálják, hogy a szóban forgó paraméterek, melyek elengedhetetlenek a halászati lehetőségek meghatározásához, ne avuljanak el, és a Tanács mindig hozzáférhessen a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményekhez. A balti-tengeri állományokkal folytatott gazdálkodás során is ezt, a rendelkezésre álló legjobb tudományos véleményekre való dinamikus hivatkozásokat biztosító megközelítést kell követni.Helyénvaló, hogy a Bizottság minden évben jelentést tegyen az Európai Parlamentnek a felhasznált legjobb tudományos szakvéleményekről, továbbá hogy a Bizottság előre tájékoztassa az Európai Parlamentet azokról a helyzetekről, amikor a tudományos szakvélemény fontos változásokat eredményezhet a halászati lehetőségek meghatározásában. Ebben az összefüggésben „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény” alatt a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) vagy egyéb megfelelő tudományos testület, például a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által lektorált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvélemény értendő. A szakvéleményt a rendelkezésre álló legfrissebb tudományos adatokkal és módszerekkel kell alátámasztani, és meg kell felelnie az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében előírt követelményeknek.
_________________
27 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).
(1) Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) hoz létre az alábbi tengerfenéki állományokra, köztük mélytengeri állományokra a nyugati vizeken és – amennyiben ezen állományok a nyugati vizeken túlra is kiterjednek – a szomszédos vizeken, beleértve a szóban forgó állományok halászatát is:
(1) Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) hoz létre az alábbiakban felsorolt tengerfenéki állományokra, köztük mélytengeri állományokra a nyugati vizeken és – amennyiben ezen állományok a nyugati vizeken túlra is kiterjednek – a szomszédos vizeken, amelyek nem tartoznak harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá, valamint a szóban forgó állományok halászatára is:
Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint változás áll be az e bekezdés első albekezdésében felsorolt állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendelet oly módon történő módosítása céljából, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében kiigazítja a fent meghatározott területeket. Az ilyen kiigazítások révén az állományok területei nem terjedhetnek túl a 4–10 alterület uniós vizein, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzeten.
Amennyiben a rendelkezésre álló legjobb – különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által kiadott – tudományos szakvélemények szerint változás áll be az e bekezdés első albekezdésében felsorolt állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendelet oly módon történő módosítása céljából, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében kiigazítja a fent meghatározott területeket. Az ilyen kiigazítások révén az állományok területei nem terjedhetnek túl a 4–10 alterület uniós vizein, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzeten.
(2) Amennyiben a tudományos szakvélemények alapján a Bizottság úgy látja, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott állományok listáját módosítani kell, a Bizottság javaslatot nyújthat be a lista módosítására.
(2) Amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján a Bizottság úgy látja, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott állományok listáját módosítani kell, a Bizottság javaslatot nyújthat be a lista módosítására.
(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett szomszédos vizek tekintetében csak a 4. és 6. cikk, valamint az e rendelet 7. cikke szerinti halászati lehetőségekhez kapcsolódó intézkedések alkalmazandók.
(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett szomszédos vizek tekintetében csak a 4. és 6. cikk, valamint az e rendelet 7. cikke, 9. cikkének (3a) bekezdése, továbbá 9a. cikke szerinti halászati lehetőségekhez kapcsolódó intézkedések alkalmazandók.
(4) Ez a rendelet az (1) bekezdésben említett állományok halászata során a nyugati vizeken ejtett járulékos fogásokra is alkalmazandó. Amennyiben azonban az FMFH-tartományokat és a biomasszához kapcsolódó óvintézkedéseket a többéves terveket létrehozó egyéb uniós jogi aktusok keretében határozzák meg, az így megállapított tartományok és óvintézkedések alkalmazandók.
(4) Ez a rendelet az (1) bekezdésben említett tengerfenéki állományok halászata során a nyugati vizeken ejtett járulékos fogásokra is alkalmazandó, és biztosítja a tengerek valamennyi élő biológiai erőforrásának kiaknázása során a halászott fajok populációinak helyreállítását és a maximális fenntartható hozam elérését lehetővé tevő szint felett tartását, összhangban az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével.
