Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a Kercsi-szorosi híd részleges megnyitásáról szóló, 2018. május 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Tengerjogi Egyezményére, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésre és az ENSZ Alapokmányára,

–  tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2018. július 30-i (KKBP) 2018/1085 tanácsi határozatra(1), amely további hat szervezetet add hozzá a Kercsi-szorosi híd építésében rész vevő, a korlátozó intézkedések hatálya alá vont személyek, szervezetek és szervek 269/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt listájához,

–  tekintettel az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti, az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló, 2003. évi megállapodásra, a biztonsági garanciákról szóló, 1994. december 5-i budapesti megállapodásra, valamint a minszki megállapodások végrehajtására szolgáló, 2015. február 12-i intézkedéscsomagra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az Azovi-tengeren kialakult helyzetet az Ukrajna és Oroszország közötti 2003. évi kétoldalú egyezmény rendezte, amely e területeket a két állam beltengereként határozza meg és mindkét félnek hatáskört biztosít a gyanúra okot adó hajók ellenőrzésére; mivel a 2003. évi megállapodás és az ENSZ Tengerjogi Egyezménye egyaránt rendelkezik a hajózás szabadságáról;

B.  mivel a jogellenesen annektált Krím félszigetre vezető Kercsi-szorosi híd, gázvezeték és víz alatti vezetékek Ukrajna hozzájárulása nélkül való megépítésével az Oroszországi Föderáció ismét megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását;

C.  mivel a Kercsi-szorosi híd korlátozza az azovi-tengeri ukrán kikötőbe érkező hajók méretét (merülésvonal fölötti magasságuk nem lehet nagyobb 33 méternél, hosszuk pedig 160 méternél), ezért – a híd megépítése előtt a hajóforgalom 20%-át adó – Panamax osztályú hajók számára lehetetlenné vált az Azovi-tenger területére való belépés; mivel a Kercsi-szoroson átívelő híd idei év tavaszán történt megnyitása előtt az ellenőrzések véletlenszerűek és nem intruzív jellegűek voltak, és nem okoztak fennakadásokat a szabad hajó- és teherforgalomban;

D.  mivel Oroszország gyakran és visszaélésszerű módon gátolja és ellenőrzi az ukrán kikötőkből induló vagy oda tartó, a Kercsi-szoroson áthaladó hajókat; mivel ezek az eljárások akár egyhetes késedelmet is okoznak, és fékezik az teherforgalmat, valamint kézzelfogható pénzügyi veszteségeket okoznak a helyi ukrán gazdaság és azon kereskedők számára, akiknek a hajóit alávetik ennek az eljárásnak; mivel az ukrán kormány szerint 2018. szeptember végéig több mint 200 hajót vetettek e túlzó eljárás alá, köztük 120 EU-ban nyilvántartásba vett hajót, míg az orosz lobogó alatt közlekedő hajók mentesültek ezen ellenőrzések alól;

E.  mivel ezek a városok és a szélesebb régió már most negatív gazdasági és társadalmi következményekkel néz szembe a Krím félsziget annektálása és a Kelet-Ukrajnában jelenleg is folyó, Oroszország által támogatott konfliktus miatt; mivel az Oroszország általi új intézkedés máris jelentős negatív hatást gyakorolt a helyi gazdaságra, és az ukrán kikötők forgalmának jelentős csökkenését eredményezte;

F.  mivel e masszív híd megépítése negatív hatást gyakorol a környezetre, csökkenti a tengerszoros tengerszintjét, és hatással van az Azovi-tenger és a Fekete-tenger közötti vízcserére;

G.  mivel 2018 szeptemberében Ukrajna úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti, 1997. évi barátsági, együttműködési és partnerségi megállapodást, és haditengerészeti támaszpontot hoz létre az Azovi-tengeren, tovább növelve katonai jelenlétét a tengerészgyalogság és a part menti tüzérség további erőinek a szóban forgó partszakaszra történő átvezénylésével;

1.  helyteleníti az Oroszországi Föderáció túlzó, azovi-tengeri intézkedéseit, amennyiben azok megsértik a nemzetközi jogot és Oroszország saját nemzetközi kötelezettségvállalásait; elítéli a kereskedelmi hajók – köztük ukrán hajók és harmadik államok, többek között különböző uniós tagállamok lobogója alatt közlekedő hajók – túlzott számban történő megállítását és ellenőrzését; hangsúlyozza, hogy a hajók – véletlenszerűen megengedett – ellenőrzésével nem lehet visszaélni, illetve nem lehet azokat politikai okokból Ukrajna biztonságának, integritásának, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének további destabilizálása céljából végrehajtani; felhívja a Tanácsot és a Bizottág alelnökét / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnököt/főképviselőt) annak követelésére, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul szüntesse meg a hajók intenzív és megkülönböztető ellenőrzését, és – szükség esetén – mérlegelje a megfelelő ellenintézkedések meghozatalát;

2.  nagyon komoly aggodalmát fejezi az Azovi-tenger igen ingatag biztonsági helyzetével kapcsolatban, amely könnyen nyílt konfliktussá fokozódhat; mély aggodalmát fejezi ki az Azovi-tenger és a Fekete-tenger térsége, különösen a jogellenesen megszállt és annektált Krím félsziget folyamatos militarizációja miatt, beleértve a behatolásvédelmi és területvédelmi (A2/AD) képességek, köztük az új S-400 légvédelmi rendszerek Oroszországi Föderáció általi kifejlesztését és a katonai és járőrhajók Kaszpi-tengerről való átvezénylését; sajnálattal állapítja meg, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborús fellépése új, tengeri dimenzióval egészült ki az Azovi-tengeren;

