Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanzániáról szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között a 2015. március 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel Federica Mogherini főképviselő által az EU nevében tett, az EU és Tanzánia kapcsolatairól szóló, 2018. november 15-i nyilatkozatra,

–  tekintettel a tanzániai politikai vonatkozású erőszak és megfélemlítés fokozódásáról szóló, 2018. február 23-i helyi uniós nyilatkozatra,

–  tekintettel a Tanács LMBTI-személyek egyenlőségéről szóló, 2016. június 16-i következtetéseire,

–  tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának (OHCHR) 2018. november 2-i, a Tanzániában az LMBT-személyek ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásokról szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU Tanácsa által kidolgozott, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló eszköztárra (LMBT eszköztár),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára,

–  tekintettel az AKCS–EU partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás),

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Tanzánia elnökének, John Pombe Magufulinak 2015. évi megválasztása óta elnyomó törvények és rendeletek révén aláásták az ország alapvető jogait; mivel a kritikus újságírók, ellenzéki politikusok és szókimondó civil társadalmi aktivisták fenyegetésekkel, önkényes fogva tartással és zaklatással szembesülnek;

B.  mivel az elmúlt két évben az országban fokozódott az LMBTI-személyek elleni megbélyegzés, erőszak és nőtt a célzott letartóztatások száma; mivel a tanzániai jogszabályok értelmében az azonos nemű személyek közötti párkapcsolat bűncselekménynek minősül, amely 30 évtől életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő; mivel a homoszexualitás ellen irányuló tanzániai jogszabályok a legszigorúbbak közé tartoznak a világon;

C.  mivel a feltételezett melegeket Tanzániában végbélvizsgálatra kényszerítik, ami a homoszexuális magatartás „bizonyításának” kétes értékű módja, és amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Bizottsága kínzásnak minősített;

D.  mivel Paul Makonda, a Dar es-Salaam regionális biztosa az elnyomás ismert szószólója; mivel a 2018. október 31-i sajtótájékoztatón bejelentette, hogy munkacsoportot hoz létre a homoszexuális férfiak, a prostituáltak és a közösségi médiában csalárd adománygyűjtést folytató személyek felkutatására; mivel felszólította a lakosságot, hogy jelentse a hatóságoknak, ha egy személyről azt gyanítja, hogy homoszexuális;

E.  mivel az egészségügyi minisztérium közösségi szinten ideiglenesen felfüggesztette a HIV-vel és az AIDS-szel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, és bezárta a lakosság leginkább érintett csoportjait– többek között a meleg férfiakat – szolgáló járóbeteg központokat; mivel 2017. február 17-én 40 egészségügyi központot zárt be, amiért állítólag bátorították a homoszexualitást; mivel számos szervezet arról számolt be, hogy az LMBTI-közösség elleni erőszakos fellépés oda vezetett, hogy a HIV-pozitív férfiak nem férnek hozzá az antiretrovirális kezeléshez, míg mások felhagytak a tesztelési és megelőző szolgáltatások igénybevételével;

F.  mivel 2018 novemberében letartóztattak tíz férfit Zanzibárban, amiért állítólag azonos neműek közötti házasságot bonyolítottak le; mivel 2018. október 17-én letartóztattak13 egészségügyi és emberi jogi aktivistát, mivel részt vettek azon a találkozón, ahol megvitatták az LMBTI-személyek egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését korlátozó törvényt;

G.  mivel sok gyermek és serdülő, különösen a lányok emberi jogi visszaéléseknek és ártalmas gyakorlatoknak vannak kitéve, beleértve a széles körben elterjedt nemi erőszakot, a testi fenyítést, a gyermekházasságot és a serdülőkori terhességet, amelyek megnehezítik vagy lehetetlenné teszik az iskoláztatást; mivel a tanzániai kormány akadályozza a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és megfélemlíti az ilyen szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó szervezeteket;

