Index 
Elfogadott szövegek
2018. december 11., Kedd - StrasbourgVégleges kiadás
Oktatás a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához
 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: a fennmaradó összegek újbóli lekötése ***I
 A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozása ***I
 A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme ***I
 Az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és fenntarthatósága ***I
 Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ***I
 Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ***I
 Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ***I
 Az EU-típusjóváhagyási jogszabályoknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő kiegészítése ***I
 Humanitárius célú vízumok
 Vízumkódex ***I
 Közös hozzáadottértékadó-rendszer az általános fordított adózási mechanizmusnak termékek és szolgáltatások egy bizonyos határértéket meghaladó értékesítésére vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében *
 A schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazása
 Katonai mobilitás
 Új európai kulturális menetrend

Oktatás a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához
PDF 173kWORD 59k
Az Európai Parlament 2018. december 11-i állásfoglalása az oktatásról a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához (2018/2090(INI))
P8_TA(2018)0485A8-0400/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanács az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének 2., az oktatáshoz való jogra vonatkozó cikkére;

–  tekintettel a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/646 európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az oktatás Unió-beli korszerűsítéséről szóló, 2018. június 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre vonatkozó, készségekkel kapcsolatos szakpolitikákról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i állásfoglalására a lányok társadalmi szerepvállalásának ösztönzéséről az oktatáson keresztül az Európai Unióban(5),

–  tekintettel a fiatalok vállalkozói készségének oktatás és képzés révén történő előmozdításáról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az új technológiákról és nyílt oktatási forrásokról szóló, 2014. április 15-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra(8),

–  tekintettel a Tanácsnak az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló, 2018. május 22-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanácsnak az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. május 22-i ajánlására(9),

–  tekintettel a Tanácsnak a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről szóló, 2016. május 30-i következtetéseire,

–  tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra(10),

–  tekintettel a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Tanácsnak a hatékony tanárképzésről szóló, 2014. május 20-i következtetéseire,

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(11),

–  tekintettel a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról szóló, 2011. november 28-i tanácsi állásfoglalásra(12),

–  tekintettel a digitális oktatási cselekvési tervről szóló, 2018. január 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0022),

–  tekintettel „Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében” című, 2017. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2017)0248),

–  tekintettel „A gyermekbarát internet európai stratégiája” című, 2012. május 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0196),

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel „Az oktatás javítása és korszerűsítése” című, 2016. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0941),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az iskolai és a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló, 2017. november 30-i véleményére(13),

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ „Készségek és az előrejelzés szükségessége: rendszerek és megközelítések. Az érdekelt felek körében a készségigények felmérése és előrejelzése terén végzett felmérés elemzése” című, 2018. március 9-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „DigiComp 2.1. Lakossági Digitális Kompetenciakeret nyolc tudásszinttel és alkalmazási példákkal” című, 2017. évi szakpolitikai jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, továbbá az Ipari, Kutatási ás Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményeire (A8-0400/2018),

A.  mivel a technológia gyorsuló ütemű fejlődése következtében a digitális társadalom és gazdaság mára tényszerű valósággá, a digitális készségek pedig alapvetően fontossá váltak a polgárok sikeres szakmai önmegvalósításához és személyes fejlődéséhez;

B.  mivel a digitális kompetencia az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges egyik legfontosabb kulcskompetencia, amint az a 2018. május 22-i tanácsi ajánláshoz mellékelt referenciakeretben meghatározásra került;

C.  mivel a technológia innovációs képessége egyebek mellett a kritikai gondolkodástól, a lakosság digitális készségszintjétől és kreativitásától, valamint az internetkapcsolat minőségétől és elérhetőségétől függ;

D.  mivel a digitális technológiákhoz fűződő alapismeretek nélkülözhetetlenek a fontos adminisztratív és mindennapi feladatok ellátásához;

E.  mivel becslések szerint a jelenlegi munkakörök mintegy fele világszerte – az Európai Unióban 30%-a – a következő 25 év során eltűnik(14), a születő új foglalkozásokhoz pedig haladó szintű digitális készségek szükségesek;

F.  mivel a munkaerőpiac követelményein messze túlmutató digitális készségek mind napjainkban, mind a jövőben elősegítik a társadalom életében való részvételt, megkönnyítik az információs és kulturális cserét, és nagyobb beleszólást biztosítanak a polgároknak a politikai döntéshozatalba;

G.  mivel elengedhetetlen az internet mint a közjavak egyikének visszakövetelése és az aktív e-polgárság előmozdítása;

H.  mivel az iparágak közötti technológiai átalakulás azt jelenti, hogy a digitális eszközöket gyakran használják még a hagyományosan nem technikai jellegű szakmákban is, a becslések szerint a közeli vagy nagyon közeli jövőben tíz munkahely közül kilencben szükség lesz digitális készségekre;

I.  mivel jelenleg a 16 és 74 év közötti uniós népesség 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, míg 19%-a egyáltalán nem rendelkezik digitális készségekkel, és jelentős különbségek vannak a tagállamok között, ami új társadalmi szakadékot teremthet;

J.  mivel a digitális készségek fontossága, a férfiak és a nők, valamint a generációk és a különböző társadalmi kategóriák között különösen jelentős készségbeli különbség, valamint a digitális készségek terén a tagállamok között mutatkozó egyenlőtlenségek összehangolt szakpolitikai választ igényelnek;

K.  mivel elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények felkészítsék a tanulókat és a diákokat a gyors technológiai fejlődés által előidézett gyors gazdasági és társadalmi változásokra, felruházva őket a digitális világ kihívásainak megfelelő képességekkel;

L.  mivel az internethez, valamint a technológiai és digitális berendezésekhez való hozzáférés és ezek használata átalakította a társadalmi viselkedést és kapcsolatokat, különösen a társadalom fiatalabb rétegeiben;

M.  mivel még nem értük el azt a célt, hogy 2025-re valamennyi európai iskola 1 gigabit/másodperces le- és feltöltési sebességet támogató internetkapcsolattal rendelkezzen;

N.  mivel a technológiai és digitális berendezések, például a számítógépek és a táblagépek túlzott használata egészségügyi és jóléti problémákat okozhat, beleértve az alváshiányt, az ülő életmódot és a függőséget;

O.  mivel a digitális tanulási stratégiáknak figyelembe kell venniük azokat a kutatásokat is, amelyek a digitális technológia korai használatának a kisgyermekek agyának fejlődésére gyakorolt káros hatásait vizsgálják;

P.  mivel a digitális technológiáknak a tanulóközpontú, életkornak megfelelő oktatási megközelítés szerves részét kell képezniük, és új és innovatív megközelítést kínálhatnak az oktatás és a tanulás terén; mivel nagyon fontos a diákok és a tanárok közötti személyes kapcsolat fenntartása, és kiemelten kell kezelni a gyermekek és a felnőtt tanulók jólétét és egészséges fejlődését;

Q.  mivel a technológiákat jobban ki kell használni az olyan új pedagógiák támogatására, amelyek a tanulókra mint aktív résztvevőkre összpontosítanak, az elméleti tanulást és az együttműködő munkaterek kialakítását szolgáló eszközökkel;

R.  mivel a számítógépes higiéniának, a kiberbiztonságnak, az adatvédelemnek és a médiaműveltségnek az életkorhoz és a fejlődéshez kell kapcsolódnia annak érdekében, hogy a gyermekek kritikus tanulókká, tevékeny polgárokká, internethasználókká és a demokratikus digitális társadalom formálóivá válhassanak, tájékozott döntéseket hozhassanak és tisztában legyenek az internettel kapcsolatos kockázatokkal – amilyen az online félretájékoztatás, a zaklatás és a személyes adatok megszerzése –, illetve fel is tudjanak lépni ezek ellen; mivel kiberbiztonsági oktatási programokat szükséges bevezetni a felsőoktatási és szakképzési tantervekbe;

S.  mivel a minőségi, innovatív digitális tanulás vonzóbb és interaktív lehet, ezért kiegészítheti a frontális oktatáson alapuló tanítási módszereket, együttműködési és tudásteremtő platformokat biztosítva;

T.  mivel megfigyelhető, hogy a nagy informatikai vállalatok egyre nagyobb mértékben használják az oktatást kereskedelmi céljaikra, megpróbálják befolyásolni a tanítási gyakorlatokat berendezéseket, szoftverek és oktatási anyagok bemutatásával, valamint tanároknak szóló képzések biztosításával;

U.  mivel a technológia ígéreteinek jobb megvalósítása érdekében a tagállamoknak hatékony stratégiákat kell kidolgozniuk az oktatói kapacitások fejlesztésére, a politikai döntéshozóknak pedig jobban kell törekedniük e menetrend támogatásának biztosítására;

V.  mivel a közkönyvtárak részt vesznek a polgárok digitális készségekkel való megismertetésére irányuló közös erőfeszítésben azáltal, hogy közösségi és támogató környezetben nyújtanak nyílt szolgáltatásokat a digitális lehetőségek terén;

W.  mivel a foglalkozásban nem álló, illetve digitális készségeket nem igénylő munkakörben felnőttek hajlamosak gyorsan lemaradni digitális jártassággal rendelkező társaik mögött, és így hátrányt szenvednek elhelyezkedési kilátásaik tekintetében, ami súlyosbítja a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket;

X.  mivel a munka fokozódó digitalizálása számos foglalkozás eltűnéséhez és a munkanélküliség növekedéséhez vezet; mivel a digitalizálással párhuzamosan megjelenő új foglalkozások kompenzálhatják a megszűnt munkahelyek egy részét;

Y.  mivel a digitális technológiák megkönnyíthetik az ismeretekhez és a tanuláshoz való hozzáférést, valamint használatuk lehetővé teszi, hogy a különböző szintű képzési lehetőségekre az egyszerű hozzáférhetőség és az inkluzivitás legyen jellemző;

Z.  mivel megfelelő és célirányos politikák hiányában az idősek és a fogyatékkal élők szenvedhetik meg leginkább a digitális átalakulást;

AA.  mivel a tudomány területén dolgozó szakembereknek mindössze 20%-a, és a diplomás mérnöknek mindössze 27%-a(15), a számítástechnikai végzősöknek pedig mindössze 20%-a nő(16); mivel a digitális ágazatban dolgozó férfiak aránya 3,1-szer nagyobb, mint a nőké; az ikt-ágazatban a munkavállalók csupán 19%-ának van női főnöke, szemben a más területen dolgozókkal, ahol ez az arány 45%-os;

AB.  mivel az egész életen át tartó tanulási lehetőségek sokkal inkább állnak a már magasan képzett munkavállalók rendelkezésére(17);

AC.  míg a digitális készségek folyamatos nyomon követése és értékelése mind a szervezetekben, mind az egyének körében a hatékony szakpolitikai megvalósítás előfeltétele;

AD.  mivel az alapvető transzverzális készségek (számolás, kritikai gondolkodás, szociális készségek) elsajátítása a digitális készségek és jártasságok megszerzésének alapvető előfeltétele;

1.  hangsúlyozza, hogy a digitális készségek elsajátításához a formális, nem formális és informális oktatási keretekben gyökerező, egész életen át tartó tanulás koherens megközelítését kell alkalmazni, és a szakpolitikai válaszokat és a célzott beavatkozásokat a különböző korcsoportok és tanulók igényeihez kell igazítani;

2.  hangsúlyozza, hogy a digitális technológiákban megvan az a lehetőség, hogy támogassák a nagyobb mértékben tanuló-központú pedagógiai megközelítések felé való elmozdulást, amennyiben a tanulási folyamatba tervezetten és célirányos módon vannak beépítve; úgy véli, hogy az oktatás valódi átalakításhoz a tanulókat a tudásalkotás innovatív, alulról felfelé építkező gyakorlata felé kell irányítani;

3.  hangsúlyozza, hogy a társadalom és a munkaerőpiac jövőbeli igényeinek kielégítéséhez, valamint az információs és kommunikációs technológiák és a média által kínált lehetőségek teljes körű kihasználásához szükség van a készségek és jártasságok fejlesztését elvégző oktatási és képzési rendszerek minden szinten történő átalakítására; megismétli, hogy ennek az átalakulásnak továbbra is garantálnia kell a személyes kiteljesedéshez való jogot, meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt a szükséges digitális készségek és az életvezetési készségek között, és támogatnia kell az egyéni ellenálló képességet, a kritikus gondolkodást és az innovációs potenciált;

4.  úgy véli, hogy az oktatási intézmények nem hagyhatják figyelmen kívül hallgatóik mindenoldalú képzését, amely magában foglalja a kritikus és holisztikus kitekintés megteremtését és fejlesztését, mert az lehetővé teszi számukra, hogy aktív állampolgárként érvényesülni tudjanak; megérti, hogy a kritikai gondolkodás nem fejleszthető pusztán a digitális készségek tanításával, és hogy átfogó oktatásra is szükség van;

5.  hangsúlyozza, hogy bár alapvető fontosságú a tanulók alapvető és fejlett digitális készségeinek javítása, a klasszikus és humanista készségeket továbbra is gondozni kell;

6.  emlékeztet rá, hogy – amint azt 2018. januári digitális oktatási cselekvési tervében a Bizottság elismeri – az oktatási intézményeknek az új technológiákhoz és az innovatív pedagógiai megközelítésekhez való szükséges alkalmazkodása nem önmagában vett cél, hanem az oktatás minőségének és inkluzivitásának fejlesztésére irányuló eszköz;

7.  hangsúlyozza, hogy miközben elismeri, hogy több digitális készségre van szükség, a digitális technológiák oktatásra gyakorolt hatását nem könnyű jelenleg értékelni, ami azt jelenti, hogy nagyon fontos figyelembe venni a digitális technológia agyi fejlődésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos neurológiai kutatásokat; felszólít ezért befektetésekre a digitális technológiáknak az oktatásra gyakorolt különféle hatásairól szóló, a tudományok, a pedagógia, a pszichológia, a szociológia, az idegtudomány és a számítástechnika összekapcsolását célzó független és interdiszciplináris kutatásokba, hogy minél mélyrehatóbban megérthessük a gyermek és a felnőtt elme és a digitális környezet viszonyát, maximalizálva a digitális technológiák oktatásban való használatának előnyeit és minimalizálva kockázatait; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani olyan digitális eszközök felelősségteljes használatát, amelyek – különösen a gyermekkorban – védik a tanulók fiziológiai, neuroérzékszervi és viselkedésbeli fejlődését, valamint megfelelő egyensúlyt teremtenek a technológiai és digitális berendezések mindennapi használata terén az oktatási intézményekben és a magánéletben egyaránt;

8.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár az internetes és mobil alkalmazások és az olyan új technológiák, mint például a dolgok internete használata elterjedtebb, mint korábban bármikor, a polgárok, különösen a kiskorúak gyakran nincsenek tisztában az internetes és ikt-eszközök használatával kapcsolatos kockázatokkal, mint amilyen például a személyes adatok megsértése, a végfelhasználók általános nyomon követése és a számítógépes bűncselekmények; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy szánjanak megfelelő szerepet az iskolai tantervekben az adatvédelemnek és az alapvető számítógépes higiéniának;

9.  felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és az oktatási intézményeket, hogy javítsák az online gyermekbiztonságot, és megelőző programok és figyelemfelkeltő kampányok kidolgozása és végrehajtása révén foglalkozzanak olyan kérdésekkel, mint a számítógépes zaklatás, a káros és zavaró tartalmaknak való kitettség és más kiberbiztonsági fenyegetések; ösztönzi a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a „#SafeInternet4EU” elnevezésű kampányt;

10.  hangsúlyozza, hogy a jobb tanulási tapasztalatok és eredmények elérése érdekében a digitális eszközöket a diákok igényeihez igazítani, akik így válhatnak aktív polgárokká és nem csupán a technológia passzív fogyasztóivá;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a digitalizálásban rejlő, a különböző és személyre szabott tanulási módszerek ösztönzésére és előmozdítására irányuló lehetőségek ellenére a digitális technológiák oktatásra gyakorolt hatása mindmáig korlátozott; aggodalmát fejezi ki különösen amiatt, hogy az iskolákban és a képzési központokban az ikt-beruházások még nem vezettek az oktatási gyakorlatok remélt átalakulásához; emlékeztet rá, hogy az iskoláknak és egyéb tanulási környezeteknek minden tanulót és tanulót támogatniuk kell, és megfelelő és hatékony intézkedések kidolgozásával a digitális készségek előmozdítása érdekében támogatniuk kell sajátos szükségleteiket, különösen a fogyatékossággal élő diákok, a kisebbségi csoportok, a migráns közösségek, a korai iskolaelhagyók, a tartós munkanélküliek és az idősek körében; véleménye szerint az új technológiák segítségével ez a támogatás könnyebben megvalósítható;

12.  érzékeli a növekvő szakadékot a digitális ágazatban a férfiak és nők között az oktatás, a karrier és a vállalkozói szellem tekintetében; hangsúlyozza, hogy az ikt-karrierlehetőségek ösztönzése során kulcsfontosságú a nemek közötti egyensúlyt biztosító megközelítés alkalmazása, és hogy a női hallgatókat és a nőket támogatni kell az informatikai ágazatban való elhelyezkedésben; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a nők és lányok digitális írástudással rendelkezzenek, és részt vegyenek az információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló oktatásban és szakképzésben; ösztönzi a tagállamokat, hogy már az iskolai oktatás korai szakaszában vezessenek be a tanulók életkorának megfelelő, az információs és kommunikációs technológiák elsajátítására irányuló oktatást, különös hangsúlyt fektetve a nemek közötti digitális szakadék felszámolására, illetve nyissanak meg a lányok előtt alternatív utakat az ún. STEAM (természettudomány, technológia, műszaki tudományok, művészet és matematika) tárgyak felé, mivel az ezeket a tárgyakat körülvevő nemi sztereotípiák, valamint a női szerepmodellek hiánya akadályokat gördítenek a lányok pályaválasztása elé; úgy véli, hogy a „Nők a digitális ágazatban” elnevezésű stratégia árnyaltabb formában – együtt a technika terén meglévő, nemek közötti különbségek csökkentésére irányuló, hamarosan megjelenő bizottsági cselekvési tervvel – elősegítheti az e téren tett erőfeszítések fokozását;

13.  hangsúlyozza, hogy a digitális felszerelések és az internetkapcsolat hiánya a tagállamok iskoláiban akadályozza a diákok digitális készségekre oktatását, illetve a digitális oktatási eszközök felhasználhatóságát; felhívja a tagállamokat, hogy valósítsanak meg erőteljes állami beruházásokat azzal a céllal, hogy minden iskola nagy kapacitású szélessávú hálózattal rendelkezzen, és ennek érdekében vegyék igénybe a vonatkozó uniós programokat, így az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, amely támogatja a nagy kapacitású szélessávú hálózatok fizikai infrastruktúráját és a WiFi4EU utalványrendszert; hangsúlyozza, hogy az összeköttetési erőfeszítéseket és a finanszírozást különösen a vidéki és a hátrányos helyzetű térségekre, valamint a legkülső és hegyvidéki régiókra kell összpontosítani;

14.  rámutat, hogy az oktatási és képzési intézmények segítséget igényelnek az Uniótól és a tagállamoktól, valamint szükségük van valamennyi érdekelt fél, az ágazat, a helyi és regionális hatóságok, közösségek és a civil társadalom szoros együttműködésére ahhoz, hogy kiépítsék – saját egyedi pedagógiai megközelítésükkel összhangban – saját ikt- és médiaoktatásukat és hogy sikerrel végrehajtsák a digitalizáltabb tanulási környezetbe való átmenetüket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az oktatásban bekövetkező digitális változás „egész iskolás” és interdiszciplináris megközelítést igényel;

15.  hangsúlyozza, hogy a tanároknak és az oktatóknak a digitális átalakulás középpontjában kell állniuk, ezért nekik is megfelelő kezdeti felkészítésre és folyamatos képzésre van szükségük, amelynek életkor- és fejlesztésorientált tanítási gyakorlatról szóló modulokat is kell tartalmaznia; hangsúlyozza, hogy ez a képzés időt igényel, és nem lehet napi tevékenységükön kívüli plusz feladat; hangsúlyozza, hogy a digitális készségek oktatása – még inkább, mint más alapkészségek, így a számolni és olvasni tudás oktatása – megköveteli a tanároktól, hogy folyamatosan frissítsék tudásukat és készségeiket; hangoztatja ezért, hogy a tanároknak megfelelő, rugalmas és magas színvonalú folyamatos szakmai fejlődésre van szükségük, amely megfelel az igényeiknek; e tekintetben pozitívan értékeli az európai online platformok használatát a szakmai fejlődési lehetőségek növelése és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében;

16.  megállapítja, hogy a digitális alkalmazások iskolai tevékenység során való fokozott használata miatt az oktatásért felelős személyekre most nagyobb felelősség hárul; véleménye szerint nekik is be kell kapcsolódniuk a tanulási folyamatba és a technológia alkalmazásába, hiszen ha nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel, nehezebben tudják bevonni diákjaikat a tanulási folyamatba, ami nagyobb mértékű társadalmi kirekesztést eredményezhet;

17.  támogatja és ösztönzi az iskolai adminisztratív folyamatok digitalizálásával kapcsolatos intézkedések végrehajtását az adminisztratív terhek minden szinten történő további csökkentése érdekében;

18.  ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassanak és finanszírozzanak olyan regionális és helyi kezdeményezéseket, amelyek támogatják az innováció fokozását célzó minőségi oktatási gyakorlatokat;

19.  hangsúlyozza az iskolai autonómia értékét az oktatás innovációjának elérése érdekében;

20.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő útmutatást az oktatási ágazatra vonatkozó szerzői jogi eltérések jogilag biztonságos alkalmazása, valamint a nyilvános, nonprofit intézmények hivatalos és informális oktatásra irányuló engedélyekhez való közvetlen hozzáférésére vonatkozásában; úgy véli, hogy a tanároknak és a tanulóknak képesnek kell lenniük biztonsággal használni a digitálisan hozzáférhető forrásokat, valamint biztonsággal átadni és megismerni a készségeket; ajánlja e tekintetben, hogy a Bizottság adjon ki útmutatást az oktatási intézmények, az oktatók és a diákok számára;

21.  rámutat, hogy a nemzetközi mobilitásban részt venni kívánó diákok számára a digitális eszközök hiánya olyan kérdés, amely veszélyeztetheti európai oktatási tapasztalatszerzésük minőségét; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az európai hallgatói e-kártya és az Erasmus Without Papers („Erasmus papírok nélkül”) kísérleti projekteket a következő többéves programozási időszakban történő elindításuk érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy felelősségteljes és hatékony módon használják fel az uniós pénzügyi támogatást, valamint népszerűsítsék a finanszírozási lehetőségeket a szélesebb értelemben vett közösségi és oktatási intézmények körében ahhoz, hogy a digitális tanulási tartalmakhoz, eszközökhöz és megoldásokhoz való hozzáférés mindenki számára valósággá váljon;

22.  rámutat, hogy a digitális készségekre vonatkozó, egész életen át tartó tanulási megközelítéssel összhangban a kormányoknak az érdekelt felekkel, például vállalatokkal és civil társadalmi szervezetekkel együttműködve – formális és nem formális keretek között – biztosítaniuk kell a fenntartható digitális átalakulást, és hogy senki ne maradjon hátra;

23.  kiemeli, hogy a digitális korszakban az integrációnak és az innovációnak kell az oktatás és a képzés alapelveiként szolgálniuk; úgy véli, hogy a digitális technológiáknak nem szabad megerősíteniük a meglévő egyenlőtlenségeket, ehelyett a különböző társadalmi-gazdasági hátterű és különböző régiókból származó uniós diákok közötti digitális szakadék megszüntetését kell szolgálniuk; hangsúlyozza, hogy a befogadáson alapuló megközelítésnek ki kell aknáznia az új digitális technológiák által biztosított forrásokban rejlő összes lehetőséget, beleértve a személyre szabott oktatást és az oktatási intézmények közötti partnerségeket, és ezáltal lehetővé tenni a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést a hátrányos helyzetű és kevesebb lehetőséggel rendelkező csoportokból származó személyek számára, valamint támogatni a migránsok és menekültek integrációját;

24.  hangsúlyozza, hogy a digitális hozzáférés támogatása az oktatásban nem feltétlenül jelent egyet a tanulási lehetőségekhez való egyenlő mértékű hozzáféréssel, és bár a technológiák egyre könnyebben válnak elérhetővé, az alapvető digitális készségek megszerzése továbbra is akadályt jelent, és a digitális szakadék továbbra is fennáll; rámutat, hogy az Eurostat adatai alapján nem csökken a digitális szakadék és az uniós népesség 44%-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel(18);

25.  rámutat, hogy az ikt-eszközök hatékony alkalmazásához szükséges komplex digitális készségek az alapkészségek elsajátításától függenek, és hogy e tekintetben nem mindenki van egyforma helyzetben, mivel továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak alapszinten, ami különösen a hátrányos helyzetű csoportokat, illetve sok felnőtt polgárt is érint; hogy a jobban képzett személyek esetében háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az internetet új készségek elsajátítására és új lehetőségek megteremtésére használják, mint alacsonyabb iskolai végzettségű társaik esetében(19), és hogy fennáll a veszély, hogy a technológia egyre inkább a kiváltságos személyek képzési eszközévé és nem mindenki számára elérhető lehetőséggé válik;

26.  hangsúlyozza, hogy módosítani kell az iskolák, valamint más oktatási környezetek (köztük a nem formális tanulási környezetek) intézményi és pedagógiai gyakorlatát a méltányosság előmozdítása érdekében és hogy mindenki számára nagymértékben diverzifikált, mélyreható támogató struktúrákat biztosíthassanak, különösen a kirekesztés kockázatának kitett csoportokba tartozó személyek, például a munkanélküliek, a migránsok, az alacsonyan képzettek, a fogyatékkal élők és az idősek számára;

27.  javasolja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki a digitális műveltséget javító programokat az európai kisebbségi és regionális nyelveken, iskoláik, egyetemeik és szakképzési intézményeik tanterveibe pedig vezessenek be nyelvi technológiai képzést és eszközöket; hangsúlyozza továbbá, hogy az írástudás továbbra is lényeges tényező marad, és abszolút előfeltételét jelenti annak, hogy előrehaladást lehessen elérni a közösségek digitális befogadása terén;

28.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az oktatási intézmények számára biztosítaniuk kell az ahhoz szükséges támogatást, hogy az EU-ban javuljon a nyelvek digitalizációja; javasolja, hogy az Uniós tagállamok iskolái arra használják fel a digitális technológiákat, hogy nagyobb teret biztosítsanak a határokon átnyúló oktatási csereprogramoknak, videokonferenciák lebonyolításán és virtuális tantermek alkalmazásán keresztül; hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok iskolái részesülhetnek a digitális tartalomhoz való határokon átnyúló hozzáférésből;

29.  hangsúlyozza a könyvtárak kulcsfontosságú szerepét a digitális szolgáltatásnyújtásban, valamint abban, hogy mindenki számára biztonságos környezetben elérhetővé válnak az online szolgáltatások és az online tanulás; ajánlja ezért, hogy ezek az erőfeszítések megfelelő európai, nemzeti, regionális és helyi rendszerek keretében, egymást kiegészítve kapjanak finanszírozást, és hogy a könyvtárak kapjanak nagyobb elismerést a médiaműveltség fejlesztésében betöltött alapvető szerepükért;

30.  felhív a nem formális tanulás és a munkahelyi képzés lehetőségeinek nagyobb fokú kihasználására, és hangsúlyozza, hogy magas minőségű, inkluzív és a szükséges forrásokkal ellátott oktatási és képzési keretek kialakítására van szükség; úgy véli, hogy az átképzésre és a továbbképzésre kínálkozó lehetőségek alapvetően fontosak, a munkahelyi képzési programokban megfelelő súlyt fektetve a szükséges digitális készségekre, a kis- és középvállalkozások munkavállalói számára pedig speciális képzési megoldásokat biztosítva; hangsúlyozza az oktatás és a foglalkoztatás közötti kapcsolatok, valamint az egész életen át tartó pályaválasztási tanácsadás és útmutatás fontosságát a megfelelő, rugalmas és magas színvonalú képzési és karrierlehetőségekhez való hozzáférés érdekében;

31.  hangsúlyozza, hogy a digitális ágazatban folyó gyakornoki programok segíthetnek a diákoknak és a fiatal felnőtteknek a gyakorlati digitális készségek munkahelyi környezetben történő elsajátításában; üdvözli ebben az összefüggésben az Erasmus+ és a Horizont 2020 által indított, „Digitális lehetőségek gyakornoki programja” elnevezésű új kísérleti projektet; felhív ez irányú megújult lendületre az új többéves pénzügyi keret programjaiban;

32.  javasolja, hogy a tagállamok a helyi közösségekkel, valamint oktatási és képzési szolgáltatókkal szoros együttműködésben hozzáférést biztosítsanak olyan továbbképzési megoldásokhoz az alapszintű digitális készségekkel rendelkező felnőttek számára, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra a digitális kompetencia minimálisan elfogadható szintjének elérésére;

33.  felhívja a tagállamokat, hogy a vállalkozásokkal, a helyi és regionális közösségekkel, az oktatási és képzési központokkal és a civil társadalom képviselőivel együttműködve tárják fel a meglévő készséghiányokat, bővítsék a digitális jártasságot és az internet ismeretét, növeljék a médiaműveltséget – különösen a kiskorúak körében – és teremtsék meg a digitális kapcsolódás és inklúzió magas szintjét;

34.  üdvözli a vállalkozások részvételét az iskolák alapításában és finanszírozásában;

35.  üdvözli a tudományos és kutatási intézmények, valamint az állami és magánpartnerek közötti stratégiai partnerségek kialakítását, amely az Erasmus+ program 2. kulcsintézkedés egyik alaptevékenysége, azzal a céllal, hogy elősegítse IKT kiválósági központok létrehozását és az induló technológiai vállalkozások fejlesztését;

36.  emlékeztet rá, hogy a digitális készségek megfelelő értékelése és nyomon követése elengedhetetlen a továbblépéshez; üdvözli uniós szintű eszközök (például a Lakossági Digitális Kompetenciakeret, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák közös európai referenciakerete, illetve a SELFIE) kifejlesztését szervezetek és magánszemélyek számára; hangsúlyozza azonban, hogy a hatékony digitális készségek értékelési módszereinek dinamikusnak, rugalmasnak, folyamatosan aktualizáltnak, a tanulók igényeinek megfelelőnek kell lenniük, és nemzeti, regionális és helyi szinten is sokkal szélesebb körben kell elterjedniük az egész Unióban;

37.  felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve biztosítsák, hogy a SELFIE nevű önértékelési eszköz rendelkezésre álljon a tagállamok regionális és kisebbségi nyelvein;

38.  üdvözli, hogy az Unió fokozottabban összpontosít a digitális készségekre és oktatásra, amint azt a 2018. januári digitális oktatási cselekvési terv is bizonyítja, amely olyan számos sikeres kisebb léptékű szakpolitikai kezdeményezésre épül, mint például az európai programozási hét vagy a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, valamint a digitális készségekre és oktatásra vonatkozó szófiai felhívás; úgy véli, hogy a programozás tanítását nem lehet elválasztani az információs technológia, a kritikai és a számítási gondolkodás szélesebb körű oktatási megközelítésétől;

39.  megállapítja ugyanakkor, hogy az uniós kezdeményezések gyakran különböző főigazgatóságoktól származnak a Bizottságon belül, ami meghiúsítja a digitális készségekkel kapcsolatos szakpolitika összehangolt megközelítését;

40.  támogatja a digitális készségek számára rendelkezésre álló finanszírozás növelését a többéves pénzügyi keret programjainak következő generációjában; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak elő kell segítenie a szinergiákat és biztosítania kell a koordinációt a programok – például az Erasmus+, a Horizont Európa, a Digitális Európa – között a minőségi digitális készségek fejlesztésére irányuló finanszírozás hatékonyságának maximalizálása és tartós eredmények elérése érdekében a különböző korú és különböző környezetből származó tanulók esetében; hangsúlyozza, hogy ezenkívül meg kell határozni az e programokból és az európai strukturális és beruházási alapokból a könyvtárak, archívumok és múzeumi központok digitalizálására adható finanszírozást ezen intézmények oktatásban és kultúrában való nagyobb mértékű és jobb kihasználtsága érdekében;

41.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Unió kapacitásfejlesztést hajtson végre olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a nagyméretű adathalmazok, a szoftverfejlesztés, a kvantum-számítástechnika és a honlapfejlesztés; ennek kapcsán üdvözli a Digitális Európa programban szereplő digitális készségelemeket;

42.  ösztönzi az uniós tagállamok és a világ többi része közötti nagyobb szinergiát az internetes oktatás és az aktív e-állampolgárság terén, az EU különböző külső fellépési mechanizmusai és programjai révén, beleértve az Erasmus Mundust;

43.  kiemeli, hogy a nyílt adatok és az együttműködésen alapuló digitális technológiai eszközök és módszerek az oktatás területén elősegíthetik az innovációt, illetve a nyílt tudomány további fejlődését, ezzel hozzájárulva az európai gazdaság és vállalkozói szellem felvirágzásához; rámutat arra is, hogy az oktatási és képzési intézmények digitalizálására és a digitális technológiák tanulási folyamatban történő felhasználására irányuló adatgyűjtés kulcsfontosságú tényező a szakpolitikai tervezés számára; javasolja ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy gyűjtsenek adatokat az oktatási és képzési intézmények internet-hozzáféréséről, valamint a digitális úton megszerzett készségeket igazoló, digitálisan hitelesített tanúsítványokra vonatkozó rendelkezésekről, hiszen ez a digitális oktatási cselekvési terv egyik célkitűzése;

44.  sajnálja, hogy uniós szinten nem dolgoztak ki átfogó digitális készségfejlesztési stratégiát, holott a digitális átalakulás hatásai az EU belső piacára egyértelműek; úgy véli, hogy a tagállamok közötti különbségek jelzik az ilyen stratégia szükségességét;

45.  hangsúlyozza, hogy ajánlásokat kell kidolgozni a digitális készségek azon minimális szintjének meghatározására, amelyet a hallgatóknak a tanulmányaik alatt el kell sajátítaniuk; felszólít ezért egy konkrét ikt-modul bevezetésére a tagállamok összességében – például a PISA ikt-modulja alapján –, valamint kéri, hogy a tanárokat vonják be a modul kidolgozásába és végrehajtásába; hangsúlyozza, hogy az ikt-modult úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa, hogy a tagállamok oktatási intézményei célul tűzzék ki a digitális kompetencia azonos szintjének elérését – folyamatos értékelés, nem pedig tesztalapú megközelítés alkalmazása révén –, valamint hogy az előadódó problémákat gyorsan azonosíthassák; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az információkat és a bevált gyakorlatokat, különösen az oktatási innováció terén;

46.  úgy véli, hogy a digitális oktatási cselekvési tervet az első lépésnek kell tekinteni a digitális oktatásra és készségekre vonatkozó teljes körű, egész életen át tartó tanulási megközelítésen alapuló uniós stratégia felé, amely összehangoltabb szakpolitikai keretet biztosíthat és ugyanakkor képes alkalmazkodni a változó körülményekhez; felhívja ezért a Bizottságot, hogy kritikusan értékelje a 2020. évi félidős felülvizsgálat előkészítése érdekében a terv 11 intézkedését, beleértve azok társadalmi befogadási jellegét; emlékeztet rá, hogy megfelelő felülvizsgálat során csak a legjobban teljesítő intézkedésekre kellene összpontosítani a nem teljesítők elvetése és a szükséges új fellépések kidolgozása érdekében; hangsúlyozza, hogy jelenleg a terv kiáltóan nélkülözi a digitális készségek nem formális oktatási szolgáltatókkal és a felnőtt népesség nehezen megszólítható részével folytatott együttműködésen keresztül történő fejlesztését;

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 112., 2018.5.2., 42. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0247.
(3) HL C 337., 2018.9.20., 135. o.
(4) HL C 11., 2018.1.12., 44. o.
(5) HL C 316., 2017.9.22., 182. o.
(6) HL C 316., 2017.9.22., 76. o.
(7) HL C 443., 2017.12.22., 31. o.
(8) HL C 189., 2018.6.4., 1. o.
(9) HL C 189., 2017.6.15., 15. o.
(10) HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
(11) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(12) HL C 372., 2011.12.20., 1. o.
(13) HL C 164., 2018.5.8., 24. o.
(14) http://eskills-scale.eu/fileadmin/eskills_scale/all_final_deliverables/scale_digitalisation_report.pdf
(15) Európai Bizottság, Oktatási és Képzési Figyelő (2017).
(16) Az Európai Bizottság tanulmánya: Nők a digitális korban (Luxembourg, 2018).
(17) Európai Bizottság, Közös foglalkoztatási jelentés (2018).
(18) Eurostat, 2016.
(19) „Az ikt használata az innováció és az egész életen át tartó tanulás támogatása érdekében – Jelentés az elért haladásról” című, 2008. október 9-i bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2008)2629).


Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: a fennmaradó összegek újbóli lekötése ***I
PDF 128kWORD 44k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 tanácsi határozatok végrehajtásának támogatására lekötött fennmaradó összegek újbóli lekötése vagy a nemzeti programok keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez történő hozzárendelése tekintetében az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0719 – C8-0448/2018 – 2018/0371(COD))
P8_TA(2018)0486A8-0370/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0719),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikkének (2) bekezdésére és 79. cikkének (2) és (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0448/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 30-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0370/2018),

A.  mivel sürgősségi okokból indokolt, hogy a szavazásra a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv 6. cikkében meghatározott nyolchetes határidő lejárta előtt kerüljön sor;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(1);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az (EU) 2015/1523 és az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat végrehajtásának támogatására lekötött fennmaradó összegek újbóli lekötése vagy ezen összegeknek a nemzeti programok keretében megvalósuló egyéb intézkedésekhez történő hozzárendelése tekintetében az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0371


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2018/2000 rendelettel.)

(1) Ez az álláspont a 2018. november 29-én elfogadott módosítások helyébe lép (Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0468).


A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozása ***I
PDF 296kWORD 117k
Az Európai Parlament 2018. december 11-én elfogadott módosításai a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0385 – C8-0249/2018 – 2018/0209(COD))(1)
P8_TA(2018)0487A8-0397/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel6 létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése7 kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE program) (a továbbiakban: a program).
(2)  Az elmúlt 25 évben az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályainak végrehajtását, illetve szakpolitikai prioritásainak érvényesülését segítő programok közül a legutóbbi az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel6 létrehozott, 2014-től 2020-ig hatályos környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE). Nemrég végrehajtott félidős értékelése7 kedvező eredménnyel zárult: megállapításra került, hogy a program már most rendkívül költséghatékony és általánosságban hatékony, eredményes és releváns. A 2014–2020-as évekre vonatkozó LIFE programot ezért, bizonyos, a félidős értékelésben és későbbi elemzésekben azonosított módosításokkal folytatni kell. Ennek megfelelően létre kell hozni a 2021-től alkalmazandó környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE program) (a továbbiakban: a program).
_________________
_________________
6 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).
6 Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).
7 A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés (SWD(2017)0355).
7 A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) félidős értékeléséről készült jelentés (SWD(2017)0355).
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén.
(3)  Az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, szakpolitikák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait szem előtt tartva a programnak a méltányos átmenet keretén belül hozzá kell járulnia a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaságra való átálláshoz, a környezet és az egészség védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és többek között a Natura 2000 hálózat támogatása révén történő visszafordításához, illetve az ökoszisztémák hatékony kezeléséhez és pusztulásuk megfékezéséhez, akár közvetlen beavatkozások útján, akár az említett céloknak más szakpolitikákba való integrációja révén. A méltányos átmenetet a szociális partnerekkel, valamint az érintett régiókkal és közösségekkel folytatott konzultáció és párbeszéd útján kell megvalósítani. Őket a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a projektek kidolgozásába és végrehajtásába.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A program így érdemben hozzájárul mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.
(4)  Az Unió elkötelezett amellett, hogy átfogó intézkedéscsomagot dolgozzon ki az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljainak megfelelően, amelyek felhívják a figyelmet a természeti erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását szolgáló gazdálkodás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi egészség, illetve a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés között fennálló szoros összefüggésekre. A program így tükrözi a szolidaritás és a felelősségmegosztás elvét, ugyanakkor érdemben hozzájárul mind a gazdasági fejlődéshez, mind a társadalmi kohézióhoz.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására, a környezet- és klímavédelmi követelményeket minden uniós politika és tevékenység definíciójába és végrehajtásába integrálni kellene. A más uniós finanszírozási programokkal való szinergiákat és kiegészítő jelleget ezért elő kell mozdítani, többek között olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek kiegészítik a stratégiai integrált projekteket és a stratégiai természeti projekteket, valamint támogatják a program keretében kifejlesztett megoldások elterjedését és terjesztését. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében koordinációra van szükség. A Bizottságnak és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük az átfedések és annak megelőzése érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeire a különböző pénzügyi eszközökön alapuló jelentéstételi kötelezettségek következtében további adminisztratív terhek háruljanak.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje8, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény9 és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás)10 tekintetében.
(5)  A programnak elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést, valamint az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiára vonatkozó jogszabályok, stratégiák és tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások célkitűzéseinek elérését, különösen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje8, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény9, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodás (az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás)10, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (az „Aarhusi Egyezmény”), a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló ENSZ-EGB-egyezmény, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény, a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami egyezmény és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény tekintetében.
_________________
_________________
8 Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat.
8 Agenda 2030, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat.
9 A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).
9 A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).
10 HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
10 HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
Módosítás 6 és 101
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag11, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret12,13,14, az uniós természetvédelmi jog15, valamint a kapcsolódó politikák végrehajtása16,17,18,19,20.
(6)  Az átfogó célok eléréséhez kiemelten fontos a körforgásos gazdaságról szóló csomag11, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret12,13,14, az uniós természetvédelmi vívmányok14a, 14b,,15, valamint a kapcsolódó politikák végrehajtása16,17,18,19,20, 20a, akárcsak az EUMSZ 192. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott, általános környezetvédelmi és éghajlatpolitikai fellépési programok, mint például a 7. környezetvédelmi cselekvési program20b végrehajtása20c.
_________________
_________________
11 COM(2015)0614, 2015.12.2.
11 COM(2015)0614, 2015.12.2.
12 Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014)0015, 2014.1.22.
12 Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra, COM(2014)0015, 2014.1.22.
13 Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013)0216, 2013.4.16.
13 Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: COM(2013)0216, 2013.4.16.
14 Tiszta energia minden európainak, COM(2016) 860, 2016.11.30.
14 Tiszta energia minden európainak, COM(2016)0860, 2016.11.30.
14a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
14b A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
15 Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017)0198, 2017.4.27.
15 Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért, COM(2017)0198, 2017.4.27.
16 Tiszta levegőt Európának program: COM(2013)0918.
16 Tiszta levegőt Európának program: COM(2013)0918.
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
18 A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006)0231.
18 A talajvédelemről szóló tematikus stratégia, COM(2006)0231.
19 Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016)0501 .
19 Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégia, COM(2016)0501.
20 Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.).
20 Az alternatív üzemanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló cselekvési terv, a 2014/94/EU irányelv 10. cikke (6) bekezdésének megfelelően (2017.11.8.).
20a Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
20b Javaslat a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre
20c Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az Unió nagy fontosságot tulajdonít a LIFE program eredményeinek hosszútávú fenntarthatóságához, így a program végrehajtása után azok biztosítására és megtartására való képességéhez, többek között a projektek folytonosság, az elterjesztés és/vagy transzfer révén. Ez a pályázókra vonatkozó különleges követelményeket von maga után, valamint uniós szintű garanciák szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy más uniós finanszírozású projektek nem befolyásolják hátrányosan egyetlen végrehajtott LIFE-projekt eredményeit sem.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek a CO2-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájára való felkészülést. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése.
(7)  Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás értelmében az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen az Unió átalakítása egy fenntartható, körforgásos, megújuló, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló társadalommá. Ez csak olyan intézkedésekkel lehetséges, amelyek különös hangsúlyt fektetnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz és a szennyezéshez leginkább hozzájáruló ágazatokra, elősegítve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret és a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervei végrehajtását, valamint az Unió 2050-es és hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai stratégiájának végrehajtását összhangban a Párizsi Megállapodásban foglalt dekarbonizációs célkitűzéssel. A programba bele kell foglalni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló uniós szakpolitika végrehajtásához hozzájáruló intézkedéseket is, melyek célja az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni kiszolgáltatottság csökkentése.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A tiszta energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől.
(8)  A megújuló, energiahatékony és nulla nettó kibocsátással járó energiákra való átállás alapvető jelentőségű az éghajlatváltozás mérsékléséhez, és a környezet szempontjából is előnyös. A tiszta energiákra való átálláshoz szükséges kapacitásépítő tevékenységeket, amelyek 2020-ig a Horizont 2020 keretében támogathatók, ebbe a programba kell integrálni, mivel nem annyira a kiválóságot és az innovációt szolgálják, mint a megújuló energiák és az energiahatékonyság céljára már elérhető, az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiák térnyerését. A programnak magában kellene foglalnia minden olyan érintett felet és szektort, amelynek része van a tiszta energiarendszerre való átállásban, például az építőipart, az ipart, a szállítást és a mezőgazdaságot. Az említett kapacitásépítő tevékenységek e programba való bevonása szinergiákat hozhat lére az alprogramok között, és javítani fogja az uniós finanszírozás általános koherenciáját. Ezért adatokat kell gyűjteni arról, hogy a LIFE projektek mennyire vesznek át meglévő kutatási eredményeket és innovációs megoldásokat akár a Horizont Európa programból, akár annak elődeitől.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a tiszta energiákba megvalósítandó beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával.
(9)  A tiszta energiára vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatai szerint a 2030-ra kitűzött uniós energiapolitikai célok eléréséhez 2021 és 2030 között évente további 177 milliárd EUR beruházásra van szükség. A legnagyobb elmaradás az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó beruházások terén figyelhető meg (energiahatékonyság és megújuló energiaforrásokból folytatott kis volumenű energiatermelés), ahol tőkét kell injektálni a nagymértékben decentralizált projektekbe. A „Tiszta energiákra való átállás” alprogram egyik célja a projektfejlesztési és -összevonási kapacitás bővítése, segítve az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását és a megújuló energiák, illetve az energiahatékonyság terén eszközlendő beruházások ösztönzését, többek között az InvestEU keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök használatával.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   A LIFE az egyetlen olyan program, amely kifejezetten a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára irányul, és ezért ezeken a területeken kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós jogszabályok végrehajtásának támogatásában.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kell ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően.
(11)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást egy másik uniós programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. A különböző uniós programokból egyidejűleg támogatott intézkedéseket csak egyszer kellene ellenőrizni, de akkor minden programra és azok szabályaira kiterjedően.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását. A programnak ezért katalizátorként kell működnie, új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást. Támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát, fokoznia kell az érdekeltek bevonását, végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében.
(12)  Az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának legutóbbi felülvizsgálata (EIR)21 szerint jelentősen fel kell gyorsítani az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtását, valamint javítani kell a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok más szakpolitikákba való integrálását és érvényesítését. A programnak ezért katalizátorként kell működnie a horizontális, rendszerszintű kihívások, valamint az EIR-ben azonosított végrehajtási hiányosságok okainak kezelése érdekében, és új megközelítések kialakításával, tesztelésével és megsokszorozásával kell elérnie a szükséges előrehaladást; támogatnia kell a szakpolitika fejlesztését, nyomon követését és felülvizsgálatát; javítania kell környezetvédelmi, éghajlat-politikai és a tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítást, többek között a közszféra és az érintett felek többszintű bevonásának fokozása, kapacitásépítés, kommunikáció és a tudatosság fokozása révén; végül pedig mozgósítania kell az uniós beruházási programok és egyéb pénzügyi eszközök és támogatások felhasználását az uniós jogszabályok által megkövetelt tervek hatékony végrehajtásának útjában álló akadályok felszámolása érdekében.
_________________
_________________
21 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017)0063).
21 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében (COM(2017)0063).
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kiadásokat nyomon kell követni a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni.
(13)  A biológiai sokféleség csökkenésének, illetve az ökoszisztémák pusztulásának megállítása és visszafordítása, többek között a tengeri és egyéb vízi ökoszisztémákban is, megköveteli a vonatkozó uniós jogszabályok és szakpolitikák kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatását, különös tekintettel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiára22, a 92/43/EGK tanácsi irányelvre23 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre24, továbbá az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre25, méghozzá a szakpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges tudásalap bővítése, a bevált gyakorlatok és megoldások, például a hatékony irányítás kis léptékű, az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokhoz igazított alkalmazása, kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén, ideértve a 92/43/EGK irányelv alapján kidolgozott priorizált intézkedési tervek végrehajtásának integrált megközelítései kidolgozását. Az Uniónak és a tagállamoknak nyomon kell követniük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásaikat a biológiai sokféleségről szóló egyezmény szerinti jelentéstételi kötelezettségüknek való megfelelés érdekében. Az egyéb uniós jogszabályokban előírt nyomonkövetési előírásoknak szintén eleget kell tenni.
_________________
_________________
22 COM(2011)0244.
22 COM(2011)0244.
23 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
23 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket. A program az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek intézkedései révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó tagállami cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják.
(14)  A legfrissebb értékelések, köztük a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia félidős értékelése és a természetvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata rávilágítottak arra, hogy az uniós természetvédelmi jog és biodiverzitási stratégia ideálistól elmaradó végrehajtásának egyik fő oka a megfelelő finanszírozás hiánya. A fő uniós finanszírozási eszközök, köztük [az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap] jelentős mértékben fedezhetik ezeket a szükségleteket, azzal az előfeltétellel, hogy a finanszírozásnak kiegészítő jellegűnek kell lennie. A program az EU természetre és biológiai sokféleségre irányuló jogszabályai és szakpolitikái végrehajtását előmozdító stratégiai természetvédelmi projektek révén fokozhatja e témák más szakpolitikákban való érvényesítését, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek intézkedései révén. A stratégiai természetvédelmi projektek keretében támogatni kell az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések más politikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítését célzó cselekvési programokat, ezáltal biztosítva, hogy elegendő forrást mobilizáljanak az említett szakpolitikák számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtását szolgáló stratégiai tervük alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti előirányzataik egy részét az e rendeletben meghatározott stratégiai természetvédelmi projekteket kiegészítő támogató intézkedésekre fordítják.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Helyénvaló a továbbiakban is lehetővé tenni, hogy a program kisösszegű támogatásokat nyújtson a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek biológiai sokféleséget szolgáló projektekhez.
(15)  „A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások Európa tengerentúli területein” önkéntes rendszer (BEST) a biológiai sokféleség védelmét, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, azon belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése ökoszisztéma-alapú megközelítéseit támogatja az Unió legkülső régióiban és a tengerentúli országokban és területeken. A 2011-ben elfogadott BEST előkészítő intézkedés, majd az azt követő BEST 2.0 program és BEST RUP projekt révén a BEST felhívta a figyelmet az Unió legkülső régiói és a tengerentúli országok és területek ökológiai jelentőségére és azok kulcsszerepére a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából. A Bizottság becslése szerint az e területeken helyben végrehajtandó projektekhez évi 8 millió EUR pénzügyi támogatásra van szükség. A tengerentúli országok és területek 2017-ben és 2018-ban miniszteri nyilatkozatok formájában ismerték el a biológiai sokféleségre fordítható kisösszegű támogatások hasznosságát. Helyénvaló ezért, hogy a program továbbra is finanszírozza a biológiai sokféleséget célzó kisösszegű támogatásokat, beleértve a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken finanszírozott kapacitásépítést és tőkésítést.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A körforgásos gazdaság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körfogásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között integrált hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakítását. A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni.
(16)  A körforgásos gazdaság és az erőforrás-hatékonyság előmozdításához paradigmaváltásra van szükség az anyagok és termékek, többek között a műanyagok tervezése, előállítása, fogyasztása és hulladékainak elhelyezése terén. A programnak különböző szereplők (vállalkozások, hatóságok, civil társadalom és fogyasztók) támogatásával kell hozzájárulnia a körforgásos gazdasági modell átvételéhez, nevezetesen támogatnia kell az adott helyi, regionális vagy országos kontextusokra szabott legjobb technológiák, gyakorlatok és megoldások kifejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, többek között a hulladékhierarchia-alkalmazás, valamint a hulladékkezelési, illetve -megelőzési tervek kialakításának integrált megközelítése révén; A műanyagokra vonatkozó stratégia végrehajtásának támogatása révén a tengeri hulladék jelentette probléma kezeléséhez is hozzá lehet járulni.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A magas fokú környezetvédelem alapvető fontosságú az uniós polgárok egészsége és jólléte szempontjából. A programnak támogatnia kell az Unió célkitűzését a vegyszerek olyan módon való gyártására és felhasználására vonatkozóan, amely minimalizálja azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt jelentős negatív hatását, valamint a nem toxikus környezettel kapcsolatos uniós stratégia kialakítására vonatkozó célkitűzést is. A programnak támogatnia kell a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a végrehajtásának megkönnyítésére irányuló tevékenységeket is az olyan zajszint elérése érdekében, amely nem jár jelentős negatív hatással és kockázatokkal az emberi egészségre nézve.
___________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvre vonatkozóan az egyeztetőbizottságon belül tett bizottsági nyilatkozat (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.).
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre nézve. A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 felhívja a figyelmet az uniós finanszírozás jelentőségére a tiszta levegő elérése szempontjából. Ezért a programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten.
(17)  Az Unió hosszú távú levegőpolitikai célja olyan levegőminőség megvalósítása, amely nem gyakorol jelentős negatív hatást vagy kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve, továbbá a levegőminőség javítása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése közötti szinergiák erősítése. A légszennyezettséggel kapcsolatos tudatosság szintje magas a lakosság körében, és az emberek megfelelő intézkedéseket várnak a hatóságoktól, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság és az ökoszisztémák a levegőszennyező anyagok nagy koncentrációjának vannak kitéve. Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 felhívja a figyelmet az uniós finanszírozás jelentőségére a tiszta levegő elérése szempontjából. Ezért a programnak támogatnia kell olyan projekteket, köztük stratégiai integrált projekteket is, amelyek köz- és magánforrásokat képesek mozgósítani, példát kínálnak a legjobb gyakorlatokra és előmozdítják a levegőminőségi tervek végrehajtását helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten.
_________________
_________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A tengeri környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 tengeri területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv28 értelmében; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a tengeri környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket.
(19)  A vízi környezet védelme és helyreállítása az uniós környezetvédelmi szakpolitika egyik átfogó célkitűzése. A programnak ezért támogatnia kell az alábbiakat: a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák, különösen a Natura 2000 vízi területek kezelése, megőrzése, helyreállítása és monitoringja, valamint fajvédelem a 92/43/EGK irányelvnek megfelelően létrehozott priorizált intézkedési tervek alapján; a jó környezeti állapot elérése a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv28 értelmében; az egészséges és tiszta tengerek előmozdítása; a műanyagokra vonatkozó európai stratégia végrehajtása a körforgásos gazdaságban, főleg az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék jelentette problémák kezelése érdekében; az Unió nemzetközi óceánpolitikai irányításban való részvételének fokozása, ami elengedhetetlen az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjében foglalt célok eléréséhez és az egészséges óceánok hátrahagyásához a következő nemzedékek számára. A program keretében megvalósuló stratégiai integrált projekteknek és stratégiai természetvédelmi projekteknek magukban kell foglalniuk a vízi környezet védelmére irányuló releváns intézkedéseket.
_________________
_________________
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A mezőgazdasági földterületeken belül a Natura 2000-területek jelenlegi védettségi helyzete rendkívül gyenge, ami arra utal, hogy e területek további védelemre szorulnak. A Natura 2000-területekre vonatkozó jelenlegi KAP-kifizetések a mezőgazdasági területek biodiverzitása megőrzésének leghatékonyabb eszközei1a. Önmagukban azonban az ilyen kifizetések nem elégségesek, és a természeti tőke szempontjából sem képviselnek jelentős értéket. Az ilyen területek védelmének ösztönzése érdekében tehát növelni kell a Natura 2000-területekre vonatkozó KAP-kifizetéseket.
_________________
1a G. Pe’er, S. Lakner, R. Müller, G. Passoni, V. Bontzorlos, D. Clough, F. Moreira,C. Azam, J. Berger, P. Bezak, A. Bonn, B. Hansjürgens, L. Hartmann, J.Kleemann, A. Lomba, A. Sahrbacher, S. Schindler, C. Schleyer, J. Schmidt, S. Schüler, C. Sirami, M. von Meyer-Höfer, and Y. Zinngrebe (2017). Is the CAP Fit for purpose? An evidence based fitness-check assessment. Leipzig, German Centre for Integrative Biodiversity Research (iDiv) Halle-Jena-Leipzig.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)   A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat: javítani kell a tudatosságot, a fogyasztók elköteleződését, valamint az érdekeltek, többek között a civil szervezetek bevonását a szakpolitikák alakításába és végrehajtásába.
(20)  A környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiákra való átállással kapcsolatos irányítás javítása érdekében be kell vonni a civil társadalmat, fokozva a közvélemény tudatosságát, többek között egy olyan kommunikációs stratégia révén, amely figyelembe veszi az új médiát és a közösségi hálózatokat, erősíteni kell a fogyasztók elköteleződését, valamint szélesíteni kell a közszféra és az érintett felek, köztük a nem kormányzati szervezetek többszintű bevonását a kapcsolódó szakpolitikákról való konzultációkba és azok végrehajtásába. Éppen ezért helyénvaló, hogy a program támogassa az általános uniós érdeket szolgáló célokat követő, elsősorban a környezetvédelem vagy az éghajlat-politika területén aktív civil szervezetek széles körét és az ilyen nonprofit szervezetek hálózatát, azáltal hogy versenyképes és átlátható módon ítél oda támogatásokat annak érdekében, hogy az ilyen nem kormányzati szervezetek, hálózatok és egyéb szervezetek hatékonyabban hozzájáruljanak az uniós politikához, valamint hogy kiépítsék és megerősítsék a hatékonyabb partnerré váláshoz szükséges képességüket.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Azzal együtt, hogy a program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a program keretében támogatni kell a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályok javítását és végrehajtását, többek között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét29 végrehajtó szabályozás érvényesülését.
(21)  Azzal együtt, hogy a program minden alprogramjának törekednie kell a különböző szinteken az irányítás javítására, a program keretében támogatni kell a környezetvédelmi és éghajlati vívmányok fejlesztését, végrehajtását, alkalmazását és tényleges betartását, különösen a környezetvédelmi irányítással kapcsolatos horizontális jogszabályokét, ideértve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményét29, 29a és az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságát.
_________________
_________________
29 HL L 124., 2005.5.17., 4. o.
29 HL L 124., 2005.5.17., 4. o.
29a Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését.
(22)  A programnak fel kell készítenie a piaci szereplőket a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdasági környezetre, és támogatnia kell átállásukat, amihez ki kell próbálniuk új üzleti lehetőségeket, naprakésszé kell tenniük szakmai ismereteiket, be kell vonni a véleményformálókat, és új módszereket kell kikísérletezni a jelenlegi eljárások és üzleti környezet átszabása érdekében. A társadalmi elfogadottság és a fogyasztói elköteleződés elérése révén elő kell segíteni a fenntartható megoldások nagyobb piaci térnyerését.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  A program rendeltetése olyan technológiák, megközelítések és bevált gyakorlatok demonstrációját támogatni, amelyek megismételhetők és tovább fejleszthetők. Az innovatív megoldások hozzájárulnának a környezeti teljesítmény és a fenntarthatóság javításához, különösen a fenntartható gazdálkodási gyakorlatoknak az éghajlattal, a vízzel, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és a hulladékokkal összefüggésben történő aktív fejlesztése esetén. E tekintetben hangsúlyozni kell az egyéb programokkal és szakpolitikákkal, például a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerséggel és környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerrel fennálló szinergiákat.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá (horizontális érvényesítés). A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása.
(23)  A nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai beruházásokhoz uniós szinten elsősorban a nagyobb támogatási programok járulnak hozzá. Ezért mindenképpen növelni kell a horizontális érvényesítési erőfeszítéseket más uniós finanszírozási programok fenntarthatóságának, biológiai sokféleségének és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóvá tételének, valamint a fenntarthatósági biztosítékok valamennyi uniós eszközbe való beépítése érdekében. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy közös módszertant dolgozzon ki és hatékony intézkedéseket hozzon annak biztosítása érdekében, hogy a LIFE-projekteket más uniós programok és politikák ne befolyásolják negatívan. A program keretében megvalósítandó stratégiai integrált projektek és stratégiai természetvédelmi projektek katalizátor-szerepéhez hozzátartozik egyrészt a finanszírozásnak nem csak e támogatási programokból, hanem a nemzeti alapokból és más forrásokból történő bevonzása is, másrészt a szinergiák létrehozása.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  A stratégiai jellegű természetvédő projektek és a stratégiailag integrált projektek sikere a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, illetve a program célkitűzései által érintett, nem állami szereplők szoros együttműködésén múlik. Ezért a projektek kidolgozására, végrehajtására, értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó döntések átláthatósága és nyilvánosságra hozatala elveit, különösen a horizontális érvényesítés esetében, vagy amikor több finanszírozási forrás is be van vonva.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A Párizsi Megállapodás és az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai végrehajtására vonatkozóan vállalt uniós kötelezettséggel összhangban el kell ismerni az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelentőségét, és a programnak hozzá kell járulnia az éghajlat-politika érvényesítéséhez oly módon, hogy az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célokat. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés 61 %-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával.
(24)  Szem előtt tartva az éghajlatváltozás koordinált és ambiciózus kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati intézkedések uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak legalább 25%-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30%-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A program keretében végrehajtott intézkedések nyomán a teljes programköltségvetés [61%]-a fog hozzájárulni éghajlat-politikai célokhoz. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a megfelelő intézkedéseket, majd azokat újra el kell bírálni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati eljárások alkalmával.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni.
(25)  A program végrehajtása során az EUMSZ 349. cikkének megfelelően kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra vonatkozó stratégiára, valamint e régiók speciális igényeire és sebezhetőségére. Az uniós és a tagállami finanszírozást e tekintetben megfelelően meg kell erősíteni. Emellett más, nem környezetvédelemmel, éghajlat-politikával vagy tiszta energiákkal foglalkozó uniós szakpolitikákat is figyelembe kell venni.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét, népszerűsítenie kell a projektek által elért eredményeket, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést.
(26)  A program végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak együtt kell működnie a nemzeti, regionális és helyi kapcsolattartó pontokkal – többek között egy helyi szintű tanácsadói hálózat létrehozásában, amely lehetővé teszi a jelentős hozzáadott értékű és szakpolitikai hatású projektek kidolgozását, valamint tájékoztatást biztosít a kiegészítő finanszírozásról, a projektek átadhatóságáról és hosszú távú fenntarthatóságáról –, szemináriumokat és műhelymunkákat kell szerveznie, közzé kell tennie a program keretében támogatott projektek jegyzékét vagy egyéb tevékenységeket, például médiakampányokat kell folytatnia a projektek által elért eredmények hatékonyabb népszerűsítése érdekében, és segítenie kell a tapasztalatok, ismeretek és bevált gyakorlatok megosztását, illetve a projektek eredményeinek megismétlését Unió-szerte, ily módon előmozdítva az együttműködést és a kommunikációt. E tevékenységeknek elsősorban a forrásokat kevésbé használó tagállamokra kell irányulniuk, és elő kell mozdítani az ugyanazon témával foglalkozó lezárt és folyamatban lévő projektek kedvezményezettei, pályázói vagy érdekeltjei közötti kommunikációt és együttműködést. Elengedhetetlen, hogy ebbe a kommunikációba és együttműködésbe a regionális és a helyi hatóságokat és érdekelt feleket is bevonják.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  A minimális és maximális társfinanszírozási arányokat olyan szinten kell meghatározni, amely a program által nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartásához szükséges, figyelembe véve a szükséges rugalmasságot és alkalmazkodóképességet, amely a fellépések és szervezetek meglévő körének való megfeleléshez szükséges.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is.
(31)  A finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Vissza nem térítendő támogatások esetében ezért mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a végrehajtás folyamata könnyen érthető legyen, és elő kell mozdítania a projektfejlesztők munkájának tényleges egyszerűsítését.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a program támogatása és végrehajtása összhangban legyen az Unió politikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió egyéb pénzügyi eszközeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében többéves munkaprogramok elfogadásával. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállami szakértőkkel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelmi, éghajlat-politikai és kapcsolódó tiszta energiáról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok e rendelet léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
(38)  Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a környezet magas fokú védelméhez és az éghajlatváltozás – a jó kormányzás és több érdekeltet bevonó megközelítés alkalmazása révén történő – ambiciózus kezeléséhez való hozzájárulást, az uniós környezetvédelemről, biológiai sokféleségről, éghajlat-politikáról, körforgásos gazdaságról és a kapcsolódó megújuló energiáról és energiahatékonyságról szóló jogszabályok, stratégiák, tervek, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem azok e rendelet léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
Ez a rendelet létrehozza a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program).
Ez a rendelet létrehoz egy környezetvédelmi és éghajlat-politikai programot (LIFE) (a továbbiakban: a program) a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
Megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Megállapítja a program célkitűzéseit, az ezen időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre a tagállamokban e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén;
1.  „stratégiai természetvédelmi projektek”: az uniós természeti és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzések megvalósítását szolgáló olyan projektek, amelyek koherens cselekvési programokat hajtanak végre különösképpen e célok más szakpolitikákban és finanszírozási eszközökben való érvényesítése érdekében, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretek összehangolt végrehajtása révén;
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program általános célja hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, egyebek mellett a tiszta energiákra való átállás révén is, továbbá a környezet minőségének védelméhez és javításához, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést.
(1)  A program általános célja a méltányos átmenet keretén belül hozzájárulni a tiszta, körforgásos, erőforrás-hatékony, nulla nettó kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság kialakításához, védeni és javítani a környezet minőségét, valamint megállítani és visszafordítani a biológiai sokféleség csökkenését, illetve az ökoszisztémák pusztulását, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák ideértve a tiszta energiákra való átállást is célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén előmozdítani a bevált gyakorlatok alkalmazását;
a)  kifejleszteni, megismertetni és előmozdítani az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályok, illetve szakpolitikák ideértve a tiszta, megújuló energiákra való átállást és a nagyobb energiahatékonyságot is célkitűzéseit szolgáló innovatív technológiákat és megközelítéseket, másrészt a természet és a biológiai sokféleség terén, többek között a Natura 2000 hálózat támogatásán keresztül előmozdítani a tudásalapú, hatékony irányítást és a bevált gyakorlatok alkalmazását;
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését és érvényesítését, többek között a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és tiszta energiákra vonatkozó irányítás javítása révén, ami egyebek mellett a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával érhető el;
b)  támogatni a megfelelő uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlesztését, végrehajtását, nyomon követését, tényleges megfelelését és érvényesítését, különösen az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdése alapján elfogadott általános uniós környezetvédelmi cselekvési programok végrehajtásának támogatása, illetve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítás minden szinten történő javítása révén, többek között a köz- és magánszférabeli szereplők kapacitásának növelésével és a civil társadalom bevonásával;
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege folyó árakon 5 450 000 000 EUR.
(1)  A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtásának pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 6 442 000 000 EUR (folyó árakon 7 272 000 000 EUR).
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:
(2)  Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:
a)  EUR 3 500 000 000 a „Környezetvédelem” területre, azon belül
a)  2018. évi árakon 4 714 566 007 EUR (folyó árakon 5 322 000 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 73,2%-ának felel meg), a „Környezetvédelem” területre, azon belül
1.  EUR150 000 000 a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és
1.  2018. évi árakon 2 829 000 000 EUR (folyó árakon 3 261 420 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 44,9%-ának felel meg), a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramra és
2.  EUR350 000 000 a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra;
2.  2018. évi árakon886 000 000 EUR (folyó árakon 2 060 580 000 EUR, amely a program teljes pénzügyi kerete 28,3%-ának felel meg), a „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogramra;
b)  EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül
b)  EUR 1 950 000 000 az „Éghajlat-politika” területre, azon belül
1.  EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és
1.  EUR 950 000 000 az „Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” alprogramra és
2.  EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra.
2.  EUR 1 000 000 000 a „Tiszta energiákra való átállás” alprogramra.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
(1)  Feltéve, hogy teljes mértékben betartják valamennyi vonatkozó szabályt és rendelkezést, a program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
6 a cikk (új)
6a. cikk
Nemzetközi együttműködés
A program végrehajtása során lehetőség van az érintett nemzetközi szervezetekkel, valamint azok intézményeivel és szerveivel folytatott együttműködésre, amennyiben ez a 3. cikkben meghatározott általános célkitűzések eléréséhez szükséges.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk
A program végrehajtása során biztosítani kell az összhangot és szinergiákra kell törekedni a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Horizont Európa, a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az InvestEU Alap között, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását.
A Bizottságnak biztosítania kell a program következetes végrehajtását, továbbá a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát és koordinációt a program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Horizont Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer innovációs alapja és az InvestEU Alap között, törekedni kell az ezek közötti szinergiákra, különösen a stratégiai természetvédelmi projektek és a stratégiai integrált projektek keretében, és támogatni kell a program keretében kialakított megoldások terjesztését és tág körű alkalmazását.A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kiegészítő jelleget minden szinten. A Bizottságnak konkrét intézkedéseket kell azonosítania, és más uniós programok keretében mobilizálnia kell a vonatkozó finanszírozási eszközöket, továbbá elő kell mozdítania a más forrásokból finanszírozott kiegészítő intézkedések összehangolt és koherens végrehajtását.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A programot a méltányos átmenet keretében kell végrehajtani, amelynek során az érintett közösségeket és területeket elsősorban konzultációk és párbeszéd révén bevonják a projektek kidolgozásába és végrehajtásába.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 3 bekezdés
(3)  A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projektek a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretekkel összhangban támogatandók.
(3)  A „Természet és biológiai sokféleség” alprogram keretébe tartozó, a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésével, helyreállításával vagy nyomon követésével foglalkozó projekteknek figyelembe kell venniük a nemzeti és regionális tervekben, stratégiákban és politikákban, többek között a 92/43/EGK irányelv alapján létrehozott priorizált intézkedési keretekben meghatározott prioritásokat.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 4 bekezdés
(4)  Nyújtható vissza nem térítendő támogatás az Unión kívüli intézkedésekhez is, amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken megvalósított cselekvések eredményességének biztosításához szükségesek.
(4)  Nyújtható vissza nem térítendő támogatás valamely tagállamon vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli országon vagy területen kívüli intézkedésekhez is, amennyiben azok az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését szolgálják, és az Unión kívül végrehajtott tevékenységek a tagállami területeken vagy tengerentúli országon vagy területen megvalósított cselekvések eredményességének biztosításához szükségesek vagy olyan nemzetközi megállapodásokat támogatnak, amelyeknek az Unió részes fele.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 pont
3.  a munkaprogramban szerepeltetett harmadik országok a (4)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel;
3.  a többéves munkaprogramokban szerepeltetett harmadik országok a (4)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel;
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)   A program pénzeszközei hatékony felhasználásának és a (4) bekezdésben említett jogalanyok hatékony részvételének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 21. cikkel összhangban e cikk kiegészítésére annak meghatározásával, hogy az említett jogalanyoknak az Unió által folytatott környezetvédelmi és éghajlatpolitikában való milyen mértékű részvétele elegendő ahhoz, hogy a programban támogathatónak minősüljenek.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
Projektbenyújtási és -kiválasztási eljárás
(1)  A program a következő eljárásokat vezeti be a projektek benyújtására és kiválasztására:
a)  egy egyszerűsített kétlépcsős megközelítés, amely egy összefoglaló benyújtásán és kiértékelésén alapul, és amelyet azon jelöltek teljes pályázata követ, akiknek a pályázatát előzetesen kiválasztották;
b)  egy standard egylépcsős megközelítés, amely kizárólag a teljes pályázat benyújtásán és kiértékelésén alapul; Ha az egyszerűsített megközelítéssel szemben a standard megközelítést választják, a választást meg kell indokolni a munkaprogramban, tekintettel az egyes alprogramokhoz, és adott esetben az egyes pályázati felhívásokhoz kapcsolódó szervezeti és működési korlátokra.
(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában az „összefoglaló” egy legfeljebb tízoldalas feljegyzés, amely tartalmazza a projekt leírását, a potenciális partner(eke)t, a valószínűsíthetően felmerülő korlátokat és az ezek kezelését szolgáló vészhelyzeti tervet, valamint a projekt eredményei fenntarthatóságának a projekt befejezése utáni biztosítására kiválasztott stratégiát, a projektben részt vevő kedvezményezettekre vonatkozó adminisztratív nyomtatványokat és a projekt részletes költségvetését.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13. cikk
13. cikk
Odaítélési feltételek
Odaítélési feltételek
Az odaítélési feltételeket a pályázati felhívások határozzák meg, figyelembe véve az alábbiakat:
Az odaítélési feltételeket a 17. cikk szerinti többéves munkaprogramok és a pályázati felhívások határozzák meg, figyelembe véve az alábbiakat:
a)  A program által finanszírozott projektek nem veszélyeztethetik a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és lehetőség szerint támogatniuk kell a zöld közbeszerzés használatát;
a)  a program által finanszírozott projektek nem áshatják alá a program környezetvédelmi, éghajlat-politikai, valamint kapcsolódó tiszta energiákra vonatkozó célkitűzéseit, és amikor csak lehet, támogatniuk kell a zöld közbeszerzés használatát;
aa)  a projekteknek biztosítaniuk kell a költséghatékony megközelítést, és technikai és pénzügyi szempontból koherensnek kell lenniük;
ab)  elsőbbséget kell élvezniük azoknak a projekteknek, amelyek a legtöbb potenciális hozzájárulást kínálják a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;
b)  Elsőbbséget kell biztosítani a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projektek számára.
b)  elsőbbséget kell biztosítani a járulékos előnyökkel járó, valamint a 4. cikkben említett alprogramok közötti szinergiákat előmozdító projektek számára;
c)  Elsőbbséget kell biztosítani a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projektek számára.
c)  a legjobban megismételhető és az állami- vagy a magánszféra körében legjobban terjeszthető, illetve a legtöbb beruházást vagy finanszírozást mozgósító (katalizátor-) projekteket az elbírálás során többletpontokban kell részesíteni;
d)  Biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét.
d)  biztosítani kell a hagyományos projektek megismételhetőségét;
e)  A program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során.
e)  a program, annak elődei vagy más uniós alapok által támogatott projektek eredményeire épülő, illetve azok terjesztésére vagy megismétlésére képes projekteknek pluszpontokat kell adni az értékelésük során;
f)  Adott esetben különös tekintettel kell lenni a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ- vagy a legkülső területek projektjeire.
f)  adott esetben különös tekintettel kell lenni a projektek biogeográfiai egyensúlyára és a speciális szükségletekkel rendelkező vagy sérülékeny földrajzi területek, pl. a környezetvédelmi kihívásokkal vagy természeti hátrányokkal küzdő, a határ-, a magas természeti értéket képviselő vagy a legkülső területek projektjeire.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.
(1)  Egy másik uniós program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés azzal a feltétellel kaphat hozzájárulást e programból is, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Ahhoz, hogy e programból hozzájáruláshoz juthassanak, a más uniós programok keretében finanszírozott intézkedések nem veszélyeztethetik a 3. cikkben meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseket. Az egyes uniós programokból nyújtott hozzájárulásokra a megfelelő program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás összege nem haladhatja meg az intézkedés elszámolható költségeinek összegét, és a különböző uniós programokból nyújtott támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan számítandó ki.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések:
(2)  A kiválósági pecsétet elnyert intézkedések, valamint az alábbi, kumulatív feltételeknek megfelelő intézkedések:
a)  amelyek értékelésre kerültek a program szerinti pályázati kiírás keretében;
a)  amelyek értékelésre kerültek a program szerinti pályázati kiírás keretében;
b)  megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;
b)  megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;
c)  a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,
c)  a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,
részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak.
részesülhetnek támogatásban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap+ vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból az (EU)XX [a közös rendelkezésekről szóló] rendelet [67]. cikkének (5) bekezdésével és az (EU)XX [a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló] rendelet [8]. cikkével összhangban, amennyiben az érintett program célkitűzéseivel és támogathatósági kritériumokkal konzisztensek. A támogatást nyújtó Alap szabályai irányadóak.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.
E program keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az [InvestEU rendelettel] és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és átláthatóságra vonatkozó követelményekre.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – cím
Munkaprogram
Többéves munkaprogram
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, legalább két többéves munkaprogramon keresztül kell végrehajtani. A munkaprogram adott esetben meghatározza a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget.
(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett, legalább két többéves munkaprogramon keresztül kell végrehajtani. A Bizottság a 21. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, az említett többéves munkaprogramok elfogadásával.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A Bizottság biztosítja a többéves munkaprogramok kidolgozása során megfelelő konzultációkat folytatnak a társjogalkotókkal és érintett érdekeltekkel, beleértve a civil társadalmi szervezeteket is.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a társfinanszírozási arány legalacsonyabb és legmagasabb szintje – a 4. cikkben foglalt alprogramokra vonatkozóan külön-külön feltüntetve – és a 10. cikk szerinti támogatható tevékenységek, amelyeknek a 10. cikk (2) bekezdés a), b) és d) pontjában említett intézkedései esetén az első többéves munkaprogram keretében a társfinanszírozási arány legfeljebb az elszámolható költségek 60%-áig terjed, a „Természet és biológiai sokféleség” alprogramból finanszírozott, a 92/43/EGK irányelv végrehajtásában kiemelt jelentőségű élőhelyekkel vagy fajokkal kapcsolatos, illetve a 2009/147/EK irányelv 16. cikke értelmében létrehozott, a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság által elsődlegesen támogatandó madárfajokkal kapcsolatos projektek esetében pedig az elszámolható költségek legfeljebb 75%-a, amennyiben ez a természetvédelmi célkitűzés elérése érdekében szükséges;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – a b pont (új)
ab)  a támogatásötvözési műveletekre elkülönített maximális teljes összeg;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  a többéves munkaprogram által érintett időszakban kihirdetendő pályázati felhívások indikatív ütemterve;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)
db)  a projektbenyújtási és -kiválasztási eljárások technikai módszertana és a támogatásokra vonatkozó, 13. cikkben foglalt kiválasztási és odaítélési feltételek.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az első többéves munkaprogram időtartama négy év, a második többéves munkaprogram időtartama pedig három év.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bizonyos pályázati felhívások keretében fel nem használt pénzösszegeket a 10. cikk (2) bekezdésében említett különböző intézkedéstípusok között újraosszák.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 c bekezdés (új)
(2c)  A Bizottság biztosítja az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a többéves munkaprogramok fejlesztésével kapcsolatban.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.
(1)  Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek, a koherencia, a szinergiák, az uniós többletérték és a hosszú távú fenntarthatóság kellő figyelembevétele mellett, a megfelelő környezetvédelmi cselekvési program kiemelt területeinek felhasználásával.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni.
(2)  A program félidős értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb három évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell a II. mellékletben lefektetett kimeneti és eredménymutatók segítségével elvégezni. Az értékelést szükség szerint az e rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell kísérnie.
Az értékelésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:
a)  a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjai;
b)  a források felhasználásának hatékonysága;
c)  annak mértéke, hogy az összes intézkedés célkitűzései teljesültek-e, meghatározva, ahol lehetséges, az eredményeket és hatásokat;
d)  a projektek tényleges vagy várt sikere más uniós pénzeszközök befolyásolása terén, különösen a többi uniós pénzügyi eszközzel fennálló erősödött koherenciájuk előnyeit figyelembe véve;
e)  a célkitűzések között megvalósított szinergiák mértéke, valamint ennek más vonatkozó uniós programokat érintő kiegészítő jellege;
f)  a program hosszú távú hatásai és az uniós hozzáadott érték, az intézkedések megújításáról, megváltoztatásáról vagy felfüggesztéséről való döntéshozatal céljából;
g)  az érdekelt felek bevonásának mértéke;
h)  mennyiségi és minőségi elemzés a programnak a 92/43/EGK, valamint a 2009/147/EK irányelvben felsorolt élőhelyek és fajok védettségi helyzetéhez való hozzájárulásáról.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.
(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb az 1. cikk második franciabekezdésében meghatározott időszak végét követő négy év elteltével a Bizottság elvégzi a program végső értékelését, a program végrehajtását és eredményeit bemutató külső, független utólagos értékelő jelentéssel kiegészítve;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.
(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, és nyilvánosságra hozza az értékelések eredményét.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. E célból a kedvezményezetteknek valamennyi kommunikációs tevékenységük során használniuk kell a program logóját – a IIa. mellékletben feltüntetett módon –, és a logót fel kell tüntetni a nyilvánosság számára jól látható, stratégiai helyeken kihelyezett hirdetőtáblákon. A program logóját a program keretében beszerzett tartós fogyasztási cikkeken is meg kell jeleníteni , kivéve a Bizottság által meghatározott esetekben.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételek beruházhatók [az InvestEU Alap] alapján létrehozott finanszírozási eszközökbe.
(4)  Az 1293/2013/EU rendelet által létrehozott finanszírozási eszközökből befolyó bevételeket e program keretében újra elosztják az intézkedések között.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 3 a franciabekezdés (új)
–  Vegyszerek
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 5 a franciabekezdés (új)
–  Zaj
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 pont – 2.1 pont – 5 b franciabekezdés (új)
–  Erőforrás-felhasználás és -hatékonyság
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 2 rész – 2.2 a pont (új)
2.2a.  A lakosság tudatosságának növelése
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
II a melléklet (új)
IIa. MELLÉKLET
A program logója
20181211-P8_TA(2018)0487_HU-p0000002.png

