Az Európai Parlament 2018. december 11-én elfogadott módosításai az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve [az általános élelmiszerjogról szóló] 178/2002/EK rendelet, [a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló] 2001/18/EK irányelv, [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló] 1829/2003/EK rendelet, [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló] 1831/2003/EK rendelet, [a füstaromákról szóló] 2065/2003/EK rendelet, [az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló] 1935/2004/EK rendelet, [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló] 1331/2008/EK rendelet, [a növényvédő szerekről szóló] 1107/2009/EK rendelet, valamint [az új élelmiszerekről szóló] (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0179 – C8-0144/2018 – 2018/0088(COD))(1)
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. és 114. cikkére, illetve 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. és 114. cikkére, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, illetve 192. cikkének (1) bekezdésére,
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
(2a) A kockázatkezelési, értékelési és kommunikációs tevékenységeknek többek között az elővigyázatosság elvén kell alapulniuk.
(4) Ezért a kockázatelemzési eljárás keretében átfogóbb és folyamatos kockázati kommunikációs eljárás biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. A kockázatelemzési eljárás egységességének és következetességének biztosítása érdekében ehhez az eljáráshoz az érdekelt felek közötti nyílt párbeszédnek kell társulnia.
(4) Ezért a kockázatelemzési eljárás keretében átlátható, független, folyamatos és inkluzív kockázati kommunikációs eljárás biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. A kockázatelemzési eljárásnak vissza kell szereznie a polgárok bizalmát a tekintetben, hogy az eljárás egészét a rendelet célja támasztja alá, ami az emberi élet és egészség magas szintjének biztosítása, valamint a fogyasztói érdekek védelme. A közérdek kizárólagos érvényesülésének, a kockázatelemzési eljárás pontosságának, teljességének, átláthatóságának, következetességének és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a kockázatelemzési eljárás során ennek az eljárásnak a fentieken kívül hozzá kell járulnia az érdekelt felek közötti, részvételen alapuló nyílt párbeszédhez – különösen a nyilvánosság bevonásával.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
(4a) Kereskedelmi megállapodások aláírásakor az Uniónak biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli partnerekre vonatkozó élelmiszerjog legalább az uniós joggal azonos mértékben biztosítsa az élelmiszerbiztonság védelmét a fogyasztók biztonságának garantálása és az európai termékkel való tisztességtelen verseny megelőzése érdekében.
(5) Kiemelt hangsúlyt kell fektetni nem csupán a kockázatértékelési eredmények következetes, megfelelő és időszerű elmagyarázására, hanem annak bemutatására is, hogy adott esetben egyéb indokolt tényezők mellett hogyan használják fel ezeket az eredményeket a megalapozott kockázatkezelési döntéshozatalhoz.
(5) Kiemelt hangsúlyt kell fektetni nem csupán a kockázatértékelési eredmények pontos, egyértelmű, objektív és időszerű elmagyarázására, hanem annak bemutatására is, hogy adott esetben egyéb indokolt tényezők mellett hogyan használják fel ezeket az eredményeket a megalapozott kockázatkezelési döntéshozatalhoz.
(6) Ennek érdekében a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepének figyelembevételével szükség van a kockázati kommunikáció általános célkitűzéseinek és elveinek meghatározására.
(6) Ennek érdekében szükség van a kockázati kommunikáció általános célkitűzéseinek és elveinek meghatározására. Ennek során figyelembe kell venni a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepét, és biztosítani kell azok függetlenségét.
(8) Az általános tervnek azonosítania kell a kockázati kommunikációs tevékenység mérlegelésekor figyelembe venni szükséges tényezőket, mint a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét és közegészségügyre kifejtett esetleges hatását, a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a kockázatnak való kitettségi szinteket, a kockázat ellenőrzésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve a sürgősséget, illetve a vonatkozó jogszabályi keretet és piaci összefüggéseket. Az általános tervnek emellett azonosítania kell az igénybe venni szükséges eszközöket és csatornákat, és létre kell hoznia a következetes kockázati kommunikációt lehetővé tevő megfelelő mechanizmusokat.
(8) Az általános tervnek meg kell határoznia a szükséges információk nyilvánosság számára történő elérhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket a kockázatkezelési folyamat magas szintű átláthatóságának biztosítása érdekében. Azonosítania kell a kockázati kommunikációs tevékenység mérlegelésekor figyelembe venni szükséges tényezőket, mint a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét és közegészségügyre, az állatok egészségére és a környezetre kifejtett esetleges hatását, a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a kockázatnak való kitettségi szinteket, a kockázat minimalizálásának vagy ellenőrzésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve a sürgősséget, illetve a vonatkozó jogszabályi keretet és piaci összefüggéseket. Az általános tervnek emellett azonosítania kell az igénybe venni szükséges eszközöket és csatornákat, és létre kell hoznia a következetes kockázati kommunikációt lehetővé tevő megfelelő mechanizmusokat.
(9) A kockázatértékelési eljárás átláthatósága feladatainak végrehajtását illetően megerősíti a Hatóság legitimitását a fogyasztók és a közvélemény szemében, növeli a munkájába vetett bizalmukat, és biztosítja a Hatóság uniós polgárok előtti fokozottabb elszámoltathatóságát a demokratikus rendszerben. Ezért alapvető fontosságú a közvélemény és az egyéb érdekelt felek bizalmának megőrzése az uniós élelmiszerjogot alátámasztó kockázatelemzési eljárás, különösen pedig a kockázatértékelés, többek között a Hatóság szervezésének és függetlenségének és az átláthatóság tekintetében.
(9) A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának növelése feladatainak végrehajtását illetően megerősítené a Hatóság legitimitását a fogyasztók és a közvélemény szemében, növelné a munkájába vetett bizalmukat, és biztosítaná a Hatóság uniós polgárok előtti fokozottabb elszámoltathatóságát a demokratikus rendszerben. Ezért alapvető fontosságú a közvélemény és az egyéb érdekelt felek bizalmának újraépítése az uniós élelmiszerjogot alátámasztó kockázatelemzési eljárás, különösen pedig a kockázatértékelés, többek között a Hatóság szervezése, működése, függetlensége és az átláthatóság tekintetében.
(10) Helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsának összetételét hozzáigazítsák a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló 2012-es együttes nyilatkozatának22 megfelelően.
(11) A tapasztalat azt mutatja, hogy a Hatóság igazgatótanácsának szerepe az adminisztratív és pénzügyi szempontokra összpontosul, és nincs hatással a Hatóság által végzett tudományos munka függetlenségére. Ezért helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsában minden tagállam képviseltesse magát, miközben előírás lenne, hogy ezek a képviselők különösen a kockázatértékelés területén megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek.
(11) A tapasztalat azt mutatja, hogy a Hatóság igazgatótanácsának szerepe az adminisztratív és pénzügyi szempontokra összpontosul, és nincs hatással a Hatóság által végzett tudományos munka függetlenségére. Ezért helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsában minden tagállam, a Bizottság és az Európai Parlament, továbbá a civil szervezetek és ipari egyesületek is képviseltessék magukat, miközben előírás lenne, hogy ezek a képviselők különösen a kockázatértékelés területén megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek, és kerüljék az összeférhetetlenség minden formáját.
(12) Az igazgatótanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy a tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság képviselői között biztosított legyen a legmagasabb szintű hozzáértés és a megfelelő tapasztalatok széles köre.
(12) Az igazgatótanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy a tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság képviselői körében biztosított legyen a legmagasabb szintű hozzáértés, valamint az egészség- és a környezetvédelem iránti elkötelezettség és a megfelelő tapasztalatok széles köre.
(13) Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata bizonyos hiányosságokat azonosított a Hatóság azon képességét illetően, hogy magas szintű szakértelmet tartson fenn hosszú távon. A tudományos testületi tagságra jelentkező személyek számában csökkenés volt megfigyelhető. Ezért szükség van a rendszer megerősítésére, a tagállamoknak pedig aktívabb szerepet kell vállalniuk annak biztosítása érdekében, hogy elegendő szakértő áll rendelkezésre az uniós kockázatértékelési rendszer magas szintű tudományos szakértelemre, függetlenségre és multidiszciplináris szakértelemre vonatkozó igényeinek kielégítéséhez.
(13) Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata bizonyos hiányosságokat azonosított a Hatóság azon képességét illetően, hogy szakértő személyzet révén magas szintű szakértelmet tartson fenn hosszú távon. A tudományos testületi tagságra jelentkező személyek számában továbbá csökkenés volt megfigyelhető, és meg kell vizsgálni a csökkenés okát.Hat tagállam teszi ki a tudományos testületek szakértőinek kétharmadát. Mivel jelenleg az Egyesült Királyság adja a nemzeti szakértők mintegy 20%-át, Nagy-Britannia Unióból történő kilépése tovább fogja súlyosbítani a megfelelő szakértők toborzásának problémáját. Ezért e jelenség megfelelőbb kezeléséhez szükség van a rendszer megerősítésére és előmozdítására, annak ösztönöznie kell a pályázók jelentkezését, és a tagállamoknak támogatniuk kell a Hatóság tudományos testületeiben és Tudományos Bizottságában való tagságra irányuló pályázati felhívások terjesztését annak biztosítása érdekében, hogy elegendő szakértő álljon rendelkezésre, támogatási intézkedések révén, ösztönzőket és jutalmazást bevezetve, a részvétel és az érdeklődés szintjének növelése érdekében.
(14) Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés uniós szinten megőrizze a kockázatkezeléstől és egyéb érdekektől való függetlenségét, helyénvaló, hogy a tudományos testületek tagjainak tagállamok általi kijelölése, a Hatóság ügyvezető igazgatója általi kiválasztása és a Hatóság igazgatótanácsa általi kinevezése olyan szigorú kritériumok alapján történjen, amelyek biztosítják a szakértők kiválóságát és függetlenségét, valamint az egyes testületek által megkövetelt multidiszciplináris szakértelmet. Ebből a célból alapvető fontosságú továbbá, hogy az EFSA érdekeinek, különösen pedig a szakvélemények függetlenségének védelmét ellátó ügyvezető igazgató szerepet kapjon ezeknek a tudományos szakértőknek a kiválasztásában és kinevezésében. További intézkedéseket kell hozni továbbá annak biztosítása érdekében, hogy olyan eszközök álljanak a tudományos szakértők rendelkezésére, amelyeknek köszönhetően függetlenül járhatnak el.
(14) Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés uniós szinten megőrizze a kockázatkezeléstől és egyéb érdekektől való függetlenségét, helyénvaló, hogy a tudományos testületek tagjainak jelölése és a Hatóság ügyvezető igazgatója általi kiválasztása, és a Hatóság igazgatótanácsa általi kinevezése olyan szigorú kritériumok alapján történjen, amelyek biztosítják a szakértők kiválóságát és függetlenségét, valamint az egyes testületek által megkövetelt multidiszciplináris szakértelmet. Ebből a célból alapvető fontosságú továbbá, hogy az EFSA érdekeinek, különösen pedig a szakvélemények függetlenségének védelmét ellátó és teljesítményét felügyelő ügyvezető igazgató, aki a Hatóság jogi képviselője, szerepet kapjon ezeknek a tudományos szakértőknek a kiválasztásában és kinevezésében. Tovább intézkedéseket – köztük megfelelő pénzügyi kompenzációra vonatkozó intézkedéseket – kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy olyan eszközök álljanak a tudományos szakértők rendelkezésére, amelyeknek köszönhetően függetlenül járhatnak el, és elegendő időt tudnak a Hatóság számára végzett kockázatértékelésre fordítani.
(15) Alapvető fontosságú a Hatóság hatékony működésének biztosítása és szakértelme fenntarthatóságának javítása. Ezért szükséges a Hatóság és a tagállamok által a Hatóság tudományos testületeinek nyújtott támogatás megerősítése. A Hatóságnak meg kell szerveznie a testületek feladataihoz támogatást nyújtó előkészítő munkát, többek között a Hatóság alkalmazottainak vagy a Hatósággal hálózati együttműködést folytató nemzeti tudományos szervezetek felkérésével, hogy előkészítő tudományos szakvéleményeket állítsanak össze, amelyeket ezt követően a testületek szakmai vizsgálatnak vetnek alá és elfogadnak.
