Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EU–Montenegró társulási és stabilizációs megállapodásra, amely 2010. május 1-je óta van hatályban,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra és a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Tanács 2018. június 25-i kilencedik ülésére,

–  tekintettel Montenegró 2017. június 5-i belépésére a NATO-ba,

–  tekintettel a Montenegró és Koszovó közötti határkijelölési megállapodás Montenegró és Koszovó parlamentjei általi ratifikálására,

–  tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

–  tekintettel a „2018. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2018. április 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0450) és az azt kísérő, „2018. évi jelentés Montenegróról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0150),

–  tekintettel a 2018–2020 közötti montenegrói gazdasági reformprogram 2018. április 17-i bizottsági értékelésére (SWD(2018)0131) és az EU és a Nyugat-Balkán közötti gazdasági és pénzügyi párbeszédről szóló 2018. május 25-i közös tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő missziójától (EBESZ/ODIHR) érkező jelentésekre és az Európai Parlament választási megfigyelő küldöttségének nyilatkozatára a 2018. április 15-i választásokkal kapcsolatban,

–  tekintettel az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) 2018. július 16-17-én Podgoricában tartott 15. ülésén elfogadott nyilatkozatra és ajánlásokra,

–  tekintettel a Bizottság, a Világbank és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által a nyugat-balkáni marginalizált helyzetű romákról készített, 2017. évi felmérés eredményére,

–  tekintettel a 2014. augusztus 28-án kezdődött berlini folyamatra,

–  tekintettel a Montenegróról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0339/2018),

A.  mivel minden bővítési országot egyedileg, saját érdemei alapján ítélnek meg, és a csatlakozás menetrendjét a reformok gyorsasága és minősége határozza meg;

B.  mivel Montenegró jelenleg a leginkább előrehaladott a tárgyalásokban, abból adódóan, hogy az uniós vívmányok 35 fejezete közül 31-et már megnyitottak, és három fejezet esetében ideiglenesen lezárták a tárgyalásokat;

C.  mivel a belső politikai erők és a szomszédos országok közötti, reformokról szóló konstruktív párbeszéd alapvető fontosságú az uniós csatlakozási tárgyalások során történő további előrelépéshez;

D.  mivel Montenegró továbbra is elkötelezett a működőképes piacgazdaság megteremtése iránt, és folyamatosan dolgozik a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítésén;

E.  mivel Montenegró az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében előcsatlakozási támogatásban részesül;

F.  mivel Montenegrónak tovább kell növelnie többek között a parlamenti, jogalkotói, valamint felügyeleti kapacitását, az intézmények átláthatóságát, erősítenie kell a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását, a háborús bűncselekmények belföldi kezelését, a választási folyamat integritását, a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint a korrupció, a szervezett bűnözés és az informális gazdaság elleni küzdelmet;

1.  üdvözli Montenegró folytatódó részvételét az uniós integrációs folyamatban és az ország által általánosságban elért jó haladást, amely e stratégiai döntés széles körű támogatottságán alapul;

2.  hangsúlyozza, hogy a reformok végrehajtása és alkalmazása továbbra is a sikeres integrációs folyamat egyik kulcsfontosságú mutatója; felhívja Montenegrót, hogy javítsa az új jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának tervezését, összehangolását és figyelemmel kísérését, valamint szorgalmazza a 23. és 24. tárgyalási fejezetre vonatkozó időközi referenciakövetelmények időben történő végrehajtását;

3.  üdvözli a Bizottság nyugat-balkáni stratégiáról szóló, 2018. február 6-i közleményében foglalt értékelést, amely szerint erős politikai akarattal, valós és tartós reformok megvalósításával és a szomszédos országokkal való viták végleges megoldásával Montenegró 2025-re akár készen állhat a csatlakozásra;

4.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben gondoskodjanak elegendő forrásról Montenegró Európai Unióhoz való lehetséges csatlakozásának biztosítására a nyugat-balkáni stratégiában felvázoltak szerint;

Demokratizálódás

5.  emlékeztet minden politikai pártot, hogy a konstruktív politikai szerepvállaláshoz teljes mértékben működőképes parlament szükséges, amelyben minden politikus felelősséget vállal a szavazóiért a helye elfoglalásakor; üdvözli, hogy az elhúzódó parlamenti bojkott után a legtöbb ellenzéki párt visszatért a parlamentbe; sürgeti az összes többi parlamenti pártot, hogy a lehető leghamarabb térjenek vissza a parlamentbe, és tegyenek összehangoltabb erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy a parlament rendelkezzen a törvényhozói és felügyeleti szerepének maradéktalan betöltéséhez szükséges eszközökkel;