3.  helyteleníti a jogellenesen annektált Krím félszigetet és Oroszország szárazföldi részét összekötő Kercsi-szorosi híd megépítését, és a hajózási jogok megsértését Ukrajna felségvizein; rámutat, hogy Oroszországot a nemzetközi tengeri jog és az Ukrajnával kötött kétoldalú együttműködési megállapodás arra kötelezi, hogy ne hátráltassa vagy akadályozza a Kercsi-szoros és az Azovi-tenger tranzitáthaladását;

4.  ismételten támogatását fejezi ki Ukrajna függetlensége és területi integritása iránt, újólag megerősíti Ukrajnának a Krím félsziget feletti és az Azovi-tenger rá eső része feletti szuverenitását, és Ukrajna maradéktalan jogát az Azovi-tengerhez teljes körűen biztosított kijárathoz, amint azt az ENSZ Tengerjogi Egyezménye is rögzíti;

5.  helyteleníti a kőolaj és földgáz jogellenes kitermelését, amelyet az Oroszországi Föderáció ukrán területen végez; hangsúlyozza annak lehetséges veszélyét, hogy Oroszország megszerzi az azovi-tengeri ukrán olaj- és gázmezőket, amint sikerül az Azovi-tengert az Oroszországi Föderáció belső tavává tennie;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai országok felségvizei megsértésének vagy a tengeri szállítás megakasztásának módszerét Oroszország korábban már alkalmazta a Balti-tengeren, különösen a balti államokkal és Lengyelországgal szemben (a Visztula-öbölben);

7.  felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy – az Európa kapujában kialakuló konfliktus egyre növekvő lehetősége miatt – szorosabban kövesse nyomon az azovi-tengeri biztonsági helyzet alakulását, amely az EU és tagállamai számára jelentősebb közvetlen biztonságpolitikai következményekkel járhat; e tekintetben úgy véli, hogy nagyon hasznos lenne a Krím félszigettel és a Donyec-medencével foglalkozó uniós különmegbízottat kinevezni, akinek az Azovi-tenger is a hatáskörébe tartozna;

8.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az arra irányuló javaslat érdekében, hogy az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziójának megbízatását, amely kiterjed Ukrajna egész területére, beleértve a tengeri területeket is, terjesszék ki az azovi-tengeri feszültség új területeire is, és hangsúlyozza, hogy vagy ezt a missziót kell felszerelni a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy el tudja látni megfigyelő szerepét a tengeri területeken, vagy külön nemzetközi megfigyelő missziót kell létrehozni erre a víztestre vonatkozóan;

9.  hangsúlyozza, hogy a Kercsi-szorosi híd jogellenesen épült meg, és üdvözli a Tanács azon határozatát, hogy a híd megépítésében részt vevő hat vállalatra korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak; arra ösztönzi az alelnököt/főképviselőt a Tanácsban ülésező tagállamokkal együtt, hogy tegyék világossá: az Oroszország elleni célzott szankciók megerősítésre kerülnek, ha az azovi-tengeri konfliktus tovább éleződik;

10.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy európai vállalatok is részt vettek a Kercsi-szorosi híd megépítésében, és részvételükkel tudatosan vagy tudtukon kívül aláásták az uniós szankciórendszert; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy értékelje és ellenőrizze a hatályos uniós korlátozó intézkedések alkalmazását, valamint a tagállamokat arra, hogy osszák meg egymással a lehetséges jogsértések eseteire vonatkozó nemzeti vámügyi vagy bűnügyi nyomozásokkal kapcsolatos információkat;

11.  támogatja az ukrán fél erőfeszítéseit a diplomáciai fellépések és a nemzetközi jogban és a vonatkozó egyezményekben rögzített jogi eljárások terén, többek között az ENSZ tengerjogi egyezménye keretében jelenleg zajló választottbírósági eljárásban, Oroszország azovi-tengeri ellenséges gyakorlatának megakadályozása céljából;

12.  felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy teljes körűen értékelje a de facto blokád okozta gazdasági károkat, és vegye fontolóra a hátrányosan érintett fuvarozók és kikötők támogatásának lehetséges módjait, különösen azáltal, hogy megerősíti az EU szerepvállalását Mariupolban és Berdijanszkban, javítja a társadalmi ellenálló képességet, és előmozdítja e városok és Ukrajna tágabb délkeleti régiója gazdasági fejlődését;

13.  aggodalmát fejezi ki a Kercsi-szorosi híd káros környezeti hatása miatt, amely érintheti a fekete-tengeri medence valamennyi országának érdekeit; felhívja Ukrajnát, a Bizottságot és a Fekete-tenger partján lévő tagállamokat, hogy kövessék nyomon a helyzet alakulását, cseréljék ki egymással a vonatkozó információkat, és mérjék fel a lehetséges helyreállítási szükségleteket;

14.  részvétét és együttérzését nyilvánítja a kercsi középiskolában 2018. október 17-én történt tömeggyilkosság áldozatai családtagjainak, amely tragédiában huszan meghaltak és több tucat személy megsebesült;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárának, a NATO főtitkárának, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az EU tagállamainak.

(1) HL L 194., 2018.7.31., 147. o.