(15) Alapvető fontosságú a Hatóság hatékony működésének biztosítása és szakértelme fenntarthatóságának javítása. Ezért szükséges a Hatóság és a tagállamok által a Hatóság tudományos testületeinek nyújtott támogatás megerősítése. A Hatóságnak meg kell szerveznie a testületek feladataihoz támogatást nyújtó előkészítő munkát, többek között a Hatóság alkalmazottainak vagy a Hatósággal hálózati együttműködést folytató nemzeti tudományos szervezetek felkérésével, hogy előkészítő tudományos szakvéleményeket állítsanak össze, amelyeket ezt követően a testületek szakmai vizsgálatnak vetnek alá és elfogadnak. Ez nem sértheti a Hatóság tudományos értékeléseinek függetlenségét.
(16) Az engedélyezési eljárások alapját az az elv képezi, hogy a birtokában lévő tudományos ismeretek alapján a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy az engedélyezési kérelem tárgya eleget tesz az uniós biztonsági követelményeknek. Ez az elv azon a feltételezésen alapul, hogy a közegészségügy jobb védelme érhető el, ha a kérelmezőre hárul a bizonyítási teher, mivel forgalomba hozatal előtt neki kell bizonyítania a termék biztonságosságát, nem pedig a közigazgatási szerveknek kell bizonyítaniuk a piacról való kitiltás érdekében, hogy a termék nem biztonságos. Emellett a közpénzeket nem olyan, költséges tanulmányok megrendelésére kellene felhasználni, amelyek végső fokon segítenek az iparnak egy termék forgalomba hozatalában. Ezen elvnek és a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek mellé a kérelmezőknek mellékelniük kell a megfelelő tanulmányokat, többek között a kísérleteket, amelyekből kitűnik a termék biztonságossága, bizonyos esetekben pedig a termék hatékonysága.
(16) Az engedélyezési eljárások alapját az az elv képezi, hogy a birtokában lévő tudományos ismeretek alapján a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy az engedélyezési kérelem tárgya eleget tesz az uniós biztonsági követelményeknek. Ez az elv azon a feltételezésen alapul, hogy a közegészségügy és a környezet jobb védelme érhető el, ha a kérelmezőre hárul a bizonyítási teher, mivel forgalomba hozatal előtt neki kell bizonyítania a termék biztonságosságát, nem pedig a közigazgatási szerveknek kell bizonyítaniuk a piacról való kitiltás érdekében, hogy a termék nem biztonságos. Emellett a közpénzeket nem olyan, költséges tanulmányok megrendelésére kellene felhasználni, amelyek végső fokon segítenek az iparnak egy termék forgalomba hozatalában. Ezen elvnek és a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek mellé a kérelmezőknek mellékelniük kell a megfelelő tanulmányokat, többek között a kísérleteket, amelyekből kitűnik a termék biztonságossága, bizonyos esetekben pedig a termék hatékonysága.
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
(16a) Az uniós ügynökségek összehasonlítása azt mutatja, hogy a Hatóságnak akár 55 hónapra is szüksége lehet egy engedélyezési eljárás lefolytatásához, ami ötször hosszabb az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által igényelt időnél. Ez visszariasztja a vállalkozásokat attól, hogy innovatív termékekbe fektessenek be, hosszú távon pedig csökkenti az EU versenyképességét. Emellett a hosszú engedélyezési eljárások gyengítik a Hatóságba vetett bizalmat is. Ezért a kockázatértékelés hatékonyságát sürgősen jobb személyzeti és pénzügyi ellátottsággal kell biztosítani.
(17) A javaslat az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A Hatóság által végzett tudományos értékelés legjobb minőségének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a Hatósághoz kockázatértékelés céljából benyújtott engedélyezési kérelmek eleget tegyenek a vonatkozó követelményeknek. A kérelmezők, különösen a kis- és középvállalkozások nem minden esetben értik meg hiánytalanul ezeket a követelményeket. Ezért helyénvaló, hogy egy kérelem hivatalos benyújtása előtt a Hatóság kérésre a vonatkozó szabályokra és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó tanácsokkal lássa el a potenciális kérelmezőket, anélkül hogy beleavatkozna a benyújtani kívánt tanulmányok kialakításába, ami a kérelmező feladata marad. Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében szükség van a Hatóság által nyújtott tanácsok közzétételére.
(17) A javaslat az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A Hatóság által végzett tudományos értékelés legjobb minőségének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a Hatósághoz kockázatértékelés céljából benyújtott engedélyezési kérelmek eleget tegyenek a vonatkozó követelményeknek. A kérelmezők, különösen a kis- és középvállalkozások nem minden esetben értik meg hiánytalanul ezeket a követelményeket. Ezért helyénvaló, hogy egy kérelem hivatalos benyújtása előtt a Hatóság kérésre a vonatkozó szabályokra és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó tanácsokkal lássa el a potenciális kérelmezőket. ... [e módosító rendelet hatálybalépése után 36 hónappal]-ig a Bizottság értékeli az általános tanácsadásnak a Hatóság működésére gyakorolt hatását. A Bizottság különösen azt értékeli, hogy milyen hatást gyakorol a Hatóság erőforrásainak elosztására és függetlenségére.
(18) A Hatóságnak ismernie kell minden olyan tanulmány tárgyát, amelyet a kérelmező az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem jövőbeli benyújtásának céljából végez. Ennek céljából szükséges és helyénvaló, hogy a tanulmányokat megrendelő vállalkozó és a tanulmányokat végző laboratóriumok a megrendelés pillanatában értesítsék a Hatóságot ezekről a tanulmányokról. A bejelentett tanulmányokra vonatkozó információkat csak azt követően szabad nyilvánosságra hozni, hogy a kapcsolódó engedélyezési kérelmet az átláthatóságra vonatkozó szabályok szerint közzétették.
(18) A Hatóságnak ismernie kell minden olyan tanulmány tárgyát, amelyet a kérelmező az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem jövőbeli benyújtásának vagy megújításának céljából végez. Ennek céljából szükséges és helyénvaló, hogy a tanulmányokat megrendelő vállalkozó és a tanulmányokat végző laboratóriumok az – akár az Unióban, akár azon kívül való – megrendelés pillanatában értesítsék a Hatóságot ezekről a tanulmányokról. A bejelentett tanulmányokra vonatkozó információkat csak azt követően szabad nyilvánosságra hozni, hogy a kapcsolódó engedélyezési vagy megújítási kérelmet az átláthatóságra vonatkozó szabályok szerint közzétették.
(20) A közvéleménynek bizonyos aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Hatóság által az engedélyezés keretében végzett értékelés elsősorban ágazati tanulmányokon alapul. A Hatóság már most is végez kutatásokat a tudományos irodalomban annak érdekében, hogy az értékelés tárgyáról meglévő egyéb adatokat és tanulmányokat is figyelembe vegye. Annak fokozottabb garantálása érdekében, hogy a Hatóság hozzáfér az engedélyezési eljárás tárgyára vonatkozó minden lényeges tudományos adathoz és tanulmányhoz, helyénvaló a harmadik felekkel folytatott konzultáció elrendelése, amelynek célja az egyéb rendelkezésre álló lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok azonosítása. A konzultáció hatékonyságának növelése érdekében a konzultációra akkor kell sort keríteni, amikor az ipar által az engedélyezési kérelem keretében benyújtott tanulmányokat a jelen rendelet átláthatósági szabályainak megfelelően nyilvánosságra hozzák.
(20) A közvéleménynek bizonyos aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Hatóság által az engedélyezés keretében végzett értékelés elsősorban ágazati tanulmányokon alapul. Egy engedélyezési vagy megújítási eljárás iránti új kérelem esetén a Hatóságnak minden esetben kutatásokat kell végeznie a tudományos irodalomban annak érdekében, hogy az értékelés tárgyáról meglévő egyéb adatokat és tanulmányokat is figyelembe vegye, és szükség esetén további tanulmányok készítését rendelje el. A Hatóság nyilvános hozzáférést biztosít a tulajdonában lévő, a tárgy szempontjából releváns teljes tudományos irodalomhoz. Annak fokozottabb garantálása érdekében, hogy a Hatóság hozzáfér az engedélyezési eljárás tárgyára vonatkozó minden lényeges tudományos adathoz és tanulmányhoz, helyénvaló a harmadik felekkel folytatott konzultáció elrendelése, amelynek célja az egyéb rendelkezésre álló lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok azonosítása. A konzultáció hatékonyságának növelése érdekében a konzultációra közvetlenül azt követően kell sort keríteni, hogy az ipar által az engedélyezési kérelem keretében benyújtott tanulmányokat a jelen rendelet átláthatósági szabályainak megfelelően nyilvánosságra hozták.
(21) A vállalkozók által az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek alátámasztásához benyújtott tanulmányok, a kísérleteket is beleértve, általában eleget tesznek a nemzetközileg elismert elveknek, ami a minőségük szempontjából egységes alapot biztosít, különösen az eredmények megismételhetőségének tekintetében. Bizonyos esetekben azonban problémák merülhetnek fel az alkalmazandó normáknak való megfelelés tekintetében, és ez az oka a nemzeti rendszerek meglétének, amelyek feladata az ilyen megfelelések ellenőrzése. Helyénvaló olyan további garanciákat nyújtani, amelyek megerősítik a közvéleménynek a tanulmányok minőségébe vetett bizalmát, valamint célszerű egy olyan szigorú ellenőrzési rendszer bevezetése, amelynek keretében a tagállamok arra irányuló ellenőrzését, hogy az ilyen tanulmányokat és kísérleteket végző laboratóriumok végrehajtják-e ezeket az elveket, a Bizottság ellenőrzi.
(21) A vállalkozók által az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek alátámasztásához benyújtott tanulmányoknak, a kísérleteket is beleértve, független szakirodalmon kell alapulniuk, vagy eleget kell tenniük a nemzetközileg elismert normáknak és a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) elveinek, ami a minőségük szempontjából egységes alapot biztosít, különösen az eredmények megismételhetőségének tekintetében. Bizonyos esetekben azonban problémák merülhetnek fel az alkalmazandó normáknak való megfelelés tekintetében, és ez az oka a nemzeti rendszerek meglétének, amelyek feladata az ilyen megfelelések ellenőrzése. Helyénvaló olyan további garanciákat nyújtani, amelyek megerősítik a közvéleménynek a tanulmányok minőségébe vetett bizalmát, valamint célszerű egy olyan szigorú ellenőrzési rendszer bevezetése, amelynek keretében a tagállamok vagy harmadik országok – a Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság, ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságának együttműködésével végzett – arra irányuló ellenőrzését, hogy az ilyen tanulmányokat és kísérleteket az Unióban vagy harmadik országokban végző laboratóriumok végrehajtják-e ezeket az elveket, a Bizottság ellenőrzi.
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
(21a) A folyamatba megfelelő rugalmasságot kell beépíteni annak érdekében, hogy az egészségügyi szempontból súlyosan káros hatásokra vonatkozó új megállapítások azonnal figyelembe vehetők legyenek, még akkor is, ha kifejezetten rájuk nem vonatkoznak szabályozási adatszolgáltatási követelmények.
(22) Az élelmiszerbiztonság minden uniós polgár számára egy elsődleges fontosságú érzékeny terület. Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy az ágazatot terheli az Unió követelményeinek való megfelelés bizonyítása, fontos létrehozni egy további ellenőrzési eszközt az olyan, magas fokú társadalmi jelentőséggel bíró konkrét esetek kezelésére, amelyeknél biztonsági kérdésekben ellentmondás merül fel. Ez az eszköz nevezetesen a további tanulmányok elkészíttetése, amelynek célja a kockázatértékelés kontextusában alkalmazott bizonyítékok ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy a finanszírozás az uniós költségvetésből történne, és biztosítani kell a rendkívüli ellenőrző eszköz használatának arányosságát, a Bizottság feladata az ilyen ellenőrző tanulmányok megrendelésének elindítása. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bizonyos sajátos esetekben a megrendelt tanulmányoknak az érintett bizonyítékoktól eltérő szempontokra is ki kell terjedniük (például új tudományos eredmények váltak elérhetővé).
