(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0097),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0095/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0337/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 288., 2017.8.31., 68. o.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás(2) keretében,

mivel:

(1)  A közös halászati politikának (KHP) hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez, a gazdaságilag hasznosított valamennyi faj esetében folytatott fenntartható gazdálkodáshoz és különösen a 2008/56/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv(3) 1. cikkének (1) bekezdésében megjelölt, 2020-ig elérendő jó környezeti állapot eléréséhez, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel(4) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(5) összhangban az élőhelyek és fajok kedvező védettségi állapotához. [Mód. 1]

(1a)   A fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2015. évi New York-i ENSZ csúcstalálkozón az Európai Unió és tagállamai kötelezettséget vállaltak, hogy 2020-ig hatékonyan szabályozzák a halászatot, valamint véget vetnek a túlhalászásnak, az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászatnak, valamint a destruktív halászati gyakorlatoknak, és a tudományon alapuló gazdálkodási terveket léptetnek életbe, hogy a lehető legrövidebb idő alatt helyreállítsák a halállományokat legalább arra a szintre, amely képes a maximális fenntartható hozam előállítására a biológiai jellemzőik által meghatározott módon. [Mód. 2]

(2)  Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban megállapítja a KHP szabályait. A KHP célja többek között annak biztosítása, hogy a halászat és az akvakultúra-tevékenységek környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak. [Mód. 3]

(2a)  Az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a rendelkezésre álló legmegalapozottabb tudományos véleményeken alapuló halászati gazdálkodáshoz összehangolt, megbízható és pontos adatállományokra van szükség. [Mód. 4]

(3)  A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) és a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság tudományos tanácsadó bizottságának (GFCM — SAC) tudományos szakvéleményei azt mutatják, hogy az Adriai-tengeren a szardella és szardínia halászata túllépi a maximális fenntartható hozam (MFH) eléréséhez szükséges szinteket.

(3a)  Az Adriai-tenger a Földközi-tenger egyik fontos alterülete, amelyről az összes fogás értékének egyharmada származik. [Mód. 5]

(4)  Annak ellenére, hogy a GFCM által bevezetett nemzetközi gazdálkodási terv és az 1967/2006/EK tanácsi rendelet(7) alapján elfogadott nemzeti gazdálkodási tervek is szabályozzák az Adriai-tenger szardella- és szardíniaállományait, azokat továbbra is túlhalásszák, és a jelenlegi állománygazdálkodási intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek az MFH 2020-ig történő eléréséhez. A tagállamok és az érdekeltek támogatásukat fejezték ki az e két állományra vonatkozó uniós szintű gazdálkodási tervek fejlesztése és végrehajtása tekintetében.

(4a)   A megvalósított gazdálkodási tervek és a 2016-ban bevezetett technikai intézkedések hatást fognak gyakorolni az állományokra, és a régió nyílt vízi állományaira vonatkozó többéves terv meghatározásakor elemezni kell és figyelembe kell venni ezeket. [Mód. 6]

(4b)   A tengerbe történő visszajutás minimumát megállapító megközelítés bevezetése változásokat tesz szükségessé a biológiai mintavételi és kutatási protokollok terén, ami időbe telik, ezért átmeneti időszakra van szükség ahhoz, hogy végrehajtható legyen. [Mód. 99]

(5)  A kisméretű nyílt vízi fajok adriai-tengeri halászatára vonatkozó jelenlegi állománygazdálkodási intézkedések a vizekhez való hozzáférésre, a halászati erőkifejtés ellenőrzésére, valamint az eszközök használatát szabályozó technikai intézkedésekre irányulnak. A tudományos szakvélemények arra a következtetésre jutottak, hogy a fogásmennyiség ellenőrzése a legmegfelelőbb eszköz a megfelelő halászati mortalitás eléréséhez, és ez hatékonyabb állománygazdálkodási eszköz lenne a kisméretű nyílt vízi fajok esetében is(8). [Mód. 7]

(6)  A közös halászati politika céljainak elérése érdekében adott esetben számos állományvédelmi intézkedést kell elfogadni bármilyen kombinációban, például többéves terveket, valamint technikai intézkedéseket., valamint a halászati lehetőségek rögzítését és kiosztását. [Mód. 8]

(6a)   Az adriai-tengeri kisméretű nyílt vízi állományok halászata, különösen a 17. és a 18. földrajzi alterületen, igen jelentős gazdasági-társadalmi hatást gyakorol a tagállamok part menti közösségeinek megélhetésére és jövőjére. [Mód. 9]

(6b)   A KHP alapelveinek és célkitűzéseinek megfelelően és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében a regionalizáció alkalmazásával olyan intézkedéseket kell elfogadni és végrehajtani, amelyek figyelembe veszik minden egyes halászati terület sajátosságait és megóvják környezeti feltételeiket. [Mód. 10]

(6c)   A halászati lehetőségeket az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében megállapított elvekkel összhangban kell elosztani, átlátható és objektív – többek között környezeti, társadalmi és gazdasági – kritériumok alkalmazásával. Emellett a halászati lehetőségeket méltányos módon kell felosztani a különféle halászati ágazatok között, beleértve a hagyományos és a kisüzemi halászatot is. A tagállamoknak ezenfelül ösztönözniük kell, hogy a halászhajók szelektív halászeszközöket használjanak, illetve csökkentett környezeti hatással járó halászati technikákat alkalmazzanak. [Mód.11 ]

