Az Európai Parlament 2018. november 13-i állásfoglalása a jogállamiságról Romániában (2018/2844(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére (EJEE),
– tekintettel Románia alkotmányára,
– tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158),
– tekintettel a demokrácia és az igazságszolgáltatás romániai helyzetéről szóló, 2017. február 2-i plenáris vitára,
– tekintettel a romániai igazságszolgáltatási rendszer reformjából eredően a jogállamiságra leselkedő veszélyekről szóló, 2018. február 7-i plenáris vitára,
– tekintettel a jogállamiság romániai helyzetéről szóló, 2018. október 3-i plenáris vitára,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban a Bizottság első alelnökével, Frans Timmermansszal lezajlott, 2018. október 1-jei eszmecserére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban 2017. március 22-én a demokrácia és az igazságszolgáltatás romániai helyzetéről megtartott meghallgatásra,
– tekintettel a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek és első alelnökének, Frans Timmermansnak a legutóbbi romániai fejleményekről szóló, 2018. január 24-i közös nyilatkozatára,
– tekintettel a Velencei Bizottság 2018. március 16-i, a román 140/2017 számú, az egyesületekről és alapítványokról szóló 26/2000 számú rendeletet módosító törvénytervezetről szóló közös véleményére,
– tekintettel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i, a román bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004 számú törvény, az igazságügy szervezetéről szóló 304/2004 számú törvény és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsáról szóló 317/2004 számú törvény módosításairól szóló véleményére,
– tekintettel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i, a román büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv, továbbá a korrupciós bűncselekmények megelőzéséről, felderítéséről és büntetéséről szóló 78/2000 számú törvény és az igazságügy szervezetéről szóló 304/2004 számú törvény módosításairól szóló véleményére,
– tekintettel az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) Romániáról szóló 2018. április 11-i eseti jelentésére,
– tekintettel a Bizottságnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról szóló 2017. november 15-i jelentésére,
– tekintettel az igazságügyi rendszert megreformáló – a bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004 számú törvényt, az igazságügy szervezetéről szóló 304/2004 számú törvényt és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsáról szóló 317/2004 számú törvényt módosító – három törvény román parlament általi, 2017. decemberi elfogadására; tekintettel a büntető törvénykönyv, illetve a büntetőeljárásól szóló törvény módosításainak 2018. júniusi, illetve 2018. júliusi elfogadására,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2226/2018 számú határozatára és 2134/2018 számú ajánlására,
– tekintettel a román alkotmánybíróság 2018. október 20-i határozatára, mely a büntetőeljárási törvénykönyv 96 módosításából 64-et alkotmányellenesnek nyilvánított; tekintettel az alkotmánybíróság 2018. október 25-i nyilatkozatára, mely szerint a büntető törvénykönyv 30 módosítása összeférhetetlen az alkotmánnyal,
– tekintettel a 2017 januárja óta ismétlődő tömeges korrupcióellenes, illetve jogállamiságot követelő tiltakozásokra, beleértve a „Diaspora at Home” elnevezésű 2018. augusztus 10-i bukaresti tömeges tiltakozást, amely után a rendőrség erőszakos fellépése következtében több százan szorultak orvosi kezelésre,
A. mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában (EUSZ 2. cikke);
B. mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az EJEE-ben garantált és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő alapvető jogok az uniós jog általános alapelveit képezik;
C. mivel az EU működése a kölcsönös bizalom vélelmén alapul, amely szerint a tagállamok az EJEE-ben és az Alapjogi Chartában rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;
D. mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke és az EJEE 6. cikke rögzíti a bírói kar függetlenségét, amely alapvető követelmény a hatalommegosztás demokratikus elve tekintetében;
E. mivel 2018. áprilisi, Romániáról szóló jelentésében az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) mély aggodalmát fejezte ki a bírák és ügyészek jogállásáról, az igazságügy szervezetéről és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsáról szóló, a román parlament által elfogadott törvények bizonyos aspektusaival, valamint a büntetőügyi jogszabályok tervezett módosításaival kapcsolatban; mivel a GRECO megkérdőjelezi a jogalkotási folyamatot, aggódik a bíróságok függetlensége miatt és felveti a korrupciót korlátozó követelmények implicit megsértését;
F. mivel a Velencei Bizottság 924/2018 számú, 2018. október 20-i véleményében – mely csak „a tervezetek bizonyos, különösen ellentmondásos aspektusait” vizsgálta – arra következtetett, hogy „noha a kritikák és az alkotmánybíróság számos határozata következményeképpen a tervezetekbe bekerültek üdvös javítások [...] a tervezetek több olyan fontos aspektust tartalmaznak, amelyek [...] nyomást helyezhetnek a bírákra és az ügyészekre, és végül alááshatják az igazságszolgáltatás és annak szereplői függetlenségét, valamint – a korai nyugdíjazásra vonatkozó rendelkezésekkel együtt – annak hatékonyságát és minőségét, ami káros következményekkel járhat a korrupció elleni küzdelem szempontjából”, és véleménye szerint az említett aspektusok várhatóan aláássák „a nyilvánosság igazságszolgáltatásba vetett bizalmát”(1);
G. mivel a Velencei Bizottság 930/2018 számú, 2018. október 20-i véleményében arra következtetett, hogy „szükséges és helyénvaló volt, hogy az alkotmánybíróság határozatainak és a vonatkozó európai uniós irányelvek végrehajtása érdekében” a román parlament belekezdett a büntető törvénykönyvek reformjába, és sok módosítás „súlyosan hátráltatni fogja a román büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékony működését a bűncselekmény különböző formái elleni küzdelemben, ideértve a korrupciós bűncselekményeket, az erőszakos bűncselekményeket és a szervezett bűnözést”(2);
H. mivel a Velencei Bizottság 914/2018 számú, 2018. március 16-i közös véleményében üdvözölte, hogy „a bukaresti megbeszélések alkalmával a törvényjavaslat kezdeményezői kinyilvánították készségüket a törvényjavaslat több aspektusának módosítására”, és felhívta a román hatóságokat főbb ajánlásainak figyelembevételére, nevezetesen arra, hogy „a törvényjavaslatban szereplő új adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények, köztük meg nem felelőség esetén szankcióként a tevékenységek felfüggesztése és a feloszlatás, egyértelműen szükségtelenek és aránytalanok, és visszavonandók”, továbbá hogy a részletes pénzügyi beszámolók hat havonkénti közzététele és a bevételi forrás összegre tekintet nélküli feltüntetése – párosítva a feloszlatással mint szankcióval – „elrettentő hatással lesz a civil társadalomra” és ellentétes az egyesülés szabadságával és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő joggal”(3);
I. mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felhívta Romániát a legutóbb benyújtott – az NGO-kra további pénzügyi beszámolási kötelezettségeket rovó – törvénytervezetek elvetésére, azoknak a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) ajánlásait követő módosítására és elfogadásukat megelőzően a róluk történő széles körű nyilvános konzultációra(4);
J. mivel 2018. július 19-én a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Romániát a negyedik pénzmosás elleni irányelv nemzeti jogba történő beillesztésének elmulasztása miatt; mivel 2018. október 24-én a román parlament elfogadta a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló törvény tervezetét”;