(22) Az élelmiszerbiztonság minden uniós polgár számára egy elsődleges fontosságú érzékeny terület. Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy az ágazatot terheli az Unió követelményeinek való megfelelés bizonyítása, fontos létrehozni egy további ellenőrzési eszközt az olyan, magas fokú társadalmi jelentőséggel bíró konkrét esetek kezelésére, amelyeknél biztonsági kérdésekben ellentmondás merül fel. Ez az eszköz nevezetesen a további tanulmányok elkészíttetése, amelynek célja a kockázatértékelés kontextusában alkalmazott bizonyítékok ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy a finanszírozás az uniós költségvetésből történne, és biztosítani kell a rendkívüli ellenőrző eszköz használatának arányosságát, a Bizottság feladata az ilyen ellenőrző tanulmányok megrendelésének elindítása, amennyiben eltérő tudományos eredményekről szerez tudomást. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bizonyos sajátos esetekben a megrendelt tanulmányoknak a kockázatértékelési eljárás során vizsgált bizonyítékoktól eltérő szempontokra is ki kell terjedniük (például új tudományos eredmények váltak elérhetővé).
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új)
(23a) Az Aarhusi Egyezmény a környezet tekintetében számos jogot biztosít a nyilvánosság számára. Az Aarhusi Egyezmény mindenkit feljogosít a közigazgatási szervek tulajdonában lévő környezeti információkhoz való hozzáférésre, a környezeti döntéshozatalban való részvételre, illetve az olyan közszférabeli döntések megtámadására irányuló eljárások felülvizsgálatára, amelyeket a két fent említett jog vagy általánosságban véve a környezeti jog tiszteletben tartása nélkül hoztak meg.
(24) A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” európai polgári kezdeményezés igazolta továbbá az ágazat által megrendelt és az engedélyezési kérelmek keretében benyújtott tanulmányok átláthatóságára vonatkozó aggályokat23.
(24) Az Aarhusi Egyezmény aláíró feleként az EU elismerte, hogy a környezetvédelem területén az információ jobb hozzáférhetősége és a nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban javítja a döntések minőségét és végrehajtását, hozzájárul a nyilvánosságnak a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosságához, lehetőséget biztosít a nyilvánosságnak arra, hogy tagjai álláspontjukat kifejthessék, továbbá lehetővé teszi a hatóságok számára azok megfelelő figyelembevételét, A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” európai polgári kezdeményezés igazolta továbbá az ágazat által megrendelt és az engedélyezési kérelmek keretében benyújtott tanulmányok átláthatóságára vonatkozó aggályokat23.
__________________
__________________
23 A Bizottság közleménye a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”, C(2017)8414 final.
23 A Bizottság közleménye a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”, C(2017)8414.
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új)
(25a) Az Európai Vegyianyag-ügynökség fellebbezési tanácsának mintájára az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 89–93. cikkében1a megállapítottakkal összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján létre kell hozni az EFSA fellebbezési tanácsát.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(27) A megfelelő egyensúlyt teremtő közzétételi szint meghatározása érdekében a 178/2002/EK rendelet célkitűzéseinek figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival.
(27) A megfelelő egyensúlyt teremtő, proaktív közzétételi szint meghatározása érdekében a 178/2002/EKrendelet célkitűzéseinek, az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének, az állatok egészségének védelmének, az állatok, valamint a növények és a környezet védelmének a figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival.
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 27 a preambulumbekezdés (új)
(27a) Az e rendeletben meghatározott aktív terjesztésre vonatkozó rendelkezések semmilyen módon nem kívánják korlátozni az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendelet által biztosított jogok hatályát.
(30) Emellett az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletének24, illetve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének25 figyelembevételével szükség van a kockázatértékelési eljárás átláthatóságához kapcsolódó személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények meghatározására. Ennek megfelelően a jelen rendelet értelmében semmilyen személyes adat nem hozható nyilvánosságra, kivéve ha erre a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének és megbízhatóságának biztosítása céljából szükséges van és ezzel a céllal arányos, miközben biztosított az összeférhetetlenségek megelőzése.
(30) Emellett a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának érdekében a személyes adatok védelme és bizalmas kezelése céljából hivatkozni kell az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletére24 és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére25. Ennek megfelelően a jelen rendelet értelmében semmilyen személyes adat nem hozható nyilvánosságra, kivéve ha erre a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének és megbízhatóságának biztosítása céljából szükséges van és ezzel a céllal arányos, miközben biztosított az összeférhetetlenségek megelőzése. A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének, fenntarthatóságának és megbízhatóságának biztosítása céljából, különösen az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében szükséges és arányos minden olyan személy nevének nyilvánosságra hozatala, akiket a Hatóság abból a célból nevez ki, hogy elősegítsék a Hatóság határozathozatali folyamatát, ideértve az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok elfogadásával összefüggésben kinevezett személyeket is.
__________________
__________________
24 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(31) Az átláthatóság javításának céljából és a tudományos eredményekre irányuló, Hatóságnak benyújtott kérelmek hatékony feldolgozása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok kifejlesztésére van szükség. Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy a 178/2002/EK rendelet végrehajtása a standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadásának tekintetében egységes feltételek mellett történjen. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően kell gyakorolni .
(31) Az átláthatóság javításának céljából és a tudományos eredményekre irányuló, Hatóságnak benyújtott kérelmek hatékony feldolgozása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok kifejlesztésére van szükség. Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy a 178/2002/EK rendelet végrehajtása a standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadásának tekintetében egységes és összehangolt feltételek mellett történjen. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően kell gyakorolni .
_________________
_________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
26 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(33) Továbbá, a Hatóságra vonatkozó különböző rendelkezések hatékonyságának és hatásosságának értékelése érdekében helyénvaló a Hatóság Bizottság általi értékelésének elrendelése a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel összhangban. A függetlenség és a hozzáértés biztosítása, illetve az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében az értékelésnek meg kell vizsgálnia a Tudományos Bizottság és a testületek tagjainak kiválasztási eljárásait átláthatósági szint, költséghatékonyság és fenntarthatóság szempontjából.
(33) Továbbá, a Hatóságra vonatkozó különböző rendelkezések hatékonyságának és hatásosságának értékelése érdekében helyénvaló a Hatóság független értékelésének elvégzése. A függetlenség és a hozzáértés biztosítása, illetve az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében az értékelésnek meg kell vizsgálnia a Tudományos Bizottság és a testületek tagjainak kiválasztási eljárásait átláthatósági szint, költséghatékonyság és fenntarthatóság szempontjából.
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új)
(33a) A 7. környezetvédelmi cselekvési program prioritásként kezeli a vegyi anyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt együttes hatásának kezelését szolgáló irányvonalak kidolgozását és megvalósítását. A „koktélhatások” értékeléséhez ágazatközi megközelítésre, az ellenőrző ügynökségek közötti szorosabb európai szintű együttműködésre és megfelelő eljárások kidolgozására van szükség.
(35) A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának biztosítása céljából szükség van továbbá a 178/2002/EK rendelet jelenleg élelmiszerjogra korlátozott hatályának kiterjesztésére, hogy a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet és a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet összefüggésében benyújtott engedélyezési kérelmeket is lefedje.
(35) A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának és függetlenségének biztosítása céljából szükség van továbbá a 178/2002/EK rendelet jelenleg élelmiszerjogra korlátozott hatályának kiterjesztésére, hogy a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet és a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet összefüggésében benyújtott engedélyezési kérelmeket is lefedje.
(36) A bizalmas információkra vonatkozó ágazati sajátosságok figyelembevételének biztosítása érdekében az uniós ágazati jogszabályok célkitűzéseinek és a megszerzett tapasztalatok figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó, többek között az Aarhusi Egyezményből35 eredő jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival. Ennek megfelelően szükség van a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet és az 1107/2009/EK rendelet módosítására, hogy a 178/2002/EK rendeletben meghatározottakhoz képest további bizalmas információkról rendelkezzenek.
(36) A bizalmas információkra vonatkozó ágazati sajátosságok figyelembevételének biztosítása érdekében az uniós ágazati jogszabályok célkitűzéseinek és a megszerzett tapasztalatok figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak az átláthatóságra vonatkozó releváns jogait – beleértve a kockázatértékelési eljáráshoz kapcsolódó proaktív tájékoztatáshoz való jogát – a kereskedelmi kérelmezők jogaival. Ennek megfelelően szükség van a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet és az 1107/2009/EK rendelet módosítására, hogy a 178/2002/EK rendeletben meghatározottakhoz képest további bizalmas információkról rendelkezzenek. E rendeletben az információk aktív megosztására vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek és a bizalmas kezelés iránti kérelem Hatóság általi értékelésének nem szándéka semmilyen módon korlátozni az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletek által biztosított jogokat.
_____________________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új)
(36a) Az általános élelmiszerjog megfelelőségi ellenőrzése kiemelte a kockázatkezelési eljárások átláthatóságának hiányát is. A nyilvánosságot megfelelőbben kell tájékoztatni a vizsgált kockázatkezelési lehetőségekre, valamint a fogyasztók és állatok egészsége és a környezet tekintetében az egyes lehetőségek által biztosítható védelem szintjére vonatkozóan, továbbá a kockázatértékelés eredményeitől eltérő azon tényezőket illetően, amelyeket a kockázatkezelők figyelembe vesznek, illetve arra vonatkozóan, hogy ezeket hogyan vetik egymással össze a döntéshozatali eljárásokban.
(37) Az uniós és nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők közötti kapcsolat további megerősítése, valamint a kockázati kommunikáció egységességének és következetességének javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, az agrár-élelmiszeripari láncot érintő kérdésekkel kapcsolatos kockázati kommunikáció általános tervének elfogadása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(37) Az interaktív információcsere javítása érdekében a kockázatelemzés teljes folyamata során az uniós és nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők között, valamint az élelmiszerlánc egyéb érintettjeivel, például a gazdasági szereplőkkel, a fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetekkel, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290.cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, az agrár-élelmiszeripari láncot érintő kérdésekkel kapcsolatos kockázati kommunikáció általános tervének elfogadása érdekében. A kockázati kommunikáció általános tervének meg kell határoznia az ahhoz szükséges információk nyilvánosság számára történő elérhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket, hogy biztosítva legyen a kockázatkezelési folyamat magas szintű átláthatósága. Ezért különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016.április13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új)
(37a) A nyilvánosságra hozandó információk körére vonatkozó rendelkezések nem érinthetik az 1049/2001/EK rendeletet, illetve a közokiratokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló nemzeti vagy uniós jogszabályokat.
(38) Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Hatóság és a vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni az új követelményekhez, miközben a Hatóság zavartalanul folytathatja a munkáját, átmeneti intézkedések elfogadására van szükség e rendelet alkalmazásában.
(38) Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Hatóság, a tagállamok, a Bizottság és a vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni az új követelményekhez, miközben a Hatóság zavartalanul folytathatja a munkáját, átmeneti intézkedések elfogadására van szükség e rendelet alkalmazásában.
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 39 a preambulumbekezdés (új)
(39a) Mivel az ebben a javaslatban szereplő módosítások széles körű kompetenciákkal ruházzák fel a Hatóságot a kockázatértékelés és a titoktartásra vonatkozó ellenőrzések terén, jelentősen növelni kell a Hatóság számára a bizottsági javaslat 3. melléklete szerint biztosított költségvetési forrásokat. A finanszírozási javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, ám magával vonhatja az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott speciális eszközök használatát. Amennyiben az Európai Parlament és a tagállamok között az uniós költségvetésről folyó megbeszélések nem biztosítanak mozgásteret a szükséges költségvetési források elkülönítésére, akkor a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében egy alternatív finanszírozási javaslatot kell előterjesztenie.
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 40 a preambulumbekezdés (új)
(40a) A közelmúlt élelmiszer-biztonsággal összefüggő problémái bizonyították, hogy veszélyhelyzetekben kellenek arra szolgáló intézkedések, hogy az összes élelmiszer – jellegétől és származásától függetlenül –, valamint az összes takarmány az emberek és az állatok egészségét és a környezetet fenyegető súlyos veszély esetén egységes eljárások hatálya alá tartozzék. A vészhelyzetre vonatkozó élelmiszerbiztonsági intézkedések ilyen átfogó megközelítésének lehetővé kell tennie hatékony intézkedések foganatosítását, és harmonizált közös élelmiszerriasztás-kezelési eljáráson keresztül meg kell előznie az élelmiszereket vagy takarmányokat fenyegető súlyos veszély kezelésében jelentkező mesterséges különbségeket.
-1a. A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Azokban az esetekben, ahol a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni.
„(1) Azokban az esetekben, amikor a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében kockázatkezelési intézkedéseket kell bevezetni.”
