Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i közleményére (COM(2015)0550),

–  tekintettel a Bizottság „Az egységes piac integrációja és a versenyképesség az Európai Unióban és tagállamaiban” című, 2015. október 28-i szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0203),

–  tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel a Bizottság „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2011. április 13-i közleményére (COM(2011)0206),

–  tekintettel a Bizottság „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i közleményére (COM(2012)0573),

–  tekintettel a Mario Monti által az Európai Bizottság elnöke számára készített, „Az egységes piac új stratégiája Európa gazdasága és társadalma szolgálatában” című, 2010. május 9-i jelentésre,

–  tekintettel az egységes piac 2015-ös európai szemeszter keretében történő irányításáról szóló, 2015. március 11-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készült, „Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költség az egységes piacon” című, 2014. szeptemberi tanulmányra,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készült, „Stratégia az egységes piac kiteljesítésére: a billió eurós bónusz” című, 2016. januári tanulmányra,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésén alapuló, az egységes piacon létező nem vámjellegű akadályokról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésén alapuló, az egységes piaci stratégiáról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság „A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése – Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára” című, 2017. május 10-i közleményére (COM(2017)0228),

–  tekintettel a Bizottság „Az egységes piac a változó világban – Páratlan eszköz, amelyhez megújított politikai elkötelezettség szükséges” című, 2018. november 22-i közleményére (COM(2018)0772),

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az egységes piac volt és marad az európai integráció és az igen versenyképes szociális piacgazdaság szilárd alapja, illetve a növekedés és a munkahelyteremtés motorja; mivel ez a gondolat az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséről szóló közelmúltbeli tárgyalások során még hangsúlyosabbá vált;

B.  mivel a világban jelenleg gyors és jelentős változás zajlik, ami az Unió egységes piacára is hatást gyakorol;

C.  mivel az egységes piacban rejlő lehetőségek nincsenek teljes mértékben kiaknázva;

D.  mivel az egységes piac vizsgálatakor nem lehet kizárólag gazdasági szempontokat figyelembe venni;

E.  mivel a Parlament saját kutatása szerint az egységes piac kiteljesítéséből származó várható haszon meghaladhatja az 1 billió EUR-t a teljes GDP-növekedést tekintve Unió egészében, a szolgáltatási ágazatban elért jelentős előnyöket is beleértve;

F.  mivel stratégiai és átfogó megközelítésre van szükség, és mivel a fennálló kihívásokra adott válaszoknak éppen annyira politikai, mint technikai természetűnek kell lenniük;

G.  mivel az átültetéssel kapcsolatos közelmúltbeli jelzések nem megnyugtatóak; mivel a változó világban működő egységes piacról szóló bizottsági közlemény szerint a 2017. december és 2018. május közötti átültetési határidejű 16 irányelv átültetési deficitje 2018 júniusában 25% volt;

1.  néhány hónappal a 2019-es európai választások előtt és az egységes piac fennállásának 25. évfordulóján üdvözli a változó világban működő egységes piacról szóló bizottsági közlemény általános célkitűzéseit;

2.  hangsúlyozza, hogy a jól működő egységes piac az Európai Unió egyik alapköve, és ezért az egységes piac elmélyítését vissza kell helyezni a politikai napirend élére, mivel az hozzájárul a szabadsághoz, a lehetőségekhez és a jóléthez Európa számára, egyedi jogokat és kötelezettségeket hoz létre az állampolgárok, munkavállalók, fogyasztók, vállalkozók és vállalkozások számára, valamint előnyöket nyújt több mint 500 millió európai és több mint 21 millió kkv számára;

3.  hangsúlyozza, hogy a növekedés, az innováció, a munkahelyteremtés, a fogyasztói választék és az új üzleti modellek tekintetében megvalósítandó, kézzelfogható és gyors eredmények elérése érdekében sürgősen meg kell szüntetni az egységes piacon még meglévő indokolatlan akadályokat;

4.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak törekednie kell annak biztosítására, hogy a szolgáltatások szabad mozgása az egységes piacon belül ugyanolyan prioritást kapjon, mint az áruk szabad mozgása; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások szabad mozgása sokkal kevésbé fejlett, mint az áruk szabad mozgása;

5.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az egységes piacon felszámolták a vámjellegű akadályokat, még mindig rengeteg különböző indokolatlan nem vámjellegű akadály létezik; hangsúlyozza, hogy az egységes piac megerősítése sürgős intézkedéseket igényel mind uniós, mind tagállami szinten ezen indokolatlan akadályokkal szembeni fellépés érdekében;

6.  úgy véli, hogy az egységes piac nagyobb fokú integrációjához több politikai bátorságra és kötelezettségvállalásra van szükség, mint 25 évvel ezelőtt, és nagyobb erőfeszítésekre a szavak és a tettek közötti szakadék áthidalása, valamint a hiányosságok orvoslása érdekében;

7.  meggyőződése, hogy a nagyobb fokú integráció elérése érdekében kulcsfontosságú, hogy valamennyi szereplő számára valamennyi tagállamban egyenlő versenyfeltételek legyenek alkalmazandók;