6.  szorgalmazza a nők és a kisebbségek, különösen a romák(1) közéleti és politikai részvételére vonatkozó jogszabályok végrehajtását, ezen belül annak lehetővé tételét, hogy a kisebbségekhez tartozó nők érdemi módon részt vehessenek a döntéshozatalban, és pozíciókat foglalhassanak el a közigazgatásban és a közintézményekben;

7.  felhívja Montenegró politikai vezetését, hogy a jogállamiság, a tömegtájékoztatás szabadsága, a korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés és az azzal járó erőszak problémáinak leküzdése révén összpontosítson a fennmaradó kihívásokra, és kezelje prioritásként ezeket a kérdéseket;

8.  megjegyzi, hogy a 2018 áprilisában megrendezett elnökválasztás során az alapvető szabadságjogokat tiszteletben tartották; felhívja a kormányt, hogy működjön együtt az ellenzéki pártokkal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy átfogó módon orvosolja az EBESZ/ODIHR által azonosított hiányosságokat, és a folyamatban lévő nemzeti jogszabályok elfogadása révén teljes körűen hajtsa végre a választási megfigyelő küldöttség kiemelt ajánlásait, és a választási folyamat iránti közbizalom javítása érdekében erősítse meg a választási adminisztráció átláthatóságát és szakszerűségét; kéri, hogy a helyi választásokat tartsák meg egyidejűleg az egész országban, és javítsák a választások minőségét és átláthatóságát; sürgeti a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságára vonatkozó rendelkezések megerősítését;

9.  kéri az állítólagos választási szabálytalanságok teljes kivizsgálását; továbbra is kitart amellett, hogy tegyék meg a kompromittáló hangfelvételek miatt 2012-ben kirobbant botrány kezeléséhez szükséges lépéseket; felszólítja a korrupcióellenes ügynökséget, hogy fokozza az állami forrásokkal való és a politikai pártok érdekét szolgáló lehetséges visszaélések nyomon követését;

10.  aggodalmát fejezi ki a montenegrói parlament azon határozata miatt, hogy Vanja Ćalović Markovićot menesztik a korrupcióellenes ügynökség tanácsából; teljes átláthatóságot szorgalmaz az ügy kezelése során;

Jogállamiság

11.  rámutat arra, hogy az ellenőrző hatóság, a korrupcióellenes ügynökség, a közbeszerzéseket ellenőrző bizottság, a versenyhivatal és az állami támogatásokért felelős hatóság központi szerepet játszanak a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben; üdvözli az említett intézmények kapacitásának és függetlenségének javítására irányuló folyamatban lévő reformokat, de rámutat, hogy szükség van a hatékonyság javítására, jobb eredményekre, a korrupció megelőzésének megfelelő szankciók révén történő ösztönzésére és a teljes függetlenségük elérését akadályozó fennmaradó korlátok felszámolására;

12.  tudomásul veszi a korrupcióellenes ügynökség kampányfinanszírozások vizsgálatával kapcsolatos kapacitásainak megerősítése terén elért eredményeket; hangsúlyozza a korrupcióellenes ügynökség iránti bizalom növelésének és jó hírneve erősítésének szükségességét, amit úgy lehet elérni, hogy markánsabban el kell határolni az ügynökség tevékenységét a politikai befolyástól;

13.  üdvözli a közigazgatás átláthatóbbá tételére és az információmegosztás javítására tett erőfeszítéseket, ugyanakkor polgárbarátabb, professzionálisabb és politikától mentesebb közigazgatás létrehozására buzdít; méltatja az ombudsman hatékonyabb munkáját; kéri a szabályozási hatásvizsgálatok javítását, átfogó jelentések készítését az ellenőrzésekről és inkluzív, nyilvános konzultációk lefolytatását a jogszabályjavaslatokról; hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködés és az információkhoz való nyílt hozzáférés fontosságát a korrupció elleni eredményes küzdelem érdekében, és ösztönzi a 2017 májusában végrehajtott jogalkotási reform felülvizsgálatát; javasolja az erőforrások és az emberi tőke optimalizálását a közigazgatásban;

