Az Európai Parlament 2018. október 25-i állásfoglalása a venezuelai helyzetről (2018/2891(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Venezueláról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a venezuelai helyzetről szóló, 2014. február 27-i(1), a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló, 2014. december 18-i(2), a venezuelai helyzetről szóló, 2015. március 12-i(3), 2016. június 8-i(4), 2017. április 27-i(5) és 2018. február 8-i(6), a venezuelai elnökválasztásokról szóló, 2018. május 3-i(7) állásfoglalására, valamint a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságról és humanitárius helyzetről szóló, 2018. július 5-i állásfoglalására(8),
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel Fatou Bensouda, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének a fülöp-szigeteki és venezuelai helyzet előzetes vizsgálatának megindításáról szóló, 2018. február 8-i nyilatkozatára, valamint a statútum hat részes államának a Venezuelában fennálló helyzettel kapcsolatos kérelméről szóló, 2018. szeptember 27-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Külügyek Tanácsának 2018. október 15-i következtetéseire,
– tekintettel Eduardo Steinnek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) – a régióban található venezuelai menekültek és migránsok ügyeivel foglalkozó – közös különmegbízottjaként történő, 2018. szeptember 19-i kinevezésére,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Fernando Albán önkormányzati képviselő venezuelai haláláról szóló, 2018. október 9-i nyilatkozatára,
– tekintettel Külügyi Bizottságának és az Emberi Jogi Albizottság Fernando Albán haláláról szóló, 2018. október 10-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Venezuelában, illetve Venezuela Kolumbiával és Brazíliával közös szárazföldi határain kialakult migrációs válságot és humanitárius helyzetet vizsgáló küldöttségének jelentésére,
– tekintettel azon határozatára, hogy a venezuelai demokratikus ellenzéknek és politikai foglyoknak ítélte oda a 2017. évi Szaharov-díjat,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzete továbbra is jelentős mértékben romlik Venezuelában; mivel a politikai válság következtében Venezuela példátlan társadalmi, gazdasági és humanitárius válsággal néz szembe, amely rengeteg halálos áldozattal és mintegy 2,3 millió migránssal és menekülttel jár;
B. mivel a venezuelai lakosság 87%-át sújtja szegénység, és a mélyszegénységben élők aránya 61,2%; mivel az anyai halálozás 60%-kal, a csecsemőhalandóság pedig 30%-kal nőtt; mivel a venezuelai lakosság 89%-ának nincsenek elégséges pénzügyi forrásai ahhoz, hogy elegendő élelmiszert vásároljon családjának; mivel az IMF előrejelzése szerint az infláció 2018-ban eléri az 1,4 millió %-os, 2019-ben pedig a 10 millió %-os szintet;
C. mivel annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség kész erre, a venezuelai kormány sajnálatos módon továbbra sem hajlandó nyíltan átvenni a nemzetközi humanitárius segélyt, illetve elősegíteni annak szétosztását, ezáltal elhanyagolja saját polgárai iránt viselt bármely felelősségét;
D. mivel 2018. október 8-én Fernando Albán venezuelai ellenzéki politikust a venezuelai nemzeti hírszerző szolgálat (SEBIN) – a venezuelai politikai rendőrség – helyiségeiben állítólagosan megkínozták és meggyilkolták; mivel az ENSZ és az EU felhívásai ellenére a hatóságok nem voltak hajlandók lehetővé tenni a halálához vezető okok független kivizsgálását, ideértve a független igazságügyi munkacsoport által végzett nemzetközi kórbonctani vizsgálatot is; mivel Fernando Albánt a SEBIN helyiségeiben tartották fogva, és a venezuelai hatóságokat ezért felelősségre kell vonni tartózkodási helye tekintetében;
