(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

[Módosítás 1, eltérő utalás hiányában]

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0412/2018). (2) * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (4) bekezdésére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(-1a)   A védelem szakterülete fényes példa arra, hogy bizonyos, jelenleg tagállami szintű kompetenciák és fellépések uniós szintre emelésének és a megfelelő európai előirányzatok biztosításának köszönhetően a hatékonyság fokozható lenne, aminek eredményeként láthatóvá válna az európai hozzáadott érték és lehetővé válna az Unióban a közkiadások összterheinek korlátozása.

(-1b)  Az Unió geopolitikai környezete az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott. Az Európával szomszédos régiókban instabil a helyzet, és az Unió olyan összetett és kihívásokkal teli környezettel néz szembe, amelyben egyrészt új fenyegetések, például hibrid és a kibertámadások jelennek meg, másrészt visszatérnek a hagyományosabb kihívások. E helyzettel szembesülve mind az európai polgárok, mind pedig politikai vezetőik egyetértenek abban, hogy többet kell tennünk a védelem területén. Az európaiak 75%-a támogatja a közös biztonság- és védelempolitikát. 27 tagállam vezetői, az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság a Római Nyilatkozatban 2017. március 25-én kijelentették, hogy az Unió megerősíti közös biztonságát és védelmét, és egy versenyképesebb és integráltabb védelmi ipar előmozdítására fog törekedni.

(1)  Az európai védelmi cselekvési tervről szóló, 2016. november 30-i közleményében a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi ipari és technológiai képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációja és hatékonysága, valamint az Unió egészében integráltabb védelmi piac jöhessen létre. A Bizottság konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: alap) felállítására a védelmi vonatkozású termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, valamint előmozdítva a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzését és karbantartását. Ezen alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti finanszírozást, és határokon átnyúló együttműködésre, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes ciklusa alatt.

(1a)   2017. június 7-én a Bizottság közleményt fogadott el az Európai Védelmi Alap felállításáról. Kétlépcsős megközelítésre tett javaslatot: elsőként a megközelítés tesztelése érdekében a 2014–2020-as többéves pénzügyi kereten belül az (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelet2 elfogadása révén kezdeti finanszírozást bocsátottak a kutatás és fejlesztés rendelkezésére; másodszor pedig a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül egy elkülönített alapot hoznak létre, amely növeli az innovatív védelmi vonatkozású termékekre és technológiákra irányuló, együttműködésen alapuló kutatások és a fejlesztési ciklus későbbi szakaszainak finanszírozását, ideértve a prototípusok kifejlesztését is. E két lépés között következetes és koherens megközelítésre van szükség.

(1b)   A védelmi ágazatot a védelmi berendezések árának növekedése, valamint a magas kutatási és fejlesztési (K+F) költségek jellemzik, ami korlátozza az új védelmi programok indításának lehetőségét, és közvetlen hatással van az uniós ipar versenyképességére és innovációs kapacitására. Tekintettel a költségek növekedésére, a nem ismétlődő K+F-kiadások és a nemzeti szinten beszerezhető kis sorozatok nagyságrendjére, a nagyszabású, új generációs védelmi rendszerek és az új védelmi technológiák kifejlesztése egyre elérhetetlenebb az egyes uniós tagállamok számára.

(1c)   Az Európai Parlament 2018. március 14-i, „A következő többéves pénzügyi keretről: a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítése” című állásfoglalásában ismételten kifejezésre juttatta, hogy támogatja az Európai Védelmi Unió létrehozását, az Unió védelme terén folytatott célzott kutatást és a tagállamok által biztosított beruházásokkal kiegészítendő védelmi fejlesztési menetrendet annak érdekében, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok, valamint megerősödjön az európai védelmi ipar stratégiai autonómiája és hatékonysága. Megismételte azt is, hogy az Unió csak akkor lehet erősebb és ambiciózusabb, ha további pénzügyi forrásokat biztosítanak számára, és kérte ezért a meglévő szakpolitikák folyamatos támogatását, az Unió kiemelt programjaihoz biztosított források növelését, valamint azt, hogy az új kötelezettségek teljesítéséhez új pénzügyi eszközök is álljanak rendelkezésre.

(1d)   A védelmi ágazat helyzetét tovább súlyosbította, hogy az elmúlt 10 évben Európa-szerte jelentős mértékben csökkentették a védelemre szánt költségvetéseket, ami elsősorban a K+F-re és a berendezésekre irányuló kiadásokat érintette. 2006 és 2013 között Európai Védelmi Ügynökségben részt vevő tagállamok tényleges védelmi kiadásainak szintje 12%-kal csökkent. Mivel a védelmi célú K+F alapozza meg a jövő legfejlettebb védelmi technológiáinak kifejlesztését, az ilyen tendenciák különösen aggasztóak, és komoly kihívást jelentenek az uniós védelmi ipar versenyképességének hosszú távú fenntartása szempontjából.

(1e)   A növekvő költségek és a csökkenő kiadások kölcsönhatása ellenére a védelmi tervezés, valamint a K+F-re fordított védelmi kiadások és a berendezések beszerzése továbbra is többnyire nemzeti szinten zajlanak, és a védelmi berendezésekre irányuló beruházások tekintetében rendkívül korlátozott a tagállamok közötti együttműködés. Ezen túlmenően, amennyiben sor került végrehajtásra, csak kevés program kapcsolódik az uniós képességbeli prioritásokhoz is: 2015-ben a berendezések mindössze 16%-át szerezték be európai együttműködésen alapuló beszerzéseken keresztül, ami messze elmarad a 35%-os közösen megállapított közös referenciaértéktől.

(2)  Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív védelmi ipari és technológiai bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel(1). Ezért elengedhetetlen a kulcsfontosságú szabályozási előfeltételek teljesülése, különösen a fent említett irányelvek teljes körű végrehajtása. Az alap célja, hogy egy szilárd európai védelmi ipari politika sarokkövévé váljon.

(3)  Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát, valamint technológiai és ipari autonómiáját, ezáltal hozzájárulva az Unió ipari stratégiai autonómiájához az egész Unióban a tagállamok közötti határokon átnyúló együttműködés, valamint a vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti együttműködés támogatása révén a védelmi vonatkozású termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételét. A nyitott belső piac előmozdítása érdekében az alapnak elő kell segítenie a jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködés kiszélesítését, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló részvételét.

(3a)   Az európai biztonság attól függ, hogy a stratégiai partnerekkel világszerte erős és szilárd kapcsolatokat tartson fenn, és a program várhatóan növelni fogja az európai védelmi ipari piac versenyképességét azáltal, hogy a K+F-en keresztül tovább erősíti a partnerségeket, ezzel előmozdítva az európai stratégiai kapacitást és képességet.

(4)  A kutatási szakasz döntő fontosságú tényező, mivel megteremti az európai ipar termékfejlesztési kapacitásának és autonómiájának, valamint a tagállamok mint a védelem végfelhasználói függetlenségének feltételeit. A védelmi képességek fejlesztéséhez kapcsolódó kutatási szakasz jelentős kockázatokat foglalhat magában, különösen az alacsony érettségi szint és a technológiák forradalmisága kapcsán. A kutatási és technológiai szakaszt követő fejlesztési szakasz szintén komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációját. A „halálvölgy” néven ismert időszak áthidalása érdekében az alapnak elő kell segítene a védelmi vonatkozású termékek és technológiák K+F szakaszai közötti kapcsolatot.

(5)  Az alap nem támogathat olyan tisztán alapkutatásokat, amelyeket inkább más rendszerek keretében kellene támogatni, de magában foglalhat olyan védelemorientált alapkutatásokat, amelyek valószínűleg alapul szolgálnak a felismert vagy várható problémák vagy eshetőségek megoldásához.

(6)  Az alap támogathat az új termékekkel és technológiákkal, valamint a már létező termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket, amennyiben a korszerűsítésre irányuló tevékenységek végrehajtásához szükséges meglévő információk felhasználását nem korlátozzák nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek. Az uniós finanszírozás kérelmezésekor a jogalanyoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó információkat a korlátozások hiányának megállapítása érdekében. Ilyen információk hiányában az uniós finanszírozást nem szabad lehetővé tenni.

(6a)   Az alapnak megfelelően támogatnia kell a forradalmi védelmi technológiák területére irányuló K+F tevékenységeket. Mivel a forradalmi technológiák nem hagyományos védelmi K+F szereplőktől származó koncepciókon és ötleteken is alapulhatnak, az alapnak megfelelő rugalmasságot kell biztosítania az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, a finanszírozás és a tevékenységek kezelése tekintetében.

