Az Európai Parlament 2018. november 14-i állásfoglalása a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében (COM(2018)0322 – C8-0000/2018 – 2018/0166R(APP))

P8_TA(2018)0449 A8-0358/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311., 312. és 323. cikkére,

–  tekintettel a „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című, 2018. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2018)0321),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0322) és az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatokra (COM(2018)0325, COM(2018)0326, COM(2018)0327 és COM(2018)0328),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0323),

–  tekintettel a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0324),

–  tekintettel a következő többéves pénzügyi keretről: a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítéséről és az Európai Unió saját forrásai rendszerének reformjáról szóló, 2018. március 14-i állásfoglalásokra(1),

–  tekintettel a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretről és saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás Európai Parlament általi, 2016. október 4-i(3) és Tanács általi, 2016. október 5-i(4) megerősítésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i, „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című 70/1. sz. határozatára, amely 2016. január 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel az EU arra vonatkozó közös kötelezettségvállalására, hogy a hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) fordítandó összeget a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ára emeli a 2015 utáni időszakra szóló menetrend keretein belül;

–  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság időközi jelentésére, a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményeire, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában megfogalmazott álláspontjára (A8-0358/2018),

A.  mivel az EUMSZ. 311. cikkének értelmében az Uniónak biztosítania kell a célkitűzései eléréséhez és politikái véghezviteléhez szükséges eszközöket;

B.  mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret most először mind a kötelezettségvállalások, mind a kifizetési előirányzatok tekintetében az elődjéhez képest alacsonyabb szinten került meghatározásra; mivel a többéves pénzügyi keret és az ágazati jogalkotási aktusok késői elfogadása rendkívül negatívan befolyásolta az új programok végrehajtását;

C.  mivel hamar igazolást nyert, hogy a többéves pénzügyi keret alkalmatlan az olyan válsághelyzetekre, új nemzetközi kötelezettségvállalásokra és új politikai kihívásokra való reagálásra, amelyeket az elfogadásakor nem vettek figyelembe és/vagy amelyek nem voltak előre láthatók; mivel a szükséges finanszírozás biztosítására való törekvés miatt a többéves pénzügyi keret már elérte határait, aminek eredményeképpen a rendelkezésre álló tartalékkeretek kimerülését követően eddig nem tapasztalt mértékben igénybevételre kerültek a rugalmassági rendelkezések és a különleges eszközök; mivel a kutatásra és az infrastruktúrákra irányuló, magas prioritású uniós programok költségvetése az elfogadásukat követő mindössze két év után már csökkentésre került;

D.  mivel a többéves pénzügyi keret 2016 végén megkezdett félidős felülvizsgálatának sikerült kiterjesztenie a meglévő rugalmassági rendelkezésekben rejlő lehetőségeket, azonban nem sikerült felülvizsgálnia a többéves pénzügyi keret felső határait; mivel ezt a felülvizsgálatot mind a Tanács, mind a Parlament pozitívan értékelte;

E.  mivel az új többéves pénzügyi keret létrehozása kritikus jelentőségű lesz az Unió 27 tagállama számára, mert lehetővé fogja tenni egy közös, hosszú távú jövőkép elfogadását, és a jövőbeli politikai prioritások meghatározását, valamint az Unió számára ezek megvalósítását; mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az Unió számára a fenntartható gazdasági növekedés, a kutatás és az innováció serkentéséhez, a fiatalok szerepvállalalásának előmozdításához, a migrációs kihívások hatékony kezeléséhez, a munkanélküliség, a tartós szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió további megerősítéséhez, a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás kezeléséhez, az EU biztonságának és védelmének megerősítéséhez és külső határainak védelméhez, valamint a szomszédos országok támogatásához szükséges forrásokat;

F.  mivel azon globális kihívások fényében, melyeket a tagállamok nem tudnak önállóan kezelni, lehetővé kellene tenni az európai közjavak elismerését és azon területek értékelését, ahol az európai költségvetés hatékonyabb lenne a nemzetinél, hogy a megfelelő pénzügyi forrásokat uniós szintre utalják át, ezáltal erősítve az Unió stratégiai jelentőségét anélkül, hogy szükségszerűen emelkedne a teljes állami kiadás összege;

G.  mivel 2018. május 2-án a Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra és az EU saját forrásaira vonatkozó jogalkotási javaslatokat nyújtott be, melyeket új EU-s programok és eszközök létrehozására irányuló jogalkotási javaslatok követtek;

1.  hangsúlyozza, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az Unió arra irányuló felelősségét és képességét, hogy kezelje a felmerülő igényeket, az új kihívásokat és nemzetközi kötelezettségvállalásokat, továbbá megvalósítsa politikai prioritásai és célkitűzéseit; rámutat a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alulfinanszírozásához kapcsolódó súlyos problémákra, és megismétli, hogy el kell kerülni, hogy a korábban elkövetett hibák megismétlődjenek; ez azáltal valósulhat meg, hogy a következő hétéves időszakban egy erős és hiteles, a polgárok javát szolgáló uniós költségvetést kell biztosítani a kezdetektől fogva;

2.  úgy véli, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és az EU saját forrásainak rendszeréről szóló bizottsági javaslatok a jövőbeli tárgyalások kiindulópontjaként szolgálnak; a Tanács jelenleg még nem rendelkezésre álló tárgyalási megbízatásáig kifejti álláspontját ezekről a javaslatokról;

3.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság arra irányuló javaslata, hogy a következő többéves pénzügyi keret globális szintjét a 27 tagú Unió bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,08%-ának (az Európai Fejlesztési Alap bevonását követően 1,11%-ának) megfelelő összegben határozná meg, ami a GNI százalékában kifejezve a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez viszonyítva reálértéken csökkentésnek felel meg; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret javasolt szintje nem fogja lehetővé tenni az EU számára politikai kötelezettségvállalásainak teljesítését és az előtte álló kihívásokra való reagálást; ezért feltett szándéka, hogy tárgyaljon a szükséges emelésről;

4.  kijelenti továbbá, hogy ellenzi a Szerződésekben rögzített kulcsfontosságú uniós szakpolitikák, mint például a kohéziós politika, a közös agrárpolitika (KAP) és a halászati politika szintjének bármilyen mértékű csökkentését; különösen ellenzi azokat a radikális csökkentéseket – például a Kohéziós Alapra vonatkozó vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő csökkentéseket –, amelyek hátrányosan fogják érinteni e politikáknak a lényegét és céljait; ebben az összefüggésben ellenzi az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forráscsökkentésére annak ellenére irányuló javaslatot, hogy kibővült az alap feladatköre és abba integráltak négy meglévő szociális programot, például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést;

5.  kiemeli továbbá annak jelentőségét, hogy a többéves pénzügyi keretnek és az összes kapcsolódó uniós politikának a horizontális elveken kell nyugodnia; ezzel összefüggésben megerősíti azon álláspontját, amely szerint az Európai Uniónak teljesítenie kell kötelezettségvállalását, és vezető szerepet kell játszania az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatok e tekintetben nem tartalmaznak egyértelmű és kézzelfogható kötelezettségvállalást; ezért kéri az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak beépítését a következő többéves pénzügyi keret valamennyi uniós szakpolitikájába és kezdeményezésébe; hangsúlyozza továbbá, hogy a következő többéves pénzügyi keret alá tartozó programoknak összhangban kell állniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájával; hangsúlyozza a szociális jogok európai pillére megvalósításának jelentőségét, és hogy a megkülönböztetés, többek között az LMBTI személyek ellen irányuló megkülönböztetés megszüntetése, valamint a romákat is magában foglaló kisebbségi portfólió létrehozása létfontosságú az Európai Uniónak a befogadó Európa kialakítása irányában tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakában az uniós kiadások legalább 25%-ával kell hozzájárulni az éghajlat-politikai célkitűzésekhez, és azoknak mielőbb, de legkésőbb 2027-ig el kell érniük a 30%-ot;

6.  ebben az összefüggésben sajnálja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló közös nyilatkozat ellenére nem történt jelentős előrelépés ezen a téren, és hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta annak végrehajtását a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatakor; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése teljes mértékben háttérbe szorult a többéves pénzügyi keretről szóló javaslatban, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megfelelő uniós szakpolitikákra irányuló javaslatokból hiányoznak a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzések, követelmények és mutatók; felszólít arra, hogy az éves költségvetési eljárás keretében értékeljék az uniós politikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásait, és integrálják is azokat a költségvetésbe (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés); elvárja, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság megújítsa elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség következő többéves pénzügyi keretben történő érvényesítése mellett, és hogy azt hatékonyan nyomon is követik, többek között a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében;

7.  hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretet fokozott elszámoltathatóságnak, egyszerűsítésnek, láthatóságnak, átláthatóságnak és teljesítményalapú költségvetés-tervezésnek kell alátámasztania; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ambiciózus és releváns teljesítménycélokon alapuló, teljesítménnyel és eredményekkel kapcsolatos jövőbeli kiadásokra és az európai hozzáadott érték átfogó és közös meghatározására; a fenti horizontális elveket figyelembe véve arra kéri a Bizottságot, hogy optimalizálja a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolást, terjessze azt ki egy olyan minőségi megközelítésre, mely környezeti és szociális mutatókat is tartalmaz, továbbá mutassa be egyértelműen az EU előtt álló, még leküzdésre váró kihívásokról szóló információkat;

8.  tisztában van az Unió előtt álló komoly kihívásokkal, és teljes mértékben felelősséget vállal az uniós polgárok igényeit és elvárásait teljesítő, és az aggályaik kezelésére alkalmas költségvetés időben történő biztosításáért; készen áll arra, hogy azonnal tárgyalásokba kezdjen a Tanáccsal a Bizottság javaslatainak javítása és egy reális többéves pénzügyi keret kidolgozása érdekében;

9.  emlékeztet arra, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre és az Unió saját forrásaira vonatkozó politikai álláspontjának részét képező, 2018. március 14-i és 2018. május 30-i állásfoglalásaiban az Európai Parlament már egyértelműen kifejtette álláspontját; emlékeztet arra, hogy ezek az állásfoglalások jelentős többséggel elfogadásra kerültek, ami igazolja, hogy a Parlament egységes, és készen áll az elkövetkező tárgyalásokra;

10.  ezért elvárja, hogy a többéves pénzügyi keret a Tanács politikai napirendjének elsőrendű kérdése legyen, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy eddig még nem történt jelentős előrelépés e tekintetben; meggyőződése, hogy az egymást követő tanácsi elnökségek és a Parlament tárgyalócsoportja között zajló rendszeres találkozókat gyakrabban kellene megtartani, és azoknak a hivatalos tárgyalások alapjául kell szolgálniuk; arra számít, hogy a 2019-es európai parlamenti választások előtt megkötésre kerül egy megfelelő megállapodás annak megelőzése érdekében, hogy a múltban tapasztaltakhoz hasonlóan a pénzügyi keret késői elfogadása miatt komoly akadályok háruljanak az új programok elfogadása elé; hangsúlyozza, hogy ez a menetrend lehetővé fogja tenni, hogy az újonnan megválasztott Európai Parlament a kötelező félidős felülvizsgálat során kiigazítsa a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet;

11.  emlékeztet arra, hogy a soron következő tárgyalások során a bevételeket és a kiadásokat egyetlen csomagként kell kezelni; ezért hangsúlyozza, hogy nem lehet megállapodást elérni a jövőbeli többéves pénzügyi keretről, ha nem történik megfelelő előrelépés az Unió saját forrásai terén;

12.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretet és a saját forrásokat tartalmazó csomag valamennyi elemét, és nevezetesen a többéves pénzügyi keret számadatait a végleges megállapodás elfogadásáig napirenden kell tartani; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a Parlament kritikus álláspontot fogalmazott meg a jelenlegi többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadásához vezető eljárással és az Európai Tanács által e folyamatban játszott domináns szereppel kapcsolatban, amikor is a Tanács visszavonhatatlanul határozott számos elemről, köztük a többéves pénzügyi keret felső határairól és az ágazati szakpolitikákat érintő számos rendelkezésről, megsértve ezzel a Szerződések szellemét és betűjét; különös aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret a Tanács elnöksége által készített tárgyalási keretei ugyanezt a logikát követik, és olyan kérdéseket is tartalmaznak, melyekről a Tanácsnak és a Parlamentnek közösen kellene döntenie az új uniós programokat felállító jogszabályok elfogadásakor; szándékában áll ezért stratégiáját ennek megfelelően kiigazítani;

13.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadása és felülvizsgálata tekintetében megszabott egyhangúsági követelmény igazi akadály a folyamatban; felhívja az Európai Tanácsot, hogy aktiválja az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdésében szereplő áthidaló záradékot, lehetővé téve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet minősített többséggel történő elfogadását;

14.  elfogadja ezt az állásfoglalást, hogy felvázolja tárgyalási megbízatását a Bizottság javaslatainak minden aspektusára vonatkozóan, beleértve mind a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat, mind az intézményközi megállapodás konkrét módosításait; az állásfoglalás részét képezi továbbá egy táblázat az egyes uniós szakpolitikákra és programokra vonatkozó számadatokkal, amely a többéves pénzügyi keretről szóló korábbi állásfoglalásokban már elfogadott parlamenti álláspontokon alapulnak; hangsúlyozza, hogy ezek a számadatok a soron következő, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós programok elfogadásához vezető jogalkotási tárgyalások során a Parlament tárgyalási megbízatásának is részét fogják képezni;

A.A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉRELMEK

15.  ezért arra kéri a Tanácsot, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások pozitív kimenetelének biztosítása, és az EUMSZ 312. cikkével összhangban a Parlament jóváhagyásának megszerzése érdekében kellő mértékben vegye figyelembe a Parlament alábbi álláspontjait;

Számadatok

16.  megerősíti azon hivatalos álláspontját, miszerint a kulcsfontosságú uniós szakpolitikák küldetéseinek és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges támogatási szint biztosítása érdekében a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet 2018-as árakon 1 324,1 milliárd EUR szinten kell rögzíteni, ami a 27 tagú Unió bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,3%-ának felel meg;

17.  ebben az összefüggésben felszólít arra, hogy a többéves pénzügyi keret Bizottság által javasolt és egy részletes táblázatban ismertetett struktúráját tükröző sorrendben ismertetett uniós programok és politikák az alábbi finanszírozási szintben részesüljenek (ezen állásfoglalás III. és IV. melléklete); kéri a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési felső határok ennek megfelelő kiigazítását, a jelen állásfoglalás I. és II. mellékletében meghatározottak szerint:

18.  elegendő szintű támogatást kíván biztosítani az alábbi fejezetekre irányuló bizottsági javaslatok alapján: „Migráció és határigazgatás” (4. fejezet) és a „Biztonság és védelem”, beleértve a válságelhárítást (5. fejezet); megerősíti azon régóta fennálló álláspontját, miszerint az újabb politikai prioritásokhoz további pénzügyi eszközöknek kell társulniuk annak érdekében, hogy ne kerüljenek veszélybe a meglévő szakpolitikák és programok, és az új többéves pénzügyi keretből történő finanszírozásuk;

19.  szándékában áll megvédeni a Bizottság arra irányuló javaslatát, miszerint elegendő szintű finanszírozást kell biztosítani egy erős, hatékony és kiváló minőségű, az összes európai polgár szolgálatában álló európai közigazgatásra; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret során az uniós intézmények és a decentralizált ügynökségek 5%-os létszámcsökkentést hajtottak végre, és úgy véli, hogy az alkalmazottak esetében nem szabad olyan további leépítést végrehajtani, amely közvetlenül veszélyeztetné az uniós szakpolitikák teljesítését; ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan ellenzi, hogy az ügynökségek számára újból úgynevezett átcsoportosítási alapot hozzanak létre;

20.  eltökélt szándéka, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben megakadályozza az újabb pénzügyi válságokat, ahogy az a jelenlegi időszakban is történt; úgy véli, hogy az általános kifizetési felső határt illetően figyelembe kell venni a 2020 végén fennálló kötelezettségvállalások példátlan mértékét, amelyeket a következő többéves pénzügyi kereten belül kell rendezni, és amelyek becsült mértéke egyre nő a jelentős végrehajtási késedelmek miatt; kéri ezért, hogy különösen az időszak elején ezt a helyzetet is kellően figyelembe véve, megfelelően határozzák meg a kifizetések általános szintjét és az éves kifizetési felső határok szintjét; a következő többéves pénzügyi keret tekintetében a kötelezettségvállalások és a kifizetések között kizárólag egy korlátozott mértékű és kellően indokolt különbözetet hajlandó elfogadni;

21.  a fentiek alapján a jelen állásfoglalás III. és IV. melléklete részeként az egyes uniós szakpolitikák és programok vonatkozásában javasolt pontos számadatokat tartalmazó táblázatot nyújt be; kijelenti, hogy összehasonlítás céljából meg kívánja tartani az egyes uniós programok Bizottság által javasolt struktúráját, a programok elfogadásához vezető jogalkotási folyamat során esetlegesen kérelmezett változtatások sérelme nélkül;

Félidős felülvizsgálat

22.  a jelenlegi keret kedvező példájából kiindulva hangsúlyozza a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata fenntartásának szükségességét, és az alábbiakra szólít fel:

Rugalmasság

23.  üdvözli a Bizottság rugalmasságra vonatkozó javaslatait, amelyek a tárgyalások megfelelő alapját képezik; egyetért a rugalmassági mechanizmusok 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli általános felépítésével; hangsúlyozza, hogy az egyedi eszközöknek eltérő a rendeltetésük és azok eltérő igényekre adnak választ, éppen ezért ellenez minden, azok összevonására irányuló kísérletet; határozottan támogatja azt az egyértelmű rendelkezést, miszerint a speciális eszközök igénybevételéből eredő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat egyaránt a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan kell beállítani a költségvetésbe, támogatja ezenkívül a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékból eredő kiigazítások összeghatárainak megszüntetését; felszólít számos további javítás, így többek között az alábbiak bevezetésére:

Időtartam

24.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret időtartamát fokozatosan egy 5+5 éves időszak felé kell eltolni, amely kötelező félidős felülvizsgálatot tartalmaz; elfogadja, hogy a következő többéves pénzügyi keretet hétéves időszakra kell meghatározni, egy átmeneti megoldás utolsó alkalommal történő alkalmazásával; arra számít, hogy az 5+5 éves keret megvalósításának módszerei a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáig elfogadásra kerülnek;

Struktúra

25.  elfogadja a többéves pénzügyi keret Bizottság által javasolt, hét fejezetből álló struktúráját, amely javarészt megfelel a Parlament saját javaslatának; úgy véli, hogy ez a struktúra nagyobb fokú átláthatóságot tesz lehetővé, fokozza az EU kiadásainak láthatóságát, miközben fenntartja a szükséges rugalmassági szintet; egyetért továbbá a „programklaszterek” létrehozásával, amelyek várhatóan az EU költségvetési struktúrájának jelentős egyszerűsítését és észszerűsítését, és a többéves pénzügyi keret fejezeteivel való egyértelmű összehangolását eredményezik;

26.  megállapítja, hogy a Bizottság az uniós programok számának több mint harmadával történő csökkentését javasolja; hangsúlyozza, hogy a Parlament akkor fogja meghatározni álláspontját a 37 új program struktúrájával és összetételével kapcsolatban, amikor elfogadják a megfelelő ágazati jogalkotási aktusokat; mindenesetre arra számít, hogy a javasolt költségvetési nómenklatúra az egyes programok valamennyi különböző összetevőjét tükrözni fogja olyan módon, amely garantálja az átláthatóságot, és olyan szintű tájékoztatást biztosít, amely lehetővé teszi a költségvetési hatóság számára az éves költségvetés meghatározását és végrehajtásának ellenőrzését;