A kockázati kommunikáció az alábbi célokat szolgálja, miközben figyelembe veszi a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeit:
A kockázati kommunikáció az alábbi célokat szolgálja, miközben figyelembe veszi a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeit:
a) a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság elősegítése a kockázatelemzési eljárás teljes ideje alatt;
a) a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság elősegítése a kockázatelemzési és kockázatkezelési folyamat teljes ideje alatt;
b) a következetesség és az átláthatóság elősegítése a kockázatkezelési ajánlások megfogalmazásában;
b) a következetesség, az átláthatóság és az egyértelműség elősegítése a kockázatkezelési lehetőségek, ajánlások és döntések megfogalmazásában;
c) a kockázatkezelési döntések megértését lehetővé tevő szilárd alap biztosítása;
c) a kockázatkezelési döntések megértését lehetővé tevő szilárd tudományos alap biztosítása; beleértve a következőkre vonatkozó információkat:
i. az, hogy a választott kockázatkezelési lehetőség hogyan tükrözi a kockázatértékelés bizonytalanságának fokát, valamint fogyasztók és állatok egészsége, továbbá a fogyasztók, az állatok egészsége és a környezet védelmének elérni kívánt szintje;
ii. a 6. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kockázatértékelés eredményeitől eltérő azon tényezők, amelyeket a kockázatkezelők figyelembe vettek, és az, hogy e tényezőket miként vetették egymással össze;
d) a kockázatelemzési eljárás nyilvánosság általi megértésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében;
d) a kockázatelemzési eljárás nyilvánosság általi megértésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében, beleértve közérthető és következetes információk biztosítását a kockázatértékelők és kockázatkezelők feladatit, hatáskörét és felelősségi köreit illetően;
e) az összes érdekelt fél megfelelő bevonásának elősegítése; valamint
e) az összes érdekelt fél – köztük az élelmiszeripari lánc gazdasági szereplői, fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetek – kiegyensúlyozott bevonásának elősegítése;
f) az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk érdekelt felekkel való megfelelő megosztásának biztosítása.
f) az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk az e) pontban említett érdekelt felekkel való átlátható és méltányos megosztásának biztosítása;
fa) a fogyasztók tájékoztatása a kockázatmegelőzési stratégiákkal kapcsolatban; valamint
fb) a valótlan információk elterjedése és azok forrásai elleni küzdelem.
A kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeinek figyelembevételével a kockázati kommunikáció:
A kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeinek figyelembevételével a kockázati kommunikáció:
a) az átláthatóság, a nyilvánosság és a reakcióképesség elvei alapján biztosítja a pontos, megfelelő és időszerű információk interaktív megosztását;
a) az átláthatóság, a nyilvánosság és a reakcióképesség elvei alapján biztosítja a pontos, teljes és időszerű információk interaktív megosztását minden érdekelt féllel;
b) átlátható információkat biztosít a kockázatelemzési eljárás minden szakaszában, a tudományos tanácsadásra vonatkozó kérelmek kidolgozásától a kockázatértékelés elvégzésén keresztül a kockázatkezelési döntések meghozataláig;
b) átlátható információkat biztosít a kockázatelemzési eljárás minden szakaszában, a tudományos tanácsadásra vonatkozó kérelmek kidolgozásától a kockázatértékelés elvégzésén keresztül a kockázatkezelési döntések meghozataláig;
c) figyelembe veszi a kockázat megítélését;
c) kezeli a kockázat megítélését;
d) minden érdekelt fél számára megkönnyíti a megértést és a kölcsönös párbeszédet; valamint
d) minden érdekelt fél számára megkönnyíti a megértést és a kölcsönös párbeszédet;
e) hozzáférhető, azok számára is, akik az eljárásban közvetlenül nincsenek érintve, miközben figyelembe veszi a személyes adatok bizalmas jellegét és védelmét.
e) hozzáférhető, azok számára is, akik az eljárásban közvetlenül nincsenek érintve, miközben figyelembe veszi a személyes adatok bizalmas jellegét és védelmét; valamint
ea) megközelítéseket alakít ki a veszély és kockázat közötti különbség jobb kommunikálása érdekében.
(1) A Bizottság a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően, illetve a 8a. és 8b. cikkekben meghatározott vonatkozó célkitűzések és általános elvek figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az agrár-élelmiszerlánchoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó kockázati kommunikáció általános tervének létrehozásáról.
(1) A Bizottság a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően, illetve a 8a. és 8b. cikkekben meghatározott vonatkozó célkitűzések és általános elvek figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére az agrár-élelmiszerlánchoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó kockázati kommunikáció általános tervének létrehozása révén.
(2) A kockázati kommunikáció általános terve elősegíti a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők következetes és szisztematikus módon követnek uniós és nemzeti szinten egyaránt. A kockázati kommunikáció általános terve:
(2) A kockázati kommunikáció általános terve elősegíti a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők következetes és szisztematikus módon követnek uniós és nemzeti szinten egyaránt. A kockázati kommunikáció általános terve:
a) azonosítja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe vesznek;
a) azonosítja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe vesznek;
b) az érintett célcsoportok figyelembevételével azonosítja a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett fő megfelelő eszközöket és csatornákat; valamint
b) azonosítja a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett fő megfelelő eszközöket és csatornákat, figyelembe véve valamennyi érdekelt fél, köztük az élelmiszerlánc gazdasági szereplői, fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetek kiegyensúlyozott részvétele biztosításának szükségességét;
c) a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése és az érdekelt felek közötti nyílt párbeszéd biztosítása érdekében létrehozza a megfelelő mechanizmusokat.
c) a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése érdekében létrehozza a megfelelő mechanizmusokat, többek között a tudományos értékelések vagy a kockázat elfogadható szintjéről kialakított álláspontok közötti eltérések szisztematikus elismerése és kifejtése révén.
ca) meghatározza az 55a. cikk (1) bekezdésében említett információk nyilvános hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket és határidőket.
(3) A Bizottság [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül] elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét, valamint a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével gondoskodik annak aktualizálásáról.
(3) A Bizottság ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül]-ig elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét, valamint a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével gondoskodik annak aktualizálásáról.
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 178/2002/EK rendelet 8 d cikk (új)
8d. cikk
A kockázati kommunikáció átláthatósága
(1) A Bizottság, a Hatóság és a tagállamok magas szintű átláthatóság mellett látják el az élelmiszerjoggal kapcsolatos kockázati kommunikációra vonatkozó feladataikat.
(2) Az Európai Bizottság vonatkozó iránymutatást adhat.
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új) 178/2002/EK rendelet 9 cikk
1a. A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:
9 cikk
„9. cikk
Az állampolgárokkal folytatott konzultáció
Az állampolgárokkal folytatott konzultáció
Az élelmiszerjog egyes jogszabályainak előkészítése, értékelése és felülvizsgálata során – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezeteken keresztül – nyitott és átlátható, az állampolgárokkal folytatott konzultációra van szükség, kivéve, ha az ügyek sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.
A kockázatelemzés során, valamint az élelmiszerjog egyes jogszabályainak előkészítése, értékelése és felülvizsgálata során – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezeteken keresztül – nyitott és átlátható, az állampolgárokkal folytatott konzultációra van szükség, kivéve, ha az ügyek sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.”
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új) 178/2002/EK rendelet 10 cikk
1b. A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:
10 cikk
„10. cikk
Az állampolgárok tájékoztatása
Az állampolgárok tájékoztatása
A Közösség és az egyes tagállamok jogszabályaiban a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, a hatóságok a kockázat jellegének, súlyának és mértékének figyelembevételével megteszik a szükséges intézkedéseket az állampolgárok tájékoztatására az egészséget veszélyeztető kockázat jellegéről, a lehető legpontosabban meghatározzák a veszélyt jelentő élelmiszert vagy takarmányt, vagy az élelmiszer vagy takarmány jellegét, az azzal összefüggő kockázatot, valamint megadják a kockázat megelőzésére, csökkentésére vagy felszámolására vonatkozó, már megtett vagy előkészületben lévő intézkedéseket.
(1) A Közösség és az egyes tagállamok jogszabályaiban a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, a közjogi hatóságok megteszik a szükséges és időszerű intézkedéseket az állampolgárok tájékoztatására az egészséget veszélyeztető kockázat jellegéről, a lehető legpontosabban meghatározzák az érintett termékeket, az azokkal összefüggő kockázatot, valamint megadják a kockázat megelőzésére, csökkentésére vagy felszámolására vonatkozó, már megtett vagy előkészületben lévő intézkedéseket. Ezt a bekezdést kell alkalmazni az alkalmazandó uniós jogszabályok csalárd vagy megtévesztő gyakorlaton keresztül elkövetett, esetleges szándékos megsértéséből eredő meg nem felelés gyanúja esetén is.
(2) Az (1) bekezdés egységes végrehajtásának biztosítására a Bizottság végrehajtási rendeleteket fogad el alkalmazásának módozataira vonatkozóan ... [e módosító rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-ig.”
1c. A 22. cikk (7) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A Hatóság szorosan együttműködik a tagállamok hasonló feladatokat ellátó, illetékes testületeivel.
„A többi uniós értékelő ügynökséggel együttműködve kell eljárnia.”
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 d pont (új) 178/2002/EK rendelet 23 cikk – 1 bekezdés – b pont
1d. A 23. cikk első bekezdésében a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
b) a Hatóság küldetéséhez tartozó minden területen egységes kockázatértékelési módszerek kidolgozásának támogatása és összehangolása;
„b) egységes kockázatértékelési módszerek kidolgozásának támogatása és koordinálása átfogó megközelítéssel a küldetéséhez tartozó területeken, figyelemmel különösen azon vegyi anyagok „koktélhatására”, amelyek hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre;ˮ
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont 178/2002/EK rendelet 25 cikk – 1 a bekezdés
(1a) Az (1) bekezdésben említett tagok és póttagok mellett az igazgatótanácsban helyet kap:
(1a) Az (1) bekezdésben említett tagok és póttagok mellett az igazgatótanácsban helyet kap:
a) a Bizottság által kinevezett és a Bizottságot képviselő két tag és póttag, akik szavazati joggal rendelkeznek.
a) a Bizottság által kinevezett és a Bizottságot képviselő két tag és póttag, akik szavazati joggal rendelkeznek;.
b) az Európai Parlament által kinevezett egy tag, aki szavazati joggal rendelkezik.
b) az Európai Parlament által kinevezett két tag, akik szavazati joggal rendelkeznek;
c) a civil társadalmat és az élelmiszerlánc érdekeit képviselő, szavazati joggal rendelkező négy tag: egy a fogyasztói szervezetek, egy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, egy a gazdálkodói szervezetek, egy pedig az ipari szervezetek képviseletében. Ezeket a tagokat a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után, a Bizottság által összeállított névjegyzékből, amely a betöltendő helyek számánál több nevet tartalmaz. A Bizottság által összeállított névjegyzéket a lényeges háttéranyagokkal együtt megküldik az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a lehető leghamarabb, de legfeljebb három hónapon belül megfontolásra megküldheti véleményét a Tanácsnak, amely azt követően kinevezi a tagokat.
c) a civil társadalmat és az élelmiszerlánc érdekeit képviselő, szavazati joggal rendelkező hat tag: egy a fogyasztói szervezetek, egy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, egy az egészségügyi nem kormányzati szervezetek, egy a gazdálkodók szervezetei, egy az agrokémiai szervezetek, egy pedig az ipari szervezetek képviseletében. Ezeket a tagokat a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után, a Bizottság által összeállított névjegyzékből, amely a betöltendő helyek számánál több nevet tartalmaz. A Bizottság által összeállított névjegyzéket a lényeges háttéranyagokkal együtt megküldik az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a lehető leghamarabb, de legfeljebb három hónapon belül megfontolásra megküldheti véleményét a Tanácsnak, amely azt követően kinevezi a tagokat.
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont 178/2002/EK rendelet 25 cikk – 2 bekezdés
(2) A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. Az (1a) bekezdés a) és b) pontjaiban említett tagok hivatali idejének időtartama ugyanakkor nincs korlátozva. Az (1a) bekezdés c) pontjában említett tagok hivatali ideje csak egyetlen alkalommal hosszabbítható meg.