(7)  Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartsák e rendelet végrehajtása során, az olyan termékekre vagy technológiákra vonatkozó tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja, nem részesülhetnek az alap keretében finanszírozásban. E tekintetben az új, például olyan védelmi vonatkozású termékekkel vagy technológiákkal kapcsolatos tevékenységek támogathatóságának, amelyeket kifejezetten halálos csapások végrehajtására terveztek anélkül, hogy a csapás végrehajtására vonatkozó döntés emberi ellenőrzés alatt állna, többek között a nemzetközi jog fejlődésétől kell függenie.

(7a)   A program K+F tevékenységeinek eredményeként létrejövő termékek exportja tekintetében különös figyelmet kell fordítani az ENSZ 2013. évi Fegyverkereskedelmi Szerződése 7. cikkének (1) bekezdésére, amely előírja, hogy amennyiben az export nem tiltott, az exportáló részes államok akkor is kötelesek objektív és diszkriminációtól mentes módon, minden releváns tényező figyelembevételével megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az adott hagyományos fegyverek vagy egyéb tételek: (a) hozzájárulnának a békéhez és biztonsághoz vagy aláásnák azokat; vagy (b) felhasználhatók-e: (i) a nemzetközi humanitárius jog komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; (ii) a nemzetközi emberi jogi normák komoly megsértésének elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; (iii) az exportáló Állam által aláírt, terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmények elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére; vagy (iv) az exportáló Állam által aláírt, nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmények elkövetésére vagy az elkövetés elősegítésére.

(8)  A konszolidált védelmi képességre vonatkozó követelményekre és a közös műszaki előírásokra vagy szabványokra vonatkozó megegyezés nehézsége akadályozza a tagállamok közötti és a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködést. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat növekvő széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket, ▌megugró költségeket, a képességek szükségtelen megkettőzését, valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni, hogy megállapodás szülessen a közös műszaki előírásokról. Az alapból támogatni kell az interoperabilitást előmozdító, a közös védelmi képességre vonatkozó követelmények kialakítását és alátámasztó tanulmányok készítését eredményező tagállami tevékenységeket, valamint azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő annak elkerülése érdekében, hogy a konkurens előírások vagy szabványok aláássák az interoperabilitást.

(9)  Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának, ipari autonómiájának és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek előmozdításával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakaszának kockázatmentesítésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeknek támogathatóknak kell lenniük az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

(10)  Mivel az alap elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozására törekszik, a tevékenységek csak akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban ▌letelepedett legalább három jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködésével valósulnak meg. A konzorciumban részt vevő bármely további jogalany számára meg kell engedni, hogy valamely társult országban rendelkezzen letelepedési hellyel. Minden együttműködési típus esetében a tagállamokban letelepedett jogalanyoknak kell a konzorciumon belül a többségben lenniük. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban letelepedett támogatható jogalanyt ▌sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést is.

(11)  A [a hivatkozás a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően frissítendő: 2013/755/EU tanácsi határozat(2) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett szervezetnek jogosultnak kell lenniük finanszírozásra, figyelemmel az alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra is, amelyhez a TOT-ok kapcsolódnak.

(12)  Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és autonómiájának erősítésére irányul, főszabály szerint csak az Unióban vagy a társult országokban letelepedett és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alap által támogatott tevékenységekhez a címzettek és alvállalkozóik által felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak ▌az Unió vagy ▌társult harmadik ország területén kell lenniük.

(13)  Bizonyos körülmények fennállása esetén – ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges – lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, hogy a címzettek és alvállalkozóik nem állhatnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben azok az Unióban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek támogatásra jogosultak, ha az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó releváns és szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen szervezetek részvétele nem sértheti az alap célkitűzéseit. A pályázóknak a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. Semmiképp sem szabad eltérést engedni olyan pályázó számára, amely uniós korlátozó intézkedés hatálya alatt álló, nem társult harmadik ország ellenőrzése alatt áll, vagy amely uniós korlátozó intézkedés hatálya alatt álló, nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt áll.

(14)  Ha egy konzorcium támogatható tevékenységben szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagját koordinátornak, aki a fő kapcsolattartó lesz.

(15)  Abban az esetben, ha az alap által támogatott fejlesztési tevékenységet a tagállamok vagy a társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a címzett számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak egyeztetnie kell a projektmenedzserrel annak érdekében, hogy az biztosítani tudja a határidők címzettek általi betartását. ▌A projektmenedzsernek közölnie kell a Bizottsággal a tevékenység előrehaladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse, hogy teljesülnek-e a kifizetés feltételei.

(16)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek pénzügyi szempontból életképesek legyenek, a kedvezményezetteknek bizonyítaniuk kell, hogy a tevékenység azon költségeit, amelyekre az uniós finanszírozás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fedezik.

(17)  A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A Bizottság által kialakított pénzügyi eszköztárnak különböző típusú konstrukciókat kell biztosítania, amelyeket a tagállamok az együttműködésen alapuló fejlesztések és beszerzések pénzügyi vonatkozású nehézségeinek leküzdéséhez használhatnak fel. Az ilyen pénzügyi konstrukciók felhasználása – az Európai Védelmi Alap keretében támogatott projektek esetében is – elősegítheti az együttműködésen alapuló és határokon átnyúló védelmi projektek elindítását, hozzájárulhat a párhuzamosságok elkerüléséhez, és növelheti a védelmi kiadások hatékonyságát.

(18)  Tekintettel a védelmi ipar sajátosságaira, amelynek esetében a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amelyek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák összes beszerzését is ellenőrzik a kivitelt is ideértve, a védelmi ágazat működése egyedülálló, és nem követi a tradicionálisabb piacokat szabályozó hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért nem tud jelentős önfinanszírozású védelmi kutatási-fejlesztési (K+F) projekteket végrehajtani, hanem a tagállamok és a társult országok általában teljes mértékben finanszírozzák az összes K+F költséget. Az alap célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, különösen a különböző tagállamok és társult országok vállalkozásai közötti együttműködés ösztönzése céljából és a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett, az elszámolható költségek egészét fedezni kell a prototípusok kifejlesztésének szakaszát megelőzően végzett tevékenységek esetében.

(19)  A prototípus-fejlesztés szakasza egy kulcsfontosságú szakasz: a tagállamok vagy a társult országok általában ebben a szakaszban döntenek konszolidált beruházásukról, és indítják el jövőbeni védelmi vonatkozású termékeik vagy technológiáik beszerzésének folyamatát. Ez az oka annak, hogy e konkrét szakaszban a tagállamok és a társult országok megállapodnak a szükséges kötelezettségvállalásokról, ideértve a költségmegosztást és a projektben viselt felelősséget is. Kötelezettségvállalásuk hitelességének biztosítása érdekében az Unió által az alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás általában nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20%-át.

(20)  A prototípus-fejlesztési szakaszt követő tevékenységek esetében legfeljebb 80%-os finanszírozást célszerű előirányozni. E tevékenységek, amelyek közelebb állnak a termékek és a technológiák véglegesítéséhez, még mindig jelentős költségekkel járhatnak.

(21)  A védelmi ágazatban érdekelt felek specifikus közvetett költségekkel – például a biztonsággal kapcsolatos költségekkel – szembesülnek. Emellett az érdekelt felek egy olyan egyedi piacon dolgoznak, ahol – a keresleti oldalról jelentkező igény hiányában – nem tudják úgy megtéríttetni a K+F költségeket, mint a polgári ágazatban. Ezért indokolt lehetővé tenni 25%-os átalányfinanszírozást, valamint ▌megengedni a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően kiszámított közvetett költségek elszámolását, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot az adott nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot. ▌

(21a)  A határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételével folytatott projektek elősegítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az alap célkitűzéseihez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni, a konzorciumban részt vevő összes jogalany javát szolgálva.

(22)  Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok eleve közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, mégpedig határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, különösen egy központi beszerző szerv igénybevételével. Mivel a védelmi vonatkozású termékeknek a tagállamok védelmi minisztériumai a kizárólagos vevői, a védelmi iparágak pedig a kizárólagos szolgáltatók, a beszerzés egyszerűsítése érdekében a tagállamok védelmi minisztériumainak célszerű lenne részt venniük a projektben a műszaki leírástól kezdve egészen a projekt befejeződéséig.

(22a)  A szomszédos régiókban kialakult növekvő instabilitásra és konfliktusokra, továbbá az új biztonsági és geopolitikai fenyegetésekre való reagálás érdekében a tagállamoknak és az Uniónak össze kell hangolniuk a beruházási döntéseket, és ezért szükség van a fenyegetések, a szükségletek és prioritások közös meghatározására, a katonai képességekre irányuló várható szükségletekre is kiterjedően, amelyet olyan eljárások révén lehet meghatározni, mint például a képességfejlesztési terv (CDP).