A költségvetés egységessége

27.  üdvözli az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe való javasolt integrálását, ami választ jelent a Parlament által a költségvetésen kívüli eszközökkel kapcsolatban régóta hangoztatott kérésre; emlékeztet arra, hogy az egységesség elve, amelynek értelmében az Unió minden bevételi és kiadási tételét fel kell tüntetni a költségvetésben, egyrészt a Szerződésben rögzített követelmény, másrészt pedig demokratikus előfeltétel;

28.  ezért megkérdőjelezi a költségvetésen kívüli eszközök létrehozásának logikáját és indokolását, mivel ezek akadályozzák a közpénzek parlamenti felügyeletét és aláássák a döntéshozatal átláthatóságát; úgy véli, hogy az ilyen eszközök létrehozására irányuló döntések megkerülik a Parlament mint jogalkotási, költségvetési és ellenőrzési hatóság hármas felelősségét; úgy véli, hogy amikor a kivételeket szükségesnek tartják egyes meghatározott célkitűzések eléréséhez, például pénzügyi eszközök vagy vagyonkezelői alapok használatán keresztül, akkor azoknak teljes mértékben átláthatóknak kell lenniük, bizonyított addicionalitásnak és hozzáadott értéknek kell indokolnia őket, és szilárd döntéshozatali eljárásokkal és elszámoltathatósági rendelkezésekkel kell alátámasztani őket;

29.  hangsúlyozza azonban, hogy ezen eszközök uniós költségvetésbe való integrálása nem vezethet az egyéb uniós szakpolitikák és programok finanszírozásának csökkentéséhez; hangsúlyozza ezért, hogy anélkül kell dönteni a következő többéves pénzügyi keret általános szintjéről, hogy kiszámítanák az Európai Fejlesztési Alapnak megfelelő, az uniós GNI 0,03%-ában kifejezett juttatást, amellyel ki kell egészíteni az elfogadott felső határokat;

30.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felső határai nem akadályozhatják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében az uniós költségvetésből nyújtott támogatást; ezért arra számít, hogy a többéves pénzügyi keret felső határainak felfelé irányuló módosítására minden olyan esetben lehetőség lesz a kormányközi finanszírozási módszerek igénybevétele nélkül, amikor arra az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozása érdekében szükség van;

B.JOGALKOTÁSI KÉRDÉSEK

Jogállamiság

31.  hangsúlyozza egy olyan új mechanizmus jelentőségét, melynek alapján az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt értékek tiszteletben tartását elmulasztó tagállamok pénzügyi következményekkel szembesülnek; figyelmeztet azonban arra, hogy az uniós költségvetés végső kedvezményezettjeire semmiképpen nem lehet hatással az, ha saját kormányuk nem tartja tiszteletben az alapvető jogokat és a jogállamiságot; ezért hangsúlyozza, hogy az intézkedések nem érinthetik a tagállamok kormányzati szerveinek azon kötelezettségét, miszerint teljesíteniük kell a kifizetéseket a végső kedvezményezettek részére;

Rendes jogalkotási eljárás és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

32.  hangsúlyozza, hogy a program célkitűzéseit és kiadási prioritásait, a pénzügyi előirányzatokat, a támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumokat és feltételeket, a meghatározásokat és a számítási módszereket a vonatkozó jogszabályokban kell rögzíteni, teljes mértékben tiszteletben tartva a Parlament társjogalkotói előjogait; hangsúlyozza, hogy amennyiben ezek – a jelentős szakpolitikai döntésektől függő –intézkedések nem szerepelnek az alap-jogiaktusban, azokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a többéves és/vagy éves munkaprogramokat általánosságban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni;

33.  rámutat, hogy a Parlamentnek az a célja, hogy szükség esetén szigorítsa az irányításra, az elszámoltathatóságra, az átláthatóságra és a parlamenti felügyeletre, a helyi és regionális önkormányzatok és partnereik szerepvállalására, valamint a nem kormányzati szervezeteknek és a civil társadalomnak a programok következő generációjában való részvételére vonatkozó rendelkezéseket; javítani és pontosítani kívánja továbbá a különböző alapok és politikák közötti és azokon belüli koherenciát és szinergiákat, amennyiben erre szükség van; elismeri, hogy nagyobb rugalmasságra van szükség az egyes programokon belüli forráselosztás terén, azonban hangsúlyozza, hogy ez nem történhet az eredeti és hosszú távú politikai célkitűzések, a kiszámíthatóság és a Parlament jogainak kárára;

Felülvizsgálati rendelkezések

34.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi kereten belüli egyes programoknak és eszközöknek részletes és tényleges felülvizsgálati rendelkezéseket kell magukban foglalniuk az ilyen programok és eszközök érdemi értékelése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az értékelést követően a Parlament teljes mértékben bevonásra kerüljön a szükséges kiigazításokra vonatkozó döntések meghozatalába;

Jogalkotási javaslatok

35.  felhívja a Bizottságot, hogy a már benyújtott jogalkotási javaslatokon túlmenően nyújtson be további javaslatokat, konkrétan egy olyan rendeletre irányuló javaslatot, amely létrehozza a méltányos energetikai átmenetet biztosító alapot és a fenntartható turizmusra vonatkozó egyedi programot; támogatja továbbá az Európai Gyermekgaranciának az ESZA+ programba történő bevezetését, valamint azt, hogy a Jogok és értékek programba külön uniós értékekről szóló területet vezessenek be, továbbá hogy vizsgálják felül az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló rendeletet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság vonatkozó javaslatai nem tartalmaznak az EUMSZ 174. cikkében foglalt, a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiókra, valamint a szigeti, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régiókra vonatkozó rendelkezéseket; úgy véli, hogy ezenkívül javaslatot kell tenni a költségvetési rendelet felülvizsgálatára abban az esetben, ha a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások eredményeként erre vonatkozó igény merül fel;

C.SAJÁT FORRÁSOK

36.  hangsúlyozza, hogy a saját források jelenlegi rendszere rendkívül összetett, tisztességtelen, nem átlátható és teljes mértékben érthetetlen az uniós polgárok számára; ismételten felszólít egy olyan, egyszerűsített rendszer kidolgozására, amely jobban érthető az uniós polgárok számára;

37.  ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság 2018. május 2-án elfogadott, a saját források új rendszerére irányuló javaslatcsomagját, mint egy ambiciózusabb reform felé tett jelentős lépést; felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Európai Számvevőszéknek az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló bizottsági javaslatról szóló 5/2018. sz. véleményét, amely hangsúlyozza, hogy jobb számítási módszerre és a rendszer további egyszerűsítésére van szükség;

38.  emlékeztet arra, hogy a saját források új rendszere bevezetésének kettős célt kell szolgálnia: egyrészt jelentősen csökkentenie kell a GNI-alapú hozzájárulások arányát, másrészt garantálnia kell az uniós kiadások megfelelő finanszírozását a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben;

39.  támogatja a saját források jelenlegi rendszerének javasolt modernizálását, amely az alábbiakat foglalja magában:

40.  a bizottsági javaslattal összhangban a saját források új kosarának programozott bevezetését kéri, amely a polgárok adóterheinek növelése nélkül megfelelne az EU alapvető stratégiai célkitűzéseinek, amelyek európai hozzáadott értéke egyértelmű és pótolhatatlan:

41.  kéri a lehetséges új források jegyzékének bővítését, amely magában foglalhatja:

42.  határozottan támogatja a visszatérítések és egyéb korrekciós mechanizmusok eltörlését, amelyhez az erre irányuló igény felmerülése esetén korlátozott idejű leépítési időszak társulhat;

43.  ragaszkodik ahhoz, hogy más olyan bevételeket is vezessenek be, amelyek az uniós költségvetés számára anélkül jelentenének többletbevételt, hogy ennek megfelelően csökkentenék a GNI-hozzájárulásokat:

44.  hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság javaslataival összhangban más bevételi formákat is be lehet vezetni, például:

45.  rámutat az EU költségvetése hitelességének a pénzügyi piacokkal szembeni fenntartásának szükségességére, ami a saját forrásokra vonatkozó felső határok emelését vonja maga után;

46.  kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot azon paradox helyzet kezelésére, amikor is az Egyesült Királyságnak a 2021 előtti fennálló kötelezettségvállalásokkal (RAL) kapcsolatos hozzájárulásai általános bevételként kerülnek be a költségvetésbe, amelyet beszámítanak a saját források felső határába, jóllehet a felső határt a 27 tagú Unió GNI-je alapján számítják ki, tehát – amint kilépett az Unióból – az Egyesült Királyság nélkül; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulásait éppen ellenkezőleg, a saját források felső határán felül kellene kiszámítani;

47.  felhívja a figyelmet arra, hogy a vámunió az Európai Unió pénzügyi lehetőségeinek egyik fontos forrása; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy Unió-szerte össze kell hangolni a vámellenőrzést és -kezelést az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és szabálytalanságok megelőzése és leküzdése érdekében;

48.  sürgeti az adócsalás és az adókikerülés elleni valódi küzdelmet, visszatartó erejű szankciókat bevezetve az offshore területek és az ilyen tevékenységek lehetővé tevői vagy előmozdítói, azon belül különösen és első lépésként az európai kontinensen tevékenykedők számára; úgy véli, hogy a tagállamoknak együtt kell működniük az adókijátszás, az adókikerülés és a pénzmosás elleni küzdelem érdekében, összehangolt rendszert létrehozva a tőkemozgások nyomon követésére;

49.  úgy véli, hogy a multinacionális vállalatok és a leggazdagabb emberek által elkövetett korrupció és adócsalás elleni hatékony küzdelem révén az Európai Bizottság becslése szerint évi ezer milliárd eurót kitevő összeget lehetne visszaadni a tagállamok nemzeti költségvetésének, és hogy ezen a téren rendkívüli módon szükség volna az Európai Unió fellépésére;

50.  határozottan támogatja az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre irányuló, a Bizottság által benyújtott javaslatot (COM(2018)0327); emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek egyetértését kell adnia a rendelethez; emlékeztet arra, hogy ez a rendelet a saját forrásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság által benyújtott csomag szerves részét képezi, és elvárja a Tanácstól, hogy a többéves pénzügyi kerettel együtt egyetlen csomagként foglalkozzon a négy kapcsolódó szöveggel;

D.A 2021–2027 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETRŐL SZÓLÓ RENDELETRE IRÁNYULÓ JAVASLAT MÓDOSÍTÁSAI

51.  véleménye szerint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat a következőképpen módosítandó:

