Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0228(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0409/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0409/2018

Viták :

PV 11/12/2018 - 21
CRE 11/12/2018 - 21

Szavazatok :

PV 12/12/2018 - 19.2
CRE 12/12/2018 - 19.2
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2019 - 16.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0517
P8_TA(2019)0420

Elfogadott szövegek
PDF 396kWORD 143k
2018. december 12., Szerda - Strasbourg
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozása***I
P8_TA(2018)0517A8-0409/2018
Szöveg
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2018. december 12-én elfogadott módosításai az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslathoz (COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD))(1)
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

[Módosítás 1, eltérő utalás hiányában]

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0409/2018).
(2)* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.


Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) …./… RENDELETE
az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 172. és 194. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása és a munkahelyteremtés ösztönzése és a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalások tiszteletben tartása érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű, multimodális és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója – a távoli, legkülső, szigeti, perem- és hegyvidéki régiókat is beleértve – összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a digitális és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek – köztük a csökkent mozgásképességű személyek –, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb és fenntartható szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

(2)  Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a program) célja, hogy felgyorsítsa a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat és megkönnyítse mind a köz-, mind a magánszférából származó finanszírozást, növelve egyúttal a jogbiztonságot, és tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A programnak lehetővé kell tennie a közlekedési, az energetikai és a digitális ágazat közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázását, javítva ezzel az uniós intézkedések hatékonyságát, és lehetővé téve a megvalósítási költségek optimalizálását.

(2a)  A programnak elő kell segítenie az Unió összes régiójának területi hozzáférhetőségét és összeköttetését, beleértve a távoli, legkülső, szigeti, periférián található, hegyi és határokon átnyúló régiókat, valamint az elnéptelenedett és gyéren lakott területeket;

(3)  A program céljai közt szerepel az éghajlatváltozás elleni uniós fellépéshez való hozzájárulás, és a környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható projektek, valamint adott esetben az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatása. Meg kell erősíteni különösen a program hozzájárulását a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, valamint a javasolt 2030-as energia- és éghajlat-politikai, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez.

(3a)   A programnak magas fokú átláthatóságot kell biztosítania a vonatkozó dokumentumok – különösen a környezetet és az emberi egészséget érintő projektek esetében történő – hozzáférhetővé tételével. A projektek értékelési eljárásának a szociális és kohéziós kritériumokat, és különösképpen a helyi közösségi szintű elfogadottságot is figyelembe kell vennie. [Mód. 82]

(4)  Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési céljának megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogassa(3). Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretének 60%-a mértékében járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között a ▌riói mutatók alapján. A vasúti és vízi infrastruktúrával, az elektronikus járművek töltésére szolgáló infrastruktúrával, minden közlekedési mód számára alternatív és fenntartható tüzelőanyagokkal, az energiahatékonysággal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens hálózatokkal, a CO2-szállítással, a megújuló energiával, a belvízi utakkal, ▌a multimodális közlekedéssel és gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadásokat az éghajlat-politikai céloknak megfelelőnek kell tekinteni. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással. Az éghajlatváltozás hatásának csökkentésével kapcsolatos uniós célkitűzésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban a program bátorítja a közlekedés fenntarthatóbb módjaira – például vasút, tiszta városi közlekedés, tengeri közlekedés és belvízi utak – történő áttérést;

(5)  Az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv 11. cikkének c) pontjában meghatározott, az irányelvben előírt célok teljesítése érdekében hozott intézkedések támogatására szolgáló uniós finanszírozás felhasználására vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében nyomon kell követni az ezen irányelv alapján hozott kibocsátás- vagy légszennyezettség-csökkentő intézkedésekre fordított uniós kiadásokat.

(6)  E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- és digitális ágazat közötti szinergiák és komplementaritás erősítése. Evégett a munkaprogramok hatékonyan foglalkoznának olyan speciális beavatkozási területekkel▌, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy a fenntartható alternatív tüzelőanyagok, beleértve a kapcsolódó infrastruktúrát minden közlekedési mód számára, vagy a határon átnyúló közös infrastruktúrát, és nagyobb rugalmasságot kell biztosítaniuk az említett ágazatok pénzügyi támogatásainak összevonása terén. A digitális kommunikáció lehetővé tétele az energia és a közlekedés terén megvalósítandó közös érdekű projekt szerves részét képezné. A programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó szinergikus komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható, valamint a megnövelt társfinanszírozás tekintetében.

(7)  Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(4) meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások) meghatározzák a TEN-T infrastruktúráját és az általa teljesítendő követelményeket, valamint rendelkeznek az infrastruktúra megvalósításához szükséges intézkedésekről. Az iránymutatások mindenekelőtt a törzshálózat 2030-ig történő megvalósítását irányozzák elő – új infrastruktúrák létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős felújítása és korszerűsítése révén..

(7a)   A közlekedési ágazatban a program által finanszírozott közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló intézkedéseknek az összes közlekedési mód komplementaritásán kell alapulniuk, hogy hatékony és összekapcsolt multimodális hálózatokat biztosítsanak annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosított legyen a konnektivitás.

(8)  A TEN-T iránymutatásokban meghatározott célok elérése érdekében szükséges kiemelten támogatni a tervek szerint 2030-re befejezendő, folyamatban lévő TEN-T projekteket, valamint a határon átnyúló összeköttetéseket, a kapacitáshiányok megszüntetését, a horizontális prioritásokat, a hiányzó összeköttetések pótlását és a városi csomópontokat, és biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerint létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel, illetve a hálózatfejlesztés egészével.

(8a)   Egyes esetekben a valamely tagállam területén megvalósított projekteknek jelentős határon átnyúló hatása van, és a nemzeti határokon túlnyúló értéket teremt a tengerparti határon átnyúló összeköttetések vagy a nemzeti határokon túli, szélesebb mögöttes gazdasággal való összeköttetés javítása révén. Ezért az ilyen hatással járó projekteket határon átnyúló projektnek kell tekinteni.

(8b)   Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése által előidézett kivételes körülmények figyelembe vétele érdekében biztosítani kell Írország összekapcsolását az európai kontinenssel a TEN-T folyosók útvonalának és összetételének megváltoztatása által, azzal a céllal, hogy integrálják a tengeri összeköttetéseket a törzshálózat és az átfogó hálózat ír és kontinentális kikötői között.

(9)  A megnövekedett forgalom és a hálózatfejlődés megfelelő tükrözése érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát, meghatározott szakaszait és kapacitásukat. E kiigazítások nem befolyásolhatják a törzshálózat 2030-ig történő befejezését, javítaniuk kell az unióban a folyosók általi lefedettséget és az egységesség megőrzése, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető. A szakaszok relevanciájának garantálása érdekében nyomon kell követni és értékelni kell az átfogó hálózat fejlődését.

(10)  Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, mozgáskorlátozott személyek számára hozzáférhető, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a köz- és magánberuházásokat valamennyi szállítási mód esetén. 2017-ben a Bizottság előterjesztette(5) az „Európa mozgásban” csomagot, amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén, például az intelligens menetíró készülék alkalmazásának és utólagos felszerelésének felgyorsítása érdekében.

(11)  A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie minden közlekedési mód dekarbonizációját, mégpedig az energiahatékonyság és az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén, tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) az összes közlekedési mód által igénybe vehető alternatív tüzelőanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a közlekedés fosszilis energiaforrásoktól való függésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése, illetve környezeti és éghajlati hatásának enyhítése érdekében, és előírja a tagállamok számára, hogy 2025. december 31-ig hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást, illetve nyilvános töltőállomást. Amint azt a Bizottság 2017. novemberi javaslatai(7) is körvonalazzák, szükség van egy az alacsony kibocsátású mobilitással foglalkozó átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést. „Fenntartható mobilitás Európában:

(12)  „Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés”(8) című közleményében a Bizottság hangsúlyozza, hogy az automatizáció és a fejlett konnektivitású rendszerek a járműveket biztonságosabbá, megoszthatóbbá és minden polgár számára hozzáférhetőbbé teszik, azok számára is, akik ma el vannak zárva a mobilitási szolgáltatásoktól, például az időskor vagy csökkent mozgásképesség miatt. Ezzel összefüggésben a Bizottság javaslatot tett egy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos európai uniós stratégiai cselekvési tervre, illetve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv felülvizsgálatára. Hasonló szellemben egyéb rendeleteket (például a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/54/EK irányelvet) is módosítani kell a közlekedési ágazat új biztonsági és digitalizációs szabványainak megfelelően. A biztonság javítását prioritásként kell kezelni a vasúti ágazatban is. Különösen fontos a vasúti átkelőhelyek biztonságosságába való beruházás (pl. a jelzőberendezések és az infrastruktúra javításába). 2012-ben 573 súlyos baleset történt az EU-ban található 114 000 útátjáróban, amelynek során 369-an haltak meg és 339-en sérültek meg súlyosan (ERA 2014 jelentés). Ennek következtében a nagy biztonsági kockázatot jelentő útátjárókat EU-szerte azonosítani kell, az infrastruktúra javításába történő beruházás érdekében, hogy adott esetben hidakkal és aluljárókkal lehessen felváltani őket.

(13)  A hálózat kevésbé előrehaladott részeit érintő közlekedési projektek végrehajtásának javítása érdekében át kell irányítani a programhoz egy a Kohéziós Alaphoz rendelt forrást a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. A finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során kezdetben ▌ érintetlenül kell hagyni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat.. A kezdeti szakasz végén a programba átirányított és szállítási infrastruktúrához nem hozzárendelt forrásokat piaci alapon kell kiosztani a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban tervezett projektek részére oly módon, hogy a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetések előnyt élveznek. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokat a projektek megfelelő menetrendjének kialakításában, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.

(14)  „A kettős mobilitás javítása az Európai Unióban” című közös közlemény(9) 2017 novemberi kibocsátását követően az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2018. március 28-án elfogadott, a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési terv(10) kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergiák növelésére azon átfogó céllal, hogy Unió-szerte javuljon a mobilitás. A cselekvési terv értelmében 2018 közepéig fel kell kérni a Tanácsot a közlekedési infrastuktúrával kapcsolatos katonai követelmények megvizsgálására és jóváhagyására, a bizottsági szolgálatoknak pedig 2019-ig rögzíteniük kell, hogy melyek a transzeurópai közlekedési hálózat infrastruktúráinak kettős (polgári és védelmi) felhasználásra is alkalmas részei, beleértve a meglévő infrastruktúra korszerűsítésének lehetőségét, ahol ez lehetséges. Az infrastruktúrákat mindig kettős felhasználásra szánják. A kettős felhasználású projektek végrehajtásának uniós finanszírozását a programon keresztül, a cselekvési tervnek megfelelő és az alkalmazandó követelményekkel összhangban álló, mérhető cselekvéseken keresztül megvalósuló munkaprogramok segítségével kell végrehajtani.

(14a)   A kettős (polgári és védelmi) mobilitásra vonatkozó cselekvési terv bevezetése az uniós mobilitás javítására vonatkozó globális célkitűzés része, ugyanakkor az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája által azonosított logisztikai és mobilitási kihívásokra is választ kíván nyújtani. E célból alapvető fontosságú a határokon átnyúló és vámjogi szabványok és szabályozások, valamint az adminisztratív és jogalkotási eljárások összehangolása. Az Unió közös vállalkozásainak szerepe kulcsfontosságú többek között az adminisztratív és törvényhozási eljárások összehangolásában úgy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, mint a kettős (polgári és védelmi) mobilitásra vonatkozó cselekvési terv szempontjából. A kettős (polgári és védelmi) mobilitás hozzájárul az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz elsősorban a költségvetés, illetve jelenlegi és jövendő szükségletek ellátása tekintetében.

(15)  „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleményében(11) a Bizottság rámutatott a legkülső régiók speciális közlekedési, energia- és digitális igényeire és az ezen igények (többek között a CEF-ből való) megfelelő uniós finanszírozás révén történő kielégítésének szükségességére, maximálisan 85%-os társfinanszírozási arány alkalmazása révén.

(16)  Figyelembe véve azokat a jelentős beruházásokat, amelyek szükségesek a TEN-T törzshálózat 2030-ig és a TEN-T átfogó hálózat 2050-ig történő megvalósításához (a 2021–2027 közötti időszakra becsült összeg az előbbi esetében 350, az utóbbi esetében 700 milliárd EUR), megfelelő költségvetést kell elkülöníteni a közlekedési ágazat számára a 2014 és 2020 közötti időre szóló programozási időszak kezdetén tervezett költségvetéssel összhangban, valamint a különböző uniós finanszírozási programok és eszközök adta lehetőségekkel a lehető leghatékonyabb módon kell élni, vagyis maximalizálni kell az Unió által támogatott beruházások hozzáadott értékét. Ennek eléréséhez sort kell keríteni a beruházási eljárás észszerűsítésére, ami lehetővé tenné a közlekedési projektek menetrendjének nyomonkövethetőségét és valamennyi releváns uniós eszköz – nevezetesen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az InvestEU Alap – koherenciáját. Adott esetben figyelembe kell venni különösen az (EU) XXX rendelet [Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (CPR)] IV. mellékletében részletezett támogatási kritériumokat.

(17)  A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) azonosítja az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében megvalósítandó transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos prioritásokat, meghatározza az e prioritások megvalósításához szükséges közös érdekű projekteket, továbbá intézkedéseket fogad el az engedélyezés, az állami részvétel és a szabályozás területén e projektek végrehajtásának felgyorsítása és/vagy megkönnyítése céljából, beleértve az ilyen projektek uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának kritériumait is. A közös érdekű projekteket és a TEN-E iránymutatásokat tartalmazó listát – a Párizsi Megállapodásban foglalt célok és célkitűzések, valamint a 2030-ra és az azutáni időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politikai célok figyelembe vétele érdekében – felül kell vizsgálni;

(18)  Az irányelv [a megújulóenergia-irányelv átdolgozása] hangsúlyozza egy olyan keret létrehozásának szükségességét, amely lehetővé tenné az uniós források fokozottabb igénybevételét. Kifejezetten szorgalmazza a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködéseket célzó intézkedések támogatását.

(19)  A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések terén továbbra is a hálózati infrastruktúra kiépítése a prioritás, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés bevonása a programba, valamint egy – a hálózat kiegyensúlyozásához hozzájáruló tárolási és keresletoldali válaszintézkedési megoldásokat is tartalmazó – intelligens és hatékony energiarendszer kifejlesztése a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezés keretében elfogadott megközelítést tükrözi, melynek célja a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célok elérése közös felelősség alapján, valamint megfelel a megváltozott a szakpolitikai környezetnek, méltányos és megfelelő szociális átmenetet biztosítva, ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekkel.