E. mivel 2018. október 13-án a 2017. évi Szaharov-díj kitüntetettjét, Lorent Saleh-t szabadon engedték, közvetlenül a repülőtérre vitték, valamint spanyolországi kényszerszáműzetés keretein belül azonnali hatállyal kiutasították az országból; mivel előtte négy évig börtönben volt, ahol szörnyű kínzásnak volt kitéve, és bírósági tárgyalás nélkül tartották fogva, valamint legalább 53 alkalommal napolták el bírósági meghallgatásait; mivel tanúvallomásai – számos más áldozatéval együtt – igazolják a venezuelai politikai foglyok szisztematikus elnyomását, valamint a velük szembeni kegyetlen és embertelen bánásmódot;
F. mivel több mint kétszáz politikai fogoly van továbbra is börtönben Venezuelában; mivel Juan Recasens venezuelai nemzetgyűlési képviselőt önkényesen letartóztatták és megkínozták, továbbra is teljes elkülönítésben tartják, és politikai mentelmi joga tartósan és jogellenesen sérül;
G. mivel Julio Borges, a nemzetgyűlés korábbi elnöke és a 2017. évi Szaharov-díj kitüntetettje, Luisa Ortega Diaz korábbi főügyész és Zair Mundaray Rodriguez, a venezuelai államügyészség korábbi ügyésze ellen megalapozatlan vádat emeltek a venezuelai elnök, Nicolás Maduro elleni gyilkossági kísérletre irányuló összeesküvésben való részvétel miatt; mivel a venezuelai hatóságok az Interpolon keresztül nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki e három személy ellen;
H. mivel Venezuelában a fokozódó erőszak és a teljes büntetlenség légköre uralkodik, mert a hatóságok elmulasztották felelősségre vonni az emberi jogok súlyos megsértéséért, többek között a gyilkosságokért, a tüntetők elleni túlzott erőszak alkalmazásáért, az önkényes fogva tartásért, a kínzásokért, az egyéb megalázó és embertelen bánásmódért, valamint az erőszakos bűnözésért felelős elkövetőket;
I. mivel 2018. február 8-án a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze előzetes vizsgálatokat indított a venezuelai helyzettel kapcsolatban; mivel 2018. szeptember 27-én az NBB Római Statútumának hat részes állama (Argentína, Kanada, Kolumbia, Chile, Paraguay és Peru) azt kérte, hogy az ügyész indítson nyomozást a Venezuela területén elkövetett, emberiesség elleni bűncselekmények ügyében; mivel Franciaország és Costa Rica is támogatta ezt a vizsgálatot; mivel ez volt az első eset, hogy a részes államok egy csoportja egy másik részes állam területén fennálló helyzettel kapcsolatban nyújtott be kérvényt; mivel a Parlament két alkalommal is ugyanerre szólított fel, mégpedig a venezuelai helyzetről szóló 2018. február 8-i állásfoglalásában és az EU Latin-Amerikával fenntartott politikai kapcsolatairól szóló, 2017. szeptember 13-i állásfoglalásában(9);
J. mivel 2017. november 13-án a Tanács úgy határozott, hogy a fegyverekre, valamint az azokhoz kapcsolódó, a belső elnyomás céljaira alkalmas felszerelésekre embargót hirdet Venezuela ellen; mivel 2018. január 22-én egyhangúlag úgy határozott, hogy hét, hivatalos tisztséget betöltő venezuelai személlyel szemben a demokratikus elvek be nem tartása miatt korlátozó intézkedések – többek között utazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása – formájában szankciókat szab ki; mivel 2018. június 25-én ezeket a szankciókat kiterjesztették az emberi jogok megsértéséért, valamint a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért felelős további tizenegy venezuelai hivatalos személyre;
K. mivel az EU más demokratikus szervezetekkel együtt nem ismerte el sem az elnökválasztásokat, sem az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, sem pedig az ezen illegitim folyamatok következtében létrehozott hatóságokat; mivel a nemzeti választási tanács (CNE) 2018. december 9-ére írta ki az önkormányzati választásokat az országban; mivel a legnagyobb és fő ellenzéki politikai pártok, az Acción Democrática (AD), a Primero Justicia (PJ), az Un Nuevo Tiempo (UNT) és a Voluntad Popular számára nem engedélyezték az indulást; mivel a nemzetközi közösség nem fogja elfogadni a választási eredményeket, amíg ellenzéki vezetők vannak börtönben, és megtiltják politikai pártok indulását;