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, a többéves pénzügyi keret időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani. (1)  Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, valamint a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság szükségességére tekintettel, a szóban forgó többéves pénzügyi keret időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani, az 5+5 éves időszakra való ezt követő átállás céljából, amely az Európai Parlament és a Bizottság politikai ciklusához igazodna. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként a többéves pénzügyi kerettel megállapított, illetve a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan a többéves pénzügyi kerettel megállapított éves felső határoknak tiszteletben kell tartaniuk a kötelezettségvállalásoknak és a saját forrásoknak az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozattal összhangban rögzített alkalmazandó felső határát. (2)  A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként, illetve a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan a többéves pénzügyi keretnek éves felső határokat kell megállapítania annak biztosítása érdekében, hogy az Unió kiadásai rendezett módon és az Unió saját forrásai korlátain belül alakuljanak, biztosítva egyúttal, hogy az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311. cikkének első bekezdésével összhangban képes legyen a célkitűzései eléréséhez és politikái végrehajtásához szükséges eszközökről gondoskodni, és az EUMSZ 323. cikkének megfelelően teljesíteni tudja a harmadik felekkel szemben fennálló kötelezettségeit. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  A felső határokat az uniós programok és szakpolitikák finanszírozásához és működtetéséhez szükséges pénzmennyiségek és a jövőbeni igények szerinti kiigazításokhoz szükséges mozgásterek alapján kell meghatározni. Továbbá, a kifizetési felső határok esetén figyelembe kell venni a 2020 végén várhatóan még fennálló kötelezettségvállalások magas értékeit. A jelen rendeletben, valamint a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó programok alap-jogiaktusaiban rögzített összegeket 2018-as árakon kell megállapítani, és ez egyszerűség és kiszámíthatóság kedvéért évi rögzített 2%-os deflátor alkalmazásával kell kiigazítani. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)   Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) [xxx/201x] európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 208. cikke (1)] bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott garanciákat, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan, a saját források felső határának egyidejű tiszteletben tartása mellett kell biztosítani. (3)   Amennyiben fel kell szabadítani az (EU) [xxx/201x] európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 208. cikke (1)] bekezdésének megfelelően engedélyezett, az Unió által tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott garanciákat, a szükséges összeget a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan kell biztosítani, és ezért azokat a saját forrásokra vonatkozó bármilyen felső határ megállapításakor figyelembe kell venni. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A többéves pénzügyi keret nem tartalmazza a költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételeket. (4)  A költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételek nem számítandók bele a többéves pénzügyi keret felső határaiba, azonban minden rendelkezésre álló információt teljes mértékben átlátható módon rendelkezésre kell bocsátani az éves költségvetés elfogadása és végrehajtása során. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)   Specifikus és maximális rugalmasságot kell megvalósítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit. (6)   A többéves pénzügyi kereten belül maximális rugalmasságot kell biztosítani különösen annak garantálása érdekében, hogy az Unió az EUMSZ 311. és 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)   Az Uniónak a következő speciális eszközökre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső határokon belül nem finanszírozhatók, és így lehetővé tegye a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatását: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a sürgősségisegély-tartalék, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék), a Rugalmassági Eszköz és a rendkívüli tartalék. A sürgősségisegély-tartaléknak nem az a célja, hogy kezelje a mezőgazdasági termelést vagy forgalmazást érintő piaci válsághelyzetek következményeit. Ezért különös rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat. (7)  Az Uniónak a következő speciális eszközökre van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső határokon belül nem finanszírozhatók, és így lehetővé tegye az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatását: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a sürgősségisegély-tartalék, a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék), a Rugalmassági Eszköz és a rendkívüli tartalék. Ezért különös rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) (7a)  Különösen, míg az Uniónak és tagállamainak minden erőfeszítést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési hatóság által engedélyezett kötelezettségvállalásokat eredményesen, az eredeti céljuknak megfelelően teljesítsék, lehetővé kell tenni a nem teljesített, illetve visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok igénybevételét, feltéve, ha ezt a kedvezményezettek nem a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok megkerülésének egyik módjaként használják fel. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)   Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a többéves pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ilyen kiigazítás vonatkozhat az új szabályok vagy a megosztott irányítással végrehajtott programok elhúzódó elfogadására, illetve a gondos gazdasági irányításhoz vagy egy tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre, és a kiigazítást a megfelelő alap-jogiaktussal összhangban kell elfogadni. (9)   Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a többéves pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ilyen kiigazítás vonatkozhat az új szabályok vagy a megosztott irányítással végrehajtott programok elhúzódó elfogadására, illetve a költségvetési kötelezettségvállalásoknak a megfelelő alap-jogiaktussal összhangban történő felfüggesztésére. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)   A többéves pénzügyi keret működése során el kell végezni a többéves pénzügyi keret félidős értékelését. Ezen értékelés eredményeit a többéves pénzügyi keret hátralévő éveiben a rendelet minden módosítása során figyelembe kell venni. (10)   Az új politikák és prioritások figyelembevétele érdekében a többéves pénzügyi keretet annak működésének és végrehajtásának értékelése alapján félidőben felül kell vizsgálni, amely felülvizsgálatnak magában kell foglalnia az 5+5 éves pénzügyi keret gyakorlati végrehajtásának módszereit meghatározó jelentést is. Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) (10a)  Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja azon kötelezettségvállalását, hogy élen fog járni az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtásában, ideértve a nemek közötti egyenlőséget is, a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli valamennyi uniós szakpolitikára és kezdeményezésre történő átültetése terén elért, a Bizottság által kidolgozott teljesítménymutatók alapján mért előrehaladás, valamint a nemek közötti egyenlőség valamennyi uniós tevékenység területén történő általános érvényesítése terén elért előrehaladás figyelembevételével kell elkészíteni; A többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának előkészítése során figyelembe kell venni továbbá az EU által a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez való hozzájárulás uniós kiadások 25%-át elérő mértéke irányába történő előrehaladást, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2027-re elérendő 30%-os kiadási cél elérése felé tett előrelépést, amelyre az enyhítő és alkalmazkodási intézkedések között különbséget tevő, átalakított teljesítménymutatók alapján kerül sor. A felülvizsgálatnak a nemzeti és helyi érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően azt is értékelnie kell, hogy az elfogadott egyszerűsítési intézkedések ténylegesen csökkentették-e a bürokráciát a kedvezményezettek számára a programok végrehajtása során; Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  Az uniós politikák végrehajtására a Szerződések alapján fordított valamennyi uniós szintű kiadás az EUMSZ 310. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Unió kiadásának minősül, ezért azt az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárásnak megfelelően be kell állítani az Unió költségvetésébe, biztosítva ezáltal a polgárok döntéshozatalban való demokratikus képviselete, az államháztartás parlamenti felügyelete, és a döntéshozatal átláthatósága alapelveinek tiszteletben tartását. A többéves pénzügyi keret felső határai nem akadályozhatják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében az uniós költségvetésből nyújtott támogatást. Ezért lehetővé kell tenni a többéves pénzügyi keret felfelé irányuló módosítását a kormányközi, illetve kvázi kormányközi finanszírozási módszerek igénybevétele nélkül minden olyan esetben, amikor erre az uniós szakpolitikák, és különösen az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozása érdekében szükség van. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  Különös szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan is, hogy miként kezeljék a többéves pénzügyi keret időtartamát jelentősen meghaladó infrastrukturális nagyprojekteket. Meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből az ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy nem befolyásolják az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket. (13)  Különös szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan is, hogy miként kezeljék a többéves pénzügyi keret időtartamát jelentősen meghaladó infrastrukturális nagyprojekteket. Az Unió számára stratégiai jelentőségű e nagyprojektek finanszírozását az Unió általános költségvetésében kell biztosítani, de meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből az ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy az esetleges költségtúllépések ne befolyásolják az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)   Meg kell határozni a költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait. (14)  Meg kell határozni a költségvetési eljárás átláthatósága és az eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait, a Szerződésekben rögzítetteknek megfelelően tiszteletben tartva az intézmények költségvetési hatásköreit, annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetésre vonatkozó döntések meghozatala az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint a lehető legnyíltabb módon, és a polgárokhoz a lehető legközelebbi szinten történjen, és az EUMSZ 312. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározottaknak megfelelően a költségvetési eljárás zavartalanul legyen lefolytatható. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A Bizottságnak 2025. július 1-je előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy az intézmények a következő többéves pénzügyi keret kezdetét megelőzően kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az e rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keret időszakának végéig nem kerül elfogadásra új pénzügyi keret, az e rendeletben meghatározott keret utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik. (15)  A Bizottságnak 2025. július 1-jéig kell benyújtania az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát. Ez a határidő elegendő időt fog biztosítani az újonnan kinevezett Bizottságnak arra, hogy megfogalmazza javaslatait, és lehetővé teszi a 2024-es választások utáni Európai Parlament számára, hogy előterjessze saját álláspontját a 2027 utáni többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban. Ezenfelül lehetővé teszi azt is, hogy az intézmények jóval a többéves pénzügyi keret megkezdése előtt, kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az e rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keret időszakának végéig nem kerül elfogadásra új pénzügyi keret, az e rendeletben meghatározott keret utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 1 fejezet – 3 cikk –cím A saját források felső határának tiszteletben tartása A saját forrásokkal való kapcsolat Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 1 fejezet – 3 cikk – 4 bekezdés (4)  A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb – ideértve a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő – kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a többéves pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló hatályos tanácsi határozattal (a továbbiakban: a sajátforrás-határozat) összhangban rögzített, saját forrásokra vonatkozó felső határt. (4)  A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb – ideértve a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő – kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a többéves pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az Unió saját forrásainak korlátait, az Unió azon kötelezettségének sérelme nélkül, miszerint az EUMSZ 311. cikke első bekezdésével összhangban képesnek kell lennie a célkitűzései eléréséhez és politikái végrehajtásához szükséges eszközökről gondoskodni, továbbá az intézmények azon kötelezettségének sérelme nélkül, miszerint rendelkezésre kell bocsátaniuk azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek lehetővé teszik az Unió számára, hogy az EUMSZ 323. cikkével összhangban teljesíteni tudja a harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségeit. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 1 fejezet – 3 cikk – 5 bekezdés (5)  Szükség esetén a többéves pénzügyi keretben rögzített felső határokat csökkenteni kell a hatályos sajátforrás-határozattal összhangban rögzített felső határ betartásának biztosítása érdekében. törölve Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 2 fejezet – 5 cikk – 4 bekezdés (4)  A 6., 7. és 8. cikkben foglaltak sérelme nélkül, az érintett évre vonatkozóan nem tehető további technikai kiigazítás sem az év során, sem utólagos kiigazításként a következő években. törölve Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 2 fejezet – 7 cikk – cím A gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó kiigazítások A költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó kiigazítások Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 2 fejezet – 7 cikk Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megszüntetik a gondos gazdasági irányításhoz vagy a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó intézkedésekkel összefüggésben uniós forrásokat érintő költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztését, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeget át kell vinni a következő évekre és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi költségvetésbe. Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megszüntetik a költségvetési kötelezettségvállalások felfüggesztését, a megfelelő összegeket át kell vinni a következő évekre és a többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi költségvetésbe. Az n+3. évtől kezdődően a lejárt kötelezettségvállalásokkal egyenértékű összeget be kell állítani a 12. cikkben meghatározott uniós kötelezettségvállalási tartalékba. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 10 cikk – 1 bekezdés (1)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának, amelynek célkitűzéseit és alkalmazási körét a 2012/2002/EK tanácsi rendelet állapítja meg, éves maximális összege (2018-as árakon számítva) 600 millió EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik. (1)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározottak szerint pénzügyi segítségnyújtás biztosítása valamely tagállam vagy tagjelölt ország területét sújtó jelentős katasztrófák esetén, éves maximális összege pedig (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 10 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Az Európai Unió Szolidaritási Alapjára vonatkozó előirányzatokat előzetes előirányzatként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 11 cikk – 2 bekezdés (2)  A tartalék éves összege (2018-as árakon számítva) 600 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A sürgősségisegély-tartalékot céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik. Minden év október 1-jén legalább az n. évre vonatkozó éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. A minden év szeptember 30-ig rendelkezésre álló összegnek legfeljebb a fele igénybe vehető belső vagy külső műveletekre. Október 1-jétől a rendelkezésre álló összeg fennmaradó része igénybe vehető belső vagy külső műveletekre az év végéig felmerülő igények fedezésére. (2)  A sürgősségisegély-tartalék éves összege (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR, amely a költségvetési rendelettel összhangban legkésőbb az n+1. évben használható fel. A sürgősségisegély-tartalékot céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik. Minden év október 1-jén legalább az n. évre vonatkozó éves összegből 150 millió EUR-nak (2018-as árakon számolva) rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezésére. A minden év szeptember 30-ig rendelkezésre álló összegnek legfeljebb a fele igénybe vehető belső vagy külső műveletekre. Október 1-jétől a rendelkezésre álló összeg fennmaradó része igénybe vehető belső vagy külső műveletekre az év végéig felmerülő igények fedezésére. Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 12 cikk – cím A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék) Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 12 cikk – 1 bekezdés (1)  A többéves pénzügyi keretben a 2022–2027-es időszakra megállapított felső határokat meghaladóan rendelkezésre bocsátandó, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós tartalék) az alábbiakból áll: (1)  A többéves pénzügyi keretben a 2021–2027-es időszakra megállapított felső határokat meghaladóan rendelkezésre bocsátandó, kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalék (uniós kötelezettségvállalási tartalék) az alábbiakból áll: a)  a többéves pénzügyi keretben az n–1. év kötelezettségvállalásaira vonatkozó felső határok alatt rendelkezésre álló mozgásterek; a)  a többéves pénzügyi keretben a korábbi évek kötelezettségvállalásaira vonatkozó felső határok alatt rendelkezésre álló mozgásterek; aa)  az n-1. évre vonatkozó, nem teljesített kötelezettségvállalási előirányzatok; b)  2023-tól – az a) pontban említett mozgástereken felül – az n–2. évben visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeg, a költségvetési rendelet 15]. cikkének sérelme nélkül. b)   az n–2. évben visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeg, a költségvetési rendelet [15]. cikkének sérelme nélkül; ba)  az n-3. év felfüggesztett kötelezettségvállalásainak megfelelő összeg, amely a 7. cikk értelmében már nem állítható be a költségvetésbe; bb)  a bírságokból és büntetésekből származó bevételnek megfelelő összeg. Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 12 cikk – 2 bekezdés (2)  A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot (uniós tartalékot), illetve annak egy részét az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti. (2)  A kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékot (uniós kötelezettségvállalási tartalékot), illetve annak egy részét az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti. Az n. év tartalékai az uniós kötelezettségvállalási tartalékon keresztül igénybe vehetők az n. és n+1. évre, feltéve, hogy ez nem ütközik a függőben lévő vagy tervezett költségvetés-módosításokkal. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 12 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  2027 végén azok az összegek, amelyek az uniós kötelezettségvállalási tartalék keretében továbbra is rendelkezésre állnak, 2030-ig átvitelre kerülnek a következő többéves pénzügyi keretbe. Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 13 cikk – 1 bekezdés A Rugalmassági Eszköz felhasználható arra, hogy egy adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül nem lehetne finanszírozni. A második albekezdésre is figyelemmel a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére álló éves összeg felső határa (2018-as árakon számítva) 1 000 millió EUR. A Rugalmassági Eszköz felhasználható arra, hogy egy adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül, illetve az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapon, az Európai Unió Szolidaritási Alapján, és a Sürgősségisegély-tartalékon belül nem lehetne finanszírozni. A második albekezdésre is figyelemmel a Rugalmassági Eszköz rendelkezésére álló éves összeg felső határa (2018-as árakon számítva) 2 000 millió EUR. Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 14 cikk – 1 bekezdés (1)  Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A tartalékot kizárólag költségvetés-módosítással vagy éves költségvetéssel kapcsolatban lehet igénybe venni. (1)  Az előre nem látható körülményekre való reagálás céljára egy végső megoldásként igénybe vehető, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,05%-át kitevő rendkívüli tartalékot kell képezni, a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon kívül. A tartalékot kizárólag költségvetés-módosítással vagy éves költségvetéssel kapcsolatban lehet igénybe venni. A tartalék egyaránt igénybe vehető kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokhoz, vagy csak kifizetési előirányzatokhoz. Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 14 cikk – 2 bekezdés (2)  A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai kiigazítása szerint előirányzott legnagyobb összeget, és összhangban kell állnia a saját források felső határával. (2)  A rendkívüli tartalék felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keret évenkénti technikai kiigazítása szerint előirányzott legnagyobb összeget. Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 14 cikk – 3 bekezdés (3)  A rendkívüli tartalék igénybevételével rendelkezésre bocsátott összegeket a folyó pénzügyi évre vagy a következő pénzügyi évekre vonatkozó többéves pénzügyi keret egy vagy több fejezete keretében rendelkezésre álló mozgástér révén teljes mértékben ellentételezni kell. törölve Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 14 cikk – 4 bekezdés (4)  A (3) bekezdésnek megfelelően ellentételezett összegek tovább nem vehetők igénybe a többéves pénzügyi keretből. A rendkívüli tartalék igénybevétele nem eredményezheti a folyó pénzügyi évre és a következő pénzügyi évekre vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben megállapított kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok összesített felső határának túllépését. törölve Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 4 fejezet – cím A többéves pénzügyi keret értékelése és felülvizsgálata Felülvizsgálat Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 4 fejezet – 15 cikk – 1 bekezdés (1)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 16–20. cikk és a 24. cikk sérelme nélkül, előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén a többéves pénzügyi keret a saját forrásoknak a hatályos sajátforrás-határozat értelmében meghatározott felső határának tiszteletben tartása mellett felülvizsgálható. (1)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 16–20. cikk és a 24. cikk sérelme nélkül, a többéves pénzügyi keret felső határai felfelé módosítandók, ha ez az uniós szakpolitikák, és különösen az új szakpolitikai célkitűzések finanszírozásának elősegítése szempontjából szükséges olyan körülmények bekövetkezése esetén, amikor egyébként szükség lenne olyan kiegészítő kormányközi, illetve kvázi kormányközi finanszírozási módszerek igénybevételére, amelyek megkerülnék az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárást. Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 4 fejezet – 15 cikk – 3 bekezdés (3)  A többéves pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő felülvizsgálatára tett javaslatban meg kell vizsgálni a kiadásoknak a felülvizsgálat által érintett fejezet alá tartozó programok közötti átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előirányzatok előreláthatólag nem teljes mértékű felhasználására. törölve Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 4 fejezet – 16 cikk – cím A többéves pénzügyi keret félidős értékelése A többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 4 fejezet – 16 cikk A Bizottság 2024. január 1-je előtt benyújtja a többéves pénzügyi keret működésének értékelését. Ezt az értékelést adott esetben megfelelő javaslatoknak kell kísérniük. A Bizottság 2023. július 1-je előtt a többéves pénzügyi keret működésének értékelése alapján benyújtja a jelen rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot az EUMSZ által meghatározott eljárásokkal összhangban. E rendelet 6. cikkének sérelme nélkül az előzetesen előirányzott nemzeti keretösszegek ilyen felülvizsgálat révén nem csökkenthetők. A javaslatot az alábbiak értékelését figyelembe véve kell összeállítani: –   előrehaladás azon cél elérése tekintetben, hogy a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret időszakában az EU összes kiadásának 25%-át éghajlatvédelmi célkitűzésekre fordítsák, valamint azon cél elérése tekintetében, hogy a lehető leghamarabb elérjék a 30%-os éves kiadási célt; –   az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak általános érvényesítése; –   a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben (a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés); –  az egyszerűsítési intézkedések hatása a bürokrácia csökkentésére a kedvezményezettek számára a pénzügyi programok végrehajtása során, melyeket az érdekelt felekkel konzultálva kell végrehajtani; Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 4 fejezet – 17 cikk A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításainak eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság adott esetben az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok teljes összegének felülvizsgálatára irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves kifizetések felső határának hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva. A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításainak eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg, illetve abban az esetben, ha a kifizetésekre vonatkozó felső határok megakadályozhatják az Uniót jogi kötelezettségei teljesítésében, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok teljes összegének felülvizsgálatára irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves kifizetések felső határának hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva. Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 5 fejezet – 21 cikk – 1 bekezdés (1)  A 2021–2027-es időszakban az Unió általános költségvetésében (2018-as árakon számítva) legfeljebb 14 196 millió EUR áll rendelkezésre a(z) XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet – űrprogram] alá tartozó nagyprojektekre. (1)  A 2021–2027-es időszakban az Unió általános költségvetésében (2018-as árakon számítva) egy együttes maximális összeg áll az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) és a Kopernikusz (Európai Föld-megfigyelési program) rendelkezésére. Ezt a maximális összeget a két nagyprojekt számára az [űrprogramról szóló XXXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendeletben] meghatározott indikatív összegek fölött 15%-kal kell meghatározni. Az e maximális összegen belüli minden megerősítést a tartalékokból vagy különleges eszközökből kell finanszírozni, és azok nem eredményezhetik más programok és projektek költségvetésének csökkentését. Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 5 fejezet – 21 cikk –2 a bekezdés (új) (2a)  Abban az esetben, ha az uniós költségvetésből történő finanszírozásra további igény merülne fel a fent említett nagyprojektek tekintetében, a Bizottság javasolja a többéves pénzügyi keret felső határainak ennek megfelelően történő módosítását. Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 6 fejezet – cím Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során Átláthatóság és intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 6 fejezet – 22 cikk Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során Átláthatóság és intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 6 fejezet – 22 cikk – 4 a bekezdés (új) Politikai szinten tartott találkozók során az Európai Parlamentet és a Tanácsot egyaránt mindkét intézmény tagjai képviselik. Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 6 fejezet – 22 cikk – 4 b bekezdés (új) Az Európai Parlament és a Tanács azon ülései, amelyeken a költségvetést illető álláspontjaikat fogadják el, nyilvánosak. Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 6 fejezet – 23 cikk A költségvetési rendelet 7]. cikkének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Euratom összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz. Az EUMSZ 310. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Euratom összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz. Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 7 fejezet – 24 cikk A Bizottság 2023. július 1-jéig, a félidős felülvizsgálatra irányuló javaslataival együtt az 5+5 éves pénzügyi keret gyakorlati megvalósításának módszereit meghatározó jelentést nyújt be. A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be. A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be. Amennyiben 2027. december 31-ig nem fogadják el az új többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló tanácsi rendeletet, a meglévő többéves pénzügyi keret utolsó évére vonatkozó felső összeghatárok és egyéb rendelkezések alkalmazandók az új pénzügyi keretet létrehozó rendelet elfogadásáig. Amennyiben 2020 után új tagállam csatlakozik az Unióhoz, a meghosszabbított pénzügyi keretet a csatlakozási tárgyalások kimenetelének figyelembevétele érdekében – szükség szerint – felül kell vizsgálni. E.AZ INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT MÓDOSÍTÁSAI 52.Hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló új rendelet tárgyalásának és elfogadásának eredményeképpen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslat a következőképpen módosítandó: Módosítás 48 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat 1 rész A szakasz – 6 a pont (új) (6a)  Az Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre és az uniós saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulására vonatkozó információt tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezt az információt a költségvetési tervezet kísérődokumentumaival együtt évente aktualizálni kell. Módosítás 49 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat 1 rész A szakasz – 7 pont 7.  Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határa alatt. 7.  Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő összeg álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határai alatt lévő mozgástereken belül, vagy a rendelkezésre álló speciális eszközökön belül. Módosítás 50 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat I rész A szakasz – 8 pont A 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása A kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása 8.  2024-ben a Bizottság aktualizálja a 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is. 8.  A Bizottság minden egyes évben aktualizálja a 2027-ig tartó és a 2027 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is. Módosítás 51 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat I rész B szakasz – 9 pont 9.  Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra. 9.  Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Bizottság a Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra. Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni. A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani. A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani. Módosítás 52 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat I rész B szakasz – 10 pont 10.  Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz a megfelelő költségvetési eszközre a költségvetési rendelettel összhangban. 10.  Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Bizottság a Szolidaritási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési sorokba történő átcsoportosításra. Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni. A Szolidaritási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani. Módosítás 53 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat I rész B szakasz – 11 pont 11.  Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési sorba történő átcsoportosításra a költségvetési rendelettel összhangban. 11.  Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési sorba történő átcsoportosításra a költségvetési rendelettel összhangban. Véleménykülönbség esetén az ügyet a költségvetésről szóló következő háromoldalú egyeztetés során kell tárgyalni. Módosítás 54 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat I rész B szakasz – 12 pont Rugalmassági Eszköz Rugalmassági Eszköz 12.  A Bizottság a Rugalmassági Eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét. 12.  A Bizottság a Rugalmassági Eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy kimerítette a vonatkozó fejezetek tartalékait. A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. Ilyen javaslat költségvetési tervezettel vagy költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatban nyújtható be. A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. A Rugalmassági Eszközt az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében. A Rugalmassági Eszközt az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében. Módosítás 55 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat I rész B szakasz – 13 pont 13.  A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget. Ilyen javaslat költségvetési tervezettel vagy költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatban nyújtható be. 13.  A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget. A rendkívüli tartalékot az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében. A rendkívüli tartalékot az Európai Parlament és a Tanács veheti igénybe az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében. Módosítás 56 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat II rész A szakasz – 14 a pont (új) 14a.  Egy új többéves pénzügyi keret elfogadásának, illetve annak felülvizsgálata elősegítése érdekében, valamint az EUMSZ 312. cikke (5) bekezdésének érvényre juttatása érdekében az intézmények rendszeres találkozókon, nevezetesen az alábbiakon vesznek részt: –  az Elnökök Értekezlete a Szerződés 324. cikkében meghatározottak szerint; –  az Európai Parlament küldöttsége számára a tanácsi elnökség által az adott tanácsi ülések előtt és után tartott tájékoztatók és személyes meghallgatások; –  informális háromoldalú tárgyalások a Parlament véleményeinek a Tanács elnöksége dokumentumainak kidolgozása során történő figyelembevételére irányuló tanácsi eljárások során; –  háromoldalú egyeztetések azt követően, hogy a Parlament és a Tanács egyaránt elfogadta tárgyalási megbízását; –  kölcsönös részvétel a Tanács elnöksége által az adott parlamenti bizottságban és a Parlament tárgyalócsoportja által az adott tanácsi formációban. A Parlament és a Tanács, amint lehetséges, továbbít egymásnak bármely, hivatalosan az illető előkészítő szervek által elfogadott vagy nevükben hivatalosan benyújtott dokumentumot. Módosítás 57 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat II rész B szakasz – 15 pont – 2 franciabekezdés –  az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és más lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai, –  az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és más olyan lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai, amelyek nem az uniós költségvetésből kerülnek finanszírozásra, azonban a Szerződésekből eredő uniós szakpolitikák támogatására szolgálnak, Módosítás 58 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat II rész B szakasz – 15 a pont (új) 15a.  Önálló átcsoportosítások a költségvetési rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében történő elfogadásakor a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a költségvetési hatóságot az ilyen átcsoportosítások részletes indokairól. Amennyiben a Parlament vagy a Tanács fenntartását fejezi ki egy ilyen önálló átcsoportosítással kapcsolatban, a Bizottság azt adott esetben például az átcsoportosítás visszafordítása révén kezeli. Módosítás 59 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat III rész A szakasz – 24 a pont (új) 24a.  Amennyiben a költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság egyedi kiegészítésekről határoz, a Bizottság azokat nem számítja be a pénzügyi programozásának következő éveiben, kivéve, ha az előbbi kifejezetten erre irányuló utasítást ad. Módosítás 60 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet A rész – 1 a pont (új) 1a.  Minden intézmény vállalja, hogy annak biztosítása érdekében, hogy minden intézmény képes legyen eljárási előjogainak megfelelő gyakorlására, tartózkodik bármilyen nem sürgős költségvetési egyenlegnek, átcsoportosításnak vagy egyéb bejelentésnek a többi intézménynek történő átadásától, ami a határidőknek a szüneteltetési időszakuk alatt történő aktiválásával járna. Az intézmények szolgálatai időben tájékoztatják egymást az intézményük működési szüneteinek időpontjairól. Módosítás 61 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet B rész – 2 pont 2.  A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait. 2.  A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait és az aktuális pénzügyi év költségvetésének végrehajtása során felmerülő kérdéseket. Módosítás 62 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet C rész – 8 pont 8.  A lojális és kiegyensúlyozott intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalnak arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig, de különösen az egyeztetési időszakban minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak egymással tárgyalóik révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, valamint az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tart. A Bizottság biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára. 8.  A lojális és kiegyensúlyozott intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalnak arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig, de különösen az egyeztetési időszakban minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak egymással tárgyalóik révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, különösen az illetékes előkészítő szerveik által elfogadott eljárási iratok egymásnak a lehető leghamarabb történő eljuttatásáról. Vállalják továbbá, az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tartanak. A Bizottság biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára. Módosítás 63 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet D rész – 12 a pont (új) 12a.   Az Európai Parlament és a Tanács azon ülései, amelyeken a költségvetést illető álláspontjaikat fogadják el, nyilvánosak. Módosítás 64 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet E rész – 15 pont 15.  Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban azon a megfelelő szinten képviselteti magát, amely mindkét küldöttség számára lehetővé teszi a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé teszi a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést. 15.  Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban mindkét intézmény tagjaival képviselteti magát, hogy mindkét küldöttség számára lehetővé tegye a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé tegye a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést. Módosítás 65 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet E rész – 19 pont 19.  A három intézmény előre megállapodik az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában. 19.  A három intézmény előre megállapodik az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában. Az egyeztetési időszak alatt szükség szerint további ülések szervezhetők, technikai szinten is. Módosítás 66 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet E rész – 21 a pont (új) 21a.   A Szerződés által biztosított 21 napos egyeztetési időszak teljes körű alkalmazásának érdekében, illetve azért, hogy az intézmények aktualizálhassák tárgyalási álláspontjaikat, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy a vonatkozó időszakban az érintett előkészítő szerveik minden ülésén megvizsgálják az egyeztetési eljárás helyzetképét, és nem hagyják azt a legutolsó pillanatra. Módosítás 67 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet G rész – cím G. rész Fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL) G. rész Költségvetés-végrehajtás, kifizetések és fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL) Módosítás 68 Intézményközi megállapodásra irányuló javaslat Melléklet G rész – 36 pont 36.  Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatoknak a többéves pénzügyi keret végén jelentkező hiánya nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában. 36.  Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a kifizetési előrejelzéseket és a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatoknak a többéves pénzügyi keret végén jelentkező hiánya nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában. Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes fejezeteken belüli kifizetések szintje és profilja kezelhető maradjon, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályokat – különösen az automatikus visszavonásra vonatkozó szabályokat – minden fejezetben szigorúan alkalmazni kell. Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetés folyó, illetve következő években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Erre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések végrehajtásáról, a kézhez vett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált előrejelzésekről. Mindenekelőtt, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit. Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetés folyó, illetve következő években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Erre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések végrehajtásáról, a kézhez vett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált rövid és hosszú távú előrejelzésekről. Mindenekelőtt, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit. o o o 53.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

I. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: felső határok és a felső határokon kívüli eszközök (2018-as árakon)

(millió EUR – 2018-as árakon)

II. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: felső határok és a felső határokon kívüli eszközök (folyó árakon)

(millió EUR – folyó árakon)

III. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (2018-as árakon)

Megjegyzés: Összehasonlítás céljából a táblázat követi az egyes uniós programok Bizottság által javasolt struktúráját, a programok elfogadásához vezető jogalkotási folyamat során esetlegesen kérelmezett változtatások sérelme nélkül.

(millió EUR – 2018-as árakon)

* A 10. és a 11. klaszterben részt vevő decentralizált ügynökségekre vonatkozó európai parlamenti összeg tartalmazza az EASO-ról és az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatok pénzügyi vetületét.

IV. melléklet - A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret: programonkénti bontás (folyó árakon)

(millió EUR – folyó árakon)

* A 10. és a 11. klaszterben részt vevő decentralizált ügynökségekre vonatkozó európai parlamenti összeg tartalmazza az EASO-ról és az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági javaslatok pénzügyi vetületét.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0075 és P8_TA(2018)0076. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226. (3) HL C 215., 2018.6.19., 249. o. (4) HL L 282., 2016.10.19., 1. o. (5) HL C 242., 2018.7.10., 24. o.

Az Európai Parlament 2018. november 14-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0398 – C8-0316/2018 – 2018/0222(NLE))

P8_TA(2018)0450 A8-0315/2018

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0398),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 109. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0316/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0315/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Parlament által jóváhagyott szöveget;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Az Európai Parlament 2018. november 14-i állásfoglalása a fegyverkivitelről: a 2008/944/KKBP közös álláspont végrehajtása (2018/2157(INI))

P8_TA(2018)0451 A8-0335/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében foglalt elvekre, nevezetesen a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására, valamint a béke megőrzésére, a konfliktusok kialakulásának megelőzésére és a nemzetközi biztonság erősítésére,

–  tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontra(1) (a továbbiakban: közös álláspont),

–  tekintettel a közös álláspont 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban összeállított tizenkilencedik éves jelentésére(2),

–  tekintettel a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról szóló, 2018. január 22-i (KKBP) 2018/101 tanácsi határozatra(3) és a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása érdekében végzett uniós tájékoztatási tevékenységekről szóló, 2017. május 29-i (KKBP) 2017/915 tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel az Európai Unió Tanács által 2018. február 26-án elfogadott, aktualizált közös katonai listájára(5),

–  tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló közös állásponthoz kapcsolódó felhasználói útmutatóra,

–  tekintettel a hagyományos fegyverek, valamint a kettős felhasználású áruk és technológiák exportjának ellenőrzéséről szóló, 1996. május 12-i Wassenaari Megállapodásra, valamint ezen áruk, technológiák és lőszerek 2017 decemberében aktualizált jegyzékeire(6),

–  tekintettel az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos 2012. június 25-i európai uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre, és különösen a cselekvési terv 11e. pontjára, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó 2015. július 20-i cselekvési tervre (2015–2019), és különösen a cselekvési terv 21d. célkitűzésére

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2013. április 2-án elfogadott(7) és 2014. december 24-én hatályba lépett Fegyverkereskedelmi Szerződésre (ATT),

–  tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel a 2014. április 16-i 599/2014/EU rendelettel módosított, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletre(9) (a továbbiakban: a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet) és az I. mellékletében foglalt, a kettős felhasználású termékek és technológiák jegyzékére,

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, beleértve a 16. célt a fenntartható fejlesztés békés és befogadó társadalmainak előmozdításáról,

–  tekintettel az ENSZ „Közös jövőnk” című leszerelési programjára,

–  tekintettel az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2016. november 23-i (EU) 2016/2134 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatala által az Emberi Jogi Tanács számára készített, a fegyvertranszfer emberi jogokra gyakorolt hatásairól szóló jelentésre(11),

–  tekintettel a témával kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen a közös álláspont végrehajtásáról szóló, 2017. szeptember 13-i(12) és 2015. december 17-i(13) állásfoglalására,

–  tekintettel az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2017)0294) és az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2018)0476),

–  tekintettel a jemeni humanitárius helyzetről szóló 2016. február 25-i(14), 2017. június 15-i(15) és 2017. november 30-i (16)állásfoglalására,

–  tekintettel a katonai robotrepülőgépek használatáról szóló, 2014. február 27-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel az Emberi Jogi Tanácsnak az emberi jogok jemeni helyzetéről szóló, 2018. augusztus 17-i jelentésére, beleértve a 2014. szeptember óta elkövetett jogsértéseket és visszaéléseket is (A/HRC/39/43),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0335/2018),

A.  mivel az egyéneknek vagy a közösségeknek az ENSZ Alapokmányának 51. cikkében foglalt elidegeníthetetlen joga, hogy megvédjék önmagukat;

B.  mivel a fegyverek exportja és transzfere kétségtelenül kihat az emberi jogokra és az emberi biztonságra, a társadalmi-gazdasági fejlődésre és a demokráciára; mivel a fegyverkivitel hozzájárul azokhoz a körülményekhez is, amelyek az embereket arra kényszerítik, hogy elhagyják országukat; mivel ez okot ad arra, hogy szigorú, átlátható, hatékony és általánosan elfogadott és meghatározott fegyverzet-ellenőrzési rendszert vezessünk be;

C.  mivel a 2008/944/KKBP közös tanácsi álláspont egy nyolc kritériumot meghatározó, jogilag kötelező keret; mivel, amennyiben ezek a kritériumok nem teljesülnek, a kiviteli engedély kiadását meg kell tagadni (1–4. kritérium), vagy legalább meg kell fontolni annak megtagadását (5–8. kritérium); mivel bármely katonai technológia vagy felszerelés transzferére vagy transzferének megtagadására vonatkozó határozat az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik az Európai Unió közös álláspontja 4. cikkének (2) bekezdése szerint;

D.  mivel a legutóbbi adatok(18) azt mutatják, hogy az EU 28 tagállamából származó fegyverkivitel a 2013–2017 közötti időszakban a teljes globális fegyverkivitel több mint 27%-át tette ki, ami által az EU összesítve a világ második legnagyobb fegyverszállítója az USA (34%) után és Oroszország (22%) előtt; mivel az uniós adatgyűjtés kezdete óta 2015-ben és 2016-ban adtak ki a legnagyobb értékben fegyverkiviteli engedélyt, 2015-ben összesen 195,95 milliárd EUR értékben, 2016-ban pedig a hagyományos fegyverkivitelről szóló munkacsoport legutóbbi jelentése (COARM) szerint 191,45 milliárd EUR értékben(19); mivel a 2015-ös és 2016-os számok sajnálatos módon félrevezetőek és pontatlanok, mivel az engedélyek száma inkább a szándékot tükrözi, ahelyett hogy pontos számot adna a közeljövőben megvalósuló tényleges kivitelről;

E.  mivel mindmáig csakis a COARM éves jelentései tekinthetők olyan eszköznek, amelyek célja a közös álláspont végrehajtásának vizsgálata; mivel meggyőződése, hogy ezek a jelentések hozzájárultak a tagállamok fegyverkivitelei átláthatóságának növeléséhez, valamint hogy a felhasználói útmutatóban foglalt iránymutatások és magyarázatok száma jelentős mértékben növekedett; mivel a közös álláspont következtében nőtt a fegyverkiviteli engedélyek odaítélésével kapcsolatos információk mennyisége;

F.  mivel a globális és regionális biztonsági környezet rendkívüli módon megváltozott, különös tekintettel az Unió déli és keleti szomszédságára, és ez rámutat arra, hogy a módszertant sürgősen javítani kell a kiviteli engedélyek kockázatértékeléséhez szükséges adatok gyűjtése és biztonságosabbá tétele tekintetében;

G.  mivel a közös álláspont 3. cikke értelmében a nyolc kritérium csupán minimumnormákat határoz meg, így nem sérti a tagállamok által hozott, ezeknél esetleg szigorúbb fegyverellenőrzési intézkedéseket ; mivel a védelmi felszerelés kivitelére vonatkozó engedély megadására vagy elutasítására irányuló döntéshozatali eljárás a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik;

H.  mivel az Európai Uniónak nem minden tagállama továbbít hiánytalan adatokat a COARM tanácsi munkacsoport részére; mivel az egyes tagállamok eltérő adatgyűjtési szabályai és benyújtási eljárásai, valamint a nyolc kritérium eltérő értelmezése miatt az adatállományok hiányosak és eltérőek, és a fegyverkiviteli gyakorlatok terén is jelentősek az eltérések; emlékeztet arra, hogy az információcserének tiszteletben kell tartania az egyes országok nemzeti törvényeit és közigazgatási eljárásait;

I.  mivel jelenleg nem létezik a nyolc kritérium betartásának szabványosított és független ellenőrzésére és jelentéstételére vonatkozó mechanizmus;

J.  mivel az elmúlt években intézkedéseket fogadtak el a kézi- és könnyűfegyverek kereskedelmére vonatkozóan, a Wassenaari Megállapodás keretében a kettős felhasználású termékek és technológiák frissített listájával; mivel az olyan kérdések, mint a fegyverkereskedelem ellenőrzése, az EU-n kívüli engedélyezett gyártás és a végfelhasználói ellenőrzés már napirendre kerültek, és bizonyos mértékig a közös álláspont részévé váltak, ugyanakkor számos termék – különösen a kettős felhasználású termékek, a számítógépes technológia és a megfigyelés területén – még mindig nem tartozik az ellenőrzési rendszer hatálya alá;

K.  mivel a tizenkilencedik éves jelentés azt mutatja, hogy a fegyverkivitelre vonatkozó engedélyek 40,5%-át a „MENA” régió országainak adták ki 77,5 milliárd EUR értékben, és ennek az exportnak a legnagyobb része Szaúd-Arábiába, Egyiptomba és az Egyesült Arab Emírségekbe irányult összesen 57,9 milliárd EUR értékben;

L.  mivel egyes esetekben az olyan országokba exportált fegyvereket, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és a Szaúd-Arábia vezette koalíció tagjai, olyan konfliktusokban használták fel, mint például a jemeni; mivel az ilyen kivitelek egyértelműen megsértik a közös álláspontot;

M.  mivel a jemeni humanitárius helyzetről szóló, 2016. február 25-i európai parlamenti állásfoglalás felszólította a Bizottság alelnökét és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő), hogy kezdeményezze uniós fegyverembargó bevezetését Szaúd-Arábiával szemben;

N.  mivel azok a fegyverek, amelyeket uniós tagállamok általi transzferét engedélyezték és később a jelenleg folyó jemeni konfliktusban használtak, katasztrofális hatást gyakoroltak a fenntartható fejlődésre Jemenben;

O.  mivel a védelmi ágazat az uniós politika fókuszpontjává vált, hiszen az európai globális stratégia (EUGS) szerint „Európa stratégiai autonómiája és egy hiteles KBVP érdekében alapvetően szükséges a fenntartható, innovatív és versenyképes európai védelmi ipar”(20); mivel a fegyverkivitel elengedhetetlen az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítéséhez, és mivel a védelmi iparnak mindenekelőtt biztosítania kell az Unió tagállamainak védelmét és biztonságát, miközben hozzájárul a KKBP végrehajtásához; mivel az Európai Védelmi Alap és a közelmúltban elindított EDIDP fő feladata „az európai védelmi ipar versenyképességének támogatása”(21);

P.  mivel az átláthatósági intézkedések, mint például a fegyverexport ellenőrzése, hozzájárulnak az államok közötti bizalom erősítéséhez;

Q.  mivel a közös álláspont 10. cikke egyértelműen kimondja, hogy a nyolc kritérium betartása elsőbbséget élvez a tagállamok esetleges gazdasági, társadalmi, kereskedelmi vagy ipari érdekei előtt;

A közös álláspont megerősítése és végrehajtásának javítása

1.  hangsúlyozza, hogy az egyes államok legitim joga, hogy önvédelmi célokból katonai technológiára tegyenek szert; megjegyzi, hogy a védelmi ipar fenntartása a tagállamok önvédelmének részét képezi;

2.  megállapítja, hogy az európai védelmi piac a tagállamok és az uniós polgárok biztonsága és védelme garantálásának eszközeként szolgál, és hozzájárul a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és különösen a közös európai biztonság- és védelempolitika (KBVP) végrehajtásához; felhívja a tagállamokat, hogy oldják meg az uniós tagállamok védelmi kiadásainak az átfedésekből, a széttöredezettségből és az interoperabilitás hiányából fakadó jelenlegi hatékonysági problémáit, valamint tűzzék ki célul, hogy az EU a fegyverkivitel jobb ellenőrzése révén biztonsági szereplővé váljon;

3.  elismeri, hogy az EU a világ egyetlen több országból álló uniója, amely jogilag kötelező erejű keretrendszerrel rendelkezik a fegyverkiviteli ellenőrzés javítása céljából, többek között a válságövezetekben és a megkérdőjelezhető emberi jogi helyzetű országokban; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a közös álláspont nyomán európai és nem európai harmadik államok is csatlakoztak a fegyverkivitel-ellenőrzési rendszerhez; ösztönzi a fennmaradó tagjelölt országokat, a tagjelölt státuszra pályázó országokat, illetve az uniós csatlakozás útján más módon elindulni kívánó országokat, hogy alkalmazzák a közös álláspont rendelkezéseit;

4.  hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell erősíteni az uniós küldöttségek abban játszott szerepét, hogy segítsék a tagállamokat és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) a kiviteli engedélyek kockázatértékelésében, valamint a végfelhasználói ellenőrzések, a szállítás utáni ellenőrzések és a helyszíni vizsgálatok lebonyolításában;

5.  tudomásul veszi, hogy a tagállamok egymástól eltérően alkalmazzák és értelmezik a nyolc kritériumot; kéri, hogy a közös álláspontot azonos módon, következetesen és koordináltan hajtsák végre, a benne foglalt valamennyi kötelezettséggel egyetemben;

6.  meggyőződése, hogy a kiviteli engedélyek kockázatértékelési módszertanába be kell illeszteni az elővigyázatosság elvét, és a tagállamoknak, annak értékelése mellett, hogy egy meghatározott katonai technológia használható-e belső elnyomásra vagy egyéb nemkívánatos célra, a rendeltetési hely szerinti ország átfogó helyzetén alapuló kockázatokat is értékelniük kell, figyelembe véve például a demokrácia, a jogállamiság és a társadalmi-gazdasági fejlődés helyzetét is;

7.  a 2017. szeptember 13-i ajánlásaival összhangban felkéri a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy a jelenlegi felülvizsgálati eljárást használják az információcserére vonatkozó mechanizmusok megerősítésére azáltal, hogy minőségi és mennyiségi szempontból is jobb információkat bocsátanak rendelkezésre a kockázatértékelésekhez az alábbiak révén:

8.  felszólítja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy növeljék az exporttal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó személyzet számát nemzeti és uniós szinten egyaránt; ösztönzi az uniós alapok kapacitásépítésre történő felhasználását a tagállami engedélyezési és végrehajtási tisztviselők körében;

9.  emlékeztet rá, hogy a közös álláspont kidolgozásának egyik mozgatórugója annak megelőzése volt, hogy európai fegyverzetet használhassanak a tagállamok fegyveres erőivel szemben, valamint hogy megelőzzék az emberi jogi visszaéléseket és a fegyveres konfliktusok meghosszabbítását; ismételten hangsúlyozza, hogy a közös álláspont azokat a minimumkövetelményeket határozza meg, amelyeket a tagállamoknak alkalmazniuk kell a fegyverkiviteli ellenőrzések terén, illetve magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a kiviteli engedély iránti kérelmet az álláspontban foglalt mind a nyolc kritérium fényében értékelni kell;