(20)  Az Unió dekarbonizációs menetrendje szempontjából döntő fontosságúak azok az innovatív infrastrukturális technológiák, amelyek lehetővé teszik az átállást az alacsony kibocsátású energia- és mobilitási rendszerekre, és javítják az ellátás biztonságát ezáltal növelve az Unió energetikai függetlenségét. Európa energiahálózatainak megerősítéséről szóló 2017. november 23-i közleményében(13) a Bizottság hangsúlyozta, hogy a villamos energia – amely 2030-ban már fele részben megújuló energiaforrásokon alapul – egyre inkább hozzá fog járulni a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, például a közlekedés, az ipar, a hűtés és a fűtés dekarbonizációjához, és hogy ennek megfelelően a transzeurópai energiahálózat-infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikának a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására, a villamos energia tárolására, az intelligens hálózatokkal foglalkozó projektekre és a gázinfrastruktúrába irányuló beruházásokra kell összpontosítania. Az Unió dekarbonizációs céljainak, a belső piaci integráció és az ellátás biztonságának támogatása érdekében kellő figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra és projektekre, amelyek elősegítik az alacsony ▌kibocsátású gazdaságra való átállást, és elsőbbséget kell biztosítani számukra. A Bizottság célja a program által támogatandó, a határon átnyúló intelligens hálózatokra, az innovatív tárolókra, valamint a szén-dioxid-szállításra irányuló projektek számának növelése.

(20a)   Szükséges az intelligens energiahálózatok támogatása, amennyiben ezek a projektek a villamos energia termelését, elosztását vagy fogyasztását valós idejű irányítási rendszer használatával integrálják és befolyásolják a határokon átnyúló energiaáramlást. Az energetikai projekteknek jobban kell tükrözniük az intelligens hálózatok központi szerepét az energetikai átállás során, a CEF támogatásnak továbbá segítenie kell a finanszírozás hiányosságainak leküzdését, amelyek pillanatnyilag akadályozzák, hogy beruházások történjenek az intelligens hálózati technológia széles körű használatának érdekében.

(20b)  A villamosenergia-összekapcsoltság tekintetében az Európai Parlament és a Tanács [az energiaunió irányításáról szóló] (EU) 2018/... rendelete a tagállamok körében a villamosenergia-összekapcsoltságra vonatkozó 15%-os célt állapít meg 2030-ig. A programnak elő kell segítenie e cél megvalósítását.

(21)  A digitális egységes piac létrejöttének záloga az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúra megléte. Az európai ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energiaipar, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható és megfizethető nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok korszerűsödését és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a program intervenciós hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Éppen ezért meg kell határozni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül kell helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet(14).

(22)  „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című közlemény(15) (a továbbiakban: gigabitalapú társadalom stratégia) stratégiai célokat határoz meg 2025-re a digitális konnektivitási infrastruktúrába való beruházások optimalizálása érdekében. Az (EU) 2018/XXX irányelv [az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex] célja többek között olyan szabályozási környezet teremtése, amely ösztönzi a digitális konnektivitási hálózatokba történő magánberuházásokat. Azonban jól látszik, hogy az uniós ▌hálózatépítő projektek sürgősen fokozott figyelmet követelnek korlátozott költséghatékonyságuk miatt, aminek több oka is lehet, például a távoli fekvés, a területi vagy földrajzi adottságok, az alacsony népsűrűség és különféle társadalmi-gazdasági tényezők. Ezért a program célja többek között a vidéki és városi területek közötti egyensúly elérése kellene, hogy legyen, hogy hozzájáruljon a gigabitalapú társadalom stratégiában meghatározott stratégiai célok eléréséhez, kiegészítve ezzel azt a támogatást, amelyet a nagyon nagy kapacitású hálózatok kialakításához más programok, mindenekelőtt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az InvestEU Alap nyújtanak.

(23)  Jóllehet mindazon digitális konnektivitási hálózatok, amelyek az internethez kapcsolódnak, alapvetően transzeurópaiak, köszönhetően főként az általuk lehetővé tett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak; a program segítségével elsősorban olyan intézkedéseket kell támogatni, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a digitális egységes piacra (többek között a gigabitalapú társadalom stratégia céljaival való összhangjuk révén), valamint a gazdaság és a társadalom digitális átalakítására, figyelembe véve a piac nem megfelelő működését és a végrehajtás feltárt akadályait.

(24)  Az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak, a helyi, tartományi, regionális vagy nemzeti közigazgatási szervek, a főbb közszolgáltatási intézmények, a kórházak és az egészségügyi központok, a közlekedési csomópontok és a digitálisan intenzív vállalkozások mind-mind olyan egységek és helyszínek, amelyek lényegesen befolyásolhatják közvetlen környezetük – ideértve a vidéki és kis népsűrűségű területeket is – társadalmi-gazdasági fejlődését. Ezeknek a társadalmi-gazdasági fókuszpontoknak élen kell járniuk a gigabitalapú konnektivitás terén, hogy az európai polgárok, az üzleti világ és helyi közösségek számára a legjobb szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz biztosíthassanak hozzáférést. A programnak támogatnia kell a gigabitalapú konnektivitás és a nagy sebességű konnektivitás elérését, – beleértve a legkorszerűbb mobilkonnektivitást – e társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára annak érdekében, hogy maximalizálja a gazdaság és a társadalom egészében tovagyűrűző pozitív hatásukat, ideértve a konnektivitás és a szolgáltatások iránti szélesebb körű felhasználói igény kialakítását is.

(25)  Ezenkívül a WiFi4EU kezdeményezés sikerére építve a programnak folytatnia kell az ingyenes, biztonságos és jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosításának támogatását a helyi közéleti központokban, az állami hatóságok és a közszolgáltatók területén, valamint a közterületeken is, annak érdekében, hogy az Unió digitális víziója megvalósulhasson a helyi közösségekben.

(25a)  A digitális infrastruktúra az innováció fontos alapját képezi. Annak érdekében, hogy a program teljes hatását kifejthesse, az infrastruktúra finanszírozására kell összpontosítania. Ezért az egyedi digitális szolgáltatások és alkalmazások – például a különböző megosztott könyvelési technológiákkal vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatosak – nem tartozhatnak a program hatálya alá, és adott esetben más eszközök, például a Digitális Európa révén kell foglalkozni kell. Fontos továbbá a különböző programok közötti szinergiák maximalizálása is.

(26)  Ahhoz hogy a tervezett következő generációs digitális szolgáltatások (például a több különböző ágazat és a társadalom egésze számára jelentős előnyöket biztosító dolgok internetével kapcsolatos szolgáltatások és alkalmazások) életképesek legyenek, határon átnyúló és megszakításmentes 5G hálózati lefedettségre lesz szükség, amely lehetővé teszi a felhasználók és az eszközök számára, hogy pillanatnyi helyüktől függetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Ugyanakkor az 5G bevezetésével kapcsolatos költségmegosztási forgatókönyvek egyelőre nem tisztázottak, és a kereskedelmi alkalmazás tekintetében érzékelt kockázat mértéke egyes fontos területeken igen magas. Az összekapcsolt mobilitás első fázisában az alkalmazások legfontosabb színterét várhatóan a közúti folyosók és a vasúti összeköttetések jelentik majd: ezek tehát létfontosságú, a program által finanszírozandó határon átnyúló projektek.

(27)  Az össze nem kapcsolt területek az Unió bármely – akár központi – részén szűk keresztmetszeteket, és ezzel a digitális egységes piac szempontjából kiaknázatlan potenciált képeznek. A legtöbb vidéki és távoli területen a jó minőségű internetkapcsolat az áruk és a szolgáltatások szállítási költségeinek csökkentése révén és ezáltal a távoli fekvést részben kompenzálva létfontosságú szerepet játszhat a digitális szakadék, az elszigetelődés és az elnéptelenedés megelőzésében. A jó minőségű internetkapcsolat szükséges az új gazdasági lehetőségek – például a precíziós mezőgazdaság vagy a vidéki területeken kibontakozó biogazdaság – szempontjából is. A program elő kívánja mozdítani, hogy Európában minden, akár vidéki, akár városi háztartás rendelkezhessen vezetékes vagy vezeték nélküli nagyon nagy kapacitású konnektivitással, különös tekintettel a piac elégtelen működését tükröző esetekre, valamint azokra, amelyek alacsony intenzitású támogatással orvosolhatók. A program célja valamennyi háztartás és terület átfogó lefedése, mivel a hiányosságok későbbi kezelése egy már lefedett területen gazdaságilag nem térül meg.

(28)  Ki kell építeni az elektronikus hírközlő gerinchálózatokat – ideértve az európai területeket más kontinenseken található harmadik országokkal, vagy az európai szigeteket vagy tengerentúli területeket a kontinentális területekkel összekötő tenger alatti kábeleket is – annak érdekében, hogy ez a létfontosságú infrastruktúra megfelelő tartalékokkal rendelkezzen, illetve az uniós digitális hálózatok kapacitásának és ellenálló képességének növelése céljából. Ugyanakkor ezek a projektek közfinanszírozás nélkül gyakran nem életképesek gazdaságilag.

(29)  A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek az elérhető legjobb és megfelelő technológiát kell alkalmazniuk, miközben meg kell találniuk a legoptimálisabb egyensúlyt egyfelől az adatáramlási kapacitás, az átviteli biztonság, ▌a hálózati reziliencia és a kiberbiztonság szempontjából legkorszerűbb technológiák, másfelől a költséghatékonyság között; az intézkedések fontossági sorrendjét az e rendeletben meghatározott kritériumokat figyelembe vevő munkaprogramok segítségével kell eldönteni. A nagyon nagy kapacitású hálózatok passzív infrastruktúrát is magukban foglalhatnak, tekintettel a társadalmi-gazdasági és környezeti előnyökre. Végül az intézkedések fontossági sorrendjének megállapításánál mérlegelni kell az esetleges pozitív tovagyűrűző konnektivitási hatásokat, például ha a megvalósítandó projekt oly módon javíthatja a jövőbeli projektek gazdasági eredményességét, hogy azzal további lakosságrészek válnak lefedetté korábban lefedetlen területeken.

(30)  Az Unió kifejlesztette saját helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiáját (EGNOS/Galileo), valamint saját Föld-megfigyelési rendszerét (Kopernikusz program). Mind az EGNOS/Galileo, mind pedig a Kopernikusz program jelentős gazdasági előnyökkel járó, korszerű szolgáltatásokat kínál köz- és magánszférabeli felhasználóknak egyaránt. Ezért a program által támogatott minden olyan közlekedési, energiaipari vagy digitális infrastruktúrának, amely felhasználja a PNT-technológiát vagy a Föld-megfigyelési szolgáltatásokat, műszakilag kompatibilisnek kell lennie az EGNOS/Galileo és a Kopernikusz programmal.

(31)  A jelenlegi program keretében 2017-ben közzétett első vegyesfinanszírozási célú pályázati felhívás kedvező eredményei igazolták az uniós támogatások olyan egyéb finanszírozásokkal való ötvözésének relevanciáját és hozzáadott értékét, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak. A vegyesfinanszírozásnak hozzá kell járulnia a magánberuházások vonzásához és a közszektor teljes hozzájárulása tőkeáttételi hatásához, az Invest EU program céljaival összhangban. Ezért a program keretében folytatni kell az olyan intézkedések támogatását, amelyek lehetővé teszik az uniós támogatások és az egyéb finanszírozási források kombinálását. A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveletek nem haladhatják meg az előirányzott keretösszeg 10%-át.

(31a)  A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozású műveleteket elsősorban az ágazat digitalizációjára irányuló projektek számára kell fenntartani, és különösen az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) számára, amelyek várhatóan pénzügyileg megtérülnek.

(32)  E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását segítik az InvestEU Alap [...] szakpolitikai keretének (kereteinek) pénzügyi eszközei és költségvetési garanciái is. A program által támogatott intézkedésekkel kell fellendíteni a beruházásokat a piac nem megfelelő működésének vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzet kezelése révén, méghozzá arányos és megfelelő módon, elkerülve a magánfinanszírozással való párhuzamosságot vagy annak kiszorítását, és egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük,

(33)  Az innovációs ciklus integrált fejlődésének előmozdítása érdekében el kell érni egyfelől az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal összefüggésben kidolgozott, másfelől az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatással létrejövő innovatív megoldások közötti komplementaritást. E célból a Horizont Európa programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy: a) a Horizont Európa stratégiai tervezési folyamata során azonosításra és meghatározásra kerüljenek a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat EU-n belüli kutatási és innovációs igényei; b)az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz szorosan együttműködjön az Európai horizont programmal az innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetésében és alkalmazásában a közlekedési, az energia- és a digitális infrastruktúra területén, valamint az e területek közti szinergia növelésében, különös tekintettel az Európai horizont program eredményeire; c) a Horizont Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti információ- és adatcsere hatékonyabbá váljon, például olyan, a Horizont Európa programból fakadó, piacra lépésre készen álló technológiák kijelölésével, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segítségével tovább lehet terjeszteni.

(34)  Ez a rendelet meghatározza a 2021–2027 közötti teljes időszak pénzügyi keretét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás31 17. pontja [a hivatkozás az új intézményközi megállapodásnak megfelelően frissítendő] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. Ezt a pénzügyi keretet meg kell őrizni a program teljes időtartama alatt és nem szabad csökkenteni, illetve nem szabad átcsoportosítani más programokra, a kezdeti egyensúly, valamint a tematikus és területi arbitrázs és elosztások megőrzése érdekében.

(35)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtása felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. További céljuk elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból, az InvestEU-ból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást – esettől függően – az uniós és nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel összhangban lévő módon kell felhasználni.

[részenkénti szavazás]

(37)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a potenciális meg nem felelést. Mérlegelni kell átalányalapú finanszírozás, átalányalapú egységköltségek és egyösszegű átalányok alkalmazását is, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett, költségektől független finanszírozást.