14.  üdvözli Montenegró jelentős eredményeit az e-kormányzás és az e-részvétel terén, amelynek köszönhetően az ország az ENSZ 2016-os e-kormányzási felmérésében bekerült a legjobb 25 közé ezen a területen; felhívja a montenegrói kormányt, hogy tartsa fenn a reform ezen ütemét, hogy tovább erősítse a közigazgatás hatékonyságát és elérhetőségét;

15.  üdvözli az igazságügyi intézmények függetlenségének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának, professzionalizmusának és hatékonyságának növelése felé tett mérsékelt előrehaladást; biztosítékokat kér a politikai beavatkozás ellen, és szorgalmazza az etikai kódexek és fegyelmi eljárások következetes alkalmazását; üdvözli, hogy most először neveztek ki új bírókat és ügyészeket az új felvételi rendszer szerint;

16.  megjegyzi, hogy a 2016. októberi állítólagos puccskísérlettel foglalkozó bírósági eljárások előrehaladását harmadik országokkal való teljes körű igazságügyi együttműködéssel szükséges biztosítani; üdvözli azt a döntést, hogy az átláthatóság érdekében nyilvánosan közvetítik a bírósági eljárásokat;

17.  üdvözli, hogy 2018. június 29-én elfogadták a Bírói Tanácsról szóló törvény módosításait, amelyek lehetővé teszik a Bírói Tanács szabályos működésének folytatását; rámutat arra, hogy ezeket a módosításokat a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban fogadták el; hangsúlyozza, hogy a nem hivatásos tagok Tanácsba történő megválasztására vonatkozó ezen módosítások csupán ideiglenes megoldást jelentenek; sürgeti a Parlament újonnan megalakult ad-hoc munkacsoportját, hogy késedelem nélkül találjon megoldást erre a kérdésre;

18.  aggodalommal tölti el a szervezett bűnözéshez köthető, erőszakos cselekményekkel és merényletekkel kapcsolatos esetek számának növekedése, ami káros hatással van az átlagpolgárok mindennapjaira; üdvözli, hogy a hatóságok felismerték ezt a problémát, de komolyabb megelőző intézkedéseket vár, beleértve az elítélés nélküli vagyonelkobzás alkalmazását; üdvözli a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott vizsgálatokat, vádemeléseket és a meghozott ítéleteket; elismeri ugyanakkor, hogy ezek az eredmények további megerősítésre szorulnak, különösen a pénzmosással és az embercsempészettel kapcsolatos ügyekben;

19.  előrelépést szorgalmaz az összeférhetetlenségek és a köztisztviselők illegális vagyongyarapodásának megelőzése terén; felszólítja a hatóságokat, hogy fokozzák a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzását, mozdítsák elő a jogtalan vagyonszerzések vizsgálatát, és tegyenek egyéb lépéseket a bűnözői csoportok felszámolása érdekében, amivel véget vetnének a szervezett bűnözés, az üzleti élet és a politika közötti kapcsolatoknak; ugyanakkor elítéli a törvényben előírt minimális szint alatti szankciók kiszabásának gyakorlatát, mivel ez kontraproduktív a korrupciós ügyek megelőzése szempontjából;

20.  emlékeztet arra, hogy Montenegrónak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa a tulajdonhoz való jog hatékony védelmét az uniós vívmányokkal és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban; sürgeti az állami hatóságokat, hogy a hatályos nemzeti jogi keretet alkalmazva észszerű időn belül gondoskodjanak a tisztességes eljárások biztosításáról, többek között a tulajdonjogok és a tulajdon-visszaszolgáltatás területén is; rámutat arra, hogy az erős, megkülönböztetésmentes és stabil tulajdonjogi rendszer a polgárok és a külső befektetők általános és üzleti bizalmának előfeltétele;

Határigazgatás és migráció

21.  rámutat arra, hogy Montenegró mindezidáig bebizonyította, hogy képes a menedékkérelmek kezelésére, de hangsúlyozza, hogy további előrelépésre van szükség; ösztönzi Montenegrót, hogy szorosabban működjön együtt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel a határigazgatás európai normákkal összhangban történő fejlesztése, az irreguláris migráció problémájának megoldása és a migránscsempész-hálózatok felszámolása céljából; fokozottabb erőfeszítéseket és határokon átnyúló együttműködést kér az emberkereskedelemmel valamint a kábítószer- és dohánycsempészettel foglalkozó szervezett bűnözői hálózatok felszámolása érdekében; kiemeli a montenegrói – különösen az ország szabadkereskedelmi zónái körül zajló – illegális dohánykereskedelemmel kapcsolatos állandó aggályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást Montenegrónak a szabadkereskedelmi zónák ellenőrzése és az illegális kereskedelem megakadályozása terén;