10.  kifogásolja, hogy egyes tagállamok nem alkalmazzák rendszeres jelleggel a nyolc kritériumot, valamint azt, hogy katonai technológia olyan rendeltetési helyekre és végső felhasználókhoz kerül, amelyek nem felelnek meg a közös álláspontban meghatározott feltételeknek; ismételten felszólít arra, hogy végezzenek független értékelést a tagállamoknak a közös álláspont nyolc kritériumának való megfelelése tekintetében; úgy véli, hogy elő kell segíteni a nyolc kritérium alkalmazásának egységesítését; sajnálatosnak tartja, hogy nem születtek rendelkezések az olyan tagállamok szankcionálására, amelyek az engedélyek megadása előtt nem ellenőrizték a nyolc kritérium tiszteletben tartását; sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék a közös álláspont végrehajtásának következetességét, és tanácsolja a tagállamoknak, hogy rendelkezzenek független ellenőrzések végrehajtásáról;

11.  úgy véli, hogy a Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emírségekbe és a Szaúd-Arábia vezette jemeni koalíció más tagországaiba irányuló exportok nem felelnek meg legalább a 2. kritériumnak, mivel ezen országok részt vettek a humanitárius jogszabályoknak az ENSZ illetékes hatóságai által meghatározott súlyos megsértéseiben; megismétli a 2017. szeptember 13-i felszólítását arra vonatkozóan, hogy sürgősen fegyverembargót kell kivetni Szaúd-Arábiára, és felszólítja a főképviselőt/alelnököt és a Tanácsot, hogy terjessze ki az említett embargót a Szaúd-Arábia vezette jemeni koalíció valamennyi tagországára;

12.  meggyőződése, hogy egy olyan mechanizmus kidolgozására irányuló folyamatot kell elindítani, amely szankciókat léptet életbe a közös álláspontot nem teljesítő tagállamokkal szemben;

13.  megjegyzi, hogy egyes tagállamok felhagytak azzal, hogy fegyverekkel lássák el Szaúd-Arábiát és a Szaúd-Arábia vezette jemeni koalíció más tagországait azok fellépése miatt, ugyanakkor mások továbbra is katonai technológiát exportálnak ezen országokba; gratulál azon tagállamoknak, így Németországnak és Hollandiának, amelyek megváltoztatták a jemeni konfliktussal kapcsolatos gyakorlatukat; mélységesen sajnálja azonban, hogy más tagállamok láthatólag nem veszik figyelembe a célország viselkedését és az exportált fegyverek és lőszerek végfelhasználását; rámutat arra, hogy ezek a különböző gyakorlatok azzal a kockázattal fenyegetnek, hogy aláássák az egész európai fegyverzet-ellenőrzési rendszert;

14.  riasztónak tartja, hogy a bizonyos országokba, például Szaúd-Arábiába irányuló export iránti engedélykérelmeket annak ellenére jóváhagyták, hogy az oda irányuló kivitel sérti legalább a közös álláspont 1–6. kritériumait, és hogy az 1–4. kritériumnak való meg nem felelés esetén kötelező megtagadni az engedélyt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy jóváhagyták csaknem az összes Szaúd-Arábiába irányuló exportra vonatkozó, az ML9. fejezetbe (hadihajók)(22), valamint az ML10. (repülőgépek) és ML4. fejezetbe (bombák stb.) tartozó engedélykérelmet (95%), holott ezeket az eszközöket a jemeni haditengerészeti blokád fenntartására és légicsapásokra használják fel, hozzájárulva a humanitárius helyzet romlásához és az egész ország fenntartható fejlődésének akadályozásához, valamint a jemeni lakosság folyamatos szenvedéséhez;

15.  megdöbbenésének ad hangot a Szíriában és Irakban a Dáis kezén megtalált uniós gyártású fegyverek és lőszerek mennyiségét illetően; felhívja a figyelmet arra, hogy Bulgária és Románia nem alkalmazza eredményesen a közös álláspontot a végfelhasználói tanúsítványokkal ellentétes továbbadások tekintetében; felszólítja az összes uniós tagállamot, hogy tagadja meg a hasonló transzfereket a jövőben, különösen az Amerikai Egyesült Államokba és a Szaúd-Arábiába irányulókat, és felszólítja az EKSZ-t és a tagállamokat, különösen Bulgáriát és Romániát, hogy mind a COARM összefüggésében, mind nyilvánosan a Parlament Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságában (SEDE) számoljon be arról, milyen lépéseket tettek ez ügyben; felszólítja az EKSZ-t, hogy foglalkozzon a Conflict Armament Research jelentése által feltárt számos esettel, és térképezze fel a fegyvereltérítésre vonatkozó kockázatelemzések hatékonyabb módszereit a COARM-ban és más releváns fórumokon, beleértve azt, hogy a felülvizsgálati eljárás összefüggésében tegye kötelezővé a tagállamok számára a kiviteli engedély megtagadását, amennyiben egyértelmű kockázata áll fenn annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést eltéríthetik; úgy határoz, hogy vizsgálatot indít e kérdésben;

16.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a polgárokat aránytalanul érintheti a fegyverrendszerek biztosítása háborús időszakokban és jelentős politikai feszültséggel bíró helyzetekben; kiemeli, hogy a konfliktusokat elsősorban diplomáciai úton kell rendezni; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy törekedjenek egy valódi közös kül- és biztonságpolitika kialakítására;

17.  elismeri, hogy a 8. kritérium jobb megvalósítása döntő hozzájárulást jelentene az EU fejlesztési célokkal kapcsolatos politikai koherenciájához és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaihoz, különösen a 16.4. fenntartható fejlesztési célhoz; felszólítja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy e tekintetben használják a közös álláspont folyamatban lévő felülvizsgálati eljárását; javasolja, hogy aktualizálják a felhasználói útmutatót e tekintetben, és ne csak a fegyvervásárlásnak a fogadó ország fejlődésére gyakorolt hatására koncentráljanak, hanem arra is, hogy a fegyverhasználat milyen potenciális károkat okoz többek között a fogadó országon kívüli államok fejlődésében;

18.  javasolja annak feltárását, hogy az Unió miként támogatja a tagállamokat a közös álláspontban meghatározott nyolc kritériummal kapcsolatban, különösen a kockázatértékelési szakasz, a végfelhasználók ellenőrzése és a szállítmányok előzetes ellenőrzése során nyújtott információk, valamint a közös álláspont kritériumainak megfelelő harmadik országok rendszeresen frissített jegyzékének biztosítása révén;

19.  megjegyzi, hogy a Tanács végzi a közös álláspont végrehajtásának és az álláspont célkitűzései 2018. évi teljesítésének felülvizsgálatát; sürgeti, hogy a közös álláspont felülvizsgálata során vizsgálják meg, hogyan hajtják végre a közös álláspontot nemzeti szinten, beleértve azt is, hogy a közös álláspontot miként hajtják végre az egyes tagállamok jogszabályaiban, milyen módszereket használnak az engedélykérelmek értékeléséhez, és mely kormányzati szervek és minisztériumok vesznek részt az értékelésben; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy az újonnan indított EDIDP-ből és a jövőbeni védelmi alapból finanszírozott projekteknek nemzeti és uniós ellenőrzési és jelentéstételi mechanizmusok/rendszerek alá kell tartozniuk, és azokat teljes parlamenti ellenőrzésnek kell alávetni; úgy véli, hogy a javasolt Európai Békekeretet is parlamenti ellenőrzésnek kell alávetni;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy oldják meg az uniós tagállamok védelmi kiadásainak az átfedésekből, a széttöredezettségből és az interoperabilitás hiányából fakadó jelenlegi hatékonysági problémáit, valamint tűzzék ki célul, hogy az EU a fegyverkivitel jobb ellenőrzése révén biztonsági szereplővé váljon;

21.  Úgy véli, hogy ki kellene zárni az uniós finanszírozás köréből a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos, termékekre vonatkozó tevékenységeket, amennyiben azokat elsősorban export céljából gyártották; azonos megközelítésre szólít fel az Európai Védelmi Alapot létrehozó közelgő rendelet összefüggésében (COM(2018)0476);

22.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság számára fontos lenne, hogy továbbra is maradjon elkötelezett a közös álláspont mellett, és más európai harmadik országokhoz hasonlóan alkalmazza annak operatív rendelkezéseit;

23.  hangsúlyozza, hogy az európai védelmi ágazat versenyképességének növelésére irányuló törekvések nem veszélyeztethetik a közös álláspont nyolc kritériumának alkalmazását, mivel azok elsőbbséget élveznek a tagállamok gazdasági, kereskedelmi, társadalmi vagy ipari érdekeivel szemben;

24.  úgy véli, hogy a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009/43/EK irányelv végrehajtásának összhangban kell lennie a közös állásponttal, az alkatrészek és alkotóelemek tekintetében is; megjegyzi, hogy a közös álláspont hatálya nem korlátozott, így a nyolc kritérium az EU-n belüli átadásokra ugyancsak alkalmazandó;

25.  ismételten hangsúlyozza a kibertér-felügyeleti technológiák uniós vállalkozások általi nem megfelelően ellenőrzött kiviteléből származó, az EU digitális infrastruktúrájának biztonságát és az emberi jogok tiszteletben tartását érintő esetleges káros hatásokat; hangsúlyozza ebben az összefüggésben a kettős felhasználású termékekről szóló uniós rendelet gyors, hatékony és átfogó aktualizálásának jelentőségét, emlékeztet a Parlament bizottsági javaslatról szóló, 2018 januárjában túlnyomó többséggel elfogadott álláspontjára, és javasolja a Tanácsnak, hogy alakítson ki egy ambiciózus álláspontot annak érdekében, hogy a társjogalkotók még e jogalkotási ciklus lejárta előtt megállapodásra jussanak; felhívja a tagállamokat, hogy a kiviteli ellenőrzések és a nyolc kritérium alkalmazása terén szenteljenek nagyobb figyelmet a polgári és katonai célra egyaránt felhasználható termékeknek (pl. a megfigyelési technológiának), valamint a kiberhadviselésre felhasználható vagy emberi jogi jogsértések elkövetésére alkalmazható alkotóelemeknek; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ruházzon be megfelelő pénzforrásokat az egyének meghatározott kiberbiztonsági programok terén való képzését célzó technológiákba; felhívja a tagállamokat, hogy nemzetközi szinten támogassák ezen áruknak az ellenőrző listákhoz (különösen a Wassenaari Megállapodáshoz) történő hozzáadását;

26.  ösztönzi a tagállamokat, hogy végezzék el a harmadik országok által engedélyezett gyártás alaposabb vizsgálatát, és biztosítsák a nem kívánatos felhasználással szembeni szigorúbb védintézkedések kialakítását; követeli a közös álláspont szigorú alkalmazását a harmadik országokban engedélyezett gyártás tekintetében; felszólít arra, hogy az engedélyezett gyártásra vonatkozó megállapodásokat korlátozzák a Fegyverkereskedelmi Szerződés részes feleire vagy aláíróira, és kötelezzék e harmadik országokat, hogy az engedéllyel gyártott felszereléseket csak az eredeti exportőr tagállam kifejezett felhatalmazásával exportálják;

27.  hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételek és az Unió határain kívüli hitelességének megőrzése érdekében ki kell alakítani egy megközelítést azon helyzetek kezelésére, amelyekben a tagállamok eltérően értelmezik a közös álláspont alapvetően egyforma termékek hasonló célországokba irányuló és végfelhasználóknak szánt exportjára vonatkozó 8 kritériumát;

28.  felkéri a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy dolgozzon ki külön stratégiát a közös álláspont elveit és kritériumait sértő, fegyveripari vállalatok és szervezetek által folytatott gyakorlatokat bejelentő személyek hivatalos védelmére;

29.  emellett kéri, hogy a nyolc kritériumot terjesszék ki, illetve alkalmazzák a katonai, biztonsági és rendőrségi személyzet szállítására, a fegyverkivitellel kapcsolatos szolgáltatásokra, know-how-ra és képzésre, biztonsági technológiára, valamint a magáncélú katonai és biztonsági szolgáltatásokra is;

30.  felhívja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy működjenek szorosan együtt a fegyverek eltérítéséből és felhalmozásából, például az illegális fegyverkereskedelemből és -csempészetből eredő kockázatok megelőzése érdekében; kiemeli annak kockázatát, hogy a harmadik országokba exportált fegyverek a fegyverkereskedelem és -csempészet révén visszajutnak az EU-ba;

31.  felszólítja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy egészítsék ki a közös álláspontot egy újabb kritériummal annak biztosítása érdekében, hogy az engedélyek megadása során kellően vegyék figyelembe a szóban forgó kivitelekkel kapcsolatos korrupciós kockázatot;

A COARM éves jelentése

32.  elismerését fejezi ki a Tanács COARM munkacsoportjának az együttműködésre, a koordinációra, a – különös tekintettel a közös álláspont használati útmutatójára vonatkozó – konvergenciára, illetve a közös álláspont megerősítésére és végrehajtására irányuló erőfeszítéseiért, különösen ami a tudatosságnövelő kampányokat, valamint az Európai Unión belüli és harmadik államokkal való közelítési és harmonizációs folyamatokat illeti;

33.  sajnálatosnak tartja a 2015-re vonatkozó tizennyolcadik éves jelentés igen kései, 2017. márciusi, valamint a 2016-ra vonatkozó tizenkilencedik éves jelentés 2018. februári közzétételét; szorgalmazza az egységesebb és kellő időben történő jelentéstételi és adatszolgáltatási eljárás garantálását annak szigorú megszabásával, hogy az adatszolgáltatás határideje legkésőbb a kivitel megvalósulását követő év januárja, míg a közzététel határideje legkésőbb a kivitel megvalósulását követő március lehet;

34.  emlékeztet, hogy a közös álláspont 8. cikkének (2) bekezdése szerint minden tagállam köteles jelentést tenni fegyverkiviteléről, és sürgeti valamennyi tagállamot, hogy teljes mértékben teljesítsék kötelezettségeiket, a közös álláspontban meghatározottak szerint; hangsúlyozza, hogy a tényleges szállítmányokra vonatkozó kiváló minőségű és részletes adatok alapvető fontosságúak a nyolc kritérium alkalmazásának megértéséhez;

35.  kifogásolja, hogy számos tagállam nem járult hozzá részletes, országspecifikus adatokkal a tizenkilencedik éves jelentéshez; aggasztónak tartja, hogy emiatt a COARM éves jelentéséből fontos információk hiányoznak, ezért a jelentések nem naprakészek, és nem képesek teljes képet nyújtani a tagállamok exporttevékenységeiről; úgy véli, hogy szabványosított ellenőrzési és jelentéstételi rendszert kell létrehozni, a részletesebb és teljes körű információk biztosítása érdekében; megismétli azt a kérését, hogy valamennyi tagállam, amely nem nyújtott be teljes körű jelentést, szolgáltasson kiegészítő információkat múltbeli kiviteléről a következő éves jelentés céljából;

36.  megjegyzi, hogy a tizenkilencedik éves jelentés szerint az elutasítások indokolásaként 82 alkalommal az 1. kritériumra, 119 alkalommal a 2. kritériumra, 103 alkalommal a 3. kritériumra, 85 alkalommal a 4. kritériumra, 8 alkalommal az 5. kritériumra, 12 alkalommal a 6. kritériumra, 139 alkalommal a 7. kritériumra és egy alkalommal a 8. kritériumra hivatkoztak; aggodalommal állapítja meg, hogy az elutasított engedélyek száma összességében és relatív értelemben is csökkent (2016-ban csak az engedélykérelmek 0,76%-át utasították el, szemben a 2015. évi csaknem 1%-kal); sajnálattal állapítja meg, hogy a jelentések továbbra sem tartalmaznak adatokat az elutasítási értesítésekkel kapcsolatos konzultációk eredményéről, és felszólítja a tagállamokat, hogy a jövőbeni éves jelentésekben szerepeltessék ezen adatokat;

37.  javasolja, hogy gyűjtsenek további információkat a tagállamoktól, és azokat tegyék közzé nemzeti szinten és a COARM éves jelentésében is; kéri, hogy a COARM éves jelentését egészítsék ki egy olyan összefoglalóval, amely tartalmazná többek között a korábbi évekhez képesti tendenciákat és az összesített számadatokat;

A Parlament és a civil társadalom

38.  megjegyzi, hogy nem minden uniós nemzeti parlament ellenőrzi a kormányzati engedélyezési határozatokat; utal a Parlament eljárási szabályzatára, amely rendelkezik az Unió éves fegyverkiviteli jelentéseire adott rendszeres válaszok lehetőségéről, és e tekintetben a jelenlegi helyzet javítására, valamint annak biztosítására szólít fel, hogy az Európai Parlament válaszoljon az éves COARM jelentésekre saját jelentése keretében, amelyet kvótán felülinek kell tekinteni; felkéri a nemzeti parlamenteket, hogy – ahol léteznek – osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat a fegyverexport bejelentése és felügyelete terén;

39.  hangsúlyozza a nemzeti parlamentek, az Európai Parlament, a civil társadalom, a fegyverkivitelt ellenőrző hatóságok és az iparagi szervezetek szerepét a közös álláspontban elfogadott normák nemzeti és európai szintű támogatásában és ösztönzésében, valamint egy elszámoltathatóságot is magában foglaló, átlátható ellenőrzési rendszer létrehozásában; kéri ezért egy átlátható és átfogó ellenőrzési mechanizmus kidolgozását, amely erősíti a parlamentek és a civil társadalom szerepét; ösztönzi a nemzeti parlamenteket, a civil társadalmat és a tudományos világot, hogy a fegyverkereskedelmet vessék független ellenőrzés alá, és felszólítja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy támogassák az ilyen tevékenységeket, többek között pénzügyi forrásokkal;

40.  hangsúlyozza a fegyverkivitel ellenőrzésével kapcsolatos adatok, valamint az ellenőrzési módszerek parlamenti felügyeletének jelentőségét és legitimitását; ezzel összefüggésben szorgalmazza a közfelügyelet teljes körű gyakorlásához szükséges intézkedések meghozatalát, továbbá a szükséges támogatás és információk megadását;

41.  javasolja, hogy az EDIDP és/vagy az Európai Védelmi Alap keretében finanszírozott termékexportokat szerepeltessék külön tételként a COARM-hoz benyújtott adatok között annak biztosítása érdekében, hogy szorosan nyomon követhessék az európai költségvetésből finanszírozott termékeket; felszólítja a Tanácsot és a Parlamentet, hogy állapodjon meg egy részletes értelmezési és végrehajtási rendszerről, amely tartalmaz egy felügyelő szervet, egy szankcionáló szervet és egy etikai bizottságot, azért, hogy a közös álláspont kritériumait legalább az EDIDP és/vagy az EFA keretében finanszírozott termékekre alkalmazzák annak érdekében, hogy egyenlő kiviteli keretrendszert biztosítsanak az érintett országok számára; úgy véli, hogy az egységes értelmezést és végrehajtást a jövőben a tagállamokból származó valamennyi fegyverkivitelre alkalmazni kell;

Nemzetközi fegyverzet-ellenőrzés és leszerelés

42.  emlékeztet az Unió arra irányuló törekvéseire, hogy a béke globális szereplőjeként járjon el; úgy ítéli meg, hogy az Európai Uniónak az Európa és a világ békéje és biztonsága tekintetében megnövekedett felelősségének megfelelően további kezdeményezéseket kellene tennie az exportellenőrzési mechanizmusok javítása és a leszerelés érdekében, és felelősségteljes globális szereplőként kell fellépnie, a tagállamokkal közösen mindent megtéve annak érdekében, hogy közös álláspontot alakítson ki a fegyverek terjedésének megelőzése, a globális leszerelés és a fegyvertranszferek ellenőrzése terén, valamint abban, hogy ösztönözze a kutatás-fejlesztést a katonai használatú struktúrák polgári célú átalakítására szolgáló technológiák és eljárások terén, illetve például az érintett áruk exportkedvezményeihez hasonló intézkedések révén;

43.  emlékeztet, hogy valamennyi tagállam aláírta a Fegyverkereskedelmi Szerződést; kéri a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételét, illetve a szerződést mindeddig alá nem író országokra való összpontosítást; elismerően nyilatkozik a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységekről, és támogatja annak hatékony végrehajtását;

44.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék a harmadik országokat a közös álláspontnak megfelelő fegyverellenőrzési rendszer kidolgozásában, naprakésszé tételében, javításában és alkalmazásában;

45.  megismétli a halált okozó autonóm fegyverrendszerekről (LAWS) szóló álláspontját; felszólít az ilyen fegyverrendszerek fejlesztése és gyártása során használt termékek exportjának tilalmára;

46.  úgy véli, hogy egy hathatós nemzetközi fegyverexport-ellenőrzési megállapodásnak ki kellene terjednie valamennyi transzferre, köztük az államok közötti transzferre, az államok és nem állami végfelhasználók közötti transzferre, a lízingre és a kölcsönre, az ajándékozásra és a segítségnyújtás, illetve egyéb szolgáltatások formájában történő transzferre is;

o
o   o

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a NATO főtitkárának, valamint az ENSZ főtitkárának.

