Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i szaloniki ülésének a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón tett szófiai nyilatkozatra és az ehhez csatolt kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel a 2016. április 1-je óta hatályban lévő, az EU és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásra,

–  tekintettel a 2016. november 11-én Prištinában Koszovó számára elindított európai reformprogramra (ERA),

–  tekintettel a 2017. augusztus 1-je óta hatályban lévő, az uniós programokban való részvételről szóló, Koszovóval kötött keretmegállapodásra,

–  tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

–  tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló, 2018. április 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0450) és az azt kísérő „2018. évi jelentés Koszovóról” című szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0156),

–  tekintettel a Szerbia és Koszovó kormánya közötti kapcsolatok normalizálására vonatkozó alapelvekről szóló 2013. április 19-i első megállapodásra, valamint a kapcsolatok normalizálására irányuló, uniós közvetítéssel folytatott párbeszéd keretében létrejött egyéb brüsszeli megállapodásokra, többek között az integrált határigazgatásról szóló jegyzőkönyvre, a szerb többségű települések szövetségére/közösségére vonatkozó jogi keretre, valamint a mitrovicai hídról és az energiáról szóló megállapodásokra,

–  tekintettel a 2015 februárjában kötött igazságügyi megállapodással összhangban a koszovói szerb bírák, ügyészek és igazgatási személyzet koszovói igazságszolgáltatásba való integrációjára,

–  tekintettel az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSZOVÓ) szóló, 2018. június 8-i 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról szóló, (KKBP) 2018/856 tanácsi határozatra(1), amely a misszió időtartamát is meghosszabbította 2020. június 14-ig,

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókról és műveletekről szóló 2017. évi éves jelentésre és az EULEX megállapodásról szóló 2017. évi eredményjelentésére,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek főtitkárának az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói közigazgatási missziója (UNMIK) folyamatban lévő tevékenységeiről szóló jelentésére, beleértve a legutóbbi, 2018. május 1-i jelentést, valamint a koszovói erők (KFOR) műveleteiről szóló, 2018. február 7-i jelentést,

–  tekintettel a 2018–2020 közötti koszovói gazdasági reformprogram 2018. április 17-i bizottsági értékelésre (SWD(2018)0133) és az EU, a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszédről szóló, 2018. május 25-i közös tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az uniós választási megfigyelő misszió koszovói parlamenti választásokról szóló, 2017. június 11-i és a koszovói polgármesteri és önkormányzati testületi választásokról szóló, 2017. október 22-i végleges jelentésére,

–  tekintettel az EU–Koszovó Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2018. január 17–18-án Strasbourgban tartott negyedik ülésére,

–  tekintettel a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (Koszovó) irányuló, 2016. május 4-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0277), és a Koszovó által a vízumliberalizációs ütemterv követelményeinek teljesítése terén elért előrehaladásról szóló, 2016. május 4-i negyedik bizottsági jelentésre (COM(2016)0276),

–  tekintettel a Koszovó és Montenegró közötti határkijelölési megállapodás Montenegró és Koszovó parlamentjei általi ratifikálására,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244 (1999) sz. határozatára, a Nemzetközi Bíróság (NB) Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról szóló 2010. július 22-i tanácsadó véleményére, és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 9-i 64/298. számú határozatára, amely elismerte az NB véleményének tartalmát, és üdvözölte az Unió készségét a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd elősegítésére,

–  tekintettel a Bizottság, a Világbank és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által a nyugat-balkáni marginalizált helyzetű romákról készített 2017. évi felmérés eredményére,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése:a lányok és nők életének átalakítása az EU külkapcsolati politikáján keresztül (2016–2020)” című, 2015. szeptember 21-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0182),

–  tekintettel a Koszovóról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0332/2018),

A.  mivel a politikai erők közötti és a szomszédos országokkal folytatott konstruktív párbeszéddel alátámasztott további jelentős erőfeszítésekre van szükség az EU-tagság kihívásaira való felkészülés érdekében;

B.  mivel minden bővítési országot egyedileg, saját érdemei alapján ítélnek meg, és a csatlakozás menetrendjét a reformok gyorsasága és minősége határozza meg;