(2) Az (1a) bekezdés b) pontjában említett bizottsági tagok hivatali ideje legfeljebb 2,5 év. Az (1a) bekezdés a) és c) pontjában említett tagok hivatali ideje öt év. Az (1a) bekezdés c) pontjában említett tagok hivatali ideje egyetlen alkalommal hosszabbítható meg.
Módosítás 159 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új) 178/2002/EK rendelet – 28 cikk – 4 bekezdés – bevezető pont 28 cikk – 1 albekezdés – bevezető pont
-a) A 28. cikk (4) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A tudományos testületek olyan független tudósokból állnak, akik aktív kutatást végeznek, és kutatási eredményeiket tudományos folyóiratokban publikálják.”
Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a és b pont 178/2002/EK rendelet 28 cikk – 5–5 g bekezdés
(5) A Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint az (5b) bekezdésben említett kiegészítő tagokat az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján az igazgatótanács nevezi ki öt év hivatali időre, – amely meghosszabbítható – miután pályázatot tettek közzé a tisztségek betöltésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a vezető releváns tudományos kiadványokban és a Hatóság honlapján.”,
(5) A Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint a tudományos testületek tagjait az igazgatótanács nevezi ki ötév meghosszabbítható hivatali időre, a következő eljárásnak megfelelően:
(5a) A tudományos testületek tagjait az igazgatótanács nevezi ki egy meghosszabbítható, öt éves hivatali időre, az alábbi eljárás szerint:
a) Az ügyvezető igazgató az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után kérelmet küld a tagállamoknak az egyes tudományos testületek multidiszciplináris szakértelemre irányuló igényeivel, amelyben feltünteti a tagállamok által kijelölendő szakértők számát.Az ügyvezető igazgató tájékoztatja a tagállamokat a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájáról és a tudományos testületek tagjaira érvényes végrehajtási szabályokról. A tagállamok pályázati felhívást tesznek közzé a szakértők kijelölésének érdekében. Az ügyvezető igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot a tagállamoknak küldött kérelmekről.
a) Az ügyvezető igazgató az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a témával foglalkozó vezető tudományos kiadványokban és a Hatóság honlapján, és tájékoztatja a tagállamokat. A pályázati felhívás tartalmazza az egyes tudományos testületek multidiszciplináris szakértelemre irányuló igényeit, és feltünteti a szükséges szakértők számát;
b) A tagállamok kijelölik a szakértőket, amelyek együttes száma eléri az ügyvezető igazgató által megjelölt számot. Minden tagállam legalább 12 tudományos szakértőt jelöl ki. A tagállamok egyéb tagállamok állampolgárait is kijelölhetik.
b) A tagállamok biztosítják a felhívás széles körben történő terjesztését a tudományos közösségben; Kijelölhetnek továbbá szakértőket a megjelölt területekre, feltéve, ha ezt nemzeti pályázati felhívás alapján teszik;
c) A tagállamok által végzett kijelölés alapján az ügyvezető igazgató minden tudományos testület számára összeállítja a szakértők névjegyzékét, amelyeken a kinevezendő tagok számánál több szakértő szerepel. Az ügyvezető igazgatónak lehetősége van arra, hogy ne állítson össze ilyen névjegyzéket, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a d) pontban meghatározott kiválasztási kritériumok következtében a kijelölések nem teszik lehetővé számára egy bővebb névjegyzék összeállítását. Az ügyvezető igazgató kinevezés céljából az igazgatótanács elé terjeszti a névjegyzéket.
c) A beérkezett pályázatok és a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikája alapján, valamint a tudományos testületek tagjaira vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően az ügyvezető igazgató minden tudományos testület számára összeállítja a szakértők névjegyzékét, amelyeken a kinevezendő tagok számánál több szakértő szerepel. Az ügyvezető igazgatónak lehetősége van arra, hogy ne állítson össze ilyen névjegyzéket, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a d) pontban meghatározott kiválasztási kritériumok következtében a pályázatok és a kijelölések nem teszik lehetővé számára egy bővebb névjegyzék összeállítását. Az ügyvezető igazgató kinevezés céljából az igazgatótanács elé terjeszti a névjegyzéket;
d) A tagállamok általi kijelölés, az ügyvezető igazgató általi kiválasztás és az igazgatótanács általi kinevezés az alábbi kritériumok alapján történik:
d) A tagállamok általi kijelölés, az ügyvezető igazgató általi kiválasztás és az igazgatótanács általi kinevezés az alábbi kritériumok alapján történik:
i. Magas szintű tudományos szakértelem;
i. Magas szintű tudományos szakértelem;
ii. Függetlenség és az összeférhetetlenség hiánya, a 37. cikk (2) bekezdésének, illetve a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájának és a tudományos testületek tagjainak függetlenségére vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően;
ii. Függetlenség és az összeférhetetlenség hiánya, a 37. cikk (2) bekezdésének, illetve a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájának és a tudományos testületek tagjainak függetlenségére vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően;
iii. Annak a testületnek a multidiszciplináris szakértelem iránti igénye, amelybe a szakértőt kinevezik és az alkalmazandó nyelvi rendszer.
iii. Annak a testületnek a multidiszciplináris szakértelem iránti igénye, amelybe a szakértőt kinevezik és az alkalmazandó nyelvi rendszer;
e) Az igazgatótanács biztosítja, hogy a végső kinevezésekkel a lehető legszélesebb földrajzi képviselet valósul meg.
e) Az igazgatótanács biztosítja, hogy a végső kinevezésekkel a lehető legszélesebb földrajzi képviselet valósul meg.
(5b) Amikor a Hatóság egy vagy több testület esetében a szükséges szakértelem hiányát azonosítja, az ügyvezető igazgató a testület(ek)be való kinevezés céljából további tagokat javasol az igazgatótanács számára, az (5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.
(5a) Amikor a Hatóság egy vagy több testület esetében a szükséges szakértelem hiányát azonosítja, az ügyvezető igazgató a testület(ek)be való kinevezés céljából további tagokat javasol az igazgatótanács számára, az (5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.
(5c) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján szabályokat fogad el a jelen cikk (5a) és (5b) bekezdéseiben meghatározott eljárások részletes szervezésére és ütemezésére vonatkozóan.
(5b) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján szabályokat fogad el a jelen cikk (5) és (5a) bekezdéseiben meghatározott eljárások részletes szervezésére és ütemezésére vonatkozóan.
(5d) A tagállamok intézkedéseket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a tudományos testületek tagjai számára, hogy a 37. cikk (2) bekezdésének és a Hatóság belső intézkedéseinek megfelelően függetlenül járjanak el, és ne merüljenek fel velük kapcsolatban összeférhetetlenségek. A tagállamok biztosítják, hogy a tudományos testületek tagjai számára olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik, hogy elegendő időt és erőfeszítést fordíthassanak a Hatóság munkájához való hozzájárulásra. A tagállamok biztosítják, hogy a tudományos testületek tagjai nem kapnak semmilyen utasítást semmilyen nemzeti szintről, és hogy az uniós szintű kockázatértékelési rendszerhez való független tudományos hozzájárulásukat elsődleges feladatként ismerik el az élelmiszerlánc védelmének és biztonságának szempontjából.
(5c) A tudományos testületek tagjai a 37.cikk (2)bekezdésének és a Hatóság belső intézkedéseinek megfelelően függetlenül járnak el, és nem merülnek fel velük kapcsolatban összeférhetetlenségek. Rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy elegendő időt és erőfeszítést fordíthassanak a Hatóság munkájához való hozzájárulásra, nem kapnak semmilyen utasítást semmilyen nemzeti szintről, és az uniós szintű kockázatértékelési rendszerhez való független tudományos hozzájárulásukat elsődleges feladatként ismerik el az élelmiszerlánc védelmének és biztonságának szempontjából.
(5e) A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató állami szervek és az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató tudományos szervek prioritásainak meghatározásáért felelős közigazgatási szervek végrehajtják az (5d) bekezdésben szereplő intézkedéseket.
(5d) Adott esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató állami szervek és az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató tudományos szervek prioritásainak meghatározásáért felelős közigazgatási szervek végrehajtsák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy teljesüljenek az (5c)bekezdésben szereplő feltételek.
(5f) A Hatóság támogatást nyújt a testületek feladatainak elvégzéséhez azzal, hogy megszervezi a munkájukat, különösen a Hatóság alkalmazottai vagy a 36. cikkben említett kijelölt nemzeti tudományos szervezetek által végzendő előkészítő munkát, többek között azáltal, hogy adott esetben megszervezi a szakvélemények elkészítését, amelyeket a testületek elfogadás előtt szakértői vizsgálat alá vetnek.
(5e) A Hatóság támogatást nyújt a testületek feladatainak elvégzéséhez azzal, hogy megszervezi a munkájukat, különösen a Hatóság alkalmazottai vagy a 36. cikkben említett kijelölt nemzeti tudományos szervezetek által végzendő előkészítő munkát, többek között azáltal, hogy adott esetben megszervezi a szakvélemények elkészítését, amelyeket a testületek elfogadás előtt szakértői vizsgálat alá vetnek.
(5g) Az egyes testületek legfeljebb 21 tagból állnak.
(5f) Az egyes testületek legfeljebb 21 tagból állnak.
(5fa) A Hatóság átfogó képzést biztosít a kockázatértékelési eljárásról a testületek tagjai számára.
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont 178/2002/EK rendelet 28 cikk – 9 bekezdés – b pont
Az egyes tudományos testületek tagjainak a száma, az (5g) bekezdésben meghatározott maximális létszámon belül.;
b) Az egyes tudományos testületek tagjainak a száma, az (5f)bekezdésben meghatározott maximális létszámon belül.
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a pont (új) 178/2002/EK rendelet 28 cikk – 9 bekezdés – g a pont (új)
ca) a 28. cikk (9) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ga) annak lehetősége a kérelmezők számára, hogy – a Hatósággal történt ellenkező megállapodás hiányában és a Hatóság szakvélemény-tervezetének közzététele előtt – legfeljebb 6 hónap alatt új adatok révén adjon megoldást a kritikusan aggályos területekre.ˮ
3a. A 29. cikk (6) bekezdésének végére a következő mondatot kell beilleszteni:
„Nem teszik lehetővé bizonyos tudományos bizonyítékok a priori kizárását különösen akkor, ha ezeket szakmai vizsgálatot követően tették közzé.”
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 a cikk
Az élelmiszerjogi engedélyezés potenciális kérelmezőinek kérésére a Hatóság alkalmazottai tanácsot nyújtanak a vonatkozó rendelkezések és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó követelmények tekintetében. A Hatóság alkalmazottai által adott tanácsok nem érintik az engedélyezési kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
A Hatóság egy gyakran ismételt kérdéseket és válaszokat is tartalmazó útmutatót tesz közzé, amely részletesen bemutatja az engedélyezési kérelem adminisztratív és tudományos követelményeit. Az élelmiszerjogi engedélyezés potenciális kérelmezőinek kérésére a Hatóság emellett tanácsadási megbeszéléseket biztosít, amelyek során elmagyarázzák a kérelem szükséges tartalmát, valamint a tervezett termék minőségének, biztonságosságának és hatásosságának bizonyítására szolgáló különböző vizsgálatok és tanulmányok végrehajtását. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedélyezési kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek. A Hatóság azon alkalmazottai, akik tanácsot nyújtanak, nem vehetnek részt semmilyen olyan tudományos előkészítő munkában, amely közvetlenül vagy közvetetten vonatkozik a tanácsadás tárgyát képező kérelemhez.
... [E rendelet hatálybalépésétől számított 36 hónapon belül]-ig a Bizottság értékeli e cikk hatását a Hatóság működésére. Különös figyelmet kell fordítani az alkalmazottak megnövekedett munkaterhére és mobilizálására, és arra, hogy ez eredményezett-e változást a Hatóság erőforrásaiban a közérdekű tevékenységek rovására.
(1) Ezennel létrejön a vállalkozók által az uniós élelmiszerjog szerinti engedély megszerzése érdekében megrendelt tanulmányok uniós nyilvántartása. A vállalkozók késedelem nélkül bejelentik a Hatóságnál az uniós élelmiszerjog szerinti jövőbeli engedélyezési kérelmek alátámasztására megrendelt tanulmányok tárgyát. A nyilvántartást a Hatóság kezeli.