(1) HL L 335., 2008.12.13., 99. o. (2) HL C 56., 2018.2.14., 1. o. (3) HL L 17., 2018.1.23., 40. o. (4) HL L 139., 2017.5.30., 38. o. (5) HL C 98., 2018.3.15., 1. o. (6) http://www.wassenaar.org/controllists/, „a kettős felhasználású áruk, technológiák és lőszerek jegyzéke”, a hagyományos fegyverek, valamint a kettős felhasználású áruk és technológiák exportjának ellenőrzéséről szóló Wassenaari Megállapodás értelmében. (7) Fegyverkereskedelmi Szerződés, ENSZ, 13-27217. (8) HL L 146., 2009.6.10., 1. o. (9) HL L 134., 2009.5.29., 1. o. (10) HL L 338., 2016.12.13., 1. o. (11) A/HRC/35/8. (12) HL C 337., 2018.9.20., 63. o. (13) HL C 399., 2017.11.24., 178. o. (14) HL C 35., 2018.1.31., 142. o. (15) HL C 331., 2018.9.18., 146. o. (16) HL C 356., 2018.10.4., 104. o. (17) HL C 285., 2017.8.29., 110. o. (18) Trends in international arms transfers (A nemzetközi fegyvertranszferrel kapcsolatos trendek), 2017, SPIRI Fact Sheet, 2018. március. (19) http://enaat.org/eu-export-browser/licence.de.html (20) Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája”, Brüsszel, 2016. június. (21) Az Európai Védelmi Alap felállítása, COM(2017)0295, 2017. június 7. (22) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016XG0406(01)&from=HU

Az Európai Parlament 2018. november 14-i jogalkotási állásfoglalása a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogalkalmazás és a belső piac megfelelő működésének biztosítása céljából történő megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0142 – C8-0119/2017 – 2017/0063(COD))

P8_TA(2018)0452 A8-0057/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0142),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 103. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0119/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. június 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0057/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. november 14-én került elfogadásra a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/1 irányelvvel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság tudomásul veszi az ideiglenes intézkedésekről szóló 11. cikknek az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott szövegét.

Az ideiglenes intézkedések kulcsfontosságú eszközt jelenthetnek a versenyhatóságok számára annak biztosításához, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok időtartama alatt a verseny ne sérüljön.

Annak érdekében, hogy a versenyhatóságok hatékonyabban tudják kezelni a gyorsan fejlődő piacokon zajló fejleményeket, a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy az irányelv átültetésének időpontjától számított két éven belül elemzést készít arról, hogy vannak-e olyan eszközök, amelyek révén az Európai Versenyhatóságok Hálózatán belül egyszerűsíteni lehetne az ideiglenes intézkedések elfogadásának folyamatát. Az elemzés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé fogja terjeszteni.

Az Európai Parlament 2018. november 14-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD))

P8_TA(2018)0453 A8-0318/2017

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0590),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0379/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre;

–  tekintettel a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 26-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. február 8-i véleményére(2),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz intézett, 2016. október 17-i levélre,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. június 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0318/2017),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. november 14-én került elfogadásra az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2018/1972 irányelvvel.)

(1) HL C 125., 2017.4.21., 65. o. (2) HL C 207., 2017.6.30., 87. o. (3) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2018. november 14-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0591 – C8-0382/2016 – 2016/0286(COD))

P8_TA(2018)0454 A8-0305/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0591),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0382/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a francia szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 25-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. június 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8–0305/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. november 14-én került elfogadásra az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2018/1971 irányelvvel.)

(1) HL C 125., 2017.4.21., 65. o.

Az Európai Parlament 2018. november 14-én elfogadott módosításai az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátási előírásainak meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0284 – C8-0197/2018 – 2018/0143(COD))(1)