(4a) Ez a rendelet meghatározza továbbá azon intézkedések végrehajtásának részleteit, amelyek célja a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának minimalizálása, ideértve különösen a védett fajok járulékos kifogását a nyugati vizek uniós vizein, az e vizeken zajló valamennyi halászati tevékenység esetében.A Bizottság olyan végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek előírják a tengermedencék elemzését, valamint az állománygazdálkodási intézkedések benyújtásának és jóváhagyásának formátumát és ütemezését.
(5) Ez a rendelet meghatározza továbbá a nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit minden olyan faj állományai esetében, amelyre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.
(5) Ez a rendelet meghatározza továbbá a nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit olyan fajok állományai esetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, és amelyek kifogása tengerfenéki halászat során történik.
(6) Ez a rendelet rendelkezik a 8. cikkben meghatározott technikai intézkedésekről, amelyek a nyugati vizeken valamennyi állomány tekintetében alkalmazandók.
(6) Ez a rendelet rendelkezik a 8. cikkben meghatározott, kereskedelmi halászatra és hobbihorgászatra vonatkozó technikai intézkedésekről, amelyek a nyugati vizeken valamennyi tengerfenéki állomány tekintetében alkalmazandók.
2. „FMFH tartomány (FMSY tartomány)”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlatra tekintettel és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MSY) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. A tartományt úgy kell meghatározni, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Felső határát úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapont-határértéke (Blim) alá csökken;
2. „FMFH-tartomány (FMSY-tartomány)”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlatra tekintettel és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH vagy MSY) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. A tartományt úgy kell meghatározni, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Felső határát úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapont-határértéke (Blim) alá csökken;
5. „FMFHpontérték (FMSY pontérték)”: a halászati mortalitás becsült értéke, amely az adott halászati gyakorlat és az aktuális átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez;
5. „FMFH (FMSY)”: a halászati mortalitás becsült értéke, amely az adott halászati gyakorlat és az aktuális átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez;
8. »Blim«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen az ICES tudományos szakvéleményén alapuló állományméret-referenciapont, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség;
8. »Blim«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen az ICES vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleményén alapuló állományméret-referenciapont, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség;
9. »MFH Btrigger (MSY Btrigger)«: a szaporodóképes állomány biomasszájának – vagy a norvég homár esetében az abundanciának – a referenciapontja, amelyet a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény, különösen az ICES tudományos szakvéleménye ad meg, és amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva visszaállítsák az állományokat a hosszú távú MFH elérését lehetővé tevő szint fölé.
9. »MFH Btrigger (MSY Btrigger)«: a szaporodóképes állomány biomasszájának – vagy a norvég homár esetében az abundanciának – a referenciapontja, amelyet a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény, különösen az ICES vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleménye ad meg, és amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva visszaállítsák az állományokat a hosszú távú MFH elérését lehetővé tevő szint fölé.
Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
9a. „A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények” a legfrissebb tudományos adatokon és módszereken alapuló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független nemzetközi tudományos testület, például a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) vagy Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által közzétett vagy lektorált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvéleményeket jelentik, és megfelelnek az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében meghatározott követelményeknek.
(1) A tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzések eléréséhez, különösen azáltal, hogy elővigyázatossági megközelítést alkalmaz a halászati gazdálkodás vonatkozásában, valamint annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása tartósan visszaállítsa a halászott fajok állományát az MHF elérését lehetővé tevő szint fölé.
(1) A tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzések eléréséhez, különösen azáltal, hogy elővigyázatossági megközelítést alkalmaz a halászati gazdálkodás vonatkozásában, valamint annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása tartósan visszaállítsa a halászott fajok állományát az MHF elérését lehetővé tevő szint fölé. A környezeti fenntarthatóságra való törekvés mellett a terv megvalósításának összhangban kell lennie a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök teremtésére, valamint az élelmiszertermékek hozzáférhetőségének elősegítésére vonatkozó célkitűzésekkel.
A maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázási arányt fokozatosan, valamennyi állomány tekintetében legkésőbb 2020-ig el kell érni és azt követően fenn kell tartani.
(2) A tervnek a lehetőségekhez mérten a nem kívánt fogások elkerülésével és csökkentésével hozzá kell járulnia a visszadobás gyakorlatának megszüntetéséhez és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke által előírt, a fogási korlátok által érintett és az e rendelet hatálya alá tartozó fajokra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez.