(23)  Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenység mennyiben szolgálja ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. Az Unión belül a közös védelmi kutatásokkal és képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében kerülnek azonosításra, mégpedig az átfogó stratégiai kutatási menetrend és a képességfejlesztési terv, többek között a képességfejlesztési terv tematikus stratégiai forgatókönyvei segítségével. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés is támogatni fogják a releváns prioritások megvalósítását a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos ambiciózus uniós törekvések megvalósítása érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritásokat – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe kell venni, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságokat el kell kerülni.

(24)  Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységeknek folyamatosan biztosítaniuk kell a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok jogalanyai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak az alap céljainak eléréséhez. Kiválasztásuk esetén az ilyen projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

(24a)  Az alapnak figyelembe kell vennie a katonai mobilitásról szóló cselekvési tervet, mint a következő Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Békekeret részét annak érdekében, hogy támogassa többek között a közös kül- és biztonságpolitika KKBP/KVBP-misszióit, és a hibrid fenyegetések elleni erőfeszítéseket, amelyek a képességfejlesztési tervvel, a koordinált éves védelmi szemlével (CARD) és az állandó strukturált együttműködéssel (PESCO) együtt elősegítik a képességtervezés, a fejlesztés, a beszerzés és a műveletek összehangolását.

(25)  A Bizottság a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében figyelembe veszi az Európai horizont keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket, biztosítja a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspirációt és szinergiát, valamint azt, hogy az Európai horizont keretprogram továbbra is tisztán polgári kutatási program maradjon.

(26)  A kiberbiztonság és a kibervédelem egyre fontosabb kihívások, és a Bizottság és a főképviselő elismerte annak szükségességét, hogy szinergiákat kell létrehozni az alap hatálya alá tartozó kibervédelmi intézkedések és a kiberbiztonsággal kapcsolatos – például a kiberbiztonságról szóló közös közleményben bejelentett – uniós kezdeményezések között. Különösen a létrehozandó Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak kell szinergiára törekednie a kiberbiztonság polgári és védelmi dimenziói között. A kompetenciaközpont tevékenyen támogathatná a tagállamokat és más érintett szereplőket tanácsadással, szakértelem megosztásával, valamint a projektek és tevékenységek terén az együttműködés elősegítésével, továbbá abban az esetben is, ha az Európai Védelmi Alappal kapcsolatban projektmenedzserként eljáró tagállamok ezt kérik.

(27)  Integrált megközelítést kell biztosítani a Bizottság által az (EU, Euratom) 2018/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) [58. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében elindított, a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés és a(z) …/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai védelmi ipari fejlesztési program körébe tartozó tevékenységek összehangolásával, valamint a részvétel feltételeinek harmonizálása, egy koherensebb eszköztár létrehozása és az innovációs, együttműködési és gazdasági hatás növelése érdekében, elkerülve ugyanakkor a felesleges párhuzamosságokat és a szétaprózottságot. Ezzel az integrált megközelítéssel az alap hozzájárulna a védelmi kutatások eredményeinek jobb hasznosításához a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett megszüntetve a kutatás és a fejlesztés közötti szakadékot, valamint elősegítve az innováció minden formáját – és adott esetben a polgári területen várható pozitív hatásokat –, ideértve a forradalmi innovációt is, amelynek esetében az esetleges kudarcot el kell fogadni.

(28)  Ezen alap szakpolitikai célkitűzéseit az InvestEU Alap […] szakpolitikai keretéhez/kereteihez tartozó pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják.

(29)  A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve a tevékenységek megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a verseny torzulását a belső piacon. A tevékenységeknek egyértelmű uniós hozzáadott értéket kell képviselniük.

(30)  A rendeletben szereplő finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Mérlegelni kell többek között az egyösszegű átalányok, százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet [125. cikkének (1) bekezdésében] említettek szerint.

(31)  A Bizottságnak az alap célkitűzéseinek megfelelő éves vagy többéves munkaprogramokat kell meg határoznia. A munkaprogramoknak figyelembe kell venniük az európai védelmi ipari fejlesztési programmal, a kísérleti projekttel és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedéssel kapcsolatos kezdeti tapasztalatokat. ▌

(32)  E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogram elfogadására, valamint a támogatásoknak a kiválasztott fejlesztési tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. A fejlesztési tevékenységek végrehajtása során figyelembe kell venni különösen a védelmi ágazat sajátosságait, nevezetesen a tagállamoknak és/vagy a társult országoknak a tervezési és beszerzési folyamat tekintetében fennálló felelősségét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a [182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi] rendeletnek megfelelően kell gyakorolni(3).

(33)  A nyitott belső piac előmozdítása érdekében ösztönözni kell, hogy a finanszírozott tevékenységekben határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok is részt vegyenek konzorciumi tagként vagy alvállalkozóként. A munkaprogramnak biztosítania kell, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határon átnyúló részvételét.

(34)  A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy ▌fenntartsa a párbeszédet az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az iparággal annak érdekében, hogy az alap a védelmi iparra gyakorolt hatása révén sikeres legyen.

(35)  Ez a rendelet meghatározza az Európai Védelmi Alap pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti [új intézményközi megállapodás](4) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek és minimális többletköltséggel járjanak.

(36)  Az alapra – eltérő rendelkezés hiányában – a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a pénzügyi támogatásra, a pénzügyi eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(37)  Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(38)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(5), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel(6), a 2185/96/Euratom(7), EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel(8) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és vádhatósági eljárást folytathat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás és más bűncselekmények ügyében(9). A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a szükséges jogokat és hozzáférést a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(39)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(40)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében e rendeletet sajátos nyomon követési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A Bizottságnak legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően időközi értékelést, az alap végrehajtási időszakának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósítás eredményei, valamint – az adott időpontban lehetséges mértékben – az eredményei és hatásai szempontjából megvizsgálja. Ezekben a jelentésekben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alap által támogatott határokon átnyúló projektekben, illetve a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell, és azoknak tartalmazniuk kell a címzettek származási országára, az egyes projektekben részt vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkező szellemi tulajdonhoz fűződő jogok elosztására vonatkozó információkat is. A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.

(41)  Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára, a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újraértékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül majd sor.

(42)  Mivel az alap csak a védelmi vonatkozású termékek és technológiák K+F szakaszát támogatja, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót ▌nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, kivéve, ha az uniós segítségnyújtást közbeszerzésen keresztül nyújtják. Ugyanakkor kutatási tevékenységek esetében az érdekelt tagállamoknak és társult országoknak lehetőséget kell biztosítani a finanszírozott tevékenységek eredményeinek felhasználására és az együttműködésen alapuló további fejlesztésben való részvételre, és ezért lehetővé kell tenni az említett elvtől való eltérést.

(43)  Az Unió által nyújtott pénzügyi támogatást ▌a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferéről szóló 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(10) teljes körű és megfelelő végrehajtásának kell kísérnie, és nem érintheti a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét.

(43a)   Nem jogosultak finanszírozásban részesülni azok a jogalanyok, amelyeket valamely bíróság bűnösnek talált olyan bűncselekmény elkövetésében, mint amilyen például – de nem kizárólag – a hivatali vesztegetés vagy az uniós korlátozó intézkedések megsértése. A Bizottság úgy határozhat, hogy az ilyen jogalanyokat, illetve azt a jogalanyt, ahol a vezető tisztségviselőket bűnösnek találták, az ítéletet követő legalább 36 hónapig ki kell zárni a finanszírozás kérelmezéséből. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhető adatbázist tart fenn, amely minden kizárt vállalkozást tartalmaz. Amennyiben egy jogalannyal szemben bűncselekmény miatt hitelt érdemlő és releváns vizsgálat indult, a Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy a finanszírozás odaítélése előtt megvárja a vizsgálat eredményét. [Mód. 4]

(43b)   Az alapnak a vállalatirányítás és a közbeszerzési gyakorlatok terén támogatnia kell a bevált ágazati gyakorlatokat. Ennek magában kell foglalnia a visszaélés anonim és bizalmas bejelentésének lehetőségét harmadik felek által üzemeltetett forróvonalakon keresztül és a megtorló intézkedéseket megakadályozó eljárások alkalmazásával. Az odaítélési eljárásnak tükröznie kell ezeket a vállalatirányítási normákat, hogy az európai védelmi ágazatban javuljanak a vállalati elszámoltathatóság normái. [Mód. 5]

(44)  A különleges háttér-információk felhasználása vagy illetéktelen személyeknek a kutatási projektek révén keletkezett érzékeny eredményekhez való hozzáférése kedvezőtlen hatást gyakorolhat akár az Unió, akár pedig egy vagy több tagállam érdekeire. Ezért a bizalmas és a minősített adatok kezelését az irányadó uniós jog és az intézmények belső szabályzatai, így különösen az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat szerint kell végezni(11).