22.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs előrelépés az emberkereskedelem elleni küzdelemben, és sürgeti, hogy fordítsanak különös figyelmet a szervezett kényszerprostitúció és gyermekkoldulás megelőzésére; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség az áldozatok azonosítása, valamint azok segítségnyújtáshoz, kártérítéshez és védelmi intézkedésekhez való hozzáférése tekintetében; felhívja Montenegrót, hogy nyújtson tényleges védelmet az emberkereskedelem áldozatainak, és fordítson külön figyelmet az emberkereskedelem áldozataivá vált gyermekek, valamint – a szegénység és a marginalizáció miatti kiszolgáltatott helyzetük okán – a roma nők és lányok rehabilitálására;

Média

23.  fokozatosan egyre nagyobb aggodalommal figyeli a szólásszabadság és a médiaszabadság helyzetét, amelyet illetően három egymást követő bizottsági jelentés szerint nem történt előrelépés; emlékeztet arra, hogy a vonatkozó 23. fejezet megnyitására 2013 decemberében került sor, és az e fejezet és a 24. fejezet tekintetében elért haladás határozza meg a tárgyalások általános ütemét; a leghatározottabban elítéli az újságírókkal szembeni megfélemlítést, lejárató kampányokat, valamint szóbeli és fizikai támadásokat; megjegyzi, hogy 2017-ben hét újságírókat ért bántalmazási esetet jelentettek; sürgeti a kormányt, hogy biztosítsa az újságírók védelmét a gyakorlatban; további lépéseket szorgalmaz a média és az újságírók függetlenségének biztosítása érdekében, és ösztönzi az újságírókkal szembeni fenyegetésekkel kapcsolatos szisztematikus adatgyűjtést; tudomásul veszi, hogy az EU montenegrói küldöttsége szorosan figyelemmel követi a helyzetet;

24.  különösen aggasztónak tartja a Vijesti újságírója, Olivera Lakić elleni 2018. május 8-i támadást, és szorgalmazza az ügy teljes körű kivizsgálását; elfogadhatatlannak tartja, hogy az újságírókkal szembeni korábbi erőszakos támadások kivizsgálásával kapcsolatban nincsenek érdemi új fejlemények; felhívja a hatóságokat, hogy határozottan ítéljenek el minden újságírók elleni támadást, és mozdítsák elő az újságírók védelmét és a büntetlenség felszámolását szolgáló intézkedéseket;

25.  elítéli a jelenleg is meglévő pénzügyi és szerkesztői nyomást Montenegró közszolgálati műsorszolgáltatójával (RTCG) és az elektronikusmédia-ügynökséggel szemben; sürgeti az indokolatlan politikai és üzleti befolyás elleni biztosítékok létrehozását, valamint annak garantálását, hogy az állami médiahirdetések ügyei teljes mértékben átláthatóak legyenek; ismét hangsúlyozza, hogy védelmet kell biztosítani az RTCG és az összes más médiaorgánum számára az indokolatlan politikai befolyással szemben; sürgeti az állami hatóságokat, hogy a médiaszabályozók és a közszolgálati műsorszolgáltató számára egyaránt biztosítsanak elegendő forrást ahhoz, hogy garantálják az RTCG és az elektronikusmédia-ügynökség pénzügyi önállóságát és függetlenségét, ami döntő fontosságú a médiakörnyezet szempontjából a választási kampányok idején; sajnálatát fejezi ki az RTCG-tanács összetételének megváltoztatása és az RTCG főigazgatója, Andrijana Kadija menesztése miatt; úgy véli, hogy a korai elbocsátásokat kizárólag korlátozott körülmények között szabad engedélyezni;

26.  figyelmeztet arra, hogy a média pénzügyi függetlenségének hiánya elősegíti annak politikai függőségét és polarizációját; úgy véli, hogy elő kell írni az állami hirdetési pénzek átlátható és megkülönböztetésmentes szétosztását, és felszólítja a hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a közvetett támogatási formák alternatíváit a média függetlenségének elősegítése érdekében;