K. mivel jelenleg vita folyik a román hírszerző szolgálat (SRI) szerepéről és állítólagos beavatkozásáról a román igazságügyi szervezet tevékenységébe, kérdéseket felvetve ennek a beavatkozásnak a lehetséges kiterjedésével és módjával kapcsolatban; mivel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i véleményében arra következtetett, hogy „szükségesnek tűnik a hírszerző szolgálatok felügyeletére vonatkozó jogszabályok teljes körű felülvizsgálata”;
L. mivel 2016 májusában petíciót nyújtottak be a román alkotmány felülvizsgálata érdekében, hogy az a család meghatározását korlátozza az egy férfi és egy nő közötti házasságra; mivel számos emberi jogi csoport kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a javaslat a nemzetközi emberi jogi normák megsértéséhez vezethet és felerősítheti a homofób megkülönböztetést Romániában; mivel a felülvizsgálatot a parlament kétharmados többséggel jóváhagyta; mivel a kérdésről tartott népszavazás sikertelenül zárult, lévén hogy a részvétel alatta maradt a megkívánt 30%-nak;
M. mivel az LMBTI-személyek európai emberi jogi helyzetéről szóló – a Homoszexuálisok és Leszbikusok Nemzetközi Szövetsége (ILGA-Europe) által kiadott – éves jelentés (2018) szerint Románia a 28 európai uniós tagállam között a 25. helyet foglalja el az LMBTI-személyekkel kapcsolatos jogi helyzet, gyűlöletbeszéd és megkülönböztetés tekintetében;
N. mivel az Európai Unió elkötelezte magát a médiaszabadság és -pluralizmus, valamint a tájékoztatáshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartása mellett; mivel a visszaélések bejelentése az oknyomozó újságírás és a sajtószabadság alapvető fontosságú alkotóeleme, és amint azt a visszaélést bejelentő személyek védelmének uniós szintű megerősítéséről szóló, 2018. április 23-i bizottsági közlemény (COM(2018)0214) is kimondja, a tagállamok többségében a visszaélést bejelentő személyek csak nagyon korlátozott helyzetekben élveznek védelmet; mivel a médiának a közélet őreként betöltött szerepe elengedhetetlen e jogok fenntartása és valamennyi alapvető jog védelme szempontjából;
O. mivel a Riporterek Határok Nélkül felhívta a figyelmet azokra a kísérletekre, hogy a romániai médiát politikai propagandaeszközzé alakítsák, valamint aggodalmát fejezte ki a médiában létező politikai cenzúra miatt(5);
P. mivel az Alapjogi Charta 12. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez és az egyesülés szabadságához minden szinten, különösen politikai, szakszervezeti és polgári ügyekkel kapcsolatosan;
Q. mivel a 2018. augusztus 10-i romániai tiltakozások alkalmával történt erőszakos rendőri fellépésről szóló beszámolók súlyos kétségeket vetettek fel az erő arányos alkalmazása és a tiltakozók alapvető jogainak megsértése tekintetében, és ennek következtében a román bűnüldöző hatóságok most is folyó vizsgálatot indítottak;
R. mivel a korrupció az EU-ban továbbra is kihívást jelent; mivel a korrupció jellege és kiterjedése az egyes tagállamokban eltérő lehet ugyan, de az egész Uniót, annak gazdaságát és társadalmát veszélyezteti, akadályozza a gazdaság fejlődését, aláássa a demokráciát és rombolja a jogállamiságot;
S. mivel az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főügyészét 2018. július 9-én a Bírósági Tanács véleménye ellenére, az alkotmánybíróság elnöki hatáskört korlátozó ítéletét követően elmozdították állásából; mivel ezzel szemben a Velencei Bizottság 2018. október 20-i véleményében kifejtette, hogy fontos lenne „megerősíteni az ügyészek függetlenségét, valamint fenntartani és növelni olyan intézmények szerepét, mint az elnök vagy a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa, amelyek ellensúlyt jelenthetnek a[z igazságügyi] miniszter befolyásával szemben”; mivel 2018. október 24-én az igazságügy-miniszter követelte a főállamügyész leváltását, akit azzal vádolt, hogy túllépett hatáskörén;
1. hangsúlyozza, hogy létfontosságú, hogy biztosítsák az EUSZ 2. cikkében felsorolt közös európai értékek maradéktalan érvényesülését, és hogy garantálják az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat;
