Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Lyme-kór (borreliosis) kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000088/2018 – B8-0417/2018),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel a Lyme borreliosis szerológiai vizsgálatainak diagnosztikai pontosságáról szóló módszeres szakirodalmi elemzéssel kapcsolatos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által végzett jelentésre,

–  tekintettel a szakértői hálózat 2016. januári, Stockholmban tartott, a Lyme borreliosis Európai Unióban történő megfigyeléséről szóló konzultációs értekezletére,

–  tekintettel a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az egészséghez való jog az európai szerződésekben és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkében is elismert alapvető jog;

B.  mivel a Lyme-kór vagy más néven a Lyme borreliosis a borrelia burgdorferi baktérium által okozott bakteriális betegség, amelyet a baktérium által szennyezett kullancs csípése viszi át az emberre; mivel a Lyme-kór az embereknél és a háziállatok, illetve vadon élő állatok különböző fajainál előforduló betegség;

C.  mivel a Lyme borreoliosis a leggyakoribb, mintegy 650 000–850 000 esetet számláló zoonótikus betegség Európában, nagyobb előfordulási gyakorisággal Közép-Európában; mivel a fertőzés a tavaszi-nyári szezonban (áprilistól októberig) fordul elő, és a borreoliosist az említett országokban foglalkozási megbetegedésként tartják számon a mezőgazdasági termelők, erdészeti dolgozók és helyszíni kutatók esetében;

D.  mivel a fertőzött kullancs és a betegség földrajzilag nagyobb magasságban és magasabb szélességi fokokon, valamint a városokban is terjeszkedni látszik; mivel ez feltehetően többek között a földhasználat változásainak – ezen belül a rossz minőségű földterületek erdősítésének vagy az invazív növények terjedésének –, az éghajlatváltozásnak, a globális felmelegedésnek, a túlzottan magas páratartalomnak és az emberi viselkedéssel kapcsolatos egyéb tevékenységeknek tulajdonítható;

E.  mivel európai szinten nincs konszenzus a Lyme-kór kezelésével, diagnosztizálásával és szűrésével kapcsolatban, ezért eltérőek a nemzeti gyakorlatok;

F.  mivel a fertőzött kullancs csípése és a Lyme-kór tünetei észrevétlenek is maradhatnak, vagy a fertőzött személy bizonyos esetekben tünetmentes is lehet, ami néha a krónikus betegségekhez hasonló súlyos komplikációkhoz és maradandó károsodáshoz vezethet, különösen akkor, ha a beteget nem azonnal diagnosztizálják;

G.  mivel a Lyme-kór megbízhatóbb korai diagnosztizálása jelentősen csökkenti az előrehaladott stádiumban lévő esetek számát, így javítja a betegek életminőségét; mivel ez csökkenti a betegség pénzügyi terhét is, így a DualDur uniós kutatási projekt vezetői szerint az egészségügyi kiadások terén az első 5 évben mintegy 330 millió EUR megtakarítás érhető el;

H.  mivel sok beteget nem diagnosztizálnak azonnal, és nem elérhetőek a számukra megfelelő kezelések; mivel úgy érzik, hogy a hatóságok magukra hagyják őket és nem vesznek róluk tudomást, és néhányuk továbbra is tartós tüneteket mutatnak, ami krónikus betegség kialakulásához vezethet;

I.  mivel a Lyme-kór ellen jelenleg nincs oltás;

J.  mivel a betegségre vonatkozó statisztikák hiánya és az alkalmazott esetdefiníciók, laboratóriumi módszerek és felügyeleti rendszerek sokfélesége miatt nem ismeretes, hogy a Lyme borreliosis mekkora terhet jelent az EU-ban;

K.  mivel a korai és a kései stádiumban lévő Lyme-kór esetében nincs külön BNO-kód; mivel nincs külön BNO-kód a kései stádiumban lévő Lyme-kór különböző tüneteire;