H.  mivel 2018. június 22-én Magufuli elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben megtiltja, hogy a terhes lányok iskolába járjanak; mivel a hatóságok megfélemlítik azokat a civil társadalmi szervezeteket, amelyek a terhes lányok azon jogait védik, hogy visszatérjenek az iskolába;

I.  mivel Tanzánia emberi jogokkal és jó kormányzással foglalkozó bizottsága egy ideje nem működik; mivel Magufuli elnök nem nevezte ki a bizottság biztosait vagy más tisztségviselőit;

J.  mivel a kormány bezárt vagy megfenyegetett magántulajdonban lévő rádióállomásokat és napilapokat, és véget vetett a parlamenti viták élő közvetítéseinek; mivel bezárták a helyi csatornákat és a helyi csatornákat közvetítő dekódereket;

K.  mivel a tanzániai nemzetgyűlés 2015-ben elfogadta a kiberbűnözésről szóló jogszabályt és 2018 szeptemberében az online tartalmakra vonatkozó előírásokat azzal a céllal, hogy ellenőrzés alatt tartsa a közösségi médiában használt tartalmakat; mivel a 2015-ben elfogadott statisztikai törvény kimondja, hogy bizonyos, a kormány által közölt statisztikák megvitatása és megkérdőjelezése nem megengedett;

L.  mivel az ellenzék vezető tagjait rendszeresen letartóztatják olyan vádak alapján, mint az elnök állítólagos megsértése vagy hamis tájékoztatás, vagy akár lázadás; mivel 2018 júliusában Tanzánia fő ellenzéki pártjának 20 tagját tartóztatták le azzal az állítással, hogy zavargást szítottak; mivel 2018 eleje óta a politikai ellenzék számos tagját és parlamenti képviselőjét brutálisan megtámadták, sőt meggyilkolták; mivel 2018. február 22-én Godfrey Luenát, Tanzánia fő ellenzéki pártja, a Chama Cha Demokrasia na Maendeleo (CHADEMA) nevű párt parlamenti képviselőjét és a földtulajdonhoz fűződő jogok elszánt védőjét otthona előtt bozótvágóval megölték; mivel 2018 novemberében az újságírók védelmére létrehozott bizottság (CPJ) programkoordinátorát, Africa Angela Quintalt és kollégáját, Muthoki Mumót letartóztatták, és csak a nemzetközi intézmények nyomására engedték szabadon;

M.  mivel az elmúlt években a turizmus fejlődése fokozta az aktivitást, különösen a maszájok lakta Serengeti régióban; mivel a szántóföldek vagy a szűkösen rendelkezésre álló területek spekulatív céllal történő ellenőrzése komoly feszültségekhez vezetett a térségben;

N.  mivel a Roeland van de Geer uniós küldöttségvezető arra kényszerült, hogy elhagyja az országot, miután a tanzániai hatóságok egyre nagyobb nyomást gyakoroltak rá; mivel Magufuli elnök megválasztása óta a UN Women vezetőjét, az UNDP vezetőjét és az UNESCO vezetőjét is kiutasították Tanzániából;

O.  mivel Federica Mogherini, az Unió főképviselője bejelentette az Unió Tanzániával fenntartott kapcsolatainak átfogó felülvizsgálatát;

1.  aggodalmát fejezi ki a Tanzániában egyre romló politikai helyzet miatt, amelyet a nyilvános tér zsugorodása jellemez a civil társadalmi szervezeteket, az emberijog-védőket, a médiát és számos politikai pártot sújtó korlátozások szigorítása következtében; mély aggodalommal tölti el az LMBTI-személyek helyzetének romlása;

2.  elítéli a szexuális irányultságon alapuló gyűlöletkeltést és erőszakot; sürgeti a tanzániai hatóságokat, biztosítsák, hogy Paul Makonda véget vessen az LMBTI-közösség elleni provokációnak, és hogy felelősségre vonják az erőszakra való felbujtásért;

3.  kéri, hogy indítsanak független vizsgálatokat az újságírók, az LMBTI-személyek, az emberijog-védők és az ellenzéki pártok tagjai elleni támadások és erőszak ügyében annak érdekében, hogy az elkövetőket bíróság elé állíthassák;

