Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, pontosabban a véleménynyilvánítás szabadságáról Vietnamban, nevezetesen Nguyen Van Hoa esetéről szóló, 2017. december 14-i(1) és a Vietnamról szóló, 2016. június 9-i állásfoglalására(2), különösen a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében,

–  tekintettel az EU és Vietnam között 2012. június 27-én aláírt partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a 2017. december 1-jei 7. EU–Vietnam emberi jogi párbeszédre,

–  tekintettel az EKSZ szóvivőjének vietnami emberijog-védők elítéléséről szóló, 2018. február 9-i és vietnami emberi jogi aktivisták elítéléséről szóló, 2018. április 5-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Uniónak a Le Dinh Luong közelmúltbeli elítéléséről kiadott, 2018. augusztus 20-i helyi nyilatkozatára,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az ENSZ szakértőinek 2018. február 23-i nyilatkozatára, melyben mérgező anyagok kiömlése ellen tiltakozó bebörtönzött aktivisták szabadon bocsátását sürgették, valamint 2018. április 12-i nyilatkozatára, melyben változásra szólítottak fel jogvédők bebörtönzése után,

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyhez Vietnam 1982-ben csatlakozott,

–  tekintettel az Európai Bizottság által az EU és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás előzetes emberi jogi hatásvizsgálatának elmulasztásáról szóló 1409/2014/MHZ sz. ügyben az európai ombudsman által hozott, 2016. február 26-i határozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a „The 88 Project” szervezet által összeállított vietnami politikai foglyok adatbázisa szerint mintegy 160 aktivista tölti börtönbüntetését Vietnamban, és nagyjából 16 aktivistát tartanak tárgyalást megelőző előzetes letartóztatásban;

B.  mivel a vietnami hatóságok továbbra is bebörtönzik, fogva tartják, zaklatják és megfélemlítik az emberijog-védőket, az újságírókat, a bloggereket, az emberi jogi ügyvédeket és a civil társadalmi szervezetek aktivistáit az országban; mivel emberijog-védők hosszú börtönbüntetésekkel néznek szembe emberi jogi munkájukért és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető joguk online és offline gyakorlásáért, amivel a hatóságok megszegik az ország nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit;

C.  mivel a politikai és emberi jogi aktivisták a fogva tartás idején kemény körülményekkel szembesülnek, például megtagadják tőlük az orvosi ellátáshoz való jogot, a jogi tanácsadást és a családdal való kapcsolattartást;

D.  mivel Vietnamban elnyomják a vallásszabadságot és a meggyőződés szabadságát, és a katolikus egyház és az olyan el nem ismert egyházak, mint például a Vietnami Egyesült Buddhista Egyház, számos protestáns egyház és mások, köztük etnikai kisebbségek továbbra is komoly vallási üldözésnek vannak kitéve;

E.  mivel Hoang Duc Binh-t 14 év börtönbüntetésre ítélték, amiért blogján írt a Formosa acélmű-katasztrófáját követő tiltakozásokról; mivel Nguyen Nam Phongot két év börtönbüntetésre ítélték, amiért állítólag nem engedelmeskedett köztisztviselők utasításainak, mikor egy tiltakozásra vezetett épp; mivel erőfeszítéseik kulcsfontosságúak voltak abban, hogy a Formosa acélművénél történt mérgezőanyag-kiömlésről a nyilvánosság tudomást szerezzen és hogy biztosított legyen a felelősségre vonás;

F.  mivel 2018. áprilisban a Demokrácia Testvériségének tagjait a büntető törvénykönyv nemzetbiztonsági rendelkezései szigorú érvényesítésének részeként 7–15 év börtönbüntetésre ítélték; mivel 2018. szeptemberben Nguyen Trung Truct, e csoport egy másik tagját 12 év börtönbüntetésre ítélték az államhatalom megdöntésére irányuló kísérlet miatt;

G.  mivel Le Dinh Luong emberijog-védőt, aki békésen állt ki az emberi jogok védelme és előmozdítása mellett, a büntető törvénykönyv nemzetbiztonsági rendelkezései alapján 2018. augusztus 16-án 20 év börtönbüntetésre és 5 év házi őrizetre ítélték; mivel az EU küldöttsége és az uniós tagállamok nagykövetségeinek képviselői nem kaptak engedélyt a per megfigyelésére; mivel az emberijog-védők esetében számos egyéb ügy is létezik, és más lelkiismereti foglyok is hasonló következményekkel néznek szembe;

H.  mivel 2018. április 12-én ENSZ-szakértők egy csoportja, az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, az önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoport elnök-előadója és a véleményalkotási és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadó arra ösztönözte Vietnamot, hogy ne törje le a civil társadalmat és ne fojtsa el az eltérő véleményeket;