(38)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(39)  A költségvetési rendelet meghatározza a támogatások odaítélésnek szabályait. A program által támogatott intézkedések sajátosságainak figyelembevétele érdekében és a program által lefedett ágazatok közötti következetes végrehajtás biztosítására további indikációkra van szükség a támogathatóság és az odaítélési kritériumok tekintetében. Ezenkívül a Bizottság és/vagy a program megvalósításáért felelős végrehajtó szervek nem jogosultak az e rendeletben nem szereplő további kötelezettségek előírására a műveletek kiválasztása és finanszírozása tekintetében. Anélkül, hogy eltérnének a költségvetési rendelettől, a munkaprogramok egyszerűsített eljárásokról rendelkezhetnek bizonyos esetekben, amennyiben a pályázati felhívások célkitűzései nem járnak stratégiai következményekkel.

(39a)  A kiválasztási és odaítélési kritériumok a költségvetési rendelettel összhangban kerülnek meghatározásra a munkaprogramokban. A közlekedési ágazatban az egyes projektek minőségét és relevanciáját úgy kell értékelni, hogy közben figyelembe veszik a projekt uniós konnektivitásra gyakorolt várható hatását, az akadálymentességi követelményeknek való megfelelését és a jövőben felmerülő karbantartási igényekre vonatkozó stratégiáját;

(40)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel(16), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel(17), a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel(18) és az (EU) 2017/193 tanácsi rendelettel(19) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban adminisztratív vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv(20) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(40a)   A program sikeres végrehajtása nagyban függ a közös érdekű projektben részt vevő jogalanyok közötti együttműködés mértékétől. Ezért ösztönözni kell a közös vállalkozási struktúra kialakítását, többek között nagyobb mértékű társfinanszírozás révén.

(41)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat 94. cikke(21)] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(42)  Az Uniónak törekednie kell a külső politikákra vonatkozó uniós programokkal való koherenciára és szinergiákra, ideértve a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleménnyel(22) összefüggésben vállalt kötelezettségből fakadó előcsatlakozási támogatást is.

(43)  Amennyiben harmadik országok és harmadik országokban letelepedett jogalanyok is részt vesznek a közös érdekű projektekhez vagy határon átnyúló megújulóenergia-projektekhez hozzájáruló intézkedésekben, pénzügyi támogatás kizárólag abban az esetben biztosítható, ha az elengedhetetlen a szóban forgó projektek céljainak eléréséhez.

(43a)   A 2014/25/EU irányelv 85. cikkével összhangban és azokban a harmadik országokban, amelyekkel az Unió nem kötött többoldalú vagy kétoldalú keretben olyan megállapodást, amely biztosítja a vállalkozások számára az összehasonlítható és hatékony hozzáférést az e harmadik országok közbeszerzési piacaira vonatkozó, az EKF által társfinanszírozott projektre vonatkozóan, a közbeszerzési szerződés odaítélésére benyújtott ajánlatok elutasíthatók, ha a harmadik országokból származó termékek aránya meghaladja az ezen ajánlatot alkotó termékek teljes értékének 50%-át.

(44)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 39 22. és 23. pontja(23) értelmében ezt a programot speciális nyomonkövetési követelmények – pl. éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat – figyelembevételével összegyűjtött adatok alapján kell értékelni, elkerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket. A Bizottságnak értékeléseket kell végeznie a finanszírozás eredményességének és hatékonyságának, valamint a program általános céljaira gyakorolt hatásának felmérése és a szükséges kiigazítások elvégzése érdekében, ezen értékelések eredményét pedig közölnie kell az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal valamint a Régiók Bizottságával.

(45)  Átlátható, elszámoltatható és megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedéseket kell végrehajtani az e rendeletben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekkel kapcsolatos értékelés és jelentéstétel, valamint az eredmények ismertetése érdekében, többek között mérhető mutatók alapján. A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek a törzshálózati folyosók mentén elért előrehaladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy az adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. A programmal kapcsolatos releváns adatok összegyűjtése érdekében az uniós finanszírozás kedvezményezettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell meghatározni.

(45a)  A program végrehajtásának munkaprogramok útján kell történnie. A Bizottságnak 2021. március végére ki kell dolgoznia egy keretprogramot, amely magában foglalja a munkaprogramok és felhívások tervezett menetrendjét, azok témáit és allokált finanszírozását, valamint az ahhoz szükséges egyéb adatokat, hogy biztosítsák az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot a program valamennyi időszakában és növeljék a projektek minőségét.

(45b)  El kell végezni a program átfogó értékelését annak biztosítására, hogy a program beruházási prioritásai összhangban legyenek az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaival;

(46)  E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok és a keretprogram elfogadására vonatkozóan.

(47)  A program nyomon követéséhez használt indikátoroknak ▌és a közlekedési törzshálózati folyosók meghatározásának szükség esetén való kiigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet melléklete I., II. és III. részének módosításáról, valamint a katonai követelményekről, a transzeurópai közlekedési hálózatok katonai szállításra alkalmas szakaszait felsoroló lista létrehozásáról vagy módosításáról, a kiemelt fontosságú, kettős felhasználású infrastruktúrára vonatkozó projektek listájának, valamint a katonai mobilitáshoz kapcsolódó intézkedések támogathatóságára vonatkozó értékelési eljárás létrehozásáról vagy módosításáról; Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)  Az 1316/2013/EU rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet az egyértelműség kedvéért hatályon kívül kell helyezni. Ugyanakkor fenn kell tartani az 1316/2013/EU rendelet 29. cikkének joghatásait, amely cikk a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(24) mellékletét az árufuvarozási folyosók jegyzéke tekintetében módosítja.

(49)  Ennek a rendeletnek közvetlenül a kihirdetését követően kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti végrehajtási jogi aktusokat időben el lehessen fogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „intézkedés”: minden olyan, pénzügyileg és technikailag függetlennek minősített, határidős tevékenység, amely szükséges egy projekt megvalósításához;

b)  „alternatív tüzelőanyag”: a 2014/94/EU irányelv 2. cikke 1. pontjának meghatározása szerinti, minden közlekedési mód esetében használandó alternatív üzemanyag;

c)  „társult ország”: olyan harmadik ország, amely részes fele egy az Unióval kötött megállapodásnak, amely az 5. cikknek megfelelően lehetővé teszi részvételét a programban;

ca)   „kedvezményezett”: az e rendelet 11. cikkében és a költségvetési rendelet [197.] cikkének megfelelően meghatározott részvételi feltételek alapján uniós pénzügyi támogatásra kiválasztott jogalany;

d)  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között az (EU, Euratom) 2018/XXX rendelet (a költségvetési rendelet) [2. cikkének (6) bekezdése] szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket és/vagy költségvetési garanciákat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

da)  „szűk keresztmetszet”: fizikai, műszaki vagy működésbeli korlát, amely a rendszer meghibásodásához vezet, így hátrányosan befolyásolja a távolsági vagy határokon átnyúló forgalom folytonosságát, és amely új infrastruktúra létrehozásával vagy a meglévő infrastruktúra jelentős korszerűsítésével szüntethető meg, ami a szűk keresztmetszetből adódó problémákat megoldó, érdemi javulást képes előidézni;

e)  „átfogó hálózat”: az 1315/2013/EU rendelet II. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;

f)  „törzshálózat”: az 1315/2013/EU rendelet III. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;

g)  „törzshálózati folyosók”: a törzshálózat összehangolt megteremtését elősegítő és az 1315/2013/EU rendelet IV. fejezetében foglaltaknak megfelelő, e rendelet mellékletének III. részében foglalt jegyzékben szereplő eszköz;

ga)   „határon átnyúló összeköttetés”: a közlekedési infrastruktúra területén a tagállamok közötti vagy egy tagállam és egy harmadik ország közötti vasúti, közúti, belvízi vagy tengeri szakaszra kiterjedő projektek, illetve egy tagállamban végrehajtott, bármilyen közlekedési móddal kapcsolatos projekt, amely nagymértékű, határon átnyúló hatást fejt ki azáltal, hogy növeli a két tagállam közötti vagy egy tagállam és egy harmadik ország közötti határokon átnyúló forgalmat;

h)  „határon átnyúló megújulóenergia-projekt”: tagállamok közötti vagy tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás keretében kiválasztott vagy kiválasztásra jogosult az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv1(25) [8., 9., 11. vagy 13. cikkében] meghatározottak szerint), az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott kritériumoknak megfelelő projekt a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos tervezés és megvalósítás terén;

ha)  „első az energiahatékonyság”: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során olyan alternatív költséghatékony energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele, amelyek célja az energiakereslet és az energiakínálat hatékonyabbá tétele, különösen költséghatékony végfelhasználási energiamegtakarítások, keresletoldali válaszintézkedések kezdeményezése és hatékonyabb átalakítás, átvitel/szállítás és elosztás révén, mindezek mellett is elérve az adott döntés céljait;

i)  „digitális konnektivitási infrastruktúra”: nagyon nagy kapacitású hálózatok, 5G rendszerek, nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás, gerinchálózatok, valamint a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformok;

j)  „5G rendszerek”: a mobil és vezeték nélküli kommunkációs technológiákra vonatkozóan világszerte elfogadott szabványokon alapuló digitális infrastrukturális elemek, amelyeket olyan kiváló teljesítményjellemzőkkel rendelkező konnektivitási szolgáltatásokban és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokban alkalmaznak, mint a nagyon nagy adatátviteli sebesség és kapacitás, az alacsony válaszidő, a nagy fokú megbízhatóság vagy az összekapcsolt eszközök nagy számának támogatása;

k)  „5G folyosó”: digitális konnektivitási infrastruktúrával, különösen 5G rendszerek által teljes körűen lefedett (közúti, ▌vasúti vagy belvízi) közlekedési útvonal, amely lehetővé tesz olyan, szinergiákon alapuló digitális szolgáltatásokat, mint az összekapcsolt és automatizált mobilitás, ▌ a hasonló intelligens vasúti mobilitási szolgáltatások, vagy digitális konnektivitás a belvízi utakon;

ka)   „hiányzó összeköttetés”: egy TEN-T folyosó közlekedési szakasza valamennyi közlekedési módban vagy olyan közlekedési szakasz, amely a törzshálózat vagy az átfogó hálózat és a TENT-T folyosók közötti összeköttetést biztosítja, amely hiányzik, vagy a TEN-T folyosó folytonosságát befolyásoló egy vagy több szűk keresztmetszetet tartalmaz;

l)  „a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformok”: kommunikációs infrastruktúrához csatlakoztatva működő, infokommunikációs technológiákon alapuló fizikai és virtuális erőforrások, melyek a közlekedési és/vagy energetikai infrastrukturális adatok áramlását, tárolását, feldolgozását és elemzését támogatják;

m)  „közös érdekű projekt”: az 1315/2013/EU rendeletben, a 347/2013/EU rendeletben vagy e rendelet 8. cikkében meghatározott projekt;

n)  „tanulmányok”: egy projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, például előkészületi, feltérképező, megvalósíthatósági, értékelő, tesztelő és hitelesítő tanulmányok – beleértve a szoftverekkel végzett tevékenységeket is –, valamint minden más ezt elősegítő technikai intézkedés, beleértve a kivitelezést megelőző, a projekt meghatározásához és végrehajtásához, valamint a finanszírozására vonatkozó döntésekhez szükséges olyan intézkedéseket, mint például a helyszíni feltárás és a finanszírozási konstrukció előkészítése;

o)  „társadalmi-gazdasági fókuszpontok”: olyan egységek, amelyek rendeltetésüknél, jellegüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva közvetlenül vagy közvetetten jelentős társadalmi-gazdasági előnyöket biztosítanak a környező területek vagy hatáskörzeteik polgárai, üzleti világa és helyi közösségei számára;

p)  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

q)  „nagyon nagy kapacitású hálózatok”: az (EU) 2018/XXX irányelv [az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex] [2. cikkének (2) bekezdésében] meghatározott nagyon nagy kapacitású hálózatok;

r)  „kivitelezés”: az összetevők, rendszerek és szolgáltatások – beleértve a szoftvereket is – beszerzése, leszállítása és telepítése, valamint a projekthez kapcsolódó fejlesztési, építési és üzembe helyezési tevékenységek elvégzése, továbbá a létesítmények átadása és a projekt elindítása.

ra)   „polgári-katonai kettős felhasználású infrastruktúra”: polgári-katonai szinergiákkal rendelkező infrastruktúra, amelyet általában polgári célokra használnak, de amely stratégiai jelentőségű a védelmi és válságkezelési célú felhasználás szempontjából, és amely hozzáigazítható a polgári-katonai kettős felhasználású szükségletekhez.

3. cikk

Célkitűzések

(1)  A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása az európai versenyképesség és a belső piachoz való hozzáférés növelésének, továbbá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítése érdekében, valamint a területi, szociális és társadalmi kohézió megszilárdítása érdekben, hozzájárulva a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokhoz és hangsúlyt fektetve a közlekedési, energetikai és digitális ágazatok közötti szinergiák kiteljesítésére.

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

a)  A közlekedési ágazatban:

i.  hozzájárulás a hatékony▌, összekapcsolt, interoperábilis és multimodális hálózatokra és az intelligens, fenntartható, inkluzív, akadálymentes, biztonságos és zavartalan mobilitás és európai közlekedési térség infrastruktúráira vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához;

ii.  A transzeurópai közlekedési hálózat katonai célú szállításra alkalmas részeinek hozzáigazítása a kettős (polgári és védelmi) mobilitási igényekhez;

b)  Az energiaágazatban: hozzájárulás egy hatékony és versenyképes belső energiapiac további integrációjára, a határokon és szektorokon átívelő hálózatok interoperabilitására, a gazdaság dekarbonizációjának előmozdítására és az ellátásbiztonság, valamint az Unió energiafüggetlenségének biztosítására vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, valamint a határon átnyúló együttműködés elősegítéséhez az energia-, többek között a megújulóenergia-projektek terén, továbbá az energiahatékonyság ösztönzése;

c)  A digitális ágazatban: hozzájárulás olyan közös érdekű projektek kidolgozásához, amelyek a biztonságos és megbízható nagyon nagy kapacitású hálózatokra és az 5G rendszerekre vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, az EU területén lévő digitális gerinchálózatok rezilienciájának és kapacitásának növeléséhez a szomszédos területekkel való összekapcsolás révén, továbbá a közlekedési és energiahálózatok digitalizálásához.

4. cikk

Költségvetés

(1)  A program végrehajtására a 2021–2027 közötti időszakra megállapított pénzügyi keretösszeg változatlan árakon 43 850 768 000 EUR (folyó árakon XXX EUR).