(45)  E rendelet kiegészítésének vagy módosításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fejlesztési tevékenységek finanszírozásának odaítélésre, a munkaprogramok elfogadására és a hatásútvonal-mutatókra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)  A Bizottságnak a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a minősített adatokra és a különleges adatokra kellő figyelemmel kell kezelnie az alapot.

(46a)  Ha a vállalkozások új védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák létrehozását, illetve meglévők újrapozicionálását javasolják, kötelesek betartani az alkalmazandó jogszabályokat. Amennyiben nem léteznek hatályos alkalmazandó jogszabályok, úgy a vállalkozásoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy tiszteletben tartják az alapvető jogokkal, az emberek jólétével, az emberi genom védelmével, az állatokkal való bánásmóddal, a természeti környezet megóvásával, a kulturális örökség védelmével, valamint a globális javakhoz, többek között a világűrhöz és a kibertérhez való méltányos hozzáféréssel kapcsolatos valamennyi egyetemes etikai elvet. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a javaslatok szisztematikus átvilágítás tárgyát képezzék, amelynek célja a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása és etikai értékelésre történő előterjesztése. Az etikai szempontból elfogadhatatlan tevékenységek nem részesülhetnek uniós finanszírozásban.

(46b)  A Tanácsnak törekednie kell arra, hogy [2020. december 31.] előtt határozatot hozzon a pilóta nélküli fegyveres légi járművek használatáról. E határozat hatálybalépése előtt nem szabad finanszírozást rendelkezésre bocsátani pilóta nélküli fegyveres légi járművek kifejlesztésére.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

KUTATÁSRA ÉS FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Védelmi Alapot (a továbbiakban: alap).

A rendelet megállapítja az alap célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

▌

(2)  „ellenőrzés”: egy vagy több köztes jogalanyon keresztül, közvetlenül vagy közvetve egy jogalanyra történő meghatározó befolyás gyakorlásának képessége;

(3)  „fejlesztési tevékenység”: elsősorban a fejlesztési szakaszban kifejtett védelemorientált tevékenységet magában foglaló minden olyan tevékenység, amely új termékekre vagy technológiákra, illetve már létező termékek vagy technológiák korszerűsítésére vonatkozik, kivéve fegyverek előállítását és használatát;

(4)  „forradalmi védelmi technológia”: olyan technológia, amelynek alkalmazása gyökeresen képes megváltoztatni a védelmi ügyek koncepcióit és vitelét;

(5)  „ügyvezetési struktúra”: a nemzeti jognak megfelelően kijelölt bármely olyan testület vagy testületek, amelyek felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy meghatározzák a vállalkozás stratégiáját, céljait és általános irányítását, valamint felügyelik és nyomon követik a vezetőségi döntéshozatalt;

(6)  „jogalany”: minden olyan természetes személy, vagy a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, vagy a költségvetési rendelet [197. cikke (2) bekezdésének c) pontja] szerinti, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

(7)  „közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem a 2003/361/EK bizottsági ajánlás(12) meghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: kkv), és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát az említett ajánlás melléklete I. címének 3., 4., 5. és 6. cikke szerint számítva – legfeljebb 3000 fő;

(8)  „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán, többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatási-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

(9)  „projektmenedzser”: valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett bármely ajánlatkérő szerv, amelyet valamely tagállam vagy társult ország, illetve tagállamok és/vagy társult országok egy csoportja hozott létre állandó vagy eseti jelleggel multinacionális fegyverkezési projektek irányítására;

(10)  „címzett”: az alap keretében finanszírozásban részesülő bármely jogalany;

(11)  „kutatási tevékenység”: minden olyan tevékenység, amely kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosító kutatási tevékenységekből áll;

(12)  „eredmények”: az adott tevékenység bármilyen fizikai vagy immateriális hatása, például adatok, know-how vagy információk, függetlenül azok formájától és jellegétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok, beleértve a szellemitulajdon-jogokat is;

(13)  „különjelentés”: a kutatási tevékenység konkrét célja, amely összegzi annak eredményeit, és kiterjedt információkat tartalmaz az alapelvekre, a célkitűzésekre, a tényleges eredményekre, az alapvető tulajdonságokra, a végrehajtott tesztekre, a lehetséges előnyökre, a potenciális védelmi alkalmazásokra, valamint a kutatás várt hasznosítási útjára vonatkozóan;

(14)  „rendszerprototípus”: egy termék vagy technológia mintadarabja, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott termék vagy technológia működése;

(15)  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Uniónak;

(16)  „nem társult harmadik ország”: olyan harmadik ország, amely nem minősül az 5. cikk szerinti társult országnak;

(17)  „nem társult harmadik országbeli szervezet”: nem társult harmadik országban letelepedett jogalany, vagy olyan jogalany, amelynek ügyvezetői struktúrája nem társult harmadik országban található.

(17a)  „hitelesítés”: az a teljes folyamat, amelynek során bemutatják, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia konstrukciója megfelel ez előírt követelményeknek. Ez az eljárás objektív bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy egy konstrukció az adott követelményeknek megfelelően működött;

(17b)  „konzorcium”: együttműködő jogalanyok olyan csoportja, amely az alap szerinti valamely tevékenység végrehajtásának céljára jött létre;

(17c)  „tanúsítás” azon eljárás, amely szerint valamely nemzeti hatóság tanúsítja, hogy a védelmi vonatkozású termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia megfelel a vonatkozó szabályozásnak;

(17d)  „koordinátor”: olyan jogalany, aki egy konzorcium tagja, és akit a konzorcium összes tagja a Bizottság felé fő kapcsolattartónak jelölt ki a támogatási megállapodás tekintetében.

3. cikk

Az alap célkitűzései

(1)  Az alap általános célkitűzése az európai védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének ▌előmozdítása azáltal, hogy az egész Unióban támogatja a jogalanyok – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok – közötti együttműködésen alapuló intézkedéseket, továbbá megerősíti és fokozza a védelmi ellátási és értékláncok agilitását, kiszélesíti a jogalanyok közötti, határokon átnyúló új együttműködést, valamint előmozdítja az innovációban, a kutatásban és a technológiai fejlesztésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását a védelmi vonatkozású termékek és technológiák életciklusának minden egyes szakaszában ▌. Az alapnak hozzá kell járulnia az Unió fellépésének szabadságához és stratégiai autonómiájához ▌, különösen technológiai és ipari szempontból.

(2)  Az alap egyedi célkitűzései a következők:

a)  a jövőbeli európai képességek teljesítményének jelentős mértékű fokozására alkalmas, kutatási együttműködésen alapuló rendkívül hatékony projektek támogatása, amelyek az innováció maximalizálására törekszenek, és új – többek között forradalmi – termékeket és technológiákat vezetnek be;

b)  a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika keretében – különösen a közös biztonság- és védelempolitika képességfejlesztési tervével összefüggésben – közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal összhangban lévő, védelmi vonatkozású termékekre és technológiákra vonatkozó, együttműködésen alapuló európai fejlesztési projektek támogatása, hozzájárulva ezzel az Unión belüli védelmi kiadások nagyobb hatékonyságához, a nagyobb méretgazdaságosság eléréséhez, csökkentve a ▌párhuzamosságok kockázatát, a harmadik országokból származó importtól való túlzott függést, ezzel növelve az európai felszerelések tagállamok általi beszerzését és ezáltal Unió-szerte csökkentve a védelmi piacon a termékek és technológiák széttöredezettségét, valamint törekedve a tagállamok védelmi rendszereinek nagyobb fokú szabványosítására és a tagállamok képességei közötti interoperabilitás növelésére.

4. cikk

Költségvetés

(1)  Az Európai Védelmi Alap 2021–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 11 453 260 000 EUR (folyó áron 13 000 000 000 EUR).

(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg ▌felosztása a következő:

a)  ▌2018. évi árakon 3 612 182 000 EUR (folyó áron 4 100 000 000 EUR) kutatási tevékenységekre;

b)  ▌2018. évi árakon 7 841 078 000 EUR (folyó áron 8 900 000 000 EUR) fejlesztési tevékenységekre.

(2a)  Az előre nem látható helyzetekre és az új fejleményekre vagy szükségletekre történő reagálás céljaira a Bizottság az éves költségvetési eljárás során legfeljebb 10%-os mértékben eltérhet a (2) bekezdésben említett összegektől.

(3)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az alap végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket. Ez az összeg nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg 5%-át.

(4)  Az (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszeg legalább 5%-át és legfeljebb 10%-át forradalmi védelmi technológiák támogatására kell fordítani.

▌

5. cikk

Társult országok

Az alap nyitva áll az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai számára, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel. Az e cikk értelmében az alaphoz nyújtott minden pénzügyi hozzájárulás címzett bevételnek minősül a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban.