(1) Ezennel létrejön a vállalkozók által az uniós élelmiszerjog szerinti engedély megszerzése vagy megújítása iránti kérelemhez kapcsolódóan megrendelt tanulmányok uniós nyilvántartása. A vállalkozók késedelem nélkül bejelentik a Hatóságnál az uniós élelmiszerjog szerinti jövőbeli engedélyezési vagy megújítási kérelmek alátámasztására az Unión belül és kívül megrendelt tanulmányok tárgyát. A nyilvántartást a Hatóság kezeli.
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 b cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a) Az összes elvégzett tanulmány figyelembe veszi a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet1a.
___________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség az ilyen tanulmányokat végző uniós laboratóriumokra is vonatkozik.
(2) Az (1)bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség a tanulmányokat végző minden intézményre vonatkozik, beleértve a laboratóriumokat, intézeteket vagy egyetemeket.
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 b cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a) Egy megrendelt, de nyilvántartásba nem vett tanulmányból származó adatok a kockázatértékelésnél nem használhatók fel.
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 b cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b) A tárgy csak abban az esetben engedélyezhető, ha a nyilvántartásba vett tanulmányok valamennyi adatát benyújtják.
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 b cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a) Amennyiben a Hatóság egy kérelmezőtől további adatokat kér be és kap, ezeket az adatokat ilyenként megjelölve szintén fel kell venni az uniós nyilvántartásba és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 b cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a) A Bizottság az 57a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy ezt a rendeletet kiegészítse a bejelentési kötelezettség megsértéséért kiszabott szankciók meghatározásával.
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 b cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b) E cikk nem alkalmazandó ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja)-t megelőzően elvégzett tanulmányokra.
(1) Amennyiben az uniós élelmiszerjog egy engedély megújításáról rendelkezik, a megújítás potenciális kérelmezője bejelenti a Hatóságnak az ebből a célból tervezett tanulmányokat. A bejelentést követően a Hatóság a megújításhoz kapcsolódó tervezett tanulmányokról konzultációba kezd az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, és a beérkező észrevételek figyelembevételével tanácsot nyújt a tervezett megújítási kérelem tartalmára vonatkozóan. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedély megújítására vonatkozó kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
(1) Amennyiben az uniós élelmiszerjog egy engedély megújításáról rendelkezik, a megújítás potenciális kérelmezője bejelenti a Hatóságnak az ebből a célból tervezett tanulmányokat. A bejelentést követően a Hatóság a megújításhoz kapcsolódó tervezett tanulmányokról konzultációba kezd az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, és a tervezett megújítás kockázatértékelése szempontjából releváns beérkező észrevételek figyelembevételével tanácsot nyújt a tervezett megújítási kérelem tartalmára vonatkozóan. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedély megújítására vonatkozó kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
(2) A Hatóság az engedélyezési kérelmeket alátámasztó tanulmányokra vonatkozóan konzultációt folytat az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, miután a Hatóság a 38. cikknek és a 39.–39f. cikkeknek megfelelően ezeket közzétette, annak azonosítása céljából, hogy az engedélyezési kérelem tárgyára vonatkozóan rendelkezésre állnak-e egyéb lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a kiegészítő információkra, amelyeket a kérelmezők a kockázatértékelési eljárás során nyújtanak be.
(2) A Hatóság, két hónapon belül, az engedélyezési kérelmeket alátámasztó tanulmányokra vonatkozóan konzultációt folytat az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, miután a Hatóság a 38. cikknek és a 39.–39f. cikkeknek megfelelően ezeket közzétette, annak azonosítása céljából, hogy az engedélyezési kérelem tárgyára vonatkozóan rendelkezésre állnak-e egyéb, független szakirodalmon alapuló vagy a nemzetközi iránymutatásokkal és a helyes laboratóriumi gyakorlatokkal (GLP) összhangban elvégzett lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok, amelyek nem érintik a Hatóság 33. cikk szerinti saját kötelezettségeit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a kiegészítő információkra, amelyeket a kérelmezők a kockázatértékelési eljárás során nyújtanak be.
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 d cikk
A Bizottság szakértői ellenőrzéseket, többek között auditokat végeznek, amelyek útján megbizonyosodhatnak arról, hogy a kísérleteket végző intézmények eleget tesznek az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem részeként a Hatósághoz benyújtott vizsgálatok és tanulmányok végzésére vonatkozó normáknak. Ezeknek az ellenőrzéseknek a megszervezése az illetékes tagállami hatóságokkal együttműködésben történik.
A Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságának szakértői ellenőrzéseket, többek között auditokat végeznek, amelyek útján megbizonyosodhatnak arról, hogy a kísérleteket végző uniós és a harmadik országbeli intézmények eleget tesznek az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem részeként a Hatósághoz benyújtott vizsgálatok és tanulmányok végzésére vonatkozó normáknak. Ezeknek az ellenőrzéseknek a megszervezése az illetékes tagállami hatóságokkal vagy az érintett harmadik országokkal együttműködésben történik.
Módosítás 161 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet – 32 e cikk 32 e cikk
Anélkül, hogy sértené az élelmiszerjog szerinti engedélyek kérelmezőire háruló azon kötelezettséget, hogy bizonyítsák az engedélyezési kérelem tárgyának biztonságosságát, a Bizottság rendkívüli körülmények esetén tudományos tanulmányok megrendelésére kérheti fel a Hatóságot, a kockázatértékelési eljárásban használt bizonyítékok ellenőrzésének céljából. A megrendelt tanulmányok az ellenőrzés tárgyát képező bizonyítéktól eltérő szempontokra is kiterjedhetnek.
Anélkül, hogy sértené az élelmiszerjog szerinti engedélyek kérelmezőire háruló azon kötelezettséget, hogy bizonyítsák az engedélyezési kérelem tárgyának biztonságosságát, eltérő tudományos megállapítások esetén a Bizottság tudományos tanulmányok megrendelésére kérheti fel a Hatóságot, a kockázatértékelési eljárásban használt bizonyítékok ellenőrzésének céljából. A megrendelt tanulmányok a kockázatértékelés folyamán végzett ellenőrzés tárgyát képező bizonyítéktól eltérő szempontokra is kiterjedhetnek. A közös alap pályázóinak hozzájárulásával ellenőrző tanulmányokat finanszíroz. A Bizottság az 57. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen alap módozatainak meghatározása érdekében.
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont 178/2002/EK rendelet 32 e cikk – 1 a bekezdés (új)
A megrendelt tanulmányok figyelembe veszik a 2010/63/EU irányelvet.
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) 178/2002/EK rendelet 33 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
4a. A 33. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„da) kombinatorikus és kumulált hatások.”
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1) A Hatóság valamennyi tevékenységét magas fokú átláthatósággal végzi. A Hatóság haladéktalanul nyilvánosságra hozza különösen a következőket:
(1) A Hatóság valamennyi tevékenységét magas fokú átláthatósággal végzi, az 1367/2006/EK rendelettel összhangban és az 1049/2001/EK rendelet sérelme nélkül. A Hatóság haladéktalanul nyilvánosságra hozza különösen a következőket:
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok napirendjei és jegyzőkönyvei;
a) az igazgatótanács, a tanácsadó bizottság, a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok napirendjei, résztvevői listái és jegyzőkönyvei;
Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmeket alátámasztó tudományos adatok, tanulmányok és egyéb információk, beleértve a kérelmezők által benyújtott kiegészítő információkat, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos támogatás, többek között tudományos szakvélemény iránti kérelmeit alátámasztó egyéb tudományos adatokat és információkat, a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével.
c) az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmeket alátámasztó tudományos adatok, tanulmányok és egyéb információk, beleértve a kérelmezők által benyújtott kiegészítő információkat, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemény iránti kérelmeit alátámasztó egyéb tudományos adatokat és információkat, a közzétételhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek, valamint a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével.
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) az általa nyújtott tudományos támogatások, többek között tudományos szakvélemények alapját képező információk, a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével;
d) az általa biztosított tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemények alapját képező információk, a közzétételhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek, valamint a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével;
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha) a kérelmező nevére és a kérelem címére vonatkozó információk;
Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 bekezdés – i pont
i) a Hatóság által a potenciális kérelmezőknek a benyújtás előtti szakaszban a 32a. és a 32c. cikk szerint nyújtott tanácsok.
i) a Hatóság által a potenciális kérelmezőknek a benyújtás előtti szakaszban a 32a. és a 32c. cikk szerint nyújtott általános tanácsok.
Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett információk közzétételére a Hatóság weboldalának egy erre a célra fenntartott részén kerül sor. Ez a rész nyilvánosan elérhető és könnyedén meglátogatható. A lényeges információk letölthetők, kinyomtathatók és elektronikus formátumban kereshetők.
Az első albekezdésben említett információk közzétételére a Hatóság weboldalának egy erre a célra fenntartott részén kerül sor. Ez a rész nyilvánosan elérhető és könnyedén meglátogatható, figyelemmel az információkhoz hozzáférő szereplők elektronikusan rögzített egyértelmű kötelezettségvállalására, valamint a kereskedelmi célú felhasználás elleni hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedésekre és szankciókra. A lényeges információk letölthetők, kinyomtathatók, a nyomonkövethetőség érdekében vízjellel láthatók el, és gépileg olvasható elektronikus formátumban kereshetők.” Ezek az intézkedések a dokumentumok kereskedelmi felhasználására és benyújtására összpontosítanak. Ezeket az intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy hatékony védelmet nyújtsanak az első albekezdésben említettek kereskedelmi célú felhasználásával szemben mind az Unióban, mind pedig a harmadik országokban.
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 a bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(1a) Az (1) bekezdés c) pontjában említett információ nyilvánosságra hozása nem sérti:
(1a) Az (1) bekezdés c), d) és i) pontjában említett információ nyilvánosságra hozása nem sérti:
Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 1 a bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) a dokumentumok vagy azok tartalmának vonatkozásában meglévő szellemi tulajdonjogot; valamint
törölve
Módosítás 163 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – -b pont 178/2002/EK rendelet – 38 cikk – 1 a bekezdés – 2 albekezdés 38 cikk – 1 a bekezdés – 2 albekezdés
Az (1) bekezdés c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala nem tekinthető az érintett adatokra és információkra vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos engedélynek vagy licencnek, és azok tartalma nem használható fel, nem sokszorosítható, illetve semmilyen más módon nem aknázható ki, valamint harmadik felek általi felhasználásukért az Európai Unió nem felelős.
Az (1) bekezdés c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala nem tekinthető az érintett adatokra és információkra vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos engedélynek vagy licencnek, és azok tartalma kereskedelmi célra nem használható fel, nem sokszorosítható, illetve semmilyen más módon nem aknázható ki kereskedelmi célokra. A kételyek elkerülése érdekében a közzétett információk az eredmények nyilvános és tudományos ellenőrzése céljából felhasználhatók, ideértve az egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges negatív hatások jobb megértését, valamint az Európai Unió nem felelős az információk harmadik felek általi felhasználásáért.
Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c a pont (új) 178/2002/EK rendelet 38 cikk – 3 a bekezdés (új)
ca) a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ez a cikk nem sérti a 2003/4/EK irányelvet, valamint az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletet.”
(1) A 38. cikktől eltérve a Hatóság nem hozhatja nyilvánosságra azokat a bizalmas információkat, amelyekre vonatkozóan a jelen cikkben szereplő feltételek mellett bizalmas kezelést kérelmeztek.
(1) A 38. cikktől eltérve, valamint az 1049/2001/EK rendelet és a 2003/4/EK irányelv, továbbá azon általános elv sérelme nélkül, hogy a közegészségügyi érdek mindig felülírja a magánérdeket, a Hatóság nem hozhatja nyilvánosságra azokat a bizalmas információkat, amelyekre vonatkozóan a jelen cikkben szereplő feltételek teljesítése alapján bizalmas kezelést kérelmeztek és engedélyeztek.
1. a tudományos támogatásra, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának gyártásához vagy előállításához használt módszer vagy a hozzá kapcsolódó műszaki és ipari leírások;
1. a tudományos eredményekre, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának gyártásához vagy előállításához használt módszer vagy a hozzá kapcsolódó műszaki és ipari leírások, kivéve, ha ezek a potenciális egészségügyi és környezeti hatás megértése szempontjából relevánsak, és feltéve, hogy a kérelmező ellenőrizhető indoklással igazolja, hogy az ilyen módszer nem von maga után környezeti kibocsátásokra és egészségi és a környezeti hatásokra vonatkozó információkat.
4. a tudományos támogatásra, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának mennyiségi összetétele.
