Az Európai Parlament,

–  tekintettel az uniós szerződésekre, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6. és 7. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az emberi jogok európai egyezményére (EJEE),

–  tekintettel Románia alkotmányára,

–  tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158),

–  tekintettel a demokrácia és az igazságszolgáltatás romániai helyzetéről szóló, 2017. február 2-i plenáris vitára,

–  tekintettel a romániai igazságszolgáltatási rendszer reformjából eredően a jogállamiságra leselkedő veszélyekről szóló, 2018. február 7-i plenáris vitára,

–  tekintettel a jogállamiság romániai helyzetéről szóló, 2018. október 3-i plenáris vitára,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban a Bizottság első alelnökével, Frans Timmermansszal lezajlott, 2018. október 1-jei eszmecserére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban 2017. március 22-én a demokrácia és az igazságszolgáltatás romániai helyzetéről megtartott meghallgatásra,

–  tekintettel a Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek és első alelnökének, Frans Timmermansnak a legutóbbi romániai fejleményekről szóló, 2018. január 24-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a Velencei Bizottság 2018. március 16-i, a román 140/2017 számú, az egyesületekről és alapítványokról szóló 26/2000 számú rendeletet módosító törvénytervezetről szóló közös véleményére,

–  tekintettel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i, a román bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004 számú törvény, az igazságügy szervezetéről szóló 304/2004 számú törvény és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsáról szóló 317/2004 számú törvény módosításairól szóló véleményére,

–  tekintettel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i, a román büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv, továbbá a korrupciós bűncselekmények megelőzéséről, felderítéséről és büntetéséről szóló 78/2000 számú törvény és az igazságügy szervezetéről szóló 304/2004 számú törvény módosításairól szóló véleményére,

–  tekintettel az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) Romániáról szóló 2018. április 11-i eseti jelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról szóló 2017. november 15-i jelentésére,

–  tekintettel az igazságügyi rendszert megreformáló – a bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004 számú törvényt, az igazságügy szervezetéről szóló 304/2004 számú törvényt és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsáról szóló 317/2004 számú törvényt módosító – három törvény román parlament általi, 2017. decemberi elfogadására; tekintettel a büntető törvénykönyv, illetve a büntetőeljárásól szóló törvény módosításainak 2018. júniusi, illetve 2018. júliusi elfogadására,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2226/2018 számú határozatára és 2134/2018 számú ajánlására,

–  tekintettel a román alkotmánybíróság 2018. október 20-i határozatára, mely a büntetőeljárási törvénykönyv 96 módosításából 64-et alkotmányellenesnek nyilvánított; tekintettel az alkotmánybíróság 2018. október 25-i nyilatkozatára, mely szerint a büntető törvénykönyv 30 módosítása összeférhetetlen az alkotmánnyal,

–  tekintettel a 2017 januárja óta ismétlődő tömeges korrupcióellenes, illetve jogállamiságot követelő tiltakozásokra, beleértve a „Diaspora at Home” elnevezésű 2018. augusztus 10-i bukaresti tömeges tiltakozást, amely után a rendőrség erőszakos fellépése következtében több százan szorultak orvosi kezelésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában (EUSZ 2. cikke);

B.  mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése megerősíti, hogy az EJEE-ben garantált és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő alapvető jogok az uniós jog általános alapelveit képezik;

C.  mivel az EU működése a kölcsönös bizalom vélelmén alapul, amely szerint a tagállamok az EJEE-ben és az Alapjogi Chartában rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartják a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;

D.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke és az EJEE 6. cikke rögzíti a bírói kar függetlenségét, amely alapvető követelmény a hatalommegosztás demokratikus elve tekintetében;

E.  mivel 2018. áprilisi, Romániáról szóló jelentésében az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) mély aggodalmát fejezte ki a bírák és ügyészek jogállásáról, az igazságügy szervezetéről és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsáról szóló, a román parlament által elfogadott törvények bizonyos aspektusaival, valamint a büntetőügyi jogszabályok tervezett módosításaival kapcsolatban; mivel a GRECO megkérdőjelezi a jogalkotási folyamatot, aggódik a bíróságok függetlensége miatt és felveti a korrupciót korlátozó követelmények implicit megsértését;