2. mélyen aggasztják a romániai igazságügyi és büntetőjogi jogszabályokra vonatkozó újabb tervezetek, különösen mivel strukturális szempontból veszélyeztethetik a bírósági rendszer függetlenségét és a korrupció ellen folytatott hatékony küzdelemre való képességet Romániában, valamint meggyengíthetik a jogállamiságot;
3. elítéli a rendőrség erőszakos és aránytalan fellépését a 2018. augusztusi bukaresti tiltakozások során; felszólítja a román hatóságokat, hogy biztosítsák a rohamrendőrség intézkedéseinek átlátható, pártatlan és hatékony kivizsgálását;
4. felhívja a román hatóságokat, hogy biztosítékok alkalmazása révén gondoskodjanak átlátható és törvényes alapról az intézményközi együttműködések számára, és küszöböljék ki a fékek és ellensúlyok rendszerét megkerülő bármiféle beavatkozásokat; felhív a hírszerző szolgálatok parlamenti felügyeletének megerősítésére;
5. sürgeti a román hatóságokat, hogy szorítsák vissza a hivatali korrupció dekriminalizálására alkalmas intézkedéseket és hajtsák végre a nemzeti korrupcióellenes stratégiát;
6. határozottan ajánlja az NGO-k finanszírozására, szervezetére és működésére vonatkozó jogi szabályozás újragondolását, mivel az potenciálisan megfélemlítheti a civil társadalmat és ellentétes lehet az egyesülés szabadságának elvével és a magánélethez való joggal; véleménye szerint teljes körűen összhangba kell hozni az uniós kerettel;
7. sürgeti a román parlamentet és kormányt, hogy hajtsák végre maradéktalanul az Európai Bizottság, a GRECO és a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását, továbbá hogy tartózkodjanak az olyan reformok végrehajtásától, amelyek veszélyeztetnék a jogállamiságot, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét; sürgeti a civil társadalommal való folyamatos kapcsolattartást, és hangsúlyozza, hogy a fentebb említett kérdésekre átlátható és inkluzív folyamatban kell megoldást találni; ösztönöz a Velencei Bizottság értékelésének proaktív kikérésére a kérdéses jogalkotási intézkedésekkel kapcsolatban, még azok végleges jóváhagyása előtt;
8. felszólítja a román kormányt, hogy működjön együtt az Európai Bizottsággal a lojális együttműködés elvének megfelelően, a Szerződésben meghatározottak szerint;
9. ismételten kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy nem teszi közzé a 2017. évi uniós antikorrupciós jelentést, és határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy késedelem nélkül folytassa a korrupció elleni küzdelem éves ellenőrzését valamennyi tagállamban; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szigorú mutatókat és könnyen alkalmazható, egységes kritériumokat a tagállami korrupció szintjének mérésére, és értékelje a korrupció elleni politikáikat, összhangban az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2014. évi éves jelentésről szóló, 2016. március 8-i parlamenti állásfoglalással(6);
10. határozottan felszólít a Parlament 2016. október 25-i, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló állásfoglalásának(7)megfelelő, rendszeres, valamennyi tagállam, valamint a Tanács, a Bizottság és a Parlament részvételével zajló ellenőrzési folyamat és párbeszéd bevezetésére az EU alapvető értékeinek – a demokrácia, az alapjogok és a jogállamiság – megóvása érdekében; megismétli, hogy ennek a mechanizmusnak tartalmaznia kell egy országspecifikus ajánlásokkal ellátott éves jelentést(8);
11. felhívja a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy kövesse nyomon az ajánlások román hatóságok általi figyelembevételét, továbbra is teljes körűen támogatva Romániát a megfelelő megoldások megtalálásában;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Románia elnökének.
Lásd: Az Európai Parlament „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2015-ben” című, 2016. december 13-i állásfoglalása (HL C 238., 2018.7.6., 2. o.).