27.  hangsúlyozza az elektronikusmédia-ügynökség és a hatékony önszabályozás szerepét a montenegrói médiában a legszigorúbb etikai normák biztosítása és a rágalmazási ügyek számának mérséklése szempontjából; megjegyzi, hogy az újságírók bizonytalan helyzete aláássa a média minőségét és szakmaiságát;

Civil társadalom és emberi jogok

28.  hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepét az állami intézmények működésének javításában és a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; határozottan elítéli a jogállamisággal kapcsolatos ügyek terén elért haladás lassúságát vagy hiányát elítélő civil társadalmi szervezetek közelmúltbeli megfélemlítését és velük szemben indított elfogadhatatlan lejárató kampányt;

29.  felszólít arra, hogy a civil társadalmat érintő területekre vonatkozó jogszabályok kidolgozása és végrehajtása során szenteljenek nagyobb figyelmet annak biztosítására, hogy a jogszabály ne rójon aránytalan terhet a civil társadalmi szervezetekre, ne legyen velük szemben hátrányosan megkülönböztető hatású, valamint ne szűkítse a civil társadalom mozgásterét; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy állami finanszírozás álljon az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal foglalkozó civil társadalmi szervezetek – többek között megfigyelő, jogvédő és kis méretű, alulról szerveződő szervezetek – rendelkezésére; indokoltnak tartja, hogy a civil társadalmi szervezetek szabadon kaphassanak pénzügyi támogatást egyéb támogatóktól, például magánadományozóktól, nemzetközi szervezetektől, szervektől vagy ügynökségektől;

30.  tudomásul veszi a nem kormányzati szervezetekről szóló törvény változásait, amelyek célja, hogy javítsák azok közfinanszírozását, és javasolja a szükséges másodlagos jogszabályok mielőbbi elfogadását; ismételten szorgalmazza a szisztematikus, inkluzív, időszerű és őszinte konzultációt a civil társadalmi szervezetekkel és a szélesebb nyilvánossággal az Unióval kapcsolatos kulcsfontosságú jogalkotási reformokról, ezen belül azok helyi szintű végrehajtásáról, a döntéshozatal demokratikus jellege növelésének és az átláthatóság megerősítésének érdekében; javasolja a civil társadalmi szervezetek pénzügyi szabályozási környezetének további források biztosítása révén történő javítását és világos szabályok meghatározását a civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációkra vonatkozó kormányzati mechanizmusokkal kapcsolatban;

31.  üdvözli az alapvető jogokkal kapcsolatos folyamatos jogharmonizációt; kéri a hatékony jogvédelmet biztosító intézményi keret megerősítését, többek között a bűnüldöző szervek általi rossz bánásmód, a megfélemlítés és a fizikai bántalmazás esetén is; a vallásszabadságról szóló törvény frissítését kéri;

32.  üdvözli az isztambuli egyezmény végrehajtása érdekében tett eddigi erőfeszítéseket, ugyanakkor sürgeti az emberi jogok védelméhez szükséges végrehajtási és nyomon követési mechanizmusok javítását, többek között a nők és gyermekek elleni erőszak felszámolása révén; e tekintetben szorgalmazza az alapjogi szakpolitikák, különösen a nemek közötti egyenlőségre, valamint a fogyatékossággal élők, a gyermekek és a romák jogaira vonatkozó politikák hatékony végrehajtását a szakpolitikák megvalósításához és a felelős intézmények kapacitásainak kiépítéséhez szükséges megfelelő költségvetési előirányzatok és erőforrások biztosítása révén; felszólítja a hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gyermekek kényszerházasságának megelőzése érdekében;

33.  sürgeti Montenegrót, hogy biztosítsa a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogszabályok teljes körű és kellő időben történő végrehajtását, és kövesse nyomon ezeknek a hátrányos helyzetű és perifériára szorult társadalmi csoportokból érkező nőkre gyakorolt hatását; felhívja Montenegrót, hogy minden nő számára biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való akadálytalan hozzáférést, és nyújtson ingyenes jogsegélyt azon nők számára, akik nemi alapú erőszak áldozatául estek, különös figyelmet fordítva a roma nők, a fogyatékossággal élő nők, valamint a vidéki és távoli területeken élő nők számára; felhívja Montenegrót, hogy erősítse meg illetékes hatóságainak szerepét és kapacitását annak érdekében, hogy felkészültebben foglalkozhassanak az áldozatok védelmével és rehabilitációjával, és proaktív munkát végezhessenek a férfiak körében a nőkkel szembeni erőszak elkövetésének megelőzése céljából; sürgeti Montenegrót, hogy növelje az állami fenntartású menedékhelyek számát és kapacitását;