4. a tudományos eredményekre, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának mennyiségi összetétele, kivéve, ha az egészségre és környezetre gyakorolt lehetséges hatások megértése szempontjából releváns.
Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 178/2002/EK rendelet 39 cikk – 4 bekezdés – a pont
a) Amikor a közegészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, a Hatóság nyilvánosságra hozhatja a (2) és (3) bekezdésekben említett információkat; valamint
a) amikor a közegészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, a Hatóság nyilvánosságra hozhatja a (2) és (3) bekezdésekben említett információkat; vagy
Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 178/2002/EK rendelet 39 cikk – 4 bekezdés – b pont
b) a Hatóság által nyújtott és előrelátható egészségügyi hatásokhoz kapcsolódó tudományos támogatások, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képező információk.
b) a Hatóság által nyújtott és a közegészséget, az állatok egészségét és a környezetet érintő előrelátható hatásokhoz kapcsolódó tudományos eredmények, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képező információk;
Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 178/2002/EK rendelet 39 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)
ba) amikor a közzétételhez nyomós közérdek fűződik;
Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 178/2002/EK rendelet 39 cikk – 4 bekezdés – b b pont (új)
bb) minden olyan információ, amelynek közzétételéhez az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és az 1367/2006/EK rendelet 6. cikke szerint nyomós közérdek fűződik, különösen ha az információ környezeti kibocsátásokra vonatkozik.
(2) Ha egy kérelmező bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújt be, akkor a benyújtott információkról nem bizalmas és bizalmas verziót biztosít, a 39f. cikk szerinti standard adatformátumokban, amennyiben azok léteznek. A nem bizalmas verzió nem tartalmazza azokat az információkat, amelyeket a kérelmező a 39. cikk (2) és (3) bekezdéseinek megfelelően bizalmasnak tekint. A bizalmas verzió az összes benyújtott információt tartalmazza, beleértve a kérelmező által bizalmasnak tekintett információkat is. A bizalmas verzióban egyértelműen megjelölik azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban bizalmas kezelést kérnek. A kérelmező egyértelműen megjelöli, hogy milyen alapon kéri a különböző információk bizalmas kezelését.
(2) Ha egy kérelmező bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújt be, akkor a benyújtott információkról nem bizalmas és bizalmas verziót biztosít, a 39f. cikk szerinti standard adatformátumokban, amennyiben azok léteznek. A nem bizalmas verzióban fekete színnel kitakarják azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan a kérelmező a 39. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően bizalmas kezelést kér. A bizalmas verzió az összes benyújtott információt tartalmazza, beleértve a kérelmező által bizalmasnak tartott információkat is. A bizalmas verzióban egyértelműen megjelölik azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban bizalmas kezelést kérnek. A kérelmező egyértelműen megjelöli, hogy milyen ellenőrizhető indokok és bizonyítékok alapján kéri az egyes információk bizalmas kezelését.
a) késedelem nélkül nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott nem bizalmas verziót;
a) amint a kérelmet elfogadhatónak nyilvánították, késedelem nélkül nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott nem bizalmas verziót;
Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 178/2002/EK rendelet 39 b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) írásban tájékoztatja a kérelmezőt közzétételi szándékáról és annak okairól, mielőtt a Hatóság hivatalos döntést hozna a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően. Ha a kérelmező nem ért egyet a Hatóság értékelésével, akkor a Hatóság álláspontjának ismertetésétől számított két héten belül kifejtheti álláspontját, vagy visszavonhatja kérelmét.
c) írásban tájékoztatja a kérelmezőt közzétételi szándékáról és annak okairól, mielőtt a Hatóság hivatalos döntést hozna a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően. Ha a kérelmező kifogásolja a Hatóság értékelését, akkor a Hatóság álláspontjának ismertetésétől számított négy héten belül (1) kifejtheti álláspontját, (2) visszavonhatja kérelmét, vagy (3) felülvizsgálatot kérhet a Hatóság fellebbezési tanácsánál. A kérelmező írásos értesítésben tudathatja a Hatósággal, hogy a kérelem ismételt elbírálását kívánja kérelmezni a Hatóság fellebbezési tanácsánál. Ebben az esetben a kérelmező a vélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban nyújtja be a Hatóságnak a felülvizsgálati kérelem részletes indokolását. A Hatóság fellebbezési tanácsának az indokolás kézhezvételétől számítva 60 nap áll rendelkezésére a felülvizsgálatra.
Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 178/2002/EK rendelet 39 b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d) a kérelmező észrevételeinek figyelembevételével engedélyezési kérelmek esetén a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított tíz héten belül, kiegészítő adatok és információk esetén pedig indokolatlan késedelem nélkül indokolt döntést hoz a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően, döntéséről pedig értesíti a kérelmezőt, és adott esetben tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat; valamint
d) a kérelmező észrevételeinek figyelembevételével engedélyezési kérelmek esetén a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított nyolc héten belül, kiegészítő adatok és információk esetén pedig indokolatlan késedelem nélkül indokolt döntést hoz a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően, döntéséről pedig értesíti a kérelmezőt, és minden esetben tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat; valamint
Módosítás 140 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 178/2002/EK rendelet 39 b cikk – 1 bekezdés –1 albekezdés e pont
e) nyilvánosságra hoz minden olyan kiegészítő adatot és információt, amelyek esetében a bizalmas kezelés iránti kérelmet nem tekintette indokoltnak, legkorábban két héttel azt követően, hogy értesítette a kérelmezőt a d) pont szerint meghozott döntéséről.
e) csak akkor teszi közzé a kérelemre vonatkozó adatokat és információkat, amikor a Hatóság e cikk szerint meghozta a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó végleges döntését, és a 38. cikk szerint közzétette tudományos szakvéleményének tervezetét. Ha a kérelmező visszavonja a 39. cikk c) pontja szerinti kérelmet, mert a kérelmező a Hatóság által tervezett információk közzétételét túlságosan átfogónak tartja, a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok tartózkodnak az engedélyezési kérelmekről szóló információk közzétételétől.
A Hatóság által a jelen cikk szerint meghozott döntések ellen keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságánál, a Szerződés 263. és 278. cikkeiben rögzített feltételek szerint.
A Hatóság által a jelen cikk szerint meghozott döntések ellen keresetet lehet benyújtani a Hatóság fellebbezési tanácsánál, amelyet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal hoz létre. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat e rendelet 57a. cikkének megfelelően kell elfogadni. A fellebbezés e bekezdés szerinti benyújtása halasztó hatályú. A kérelmező írásos értesítésben tudathatja a Hatósággal, hogy a kérelem ismételt elbírálását kívánja kérelmezni a Hatóság fellebbezési tanácsánál. Ebben az esetben a kérelmező a vélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban nyújtja be a Hatóságnak a felülvizsgálati kérelem részletes indokolását. A Hatóság fellebbezési tanácsának az indokolás kézhezvételétől számítva 60 nap áll rendelkezésére a felülvizsgálatra. A Hatóság fellebbezési tanácsa által hozott döntés vitatása esetén az ügyet az Európai Unió Bírósága elé lehet terjeszteni, a Szerződés 263. cikkében rögzített feltételek szerint.
(2) A Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós élelmiszerjog alapján tudomásukra hozott olyan információk, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, ne kerüljenek nyilvánosságra, amíg a Hatóság meg nem hozza a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését és az véglegessé nem válik. A Bizottság és a tagállamok meghozzák továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok az információk, amelyek esetében a Hatóság jóváhagyta a bizalmas kezelés iránti kérelmet, ne kerüljenek nyilvánosságra.
(2) A Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós élelmiszerjog alapján tudomásukra hozott olyan információk, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, ne kerüljenek nyilvánosságra, amíg a Hatóság meg nem hozza a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését és az véglegessé nem válik, kivéve, ha az információkhoz való hozzáférést a 2003/4/EK irányelvvel vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joggal összhangban kérik. A Bizottság és a tagállamok meghozzák továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok az információk, amelyek esetében a Hatóság jóváhagyta a bizalmas kezelés iránti kérelmet, ne kerüljenek nyilvánosságra, kivéve, ha az információkhoz való hozzáférést a 2003/4/EK irányelvvel vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joggal összhangban kérik.
(3) Ha egy engedélyezési eljárás keretében egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok megőrzik a kereskedelmi és ipari információk bizalmas jellegét, ahogy azt a Hatóság a 39–39f. cikkek alapján elfogadta. A kérelem attól a pillanattól tekinthető visszavontnak, hogy az eredeti kérelem címzettjének számító illetékes hatósághoz megérkezik az ez irányú írásos kérelem. Ha a kérelem visszavonására azt megelőzően kerül sor, hogy a Hatóság meghozta volna a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok nem hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be.
(3) Ha egy engedélyezési eljárás keretében egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok megőrzik a kereskedelmi és ipari információk bizalmas jellegét, ahogy azt a Hatóság a 39–39f. cikkek alapján elfogadta. A kérelem attól a pillanattól tekinthető visszavontnak, hogy az eredeti kérelem címzettjének számító illetékes hatósághoz megérkezik az ez irányú írásos kérelem. A Hatóság nem tesz közzé semmilyen bizalmas vagy nem bizalmas információt, ha a kérelmező a kérelem visszavonása mellett döntött.
Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 178/2002/EK rendelet 39 e cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok ülésein részt vevő személyek neve.
c) a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek, a munkacsoportok és a témával foglalkozó más ad hoc csoport ülésein részt vevő személyek és megfigyelők neve.
(1) A 38. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában, és a Hatóságnak benyújtott, tudományos támogatásra vonatkozó kérelmek hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadása szükséges, amelyek lehetővé teszik dokumentumok benyújtását, keresését, másolását és kinyomtatását, miközben biztosítják az uniós élelmiszerjogban meghatározott szabályozási követelményeknek való megfelelést. Ezek a standard adatformátum és szoftvercsomag tervezetek nem alapulhatnak jogvédett szabványokra, és a lehető legnagyobb interoperabilitást kell biztosítaniuk a meglévő adatszolgáltatási megközelítésekkel.
(1) A 38. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában, és a Hatóságnak benyújtott, tudományos támogatásra vonatkozó kérelmek hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadása szükséges, amelyek lehetővé teszik dokumentumok benyújtását, keresését, másolását és kinyomtatását, miközben biztosítják az uniós élelmiszerjogban meghatározott szabályozási követelményeknek való megfelelést és a kis- és középvállalkozások általi megvalósíthatóságot. Ezek a standard adatformátum és szoftvercsomag tervezetek nem alapulhatnak jogvédett szabványokra, és a lehető legnagyobb interoperabilitást kell biztosítaniuk a meglévő adatszolgáltatási megközelítésekkel.
Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont 178/2002/EK rendelet 39 f cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a) A standard adatformátumok és szoftvercsomagok csak azokra az adatokra alkalmazandók, amelyeket a végrehajtási jogi aktusok a (2) bekezdés b) pontjával összhangban történő elfogadása után hoztak létre.
A Hatóság által adatok, többek között bizalmas és személyes adatok tárolására használt információs rendszereket a jelen rendelet 39-39f. cikkeinek figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy a fennálló biztonsági kockázatoknak megfelelő magas biztonsági szintet biztosítsanak. A hozzáférésnek legalább kéttényezős hitelesítést szükségessé tevő vagy azzal egyenértékű biztonsági szintet nyújtó rendszeren kell alapulnia. A rendszernek biztosítania kell a hozzáférések teljes körű ellenőrizhetőségét.
A Hatóság által adatok, többek között bizalmas és személyes adatok tárolására használt információs rendszereket e rendelet 39–39f.cikkeinek figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy garantálni lehessen a fennálló biztonsági kockázatoknak megfelelő legmagasabb szintű biztonsági előírások érvényesülését. A hozzáférésnek legalább kéttényezős hitelesítést szükségessé tevő vagy azzal egyenértékű biztonsági szintet nyújtó rendszeren kell alapulnia. A rendszernek biztosítania kell a hozzáférések teljes körű ellenőrizhetőségét.
Környezetvédelmi információk esetén az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelet 6. és 7. cikkét39 szintén alkalmazni kell.
A Hatóság széleskörű hozzáférést biztosít a birtokában levő dokumentumokhoz. Környezetvédelmi információk esetén az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendeletét39 szintén alkalmazni kell.E rendelet 38–39. cikkét az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendelet alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.