(2)  Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

a)  változatlan árakon 33 513 524 000 EUR (folyó árakon XXX EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, amelyből:

i.  változatlan árakon 17 746 000 000 EUR (folyó árakon XXX EUR) az európai stratégiai beruházási klaszterből;

ii.  változatlan árakon 10 000 000 000 EUR (folyó árakon 11 285 493 000 EUR) a Kohéziós Alapból átcsoportosítva kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;

iii.  változatlan árakon 5 767 524 000 EUR (folyó árakon 6 500 000 000 EUR); 6 500 000 000 EUR a Biztonság és védelem fejezetből a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzésre;

b)  maximum 8 650 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, ebből 20% a határon átnyúló megújulóenergia-projektekre; [Mód. 9]

c)  változatlan árakon 2 662 000 000 EUR (folyó árakon 3 000 000 000 EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett összegtől nem térhet el.

(4)  Maximum 3% az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, valamint ágazatspecifikus iránymutatásokra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információs és technológiai rendszereket. Ez az összeg felhasználható a projektek előkészítését támogató kísérő intézkedések finanszírozására is.

(5)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(5a)  Biztosítani kell az átláthatóságot és a polgárok részvételét a nagy projektek esetében. [Mód. 27]

(6)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektek intézkedési kiadásai 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(7)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg felhasználását e rendeletnek megfelelően kell végrehajtani, amennyiben a (8) bekezdés másként nem rendelkezik, és a 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

(8)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget illetően, 2022. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztásának tiszteletben kell tartania a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat ▌. ▌2023. január 1-jétől kezdődően a programhoz átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára kompetitív alapon hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására.

(9)  Egy tagállam részére a megosztott irányítás keretében allokált források, a tagállam kérésére, és az illetékes irányító hatóság egyetértésével átcsoportosíthatók a programra annak érdekében, hogy az érintett tagállam által benyújtott javaslatban szereplő és az Európai Bizottság által a munkaprogrammal kapcsolatos eljárás keretében támogathatónak nyilvánított vegyesfinanszírozási művelet vagy más uniós programmal való szinergiára irányuló intézkedés részeként használják fel. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. ▌

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelöltek és potenciális tagjelöltek az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unióval kötött megállapodásaikban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  egyéb harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

–  viszonosságot biztosít a hasonló programokhoz való hozzáférésben a harmadik országban, különösen a közbeszerzések terén.

(2)  Az (1) bekezdésben említett harmadik országok és az ilyen harmadik országokban működő szervezetek e rendelet szerint csak akkor részesülhetnek pénzügyi támogatásban, ha az elengedhetetlen az adott közös érdekű projekt céljainak eléréséhez, a 19. cikkben és az 1315/2013/EU rendelet 8. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően, az említett munkaprogramokban meghatározott feltételekkel.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szerveken keresztül.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés formájában ▌nyújthat finanszírozást. A program által nyújtott finanszírozás felhasználható vegyesfinanszírozási műveletek keretében, beleértve az InvestEU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzeszközöket is. A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveletek nem haladhatják meg a célzott keret 10%-át, és elsősorban a III. melléklet 1. pontjában (új) felsorolt horizontális prioritásokra kell szolgáljanak. Az e program keretében elhatározott vegyesfinanszírozási műveleteket az InvestEU rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

(3)  A Bizottság a program egy részének végrehajtására a költségvetési rendelet [69.] cikkének megfelelően végrehajtó ügynökségeket is felhatalmazhat, szem előtt tartva a program optimális igazgatására és hatékonyságára vonatkozó, a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatot érintő követelményeket.

(4)  Egy kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. [A garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő] XXX rendelet [X. cikkében] meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

6a. cikk

A TEN-T hálózatok hozzáigazítása a kettős (polgári és védelmi) felhasználáshoz

(1)  A közös érdekű projektek hozzájárulnak a TEN-T hálózatoknak az 1315/2013/EU rendelet szerinti kiigazításához azon célból, hogy az infrastruktúra alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kettős (polgári és védelmi) mobilitási követelményekkel (a továbbiakban „kettős mobilitási követelmények”) és a kiemelt fontosságú, kettős felhasználású infrastruktúra-projektekkel összhangban.

(2)  Az Európai Bizottság 2019. december 31-ig e rendelet 24. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a kettős mobilitási követelmények, a katonai szállításra alkalmas transzeurópai közlekedési hálózat listája, a kiemelt fontosságú projektek listája és az infrastruktúra polgári-védelmi kettős felhasználásához kapcsolódó intézkedések támogathatóságára vonatkozó értékelési eljárások további meghatározása érdekében. A kiemelt fontosságú projektek specifikációjának tekintetbe kell vennie az Unió keleti és déli tagállamainak helyzetét.

(3)  A transzeurópai szállítási hálózat katonai szállításra alkalmas részeit érintő közös érdekű projektek kidolgozására és meghatározására irányuló tanulmányok ‒ amelyek mindig a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos meglévő megvalósíthatósági tanulmányokon, projekteken és végrehajtáson alapulnak ‒ magukban foglalják a Tanács által jóváhagyott kettős mobilitási követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, valamint a kiemelt fontosságú kettős felhasználású polgári-védelmi infrastruktúra-projekteket.

Az összes tervezett projekt mérhető intézkedéseket foglal magában a Tanács által jóváhagyott kettős mobilitási követelmények integrálása érdekében.

Azon tervek, amelyek kizárólag katonai mobilitáshoz kapcsolódó intézkedéseket tartalmaznak, csak akkor támogathatók, ha meglévő polgári infrastruktúrát egészítenek ki.

A kettős mobilitási követelmények teljesítésével kapcsolatos valamennyi intézkedést a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában előírt pénzeszközökből kell finanszírozni, és lehetővé kell tenniük az infrastruktúra polgári-védelmi célú kettős felhasználását.

(4)  A Bizottság 2025. december 31-ig értékeli a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott összeg már elköltött részét és jövőbeni elköltési szempontjait. Az értékelés eredményétől függően a Bizottság dönt a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott pénzösszeg áthelyezéséről a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjának i. alpontjába.

6b. cikk

Határon átnyúló közlekedési projektek

(1)  A határon átnyúló közlekedési projektben résztvevő tagállamok, regionális és helyi önkormányzatok vagy egyéb testületek a projekt irányítására létrehozhatnak egy közös testületet (egyablakos ügyintézés). E közös testületek kiterjedt koordinációs jogkörrel rendelkeznek, és rájuk uniós szabályok vonatkoznak, ami a projekt szintjén lehetővé teszi valamennyi környezeti hatásvizsgálat, valamint területrendezési és építési engedély kezelését.

(2)  A határon átnyúló TEN-T infrastrukturális projektekre vonatkozó koncessziós eljárások koordinálása során felmerülő nehézségek kezelése érdekében az európai koordinátorok feladata a projektek koordinációjának nyomon követése, illetve az, hogy javaslatot tegyenek a projektek szinkronizálását és lezárását megkönnyítő eljárásokra.

(3)  Mivel a kijelölt egyetlen illetékes hatóságon keresztül biztosítani kell a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést, valamint egységes határidőket kell meghatározni a határon átnyúló engedélyek kiadására és a határon átnyúló közös projektekre vonatkozó közbeszerzési eljárások elindítására, a szükséges intézkedéseknek összhangban kell állniuk a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (COM(2018)0277).

7. cikk

Határon átnyúló megújulóenergia-projektek

(1)  A határon átnyúló megújulóenergia-projekteknek hozzá kell járulniuk a dekarbonizációhoz, a belső energiapiac kiegészítéséhez és az ellátás biztonságának fokozásához, és e projekteket legalább két tagállam részvételével kell megvalósítani az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv1](26) 8., 9., 11. vagy 13. cikke szerinti, tagállamok közötti, illetve tagállamok és harmadik országok közötti, adott esetben regionális szintű együttműködési vagy másfajta megállapodás keretében. E projekteket az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott általános kritériumokkal és eljárásokkal összhangban kell azonosítani.

(2)  Az Európai Bizottság 2019. december 31-ig e rendelet 23. cikkének d) pontjával összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a konkrét kiválasztási kritériumok további meghatározása érdekében ‒ a 13. cikkben meghatározott odaítélési kritériumok sérelme nélkül ‒, és megállapítja a projektekre vonatkozó kiválasztási eljárás részleteit, továbbá közzéteszi a projektek – a melléklet IV. részében meghatározott – általános kritériumoknak való megfelelésére vonatkozó értékelése, valamint – a melléklet IV. része szerinti –▌ költség-haszon elemzése módszertanát.

(3)  Jogosultak az e rendelet szerinti finanszírozásra a határon átnyúló megújulóenergia-projektek fejlesztésére és beazonosítására irányuló tanulmányok.

(4)  Uniós finanszírozásra jogosultak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek a kivitelezés tekintetében, amennyiben teljesítik a következő kiegészítő feltételeket:

a)  a projektre vonatkozó, a melléklet IV. részének 3. pontja szerinti költség-haszon elemzés kötelező minden támogatott projekt esetében, és átláthatóan, átfogóan és teljes körűen készítik el, jelentős költségmegtakarítások és/vagy előnyök meglétét támasztja alá a fenntarthatóság, a rendszerintegráció, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében; és

b)  a kérelmező igazolja, hogy a projekt a támogatás hiányában nem valósulhatna meg vagy gazdaságilag nem életképes. A szóban forgó elemzésnek figyelembe kell vennie a támogatási rendszerekből származó minden bevételt.

(5)  A kivitelezésre nyújtott támogatás összegének arányosnak kell lennie a melléklet IV. része (2) pontjának b) alpontjában említett költségmegtakarításokkal és/vagy hasznokkal, ▌nem haladhatja meg a projekt megvalósulásának vagy gazdasági életképességének biztosításához szükséges mértéket és teljesítenie kell a 14. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseit.

8. cikk

A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek

(1)  A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek jelentős mértékben hozzájárulnak a következőkhöz:

a)  az európai digitális egységes piac megvalósítása

b)  az uniós stratégiai konnektivitási célkitűzések, valamint

c)  a gazdaság és a társadalom digitális átalakítását támogató, alapul szolgáló hálózati infrastruktúra biztosítása.

(1a)  A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projekteknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük:

a)  hozzájárulnak a 3 cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti egyedi célkitűzés eléréséhez;

b)  a rendelkezésre álló legjobb technológiát használják, és ezzel párhuzamosan az adatáramlási kapacitás, az adatátviteli biztonság, a hálózati reziliencia, a kiberbiztonság és a költséghatékonyság szempontjából a lehető legjobb egyensúlyt kínálják.

(2)  E rendelet szerinti finanszírozásra jogosultak a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek fejlesztésére és azonosítására irányuló tanulmányok.

(3)  A 13. cikkben meghatározott odaítélési kritériumok sérelme nélkül a finanszírozási prioritást a következő szempontok figyelembevételével kell megállapítani:

a)  prioritásként kell kezelni a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáféréshez hozzájáruló intézkedéseket, amelyek képesek biztosítani a gigabites kapcsolatot, többek között az 5G és a legmodernebb mobilhozzáférést a társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára. ▌A társadalmi-gazdasági fókuszpontok, a digitális szolgáltatások és alkalmazások relevanciája és a polgárok, az üzleti világ és a helyi közösségek számára potenciálisan biztosított társadalmi-gazdasági előnyök – ideértve az esetlegesen tovagyűrűző pozitív 5G konnektivitási hatásokat is, összhangban a melléklet V. részével – mellett az Unió globális versenyképessége és a beruházások használatára irányuló kapacitása is ▌ figyelembe vehető;

b)  a helyi közösségek nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitásának biztosításához hozzájáruló intézkedések, összhangban a melléklet V. részével;

c)  az 5G rendszerek kiépítéséhez hozzájáruló intézkedések esetében elsőbbséget kell adni az 5G folyosók kialakításának a fő szárazföldi közlekedési útvonalak mentén, ideértve a transzeurópai közlekedési hálózatokat és a társadalmi-gazdasági csomópontokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az intézkedés milyen mértékben járul hozzá a lefedettség biztosításához a szinergiákon alapuló digitális szolgáltatások folyamatos nyújtását elősegítő fő közlekedési útvonalak mentén, maximalizálva a tovagyűrűző pozitív hatást a projekt megvalósítási területéhez közel eső területek és lakosságrészek tekintetében. A támogatásban részesíthető projektek indikatív listáját a melléklet V. része tartalmazza;

d)  az Uniót harmadik országokkal összekapcsoló és az Unión belüli területek összekapcsoltságát megerősítő, határon átnyúló nagy kapacitású gerinchálózatok kiépítését célzó projekteket, ideértve a tenger alatti kábeleket, annak figyelembevételével kell előnyben kell részesíteni, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az elektronikus kommunikációs hálózatok rezilienciájának és kapacitásának növeléséhez az Unió területén;

e)  a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való lefedettség tekintetében a területek és lakosságrészek lefedését célzó intézkedések a projekt megvalósítását lehetővé tevő vissza nem térítendő támogatás intenzitásával fordított arányban élveznek prioritást, figyelembe véve a 14. cikkben meghatározott maximális társfinanszírozási arányokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az intézkedés milyen mértékben járul hozzá az átfogó lefedettség biztosításához egy bizonyos projektmegvalósítási területen, maximalizálva a tovagyűrűző pozitív hatást a projekt megvalósítási területéhez közel eső területek és lakosságrészek tekintetében;

f)  az operatív digitális platformokat létrehozó projektek esetében előnyt élveznek a legmodernebb technológiákon alapuló intézkedések, figyelembe véve olyan szempontokat, mint az interoperabilitás, a kiberbiztonság, az adatvédelem és az adatok további felhasználása.

8a. cikk

Közbeszerzési és/vagy árubeszerzésre irányuló szerződések odaítélése

(1)  A szerződések kedvezményezetteknek való odaítélése során nem kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján kell odaítélni ezeket a szerződéseket, hanem figyelembe kell venni a költséghatékonysági szempontokat is, különös figyelmet fordítva a minőségi, társadalmi és környezeti adatokra.