34.  felszólítja a montenegrói hatóságokat, hogy továbbra is tartsák fenn a társadalmi befogadás és tolerancia légkörét, és tegyenek hatékony intézkedéseket a gyűlöletbeszéd, a társadalmi kirekesztés és a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen; rámutat arra, hogy Montenegró továbbra sem felel meg teljes mértékben az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének; ösztönzi az illetékes hatóságokat, hogy továbbra is fokozzák erőfeszítéseiket az LMBTI-személyek jogainak védelmében; továbbra is aggodalommal szemléli a szexuális sokszínűség elfogadásával kapcsolatos nehézségeket a montenegrói társadalmon belül; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nők és lányok diszkriminációval szembesülnek a roma közösségben, és hogy a kérdésről készített 2017-es felmérés eredményei is bizonyítják, hogy Montenegróban a perifériára szorult romák a humán fejlődés minden vonatkozásában korlátozott mértékben férnek hozzá a lehetőségekhez; hangsúlyozza a kkv ágazat erősítésének és támogatásának fontosságát a jobb jogalkotáson és az iparpolitika végrehajtásán keresztül;

35.  tudomásul veszi a kisebbségek helyzetének javítása terén való folyamatos pozitív haladást; felszólít a Kotori-öböl többnemzetiségű identitásának tiszteletben tartására és további lépéseket sürget annak védelmében;

36.  sürgeti Montenegrót, hogy indítson figyelemfelhívó kampányokat az LMBTI személyekkel szembeni megkülönböztetés és erőszak leküzdése érdekében, és biztosítsa az ellenük elkövetett bűncselekmények igazságos kivizsgálását és a vádemelést;

37.  sürgeti Montenegrót, hogy indítson figyelemfelhívó kampányokat, hogy így ösztönözze a nők és lányok ellen elkövetett családon belüli erőszak jelentését, növelje a magasan képzett és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő bírák számát, biztosítsa az alapos kivizsgálást és a vádemelést a bűncselekményekkel kapcsolatban, valamint gondoskodjon az áldozatoknak nyújtott segély-, tanácsadási és reintegrációs szolgáltatásokról;

Gazdaság, társadalompolitika, foglalkoztatás és oktatás

38.  üdvözli Montenegró eredményeit a makrogazdasági stabilitás és a költségvetési konszolidáció biztosítása terén, és szorgalmazza a költségvetés átláthatóságát, valamint a jó foglalkoztatási és üzleti környezet biztosítását; hangsúlyozza, hogy a korrupció, az informális gazdaság, a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok és a nehézkes szabályozási eljárások továbbra is hátráltatják a növekedést és a beruházásokat; hangsúlyozza, hogy az európai szociális modell megköveteli a párbeszédet valamennyi gazdasági szereplővel, köztük a szakszervezetekkel is;

39.  felszólít a földnyilvántartás, a számlázás és az építési engedélyek kiadása területén a digitális eszközök által nyújtott lehetőségek teljes tárházának kihasználására; megjegyzi, hogy fel kell gyorsítani a széles sávú hozzáférés bevezetését a vállalkozások és a lakosság számára; hangsúlyozza, hogy az egész kormányra kiterjedő interoperabilitási keretrendszerre van szükség a további digitalizáció támogatása és az adminisztratív és üzleti eljárások egyszerűsítése érdekében; üdvözli a társaságok online elektronikus nyilvántartásának folyamatos fejlesztését;

40.  üdvözli a szabályozás változásait az oktatás terén, továbbá az óvodai részvételi arány – ezen belül a hátrányos helyzetű gyermekek részvételi aránya – növelésére tett erőfeszítéseket, és kiemeli a kisgyermekkori fejlesztéssel kapcsolatos átfogó megközelítés fontosságát; sürgeti a hatóságokat, hogy többek között adott esetben nemi szempontú hatásvizsgálatok révén foglalkozzanak a fiatalok és a nők körében tapasztalható magas hosszú távú munkanélküliségi arány problémájával; megjegyzi, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel együttműködve fehér könyvet készítenek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítására vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy aktív munkaerőpiaci intézkedések bevezetésére van szükség, különösen azon nők esetében, akiket a szociális juttatások visszavonása hátrányosan érintett;