6. cikk

A forradalmi védelmi technológiák támogatása

(1)  A Bizottság a munkaprogramokban meghatározott beavatkozási területeken a védelem forradalmasítására alkalmas, kizárólag a védelmi alkalmazásokra összpontosító technológiákról folytatott nyilvános konzultációk útján ítéli oda a finanszírozást, a 27. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően.

(2)  A Bizottság eseti alapon határozza meg a forradalmi technológiák finanszírozásához leginkább megfelelő finanszírozási formát.

7 cikk

Etika

(1)  Az alap keretében végrehajtott tevékenységeknek meg kell felelniük:

–  az etikai elveknek és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jogszabályoknak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményt és annak kiegészítő jegyzőkönyveit, valamint a nemzetközi humanitárius jogot;

–  a korrupcióellenes és pénzmosás elleni szabályoknak és kezdeményezéseknek. [Mód. 6/rev és 13]

(2)  A pályázatokat szisztematikusan és előzetesen át kell vizsgálnia a Bizottságnak az összetett vagy súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása céljából, és adott esetben azokat etikai értékelésre kell előterjeszteni. Az etikai vizsgálatokat és értékeléseket a Bizottság folytatja le különféle hátterű független védelmi etikai szakértők támogatásával. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az etikai eljárások átláthatóságát, és erről a 31. és 32. cikk szerinti jelentéstételi és értékelési kötelezettségei keretében jelentést készít. Valamennyi szakértőnek uniós állampolgárnak kell lennie, és a tagállamok lehető legszélesebb köréből kell származnia.

(3)  A tevékenységben részt vevő jogalanyok az érintett tevékenységek megkezdése előtt minden jóváhagyást vagy egyéb kötelező okmányt beszereznek az érintett nemzeti, helyi etikai bizottságoktól vagy egyéb szervektől, így például az adatvédelmi hatóságoktól. Ezeket a dokumentumokat nyilván kell tartani, és azokat a Bizottsághoz kell benyújtani.

▌

(5)  Az etikailag nem elfogadható tevékenységeket el kell utasítani. ▌

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  Az alapot a költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság hajtja végre közvetlen irányítással.

(2)  Az alap a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában – különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj és közbeszerzés formájában – nyújthat finanszírozást. ▌

9. cikk

Kumulatív, kiegészítő és kombinált finanszírozás

(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült tevékenység azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást az alapból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból/alapokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program/alap szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.

▌

III. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁGI FELTÉTELEK, ODAÍTÉLÉSI SZEMPONTOK ÉS FINANSZÍROZÁS

10. cikk

Támogatható szervezetek

(1)  A pályázók és a tevékenységben részt vevő alvállalkozóik akkor jogosultak finanszírozásban részesülni, ha az Unióban vagy az 5. cikk szerinti társult országban rendelkeznek letelepedési hellyel, ügyvezetői struktúrájuk az Unióban vagy egy társult országban található, és nem állnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően, az Unióban vagy egy társult országban letelepedett és egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló pályázót vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozót akkor lehet finanszírozásra jogosult alanynak tekinteni, ha ez a tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy részvétele nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, vagy a 3. cikkben megfogalmazott célkitűzéseket. Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívásban elő kell írni a pályázók számára, hogy a tevékenység megkezdése előtt vállaljanak kötelezettséget olyan megfelelő intézkedések végrehajtására, amelyek biztosítják, hogy:

a)  a pályázó feletti ellenőrzést nem gyakorolják oly módon, amely bármely módon korlátozza a pályázó azon képességét, hogy a tevékenységet végrehajtsa és eredményeket érjen el, vagy hogy azzal korlátozásokat vezessenek be a vállalkozásnak a tevékenység céljából szükséges infrastruktúrájára, létesítményeire, eszközeire, erőforrásaira, szellemi tulajdonára vagy know-howjára vonatkozóan, illetve amely veszélyezteti a vállalkozásnak a tevékenység végrehajtásához szükséges képességeit és szabványait;

b)  nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek nem férnek hozzá a tevékenységhez kapcsolódó minősített és nem minősített különleges adatokhoz; és a tevékenységben részt vevő alkalmazottak vagy más személyek egy tagállam vagy társult ország által kibocsátott nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek;

c)  a tevékenységből eredő szellemitulajdon-jogoknak és a tevékenység eredményeinek a kedvezményezettnél kell maradniuk, és azok nem kerülhetnek nem társult harmadik országok vagy más nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alá, továbbá azokat nem exportálják harmadik országba, illetve azokhoz nem adnak hozzáférést harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet számára azon tagállamok jóváhagyása nélkül, ahol a kedvezményezett letelepedett, valamint összhangban állnak a 3. cikkben foglalt célkitűzésekkel a tevékenység során és annak befejezését követően a támogatási megállapodásban rögzítetett meghatározott ideig.

Az Unióban vagy egy társult országban ügyvezetői struktúrával rendelkező, és bármely korlátozó uniós intézkedés hatálya alá tartozó nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló pályázó vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozó nem kaphat eltérést e bekezdés szerint.

(3)  Az alap keretében finanszírozott tevékenységhez felhasznált infrastruktúráknak, létesítményeknek, eszközöknek és erőforrásoknak az Unió vagy a társult országok területén kell lenniük, és nem állhatnak egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt. Ezenkívül a támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozóik csak az Unióban vagy egy társult országban letelepedett olyan jogalanyokkal működhetnek együtt, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérően, ha nem állnak rendelkezésre az Unióban könnyen hozzáférhető versenyképes helyettesítők, a kedvezményezettek és a tevékenységben részt vevő alvállalkozók felhasználhatják egy nem társult harmadik ország területén található vagy birtokolt eszközeiket, infrastruktúrájukat, létesítményeiket és erőforrásaikat, ha ez egy tevékenység céljainak eléréséhez szükséges, és feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit vagy a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseket. Ugyanezen feltételek mellett, egy támogatható tevékenység végrehajtása során a kedvezményezettek és a tevékenységben érintett alvállalkozóik együttműködhetnek egy nem társult harmadik országban letelepedett jogalannyal. Az ilyen infrastruktúra, létesítmények, eszközök vagy erőforrások felhasználásával és az ilyen együttműködéssel kapcsolatos költségek nem finanszírozhatók az alap keretében. Semmiképpen sem adható ilyen eltérés, ha a szóban forgó eszközök, infrastruktúrák, létesítmények és erőforrások uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó nem társult harmadik ország területén találhatóak vagy ott birtokolják azokat.

(5)  Az Unió és tagállamai biztonsági érdekeinek védelme érdekében a pályázati felhívás vagy támogatási megállapodás az összes feltételt meghatározza, beleértve az e cikk (2) bekezdésében meghatározottakat is. Ezek a feltételek különösen a tevékenység eredményeinek tulajdonjogára, valamint a minősített és nem minősített különleges adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezésekre és az ellátás biztonságára vonatkozó garanciákra vonatkoznak.

(6)  A pályázóknak minden lényeges információt meg kell adniuk a támogathatósági szempontok és az (1)–(4) bekezdésben említett feltételek értékeléséhez.

(7)  Azok a pályázatok, amelyek megkívánják a (2) vagy (4) bekezdés szerinti ellenőrzéseket, csak a pályázó székhelye szerinti tagállam vagy társult ország beleegyezésével nyújthatók be.

(8)  Amennyiben egy tevékenység végrehajtása során olyan változás következik be, amely megkérdőjelezheti az említett szempontok és feltételek teljesülését, a kedvezményezettnek erről tájékoztatnia kell a Bizottságot, a Bizottság pedig értékeli, hogy az említett szempontok és feltételek továbbra is teljesülnek-e, és megvizsgálja a tevékenység finanszírozására esetlegesen kifejtett hatást (felfüggesztés, törlés).

(9)  E cikk alkalmazásában alvállalkozónak minősülnek a kedvezményezettel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló alvállalkozók, azok a más alvállalkozók, amelyekhez a tevékenység teljes elszámolható költségének legalább 10%-át allokálták, továbbá azok az alvállalkozók, amelyek az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak megfelelően hozzáférést kérhetnek minősített adatokhoz a tevékenység teljesítése érdekében.

11. cikk

Támogatható tevékenységek

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek finanszírozhatók.

(2)  Az alap támogatja az új termékekkel és technológiákkal, valamint a már létező termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket, amennyiben a korszerűsítés elvégzéséhez szükséges meglévő információk felhasználását nem korlátozzák közvetlenül vagy közvetve nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek.