(7)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően a többéves terveknek a lehető legjobb tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulniuk, és célkitűzéseket, egyértelmű időkeretbe foglalt mennyiségi célokat, állományvédelmi referenciapontokat, a kirakodási kötelezettség végrehajtására vonatkozó, állományvédelemmel és technikai intézkedésekkel kapcsolatos célkitűzéseket, valamint a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerülését szolgáló intézkedéseket, továbbá biztosítékokat kell tartalmazniuk.tartalmaznia. [Mód. 12]

(8)  A többéves terv célja az, hogy hozzájáruljon a KHP célkitűzéseinek megvalósításához, különös tekintettel különösen a halállományoknak a maximális fenntartható hozam (MFH) elérésére és fenntartására az érintett állományok vonatkozásában előállítására képes biomassza feletti szintre történő helyreállításához és a kirakodási kötelezettség végrehajtásához, valamint hogy megteremtse a fenntartható halászati ágazatot és hatékony állománygazdálkodási keretet biztosítson. [Mód. 13]

(8a)   Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet nem tekintendő precedensnek a Földközi-tenger területére vonatkozó más többéves tervek tekintetében. [Mód. 14]

(8b)   A többéves tervnek mindig meg kell találnia az egyensúlyt az adott időkeretet figyelembe véve elérhető eredmények és a gazdasági-társadalmi hatás között. [Mód. 15]

(9)  Ezen felül az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke kirakodási kötelezettséget vezetett be az olyan fajok összes fogására vonatkozóan, amelyre alkalmazandók az 1967/2006/EK rendelet III. mellékletében meghatározott minimális méretek. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a 1392/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(9) hároméves visszadobási tervet hozott létre a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó szardella, szardínia, makréla és fattyúmakréla de minimis kivételeire vonatkozóan az Adriai-tengeren. A kirakodási kötelezettség bevezetése érdekében az 1392/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott intézkedések érvényességét helyénvaló kiterjeszteni oly módon, hogy a rájuk vonatkozó rendelkezéseket bele kell foglalni a többéves tervbe.

(10)  Az ökoszisztéma-alapú megközelítéssel összhangban és e tervnek hozzá kell járulnia a 2008/56/EK irányelv halászattal kapcsolatos mutatója mellett irányelvben meghatározott jó környezeti állapot eléréséhez is, és a halászati gazdálkodás keretében az irányelv I. mellékletében szereplő 1., 4. és 6. mennyiségi mutatót kell figyelembe venni. E tervnek hozzá kell járulnia az élőhelyekre és fajokra vonatkozóan a 2009/147/EK irányelvben, illetve a 92/43/EGK irányelvben meghatározott kedvező védettségi állapot eléréséhez is. [Mód. 16]

(11)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket a többéves tervekben meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani. [Mód. 17]

(12)  Az MFH elérésére és fenntartására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő halászati mortalitás (F) célértékét célszerű a maximális fenntartható hozamnak megfelelő értékek (FMFH) tartományaként meghatározni. E Ezekre a rendelkezésre álló legmegalapozottabb tudományos szakvéleményeken szakvéleményen alapuló tartományokra a tudományos szakvélemények változásainak figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása, a kirakodási kötelezettség végrehajtásához való hozzájárulás, valamint a vegyes halászat jellemzőinek figyelembevétele érdekében van szükség. Az FMFH-tartományokat a HTMGB számolta ki(10). úgy, hogy az MFH értékhez képest ne E terv alapján ez nem okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését(11). Ezenkívül a tartomány felső határa úgy került meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a Blim érték alá csökkenjen. [Mód. 18]

(13)  A halászati lehetőségek meghatározása céljából célszerű az FMFH-tartomány tekintetében megállapítani egy felső küszöbértéket normál igénybevétel esetére és – feltéve, hogy a szóban forgó állomány jó állapotúnak tekinthető – egy felső határt bizonyos esetekre. A többéves terv célkitűzéseinek elérése céljából minden egyes faj esetében az SSBpa értéket kell célként meghatározni. Csak akkor válhat lehetségessé a halászati lehetőségek felső határ szerinti maximalizálása, egy magasabb cél megállapítása, ha arra a tudományos szakvélemény vagy bizonyítékok alapján szükség van az e rendeletben szereplő célok eléréséhez vegyes halászat esetében, vagy el kell kerülni a fajokon belüli vagy fajok közötti állománydinamikák által okozott állománykárosítást, vagy amennyiben a kisméretű nyílt vízi állományok valamelyike az SSBlim érték alá kerül.korlátozni kell a halászati lehetőségek évenkénti változását. [Mód. 19]

(14)  Amennyiben az MFH tekintetében nem állapítottak meg célértékeket, az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.