C.  mivel 114 ország, köztük az EU 28 tagállamából 23 ország elismerte Koszovó függetlenségét;

D.  mivel az EU többször is kinyilvánította, hogy egyértelmű európai távlatok révén kész segítséget nyújtani Koszovó gazdasági és politikai fejlődéséhez, míg Koszovó az európai integráció felé vezető úton mutatott törekvéséről tett tanúbizonyságot;

E.  mivel a politikai pártjainak tartós polarizációja miatt korlátozott volt a Koszovó által az EU-val kapcsolatos reformok terén elért haladás, amely elengedhetetlen az uniós csatlakozási folyamat továbbfolytatásához;

F.  mivel Koszovó virágzó informális gazdasága akadályozza az egész országra kiterjedő életképes gazdaság kialakulását;

G.  mivel a Koszovói Különleges Tanácsok és a Különleges Ügyészség Hágában 2017. július 5. óta teljes körű igazságszolgáltatási munkát végeznek;

H.  mivel a Tanács 2018. június 8-án úgy döntött, hogy új prioritást ad az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX Koszovó) mandátumának és meghosszabbítja azt, és befejezi a misszió mandátumának az igazságszolgáltatással és végrehajtó hatalommal foglalkozó részét; mivel a mandátum új záró időpontját 2020. június 14-ére tűzték ki;

I.  mivel Koszovó továbbra is a Nyugat-Balkán egyetlen olyan országa, ahol az állampolgároknak vízumra van szükségük ahhoz, hogy a schengeni térségbe utazzanak;

1.  üdvözli az európai reformprogram keretében elfogadott fontos jogszabályokat, és felszólít azok maradéktalan végrehajtására; úgy véli, hogy pártközi konszenzust kell létrehozni az Unióval kapcsolatos kulcsfontosságú reformok elfogadása érdekében; várakozással tekint az új európai reformprogram 2019. évi elfogadása elé;

2.  rámutat azonban az alapvető reformok végrehajtásának lassú ütemére, amelyet a pártközi egyetértés hiánya és a folyamatos politikai polarizálódás okozott; megjegyzi, hogy ez hátrányosan érintette a nemzetgyűlést és a kormányt abban, hogy a tartós és fenntartható reformokat tudjon végrehajtani; elítéli néhány parlamenti képviselő akadályozó magatartását; felhívja valamennyi politikai pártot, hogy alakítsanak ki inkluzív politikai párbeszédet; hangsúlyozza, hogy javítani kell a nemzetgyűlés végrehajtó hatalom feletti felügyeletét és a jogalkotás átláthatóságát és minőségét, többek között az aktív és konstruktív részvétel biztosítása és a jogszabályok elfogadására irányuló sürgősségi eljárások alkalmazásának korlátozása által; ösztönzi az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformokra vonatkozó konszenzus kialakítását;

3.  üdvözli, hogy a közigazgatás területén értek el némi előrelépést, de hangsúlyozza, hogy további reformokra van szükség; felszólít különösen az állami közigazgatás politikamentessé tételére és szerkezetátalakítására;

4.  üdvözli, hogy 2018 márciusában megvalósult a Montenegróval 2015 augusztusában kötött határkijelölési megállapodás hosszú idő óta esedékes ratifikálása, ami a jószomszédi kapcsolatok szellemében tett előrelépés; hangsúlyozza ennek a vízumliberalizáció felé tett lépésnek a jelentőségét;

5.  sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy jóval a következő választások előtt teljes körűen orvosolják a korábban feltárt választási hiányosságokat – többek között a politikai pártok és kampányok finanszírozása átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiányát – az uniós és európai parlamenti megfigyelő missziók, valamint a Velencei Bizottság fennmaradó ajánlásainak kezelésére irányuló jogalkotási és igazgatási intézkedések kellő időben történő végrehajtásával annak érdekében, hogy azok teljes mértékben igazodjanak a nemzetközi standardokhoz; üdvözli a választási igazgatásban a nemek közötti egyenlőség terén tett előrelépést, és felhívja Koszovót, hogy fokozza tovább erőfeszítéseit a nők politikai részvételének növelésére és az általános jogi keret megerősítésére;