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0397/2018).


A munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme ***I
PDF 129kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2017)0011 – C8-0010/2017 – 2017/0004(COD))
P8_TA(2018)0488A8-0142/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 153. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0010/2017),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. október 24-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0142/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra a munkájuk során rákkeltő illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2017)0004


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/130 irányelvvel.)

(1) HL C 288., 2017.8.31., 56. o.


Az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és fenntarthatósága ***I
PDF 316kWORD 122k
Az Európai Parlament 2018. december 11-én elfogadott módosításai az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, illetve [az általános élelmiszerjogról szóló] 178/2002/EK rendelet, [a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló] 2001/18/EK irányelv, [a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló] 1829/2003/EK rendelet, [a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló] 1831/2003/EK rendelet, [a füstaromákról szóló] 2065/2003/EK rendelet, [az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló] 1935/2004/EK rendelet, [az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásáról szóló] 1331/2008/EK rendelet, [a növényvédő szerekről szóló] 1107/2009/EK rendelet, valamint [az új élelmiszerekről szóló] (EU) 2015/2283 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0179 – C8-0144/2018 – 2018/0088(COD))(1)
P8_TA(2018)0489A8-0417/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 bevezető hivatkozás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. és 114. cikkére, illetve 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. és 114. cikkére, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, illetve 192. cikkének (1) bekezdésére,
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  A kockázatkezelési, értékelési és kommunikációs tevékenységeknek többek között az elővigyázatosság elvén kell alapulniuk.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Ezért a kockázatelemzési eljárás keretében átfogóbb és folyamatos kockázati kommunikációs eljárás biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. A kockázatelemzési eljárás egységességének és következetességének biztosítása érdekében ehhez az eljáráshoz az érdekelt felek közötti nyílt párbeszédnek kell társulnia.
(4)  Ezért a kockázatelemzési eljárás keretében átlátható, független, folyamatos és inkluzív kockázati kommunikációs eljárás biztosítására van szükség, amely garantálja az uniós és a nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők részvételét. A kockázatelemzési eljárásnak vissza kell szereznie a polgárok bizalmát a tekintetben, hogy az eljárás egészét a rendelet célja támasztja alá, ami az emberi élet és egészség magas szintjének biztosítása, valamint a fogyasztói érdekek védelme. A közérdek kizárólagos érvényesülésének, a kockázatelemzési eljárás pontosságának, teljességének, átláthatóságának, következetességének és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a kockázatelemzési eljárás során ennek az eljárásnak a fentieken kívül hozzá kell járulnia az érdekelt felek közötti, részvételen alapuló nyílt párbeszédhez – különösen a nyilvánosság bevonásával.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  Kereskedelmi megállapodások aláírásakor az Uniónak biztosítania kell, hogy a harmadik országbeli partnerekre vonatkozó élelmiszerjog legalább az uniós joggal azonos mértékben biztosítsa az élelmiszerbiztonság védelmét a fogyasztók biztonságának garantálása és az európai termékkel való tisztességtelen verseny megelőzése érdekében.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Kiemelt hangsúlyt kell fektetni nem csupán a kockázatértékelési eredmények következetes, megfelelő és időszerű elmagyarázására, hanem annak bemutatására is, hogy adott esetben egyéb indokolt tényezők mellett hogyan használják fel ezeket az eredményeket a megalapozott kockázatkezelési döntéshozatalhoz.
(5)  Kiemelt hangsúlyt kell fektetni nem csupán a kockázatértékelési eredmények pontos, egyértelmű, objektív és időszerű elmagyarázására, hanem annak bemutatására is, hogy adott esetben egyéb indokolt tényezők mellett hogyan használják fel ezeket az eredményeket a megalapozott kockázatkezelési döntéshozatalhoz.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Ennek érdekében a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepének figyelembevételével szükség van a kockázati kommunikáció általános célkitűzéseinek és elveinek meghatározására.
(6)  Ennek érdekében szükség van a kockázati kommunikáció általános célkitűzéseinek és elveinek meghatározására. Ennek során figyelembe kell venni a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepét, és biztosítani kell azok függetlenségét.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az általános tervnek azonosítania kell a kockázati kommunikációs tevékenység mérlegelésekor figyelembe venni szükséges tényezőket, mint a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét és közegészségügyre kifejtett esetleges hatását, a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a kockázatnak való kitettségi szinteket, a kockázat ellenőrzésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve a sürgősséget, illetve a vonatkozó jogszabályi keretet és piaci összefüggéseket. Az általános tervnek emellett azonosítania kell az igénybe venni szükséges eszközöket és csatornákat, és létre kell hoznia a következetes kockázati kommunikációt lehetővé tevő megfelelő mechanizmusokat.
(8)  Az általános tervnek meg kell határoznia a szükséges információk nyilvánosság számára történő elérhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket a kockázatkezelési folyamat magas szintű átláthatóságának biztosítása érdekében. Azonosítania kell a kockázati kommunikációs tevékenység mérlegelésekor figyelembe venni szükséges tényezőket, mint a különböző kockázati szinteket, a kockázat jellegét és közegészségügyre, az állatok egészségére és a környezetre kifejtett esetleges hatását, a kockázat kit vagy mit érint közvetlen vagy közvetett módon, a kockázatnak való kitettségi szinteket, a kockázat minimalizálásának vagy ellenőrzésének képességét, valamint egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázat megítélését, beleértve a sürgősséget, illetve a vonatkozó jogszabályi keretet és piaci összefüggéseket. Az általános tervnek emellett azonosítania kell az igénybe venni szükséges eszközöket és csatornákat, és létre kell hoznia a következetes kockázati kommunikációt lehetővé tevő megfelelő mechanizmusokat.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A kockázatértékelési eljárás átláthatósága feladatainak végrehajtását illetően megerősíti a Hatóság legitimitását a fogyasztók és a közvélemény szemében, növeli a munkájába vetett bizalmukat, és biztosítja a Hatóság uniós polgárok előtti fokozottabb elszámoltathatóságát a demokratikus rendszerben. Ezért alapvető fontosságú a közvélemény és az egyéb érdekelt felek bizalmának megőrzése az uniós élelmiszerjogot alátámasztó kockázatelemzési eljárás, különösen pedig a kockázatértékelés, többek között a Hatóság szervezésének és függetlenségének és az átláthatóság tekintetében.
(9)  A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának növelése feladatainak végrehajtását illetően megerősítené a Hatóság legitimitását a fogyasztók és a közvélemény szemében, növelné a munkájába vetett bizalmukat, és biztosítaná a Hatóság uniós polgárok előtti fokozottabb elszámoltathatóságát a demokratikus rendszerben. Ezért alapvető fontosságú a közvélemény és az egyéb érdekelt felek bizalmának újraépítése az uniós élelmiszerjogot alátámasztó kockázatelemzési eljárás, különösen pedig a kockázatértékelés, többek között a Hatóság szervezése, működése, függetlensége és az átláthatóság tekintetében.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsának összetételét hozzáigazítsák a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló 2012-es együttes nyilatkozatának22 megfelelően.
törölve
__________________
22 https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A tapasztalat azt mutatja, hogy a Hatóság igazgatótanácsának szerepe az adminisztratív és pénzügyi szempontokra összpontosul, és nincs hatással a Hatóság által végzett tudományos munka függetlenségére. Ezért helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsában minden tagállam képviseltesse magát, miközben előírás lenne, hogy ezek a képviselők különösen a kockázatértékelés területén megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek.
(11)  A tapasztalat azt mutatja, hogy a Hatóság igazgatótanácsának szerepe az adminisztratív és pénzügyi szempontokra összpontosul, és nincs hatással a Hatóság által végzett tudományos munka függetlenségére. Ezért helyénvaló, hogy a Hatóság igazgatótanácsában minden tagállam, a Bizottság és az Európai Parlament, továbbá a civil szervezetek és ipari egyesületek is képviseltessék magukat, miközben előírás lenne, hogy ezek a képviselők különösen a kockázatértékelés területén megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek, és kerüljék az összeférhetetlenség minden formáját.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az igazgatótanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy a tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság képviselői között biztosított legyen a legmagasabb szintű hozzáértés és a megfelelő tapasztalatok széles köre.
(12)  Az igazgatótanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy a tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság képviselői körében biztosított legyen a legmagasabb szintű hozzáértés, valamint az egészség- és a környezetvédelem iránti elkötelezettség és a megfelelő tapasztalatok széles köre.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata bizonyos hiányosságokat azonosított a Hatóság azon képességét illetően, hogy magas szintű szakértelmet tartson fenn hosszú távon. A tudományos testületi tagságra jelentkező személyek számában csökkenés volt megfigyelhető. Ezért szükség van a rendszer megerősítésére, a tagállamoknak pedig aktívabb szerepet kell vállalniuk annak biztosítása érdekében, hogy elegendő szakértő áll rendelkezésre az uniós kockázatértékelési rendszer magas szintű tudományos szakértelemre, függetlenségre és multidiszciplináris szakértelemre vonatkozó igényeinek kielégítéséhez.
(13)  Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálata bizonyos hiányosságokat azonosított a Hatóság azon képességét illetően, hogy szakértő személyzet révén magas szintű szakértelmet tartson fenn hosszú távon. A tudományos testületi tagságra jelentkező személyek számában továbbá csökkenés volt megfigyelhető, és meg kell vizsgálni a csökkenés okát. Hat tagállam teszi ki a tudományos testületek szakértőinek kétharmadát. Mivel jelenleg az Egyesült Királyság adja a nemzeti szakértők mintegy 20%-át, Nagy-Britannia Unióból történő kilépése tovább fogja súlyosbítani a megfelelő szakértők toborzásának problémáját. Ezért e jelenség megfelelőbb kezeléséhez szükség van a rendszer megerősítésére és előmozdítására, annak ösztönöznie kell a pályázók jelentkezését, és a tagállamoknak támogatniuk kell a Hatóság tudományos testületeiben és Tudományos Bizottságában való tagságra irányuló pályázati felhívások terjesztését annak biztosítása érdekében, hogy elegendő szakértő álljon rendelkezésre, támogatási intézkedések révén, ösztönzőket és jutalmazást bevezetve, a részvétel és az érdeklődés szintjének növelése érdekében.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés uniós szinten megőrizze a kockázatkezeléstől és egyéb érdekektől való függetlenségét, helyénvaló, hogy a tudományos testületek tagjainak tagállamok általi kijelölése, a Hatóság ügyvezető igazgatója általi kiválasztása és a Hatóság igazgatótanácsa általi kinevezése olyan szigorú kritériumok alapján történjen, amelyek biztosítják a szakértők kiválóságát és függetlenségét, valamint az egyes testületek által megkövetelt multidiszciplináris szakértelmet. Ebből a célból alapvető fontosságú továbbá, hogy az EFSA érdekeinek, különösen pedig a szakvélemények függetlenségének védelmét ellátó ügyvezető igazgató szerepet kapjon ezeknek a tudományos szakértőknek a kiválasztásában és kinevezésében. További intézkedéseket kell hozni továbbá annak biztosítása érdekében, hogy olyan eszközök álljanak a tudományos szakértők rendelkezésére, amelyeknek köszönhetően függetlenül járhatnak el.
(14)  Annak érdekében, hogy a kockázatértékelés uniós szinten megőrizze a kockázatkezeléstől és egyéb érdekektől való függetlenségét, helyénvaló, hogy a tudományos testületek tagjainak jelölése és a Hatóság ügyvezető igazgatója általi kiválasztása, és a Hatóság igazgatótanácsa általi kinevezése olyan szigorú kritériumok alapján történjen, amelyek biztosítják a szakértők kiválóságát és függetlenségét, valamint az egyes testületek által megkövetelt multidiszciplináris szakértelmet. Ebből a célból alapvető fontosságú továbbá, hogy az EFSA érdekeinek, különösen pedig a szakvélemények függetlenségének védelmét ellátó és teljesítményét felügyelő ügyvezető igazgató, aki a Hatóság jogi képviselője, szerepet kapjon ezeknek a tudományos szakértőknek a kiválasztásában és kinevezésében. Tovább intézkedéseket – köztük megfelelő pénzügyi kompenzációra vonatkozó intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy olyan eszközök álljanak a tudományos szakértők rendelkezésére, amelyeknek köszönhetően függetlenül járhatnak el, és elegendő időt tudnak a Hatóság számára végzett kockázatértékelésre fordítani.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Alapvető fontosságú a Hatóság hatékony működésének biztosítása és szakértelme fenntarthatóságának javítása. Ezért szükséges a Hatóság és a tagállamok által a Hatóság tudományos testületeinek nyújtott támogatás megerősítése. A Hatóságnak meg kell szerveznie a testületek feladataihoz támogatást nyújtó előkészítő munkát, többek között a Hatóság alkalmazottainak vagy a Hatósággal hálózati együttműködést folytató nemzeti tudományos szervezetek felkérésével, hogy előkészítő tudományos szakvéleményeket állítsanak össze, amelyeket ezt követően a testületek szakmai vizsgálatnak vetnek alá és elfogadnak.
(15)  Alapvető fontosságú a Hatóság hatékony működésének biztosítása és szakértelme fenntarthatóságának javítása. Ezért szükséges a Hatóság és a tagállamok által a Hatóság tudományos testületeinek nyújtott támogatás megerősítése. A Hatóságnak meg kell szerveznie a testületek feladataihoz támogatást nyújtó előkészítő munkát, többek között a Hatóság alkalmazottainak vagy a Hatósággal hálózati együttműködést folytató nemzeti tudományos szervezetek felkérésével, hogy előkészítő tudományos szakvéleményeket állítsanak össze, amelyeket ezt követően a testületek szakmai vizsgálatnak vetnek alá és elfogadnak. Ez nem sértheti a Hatóság tudományos értékeléseinek függetlenségét.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az engedélyezési eljárások alapját az az elv képezi, hogy a birtokában lévő tudományos ismeretek alapján a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy az engedélyezési kérelem tárgya eleget tesz az uniós biztonsági követelményeknek. Ez az elv azon a feltételezésen alapul, hogy a közegészségügy jobb védelme érhető el, ha a kérelmezőre hárul a bizonyítási teher, mivel forgalomba hozatal előtt neki kell bizonyítania a termék biztonságosságát, nem pedig a közigazgatási szerveknek kell bizonyítaniuk a piacról való kitiltás érdekében, hogy a termék nem biztonságos. Emellett a közpénzeket nem olyan, költséges tanulmányok megrendelésére kellene felhasználni, amelyek végső fokon segítenek az iparnak egy termék forgalomba hozatalában. Ezen elvnek és a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek mellé a kérelmezőknek mellékelniük kell a megfelelő tanulmányokat, többek között a kísérleteket, amelyekből kitűnik a termék biztonságossága, bizonyos esetekben pedig a termék hatékonysága.
(16)  Az engedélyezési eljárások alapját az az elv képezi, hogy a birtokában lévő tudományos ismeretek alapján a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy az engedélyezési kérelem tárgya eleget tesz az uniós biztonsági követelményeknek. Ez az elv azon a feltételezésen alapul, hogy a közegészségügy és a környezet jobb védelme érhető el, ha a kérelmezőre hárul a bizonyítási teher, mivel forgalomba hozatal előtt neki kell bizonyítania a termék biztonságosságát, nem pedig a közigazgatási szerveknek kell bizonyítaniuk a piacról való kitiltás érdekében, hogy a termék nem biztonságos. Emellett a közpénzeket nem olyan, költséges tanulmányok megrendelésére kellene felhasználni, amelyek végső fokon segítenek az iparnak egy termék forgalomba hozatalában. Ezen elvnek és a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek mellé a kérelmezőknek mellékelniük kell a megfelelő tanulmányokat, többek között a kísérleteket, amelyekből kitűnik a termék biztonságossága, bizonyos esetekben pedig a termék hatékonysága.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  Az uniós ügynökségek összehasonlítása azt mutatja, hogy a Hatóságnak akár 55 hónapra is szüksége lehet egy engedélyezési eljárás lefolytatásához, ami ötször hosszabb az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által igényelt időnél. Ez visszariasztja a vállalkozásokat attól, hogy innovatív termékekbe fektessenek be, hosszú távon pedig csökkenti az EU versenyképességét. Emellett a hosszú engedélyezési eljárások gyengítik a Hatóságba vetett bizalmat is. Ezért a kockázatértékelés hatékonyságát sürgősen jobb személyzeti és pénzügyi ellátottsággal kell biztosítani.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A javaslat az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A Hatóság által végzett tudományos értékelés legjobb minőségének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a Hatósághoz kockázatértékelés céljából benyújtott engedélyezési kérelmek eleget tegyenek a vonatkozó követelményeknek. A kérelmezők, különösen a kis- és középvállalkozások nem minden esetben értik meg hiánytalanul ezeket a követelményeket. Ezért helyénvaló, hogy egy kérelem hivatalos benyújtása előtt a Hatóság kérésre a vonatkozó szabályokra és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó tanácsokkal lássa el a potenciális kérelmezőket, anélkül hogy beleavatkozna a benyújtani kívánt tanulmányok kialakításába, ami a kérelmező feladata marad. Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében szükség van a Hatóság által nyújtott tanácsok közzétételére.
(17)  A javaslat az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A Hatóság által végzett tudományos értékelés legjobb minőségének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a Hatósághoz kockázatértékelés céljából benyújtott engedélyezési kérelmek eleget tegyenek a vonatkozó követelményeknek. A kérelmezők, különösen a kis- és középvállalkozások nem minden esetben értik meg hiánytalanul ezeket a követelményeket. Ezért helyénvaló, hogy egy kérelem hivatalos benyújtása előtt a Hatóság kérésre a vonatkozó szabályokra és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó tanácsokkal lássa el a potenciális kérelmezőket. ... [e módosító rendelet hatálybalépése után 36 hónappal]-ig a Bizottság értékeli az általános tanácsadásnak a Hatóság működésére gyakorolt hatását. A Bizottság különösen azt értékeli, hogy milyen hatást gyakorol a Hatóság erőforrásainak elosztására és függetlenségére.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A Hatóságnak ismernie kell minden olyan tanulmány tárgyát, amelyet a kérelmező az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem jövőbeli benyújtásának céljából végez. Ennek céljából szükséges és helyénvaló, hogy a tanulmányokat megrendelő vállalkozó és a tanulmányokat végző laboratóriumok a megrendelés pillanatában értesítsék a Hatóságot ezekről a tanulmányokról. A bejelentett tanulmányokra vonatkozó információkat csak azt követően szabad nyilvánosságra hozni, hogy a kapcsolódó engedélyezési kérelmet az átláthatóságra vonatkozó szabályok szerint közzétették.
(18)  A Hatóságnak ismernie kell minden olyan tanulmány tárgyát, amelyet a kérelmező az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem jövőbeli benyújtásának vagy megújításának céljából végez. Ennek céljából szükséges és helyénvaló, hogy a tanulmányokat megrendelő vállalkozó és a tanulmányokat végző laboratóriumok az – akár az Unióban, akár azon kívül való – megrendelés pillanatában értesítsék a Hatóságot ezekről a tanulmányokról. A bejelentett tanulmányokra vonatkozó információkat csak azt követően szabad nyilvánosságra hozni, hogy a kapcsolódó engedélyezési vagy megújítási kérelmet az átláthatóságra vonatkozó szabályok szerint közzétették.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A közvéleménynek bizonyos aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Hatóság által az engedélyezés keretében végzett értékelés elsősorban ágazati tanulmányokon alapul. A Hatóság már most is végez kutatásokat a tudományos irodalomban annak érdekében, hogy az értékelés tárgyáról meglévő egyéb adatokat és tanulmányokat is figyelembe vegye. Annak fokozottabb garantálása érdekében, hogy a Hatóság hozzáfér az engedélyezési eljárás tárgyára vonatkozó minden lényeges tudományos adathoz és tanulmányhoz, helyénvaló a harmadik felekkel folytatott konzultáció elrendelése, amelynek célja az egyéb rendelkezésre álló lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok azonosítása. A konzultáció hatékonyságának növelése érdekében a konzultációra akkor kell sort keríteni, amikor az ipar által az engedélyezési kérelem keretében benyújtott tanulmányokat a jelen rendelet átláthatósági szabályainak megfelelően nyilvánosságra hozzák.
(20)  A közvéleménynek bizonyos aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a Hatóság által az engedélyezés keretében végzett értékelés elsősorban ágazati tanulmányokon alapul. Egy engedélyezési vagy megújítási eljárás iránti új kérelem esetén a Hatóságnak minden esetben kutatásokat kell végeznie a tudományos irodalomban annak érdekében, hogy az értékelés tárgyáról meglévő egyéb adatokat és tanulmányokat is figyelembe vegye, és szükség esetén további tanulmányok készítését rendelje el. A Hatóság nyilvános hozzáférést biztosít a tulajdonában lévő, a tárgy szempontjából releváns teljes tudományos irodalomhoz. Annak fokozottabb garantálása érdekében, hogy a Hatóság hozzáfér az engedélyezési eljárás tárgyára vonatkozó minden lényeges tudományos adathoz és tanulmányhoz, helyénvaló a harmadik felekkel folytatott konzultáció elrendelése, amelynek célja az egyéb rendelkezésre álló lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok azonosítása. A konzultáció hatékonyságának növelése érdekében a konzultációra közvetlenül azt követően kell sort keríteni, hogy az ipar által az engedélyezési kérelem keretében benyújtott tanulmányokat a jelen rendelet átláthatósági szabályainak megfelelően nyilvánosságra hozták.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A vállalkozók által az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek alátámasztásához benyújtott tanulmányok, a kísérleteket is beleértve, általában eleget tesznek a nemzetközileg elismert elveknek, ami a minőségük szempontjából egységes alapot biztosít, különösen az eredmények megismételhetőségének tekintetében. Bizonyos esetekben azonban problémák merülhetnek fel az alkalmazandó normáknak való megfelelés tekintetében, és ez az oka a nemzeti rendszerek meglétének, amelyek feladata az ilyen megfelelések ellenőrzése. Helyénvaló olyan további garanciákat nyújtani, amelyek megerősítik a közvéleménynek a tanulmányok minőségébe vetett bizalmát, valamint célszerű egy olyan szigorú ellenőrzési rendszer bevezetése, amelynek keretében a tagállamok arra irányuló ellenőrzését, hogy az ilyen tanulmányokat és kísérleteket végző laboratóriumok végrehajtják-e ezeket az elveket, a Bizottság ellenőrzi.
(21)  A vállalkozók által az uniós ágazati élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmek alátámasztásához benyújtott tanulmányoknak, a kísérleteket is beleértve, független szakirodalmon kell alapulniuk, vagy eleget kell tenniük a nemzetközileg elismert normáknak és a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) elveinek, ami a minőségük szempontjából egységes alapot biztosít, különösen az eredmények megismételhetőségének tekintetében. Bizonyos esetekben azonban problémák merülhetnek fel az alkalmazandó normáknak való megfelelés tekintetében, és ez az oka a nemzeti rendszerek meglétének, amelyek feladata az ilyen megfelelések ellenőrzése. Helyénvaló olyan további garanciákat nyújtani, amelyek megerősítik a közvéleménynek a tanulmányok minőségébe vetett bizalmát, valamint célszerű egy olyan szigorú ellenőrzési rendszer bevezetése, amelynek keretében a tagállamok vagy harmadik országok – a Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság, ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságának együttműködésével végzett – arra irányuló ellenőrzését, hogy az ilyen tanulmányokat és kísérleteket az Unióban vagy harmadik országokban végző laboratóriumok végrehajtják-e ezeket az elveket, a Bizottság ellenőrzi.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  A folyamatba megfelelő rugalmasságot kell beépíteni annak érdekében, hogy az egészségügyi szempontból súlyosan káros hatásokra vonatkozó új megállapítások azonnal figyelembe vehetők legyenek, még akkor is, ha kifejezetten rájuk nem vonatkoznak szabályozási adatszolgáltatási követelmények.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Az élelmiszerbiztonság minden uniós polgár számára egy elsődleges fontosságú érzékeny terület. Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy az ágazatot terheli az Unió követelményeinek való megfelelés bizonyítása, fontos létrehozni egy további ellenőrzési eszközt az olyan, magas fokú társadalmi jelentőséggel bíró konkrét esetek kezelésére, amelyeknél biztonsági kérdésekben ellentmondás merül fel. Ez az eszköz nevezetesen a további tanulmányok elkészíttetése, amelynek célja a kockázatértékelés kontextusában alkalmazott bizonyítékok ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy a finanszírozás az uniós költségvetésből történne, és biztosítani kell a rendkívüli ellenőrző eszköz használatának arányosságát, a Bizottság feladata az ilyen ellenőrző tanulmányok megrendelésének elindítása. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bizonyos sajátos esetekben a megrendelt tanulmányoknak az érintett bizonyítékoktól eltérő szempontokra is ki kell terjedniük (például új tudományos eredmények váltak elérhetővé).
(22)  Az élelmiszerbiztonság minden uniós polgár számára egy elsődleges fontosságú érzékeny terület. Annak az elvnek a fenntartása mellett, hogy az ágazatot terheli az Unió követelményeinek való megfelelés bizonyítása, fontos létrehozni egy további ellenőrzési eszközt az olyan, magas fokú társadalmi jelentőséggel bíró konkrét esetek kezelésére, amelyeknél biztonsági kérdésekben ellentmondás merül fel. Ez az eszköz nevezetesen a további tanulmányok elkészíttetése, amelynek célja a kockázatértékelés kontextusában alkalmazott bizonyítékok ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy a finanszírozás az uniós költségvetésből történne, és biztosítani kell a rendkívüli ellenőrző eszköz használatának arányosságát, a Bizottság feladata az ilyen ellenőrző tanulmányok megrendelésének elindítása, amennyiben eltérő tudományos eredményekről szerez tudomást. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy bizonyos sajátos esetekben a megrendelt tanulmányoknak a kockázatértékelési eljárás során vizsgált bizonyítékoktól eltérő szempontokra is ki kell terjedniük (például új tudományos eredmények váltak elérhetővé).
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)   Az Aarhusi Egyezmény a környezet tekintetében számos jogot biztosít a nyilvánosság számára. Az Aarhusi Egyezmény mindenkit feljogosít a közigazgatási szervek tulajdonában lévő környezeti információkhoz való hozzáférésre, a környezeti döntéshozatalban való részvételre, illetve az olyan közszférabeli döntések megtámadására irányuló eljárások felülvizsgálatára, amelyeket a két fent említett jog vagy általánosságban véve a környezeti jog tiszteletben tartása nélkül hoztak meg.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” európai polgári kezdeményezés igazolta továbbá az ágazat által megrendelt és az engedélyezési kérelmek keretében benyújtott tanulmányok átláthatóságára vonatkozó aggályokat23.
(24)  Az Aarhusi Egyezmény aláíró feleként az EU elismerte, hogy a környezetvédelem területén az információ jobb hozzáférhetősége és a nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban javítja a döntések minőségét és végrehajtását, hozzájárul a nyilvánosságnak a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosságához, lehetőséget biztosít a nyilvánosságnak arra, hogy tagjai álláspontjukat kifejthessék, továbbá lehetővé teszi a hatóságok számára azok megfelelő figyelembevételét, A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” európai polgári kezdeményezés igazolta továbbá az ágazat által megrendelt és az engedélyezési kérelmek keretében benyújtott tanulmányok átláthatóságára vonatkozó aggályokat23.
__________________
__________________
23 A Bizottság közleménye a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”, C(2017)8414 final.
23 A Bizottság közleménye a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”, C(2017)8414.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Az Európai Vegyianyag-ügynökség fellebbezési tanácsának mintájára az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 89–93. cikkében1a megállapítottakkal összhangban – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján létre kell hozni az EFSA fellebbezési tanácsát.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A megfelelő egyensúlyt teremtő közzétételi szint meghatározása érdekében a 178/2002/EK rendelet célkitűzéseinek figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival.
(27)  A megfelelő egyensúlyt teremtő, proaktív közzétételi szint meghatározása érdekében a 178/2002/EK rendelet célkitűzéseinek, az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének, az állatok egészségének védelmének, az állatok, valamint a növények és a környezet védelmének a figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)   Az e rendeletben meghatározott aktív terjesztésre vonatkozó rendelkezések semmilyen módon nem kívánják korlátozni az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendelet által biztosított jogok hatályát.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Emellett az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletének24, illetve az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének25 figyelembevételével szükség van a kockázatértékelési eljárás átláthatóságához kapcsolódó személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények meghatározására. Ennek megfelelően a jelen rendelet értelmében semmilyen személyes adat nem hozható nyilvánosságra, kivéve ha erre a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének és megbízhatóságának biztosítása céljából szükséges van és ezzel a céllal arányos, miközben biztosított az összeférhetetlenségek megelőzése.
(30)  Emellett a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának érdekében a személyes adatok védelme és bizalmas kezelése céljából hivatkozni kell az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletére24 és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére25. Ennek megfelelően a jelen rendelet értelmében semmilyen személyes adat nem hozható nyilvánosságra, kivéve ha erre a kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének és megbízhatóságának biztosítása céljából szükséges van és ezzel a céllal arányos, miközben biztosított az összeférhetetlenségek megelőzése. A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának, függetlenségének, fenntarthatóságának és megbízhatóságának biztosítása céljából, különösen az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében szükséges és arányos minden olyan személy nevének nyilvánosságra hozatala, akiket a Hatóság abból a célból nevez ki, hogy elősegítsék a Hatóság határozathozatali folyamatát, ideértve az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok elfogadásával összefüggésben kinevezett személyeket is.
__________________
__________________
24 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Az átláthatóság javításának céljából és a tudományos eredményekre irányuló, Hatóságnak benyújtott kérelmek hatékony feldolgozása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok kifejlesztésére van szükség. Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy a 178/2002/EK rendelet végrehajtása a standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadásának tekintetében egységes feltételek mellett történjen. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően kell gyakorolni .
(31)  Az átláthatóság javításának céljából és a tudományos eredményekre irányuló, Hatóságnak benyújtott kérelmek hatékony feldolgozása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok kifejlesztésére van szükség. Indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy a 178/2002/EK rendelet végrehajtása a standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadásának tekintetében egységes és összehangolt feltételek mellett történjen. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően kell gyakorolni .
_________________
_________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
26 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Továbbá, a Hatóságra vonatkozó különböző rendelkezések hatékonyságának és hatásosságának értékelése érdekében helyénvaló a Hatóság Bizottság általi értékelésének elrendelése a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel összhangban. A függetlenség és a hozzáértés biztosítása, illetve az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében az értékelésnek meg kell vizsgálnia a Tudományos Bizottság és a testületek tagjainak kiválasztási eljárásait átláthatósági szint, költséghatékonyság és fenntarthatóság szempontjából.
(33)  Továbbá, a Hatóságra vonatkozó különböző rendelkezések hatékonyságának és hatásosságának értékelése érdekében helyénvaló a Hatóság független értékelésének elvégzése. A függetlenség és a hozzáértés biztosítása, illetve az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében az értékelésnek meg kell vizsgálnia a Tudományos Bizottság és a testületek tagjainak kiválasztási eljárásait átláthatósági szint, költséghatékonyság és fenntarthatóság szempontjából.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  A 7. környezetvédelmi cselekvési program prioritásként kezeli a vegyi anyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt együttes hatásának kezelését szolgáló irányvonalak kidolgozását és megvalósítását. A „koktélhatások” értékeléséhez ágazatközi megközelítésre, az ellenőrző ügynökségek közötti szorosabb európai szintű együttműködésre és megfelelő eljárások kidolgozására van szükség.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának biztosítása céljából szükség van továbbá a 178/2002/EK rendelet jelenleg élelmiszerjogra korlátozott hatályának kiterjesztésére, hogy a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet és a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet összefüggésében benyújtott engedélyezési kérelmeket is lefedje.
(35)  A kockázatértékelési eljárás átláthatóságának és függetlenségének biztosítása céljából szükség van továbbá a 178/2002/EK rendelet jelenleg élelmiszerjogra korlátozott hatályának kiterjesztésére, hogy a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet és a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet összefüggésében benyújtott engedélyezési kérelmeket is lefedje.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A bizalmas információkra vonatkozó ágazati sajátosságok figyelembevételének biztosítása érdekében az uniós ágazati jogszabályok célkitűzéseinek és a megszerzett tapasztalatok figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak a kockázatértékelési eljárás átláthatóságára vonatkozó, többek között az Aarhusi Egyezményből35 eredő jogait a kereskedelmi kérelmezők jogaival. Ennek megfelelően szükség van a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet és az 1107/2009/EK rendelet módosítására, hogy a 178/2002/EK rendeletben meghatározottakhoz képest további bizalmas információkról rendelkezzenek.
(36)  A bizalmas információkra vonatkozó ágazati sajátosságok figyelembevételének biztosítása érdekében az uniós ágazati jogszabályok célkitűzéseinek és a megszerzett tapasztalatok figyelembevétele mellett össze kell vetni a nyilvánosságnak az átláthatóságra vonatkozó releváns jogait – beleértve a kockázatértékelési eljáráshoz kapcsolódó proaktív tájékoztatáshoz való jogát – a kereskedelmi kérelmezők jogaival. Ennek megfelelően szükség van a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet és az 1107/2009/EK rendelet módosítására, hogy a 178/2002/EK rendeletben meghatározottakhoz képest további bizalmas információkról rendelkezzenek. E rendeletben az információk aktív megosztására vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek és a bizalmas kezelés iránti kérelem Hatóság általi értékelésének nem szándéka semmilyen módon korlátozni az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletek által biztosított jogokat.