(2)  A programból támogatott közbeszerzési vagy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére benyújtott bármely ajánlatot elfogadhatónak kell tekinteni, ha az azon harmadik országokból származó termékek aránya, amelyekkel az Unió nem kötött olyan megállapodást, amely biztosítja az uniós vállalkozások számára az összehasonlítható és hatékony hozzáférést az e harmadik országok piacaira, nem haladja meg az ajánlatot alkotó termékek teljes értékének 50%-át. [Mód. 35]

II. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁG

9. cikk

Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzések eléréséhez hozzájáruló és az éghajlatváltozási reziliencia-vizsgálatnak alávetett intézkedések jogosultak támogatásra. Ilyen intézkedések lehetnek különösen tanulmányok, kivitelezés vagy egyéb kísérő intézkedések, melyek szükségesek a program és az ágazati iránymutatások irányításához és végrehajtásához. A tanulmányok csak akkor támogathatók, ha a jelen program keretében támogatható projektekhez kapcsolódnak, és a munkaprogramok keretében szerepelnek a pályázati felhívásban. Az e rendelet szerinti műveletek kiválasztása és azok finanszírozása nem vonható ki az e rendeletben nem szereplő további kötelezettségek alól.

(2)  A közlekedési ágazatban a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

a)  a hatékony▌, összekapcsolt, interoperábilis és multimodális hálózatokra vonatkozó intézkedések:

i.  az 1315/2013/EU rendelet III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, a törzshálózathoz tartozó városi csomópontokra, a vasúti átjárhatóságra, a multimodális logisztikai platformokra, a repülőterekre, tengeri és belvízi kikötőkre, a belvizek hajózhatóságára, a hátországi kikötőkre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket, főleg az e rendelet melléklete III. részének 1. címe alatt felsoroltakat, továbbá a hálózatok közötti összeköttetést. A törzshálózat kiépítését végrehajtó intézkedések magukban foglalhatnak kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemeket is, amennyiben ez a beruházás optimizálása érdekében és az e rendelet 19. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott módozatokkal összhangban szükséges;

ii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetéseit megvalósító és ösztönző intézkedések, különösen az e rendelet melléklete III. részének 2. pontjában felsorolt szakaszok;

iia.  a határon átnyúló helyzetekre vonatkozó szabályok és a vámszabályok összehangolását célzó intézkedések, valamint a kettős (polgári és védelmi) mobilitás uniós szintű szabályozási keretének kialakítását célzó igazgatási és jogalkotási eljárások;

iib.   az elhagyott vagy lebontott, határokon átnyúló hiányzó regionális vasúti összeköttetések helyreállítására vonatkozó intézkedések;

iii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózathoz tartozó, a legkülső régiókban található szakaszok kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, az átfogó hálózathoz tartozó releváns városi csomópontokra, repülőterekre, multimodális logisztikai platformokra, tengeri és belvízi kikötőkre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket;

iiia.   interoperabilitási akadályokat elhárító intézkedések, különösen, ha ezek a folyosók/hálózatok működésére is kihatnak, különös tekintettel a vasúti teherforgalom növekedésének előmozdítására; [Mód. 33]

iv.  a transzeurópai közlekedési hálózatnak a szomszédos országok infrastruktúra-hálózataival történő összekapcsolását célzó közös érdekű projektek, az 1315/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

b)  Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések:

i)  az 1315/2013/EU rendelet 21. cikkében meghatározott tengeri gyorsforgalmi utakat támogató intézkedések, hangsúlyt helyezve a rövid távú tengeri szállításra;

ii.  az 1315/2013/EU rendelet 31. cikkének megfelelően a telematikai alkalmazásokat támogató rendszerek, többek között az ERTMS és a SESAR projekt, továbbá a biztonsági célokat szolgáló intézkedések;

iii.  az 1315/2013/EU rendelet 32. cikkének megfelelően az árufuvarozási szolgáltatásokat támogató intézkedések;

iv.  az 1315/2013/EU rendelet 33. cikkének megfelelően az új technológiákat és az innovációt (többek között az automatizálást, a fejlett közlekedési szolgáltatásokat, a modális integrációt, az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúráját valamennyi közlekedési mód számára és a közlekedési ágazat dekarbonizációját) támogató intézkedések;

v.  interoperabilitási akadályokat elhárító intézkedések, különösen az 1315/2013/EU rendelet 30. cikkében meghatározott városi csomópontokat és különösen ha ezek a folyosók/hálózatok működésére is kihatnak

vi.  az 1315/2013/EU rendelet 34. cikkének megfelelően a biztonságos és zavartalan infrastruktúrát és mobilitást – többek között közútbiztonságot – eredményező intézkedések;

vii.  a közlekedési infrastruktúra éghajlatváltozással és természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciáját javító intézkedések;

viii.  az 1315/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelően a közlekedési infrastruktúrához való hozzáférést minden közlekedési eszköz és minden felhasználó, különösen a csökkent mozgásképességű felhasználók tekintetében javító intézkedések;

ix.  a közlekedési infrastruktúra hozzáférhetőségét és rendelkezésre állását a biztonsági és polgárvédelmi szempontok tekintetében javító intézkedések;

ixa.  a vasúti szállítással járó zaj csökkentését támogató intézkedések.

c)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és a 6a. cikkel összhangban említett egyedi célkitűzések:

i.  ▌egy intézkedésen belüli speciális tevékenységek, amelyek a katonai célú szállításra alkalmas transzeurópai közlekedési hálózat új vagy már meglévő elemeinek a ▌kettős követelményekhez történő hozzágigazítását támogatják oly módon, hogy az alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra;

ia.  a közlekedési infrastruktúra hozzáférhetőségét és rendelkezésre állását a biztonsági és polgárvédelmi szempontok tekintetében javító intézkedések;

ib.  a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni rezilienciát fokozó intézkedések.

(3)  Az energiaágazatban a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

a)  a 347/2013/EU rendelet 14. cikkében meghatározott közös érdekű projektekhez kapcsolódó intézkedések;

b)  az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott határon átnyúló megújulóenergia-projekteket támogató intézkedések, ideértve e projektek tervezését is, feltéve, hogy teljesülnek az e rendelet 7. cikkében megállapított feltételek.

(4)  A digitális ágazatban a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

a)  a társadalmi-gazdasági fókuszpontok gigabit- és 5G-alapú konnektivitását támogató intézkedések;

b)  a helyi közösségek ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitásának biztosításítását támogató intézkedések;

c)  minden fő szárazföldi közlekedési útvonal – köztük a transzeurópai közlekedési hálózatok – 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedéséhez hozzájáruló intézkedések;

d)  a tagállamok közötti, illetve az Unió és harmadik országok közötti új vagy meglévő gerinchálózat (köztük tenger alatti kábelek) kiépítését és integrációját támogató intézkedések;

e)  az európai háztartások nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférését elősegítő intézkedések és az EU stratégiai összeköttetési célkitűzéseinek megvalósítása;

f)  határon átnyúló közlekedési és energetikai projektekhez kapcsolódó digitális konnektivitási infrastruktúra-követelményeket végrehajtó és/vagy a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformokat támogató intézkedések.

A melléklet V. része tartalmazza a digitális ágazat támogatásra jogosult projektjeinek indikatív listáját.

10. cikk

A közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák

(1)  Jogosultak az e rendelet szerinti uniós pénzügyi támogatásra és a 14. cikknek megfelelően magasabb társfinanszírozási arányra azon intézkedések, amelyek egyidejűleg legalább két ágazatban járulnak hozzá a 3 cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjának megfelelő egy vagy több célkitűzés eléréséhez. Az ilyen intézkedéseket különleges odaítélési kritériumokat tartalmazó, legalább két ágazatot érintő ▌munkaprogram segítségével kell végrehajtani, és az érintett ágazatok költségvetési hozzájárulásaiból kell finanszírozni.

(2)  A közlekedési, az energia- vagy a digitális ágazatra vonatkozó, a 9. cikknek megfelelően támogatható intézkedések magukban foglalhatnak olyan bármelyik másik ágazathoz kapcsolódó szinergikus elemeket, amelyek nem ▌ kapcsolódnak a 9. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint támogatható intézkedésekhez, feltéve, hogy ezek az elemek megfelelnek az alábbi követelmények mindegyikének:

a)  a szinergikus elemek költsége nem haladja meg az intézkedés teljes elszámolható költségének 20 %-át; és

b)  a szinergikus elemek a közlekedési, az energia- vagy a digitális ágazattal kapcsolatosak; és

c)  a szinergikus elemek jelentősen fokozzák az intézkedés által biztosított társadalmi-gazdasági, éghajlat-politikai vagy környezeti előnyöket.

11. cikk

Részvételre jogosult jogalanyok

(1)  A költségvetési rendelet [197.] cikkében említett feltételeken túl az ebben a cikkben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)  Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)  a valamely tagállamban letelepedett jogalany, többek között közös vállalkozások;

b)  a programhoz társult valamely harmadik országban letelepedett jogalany;

c)  az uniós jog szerint létrejött jogalanyok és nemzetközi szervezetek, amennyiben a munkaprogramok rendelkeznek részvételükről.

(3)  Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(4)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen akkor jogosultak a program keretében történő támogatásra, amennyiben ez elengedhetetlen a közlekedés, az energiaügy vagy a digitalizáció területén egy közös érdekű projekt vagy határon átnyúló megújulóenergia-projekt célkitűzéseinek eléréséhez.

(5)  A 19. cikkben említett munkaprogramok előírhatják, hogy kizárólag olyan pályázatok támogathatók, amelyeket egy vagy több tagállam, közös vállalkozás, vagy – az érintett tagállamokkal történt konzultációvalregionális vagy helyi önkormányzatok, vagy nemzetközi szervezetek, ▌ illetve köz- vagy magánvállalkozások vagy -szervek nyújtanak be.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

12. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII.] címével összhangban kerül sor.

13. cikk

Odaítélési feltételek

(1)  Az odaítélési feltételeket a 19. cikkben említett munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban meg kell meghatározni, amelyeknek értelemszerűen a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)  gazdasági, társadalmi és környezeti hatások (költségek és hasznok), ideértve az elemzés megbízhatóságát, átfogó jellegét és átláthatóságát;

aa)  a 2014/25/EU irányelv 82. és 85. cikkében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés;

b)  innovációs, biztonsági, digitalizációs, interoperabilitási és hozzáférési szempontok;

c)  harátokon átnyúló dimenzió és az összeköttetések dimenziója;

ca)  összeköttetés és területi elérhetőség, többek között a legkülső régiók és szigetek számára;

cb)  európai hozzáadott érték;

d)  a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák;

e)  az intézkedés előrehaladottsági foka a projektfejlesztés tekintetében;

ea)  a projektek életciklusa és a befejezett projekt javasolt karbantartási stratégiájának megbízhatósága;

f)  a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

g)  az uniós pénzügyi támogatás katalizátorhatása a beruházásokra;

h)  pénzügyi akadályok – például nem kielégítő gazdasági életképesség, magas kezdeti költségek, vagy a piaci források hiánya – leküzdésének szükségessége;

ha)  a kettős (polgári és katonai) mobilitási követelmények integrálásához való hozzájárulás;

hb)  hozzáférhetőség a csökkent mozgásképességű személyek számára;

i)  ▌az uniós és nemzeti energetikai és éghajlat-politikai tervekhez való hozzájárulás;

ia)  a projektek által elért dekarbonizáció;

ib)  az „első az energiahatékonyság” elvéhez való hozzájárulás;

(2)  A pályázatok odaítélési kritériumok szerinti értékelésekor – adott esetben – az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni rezilienciát is figyelembe kell venni egy éghajlattal szembeni sebezhetőségre és éghajlati kockázatokra vonatkozó elemzés keretében, amely kitér a megfelelő alkalmazkodási intézkedésekre is.

(3)  A pályázatok odaítélési kritériumok szerinti értékelésének biztosítania kell, hogy amennyiben a munkaprogramokban szerepelnek a programból támogatandó helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiát magukban foglaló intézkedések, akkor azoknak technikailag kompatibiliseknek kell lenniük az EGNOS/Galileo és a Kopernikusz programmal.

(4)  A közlekedési ágazat esetében a pályázatok (1) bekezdésben említett odaítélési kritériumok szerinti értékelésének – adott esetben – biztosítania kell, hogy a javasolt intézkedések összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti folyosókra vonatkozó munkatervekkel és végrehajtási jogi aktusokkal, továbbá az értékelésnek az említett rendelet 45. cikke (8) bekezdésének megfelelően figyelembe kell vennie a felelős európai koordinátor véleményét. Az értékelésnek azt is értékelnie kell, hogy a CEF által finanszírozott intézkedések végrehajtása zavarokat okozhat-e a teher- és személyszállításban a projekt által érintett szakaszon, és esetleges megoldásokkal is szolgálnia kell.

(5)  A határon átnyúló megújulóenergia-projektekkel kapcsolatos intézkedések esetében a munkaprogramokban meghatározott odaítélési kritériumoknak és a pályázati felhívásoknak figyelembe kell venniük a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(6)  A digitális konnektivitásra vonatkozó közös érdekű projektekkel kapcsolatos intézkedések esetében a munkaprogramokban meghatározott odaítélési kritériumoknak és a pályázati felhívásoknak figyelembe kell venniük a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeket.

14. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1)  Tanulmányok esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át. A Kohéziós Alapból átcsoportosított összegből finanszírozott tanulmányok esetében a maximális társfinanszírozási arányoknak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozó maximális társfinanszírozási arányokkal.

(2)  A közlekedési ágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

a)  a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezés esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. Legfeljebb 50 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány a következő esetekben: határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel, amelyek kiterjednek minden közlekedési módra; telematikai alkalmazási rendszerekkel kapcsolatos intézkedések; a belvízi utakat, vasutat vagy tengeri gyorsforgalmi utakat támogató intézkedések, az új technológiákat és az innovációt támogató intézkedések; az infrastruktúra biztonságának javítását a kapcsolódó uniós szabályozásnak megfelelően támogató intézkedések; valamint a legkülső régiókban megvalósítandó intézkedések és a területi hozzáférhetőség és az összeköttetések javítását támogató intézkedések; A legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás arányát legfeljebb 85%-ban kell meghatározni;

b)  a Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget illetően a maximális társfinanszírozási arányoknak meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozóan az (EU) XXX rendeletben [CPR] említett maximális társfinanszírozási arányokkal. A társfinanszírozási arány legfeljebb 85%-ra emelhető a határon átnyúló és hiányzó összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében, az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel, valamint a területi összeköttetések és a hozzáférhetőség javításával kapcsolatos cselekvések esetében;

c)  a határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében az a) és a b) pont szerinti megnövelt maximális társfinanszírozási arány csak olyan intézkedésekre vonatkozik, amelyeknél a tervezés és a végrehajtás tekintetében igen nagy fokú az integráció a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 13. cikk (1) bekezdésének ca) pontjában említett odaítélési kritérium tekintetében, különösen ha az egyetlen projektvállalkozás, egy közös irányítási struktúra és egy bilaterális jogi keret, vagy a 1315/2013/EU rendelet 47 cikke szerinti végrehajtási jogi aktus, vagy az érintett tagállamok és regionális hatóságok közötti írásbeli megállapodás révén valósul meg; ezen túlmenően a 11. cikk (2) bekezdése a) pontja szerinti közös vállalkozás által végrehajtott projektekre alkalmazandó társfinanszírozási arány 10%-kal megnövelhető; a társfinanszírozási arány nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 90%-át.

ca)  a 3. cikk (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjában említett egyedi célkitűzéssel kapcsolatos intézkedések esetében a társfinanszírozási arány legfeljebb 85 %-ra emelhető a határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében, az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek szerint.