L. mivel a Külügyek Tanácsának 2018. október 15-i ülésének következtetései utalnak arra, hogy a jelenlegi válságra egy olyan kapcsolattartó csoport létrehozásának lehetőségét megvizsgálva kellene politikai megoldást találni, amelynek célja a legfontosabb regionális és nemzetközi szereplők által közösen irányított kezdeményezés előmozdítása a politikai folyamat feltételeinek megteremtése érdekében;
M. mivel két arra irányuló kísérlet is kudarcot vallott, hogy a Vatikán és a nemzetközi közvetítők segítségével nemzeti párbeszédet alakítsanak ki a kormány és a ellenzék között a válságból való kiút megtalálása érdekében, mert a venezuelai hatóságokból hiányzott a komoly szándék, és kizárólag arra törekedtek, hogy időt nyerjenek és nemzetközileg elismerjék őket;
1. őszinte részvétét fejezi ki Fernando Albán családjának és barátainak; elítéli ezzel összefüggésben a venezuelai hatóságok által elkövetett bűncselekményeket, és e konkrét eset kapcsán a kormányzati tevékenységek azonnali, független vizsgálatát sürgeti, ideértve a független igazságügyi munkacsoport által végzett, nemzetközi kórbonctani vizsgálatot is; emlékeztet arra, hogy a fogva tartott személyek biztonságának és testi épségének biztosítása az állam kötelessége;
2. elítéli az emberijog-védők ezreivel, az ellenzék megválasztott tagjaival és a független társadalmi szervezetekkel szemben alkalmazott önkényes fogva tartást, bírósági eljárásokat és közigazgatási zaklatást; sürgeti a venezuelai hatóságokat annak biztosítására, hogy haladéktalanul véget vetnek az emberi jogok mindennemű megsértésének, valamint hogy teljes mértékben tiszteletben tartják az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat;
3. emlékeztet arra, hogy a vatikáni közvetítés és a Dominikai Köztársaságban lezajlott nemzeti politikai párbeszéd révén a venezuelai válság politikai megoldására irányuló két korábbi kísérlet egyértelműen kudarcba fulladt;
4. emlékeztet az Unió és a Parlament korábban kinyilvánított álláspontjára, amely szerint minden további politikai fejleménynek teljesítenie kell a következő megkérdőjelezhetetlen követelményeket: valamennyi politikai fogoly azonnali szabadon bocsátása, valamint a politikai ellenzék, az emberi jogi aktivisták és a békés tüntetők kínzásának, bántalmazásának és zaklatásának a beszüntetése; a nemzetgyűlés által választott új, független Nemzeti Választási Tanács létrehozása; szabad és tisztességes választások megtartása a politikai pluralizmust tiszteletben tartó és hiteles eljárást biztosító nemzetközi normákkal összhangban, nemzetközi demokratikus megfigyelők jelenlétében, valamint a legitim nemzetgyűlés hatásköreinek elfogadása és az alkotmányozó nemzetgyűlés feloszlatása;
5. érdeklődéssel veszi tudomásul azokat a tanácsi következtetéseket, amelyek a regionális és nemzetközi partnerekkel folytatott esetleges kapcsolatfelvételre vonatkoznak annak érdekében, hogy felmérjék egy kapcsolattartó csoport létrehozásának lehetőségét; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közvetítésnek vagy a kapcsolattartó segítő csoportnak elfogulatlannak kell lennie, és azt mindkét félnek el kell fogadnia; úgy véli, hogy e kapcsolatfelvétellel foglalkozó csoport célja, hogy hozzájáruljon a venezuelai konfliktus békés eszközökkel történő demokratikus és politikai megoldásához, amelyről kizárólag a venezuelai nép határoz; hangsúlyozza az alelnök/főképviselő felé, hogy a kapcsolattartó csoport felállítása lehetőségének vizsgálata mellett fel kell venni a kapcsolatot a venezuelai demokratikus ellenzék legitim képviselőivel annak megerősítése érdekében, hogy az említett kezdeményezés többségi támogatást élvez-e;