_____________________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Az általános élelmiszerjog megfelelőségi ellenőrzése kiemelte a kockázatkezelési eljárások átláthatóságának hiányát is. A nyilvánosságot megfelelőbben kell tájékoztatni a vizsgált kockázatkezelési lehetőségekre, valamint a fogyasztók és állatok egészsége és a környezet tekintetében az egyes lehetőségek által biztosítható védelem szintjére vonatkozóan, továbbá a kockázatértékelés eredményeitől eltérő azon tényezőket illetően, amelyeket a kockázatkezelők figyelembe vesznek, illetve arra vonatkozóan, hogy ezeket hogyan vetik egymással össze a döntéshozatali eljárásokban.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  Az uniós és nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők közötti kapcsolat további megerősítése, valamint a kockázati kommunikáció egységességének és következetességének javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, az agrár-élelmiszeripari láncot érintő kérdésekkel kapcsolatos kockázati kommunikáció általános tervének elfogadása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(37)  Az interaktív információcsere javítása érdekében a kockázatelemzés teljes folyamata során az uniós és nemzeti kockázatértékelők és kockázatkezelők között, valamint az élelmiszerlánc egyéb érintettjeivel, például a gazdasági szereplőkkel, a fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetekkel, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, az agrár-élelmiszeripari láncot érintő kérdésekkel kapcsolatos kockázati kommunikáció általános tervének elfogadása érdekében. A kockázati kommunikáció általános tervének meg kell határoznia az ahhoz szükséges információk nyilvánosság számára történő elérhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket, hogy biztosítva legyen a kockázatkezelési folyamat magas szintű átláthatósága. Ezért különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)  A nyilvánosságra hozandó információk körére vonatkozó rendelkezések nem érinthetik az 1049/2001/EK rendeletet, illetve a közokiratokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló nemzeti vagy uniós jogszabályokat.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Hatóság és a vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni az új követelményekhez, miközben a Hatóság zavartalanul folytathatja a munkáját, átmeneti intézkedések elfogadására van szükség e rendelet alkalmazásában.
(38)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Hatóság, a tagállamok, a Bizottság és a vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni az új követelményekhez, miközben a Hatóság zavartalanul folytathatja a munkáját, átmeneti intézkedések elfogadására van szükség e rendelet alkalmazásában.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
39 a preambulumbekezdés (új)
(39a)  Mivel az ebben a javaslatban szereplő módosítások széles körű kompetenciákkal ruházzák fel a Hatóságot a kockázatértékelés és a titoktartásra vonatkozó ellenőrzések terén, jelentősen növelni kell a Hatóság számára a bizottsági javaslat 3. melléklete szerint biztosított költségvetési forrásokat. A finanszírozási javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, ám magával vonhatja az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott speciális eszközök használatát. Amennyiben az Európai Parlament és a tagállamok között az uniós költségvetésről folyó megbeszélések nem biztosítanak mozgásteret a szükséges költségvetési források elkülönítésére, akkor a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében egy alternatív finanszírozási javaslatot kell előterjesztenie.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
40 a preambulumbekezdés (új)
(40a)  A közelmúlt élelmiszer-biztonsággal összefüggő problémái bizonyították, hogy veszélyhelyzetekben kellenek arra szolgáló intézkedések, hogy az összes élelmiszer – jellegétől és származásától függetlenül –, valamint az összes takarmány az emberek és az állatok egészségét és a környezetet fenyegető súlyos veszély esetén egységes eljárások hatálya alá tartozzék. A vészhelyzetre vonatkozó élelmiszerbiztonsági intézkedések ilyen átfogó megközelítésének lehetővé kell tennie hatékony intézkedések foganatosítását, és harmonizált közös élelmiszerriasztás-kezelési eljáráson keresztül meg kell előznie az élelmiszereket vagy takarmányokat fenyegető súlyos veszély kezelésében jelentkező mesterséges különbségeket.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
178/2002/EK rendelet
6 cikk – 2 bekezdés
-1.  A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2)  A kockázatértékelést a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján, független, tárgyilagos és átlátható módon kell elvégezni.
(2) A kockázatértékelést valamennyi rendelkezésre álló tudományos eredmény alapján, független, tárgyilagos és átlátható módon kell elvégezni.
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új)
178/2002/EK rendelet
7 cikk – 1 bekezdés
-1a.  A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1)  Azokban az esetekben, ahol a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni.
(1) Azokban az esetekben, amikor a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében kockázatkezelési intézkedéseket kell bevezetni.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
178/2002/EK rendelet
8a. cikk
8a. cikk
8a. cikk
A kockázati kommunikáció céljai
A kockázati kommunikáció céljai
A kockázati kommunikáció az alábbi célokat szolgálja, miközben figyelembe veszi a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeit:
A kockázati kommunikáció az alábbi célokat szolgálja, miközben figyelembe veszi a kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeit:
a)  a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság elősegítése a kockázatelemzési eljárás teljes ideje alatt;
a)  a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és tájékozottság elősegítése a kockázatelemzési és kockázatkezelési folyamat teljes ideje alatt;
b)  a következetesség és az átláthatóság elősegítése a kockázatkezelési ajánlások megfogalmazásában;
b)  a következetesség, az átláthatóság és az egyértelműség elősegítése a kockázatkezelési lehetőségek, ajánlások és döntések megfogalmazásában;
c)  a kockázatkezelési döntések megértését lehetővé tevő szilárd alap biztosítása;
c)  a kockázatkezelési döntések megértését lehetővé tevő szilárd tudományos alap biztosítása; beleértve a következőkre vonatkozó információkat:
i.  az, hogy a választott kockázatkezelési lehetőség hogyan tükrözi a kockázatértékelés bizonytalanságának fokát, valamint fogyasztók és állatok egészsége, továbbá a fogyasztók, az állatok egészsége és a környezet védelmének elérni kívánt szintje;
ii.  a 6. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kockázatértékelés eredményeitől eltérő azon tényezők, amelyeket a kockázatkezelők figyelembe vettek, és az, hogy e tényezőket miként vetették egymással össze;
d)  a kockázatelemzési eljárás nyilvánosság általi megértésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében;
d)  a kockázatelemzési eljárás nyilvánosság általi megértésének támogatása, az eredményekbe vetett bizalom növelése érdekében, beleértve közérthető és következetes információk biztosítását a kockázatértékelők és kockázatkezelők feladatit, hatáskörét és felelősségi köreit illetően;
e)  az összes érdekelt fél megfelelő bevonásának elősegítése; valamint
e)  az összes érdekelt fél – köztük az élelmiszeripari lánc gazdasági szereplői, fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetek – kiegyensúlyozott bevonásának elősegítése;
f)  az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk érdekelt felekkel való megfelelő megosztásának biztosítása.
f)  az agrár-élelmiszeripari lánccal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk az e) pontban említett érdekelt felekkel való átlátható és méltányos megosztásának biztosítása;
fa)  a fogyasztók tájékoztatása a kockázatmegelőzési stratégiákkal kapcsolatban; valamint
fb)  a valótlan információk elterjedése és azok forrásai elleni küzdelem.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
178/2002/EK rendelet
8b. cikk
8b. cikk
8b. cikk
A kockázati kommunikáció általános elvei
A kockázati kommunikáció általános elvei
A kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeinek figyelembevételével a kockázati kommunikáció:
A kockázatértékelők és a kockázatkezelők szerepeinek figyelembevételével a kockázati kommunikáció:
a)  az átláthatóság, a nyilvánosság és a reakcióképesség elvei alapján biztosítja a pontos, megfelelő és időszerű információk interaktív megosztását;
a)  az átláthatóság, a nyilvánosság és a reakcióképesség elvei alapján biztosítja a pontos, teljes és időszerű információk interaktív megosztását minden érdekelt féllel;
b)  átlátható információkat biztosít a kockázatelemzési eljárás minden szakaszában, a tudományos tanácsadásra vonatkozó kérelmek kidolgozásától a kockázatértékelés elvégzésén keresztül a kockázatkezelési döntések meghozataláig;
b)  átlátható információkat biztosít a kockázatelemzési eljárás minden szakaszában, a tudományos tanácsadásra vonatkozó kérelmek kidolgozásától a kockázatértékelés elvégzésén keresztül a kockázatkezelési döntések meghozataláig;
c)  figyelembe veszi a kockázat megítélését;
c)  kezeli a kockázat megítélését;
d)  minden érdekelt fél számára megkönnyíti a megértést és a kölcsönös párbeszédet; valamint
d)  minden érdekelt fél számára megkönnyíti a megértést és a kölcsönös párbeszédet;
e)  hozzáférhető, azok számára is, akik az eljárásban közvetlenül nincsenek érintve, miközben figyelembe veszi a személyes adatok bizalmas jellegét és védelmét.
e)  hozzáférhető, azok számára is, akik az eljárásban közvetlenül nincsenek érintve, miközben figyelembe veszi a személyes adatok bizalmas jellegét és védelmét; valamint
ea)  megközelítéseket alakít ki a veszély és kockázat közötti különbség jobb kommunikálása érdekében.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
178/2002/EK rendelet
8c. cikk
8c. cikk
8c. cikk
A kockázati kommunikáció általános terve
A kockázati kommunikáció általános terve
(1)  A Bizottság a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően, illetve a 8a. és 8b. cikkekben meghatározott vonatkozó célkitűzések és általános elvek figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az agrár-élelmiszerlánchoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó kockázati kommunikáció általános tervének létrehozásáról.
(1)  A Bizottság a Hatósággal és a tagállamokkal szoros együttműködésben és a megfelelő nyilvános konzultációkat követően felhatalmazást kap arra, hogy az 57a. cikknek megfelelően, illetve a 8a. és 8b. cikkekben meghatározott vonatkozó célkitűzések és általános elvek figyelembevételével felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére az agrár-élelmiszerlánchoz kapcsolódó kérdésekre vonatkozó kockázati kommunikáció általános tervének létrehozása révén.
(2)  A kockázati kommunikáció általános terve elősegíti a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők következetes és szisztematikus módon követnek uniós és nemzeti szinten egyaránt. A kockázati kommunikáció általános terve:
(2)  A kockázati kommunikáció általános terve elősegíti a kockázati kommunikáció integrált keretének megteremtését, amelyet a kockázatértékelők és a kockázatkezelők következetes és szisztematikus módon követnek uniós és nemzeti szinten egyaránt. A kockázati kommunikáció általános terve:
a)  azonosítja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe vesznek;
a)  azonosítja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyeket a szükséges kockázati kommunikációs tevékenységek típusának és szintjének mérlegelésekor figyelembe vesznek;
b)  az érintett célcsoportok figyelembevételével azonosítja a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett fő megfelelő eszközöket és csatornákat; valamint
b)  azonosítja a kockázati kommunikációs célokra igénybe vett fő megfelelő eszközöket és csatornákat, figyelembe véve valamennyi érdekelt fél, köztük az élelmiszerlánc gazdasági szereplői, fogyasztói és egyéb civil társadalmi szervezetek kiegyensúlyozott részvétele biztosításának szükségességét;
c)  a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése és az érdekelt felek közötti nyílt párbeszéd biztosítása érdekében létrehozza a megfelelő mechanizmusokat.
c)  a kockázatértékelők és kockázatkezelők által végzett kockázati kommunikáció következetességének megerősítése érdekében létrehozza a megfelelő mechanizmusokat, többek között a tudományos értékelések vagy a kockázat elfogadható szintjéről kialakított álláspontok közötti eltérések szisztematikus elismerése és kifejtése révén.
ca)  meghatározza az 55a. cikk (1) bekezdésében említett információk nyilvános hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedéseket és határidőket.
(3)  A Bizottság [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül] elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét, valamint a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével gondoskodik annak aktualizálásáról.
(3)  A Bizottság ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két éven belül]-ig elfogadja a kockázati kommunikáció általános tervét, valamint a műszaki és tudományos fejlődés, illetve a megszerzett tapasztalatok figyelembevételével gondoskodik annak aktualizálásáról.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
178/2002/EK rendelet
8 d cikk (új)
8d. cikk
A kockázati kommunikáció átláthatósága
(1)  A Bizottság, a Hatóság és a tagállamok magas szintű átláthatóság mellett látják el az élelmiszerjoggal kapcsolatos kockázati kommunikációra vonatkozó feladataikat.
(2)  Az Európai Bizottság vonatkozó iránymutatást adhat.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
178/2002/EK rendelet
9 cikk
1a.  A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:
9 cikk
9. cikk
Az állampolgárokkal folytatott konzultáció
Az állampolgárokkal folytatott konzultáció
Az élelmiszerjog egyes jogszabályainak előkészítése, értékelése és felülvizsgálata során – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezeteken keresztül – nyitott és átlátható, az állampolgárokkal folytatott konzultációra van szükség, kivéve, ha az ügyek sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.
A kockázatelemzés során, valamint az élelmiszerjog egyes jogszabályainak előkészítése, értékelése és felülvizsgálata során – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezeteken keresztül – nyitott és átlátható, az állampolgárokkal folytatott konzultációra van szükség, kivéve, ha az ügyek sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
178/2002/EK rendelet
10 cikk
1b.  A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:
10 cikk
10. cikk
Az állampolgárok tájékoztatása
Az állampolgárok tájékoztatása
A Közösség és az egyes tagállamok jogszabályaiban a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, a hatóságok a kockázat jellegének, súlyának és mértékének figyelembevételével megteszik a szükséges intézkedéseket az állampolgárok tájékoztatására az egészséget veszélyeztető kockázat jellegéről, a lehető legpontosabban meghatározzák a veszélyt jelentő élelmiszert vagy takarmányt, vagy az élelmiszer vagy takarmány jellegét, az azzal összefüggő kockázatot, valamint megadják a kockázat megelőzésére, csökkentésére vagy felszámolására vonatkozó, már megtett vagy előkészületben lévő intézkedéseket.
(1)   A Közösség és az egyes tagállamok jogszabályaiban a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan esetben, amikor fennáll az alapos gyanúja annak, hogy egy élelmiszer vagy takarmány veszélyt jelenthet az emberek vagy az állatok egészségére, a közjogi hatóságok megteszik a szükséges és időszerű intézkedéseket az állampolgárok tájékoztatására az egészséget veszélyeztető kockázat jellegéről, a lehető legpontosabban meghatározzák az érintett termékeket, az azokkal összefüggő kockázatot, valamint megadják a kockázat megelőzésére, csökkentésére vagy felszámolására vonatkozó, már megtett vagy előkészületben lévő intézkedéseket. Ezt a bekezdést kell alkalmazni az alkalmazandó uniós jogszabályok csalárd vagy megtévesztő gyakorlaton keresztül elkövetett, esetleges szándékos megsértéséből eredő meg nem felelés gyanúja esetén is.
(2)  Az (1) bekezdés egységes végrehajtásának biztosítására a Bizottság végrehajtási rendeleteket fogad el alkalmazásának módozataira vonatkozóan ... [e módosító rendelet hatálybalépése után 12 hónappal]-ig.”
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 c pont (új)
178/2002/EK rendelet
22 cikk – 7 bekezdés
1c.  A 22. cikk (7) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A Hatóság szorosan együttműködik a tagállamok hasonló feladatokat ellátó, illetékes testületeivel.
„A többi uniós értékelő ügynökséggel együttműködve kell eljárnia.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 d pont (új)
178/2002/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés – b pont
1d.  A 23. cikk első bekezdésében a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
b)  a Hatóság küldetéséhez tartozó minden területen egységes kockázatértékelési módszerek kidolgozásának támogatása és összehangolása;
„b) egységes kockázatértékelési módszerek kidolgozásának támogatása és koordinálása átfogó megközelítéssel a küldetéséhez tartozó területeken, figyelemmel különösen azon vegyi anyagok „koktélhatására”, amelyek hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
178/2002/EK rendelet
25 cikk – 1 a bekezdés
(1a)  Az (1) bekezdésben említett tagok és póttagok mellett az igazgatótanácsban helyet kap:
(1a)  Az (1) bekezdésben említett tagok és póttagok mellett az igazgatótanácsban helyet kap:
a)  a Bizottság által kinevezett és a Bizottságot képviselő két tag és póttag, akik szavazati joggal rendelkeznek.
a)  a Bizottság által kinevezett és a Bizottságot képviselő két tag és póttag, akik szavazati joggal rendelkeznek;.
b)  az Európai Parlament által kinevezett egy tag, aki szavazati joggal rendelkezik.
b)  az Európai Parlament által kinevezett két tag, akik szavazati joggal rendelkeznek;
c)  a civil társadalmat és az élelmiszerlánc érdekeit képviselő, szavazati joggal rendelkező négy tag: egy a fogyasztói szervezetek, egy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, egy a gazdálkodói szervezetek, egy pedig az ipari szervezetek képviseletében. Ezeket a tagokat a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után, a Bizottság által összeállított névjegyzékből, amely a betöltendő helyek számánál több nevet tartalmaz. A Bizottság által összeállított névjegyzéket a lényeges háttéranyagokkal együtt megküldik az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a lehető leghamarabb, de legfeljebb három hónapon belül megfontolásra megküldheti véleményét a Tanácsnak, amely azt követően kinevezi a tagokat.
c)  a civil társadalmat és az élelmiszerlánc érdekeit képviselő, szavazati joggal rendelkező hat tag: egy a fogyasztói szervezetek, egy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek, egy az egészségügyi nem kormányzati szervezetek, egy a gazdálkodók szervezetei, egy az agrokémiai szervezetek, egy pedig az ipari szervezetek képviseletében. Ezeket a tagokat a Tanács nevezi ki az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után, a Bizottság által összeállított névjegyzékből, amely a betöltendő helyek számánál több nevet tartalmaz. A Bizottság által összeállított névjegyzéket a lényeges háttéranyagokkal együtt megküldik az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a lehető leghamarabb, de legfeljebb három hónapon belül megfontolásra megküldheti véleményét a Tanácsnak, amely azt követően kinevezi a tagokat.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
178/2002/EK rendelet
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. Az (1a) bekezdés a) és b) pontjaiban említett tagok hivatali idejének időtartama ugyanakkor nincs korlátozva. Az (1a) bekezdés c) pontjában említett tagok hivatali ideje csak egyetlen alkalommal hosszabbítható meg.
(2)  Az (1a) bekezdés b) pontjában említett bizottsági tagok hivatali ideje legfeljebb 2,5 év. Az (1a) bekezdés a) és c) pontjában említett tagok hivatali ideje öt év. Az (1a) bekezdés c) pontjában említett tagok hivatali ideje egyetlen alkalommal hosszabbítható meg.
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új)
178/2002/EK rendelet – 28 cikk – 4 bekezdés – bevezető pont
28 cikk – 1 albekezdés – bevezető pont
-a)   A 28. cikk (4) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A tudományos testületek olyan független tudósokból állnak, akik aktív kutatást végeznek, és kutatási eredményeiket tudományos folyóiratokban publikálják.”
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a és b pont
178/2002/EK rendelet
28 cikk – 5–5 g bekezdés
(5)  A Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint az (5b) bekezdésben említett kiegészítő tagokat az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján az igazgatótanács nevezi ki öt év hivatali időre, – amely meghosszabbítható – miután pályázatot tettek közzé a tisztségek betöltésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a vezető releváns tudományos kiadványokban és a Hatóság honlapján.”,
(5)  A Tudományos Bizottság azon tagjait, akik nem tagjai a tudományos testületeknek, valamint a tudományos testületek tagjait az igazgatótanács nevezi ki öt év meghosszabbítható hivatali időre, a következő eljárásnak megfelelően:
(5a)  A tudományos testületek tagjait az igazgatótanács nevezi ki egy meghosszabbítható, öt éves hivatali időre, az alábbi eljárás szerint:
a)  Az ügyvezető igazgató az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után kérelmet küld a tagállamoknak az egyes tudományos testületek multidiszciplináris szakértelemre irányuló igényeivel, amelyben feltünteti a tagállamok által kijelölendő szakértők számát. Az ügyvezető igazgató tájékoztatja a tagállamokat a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájáról és a tudományos testületek tagjaira érvényes végrehajtási szabályokról. A tagállamok pályázati felhívást tesznek közzé a szakértők kijelölésének érdekében. Az ügyvezető igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot a tagállamoknak küldött kérelmekről.
a)  Az ügyvezető igazgató az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció után pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a témával foglalkozó vezető tudományos kiadványokban és a Hatóság honlapján, és tájékoztatja a tagállamokat. A pályázati felhívás tartalmazza az egyes tudományos testületek multidiszciplináris szakértelemre irányuló igényeit, és feltünteti a szükséges szakértők számát;
b)  A tagállamok kijelölik a szakértőket, amelyek együttes száma eléri az ügyvezető igazgató által megjelölt számot. Minden tagállam legalább 12 tudományos szakértőt jelöl ki. A tagállamok egyéb tagállamok állampolgárait is kijelölhetik.
b)  A tagállamok biztosítják a felhívás széles körben történő terjesztését a tudományos közösségben; Kijelölhetnek továbbá szakértőket a megjelölt területekre, feltéve, ha ezt nemzeti pályázati felhívás alapján teszik;
c)  A tagállamok által végzett kijelölés alapján az ügyvezető igazgató minden tudományos testület számára összeállítja a szakértők névjegyzékét, amelyeken a kinevezendő tagok számánál több szakértő szerepel. Az ügyvezető igazgatónak lehetősége van arra, hogy ne állítson össze ilyen névjegyzéket, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a d) pontban meghatározott kiválasztási kritériumok következtében a kijelölések nem teszik lehetővé számára egy bővebb névjegyzék összeállítását. Az ügyvezető igazgató kinevezés céljából az igazgatótanács elé terjeszti a névjegyzéket.
c)  A beérkezett pályázatok és a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikája alapján, valamint a tudományos testületek tagjaira vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően az ügyvezető igazgató minden tudományos testület számára összeállítja a szakértők névjegyzékét, amelyeken a kinevezendő tagok számánál több szakértő szerepel. Az ügyvezető igazgatónak lehetősége van arra, hogy ne állítson össze ilyen névjegyzéket, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a d) pontban meghatározott kiválasztási kritériumok következtében a pályázatok és a kijelölések nem teszik lehetővé számára egy bővebb névjegyzék összeállítását. Az ügyvezető igazgató kinevezés céljából az igazgatótanács elé terjeszti a névjegyzéket;
d)  A tagállamok általi kijelölés, az ügyvezető igazgató általi kiválasztás és az igazgatótanács általi kinevezés az alábbi kritériumok alapján történik:
d)  A tagállamok általi kijelölés, az ügyvezető igazgató általi kiválasztás és az igazgatótanács általi kinevezés az alábbi kritériumok alapján történik:
i.  Magas szintű tudományos szakértelem;
i.  Magas szintű tudományos szakértelem;
ii.  Függetlenség és az összeférhetetlenség hiánya, a 37. cikk (2) bekezdésének, illetve a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájának és a tudományos testületek tagjainak függetlenségére vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően;
ii.  Függetlenség és az összeférhetetlenség hiánya, a 37. cikk (2) bekezdésének, illetve a Hatóság függetlenségre vonatkozó politikájának és a tudományos testületek tagjainak függetlenségére vonatkozó végrehajtási szabályoknak megfelelően;
iii.  Annak a testületnek a multidiszciplináris szakértelem iránti igénye, amelybe a szakértőt kinevezik és az alkalmazandó nyelvi rendszer.
iii.  Annak a testületnek a multidiszciplináris szakértelem iránti igénye, amelybe a szakértőt kinevezik és az alkalmazandó nyelvi rendszer;
e)  Az igazgatótanács biztosítja, hogy a végső kinevezésekkel a lehető legszélesebb földrajzi képviselet valósul meg.
e)  Az igazgatótanács biztosítja, hogy a végső kinevezésekkel a lehető legszélesebb földrajzi képviselet valósul meg.
(5b)   Amikor a Hatóság egy vagy több testület esetében a szükséges szakértelem hiányát azonosítja, az ügyvezető igazgató a testület(ek)be való kinevezés céljából további tagokat javasol az igazgatótanács számára, az (5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.
(5a)   Amikor a Hatóság egy vagy több testület esetében a szükséges szakértelem hiányát azonosítja, az ügyvezető igazgató a testület(ek)be való kinevezés céljából további tagokat javasol az igazgatótanács számára, az (5) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.
(5c)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján szabályokat fogad el a jelen cikk (5a) és (5b) bekezdéseiben meghatározott eljárások részletes szervezésére és ütemezésére vonatkozóan.
(5b)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslata alapján szabályokat fogad el a jelen cikk (5) és (5a) bekezdéseiben meghatározott eljárások részletes szervezésére és ütemezésére vonatkozóan.
(5d)   A tagállamok intézkedéseket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a tudományos testületek tagjai számára, hogy a 37. cikk (2) bekezdésének és a Hatóság belső intézkedéseinek megfelelően függetlenül járjanak el, és ne merüljenek fel velük kapcsolatban összeférhetetlenségek. A tagállamok biztosítják, hogy a tudományos testületek tagjai számára olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik, hogy elegendő időt és erőfeszítést fordíthassanak a Hatóság munkájához való hozzájárulásra. A tagállamok biztosítják, hogy a tudományos testületek tagjai nem kapnak semmilyen utasítást semmilyen nemzeti szintről, és hogy az uniós szintű kockázatértékelési rendszerhez való független tudományos hozzájárulásukat elsődleges feladatként ismerik el az élelmiszerlánc védelmének és biztonságának szempontjából.
(5c)   A tudományos testületek tagjai a 37. cikk (2) bekezdésének és a Hatóság belső intézkedéseinek megfelelően függetlenül járnak el, és nem merülnek fel velük kapcsolatban összeférhetetlenségek. Rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy elegendő időt és erőfeszítést fordíthassanak a Hatóság munkájához való hozzájárulásra, nem kapnak semmilyen utasítást semmilyen nemzeti szintről, és az uniós szintű kockázatértékelési rendszerhez való független tudományos hozzájárulásukat elsődleges feladatként ismerik el az élelmiszerlánc védelmének és biztonságának szempontjából.
(5e)   A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató állami szervek és az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató tudományos szervek prioritásainak meghatározásáért felelős közigazgatási szervek végrehajtják az (5d) bekezdésben szereplő intézkedéseket.
(5d)   Adott esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató állami szervek és az ilyen tudományos szakértőket foglalkoztató tudományos szervek prioritásainak meghatározásáért felelős közigazgatási szervek végrehajtsák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy teljesüljenek az (5c) bekezdésben szereplő feltételek.
(5f)   A Hatóság támogatást nyújt a testületek feladatainak elvégzéséhez azzal, hogy megszervezi a munkájukat, különösen a Hatóság alkalmazottai vagy a 36. cikkben említett kijelölt nemzeti tudományos szervezetek által végzendő előkészítő munkát, többek között azáltal, hogy adott esetben megszervezi a szakvélemények elkészítését, amelyeket a testületek elfogadás előtt szakértői vizsgálat alá vetnek.
(5e)   A Hatóság támogatást nyújt a testületek feladatainak elvégzéséhez azzal, hogy megszervezi a munkájukat, különösen a Hatóság alkalmazottai vagy a 36. cikkben említett kijelölt nemzeti tudományos szervezetek által végzendő előkészítő munkát, többek között azáltal, hogy adott esetben megszervezi a szakvélemények elkészítését, amelyeket a testületek elfogadás előtt szakértői vizsgálat alá vetnek.
(5g)   Az egyes testületek legfeljebb 21 tagból állnak.
(5f)   Az egyes testületek legfeljebb 21 tagból állnak.
(5fa)  A Hatóság átfogó képzést biztosít a kockázatértékelési eljárásról a testületek tagjai számára.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
178/2002/EK rendelet
28 cikk – 9 bekezdés – b pont
Az egyes tudományos testületek tagjainak a száma, az (5g) bekezdésben meghatározott maximális létszámon belül.;
b)  Az egyes tudományos testületek tagjainak a száma, az (5f) bekezdésben meghatározott maximális létszámon belül.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a pont (új)
178/2002/EK rendelet
28 cikk – 9 bekezdés – g a pont (új)
ca)  a 28. cikk (9) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ga) annak lehetősége a kérelmezők számára, hogy – a Hatósággal történt ellenkező megállapodás hiányában és a Hatóság szakvélemény-tervezetének közzététele előtt – legfeljebb 6 hónap alatt új adatok révén adjon megoldást a kritikusan aggályos területekre.ˮ
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
178/2002/EK rendelet
29 cikk – 6 bekezdés
3a.  A 29. cikk (6) bekezdésének végére a következő mondatot kell beilleszteni:
„Nem teszik lehetővé bizonyos tudományos bizonyítékok a priori kizárását különösen akkor, ha ezeket szakmai vizsgálatot követően tették közzé.”
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 a cikk
Az élelmiszerjogi engedélyezés potenciális kérelmezőinek kérésére a Hatóság alkalmazottai tanácsot nyújtanak a vonatkozó rendelkezések és az engedélyezési kérelmek tartalmára vonatkozó követelmények tekintetében. A Hatóság alkalmazottai által adott tanácsok nem érintik az engedélyezési kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
A Hatóság egy gyakran ismételt kérdéseket és válaszokat is tartalmazó útmutatót tesz közzé, amely részletesen bemutatja az engedélyezési kérelem adminisztratív és tudományos követelményeit. Az élelmiszerjogi engedélyezés potenciális kérelmezőinek kérésére a Hatóság emellett tanácsadási megbeszéléseket biztosít, amelyek során elmagyarázzák a kérelem szükséges tartalmát, valamint a tervezett termék minőségének, biztonságosságának és hatásosságának bizonyítására szolgáló különböző vizsgálatok és tanulmányok végrehajtását. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedélyezési kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek. A Hatóság azon alkalmazottai, akik tanácsot nyújtanak, nem vehetnek részt semmilyen olyan tudományos előkészítő munkában, amely közvetlenül vagy közvetetten vonatkozik a tanácsadás tárgyát képező kérelemhez.
... [E rendelet hatálybalépésétől számított 36 hónapon belül]-ig a Bizottság értékeli e cikk hatását a Hatóság működésére. Különös figyelmet kell fordítani az alkalmazottak megnövekedett munkaterhére és mobilizálására, és arra, hogy ez eredményezett-e változást a Hatóság erőforrásaiban a közérdekű tevékenységek rovására.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 1 bekezdés
(1)  Ezennel létrejön a vállalkozók által az uniós élelmiszerjog szerinti engedély megszerzése érdekében megrendelt tanulmányok uniós nyilvántartása. A vállalkozók késedelem nélkül bejelentik a Hatóságnál az uniós élelmiszerjog szerinti jövőbeli engedélyezési kérelmek alátámasztására megrendelt tanulmányok tárgyát. A nyilvántartást a Hatóság kezeli.
(1)  Ezennel létrejön a vállalkozók által az uniós élelmiszerjog szerinti engedély megszerzése vagy megújítása iránti kérelemhez kapcsolódóan megrendelt tanulmányok uniós nyilvántartása. A vállalkozók késedelem nélkül bejelentik a Hatóságnál az uniós élelmiszerjog szerinti jövőbeli engedélyezési vagy megújítási kérelmek alátámasztására az Unión belül és kívül megrendelt tanulmányok tárgyát. A nyilvántartást a Hatóság kezeli.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az összes elvégzett tanulmány figyelembe veszi a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet1a.
___________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség az ilyen tanulmányokat végző uniós laboratóriumokra is vonatkozik.
(2)  Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség a tanulmányokat végző minden intézményre vonatkozik, beleértve a laboratóriumokat, intézeteket vagy egyetemeket.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Egy megrendelt, de nyilvántartásba nem vett tanulmányból származó adatok a kockázatértékelésnél nem használhatók fel.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A tárgy csak abban az esetben engedélyezhető, ha a nyilvántartásba vett tanulmányok valamennyi adatát benyújtják.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Amennyiben a Hatóság egy kérelmezőtől további adatokat kér be és kap, ezeket az adatokat ilyenként megjelölve szintén fel kell venni az uniós nyilvántartásba és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottság az 57a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy ezt a rendeletet kiegészítse a bejelentési kötelezettség megsértéséért kiszabott szankciók meghatározásával.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 b cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  E cikk nem alkalmazandó ... [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja)-t megelőzően elvégzett tanulmányokra.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 c cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben az uniós élelmiszerjog egy engedély megújításáról rendelkezik, a megújítás potenciális kérelmezője bejelenti a Hatóságnak az ebből a célból tervezett tanulmányokat. A bejelentést követően a Hatóság a megújításhoz kapcsolódó tervezett tanulmányokról konzultációba kezd az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, és a beérkező észrevételek figyelembevételével tanácsot nyújt a tervezett megújítási kérelem tartalmára vonatkozóan. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedély megújítására vonatkozó kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
(1)  Amennyiben az uniós élelmiszerjog egy engedély megújításáról rendelkezik, a megújítás potenciális kérelmezője bejelenti a Hatóságnak az ebből a célból tervezett tanulmányokat. A bejelentést követően a Hatóság a megújításhoz kapcsolódó tervezett tanulmányokról konzultációba kezd az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, és a tervezett megújítás kockázatértékelése szempontjából releváns beérkező észrevételek figyelembevételével tanácsot nyújt a tervezett megújítási kérelem tartalmára vonatkozóan. A Hatóság által adott tanácsok nem érintik az engedély megújítására vonatkozó kérelmek tudományos testületek általi utólagos értékelését, és azok szempontjából nem kötelező jellegűek.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 c cikk – 2 bekezdés
(2)  A Hatóság az engedélyezési kérelmeket alátámasztó tanulmányokra vonatkozóan konzultációt folytat az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, miután a Hatóság a 38. cikknek és a 39.–39f. cikkeknek megfelelően ezeket közzétette, annak azonosítása céljából, hogy az engedélyezési kérelem tárgyára vonatkozóan rendelkezésre állnak-e egyéb lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a kiegészítő információkra, amelyeket a kérelmezők a kockázatértékelési eljárás során nyújtanak be.
(2)  A Hatóság, két hónapon belül, az engedélyezési kérelmeket alátámasztó tanulmányokra vonatkozóan konzultációt folytat az érdekelt felekkel és a közvéleménnyel, miután a Hatóság a 38. cikknek és a 39.–39f. cikkeknek megfelelően ezeket közzétette, annak azonosítása céljából, hogy az engedélyezési kérelem tárgyára vonatkozóan rendelkezésre állnak-e egyéb, független szakirodalmon alapuló vagy a nemzetközi iránymutatásokkal és a helyes laboratóriumi gyakorlatokkal (GLP) összhangban elvégzett lényeges tudományos adatok vagy tanulmányok, amelyek nem érintik a Hatóság 33. cikk szerinti saját kötelezettségeit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a kiegészítő információkra, amelyeket a kérelmezők a kockázatértékelési eljárás során nyújtanak be.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 d cikk
A Bizottság szakértői ellenőrzéseket, többek között auditokat végeznek, amelyek útján megbizonyosodhatnak arról, hogy a kísérleteket végző intézmények eleget tesznek az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem részeként a Hatósághoz benyújtott vizsgálatok és tanulmányok végzésére vonatkozó normáknak. Ezeknek az ellenőrzéseknek a megszervezése az illetékes tagállami hatóságokkal együttműködésben történik.
A Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságának szakértői ellenőrzéseket, többek között auditokat végeznek, amelyek útján megbizonyosodhatnak arról, hogy a kísérleteket végző uniós és a harmadik országbeli intézmények eleget tesznek az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelem részeként a Hatósághoz benyújtott vizsgálatok és tanulmányok végzésére vonatkozó normáknak. Ezeknek az ellenőrzéseknek a megszervezése az illetékes tagállami hatóságokkal vagy az érintett harmadik országokkal együttműködésben történik.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet – 32 e cikk
32 e cikk
Anélkül, hogy sértené az élelmiszerjog szerinti engedélyek kérelmezőire háruló azon kötelezettséget, hogy bizonyítsák az engedélyezési kérelem tárgyának biztonságosságát, a Bizottság rendkívüli körülmények esetén tudományos tanulmányok megrendelésére kérheti fel a Hatóságot, a kockázatértékelési eljárásban használt bizonyítékok ellenőrzésének céljából. A megrendelt tanulmányok az ellenőrzés tárgyát képező bizonyítéktól eltérő szempontokra is kiterjedhetnek.
Anélkül, hogy sértené az élelmiszerjog szerinti engedélyek kérelmezőire háruló azon kötelezettséget, hogy bizonyítsák az engedélyezési kérelem tárgyának biztonságosságát, eltérő tudományos megállapítások esetén a Bizottság tudományos tanulmányok megrendelésére kérheti fel a Hatóságot, a kockázatértékelési eljárásban használt bizonyítékok ellenőrzésének céljából. A megrendelt tanulmányok a kockázatértékelés folyamán végzett ellenőrzés tárgyát képező bizonyítéktól eltérő szempontokra is kiterjedhetnek. A közös alap pályázóinak hozzájárulásával ellenőrző tanulmányokat finanszíroz. A Bizottság az 57. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen alap módozatainak meghatározása érdekében.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
178/2002/EK rendelet
32 e cikk – 1 a bekezdés (új)