6.  aggodalmát fejezi ki Koszovó alulfinanszírozott igazságszolgáltatás, a széles körű korrupció, az állam birtokbavételére utaló tényezők, az indokolatlan politikai befolyás, illetve a tisztességes és jogszerű bírósági eljárás tiszteletben tartásának hiányával – többek között a kiadatás esetében – kapcsolatos kérdések miatt; hangsúlyozza a jogállamisággal kapcsolatos reformfolyamatok fontosságát, különös tekintettel a függetlenségre és hatékonyságra, valamint a tanúvédelem további megerősítésének szükségességére;

7.  hangsúlyozza, hogy a képviseleti bíróságok és a koszovói jog egységes végrehajtása elengedhetetlen a következetlen, lassú és kevéssé hatékony igazságszolgáltatás kezeléséhez; üdvözli a Szerbia és Koszovó közötti 2015. évi igazságügyi megállapodással összhangban a koszovói szerb bírák, ügyészek és igazgatási személyzet koszovói igazságszolgáltatásba való integrációját, úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is kiszolgáltatott a jogtalan politikai befolyásnak, és további erőfeszítésekre van szükség a megfelelő kapacitás kiépítéséhez és a bírák és ügyészek fegyelmi felelősségének biztosításához, többek között az összes bíró, ügyész, magas rangú rendőrtiszt és bűnügyi nyomozó alapvető igazságszolgáltatási funkcionális felülvizsgálata révén; üdvözli, hogy 2017 novemberében létrejött a konfliktus során a koszovói konfliktusban szexuális erőszakot elszenvedett áldozatok státuszának elismerésével és ellenőrzésével foglalkozó kormányzati bizottság;

8.  megjegyzi, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés – többek között a kábítószer- és az emberkereskedelem, valamint a kiberbűnözés – továbbra is aggodalomra ad okot, és összehangolt erőfeszítéseket tesz szükségessé; üdvözli a magas szinten elkövetett korrupció és a szervezett bűnözés ügyében folytatott nyomozás és büntetőeljárás kapcsán elért eredmények megerősítése terén elért kezdeti haladást; határozott és állandó erőfeszítéseket vár el az uniós csatlakozási folyamathoz kapcsolódó kötelezettségek keretében; üdvözli az ombudsman által annak érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, hogy megerősítse az ügyek felülvizsgálatára szolgáló kapacitásait;

9.  felszólít egy továbbfejlesztett jogi keret létrehozására és az ügyészség hatékonyságának és kapacitásának fokozására annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nyomozások és büntetőeljárások átfogó megközelítése, amelyet a vagyoni eszközök befagyasztásának, elkobzásának és visszaszerzésének, valamint a magas szintű korrupció, a szervezett és pénzügyi bűnözés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása esetén hozott jogerős ítéleteknek kell alátámasztaniuk; felszólít olyan biztosítékok kialakítására, amelyek gondoskodnak a függetlenség megvalósulásáról a bűnüldözésben, a büntetőeljárásokban és a több ágazatra kiterjedő korrupció elleni megelőző intézkedésekben; úgy véli, hogy további intézkedésekre van szükség a bűnüldözési intézmények közötti jobb együttműködés és koordináció biztosítása, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének és elszámoltathatóságának maximalizálása érdekében; felhívja Koszovót, hogy tartsa tiszteletben a külföldi állampolgárok kiadatására vonatkozó nemzetközi eljárásokat és szabályokat, és hozza meg a szükséges intézkedéseket az ahhoz hasonló esetek elkerülése érdekében, ami a Koszovóból Törökországba deportált hat török állampolgárral történt 2018. március végén; ezzel kapcsolatban üdvözli a koszovói nemzetgyűlés azon döntését, hogy vizsgálóbizottságot hoz létre az ügy kivizsgálására;

10.  felszólít a koszovói és szerb hatóságok közötti valódi és konstruktív igazságügyi és rendőrségi együttműködésre; úgy véli, hogy Koszovó tagsága az Interpolban és az Europollal folytatott együttműködésének fokozása tovább javítaná a transznacionális bűnözést célzó intézkedések eredményességét; ösztönzi ugyanakkor a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott további együttműködést;

11.  elengedhetetlennek ítéli, hogy a koszovói ombudsman, a számvevőszék elnökének, a korrupcióellenes ügynökség és a közbeszerzési szabályozó bizottság ajánlásait kellő időben és átfogó módon végrehajtsák; hangsúlyozza, hogy orvosolni kell a közbeszerzési rendszer hiányosságait, és javítani kell az intézményközi együttműködést és az információcserét; határozottan ajánlja a nyomonkövetési, értékelési és ellenőrzési képességek fokozását, valamint a Koszovó és az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló csalás elleni stratégia elfogadását és végrehajtását;