(2) A tervnek a lehetőségekhez mérten a nem kívánt fogások – többek között innovatív szelektív halászeszközök és halászati technikák alkalmazásával történő – elkerülésével és csökkentésével hozzá kell járulnia a visszadobás gyakorlatának megszüntetéséhez és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke által előírt, a fogási korlátok által érintett és az e rendelet hatálya alá tartozó fajokra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez.
(3) A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. Összhangban kell állnia az Unió környezetvédelmi jogszabályaival, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a 2009/147/EK irányelv 4. és 5. cikkében és a 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. és 12. cikkében meghatározott célkitűzésekkel.
(3) A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára – kiváltképp a sérülékeny élőhelyekre és védett fajokra, többek között a tengeri emlősökre, tengeri hüllőkre, tengeri madarakra, tengeri hegyekre, mélytengeri zátonyokra és korallerdőkre vagy szivacstelepekre – gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek, és lehetőleg megszűnjenek, biztosítva, hogy a halászok továbbra is fenntartható és szelektív halászatot végezzenek. Összhangban kell állnia az Unió környezetvédelmi jogszabályaival, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a 2009/147/EK és 92/43/EGK tanácsi irányelvekben meghatározott célkitűzésekkel.
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés – b pont
b) a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulás a halászat teljesítésükben betöltött szerepével arányosan.
b) a halászat tengeri környezetre gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása, különösen a veszélyeztetett élőhelyek és a védett fajok tekintetében, beleértve a tengeri emlősöket és a tengeri madarakat.
(5) A terv keretében hozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a legjobb rendelkezésre álló tudományos szakvéleményekkel. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett állományok esetében hasonló mértékű védelmet kell biztosítani.
(5) A terv keretében hozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a legjobb rendelkezésre álló tudományos szakvéleményekkel. A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeket megbízható és megfelelő tudományos szervezetek, például a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) vagy a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (STECF) szakértői értékelésnek kell alávetni.A szakvéleményeket legkésőbb akkor nyilvánosságra kell hozni, amikor a Bizottság javaslatot tesz az említett intézkedésekre. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett állományok esetében hasonló mértékű védelmet kell biztosítani.
(2) Az e terven alapuló FMSY tartományokat az ICES-től kell megkérni.
(2) Az e terven alapuló FMSY tartományokat az ICES-től vagy ahhoz hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől kell megkérni.
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés – a pont
a) ha vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;
a) ha vegyes és/vagy több fajra kiterjedő halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez, különösen a halászatra ennek következtében kiható társadalmi-gazdasági kényszerhatások korlátozása érdekében;
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés – c pont
c) az egymást követő években meghatározott halászati lehetőségek több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében.
c) az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20%-os változásának elkerülése érdekében, kivéve azokat az eseteket, amikor enyhítik a halászati tevékenységet blokkoló helyzeteket vagy más olyan helyzeteket, amelyek bizonyos flották tevékenységét megbénítják vagy jelentősen befolyásolják.
(6a) Annak elkerülése érdekében, hogy a rövid távú irányítás akadályozza a többéves irányítás végrehajtását, továbbá az érdekelt felek döntéshozatali folyamatban való részvételének ösztönzése érdekében e rendelet keretében lehetővé kell tenni a kiaknázási szabályok regionalizáció révén történő jóváhagyását.
(2) A szóban forgó állományok tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott elővigyázatossági megközelítést kell alkalmazni a halászati gazdálkodásban, ha nem áll rendelkezésre megfelelő tudományos információ.
(2) A szóban forgó állományok tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott elővigyázatossági megközelítést kell alkalmazni a halászati gazdálkodásban, ha nem áll rendelkezésre megfelelő tudományos információ, továbbá biztosítani kell legalább az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében előírt, a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázási arányokhoz hasonló mértékű védelmet.
(3) Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vegyes halászatnak az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében említett állományok tekintetében történő irányítása során figyelembe kell venni az összes állomány MFH szerinti egyidejű halászatával járó nehézséget, különösen azokban az esetekben, amikor ez a halászat idő előtti tilalmához vezet.