F.  mivel a Velencei Bizottság 924/2018 számú, 2018. október 20-i véleményében – mely csak „a tervezetek bizonyos, különösen ellentmondásos aspektusait” vizsgálta – arra következtetett, hogy „noha a kritikák és az alkotmánybíróság számos határozata következményeképpen a tervezetekbe bekerültek üdvös javítások [...] a tervezetek több olyan fontos aspektust tartalmaznak, amelyek [...] nyomást helyezhetnek a bírákra és az ügyészekre, és végül alááshatják az igazságszolgáltatás és annak szereplői függetlenségét, valamint – a korai nyugdíjazásra vonatkozó rendelkezésekkel együtt – annak hatékonyságát és minőségét, ami káros következményekkel járhat a korrupció elleni küzdelem szempontjából”, és véleménye szerint az említett aspektusok várhatóan aláássák „a nyilvánosság igazságszolgáltatásba vetett bizalmát”(1);

G.  mivel a Velencei Bizottság 930/2018 számú, 2018. október 20-i véleményében arra következtetett, hogy „szükséges és helyénvaló volt, hogy az alkotmánybíróság határozatainak és a vonatkozó európai uniós irányelvek végrehajtása érdekében” a román parlament belekezdett a büntető törvénykönyvek reformjába, és sok módosítás „súlyosan hátráltatni fogja a román büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékony működését a bűncselekmény különböző formái elleni küzdelemben, ideértve a korrupciós bűncselekményeket, az erőszakos bűncselekményeket és a szervezett bűnözést”(2);

H.  mivel a Velencei Bizottság 914/2018 számú, 2018. március 16-i közös véleményében üdvözölte, hogy „a bukaresti megbeszélések alkalmával a törvényjavaslat kezdeményezői kinyilvánították készségüket a törvényjavaslat több aspektusának módosítására”, és felhívta a román hatóságokat főbb ajánlásainak figyelembevételére, nevezetesen arra, hogy „a törvényjavaslatban szereplő új adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények, köztük meg nem felelőség esetén szankcióként a tevékenységek felfüggesztése és a feloszlatás, egyértelműen szükségtelenek és aránytalanok, és visszavonandók”, továbbá hogy a részletes pénzügyi beszámolók hat havonkénti közzététele és a bevételi forrás összegre tekintet nélküli feltüntetése – párosítva a feloszlatással mint szankcióval – „elrettentő hatással lesz a civil társadalomra” és ellentétes az egyesülés szabadságával és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő joggal”(3);

I.  mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése felhívta Romániát a legutóbb benyújtott – az NGO-kra további pénzügyi beszámolási kötelezettségeket rovó – törvénytervezetek elvetésére, azoknak a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) ajánlásait követő módosítására és elfogadásukat megelőzően a róluk történő széles körű nyilvános konzultációra(4);

J.  mivel 2018. július 19-én a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Romániát a negyedik pénzmosás elleni irányelv nemzeti jogba történő beillesztésének elmulasztása miatt; mivel 2018. október 24-én a román parlament elfogadta a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló törvény tervezetét”;

K.  mivel jelenleg vita folyik a román hírszerző szolgálat (SRI) szerepéről és állítólagos beavatkozásáról a román igazságügyi szervezet tevékenységébe, kérdéseket felvetve ennek a beavatkozásnak a lehetséges kiterjedésével és módjával kapcsolatban; mivel a Velencei Bizottság 2018. október 20-i véleményében arra következtetett, hogy „szükségesnek tűnik a hírszerző szolgálatok felügyeletére vonatkozó jogszabályok teljes körű felülvizsgálata”;