12.  üdvözli a Bizottság 2018. július 18-i megerősítését, amely szerint teljesültek a vízumliberalizációra vonatkozó referenciamutatók; úgy véli, hogy alapvető fontosságú, hogy Koszovó számára indokolatlan késedelem nélkül biztosítsák a vízumliberalizációt; úgy vélik, hogy a vízumliberalizáció javítani fogja Koszovó stabilitását és összekapcsolhatóságát az EU-val, megkönnyítve az utazást és az üzleti tevékenységet, valamint hozzájárul az emberkereskedelem és a korrupció elleni küzdelemhez; felhívja a Tanácsot, hogy késedelem nélkül fogadja el megbízatását, hogy továbblépjen a vízummentességi rendszer elfogadása felé;

13.  megjegyzi, hogy a vízumliberalizáció teljesítésére irányuló lépéseken túlmenően további kitartó erőfeszítésekre van szükség a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet és a korrupció elleni küzdelem terén, az irreguláris migrációs áramlatok kezelésére és a menedékjog iránti megalapozatlan kérelmek számának csökkentésére irányuló konkrét erőfeszítések mellett;

14.  örömmel veszi tudomásul a koszovói állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek és visszafogadások, valamint a visszafogadási megállapodások iránti kérelmek számának jelentős visszaesését; örömmel veszi tudomásul az új reintegrációs stratégiát, és felszólít annak teljes végrehajtására;

15.  elismerését fejezi ki Koszovónak a szinte kizárólag dzsihádista harcosokból álló külföldi harcosok kiáramlásának megfékezése és a terrorfenyegetések kezelése terén tett erőfeszítéseiért; felszólít arra, hogy folytassanak aktív regionális együttműködést a potenciális terrorista tevékenységek elleni küzdelemben és a terrorizmus finanszírozására szánt pénzmozgások megszakításában; sürgeti Koszovót, hogy foglalkozzon az online radikalizálódás és a külső szélsőséges hatások kérdésével; kiemeli a terrorizmus megelőzésének, a meggyanúsított harcosok büntetőeljárás alá vonásának, valamint ők és családjaik rehabilitációjának, oktatásának és társadalmi visszailleszkedésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy meg kell előzni a fogvatartottak radikalizálódását, különös tekintettel a sérülékeny fiatalokra, és lépéseket kell tenni deradikalizálásukra;

16.  egyértelműen elítéli Oliver Ivanović, koszovói szerb politikus meggyilkolását; úgy véli, hogy meggyilkolása jelentős csapást mért a koszovói szerb közösség konstruktív és mérsékelt hangjaira; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a Koszovó és Szerbia nyomozói közötti valódi együttműködés megkezdésére és nemzetközi támogatásra annak érdekében, hogy a gyilkosság elkövetőit és a gyilkosság megrendelőit további késedelem nélkül bíróság elé állítsák;

17.  sajnálatát fejezi ki a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek kezelése kapcsán tapasztalható vonakodás miatt; és kiemeli az ezen ügyek büntetőeljárás alá vonása iránti egyértelmű politikai kötelezettségvállalás fontosságát; sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy juttassák kifejezésre koszovói Különleges Tanácsokkal és a hágai Különleges Ügyészséggel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeikre irányuló szilárd és tartós kötelezettségvállalásukat; mély aggodalmát fejezi ki a koszovói nemzetgyűlés tagjai által a koszovói Különleges Tanácsokról és a Különleges Ügyészségről szóló jogszabály hatályon kívül helyezésére tett 2017. decemberi kísérletek miatt; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e kísérletek eredményeként nem sikerült közös ajánlásokat elfogadni az EU–Koszovó Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2018. január 17–18. közötti negyedik ülésének elhalasztása nyomán; szorgalmazza az EU–Koszovó Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságra irányuló konstruktív megközelítést, és az ezzel kapcsolatos fokozott parlamenti együttműködést;

18.  sürgeti a hatóságokat, hogy Koszovó és Szerbia ügyészségei közötti fokozzák a kölcsönös jogi együttműködést, valamint támogassák a volt Jugoszláviában 1991 és 2001 között elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság létrehozását;