I.  mivel a vietnami büntető törvénykönyv elnyomó rendelkezéseket tartalmaz, melyekkel a különösen a vietnami kormánnyal szemben kritikus nézeteket kifejező emberi jogi aktivisták, másképp gondolkodók, jogászok, szakszervezetek, vallási csoportok és nem kormányzati szervezetek elhallgattatása, letartóztatása, fogva tartása, elítélése vagy korlátozása céljából visszaélnek;

J.  mivel a vietnami kormány továbbra is tiltja a független, vagy magántulajdonú médiacsatornák működését és szigorú ellenőrzést gyakorol a rádió- és tévéállomások, valamint a nyomtatott kiadványok felett; mivel 2016 áprilisában a Nemzetgyűlés a sajtószabadságot erősen korlátozó médiatörvényt fogadott el;

K.  mivel 2018. június 12-én a vietnami Nemzetgyűlés az online ellenőrzést szigorító kiberbiztonsági törvényt fogadott el, mely megköveteli a szolgáltatóktól a nemzetbiztonságot fenyegetőnek tekintett posztok törlését; mivel ez a törvény jelentős mértékben korlátozza az online véleménynyilvánítás szabadságát és komoly fenyegetést jelent a magánélet tiszteletben tartásához való jogra nézve;

L.  mivel 2018. január 1-jén hatályba lépett Vietnam meggyőződésről és vallásról szóló első törvénye, mely arra kötelezi az ország valamennyi vallási csoportját, hogy vetesse magát nyilvántartásba a hatóságoknál és tájékoztassa azokat tevékenységeiről; mivel a hatóságok elutasíthatják vagy hátráltathatják a nyilvántartásba vételi kérelmeket és betilthatják azokat a vallási tevékenységeket, melyeket önkényesen a „nemzeti érdekkel”, a „közrenddel” vagy a „nemzeti egységgel” ellentétesnek ítélnek; mivel ezzel a törvénnyel a kormány intézményesítette a vallási ügyekbe való beavatkozását és a vallási csoportok állami felügyeletét;

M.  mivel Vietnam a Riporterek Határok Nélkül 2018. évi sajtószabadsági indexe szerint 180 ország közül a 175. helyen áll;

N.  mivel Vietnamban továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést, de a kivégzések száma ismeretlen, mivel a vietnami hatóságok államtitokként kezelik a halálbüntetésekre vonatkozó statisztikákat; mivel 2018. januárban Vietnamban 22-ről 18-ra csökkentették a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények számát;

O.  mivel Vietnam még nem ratifikálta az alapvető ILO-egyezményeket, nevezetesen a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. sz., a kényszermunka eltörléséről szóló 105. sz. és az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. egyezményt;

P.  mivel az EU–Vietnam emberi jogi párbeszéd fontos eleme az EU-t aggasztó kérdésekről folyó átfogó megbeszéléseknek, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságához, az egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartását, mivel az Európai Unió és Vietnam közötti kapcsolatnak alapvetően az emberi jogok tiszteletben tartásán, a demokrácián és a jogállamiságon, illetve a vonatkozó nemzetközi normák betartásán kell alapulnia;

Q.  mivel egyértelmű kapcsolat áll fenn a partnerségi és együttműködési megállapodás, illetve az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodás között, melyekben mindkét fél elkötelezte magát emberi jogi kötelezettségei teljesítésére;

1.  elítéli az emberi jogok folytatódó – Vietnam nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek nyílt megszegésével egyenértékű – megsértését Vietnamban, beleértve politikai aktivisták, újságírók, bloggerek, másként gondolkodók és emberi jogi aktivisták bírósági elítélését, politikai megfélemlítését, megfigyelését, zaklatását, az ellenük intézett támadásokat és a tisztességtelen tárgyalásokat, melyeknek oka az, hogy online vagy offline módon gyakorolják a véleménynyilvánítás szabadságát;

2.  felszólítja a vietnami hatóságokat valamennyi, csupán a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása miatt bebörtönzött vagy elítélt emberi jogi aktivista és lelkiismereti fogoly – köztük Hoang Duc Binh, Nguyen Nam Phong, Nguyen Trung Truc és Le Dinh Luong – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és az ellenük felhozott valamennyi vád elejtésére;

3.  ismételtem felszólítja a vietnami hatóságokat, hogy szüntessék meg az emberi jogi aktivisták elleni valamennyi korlátozást és zaklatásokat, garantálva számukra, hogy minden körülmények között lehetőségük lesz a megtorlástól való félelem nélkül és minden korlátozástól – beleértve a bírósági zaklatást is – mentesen végezni emberi jogi tevékenységüket; felszólítja Vietnam kormányát, hogy számolja fel a vallásszabadságra vonatkozó valamennyi korlátozást és vessen véget a vallási közösségek zaklatásának;