4.  emlékezteti a tanzániai kormányt a többek között a Cotonoui Megállapodás keretében vállalt azon kötelezettségeire, hogy minden körülmények között megvédi valamennyi polgára jogait, méltóságát és testi épségét;

5.  felszólítja Tanzániát, hogy helyezze hatályon kívül a homoszexualitást kriminalizáló jogszabályokat;

6.  szorgalmazza, hogy az EU és tagállamai teljes mértékben alkalmazzák az LMBT eszköztárt, bátorítva a harmadik országokat a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetésére, segítve az erőszak és a hátrányos megkülönböztetés csökkentését és védve az LMBTI-személyek emberi jogainak védelmezéséért síkra szálló személyeket;

7.  felszólítja a tanzániai hatóságokat, hogy módosítsák a kiberbűnözésről, az elektronikus és postai hírközlésről (online tartalom) és a médiaszolgáltatásokról szóló jogszabályok valamennyi korlátozó rendelkezését, és azokat olyan rendelkezésekkel váltsák fel, amelyek a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban garantálják a véleménynyilvánítás és a média szabadságát;

8.  felszólítja a tanzániai hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül az olyan szolgáltatásokat és információkat érintő jogszabályokat, politikákat és egyéb akadályokat, amelyekre a nőknek, a lányoknak és a fiatal anyáknak szükségük van ahhoz, hogy egészséges életet élhessenek, vonják vissza elsősorban Magufuli elnök nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket világra hozó lányok nem térhetnek vissza az iskolába, ideértve azon rendeleteket is, amelyek jogszerűvé teszik a várandós lányoknak az iskolából való kiutasítását;

9.  sürgeti Tanzánia elnökét, hogy a lehető leghamarabb tegye működőképessé az ország emberi jogi bizottságát, és nevezze ki az emberi jogok megsértésének eseteit nyomon követő biztosokat, továbbá tegyen lépéseket a külföldön élő háztartási alkalmazottak támogatása érdekében;

10.  felszólítja a tanzániai hatóságokat, hogy valamennyi politikai foglyot bocsássák szabadon;

11.  komoly aggodalmának ad hangot a tanzániai kormány által Roeland van de Geer uniós küldöttségvezetőre gyakorolt nyomás miatt; üdvözli az Európai Unió és tagállamai arra vonatkozó döntését, hogy átfogó felülvizsgálatot végeznek a Tanzániával kapcsolatos uniós politikákról; kitart amellett, hogy a politikai párbeszéd fontos szerepet játszik abban, hogy a tanzániai hatóságok konkrét kötelezettségeket vállaljanak a civil társadalom, a politikai pártok és a média működését lehetővé tevő környezet kialakítására; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2020 utáni AKCS–EU partnerségi megállapodásba illesszenek be egy kifejezetten a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességre való hivatkozást;

12.  aggodalmát fejezi ki a maszájok helyzete miatt; elítéli a hatóságok és a biztonsági erők részéről alkalmazott erőszakot;

13.  felszólítja a tanzániai hatóságokat, hogy határozottan lépjenek fel a civil társadalmi szervezetek, az emberijog-védők, az újságírók, az egészségügyi dolgozók és a politikai aktivisták jogainak védelme érdekében, összhangban a tanzániai alkotmánnyal, az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájával, valamint az ország nemzetközi és regionális kötelezettségeivel és vállalásaival;

14.  felszólítja az EU-t, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon a tanzániai emberi jogi helyzetet, különösen küldöttségének rendszeres jelentéstétele révén; felszólítja az Európai Unió küldöttségét és a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy vészhelyzet esetén védelmet és támogatást nyújtsanak a veszélyben lévő emberijog-védők számára;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjének, az AKCS–EU Tanácsának, az Afrikai Unió intézményeinek, a Kelet-afrikai Közösség intézményeinek, valamint Tanzánia, elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 316., 2016.8.30., 122. o.