41.  megjegyzi, hogy a szociális partnerekkel hatékony és rendszerszintű konzultációt kell folytatni a foglalkoztatási és szociális kérdésekről; hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a szociális tanács kapacitását; üdvözli a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó szabálykönyvek elfogadását, ugyanakkor továbbra is aggasztja a halálos munkahelyi balesetek magas aránya és a munkavédelmi felügyelők alacsony száma;

42.  üdvözli Montenegró megerősített részvételét az Erasmus+ programban, és támogatását fejezi ki a Bizottság javaslatával kapcsolatban, amely szerint az Erasmus+ költségvetését meg kell duplázni; ösztönzi az ifjúsági foglalkoztatást, a befogadást, az aktív polgári szerepvállalást, az önkéntességet és az oktatást érintő horizontális kérdések erőteljesebb koordinációját;

Környezetvédelem, energiaügy és közlekedés

43.  elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy alkotmányának 1. cikke szerint Montenegró ökológiai állam; üdvözli, hogy idén sor kerülhet az uniós vívmányok 27. fejezetének megnyitására a Montenegróval folytatott tárgyalások keretében; felszólítja a hatóságokat, hogy garantálják a legértékesebb területek jobb védelmét, különösen a biológiai sokféleséget, és vizsgálják felül a szálloda- és vízerőmű-építési projekteket,

44.  rámutat arra, hogy a vízerőművek és a turizmus kapacitásainak további fejlesztése során – különösen a védett területeken – eleget kell tenni az uniós környezetvédelmi előírásoknak; aggodalmát fejezi ki a fenntarthatatlan vízerőmű-fejlesztés miatt, mivel a 80 vízerőműprojekt között sok az olyan, amelynek tervezése – a 27. cikk követelményei ellenére – nem a nemzetközi egyezményeknek vagy az uniós jogszabályoknak megfelelően zajlik; kéri a potenciális megújuló energiaforrások és energiahatékonysági intézkedések további hasznosítását, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás fejlesztését; üdvözli a Montenegró határokon átnyúló villamosenergia- és földgáz-kereskedelméről szóló 2016. évi törvény és a harmadik energiaügyi csomag közötti sikeres jogharmonizációt; méltatja Montenegró javuló jogalkotási harmonizációját az energiahatékonyság és a megújuló energia területén, ugyanakkor sürgeti a hatóságokat, hogy teljes mértékben hangolják össze nemzeti jogszabályaikat a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvvel és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvvel;

45.  sürgeti az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy vizsgálják felül a vízerőműprojektek számára nyújtott támogatásaikat, és vonják meg a finanszírozást minden olyan projekttől, amely védett területen található, vagy amelynek esetében nem végeztek megbízható előzetes környezeti hatásvizsgálatot;

46.  hangsúlyozza, hogy időszerű és pontos tájékoztatást kell a széles nyilvánosság rendelkezésére bocsátani a Tara folyón építendő autópályával kapcsolatban, továbbá a különleges nemzeti és nemzetközi védelem alá tartozó területek megőrzésével kapcsolatban Montenegró által vállalt kötelezettségekkel összhangban meg kell szüntetni minden hulladéklerakási és folyómeder-módosítási tevékenységet;

47.  aggodalmát fejezi ki a Szkadári-tó Nemzeti Park különleges célú területrendezési terve kapcsán; hangsúlyozza, hogy a Morača folyón építendő nagy teljesítményű vízerőművek projektjeit meg kell szüntetni, mivel ezek súlyosan károsítják a nemzeti és nemzetközi jogszabályok védelme alatt álló Szkadári-tó és Tara folyó környezetét;

48.  üdvözli a Montenegró nemzeti környezetvédelmi és éghajlatváltozási jogszabályai és az uniós vívmányok közötti további jogharmonizáció terén elért pozitív eredményeket; sürgeti a montenegrói kormányt, hogy nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt védje meg az „Ulcinj Salina” területet az „Ulcinj Salina” terület védelmére vonatkozó uniós finanszírozású tanulmányban foglalt ajánlásokkal összhangban; hangsúlyozza, hogy sürgősen biztosítani kell az „Ulcinj Salina” terület integrációját az Európai Unió Natura 2000 hálózatába; szorgalmazza a védett tengeri területek azonosítását és kijelölését;