(3)  Az energiaágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

a)  a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át és a legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás arányát legfeljebb 85%-ban kell meghatározni;

b)  a társfinanszírozási arány legfeljebb 75 %-ra növelhető a közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló azon intézkedések esetében, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén jelentős hatást fejtenek ki, vagy a 347/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett bizonyítékok alapján magas fokú ellátásbiztonságot eredményeznek regionális vagy uniós szinten, erősítik az uniós szolidaritást, vagy pedig rendkívül innovatív megoldásokat alkalmaznak.

(4)  A digitális ágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni: a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. A legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás aránya legfeljebb 85%. Legfeljebb 50 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány az erős határon átnyúló dimenzióval rendelkező intézkedések esetében, amilyen a fő szárazföldi közlekedési útvonalak 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedése vagy a gerinchálózatok tagállamok közötti, illetve az Unió és harmadik országok közötti kiépítése; továbbá a társadalmi-gazdasági fókuszpontok gigabitalapú konnektivitását végrehajtó intézkedések esetében a társfinanszírozási arány legfeljebb 75 % lehet. A helyi közösségek helyi vezeték nélküli konnektivitásának biztosításával kapcsolatos intézkedések az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-áig finanszírozhatók uniós pénzügyi támogatásból, a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül.

(5)  A 10. cikkben említett intézkedésekre alkalmazandó ▌maximális társfinanszírozási arány a legmagasabb társfinanszírozási arány, amely az érintett ágazatokban alkalmazandó. Ezen túlmenően az ezen intézkedésekre alkalmazandó társfinanszírozási arány 10%-kal megnövelhető; a társfinanszírozási arány nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 90%-át.

(5a)  A Bizottság, miután döntött a társfinanszírozási arányról, a támogatás odaítélésekor a projektgazdák rendelkezésére bocsátja az összes lehetőség és eszköz listáját annak érdekében, hogy időben hozzájussanak a fennmaradó pénzügyi támogatáshoz.

15. cikk

Elszámolható költségek

A költségvetési rendelet [186.] cikkében meghatározott feltételeken túl az alábbi költségelszámolási feltételek alkalmazandók:

a)  kizárólag a tagállamokban felmerült kiadások számolhatók el, kivéve, ha egy közös érdekű projekt vagy egy határon átnyúló megújulóenergia-projekt e rendelet 5 cikkének vagy 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően egy vagy több harmadik ország területét vagy a nemzetközi vizeket is érinti, és ha az intézkedés nélkülözhetetlen az adott projekt célkitűzéseinek megvalósításához;

b)  a kedvezményezett által tőkekiadásként kezelt eszköz-, létesítmény- és infrastrukturális költség teljes egészében elszámolható;

c)  a földvásárlással kapcsolatos kiadások nem számolhatók el;

d)  az elszámolható költségek nem foglalhatják magukban a hozzáadottérték-adót (héa);

da)  a katonai követelményekkel kapcsolatos kiadások az intézkedés alapján nyújtható támogatás kezdő időpontjától kezdve támogathatók, függetlenül a 6a. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésének időpontjától.

16. cikk

A vissza nem térítendő támogatások más finanszírozási forrásokkal való kombinálása

(1)  A vissza nem térítendő támogatások kombinálhatók olyan finanszírozásokkal, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak.

(2)  Az (1) bekezdésben említett támogatások célzott pályázati felhívások keretében is végrehajhatók.

17. cikk

A vissza nem térítendő támogatások csökkentése vagy megszüntetése

(1)  A költségvetési rendelet [131. cikkének (4) bekezdésében] meghatározott indokokon túl a vissza nem térítendő támogatás összege –kellően indokolt kivételektől eltekintve – az alábbi indokok alapján csökkenthető:

a)  az intézkedés a tanulmányok esetében a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban megjelölt kezdő időponttól számított egy éven belül nem kezdődött meg, illetve az e rendelet szerinti pénzügyi támogatásra jogosult minden más intézkedés esetében két éven belül nem kezdődött meg;

b)  az intézkedés előrehaladásának vizsgálatát követően megállapítható, hogy az intézkedés végrehajtása túllépte [az intelligens TEN-T hálózatról szóló XXX rendelet] 6. cikkében a következő szakaszokra megállapított határidőket vagy olyan jelentős késedelmet szenvedett, hogy célkitűzései valószínűleg nem valósulnak meg.

(2)  A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján felmondható.

(2a)  Az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazásából származó összeget a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított megfelelő pénzügyi keretösszeg alapján javasolt egyéb munkaprogramokhoz kell allokálni.

18. cikk

Más uniós programokkal való szinergiák

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés kaphat hozzájárulást bármely más uniós programból is, többek között a megosztott irányítás alá tartozó alapokból, amennyiben a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A végrehajtás során tiszteletben kell tartani a költségvetési rendelet [xxx]. cikkében előírt szabályokat. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás arányosan, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumokkal összhangban számítható ki.

(2)  Azon intézkedések, amelyek megfelelnek a következő összes kumulatív feltételnek:

a)  a program szerinti pályázati kiírás keretében kerültek értékelésre;

b)  megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;

c)  a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,

további értékelés nélkül támogatást kaphatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból az (EU) XXX rendelet [CPR] [67. cikkének (5) bekezdésével összhangban], feltéve, hogy megfelelnek az érintett program célkitűzéseinek. Ilyenkor a támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

IV. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENŐRZÉS

19. cikk

Munkaprogramok

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok segítségével kell végrehajtani. ▌.

(1a)  A Bizottság 2021. március végéig keretprogramot készít, amely tartalmazza a munkaprogramok és a pályázati felhívások menetrendjét, témaköreit és a hozzájuk rendelt finanszírozást, valamint az ahhoz szükséges összes részletet, hogy a program teljes időtartamára biztosítsák az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot, és javítsák a projektek minőségét. A keretprogramot a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fogadják el.

(1b)  A munkaprogram közzététele után a Bizottság nyilvánosságra hozza a munkaprogramban tervbe vett pályázati felhívásokra vonatkozó értesítést. az ilyen értesítésnek a költségvetési rendelet 194. cikkével összhangban legalább a következő információkat kell tartalmaznia minden felsorolt felhívás esetén:

a)  prioritások;

b)  indikatív kezdő időpont;

c)  indikatív záró időpont;

d)  becsült költségvetés.

(2)  A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, az e rendelet 24. cikkének megfelelően.

(2a)  Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 200. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden pályázati felhívásnak kétlépcsős kiválasztási eljárásból kell állnia, és az alábbiak szerint kell végrehajtani:

a)  a kérelmezők egy egyszerűsített, viszonylag rövid tájékoztatót tartalmazó dokumentációt nyújtanak be a projektek előzetes támogathatóságának előzetes kiválasztása céljából;

b)  az első szakaszban kiválasztott kérelmezők az első szakasz lezárását követően nyújtják be a teljes dokumentációt;

c)  a Bizottság az eljárás kezdete előtt legalább három hónappal közzéteszi a pályázati felhívásokat.

20. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(-1)  A Bizottság meghatározza azon kvalitatív mutatók kialakításának módszertanát, amelyek pontosan értékelik a program keretében a TEN-T mentén projektenként elért haladást és a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépéseket. E módszertan alapján a Bizottság legkésőbb 2021. január 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján a 24. cikkel összhangban kiegészíti a melléklet I. részét.

(1)  A programnak a 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzései terén elért előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet I. része tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a programcélok terén elért előrelépéseket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet I. részének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítására, amennyiben szükséges, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítésére.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek a törzshálózati folyosók mentén elért előrehaladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy az adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjei és – adott esetben – a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3a)  A Bizottság egy külön ezt a célt szolgáló internetes oldalt hoz létre, hogy valós időben közzétegye a végrehajtás alatt álló projektek térképét és a releváns adatokat (hatásvizsgálatok, érték, kedvezményezett, végrehajtó szerv, a helyzet állása).

21. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)  Az értékeléseket időben, de legalább minden második évben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1a)  Az értékeléseknek a 3. cikkben foglaltaknak megfelelően az általános és ágazati célkitűzések szerint értékelniük kell a program végrehajtását, tisztázva, hogy a különböző ágazatok jó pályán haladnak-e, hogy a teljes költségvetési kötelezettségvállalás összhangban van-e a kiutalt teljes összeggel, hogy a folyamatban lévő projektek megfelelő fokú teljességet értek-e el, valamint hogy a projektek még mindig megvalósíthatók és megfelelően teljesíthetők-e.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról a 20. cikknek megfelelően elvégzett nyomon követés alapján rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Tartalmaznia kell továbbá az eljárások, a célkitűzések és a támogathatósági kritériumok alkalmasságának átfogó értékelését a 3. cikkben meghatározott általános és ágazati célkitűzések elérése érdekében. Ezen időközi értékelés eredményeit alapul véve javaslatokat kell tenni a program felülvizsgálatára.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

22. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a CEF koordinációs bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

23. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság jogosult arra, hogy e rendelet 24. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében:

a)  a melléklet I. részének a mutatók tekintetében való módosítása, valamint egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozása;

c)  a melléklet III. részének a törzshálózati folyosók és az előre meghatározott szakaszok, illetve az átfogó hálózaton található előre meghatározott szakaszok meghatározása tekintetében történő módosítása;

d)  a melléklet IV. részének a határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása tekintetében történő módosítása;

e)  a melléklet V. részének a közös érdekű digitális konnektivitási projektek azonosítása tekintetében történő módosítása;

ea)  a munkaprogram elfogadása;

eb)  a keretprogram elfogadása;

ec)  a katonai követelmények meghatározása vagy módosítása, a transzeurópai közlekedési hálózatok katonai szállításra alkalmas részeit felsoroló lista létrehozása vagy módosítása, a kiemelt fontosságú, kettős felhasználású infrastruktúrára vonatkozó projektek listájának, valamint a 6a. cikkben meghatározott, a katonai mobilitáshoz kapcsolódó intézkedések támogathatóságára vonatkozó értékelési eljárás létrehozása vagy módosítása;

ed)  módszertan meghatározása olyan kvalitatív mutatók kialakítására, amelyek pontosan értékelik a program keretében a TEN-T mentén projektenként elért haladást.

24. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 23. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

25. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

26. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)  Az 1316/2013/EU rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem érinti az 1316/2013/EU rendelet szerinti intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását, és az továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2a)  A 347/2013/EU rendeletet kellő időben felül kell vizsgálni a következő többéves pénzügyi keret vonatkozásában annak érdekében, hogy az iránymutatásokat összhangba lehessen hozni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós energetikai és éghajlati célokkal és az EU hosszú távú szén-dioxid-mentesítési kötelezettségvállalásával, valamint be lehessen építeni az „első az energiahatékonyság” elvet. [Mód. 10]

(3)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1316/2013/EU rendelet szerinti Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(4)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

I. RÉSZ: MUTATÓK

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program szoros nyomon követésére a program általános és egyedi célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. E célból az alábbi fő mutatók tekintetében kell adatokat gyűjteni:

 

Ágazatok

Egyedi célkitűzések

Mutatók

 

Közlekedés:

Hatékony és összekapcsolt hálózatok, valamint az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúrái

A CEF keretében támogatott határon átnyúló és hiányzó összeköttetések száma (beleértve a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat városi csomópontjaival, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseivel, tengeri kikötőivel, belvízi kikötőivel, repülőtereivel és vasúti-közúti termináljaival és átfogó hálózatával kapcsolatos intézkedéseket)

 

 

 

A CEF keretében támogatott, a közlekedés digitalizálásához hozzájáruló intézkedések száma (ERTMS, SESAR )

 

 

 

A CEF támogatásával épített vagy korszerűsített alternatív tüzelőanyag-töltőállomások száma

 

 

 

A CEF keretében támogatott, a közlekedés biztonságához hozzájáruló intézkedések száma

 

 

 

A fogyatékossággal élő személyek közlekedéshez való hozzáférését előmozdító CEF-intézkedések száma

 

 

 

A CEF keretében támogatott, a vasúti szállítással járó zaj csökkentéséhez hozzájáruló intézkedések száma

 

 

Hozzáigazítás a kettős (polgári és védelmi) mobilitási követelményekhez

A kettős (polgári és védelmi) mobilitási követelményekhez igazított közlekedési infrastruktúra-elemek száma

 

Energiaügy

Hozzájárulás a piacok összekapcsolásához és integrációjához

A tagállami hálózatok összekapcsolására és a belső korlátok megszüntetésére irányuló projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma

 

 

Az energiaellátás biztonsága

A rugalmasabb gázhálózatot biztosító projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma

 

 

 

A hálózatok intelligensebbé tételéhez és digitalizálásához, valamint az energiatárolási kapacitás növeléséhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma

 

 

Fenntartható fejlődés a dekarbonizáció lehetővé tétele révén

A megújuló energiaforrásokból előállított energiának az energiarendszerekben való terjedését lehetővé tevő projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma

 

 

 

A megújuló energiaforrások területén folytatott, határon átnyúló együttműködéshez hozzájáruló CEF-intézkedések száma

 

Digitális gazdaság

hozzájárulás a digitális konnektivitási infrastruktúra kiépítéséhez szerte az Európai Unióban.