(3) Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vegyes és/vagy több fajra kiterjedő halászatnak az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében említett állományok tekintetében történő irányítása során figyelembe kell venni az összes állomány MFH szerinti egyidejű halászatával járó nehézséget, különösen azokban az esetekben, amikor ez a halászat idő előtti tilalmához vezet.
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében e terv alapján az alábbi állományvédelmi referenciapontokat kell megkérni az ICES-től:
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel összhangban e terv alapján az alábbi állományvédelmi referenciapontokat kell megkérni az ICES-től vagy egy uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől:
(1) Amennyiben a tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy egy adott év tekintetében az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája – a norvég homár esetében az abundancia – az MFH Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést el kell fogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység mielőbb visszakerüljön az MFH elérését lehetővé tevő szint fölé. A 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, a halászati lehetőségeket különösen olyan szinteken kell meghatározni, amelyek a biomassza csökkenését figyelembe véve megfelelnek a felső FMSY tartomány alá csökkenő halászati mortalitásnak.
(1) Amennyiben a tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy egy adott év tekintetében az 1. cikk (1) bekezdésében említett tengerfenéki állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája – a norvég homár esetében az abundancia – az MFH Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést el kell fogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység mielőbb visszakerüljön az MFH elérését lehetővé tevő szint fölé. A 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, a halászati lehetőségeket különösen olyan szinteken kell meghatározni, amelyek a biomassza csökkenését figyelembe véve megfelelnek a felső FMSY tartomány alá csökkenő halászati mortalitásnak.
(2) Amennyiben a tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája – a norvég homár esetében az abundancia – a Blim érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység mielőbb visszakerüljön az MFH elérését lehetővé tevő szint fölé. A 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, az említett korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány halászatának felfüggesztését és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.
(2) Amennyiben a tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett tengerfenéki állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája – a norvég homár esetében az abundancia – a Blim érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység mielőbb visszakerüljön az MFH elérését lehetővé tevő szint fölé. A 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, az említett korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány halászatának felfüggesztését és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő technikai intézkedésekre vonatkozóan:
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nyugati vizeken tengerfenéki állományokat kiaknázó halászat tekintetében a következő technikai intézkedésekre vonatkozóan:
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;
a) a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások, és különösen a növendékfogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez, és azokat a kereskedelmi célú és a szabadidős halászatra egyaránt alkalmazni kell.
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 8 a cikk (új)
8a. cikk
A farkassügér halászatának területi és időbeli tilalma
(1) A farkassügér kereskedelmi és hobbicélú horgászata február 1. és április 30. között tilos a nyugati vizeken és az ICES 4b és 4c körzetben. Tilos az említett területeken a part mentén fogott farkassügér fedélzeten tartása, átrakása, áthelyezése és kirakodása, valamint tárolása.
(2) Az uniós halászhajók számára tilos továbbá a farkassügér halászata az ICES 7b, 7c, 7j és 7k körzetben, valamint az ICES 7a és 7g körzetnek az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó, az alapvonaltól számított tizenkét tengeri mérföldön kívül eső vizein. Az uniós halászhajók számára tilos az említett területeken fogott farkassügér fedélzeten tartása, átrakása, áthelyezése és kirakodása.
(3) A 7. cikk sérelme nélkül, a norvég homár állományára vonatkozó teljes kifogható mennyiség a nyugati vizeken megegyezhet a funkcionális egységek fogási határértékeinek és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögeknek az összegével.
(3) A 7. cikk sérelme nélkül, a norvég homár adott állományára vonatkozó teljes kifogható mennyiség megegyezhet az erre az állományra meghatározott területen belüli funkcionális egységek fogási határértékeinek és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögeknek az összegével.
(4) Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a hobbihorgászat jelentős hatással van egy adott állomány halászati mortalitására, a Tanács ezt figyelembe veszi, és a halászati lehetőségek meghatározásakor korlátozhatja a hobbihorgászatot annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a halászati mortalitásra vonatkozó teljes célérték túllépése.
törölve
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 9 a cikk (új)
9a. cikk
Hobbihorgászat
(1) A tagállamok a számukra biztosított, az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkében előírt halászati lehetőségek kiosztásakor figyelembe veszik a hobbihorgászatból eredő mortalitást, hogy elkerülhető legyen a halászati mortalitásra vonatkozó teljes célérték túllépése.
Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a hobbihorgászat jelentős hatással van valamely, e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett állomány halászati mortalitására, a Tanács a hobbihorgászok számára megkülönböztetésmentesen alkalmazandóegyéni halászati lehetőségeket határozhat meg.
(2) A Tanács a hobbihorgászatra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározása során átlátható és objektív kritériumokat, többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű kritériumokat vesz alapul. Az alkalmazandó kritériumok vonatkozhatnak például az adott halászatnak a környezetre gyakorolt hatására vagy a tevékenység társadalmi jelentőségére és a gazdasághoz való hozzájárulására a part menti területeken.
(3) A tagállamok megteszik a szükséges, arányos mértékű intézkedéseket az (1) bekezdésen alapuló fogások tényleges szintjének megbízható becslését szolgáló adatok ellenőrzése és gyűjtése érdekében.
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 9 b cikk (új)
9b. cikk
A hobbihorgászatból származó fogások jelölése
(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott területeken és állományokból kifogott farkassügér, közönséges tőkehal, sávos tőkehal és nyelvhal egyedeit jelöléssel kell ellátni, amennyiben azokat hobbihorgász tartja meg.
(2) Ez a jelölés a farokúszó alsó vagy felső részének bemetszését jelenti oly módon, hogy az ne akadályozza a hal méretének megállapítását.
(3) Ezt a jelölést a kifogást és leölést követően azonnal el kell végezni vagy a parton, vagy pedig – hajóról történő hobbihorgászat esetén – a halnak a hajó fedélzetére való felhozatala után. Nem kell azonban jelölni a hobbihorgászatra használt hajó fedélzetére felhozott olyan egyedeket, amelyeket élve, jó állapotban, haltartályban tárolnak a visszaengedésükig.
A nyugati vizekben előforduló minden olyan faj állományát illetően, amelyre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a szóban forgó kötelezettséget az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)–e) pontjában előírtaknak megfelelően részletesen meghatározza.
A nyugati vizekben előforduló minden olyan tengerfenéki faj állományát illetően, amelyre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, valamint az 1. cikk (1) bekezdésében említett (a kirakodási kötelezettség tárgyát képező) állományok halászata során véletlenül kifogott nyílt vízi fajokat illetően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a szóban forgó kötelezettséget az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)–e) pontjában előírtaknak megfelelően részletesen meghatározza.
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség nem vonatkozik a hobbihorgászatra, beleértve azt az esetet is, amikor a Tanács e rendelet 9a. cikke alapján egyéni halászati lehetőségeket határoz meg.
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új)
10a. cikk
Kisüzemi és part menti halászat a legkülső régiókban
E rendeletnek figyelembe kell vennie a legkülső régiókban használt kisüzemi és part menti halászhajók méretéből fakadó korlátozásokat. Ennek megfelelően engedélyezni kell a járulékos fogások kirakodását, amennyiben az nem súlyosbítja a szaporodóképes állomány biomasszájára gyakorolt hatást.
(1) Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi ICES-övezet tekintetében minden tagállam az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyeket ad ki a lobogója alatt közlekedő, az adott területen halászati tevékenységet folytató hajók részére. Ezekben a halászati engedélyekben a tagállamok az adott halászeszközt használó hajók kW-ban kifejezett teljes kapacitását is korlátozhatják.
(1) Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett ICES-övezetek tekintetében minden tagállam az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyeket ad ki a lobogója alatt közlekedő, az adott területen halászati tevékenységet folytató hajók részére.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti halászati engedélyekben a tagállamok az adott halászeszközt használó, az említett bekezdés szerinti hajók teljes kapacitását is korlátozhatják.
(1b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 13. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy korlátozásokat határozzon meg az érintett tagállamok flottáinak teljes kapacitására vonatkozóan, elősegítve a 3. cikkben meghatározott célok elérését.
(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azok a tagállamok, amelyek közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bírnak az északnyugati vizeken, illetve azok a tagállamok, amelyek közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bírnak a délnyugati vizeken, közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint, első alkalommal legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül, azt követően pedig a terv értékelésének a 14. cikkel összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül. Akkor is benyújthatnak ilyen ajánlásokat, ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet alkalmazási körébe tartozó valamely állomány helyzetében. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év július 1-jéig kell benyújtani.
(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azok a tagállamok, amelyek közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bírnak az északnyugati vizeken, illetve azok a tagállamok, amelyek közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bírnak a délnyugati vizeken, közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint, első alkalommal legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül, azt követően pedig a terv értékelésének a 14. cikkel összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül. Szükség esetén további ajánlásokat is benyújthatnak, különösen abban az esetben, ha változás áll be az e rendelet alkalmazási körébe tartozó valamely állomány helyzetében, valamint egy olyan terv kidolgozása céljából, amely a nyugati vizek halászati gazdálkodása ökoszisztéma-alapú megközelítésének végrehajtására irányuló intézkedéseket tartalmaz. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év július 1-jéig, vagy a lehető leghamarabb kell benyújtani, amennyiben a közös ajánlások a legutóbbi tudományos szakvélemények által azonosított vészhelyzetek kezelésére irányulnak.
(2a) Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdésétől eltérően, a Bizottság az említett bekezdések szerinti közös ajánlás hiányában is elfogadhat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 13 a cikk (új)
13a. cikk
A tudományos szakvélemény módosításainak nyomon követése és előzetes bejelentése
(1) A Bizottság minden év április 1-jéig jelentést tesz az Európai Parlamentnek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekről, amelyek a Tanács által e rendelet szerint a halászati lehetőségek meghatározásával kapcsolatban az előző év február 1. és a tárgyév január 31. között hozott határozatok alapjául szolgáltak.
Ez a jelentés valamennyi érintett állomány és halfaj esetében tartalmazza különösen a Tanács által e rendelet 4. cikke, 5. cikke és adott esetben 7. cikke értelmében meghatározott halászati lehetőségeket, feltüntetve a megfelelő halászati mortalitási értékeket is. Ezek az adatok összehasonlításra kerülnek a referenciaként használt tudományos szakvéleményekkel a halászati mortalitási tartományok (MFH Falsó, FMFH és MFH Ffelső, valamint a vonatkozó halászati lehetőségek), a szaporodóképes állomány biomasszájának becslése és a biomassza-referenciaküszöbök (MFH Btrigger és Blim) tekintetében.
(2) A Bizottság a tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben azt megelőzően, hogy a Tanács új határozatot fogadna el a halászati lehetőségek meghatározása céljából, értesíti az Európai Parlamentet azokról a helyzetekről, amikor az FMFH legutóbbi értékei a halászati lehetőségek olyan változásainak felelnek meg, amelyek több mint 20%-kal térnek el a tárgyidőszaki halászati lehetőségek meghatározásának alapjául szolgáló tudományos szakvéleményben szereplő FMFH értéknek megfelelő halászati lehetőségektől. Továbbá a Bizottság a lehető leghamarabb, és minden esetben azt megelőzően, hogy a Tanács új határozatot fogadna el, értesíti az Európai Parlamentet azokról az esetekről, amikor a szaporodóképes állomány biomasszájának különböző referenciapontjaira vonatkozó tudományos szakvélemények alapján indokolt a 7. cikk szerinti óvintézkedések megtétele.