19.  tudomásul veszi az EU koszovói jogállamiság-missziójának fontos szerepét a független igazságszolgáltatás, rendőrség és vámrendszer megerősítésében; elismeri továbbá az az EU koszovói jogállamiság-missziójának megelőző és békítő szerepét a háborús bűncselekményekkel, korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben folytatott büntetőeljárásokban és ítélkezésben, valamint az eltűnt személyek azonosítására és az ügyek teljes megoldása érdekében a sírhelyek kihantolására irányuló folyamatos erőfeszítéseit; javasolja, hogy végezzék el a misszió erősségeinek és gyengeségeinek értékelését;

20.  ismételten felhívja az az EU koszovói jogállamiság-misszióját, hogy növelje a hatékonyságot és tartsa fenn az átláthatóságra vonatkozó legmagasabb normákat és a zéró tolerancia elvét a korrupció, a hivatali visszásság, a kötelességszegés és a politikai nyomás és beavatkozás tekintetében;

21.  kiemeli, hogy a koszovói nemzetgyűlést haladéktalanul tájékoztatni kell az EU koszovói jogállamiság-missziójának tevékenységéről és jogállásának bármilyen változásáról;

22.  tudomásul veszi az az EU koszovói jogállamiság-missziójának új megbízatását és új záró időpontját; hangsúlyozza azonban, hogy sokkal fontosabb a Koszovóban elért konkrét előrelépés, mint egy meghatározott ütemterv megvalósítása;

23.  felszólít arra, hogy az emberi jogi keret végrehajtásának biztosítsák a legmagasabb prioritást, és támogassák megfelelő és elégséges koordinációval és finanszírozással, különösen a nemek közötti egyenlőség, a gyermek- és a munkaügyi védelem, a társadalmi kirekesztés és a fogyatékossággal élő személyek és az etnikai és nyelvi kisebbségek és közösségek, valamint az LMBTI-személyek elleni megkülönböztetés terén; kiemeli, hogy meg kell erősíteni a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó ügynökséget, valamint a családon belüli erőszak elleni védelem nemzeti koordinátorát, és fokozni kell a megelőzést, valamint az ilyen bűncselekményekben az igazságszolgáltatás érvényesítését; ismételten felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy el kell fogadni a vallásszabadságról szóló jogszabálytervezetet;

24.  mély aggodalmát fejezi ki a nemek közötti egyenlőtlenségekkel és a nemi alapú erőszakkal kapcsolatban; sürgeti Koszovót, hogy biztosítsa a nemek közötti egyenlőségre és megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogszabályok teljes körű és kellő időben történő végrehajtását; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kapcsolati erőszak elleni küzdelemre irányuló stratégia és cselekvési terv végrehajtása terén nem történt előrelépés, és felhívja a hatóságokat, hogy a nemi alapú erőszak elleni küzdelem tekintetében fogadjanak el szigorúbb és hatékonyabb intézkedéseket, többek között a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó ügynökség és a kapcsolati erőszak elleni védelem nemzeti koordinátorának megerősítése révén; aggodalmát fejezi ki a nők döntéshozói pozíciókban való alulreprezentáltsága miatt; felhívja a koszovói hatóságokat, hogy prioritásként kezeljék a nemek közötti egyenlőség általános – többek között az európai reformprogramban való – érvényesítését, a civil társadalommal – többek között a női szervezetekkel – együttműködve; ösztönzi Koszovót, hogy foglalkozzon tovább azzal a kérdéssel, hogy hogyan szolgáltathat igazságot és nyújthat támogatást azon nők számára, akik szexuális erőszak áldozataivá váltak a háború alatt; sürgeti Koszovót, hogy hajtsa végre az Isztambuli Egyezmény rendelkezéseit;

25.  felszólítja a koszovói nemzetgyűlést, hogy a gyermekvédelmi jogszabály kidolgozásakor vegye figyelembe az EU, az UNICEF, a gyermekvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek koalíciója (KOFM) és a Save the Children által közösen aláírt állásfoglalást;

26.  aggodalommal jegyzi meg, hogy Koszovó csekély haladást ért el a fogyatékossággal élő személyek jogai terén; felhívja Koszovót, hogy biztosítson megkülönböztetésmentességet és esélyegyenlőséget a fogyatékkal élők számára;