(15)  Azon állományok esetében, amelyekre vonatkozóan megállapításra kerültek ilyen célértékek, valamint óvintézkedések alkalmazása céljából MFH Bküszöb-ben és Blim-ben kifejezett állományvédelmi referenciapontokat kell meghatározni a szardella- és szardíniaállományokra. Óvintézkedések alkalmazása céljából SSBlim-ben és SSBpa-ban kifejezett állományvédelmi referenciapontokat kell meghatározni a kisméretű nyílt vízi fajokra. Amennyiben az állományok az MFH Bküszöb-érték az SSBlim-érték alá kerülnek, a halászati mortalitást le kell csökkenteni az FMFH alá megfelelő intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány szintje mihamarabb visszaálljon az SSBpa-értéket meghaladó szintre. [Mód. 20]

(16)  További óvintézkedéseket kell bevezetni abban az esetben, ha az állomány mérete a Blim referenciapont alá esik. Az óvintézkedésekbe bele kell tartoznia a halászati lehetőségek csökkentésének és egyes konkrét állományvédelmi intézkedéseknek, ha valamely állomány a tudományos szakvélemények szerint fenyegetettségnek van kitéve. Ezeket az intézkedéseket szükség szerint egyéb intézkedésekkel ki kell egészíteni, például az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedésekkel vagy az 1380/2013/EU rendelet 13. cikke szerinti tagállami intézkedésekkel. [Mód. 21]

(17)  Azon állományok esetében, amelyeknél nem áll rendelkezésre referenciapont, az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni. A járulékos fogásként ejtett állományok esetében – az ilyen állományok szaporodóképes biomasszájának legalacsonyabb szintjére vonatkozó szakvélemény hiányában – célirányos állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni, ha a tudományos szakvélemények szerint korrekciós intézkedésekre van szükség. [Mód. 22]

(18)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség végrehajtásának érdekében a tervnek egyéb állománygazdálkodási intézkedéseket, különösen a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására, a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti halak megszámlálására és a halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak minimalizálására és lehetőség szerint megszüntetésére irányuló intézkedéseket is elő kell írnia. Ezeket az intézkedéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell meghatározni. [Mód. 23]

(18a)  Horvátország, Olaszország és Szlovénia (az ADRIATICA magas szintű csoport) közös ajánlását, valamint az erszényes kerítőhálók műszaki jellemzőit és a tengerfenék élővilágára gyakorolt hatását bemutató tanulmányt független szakértők és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság kézhez kapták és felülvizsgálták. Ezért helyénvaló az 1967/2006/EK tanácsi rendelet 13. cikke (3) bekezdésének második albekezdésétől és a II. mellékletének 2. pontjától való eltérésről rendelkezni. [Mód. 24]

(19)  A közvetlen állománygazdálkodási érdekeltséggel bíró tagállamokból érkező közös ajánlások benyújtásának határidejét az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően kell meghatározni.

(19a)   Ha a tudományos szakvélemények szerint a hobbihorgászat jelentős hatással van valamely érintett állomány halászati mortalitására, a Tanácsnak azt figyelembe kell vennie. E célból lehetővé kell tenni a Tanács számára, hogy a kereskedelmi célú fogásokra meghatározzon egy olyan teljes kifogható mennyiséget (TAC), amely figyelembe veszi a hobbihorgászat mértékét és/vagy egyéb, a hobbihorgászatot korlátozó intézkedéseket fogadjon el, mint például a napi legnagyobb kifogható mennyiség és a halászati tilalmi időszak. [Mód. 25]

(20)  A tervnek a rendelkezésre álló legmegalapozottabb tudományos szakvélemények figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadásra kerülő kísérő technikai intézkedésekről is rendelkeznie kell, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a terv célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a növendék halak védelméhez, vagy a szelektivitás javításához. [Mód. 26]

(20a)   A többéves tervből eredő technikai intézkedések meghatározása, illetve az ennek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során védelmet kell nyújtani a halászközösségekben történetileg kialakult gyakorlaton alapuló kisüzemi halászeszközök számára. [Mód. 27]

(21)  Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések teljes körű betartásának biztosítása érdekében az 1224/2009/EK tanácsi rendeletben(12) meghatározott intézkedések kiegészítéseként egyedi ellenőrzési intézkedéseket is el kell fogadni.

(21a)   Annak érdekében, hogy az ágazat képes legyen megbirkózni a halászati tevékenység csökkentésére irányuló intézkedésekkel, valamint a vállalkozások és a tengerészek emiatt bekövetkező jövedelemcsökkenésével, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) származó megfelelő támogatáshoz való elsőbbségi hozzáférést biztosító rendelkezésekre van szükség az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel(13) összhangban. [Mód. 28]

(21b)   Ezért a társadalmi-gazdasági hatásoknak megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében kívánatos egyrészt eltérést engedélyezni az 508/2014/EU rendelet 33. cikkében említett ideiglenes szüneteltetési intézkedések időkorlátai alól – kizárólag e többéves terv hatálya alá tartozó hajókra alkalmazva –, másrészt pedig engedélyezni ugyanezen hajók számára az említett rendelet 34. cikkében említett végleges beszüntetési intézkedések megnyitását, illetve az azokhoz való hozzáférést. [Mód. 29]

(22)  Mivel az Adriai-tengeren a kisméretű nyílt vízi fajokra halászó hajók gyakran tesznek rövid halászati utakat, az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkében előírt előzetes értesítés használatát úgy kell alkalmazni, hogy az előzetes értesítést legalább a kikötőbe érkezés becsült ideje előtt másfél fél órával kell elküldeni. Ugyanakkor, figyelembe véve a kevés halat ejtő halászati utaknak az érintett állományokra gyakorolt korlátozott hatását, az előzetes értesítésekre vonatkozóan küszöbértéket kell meghatározni, amennyiben ezek a hajók legalább 1 tonna szardellát vagy szardíniát kisméretű nyílt vízi fajokból legalább 1 tonnát tartanak a fedélzeten. [Mód. 30]

(23)  Mivel az elektronikus ellenőrző eszközök segítségével a halászat – különösen a halászati tevékenységek helybeli megoszlása és az állományok halászata – jobban és időben ellenőrizhetők, az 1224/2009/EK rendelet 9., illetve 15. cikkében előírt hajómegfigyelési rendszer, illetve elektronikus naplózás használatát ki kell terjeszteni minden nyolc méter hosszúságot meghaladó halászhajóra.