L.  mivel 2016 májusában petíciót nyújtottak be a román alkotmány felülvizsgálata érdekében, hogy az a család meghatározását korlátozza az egy férfi és egy nő közötti házasságra; mivel számos emberi jogi csoport kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a javaslat a nemzetközi emberi jogi normák megsértéséhez vezethet és felerősítheti a homofób megkülönböztetést Romániában; mivel a felülvizsgálatot a parlament kétharmados többséggel jóváhagyta; mivel a kérdésről tartott népszavazás sikertelenül zárult, lévén hogy a részvétel alatta maradt a megkívánt 30%-nak;

M.  mivel az LMBTI-személyek európai emberi jogi helyzetéről szóló – a Homoszexuálisok és Leszbikusok Nemzetközi Szövetsége (ILGA-Europe) által kiadott – éves jelentés (2018) szerint Románia a 28 európai uniós tagállam között a 25. helyet foglalja el az LMBTI-személyekkel kapcsolatos jogi helyzet, gyűlöletbeszéd és megkülönböztetés tekintetében;

N.  mivel az Európai Unió elkötelezte magát a médiaszabadság és -pluralizmus, valamint a tájékoztatáshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartása mellett; mivel a visszaélések bejelentése az oknyomozó újságírás és a sajtószabadság alapvető fontosságú alkotóeleme, és amint azt a visszaélést bejelentő személyek védelmének uniós szintű megerősítéséről szóló, 2018. április 23-i bizottsági közlemény (COM(2018)0214) is kimondja, a tagállamok többségében a visszaélést bejelentő személyek csak nagyon korlátozott helyzetekben élveznek védelmet; mivel a médiának a közélet őreként betöltött szerepe elengedhetetlen e jogok fenntartása és valamennyi alapvető jog védelme szempontjából;

O.  mivel a Riporterek Határok Nélkül felhívta a figyelmet azokra a kísérletekre, hogy a romániai médiát politikai propagandaeszközzé alakítsák, valamint aggodalmát fejezte ki a médiában létező politikai cenzúra miatt(5);

P.  mivel az Alapjogi Charta 12. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez és az egyesülés szabadságához minden szinten, különösen politikai, szakszervezeti és polgári ügyekkel kapcsolatosan;

Q.  mivel a 2018. augusztus 10-i romániai tiltakozások alkalmával történt erőszakos rendőri fellépésről szóló beszámolók súlyos kétségeket vetettek fel az erő arányos alkalmazása és a tiltakozók alapvető jogainak megsértése tekintetében, és ennek következtében a román bűnüldöző hatóságok most is folyó vizsgálatot indítottak;

R.  mivel a korrupció az EU-ban továbbra is kihívást jelent; mivel a korrupció jellege és kiterjedése az egyes tagállamokban eltérő lehet ugyan, de az egész Uniót, annak gazdaságát és társadalmát veszélyezteti, akadályozza a gazdaság fejlődését, aláássa a demokráciát és rombolja a jogállamiságot;

S.  mivel az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főügyészét 2018. július 9-én a Bírósági Tanács véleménye ellenére, az alkotmánybíróság elnöki hatáskört korlátozó ítéletét követően elmozdították állásából; mivel ezzel szemben a Velencei Bizottság 2018. október 20-i véleményében kifejtette, hogy fontos lenne „megerősíteni az ügyészek függetlenségét, valamint fenntartani és növelni olyan intézmények szerepét, mint az elnök vagy a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa, amelyek ellensúlyt jelenthetnek a[z igazságügyi] miniszter befolyásával szemben”; mivel 2018. október 24-én az igazságügy-miniszter követelte a főállamügyész leváltását, akit azzal vádolt, hogy túllépett hatáskörén;

1.  hangsúlyozza, hogy létfontosságú, hogy biztosítsák az EUSZ 2. cikkében felsorolt közös európai értékek maradéktalan érvényesülését, és hogy garantálják az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat;

2.  mélyen aggasztják a romániai igazságügyi és büntetőjogi jogszabályokra vonatkozó újabb tervezetek, különösen mivel strukturális szempontból veszélyeztethetik a bírósági rendszer függetlenségét és a korrupció ellen folytatott hatékony küzdelemre való képességet Romániában, valamint meggyengíthetik a jogállamiságot;