A társadalmi-gazdasági fókuszpontok új összeköttetései nagyon nagy kapacitású hálózatokkal és a helyi közösségek nagyon jó minőségű vezeték nélküli összeköttetései

 

 

 

Az 5G konnentivitást a közlekedési útvonalak mentén lehetővé tevő CEF-intézkedések száma

 

 

 

A háztartások nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való új összeköttetéseit lehetővé tevő CEF-intézkedések száma

 

 

 

Az energia- és a közlekedési ágazat digitalizálásához hozzájáruló CEF-intézkedések száma

II. RÉSZ: INDIKATÍV SZÁZALÉKOS RÉSZARÁNYOK A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATBAN

A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett költségvetési forrásokat a következőképpen kell allokálni:

—  60 % a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedésekre: „A hatékony és összekapcsolt hálózatokra vonatkozó intézkedések”;

—  40 % a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intézkedésekre: „Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések”.

A 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedések finanszírozására felhasznált költségvetési forrásokat a következőképpen kell allokálni: 75%-át a törzshálózati folyosókkal kapcsolatos, 10%-át a törzshálózati folyosókon kívüli törzshálózattal kapcsolatos, 15%-át pedig az átfogó hálózattal kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani.

III. RÉSZ: HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK, KÖZLEKEDÉSI TÖRZSHÁLÓZATI FOLYOSÓK ÉS ELŐRE MEGHATÁROZOTT SZAKASZOK; AZ ÁTFOGÓ HÁLÓZAT ELŐRE MEGHATÁROZOTT SZAKASZAI

(-1a)  Horizontális prioritások

SESAR, ERTMS, ITS, RIS, VTMIS intelligens technológiát alkalmazó eszközök

(1)  Törzshálózati folyosók és előre meghatározott szakaszok

„Atlanti” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

Gijón – León – Valladolid

 

A Coruña – Vigo – Orense – León–

 

Zaragoza – Pamplona/Logroño – Bilbao

 

Bordeaux Toulouse

 

Tenerife/Gran Canaria – Huelva/Sanlúcar de Barrameda – Sevilla – Córdoba

 

Algeciras – Bobadilla – Madrid

 

Madeira-szigetek/Sines – Ermidas/Lisszabon – Madrid – Valladolid

 

Madeira-szigetek– Aveiro – Leixões/Porto – Douro folyó/Vigo

 

Aveiro – Valladolid – Vitoria-Gasteiz – Bergara – Bilbao/Bordeaux – La Rochelle – Tours – Párizs – Le Havre/Metz – Mannheim/Strasbourg

 

Shannon Foynes – Dublin – Rosslare – Waterford – Cork – Brest – Roscoff –Cherbourg – Caen – Le Havre – Rouen – Párizs

 

Dublin/Cork – Brest – Roscoff – Saint Nazaire – Nantes – Tours – Dijon

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

Evora – Merida

Vasút

 

 

Vitoria-Gasteiz – San Sebastián – Bayonne – Bordeaux

 

 

 

Aveiro – Salamanca

 

 

 

Duero (Douro) folyó (Via Navegável do Douro)

Belvízi út

 

Hiányzó összeköttetés

Párizs (Orly-Versailles és Orly-Ch. De Gaulle repülőtér közötti kapcsolat)

Multimodális összeköttetés

„Baltikum–Adria” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

Gdynia – Gdańsk – Katowice/Sławków

 

Gdańsk – Varsó – Katowice

 

Katowice – Ostrava – Brno – Bécs

 

Szczecin/Świnoujście – Poznań – Wrocław – Ostrava

 

Katowice – Zsolna (Žilina) – Pozsony – Bécs

 

Bécs – Graz – Villach – Udine – Trieszt

 

Udine – Velence – Padova – Bologna – Ravenna – Ancona – Foggia

 

Graz – Maribor – Ljubljana –Koper/Trieszt

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

Katowice – Ostrava

Vasút

 

Katowice – Žilina

 

 

Opole – Ostrava

 

 

Pozsony – Bécs

 

 

Graz – Maribor

 

 

Trieszt – Divača

 

 

Katowice – Žilina

Közút

 

Brno – Bécs

 

 

Hiányzó összeköttetés

Gloggnitz – Mürzzuschlag:

Vasút

 

Semmering-bázisalagút

 

 

Graz – Klagenfurt: Koralm-vasútvonal és -alagút

 

 

Koper – Divača

 

„Mediterrán” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

Algeciras – Bobadilla –Madrid – Zaragoza – Tarragona

 

Zaragoza – Teruel – Valencia/Sagunto

 

Sagunto – Valencia – Madrid

 

Sevilla – Bobadilla – Murcia

 

Cartagena – Murcia – Valencia – Tarragona/Palma de Mallorca – Barcelona

 

Tarragona – Barcelona – Perpignan – Marseille – Genova/Lyon – La Spezia – Torino – Novara – Milánó – Bologna/Verona – Padova – Velence – Ravenna/Trieszt/Koper – Ljubljana – Budapest

 

Toulouse – Narbonne

 

Ljubljana/Rijeka – Zágráb – Budapest – ukrán határ

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

Lyon – Torino: bázisalagút és elérési útvonalai

Vasút

 

 

Barcelona – Perpignan

 

 

 

Nizza – Ventimiglia

 

 

 

Trieszt – Divača

 

 

 

Ljubljana – Zágráb

 

 

 

Zágráb – Budapest

 

 

 

Budapest – Miskolc – ukrán határ

 

 

 

Lendava – Letenye

Közút

 

 

Vásárosnamény – ukrán határ

 

 

Hiányzó összeköttetés

Perpignan – Montpellier

Vasút

 

 

Madrid – Zaragoza – Barcelona

 

 

 

Koper – Divača

 

 

 

Rijeka – Zágráb

 

 

 

Milánó – Cremona – Mantova – Ferrara – Porto Levante/Velence – Trieszt/Ravenna - Porto Garibaldi

Belvízi út

„Északi-tengeri–balti” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

Luleå – Helsinki – Tallinn – Riga

 

Ventspils – Riga

 

Riga – Kaunas

 

Klaipéda – Kaunas – Vilnius

 

Kaunas – Varsó

 

Fehérorosz határ – Varsó – Łódź/Poznań – Frankfurt/Oder – Berlin – Hamburg – Kiel

 

Łódź – Katowice/Wrocław

 

Ukrán-lengyel határ – Rzeszów – Katowice – Wrocław – Falkenberg – Magdeburg

 

Szczecin/Świnoujście – Berlin – Magdeburg – Braunschweig – Hannover

 

Hannover – Bremen – Bremerhaven/Wilhelmshaven

 

Hannover – Osnabrück – / Kleve – Nijmegen / – Hengelo – Almelo – Deventer – Utrecht

 

Utrecht – Amszterdam

 

Utrecht – Rotterdam – Antwerpen

 

Hannover – Köln – Antwerpen

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

Tallinn – Rīga – Kaunas/Vilnius – Varsó: új, teljes mértékben átjárható, UIC-nyomtávú Rail Baltica-vonal

Vasút

 

 

Antwerpen – Duisburg

Vasút

 

 

Świnoujście/Szczecin/Karnini híd – Berlin

Vasút/Belvízi út

 

 

Via Baltica folyosó (Észtország–Lettország–Litvánia–Lengyelország)

Közút

 

Hiányzó összeköttetés

Vasút

 

 

Warszawa/Idzikowice – Poznań/Wrocław, a tervezett központi közlekedési csomóponttal való összeköttetésekkel együtt

 

 

 

Kieli csatorna

Belvízi út

 

 

Berlin – Magdeburg – Hannover; Mittellandkanal; Nyugat-németországi csatornák

 

 

 

Rajna folyó, Waal folyó

 

 

 

Noordzeekanaal, IJssel, Twentekanaal

 

 

Felújítás (két vágány)

Ruhrgebiet – Münster – Osnabrück – Hamburg

Vasút

„Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

 

DerrySligoGalway – Shannon Foynes/Cork

 

 

 

Baile Átha Cliath/Dublin/Corcaigh/Cork – Zeebrugge/Antwerpen/Rotterdam

 

Dublin – Cork – Calais – Dunkerque – Zeebrugge – Antwerpen – Rotterdam

 

Az Egyesült Királyság határa – Lille – Brüsszel

 

London – Lille – Brüsszel–Quiévrain–Valenciennes határon átnyúló vasúti összeköttetés – Brüsszel

 

Amszterdam – Rotterdam – Antwerpen – Brüsszel – Luxemburg

 

Luxembourg – Metz – Dijon – Macon – Lyon – Marseille

 

Luxembourg – Metz – Strasbourg – Bázel

 

Antwerpen/Zeebrugge – Gent – Dunkerque/Lille – Párizs

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

Brüsszel – Luxembourg – Strasbourg

Vasút

 

 

Terneuzen – Gent

Belvízi út

 

 

Szajna–Escaut hálózat, valamint a Szajna, Escaut és Meuse folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei

 

 

 

Rajna–Schelde folyosó

 

 

Hiányzó összeköttetés

Albertkanaal / Bocholt–Herentals-csatorna

Belvízi út

 

Dunkerque – Lille

„Keleti/Kelet–Mediterrán” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

Hamburg – Berlin

 

Rostock – Berlin – Drezda

 

Bremerhaven/Wilhelmshaven – Magdeburg – Drezda

 

Drezda – Ústí nad Labem – Melnik/Praha – Lysá nad Labem/Poříčany – Kolin

 

Kolín – Pardubice – Brno – Bécs/Pozsony – Budapest – Arad – Temesvár – Craiova – Calafat – Vidin – Szófia

 

Szófia – Plovdiv – Burgasz

 

Plovdiv – török határ – Alexandropouli – Kavala – Szaloniki – Ioannina – Kakavia/Igumenítsza

 

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság határa – Theszaloníki

 

Szofija – Theszaloníki – Athén – Pireász/Ikonio – Iráklió – Lemeszosz (Vaszilikósz) – Lefkoszía

 

Athén – Pátra/Igumenítsza

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

Dresden – Prága

Vasút

 

 

Bécs/Bratislava – Budapest

 

 

 

Békéscsaba – Arad

 

 

 

Calafat – Vidin – Szofija – Theszaloníki

 

 

 

Török határ – Alexandrúpoli

 

 

 

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság határa – Theszaloníki

 

 

 

Ioánnina – Kakaviá (albán határ)

Közút

 

 

Craiova – Vidin

 

 

 

Hamburg – Drezda – Prága – Pardubice

Belvízi út

 

Hiányzó összeköttetés

Szaloniki – Kavala

Vasút

 

 

Budapest KelenföldFerencváros

 

 

 

Szolnok vasútállomás

 

„Rajna-alpesi” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

Genova – Milánó – Lugano – Bázel

 

Genova – Novara – Brig – Bern – Basel - a Freiburg (Breisgau)–Colmar határon átnyúló vasúti híd helyreállítása – Rastatt–Haguenau határon átnyúló összeköttetés - Karlsruhe – Mannheim – Mainz – Koblenz – Köln

 

Milano – Verona – Trento – Bozen – Innsbruck – München, beleértve a Brenner-folyosót

 

Köln – Düsseldorf – Duisburg – Nijmegen/Arnhem – Utrecht – Amszterdam

 

Nijmegen – Rotterdam – Vlissingen

 

Köln – Liège – Brüsszel – Gent

 

Liège – Antwerpen – Gent – Zeebrugge

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

Zevenaar – Emmerich – Oberhausen

Vasút

 

 

Karlsruhe – Bázel

 

 

 

Milano/Novara – svájci határ

 

 

 

Antwerpen - Duisburg

 

 

 

Basel – Antwerp/Rotterdam – Amszterdam

Belvízi út

 

Hiányzó összeköttetés

Genova – Tortona/Novi Ligure

Vasút

„Rajna-Duna” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

Párizs – Strasbourg – Stuttgart – Augsburg – München – Salzburg – Wels/Linz

 

Strasbourg – Mannheim – Frankfurt – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Passau – Wels/Linz

 

München/Nürnberg – Prága – Ostrava/Přerov – Žilina – Košice – ukrán határ

 

Wels/Linz – Bécs – Pozsony – Budapest – Vukovár

 

Bécs/Pozsony – Budapest – Arad – Brassó (Brașov)/Craiova – Bukarest – Focșani Albita (moldáv határ) / Konstanca (Constanța) – Sulina

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

München – Prága

Vasút

 

 

Nürnberg – Plzen

 

 

 

München – Mühldorf – Freilassing - Salzburg

 

 

 

Strasbourg – Kehl Appenweier

 

 

 

Hranice – Žilina

 

 

 

Bécs – Bratislava/Budapest

 

 

 

Bratislava – Budapest

 

 

 

Békéscsaba – Arad

 

 

 

Duna folyó (Kehlenheim – Constanța/Middia/Sulina), valamint a Száva és Tisza folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei

Belvízi út

 

 

Zlín – Žilina

Közút

 

Hiányzó összeköttetés

Stuttgart – Ulm

Vasút

 

 

Salzburg – Linz

 

 

 

Arad – Craiova

 

 

 

Bukarest-Konstanca

 

 

 

Arad – Brassó

Vasút

 

 

Brassó - Predeal

Vasút

 

 

Bukarest – Craiova

Vasút

„Skandináv-mediterrán” törzshálózati folyosó

Nyomvonal

Orosz határ – Hamina/Kotka – Helsinki – Turku/Naantali – Stockholm – Örebro – Malmö

 

Narvik/Oulu – Luleå – Umeå – Stockholm

 

Oslo – Goteburg – Malmö – Trelleborg

 

Malmö – København – Fredericia – Aarhus – Aalborg - Hirtshals/Frederikshavn

 

Koppenhága – Kolding/Lübeck – Hamburg – Hannover

 

Bremerhaven – Bremen – Hannover – Nürnberg

 

Rostock – Berlin – Halle/Lipcse – Erfurt/Weimar – München

 

Nürnberg – München – Innsbruck – Verona – Bologna – Ancona/Firenze

 

Livorno/La Spezia – Firenze – Róma – Nápoly – Bari – Taranto – Valletta

 

Nápoly – Cagliari /Gioia Tauro – Palermo/Augusta – Valletta – Marsaxlokk

Előre meghatározott szakaszok

Határon átnyúló szakasz

Orosz határ – Helsinki

Vasút

 

 

Koppenhága – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elérési útvonalai

 

 

 

München – Wörgl – Innsbruck – Fortezza – Bolzano – Trento – Verona: Brenner-bázisalagút és elérési útvonalai

 

 

 

Trelleborg – Malmö – Göteborg – norvég határ (határon átnyúló szakasz, vasút)

 

 

 

Göteborg-Oslo

 

 

 

Helsingborg-Helsingør

 

 

 

Koppenhága-Malmö

 