6. teljes mértékben támogatja az NBB előzetes nyilatkozatát a venezuelai rezsim által a saját állampolgárai ellen elkövetett súlyos bűncselekményekről és elnyomó intézkedésekről; sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy csatlakozzon az NBB részes államainak kezdeményezéséhez a venezuelai kormány által Venezuela területén elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálása és ennélfogva az elkövetők felelősségre vonása céljából; emlékeztet az EU multilateralizmusra vonatkozó kötelezettségvállalására az ENSZ-doktrína keretében és az NBB szerepére az emberiesség ellen elkövetett súlyos bűncselekmények büntetlensége elleni harcban, valamint az elkövetők bíróság elé állításában;
7. üdvözli, hogy az illegitim és nemzetközileg nem elismert, 2018. május 20-i választások kapcsán az EU további célzott és visszafordítható szankciókat vezetett be, amelyek azonban nem ártanak a venezuelai lakosságnak; sürgeti e szankciók szigorítását abban az esetben, ha az emberi jogok és a demokrácia helyzete az országban tovább romlik;
8. elismerését fejezi ki a kolumbiai kormánynak a válaszintézkedések gyorsaságáért, valamint az országba belépő valamennyi venezuelai embernek nyújtott támogatásáért; elismeréssel szól a Brazília, Peru és a régió más országai, különösen a venezuelai polgároknak a régióban történő vándorlásáról szóló Quitói Nyilatkozat aláírói, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek, magán- és állami szervezetek, a katolikus egyház és általában a régióban élő polgárok által a venezuelai menekültek és migránsok számára biztosított aktív támogatásról és az irányukban tanúsított szolidaritásról; felhívja azokat a tagállamokat, amelyekbe nagy számban érkeznek venezuelaiak, hogy biztosítsák számukra az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és biztosítsanak a részükre átmeneti védett státuszt, illetve speciális tartózkodási jogot;
9. újra hangsúlyozza a Kolumbia és Brazília venezuelai szárazföldi határainál 2018 júniusában tett látogatása során született, igen aggasztó megállapításait, és kéri eseti küldöttség indítását 2019 folyamán Peruba, a venezuelai migrációs válság hatásának helyszíni értékelése céljából; ismételten felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy a humanitárius és közegészségügyi válság súlyosbodásának megelőzése érdekében sürgősen és korlátozás nélkül engedjék be a humanitárius segélyeket az országba, valamint szorgalmazza rövid távú válaszintézkedések végrehajtását az alultápláltság elleni fellépés érdekében;
10. felhívja a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy az UNHCR és az IOM közelmúltban kinevezett – a régióban található venezuelai menekültek és migránsok ügyeivel foglalkozó – közös különmegbízottjával, Eduardo Steinnel együttműködve több forrást és segítséget mozgósítson; e tekintetben üdvözli kinevezését, amely egyértelműen tükrözi a jelenlegi venezuelai válság regionális és globális mértékét
11. emlékeztet arra, hogy az Interpol olyan nemzetközi rendőrségi szervezet, amely elsősorban a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozik, felhívja az Interpolt, hogy körültekintően vizsgálja meg, hogy a venezuelai kormány Julio Borges, Luisa Ortega Diaz és Zair Mundaray Rodriguez ellen irányuló kérése tisztán politikai indíttatású;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és Nemzetgyűlésének, a Kolumbiai Köztársaság, a Brazil Szövetségi Köztársaság és a Perui Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának és a Lima-csoportnak.