(24)  A szardella- és szardíniafogásokra kisméretű nyílt vízi fajokból történő fogásokra vonatkozóan indokolt megállapítani olyan küszöbértékeket, amelyek felett egy halászhajó az 1224/2009/EK rendelet 43. cikkével összhangban köteles egy kijelölt kikötőben vagy parthoz közeli helyen kirakodni. A tagállamoknak ezenkívül az említett kikötők vagy parthoz közeli helyek kijelölésekor a rendelet 43. cikkének (5) bekezdésében foglalt kritériumokat oly módon kell alkalmazniuk, hogy biztosítsák a hatékony ellenőrzést. [Mód. 31]

(25)  A műszaki és a tudományos fejlődéshez való, kellő időben és arányos módon történő alkalmazkodás céljából, a rugalmasság biztosítására és egyes intézkedések alakításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítéseként a makréla és a fattyúmakréla állományvédelmét érintő korrekciós intézkedések, a kirakodási kötelezettség végrehajtása, valamint technikai intézkedések vonatkozásában jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak(14) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 32]

(26)  Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság időszakosan értékelje e rendelet alkalmazásának megfelelőségét és hatékonyságát. Ezeket az értékeléseket a terv tudományos szakvéleményen alapuló rendszeres kiértékelését követve, illetve az alapján kell végezni. A tervet ötévente három évvel e rendelet hatálybalépésének időpontja után, majd ezt követően kell kiértékelni. Ez az időszak lehetővé teszi a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint regionális intézkedések elfogadását, végrehajtását, valamint azt, hogy láthatóvá váljanak az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások. Ez a tudományos testületek által is megkövetelt minimálisan szükséges időszak. [Mód. 33]

(27)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (4) bekezdése alapján a terv elkészítése előtt sor került az intézkedések valószínűsíthető gazdasági és társadalmi hatásainak értékelésére(15).

(27a)   Annak érdekében, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak a halászoknak az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtása során, a lehető legszélesebb körben ki kell használniuk az 508/2014/EU rendelet szerint rendelkezésre álló intézkedéseket. Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy az e rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések jogosultnak tekinthetők az 508/2014/EU rendelet értelmében nyújtott támogatásra e rendelet társadalmi-gazdasági vonatkozásainak figyembevétele érdekében. Helyénvaló továbbá eltérést engedélyezni az e többéves cél által érintett hajók számára azon időszakok alól, amelyek alatt támogatást lehet odaítélni, valamint az 508/2014/EU rendeletben foglalt ideiglenes szüneteltetési intézkedések tekintetében az ETHA-ból folyósított támogatások felső határa alól, [Mód. 34]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet az Adriai-tenger kisméretű nyílt vízi állományaira vonatkozóan határoz meg többéves tervet.

(2)  Ez a rendelet az Adriai-tengerben élő szardella (Engraulis encrasicolus) és szardínia (Sardina pilchardus) állományaira (a továbbiakban: az érintett állományok kisméretű nyílt vízi fajok), valamint az ezekre az állományokra irányuló állományokat célzó halászati tevékenységekre vonatkozik. Ezenkívül az érintett állományok egyikére vagy mindegyikére 1380/2013/EU rendelet 15. cikke által meghatározott kirakodási kötelezettség végrehajtásának alkalmazásában e rendelet a kisméretű nyílt vízi fajokra irányuló halászat során az Adriai-tengeren járulékosan kifogott makrélára (Scomber spp.) és fattyúmakrélára (Trachurus spp.) is alkalmazandó. [Mód. 35]

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.  E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkében és az 1967/2006/EK rendelet 2. cikkében megállapított fogalommeghatározások érvényesek.

2.  Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)  „az Adriai-tenger”: a GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületek;

b)  „GFCM földrajzi alterület”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet(16) I. mellékletében meghatározott, a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által megállapított földrajzi alterület;

ba)  „irányul”: a fogás élőtömegének legalább 50%-át szardínia vagy szardella teszi ki; [Mód. 37]

c)  „kisméretű nyílt vízi állományok”: az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt állományok vagy azok bármilyen kombinációja; fajok”: a szardínia (Sardina pilchardus) és a szardella (Engraulis encrasicolus) állományok; [Mód. 38]

ca)  „a rendelkezésre álló legmegalapozottabb tudományos szakvélemények”: a legfrissebb tudományos adatokon és módszereken alapuló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független uniós vagy nemzetközi tudományos testület, például a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) vagy a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által közzétett vagy felülvizsgált, nyilvánosan hozzáférhető tudományos szakvélemények, amelyek megfelelnek az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében meghatározott követelményeknek. [Mód. 104]

d)  „FMFH-tartomány”: olyan értéktartomány, amelyben az adott tartomány tudományosan meghatározott határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint vegyes halászat esetén és a tudományos szakvéleményekkel összhangban, hosszú távon, a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát; [Mód. 39]