P8_TA(2018)0455 A8-0354/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)   A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésének hozzá kell járulnia a városi mobilitás főbb problémáinak megoldásához. Miközben az ilyen járművek gyártók általi népszerűsítése elengedhetetlen a közúti közlekedésből származó CO2-kibocsátás csökkentéséhez, döntő szerepe van a légszennyező anyagok és a túlzott zajszint városokban és a városias területeken történő hatékony csökkentésében is. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiája nyomán a Bizottság 2017 májusában19 és novemberében20 két mobilitási csomagot fogadott el. Ezek a csomagok az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiát teljesítő, és a tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való gördülékeny átmenetet biztosító eredményközpontú programot hoznak létre. (2)  Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiája nyomán a Bizottság 2017 májusában19 és novemberében20 két mobilitási csomagot fogadott el. Ezek a csomagok az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiát teljesítő, és a nulla kibocsátású, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való gördülékeny átmenetet biztosító eredményközpontú programot hoznak létre. __________________ __________________ 19 Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja, COM(2017) 283 final. 19 Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja, COM(2017)0283. 20 Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió, COM(2017) 675 final. 20 Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió, COM(2017)0675. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Ez a rendelet a harmadik „Európa mozgásban” csomag részét képezi, amely a 2017. szeptemberi új iparpolitikai stratégiát21 teljesíti, és annak a folyamatnak a kiegészítésére szolgál, amely lehetővé teszi az Unió számára a mobilitás korszerűsítéséből és dekarbonizációjából eredő előnyök maradéktalan kiaknázását. A csomag célja az európai mobilitás biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele, az európai ipar versenyképességének növelése, az európai munkahelyek biztonságának fokozása, valamint a mobilitási rendszer tisztábbá tétele és jobb hozzáigazítása az éghajlatváltozással való szembenézés egyre sürgetőbb szükségességéhez. Ehhez az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek teljes elkötelezettségére van szükség, nem utolsósorban a CO2-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozását illetően. (3)  Ez a rendelet a harmadik „Európa mozgásban” csomag részét képezi, amely a 2017. szeptemberi új iparpolitikai stratégiát21 teljesíti, és annak a folyamatnak a kiegészítésére szolgál, amely lehetővé teszi az Unió számára a mobilitás korszerűsítéséből és dekarbonizációjából eredő előnyök maradéktalan kiaknázását. A csomag célja az európai mobilitás biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele, az európai ipar versenyképességének növelése, az európai munkahelyek biztonságának fokozása, valamint annak szavatolása, hogy az ágazat a Párizsi Megállapodással maradéktalanul összhangban folytassa az utat a század közepére elérendő nulla kibocsátás felé. A CO2-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések megerősítése, az uniós gépjárműipar innovációjának fokozása és az Unió versenyképességének növelése közötti helyes egyensúly megteremtése érdekében az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek teljes elkötelezettségére van szükség. __________________ __________________ 21 Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája, COM(2017)0479. 21 Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája, COM(2017)0479. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  Ez a rendelet a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokkal együtt22 meghatározza a közúti közlekedési ágazat számára a CO2-kibocsátások csökkentésének egyértelmű menetrendjét, valamint hozzájárul annak a kötelező célkitűzésnek az eléréséhez, amely előírja, hogy az Unión belül a teljes gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ra legkevesebb 40 %-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest, amelyet az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetéseiben támogatott, 2015. március 6-i ülésén pedig a Környezetvédelmi Tanács elfogadott a Párizsi Megállapodás keretében az Unió által bejelentett tervezett nemzeti vállalásként. (4)  Ez a rendelet az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel22 együtt egyértelmű menetrendet határoz meg a közúti közlekedési ágazat számára a CO2-kibocsátások csökkentése tekintetében, valamint hozzájárul annak a kötelező célkitűzésnek az eléréséhez, amely előírja, hogy az Unión belül a teljes gazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ra legkevesebb 55%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest, ami a Párizsi Megállapodással összhangban kötelező. __________________ __________________ 22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (...) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról (HL L …, …, .. o.). 22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (...) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról és a 715/2007/EK rendelet módosításáról (HL L …, …, .. o.). Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)  Ezért az új nehézgépjárművek teljes uniós állományára érvényes CO2-csökkentési szinteket 2025-re és 2030-ra kell meghatározni, tekintettel a járműállomány megújulási idejére, valamint arra, hogy a közúti fuvarozási ágazatnak hozzá kell járulnia a 2030-ig és azután megvalósítandó uniós éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítéséhez. Az ilyen lépcsőzetes megközelítés azért is célszerű, mert idejekorán egyértelmű jelet ad az iparnak, hogy ne késlekedjen az energiahatékony technológiák és a kibocsátásmentes, illetve alacsony kibocsátású járművek piaci bevezetésével. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseiben támogatta az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 30 %-kal való csökkentését azokban az ágazatokban, amelyek nem képezik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer részét. A közúti közlekedés jelentős mértékben hozzájárul ezeknek az ágazatoknak a kibocsátásához, és a neki tulajdonítható kibocsátás jelentősen az 1990-es szint fölött marad. Ha a közúti közlekedésből származó kibocsátás tovább fog növekedni, akkor semlegesíteni fogja az egyéb ágazatok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként elért csökkenéseket. (5)  Az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseiben támogatta az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 30 %-kal való csökkentését azokban az ágazatokban, amelyek nem képezik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer részét. A közúti közlekedés az Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának 25%-áért volt felelős 2016-ban, kibocsátása három egymás követő év folyamán egyre emelkedett, és jelentősen az 1990-es szint fölött marad. Ha a közúti közlekedésből származó kibocsátás tovább fog növekedni, akkor semlegesíteni fogja az egyéb ágazatok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként elért csökkenéseket. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) (8a)   Tekintettel arra, hogy a nehézgépjárművek kibocsátásának aránya a becslések szerint mintegy 9%-kal növekszik, és jelenleg nincs olyan előírás, amely megkövetelné a nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentését, e gépjárműkategória vonatkozásában egyedi intézkedésekre van szükség. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Az energiahatékonysági potenciál maradéktalan kiaknázása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a teljes közúti közlekedési ágazat hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elfogadott csökkentéséhez, célszerű az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat kiegészíteni az új nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokkal. Ezek az előírások elő fogják mozdítani az innovációt az energiahatékony technológiák területén, hozzájárulva ezzel az uniós gyártók és beszállítók technológiai vezető pozíciójának megerősítéséhez. (9)  Az energiahatékonysági potenciál maradéktalan kiaknázása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a teljes közúti közlekedési ágazat hozzájáruljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elfogadott csökkentéséhez, célszerű az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat kiegészíteni az új nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokkal. Ezek az előírások elő fogják mozdítani az innovációt az energiahatékony technológiák területén, hozzájárulva ezzel az uniós gyártók és beszállítók technológiai vezető pozíciójának megerősítéséhez és hosszú távon a magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek biztosításához. Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, valamint, hogy a közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások és a nehézgépjárművek esetében szükség van az egységes piac megfelelő működésének biztosítására, célszerű a nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat uniós szinten meghatározni. Ezeket az előírásokat úgy kell kialakítani, hogy ne sértsék a versenyjogot. (10)  Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, valamint, hogy a közúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások és a nehézgépjárművek esetében szükség van az egységes piac megfelelő működésének biztosítására és a piac széttagoltságának elkerülésére, célszerű a nehézgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat uniós szinten meghatározni. Ezeket az előírásokat úgy kell kialakítani, hogy ne sértsék a versenyjogot. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)  A kibocsátásmentes mobilitás felé való, a század közepéig végrehajtandó, társadalmilag elfogadható és igazságos átmenet a teljes gépjárműipari értékláncban változásokat tesz szükségessé, figyelembe véve a valamennyi tagállamban a polgárokra és régiókra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat. Fontos figyelembe venni az átmenet társadalmi hatását, és proaktív módon kell kezelni a munkahelyekre gyakorolt hatásokat. Ezért rendkívül fontos, hogy a jelenlegi intézkedéseket uniós, nemzeti és regionális szinten célzott programok kísérjék az átképzésre, a munkavállalók továbbképzésére és átcsoportosítására vonatkozóan, valamint a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben folytatott oktatási és álláskeresési kezdeményezések a hátrányosan érintett közösségekben és régiókban. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új) (12b)   A szóban forgó elektromos és egyéb töltő-infrastruktúrát gyorsan ki kell építeni annak érdekében, hogy bizalmat ébresszenek a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek fogyasztóiban, és az uniós és tagállami szintű különböző támogatási eszközöknek hatékonyan kell együttműködniük a jelentős köz- és magánberuházások mozgósítása érdekében. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új) (12c)   Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiában kiemelték annak fontosságát, hogy az elektromos járművek számára generált elektromosság biztosítottan fenntartható energiaforrásokból származzon, valamint annak szükségszerűségét, hogy a következő generációs akkumulátorokra vonatkozóan minél hamarabb hosszú távú kezdeményezés induljon. E célkitűzések eléréséhez szükség van arra, hogy az elektromos motorok akkumulátorainak gyártásához, kezeléséhez és hulladékként való feldolgozásához kapcsolódó technológiai kutatás egyre növekvő pénzügyi támogatáshoz jusson, annak érdekében, hogy az akkumulátorok környezeti szempontból minél fenntarthatóbbak legyenek. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 12 d preambulumbekezdés (új) (12d)   Az uniós fuvarozási szolgáltatók többsége finanszírozási lehetőségekhez csak korlátozott hozzáféréssel rendelkező kis- és középvállalkozás. Ezért a jövőbeli megoldásoknak költséghatékonyaknak és kiegyensúlyozottaknak kell lenniük. Alapvető fontosságú, hogy az ösztönzők erőteljes struktúrája álljon rendelkezésre a hatékonyabb üzemanyag-felhasználású járművek elterjedésének és az uniós finanszírozási mechanizmusok biztosításának támogatására. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  Az innováció fényében és a nehézgépjárművek üzemanyag-hatékonyságát javító új technológiák bevezetésének figyelembevétele érdekében a VECTO szimulációs eszköz és az (EU) 2017/2400 rendelet folyamatos és időszerű aktualizálás tárgyát fogja képezni. (13)  Az innováció fényében és a nehézgépjárművek üzemanyag-hatékonyságát javító új technológiák bevezetésének figyelembevétele érdekében, valamint tekintettel az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott CO2-kibocsátási értékek valós feltételek melletti reprezentatív jellegének alakulására, a VECTO szimulációs eszköz és az (EU) 2017/2400 rendelet folyamatos és időben vérehajtott aktualizálás tárgyát fogja képezni, és kellő költségvetést kell elkülöníteni a számára. Tekintettel arra, hogy ezen új technológiák komoly szerepet tölthetnek be a közlekedési ágazat CO2-kibocsátáscsökkentési potenciálja szempontjából, a 2022-es felülvizsgálat során maradéktalanul figyelembe kell venni a VECTO szimulációs eszköz alakulását. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  Az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott CO2-kibocsátási adatok nyomon követését az (EU) …/2018 európai parlamenti és tanácsi rendelet25 szerint kell végezni. Ezen adatok alapján kell meghatározni az Unió négy legnagyobb kibocsátású nehézgépjármű-csoportjának kibocsátáscsökkentési célértékeit, valamint az egyes gyártók adott naptári éven belüli átlagos fajlagos kibocsátását. (14)  Az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott CO2-kibocsátási adatok nyomon követését az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet25 szerint kell végezni. Ezen adatok alapján kell meghatározni az Unió négy legnagyobb kibocsátású nehézgépjármű-csoportjának kibocsátáscsökkentési célértékeit, valamint az egyes gyártók adott naptári éven belüli átlagos fajlagos kibocsátását. (E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.) __________________ __________________ 25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/2018 rendelete az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről, HL L .., …, … o. 25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/956 rendelete (2018. június 28.) az új nehézgépjárművek CO2-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának nyomon követéséről és bejelentéséről (HL L 173., 2018.7.9., 1. o.). Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  Az ilyen nehézgépjárművek 2019-es átlagos CO2-kibocsátásához viszonyított csökkentésként 2025-re kibocsátáscsökkentési célértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi a hagyományos járművek esetében könnyen hozzáférhető költséghatékony technológiák bevezetését. A 2030-as célértéket törekvésként megfogalmazott célnak kell tekinteni, és a végső célértéket egy 2022-es felülvizsgálatot követően kell meghatározni, mivel a még hozzá nem férhető, fejlettebb technológiák elterjedését több bizonytalanság övezi. (15)  Az ilyen nehézgépjárművek 2019-es átlagos CO2-kibocsátásához viszonyított csökkentésként 2025-re kibocsátáscsökkentési célértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi a hagyományos járművek esetében könnyen hozzáférhető költséghatékony technológiák bevezetését. 2022-ben felülvizsgálatot kell tartani, és ennek alapján csökkentési célértéket kell kitűzni 2030-ra is, ez azonban nem lehet alacsonyabb szintű e rendelet célkitűzéseinél, és figyelembe kell venni, hogy a még hozzá nem férhető, fejlettebb technológiák elterjedését több bizonytalanság övezi. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  A cseppfolyósított földgáz (LNG) a dízelüzemanyag egy elérhető alternatívája a nehézgépjárművek esetében. A jelenlegi és a jövőbeli, még innovatívabb LNG-alapú technológiák bevezetése rövid- és középtávon hozzá fog járulni a CO2-kibocsátási célértékek teljesítéséhez, mivel a dízelüzemű járművekhez képest az LNG-technológiák használata alacsonyabb CO2-kibocsátással jár. Az LNG-üzemű járművek CO2-kibocsátáscsökkentési potenciálja a VECTO eszközben már teljesen nyilvánvalóvá vált. Emellett a jelenlegi LNG-technológiákat a légszennyező anyagok – mint például a NOx és a lebegő részecskék – alacsony kibocsátási szintje jellemzi. A minimálisan szükséges üzemanyag-feltöltő infrastruktúra már létezik, és tovább fog bővülni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretek részeként. (16)  A hatékony, technológiasemleges és megfelelő üzemanyag-feltöltő és elektromos feltöltő infrastruktúra további bővítésére van szükség az e rendelet céljaival összhangban és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretek részeként. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új) (17a)  A különleges felépítményű gépjárműveket és az M2, illetve M3 kategóriás járműveket illetően a Bizottságnak mihamarabb tisztáznia kell az e rendeletben alkalmazott különleges felépítményű jármű rendeltetésének és az autóbusz fogalmának meghatározásához szükséges technikai követelményeket. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új) (17b)  E rendelet pontosságának és előnyeinek garantálása érdekében ki kell alakítani a 2019. évi alapforgatókönyvre vonatkozó validálási mechanizmust. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új) (20a)   A kibocsátásmentes nehézgépjárművek kifejlesztésére szolgáló ösztönző mechanizmus rugalmasabbá tétele érdekében, a hálózatba kapcsolt gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon csoportosulást hozhassanak létre. A csoportosulás létrehozásáról szóló megállapodás időbeli hatálya nem terjedhet tovább öt évnél, azonban meghosszabbíthatónak kell lennie. A Bizottságnak rendelkeznie kell azzal a hatáskörrel, hogy részletes szabályokat és feltételeket állapítson meg a hálózatba kapcsolt gyártók számára ahhoz, hogy az uniós versenyjoggal összhangban, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon egyesített csoportosulást hozhassanak létre. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  A személygépkocsikkal és könnyű haszongépjárművekkel ellentétben a buszok kivételével még nem érhetők el alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes nehézgépjárművek. Ezért extra kibocsátási egységek formájában egy külön mechanizmust kell bevezetni, a kibocsátásmentes mobilitásra történő gördülékeny áttérés megkönnyítése érdekben. Ez ösztönözni fogja a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kifejlesztését és bevezetését az uniós piacra, ami kiegészíti a keresletoldali eszközöket, így például a tiszta járművekre vonatkozó 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet26. (21)  A kibocsátásmentes mobilitásra történő gördülékeny áttérés biztosítása, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kifejlesztésének és az uniós piacon történő elterjesztésének ösztönzése – ami kiegészítené a keresletoldali eszközöket, így például a tiszta járművekre vonatkozó 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet26 –, 2025-re és 3030-ra vonatkozóan elő kell írni, hogy a gyártók új nehézgépjármű-állományában legalább mely arányban kell szerepelniük nulla és alacsony kibocsátású járműveknek. _________________ _________________ 26 Az (EU) …/… irányelvvel [COM(2017)0653 végleges] módosított, a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.). 26 Az (EU) …/… irányelvvel [COM(2017)0653] módosított, a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.). Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új) (21a)  A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek uniós piacon történő gyors elterjesztése érdekében ezt a minimális részarányt oly módon kell meghatározni, hogy biztosítsa a beruházás biztonságát a feltöltő infrastruktúra szolgáltatói és a gyártók számára, de egyúttal bizonyos rugalmasságot is lehetővé tegyen a gyártók számára a beruházások időzítésére vonatkozó döntések meghozatala tekintetében. Mechanizmust kell létrehozni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek uniós piacon történő lehető leggyorsabb bevezetésének ösztönzésére. Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés (22)  Következésképpen az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor minden kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművet többszörösen kell beszámítani. Az ösztönzők mértékét a jármű tényleges CO2-kibocsátásától kell függővé tenni. A környezeti célkitűzések gyengítésének elkerülése érdekében szükség van a megtakarítások felső határértékének meghatározására. (22)  Az egyes gyártók fajlagos CO2-kibocsátására vonatkozó célértékek kiszámításakor figyelembe kell venni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművekre vonatkozó 2025-ös és 2030-as referenciaértékkel való összevetést. Az ilyen járművek kifejlesztésének és elterjesztésének ösztönzése érdekében az ebből eredő kiigazításokra felső határértéket kell alkalmazni, elkerülve ugyanakkor a környezeti célkitűzések csorbulását és a hagyományos belső égésű motorok hatékonyságának javítására irányuló törekvések gyengítését. Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés (24)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésén alapuló ösztönzési mechanizmus kialakításakor azokat a kisebb tehergépkocsikat és autóbuszokat is bele kell foglalni, amelyekre az e rendeletben meghatározott CO2-kibocsátási célértékek nem érvényesek. Ezek a járművek szintén jelentős előnyöket biztosítanak a városok légszennyezési problémáinak kezelésében. Meg kell jegyezni azonban, hogy a piacon már elérhetők kibocsátásmentes autóbuszok, és ezek elterjedését keresletoldali intézkedések, például közbeszerzések útján ösztönzik. Az ösztönzők különböző járműtípusok közötti megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében a kibocsátásmentes kisebb tehergépkocsiknak és autóbuszoknak betudható megtakarításokra is felső határértéknek kell vonatkoznia. (24)  A kibocsátásmentes nehézgépjárművek bevezetésén alapuló ösztönzési mechanizmus kialakításakor azokat a kisebb tehergépkocsikat, valamint a nehézgépjárművek azon más kategóriáit is bele kell foglalni, amelyekre az e rendeletben meghatározott CO2-kibocsátási célértékek még nem érvényesek. Ezek a járművek szintén jelentős előnyöket biztosítanak a városok légszennyezési problémáinak kezelésében. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  A Bizottságnak többletkibocsátási díj formájában pénzbüntetést kell kiszabnia, ha a kibocsátási egységek és tartozások figyelembevételével megállapítást nyer, hogy egy gyártónak többletkibocsátás tulajdonítható. Annak érdekében, hogy a gyártók megfelelően ösztönözve legyenek a nehézgépjárművek fajlagos CO2-kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések megtételére, a díjnak meg kell haladnia a célértékek eléréséhez szükséges technológiák átlagos határköltségeit. A díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. A díjak beszedésének módját végrehajtási jogi aktus útján kell meghatározni a 443/2009/EK rendelet szerint elfogadott módszer figyelembevételével. (29)  A Bizottságnak többletkibocsátási díj formájában pénzbüntetést kell kiszabnia, ha a kibocsátási egységek és tartozások figyelembevételével megállapítást nyer, hogy egy gyártónak többletkibocsátás tulajdonítható. Annak érdekében, hogy a gyártók megfelelően ösztönözve legyenek a nehézgépjárművek fajlagos CO2-kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések megtételére, fontos, hogy a díj mindig meghaladja a célértékek eléréséhez szükséges technológiák átlagos határköltségeit. A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. Ezeket az összegeket a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben, a gépjárműipar kibocsátásmentes mobilitására történő átállás elősegítésére kell felhasználni, valamint olyan innovatív megoldások támogatására, amelyek ösztönzést adnak a kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású nehézgépjárművek gyors elterjedéséhez. A díjak beszedésének módját végrehajtási jogi aktus útján kell meghatározni a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a szerint elfogadott módszer figyelembevételével. _____________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.). Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés (30)  Az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének biztosításához szilárd megfelelési mechanizmusra van szükség. A gyártók (EU) …/2018 rendelet [nehézgépjárművek nyomon követése és bejelentése] által előírt azon kötelezettsége, hogy pontos adatokat biztosítsanak, valamint az említett kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén kiszabható közigazgatási bírságok hozzájárulnak az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének ellenőrzéséhez felhasznált adatok megbízhatóságához. (30)  Az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének biztosításához szilárd megfelelési mechanizmusra van szükség. A gyártók (EU) 2018/956 rendelet által előírt azon kötelezettsége, hogy pontos adatokat biztosítsanak, valamint az említett kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén kiszabható közigazgatási bírságok hozzájárulnak az e rendelet szerinti célértékek teljesítésének ellenőrzéséhez felhasznált adatok megbízhatóságához. A fogyasztók és a közvélemény érdeke, hogy tudják, hogy mely gyártók tesznek eleget az új kibocsátási előírásoknak, és melyek nem. Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés (31)  Az e rendelet szerinti CO2-kibocsátások elérése szempontjából alapvető fontosságú, hogy a használatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátása eleget tegyen az 595/2009/EK rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések által meghatározott értékeknek. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor figyelembe vegye a típusjóváhagyó hatóságok által a használatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátásával kapcsolatban azonosított rendszeres megfelelőségi hiányosságokat. (31)  Az e rendelet szerinti CO2-kibocsátások elérése szempontjából alapvető fontosságú, hogy a használatban lévő és közúti forgalomban részt vevő nehézgépjárművek CO2-kibocsátása eleget tegyen az 595/2009/EK rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések által meghatározott értékeknek. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor figyelembe vegye a típusjóváhagyó hatóságok által a használatban lévő és a közúti forgalomban részt vevő nehézgépjárművek CO2-kibocsátásával kapcsolatban azonosított rendszeres megfelelőségi hiányosságokat. A közúti használatban ténylegesen közlekedő járművek harmadik fél általi független vizsgálatát is be kell vezetni. Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés (33)  Az e rendeletben a CO2-kibocsátásra vonatkozóan meghatározott csökkentési célértékek eredményessége nagymértékben függ a CO2-kibocsátás meghatározásához használt módszer reprezentatív jellegétől. A tudományos tanácsadási mechanizmus könnyű haszongépjárművekre vonatkozó véleményével27 összhangban a nehézgépjárművek esetében is célszerű az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott CO2-kibocsátások és energiafogyasztási értékek valós vezetési feltételek közötti reprezentatív jellegének értékelésére szolgáló mechanizmus létrehozása. A Bizottságnak olyan hatáskörrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi számára az ilyen adatok nyilvános hozzáférhetőségének biztosítását, szükség esetén pedig az ilyen értékelésekhez nélkülözhetetlen adatok azonosításához és összegyűjtéséhez szükséges eljárások kidolgozását. (33)  Az e rendeletben a CO2-kibocsátásra vonatkozóan meghatározott csökkentési célértékek eredményessége nagymértékben függ a CO2-kibocsátás meghatározásához használt módszer reprezentatív jellegétől. A tudományos tanácsadási mechanizmus könnyű haszongépjárművekre vonatkozó véleményével27 összhangban a nehézgépjárművek esetében is célszerű az (EU) 2017/2400 rendelet szerint meghatározott CO2-kibocsátások és energiafogyasztási értékek valós vezetési feltételek közötti reprezentatív jellegének értékelésére szolgáló mechanizmus létrehozása. A Bizottságnak olyan hatáskörrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi számára az ilyen adatok nyilvános hozzáférhetőségének biztosítását, szükség esetén pedig az ilyen értékelésekhez nélkülözhetetlen adatok azonosításához és összegyűjtéséhez szükséges eljárások kidolgozását. Amennyiben a valós kibocsátási értékek és az (EU) 2017/2400 rendelet alapján meghatározott értékek között jelentős eltérés mutatkozik, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy ennek megfelelően kiigazítsa bármely gyártó fajlagos CO2 kibocsátási célértékét, és adott esetben a 2019. évi z e rendeletnek való megfelelés céljára használt referencia CO2-kibocsátásokat. __________________ __________________ 27 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése). 27 A tudományos tanácsadók magas szintű munkacsoportja, 2016/1. számú tudományos szakvélemény: „Closing the gap between light-duty vehicle real-world CO2 emissions and laboratory testing” (A könnyűgépjárművek CO2-kibocsátásának valós vezetési feltételek mellett és laboratóriumi vizsgálatok során mért értékei közötti eltérések megszüntetése). Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 34 a preambulumbekezdés (új) (34a)  A Bizottság által 2022-ben készítendő jelentésben azt is értékelni kell, hogy lehetséges-e módszertan kidolgozása a nehézgépjárművek teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásának megállapítása tekintetében. Az értékelés alapján a Bizottságnak adott esetben javaslatot kell tennie a gyártókra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek megállapítására, valamint az e jelentéshez szükséges szabályok és eljárások meghatározására. Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés (36)  A 8. cikk (3) bekezdéséhez, a 9. cikk (3) bekezdéséhez, a 11. cikk (3) bekezdéséhez és a 12. cikk (2) bekezdéséhez kapcsolódó végrehajtási hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet28 alapján kell gyakorolni. (36)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a többletkibocsátási díjak beszedésére alkalmazott eszközök meghatározása, a szolgálatban lévő nehézgépjárművek CO2-kibocsátásánál talált eltérések bejelentésére irányuló eljárásokra vonatkozó részletes szabályok elfogadása, adatok közzététele, az üzemanyagfogyasztás-mérőkből származó adatok bejelentésére irányuló eljárásokra vonatkozó részletes szabályok elfogadása, valamint a járműalcsoportok egy vagy több reprezentatív járművének meghatározására vonatkozó módszertan meghatározása tekintetében. E végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek28 megfelelően kell gyakorolni. __________________ __________________ 28 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). 