L.  mivel az ILADS (International Lyme and Associated Diseases Society) és az IDSA (Infectious Diseases Society of America) kezelési gyakorlatra vonatkozó iránymutatásai eltérnek egymástól, és a betegség kétféle megközelítése közötti különbségek is kihatnak a kezelés Unióban folytatott gyakorlataira;

M.  mivel még nem teljesen ismeretes az a mechanizmus, amely a Lyme-kórt krónikus megbetegedéssé alakítja át;

N.  mivel ezzel az egészségügyi problémával szembesülve, a betegszervezetek és a visszaélést bejelentő személyek mellett az egészségügyi szakemberek is közel egy évtizede meghúzták a vészharangot;

O.  mivel a Lyme-kórt – annak ellenére, hogy az orvostudomány által ismert betegség – még mindig sokszor nem ismerik fel, különösen azért, mert nehéz a tüneteket észlelni és mert hiányoznak a megfelelő diagnosztikai vizsgálatok;

P.  mivel a Lyme-kór esetében alkalmazott szűrővizsgálatok nem mindig adnak pontos eredményeket, ilyen például az Elisa teszt, amely egyszerre csak egy fertőzést észlel;

Q.  mivel az európai polgárok közül sokan a foglalkozásukból adódóan (mezőgazdasági termelők, erdészeti dolgozók, helyszíni kutatást végző kutatók és tanulók, például biológusok, geológusok, földmérők, régészek) folyamatosan ki vannak téve a Lyme borreoliosisnak;

R.  mivel az orvosi szakma a Lyme-kór esetében gyakran olyan elavult ajánlásokat követ, amelyek nem veszik kellőképpen figyelembe a kutatási eredményeket;

1.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Lyme-kór aggasztó méreteket öltve terjed az európai lakosság körében, mivel az alkalmazott számlálási módszerek szerint mintegy 1 millió polgár szenved a betegségben;

2.  emlékeztet arra, hogy az összes tagtagállam – ugyan eltérő mértékben – küzd a Lyme borreliosis fokozott előfordulásával, amely európai egészségügyi problémává nőtte ki magát;

3.  üdvözli a Lyme borreliosis korai felismerésére és jövőbeli kezelésére az Unió által idáig (mintegy 16 millió EUR értékben az ANTIDotE, az ID-LYME és a LYMEDIADEX projektekre) fordított finanszírozást;

4.  a Lyme-kór diagnosztizálására és kezelésére szolgáló módszerek további finanszírozására szólít fel; ösztönzi e célból a kutatási erőfeszítések előmozdítását mind az erre szánt megnövelt források, mind a járványügyi – beleértve a patogén és nem patogén fajok eloszlására és előfordulására vonatkozó – adatok cseréje tekintetében;

5.  további nemzetközi együttműködésre szólít fel a Lyme-kór kutatása terén;

6.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtse össze a tagállamokban a Lyme-kórral kapcsolatban alkalmazott szűrési módszerekről vagy kezelésekről;

7.  kötelező adatszolgáltatást szorgalmaz a Lyme-kór által érintett valamennyi tagállamban;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy a Lyme-kór nyomon követése, diagnosztizálása és kezelése tekintetében segítse elő a tagállamok közötti együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét;

9.  üdvözli, hogy egyes tagállamok egy egyedi módszertan alapján belefoglalták a Lyme-kórt nemzeti felügyeleti rendszerükbe;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy a diagnosztikai vizsgálatok és kezelések szabványosításának megkönnyítése érdekében vezessen be egységes felügyeleti programokat, és működjön együtt a tagállamokkal; felhívja a Bizottságot, hogy a borreoliosist ismerje el a mezőgazdasági és erdészeti dolgozókat, valamint a helyszíni munkát végző tudósokat (például a biológusokat, geológusokat, földmérőket, régészeket) érintő foglalkozási megbetegedésként;