(3)  A támogatható tevékenységeknek az alább felsoroltak közül egy vagy több tevékenységhez kell kapcsolódniuk:

a)  olyan ▌ismeretek és védelmi termékek vagy technológiák, többek között forradalmi védelmi technológiák létrehozására, alátámasztására és továbbfejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek jelentős hatásokat fejthetnek ki a védelem területén;

b)  olyan tevékenységek, amelyek célja az interoperabilitás és az ellenálló képesség növelése – ideértve a biztonságos termelést és az adatok cseréjét is –, a kritikus védelmi technológiák elsajátítása, az ellátás biztonságának megerősítése vagy az eredmények védelmi termékekhez és technológiákhoz történő hatékony hasznosításának lehetővé tétele;

c)  tanulmányok, például új vagy továbbfejlesztett technológia, termék, folyamat, szolgáltatás, megoldás megvalósíthatóságának feltárására irányuló megvalósíthatósági tanulmányok ▌;

d)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tervezése, illetve azon műszaki előírások meghatározása, amelyek alapján az adott konstrukciót kifejlesztették – e tervezésnek részét képezheti az ipari vagy reprezentatív környezetben, a kockázat csökkentése érdekében végzett részleges tesztelés is;

e)  egy védelmi termék, fizikai vagy immateriális alkotóelem vagy technológia mintadarabjának kifejlesztése, amellyel üzemi környezetben demonstrálható az adott elem működése (rendszerprototípus);

f)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tesztelése;

g)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák hitelesítése ▌;

h)  védelmi termékek, fizikai vagy immateriális alkotóelemek vagy technológiák tanúsítása ▌;

i)  a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa alatt azok hatékonyságát növelő technológiák vagy eszközök kifejlesztése;

▌

(4)  A ▌tevékenységet legalább három különböző tagállamban és/vagy társult országban alapított legalább három jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködés keretében kell megvalósítani. A konzorciumban részt vevő bármely további jogalany a 5. cikkben említett társult országban is rendelkezhet letelepedési hellyel. E három, legalább két különböző tagállamban és/vagy társult országban letelepedett támogatható szervezetet a tevékenység végrehajtásának teljes időszaka során ▌ sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, és a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást.

(5)  A (4) bekezdés nem alkalmazandó a (3) bekezdés c) ▌pontjában, valamint a 6. cikkben említett tevékenységekre.

(6)  Nem finanszírozhatók az olyan termékek és technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását tiltja az alkalmazandó nemzetközi jog. A program különösen nem finanszírozhat gyújtófegyvereket, többek között fehérfoszfort, szegényített uránt tartalmazó lőszereket, halált okozó autonóm fegyvereket – beleértve a pilóta nélküli légi járműveket –, amelyeknek az egyedi célpontok kiválasztásával és megtámadásával kapcsolatos kritikus funkciói nem állnak érdemi emberi ellenőrzés alatt, valamint elsősorban export céljából kifejlesztett kézi- és könnyűfegyvereket, például ha egyetlen tagállam sem jelezte a tevékenység végrehajtásának szükségességét. [Mód. 29/rev]

(6a)   Nem finanszírozhatók a program keretében az olyan termékek és technológiák kifejlesztését célzó tevékenységek, amelyekkel az alábbiak elkövethetők vagy elősegíthetők:

i.  a nemzetközi humanitárius jog komoly megsértése;

ii.  a nemzetközi emberi jogi normák komoly megsértése;

iii.  a terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmény;

iv.  a nemzetközi szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi egyezmények és jegyzőkönyvek megsértésének minősülő cselekmény.

(6b)   Nem támogathatók azok a tevékenységek, amelyek részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetetten hozzájárulnak tömegpusztító fegyverek, illetve kapcsolódó robbanófej- és rakétatechnológia fejlesztéséhez. [Mód. 21]

12. cikk

Kiválasztási és odaítélési eljárás

▌ [Mód. 30]

(2)  A Bizottság az egyes pályázati felhívásokat követően vagy a költségvetési rendelet [195. cikke e) pontjának] alkalmazása nyomán ítéli oda a kiválasztott tevékenységek finanszírozására szolgáló összegeket.

(3)  A fejlesztési tevékenységek finanszírozására szolgáló összegekre vonatkozóan a Bizottság a 28a. cikkben említett eljárásnak megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján lép fel.

13. cikk

Odaítélési szempontok

(1)  Minden ajánlat értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

a)  a védelem területén a kiválósághoz vagy potenciális forradalmisághoz való hozzájárulás, különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység várható eredményei jelentős előnnyel járnak a már létező termékekhez vagy technológiákhoz képest;

b)  az innovációhoz és az európai védelmi ipar technológiai fejlődéséhez való hozzájárulás különösen annak bemutatásával, hogy a javasolt tevékenység áttörő vagy új koncepciót és megközelítést, új ígéretes jövőbeli technológiai fejlesztéseket vagy olyan technológiák vagy koncepciók alkalmazását foglalja magában, amelyeket korábban nem alkalmaztak a védelmi ágazatban;

c)  hozzájárulás az európai védelmi ipar versenyképességéhez, különösen új piaci lehetőségek teremtésével, valamint a vállalatok növekedésének felgyorsításával az Unió egészében;

ca)   az Unió ipari és technológiai autonómiájához való hozzájárulás a védelmi termékek vagy technológiák megerősítésével, összhangban a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által a KKBP keretében, és különösen a KBVP képességfejlesztési tervével összefüggésben jóváhagyott prioritásokkal;

d)  hozzájárulás az Unió biztonsági és védelmi érdekeihez a 3. cikk (2) bekezdésében említett prioritásokkal és adott esetben regionális és nemzetközi együttműködési megállapodásokkal összhangban;

e)  a jogalanyok közötti új, határokon átnyúló együttműködés megteremtéséhez való hozzájárulás, különösen az olyan kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, amelyek olyan tagállamban és/vagy társult országban telepedtek le, amely eltér attól a tagállamtól, illetve országtól, ahol a konzorciumban részt vevő, nem kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő szervezetek letelepedtek;

f)  a tevékenység végrehajtásának minősége és hatékonysága.

(2)  Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában figyelembe vehetők a regionális és nemzetközi prioritások, különösen a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében, feltéve, hogy azok az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják, és nem zárják ki valamely tagállam részvételét.

14. cikk

Társfinanszírozási arány

(1)  Az alap – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – a tevékenység elszámolható költségeinek ▌100%-át finanszírozza.

(2)  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve:

a)  a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek 20 %-át,

b)  a 11. cikk (3) bekezdésének f)–h) pontjában meghatározott tevékenységek esetében az alapból származó pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a tevékenység elszámolható költségeinek 80 %-át.

(3)  A fejlesztési tevékenységek esetében a finanszírozási arányt – anélkül, hogy meghaladná az elszámolható összköltséget – az alábbi esetekben kell növelni:

a)  a 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozattal létrehozott állandó strukturált együttműködés keretében kialakított tevékenység 10 százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül;

b)  egy tevékenység egy olyan tagállamban vagy társult országban letelepedett kkv-k számára elkülönített teljes elszámolható költség százalékos arányával megegyező százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül, amely eltér attól a tagállamtól vagy társult országtól, amelyben a konzorcium kkv-knak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak nem minősülő tagjai letelepedtek;

c)  egy tevékenység egy olyan tagállamban vagy társult országban letelepedett közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára elkülönített teljes elszámolható költség százalékos arányának negyedével megegyező százalékponttal magasabb finanszírozási arányban részesül, amely eltér attól a tagállamtól vagy társult országtól, amelyben a konzorcium kkv-knak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nem minősülő más tagjai letelepedtek;

d)  a tevékenység finanszírozási arányának teljes növekedése nem haladhatja meg a 30 százalékpontot.

15. cikk

Pénzügyi kapacitás

A költségvetési rendelet [198]. cikkétől eltérve:

a)  a pénzügyi kapacitást csak a koordinátor esetében kell ellenőrizni, és csak akkor, ha az Uniótól igényelt finanszírozás legalább 500 000 EUR. Ha azonban kétségek merülnek fel a pénzügyi kapacitás tekintetében, akkor a Bizottság ellenőrzi a többi pályázó vagy az első mondatban említett küszöbértéket el nem érő koordinátorok pénzügyi kapacitását is;

b)  a pénzügyi kapacitás nem ellenőrizhető olyan jogalanyok tekintetében, amelyek életképességét egy tagállam garantálja, illetve az egyetemek és állami kutatóközpontok tekintetében;

c)  ha a pénzügyi kapacitásra vonatkozóan más jogalany nyújt strukturális garanciát, akkor ellenőrizni kell az utóbbi jogalany pénzügyi kapacitását.

16. cikk

Közvetett költségek

(1)  Az elszámolható közvetett költségek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított elszámolható közvetlen költségek, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a közvetett költségeket tartalmazó egységköltségek vagy egyösszegű átalányok összege nélkül számított összes elszámolható közvetlen költségre alkalmazott 25 %-os átalány alkalmazásával kell kiszámítani.