A megrendelt tanulmányok figyelembe veszik a 2010/63/EU irányelvet.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
178/2002/EK rendelet
33 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
4a.  A 33. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„da) kombinatorikus és kumulált hatások.”
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A Hatóság valamennyi tevékenységét magas fokú átláthatósággal végzi. A Hatóság haladéktalanul nyilvánosságra hozza különösen a következőket:
(1)  A Hatóság valamennyi tevékenységét magas fokú átláthatósággal végzi, az 1367/2006/EK rendelettel összhangban és az 1049/2001/EK rendelet sérelme nélkül. A Hatóság haladéktalanul nyilvánosságra hozza különösen a következőket:
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok napirendjei és jegyzőkönyvei;
a)  az igazgatótanács, a tanácsadó bizottság, a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok napirendjei, résztvevői listái és jegyzőkönyvei;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmeket alátámasztó tudományos adatok, tanulmányok és egyéb információk, beleértve a kérelmezők által benyújtott kiegészítő információkat, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos támogatás, többek között tudományos szakvélemény iránti kérelmeit alátámasztó egyéb tudományos adatokat és információkat, a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével.
c)  az uniós élelmiszerjog szerinti engedélyezési kérelmeket alátámasztó tudományos adatok, tanulmányok és egyéb információk, beleértve a kérelmezők által benyújtott kiegészítő információkat, valamint az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemény iránti kérelmeit alátámasztó egyéb tudományos adatokat és információkat, a közzétételhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek, valamint a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az általa nyújtott tudományos támogatások, többek között tudományos szakvélemények alapját képező információk, a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével;
d)  az általa biztosított tudományos eredmények, többek között tudományos szakvélemények alapját képező információk, a közzétételhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek, valamint a bizalmas és a személyes adatok 39.–39f. cikkek szerinti védelmének figyelembevételével;
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  a kérelmező nevére és a kérelem címére vonatkozó információk;
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  a Hatóság által a potenciális kérelmezőknek a benyújtás előtti szakaszban a 32a. és a 32c. cikk szerint nyújtott tanácsok.
i)  a Hatóság által a potenciális kérelmezőknek a benyújtás előtti szakaszban a 32a. és a 32c. cikk szerint nyújtott általános tanácsok.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett információk közzétételére a Hatóság weboldalának egy erre a célra fenntartott részén kerül sor. Ez a rész nyilvánosan elérhető és könnyedén meglátogatható. A lényeges információk letölthetők, kinyomtathatók és elektronikus formátumban kereshetők.
Az első albekezdésben említett információk közzétételére a Hatóság weboldalának egy erre a célra fenntartott részén kerül sor. Ez a rész nyilvánosan elérhető és könnyedén meglátogatható, figyelemmel az információkhoz hozzáférő szereplők elektronikusan rögzített egyértelmű kötelezettségvállalására, valamint a kereskedelmi célú felhasználás elleni hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedésekre és szankciókra. A lényeges információk letölthetők, kinyomtathatók, a nyomonkövethetőség érdekében vízjellel láthatók el, és gépileg olvasható elektronikus formátumban kereshetők.” Ezek az intézkedések a dokumentumok kereskedelmi felhasználására és benyújtására összpontosítanak. Ezeket az intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy hatékony védelmet nyújtsanak az első albekezdésben említettek kereskedelmi célú felhasználásával szemben mind az Unióban, mind pedig a harmadik országokban.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 a bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(1a)  Az (1) bekezdés c) pontjában említett információ nyilvánosságra hozása nem sérti:
(1a)  Az (1) bekezdés c), d) és i) pontjában említett információ nyilvánosságra hozása nem sérti:
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 1 a bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a dokumentumok vagy azok tartalmának vonatkozásában meglévő szellemi tulajdonjogot; valamint
törölve
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – -b pont
178/2002/EK rendelet – 38 cikk – 1 a bekezdés – 2 albekezdés
38 cikk – 1 a bekezdés – 2 albekezdés
Az (1) bekezdés c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala nem tekinthető az érintett adatokra és információkra vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos engedélynek vagy licencnek, és azok tartalma nem használható fel, nem sokszorosítható, illetve semmilyen más módon nem aknázható ki, valamint harmadik felek általi felhasználásukért az Európai Unió nem felelős.
Az (1) bekezdés c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala nem tekinthető az érintett adatokra és információkra vonatkozó kifejezett vagy hallgatólagos engedélynek vagy licencnek, és azok tartalma kereskedelmi célra nem használható fel, nem sokszorosítható, illetve semmilyen más módon nem aknázható ki kereskedelmi célokra. A kételyek elkerülése érdekében a közzétett információk az eredmények nyilvános és tudományos ellenőrzése céljából felhasználhatók, ideértve az egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges negatív hatások jobb megértését, valamint az Európai Unió nem felelős az információk harmadik felek általi felhasználásáért.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c a pont (új)
178/2002/EK rendelet
38 cikk – 3 a bekezdés (új)
ca)   a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ez a cikk nem sérti a 2003/4/EK irányelvet, valamint az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletet.”
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 38. cikktől eltérve a Hatóság nem hozhatja nyilvánosságra azokat a bizalmas információkat, amelyekre vonatkozóan a jelen cikkben szereplő feltételek mellett bizalmas kezelést kérelmeztek.
(1)  A 38. cikktől eltérve, valamint az 1049/2001/EK rendelet és a 2003/4/EK irányelv, továbbá azon általános elv sérelme nélkül, hogy a közegészségügyi érdek mindig felülírja a magánérdeket, a Hatóság nem hozhatja nyilvánosságra azokat a bizalmas információkat, amelyekre vonatkozóan a jelen cikkben szereplő feltételek teljesítése alapján bizalmas kezelést kérelmeztek és engedélyeztek.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 2 bekezdés – 1 pont
1.  a tudományos támogatásra, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának gyártásához vagy előállításához használt módszer vagy a hozzá kapcsolódó műszaki és ipari leírások;
1.  a tudományos eredményekre, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának gyártásához vagy előállításához használt módszer vagy a hozzá kapcsolódó műszaki és ipari leírások, kivéve, ha ezek a potenciális egészségügyi és környezeti hatás megértése szempontjából relevánsak, és feltéve, hogy a kérelmező ellenőrizhető indoklással igazolja, hogy az ilyen módszer nem von maga után környezeti kibocsátásokra és egészségi és a környezeti hatásokra vonatkozó információkat.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 2 bekezdés – 3 pont
3.  a kérelmező beszerzési forrásait, piaci részesedéseit vagy üzleti stratégiáját felfedő kereskedelmi információk; valamint
3.  a kérelmező beszerzési forrásait, innovatív termék-/anyagötleteit, piaci részesedéseit vagy üzleti stratégiáját felfedő kereskedelmi információk;
(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 2 bekezdés – 4 pont
4.  a tudományos támogatásra, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának mennyiségi összetétele.
4.  a tudományos eredményekre, többek között tudományos szakvéleményre vonatkozó kérelem tárgyának mennyiségi összetétele, kivéve, ha az egészségre és környezetre gyakorolt lehetséges hatások megértése szempontjából releváns.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  Amikor a közegészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, a Hatóság nyilvánosságra hozhatja a (2) és (3) bekezdésekben említett információkat; valamint
a)  amikor a közegészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség, például vészhelyzetek esetén, a Hatóság nyilvánosságra hozhatja a (2) és (3) bekezdésekben említett információkat; vagy
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  a Hatóság által nyújtott és előrelátható egészségügyi hatásokhoz kapcsolódó tudományos támogatások, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képező információk.
b)  a Hatóság által nyújtott és a közegészséget, az állatok egészségét és a környezetet érintő előrelátható hatásokhoz kapcsolódó tudományos eredmények, többek között a tudományos szakvélemények következtetéseinek részét képező információk;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)
ba)  amikor a közzétételhez nyomós közérdek fűződik;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 bekezdés – b b pont (új)
bb)  minden olyan információ, amelynek közzétételéhez az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és az 1367/2006/EK rendelet 6. cikke szerint nyomós közérdek fűződik, különösen ha az információ környezeti kibocsátásokra vonatkozik.
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
178/2002/EK rendelet
39 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Ez a cikk nem érinti a 2003/4/EK irányelvet, az 1049/2001/EK rendeletet és az 1367/2006/EK rendeletet.
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 a cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha egy kérelmező bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújt be, akkor a benyújtott információkról nem bizalmas és bizalmas verziót biztosít, a 39f. cikk szerinti standard adatformátumokban, amennyiben azok léteznek. A nem bizalmas verzió nem tartalmazza azokat az információkat, amelyeket a kérelmező a 39. cikk (2) és (3) bekezdéseinek megfelelően bizalmasnak tekint. A bizalmas verzió az összes benyújtott információt tartalmazza, beleértve a kérelmező által bizalmasnak tekintett információkat is. A bizalmas verzióban egyértelműen megjelölik azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban bizalmas kezelést kérnek. A kérelmező egyértelműen megjelöli, hogy milyen alapon kéri a különböző információk bizalmas kezelését.
(2)  Ha egy kérelmező bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújt be, akkor a benyújtott információkról nem bizalmas és bizalmas verziót biztosít, a 39f. cikk szerinti standard adatformátumokban, amennyiben azok léteznek. A nem bizalmas verzióban fekete színnel kitakarják azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan a kérelmező a 39. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően bizalmas kezelést kér. A bizalmas verzió az összes benyújtott információt tartalmazza, beleértve a kérelmező által bizalmasnak tartott információkat is. A bizalmas verzióban egyértelműen megjelölik azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban bizalmas kezelést kérnek. A kérelmező egyértelműen megjelöli, hogy milyen ellenőrizhető indokok és bizonyítékok alapján kéri az egyes információk bizalmas kezelését.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet – 39b cikk – 1 bekezdés
39b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  késedelem nélkül nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott nem bizalmas verziót;
a)  amint a kérelmet elfogadhatónak nyilvánították, késedelem nélkül nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott nem bizalmas verziót;
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)   írásban tájékoztatja a kérelmezőt közzétételi szándékáról és annak okairól, mielőtt a Hatóság hivatalos döntést hozna a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően. Ha a kérelmező nem ért egyet a Hatóság értékelésével, akkor a Hatóság álláspontjának ismertetésétől számított két héten belül kifejtheti álláspontját, vagy visszavonhatja kérelmét.
c)   írásban tájékoztatja a kérelmezőt közzétételi szándékáról és annak okairól, mielőtt a Hatóság hivatalos döntést hozna a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően. Ha a kérelmező kifogásolja a Hatóság értékelését, akkor a Hatóság álláspontjának ismertetésétől számított négy héten belül (1) kifejtheti álláspontját, (2) visszavonhatja kérelmét, vagy (3) felülvizsgálatot kérhet a Hatóság fellebbezési tanácsánál. A kérelmező írásos értesítésben tudathatja a Hatósággal, hogy a kérelem ismételt elbírálását kívánja kérelmezni a Hatóság fellebbezési tanácsánál. Ebben az esetben a kérelmező a vélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban nyújtja be a Hatóságnak a felülvizsgálati kérelem részletes indokolását. A Hatóság fellebbezési tanácsának az indokolás kézhezvételétől számítva 60 nap áll rendelkezésére a felülvizsgálatra.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a kérelmező észrevételeinek figyelembevételével engedélyezési kérelmek esetén a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított tíz héten belül, kiegészítő adatok és információk esetén pedig indokolatlan késedelem nélkül indokolt döntést hoz a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően, döntéséről pedig értesíti a kérelmezőt, és adott esetben tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat; valamint
d)  a kérelmező észrevételeinek figyelembevételével engedélyezési kérelmek esetén a bizalmas kezelésre vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított nyolc héten belül, kiegészítő adatok és információk esetén pedig indokolatlan késedelem nélkül indokolt döntést hoz a bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően, döntéséről pedig értesíti a kérelmezőt, és minden esetben tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat; valamint
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 b cikk – 1 bekezdés –1 albekezdés e pont
e)   nyilvánosságra hoz minden olyan kiegészítő adatot és információt, amelyek esetében a bizalmas kezelés iránti kérelmet nem tekintette indokoltnak, legkorábban két héttel azt követően, hogy értesítette a kérelmezőt a d) pont szerint meghozott döntéséről.
e)  csak akkor teszi közzé a kérelemre vonatkozó adatokat és információkat, amikor a Hatóság e cikk szerint meghozta a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó végleges döntését, és a 38. cikk szerint közzétette tudományos szakvéleményének tervezetét. Ha a kérelmező visszavonja a 39. cikk c) pontja szerinti kérelmet, mert a kérelmező a Hatóság által tervezett információk közzétételét túlságosan átfogónak tartja, a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok tartózkodnak az engedélyezési kérelmekről szóló információk közzétételétől.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Hatóság által a jelen cikk szerint meghozott döntések ellen keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságánál, a Szerződés 263. és 278. cikkeiben rögzített feltételek szerint.
A Hatóság által a jelen cikk szerint meghozott döntések ellen keresetet lehet benyújtani a Hatóság fellebbezési tanácsánál, amelyet a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal hoz létre. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat e rendelet 57a. cikkének megfelelően kell elfogadni. A fellebbezés e bekezdés szerinti benyújtása halasztó hatályú. A kérelmező írásos értesítésben tudathatja a Hatósággal, hogy a kérelem ismételt elbírálását kívánja kérelmezni a Hatóság fellebbezési tanácsánál. Ebben az esetben a kérelmező a vélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül írásban nyújtja be a Hatóságnak a felülvizsgálati kérelem részletes indokolását. A Hatóság fellebbezési tanácsának az indokolás kézhezvételétől számítva 60 nap áll rendelkezésére a felülvizsgálatra. A Hatóság fellebbezési tanácsa által hozott döntés vitatása esetén az ügyet az Európai Unió Bírósága elé lehet terjeszteni, a Szerződés 263. cikkében rögzített feltételek szerint.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 d cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós élelmiszerjog alapján tudomásukra hozott olyan információk, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, ne kerüljenek nyilvánosságra, amíg a Hatóság meg nem hozza a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését és az véglegessé nem válik. A Bizottság és a tagállamok meghozzák továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok az információk, amelyek esetében a Hatóság jóváhagyta a bizalmas kezelés iránti kérelmet, ne kerüljenek nyilvánosságra.
(2)  A Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós élelmiszerjog alapján tudomásukra hozott olyan információk, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, ne kerüljenek nyilvánosságra, amíg a Hatóság meg nem hozza a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését és az véglegessé nem válik, kivéve, ha az információkhoz való hozzáférést a 2003/4/EK irányelvvel vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joggal összhangban kérik. A Bizottság és a tagállamok meghozzák továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok az információk, amelyek esetében a Hatóság jóváhagyta a bizalmas kezelés iránti kérelmet, ne kerüljenek nyilvánosságra, kivéve, ha az információkhoz való hozzáférést a 2003/4/EK irányelvvel vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joggal összhangban kérik.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 d cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha egy engedélyezési eljárás keretében egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok megőrzik a kereskedelmi és ipari információk bizalmas jellegét, ahogy azt a Hatóság a 39–39f. cikkek alapján elfogadta. A kérelem attól a pillanattól tekinthető visszavontnak, hogy az eredeti kérelem címzettjének számító illetékes hatósághoz megérkezik az ez irányú írásos kérelem. Ha a kérelem visszavonására azt megelőzően kerül sor, hogy a Hatóság meghozta volna a bizalmas kezelés iránti kérelemre vonatkozó döntését, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok nem hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be.
(3)  Ha egy engedélyezési eljárás keretében egy kérelmező visszavonja vagy visszavonta a kérelmét, akkor a Hatóság, a Bizottság és a tagállamok megőrzik a kereskedelmi és ipari információk bizalmas jellegét, ahogy azt a Hatóság a 39–39f. cikkek alapján elfogadta. A kérelem attól a pillanattól tekinthető visszavontnak, hogy az eredeti kérelem címzettjének számító illetékes hatósághoz megérkezik az ez irányú írásos kérelem. A Hatóság nem tesz közzé semmilyen bizalmas vagy nem bizalmas információt, ha a kérelmező a kérelem visszavonása mellett döntött.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 e cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek és a munkacsoportok ülésein részt vevő személyek neve.
c)  a Tudományos Bizottság, a tudományos testületek, a munkacsoportok és a témával foglalkozó más ad hoc csoport ülésein részt vevő személyek és megfigyelők neve.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 f cikk – 1 bekezdés
(1)  A 38. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában, és a Hatóságnak benyújtott, tudományos támogatásra vonatkozó kérelmek hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadása szükséges, amelyek lehetővé teszik dokumentumok benyújtását, keresését, másolását és kinyomtatását, miközben biztosítják az uniós élelmiszerjogban meghatározott szabályozási követelményeknek való megfelelést. Ezek a standard adatformátum és szoftvercsomag tervezetek nem alapulhatnak jogvédett szabványokra, és a lehető legnagyobb interoperabilitást kell biztosítaniuk a meglévő adatszolgáltatási megközelítésekkel.
(1)  A 38. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában, és a Hatóságnak benyújtott, tudományos támogatásra vonatkozó kérelmek hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében standard adatformátumok és szoftvercsomagok elfogadása szükséges, amelyek lehetővé teszik dokumentumok benyújtását, keresését, másolását és kinyomtatását, miközben biztosítják az uniós élelmiszerjogban meghatározott szabályozási követelményeknek való megfelelést és a kis- és középvállalkozások általi megvalósíthatóságot. Ezek a standard adatformátum és szoftvercsomag tervezetek nem alapulhatnak jogvédett szabványokra, és a lehető legnagyobb interoperabilitást kell biztosítaniuk a meglévő adatszolgáltatási megközelítésekkel.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 f cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A standard adatformátumok és szoftvercsomagok csak azokra az adatokra alkalmazandók, amelyeket a végrehajtási jogi aktusok a (2) bekezdés b) pontjával összhangban történő elfogadása után hoztak létre.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
178/2002/EK rendelet
39 g cikk – 1 bekezdés
A Hatóság által adatok, többek között bizalmas és személyes adatok tárolására használt információs rendszereket a jelen rendelet 39-39f. cikkeinek figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy a fennálló biztonsági kockázatoknak megfelelő magas biztonsági szintet biztosítsanak. A hozzáférésnek legalább kéttényezős hitelesítést szükségessé tevő vagy azzal egyenértékű biztonsági szintet nyújtó rendszeren kell alapulnia. A rendszernek biztosítania kell a hozzáférések teljes körű ellenőrizhetőségét.
A Hatóság által adatok, többek között bizalmas és személyes adatok tárolására használt információs rendszereket e rendelet 3939f. cikkeinek figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy garantálni lehessen a fennálló biztonsági kockázatoknak megfelelő legmagasabb szintű biztonsági előírások érvényesülését. A hozzáférésnek legalább kéttényezős hitelesítést szükségessé tevő vagy azzal egyenértékű biztonsági szintet nyújtó rendszeren kell alapulnia. A rendszernek biztosítania kell a hozzáférések teljes körű ellenőrizhetőségét.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
178/2002/EK rendelet
41 cikk – 1 bekezdés
Környezetvédelmi információk esetén az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelet 6. és 7. cikkét39 szintén alkalmazni kell.
A Hatóság széleskörű hozzáférést biztosít a birtokában levő dokumentumokhoz. Környezetvédelmi információk esetén az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendeletét39 szintén alkalmazni kell. E rendelet 38–39. cikkét az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendelet alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.
__________________
__________________
39 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
39 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új)
178/2002/EK rendelet
51 cikk – 1 a bekezdés (új)
9b.  Az 51. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Bizottság az 57a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy kialakítsa az élelmiszerekre vonatkozó sürgősségi riasztási hálózat harmonizált irányítási rendszerét a Bizottság és a tagállamok között.”
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
178/2002/EK rendelet
57 a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a 8. cikk c) pontja szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/től, határozatlan időre kap felhatalmazást.
(2)  A Bizottság a 8. cikk c) pontja és a 32b. cikk (4a) bekezdése, a 39b. cikk (1) bekezdésének 2. albekezdése és az 51. cikk (1a) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására ... [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/től ötéves időtartamra kap felhatalmazást.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
178/2002/EK rendelet
61 cikk
61 cikk
61 cikk
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
(1)  A Bizottságnak biztosítania kell e rendelet alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát.
(1)  A Bizottságnak biztosítania kell e rendelet alkalmazásának rendszeres felülvizsgálatát.
(2)  A Bizottság legkésőbb a cikkben említett dátumot [az általános élelmiszerjogot módosító rendelet hatálybalépése] követő öt éven belül, azt követően pedig ötévente értékeli a Hatóság teljesítményét a célkitűzések, a megbízatás, a feladatok, az eljárások és a hely tekintetében, a bizottsági iránymutatásokkal összhangban. Az értékelés azt vizsgálja meg, hogy kell-e esetleg módosítani a Hatóság megbízatását, és hogy milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak.
(2)  Legkésőbb a cikkben említett dátumot [az általános élelmiszerjogot módosító rendelet hatálybalépése] követő öt éven belül, azt követően pedig ötévente a Hatóság a Bizottsággal közösen független külső értékelésre ad megbízást, amely értékeli a teljesítményét és eredményeit a célkitűzései, a megbízatásai, a feladatok, az eljárások és a helyszínek tekintetében. Az értékelés a Bizottsággal egyetértésben az igazgatótanács munkaprogramján alapul. Az értékelés a munkagyakorlatokat és a Hatóság hatását értékeli, és megvizsgálja, hogy kell-e esetleg módosítani a Hatóság megbízatását, többek között hogy milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak. Ezenkívül foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a tagállami illetékes szervek és más uniós ügynökségek tevékenységeivel szorosabban össze kell-e hangolni, illetve össze kell-e kapcsolni a Hatóság tevékenységeit. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekcsoportok véleményét uniós és tagállami szinten egyaránt.
(2a)  A Hatóság igazgatótanácsa megvizsgálja az értékelés következtetéseit, és ajánlásokat tesz a Bizottságnak, melyek a Hatóságnál szükséges változtatásokat is érinthetnek.
(3)  Amennyiben a Bizottság megítélése szerint a Hatóság fenntartása a hozzárendelt célkitűzésekre, megbízatásra és feladatokra tekintettel a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(4)  A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.
(4)  Az (2) és (2a) bekezdésben említett értékeléseket és ajánlásokat elküldik a Bizottságnak, a Tanácsnak az Európai Parlamentnek és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait és az ajánlásokat közzé kell tenni.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2001/18/EK irányelv
24 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.   A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikk (1) bekezdésében a jelen irányelv 25. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.”
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
1829/2003/EK rendelet
29 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek megfelelően, valamint a jelen rendelet 30. cikkének figyelembevételével nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kiegészítő információkat, valamint tudományos szakvéleményeit és az illetékes hatóságoknak a 2001/18/EK irányelv 4. cikkében említett véleményeit.
(1)  A Hatóság a 178/2002/EK rendelet 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek megfelelően, valamint a jelen rendelet 30. cikkének figyelembevételével nyilvánosságra hozza a kérelmező által benyújtott engedélyezési kérelmet, a vonatkozó alátámasztó információkat és a kiegészítő információkat, a nyomon követési jelentéseket, valamint tudományos szakvéleményeit és az illetékes hatóságoknak a 2001/18/EK irányelv 4. cikkében említett véleményeit.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
1829/2003/EK rendelet
29 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az e cikk (1) bekezdésében a jelen irányelv 30. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1831/2003/EK rendelet
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
1a.   A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikkben a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.”
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1831/2003/EK rendelet
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikke (2) bekezdésén túlmenően és a rendelet 39. cikke (3) bekezdése szerint a Hatóság az alábbi információkra vonatkozóan is dönthet a bizalmas kezelés mellett, mivel ezek ellenőrizhető indoklás esetén olyan információknak nyilváníthatók, amelyek közzététele súlyosan sérti az érintett érdekeket:
törölve
a)  a takarmány-adalékanyagok hatékonyságát a 6. cikk (1) bekezdésében és a jelen rendelet I. mellékletében meghatározott tervezett felhasználások céljainak tekintetében igazoló tanulmányok vizsgálati terve; valamint
b)  a hatóanyagban található szennyező anyagok specifikációja és a kérelmező által belsőleg kidolgozott kapcsolódó elemzési módszerek, azoknak a szennyező anyagoknak a kivételével, amelyek káros hatást fejthetnek ki az állati egészségre, az emberi egészségre vagy a környezetre.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1831/2003/EK rendelet
18 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A Hatóság a birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmek kezelésekor alkalmazza az 1049/2001/EK rendelet alapelveit.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1831/2003/EK rendelet
18 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)   A tagállamok, a Bizottság, és a Hatóság bizalmasan kezelik az e cikk (2) bekezdése alapján bizalmasnak minősített valamennyi információt, kivéve, ha az ilyen információk nyilvánosságra hozatala az emberi egészség, az állati egészség vagy a környezet védelme érdekében helyénvaló. A tagállamok az 1049/2001/EK rendelet 5. cikkével összhangban kezelik az e rendelet alapján átvett dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmeket.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2065/2003/EK rendelet
14 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
1935/2004/EK rendelet
19 cikk – 2 a bekezdés (új)
2a.  A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e cikk (1) bekezdésében, az e rendelet 20. cikkét is ideértve, és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében meghatározott kötelezettség, hogy proaktívan terjeszteni kell az információkat, nem sérti a természetes és jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK rendeletben és az 1367/2006/EK rendeletben meghatározottak szerint kérésre hozzáférjenek a dokumentumokhoz.”
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
1935/2004/EK rendelet
20 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  adott esetben az a védjegy, amely alatt az anyagot forgalomba hozzák, valamint azoknak a készítményeknek, anyagoknak vagy árucikkeknek a kereskedelmi megnevezése, amelyekben felhasználják; valamint
törölve
Módosítás 120 és 121
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
1331/2008/EK rendelet
11 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az e cikk (1) bekezdésében az e rendelet 12. cikkel és a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint dokumentumokhoz kérésre hozzáférhessenek.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
1331/2008/EK rendelet
12 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az e rendelet 11. és 12. cikkében, valamint a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében az információk aktív terjesztésére meghatározott rendelkezések nem sértik azt az 1049/2001/EK rendeletben rögzített jogot, hogy kérelmezni lehet a dokumentumokhoz való hozzáférést.
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
1107/2009/EK rendelet
16 cikk
A Hatóság késedelem nélkül értékeli a bizalmas kezelés iránti kérelmeket, és nyilvánosságra hozza a kérelmező által a 15. cikk szerint szolgáltatott információkat, valamint a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, azoknak az információknak a kivételével, amelyekre vonatkozóan a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek, valamint a jelen rendelet 63. cikkének megfelelően bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet a Hatóság jóváhagyott.;
A Hatóság késedelem nélkül értékeli a bizalmas kezelés iránti kérelmeket, és nyilvánosságra hozza a kérelmező által a 15. cikk szerint szolgáltatott információkat, valamint a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, azoknak az információknak a kivételével, amelyekre vonatkozóan a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 38., 39‒39f. és 40. cikkeinek, valamint a jelen rendelet 63. cikkének megfelelően bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet a Hatóság jóváhagyott, kivéve, ha közzétételüket magasabb rendű közérdek indokolja.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
1107/2009/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés – utolsó mondat
4a.  A 23. cikk (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:
E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszernek minősülő hatóanyagokat is egyszerű anyagnak kell tekinteni.
E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszernek minősülő hatóanyagokat is jóváhagyott egyszerű anyagnak kell tekinteni.ˮ
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
1107/2009/EK rendelet
63 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal, illetve a jelen cikkel összhangban a kérelmező kérheti a jelen rendelet szerint benyújtott egyes információk bizalmas kezelését, és ebben az esetben ellenőrizhető indoklást mellékel;
(1)  A 178/2002/EK rendelet 39. cikkében meghatározott feltételekkel és eljárásokkal, illetve a jelen cikkel összhangban a kérelmező kérheti a jelen rendelet szerint benyújtott egyes információk bizalmas kezelését, kivéve a toxikológiai, ökotoxikológiai vagy környezetvédelmi szempontból fontosnak minősülő információkat, és ebben az esetben megfelelő és ellenőrizhető indoklást mellékel. Az indokolásban ellenőrizhető bizonyítékot kell benyújtani annak alátámasztására, hogy az információk közzététele kereskedelmi érdekeit, illetve a magánélet védelmét és az egyének személyi sérthetetlenségét veszélyeztetheti.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
1107/2009/EK rendelet
63 cikk – 3 bekezdés
5a.   A 63. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3)  E cikk nem sérti a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet.
(3) E cikk nem sérti a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletet.ˮ
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont
(EU)2015/2283 rendelet
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezését és az uniós jegyzéknek az e rendelet 9. cikkében előírt naprakésszé tételét szolgáló eljárás vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy a kérelmező Bizottsághoz intézett, a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelő kérelme alapján indul, amennyiben azok léteznek. A Bizottság a kérelmet késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsátja.
(1)  Az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezését és az uniós jegyzéknek az e rendelet 9. cikkében előírt naprakésszé tételét szolgáló eljárás vagy a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy a kérelmező Bizottsághoz intézett, a 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumoknak megfelelő kérelme alapján indul, amennyiben azok léteznek. A Bizottság a kérelmet késedelem nélkül a tagállamok rendelkezésére bocsátja, és nyilvánosságra hozza a kérelem összefoglalóját.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
(EU)2015/2283 rendelet
23 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az e rendelet 23. cikkében, valamint a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkében az információk aktív terjesztésére meghatározott rendelkezések nem sértik azt az 1049/2001/EK rendeletben rögzített jogot, hogy kérelmezni lehet a dokumentumokhoz való hozzáférést.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
(EU)2015/2283 rendelet
23 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  A Bizottság végrehajtási jog aktusok révén elfogadhatja az e cikk (1)–(4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 30. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
(EU)2015/2283 rendelet
25 cikk – 1 a bekezdés (új)
4a.   A 25. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e rendeletben a 178/2002/EK rendelet 38. és 39. cikkével összhangban meghatározott információk proaktív terjesztésére vonatkozó kötelezettség nem sérti a természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy az 1049/2001/EK és az 1367/2006/EK rendeletben foglaltak szerint kérésre hozzáférhessenek dokumentumokhoz.”
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
A kockázatkezelés átláthatósága
(1)  A Bizottság és a tagállamok az élelmiszerjog keretében az 1–9. cikkben említett jogi aktusok összefüggésében nagyfokú átláthatóság mellett végzik kockázatkezelési tevékenységeiket. Haladéktalanul nyilvánosságra hozzák különösen a következőket:
a)  a kockázatkezelési folyamat korai szakaszában bármely tervezett kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó tervezete;
b)  azon ülések napirendjei és eljárásai, részletes összefoglaló jelentései, illetve a felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok révén elfogadandó intézkedéstervezetek, többek között az egyes tagállamok által leadott szavazatok eredményei és indokolása a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a értelmében vett bizottságokban, ideértve a fellebbviteli bizottságokat is, amelyek támogatják a Bizottságot a [178/2002/EK rendelet, a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet, az 1831/2003/EK rendelet, a 2065/2003/EK rendelet, az 1935/2004/EK rendelet, az 1331/2008/EK rendelet, az 1107/2009/EK rendelet és a 2015/2283/EK rendelet] végrehajtásában, amelyek keretében a kockázatkezelési intézkedéseket megvitatták és szavazásra bocsátották; valamint
c)  a tagállami munkacsoportok üléseinek napirendjei és részletes jegyzőkönyvei, amelyek keretében az adott kockázatkezelési intézkedéseket megvitatják;
(2)  az e cikk (1) bekezdése alkalmazásában a Bizottság minden, az [általános élelmiszerjogi rendelet] 58. cikkével, a 2001/18/EK irányelv 30. cikkével, az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkével, az 1831/2003/EK rendelet 22. cikkével, a 2065/2003/EK rendelet 19. cikkével, az 1935/2004/EK rendelet 23. cikkével, az 1331/2008/EK rendelet 14. cikkével, az 1107/2009/EK rendelet 79. cikkével, valamint a 2015/2283 rendelet 30. és 32. cikkével összhangban elfogadás céljából előterjesztett intézkedéstervezethez csatolja az alábbiakat tartalmazó indokolást:
a)  az intézkedés indokai és céljai;
b)  az intézkedés indokolása a szükségességgel és arányossággal kapcsolatos megfontolások alapján;
c)  az intézkedés közegészségügyre, állategészségügyre, a környezetre, a társadalomra és az élelmiszeripari vállalkozásokra gyakorolt hatása, ahogy az a hatásvizsgálat eredményeiből kitűnik; valamint
d)  a nyilvánossággal folytatott konzultáció eredménye, ideértve [az általános élelmiszerjogi rendelet] 9. cikke szerint folytatott konzultáció eredményét is.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0417/2018).


Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ***I
PDF 132kWORD 50k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0532 – C8-0343/2016 – 2016/0257(COD))
P8_TA(2018)0490A8-0273/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0532),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 166. cikkének (4) bekezdésére, 165. cikkének (4) bekezdésére, valamint 149. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C8-0343/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 9-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0273/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0257


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/128 rendelettel.)

(1) HL C 209., 2017.6.30., 49. o.


Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ***I
PDF 132kWORD 50k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0528 – C8-0344/2016 – 2016/0254(COD))
P8_TA(2018)0491A8-0274/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0528),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0344/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 9-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0274/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0254


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/126 rendelettel.)

(1) HL C 209., 2017.6.30., 49. o.


Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ***I
PDF 131kWORD 50k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0531 – C8-0342/2016 – 2016/0256(COD))
P8_TA(2018)0492A8-0275/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0531),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0342/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 30-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 9-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0275/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0256


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU)2019/127 rendelettel.)

(1) HL C 209., 2017.6.30., 49. o.


Az EU-típusjóváhagyási jogszabályoknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő kiegészítése ***I
PDF 130kWORD 43k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása az EU-típusjóváhagyási jogszabályoknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő kiegészítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2018)0397 – C8-0250/2018 – 2018/0220(COD))
P8_TA(2018)0493A8-0359/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0397),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0250/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. szeptember 19-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2018. november 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0359/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2018. december 11-én került elfogadásra az uniós típusjóváhagyási jogszabályoknak az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére figyelemmel történő kiegészítéséről szóló (EU) 2019/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2018)0220


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2019/26 rendelettel.)

(1) HL C 440., 2018.12.6., 95. o.


Humanitárius célú vízumok
PDF 155kWORD 54k
Állásfoglalás
Függelék
Az Európai Parlament 2018. december 11-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló, a humanitárius célú vízumokra vonatkozó ajánlásokkal (2018/2271(INL))
P8_TA(2018)0494A8-0423/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 4., 18. és 19. cikkére,

–  tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-án aláírt genfi egyezményre és annak 1967. évi jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2016. szeptember 19-én egyhangúlag elfogadott, a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozatot követő, a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális ENSZ-megállapodásra és a menekültekről szóló globális ENSZ-megállapodásra,

–  tekintettel a humanitárius vízumok európai hozzáadott értékének az Európai Parlament Kutatószolgálata által végzett vizsgálatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 46. és 52. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0423/2018),

A.  mivel a nemzetközi védelmet kérelmező személyek európai területre való bejutását lehetővé tevő biztonságos és legális beutazási lehetőségekre vonatkozó számos bejelentés és felhívás ellenére jelenleg nem létezik uniós harmonizáció a védett belépési eljárások tekintetében, és nincs uniós szintű jogi keret a humanitárius célú vízumokra, azaz a nemzetközi védelem iránti folyamodás érdekében a tagállamok területének elérése céljából kiadott vízumokra;

B.  mivel a Bíróság 2017. március 7-i, a C-638/16. sz., X és X kontra État belge ügyben hozott ítélete(2) szerint a tagállamok az uniós jog értelmében nem kötelesek humanitárius vízumot adni azoknak a személyeknek, akik menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából szeretnének belépni a területükre, de nemzeti jogszabályaik alapján ezt továbbra is szabadon megtehetik; mivel ez az ítélet az érvényben lévő uniós jogszabályokat értelmezi, amelyek azonban módosulhatnak;

C.  mivel több tagállam a humanitárius vízumok vagy a tartózkodási engedélyek kiadása tekintetében jelenleg olyan nemzeti rendszerrel rendelkezik, illetve korábban olyan nemzeti rendszerrel rendelkezett, amely garantálja, illetve garantálta nemzeti szinten a védett belépési eljárásokat a rászorulók számára;

D.  mivel a humanitárius védelemhez kapcsolódó nemzeti beléptetési eljárások alapján vagy áttelepítés útján befogadott személyek száma továbbra is alacsony a globális igényekhez képest, és a tagállamok között jelentős különbségek figyelhetők meg; mivel szűkre szabták a humanitárius védelemhez és az áttelepítéshez kapcsolódó nemzeti beléptetési eljárások hatályát, és az az áttelepítések esetében szorosan összekapcsolódik a kiszolgáltatottság kritériumával és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala általi, menekültként való nyilvántartásba vétellel;

E.  mivel – ennek eredményeként – a becslések szerint a nemzetközi védelemben részesülők 90%-a szabálytalanul jutott el az Unióba, ami már a tagállamok külső határaihoz való megérkezésüket megelőzően megbélyegzésükhöz vezet;

F.  mivel az egyedül vagy gyermekekkel utazó nők, a családfenntartó nők, a várandós és szoptató nők, a fogyatékossággal élők, a serdülő lányok és az időskorú nők különösen kiszolgáltatottak az Európa felé vezető migrációs útvonalak mentén, és különösen a nemi alapú erőszak, köztük a szexuális erőszak, az erőszak, illetve az embercsempészek és az emberkereskedők általi szexuális és gazdasági kizsákmányolás áldozatává való válás sokkal nagyobb kockázatával szembesülnek; mivel az Unióba vezető migrációs útvonalakon a nők és lányok emellett kiszolgáltatottabbak a kizsákmányolás minden formájával szemben, beleértve a munkaerő-kizsákmányolást és a szexuális kizsákmányolást is, és gyakran arra kényszerülnek, hogy szexuális szolgáltatással fizessenek azért, hogy folytathassák az utazásukat;

G.  mivel legalább 30 000 halálesetre becsülik az e politikák által előidézett emberi áldozatok számát az Unió határain 2000 óta; mivel sürgősen szükség van egy uniós jogi keretre, amely kezeli a halálesetek tűrhetetlenül magas számát a Földközi-tengeren és az Unióba irányuló migrációs útvonalakon, valóban fellép az embercsempészet, valamint az emberkereskedelemnek, a munkaerő-kizsákmányolásnak és az erőszaknak való kitettség ellen, kezeli a menedékjog iránti kérelmek szabályos beérkezését, méltó befogadását és méltányos feldolgozását, optimalizálja a menedékhez, a menekültügyi eljárásokhoz, a határellenőrzéshez és a kutatási és mentési tevékenységekhez kapcsolódó tagállami és uniós költségvetést, valamint következetes gyakorlatokat biztosít a menetültügyi uniós vívmányok alkalmazása terén;

H.  mivel a Parlament ennek jegyében megpróbált rendelkezéseket illeszteni a 810/2009/EK rendelethez fűzött módosításaiba;

I.  mivel mind a Tanács, mind a Bizottság elutasította ezeket a módosításokat többek között azzal indokolva, hogy ezek a rendelkezések nem szerepelhetnek a 810/2009/EK rendeletben, tekintettel arra, hogy annak hatálya csak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra terjed ki;

J.  mivel a Parlament a Bizottság tétlenségével szembesülve úgy döntött, hogy munkáját a humanitárius célú vízumokról szóló ezen állásfoglalás megfogalmazásával folytatja;

K.  mivel jelentős munka zajlott, többek között szakértők bevonásával, az ehhez az állásfoglaláshoz csatolt ajánlások elkészítése érdekében;

1.  kéri, hogy a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján 2019. március 31-ig nyújtson be egy rendeletre irányuló javaslatot az európai humanitárius célú vízum létrehozásáról az ezen állásfoglalás mellékletében foglalt ajánlásoknak megfelelően;

2.  úgy véli, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára humanitárius célú vízumot adjanak ki, lehetővé téve ezeknek a személyeknek a vízumot kiadó tagállam területére történő belépést, kizárólag abból a célból, hogy az adott tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be;

3.  úgy véli, hogy az európai humanitárius vízumok csak kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a humanitárius védelemhez kapcsolódó, már meglévő nemzeti beléptetési eljárásokat, az áttelepítési eljárásokat és a nemzetközi menekültjog szerinti spontán kérelmeket, és hogy az európai humanitárius célú vízumok kiadására vonatkozó határozatnak a tagállamok kizárólagos hatáskörébe kell tartoznia;

4.  úgy véli, hogy az európai humanitárius vízumokkal kapcsolatos bármely kezdeményezés nem érintheti az egyéb migrációs politikai kezdeményezéseket, többek között a migráció kiváltó okainak kezelését célzó kezdeményezéseket;

5.  hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van biztonságos és legális beutazási lehetőségekre, köztük az európai humanitárius vízumokra, ami különösen a nemek közötti egyenlőség szempontjából bír kiemelt jelentőséggel, mivel a nők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ezért jobban ki vannak téve a szexuális és nemi alapú erőszaknak az útvonalak mentén és a befogadóállomásokon; hangsúlyozza, hogy a kiszolgáltatott gazdasági és egyéb típusú függések gyakran olyan helyzetbe hozzák a harmadik országokban a nőket és lányokat, hogy esetükben még a férfiaknál is nehezebb a biztonságos menedékkérés;

6.  úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásainak egy részét az Unió általános költségvetésének kell fedeznie a szolidaritás és a felelősség – beleértve annak pénzügyi vonatkozásait is – tagállamok közötti igazságos elosztási elvének gyakorlati kifejezéseként, az EUMSZ 80. cikkével összhangban;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást és a kísérő ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a nemzeti parlamenteknek, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének.

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Az Európai Parlament az elfogadásra kerülő jogalkotási aktussal kapcsolatban a következő követelményeket fogalmazza meg:

1.  AZ ELFOGADÁSRA KERÜLŐ JOGALKOTÁSI ESZKÖZ FORMÁJA ÉS CÍME

–  rendelet formájában elfogadásra kerülő külön jogi aktus legyen, „Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai humanitárius vízum létrehozásáról” címmel,

2.  JOGALAP

–  jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja legyen,

3.  INDOKOLÁS

–  indokolásául az alábbiak szolgáljanak:

–  az uniós jogban létező jelenlegi joghézag, amely a kiszolgáltatott menekültekre vonatkozó áttelepítési eljárásokon felül sem a vízumra vonatkozó vívmányokban, sem a határokra vonatkozó vagy a menekültügyi vívmányokban nem ír elő eljárásokat a védelmet kérelmező személyek tagállamok területére történő befogadására vonatkozóan, és ebből adódóan a később menekültként elismert személyek és a kiegészítő védelem kedvezményezettjeinek a becslések szerint 90%-a szabálytalanul jut el a tagállamok területére(3), gyakran életveszélyes útvonalakon keresztül,

–  a széttagoltság kockázata, mivel a tagállamok egyre nagyobb számban hozzák létre saját programjaikat a humanitárius befogadásra és eljárásokra vonatkozóan, szembe menve az EUMSZ 78. cikkének (1) bekezdése szerinti általános céllal a menedékjogra, valamint a kiegészítő védelemre és az ideiglenes védelemre vonatkozó közös politika kidolgozásáról, amely ahhoz a kockázathoz is vezet, hogy ezek a különböző rendszerek aláássák a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére történő belépéséről szóló, a 810/2009/EK(4) és az (EU) 2016/399(5) európai parlamenti és tanácsi rendeletbenmeghatározott közös rendelkezések egységes alkalmazását,

–  a status quohoz kapcsolódó magas költségek emberi, társadalmi, gazdasági és költségvetési szempontból is, egyrészről az érintett harmadik országbeli állampolgárok (csempész díjak, emberkereskedelem és kizsákmányolás kockázata, üldözés kockázata, halálozás és bántalmazás kockázata stb.), másrészről a tagállamok és az Unió számára is (a kutatás és mentés megemelt költségvetése, beleértve a magánszállítást, a határellenőrzést, a harmadik országokkal való együttműködést, a menekültügyi eljárásokat, és a lehetséges hazatérést a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása esetén, valamint a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a csempészet elleni küzdelmet stb.),

–  az uniós fellépés hozzáadott értéke, az uniós értékek tiszteletben tartása tekintetében, beleértve az alapvető jogokat, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és a menedékkérők rendszer iránti bizalmát, a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, a szabályok egységes alkalmazását és végrehajtását, a méretgazdaságosság megvalósítását, és a jelenlegi állapot fenntartása fent említett költségeinek csökkentését,

–  emlékeztessen arra, hogy a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(6) és a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) csak a tagállamok területén alkalmazható, miközben a menedékkérők számára nem létezik elegendő szabályos eszköz ahhoz, hogy elérjék ezt a területet,

–  emlékeztessen arra, hogy a menedékjog iránti kérelem valamely tagállamon belüli benyújtását követően az Unió közös európai menekültügyi rendszere alkalmazandó,

–  hangsúlyozza, hogy az európai humanitárius vízum iránti kérelem elutasítása semmilyen módon nem érinti a kérelmező ahhoz való jogát, hogy az Unión belül menedéket kérjen, és abban sem akadályozza őt, hogy más rendelkezésre álló védelmi rendszereket vegyen igénybe,

4.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

–  célkitűzésként fogalmazza meg, hogy rendelkezéseket állapítson meg a nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára szóló európai humanitárius célú vízum tagállamok által történő kiadására irányuló eljárásokra és feltételekre vonatkozóan, lehetővé téve ezeknek a személyeknek a vízumot kiadó tagállam területére történő belépést, kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem adott tagállamban történő benyújtása céljából,

–  tartozzanak a hatálya alá azok a harmadik országbeli állampolgárok, akiknek a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük az 539/2001/EK rendelet(8) értelmében, és amennyiben a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(9) meghatározott üldöztetésnek való kitettségre vagy üldöztetés kockázatára vonatkozó állítások kétségbevonhatatlanul kellően megalapozottak, akik esetében azonban még nem folyik a nemzeti áttelepítési rendszereknek megfelelő, vagy az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) módosításáról szóló javasolt rendeletben, vagy a 2001/55/EK tanácsi irányelvben(11) meghatározott áttelepítési eljárás,

–  zárja ki a hatálya alól az olyan családtagokat, akiknek más módon, az uniós vagy nemzeti jog más jogszabályi rendelkezései alapján is joguk lenne arra, hogy rövid időn belül csatlakozzanak családjukhoz valamely tagállamban,

5.  A HUMANITÁRIUS CÉLÚ VÍZUMOK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

–  előírja, hogy az ilyen vízumkérelmeket közvetlenül, elektronikus úton vagy írásban kell benyújtani a tagállamok bármely konzulátusán vagy nagykövetségén,

–  rendelkezzen az ilyen vízumkérelmekre vonatkozó gyakorlati szabályokról, beleértve a jelentkezési lap kitöltését, a kérelmező személyazonosságára vonatkozó információk, köztük a biometrikus azonosítók megadását, valamint az üldöztetéstől vagy súlyos sérelemtől való félelem okait, amennyire lehetséges dokumentálva,

–  előírja, hogy az ilyen vízum kérelmezőjét meghívják egy interjúra (szükség esetén tolmács segítségével), amely olyan audio- és videokommunikációs eszközökön is megtartható, amelyek megfelelő szintű biztonságot, védelmet és titoktartást biztosítanak,

–  előírja, hogy a benyújtott dokumentumokat– többek között hitelesség tekintetében – egy illetékes, független és pártatlan hatóság értékelje, amely megfelelő ismeretekkel és szakértelemmel rendelkezik a nemzetközi védelemmel kapcsolatos ügyekben,

–  előírja, hogy az ilyen vízum iránti kérelmeket a kérelmező nyilatkozata és a vele folytatott interjú, valamint – ha rendelkezésre állnak – az igazoló dokumentumok alapján kell értékelni a teljes státuszmeghatározási folyamat lefolytatása nélkül,

–  előírja, hogy az ilyen vízum kibocsátása előtt minden kérelmezőt biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni a vonatkozó uniós és nemzeti adatbázisokban az alkalmazandó adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett végzett keresés révén, annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező ne jelentsen biztonsági kockázatot,

–  előírja, hogy az ilyen vízumkérelmekről a kérelem benyújtásának napjától számított 15 naptári napon belül döntsenek,

–  előírja, hogy a kérelemről szóló döntést közöljék a kérelmezővel, a döntés legyen személyre szabott, írásos és indokolással ellátott,

–  előírja, hogy amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár nem kapta meg a vízumot, biztosítsanak számára lehetőséget fellebbezni, ahogy azt a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadása vagy a határon történő belépés elutasítása esetén jelenleg előirányozzák,

6.  A HUMANITÁRIUS CÉLÚ VÍZUM KIADÁSA

–  előírja, hogy az ilyen vízumok közös bélyeggel kerüljenek kiadásra, valamint kerüljenek be a vízuminformációs rendszerbe,

–  előírja, hogy amikor kiadásra kerül egy humanitárius célú vízum, az csak az adott tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának céljából tegye lehetővé a vízum birtokosának a vízumot kiadó tagállam területére való belépését,

7.  HIVATALI IRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZÉS

–  előírja, hogy az ilyen vízumkérelmeket megfelelő képzettséggel rendelkező személyzetnek kell értékelnie,

–  előírja, hogy az ilyen személyzet kinevezhető nagykövetségeken, konzulátusokon vagy a tagállamokban is, és ebben az esetben a kérelmeket elektronikus úton kell továbbítani, és távinterjúkat kell tartani,

–  előírja, hogy az eljárás egyes aspektusait – amelyek nem vonják maguk után az ügyek előre kiválasztását, bármiféle értékelést vagy döntéshozatalt – külső szolgáltatók kezelhetik, beleértve az információk szolgáltatását, az interjúidőpontok kitűzésének kezelését, és a biometrikus azonosítók összegyűjtését,

–  előírja, hogy megfelelő intézkedéseket szükséges hozni az adatvédelem, az adatbiztonság és a kommunikáció titkosságának biztosítása érdekében,

–  előírja, hogy a tagállamok az egységes alkalmazás biztosítása érdekében működjenek együtt egymással, az uniós ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, valamint más érintett érdekelt felekkel,

–  előírja, hogy az ilyen vízum eljárásairól és feltételeiről, valamint a tagállamok területén a nemzetközi védelem megszerzésének feltételeiről és eljárásairól szóló információkat széles körben elérhetővé kell tenni, beleértve a tagállamok nagykövetségeinek és konzulátusainak honlapjait és az Európai Külügyi Szolgálatot,

8.  ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

–  előírja, hogy az Integrált Határigazgatási Alapból jelentős pénzügyi támogatást kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani a végrehajtás érdekében,

–  előírja, hogy az ilyen humanitárius vízumot kiadó tagállamnak ugyanúgy részesülnie kell a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaiból, mintha az adott tagállam menekülteket fogadott volna az európai áttelepítési kereten belül,

9.  EGYÉB JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSA

–  rendelkezik a következők módosításáról:

–  a 810/2009/EK rendelet annak tisztázása érdekében, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek esetében alkalmazni kell az európai humanitárius célú vízumot létrehozó rendelet rendelkezéseit,

–  a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(12) annak érdekében, hogy az európai humanitárius célú vízumra vonatkozó kérelmek bekerüljenek a vízuminformációs rendszerbe,

–  az (EU) 2016/399 rendelet az európai humanitárius vízummal rendelkező személyek beutazási feltételeinek kiigazítására,

–  az Integrált Határigazgatási Alap annak érdekében, hogy finanszírozást nyújtson a tagállamok számára az európai humanitárius célú vízumot létrehozó rendelet végrehajtásához,

–  a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény(13) 26. cikke és a 2001/51/EK tanácsi irányelv(14) annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárokat szállító fuvarozók mentesüljenek a felelősség, a kötelezettségek és a szankciók alól abban az esetben, ha az érintett harmadik országbeli állampolgárok kinyilvánították azon szándékukat, hogy a tagállamok területén nemzetközi vagy humanitárius védelemért kívánnak folyamodni.

(1) HL L 243., 2009.9.15., 1. o.
(2) A Bíróságnak a C-638/16. sz., X és X kontra État belge ügyben 2017. március 7-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2017:173).
(3) HEIN / DONATO (CIR) 2012: exploring avenues for protected entry in Europe (az Európába való védett belépés lehetőségeinek feltérképezése), 17. o.
(4) A Közösségi Vízumkódex (Vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).
(8) A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).
(10) 2016/0225(COD).
(11) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
(13) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.
(14) A Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.).


Vízumkódex ***I
PDF 244kWORD 91k
Az Európai Parlament 2018. december 11-én elfogadott módosításai a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0252 – C8-0114/2018 – 2018/0061(COD))(1)
P8_TA(2018)0495A8-0434/2018