da)  „halászati nap”: bármely 24 órás folyamatos időszak vagy annak egy része, amelyben a halászhajó halászati tevékenységet végez, amelybe az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkének 28. pontja szerinti meghatározásnak megfelelően beleértendő a halak felkutatása, halászeszközök kivetése, kihelyezése, húzása és vontatása, a fogás fedélzetre vétele, hal és halászati termékek átrakása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése, ketreces tartása, hizlalása és kirakodása; [Mód. 40]

db)  „SSBlim”: a szaporodóképes állomány biomasszájának azon referenciapontja, amely alatt korrekciós állománygazdálkodási intézkedéseket kell életbe léptetni annak biztosítására, hogy az állomány a biztonságos biológiai határértékek közötti szintre álljon vissza; [Mód. 41]

dc)  „SSBpa”: a szaporodóképes állomány biomasszájának azon elővigyázatossági referenciapontja, amely alatt állománygazdálkodási intézkedéseket kell életbe léptetni annak biztosítására, hogy az állomány a biztonságos biológiai határértékek közötti szintre álljon vissza; [Mód. 42]

e)  „MFH Bküszöb”: a szaporodóképes állomány biomasszájának az a legalacsonyabb referenciapontja, amely alatt megfelelő állománygazdálkodási intézkedéseket kell életbe léptetni annak biztosítására, hogy a kiaknázási arányok és a természetes változások együttesen visszaállítsák az állományokat azon szintek fölé, amelyek képesek hosszú távon biztosítani az MFH-t. [Mód. 43]

f)  „halászati lehetőség”: mennyiségileg meghatározott halászati jogosultság, fogási mennyiségben és/vagy halászati erőkifejtésben kifejezve.

3. cikk

Célkitűzések

(1)  A többéves tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzések eléréséhez, különösen a halászati gazdálkodás elővigyázatossági megközelítésének alkalmazásával, és annak biztosítására kell törekednie, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása során a halászott fajok állományait visszaállítsák az MFH-t biztosítani képes szint fölé, és tartsák is fenn ezt a szintet. [Mód. 45]

(2)  A többéves tervnek hatékony, egyszerű és stabil állománygazdálkodási keretet kell nyújtani az adriai-tengeri kisméretű nyílt vízi állományok kiaknázásához.

(2a)   A többéves terv kidolgozása és módosítása során az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (5) bekezdésével összhangban figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági szempontokat. [Mód. 47]

(3)  A többéves tervnek a lehetőségekhez mérten a nem kívánt fogások elkerülésével és csökkentésével hozzá kell járulnia a visszadobások megszüntetéséhez mérsékléséhez és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke által előírt, a fogási korlátozások által érintett és az e rendelet alá tartozó fajokra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez. [Mód. 48]

(4)  A többéves tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára – kiváltképp a fenyegetett élőhelyekre és a védett fajokra, többek között a tengeri emlősökre, tengeri madarakra és tengeri hüllőkre – gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek, és ahol lehet, megszűnjenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéssel, valamint a 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvben meghatározott célokkal és szabályokkal. [Mód. 49]

(5)  A többéves tervnek különösen törekednie kell:

a)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott 3. mutatóban szereplő feltételek teljesítésének biztosítására; valamint

b)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulásra, arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.

(5a)   A terv keretében hozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a rendelkezésre álló legmegalapozottabb tudományos szakvéleményekkel. [Mód. 50]

II. FEJEZET

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI CÉLOK, ÓVINTÉZKEDÉSEK ÉS KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK [Mód. 51]

4. cikk

Szardellára és szardíniára Kisméretű nyílt vízi fajokra vonatkozó célok [Mód. 52]

(1)  A halászati mortalitás kisméretű nyílt vízi fajokra vonatkozó referenciapontok célértékét az érintett állományok vonatkozásában a lehető leghamarabb, és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell elérniérni, és azt követően az I. mellékletben meghatározott tartományokban értékeken felül és a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított célkitűzésekkel összhangban fenn kell tartani. [Mód. 53]

(2)  A halászati lehetőségeknek kisméretű nyílt vízi fajok halászatára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedéseknek meg kell felelniük az e rendelet I. mellékletének A. oszlopában meghatározott halászati mortalitási céltartományoknak referenciapontok célértékének. [Mód. 54]

(3)  Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a halászati lehetőségeket az állománygazdálkodási intézkedések az I. melléklet A. oszlopában meghatározott halászati mortalitási szinteknél alacsonyabb szinten is lehet rögzíteni értékeknél magasabb értékeket is megcélozhatnak, amennyiben:

a)  erre vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

b)  erre a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez; vagy

c)  a kisméretű nyílt vízi fajok valamely állománya az I. melléklet B. oszlopában meghatározott referenciapont alá kerül. [Mód. 55]

(4)  A (2) és (3) bekezdéstől eltérve egy állományra vonatkozóan a halászati lehetőségek meghatározhatók az I. melléklet B. oszlopában megállapított halászati mortalitási tartományokkal összhangban is, feltéve, hogy az érintett állomány a szaporodóképes állomány biomasszájának legalacsonyabb szintjére vonatkozó, a II. melléklet A. oszlopában megállapított referenciapontnál nagyobb:

a)  ha vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez,

b)  ha a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez szükség van rá, vagy

c)  az egymást követő években meghatározott halászati lehetőségek több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében. [Mód. 56]