 

 

Koppenhága – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés

Vasút/Közút

(2)  Az átfogó hálózat előre meghatározott szakaszai

Az e rendelet 9. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemek és az e rendelet 9. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetései különösen a következő szakaszokat foglalják magukban:

Dublin – Strabane – Letterkenny

Közút

DerrySligoGalway

Vasút

Pau – Huesca

Vasút

Lyon – svájci határ

Vasút

Athus – Mont-Saint-Martin

Vasút

Vasút

Mons - Valenciennes

Vasút

Gent – Terneuzen

Vasút

Heerlen – Aachen

Vasút

Groningen – Bremen

Vasút

Stuttgart – svájci határ

Vasút

Berlin – Rzepin/Horka – Wrocław

Vasút

Prága – Linz

Vasút

Villach – Ljubljana

Vasút

Ancona – Foggia

Vasút/Közút

Pivka – Rijeka

Vasút

Plzeň – České Budějovice – Bécs

Vasút

Bécs – Győr

Vasút

Graz — Celldömölk — Győr

Vasút

Neumarkt-Kalham - Mühldorf

Vasút

Borostyán-folyosó (Lengyelország–Szlovákia–Magyarország)

Vasút

Via Carpatia folyosó (fehérorosz/ukrán határ–Lengyelország–Szlovákia–Magyarország–Románia)

Közút

Budapest – Osijek – Svilaj (bosznia-hercegovinai határ)

Közút

TimișoaraMoravița

Közút

Faro – Huelva

Vasút

Porto – Vigo

Vasút

Bukarest – Giurgiu – Várna/Burgasz

Vasút

Svilengrad – Pithio

Vasút

SiretSuceava

Közút

FocșaniAlbița

Közút

München – Salzburg – Laibach

Vasút

Gallarate/Sesto C. – Laveno/Luino

Vasút

MELLÉKLET – IV. RÉSZ: Határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása

(1)  A határon átnyúló megújulóenergia-projektek célja

A határon átnyúló megújulóenergia-projektek a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést hivatottak előmozdítani a megújuló energiaforrások tervezése, fejlesztése és költséghatékony kiaknázása terén abból a célból, hogy hozzájáruljanak az Unió hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseinek teljesítéséhez.

(2)  Általános kritériumok

Ahhoz, hogy egy projekt határon átnyúló megújulóenergia-projektnek minősüljön, meg kell felelnie az alábbi általános kritériumok mindegyikének:

a)  a projekt a 2009/28/EK irányelv 6., 7., 9. vagy 11. cikke szerinti, tagállamok közötti és/vagy tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás hatálya alá tartozik;

b)  a projekt – összehasonlítva a részt vevő tagállamok egyike által végrehajtott valamely alternatív, határon átnyúló energiaprojekttel vagy megújulóenergia-projekttel – a megújuló energiák alkalmazása terén költségmegtakarítást és/vagy a rendszer-integráció, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében előnyöket biztosít;

c)  a projekttel kapcsolatos együttműködés lehetséges általános haszna – hosszú távon is – meghaladja a költségeket a 3. pontban említett és a [7]. cikk szerinti módszertant alkalmazó költség-haszon elemzés alapján.

(3)  Költség-haszon elemzés

A fenti 2. c) pontban említett költség-haszon elemzésnek minden részt vevő tagállam vagy harmadik ország esetében figyelembe kell vennie többek között a következőkre gyakorolt hatást:

a)  a villamosenergia-termelés költségei;

b)  a rendszer-integráció költségei;

c)  a támogatás költsége;

d)  üvegházhatásúgáz-kibocsátások;

e)  az ellátás biztonsága;

f)  légszennyezés és egyéb helyi szennyezések, vagy a helyi természetre és környezetre gyakorolt hatások

g)  innováció.

(4)  Eljárás

A megújúló energia területén a tagállamok közötti és/vagy tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás hatálya alá tartozó, az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv1](27) 9. vagy 11. cikkében meghatározottak szerint határon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztásra jogosult projektek gazdáinak (ideértve a tagállamokat is), amennyiben projektjüket határon átnyúló megújulóenergia-projektté kívánják minősíttetni, határon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztásra irányuló kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. A kérelemhez csatolni kell azokat a releváns információkat, amelyek alapján a Bizottság a 7. cikkben említett módszertanokkal összhangban a projektet a 2. és 3. pontban meghatározott kritériumok szerint értékelheti.

A Bizottságnak legalább évente egyszer biztosítania kell a projektgazdák részére projektjük határon átnyúló megújulóenergia-projektté minősíttetésének lehetőségét.

A Bizottságnak megfelelő konzultációkat kell folytatnia a határon átnyúló megújulóenergia-projektként történő elismerés céljából benyújtott projektek listájáról.

A Bizottságnak értékelnie kell a kérelmeket a 2. és 3. pontban meghatározott kritériumok alapján.

A határon átnyúló megújulóenergia-projektek kiválasztásakor a Bizottságnak törekednie kell a projektek összmennyiségének kezelhetőségére. A Bizottságnak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása során megfelelő földrajzi egyensúly biztosítására kell törekednie. Az azonosítás érdekében a projektek csoportosíthatók régiók szerint.

Egy projekt nem minősíthető határon átnyúló megújulóenergia-projektté, vagy a minősítést vissza kell vonni, ha az értékelés olyan téves információn alapult, amely meghatározó tényező volt az értékelés során, vagy ha a projekt nem felel meg az uniós jognak.

A Bizottságnak közzé kell tennie weboldalán a határon átnyúló megújulóenergia-projektként kiválasztott projektek listáját.

V. RÉSZ: A DIGITÁLIS KONNEKTIVITÁSI INFRASTRUKTÚRÁVAL KAPCSOLATOS, KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK

(1)  Gigabitalapú, 5G és a legmodernebb mobilhozzáférés a társadalmi-gazdasági fókuszpontok részére

Az intézkedések előnyben részesítésekor figyelemmel kell lenni a társadalmi-gazdasági fókuszpontok funkciójára, a konnektivitás által lehetővé tett digitális szolgáltatások és alkalmazások relevanciájára és a polgárok, az üzleti világ és a helyi közösségek számára potenciálisan biztosított társadalmi-gazdasági előnyökre, ideértve az esetleges tovagyűrűző pozitív konnektivitási hatásokat is. A rendelkezésre álló költségvetést földrajzilag kiegyensúlyozottan kell elosztani a tagállamok között.

Elsőbbséget élveznek az alábbiakhoz hozzájáruló intézkedések:

—  gigabitalapú konnektivitás a kórházak és egészségügyi központok számára, összhangban az egészségügyi rendszer digitalizálására irányuló erőfeszítésekkel, figyelemmel az uniós polgárok jólétének növelésére és az egészségügyi és ellátási szolgáltatások betegek számára történő nyújtásában tervezett változtatásokra(28);

—  gigabitalapú konnektivitás az oktatási és kutatóközpontok számára, többek között a nagy sebességű számítástechnika, a felhőalapú alkalmazások és a nagy adathalmazok használatának megkönnyítésére, a digitális szakadék megszüntetésére és az oktatási rendszerek megújítására irányuló erőfeszítések összefüggésében, a tanulmányi eredmények javítása, a méltányosság növelése és a hatékonyság javítása érdekében(29).

—  5G vagy nagyon nagy kapacitású vezeték nélküli széles sávú hozzáférés oktatási és kutatóközpontok, kórházak és egészségügyi központok számára, a minden városi központ 2025-ig megvalósuló, 5G rendszerekkel történő hiánytalan, vezeték nélküli széles sávú lefedésére irányuló erőfeszítések összefüggésében.

(2)  Vezeték nélküli konnektivitás a helyi közösségek részére

Azon intézkedéseknek, amelyek a helyi közélet központjaiban – ezen belül a helyi közösségek közéletében jelentős szerepet játszó közterületeken – ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosítására irányulnak, a támogathatóság érdekében meg kell felelniük a következő feltételeknek:

—  olyan, a lenti bekezdésben említett közszférabeli szervezet valósítja meg őket, amely képes megtervezni és felügyelni a közösségi terekben a beltéri vagy kültéri helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítését, valamint legalább három éven keresztül biztosítani tudja az üzemeltetési költségek finanszírozását;

—  magas színvonalú internetes felhasználói élményt lehetővé tevő nagyon nagy kapacitású digitális hálózaton alapulnak, amely:

—  ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes, könnyen hozzáférhető, biztonságos és a legújabb és legkorszerűbb berendezéseket alkalmazza, amelyek képesek a felhasználók számára nagysebességű konnektivitást biztosítani; valamint

—  támogatják az innovatív digitális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést;

—  a Bizottság által meghatározandó, több nyelven elérhető közös képi azonosítót és a kapcsolódó online eszközökre mutató linket használ;

—  vállalják, hogy beszerzik a szükséges berendezéseket és/vagy a kapcsolódó kiépítési szolgáltatásokat az alkalmazandó joggal összhangban annak biztosítására, hogy a projektek ne torzítsák indokolatlanul a versenyt.

A pénzügyi támogatás az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv(30) 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közszférabeli szervezetek számára áll rendelkezésre, amelyek – a nemzeti joggal összhangban – helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli konnektivitást kívánnak biztosítani.

Az intézkedések nem vághatnak egybe az ugyanazon közösségi térben – a minőséget is beleértve – hasonló jellemzőkkel rendelkező, már létező ingyenes magán- vagy állami ajánlatokkal.

A rendelkezésre álló költségvetést földrajzilag kiegyensúlyozottan kell elosztani a tagállamok között.

(3)   A finanszírozásra jogosult 5G folyosók és határon átnyúló összeköttetések indikatív listája

A gigabitalapú társadalomra vonatkozó bizottsági célkitűzésekkel összhangban, annak biztosítására, hogy a fő szárazföldi közlekedési útvonalak 2025-re teljes 5G-lefedettséggel rendelkezzenek(31), a 9. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett, 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedést végrehajtó intézkedések – amint azt a lenti táblázat mutatja (indikatív lista) – első lépcsőben a CAM(32)-kísérletekhez kapcsolódó, határon átnyúló szakaszokra vonatkozó intézkedések formájában valósulnak meg, második lépcsőben pedig azon hosszabb szakaszokra vonatkozó intézkedések formájában, amelyeken sor kerül a CAM nagyobb léptékű, folyosók menti alkalmazására. A TEN-T folyosók alapul szolgálnak ehhez, ugyanakkor az 5G kiépítése nem korlátozódik feltétlenül ezekre a folyosókra(33).

„Atlanti” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

Porto-Vigo és Merida-Evora

 

Azori- és Madeira-szigetek – Lisszabon – Párizs – Amszterdam – Frankfurt

 

Aveiro - Salamanca

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Metz – Párizs – Bordeaux – Bilbao – Vigo – Porto – Lisszabon

 

–  Bilbao – Madrid – Lisszabon

„Baltikum–Adria” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Gdansk – Varsó – Brno – Bécs – Graz – Ljubljana – Trieszt

„Mediterrán” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

—  Lisszabon – Marseille – Milánó tenger alatti kábelhálózatok

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Budapest – Zágráb – Ljubljana / Rijeka / Split

„Északi-tengeri–balti” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

Balti folyosó (később meghatározandó)

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Tallinn – Kaunas

„Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

Metz-Merzig-Luxembourg

 

Rotterdam-Antwerpen-Eindhoven

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Amszterdam - Rotterdam – Breda – Lille – Párizs

 

Brüsszel – Metz – Bázel

 

Mulhouse – Lyon – Marseille

„Keleti/Kelet–Mediterrán” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

Szófia-Szaloniki-Belgrád

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Berlin – Prága – Brno – Bratislava

 

Temesvár – Szófia – török határ

 

Szófia–Szaloniki–Athén

„Rajna-alpesi” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

Bologna – Innsbruck – München (Brenner-folyosó)

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Rotterdam – Oberhausen – Frankfurt/Main

 

Bázel – Milánó – Genova

„Rajna-Duna” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

München - Salzburg

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Frankfurt/Main – Passau – Bécs – Budapest – Bukarest – Iasi /Constanta

 

Karlsruhe – München – Salzburg – Wels

 

Frankfurt/Main – Strasbourg

„Skandináv-mediterrán” törzshálózati folyosó

CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz

Oulu-Tromsø

 

Oslo- Stockholm-Helsinki

Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz

Turku – Helsinki – Orosz határ

 

Stockholm / Oslo – Malmö

 

Malmö– Koppenhága – Hamburg – Würzburg

 

Nürnberg – München – Verona

 

Rosenheim – Bologna – Nápoly – Catania – Palermo

 

Nápoly – Bari – Taranto

(1) HL C […]., […], […]. o.
(2) HL C […]., […], […]. o.
(3) COM(2018)0321, 13. oldal.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
(5) A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” – COM(2017)0283.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.). A Bizottság közleménye:
(7) „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” – COM(2017)0675.
(8) COM(2018)0293.
(9) JOIN(2017)0041.
(10) JOIN(2018)0005.
(11) COM(2017)0623.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).
(13) COM(2017)0718.
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).
(15) COM(2016)0587.
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(17) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(18) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(19) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(21) HL L 344., 2013.12.19., 1. o.
(22) COM(2018)0065.
(23) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).
(25)(1) + HL: kérjük, illessze be a PE-CONS 55/18 (2016/0375(COD)) dokumentumban szereplő irányelv számát, és illessze be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe. HL...+ kérjük illessze be a COD 2016/0382 (megújuló energia) címét, számát és HL hivatkozását.
(26)+ Kérjük, illessze be a COD 2016/0382 (megújuló energia) címét, számát és HL hivatkozását.
(27)+ HL: kérjük, illessze be a PE-CONS 55/18 (2016/0375(COD)) dokumentumban szereplő irányelv számát, és illessze be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.[1] HL...+ kérjük illessze be a COD 2016/0382 (megújuló energia) címét, számát és HL hivatkozását.
(28) Lásd még: COM(2018)0233 final – A Bizottság közleménye az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről.
(29) Lásd még: COM(2018)0022 final – A Bizottság közleménye a digitális oktatási cselekvési tervről.
(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
(31) Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé, COM(2016)0587.
(32) Connected and Automated Mobility (összekapcsolt és automatizált mobilitás).
(33) A dőlt betűvel jelölt szakaszok a TEN-T törzshálózati folyosókon kívül találhatók, az 5G folyosóknak azonban részét alkotják.

Utolsó frissítés: 2019. november 21.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat