Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2017. május 9-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2016. december 19-i, „A nácizmus, a neonácizmus, valamint a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáinak szításához hozzájáruló egyéb gyakorlatok dicsőítése elleni küzdelem” című 71/179. sz. határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, különösen annak 14. cikkére, valamint az ahhoz csatolt 12. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel a faji és etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetést tiltó, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre(1) (a faji egyenlőségről szóló irányelv);

–  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra(2),

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport 2016. júniusi létrehozására,

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a neonácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni fellépésről szóló, 2014. szeptember 30-i határozatára,

–  tekintettel az EU félretájékoztatásról szóló gyakorlati kézikönyvére,

–  tekintettel az illegális online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az EUSZ 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel ezeken az értékeken valamennyi tagállam osztozik;

B.  mivel az újfasiszta és neonáci mozgalmak elleni határozott fellépés hiányában Európában lehetővé vált az idegengyűlölet jelenleg tapasztalható megerősödése;

C.  mivel a nyíltan újfasiszta, neonáci, rasszista és idegengyűlölő csoportok és pártok a társadalomban gyűlöletet és erőszakot szítanak, emlékeztetve minket arra, mire voltak képesek a múltban;

D.  mivel a gyűlöletbeszéd online terjedése gyakran vezet az erőszak fellobbanásához, ideértve az újfasiszta csoportokat is;

E.  mivel újfasiszta csoportok több ezer különböző csoportokhoz tartozó ember életét oltották ki, például menekültekét és bevándorlókét, etnikai és vallási kisebbségekhez tartozókét, LMBTQI-személyekét, emberi jogvédőkét, aktivistákét, politikusokét és rendőrökét;

F.  mivel az újfasiszta csoportok a gyűlölet és az erőszak terjesztésére használják demokratikus eszközeinket, és visszaélnek azokkal;

G.  mivel – ahogy az Europol jelentésében is szerepel – Sir Julian King biztonságért felelős biztos egy 2017. március 22-én – a 2016. évi brüsszeli támadásokra emlékező rendezvényen – elmondott beszédében rámutatott a jobboldali erőszakos szélsőségesség növekvő veszélyére, kijelentve, hogy tudomása szerint nincs olyan uniós tagállam, amelyet ez a jelenség ne érintene valamilyen módon, kitérve különösen 2011-es norvégiai mészárlásra, a brit parlamenti képviselő, Jo Cox meggyilkolására, valamint Európa-szerte a menekültközpontokat és mecseteket ért támadásokra, hogy hangsúlyozza, a biztonságra olyan veszélyek is leselkednek, amelyeket nem jeleznek kellőképpen; mivel az újfasiszta és neonáci csoportok számos formában megnyilvánulnak; mivel e csoportok többsége egyes személyeket vagy csoportokat kizár a tárdadalomból; mivel ezek a szervezetek gyakran folyamodnak agresszív nyelvezethez kisebbségi csoportokkal szemben, és törekszenek eljárásukat a szólásszabadság elvére való hivatkozással igazolni; mivel a szólásszabadsághoz fűződő jog nem abszolút;

H.  mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30. cikke egyértelműen kijelenti, hogy a nyilatkozatban semmi „nem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen”;

I.  mivel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény kijelenti, hogy a részes államok elítélnek minden olyan propagandát és minden olyan szervezetet, amely egy bizonyos fajnak vagy egy bizonyos színű vagy etnikai származású személyek csoportjának felsőbbrendűségét hirdető eszméken vagy elméleteken alapszik;

J.  mivel a fasizmus népszerűsítését több tagállamban tiltják a nemzeti jogszabályok;

K.  mivel a terrorizmus unióbeli helyzetéről és alakulásáról szóló 2018. évi jelentésében (TESAT) az Europol megállapította, hogy a jobboldali szélsőségesek által elkövetett bűncselekmények kapcsán letartóztatott személyek száma 2017-ben csaknem megkétszereződött;

L.  mivel 2011. július 22-én a norvégiai merényletek során 77 ember életét vesztette, 151 pedig megsérült;

M.  mivel Jo Cox egyesült királyságbeli parlamenti képviselőt 2016. június 16-án az egyesült királyságbeli Birstallban brutálisan meggyilkolták;