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Unió rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó közös politikája szerves részét képezi a belső határok nélküli térség kialakításának. A vízumpolitikának a turizmust és az üzleti tevékenységet előmozdító alapvető eszköznek kell maradnia, miközben hozzá kell járulnia a biztonsági kockázatokkal és az EU-ba irányuló irreguláris migráció kockázatával szembeni fellépéshez.
(1)  Az Európai Unió rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó közös politikája szerves részét képezi a belső határok nélküli térség kialakításának. Az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat tiszteletben tartó vízumpolitikának meg kell könnyítenie a harmadik országok állampolgárai számára az EU-ba való utazást, miközben az Unió területén biztosítania kell a személyek szabad mozgását és fenn kell tartania az emberek biztonságát. A közös vízumpolitikának összhangban kell lennie más Uniós szakpolitikákkal, beleértve azokat, amelyek a személyek szabad mozgásához, tartózkodásához és mobilitásához kapcsolódnak.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   A tagállamoknak e rendelet alkalmazása során tiszteletben kell tartaniuk azon kötelezettségeiket, amelyek a nemzetközi jog – különösen a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezménye, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközök – értelmében rájuk hárulnak.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A vízumkérelmezési eljárásnak a lehető legegyszerűbbnek kell lenniük a kérelmezők számára. Egyértelművé kell tenni, hogy mely tagállam rendelkezik hatáskörrel a vízumkérelem megvizsgálására, különösen akkor, ha a tervezett látogatás több tagállamot érint. A tagállamoknak a lehetséges mértékben lehetővé kell tenniük a kérelemnyomtatvány elektronikus kitöltését és benyújtását. Meg kell állapítani az eljárás különböző lépéseire vonatkozó határidőket, különösen annak érdekében, hogy az utazók előre tervezhessenek, és elkerülhessék a konzulátusok csúcsidőszakait.
(4)  A vízumkérelmezési eljárásnak a lehető legegyszerűbbnek és elfogadható költségűnek kell lennie a kérelmezők számára. Egyértelművé kell tenni, hogy mely tagállam rendelkezik hatáskörrel a vízumkérelem megvizsgálására, különösen akkor, ha a tervezett látogatás több tagállamot érint. A tagállamoknak a lehetővé kell tenniük a kérelemnyomtatvány elektronikus kitöltését és benyújtását. Meg kell állapítani az eljárás különböző lépéseire vonatkozó határidőket, különösen annak érdekében, hogy az utazók észszerű időben előre tervezhessenek, és elkerülhessék a konzulátusok csúcsidőszakait. Az uniós vívmányok valóban közös vízumpolitika felé történő továbbfejlesztésének részeként tovább kell harmonizálni a vízumkiadásra vonatkozó eljárásokat és feltételeket, valamint meg kell erősíteni azok egységes alkalmazását.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   A vízumkérelmeket a konzulátusok bírálják el és azokról ők hoznak döntést. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országokban képviselettel rendelkezzenek vagy egy másik tagállam képviselje őket, és hogy a konzulátusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a helyi helyzetről a vízumkérelem folyamatának integritása érdekében.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)   Nem kell kötelezővé tenni a tagállamoknak, hogy fenntartsák a kérelem konzulátuson történő közvetlen benyújtásának lehetőségét olyan helyeken, ahol külső szolgáltatót bíztak meg a vízumkérelmeknek a konzulátus nevében történő átvételével, nem érintve a 2004/38/EK irányelvben18, és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott tagállami kötelezettségeket.
törölve
_________________
18 Az Európai Parlament és a Tanács 38/2004/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, HL L 229., 2004.6.29., 35. o.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A kérelmezőknek a rövid távú tartózkodásra irányuló kérelem benyújtásakor nem kell felmutatniuk utazási egészségbiztosítást. Ez ugyanis aránytalan terhet jelentene a vízumkérelmezők számára, és nincs bizonyíték arra, hogy a tagállamok egészségügyi kiadásai tekintetében a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok birtokosai nagyobb kockázatot jelentenének, mint a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A vízumdíjnak biztosítania kell, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre a vízumfeldolgozás – ezen belül a vízumkérelmek minőségének és integritásának vizsgálatához szükséges megfelelő struktúrák és elegendő személyzet – költségeinek fedezéséhez. A vízumdíj összegét két évente objektív kritériumok alapján felül kell vizsgálni.
(6)  A vízumdíjnak biztosítania kell, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre a vízumfeldolgozás – ezen belül a vízumkérelem elbírálásának minőségét, gyorsaságát és integritását biztosító megfelelő struktúrák és elegendő személyzet – költségeinek fedezéséhez. A vízumdíj összegét kétévente objektív értékelési kritériumok alapján felül kell vizsgálni.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   A vízumkérelmezők fogadására vonatkozó rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot és az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben leírtak szerint. A vízumkérelmek feldolgozását megkülönböztetés nélkül, szakszerű módon, a kérelmezők tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Annak biztosítására, hogy a vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok akkor is a lakóhelyükön nyújthassák be vízumkérelmüket, ha egyetlen tagállam sem rendelkezik ott a kérelmek átvétele céljából jelenléttel, lehetővé kell tenni külső szolgáltatók számára a szükséges szolgáltatás nyújtását az általános maximális szintet meghaladó összegű díj mellett.
(7)  Annak biztosítására, hogy a vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok a lakóhelyükhöz a lehető legközelebb nyújthassák be vízumkérelmüket, lehetővé kell tenni külső szolgáltatók számára, hogy az általános maximális szintet meghaladó összegű díj feletti összegért feldolgozásra átvegyék a kérelmeket.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A képviseleti megállapodásokat észszerűsíteni kell, és a tagállamok közötti ilyen megállapodások megkötése előtti akadályokat ki kell küszöbölni. A képviselő tagállamnak kell felelnie a vízumkérelmek teljes feldolgozásáért, a képviselt tagállam bevonása nélkül.
(8)  A képviseleti megállapodásokat észszerűsíteni kell és meg kell könnyíteni, és a tagállamok közötti ilyen megállapodások megkötése előtti akadályokat ki kell küszöbölni. A képviselő tagállamnak kell felelnie a vízumkérelmek teljes feldolgozásáért, a képviselt tagállam bevonása nélkül.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Amennyiben egyes harmadik országok nem tanúsítanak együttműködést az elfogott, rendezetlen jogállású állampolgáraik visszafogadása terén, illetve nem működnek együtt hatékonyan a visszatérési eljárásban, objektív kritériumokon alapuló átlátható mechanizmus alapján a 810/2009/EK rendelet egyes rendelkezéseinek korlátozóbb ideiglenes alkalmazását kell bevezetni annak érdekében, hogy az adott harmadik ország megfelelőbb együttműködést folytasson az irreguláris migránsok visszafogadását illetően.
(11)  Annak függvényében, hogy egyes harmadik országok megfelelő együttműködést tanúsítanak-e vagy sem az elfogott, rendezetlen jogállású állampolgáraik visszafogadása terén, illetve hatékonyan együttműködnek-e vagy sem a visszatérési eljárásban, objektív kritériumokon alapuló átlátható mechanizmus alapján a 810/2009/EK rendelet egyes rendelkezéseinek korlátozóbb ideiglenes alkalmazását kell bevezetni annak érdekében, hogy az adott harmadik ország jobb együttműködést folytasson az irreguláris migránsok visszafogadását illetően, illetve azt a jövőben is folytassa.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A kérelmező, akinek vízumkérelmét elutasították, jogorvoslattal élhet, amelynek az eljárás valamely szakaszában biztosítania kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslat lehetőségét. Az elutasításról szóló értesítésben részletesebb tájékoztatást kell nyújtani az elutasítás indokairól és az elutasító határozatokkal szembeni jogorvoslat eljárásairól.
(12)  A kérelmező, akinek vízumkérelmét elutasították, jogorvoslattal élhet, amelynek a lehető legrövidebb időn belül biztosítania kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslat lehetőségét. Az elutasításról szóló értesítésben részletesebb tájékoztatást kell nyújtani az elutasítás indokairól és az elutasító határozatokkal szembeni jogorvoslat eljárásairól.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szem előtt tartja különösen a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert jogokat és elveket. E rendelet célja különösen, hogy biztosítsa az EUMSZ 16. cikkében megállapított, a személyes adatok védelméhez fűződő jog, a Charta 7. cikkében megállapított, a magán- és a családi élethez fűződő jog, a 18. cikkében megállapított menedékjog és a 24. cikkében megállapított, a gyermekeket megillető jogok teljes körű tiszteletben tartását és a kiszolgáltatott csoportok védelmét.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Rugalmas szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a tagállamok optimálisan kiaknázhassák az erőforrások megosztását, és fokozódjon a konzuli lefedettség. A tagállamok közötti együttműködés (schengeni vízumközpontok) bármilyen formát ölthet a helyi körülményekhez igazítva, a földrajzi konzuli lefedettség fokozása, a tagállami költségek csökkentése, az Unió láthatóságának fokozása, valamint a vízumkérelmezőknek nyújtott szolgáltatások javítása céljából.
(16)  Rugalmas szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a tagállamok optimálisan kiaknázhassák az erőforrások megosztását, és fokozódjon a konzuli lefedettség. A tagállamok közötti együttműködés (schengeni vízumközpontok) bármilyen formát ölthet a helyi körülményekhez igazítva, a földrajzi konzuli lefedettség fokozása, a tagállami költségek csökkentése, az Unió láthatóságának fokozása, valamint a vízumkérelmezőknek nyújtott szolgáltatások javítása céljából. A közös vízumpolitikának elő kell mozdítania a növekedést, és koherensnek kell lennie más uniós szakpolitikákkal, így a külkapcsolatok, a kereskedelem, az oktatás, a kultúra és a turizmus területén meglévő szakpolitikákkal.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A tagállamok által kifejlesztett elektronikus vízumkérelmezési rendszerek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kérelmezési eljárások könnyebbé váljanak a kérelmezők és a konzulátusok számára. A teljes digitalizálást lehetővé tevő közös megoldást kell kidolgozni, teljes mértékben kiaknázva az aktuális jogi fejleményeket és technológiai fejlesztéseket.
(17)  A tagállamok által kifejlesztett elektronikus vízumkérelmezési rendszerek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a kérelmezési eljárások könnyebbé váljanak a kérelmezők és a konzulátusok számára. Egy digitális platform és az uniós e-vízum formájában 2025-ig a teljes digitalizálást lehetővé tevő közös megoldást kell kidolgozni, teljes mértékben kiaknázva az aktuális jogi fejleményeket és technológiai fejlesztéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők interneten nyújthassák be a vízumkérelmeket, ami jobban illeszkedik a kérelmezők szükségleteihez és további látogatókat vonz a schengeni térségbe. Az elektronikus vízumkérelmezési rendszert teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékossággal élő személyek számára. Az egyértelmű és korszerűbb eljárási garanciákat meg kell erősíteni és egységesen kell alkalmazni.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A tagállamoknak a 810/2009/EK rendelet alkalmazása során tiszteletben kell tartaniuk azon kötelezettségeiket, amelyek a nemzetközi jog – különösen a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezmény, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezménye, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközök – értelmében rájuk hárulnak.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)   Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket el kell fogadni. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek technikai jellegű módosítása céljából.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
27 b preambulumbekezdés (új)
(27b)   Megfelelő intézkedéseket kell hozni e rendelet nyomon követésére és értékelésére a vízumkérelmek egységes feldolgozásának tekintetében. A nyomon követésnek és az értékelésnek azt is ellenőriznie kell, hogy a kérelmek feldolgozása során a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat, valamint a megkülönböztetésmentesség elvét és a személyes adatok védelmét.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
810/2009/EK rendelet
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a rendelet létrehozza a tagállamok területén bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.;
(1)  Ez a rendelet létrehozza a tagállamok területén bármely 180 napos időszakban egyazon tagállam területén 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra, valamint a hivatásos sportolók és kulturális szakemberek – bármely 180 napos időszakban egyazon tagállam területén 90 napot meg nem haladó és összességében – egy évet meg nem haladó tervezett tartózkodására jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
1 cikk – 3 a bekezdés (új)
1a.  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) E rendelet alkalmazásakor a tagállamok a vonatkozó uniós jog, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta), a vonatkozó nemzetközi jog, többek között a menekültek helyzetéről szóló ENSZ-egyezmény (a genfi egyezmény), a nemzetközi védelem biztosításával kapcsolatos kötelezettségek, különösen a visszaküldés tilalmának elve, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával járnak el. Az uniós jog általános elveivel összhangban az e rendelet alapján meghozott határozatokat eseti alapon kell meghozni.”
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)
810/2009/EK rendelet
1 cikk – 3 b bekezdés (új)
1b.  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az Európai Bizottság 2025-ig előterjeszti az elektromos vízumkérelmet, az e-vízumot.”
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
810/2009/EK rendelet
2 cikk – 12 a pont (új)
12a.   Hivatásos sportolók és kulturális szakemberek: Olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik a Szerződés 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgárok, és a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak: előadóművészek és élsportolók – illetve a hozzájuk tartozó személyzet, valamint adott esetben az e kategóriákba tartozó családtagok –, akik nyilvánvaló módon igazolni tudták, hogy a schengeni térség több tagállamát érintő, három hónapnál hosszabb körút vagy verseny szervezése kapcsán adminisztratív és logisztikai akadályokba ütköztek.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont (új)
810/2009/EK rendelet
3 cikk – 5 bekezdés
3.  a 3. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
3.  A 3. cikk (5) bekezdésének b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„b) azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az e rendelet elfogadásából kimaradó vagy a schengeni vívmányokat még nem teljes mértékben alkalmazó tagállam által kibocsátott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik Andorra, Kanada, Japán, San Marino vagy az Amerikai Egyesült Államok által kiadott olyan érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amely birtokosának feltétel nélküli visszatérést biztosít, és amely szerepel az V. mellékletben található jegyzékben, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek a Holland Királyság karibi területeire (Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Bonaire, Sint Eustatius és Saba);
c)  azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az e rendelet elfogadásában részt nem vevő vagy a schengeni vívmányok rendelkezéseit még nem teljes mértékben alkalmazó tagállam területére, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes felét képező országba, vagy az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába vagy Japánba, vagy a Holland Királyság karibi területeire (Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Bonaire, Sint Eustatius és Saba) érvényes vízummal rendelkeznek, abban az esetben, amikor a kibocsátó országba vagy egyéb harmadik országba utaznak, illetve amikor a vízum felhasználását követően visszatérnek a kibocsátó országból;”
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
810/2009/EK rendelet
5 cikk – 1 b bekezdés
b)  amennyiben a látogatásnak egynél több úti célja van, vagy ha két hónapon belül több különálló látogatást is terveznek, azon tagállam, amelynek területe a tartózkodás napokban számolt hosszát vagy célját tekintve a látogatás(ok) fő úti célját képezi; vagy
b)  amennyiben a látogatásnak egynél több úti célja van, vagy ha két hónapon belül több különálló látogatást is terveznek, akkor adott esetben vagy az a tagállam, ahol a fogadó szervezet vagy vállalat található, vagy az a tagállam, amelynek területe a tartózkodás napokban számolt hosszát vagy célját tekintve a látogatás(ok) fő úti célját képezi, vagy – amennyiben a fő úti cél nem határozható meg – az a tagállam, amelynek külső határán a kérelmező a tagállamok területére be kíván lépni;
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
5a.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint illetékes tagállam nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban a harmadik országban, amelyben a kérelmező a kérelmet a 10. cikk szerint benyújtja, a kérelmező jogosult arra, hogy kérelmét az alábbi helyszíneken nyújtsa be:
a)  a tervezett látogatás úti célját képező valamely tagállam konzulátusán,
b)  az első beutazás helye szerinti tagállam konzulátusán, amennyiben az a) pont nem alkalmazandó,
c)  minden egyéb esetben azon tagállamok bármelyikének a konzulátusán, amelyekben a kérelmező benyújtja kérelmét.
Amennyiben az (1) bekezdés értelmében illetékes tagállam konzulátusa vagy az e bekezdés első albekezdésében említett tagállam konzulátusa a kérelmező tartózkodási helyétől több mint 500 km-es távolságra található, vagy ha a kérelmező tartózkodási helyétől tömegközlekedéssel történő menettérti utazás éjszakai megszállást tesz szükségessé, és valamely másik tagállam konzulátusa közelebb található a kérelmező tartózkodási helyéhez, a kérelmezőnek joga van kérelmét ezen utóbbi tagállam konzulátusán benyújtani.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)
810/2009/EK rendelet
5 cikk – 2 b bekezdés (új)
5b.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Ha az (1) vagy (2) bekezdése értelmében illetékes tagállam a 8. cikkel összhangban képviseleti megállapodást köt egy másik tagállammal abból célból, hogy a másik tagállam nevében a kérelmeket megvizsgálja és a vízumokat kiadja, a kérelmezőnek a képviselő tagállam konzulátusához kell benyújtania kérelmét.”
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – -a pont (új)
810/2009/EK rendelet
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Egy tagállam megállapodást köthet arról, hogy egy másik, az 5. cikk szerint illetékes tagállamot képvisel abból a célból, hogy az adott tagállam nevében a kérelmeket megvizsgálja és a vízumokat kiadja. A tagállamok kizárólag a kérelmek átvétele és a biometrikus azonosítók felvétele céljából, korlátozott mértékben is képviselhetnek más tagállamokat.
„(1) A 6. cikk sérelme nélkül, egy tagállam megállapodást köthet arról, hogy egy másik, az 5. cikk szerint illetékes tagállamot képvisel abból a célból, hogy az adott tagállam nevében a kérelmeket megvizsgálja és a vízumokat kiadja. A tagállamok kizárólag a kérelmek átvétele és a biometrikus azonosítók felvétele céljából, korlátozott mértékben is képviselhetnek más tagállamokat.”
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b a pont (új)
810/2009/EK rendelet
8 cikk – 6 bekezdés
ba)   a 8. cikk (6) bekezdése a következőképpen módosul
(6)  Annak biztosítása céljából, hogy egy adott régióban vagy földrajzi területen a fejletlen közlekedési infrastruktúra vagy a nagy távolságok miatt a vízumkérelmezőknek ne kelljen aránytalanul nagy erőfeszítést tenniük a konzulátus igénybevételéhez, az ilyen régiókban vagy területeken saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek azokkal a tagállamokkal, amelyek az adott régiókban vagy területeken rendelkeznek konzulátussal.
(6) Annak biztosítása céljából, hogy egy adott régióban vagy földrajzi területen a fejletlen közlekedési infrastruktúra vagy a nagy távolságok miatt a vízumkérelmezőknek ne kelljen aránytalanul nagy erőfeszítést tenniük a konzulátus igénybevételéhez, az ilyen régiókban vagy területeken saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek azokkal a tagállamokkal, amelyek az adott régiókban vagy területeken rendelkeznek konzulátussal a harmadik országok állampolgárai közötti konzuli szolgálatokhoz való egyenlőtlen hozzáférésből eredő megkülönböztetés leküzdése érdekében.
Az ilyen típusú megállapodást az érintett harmadik országgal szomszédos Uniós tagállam képviseletével is meg lehet kötni, ha az közelebb van a kérelmező lakóhelyéhez.”
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
9 cikk – 1 bekezdés
A kérelmet a kérelmezők legfeljebb hat hónappal, a tengerészek a feladataik ellátása keretében legfeljebb kilenc hónappal, és főszabályként legalább 15 naptári nappal a tervezett látogatás megkezdése előtt nyújthatják be.;
A kérelmet a kérelmezők legfeljebb kilenc hónappal, és főszabályként legalább 15 naptári nappal a tervezett látogatás megkezdése előtt nyújthatják be. Indokoltan sürgős esetekben, többek között amikor az szakmai okokból, humanitárius alapon, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt szükséges, a konzulátus eltekinthet a fent említett határidő betartásától.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
9 cikk – 3 bekezdés
aa)   a 9. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul
Igazoltan sürgős esetben a konzulátus lehetővé teheti a kérelmezők számára, hogy személyes meghallgatás nélkül is benyújthassák kérelmüket, vagy a meghallgatást azonnal meg kell tartani.
„Igazoltan sürgős esetben a konzulátus lehetővé teheti a kérelmezők számára, hogy személyes meghallgatás nélkül is benyújthassák kérelmüket, vagy a meghallgatást azonnal meg kell tartani.
Amennyiben elektronikus eljárás esetén a kérelem benyújtását követő hónapban nem érkezik válasz, akkor egy olyan jogorvoslati lehetőséggel lehet élni, amely minden esetben megvizsgálja a tanulmányozott kérelmet.”;
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
9 cikk – 4 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a kérelmező jogi képviselői által
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
10 cikk – 1 bekezdés
A kérelmezőnek a 13. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint (7) bekezdésének b) pontja szerint a kérelem benyújtásakor személyesen kell megjelennie ujjnyomatvételre.;
A kérelmező – a 13., 42., 43. és 45. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – személyesen vagy elektronikus úton nyújthatja be kérelmét.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
13 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
9a.  A 13. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A (3) bekezdés sérelme nélkül, egy külső szolgáltató nem kérheti fel a kérelmezőt arra, hogy minden egyes kérelem esetében minden alkalommal személyesen jelenjen meg a biometrikus azonosítók felvétele céljából. Annak érdekében, hogy a külső szolgáltatók meggyőződhessenek a biometrikus azonosítók felvételének megtörténtéről, a biometrikus azonosítók felvételét követően átvételi elismervényt kell kiállítani a kérelmező számára.”
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
14 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
(4)  A tagállamok előírhatják a kérelmezők számára, hogy az egyes tagállamok által megadott formanyomtatvány kitöltésével nyújtsanak be igazolást a költségviselésről, a magánszállás-adásról vagy mindkettőről. A formanyomtatványon fel kell tüntetni különösen:
(4)  A tagállamok előírhatják a kérelmezők számára, hogy a Bizottság által megadott formanyomtatvány kitöltésével nyújtsanak be igazolást a költségviselésről, a magánszállás-adásról vagy mindkettőről. A formanyomtatványon fel kell tüntetni különösen:
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
14 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A formanyomtatványt a tagállam hivatalos nyelve(i) mellett az Unió intézményeinek legalább egy másik hivatalos nyelvén is el kell készíteni. A formanyomtatvány mintáját meg kell küldeni a Bizottságnak.
Az 52. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárásnak megfelelően a Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a formanyomtatványt. A formanyomtatványt arra kell felhasználni, hogy tájékoztassa a szponzort vagy meghívó személyt személyes adatainak feldolgozásáról és az alkalmazandó szabályokról. A formanyomtatványt a tagállam hivatalos nyelve(i) mellett az Unió intézményeinek legalább egy másik hivatalos nyelvén is el kell készíteni.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
810/2009/EK rendelet
15 cikk
11.  A 15. cikk a következőképpen módosul:
A 15. cikket el kell hagyni.
a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
Utazási egészségbiztosítás törlése
„(1) Az egyszeri beutazásra jogosító egységes vízumot kérelmezők bizonyítják, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással rendelkeznek, amely fedez minden olyan költséget, amely az egészségügyi okból, sürgősségi orvosi ellátás és/vagy sürgősségi kórházi kezelés, vagy elhalálozás miatt történő hazaszállítás kapcsán a tagállamok területén történő tervezett tartózkodásuk során felmerülhet.;”
b)  a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A többszöri beutazásra jogosító egységes vízumot kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek az első tervezett tartózkodásuk időtartamára szóló, megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással.;”
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
810/2009/EK rendelet
16 cikk
A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:
16. cikk
16. cikk
A vízumdíj
„A vízumdíj
(1)  A kérelmezőnek 80 EUR vízumdíjat kell lerónia.
(1)  A kérelmezőnek 80 EUR vízumdíjat kell lerónia.
(1a)   Azoknak a kérelmezőknek, akiknek az adatait már regisztrálták a vízuminformációs rendszerben, és akiknek a biometrikus azonosítóit a 13. cikkel összhangban begyűjtötték, 60 EUR vízumdíjat kell leróniuk.
(2)  A hatodik életévüket betöltött és 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek 40 EUR vízumdíjat kell leróniuk.;
(2)  A tizenkettedik életévüket betöltött és 18 évesnél fiatalabb gyermekeknek 40 EUR vízumdíjat kell leróniuk.
(2a)   A sport-, kulturális vagy oktatási céllal utazó csoportba tartozó kérelmezőknek 60 eurós vízumdíjat kell fizetniük.
(4)  A vízumdíjat a következő kategóriák valamelyikéhez tartozó kérelmezők esetében nem kell leróni:
(4)  A vízumdíjat a következő kategóriák valamelyikéhez tartozó kérelmezők esetében nem kell leróni:
a)  hat év alatti gyermekek;
a)  tizenkét év alatti gyermekek;
b)  tanulmányi célból vagy ismeretterjesztő képzés céljából tartózkodó tanulók, hallgatók, posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók és kísérőtanárok;
b)  tanulmányi célból vagy ismeretterjesztő képzés céljából tartózkodó tanulók, hallgatók, posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók és kísérőtanárok;
c)  harmadik országok kutatói, akik a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/761/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban21 meghatározottak szerinti tudományos kutatás végzése céljából utaznak;
c)  a 2005/71/EK tanácsi irányelvben meghatározottak szerinti harmadik országbeli kutatók, akik tudományos kutatás vagy tudományos szemináriumon vagy konferencián való részvétel céljából utaznak;
d)  a nonprofit szervezetek azon 25 éves, vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.
d)  a nonprofit szervezetek azon 25 éves, vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.
e)  az uniós polgárok családtagjai, a 2004/38/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;
(5)  A vízumdíjtól el lehet tekinteni az alábbiak esetében:
(5)  A vízumdíjtól el lehet tekinteni az alábbiak esetében:
a)  a hatodik életévüket betöltött és tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek;
a)  a tizenkettedik életévüket betöltött és tizennyolc évesnél fiatalabb gyermekek;
b)  a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai;
b)  a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai;
c)  a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy fiatalabb résztvevői.
c)  a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy fiatalabb résztvevői.
d)  a humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségből eredően, illetve uniós áttelepítési programok, valamint áthelyezési intézkedések kedvezményezettjei részére kiállított, korlátozott területi érvényességű vízum kérelmezői.
e)  a korlátozott területi érvényességű vízumkérelmezők
(6)  Egyedi esetekben a felszámítandó vízumdíj összege elengedhető vagy csökkenthető, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál.
(6)  Egyedi esetekben a felszámítandó vízumdíj összege elengedhető vagy csökkenthető, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál, vagy nemzetközi kötelezettségek ezt indokolják.”;
_________________
___________________
27 A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).
27 A Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról (HL L 289., 2005.11.3., 15. o.).
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
810/2009/EK rendelet
17 cikk
13.  A 17. cikk a következőképpen módosul:
17. cikk
A szolgáltatási díj
(1)  Külső szolgáltató a 43. cikkben foglaltaknak megfelelően szolgáltatási díjat számíthat fel. A szolgáltatási díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről a 43. cikk (6) bekezdésében említett egy vagy több feladat ellátása során felmerült költségekkel.
(1)  Külső szolgáltató a 43. cikkben foglaltaknak megfelelően szolgáltatási díjat számíthat fel. A szolgáltatási díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről a 43. cikk (6) bekezdésében említett egy vagy több feladat ellátása során felmerült költségekkel.
(2)  A szolgáltatási díjat a 43. cikk (2) bekezdésében említett jogi eszköz határozza meg pontosan.
(2)  A szolgáltatási díjat a 43. cikk (2) bekezdésében említett jogi eszköz határozza meg pontosan.
(3)  A helyi schengeni együttműködés keretében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezőkkel szemben felszámított szolgáltatási díjak megfelelően tükrözzék a külső szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat, és igazodjanak a helyi körülményekhez. Ezenfelül a tagállamoknak törekedniük kell a szolgáltatási díjak összehangolására.
(4)  A szolgáltatási díj nem haladhatja meg a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott vízumdíj felét, függetlenül a 16. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdése szerinti esetleges vízumdíj-kedvezményektől vagy a vízumdíj fizetése alóli esetleges mentességektől.
(4)  A szolgáltatási díj nem haladhatja meg a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott vízumdíj felét, függetlenül a 16. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdése szerinti esetleges vízumdíj-kedvezményektől vagy a vízumdíj fizetése alóli esetleges mentességektől. Magában kell foglalnia a vízumkérelem benyújtásával kapcsolatos valamennyi költséget, ideértve a kérelem és az úti okmány külső szolgáltatótól a konzulátusra való továbbítását, valamint az úti okmány külső szolgáltatóhoz való visszajuttatását is.
(5)  Az érintett tagállam(ok) fenntartják annak lehetőségét, hogy konzulátusaikon minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét.
(5)  Az érintett tagállam(ok) fenntartják annak lehetőségét, hogy konzulátusaikon – vagy, a 40. cikkel összhangban, annak a tagállamnak a konzulátusán, amellyel képviseleti megállapodással rendelkezik – minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét.
(5a)  A kérelmező a megfizetett vízumdíjról elismervényt kap.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
19 cikk – 3 bekezdés
13a.  19 cikk – 3 bekezdés
Amennyiben az illetékes konzulátus úgy találja, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesültek, a kérelem nem befogadható és a konzulátus késedelem nélkül:
Amennyiben az illetékes konzulátus úgy találja, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesültek, szükség esetén értesítenie kell a kérelmezőt, tájékoztatnia kell a hiányosságokról és lehetővé kell tennie számára azok orvoslását. A hiányosságok pótlásának elmaradása esetén a kérelem nem befogadható, és a konzulátus késedelem nélkül:
–  visszajuttatja a kérelmező által benyújtott vízumkérdőívet és egyéb dokumentumokat,
–  visszajuttatja a kérelmező által benyújtott vízumkérdőívet és egyéb dokumentumokat,
–  megsemmisíti a felvett biometrikus adatokat,
–  megsemmisíti a felvett biometrikus adatokat,
–  visszatéríti a vízumdíjat, és
–  visszatéríti a vízumdíjat, és
–  nem vizsgálja meg a kérelmet.
–  nem vizsgálja meg a kérelmet.”
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
19 cikk – 4 bekezdés
13a.  A 19. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(4)  Az előzőektől eltérve, humanitárius okokból vagy nemzeti érdek miatt befogadhatónak tekinthető az (1) bekezdésben foglalt követelményeket nem teljesítő kérelem is.
(4) az előzőektől eltérve, humanitárius okokból, nemzeti érdek vagy nemzetközi kötelezettségek miatt befogadhatónak tekinthető az (1) bekezdésben foglalt követelményeket nem teljesítő kérelem is.”;
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
21 cikk – 3 bekezdés – e pont
a)  a (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:
a)  a (3) bekezdésben az e) pontot el kell hagyni.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – c pont
810/2009/EK rendelet
21 cikk – 8 bekezdés
(8)  A kérelem vizsgálata során a konzulátusok indokolt esetben elbeszélgetést folytathatnak a kérelmezővel, és további dokumentumokat kérhetnek.
(8)  A kérelem vizsgálata során a konzulátusok indokolt esetben elbeszélgetést folytathatnak a kérelmezővel, és további dokumentumokat kérhetnek. A konzulátusok ezeket az elbeszélgetéseket modern digitális eszközöket és távolsági kommunikációs megoldásokat, így például internetes hang- és videohívásokat használva is lefolytathatják. A kérelmezők alapvető jogait ezek során tiszteletben kell tartani.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
22 cikk – 4 bekezdés
aa)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(4)  A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az említett értesítésekről.
(4) A Bizottság az említett értesítéseket közzéteszi.”;
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés
A 19. cikk értelmében befogadható kérelmekről a kérelem benyújtásától számított 10 naptári napon belül határozni kell.
A 19. cikk értelmében befogadható kérelmekről a kérelem benyújtásától számított 10 naptári napon belül határozni kell vagy öt naptári napon belül az olyan vízumkérelmezők esetében, akiknek az adatait már regisztrálták a vízuminformációs rendszerben, és akiknek a biometrikus azonosítóit a 13. cikkel összhangban már begyűjtötték.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont
810/2009/EK rendelet
23 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A fenti időtartam egyéni esetekben – különösen amikor a kérelem további vizsgálatára van szükség – legfeljebb 45 naptári napra meghosszabbítható.
A fenti időtartam egyéni esetekben – különösen amikor a kérelem további vizsgálatára van szükség – legfeljebb 30 naptári napra meghosszabbítható.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
23 cikk – 2 a bekezdés (új)
aa)  A cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Indokolt egyedi sürgősségi esetekben, például amikor szakmai okokból, humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt szükséges, a kérelmekről haladéktalanul dönteni kell.”;
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Azon kérelmezők, akik tekintetében a konzulátus úgy véli, hogy a belépési feltételek teljesülnek, és akikkel kapcsolatban nem áll fenn a 32. cikkben említett elutasítási indokok egyike sem, e cikknek megfelelően vízumot kapnak.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  egy éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül három alkalommal vízumot szerzett, és azokat jogszerűen használta fel;
a)  egy éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül három alkalommal vízumot szerzett, és azokat jogszerűen használta fel, és egy éves érvényességi időtartamra tengerészek esetében feladataik ellátása érdekében, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül két alkalommal vízumot szerzett, és azokat jogszerűen használta fel;
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  két éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező ezt megelőzően egy éves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett, és azt jogszerűen használta fel;
b)  két éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül egy éves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  öt éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező ezt megelőzően két éves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett, és azt jogszerűen használta fel.;
c)  öt éves érvényességi időtartamra, amennyiben a kérelmező az előző három éven belül két éves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – c pont
810/2009/EK rendelet
24 cikk – 2 c bekezdés
(2c)  A (2) bekezdés sérelme nélkül, legfeljebb 5 évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízum adható ki az olyan kérelmező számára, aki igazolja, hogy gyakran és/vagy rendszeresen kell utaznia vagy szándékozik utazni, feltéve, hogy a kérelmező igazolja feddhetetlenségét és megbízhatóságát, különösen a korábbi vízumok jogszerű felhasználását, a származási országában fennálló gazdasági helyzetét, valamint azt, hogy valóban szándékában áll az általa kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyni a tagállamok területét.
(2c)  A (2) bekezdés sérelme nélkül, legfeljebb 5 évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot kell kiadni az olyan kérelmező számára, aki igazolja, hogy gyakran és/vagy rendszeresen kell utaznia vagy szándékozik utazni, különösen a foglalkozásából eredő vagy családi okból – ilyenek például az üzletemberek és üzletasszonyok, a tagállamokkal és az uniós intézményekkel rendszeres hivatalos kapcsolatban álló köztisztviselők, a civil társadalmi szervezetek képzések, szemináriumok és konferenciák céljából utazó képviselői, uniós polgárok családtagjai, a tagállamokban jogszerűen lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai és a tengerészek –, feltéve, hogy a kérelmező igazolja feddhetetlenségét és megbízhatóságát, különösen a korábbi vízumok jogszerű felhasználását, a származási országában fennálló gazdasági helyzetét, valamint azt, hogy valóban szándékában áll az általa kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyni a tagállamok területét.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont
810/2009/EK rendelet
25 a cikk
„25a. cikk
„25a. cikk
Együttműködés a visszafogadás terén
Együttműködés a visszafogadás terén
(1)  A 14. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (1) bekezdése és (5) bekezdésének b) pontja, a 23. cikk (1) bekezdése és a 24. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó az olyan harmadik ország állampolgárai közé tartozó kérelmezőkre vagy azok kategóriáira, amely e cikkel összhangban, releváns és objektív adatok alapján nem minősül a tagállamokkal kellő mértékben együttműködőnek az irreguláris migránsok visszafogadása terén. E cikk nem érinti a 24. cikk (2d) bekezdése által a Bizottságra ruházott hatásköröket.
(1)  A harmadik országok kormányainak a tagállamokkal való, az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott, releváns és objektív adatok alapján értékelt együttműködése függvényében a 16. cikk (1a) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és a 24. cikk (2) bekezdését a jövőben ki lehet terjeszteni az adott harmadik ország állampolgárságával rendelkező kérelmezők a (4) bekezdésben említett egyes csoportjaira, vagy az összes kérelmezőre.
E cikk nem érinti a 24. cikk (2d) bekezdése által a Bizottságra ruházott hatásköröket.
(2)  A Bizottság rendszeresen értékeli a harmadik országok által a visszafogadás terén folytatott együttműködést, figyelembe véve különösen a következő mutatókat.
(2)  A Bizottság rendszeresen, legalább évente egyszer értékeli az érintett harmadik országok által a visszafogadás terén folytatott együttműködést, figyelembe véve különösen a következő mutatókat:
a)  az adott harmadik országból származó, a tagállamok területén illegálisan tartózkodó személyek számára kiadott kiutasítási határozatok száma;
a)  azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban közigazgatási vagy bírósági határozat vagy intézkedés hatálya alatt állnak;
b)  azon személyek száma, akik számára kiutasítási határozatot adtak ki és ténylegesen visszatértek, az adott harmadik ország állampolgárai számára kiadott kiutasítási határozatok számának százalékában kifejezve, beleértve adott esetben uniós vagy kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján a területén áthaladó harmadik országbeli állampolgárok számát is;
c)   a harmadik ország által elfogadott visszafogadási kérelmek száma, a számára benyújtott ilyen kérelmek számának százalékában kifejezve.
b)  a harmadik ország által elfogadott tagállamonkénti visszafogadási kérelmek száma, a számára benyújtott ilyen kérelmek számának százalékában kifejezve;
c)  a visszaküldési eljárás különböző szakaszaiban a visszaküldés területén folyó gyakorlati együttműködés szintje, például:
i.  az azonosítási eljárások időben történő lebonyolítása;
ii.  az előírt úti okmányok kiadása és elfogadása;
A Bizottság értékeléséről beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek a kérdést megvitatják, különös tekintettel a harmadik országgal az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott együttműködés szintjére.
Különösen a következő elemeket kell figyelembe venni az ország visszafogadással kapcsolatos együttműködésének értékeléséhez:
a)  a munkaerő-migrációval kapcsolatos kísérleti projektekben való részvétel, hozzájárulva ezáltal az illegális migráció csökkentéséhez;
b)  a visszatérő személyek visszailleszkedésére és a visszatérések fenntarthatóságának biztosítására irányuló törekvés;
c)  az emberkereskedelemmel és az embercsempészettel, valamint az érintett személyek jogainak ezekből fakadó megsértésével szembeni egyértelmű fellépés (a kapacitásépítésben és többek között a visszaélések és a kizsákmányolás megelőzésével kapcsolatos képzési tevékenységekben való részvétel);
A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet az értékelés megállapításairól.
(3)  Egy tagállam értesítheti a Bizottságot akkor is, ha jelentős és tartós gyakorlati nehézségeket tapasztal egy harmadik országgal az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott együttműködésben, a (2) bekezdésben felsorolt mutatók alapján.
(3)  Egy tagállam értesítheti a Bizottságot akkor is, ha jelentős és tartós gyakorlati nehézségeket, továbbá jelentős együttműködésbeli javulást tapasztal egy harmadik ország vonatkozásában az irreguláris migránsok visszafogadása terén, a (2) bekezdésben felsorolt mutatók alapján.
(4)   A Bizottság a (3) bekezdés alapján tett minden értesítést egy hónapon belül megvizsgál.
A Bizottság minden értesítést 15 napon belül megvizsgál A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Parlamentet vizsgálatának eredményéről.
(5)   Amennyiben a (2) és (4) bekezdésben említett elemzés alapján a Bizottság úgy dönt, hogy az ország nem kielégítően működik együtt, és ezért intézkedésre van szükség, az Unió és az érintett harmadik ország közötti általános kapcsolatokat is figyelembe véve végrehajtási jogi aktust fogadhat el, az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében:
(4)   Amennyiben a (2) és (3) bekezdésben említett elemzés alapján, figyelembe véve az Unió és az érintett harmadik ország közötti általános – és különösen a visszafogadás terén folytatott együttműködés keretében folytatott – kapcsolatokat, valamint tekintettel a (2) bekezdésben említett értékelés és megbeszélések megállapításaira, a Bizottság úgy határoz, hogy egy ország:
a)  a 14. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdése b) pontja, a 23. cikk (1) bekezdése vagy a 24. cikk (2) bekezdése, vagy e rendelkezések némelyike vagy mindegyike alkalmazásának ideiglenes felfüggesztéséről az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára esetében, vagy azok egyes kategóriái esetében, vagy
a)  megfelelően együttműködik, az 52. cikk (2a) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el a harmadik ország állampolgárainak bizonyos kategóriáira vagy valamennyi olyan állampolgárára vonatkozóan, aki az adott harmadik ország területén vízumot kérelmez:
i.  a 16. cikk (2a) bekezdésével összhangban csökkenti a vízumdíjat;
ii.  a 23. cikk (1a) bekezdésével összhangban csökkenti a kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalának időtartamát;
iii.  a 24. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban meghosszabbítja a többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességi idejét; és/vagy
iv.  elősegíti aa munkaerő-migrációval kapcsolatos projektekben való részvételt;
b)  a 16. cikk (2a) bekezdésében meghatározott vízumdíj alkalmazásáról az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára esetében, vagy azok egyes kategóriái esetében.
b)  nem működik együtt kielégítően, az Unió és az érintett harmadik ország közötti általános kapcsolatokat is figyelembe véve végrehajtási jogi aktust fogadhat el, az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében:
i.  ideiglenesen módosíthatja a 14. cikk (6) bekezdésének vagy a 23. cikk (1) bekezdésének alkalmazását, vagy ideiglenesen felfüggesztheti a 16. cikk (5b) bekezdésének, a 23. cikk (1) bekezdésének illetve egyes rendelkezéseiknek, vagy a 24. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.
(6)  A Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott mutatók alapján folyamatosan értékeli, hogy megállapítható-e jelentős javulás az adott harmadik ország által az irreguláris migránsok visszafogadása tekintetében folytatott együttműködés terén, és – az Unió és az érintett harmadik ország közötti általános kapcsolatokat is figyelembe véve – úgy határozhat, hogy hatályon kívül helyezi vagy módosítja az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust.
(7)  Az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus hatálybalépése után legkésőbb hat hónappal a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az adott harmadik ország visszafogadás tekintetében folytatott együttműködése terén elért előrelépésről.”
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont – a a pont (új)
810/2009/EK rendelet
32 cikk – 1 bekezdés – a pont – vii alpont
aa)   a 32. cikk (1) bekezdésének vii. pontját el kell hagyni.
vii.  adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítása van;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont – a b pont (új)
810/2009/EK rendelet
32 cikk – 2 bekezdés
ab)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az elutasításról szóló döntést és annak indokait a VI. mellékletben található formanyomtatványon kell közölni a kérelmezővel.
(2) Az elutasításról szóló döntést és annak indokait a VI. mellékletben található formanyomtatványon kell közölni a kérelmezővel, olyan nyelven, amelyet a kérelmező ért vagy amelyről indokoltan feltételezhető, hogy érti.”;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
32 cikk – 3 bekezdés
(3)  Azon kérelmezőket, akiknek elutasították a vízumkérelmét, megilleti a jogorvoslati eljárásához való jog, amely eljárás valamely szakaszában biztosítania kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslat lehetőségét. A jogorvoslati eljárást a kérelemmel kapcsolatos végső döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell megindítani. A tagállamok részletesen tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról.;
(3)  Azon kérelmezőket, akiknek elutasították a vízumkérelmét, megilleti a jogorvoslati eljárásához való jog, amely eljárás valamely szakaszában biztosítania kell a bíróság előtti hatékony jogorvoslat lehetőségét. A jogorvoslati eljárást a kérelemmel kapcsolatos végső döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell megindítani. A jogorvoslati határidő legalább 30 naptári nap. A tagállamok részletesen tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról, olyan nyelven, amelyet a kérelmező ért vagy amelyről indokoltan feltételezhető, hogy érti.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
32 cikk – 3 a bekezdés
(3a)   A vízum visszautasításának, megsemmisítésének vagy visszavonásának indokairól szóló VI. mellékletben szereplő formanyomtatványnak legalább a következő nyelveken kell rendelkezésre állnia:
a)  azon tagállam hivatalos nyelve(i), amely esetében vízumkötelezettség áll fenn; és
b)  a fogadó ország hivatalos nyelve(i).
Az a) pontban említett nyelv(ek) mellett a formanyomtatványt hozzáférhetővé lehet tenni az Európai Unió intézményeinek bármely más hivatalos nyelvén is;
A kérdőívnek a fogadó ország hivatalos nyelvére/nyelveire történő fordítását a 48. cikk szerinti helyi schengeni együttműködés keretein belül kell elvégezni.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új)
810/2009/EK rendelet
34 cikk – 7 pont
22c.   A 34. cikk (7) bekezdése a következőképpen módosul
(7)  A megsemmisített vagy visszavont vízum birtokosa jogorvoslattal élhet, kivéve ha a vízumot a (3) bekezdéssel összhangban az ő kérésére vonták vissza. A jogorvoslati eljárást a megsemmisítésről vagy visszavonásról szóló döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról.
„(7) A megsemmisített vagy visszavont vízum birtokosa jogorvoslattal élhet, kivéve ha a vízumot a (3) bekezdéssel összhangban az ő kérésére vonták vissza.A jogorvoslati eljárást a megsemmisítésről vagy visszavonásról szóló döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról. Ha a megsemmisített vízum kedvezményezettje már valamely tagállam területén tartózkodik, az nem képezheti kiutasítási határozat tárgyát mindaddig, amíg a fellebbezési időszak le nem jár, vagy amíg a fellebbezésről nem értesítették megfelelően a kedvezményezettet.”
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 b pont (új)
810/2009/EK rendelet
35 cikk – 2 bekezdés
22b.  A 35. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 24 pont
810/2009/EK rendelet
36a cikk – 3 bekezdés
(3)  Az érintett tagállam megfelelő struktúrákat alakít ki és szakképzett alkalmazottakat rendel ki a vízumkérelmek feldolgozása és a 21. cikkben meghatározott összes ellenőrzés és kockázatelemzés elvégzése céljából.
(3)  Az érintett tagállam megfelelő struktúrákat alakít ki és szakképzett alkalmazottakat rendel ki a vízumkérelmek feldolgozása és a 21. cikkben meghatározott összes ellenőrzés és kockázatelemzés elvégzése céljából. A személyzetet képzés keretében fel kell készíteni a digitális aktakezelésre.
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 24 b pont (új)
810/2009/EK rendelet
37 cikk – 2 pont
24b.   A 37. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul
(2)  A csalások és eltűnések megelőzése érdekében a vízumbélyegek tárolására és kezelésére megfelelő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni. Minden konzulátus nyilvántartást vezet a vízumbélyeg-készletéről, és feljegyzi minden egyes vízumbélyeg felhasználási módját.
„(2) A csalások és eltűnések megelőzése érdekében a vízumbélyegek tárolására és kezelésére megfelelő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni. Minden konzulátus nyilvántartást vezet a vízumbélyeg-készletéről, és feljegyzi minden egyes vízumbélyeg felhasználási módját. Bármely komoly csalást vagy veszteséget jelenteni kell a Bizottságnak.”
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont
810/2009/EK rendelet
37 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az egyéni kérelmeket a kérelemre vonatkozó, a 23. cikk (1) bekezdésében említett döntés időpontjától számított legalább egy évig, vagy jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás végéig meg kell őrizni.
Az egyéni kérelmeket a kérelemre vonatkozó, a 23. cikk (1) bekezdésében említett döntés időpontjától számított legalább két évig, vagy jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás végéig meg kell őrizni.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
38 cikk – 4 a bekezdés (új)
26a.  A 38. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A tagállamok biztosítják, hogy a konzulátusok panasztételi eljárással rendelkezzenek a vízumkérelmezők számára. Az ezen eljárásra vonatkozó információkat a konzulátusnak és adott esetben a külső szolgáltatónak közzé kell tennie honlapján. A tagállamok biztosítják a panaszok nyilvántartását.”;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 b pont (új)
810/2009/EK rendelet
39 cikk – 1 bekezdés
26b.   A 39. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul
(1)  A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek.
„(1) A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek. A vízumkérelmezők fogadására és kérelmeik feldolgozására vonatkozó rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot és az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben leírtak szerint. A vízumkérelmek feldolgozását megkülönböztetés nélkül, szakszerű módon, a kérelmezők tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani.”
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 c pont (új)
810/2009/EK rendelet
39 cikk – 3 bekezdés
26c.  A 39. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:
(3)  Feladatai ellátása során a konzuli személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján.
Feladatai ellátása során a konzulátusi személyzet senkivel szemben nem alkalmazhat megkülönböztetést nemzetisége, neme, családi állapota, származása, vélt vagy valós vallása, meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 29 pont – d pont
810/2009/EK rendelet
43 cikk – 9 bekezdés
(9)  A tagállamok felelnek a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásáért, és biztosítják, hogy a külső szolgáltatót nyomon kövessék az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerinti adatvédelmi felügyeleti hatóságok.
(9)  Az érintett tagállam vagy tagállamok továbbra is felelnek a szabályok betartásáért, különös tekintettel az alapvető jogok tiszteletben tartására és különösen a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint a személyes adatok védelmére, és biztosítják, hogy a külső szolgáltatót nyomon kövessék az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdése szerinti adatvédelmi felügyeleti hatóságok.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 pont – b pont
810/2009/EK rendelet
48 cikk – 1 a bekezdés – c pont
c)  adott esetben a kérelemnyomtatvány közös fordításának biztosítása;
c)  adott esetben a kérelemnyomtatvány és a formanyomtatvány közös fordításának biztosítása a vízum elutasításáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló értesítés és indokolás végett;
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 pont – d pont
810/2009/EK rendelet
48 cikk – 3 bekezdés – b pont – vi alpont
vi.  az elutasítások tendenciáiról;
vi.  az elutasítások tendenciáiról és okairól;
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 pont – d pont
810/2009/EK rendelet
48 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  információ a megfelelő utazási egészségbiztosítást nyújtó biztosítótársaságokról, ideértve a biztosítási típusok és az esetleges többletösszegek ellenőrzését is.
törölve
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 34 a pont (új)
810/2009/EK rendelet
49 cikk
34a.   A 49. cikk a következőképpen módosul
49. cikk
49. cikk
Az olimpiai játékokra és paralimpiai játékokra vonatkozó kivételes rendelkezések
Az olimpiai játékokra és paralimpiai játékokra, valamint más magas szintű nemzetközi sportversenyekre vonatkozó kivételes rendelkezések
Az olimpiai játékokat és paralimpiai játékokat rendező tagállamok a XI. mellékletben meghatározott, a vízumkiadás megkönnyítését szolgáló különös eljárásokat és feltételeket alkalmazzák.
Az olimpiai játékokat és paralimpiai játékokat, valamint más magas szintű nemzetközi sportversenyeket rendező tagállamok a XI. mellékletben meghatározott, a vízumkiadás megkönnyítését szolgáló különös eljárásokat és feltételeket alkalmazzák.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 35 pont
810/2009/EK rendelet
50 b cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(1)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak haladéktalanul és egyidejűleg küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után három évvel értékeli e rendelet alkalmazását. Az átfogó értékelésnek tartalmaznia kell az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, valamint e rendelet rendelkezései végrehajtásának a vizsgálatát.
(1)  A Bizottság ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után két évvel értékeli e rendelet alkalmazását. Az átfogó értékelésnek tartalmaznia kell az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, valamint e rendelet rendelkezései végrehajtásának a vizsgálatát.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Legkésőbb egy évvel ... [e rendelet hatálybalépésének időpontját] követően a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízumbélyegek eltörléséről és a digitális vízum létrehozásáról, amely lehetővé teszi a schengeni vízum kiadását egy a VIS-ben történő egyszerű regisztráció és a kérelmezőnek küldött elektronikus bejelentés formájában.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
IV a melléklet (új)
810/2009/EK rendelet
XI melléklet
AZ OLIMPIAI ÉS PARALIMPIAI JÁTÉKOKBAN RÉSZT VEVŐ OLIMPIAI CSALÁD TAGJAINAK SZÓLÓ VÍZUMOK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK MEGKÖNNYÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ KÜLÖNÖS ELJÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK
„XI. MELLÉKLET AZ OLIMPIAI ÉS PARALIMPIAI JÁTÉKOKBAN, VALAMINT MÁS MAGAS SZINTŰ SPORTVERSENYEKEN RÉSZT VEVŐ SPORTOLÓKNAK ÉS CSALÁDTAGJAIKNAK SZÓLÓ VÍZUMOK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK MEGKÖNNYÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ KÜLÖNÖS ELJÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0434/2018).