(2)  Alternatív lehetőségként az ▌elszámolható közvetett költségeket a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően is meg lehet határozni, a tényleges költségek alapján, amennyiben ezt a költségelszámolási gyakorlatot a nemzeti hatóságok hasonló nemzeti finanszírozási rendszerek esetében elfogadják a költségvetési rendelet [185.] cikkével összhangban, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot.

17. cikk

Egyösszegű átalány vagy a költségekhez nem kapcsolódó hozzájárulás alkalmazása

(1)  A 11. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett tevékenységekre, valamint olyan tevékenységekre odaítélt támogatások esetében, amelyeknél a költségvetés több, mint 50%-át a tagállamok és/vagy a társult országok finanszírozzák, a Bizottság alkalmazhat:

a)  olyan hozzájárulást, amely nem kapcsolódik a költségvetési rendelet [180. cikkének (3) bekezdésében] említett költségekhez, és amely a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, illetve teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósításán alapul; vagy

b)  a költségvetési rendelet [182]. cikkében említett és a tevékenységnek a társfinanszírozásban részt vevő tagállamok és társult országok nemzeti hatóságai által már jóváhagyott ideiglenes költségvetésén alapuló egyösszegű átalányt.

(2)  A közvetett költségeket bele kell foglalni az egyösszegű átalányba.

18. cikk

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés

(1)  Az Unió a 2014/24/EU(13), a 2014/25/EU(14) és a 2009/81/EK(15) európai parlamenti és tanácsi irányelvekben meghatározott olyan ajánlatkérő szerveknek vagy ajánlatkérőknek odaítélt támogatással támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, amelyek közösen szereznek be védelmi kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, vagy amelyek összehangolják beszerzési eljárásaikat.

(2)  A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)  összhangban kell állniuk e rendelet rendelkezéseivel;

b)  lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több nyertes ajánlat kiválasztását is („beszerzés több forrásból”);

c)  biztosítaniuk kell, hogy az(ok) az ajánlat(ok) kerüljön (kerüljenek) nyertesként kiválasztásra, amely(ek) ár-érték aránya a legkedvezőbb.

19. cikk

Garanciaalap

A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és elegendő garanciát jelentenek a költségvetési rendelet értelmében. A(z) XXX rendelet [a garanciaalapról szóló rendeletet felváltó rendelet] [X. cikkében] megállapított rendelkezések alkalmazandók.

▌

21. cikk

Hozzáférés a pénzügyi eszközökhöz

Az alap kedvezményezettjeinek jogosultnak kell lenniük az InvestEU keretében nyújtott elkülönített pénzügyi termékekhez való hozzáférésre a költségvetési rendelet X. címével összhangban ▌.

II. CÍM

A KUTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Az eredmények feletti tulajdonjog

(1)  A tevékenységek eredményei azon kedvezményezettek tulajdonát képezik, amelyek létrehozták ezeket az eredményeket. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozták létre, és nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, akkor az eredmények a jogalanyok közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással.

(2)  Ha az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nyújtják, az eredmények az Unió tulajdonát képezik. A tagállamoknak és a társult országoknak írásbeli kérésükre ingyenes hozzáférést kell biztosítani az eredményekhez.

(3)  ▌Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(4)  A támogatási megállapodás – indokolt esetben – jogot biztosít a Bizottságnak arra, hogy értesítést kapjon az eredmények feletti tulajdonjog nem társult harmadik országra vagy nem társult harmadik országbeli szervezetre történő átruházásáról és az eredményekkel kapcsolatos használati engedély ilyen ország vagy szervezet részére történő megadásáról, és hogy kifogást emeljen ez ellen. Az ilyen átruházások nem sérthetik az Unió és tagállamai védelmi és biztonsági érdekeit vagy e rendelet 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit.

(5)  A tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai hozzáférhetnek az uniós finanszírozásban részesülő tevékenységről készült különjelentéshez. Az ilyen hozzáféréshez való jogot jogdíjmentesen kell biztosítani, és azt a Bizottság annak garantálását követően adja meg a tagállamoknak és a társult országoknak, hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek lesznek alkalmazandók. A résztvevőktől semmilyen esetben sem kérhető, hogy a különjelentésben szellemi tulajdon részét képező adatot vagy információt tegyenek közzé.

(6)  A különjelentést a tagállamok és a társult országok nemzeti hatóságai kizárólag a fegyveres erőik, illetve a biztonsági vagy hírszerzési erőik általi vagy ezek javára történő felhasználással kapcsolatos célokra használhatják fel, ideértve az együttműködési programjaik keretében történő felhasználást is. Ez a felhasználás magában foglalja – többek között, de nem kizárólagosan– a tanulmányozást, az értékelést, a vizsgálatot, a kutatást, a tervezést, a fejlesztést, a gyártást, a továbbfejlesztést, a módosítást, a karbantartást, a javítást, a felújítást és a termékmegfelelőséget és -tanúsítást, az üzemeltetést, a képzést, a hatástalanítást és egyéb tervezési szolgáltatásokat, a termék bevezetését, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó műszaki követelmények értékelését és kidolgozását.

(7)  A kedvezményezettek jogdíjmentesen hozzáférést biztosítanak eredményeikhez az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek számára az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése megfelelően indokolt céljának érdekében. Ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja.

(8)  A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó támogatási megállapodásokban és szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek tekintetében. ▌Ha a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor – lehetőség szerint – az eredmények tulajdonjogát teljes körűen átruházza az ajánlatkérő szervekre.

(8a)   Bármely három vagy több tagállam vagy társult ország, amely többoldalúan vagy egy uniós szervezet keretében közösen egy vagy több szerződést kötött egy vagy több résztvevővel abból a célból, hogy közösen továbbfejlessze azokat az eredményeket, amelyeket egy védelmi célú kutatási tevékenységre vonatkozó támogatási megállapodás alapján finanszírozásban részesült konkrét tevékenység keretében értek el, hozzáférési joggal rendelkezik a tevékenység azon eredményeihez, amelyek az említett résztvevő tulajdonát képezik, és amelyek szükségesek a szerződés végrehajtásához. Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen és meghatározott feltételek mellett kell biztosítani, amelyek célja annak biztosítása, hogy a hozzáférési jogot kizárólag a szerződés céljára használják, és hogy megfelelő titoktartási kötelezettségek legyenek irányadók-

III. CÍM

A FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

23. cikk

További támogathatósági szempontok

(1)  Adott esetben a konzorciumnak igazolnia kell, hogy az olyan támogatható tevékenységek fennmaradó költségeit, amelyekre az uniós támogatás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fogják fedezni, például a tagállamok és/vagy a társult országok hozzájárulásaiból vagy más jogalanyoktól származó társfinanszírozásból.

(2)  Ha a tevékenység az 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett tevékenységekhez kapcsolódik, annak az érintett tagállamok és/vagy társult országok által közösen megállapított összehangolt képességbeli követelményeken kell alapulnia.

(3)  A 11. cikk (3) bekezdésének e)–h) pontjában említett tevékenységek esetében a konzorciumnak a nemzeti hatóságok által kiállított okmányokkal kell bizonyítania, hogy:

a)  legalább két tagállam vagy egy tagállam egy vagy több társult országgal közösen garanciát nyújt arra, hogy összehangolt módon szerzi be a végterméket vagy használja a technológiát. Ez magában foglalhatja a közös közbeszerzést is;

b)  a tevékenység a tevékenységet társfinanszírozó tagállamok és/vagy társult országok által közösen megállapított közös műszaki előírásokon alapul.

24. cikk

További odaítélési szempontok

A 13. cikkben említett odaítélési szempontok mellett a munkaprogram az alábbiakat is figyelembe veheti:

a)  a védelmi termékek és technológiák teljes életciklusa során a hatékonyság növeléséhez való hozzájárulást, beleértve a költséghatékonyságot, továbbá a közbeszerzési és a karbantartási folyamatban, valamint a hatástalanítási folyamatokban a szinergiák lehetőségét;

b)  a részt vevő tagállamok közötti együttműködés szintjét a támogatható tevékenység vonatkozásában;

ba)  a beszerzés tervezett volumene, valamint a tagállamok védelmi képességeire és kiadásaira, valamint az európai stratégiai autonómiára gyakorolt várható hatás.

25. cikk

Az eredmények feletti tulajdonjog

(1)  A fejlesztési tevékenységekből származó termékek vagy technológiák nem képezik az Unió tulajdonát, és az Unió a tevékenységek eredményeihez fűződő szellemitulajdon-jogokra sem tarthat igényt.

(1a)   A tevékenységek eredményei azon kedvezményezettek tulajdonát képezik, amelyek létrehozták azokat. Ha az eredményeket a jogalanyok közösen hozták létre, és nem lehet meghatározni az egyes jogalanyok pontos hozzájárulását, vagy ha a közös eredmények nem oszthatók fel, akkor az eredmények a jogalanyok közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással.