8.  megjegyzi, hogy ma a kkv-knak csupán 7%-a kínál online árukat és szolgáltatásokat más tagállamokban lévő fogyasztóknak, és a fogyasztók csupán 15%-a használja ki ezt a lehetőséget, rámutat továbbá, hogy a digitális egységes piac kiteljesítése révén több mint 415 milliárd EUR nyereség lenne elérhető, és új munkahelyeket lehetne létrehozni ezen a területen;

9.  kiemeli, hogy ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy sürgősen folytatni kell a munkát annak érdekében, hogy a digitális szféra teljes mértékben hozzáférhető legyen a polgárok és a vállalkozások számára, és hogy javuljon a fogyasztóknak a digitális szférába vetett bizalma;

10.  sürgeti, hogy szüntessék meg a „digitális” egységes piac „offline” egységes piactól való idejétmúlt különválasztását, mivel a digitális megoldások a modern gazdaság nélkülözhetetlen részét képezik, és az általa kínált valamennyi terméknek és szolgáltatásnak, továbbá az egységes piac valamennyi elemének a digitális kor igényeinek is meg kell felelnie;

11.  felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a digitális egységes piac kiteljesítésére irányuló munkát, és terjesszen elő ambiciózus javaslatokat a fogyasztók védelmét, a közigazgatási szervek segítését, az európai vállalkozások és kkv-k versenyképességének fokozását, valamint a tisztességes verseny megteremtését célzó, korszerű és hatékony közös szabályok kialakítása érdekében;

12.  úgy véli, hogy az egységes piac védelme és elmélyítése érdekében alapvető fontosságú a négy szabadság védelme, nevezetesen a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlása – fizikailag és online egyaránt –, és hogy valamennyi uniós szereplőnek közösen elfogadott szabályok szerint kell eljárnia;

13.  rámutat, hogy az új jogszabályoknak következetesen tükrözniük kell a piaci integrációra való törekvést, az indokolatlan szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolásának szükségességét, valamint a jövőbeli kihívásoknak való megfelelés szükségességét;

14.  rámutat arra, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik az egységes piacra az alapjául szolgáló elvekkel ellentétes nemzeti szabályok, különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgását érintő nemzeti szintű szabályok miatt; elismeri, hogy az indokolatlan és aránytalan nemzeti intézkedések, továbbá a nem összehangolt intézkedések veszélyeztethetik az egységes piac egységességét és hatékonyságát; emlékeztet ugyanakkor, hogy bizonyos intézkedések  jogszerűek és szükségesek lehetnek a Szerződésekben elismert közérdekű célok megóvásához;

15.  hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy a szabályok a gyakorlatban is megvalósuljanak: az állampolgárok és a vállalkozások csak akkor élvezhetik az egységes piac számos előnyét, ha a közösen elfogadott szabályok a gyakorlatban is ténylegesen működnek, és előnyösek az állampolgárok és a vállalkozások számára;

16.  sürgeti a Bizottságot, hogy használja ki jobban a meglévő eszközöket azon nemzeti szabályok elleni fellépés érdekében, amelyek nem állnak összhangban az egységes piacra vonatkozó jogszabályokkal;

17.  elismeri, hogy az egységes piac irányítási infrastruktúráját jelentős mértékben meg kell erősíteni a hatékony monitoringmechanizmusok biztosítása és az egységes piacra vonatkozó jogszabályok helytelen átültetésének vagy a helytelen végrehajtás és alkalmazás feltárásának érdekében, ezáltal biztosítva szükség esetén a kötelezettségszegési eljárások alkalmazását;

18.  határozottan támogatja a Bizottság arra irányuló felhívását, hogy az Európai Tanács szenteljen részletes vitát állam- és kormányfői szinten az egységes piacnak, annak minden vonatkozásában annak érdekében, hogy meghatározza a fellépés közös prioritásait és a megfelelő mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az egységes piachoz nagyon fontos politikai kötelezettségvállalás megújítását;

19.  arra ösztönzi a következő Bizottságot, hogy a 2019–2024 közötti politikai ciklusra tekintettel tervezzen nagyratörő intézkedéseket az egységes piac vonatkozásában; sajnálja, hogy a Bizottság túl későn nyújtott be több jogalkotási javaslatot ahhoz, hogy a társjogalkotók megfelelően dolgozhassanak rajtuk, és elfogadhassák őket a jelenlegi mandátum lejárta előtt;

20.  kéri az Európai Tanácsot, hogy tegyenek új kötelezettségvállalást az egységes piac 2025-ig történő kiteljesítésére, beleértve egy új, a fellépésekre vonatkozó nyilvános ütemterv elkészítését, amint azt az európai vezetők 1985-ben tették; rendkívül aggasztja azonban, hogy több jogalkotási javaslat is megrekedt a Tanácsban, amely nem tudott álláspontot elfogadni velük kapcsolatban; felhívja a Tanácsot, hogy vessen véget ennek a polgáraink és vállalataink számára egyaránt káros helyzetnek;

21.  emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot az egységes piaccal kapcsolatos felelősségükre, különösen az uniós polgárok és a vállalkozások tekintetében;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 316., 2016.8.30., 98. o. (2) HL C 76., 2018.2.28., 105. o. (3) HL C 76., 2018.2.28., 112. o.