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – cím
(2) A Bizottságnak a 1. cikk (1) bekezdésében, és a 8. és 10. cikkben említett felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve öt éves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(2) A Bizottságnak az 1. cikk (1) bekezdésében, a 8. és 10. cikkben, valamint a 11. cikk (1b) bekezdésében említett felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 1. cikk (1) bekezdésében, és a 8. és 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (1) bekezdésében, a 8. és 10. cikkben, valamint a 11. cikk (1b) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(6) Az 1. cikk (1) bekezdése és a 8. és 10. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6) Az 1. cikk (1) bekezdése, a 8. és 10. cikk, valamint a 11. cikk (1b) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(2) »FMSY tartomány«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlatra tekintettel és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MSY) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. A tartományt úgy kell meghatározni, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Felső határát úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapont-határértéke (Blim) alá csökken;
(2) »FMFH-tartomány (FMSY-tartomány)«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) vagy hasonló, az Európai Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlatra tekintettel és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH vagy MSY) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. A tartományt úgy kell meghatározni, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Felső határát úgy kell megállapítani, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapont-határértéke (Blim) alá csökken;
(8) »Blim«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen az ICES tudományos szakvéleményén alapuló állományméret-referenciapont, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség;
(8) »Blim«: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen az ICES vagy hasonló, az Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleményén alapuló állományméret-referenciapont, amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség;
(9) »MSY Btrigger«: a szaporodóképes állomány biomasszájának a referenciapontja, amelyet a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény, különösen az ICES tudományos szakvéleménye ad meg, és amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva visszaállítsák az állományokat a hosszú távú az MSY elérését lehetővé tevő szint fölé;
(9) »MSY Btrigger«: a szaporodóképes állomány biomasszájának a referenciapontja, amelyet a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény, különösen az ICES vagy hasonló, az Európai Unió által vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület tudományos szakvéleménye ad meg, és amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva visszaállítsák az állományokat az MSY hosszú távú elérését lehetővé tevő szint fölé;
(2) Az e terven alapuló FMSY tartományokat az ICES-től kell megkérni.
(2) Az e terven alapuló FMSY tartományokat az ICES-től vagy ahhoz hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől kell megkérni.
Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – 2 pont (EU)2016/1139 rendelet 4 cikk – 5 bekezdés – c pont
c) az egymást követő években meghatározott halászati lehetőségek több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében.
c) az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20%-os változásának elkerülése érdekében, kivéve azokat az eseteket, amikor enyhítik a halászati tevékenységet blokkoló helyzeteket vagy más olyan helyzeteket, amelyek bizonyos flották tevékenységét megbénítják vagy jelentősen befolyásolják.
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében e terv alapján az alábbi állományvédelmi referenciapontokat kell megkérni az ICES-től:
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében e terv alapján az alábbi állományvédelmi referenciapontokat kell megkérni az ICES-től vagy egy uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől:
Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) (EU)2016/1139 rendelet -15 cikk (új)
4a. A IX. fejezet a következő cikkel egészül ki:
„-15. cikk
A tudományos szakvélemény módosításainak nyomon követése és előzetes bejelentése
(1) A Bizottság minden év április 1-jéig jelentést tesz az Európai Parlamentnek a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekről, amelyek a Tanács által e rendelet szerint a halászati lehetőségek meghatározásával kapcsolatban az előző év február 1. és a tárgyév január 31. között hozott határozatok alapjául szolgáltak.
Ez a jelentés valamennyi érintett állomány és halfaj esetében tartalmazza különösen a Tanács által e rendelet 4. cikke, 5. cikke és adott esetben 7. cikke értelmében meghatározott halászati lehetőségeket, feltüntetve a megfelelő halászati mortalitási értékeket is. Ezek az adatok összehasonlításra kerülnek a referenciaként használt tudományos szakvéleményekkel a halászati mortalitási tartományok (MFH Falsó, FMFH és MFH Ffelső, valamint a vonatkozó halászati lehetőségek), a szaporodóképes állomány biomasszájának becslése és a biomassza-referenciaküszöbök (MFH Btrigger és Blim) tekintetében.
(2) A Bizottság a tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben azt megelőzően, hogy a Tanács új határozatot fogadna el a halászati lehetőségek meghatározása céljából, értesíti az Európai Parlamentet azokról a helyzetekről, amikor az FMFH legutóbbi tudományos értékei a halászati lehetőségek olyan változásainak felelnek meg, amelyek több mint 20%-kal térnek el a tárgyidőszaki halászati lehetőségek meghatározásának alapjául szolgáló tudományos szakvéleményben szereplő FMFH értéknek megfelelő halászati lehetőségektől. Továbbá a Bizottság a lehető leghamarabb, és minden esetben azt megelőzően, hogy a Tanács új határozatot fogadna el, értesíti az Európai Parlamentet azokról az esetekről, amikor a szaporodóképes állomány biomasszájának különböző referenciapontjaira vonatkozó tudományos szakvélemények alapján indokolt a 7. cikk szerinti óvintézkedések megtétele.ˮ
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0310/2018).