28 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 37 preambulumbekezdés (37)  Az e rendeletben található rendelkezések nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, a 12. cikk (2) bekezdése szerinti CO2-referenciakibocsátások kiigazítása, valamint az I. és a II. mellékletben szereplő bizonyos műszaki paraméterek, többek között a célprofilok, a hasznos terhelések, valamint az éves futásteljesítmények súlyozásának és a hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényezőknek a módosítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak29 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek rendszeresen lehetőséget kell kapniuk arra, hogy részt vegyenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. (37)  Az e rendeletben található rendelkezések nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása és kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy pontosan rögzítse valamely gépjármű szakmai rendeltetésének meghatározására, valamint a városi buszok meghatározására vonatkozó műszaki kritériumokat, hogy részletes szabályokat és feltételeket állapítson meg a hálózatban összekapcsolt gyártók csoportosulásának lehetővé tételére vonatkozóan, hogy éves ellenőrzési rendszert hozzon létre az alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek reprezentatív mintáján, hogy kiigazítsa a CO2-referenciakibocsátásokat, hogy bevezesse a közutakon ténylegesen közlekedő járművek megfelelőségének vizsgálatát. és hogy módosítsa az I. és a II. mellékletben szereplő bizonyos műszaki paramétereket, többek között a célprofilokat, a hasznos terheléseket, valamint az éves futásteljesítmények súlyozását és a hasznos terhelésre vonatkozó korrekciós tényezőket. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak29 megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. __________________ __________________ 29 HL L 123., 2016.5.12., 1. o. 29 HL L 123., 2016.5.12., 1. o. Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész Annak érdekében, hogy hozzájáruljon annak az uniós célkitűzésnek az eléréséhez, amely a 2005-ös szinthez képest 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 30 %-os csökkentését irányozza elő az (EU) 2018/... rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 2. cikke által lefedett ágazatokban, valamint hogy elősegítse a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérését és a belső piac zavartalan működésének biztosítását, ez a rendelet CO2-kibocsátási előírásokat határoz meg az új nehézgépjárművek vonatkozásában, amelyek alapján az új nehézgépjárművek uniós állományának tulajdonítható fajlagos CO2-kibocsátást az alábbiak szerint kell csökkenteni a CO2-referenciakibocsátáshoz képest: Annak érdekében, hogy hozzájáruljon annak az uniós célkitűzésnek az eléréséhez, amely a 2005-ös szinthez képest 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 30 %-os csökkentését irányozza elő az (EU) 2018/842 rendelet 2. cikke által lefedett ágazatokban, valamint hogy elősegítse a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérését és a belső piac zavartalan működésének biztosítását, ez a rendelet CO2-kibocsátási előírásokat határoz meg az új nehézgépjárművek vonatkozásában, amelyek alapján az új nehézgépjárművek uniós állományának tulajdonítható fajlagos CO2-kibocsátást az alábbiak szerint kell csökkenteni a CO2-referenciakibocsátáshoz képest: Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  2025. január 1. és 2029. december 31. között 15 %-kal; a)  2025. január 1. és 2029. december 31. között 20 %-kal; Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  2030. január 1-jétől legalább 30 %-kal, ez az érték a 13. cikk értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi. b)  2030. január 1-jétől legalább 35 %-kal, ez az érték a 13. cikk értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi. Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új) E rendelet a kibocsátásmentes mobilitásra történő gördülékeny áttérés biztosítása, valamint a nulla és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek uniós piacának és infrastruktúrájanak kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez nyújtott ösztönzés érdekében az 5. cikknek megfelelően, 2025-re és 3030-ra vonatkozó kötelező részarányok formájában előírja, hogy minden gyártó új nehézgépjármű-állományában legalább mely arányban kell szerepelniük nulla és alacsony kibocsátású járműveknek. A fajlagos CO2-kibocsátásokat a referenciaértékkel való összevetés alapján az I. melléklet 4. pontjának megfelelően ki kell igazítani. Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész E rendelet az N2 és N3 kategóriába tartozó új járművekre alkalmazandó, amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek: E rendelet első lépésként az N2 és N3 kategóriába tartozó új járművekre alkalmazandó, amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek: Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés Az 5. cikk és az I. melléklet 2.3. pontjának alkalmazásában továbbá azokra az M2 és M3, illetve N kategóriás járművekre is alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az 510/2011/EU rendelet hatálya alá, és nem rendelkeznek az a)–d) pontokban szereplő jellemzőkkel. Az 1. cikk (2a) bekezdése, az 5. cikk és az I. melléklet 2.3. pontja alkalmazásában továbbá azokra az N kategóriás járművekre is alkalmazandó, amelyek nem tartoznak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a hatálya alá, és nem rendelkeznek az a)–d) pontokban szereplő jellemzőkkel. Az 1. cikk (2b) bekezdése alkalmazásában továbbá azokra az M2 és M3 kategóriás járművekre is alkalmazandó, amelyek megfelelnek az e cikk (2a) bekezdésében említett műszaki kritériumoknak. _________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2 -kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (HL L 145., 2011.5.31., 1. o.). Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A Bizottság legkésőbb 2019. július 1-ig a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy e rendeletet kiegészítse a jármű szakmai rendeltetésének meghatározására és a rendelet hatálya alá tartozó városi buszok meghatározására vonatkozó műszaki kritériumok meghatározásával. Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – h pont h)  „különleges felépítményű gépjármű”: olyan nehézgépjármű, amelyet nem árufuvarozásra terveztek, és amelyre vonatkozóan az 595/2009/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján a CO2-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást csak az e rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározottaktól eltérő célprofilokra határozták meg; h)  „különleges felépítményű gépjármű”: olyan nehézgépjármű, amelyet nem árufuvarozásra terveztek, amelynek szakmai rendeltetése a 2. cikk (2a) bekezdésével összhangban előírt műszaki kritériumok alapján meghatározásra került, és amelyre vonatkozóan az 595/2009/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései alapján a CO2-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást csak az e rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározottaktól eltérő célprofilokra határozták meg; Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – k pont k)  „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”: olyan nehézgépjármű, amely nem kibocsátásmentes nehézgépjármű, és amelynek az I. melléklet 2.1. pontja szerint meghatározott fajlagos CO2-kibocsátása 350 g CO2/km alatt marad; k)  „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”: olyan nehézgépjármű, amely nem kibocsátásmentes nehézgépjármű, és amelynek az I. melléklet 2.1. pontja szerint meghatározott fajlagos CO2-kibocsátása az egyes acsoportokra voantkozóan az I. melléklet 3. pontja szerint megghatározott CO2 referenciaérték 50%-a alatt marad; Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  az 5. cikknek megfelelően meghatározott kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező. törölve Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés 2020-tól kezdve minden naptári évben a Bizottság a 10. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok révén minden gyártó esetében meghatározza a 4. cikk b) pontjában említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényezőt az előző naptári évre vonatkozóan. 2025. január 1-jétől a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárműveknek a gyártó gépjárműállományában képviselt fajlagos részesedését egy naptári évben a következő értékekhez kell viszonyítani: 2025-től: legalább 5%; 2030-től: 20%, amely érték a 13. cikk értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi. Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező figyelembe veszi egy naptári évben a gyártó állományában lévő kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek számát és CO2-kibocsátását, beleértve a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kategóriákba tartozó kibocsátásmentes járműveket, valamint a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású különleges felépítményű gépjárműveket is. törölve Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező kiszámítása az I. melléklet 2.3. pontjának megfelelően történik. törölve Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés Az (1) bekezdés alkalmazásában a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású nehézgépjárművek beszámítása az alábbiak szerint történik: Az (1) bekezdésben említett célértékek teljesítése érdekében e rendelet ugyancsak alkalmazandó azokra az N kategóriás járművekre is, amelyek nem tartoznak az 510/2011/EU rendelet hatálya alá, és nem rendelkeznek az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban előírt jellemzőkkel. a)  egy kibocsátásmentes nehézgépjármű 2 járműnek számít; b)  egy alacsony kibocsátású nehézgépjármű legfeljebb 2 járműnek számít, a fajlagos CO2-kibocsátásától és a 350 g CO2/km kibocsátási küszöbszinttől függően. Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés (3)  A kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező legfeljebb 3 %-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását. A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kategóriákba tartozó kibocsátásmentes nehézgépjárműveknek a tényezőhöz való hozzájárulása legfeljebb 1,5 %-kal csökkentheti a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását. törölve Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett CO2-csökkentési pálya minden gyártó esetében meghatározásra kerül az I. melléklet 5.1. pontjának megfelelően, az 1. cikk második albekezdésében említett CO2-referenciakibocsátás és az ugyanazon cikk a) pontjában megállapított 2025-ös célérték, illetve a 2025-ös célérték és az ugyanazon cikk b) pontjában megállapított 2030-as célérték közötti lineáris pálya alapján. (2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett CO2-csökkentési pálya minden gyártó esetében meghatározásra kerül az I. melléklet 5.1. pontjának megfelelően, az 1. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett CO2-referenciakibocsátás és az ugyanazon cikk a) pontjában megállapított 2025-ös célérték, illetve a 2025-ös célérték és az ugyanazon cikk b) pontjában megállapított 2030-as célérték közötti lineáris pálya alapján. Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 7 a cikk (új) 7a. cikk Csoportosulás (1)  Az új nehéz tehergépjárművek hálózatban összekapcsolt gyártói csoportot alakíthatnak azzal a céllal, hogy teljesítsék az 5. cikk szerinti kötelezettségeiket (2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikk megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy részletes szabályokat és feltételeket állapítson meg, amelyek lehetővé teszik a kapcsolt gyártók számára, hogy nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon csoportosulást alkossanak. Módosítás 74 és 75 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés (1)  Ha 2025-től kezdve a (2) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy egy gyártónak egy adott naptári évben többletkibocsátás tulajdonítható, akkor a Bizottság többletkibocsátási díjat szab ki, amelynek kiszámítása az alábbi képlet szerint történik: (1)  Ha 2025-től kezdve a (2) bekezdés alapján megállapítást nyer, hogy egy gyártónak egy adott naptári évben többletkibocsátás tulajdonítható, akkor a Bizottság az adott esetnek megfelelően vagy a gyártóra, vagy pedig a csoportosulás vezetőjére többletkibocsátási díjat szab ki, amelynek kiszámítása az alábbi képlet szerint történik: A 2025-től 2029-ig tartó időszakban: (Többletkibocsátási díj) = (többletkibocsátás x 6 800 EUR/gCO2/tkm) (Többletkibocsátási díj) = (többletkibocsátás x 5 000 EUR/gCO2/tkm) 2030-től kezdődően: (Többletkibocsátási díj) = (többletkibocsátás x 6 800 EUR/gCO2/tkm) A Bizottság biztosítja, hogy a többletkibocsátási díj szintje mindig meghaladja a 1. cikk (1) bekezdésben említett célok eléréséhez szükséges technológiák átlagos határköltségeit. Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés (4)  A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. (4)  A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Unió általános költségvetése bevételének kell tekinteni. Ezeket az összegeket olyan uniós vagy nemzeti intézkedések kiegészítésére kell felhasználni, amelyek célja, hogy a szociális partnerekkel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben előmozdítsák a gépjárműiparban dolgozó munkavállalók készségeinek fejlesztését vagy más munkakörbe történő áthelyezésüket valamennyi érintett tagállamban, különösen az átállás által leginkább érintett régiókban és közösségekben, hozzájárulva a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású mobilitásra való megfelelő átálláshoz. Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság figyelembe veszi ezeket az eltéréseket az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor. (2)  A Bizottság figyelembe veszi ezeket az eltéréseket az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor, és ha szükséges, kiigazítja a CO2-kibocsátások 2019-re vonatkozó, az I. melléklet 3. pontjával összhangban kiszámított referenciaértékeit. Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A járműgyártók által az (EU) 2018/956 rendelet és az (EU) 2017/2400 rendelet szerint bejelentett adatok pontosságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó gépjárművek tekintetében minden gyártóra kiterjedő éves ellenőrzési rendszert hozzon létre az (EU) 2017/2400 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alkatrészek, önálló műszaki egységek és rendszerek reprezentatív mintáján. E tesztek eredményeit össze kell vetni a gyártók által az (EU) 2017/2400 rendelet szerint megadott adatokkal, és amennyiben rendszeresen visszatérő szabálytalanságokra derül fény, akkor ki kell igazítani az érintett gyártóra vonatkozó, az I. melléklet 2.7. pontjával összhangban kiszámított átlagos fajlagos kibocsátásokat, és adott esetben a CO2-kibocsátások 2019-re vonatkozó, az I. melléklet 3. pontjával összhangban kiszámított referenciaértékeit. Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont b)  2020-tól az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező; b)  2020-tól minden gyártó nulla és alacsony kibocsátású járműveinek egyedi részaránya a megelőző naptári évben, az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint; Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk 11. cikk 11. cikk Valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátások és energiafogyasztás Valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátások és energiafogyasztás (1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek valós feltételek melletti reprezentatív jellegét Biztosítja a közvélemény tájékoztatását a reprezentatív jelleg időbeli alakulásáról. (1)  A Bizottság nyomon követi és értékeli az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek valós feltételek melletti reprezentatív jellegét (2)  Ennek céljából a Bizottság gondoskodik arról, hogy esettől függően a gyártók vagy a nemzeti hatóságok megbízható, nem személyes adatokat közöljenek a nehézgépjárművek valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátásáról és üzemanyag-fogyasztásáról. (2)  Ennek céljából a Bizottság gondoskodik arról, hogy esettől függően a gyártók vagy a nemzeti hatóságok megbízható, nem személyes adatokat bocsássanak rendelkezésre – többek között a független ellenőrzés céljaira harmadik felek számára is – a nehézgépjárművek valós vezetési feltételek mellett mért CO2-kibocsátásáról és üzemanyag-fogyasztásáról, és az adatoknak szabványos üzemanyagfogyasztás-mérőkön kell alapulniuk. (2a)  A Bizottság legkésőbb 2019. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 15. cikkel összhangban e rendelet kiegészítése érdekében azzal a céllal, hogy bevezesse a közutakon ténylegesen közlekedő járművek megfelelőségének ellenőrzését, biztosítva, hogy a közúti fuvarozást végző nehézgépjárművek CO2-kibocsátásai és üzemanyag-fogyasztása legfeljebb 10%-kal haladhassa megaz (EU) 2017/2400 rendeletnek és az (EU) 2018/956 rendeletnek megfelelően bejelentett nyomonkövetési adatokat. A Bizottság az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor e küszöbértéktől való minden eltérést figyelembe vesz, és ha szükséges, kiigazítja a CO2-kibocsátások 2019-es referenciaértékeit. (2b)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon az (1) bekezdésben említett valós reprezentativitás időbeli alakulásáról. (3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén fogadhatja el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el. (3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett üzemanyagfogyasztás-mérőkből származó adatok bejelentésére irányuló eljárásokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el. Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés (1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának 4. cikk szerinti kiszámításában és a fajlagos kibocsátási célértékek 6. cikk szerinti kiszámításában használt műszaki paraméterek figyelembe vegyék a műszaki fejlődést és a teherfuvarozási logisztika változásait, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletben szereplő alábbi rendelkezések módosítása érdekében: (1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátásának 4. cikk szerinti kiszámításában és a fajlagos kibocsátási célértékek 6. cikk szerinti kiszámításában használt műszaki paraméterek figyelembe vegyék a műszaki fejlődést és a teherfuvarozási logisztika változásait, a Bizottság folyamatosan és a kellő időben aktualizálja a VECTO szimulációs eszközt, emellett a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletben szereplő alábbi rendelkezések módosítása érdekében: Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés A Bizottság legkésőbb 2022. december 31-én jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet eredményességéről, az 1. cikk szerint meghatározandó 2030-as CO2-csökkentési célértékről, valamint az egyéb típusú nehézgépjárművekre, többek között pótkocsikra vonatkozó CO2-csökkentési célértékek megállapításáról. A jelentés tartalmazza továbbá a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek – nevezetesen a 2009/33/EK irányelvben30 meghatározott célértékeket figyelembe vévő autóbuszok – kezelésére szolgáló módszerek és a CO2-kibocsátási egységeket alkalmazó rendszer eredményességének értékelését, valamint mérlegeli, hogy célszerű-e e módszerek alkalmazásának meghosszabbítása 2030-ra és az azt követő időszakra, és adott esetben a jelentést az e rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri. A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet hatékonyságáról, szükség esetén a 2030-ra vonatkozó CO2-csökkentési célértéknek az 1. cikk szerinti módosításáról, szükség esetén a nulla és alacsony kibocsátású gépjárművek 2030-ra előírt részarányának 5. cikk szerinti módosításáról, valamint az egyéb típusú nehézgépjárművekre, többek között pótkocsikra és különleges felépítményű gépjárművekre, például szemétszállító teherautókra vonatkozó CO2-csökkentési célértékek megállapításáról. A jelentésnek továbbá értékelést kell tartalmaznia az alábbiakra vonatkozóan: a módszerek hatékonysága (kitérve különösen a nulla és alacsony kibocsátású járművek, nevezetesen a 2009/33/EK irányelvben30 meghatározott célértékeket figyelembe vevő autóbuszok elterjedésére), a CO2-kibocsátási egységek, módszerek 2030-ig és azt követően történő alkalmazásának célszerűsége, a szükséges elektromos és egyéb töltő-infrastruktúra kiépítése, a motorra vonatkozó CO2-kibocsátási előírások bevezetésének lehetősége különösen a különleges felépítményű gépjárművekre vonatkozóan, a szabványos méretet meghaladó méretű, a tagállami közlekedésre alkalmazandó különböző járműszerelvények, többek között moduláris koncepciók, az (EU) 2017/2400 rendelettel összhangban meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékek valós feltételek melletti reprezentatív jellege, valamint a VECTO szimulációs eszköz frissítése. A jelentést adott esetben az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat kíséri. _______________ ________________ 30 Az (EU) …/… irányelvvel módosított, a tiszta járművekről szóló 2009/33/EK irányelv. 30 Az (EU) …/… irányelvvel módosított, a tiszta járművekről szóló 2009/33/EK irányelv. Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 13 bekezdés – 1 a bekezdés (új) A Bizottság legkésőbb 2020. december 31-ig egyedi módszertant dolgoz ki annak érdekében, hogy az átlagos flottakibocsátások kiszámítása során a RED II szerint meghatározott fenntartható kritériumoknak megfelelően figyelembe vegye a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a sűrített földgáz (CNG) alkalmazásait a fejlett és megújuló gáznemű üzemanyagok használatában. A módszertant adott esetben az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat kíséri. Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 b bekezdés (új) A Bizottság további elemzést végez arról, hogy lehetséges-e módszertan kidolgozása a járművek teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásának megállapítása tekintetében, az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi nehézgépjárműre vonatkozóan. A Bizottság a fent említett elemzés alapján adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé annak érdekében, hogy az életciklusra számított CO2-kibocsátásra vonatkozó jelentési kötelezettségeket írjon elő a gyártók számára, valamint hogy meghatározza az e jelentéstételhez szükséges szabályokat és eljárásokat. Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottságot az (EU) …/2018 rendelet [irányítás] által létrehozott xxx bizottság segíti a munkájában. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. (1)  A Bizottságot az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 26. cikkével létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. _________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.). Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottságnak a 10. cikk (2) bekezdésében és 12. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet hatálybalépésének dátuma]-tól/-től kezdődően határozatlan időre szól. (2)  A Bizottságnak a 2. cikk (2a) bekezdésében, a 7a. cikkben, a 9. cikk (3a) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (2a) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ... [e rendelet hatálybalépésének dátuma]-tól/-től kezdődően határozatlan időre szól. Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (2) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2a) bekezdésében, a 7a. cikkben, a 9. cikk (3a) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (2a) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 6 bekezdés (6)  A 10. cikk (2) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. (6)  A 2. cikk (2a) bekezdése, a 7a. cikk, a 9. cikk (3a) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése, a 11.cikk (2a) bekezdése, valamint a 12. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés 595/2009/EK rendelet 5 cikk – 4 bekezdés – l pont „l) egy eljárás, amely megfelelő és reprezentatív minták alapján annak ellenőrzésére szolgál, hogy a nyilvántartásba és használatba vett járművek megfelelnek-e az e rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések értelmében meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékeknek.” „l) egy eljárás, amely megfelelő és reprezentatív minták alapján annak ellenőrzésére szolgál, hogy a nyilvántartásba és használatba vett járművek megfelelnek-e az e rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási intézkedések értelmében meghatározott CO2-kibocsátási és üzemanyag-fogyasztási értékeknek. ezt az eljárást az akkreditált és független harmadik feleknél is le kell folytatni, az 2018/858/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 13. cikkének (10) bekezdésével összhangban.” _______________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.). Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 16 a cikk (új) 16a. cikk A 96/53/EK tanácsi irányelv módosítása A 96/53/EK irányelv1 I. melléklete a 2.2.4.2. pont után a következő pontokkal egészül ki: „2.2.5. A(z) .../.../EU rendelet [rendeletre irányuló javaslat, COM(2018)0284] 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott alternatív üzemanyaggal működő járműkombinációk megengedett legnagyobb tömege legfeljebb 1 tonnával megnöveli az alternatív üzemanyag-technológiához szükséges többlettömeget. 2.2.6.  A kibocsátásmentes járműszerelvények megengedett legnagyobb össztömege a kibocsátásmentes technológia esetében szükséges többlettömeget, amely a jármű által kibocsátásmentesen elérhető hatótávolságától függ, de legfeljebb két tonnával megnövelésre kerül. A Bizottság legkésőbb 2019. július 1-jéig elfogadja a szükséges tömeg kiszámítására szolgáló képletet.” ____________________________ 1aA Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. július 25-i 96/53/EK tanácsi irányelv (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.). Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 pont – 2.3. pont 2.3.  Az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező kiszámítása törölve Minden gyártó esetében és minden naptári évre ki kell számítani az 5. cikkben említett kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényező (ZLEV) értékét az alábbi képlet segítségével: ZLEV = V / (Vconv + Vzlev) minimum 0,97 értékkel Ahol: V a gyártó új nehézgépjárműveinek száma, az összes különleges felépítményű gépjármű 4. cikk a) pontja szerinti kizárásával. Vconv a gyártó új nehézgépjárműveinek száma, az összes különleges felépítményű gépjármű 4. cikk a) pontja szerinti kizárásával, valamint az összes kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjármű kizárásával; Vzlev a Vin és a Vout összege, Ahol: nulla a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott jellemzőkkel rendelkező összes kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású új nehézgépjármű összege; nulla CO2v egy kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, g/km-ben kifejezett fajlagos CO2-kibocsátása. Vout a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kategóriákba tartozó kibocsátásmentes nehézgépjárművek teljes száma, megszorozva kettővel, amely legfeljebb a Vconv 1,5 %-a lehet. Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 pont – 2.7. pont – képlet CO2 = ZLEV × ∑ sg share,sg × MPWsg × avgCO2sg CO2 = ∑ sg share,sg × MPWsg × avgCO2sg Ahol: Ahol: ∑ sg az összes alcsoportba tartozó járművek összege; ∑ sg az összes alcsoportba tartozó járművek összege; ZLEV a 2.3. pontban meghatározott érték share,sg a 2.4. pontban meghatározott érték share,sg a 2.4. pontban meghatározott érték MPWsg a 2.6. pontban meghatározott érték MPWsg a 2.6. pontban meghatározott érték avgCO2sg a 2.2. pontban meghatározott érték avgCO2sg a 2.2. pontban meghatározott érték Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 pont – 1 bekezdés – képlet – 1 sor T = ∑ sg sharesg × MPWsg × (1 - rf) × rCO2sg T = ZLEV_benchmark_factor * ∑ sg sharesg × MPWsg × (1 - rf) × rCO2sg Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 pont – 1 bekezdés – képlet – 4 sor rf az adott naptári évre az 1. cikk a) és b) pontjában meghatározott CO2-csökkentési célérték (%-ban); az rf az adott naptári évre az 1. cikk első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott CO2-csökkentési célérték (%-ban); Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 pont – 1 a bekezdés (új) A 2025-től 2029-ig terjedő időszakban a ZLEV-tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,03 vagy kisebb, mint 0,97; ilyenkor a ZLEV-tényezőt az adott esettől függően 1,03-ben vagy 0,97-ben kell meghatározni. Ahol: x = 5 % y azt az arányt jelenti, amelyet a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó által újonnan nyilvántartásba vett nehézgépjármű-flottájában képviselniük kell, és kiszámítása úgy történik, hogy az 510/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó és a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott jellemzőket nem kielégítő N kategóriájú kibocsátásmentes járművek összesített számához hozzáadják a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott jellemzőket kielégítő kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek összesített számát, ahol mindegyikük ZLEV_fajlagosként kerül beszámításra az alábbi képlet szerint, majd ezt az összeget elosztják az adott naptári évben nyilvántartásba vett gépjárművek összesített számával; ZLEV_fajlagos = 1- (CO2v/(0,5*rCO2sg), ahol: CO2v egy kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, g/km-ben kifejezett fajlagos CO2-kibocsátása; rCO2sg a 3. szakaszban meghatározott érték Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 pont – 1 b bekezdés (új) ZLEV_benchmark_tényező (1+y–x), kivéve, ha ez az összeg nagyobb, mint 1,05; ilyenkor a ZLEV_benchmark_tényezőt 1,05-ben kell meghatározni; Ha ez az összeg 1,0 és 0,98 között van, akkor a ZLEV_benchmark_tényezőt 1,0-re kell beállítani; Ha ez az összeg 0,95 alatti, akkor a ZLEV_benchmark_tényezőt 0,95-re kell beállítani Ahol: x = 20%, amely érték a 13. cikk értelmében felülvizsgálat tárgyát képezi; y azt az arányt jelenti, amelyet a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveknek a gyártó által újonnan nyilvántartásba vett nehézgépjármű-flottájában képviselniük kell, és kiszámítása úgy történik, hogy az 510/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó és a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott jellemzőket nem kielégítő N kategóriájú kibocsátásmentes járművek összesített számához hozzáadják a 2. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott jellemzőket kielégítő kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek összesített számát, ahol mindegyikük ZLEV_fajlagosként kerül beszámításra az alábbi képlet szerint, majd ezt az összeget elosztják az adott naptári évben nyilvántartásba vett gépjárművek összesített számával; ZLEV_fajlagos = 1- (CO2v/(0,5*rCO2sg), ahol: CO2v egy kibocsátásmentes vagy alacsony kibocsátású v nehézgépjármű 2.1. pont szerint meghatározott, g/km-ben kifejezett fajlagos CO2-kibocsátása; rCO2sg a 3. szakaszban meghatározott érték