4.  hangsúlyozza, hogy a vietnami kormánynak biztosítania kell, hogy a fogva tartottakkal való bánásmód összhangban legyen a nemzetközi normákkal; hangsúlyozza, hogy az ügyvédi segítséggel, az egészségügyi személyzettel és a családtagokkal való kapcsolattartás fontos biztosíték a kínzás és a rossz bánásmód ellenében, valamint kritikus jelentőségű a tisztességes tárgyaláshoz való jog szempontjából;

5.  elítéli a büntetőjogi rendelkezésekkel való visszaélést az alapvető jogok és szabadságok korlátozása céljából; felszólítja Vietnam hatóságait, hogy vonják vissza, vizsgálják felül vagy módosítsák valamennyi elnyomó jogszabályukat, először is a büntető törvénykönyvet, valamint a kiberbiztonságról és a hiedelmekről és vallásokról szóló törvényeket, továbbá biztosítsák valamennyi jogszabály összhangját a nemzetközi emberi jogi normákkal és kötelezettségekkel, beleértve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICCPR) is, amelynek Vietnam részes fele; felszólítja a kormányt, hogy a nyilvános gyűlésekre és tüntetésekre vonatkozó jogszabályokat hozza összhangba a szabad gyülekezéshez és egyesüléshez való joggal;

6.  felszólítja Vietnamot, hogy írja alá és ratifikálja az Egyesült Nemzetek valamennyi vonatkozó emberi jogi egyezményét és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, valamint az ILO 87., 98. és 105. sz. egyezményét;

7.  sürgeti Vietnamot, hogy bocsásson ki állandó meghívót az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásai és különösen a véleményalkotás és véleménynyilvánítási szabadságával, valamint az emberijog-védőkkel foglalkozó különleges előadók számára;

8.  felszólítja Vietnam hatóságait, hogy ismerjék el a független szakszervezeteket;

9.  felhívja az EU-t, hogy vizsgálódjon és működjön együtt a hatóságokkal és valamennyi érintett szereplővel az emberi jogi helyzet javítása céljából Vietnamban;

10.  megismétli, hogy minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést; felszólítja a vietnami hatóságokat, hogy a teljes eltörlés felé vezető út első lépéseként vezessenek be azonnali moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására; felszólítja Vietnam hatóságait, hogy minden halálos ítéletet vizsgáljanak felül annak érdekében, hogy a vonatkozó tárgyalások megfeleljenek a nemzetközi normáknak;

11.  felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy tevékenyen támogassák az emberi jogokat védelmező civil társadalmi csoportokat és egyéneket Vietnamban, többek között minden kapcsolatfelvétel alkalmával felszólítva a vietnami hatóságokat az emberi jogi aktivisták és lelkiismereti foglyok szabadon bocsátására; sürgeti a hanoi uniós küldöttséget, hogy adjon meg minden alkalmas támogatást a bebörtönzött emberi jogi aktivistáknak és lelkiismereti foglyoknak, beleértve börtönlátogatások megszervezését, a tárgyalások nyomon követését és jogi segítség nyújtását;

12.  felhívja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák nyomásgyakorlásukat a vietnami emberi jogi helyzet kézzelfogható javulása érdekében, beleértve Vietnam soron következő időszakos egyetemes helyzetértékelésének időtartamát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában;

13.  megismétli felhívását, hogy az egész EU-ban tiltsák be minden belső elnyomásra használatos vagy arra használható biztonsági berendezés – beleértve az internetes megfigyelésre szolgáló technológiát is – kivitelét, eladását, frissítését és karbantartását olyan államok számára, ahol az emberi jogi helyzet aggodalomra ad okot;

14.  üdvözli az EU és Vietnam közötti megerősített partnerséget és emberi jogi párbeszédet, és emlékeztet a párbeszéd fontosságára, mivel az kulcsfontosságú eszközként hatékonyan alkalmazható Vietnam támogatására és ösztönzésére a szükséges reformok véghezvitele terén; erőteljesen ösztönzi a Bizottságot, hogy mutatók és a nyomon követésre alkalmas mechanizmusok bevezetésével kövesse nyomon a párbeszéd során tapasztalható előrehaladást;

15.  felszólítja a vietnami kormányt és az EU-t, hogy egymás fontos partnereiként kötelezzék el magukat az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett az országban, mert az a Vietnam és az Unió közötti kétoldalú kapcsolatok sarokkövét képezi, nevezetesen az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálása, valamint az EU–Vietnam partnerségi és együttműködési megállapodás szempontjából;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) főtitkárának, Vietnam kormányának és Nemzetgyűlésének, az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosának és az Egyesült Nemzetek főtitkárának.

(1) HL C 369., 2018.10.11., 73. o. (2) HL C 86., 2018.3.6., 122. o.