(4a)   Ha a tudományos szakvélemények alapján a hobbihorgászat jelentős hatással van egy adott állomány halászati mortalitására, a Tanács ezt figyelembe véve korlátozhatja a hobbihorgászatot a halászati lehetőségek meghatározásakor, a megcélzott teljes halászati mortalitás túllépésének elkerülése érdekében. [Mód. 57]

4a. cikk

Társadalmi-gazdasági célkitűzések

Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének f) pontjában meghatározott társadalmi-gazdasági célkitűzések figyelembevétele érdekében az e rendeletben előírt technikai és állományvédelmi intézkedések alkalmazása során a tagállamoknak széles körűen alkalmazniuk kell az 508/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedéseket. [Mód. 58]

5. cikk

Óvintézkedések

(1)  Az érintett állományok teljes szaporodási kapacitásának megóvása érdekében a szaporodóképes állomány biomasszájának legalacsonyabb szintjeként és határértékeként kifejezett állományvédelmi referenciapontokat melyek alkalmazandók, a II. melléklet állapítja meg kell alkalmazni. [Mód. 59]

(1a)   A 6. cikk (1a) bekezdésében említett állománygazdálkodási intézkedések alkalmazásának megkezdését követően három évvel tudományos kutatás segítségével kell ellenőrizni a meghozott intézkedések hatékonyságát, különösen azon állományok vonatkozásában, amelyekre e rendelet vonatkozik, valamint ezen állományok halászata tekintetében. [Mód. 60]

(2)  Amennyiben tudományos szakvélemények szerint valamely érintett állomány kisméretű nyílt vízi faj szaporodóképes állományának biomasszája a szaporodóképes biomasszának az I. melléklet B. oszlopában meghatározott legalacsonyabb referenciapontja alatt van, minden megfelelő intézkedést el kell elfogadni annak biztosítására elősegítésére, hogy az érintett állománya kisméretű nyílt vízi faj szintje mihamarabb visszaálljon az I. melléklet A. oszlopában meghatározott referenciapontotaz MFH-t biztosító szintet meghaladó szintre. Különösen, az érintett állomány tekintetében az említett szintű halászati lehetőségeket – a 4. cikk (2) (4) bekezdésétől eltérve és a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően– olyan szinteken kell megállapítani, amelyek összhangban állnak az e rendelet I. mellékletének A. oszlopában meghatározott tartomány alá csökkent halászati mortalitással, az állománygazdálkodási intézkedéseket kell kiigazítani, figyelembe véve az érintett állomány biomasszájának csökkenését. [Mód. 61]

(3)  Amennyiben tudományos szakvélemények szerint valamely érintett állomány mindkét kisméretű nyílt vízi faj szaporodóképes állományának biomasszája a szaporodóképes biomassza II.az I. melléklet B. oszlopában meghatározott legalacsonyabb referenciapontja (BlimSSBlim) alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosításáraelősegítésére, hogy az érintett a két állomány szintje mihamarabb visszaálljon az MFH-t biztosító szintetI. melléklet A. oszlopában szereplő referenciapontot meghaladó szintre. A 4. cikk (2) és (4) bekezdésétől való eltérés révén az említett korrekciós intézkedések konkrétan magukban foglalhatják az érintett állomány halászatának felfüggesztését, és a halászati lehetőségekegyéb megfelelő csökkentésétállománygazdálkodási intézkedéseket. [Mód. 62]

6. cikk

Konkrét állományvédelmi intézkedések

(1)   Ha a tudományos szakvélemények szerint korrekciós intézkedésekre van szükség az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisméretű nyílt vízi fajok állományok védelme érdekében, illetve a szardella vagy szardínia esetében, ha bármelyik állomány szaporodóképes biomasszája egy adott évre vonatkozóan az e rendelet II. I mellékletének A. B. oszlopában szereplő állományvédelmi referenciapontok alatt van, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megfelelő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet 16. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében. a következőkre vonatkozóan:

a)  a halászeszközök jellemzői, különösen a szembőség, az eszköz felépítése, az eszközök mérete vagy a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében alkalmazott szelekciós eszközök használata;

b)  a halászeszközök használata és merítési mélysége, a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében;

c)  meghatározott területekre vonatkozó halászati tilalom vagy korlátozás az ívó és a növendék halak vagy a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti halak és a nem célzott halfajok védelme érdekében;

d)  meghatározott időszakokra vonatkozó halászati vagy bizonyos típusú halászeszközök használatára vonatkozó tilalom vagy korlátozás, az ívó halak vagy a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti halak és a nem célzott halfajok védelme érdekében;

e)  minimális állományvédelmi referenciaméretek, a tengeri élőlények növendékei védelmének biztosítása érdekében;

f)  a szelektivitáshoz kapcsolódó más jellemzők. [Mód. 63]