__________________
__________________
39 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
39 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új) 178/2002/EK rendelet 51 cikk – 1 a bekezdés (új)
9b. Az 51. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Bizottság az 57a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy kialakítsa az élelmiszerekre vonatkozó sürgősségi riasztási hálózat harmonizált irányítási rendszerét a Bizottság és a tagállamok között.”
(2) A Bizottság a 8. cikk c) pontja szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/től, határozatlan időre kap felhatalmazást.
(2) A Bizottság a 8. cikk c) pontja és a 32b. cikk (4a) bekezdése, a 39b. cikk (1) bekezdésének 2. albekezdése és az 51. cikk (1a) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására ... [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/től ötéves időtartamra kap felhatalmazást.
(1) A Bizottságnak biztosítania kell e rendelet alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát.
(1) A Bizottságnak biztosítania kell e rendelet alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát.
(2) A Bizottság legkésőbb a cikkben említett dátumot [az általános élelmiszerjogot módosító rendelet hatálybalépése] követő öt éven belül, azt követően pedig ötévente értékeli a Hatóság teljesítményét a célkitűzések, a megbízatás, a feladatok, az eljárások és a hely tekintetében, a bizottsági iránymutatásokkal összhangban. Az értékelés azt vizsgálja meg, hogy kell-e esetleg módosítani a Hatóság megbízatását, és hogy milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak.
(2) Legkésőbb a cikkben említett dátumot [az általános élelmiszerjogot módosító rendelet hatálybalépése] követő öt éven belül, azt követően pedig ötévente a Hatóság a Bizottsággal közösen független külső értékelésre ad megbízást, amely értékeli a teljesítményét és eredményeit a célkitűzései, a megbízatásai, a feladatok, az eljárások és a helyszínek tekintetében.Az értékelés a Bizottsággal egyetértésben az igazgatótanács munkaprogramján alapul. Az értékelés a munkagyakorlatokat és a Hatóság hatását értékeli, és megvizsgálja, hogy kell-e esetleg módosítani a Hatóság megbízatását, többek között hogy milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak. Ezenkívül foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a tagállami illetékes szervek és más uniós ügynökségek tevékenységeivel szorosabban össze kell-e hangolni, illetve össze kell-e kapcsolni a Hatóság tevékenységeit. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekcsoportok véleményét uniós és tagállami szinten egyaránt.
(2a) A Hatóság igazgatótanácsa megvizsgálja az értékelés következtetéseit, és ajánlásokat tesz a Bizottságnak, melyek a Hatóságnál szükséges változtatásokat is érinthetnek.
(3) Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a Hatóság fenntartása a hozzárendelt célkitűzésekre, megbízatásra és feladatokra tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(4) A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.
(4) Az (2) és (2a) bekezdésben említett értékeléseket és ajánlásokat elküldik a Bizottságnak, a Tanácsnak az Európai Parlamentnek és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait és az ajánlásokat közzé kell tenni.
Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 2001/18/EK irányelv 24 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a. A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikk (1) bekezdésében a jelen irányelv 25. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.”
(1) A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek megfelelően, valamint a jelen rendelet 30. cikkének figyelembevételével nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kiegészítő információkat, valamint tudományos szakvéleményeit és az illetékes hatóságoknak a 2001/18/EK irányelv 4. cikkében említett véleményeit.
(1) A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek megfelelően, valamint a jelen rendelet 30. cikkének figyelembevételével nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kiegészítő információkat, a nyomon követési jelentéseket, valamint tudományos szakvéleményeit és az illetékes hatóságoknak a 2001/18/EK irányelv 4. cikkében említett véleményeit.
(1a) Az e cikk (1) bekezdésében a jelen irányelv 30. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.
Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új) 1831/2003/EK rendelet 17 cikk – 2 a bekezdés (új)
1a. A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikkben a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.”
(3) A 178/2002/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésén túlmenően és a rendelet 39. cikke (3) bekezdése szerint a Hatóság az alábbi információkra vonatkozóan is dönthet a bizalmas kezelés mellett, mivel ezek ellenőrizhető indoklás esetén olyan információknak nyilváníthatók, amelyek közzététele súlyosan sérti az érintett érdekeket:
törölve
a) a takarmány-adalékanyagok hatékonyságát a 6. cikk (1) bekezdésében és a jelen rendelet I. mellékletében meghatározott tervezett felhasználások céljainak tekintetében igazoló tanulmányok vizsgálati terve; valamint
b) a hatóanyagban található szennyező anyagok specifikációja és a kérelmező által belsőleg kidolgozott kapcsolódó elemzési módszerek, azoknak a szennyező anyagoknak a kivételével, amelyek káros hatást fejthetnek ki az állati egészségre, az emberi egészségre vagy a környezetre.
(3b) A tagállamok, a Bizottság, és a Hatóság bizalmasan kezelik az e cikk (2) bekezdése alapján bizalmasnak minősített valamennyi információt, kivéve, ha az ilyen információk nyilvánosságra hozatala az emberi egészség, az állati egészség vagy a környezet védelme érdekében helyénvaló. A tagállamok az 1049/2001/EK rendelet 5. cikkével összhangban kezelik az e rendelet alapján átvett dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket.
(1a) Az e cikk (1) bekezdésében a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.
Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 1935/2004/EK rendelet 19 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a. A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikk (1) bekezdésében, az e rendelet 20. cikkét is ideértve, és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében meghatározott kötelezettség, hogy proaktívan terjeszteni kell az információkat, nem sérti a természetes és jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK rendeletben és az 1367/2006/EK rendeletben meghatározottak szerint kérésre hozzáférjenek a dokumentumokhoz.”
Módosítás 119 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 1935/2004/EK rendelet 20 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) adott esetben az a védjegy, amely alatt az anyagot forgalomba hozzák, valamint azoknak a készítményeknek, anyagoknak vagy árucikkeknek a kereskedelmi megnevezése, amelyekben felhasználják; valamint
törölve
Módosítás 120 és 121 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 1331/2008/EK rendelet 11 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a) Az e cikk (1) bekezdésében az e rendelet 12. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.
(3a) Az e rendelet 11. és 12. cikkében, valamint a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében az információk aktív terjesztésére meghatározott rendelkezések nem sértik azt az 1049/2001/EK rendeletben rögzített jogot, hogy kérelmezni lehet a dokumentumokhoz való hozzáférést.
A Hatóság késedelem nélkül értékeli a bizalmas kezelés iránti kérelmeket, és nyilvánosságra hozza a kérelmező által a 15. cikk szerint szolgáltatott információkat, valamint a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, azoknak az információknak a kivételével, amelyekre vonatkozóan a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek, valamint a jelen rendelet 63. cikkének megfelelően bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet a Hatóság jóváhagyott.;
A Hatóság késedelem nélkül értékeli a bizalmas kezelés iránti kérelmeket, és nyilvánosságra hozza a kérelmező által a 15. cikk szerint szolgáltatott információkat, valamint a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, azoknak az információknak a kivételével, amelyekre vonatkozóan a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek, valamint a jelen rendelet 63. cikkének megfelelően bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet a Hatóság jóváhagyott, kivéve, ha közzétételüket magasabb rendű közérdek indokolja.
Módosítás 123 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) 1107/2009/EK rendelet 23 cikk – 1 bekezdés – utolsó mondat
4a. A 23. cikk (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:
E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszernek minősülő hatóanyagokat is egyszerű anyagnak kell tekinteni.
„E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszernek minősülő hatóanyagokat is jóváhagyott egyszerű anyagnak kell tekinteni.ˮ
(1) A 178/2002/EK rendelet 39. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal, illetve a jelen cikkel összhangban a kérelmező kérheti a jelen rendelet szerint benyújtott egyes információk bizalmas kezelését, és ebben az esetben ellenőrizhető indoklást mellékel;
(1) A 178/2002/EK rendelet 39. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal, illetve a jelen cikkel összhangban a kérelmező kérheti a jelen rendelet szerint benyújtott egyes információk bizalmas kezelését, kivéve a toxikológiai, ökotoxikológiai vagy környezetvédelmi szempontból fontosnak minősülő információkat, és ebben az esetben megfelelő és ellenőrizhető indoklást mellékel.Az indokolásban ellenőrizhető bizonyítékot kell benyújtani annak alátámasztására, hogy az információk közzététele kereskedelmi érdekeit, illetve a magánélet védelmét és az egyének személyi sérthetetlenségét veszélyeztetheti.
5a. A 63. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3) E cikk nem sérti a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet.
„(3) E cikk nem sérti a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletet.ˮ
Módosítás 127 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont (EU)2015/2283 rendelet 10 cikk – 1 bekezdés
(1) Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezését és az uniós jegyzéknek az e rendelet 9. cikkében előírt naprakésszé tételét szolgáló eljárás vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy a kérelmező Bizottsághoz intézett, a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelő kérelme alapján indul, amennyiben azok léteznek. A Bizottság a kérelmet késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsátja.
(1) Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezését és az uniós jegyzéknek az e rendelet 9. cikkében előírt naprakésszé tételét szolgáló eljárás vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy a kérelmező Bizottsághoz intézett, a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelő kérelme alapján indul, amennyiben azok léteznek. A Bizottság a kérelmet késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsátja, és nyilvánosságra hozza a kérelem összefoglalóját.
(4a) Az e rendelet 23. cikkében, valamint a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében az információk aktív terjesztésére meghatározott rendelkezések nem sértik azt az 1049/2001/EK rendeletben rögzített jogot, hogy kérelmezni lehet a dokumentumokhoz való hozzáférést.
(4b) A Bizottság végrehajtási jog aktusok révén elfogadhatja az e cikk (1)–(4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 130 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új) (EU)2015/2283 rendelet 25 cikk – 1 a bekezdés (új)
4a. A 25. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e rendeletben a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.”
Módosítás 131 Rendeletre irányuló javaslat 9 a cikk (új)
9a. cikk
A kockázatkezelés átláthatósága
(1) A Bizottság és a tagállamok az élelmiszerjog keretében az 1–9. cikkben említett jogi aktusok összefüggésében nagyfokú átláthatóság mellett végzik kockázatkezelési tevékenységeiket. Haladéktalanul nyilvánosságra hozzák különösen a következőket:
a) a kockázatkezelési folyamat korai szakaszában bármely tervezett kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó tervezete;
b) azon ülések napirendjei és eljárásai, részletes összefoglaló jelentései, illetve a felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok révén elfogadandó intézkedéstervezetek, többek között az egyes tagállamok által leadott szavazatok eredményei és indokolása a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a értelmében vett bizottságokban, ideértve a fellebbviteli bizottságokat is, amelyek támogatják a Bizottságot a [178/2002/EK rendelet, a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, a 2065/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet, az 1331/2008/EK rendelet, az 1107/2009/EK rendelet és a 2015/2283/EK rendelet] végrehajtásában, amelyek keretében a kockázatkezelési intézkedéseket megvitatták és szavazásra bocsátották; valamint
c) a tagállami munkacsoportok üléseinek napirendjei és részletes jegyzőkönyvei, amelyek keretében az adott kockázatkezelési intézkedéseket megvitatják;
(2) az e cikk (1) bekezdése alkalmazásában a Bizottság minden, az [általános élelmiszerjogi rendelet] 58. cikkével, a 2001/18/EK irányelv 30. cikkével, az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkével, az 1831/2003/EK rendelet 22. cikkével, a 2065/2003/EK rendelet 19. cikkével, az 1935/2004/EK rendelet 23. cikkével, az 1331/2008/EK rendelet 14. cikkével, az 1107/2009/EK rendelet 79. cikkével, valamint a 2015/2283 rendelet 30. és 32. cikkével összhangban elfogadás céljából előterjesztett intézkedéstervezethez csatolja az alábbiakat tartalmazó indokolást:
a) az intézkedés indokai és céljai;
b) az intézkedés indokolása a szükségességgel és arányossággal kapcsolatos megfontolások alapján;
c) az intézkedés közegészségügyre, állategészségügyre, a környezetre, a társadalomra és az élelmiszeripari vállalkozásokra gyakorolt hatása, ahogy az a hatásvizsgálat eredményeiből kitűnik; valamint
d) a nyilvánossággal folytatott konzultáció eredménye, ideértve [az általános élelmiszerjogi rendelet] 9. cikke szerint folytatott konzultáció eredményét is.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0417/2018).