11.  egyéni kullancsmegelőzési és -ellenőrzési intézkedéseket szorgalmaz a tagállamokban a Borrelia baktérium terjedésének megállítására;

12.  a Lyme borreliosis klinikai és laboratóriumi diagnosztizálásával kapcsolatos, kutatási eredményeken alapuló iránymutatás kidolgozására szólít fel; a korai és a kései stádiumban lévő Lyme-kór esetében külön BNO-kód megállapítására szólít fel; a kései stádiumban lévő Lyme-kór különböző tüneteire is külön BNO-kód megállapítására szólít fel;

13.  kéri, hogy a Bizottság a háziorvosok képzése tekintetében az EU-n belüli legjobb gyakorlatok alapján tegyen közzé iránymutatásokat a Lyme-kór diagnosztizálásának és szűrésének megkönnyítésére;

14.  kéri a tagállamokat, hogy bővítsék ki a klinikai vizsgálat alkalmazását, hogy az orvosok diagnosztizálni tudják a Lyme-kórt akkor is, ha negatívak a szerológiai vizsgálatok, annak érdekében, hogy segítsék a betegeket a „terápiás patthelyzet” feloldásában;

15.  felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel annak a problémának a nagyságát, hogy egyes betegek azzal szembesülnek, hosszú időn át keresniük kell a megfelelő diagnózist és kezelést, továbbá különösen azt, hogy a gyógykezelést kereső betegek határokon átnyúlóan mozognak és ennek pénzügyi következményeit;

16.  szorgalmazza olyan innovatív projektek tervezését és létrehozását, amelyek hozzájárulhatnak az adatgyűjtés javításához és az oktatási és figyelemfelkeltő tevékenységek nagyobb hatékonyságához;

17.  üdvözli a Bizottságnak a járványügyi felügyeleti rendszer hatálya alá vonandó fertőző betegségekről és kapcsolódó különös egészségi problémákról, valamint a vonatkozó esetdefiníciókról szóló 2018. június 22-i (EU) 2018/945 végrehajtási határozatát(2), amely a fertőző betegségek jegyzékén belül tartalmazza a Lyme neuroborreliosist.

18.  hangsúlyozza, hogy a Lyme-kór európai járványügyi felügyeleti hálózatba való felvétele lehetővé teszi a betegek számára, hogy egy szilárd és strukturált egészségügyi rendszer következő előnyeit élvezzék, amely lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok közötti állandó kommunikációt, a Lyme borreliosis eseteinek Unión belüli gyors és megbízható azonosítását, az összegyűjtött felügyeleti adatok elemzése és értelmezése terén való kölcsönös segítségnyújtást, valamint az embereken való terjedése megállításához szükséges eszközök alkalmazását;

19.  felkéri a tagállamokat, amelyek számíthatnak a Bizottság logisztikai támogatására, hogy a betegséggel kapcsolatban dolgozzanak ki tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányt, hogy felhívják a lakosság és valamennyi érintett figyelmét a Lyme-kór létezésére, mindenekelőtt a kór terjedése által leginkább érintett régiókban;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy a Lyme-kór leküzdésére dolgozzon ki e csendes járvány súlyosságával arányban álló európai tervet; ösztönzi a Lyme-kór európai hálózatának létrehozását az érdekelt felek bevonásával;

21.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek közzé közös megelőzési iránymutatásokat azokra vonatkozóan, akiknél nagy a kockázata a Lyme-kór kialakulásának – például a szabadtéren dolgozó munkavállalóknál –, valamint szabványosított diagnosztikai és kezelési iránymutatásokat;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy az agrárerdészeti ágazatban dolgozók és a helyszíni adatokat gyűjtő tudósok számára vezessen be megelőző vizsgálatokat, valamint a Lyme borreoliosis fertőzés gyors kezelésére és lefolyásának megfigyelésére szolgáló módszert;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

(1) HL L 268., 1998.10.3., 1. o. (2) HL L 170., 2018.7.6., 1. o.