(1a)  Az (1) bekezdéstől eltérve a 4. cikkben szereplő célok elérése érdekében a 2019–2022 közötti időszakban az alábbi intézkedések alkalmazandók:

a)  2019-ben a kisméretű nyílt vízi fajok fogási korlátját a 2014. évi fogási szinten kell meghatározni; 2020-tól 2022-ig a kisméretű nyílt vízi fajok fogási korlátait fokozatosan, évente 4%-kal csökkenteni kell az előző évhez képest az érintett tagállamokban; a csökkentést azonban nem kell alkalmazni, ha a megelőző évben a teljes fogás mindegyik érintett tagállamban több, mint 2%-kal alacsonyabb a 2014-es szintnél;

b)  a halászhajók kisméretű nyílt vízi fajok halászatára irányuló halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 180 és a havi 20 halászati napot, és ebből évente legfeljebb 144 halászati nap fordítható szardínia, illetve évente ugyancsak legfeljebb 144 halászati nap szardella halászatára;

c)  az ívó- és halbölcső területek védelme érdekében minden évben térbeli és időbeli tilalmakat kell érvényesíteni; e különböző típusú halászati eszközökre vonatkozó tilalmaknak az Adriai-tenger kisméretű nyílt vízi fajainak teljes élőhelyét le kell fedniük, legalább 15 és legfeljebb 30 egymást követő napra; e tilalmakat az alábbi időszakokban kell elrendelni:

i.  a szardíniára vonatkozóan október 1-jétől március 31-ig, és

ii.  a szardellára vonatkozóan április 1-jétől szeptember 30-ig;

d)  a 12 méternél nagyobb teljes hosszúságú halászhajókra a halászezközök minden egyes típusára vonatkozóan legalább hat hónapos időszakra szóló további tilalmakat kell bevezetni; e tilalmaknak az azonosított halbölcső helyek és a halak fiatal korosztályainak védelme szempontjából fontos területek legalább 30 %-ára kell vonatkozniuk (a parti és a belső tengeren);

e)  a kisméretű nyílt vízi fajokat aktívan halászó vonóhálós és erszényes kerítőhálós halászhajók teljes flottakapacitása a bruttó tonnatartalom (BT) és/vagy a bruttó regisztertonna (GRT), a motorteljesítmény (kW) és a hajók száma tekintetében nem haladhatja meg a 2014-ben jóváhagyott aktív flotta kapacitását. [Mód. 70]

(1b)  Az (1a) bekezdéstől eltérve a stabilitás biztosítása és az állománygazdálkodási intézkedéseken belüli különbségek korlátozása érdekében a c) és a d) pontban hivatkozott tilalmak időtartama közötti eltérés két egymást követő évben nem haladhatja meg a 10%-ot .[Mód. 71]

6a. cikk

Technikai intézkedések

(1)  E rendelet alkalmazásában az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése második albekezdése és II. mellékletének 2. pontja nem alkalmazandó.

(2)  E rendelet alkalmazásában a kerítőháló (erszényes kerítőháló és összehúzó kötél nélküli kerítőháló) maximális hossza nem haladhatja meg a 600 métert, maximális mélysége pedig nem haladhatja meg a hossz 1/3-át. [Mód. 72]

III. FEJEZET

A KIRAKODÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Az Adriai-tengeren fogott kisméretű nyílt vízi fajokra vonatkozó kirakodási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: [Mód. 73]

a)  mentesítés a kirakodási kötelezettség alkalmazása alól azon fajokra vonatkozóan, amelyek esetében a rendelkezésre álló legmegalapozottabb tudományos bizonyítékok szakvélemények szerint magas a túlélési arány, figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a kirakodási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében; [Mód. 74]

b)  de minimis kivételek a kirakodási kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében; az ilyen de minimis kivételeket az 1380/2013/EU irányelv 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjában említett esetekben és az ott meghatározott feltételekkel összhangban kell megállapítani; valamint

c)  a fogások dokumentálására vonatkozó konkrét rendelkezések, mindenekelőtt a kirakodási kötelezettség teljesítésének nyomon követése céljából;

d)  minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása a tengeri élőlények növendékei védelmének biztosítása céljából. [Mód. 75]

IV. FEJEZET

REGIONALIZÁCIÓ

8. cikk

Regionális együttműködés

(1)  Az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdése alkalmazandó az e rendelet 6. és 7. cikkében említett intézkedésekre.

(2)  E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a közvetlen állománygazdálkodási érdekeltséggel bíró tagállamok közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint, első alkalommal legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül, azt követően pedig a többéves terv értékelésének az e rendelet 14. cikkével összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül. Akkor is benyújthatnak ilyen ajánlásokat, ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány helyzetében. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év június 1-jéig kell benyújtani.

(3)  Az e rendelet 6. és 7. cikkében adott felhatalmazás nem sértheti az uniós jogszabályok, köztük az 1380/2013/EU rendelet egyéb rendelkezései alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS

9. cikk

Kapcsolat az 1224/2009/EK rendelettel

Az e fejezetben meghatározott ellenőrzési intézkedéseket az 1224/2009/EK rendeletben meghatározott intézkedéseken felül kell alkalmazni, kivéve, ha ez a fejezet másként rendelkezik.

10. cikk

Előzetes értesítés

(1)  Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az abban a cikkben említett előzetes értesítést legalább másfél fél órával a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt kell elküldeni. A tengerparti tagállamok illetékes hatóságai eseti alapon engedélyt adhatnak a korábbi kikötésre. [Mód. 76]

(2)  Az előzetes értesítés küldésére vonatkozó kötelezettség azoknak az uniós halászhajóknak a parancsnokára alkalmazandó, amelyek legalább egy tonna szardellát vagy egy tonna szardíniát tartanak a fedélzeten. E mennyiségeket az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (11) bekezdésében említett fogások levonása után kell kiszámítani. [Mód. 77]

11. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1)  E rendelet alkalmazásában az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseket ki kell terjeszteni a legalább nyolc méter hosszúságú, kisméretű nyílt vízi fajok adriai-tengeri célzott halászatában részt vevő halászhajókra.