49.  kiemeli, hogy Montenegró a berlini folyamat és a Nyugat-balkáni Hatok kezdeményezés révén proaktívan részt vett és konstruktív szerepet játszott a regionális és nemzetközi együttműködésben; üdvözli a Szófiában megrendezett 2018-as EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó kimenetelét, valamint a 2018-as IPA-csomag elfogadását, amely magában foglalja két fontos infrastrukturális projekt, egyrészt a budvai elkerülő út finanszírozását az adriai/jón-tengeri folyosón, másrészt pedig a Vrbnica–Bar vasúti szakasz finanszírozását a keleti/kelet-mediterrán folyosón; hangsúlyozza a balkáni országok és az uniós piacok közötti közvetlen kapcsolatot biztosító útvonalak fontosságát;

50.  méltányolja, hogy a következő három éven belül Montenegró be kívánja vezetni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, és hogy másodlagos jogszabályokat fogadott el az új személygépkocsik tüzelőanyag-gazdaságosságáról és kibocsátásáról; rámutat annak fontosságára, hogy Montenegró beépítse nemzeti jogszabályaiba az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, a közös kötelezettségvállalási rendelet és a nyomon követési és jelentéstételi mechanizmus egyes aspektusait;

51.  üdvözli a regionális együttműködés fokozása érdekében, különösen a környezetvédelem területén tett folyamatos erőfeszítéseket, az adriai háromoldalú kezdeményezésben foglaltak szerint;

Regionális együttműködés és jószomszédi kapcsolatok

52.  üdvözli Montenegró folyamatos erőfeszítéseit a hatékony regionális együttműködés és a kétoldalú jószomszédi kapcsolatok érdekében; támogatja a barangolási díjak csökkentésére irányuló javaslatot a Nyugat-Balkánon;

53.  üdvözli a Montenegró és Koszovó között létrejött, államhatárról szóló egyezmény ratifikálását; felszólít az egyezmények gyors lezárására a többi szomszédos országgal folytatott határviták rendezése érdekében;

54.  üdvözli, hogy Montenegró és Albánia közös nyilatkozatot és 12 megállapodást írt alá a kölcsönös segítségnyújtásról különböző területeken, és ezt a pozitív együttműködés példájának tekinti a régióban;

55.  sürgeti Montenegrót, hogy fokozza erőfeszítéseit a háborús bűnök proaktív kiemelt kezelése és megbüntetése, valamint az eltűnt személyek sorsának tisztázása terén; üdvözli a regionális lakásprogram keretén belül az otthonukat vesztett személyek újbóli beilleszkedését segítő intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy az államügyészség sem új nyomozást, sem bírósági tárgyalásokat, sem új vádemeléseket nem kezdeményezett annak ellenére, hogy négy dokumentumot fogadtak el a háborús bűncselekmények kivizsgálásának stratégiájáról; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különleges ügyészség 2016-ban nyolc új ügyet nyitott meg, amelyek közül hat még mindig előzetes nyomozati szakaszban van; megismétli, hogy támogatja a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) létrehozására irányuló kezdeményezést; hangsúlyozza e folyamat és valamennyi regionális politikai vezető aktív részvételének jelentőségét; üdvözli, hogy a miniszterelnök nyilvánosan támogatta a RECOM-kezdeményezést;

56.  elismerését fejezi ki amiatt, hogy Montenegró újabb egy éven keresztül teljes mértékben igazodott a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében megfogalmazott valamennyi uniós állásponthoz és nyilatkozathoz, és üdvözli a közös biztonság- és védelempolitikai (KKBP) missziókban való aktív részvételét; nagyra értékeli a montenegrói külpolitika irányításának módját; felhívja Montenegrót, hogy igazodjon a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának integritásáról szóló közös uniós állásponthoz és kétoldalú mentességi megállapodásokra vonatkozó uniós irányadó elvekhez;

57.  nagyobb fokú együttműködést szorgalmaz Montenegró és az EU között a kiberbűnözés elleni fellépés és a kibervédelmi kérdések terén;

58.  emlékeztet arra, hogy Montenegró belépése a NATO-ba stratégiai szempontból fontos a nyugat-balkáni országok stabilitásának és békéjének megőrzése érdekében;

o
o   o

59.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Montenegró kormányának és parlamentjének.

(1) A „roma” szó olyan gyűjtőfogalom, amely különböző, egymással kapcsolatban álló letelepedett vagy vándorló csoportokat foglal magában; a romák mellett közéjük sorolják az askálikat, az egyiptomiakat és másokat, akiknek kultúrája és életmódja sokszínű lehet.