(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0148),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0137/2018),

–  tekintettel a dán parlament, az ír parlament, a máltai parlament és a holland alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0428/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  A világgazdaság viharos gyorsasággal digitalizálódik, és ennek eredményeképpen az üzleti tevékenység új formái jelennek meg. A digitális vállalkozásokat meghatározza, hogy működésük szorosan kötődik az internethez. A digitális üzleti modellek szempontjából nagy jelentősége van a tevékenységek távolról, korlátozott fizikai jelenléttel vagy fizikai jelenlét nélkül történő végzésének, a végfelhasználók értékteremtéshez való hozzájárulásának, valamint az immateriális eszközöknek. (1)  A világgazdaság viharos gyorsasággal digitalizálódik, és ennek eredményeképpen az üzleti tevékenység új formái jelennek meg. A digitális vállalkozásokat meghatározza, hogy működésük szorosan kötődik az internethez. A digitális üzleti modellek szempontjából nagy jelentősége van a tevékenységek adott országban távolról, korlátozott fizikai jelenléttel vagy fizikai, illetve adóztatható jelenlét nélkül történő végzésének, a végfelhasználók értékteremtéshez való hozzájárulásának, valamint az immateriális eszközöknek. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  A jelenlegi társasági adózási szabályokat nagyrészt a XX. században dolgozták ki a hagyományos vállalkozásokhoz igazodva. Alapjukat az az elgondolás képezi, hogy az adóztatásnak az értékteremtés helyén kell történnie. A jelenlegi szabályoknak a digitális gazdaságra való alkalmazása azonban a nyereség megadóztatásának helye és az értékteremtés helye közötti eltéréshez vezetett, különösen a felhasználói részvételtől erősen függő üzleti modellek esetében. Ezért nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi társasági adózási szabályok nem megfelelőek a digitális gazdaságból származó nyereség megadóztatása szempontjából, ezért felül kell vizsgálni őket. (2)  A jelenlegi társasági adózási szabályokat nagyrészt a XX. században dolgozták ki a hagyományos vállalkozásokhoz igazodva. Alapjukat az az elgondolás képezi, hogy az adóztatásnak az értékteremtés helyén kell történnie. A jelenlegi szabályoknak a digitális gazdaságra való alkalmazása azonban a nyereség megadóztatásának helye és az értékteremtés helye közötti eltéréshez vezetett, különösen a felhasználói részvételtől erősen függő üzleti modellek esetében. A digitalizáció megváltoztatta a felhasználók szerepét, lehetővé téve számukra az értékteremtő folyamatban való növekvő mértékű részvételt. Ezért nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi társasági adózási szabályok nem veszik figyelembe ezt az új tényezőt a digitális gazdaságból származó nyereség megadóztatása szempontjából, ezért sürgősen felül kell vizsgálni őket. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)   A célkitűzés a digitális jövedelem és a hagyományos jövedelem adózása közötti szakadék megszüntetése. Jelenleg a digitális vállalkozások adójának tényleges, átlagos mértéke csak 9,5%, szemben a hagyományos üzleti modellekben alkalmazott 23,2%-os mértékkel1a. Az adózási rendszernek méltányosnak, és a társadalom egésze számára kedvezőnek kell lennie. Azonos feltételeket kell biztosítani az egységes piacon működő valamennyi vállalat számára. _________________ 1a Forrás: Az Európai Bizottság hatásértékelésének számításai a ZEW tanulmányai (2016, 2017), valamint a ZEW és mások tanulmányai (2017) alapján. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Ez a felülvizsgálat a digitális egységes piac3 lényeges részét képezi, tekintettel arra, hogy a digitális egységes piac szempontjából korszerű és megbízható adózási keretre van szükség ahhoz, hogy a digitális gazdaságban ösztönözni lehessen az innovációt, kezelni lehessen a piac széttöredezettségét és lehetővé lehessen tenni valamennyi szereplő számára, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott feltételek mellett saját javára fordíthassa az új piaci dinamikát. (3)  Ez a felülvizsgálat a digitális egységes piac3 lényeges részét képezi, tekintettel arra, hogy a digitális egységes piac szempontjából tisztességes, korszerű és megbízható adózási keretre van szükség ahhoz, hogy a digitalizált gazdaságban ösztönözni lehessen az innovációt és az inkluzív növekedést, kezelni lehessen a piac széttöredezettségét és lehetővé lehessen tenni valamennyi szereplő számára, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott feltételek mellett saját javára fordíthassa az új piaci dinamikát. A digitalizáció az egész gazdaságot érinti, és nem csupán a digitális szolgáltatások megadóztatását vonja maga után; ezért ezeket az adószabályokat meg kell változtatni. Az ebben az irányelvben szereplő ad hoc jellegű intézkedések nem késleltethetik a jelentős digitális jelenlét adóztatására és az ilyen jellegű adóztatásnak a közös összevont társaságiadó-alap körébe történő bevonására irányuló munkát. __________________ __________________ 3 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015)0192, 2015.5.6.). 3 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015)0192, 2015.5.6.). Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Mivel a digitális gazdaság megadóztatásának problémája globális jellegű, az ideális megközelítés egy többoldalú nemzetközi megoldás megtalálása lenne. Ezért a Bizottság aktívan részt vesz a nemzetközi szintű tárgyalásokban. Az OECD keretében jelenleg folyik az ezzel kapcsolatos munka. Ugyanakkor nemzetközi szinten kihívást jelent előrelépni. Ezért intézkedések kerülnek elfogadásra a társasági adózás szabályainak uniós szinten való kiigazítása6 és a nem uniós joghatóságokkal kötött megállapodások ösztönzése7 érdekében, hogy a társasági adózási keretet hozzá lehessen igazítani az új digitális üzleti modellekhez. (5)  Mivel a digitális gazdaság megadóztatásának problémája globális jellegű, az ideális megközelítés egy többoldalú nemzetközi megoldás megtalálása lenne. Ezért a Bizottság aktívan részt vesz a nemzetközi szintű tárgyalásokban. Az OECD, valamint az adóügyi együttműködési platformot alkotó Nemzetközi Valutaalap (IMF), Egyesült Nemzetek (ENSZ) és Világbank Csoport (WBG) keretében jelenleg folyik az ezzel kapcsolatos munka. Ugyanakkor nemzetközi szinten kihívást jelent előrelépni. Ezért intézkedések kerülnek elfogadásra a társasági adózás szabályainak uniós szinten való kiigazítása6 és a nem uniós joghatóságokkal kötött megállapodások ösztönzése7 érdekében, hogy a társasági adózási keretet hozzá lehessen igazítani az új digitális üzleti modellekhez. Biztosítani kell az összhangot az adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló átfogó kerettel annak garantálása érdekében, hogy ne történjen eltérés a nemzetközi szabványoktól, illetve elkerülhető legyen a sokszoros komplexitás. __________________ __________________ 6 Javaslat – A Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról (COM(2018)0147). 6 Javaslat – A Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról (COM(2018)0147). 7 A Bizottság ajánlása a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról (C(2018)1650). 7 A Bizottság ajánlása a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóról (C(2018)1650). Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  A megoldás megszületéséig – amelynek elfogadása és végrehajtása időbe telhet – a tagállamokra nyomás nehezedik, hogy intézkedést hozzanak e területen, tekintettel annak kockázatára, hogy társasági adóalapjuk időközben jelentősen romlik. A tagállamok által egyénileg hozott és nem összehangolt intézkedések az egységes piac széttöredezettséget és a verseny torzulását okozhatják, akadályozhatják az új digitális megoldások kifejlesztését és visszafoghatják az Unió egészének versenyképességét. Ezért egy olyan átmeneti megoldásra irányuló összehangolt megközelítés elfogadására van szükség, amely az átfogó megoldás megszületéséig célzott módon kezeli a problémát. (6)  A megoldás megszületéséig – amelynek elfogadása és végrehajtása időbe telhet – a tagállamokra nyomás nehezedik, hogy intézkedést hozzanak e területen, tekintettel annak kockázatára, hogy társasági adóalapjuk időközben jelentősen romlik. A tagállamok által egyénileg hozott és nem összehangolt intézkedések az egységes piac széttöredezettséget és a verseny torzulását okozhatják, akadályozhatják az új digitális megoldások kifejlesztését és visszafoghatják az Unió egészének versenyképességét. Ezért egy olyan átmeneti megoldásra irányuló összehangolt megközelítés elfogadására van szükség, amely az átfogó megoldás megszületéséig célzott módon kezeli a problémát. Az átmeneti megoldást ideiglenesen korlátozni szükséges, hogy még véletlenül se válhasson állandóvá. Ezért a hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezést kell bevezetni, amelynek eredményeképpen ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása átfogó – lehetőleg nemzetközi szintű – megoldás kidolgozása esetén automatikusan megszűnik. Ha 2020. december 31-ig nem születik megegyezés az átmeneti megoldásról, akkor a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 116. cikke alapján javaslatot kell benyújtania, míg az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárással összhangban jár el. Ez alapvető fontosságú annak érdekében, hogy késedelem nélkül megállapodásra lehessen jutni, és elejét lehessen venni annak, hogy a tagállamok egymás után nemzeti szintű digitális adókat vezessenek be. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A szóban forgó átmeneti megoldásnak meg kell határoznia az egyes jogalanyoknak a bizonyos digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételei után fizetendő digitális szolgáltatási adó (a továbbiakban: „dsza”) közös rendszerét. Könnyen végrehajtható intézkedésnek kell lennie, amely a digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeket célozza abban az esetben, amikor a felhasználók jelentős mértékben hozzájárulnak az értékteremtés folyamatához. Ez a tényező (a felhasználó általi értékteremtés) szolgál alapul a társasági adózásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos fellépéshez is, ahogy az az (5) preambulumbekezdésben szerepel. (7)  A szóban forgó átmeneti megoldásnak meg kell határoznia az egyes jogalanyoknak a bizonyos digitális szolgáltatások – beleértve az online tartalmakat – nyújtásából származó bevételei után fizetendő digitális szolgáltatási adó (a továbbiakban: „dsza”) közös rendszerét. Könnyen végrehajtható intézkedésnek kell lennie, amely a digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeket célozza abban az esetben, amikor a felhasználók és az immateriális eszközök jelentős mértékben hozzájárulnak az értékteremtés folyamatához. Ez a tényező (a felhasználó általi értékteremtés és az immateriális eszközöktől való fokozott függés) szolgál alapul a társasági adózásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos fellépéshez is, ahogy az az (5) preambulumbekezdésben szerepel. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  A dszát csak a bizonyos digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre indokolt alkalmazni. Azok a digitális szolgáltatások tartoznak ide, amelyek nagy részben a felhasználó általi értékteremtéstől függenek, valamint a nyereség adóztatásának helye és a felhasználók tartózkodási helye közötti eltérés problematikája jellemzően súlyosabb. Az adót a felhasználói input feldolgozásából származó bevételekre, nem pedig magára a felhasználói részvételre kell kivetni. (9)  A dszát olyan digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre indokolt alkalmazni, amelyek nagy részben a felhasználó általi értékteremtéstől, továbbá a felhasználó azon képességétől függenek, hogy a szolgáltatásokat fizikai jelenlét nélkül vagy nagyon korlátozott fizikai jelenlét mellett képes nyújtani. Ezekben az esetekben a nyereség adóztatásának helye és a felhasználók tartózkodási helye közötti eltérés problematikája jellemzően súlyosabb. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  Az adó hatálya alá az alábbi szolgáltatások nyújtásából származó bevételeknek kell tartozniuk: i. digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára; ii. olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása – más kifejezéssel „közvetítési szolgáltatások” –, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását; valamint iii.a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok továbbítása. Amennyiben az említett szolgáltatások nyújtásából nem származik bevétel, nem keletkezik dsza-fizetési kötelezettség sem. Az említett szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok nem közvetlenül az ilyen szolgáltatásokból származó bevételei szintén kívül esnek az adó hatályán. (10)  Az adó hatálya alá különösen az alábbi digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételeknek kell tartozniuk: i. digitális interfészen hirdetés elhelyezése a szóban forgó interfész felhasználóit célzó hirdetés céljára; ii. olyan többoldalú digitális interfészek felhasználók számára történő rendelkezésre bocsátása – más kifejezéssel „közvetítési szolgáltatások” –, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy megtaláljanak más felhasználókat és kapcsolatba lépjenek velük, valamint amelyek megkönnyíthetik a kapcsolódó termékek és szolgáltatások felhasználók közötti közvetlen értékesítését, illetve nyújtását; iii.a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok kinyerése, továbbítása és értékesítése; és iv. digitális tartalmak, például videók, hanganyagok, játékok vagy szövegek szolgáltatása. Amennyiben az említett tartalmak, áruk és szolgáltatások nyújtásából nem származik bevétel, nem keletkezik dsza-fizetési kötelezettség sem. Az említett szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok nem közvetlenül az ilyen szolgáltatásokból származó bevételei szintén kívül esnek az adó hatályán. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  Az olyan többoldalú digitális interfészek esetében, amelyek az említett interfész felhasználói között megkönnyítik a kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások közvetlen értékesítését, indokolt úgy rendelkezni, hogy a kapcsolódó ügyletek és a felhasználók ilyen ügyletekből származó bevétele ne tartozzon az adó hatálya alá. Amennyiben a szolgáltató nem végez közvetítési tevékenységet, a termékforgalmazó vagy a szolgáltató weboldalán keresztül az interneten megrendelt termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből álló kiskereskedelmi tevékenységekből származó bevételeknek szintén indokolt a dsza hatályán kívül esnie, mivel a kiskereskedő számára az értékteremtés az értékesített termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódik, a digitális interfész pedig egyszerűen kommunikációs célokat szolgál. Azt, hogy a szolgáltató az interneten saját maga értékesít termékeket vagy szolgáltatásokat, vagy közvetítési szolgáltatásokat nyújt, az érintett felek közötti megállapodások alapján az ügylet jogi és gazdasági tartalmának figyelembevételével kell meghatározni. Például egy olyan digitális interfész szolgáltatója esetében, amelyen keresztül harmadik féltől származó árukat bocsátanak rendelkezésre, tekinthető úgy, hogy közvetítési szolgáltatás nyújtása (azaz többoldalú digitális interfész rendelkezésre bocsátása) történik, amennyiben a vállalt készletkockázat nem jelentős, vagy ha a szóban forgó áruk árát ténylegesen a harmadik fél határozza meg. (13)  Az olyan többoldalú digitális interfészek esetében, amelyek az említett interfész felhasználói között megkönnyítik a kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások közvetlen értékesítését, indokolt úgy rendelkezni, hogy a kapcsolódó ügyletek és a felhasználók ilyen ügyletekből származó bevétele ne tartozzon az adó hatálya alá. Amennyiben a szolgáltató nem végez közvetítési tevékenységet, a termékforgalmazó vagy a szolgáltató weboldalán keresztül az interneten megrendelt termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből álló kiskereskedelmi tevékenységekből származó bevételnek szintén indokolt a dsza hatályán kívül esniük. Azonban mivel lehetőség van a felhasználói adatok digitális interfészen keresztüli feldolgozására, így az ügyletből további érték létrehozására amellett, hogy a fizikai jelenlét hiánya alapot adhat az agresszív adótervezésre, e szolgáltatások körének kiterjesztését az irányelv felülvizsgálata során tekintetbe kell venni. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Azokat a szolgáltatásokat, amelyek keretében egy jogalany digitális interfészen keresztül digitális tartalmat bocsát rendelkezésre, ki kell zárni az adó hatálya alól, függetlenül attól, hogy a szóban forgó digitális tartalom e jogalany tulajdonát képezi, vagy arra vonatkozóan terjesztési joggal rendelkezik. Annak ellenére, hogy a szóban forgó digitális tartalom címzettjei között bizonyos fokú interakció megvalósulhat, és ezáltal az ilyen szolgáltatások nyújtója többoldalú digitális interfész rendelkezésre bocsátójának minősülhet, kevésbé egyértelmű, hogy a felhasználó központi szerepet játszik a digitális tartalmat szolgáltató vállalkozás értékteremtése szempontjából. Ehelyett az értékteremtés szempontjából a középpontban maga a jogalany által elérhetővé tett digitális tartalom áll. Ezért az ilyen szolgáltatásokból származó bevételeknek az adó hatályán kívül kell esniük. (14)  Azokat a szolgáltatásokat, amelyek keretében egy jogalany digitális interfészen keresztül digitális tartalmat bocsát rendelkezésre, be kell vonni az adó hatálya alá, függetlenül attól, hogy a szóban forgó digitális tartalom e jogalany tulajdonát képezi, vagy arra vonatkozóan terjesztési joggal rendelkezik. Az ilyen szolgáltatásokból származó bevételeket a Bizottságnak az irányelv hatálybalépésétől számított ... [két éven belül] értékelnie kell. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A digitális tartalmat digitális formában rendelkezésre bocsátott és magától a digitális interfészt alkotó adatoktól eltérő adatként – például számítógépes program, alkalmazás, játék, zene, videó vagy szöveg – kell meghatározni, függetlenül attól, hogy ezeknek az adatoknak az elérése letöltés vagy közvetítés útján történik. Erre a felhasználók által megvásárolt digitális tartalmak különböző formáinak lefedése érdekében van szükség, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy a felhasználó szemszögéből az egyetlen és elsődleges célt a digitális tartalom megvásárlása jelenti. (15)  A digitális tartalmat digitális formában rendelkezésre bocsátott és magától a digitális interfészt alkotó adatoktól eltérő adatként – például számítógépes program, alkalmazás, játék, zene, videó vagy szöveg – kell meghatározni, függetlenül attól, hogy ezeknek az adatoknak az elérése letöltés vagy közvetítés útján történik. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új) (15a)   A digitális vállalkozások hajlamosak kevesebbet beruházni épületekbe és gépekbe, mint a hagyományos vállalatok. Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)   A (14) preambulumbekezdésben leírt szolgáltatásokat meg kell különböztetni az olyan többoldalú digitális interfészek rendelkezésre bocsátásából álló szolgáltatástól, amelyeken keresztül a felhasználók digitális tartalmat tölthetnek fel és oszthatnak meg egyéb felhasználókkal, vagy az olyan interfészek rendelkezésre bocsátásától, amelyek a felhasználók között megkönnyítik a kapcsolódó digitális tartalmak közvetlen szolgáltatását. Az utóbbi szolgáltatások – a kapcsolódó ügyletek jellegétől függetlenül – közvetítési szolgáltatásoknak minősülnek, következésképpen a dsza hatálya alá kell esniük. törölve Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  A felhasználókról gyűjtött adatok továbbításából álló adóköteles szolgáltatások csak azokra az adatokra terjedhetnek ki, amelyek a felhasználók digitális interfészeken végzett tevékenységéből származnak, azokra viszont nem, amelyeket szenzorok vagy egyéb eszközök állítanak elő, és amelyek gyűjtése digitális úton történik. Ennek az az oka, hogy a dsza hatálya alá azoknak a szolgáltatásoknak kell tartozniuk, amelyek a digitális interfészeket pénzzé tehető felhasználói input szerzésére használják, nem pedig azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek az interfészeket csupán a más módon előállított adatok továbbítására használják. Következésképpen a dsza nem lehet a vállalkozások adatgyűjtési tevékenységére vagy a gyűjtött adatok vállalkozáson belüli célokból való felhasználására, illetve a vállalkozások által gyűjtött adatok egyéb felekkel való ingyenes megosztására kivetett adó. A dszának azokra a bevételekre kell kiterjednie, amelyek egy konkrétan meghatározott tevékenységből (a felhasználók digitális interfészeken folytatott tevékenységéből) származó adatok továbbításából származnak. (17)  A felhasználókról gyűjtött adatok kinyeréséből, továbbításából vagy értékesítéséből álló adóköteles szolgáltatások azokra az adatokra terjedhetnek ki, amelyek a felhasználók digitális interfészeken végzett tevékenységéből származnak. Ezen adóköteles szolgáltatások közé azoknak a szolgáltatásoknak kell tartozniuk, amelyek a digitális interfészeket pénzzé tehető felhasználói input szerzésére használják. A dsza nem az ilyen adatgyűjtésre kivetett adó. A dszának azokra a bevételekre kell kiterjednie, amelyek egy konkrétan meghatározott tevékenységből (a felhasználók digitális interfészeken folytatott tevékenységéből) származó ezen adatok feldolgozásából, harmadik fél részére történő értékesítéséből vagy továbbításából származnak. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés (22)  A dsza alkalmazásában csak bizonyos jogalanyok minősülhetnek adóalanynak, és függetlenül attól, hogy valamely tagállamban vagy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek-e székhellyel. Egy jogalany csak akkor minősülhet adóalanynak, ha az alábbi két feltételnek egyaránt eleget tesz: i. az adóalany által a pénzügyi kimutatással alátámasztható legutóbbi teljes pénzügyi évre vonatkozóan bejelentett összes világszintű bevétel meghaladja a 750 000 000 EUR-t; és ii. az adóalany által az említett pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja az 50 000 000 EUR-t. (22)  A dsza alkalmazásában csak bizonyos jogalanyok minősülhetnek adóalanynak, és függetlenül attól, hogy valamely tagállamban vagy nem uniós joghatóság területén rendelkeznek-e székhellyel. Egy jogalany csak akkor minősülhet adóalanynak, ha az alábbi két feltételnek egyaránt eleget tesz: i. az adóalany által a pénzügyi kimutatással alátámasztható legutóbbi teljes pénzügyi évre vonatkozóan bejelentett összes világszintű bevétel meghaladja a 750 000 000 EUR-t; és ii. az adóalany által az említett pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja a 40 000 000 EUR-t. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés (23)  Az első küszöb (világszintű éves összbevétel) a dsza alkalmazását olyan, bizonyos nagyságú társaságokra hivatott korlátozni, amelyek elsősorban képesek olyan digitális szolgáltatások nyújtására, amelyek tekintetében a felhasználói hozzájárulás alapvető szerepet játszik, és amelyek jelentős mértékben támaszkodnak a széles körű felhasználói hálózatokra, a nagy volumenű felhasználói forgalomra és az erős piaci pozíció kiaknázására. Az ilyen üzleti modellek – amelyek esetében a bevételszerzés a felhasználó általi értékteremtéstől függ, és csak bizonyos méretű vállalatok esetében életképesek – azok, amelyek esetében nagyobb az eltérés a nyereség adóztatásának helye és az értékteremtés helye között. Ráadásul a nagyobb vállalatok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy élni tudnak az agresszív adótervezés lehetőségével. Ez az oka annak, hogy más uniós kezdeményezések is ugyanezt a küszöböt javasolták9. Egy ilyen küszöbérték továbbá a jogbiztonság megteremtésére szolgál, mivel megkönnyíti és költségkímélőbbé teszi a vállalkozások és az adóhatóságok számára annak meghatározását, hogy egy jogalany dsza-köteles-e. A küszöbérték ezenkívül kizárja azokat a kisvállalkozásokat és induló vállalkozásokat, amelyek esetében az új adó betartásával járó terhek hatása valószínűleg aránytalan lenne. (23)  Az első küszöb (világszintű éves összbevétel) a dsza alkalmazását olyan, bizonyos nagyságú társaságokra hivatott korlátozni, amelyek elsősorban képesek olyan túlnyomóan mobil, immateriális és/vagy digitális javakra támaszkodó digitális szolgáltatások nyújtására, amelyek tekintetében a felhasználói hozzájárulás alapvető szerepet játszik, és amelyek jelentős mértékben támaszkodnak a széles körű felhasználói hálózatokra, a nagy volumenű felhasználói forgalomra és az erős piaci pozíció kiaknázására. Az ilyen üzleti modellek – amelyek esetében a bevételszerzés a felhasználó általi értékteremtéstől függ, és csak bizonyos méretű vállalatok esetében életképesek – azok, amelyek esetében nagyobb az eltérés a nyereség adóztatásának helye és az értékteremtés helye között. Ráadásul a nagyobb vállalatok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy élni tudnak az agresszív adótervezés lehetőségével. A küszöbérték továbbá a jogbiztonság megteremtésére szolgál, mivel megkönnyíti és költségkímélőbbé teszi a vállalkozások és az adóhatóságok számára annak meghatározását, hogy egy jogalany dsza-köteles-e. A küszöbérték ezenkívül kizárja azokat a kisvállalkozásokat és induló vállalkozásokat, amelyek esetében az új adó betartásával járó terhek hatása valószínűleg aránytalan lenne. __________________ 9 Lásd a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2016)0683) 2. cikkét. Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)  A kettős adóztatás lehetséges eseteinek enyhítése érdekében, amennyiben ugyanazon bevételek után társasági adó és dsza is fizetendő, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy a területükön a társaságiadó-alapból költségként levonják a kifizetett dszát, függetlenül attól, hogy a két adó megfizetésére ugyanabban a tagállamban vagy eltérő tagállamokban kerül-e sor. (27)  A kettős adóztatás lehetséges eseteinek enyhítése érdekében, amennyiben ugyanazon bevételek után társasági adó és dsza is fizetendő, a jövőben olyan uniós szintű, közös megoldást kell találni, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a területükön a társaságiadó-alapból költségként levonják a kifizetett dszát, függetlenül attól, hogy a két adó megfizetésére ugyanabban a tagállamban vagy eltérő tagállamokban kerül-e sor. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  Ha az adóköteles szolgáltatást igénybe vevő felhasználók különböző tagállamokban vagy nem uniós joghatóságok területén tartózkodnak, akkor a szolgáltatás nyújtásából származó adóköteles bevételeket bizonyos meghatározott elosztási kulcsok szerint arányosan kell felosztani az egyes tagállamok között. Ezeknek az elosztási kulcsoknak a meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes adóköteles szolgáltatások jellegét, valamint azokat a sajátos elemeket, amelyek a szolgáltató számára kiváltják a bevételek szerzését. (29)  Ha az adóköteles szolgáltatást igénybe vevő felhasználók különböző tagállamokban vagy nem uniós joghatóságok területén tartózkodnak, akkor a szolgáltatás nyújtásából származó adóköteles bevételeket bizonyos meghatározott elosztási kulcsok szerint arányosan kell felosztani az egyes tagállamok között. Ezeknek az elosztási kulcsoknak a meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes adóköteles szolgáltatások jellegét, valamint azokat a sajátos elemeket, amelyek a szolgáltató számára kiváltják a bevételek szerzését. Amennyiben a képlet kiegyensúlyozatlan felosztáshoz vezet, amely nem tükrözi a valós gazdasági tevékenységet, e helyzetet egy vitarendezési mechanizmus orvosolhatja. A fentiek alapján a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy vitarendezési mechanizmus esetleges létrehozását annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző tagállamok közötti viták megfelelő rendezését. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés (30)  A hirdetések digitális interfészen való elhelyezéséből álló adóköteles szolgáltatások esetében a tagállamra az adott adómegállapítási időszakban jutó adóköteles bevételek arányának meghatározása annak alapján történik, hogy az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban hány alkalommal jelent meg egy hirdetés a felhasználók eszközein. (30)  A hirdetések digitális interfészen való elhelyezéséből vagy a tartalmak digitális interfészen való szolgáltatásából álló adóköteles szolgáltatások esetében a tagállamra az adott adómegállapítási időszakban jutó adóköteles bevételek arányának meghatározása annak alapján történik, hogy az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban hány alkalommal jelent meg egy hirdetés vagy a digitális tartalom a felhasználók eszközein. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés (32)  A felhasználókról gyűjtött adatok továbbításának tekintetében az adott adómegállapítási időszakban elért adóköteles bevételek tagállamokhoz rendelése azoknak a felhasználóknak a száma alapján történik, akikre vonatkozóan az adott adómegállapítási időszakban olyan adatokat továbbítottak, amelyek megszerzésére annak nyomán került sor, hogy ezek a felhasználók egy eszközt használtak az adott tagállamban. (32)  A felhasználókról gyűjtött adatok kezelésének, értékesítésének vagy továbbításának tekintetében az adott adómegállapítási időszakban elért adóköteles bevételek tagállamokhoz rendelése azoknak a felhasználóknak a száma alapján történik, akikre vonatkozóan az adott adómegállapítási időszakban olyan adatokat nyertek ki, értékesítettek vagy továbbítottak, amelyek megszerzésére annak nyomán került sor, hogy ezek a felhasználók egy eszközt használtak az adott tagállamban. Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés (34)  A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is. Figyelmet kell fordítani különösen arra, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedések álljanak rendelkezésre az adatfeldolgozási tevékenységek jogszerűségére és biztonságára, a tájékoztatásra és az érintettek jogaira vonatkozó szabályok betartása érdekében. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell. (34)  A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel10 összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is, a felhasználók azonosításának lehetővé tétele nélkül. A tagállam adóhatóságát tájékoztatni kell a felhasználók helyének meghatározására alkalmazott módszerről. Figyelmet kell fordítani különösen arra, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedések álljanak rendelkezésre az adatfeldolgozási tevékenységek jogszerűségére és biztonságára – különös tekintettel a szükségesség és az arányosság elveire –, a tájékoztatásra és az érintettek jogaira vonatkozó szabályok betartása érdekében. Amennyiben lehetséges, a személyes adatokat anonimizálni kell. _________________ _________________ 10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). 10 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés (35)  Az adóköteles bevételnek az adóalany által – a hozzáadottérték-adó és más hasonló adók levonása után – elért teljes bruttó bevételnek kell lennie. Úgy kell tekinteni, hogy az adóalany az adóköteles bevételeket az esedékesség időpontjában megkapta, függetlenül attól, hogy az összegek kifizetése ténylegesen megtörtént-e. A dsza kivetését egy adott tagállamban az abban a tagállamban az adómegállapítási időszak alatt az adóalany által szerzett adóköteles bevételetekkel arányosan kell végezni, kiszámításához pedig a dsza-kulcsot kell alkalmazni erre az arányos összegre. Az egységes piacon belüli torzulások elkerülése érdekében az egész Unió terültén egységes dsza-kulcs alkalmazására van szükség. A dsza-kulcsot 3 %-ban célszerű megállapítani, mivel ez megfelelő egyensúlyt teremt az adóbevételek és a dsza bevezetésének nyomán a különböző haszonkulcsokat alkalmazó vállalkozásokat érő eltérő hatások között. (35)  Az adóköteles bevételnek az adóalany által – a hozzáadottérték-adó és más hasonló adók levonása után – elért teljes bruttó bevételnek kell lennie. Úgy kell tekinteni, hogy az adóalany az adóköteles bevételeket az esedékesség időpontjában megkapta, függetlenül attól, hogy az összegek kifizetése ténylegesen megtörtént-e. A dsza kivetését egy adott tagállamban az abban a tagállamban az adómegállapítási időszak alatt az adóalany által szerzett adóköteles bevételetekkel arányosan kell végezni, kiszámításához pedig a dsza-kulcsot kell alkalmazni erre az arányos összegre. Az egységes piacon belüli torzulások elkerülése érdekében az egész Unió terültén egységes dsza-kulcs alkalmazására van szükség. A dsza-kulcsot 3%-ban célszerű megállapítani, mivel ez megfelelő egyensúlyt teremt az adóbevételek és a dsza bevezetésének nyomán a különböző haszonkulcsokat alkalmazó vállalkozásokat érő eltérő hatások között. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés (37)  Indokolt előírni, hogy a tagállamok képesek legyenek számviteli, nyilvántartási vagy egyéb kötelezettségeket előírni annak biztosítása céljából, hogy a fizetendő dsza ténylegesen befizetésre kerüljön, továbbá egyéb intézkedéseket az adócsalás, az adókikerülés és a adóvisszaélések megelőzése céljából. (37)  Indokolt előírni, hogy a tagállamok képesek legyenek számviteli, nyilvántartási vagy egyéb kötelezettségeket előírni annak biztosítása céljából, hogy a fizetendő dsza ténylegesen befizetésre kerüljön, továbbá egyéb intézkedéseket – ideértve a bírságokat és szankciókat is – az adócsalás, az adókikerülés és az adóvisszaélések megelőzése céljából. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új) (37a)   Az adóalanyok által tagállamonként fizetett dsza teljes összegének az országonkénti jelentési rendszer részét kell képeznie. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 38 a preambulumbekezdés (új) (38a)  Amennyiben valamely adóköteles személy egynél több tagállamban is dsza-fizetési kötelezettség hatálya alá tartozik, a Bizottságnak háromévente ellenőriznie kell az azonosítót kiadó tagállamban benyújtott dsza-bevallást. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 40 a preambulumbekezdés (új) (40a)  A dsza az állandó megoldásig tartó átmeneti intézkedés, amely semmi esetre sem késleltetheti egy állandó megoldás hatálybalépését. Ez az irányelv vagy a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelv, vagy a közös társasági adóalapról szóló tanácsi irányelv és a közös összevont társasági adóalapról szóló tanácsi irányelv elfogadásával – amelyik korábban bekövetkezik –, vagy egy nemzetközi fórumon – OECD vagy ENSZ – elért politikai megállapodást végrehajtó irányelv elfogadásával hatályát veszti, és a közös összevont társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról, valamint a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló 2018. március 15-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásokban javasoltaknak megfelelően tartalmazza a digitális állandó telephely fogalommeghatározását. Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 40 b preambulumbekezdés (új) (40b)   A tagállamok rendszeresen jelentést készítenek a Bizottság számára a jogalanyok szerinti dsza-fizetésekről, az egyablakos ügyintézés működéséről, valamint az adóbeszedés és -fizetés tekintetében a többi tagállammal folytatott együttműködésről. Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 40 c preambulumbekezdés (új) (40c)   A Bizottságnak … [ezen irányelv hatálybalépésének napja] után két évvel értékelnie kell ezen irányelv alkalmazását, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére, indokolt esetben az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatokkal együtt, a digitális ágazat tisztességes adóztatásának elvével összhangban. Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 41 preambulumbekezdés (41)  Ennek az irányelvnek a célja az egységes piac integritásának védelme, megfelelő működésének biztosítása és a verseny torzulásának megelőzése. Mivel természetüknél fogva ezeket a célkitűzéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten megvalósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. (41)  Ennek az irányelvnek a célja az egységes piac integritásának védelme, tisztességes és megfelelő működésének biztosítása és a verseny torzulásának megelőzése. Mivel természetüknél fogva ezeket a célkitűzéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok inkább uniós szinten megvalósíthatók meg jobban, az Unió az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelő intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új) 7a.  „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közléstovábbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok továbbítása. c)  a digitális interfészek felhasználóinak tevékenységéből származó, e felhasználókról gyűjtött adatok kezelése és továbbítása; Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) ca)  tartalmak, például videók, hanganyagok, játékok vagy szöveg rendelkezésre bocsátása a felhasználók számára digitális interfész alkalmazásával. Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés – a pont a)  olyan digitális interfész rendelkezésre bocsátása, amelynek esetében a rendelkezésre bocsátó jogalany számára az egyetlen vagy fő cél a felhasználók digitális tartalommal való ellátása, vagy a felhasználók részére kommunikációs szolgáltatások nyújtása vagy a felhasználók részére pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; a)  olyan digitális interfész rendelkezésre bocsátása, amelynek esetében a rendelkezésre bocsátó jogalany számára az egyetlen vagy fő cél a felhasználók részére kommunikációs szolgáltatások nyújtása vagy a felhasználók részére pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, amennyiben a felhasználói adatok kinyeréséből, továbbításából vagy értékesítéséből nem keletkezik további bevétel; Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  az adóalany által az adott pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja az 50 000 000 EUR-t. b)  az adóalany által az adott pénzügyi év folyamán az EU-ban szerzett adóköteles összbevétel meghaladja a 40 000 000 EUR-t. Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új) ca)  a 3. cikk (1) bekezdése ca) pontjának hatálya alá tartozó szolgáltatás esetében a szóban forgó digitális tartalom megjelenik a felhasználó eszközén akkor, amikor a felhasználó az eszközt az adott tagállamban az adott adómegállapítási időszakban a digitális interfészhez való hozzáféréshez használja. Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés (6)  Az ezen irányelv alkalmazása során a felhasználótól gyűjtött adatok összegyűjtését olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását. (6)  Az ezen irányelv alkalmazása során a felhasználótól gyűjtött adatok összegyűjtését olyan adatokra kell korlátozni, amelyek jelzik a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamot, azonban nem teszik lehetővé a felhasználó azonosítását. A személyes adatok dszával összefüggésben történő feldolgozását az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezni, beleértve az IP-címekkel vagy a földrajzi helymeghatározás egyéb eszközeivel kapcsolatban szükséges személyesadat-feldolgozást is. Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 6 a bekezdés (új) (6a)   A Bizottság megvizsgálja, hogy egy vitarendezési mechanizmus létrehozása tovább növelné-e a tagállamok közötti viták rendezésének eredményességét és hatékonyságát. A Bizottság erről adott esetben jogalkotási javaslatot is tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés A digitális szolgáltatási adó kulcsa 3%. A digitális szolgáltatási adó kulcsát 3%-ban kell meghatározni. Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új) Ahol e bekezdés b) pontja alkalmazandó, a Bizottság háromévente elvégzi az azonosítót kiadó tagállamhoz benyújtott dsza-bevallás ellenőrzését. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés (2)  Ha azonban az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani. (2)  Ha azonban az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor – a (2a) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani. Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 13 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)   Ha az adóalanynak a 10. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában kiválasztott, azonosítót kiadó tagállamban megszűnik a dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az adóalany megtarthatja az azonosítót kiadó, eredetileg kiválasztott tagállamot, mivel a jogalany a következő adómegállapítási időszakban ugyanabban a tagállamban ismét a dsza-fizetési kötelezettség hatálya alá kerülhet. Ha azonban az adóalanynak az adott tagállamban több mint két egymást követő adómegállapítási időszakban nincs dsza-fizetési kötelezettsége, akkor az azonosítót kiadó tagállamot a 10. cikk követelményeinek megfelelően köteles módosítani. Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított három évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak. E határidőt követően a módosításokra azoknak a tagállamoknak a szabályai és eljárásai szerint kerül sor, amelyben a jogalany dsza-fizetésre köteles. (2)  Az (1) bekezdésben említett módosításokat az eredeti bevallás benyújtása esedékességének időpontjától számított két évig terjedő időszakon belül kell elektronikus úton eljuttatni az azonosítót kiadó tagállamnak. E határidőt követően a módosításokra azoknak a tagállamoknak a szabályai és eljárásai szerint kerül sor, amelyben a jogalany dsza-fizetésre köteles. Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok intézkedéseket fogadhatnak el a dszával kapcsolatos adókijátszások, adókikerülések és adóvisszaélések megelőzése céljából. (3)  A tagállamok intézkedéseket – ideértve a bírságokat és szankciókat is – fogadnak el a dszával kapcsolatos adókijátszások, adókikerülések és adóvisszaélések megelőzése céljából. Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 18 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)   Ezen irányelv elfogadása után a Bizottság olyan jogalkotásra irányuló javaslatot tesz, amelynek értelmében a 2013/34/EU irányelv azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy a kötelező országonkénti beszámolási standardok listáját ki kell egészíteni az egyes vállalkozások és ágazatok szerinti jövedelemadóra vonatkozó információk közzétételével, amelynek keretében meg kell adni a jogalanyok által a különböző tagállamokban befizetett dsza teljes összegét. Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 4 fejezet – cím IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓCSERE Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat -20 cikk (új) -20. cikk Automatikus és kötelező információcsere Annak érdekében, hogy az adóhatóságok megfelelően mérjék fel a befizetendő adókat, valamint az ezen irányelvben foglalt rendelkezések megfelelő és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, az adóügyi információkat a 2011/16/EU tanácsi irányelvben előírtaknak megfelelően automatikusan és kötelezően meg kell osztani. A tagállamok ezen irányelv teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében megfelelő személyzettel, szakértelemmel és költségvetési forrásokkal látják el nemzeti adóhatóságaikat, továbbá forrásokat biztosítanak az adóhatósági személyzet határon átnyúló adóügyi együttműködésre és automatikus információcserére irányuló képzésére. Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 24 a cikk (új) 24a. cikk Jelentéstétel és felülvizsgálat A Bizottságnak … [ezen irányelv hatálybalépésének napja] után két évvel értékelnie kell ezen irányelv alkalmazását, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére, indokolt esetben az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatokkal együtt, a digitális ágazat tisztességes adóztatásának elvével összhangban. A Bizottság megvizsgálja különösen: a)  a dsza kulcsának 3%-ról 5%-ra történő emelését, együtt a megfelelő adókedvezménnyel a hagyományos és a digitális vállalkozások között a tényleges adókulcsokban mutatkozó különbség csökkentése céljából; b)  a dsza hatókörét, beleértve annak bővítését is az olyan áruk vagy szolgáltatások bevonása érdekében, amelyek kapcsán digitális interfészen keresztül online szerződéskötés történk; c)  az egyes tagállamokban befizetett adók összegét; d)  az irányelv hatálya alá tartozó digitális tevékenységek típusát; e)  a jogalanyok által a dsza-fizetés elkerülése érdekében alkalmazott potenciális adótervezési gyakorlatokat; f)  az egyablakos rendszer működését, a tagállamok közötti együttműködést; valamint g)  a belső piacra gyakorolt általános hatást, figyelembe véve a verseny potenciális torzulását. Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 24 b cikk (új) 24b. cikk Jelentéstételi kötelezettségek A tagállamok évente jelentést készítenek a Bizottság számára a jogalanyok szerinti dsza-fizetési adatokról és információkról, az egyablakos ügyintézés működéséről, valamint az adóbeszedés és -fizetés tekintetében a többi tagállammal folytatott együttműködésről. Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 25 a cikk (új) 25a. cikk Hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezés a tartós intézkedések függvényében A dsza a tartós megoldás megszületéséig hatályban lévő ideiglenes intézkedés, ezért ezen irányelv hatályát veszti és megszűnik, amikor az alábbiak valamelyikét elfogadják (amelyik a legkorábban bekövetkezik): a)  a Tanács irányelve a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról; b)  a Tanács irányelve a közös összevont társaságiadó-alapról, amely a közös összevont társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról1, valamint a közös társaságiadó-alapról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról2 szóló 2018. március 15-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásokban javasoltaknak megfelelően tartalmazza a digitális állandó telephely fogalommeghatározását; vagy c)  egy nemzetközi fórumon – például OECD vagy ENSZ – elért politikai megállapodást végrehajtó irányelv.