N.  mivel az Europol 2018. évi TESAT jelentése szerint 2017-ben az Egyesült Királyságban összesen öt, szélsőjobboldali nézeteket valló személynek tulajdonítható meghiúsított, sikertelen vagy befejezett terrortámadásról tettek jelentést(5);

O.  mivel 2018. szeptember 21-én Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőt és asszisztensét, Antonio Perillót az olaszországi Bariban megrendezett antifasiszta demonstrációt követően tettlegesen bántalmazták;

P.  mivel a francia hírszerző szolgálat aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a katonai erők és bűnüldöző szervek egyre több tagja csatlakozik szélsőjobboldali erőszakos csoportokhoz(6);

Q.  mivel az Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) egy 2018. május 15-én kiadott jelentésben aggasztónak találta a szélsőjobboldal és az újfasizmus horvátországi térnyerését(7);

R.  mivel Lengyelországban egy 2017. novemberben tartott demonstráció során hat, a tolerancia, a jogállamiság és más európai értékek melletti kiállásáról híres európai parlamenti képviselő képét lógatták le a szélsőjobboldali lengyel ONR (Nemzeti Radikális Tábor) mozgalom tagjai egy ideiglenesen összetákolt akasztófáról a dél-lengyelországi Katowice város egyik közterén; mivel még mindig folyik a nyomozás, de a gyanúsítottakkal szemben idáig annak ellenére sem emeltek vádat, hogy az eseményről számos média többek között videofelvételekkel is tudósított;

S.  mivel 2017. novemberben Lengyelország függetlenségi napja alkalmából szélsőjobboldali szervezetek Varsóban több mint 60 000 ember részvételével hatalmas tüntetést szerveztek; mivel a tüntetők idegengyűlölő jelszavakkal – például „A testvéri nemzetek fehér Európája” – és az 1930-as évek falangista fasiszta jelképével tarkított transzparenseket tartottak;

T.  mivel Görögországban még jelenleg is zajlik az Arany Hajnal nevű neonáci párt elleni per, melyet bűnszervezetként való működéssel, valamint egyéb bűncselekmények, például gyilkossági kísérletek mellett Pavlosz Fiszasz meggyilkolásával vádolnak;

U.  mivel 2018. szeptember 21-én Zak Kosztopulosz LMBTQI-aktivistát brutálisan meggyilkolták Athén központjában; mivel a vádlottak egyike állítólag szélsőjobboldali erőkkel áll kapcsolatban; mivel teljes körő vizsgálat lefolytatására van szükség ahhoz, hogy bántalmazásával és meggyilkolásával kapcsolatban minden felelőst bíróság elé állítsanak;

V.  mivel egy olasz férfit 12 év börtönbüntetésre ítéltek amiatt, hogy hat afrikai migránsra lőtt rá, megsebesítve őket egy faji indíttatású támadásban a közép-olaszországi Macerata városában;

W.  mivel egy szélsőjobboldali „éberségi” csoport Chemnitzben 2018. szeptember közepén rendbontásért letartóztatott hét tagját nemrégiben a magát Revolution Chemnitznek nevező terrorszervezet alapításával vádolták meg; mivel a szövetségi államügyészet szerint a nyomozók a csoport belső kommunikációjának áttekintése nyomán módosították a vádban szereplő megjelölést bűnszervezetről terrorszervezetre;

X.  mivel Franciaországban 2017. december 7-én a Génération Identitaire mozgalom öt tagját ítélték el faji és vallási gyűlöletre uszítás miatt; mivel szélsőjobboldali csoportokhoz, például az Action Française-hez köthető személyek a 2017. évi elnökválasztás idején több francia politikus és mecset ellen terrortámadást terveztek; mivel 2018. június 24-én a szélsőjobboldali Action des Forces Opérationnelles (AFO) csoport 10 tagját tartóztatták le a muszlim közösség tagjai elleni támadássorozat kiterveléséért; mivel 2018. szeptember 14-én két korábbi szkinhedet találtak bűnösnek Clément Méric, egy júniusban elhunyt fiatal diák és antifasiszta aktivista meggyilkolásában;

Y.  mivel Spanyolországban jelenleg a Hogar Social Madrid neonáci szervezet 12 tagja ellen folyik vizsgálat gyűlöletre uszítás miatt; mivel a Falange, az Alanza Nacional és a Democracia Nacional fasiszta csoportok egyes tagjait letartóztatták, és a spanyol Legfelsőbb Bíróság elítélte őket a madridi Blanquerna Kulturális központ ellen a 2013. évi katalán nemzeti ünnepségek idején elkövetett támadás miatt; mivel 2016-ban az SOS Racismo rasszizmusellenes nem kormányzati szervezet 309 idegengyűlölet által motivált erőszakos cselekményt dokumentált; mivel e szervezet elnöke az esetek jelentése után halálos fenyegetéseket kapott, és elítélte, hogy e bűncselekmények bejelentésére nincsenek hatékony mechanizmusok;

Z.  mivel a Francisco Franco Alapítvány – egy diktatúrát és az általa elkövetett bűncselekményeket és a Franco családot dicsőítő szervezet – 19 személyt vádol több olyan bűncselekménnyel, amely 13 éves börtönbüntetést vonhat maga után egy békés és jelképes akció végrehajtásáért, amelynek során a Pazo de Meirás udvarházon két hatalmas feliratot helyeztek el, felszólítva a közhatóságokat arra, hogy járjanak közben az ingatlan galiciaiak javára való visszakövetelése érdekében;

AA.  mivel a spanyol kongresszusi képviselők arra irányuló indítványt fogadtak el, hogy Francisco Franco földi maradványait a szélsőjobboldaliak zarándokhelyévé vált Elesettek Völgyeként ismert háborús emlékműnél lévő sírjából eltávolítsák; mivel minden meglévő, a katonai felkelést, a polgárháborút és a francói diktatúrát dicsőítő jelképet és emlékművet el kellene távolítani, és azokat, amelyek nem távolíthatók el, megfelelő kontextusba kellene helyezni és újraértelmezni annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az ezzel kapcsolatos tudatosság növeléséhez és a múltra való emlékezéshez;

AB.  mivel a neonáci Északi Ellenállási Mozgalom (NMR) Skandinávia-szerte rendszeresen szervez gyűléseket, amelyeken jelmondatokat skandálnak, és a szervezet zöld-fehér zászlóit lengetik; mivel az NMR több tagját ítélték el polgári személyek és rendőrök elleni erőszakos támadások miatt; mivel a menekültek befogadóállomásai elleni számos gyújtogatásos támadás a svéd kormányt arra késztette, hogy a menekültek elszállásolására elkülönített épületek helyét titokban tartsa;

AC.  mivel Rigában minden év március 16-án több ezren gyűlnek össze a Lett Légió napján a Waffen-SS-ben szolgáló lettek előtt tisztelegve;

AD.  mivel 2018 eleje óta a C14 és más ukrán szélsőjobboldali csoportok, például az azovi zászlóaljhoz csatlakozott Nemzeti Milícia, a Jobb Szektor, a Karpatszka Szics és mások többször is megtámadtak roma csoportokat, valamint antifasiszta tüntetéseket, városi tanácsi üléseket, egy, az Amnesty International által szervezett rendezvényt, művészeti kiállításokat, LMBTQI-eseményeket, valamint nőjogi és környezetvédelmi aktivistákat;

1.  határozottan elítéli és sajnálkozását fejezi ki az újfasiszta és neonáci szervezetek által végrehajtott terrortámadások, gyilkosságok, pszichológiai erőszak, erőszakos fizikai támadások és menetek miatt, amelyekre számos uniós tagállamban sor került;

2.  mélyen aggasztja a fasizmus, a fajgyűlölet, az idegengyűlölet és az intolerancia más formáinak növekvő elfogadottsága Európában, és kifejezi értetlenségét afölött, hogy beszámolók szerint egyes tagállamokban összejátszás figyelhető meg egyfelől politikai vezetők, politikai pártok és bűnüldöző szervek, másfelől újfasiszták és újnácik között;

3.  különösen aggasztja a bizonyos meghatározott kisebbségek – fekete bőrű európaiak/afrikai származásúak, zsidók, muzulmánok, romák, harmadik országok állampolgárai, LMBTI-személyek és fogyatékossággal élők – ellenében megnyilvánuló, az egész társadalomra kiható újfasiszta erőszak;

4.  határozottan elítéli az újfasiszta csoportok által politikusok és politikai pártok tagjai ellen a jelentések szerint egyes tagállamokban elkövetett valamennyi erőszakos támadást, és különösen azt a közelmúltbeli esetet, amelyben a CasaPound fasiszta osztagok megtámadták Eleonora Forenza európai parlamenti képviselőt, asszisztensét, Antonio Perillót és másokat, akik 2018. szeptember 21-én részt vettek az olaszországi Bariban rendezett antifasiszta és rasszizmusellenes tüntetésen;

5.  mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamokban az újfasiszta és neonáci csoportok büntetlenül tevékenykedhetnek, és hangsúlyozza, hogy ez a büntetlenség az egyik oka annak, hogy egyes szélsőjobboldali szervezetek riasztó mértékben folyamodnak egyre inkább erőszakhoz;

6.  elismeri, hogy az újfasiszta és neonáci csoportok az egész Európai Unióban aggasztó mértékben használják a közösségi médiát és az internetet szervezkedésre és stratégiaépítésre;

7.  sajnálja, hogy egyes tagállamokban a közszolgálati műsorszórás egyetlen párt propagandájává silányult, aminek eredményeképpen az ellenzék és a kisebbségi csoportok gyakran kiszorulnak a társadalomból, és ami ráadásul erőszakra ad ösztönzést;

8.  emlékeztet arra, hogy a fasiszta ideológia és az intolerancia mindig a demokrácia elleni támadáshoz kapcsolódik;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy határozottan ítéljék el és büntessék a gyűlölet-bűncselekményeket, a gyűlöletbeszédet, valamint a politikusok és a hivatalos személyek bűnbaknak kikiáltását minden szinten és minden médiatípusban, mivel azok közvetlenül banalizálják és erősítik a gyűlöletet és az erőszakot a társadalomban;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése, elítélése és leküzdése érdekében;

11.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a közösségi médiát üzemeltető vállalatokat, hogy szegüljenek szembe a fajgyűlölet, a fasizmus és az idegengyűlölet internetes terjedésével, együttműködve az érintett civil társadalmi szervezetekkel nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt;

12.  felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják ki és tegyék büntetőeljárás tárgyává a gyűlölet-bűncselekményeket, és osszák meg egymással a gyűlölet-bűncselekmények feltárásával és kivizsgálásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, ideértve azon bűncselekményeket is, amelyek indítékai konkrétan az idegengyűlölet különböző formái;

13.  felhívja a tagállamokat, hogy tervezzenek és biztosítsanak megfelelő támogatást a rasszizmusból vagy idegengyűlöletből elkövetett bűncselekmények, illetve a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, valamint védelmet minden tanúnak az elkövetőkkel szemben;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy a rendőrségi erőkön belül hozzanak létre külön egységeket a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre; felhívja a rendőri erőket annak biztosítására, hogy személyzetük semmilyen rasszista, idegengyűlölő vagy megkülönböztető jellegű cselekményben ne vegyen részt, és hogy minden ilyen cselekményt kivizsgáljanak, és az elkövetőket felelősségre vonják;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé a társadalmi szervezeteknek szóló felhívást a tagállamokban folytatott gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények ellenőrzésére és bejelentésére;

16.  támogatja, elismeréséről biztosítja a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdő közösségi csoportokat és társadalmi szervezeteket, és kéri azok megvédését;

17.  egységes uniós megkülönböztetés elleni jogszabályok mellett száll síkra, ideértve a meglévő jogszabályok átültetését/végrehajtását, valamint új jogszabályok, többek között az egyenlő bánásmódról szóló irányelv elfogadását;

18.  emlékeztet arra, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat – melynek végrehajtási határideje 2010 novembere volt – jogalapot biztosít arra, hogy büntetést rójanak ki azon jogi személyekre, amelyek nyilvánosan valamely kisebbségi csoport ellen erőszakra vagy gyűlöletre uszítanak, például zárják ki őket az állami kedvezményekből és támogatásokból, tiltsák el őket az üzleti tevékenység gyakorlásától, helyezzék őket bírósági felügyelet alá, illetve rendeljenek el bíróság által felszámolást;

19.  nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja a fent említett tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló, 2014. évi jelentését, és kezdeményezzen kötelezettségszegési eljárásokat azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget a határozat rendelkezéseinek;