27.  felhívja a koszovói hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, többek között a kulturális és nyelvi jogaikat, valamint a számukra kínálkozó lehetőségeket; sajnálja azt, hogy a kisebbségek, például a romák, az askáli és egyiptomi közösségek, továbbra is problémákkal szembesülnek a személyazonosító okmányok megszerzésekor, ami akadályozza az állampolgársághoz, az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférésüket, és felhívj a koszovói hatóságokat, hogy orvosolják ezeket a problémákat; üdvözli a hatóságok azon szándékát, hogy a Gora és Zhupa régióban élő történelmi bolgár etnikai közösség jogait elismerjék; üdvözli a roma és askáli közösségek koszovói társadalomba való integrációjára irányuló 2017–2021 közötti időszakra vonatkozó új stratégia és cselekvési terv elfogadását, és felszólítja Koszovót, hogy vállaljon aktív szerepet a Regionális Együttműködési Tanács által végrehajtott „Roma integráció 2020” projekt regionális együttműködésében;

28.  sajnálja az LMBTI-személyekkel szembeni állandósuló megkülönböztetést és a prištinai meleg méltóság menettel összefüggő online gyűlöletbeszéd terjedését;

29.  hangsúlyozza, hogy új jogszabálytervezetet kell elfogadni a nem kormányzati szervezetek egyesülési szabadságáról; felszólít arra, hogy a civil társadalmat érintő területekre vonatkozó jogszabályok kidolgozása és végrehajtása során szenteljenek nagyobb figyelmet annak biztosítására, hogy a jogszabály ne rójon aránytalan terhet a civil társadalmi szervezetekre, ne legyen velük szemben hátrányosan megkülönböztető hatású, valamint ne szűkítse a civil társadalom mozgásterét; hangsúlyozza, hogy állami finanszírozást kell a civil társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátani,

30.  sürgeti annak szükségességét, hogy a Bizottság éves jelentésének ajánlásaival összhangban biztosítsák a koszovói közszolgálati műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát, pénzügyi fenntarthatóságát és függetlenségét, valamint garantálják a magánmédia tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát; sürgeti e tekintetben valamennyi vonatkozó jogszabály végrehajtását; felszólít a többnyelvű műsorszolgáltatás és az összes koszovói közösség számára kínált információk minőségének javítására; aggodalmát fejezi ki az újságírók elleni fenyegetések és támadások számának növekedésével kapcsolatban, és sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy haladéktalanul hajtsanak végre vizsgálatot és indítsanak büntetőeljárást a felelősök ellen; üdvözli azt, hogy Koszovó kormánya jóváhagyta a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló jogszabálytervezetet;

31.  felszólít a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok átfogó rendezésére irányuló folyamatos erőfeszítésekre; úgy véli, hogy a Szerbiával fennálló kapcsolatok teljes normalizálása – egy jogilag kötelező erejű megállapodás és annak végrehajtási rendelkezései alapján – nem lehetséges a meglévő megállapodások átfogó és kölcsönös alkalmazása nélkül, ami kulcsfontosságú eleme mindkét ország európai integráció felé vezető útjának;

32.  megjegyzi a Szerbia és Koszovó közötti határ lehetséges kiigazításával, többek között a területcsere kérdésével kapcsolatban folyó vitát és nyilvános nyilatkozatokat; hangsúlyozza, hogy mind Koszovó, mind Szerbia több etnikumú ország, és a régióban nem szabad, hogy cél legyen az etnikailag homogén államok létrehozása; támogatja azt, hogy az EU által előmozdított párbeszéd szolgáljon a Szerbia és Koszovó közötti, a kapcsolatok rendezéséről szóló átfogó megállapodás megvalósításának kereteként; úgy véli, hogy bármilyen megállapodás csak akkor lehet elfogadható, ha azt mindkét fél elfogadja, és az figyelembe veszi a régió egészének stabilitását és a nemzetközi jogot;

33.  megjegyzi, hogy öt EU-tagállam még nem ismerte el Koszovót, és felkéri őket, hogy tegyék ezt meg; hangsúlyozza, hogy az elismerés előnyös lenne a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok rendezése szempontjából;