(2)  E rendelet értelmében az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kivételek nem alkalmazandók a kisméretű nyílt vízi fajok adriai-tengeri célzott halászatában részt vevő hajókra, függetlenül azok hosszától.

12. cikk

A halászati napló elektronikus rögzítése és továbbítása

(1)  E rendelet alkalmazásában az 1224/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget, amelynek értelmében elektronikus halászati naplót kell vezetni, és azt naponta legalább egyszer elektronikusan el kell küldeni a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának, ki kell terjeszteni a legalább nyolc méter teljes hosszúságú, az Adriai-tengeren szardella vagy szardínia célzott halászatában részt vevő hajók parancsnokaira.

(2)  E rendelet értelmében az 1224/2009/EK rendelet 15. cikke (4) bekezdésében meghatározott kivételek nem alkalmazandók a szardella vagy szardínia célzott halászatában részt vevő hajókra, függetlenül azok hosszától.

(2a)   Az 1224/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az összes legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós hajó parancsnoka a kirakodási műveletek megkezdése előtt elküldi az említett rendelet 14. cikkében említett információkat. [Mód. 78]

13. cikk

Kijelölt kikötők

A többéves terv hatálya alá tartozó állományokból származó fajok élőtömegére alkalmazandó küszöbérték, amely felett a halászhajóknak a fogást az 1224/2009/EK rendelet 43. cikkében foglaltak szerint egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kell kirakodniuk, a következőképpen alakul:

a)  2 000 kg szardella;

b)  2 000 kg szardínia.

VI. FEJEZET

FELÜLVIZSGÁLAT

14. cikk

A többéves terv értékelése

Öt ... [Három évvel e rendelet hatálybalépésének időpontja utánután], valamint azt követően ötévente, a Bizottságnak gondoskodik a többéves terv azon állományokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről, amelyekre a rendelet vonatkozik, valamint a nevezett állományokat kiaknázó halászati tevékenységekre gyakorolt hatásának kiértékeléséről. Az említett értékelések eredményeit a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben módosításra irányuló javaslatot terjeszt elő. [Mód. 80]

VII. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke határozza meg. [Mód. 81]

(2)  A Bizottságnak a 6. és 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól az ... [e rendelet hatálybalépésétől kezdődő] hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. és 7. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 6. és 7. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15a. cikk

Az ETHA-ból nyújtott támogatás

(1)  A többéves terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának alkalmazásában a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetésének minősülnek.

(2)  Az 508/2014/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, 2020. december 31-ig az említett rendelet értelmében nyújtott támogatás maximális időtartama kilenc hónap az e rendeletben előírt térbeli és időbeli tilalmak hatálya alá eső halászhajók esetében.

(3)  E cikk (2) bekezdése alkalmazásának biztosítása érdekében az 508/2014/EU rendelet 25. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az ETHA-ból nyújtott teljes pénzügyi hozzájárulás az említett cikkben meghatározott 15%-os felső határ fölé növelhető.

(4)  Az 508/2014/EU rendelet 30. cikkében meghatározott fellépések végrehajtása során elsőbbséget kell biztosítani az e többéves tervben foglalt intézkedések végrehajtásában érintett halászoknak.

(5)  2020. december 31-ig és az 508/2014/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határidőtől eltérve azok a hajók, amelyek a halászati erőkifejtés csökkentése céljából e rendeletben említett intézkedések eredményeként valamennyi halászati tevékenységüket beszüntették, jogosultak lehetnek az 508/2014/EU rendelet 34. cikkében említett végleges beszüntetés esetén járó támogatásra. [Mód. 82]

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt .

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A referenciapontok célértéke

(a 4. és 5. cikkben említettek szerint) [Mód. 86]

[Mód. 87]

II. MELLÉKLET

Állományvédelmi referenciapontok

(a 5. cikkben említettek szerint)

[Mód. 84]

(1) HL C 288., 2017.8.31., 68. o. (2) Az Európai Parlament 2018. november 13-i álláspontja. (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.). (4) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.). (6) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.). (7) A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a földközi-tengeri halászatról szóló rendelet) (HL L 36., 2007.2.8., 6. o.). (8) Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) Földközi-tengeri állományok vizsgálata – 2. rész (STECF-11-14). (9) A Bizottság 1392/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 20.) egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak a Földközi-tengeren történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről (HL L 370., 2014.12.30., 21. o.). (10) Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) – Kisméretű nyílt vízi állományok az Adriai-tengeren. Földközi-tengeri vizsgálatok, 1. rész (STEFC-15-14). 2015. [Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, EUR 27492 EN, JRC 97707, 5.2 o.] [A hivatkozás második része hibásnak tűnik. OPOCE, kérjük, ellenőrizzék.]. (11) Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) – Kisméretű nyílt vízi állományok az Adriai-tengeren. Földközi-tengeri vizsgálatok, 1. rész (STEFC-15-14). 2015. [Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, EUR 27492 EN, JRC 97707, 52 o.] [A hivatkozás második része hibásnak tűnik. OPOCE, kérjük, ellenőrizzék.] (12) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.). (14) HL L 123., 2016.5.12., 1. o. (15) Hatásvizsgálat…[közzététel után itt fel kell tüntetni a hivatkozást]. (16) Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).