3.  elítéli a rendőrség erőszakos és aránytalan fellépését a 2018. augusztusi bukaresti tiltakozások során; felszólítja a román hatóságokat, hogy biztosítsák a rohamrendőrség intézkedéseinek átlátható, pártatlan és hatékony kivizsgálását;

4.  felhívja a román hatóságokat, hogy biztosítékok alkalmazása révén gondoskodjanak átlátható és törvényes alapról az intézményközi együttműködések számára, és küszöböljék ki a fékek és ellensúlyok rendszerét megkerülő bármiféle beavatkozásokat; felhív a hírszerző szolgálatok parlamenti felügyeletének megerősítésére;

5.  sürgeti a román hatóságokat, hogy szorítsák vissza a hivatali korrupció dekriminalizálására alkalmas intézkedéseket és hajtsák végre a nemzeti korrupcióellenes stratégiát;

6.  határozottan ajánlja az NGO-k finanszírozására, szervezetére és működésére vonatkozó jogi szabályozás újragondolását, mivel az potenciálisan megfélemlítheti a civil társadalmat és ellentétes lehet az egyesülés szabadságának elvével és a magánélethez való joggal; véleménye szerint teljes körűen összhangba kell hozni az uniós kerettel;

7.  sürgeti a román parlamentet és kormányt, hogy hajtsák végre maradéktalanul az Európai Bizottság, a GRECO és a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását, továbbá hogy tartózkodjanak az olyan reformok végrehajtásától, amelyek veszélyeztetnék a jogállamiságot, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét; sürgeti a civil társadalommal való folyamatos kapcsolattartást, és hangsúlyozza, hogy a fentebb említett kérdésekre átlátható és inkluzív folyamatban kell megoldást találni; ösztönöz a Velencei Bizottság értékelésének proaktív kikérésére a kérdéses jogalkotási intézkedésekkel kapcsolatban, még azok végleges jóváhagyása előtt;

8.  felszólítja a román kormányt, hogy működjön együtt az Európai Bizottsággal a lojális együttműködés elvének megfelelően, a Szerződésben meghatározottak szerint;

9.  ismételten kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy nem teszi közzé a 2017. évi uniós antikorrupciós jelentést, és határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy késedelem nélkül folytassa a korrupció elleni küzdelem éves ellenőrzését valamennyi tagállamban; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szigorú mutatókat és könnyen alkalmazható, egységes kritériumokat a tagállami korrupció szintjének mérésére, és értékelje a korrupció elleni politikáikat, összhangban az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2014. évi éves jelentésről szóló, 2016. március 8-i parlamenti állásfoglalással(6);

10.  határozottan felszólít a Parlament 2016. október 25-i, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló állásfoglalásának(7)megfelelő, rendszeres, valamennyi tagállam, valamint a Tanács, a Bizottság és a Parlament részvételével zajló ellenőrzési folyamat és párbeszéd bevezetésére az EU alapvető értékeinek – a demokrácia, az alapjogok és a jogállamiság – megóvása érdekében; megismétli, hogy ennek a mechanizmusnak tartalmaznia kell egy országspecifikus ajánlásokkal ellátott éves jelentést(8);

11.  felhívja a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy kövesse nyomon az ajánlások román hatóságok általi figyelembevételét, továbbra is teljes körűen támogatva Romániát a megfelelő megoldások megtalálásában;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Románia elnökének.

(1) Velencei Bizottság, 924/2018 számú, 2018. október 20-i vélemény (CDL-AD(2018)017). (2) Velencei Bizottság, 930/2018 számú, 2018. október 20-i vélemény (CDL-AD(2018)021). (3) Velencei Bizottság, 914/2018. számú, 2018. március 16-i közös vélemény (CDL-AD(2018)004). (4) Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2226/2018. számú határozata és 2134/2018 számú ajánlása. (5) https://rsf.org/en/romania (6) HL C 50., 2018.2.9., 2. o. (7) HL C 215., 2018.6.19., 162. o. (8) Lásd: Az Európai Parlament „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2015-ben” című, 2016. december 13-i állásfoglalása (HL C 238., 2018.7.6., 2. o.).