20.  nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a tanácsi kerethatározat rendelkezéseinek való megfelelést, lépjenek fel a nyilvános helyeken és az interneten gyűlöletbeszédet és erőszakot terjesztő szervezetek ellen, és ténylegesen tiltsák be az újfasiszta és neonáci csoportokat, illetve a nácizmust és a fasizmust magasztaló és dicsőítő valamennyi alapítványt vagy egyesületet, tiszteletben tartva az ország jogrendjét és jogrendszerét;

21.  maradéktalan és jól ütemezett együttműködésre szólít fel a bűnüldöző szervek, a felderítő szolgálatok, valamint az igazságügyi és társadalmi szervezetek között a fasizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia más formái elleni küzdelem során;

22.  felhívja a tagállamokat, hogy kövessék az Európa Tanácsnak a neonácizmus és a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásai elleni küzdelemről szóló ajánlásait;

23.  felhívja a tagállamokat, hogy írjanak elő kötelező, az emberi jogokon alapuló és szolgáltatásorientált szolgálati képzést a bűnüldöző tisztviselők és az igazságszolgáltatási tisztviselők számára minden szinten;

24.  felhívja a tagállamokat, hogy az oktatás, a figyelemfelkeltés és a bevált gyakorlatok megosztása révén összpontosítsanak a megelőzésre;

25.  felhívja a tagállamokat és a nemzeti sportszövetségeket, különösen a futballklubokat, hogy lépjenek fel a fajgyűlölet, a fasizmus és az idegengyűlölet jelenségével szemben a stadionokban és a sportkultúrában, elítélve és megbüntetve a felelősöket, valamint előmozdítva a pozitív nevelési tevékenységeket a fiatal rajongók körében, együttműködve az iskolákkal és az érintett civil társadalmi szervezetekkel;

26.  ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak képzést az állami műsorszolgáltatásban és médiában dolgozók számára az újfasiszta és neonáci csoportok áldozatai által tapasztalt kihívásokkal és megkülönböztetéssel kapcsolatos tudatosságuk növelése érdekében;

27.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti „kilépési programokat”, melyek segítenek az egyéneknek abban, hogy elhagyják az erőszakos újfasiszta és neonáci csoportokat; hangsúlyozza, hogy e programoknak jóval túl kell mutatniuk az egyéni beavatkozásokon, és a munkahelykereséssel, áttelepüléssel és új, biztonságos közösségi hálózatok kiépítésével kapcsolatban nehézségekkel küzdők számára hosszú távú támogatást kell biztosítaniuk;

28.  hangsúlyozza, hogy a történelem ismerete az egyik előfeltétele annak, hogy a jövőben megelőzzük az említett bűncselekmények megtörténtét, és fontos szerepet játszik az ifjabb nemzedékek felnevelésében;

29.  felhívja a tagállamokat, hogy ítéljék el a holokauszt tagadásának minden formáját – többek között a nácik és a velük együttműködők által elkövetett bűnök elbagatellizálását és minimalizálását – és küzdjenek ezek ellen; rámutat, hogy a holokauszt igazságát nem szabad a politikai és a médiában elhangzó beszédekben elbagatellizálni;

30.  felhív a múlt fasiszta bűneit elutasító emlékezet közös kultúrájának megteremtésére; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az ifjabb nemzedékeket Európában és másutt egyre kevésbé aggasztja a fasizmus története, és ily módon fennáll a kockázata, hogy közömbösen viszonyulnak az új fenyegetésekhez;

31.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a tömegkultúra közvetítésével mozdítsák elő a társadalmunk sokszínűségével és közös történelmünknek, többek között a második világháború során elkövetett szörnyűségeknek – így a holokausztnak – és az áldozatok sok éven át tartó rendszeres dehumanizálásának ismeretével kapcsolatos nevelést;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

(1) HL L 180., 2000.7.19., 22. o. (2) HL L 328., 2008.12.6., 55. o. (3) HL L 315., 2012.11.14., 57. o. (4) HL L 317., 2014.11.4., 1. o. (5) https://www.europol.europa.eu/activities-services/main-reports/european-union-terrorism-situation-and-trend-report-2018-tesat-2018 (6) https://www.mediapart.fr/journal/france/090418/forces-de-l-ordre-liees-l-ultra-droite-violente-la-dgsi-s-inquiete?onglet=full (7) https://rm.coe.int/fifth-report-on-croatia/16808b57be