34.  azon a véleményen van, hogy a Belgrád és Priština közötti párbeszédet nyitott és átlátható módon kell lefolytatni, és az ebben részt vevő felelősöknek rendszeresen jelentést kell tenniük a fejleményekről a koszovói nemzetgyűlésnek;

35.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az eddig aláírt megállapodások közül sok nem vagy csak késedelmesen valósult meg, így például az energiaüggyel és a szerb többségű önkormányzatok szövetségével kapcsolatos megállapodások; sürgeti mindkét felet, hogy valamennyi megállapodást teljes egészében és jóhiszeműen hajtsa végre; ismételten felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy végezze el a mindkét fél által a kötelezettségük teljesítése során nyújtott teljesítmény értékelését, annak érdekében, hogy orvosolni lehessen a végrehajtás útjában álló valamennyi kihívást; sürgeti a szerb és a koszovói kormányt, hogy kerüljön el minden olyan fellépést, amely alááshatja a felek közötti bizalmat, és kockára teheti a párbeszéd konstruktív folytatását;

36.  elítél a megfélemlítésre és az erőszakra irányuló minden cselekményt; határozottan elítél a megfélemlítésre és az erőszakra irányuló minden cselekményt; elvárja a koszovói hatóságoktól haladéktalanul határolódjanak el az ilyen cselekményektől, és felszólít az elkövetők azonosítására és igazságszolgáltatás elé állítására; felhívja a nemzeti és helyi hatóságokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a többnemzetiségű társadalom továbbfejlesztése érdekében elfogadott jogszabályok végrehajtására; sajnálatát fejezi ki a nacionalista és a szélsőséges retorika terjedése miatt a régióban, és kéri, hogy a Bizottság kulturális projekteken keresztül támogassa tovább a megbékélést;

37.  ismételten felszólít a mitrovicai híd azonnali és akadálytalan megnyitására, ami fontos lépést jelent a város újraegyesítése felé; felszólít a szabad mozgásra vonatkozó megállapodás teljes körű végrehajtására; felhívja a szerb és koszovói hatóságokat, hogy mozdítsák elő a helyi közösségek közötti személyes kapcsolatokat a párbeszéd erősítése érdekében, többek között nem kormányzati szinten; üdvözli e tekintetben a Peja–Sabac közötti kölcsönös együttműködési programot, és felhívja a Bizottságot hasonló kezdeményezések támogatására; üdvözli a fokozott kapcsolattartást lehetővé tevő olyan infrastrukturális projektek kidolgozását, mint például a Nis–Merdare–Pistina autópálya;

38.  üdvözli Koszovó arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fenntartsa a konstruktív szomszédsági kapcsolatokat a régióban és proaktívan megvalósítsa az összhangot az EU közös kül- és biztonságpolitikájával (KKBP), és felszólít további előrelépés megtételére ezen a téren; úgy véli, hogy Koszovó nemzetközi szervezetekben betöltött tagsága olyan jogokkal és kötelezettségekkel járna, amelyek magukban foglalják a nemzetközi normák és szabványok alkalmazását; ösztönzi a pozitív megközelítést Koszovó nemzetközi szervezetekben való részvétele tekintetében;

39.  kiemeli, hogy sürgősen el kell fogadni és végre kell hajtani az átlátható és versenyképes privatizációs eljárásokat biztosító intézkedéseket, és ki kell vizsgálni az állítólagos szabálytalanságokat; aggódik amiatt, hogy a migránsok általi hazautalások jelentik a belső kereslet fontos motorját; aggodalmát fejezi ki a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése miatt, különösen a felvételi eljárás folyamán;