(2)  Az alapból támogatásban részesülő tevékenységek eredményei nem állhatnak közvetlenül vagy egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése vagy korlátozása alatt, többek között a technológiatranszfer tekintetében sem.

(3)  Az e rendelet szerinti címzettek által létrehozott eredmények tekintetében és a jelen cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottságot előzetesen, legalább hat héttel korábban értesíteni kell a tulajdonjog nem társult harmadik országokra vagy nem társult harmadik országból származó jogalanyokra történő minden átruházásáról vagy egy használati engedély ilyen országok részére történő megadásáról. Ha az ilyen tulajdonjog-átruházások és engedélyezések sértik az Unió és tagállamai védelmi és biztonsági érdekeit, illetve e rendelet 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit, ▌vissza kell téríteni az alap keretében nyújtott finanszírozást.

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nyújtják, az eredmények az Unió tulajdonát képezik, és a tagállamoknak és/vagy társult országoknak írásbeli kérésükre ingyenesen nem kizárólagos használati engedélyt kell adni az eredmények felhasználására.

26. cikk

A projektmenedzser tájékoztatása

Abban az esetben, ha a tagállamok és a társult országok projektmenedzsert neveznek ki, a Bizottság a kifizetésnek a támogatható tevékenység kezdeményezettjei számára történő teljesítését megelőzően egyeztet a projektmenedzserrel a tevékenység tekintetében tett előrehaladásról.

IV. CÍM

IRÁNYÍTÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

27. cikk

Munkaprogramok

(1)  Az alapot a költségvetési rendelet [110]. cikkének megfelelően létrehozott éves vagy többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani. ▌

(1a)   A munkaprogramok figyelembe vehetik különösen az átfogó stratégiai kutatási menetrend és a képességfejlesztési terv tematikus stratégiai forgatókönyvei keretében kidolgozott stratégiákat.

(1b)  A Bizottságnak a védelmi termékek és technológiák teljes életciklus-menedzsmentje során gondoskodnia kell a munkaprogramok koherenciájáról.

(2)  A Bizottság a munkaprogramokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a 28a. cikkben említett eljárás keretében fogadja el.

(2a)   A munkaprogramokban részletesen meg kell határozni az alap keretében támogatandó projektkategóriákat. E munkaprogramoknak összhangban kell lenniük a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel.

(2b)   A munkaprogramok kidolgozási folyamata alapján a Bizottság elvégzi az Unióban már létező képességekkel vagy már finanszírozott kutatási vagy fejlesztési projektekkel való esetleges párhuzamosságok előzetes értékelését.

▌

28a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottság 27. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól [a hatálybalépés időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 27. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(16) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

29. cikk

Független szakértők

(1)  A Bizottság a pályázatok értékelésében való közreműködésre független szakértőket jelöl ki a költségvetési rendelet [237]. cikkének megfelelően. ▌

(2)  A független szakértőknek az Unió polgárainak kell lenniük ▌a tagállamok lehető legszélesebb köréből, akiket ▌szándéknyilvánítási felhívások alapján a szakértők jegyzékének összeállítása céljából azonosítottak és választottak ki. A költségvetési rendelet [237]. cikkétől eltérve e jegyzék nem hozható nyilvánosságra részben vagy egészben, ha azt a közbiztonság védelme indokolja.

(3)  A független szakértőknek egy tagállam által kibocsátott megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

▌

(5)  A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani.

(5a)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy amennyiben valamely szakértő részéről az általa véleményezendő üggyel kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn, ez a szakértő ne végezzen értékelést, tanácsadást, illetve ne nyújtson segítséget a szóban forgó ügyben.

30. cikk

A minősített adatokra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)  E rendelet hatályának megfelelően:

a)  valamennyi tagállam vagy társult ország biztosítja, hogy a nemzeti biztonsági szabályzatai az Európai Unió minősített adatainak tekintetében egyenértékű védelmet biztosítsanak az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2015. március 13-i (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban(17) foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU határozat(18) mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel;

b)  a tagállamok és a társult országok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az a) pontban említett nemzeti biztonsági szabályzatokról;

c)  a nem társult harmadik országok területén lakóhellyel rendelkező természetes személyek, továbbá az ott letelepedett jogi személyek az alapra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2013/488/EU határozat mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályokkal legalább egyenértékű védelmet biztosít. A valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között – az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével – megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni, amely adott esetben az ipari biztonsággal kapcsolatos kérdésekre is kiterjed;

d)  a 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az iparbiztonság tekintetében az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükségesnek ítélt esetben, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani az Európai Unió minősített adataihoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett érdekeltségét, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

(2)  Az olyan tevékenységek esetében, amelyek minősített adatokat használnak fel, igényelnek és/vagy foglalnak magukban, az érintett finanszírozó szerv a pályázati felhívásban/az ajánlattételi dokumentumokban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

(3)  A különleges adatok Bizottság, kedvezményezettek és – adott esetben – tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése érdekében a Bizottság egy biztonságos elektronikus információcsere-rendszert hoz létre.

31. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)  Az alap végrehajtásának és az alap 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrelépések nyomon követéséhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy az alap végrehajtásának alakulását hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a nyomonkövetési és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

(3)  A Bizottság rendszeresen nyomon követi és értékeli az alap végrehajtását, és évente jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért előrehaladásról. Ez az éves jelentés tartalmaz egy szakaszt a 7. cikk végrehajtásáról. Ennek érdekében a Bizottság meghozza a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket.

(4)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az alap végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

32. cikk

Az alap értékelése

(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)  Az alap időközi értékelését az alap végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelő jelentés különösen az alap irányításának értékelését, az Európai Védelmi Ipari Fejlesztési Program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés tanulságait, a 7. cikkben említett etikai eljárások végrehajtásának értékelését, a végrehajtási arányokat és a projekt-odaítélési eredményeket fogja tartalmazni, ideértve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok bevonását és azok határokon átnyúló részvételének mértékét, a finanszírozás különböző kategóriák közötti elosztását a 10. cikk 9. pontjában említett meghatározásnak megfelelően, a forradalmi technológiákra előirányzott költségvetést, valamint a költségvetési rendelet [195]. cikkének megfelelően 2024. július 31-ig nyújtott finanszírozást is. Az időközi értékelésnek ezenkívül a kedvezményezettek származási országára, az egyes projektekben részt vevő országok számára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia. A Bizottság javaslatokat tehet a jelen rendelet bármilyen megfelelő módosítására.

(3)  A végrehajtási időszak végén, de legkésőbb 2027. december 31. után négy évvel a Bizottság elvégzi az alap végrehajtásának végső értékelését. A végső értékelő jelentés tartalmazza a végrehajtás eredményeit és az adott időpontban lehetséges mértékben az alap hatását. A jelentésben – a tagállamokkal, a társult országokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációk alapján – értékelni kell mindenekelőtt a 3. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. A jelentésben elemezni kell továbbá az alap keretében megvalósított projektekben való határokon átnyúló részvételt – többek között a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok részéről – valamint a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok integrációját a globális értékláncba. Ezenkívül az értékelésnek a címzettek származási országára és lehetőség szerint a keletkezett szellemitulajdon-jogok megoszlására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

33. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet [127.] cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérőek – által végzett ellenőrzések képezik. Az EUMSZ 287. cikke alapján az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolását.

34. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Abban az esetben, amikor egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi okmány szerint részt vesz az alapban, biztosítania kell, hogy az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék megkapják a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

35. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, nyilvánosságra hozatal

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek a népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. Az alaphoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó bizottsági kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez. E pénzügyi források felhasználhatók a védelmi ipari statisztikákkal kapcsolatos projektekre és az adatgyűjtéssel kapcsolatos kísérleti projektekre.

V. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  A Bizottságnak a 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 31. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) …/…. rendelet (az európai védelmi ipari fejlesztési program) 2021. január 1-jével hatályát veszti.

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Ez a rendelet nem érinti az érintett intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását a(z) [az európai védelmi ipari fejlesztési programról szóló rendelet], valamint a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés szerint, amelyek továbbra is alkalmazandók az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2)  Az alap pénzügyi keretösszegéből az alap és annak elődjei, a(z) [az európai védelmi ipari fejlesztési programról szóló rendelet], valamint a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(3)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.); az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).2 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.). (2) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.). (3) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). (4) Frissítendő hivatkozás: HL C 373., 2013.12.20., 1. o. A megállapodás a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013Q1220(01)&from=HU (5) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.). (6) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.): (7) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.). (8) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.). (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.). (10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.). (11) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.). (12) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.). (14) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.). (15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.). (16) HL L 123., 2016.5.12., 1. o. (17) HL L 72., 2015.3.17., 53. o. (18) HL L 274., 2013.10.15., 1. o.