40.  aggodalmának ad hangot a kritikus gyógyszerészeti lajstromozási eljárások és a gyógyszerek kritikus minősége, valamint az ágazatban megfigyelhető korrupció miatt; sürgeti a koszovói egészségügyi minisztériumot, hogy fokozza erőfeszítéseit az ilyen bűncselekmények kivizsgálása, valamint a lajstromozási és minőségi problémák mihamarabbi kezelése terén; felszólít az egészségügyi ágazat átfogó reformjára, beleértve az általános egészségbiztosítási rendszer megvalósítását, az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférés biztosítása érdekében; kiemeli a közegészségügyi rendszer megfelelő finanszírozásának szükségességét;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy regionális stratégiát a tartós ifjúsági munkanélküliség és az elitelvándorlás kezelésére, azáltal hogy megszünteti az oktatási rendszer által kínált és a munkaerőpiac által igényelt készségek közötti eltéréseket, javítja az oktatás minőségét, és megfelelő finanszírozást biztosít az aktív munkaerőpiaci intézkedések és a szakképzési rendszerek, valamint a megfelelő gyermekgondozási és iskola előtti nevelést végző létesítmények számára; sajnálja, hogy nem történt előrelépés az oktatás minőségének javítása terén; felhívja az érintett szereplőket, hogy a kisebbségi csoportokhoz tartozó személyeket vonják be a foglalkoztatási intézkedések kialakításába és végrehajtásába;

42.  sürgeti Koszovót, hogy teljes mértékben aknázza ki az uniós programok által kínált lehetőségeket; üdvözli a Koszovó Erasmus + és Kreatív Európa programokban való részvételéről szóló megállapodás aláírását; felhívja a koszovói hatóságokat és a Bizottságot, hogy az életképes koszovói gazdaság kialakítása érdekében fokozzák a kkv-k támogatását; támogatja a Nyugat-Balkánon alkalmazott barangolási díjak csökkentésére irányuló javaslatot;

43.  felhívja a figyelmet Priština és más erősen szennyezett városok rendkívül rossz levegőminőségére; felszólít a hatékony levegő- és vízminőség-ellenőrző rendszerek kialakítására, a szennyvíztisztító infrastruktúra fejlesztésére, valamint megbízható és könnyen elérhető valós idejű szennyezettségi adatok gyűjtésére; aggodalmának ad hangot a helytelen hulladékgazdálkodási, a nem fenntartható hulladéklerakási és a széles körben elterjedt illegális hulladéklerakási gyakorlatok miatt; sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy fogadjanak el hulladékelkülönítési és újrafeldolgozási célértékeket, fejlesszék a helyi gyűjtő, lerakó és újrafeldolgozó létesítményeket, és számoltassák el a szennyezőket; felhívja az ENSZ-t, hogy mielőbb biztosítsa a szükséges támogatást a néhány koszovói menekülttáborban bekövetkezett ólommérgezés áldozatainak, többek között a nemsokára létrehozandó vagyonkezelői alap révén;

44.  megállapítja, hogy a tavalyi jelentés energiapolitikai ajánlásainak többségét nem hajtották végre; hangsúlyozza, hogy el kell mozdulni a lignit nem fenntartható energiatermelésre való használatától, és a Koszovó A erőművet sürgősen le kell szerelni és biztosítani kell a kiegészítő fenntartható energiatermelési és -behozatali kapacitást; tudomásul veszi a harmadik energiaügyi csomag kapcsán tett részleges előrelépést, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a koszovói energiaszabályozó függetlenségét; felszólít az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot célzó fokozottabb erőfeszítésekre, különösen az építőipari ágazatban; megjegyzi, hogy miközben elfogadták az energiahatékonysági törvénytervezet első olvasatát, az energiahatékonyságot akadályozza a Koszovó és Szerbia között létrejött energiaügyi megállapodás végrehajtásának elmaradása; felhívja a hatóságokat az energiahatékonysági alap létrehozására;

45.  hangsúlyozza, hogy a tervezett vízerőműveknek meg kell felelniük az uniós környezetvédelmi előírásoknak; üdvözli e tekintetben a környezetvédelmi miniszter határozatát a vízerőművekkel kapcsolatos projektekre kiadott engedélyek értékeléséről és felfüggesztéséről;

46.  sajnálja, hogy nem történt előrelépés a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázásában; felhívja a hatóságokat, hogy fogadjanak el a 2017–2026 közötti időszakra vonatkozó energiastratégiáról szóló cselekvési tervet a 2020-ra kitűzött 25%-os kötelező megújulóenergia-célérték elérésére; sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza az erre irányuló támogatást;

47.  sürgeti a koszovói hatóságokat, hogy fogadjanak el hiteles és fenntartható közlekedési és mobilitási szakpolitikákat a régóta fennálló infrastrukturális hiányosságok kezelésére;

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint Koszovó kormányának és a Koszovói Nemzetgyűlésnek.

(1) HL L 146., 2018.6.11., 5. o.