Közös hozzáadottértékadó-rendszer az általános fordított adózási mechanizmusnak termékek és szolgáltatások egy bizonyos határértéket meghaladó értékesítésére vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében *
PDF 167kWORD 48k
Az Európai Parlament 2018. december 11-i jogalkotási állásfoglalása a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az általános fordított adózási mechanizmusnak termékek és szolgáltatások egy bizonyos határértéket meghaladó értékesítésére vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2016)0811 – C8-0023/2017 – 2016/0406(CNS))
P8_TA(2018)0496A8-0418/2018

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0811),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0023/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 78c. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0418/2018),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A csalások tagállamok közötti átterelődésével kapcsolatos kockázat korlátozásának érdekében indokolt engedélyezni, hogy minden, a csalások szintje – különösen a körhintacsalások – tekintetében bizonyos kritériumoknak megfelelő tagállam, amelyik igazolni tudja, hogy más ellenőrzési intézkedések nem elegendőek az ilyen csalások elleni küzdelemhez, alkalmazhassa a GRCM-et.
(4)  A csalások tagállamok közötti átterelődésével kapcsolatos kockázat korlátozásának érdekében indokolt engedélyezni, hogy minden, a csalások szintje – különösen a körhintacsalások – tekintetében bizonyos kritériumoknak megfelelő tagállam, amelyik igazolni tudja, hogy más ellenőrzési intézkedések nem elegendőek az ilyen csalások elleni küzdelemhez, alkalmazhassa az ÁFAM-ot. Ezen tagállamokat továbbá fel kell kérni annak kimutatására, hogy az adózási fegyelemnek és az adóbehajtásnak az ÁFAM bevezetése nyomán várható javulásából fakadó becsült előnyök meghaladják a vállalkozásokra és az adóhatóságokra háruló teljes többletterhet, valamint a vállalkozások és az adóhatóságok számára nem keletkeznek nagyobb költségek, mint amilyenek más ellenőrző intézkedések alkalmazása nyomán keletkeznének.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Ezen felül azon szomszédos tagállamok számára, amelyek esetében az említett mechanizmusnak valamely másik tagállamban történő engedélyezése miatt fennáll a csalások területére történő átterelődésének kockázata, lehetővé kell tenni a GRCM használatát, ha más ellenőrző intézkedések nem elégségesek az ilyen csalás kockázatának leküzdéséhez.
törölve
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Ha egy tagállamok a GRCM alkalmazása mellett dönt, akkor azt egy bizonyos számlánkénti küszöbértéket meghaladó minden áru és szolgáltatás tekintetében alkalmaznia kell. A GRCM nem korlátozható valamely konkrét ágazatra.
(6)  Ha a tagállamok az ÁFAM alkalmazása mellett döntenek, akkor azt az egy bizonyos ügyletenkénti küszöbértéket meghaladó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében minden belföldi vásárlás, illetve igénybevétel esetében alkalmazniuk kell. A GRCM nem korlátozható valamely konkrét ágazatra.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Annak érdekében, hogy meg lehessen ítélni, hogy az ÁFAM egyik tagállamban való bevezetése azt eredményezi, hogy a csalás más tagállamokba helyeződik át, és fel lehessen mérni a belső piac működésében esetlegesen bekövetkező zavarok mértékét, célszerű külön információcsere-kötelezettséget előírni az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok és a többi tagállam között. Az említett információcserére minden esetben alkalmazandók a személyes adatok védelmére és a titoktartásra vonatkozó rendelkezések. E rendelkezések a tagállamok és az Unió adózás területén fennálló érdekeinek védelmét biztosító mentességeket és korlátozásokat tartalmaznak.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
2022. június 30-ig a tagállamok – általános fordított adózási mechanizmusként (GRCM) – rendelkezhetnek úgy, hogy a héa megfizetésére kötelezett személy a 193. cikktől eltérve az az adóalany, aki számlánként 10 000 EUR értékhatár felett árukat vásárol vagy szolgáltatásokat vesz igénybe.
2022. június 30-ig a tagállamok – általános fordított adózási mechanizmusként (ÁFAM) – rendelkezhetnek úgy, hogy a héa megfizetésére kötelezett személy a 193. cikktől eltérve az az adóalany, aki számlánként 25 000 EUR értékhatár felett árukat vásárol vagy szolgáltatásokat vesz igénybe.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a teljes héafizetési kötelezettség százalékában kifejezett héabevétel-kiesése legalább 5 százalékponttal meghaladja a héabevétel-kiesés közösségi medián értékét;
a)  a Bizottság által a héabevétel-kiesésről közzétett 2016. évi, 2016. augusztus 23-i végleges jelentésben foglalt módszerek és számadatok alapján 2014-ben a teljes héabefizetési kötelezettség százalékában kifejezett héabevétel-kiesése legalább 15 százalékponttal meghaladta a héabevétel-kiesés közösségi medián értékét;
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  a körhintacsalás aránya a teljes héabevétel-kiesésen belül meghaladja a 25%-ot;
b)  az e cikkre vonatkozó jogalkotási javaslatot kísérő hatásvizsgálat alapján az a) pontban említett jelentés tárgyévében a körhintacsalás aránya a teljes héabevétel-kiesésen belül meghaladja a 25%-ot; továbbá
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c)  megállapítja, hogy területén a körhintacsalás elleni küzdelemhez más ellenőrző intézkedések nem elegendőek.
c)  megállapítja, hogy területén a körhintacsalás elleni küzdelemhez más ellenőrző intézkedések nem elegendőek, különös tekintettel annak pontos meghatározására, hogy milyen ellenőrző intézkedések alkalmazására került sor, és konkrétan mik az okai azok eredménytelenségének, valamint hogy miért nem bizonyult elegendőnek a héára irányuló közigazgatási együttműködés; továbbá
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c a pont (új)
ca)  megállapítja, hogy az adózási fegyelemnek és az adóbehajtásnak az ÁFAM bevezetése nyomán várható javulásából fakadó becsült előnyök legalább 25%-kal meghaladják a várhatóan a vállalkozásokra és az adóhatóságokra háruló teljes többletterhet; továbbá
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c b pont (új)
cb)  megállapítja, hogy a vállalkozásokra és az adóhatóságokra az ÁFAM bevezetéséből fakadóan nem fog több költség hárulni, mint amilyen költségekkel más ellenőrző intézkedések alkalmazása jár.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A tagállam a (4) bekezdésben említett kérelemhez csatolja a héabevétel-kiesésnek a Bizottság által közzétett, a héabevétel-kiesésről szóló legutóbbi jelentésben szereplő módszer és számadatok alapján történő kiszámítását.
A tagállam a (4) bekezdésben említett kérelemhez csatolja a héabevétel-kiesésnek a Bizottság által közzétett, a héabevétel-kiesésről szóló jelentésben szereplő módszer és számadatok alapján történő kiszámítását a második albekezdés a) pontjának értelmében.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 2 bekezdés
(2)  2022. június 30-ig a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a héa megfizetésére kötelezett személy az az adóalany, aki számlánként 10 000 EUR értékhatár felett árukat vásárol vagy szolgáltatásokat vesz igénybe, amennyiben az adott tagállam:
törölve
a)  közös határral rendelkezik egy olyan tagállammal, amely jogosult a GRCM alkalmazására;
b)  megállapítja, hogy a GRCM-nek az említett szomszédos tagállamban történő engedélyezése miatt fennáll a komoly kockázata annak, hogy a csalások az ő területére terelődnek át;
c)  megállapítja, hogy területén a csalás elleni küzdelemhez más ellenőrző intézkedések nem elegendőek.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 3 bekezdés
(3)  A GRCM-et alkalmazó tagállamok megfelelő és hatékony elektronikus jelentéstételi kötelezettségeket vezetnek be valamennyi adóalany részére, és különösen azon adóalanyoknak, akik a mechanizmus hatálya alá tartozó árukat vagy szolgáltatásokat értékesítik vagy igénybe veszik.
(3)  Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ÁFAM alkalmazásának hatékony működését és nyomon követését az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok megfelelő és hatékony elektronikus jelentéstételi kötelezettségeket vezetnek be valamennyi adóalany, és különösen azon adóalanyok részére, akik a mechanizmus hatálya alá tartozó árukat vagy szolgáltatásokat értékesítik vagy igénybe veszik.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  az (1) vagy (2) bekezdésben említett feltételek teljesülésének részletes indokolása;
a)  az (1) bekezdésben említett feltételek teljesülésének részletes indokolása; továbbá
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  a GRCM alkalmazása megkezdésének időpontja és az alkalmazási időszak;
b)  a GRCM alkalmazása megkezdésének időpontja és az alkalmazási időszak; továbbá
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  az adóalanyoknak a GRCM alkalmazásának bevezetéséről való tájékoztatása érdekében meghozandó intézkedések;
c)  az adóalanyoknak a GRCM alkalmazásának bevezetéséről való tájékoztatása érdekében meghozandó intézkedések; továbbá
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  a (3) bekezdésben említett kísérő intézkedések részletes leírása.
d)  a (2) bekezdésben említett kísérő intézkedések részletes leírása.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés
A GRCM-et alkalmazó tagállamok legkésőbb két évvel a GRCM alkalmazásának megkezdését követően időközi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésnek részletes értékelést kell tartalmaznia a GRCM eredményességéről.
Az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok minden tagállam számára elektronikus formában rendelkezésre bocsátják:
a)  mindazon személyek nevét, akikre vonatkozóan az ÁFAM alkalmazásának kezdő időpontját megelőző tizenkét hónap folyamán héacsalás gyanúja miatt akár büntetőjogi, akár közigazgatási eljárás volt folyamatban;
b)  mindazon személyek nevét – ideértve jogi személyek esetében azok igazgatóinak a nevét is –, akiknek a héaalanyként történő nyilvántartása az adott tagállamban az ÁFAM bevezetése következtében megszűnt; továbbá
c)  mindazon személyek nevét – ideértve jogi személyek esetében azok igazgatóinak a nevét is –, akik az ÁFAM bevezetését követő két egymást követő adómegállapítási időszak során elmulasztottak benyújtani héabevallást.
Az a) és b) pontban említett adatokat legkésőbb az ÁFAM bevezetését követő három hónapon belül kell rendelkezésre bocsátani, és ezt követően háromhavonta frissíteni kell. A c) pontban említett adatokat legkésőbb az ÁFAM bevezetését követő kilenc hónapon belül kell rendelkezésre bocsátani, és ezt követően háromhavonta frissíteni kell.
Az ÁFAM-ot alkalmazó tagállamok legkésőbb egy évvel az ÁFAM alkalmazásának megkezdését követően időközi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak. A jelentésnek részletes értékelést kell tartalmaznia a GRCM eredményességéről.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés
Azok a tagállamok, amelyek nem alkalmazzák a mechanizmust, legkésőbb 2019. június 30-ig időközi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a GRCM más tagállamok általi alkalmazásának a saját területükön érzékelhető hatásairól, amennyiben a GRCM-et az említett időpontig valamely tagállamban legalább egy évig alkalmazták.
Azok a tagállamok, amelyek nem alkalmazzák a mechanizmust, időközi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az ÁFAM más tagállamok általi alkalmazásának a saját területükön érzékelhető hatásairól. Az említett jelentés az ÁFAM – valamely tagállamban való – egyéves alkalmazását követő három hónapon belül nyújtandó be a Bizottságnak.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
2006/112/EK irányelv
199 c cikk – 10 bekezdés – a pont
a)  a héabevétel-kiesés alakulása;
törölve
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés
Ezt az irányelvet 2022. szeptember 30-ig kell alkalmazni.
Ezt az irányelvet 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

A schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazása
PDF 138kWORD 49k
Az Európai Parlament 2018. december 11-i állásfoglalása a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról: a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről (2018/2092(INI))
P8_TA(2018)0497A8-0365/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvre (11997D/PRO/02),

–  tekintettel a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló, 2010. szeptember 29-i (14142/2010) és 2011. július 8-i (14142/1/2010) tanácsi határozattervezetek elfogadására,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő teljes körű alkalmazásának keretéről szóló, 2011. december 7-i (14302/3/11), tanácsi határozattervezet elfogadására,

–  tekintettel a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és a Romániában történő teljes körű alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló, 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2011. június 9-i és 10-i, 2011. szeptember 22-i és 23-i, 2012. október 25-i és 26-i, 2013. március 7-i és 9-i, valamint 2013. december 5-i és 6-i következtetéseire,

–  tekintettel Bulgáriának és Romániának a schengeni térséghez történő csatlakozásáról szóló, 2011. október 13-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottságnak a schengeni övezet működéséről szóló, 2015. december 15-i, nyolcadik kétéves jelentésére (COM(2015)0675),

–  tekintettel a schengeni rendszer működéséről készült éves jelentésről szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1908 tanácsi határozatra(4),

–  tekintettel a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való alkalmazásáról szóló, 2018. április 18-i tanácsi határozattervezetre (15820/1/2017),

–  tekintettel a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való alkalmazásáról szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2018. június 13-i jogalkotási állásfoglalására(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0365/2018),

A.  mivel Bulgária és Románia 2007-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozásakor elfogadta a schengeni vívmányokat, mivel Bulgária 2008-ban kibocsátotta nyilatkozatát, amely szerint kész arra, hogy megkezdődjenek a schengeni államok szakértőiből álló schengeni értékelési munkacsoport (SCH-EVAL) értékelései; mivel Románia 2007-ben és 2008-ban kibocsátotta nyilatkozatát, amely szerint kész arra, hogy megkezdődjenek a schengeni értékelési munkacsoport (SCH-EVAL) értékelései;

B.  mivel a Bulgáriával és Romániával kapcsolatos schengeni értékelési eljárások lezárultak, és mind a SCH-EVAL szakértő, mind pedig a Tanács 2011. június 9-i és 10-i következtetései megerősítették, hogy mindkét ország kész végrehajtani a schengeni vívmányok valamennyi rendelkezését; mivel a Tanács 2011. július 8-án határozattervezetében ellenőrizte, hogy Bulgária és Románia teljesítette a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket az összes területen, többek között az adatvédelem, a légi határok, a szárazföldi határok, a rendőrségi együttműködés, az adatvédelem, a Schengeni Információs Rendszer, a tengeri határok és a vízumok területén; mivel az Európai Unió külső határainak igazgatásával összefüggő kihíváson kívül a schengeni értékelési folyamat befejezése egyúttal azt is maga után vonta, hogy mindkét ország gyökeresen átalakítja határfelügyeleti rendszereit, és befektet a megerősített bűnüldözési kapacitásba; mivel a 2005-ös csatlakozási okmány értelmében a schengeni értékelési eljárások sikeres lezárása a schengeni vívmányok maradéktalan alkalmazásának – így többek között a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések eltörlésének – egyetlen előfeltételét képezi; mivel Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozásra való teljes körű felkészültségét mind az állam-és kormányfők a Tanácsban, mind pedig a Bizottság és a Parlament több alkalommal is elismerte, a legutóbb a Bizottság a 2017. szeptember 27-i közleményében, a Parlament pedig 2018. május 30-i állásfoglalásában;

C.  mivel a Tanács 2010. szeptember 29-én határozattervezetében javasolta a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazását Bulgáriában és Romániában, valamint a belső szárazföldi, tengeri és légi határok ellenőrzésének megszüntetését; mivel a Parlament 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalásában jóváhagyta ezt a határozatot, és felkérte a Tanácsot, hogy ismét konzultáljon a Parlamenttel, ha azt lényegesen módosítani kívánja;

D.  mivel a Tanács elnöksége 2011 szeptemberében javaslatot terjesztett elő a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő részleges végrehajtására vonatkozóan, indítványozva többek között a belső tengeri és légi határokon történő ellenőrzések megszüntetését, de egy későbbi szakaszban elfogadandó külön határozatot irányozva elő a szárazföldi határok megszüntetése tekintetében;

E.  mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács következtetéseiben több alkalommal megerősítette azt a kötelezettségvállalását, hogy a Bulgária és Románia belső határain végzett ellenőrzések megszüntetésére vonatkozó minden jövőbeli határozatot kétlépcsős megközelítésre alapoz majd; mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács által hozott határozatot többször elhalasztották;

F.  mivel a Tanács 2017. október 12-i határozatával Bulgária és Románia passzív hozzáférést kapott a Vízuminformációs Rendszerhez; mivel a Tanács 2018. április 18-i határozattervezetében javaslatot tett a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek mindkét országban történő teljes körű alkalmazására;

G.  mivel sem a 2005. évi csatlakozási okmány, sem a schengeni értékelési mechanizmus nem rendelkezik a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének eltérő időkeretéről; mivel a schengeni térség valamennyi korábbi bővítése egyetlen jogi aktussal jött létre;

H.  mivel a schengeni térség egyedülálló megállapodás, és az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amely lehetővé teszi a személyeknek a schengeni belső határokon áthaladó szabad mozgását; mivel ezt különböző kompenzációs intézkedések révén tették lehetővé, ilyen például a Schengeni Információs Rendszer létrehozása (az információcsere megerősítése érdekében), valamint egy értékelési mechanizmus létrehozása abból a célból, hogy ellenőrizzék a schengeni vívmányok tagállamok általi végrehajtását, illetve megerősítsék a schengeni térség működésébe vetett kölcsönös bizalmat;

I.  mivel az Unióban a belső határellenőrzések fenntartása, valamint azok visszaállítása a schengeni térségben komoly hatást gyakorol az európai polgárok és mindazok életére, akik az Unión belüli szabad mozgás elvének előnyeit élvezik, és súlyosan aláássa az európai intézményekbe és integrációba vetett bizalmukat; mivel ez közvetlen működési és beruházási költségekkel jár a határt átlépő munkavállalók, a turisták, a közúti árufuvarozók és a közigazgatások számára, ami bénító hatást tesz a tagállamok gazdaságára és az EU belső piacának működésére; mivel a belső határellenőrzések fenntartása Bulgáriában és Romániában káros hatást gyakorol az e két tagállamból származó és oda irányuló kereskedelemre és árufuvarozásra, tekintettel arra, hogy a legnagyobbak közé tartozó dél-európai polgári flották és árukikötők találhatók ott, amelyek bevétele ezáltal csökken és kiadásai emelkednek; mivel becslések szerint a határellenőrzések visszaállításához kapcsolódó költségek az Európai Unió számára egyszeri költségekként 0,05 milliárd EUR és 20 milliárd EUR közötti összegeket tesznek ki, és 2 milliárd EUR éves működési költséget jelentenek(6);

J.  mivel az Unión belüli belső határellenőrzések fenntartása és a schengeni térségen belüli újbóli bevezetése a jelek szerint a közrendet és a belső biztonságot fenyegető veszélyek érzékeléséhez kapcsolódik, nem pedig egy komoly veszély tényleges fennállásának megbízható bizonyítéka; mivel a schengeni térséghez már csatlakozott tagállamok tapasztalatai szerint a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazása következtében a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetése nem vezetett a bűncselekmények gyakoriságának növekedéséhez; mivel a 2007-es schengeni bővítés az újonnan csatlakozó schengeni tagállamokban és a meglévő schengeni tagállamokban egyaránt alacsonyabb uniós szintű bűnözési rátákhoz kapcsolódik, és nem fokozta az uniós polgárok körében a bizonytalanságérzést(7);

1.  emlékeztet arra, hogy Bulgária és Románia 2011-ben teljesítette a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges valamennyi feltételt;

2.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács az azóta eltelt hét év folyamán nem volt képes határozatot hozni a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazásáról annak ellenére, hogy mind a Bizottság, mind pedig+ a Parlament ismételten felszólította erre;

3.  úgy véli, hogy a belső határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének két önálló jogi aktus alá rendelése – egyrészt a szárazföldi, és másrészt a tengeri és légi ellenőrzések megszüntetésére vonatkozó két különböző időkeret előírása érdekében – jelentős eltérést képez a Parlament által jóváhagyott 2010. szeptember 29-i tanácsi határozattervezet szövegétől;

4.  emlékeztet arra, hogy a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően kizárólag a schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő alkalmazásáról határozhat – ez a kötelezettség a 2005-as csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdéséből ered; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által a 2011. június 8-i jogalkotási állásfoglalásban jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5.  aggodalmát fejezi ki a kétlépcsős megközelítés bevezetése miatt, ami negatívan befolyásolhatja a schengeni térség jövőbeli bővítését; hangsúlyozza, hogy ha a Tanácsban nem sikerül konszenzusra jutni, akkor ez megkérdőjelezi az uniós alapszerződések egységes alkalmazását és az EU hitelességét, ami folyamatosan rontja a közös uniós szakpolitikák nyilvánosság általi támogatását, mert a tagállamokkal és polgáraikkal szembeni egyenlőtlen bánásmódról tanúskodik, és az Unión belül mesterségesen különutakat vezet be; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen gyakorlatok hozzájárulnak a populizmus és a nacionalizmus növekedéséhez az európai földrészen mindenütt, létkérdéssé váló kihívást támasztva az EU működése szempontjából;

6.  hangsúlyozza, hogy a személyek belső határokon áthaladó szabad mozgása – ami a schengeni vívmányoknak az EU jogi keretébe való beépítéséből fakad – az EU egyik legfőbb eredménye; hangsúlyozza, hogy a schengeni rendszer működését és bővítését más uniós politikákban, például a közös európai menekültügyi rendszerben tapasztalható hiányosságoknak nem szabad gátolniuk;

7.  üdvözli a 2017. október 12-i tanácsi határozat elfogadását, amely Bulgária és Románia számára passzív hozzáférést biztosít a Vízuminformációs Rendszerhez, valamint a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek mindkét országban történő teljes körű alkalmazására vonatkozó tanácsi javaslatot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e határozatok elfogadása nem közvetlenül követte a schengeni értékelési folyamat sikeres befejezésének ellenőrzését 2011-ben, hanem „ad hoc” intézkedésként kezdeményezték azzal a szándékkal, hogy biztosítsák a határregisztrációs rendszer végrehajtására vonatkozó feltételeknek való megfelelést, amely rendszer várhatóan 2020-ig válik működőképessé; úgy véli, hogy e jogi aktusok előrelépést jelentenek a schengeni vívmányokat teljes körűen, illetve az azokat csak részlegesen alkalmazó tagállamok közötti információhiány megszüntetése felé; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy e jogi aktusok elfogadása nem szolgálhat a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésének további halogatásának alátámasztásául; megjegyzi, hogy e határozatok elfogadásával Bulgária és Románia a teljes jogú schengeni térséghez tartozással járó valamennyi felelősségben és kötelezettségben osztozik majd, annak minden előnyét azonban nem élvezheti;

8.  hangsúlyozza, hogy a schengeni vívmányokat nem úgy alakították ki, hogy különböző jogállással rendelkező tagállamokra legyenek alkalmazandók; felhívja a figyelmet arra, hogy a Tanács hosszantartó tétlensége az információs és határigazgatási rendszerek tekintetében szükségessé tette a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok és az azokat csupán részben alkalmazó tagállamok közötti egyértelmű különbségtételt; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez jogilag is elismeri, hogy de facto egymással párhuzamosan két schengeni térség létezik – egy, amelyben megvalósul a szabad mozgás, és egy másik, amelyben nem –, ami azzal a kockázattal jár, hogy súlyos hiányosságok keletkeznek az információcsere, a szabályozás, valamint az igazságügyi és belügyi együttműködés tekintetében;

9.  hangsúlyozza, hogy a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazása tekintetében a 2005. évi csatlakozási okmányban előírt feltételeken kívül nem szabad sem más kritériumokat bevezetni, sem pedig azt más uniós mechanizmusokkal és szakpolitikákkal összekapcsolni, így az együttműködési és ellenőrzési mechanizmussal sem (annak sérelme nélkül); felhívja a tagállamokat, hogy a schengeni térség bővítéséről kizárólag a schengeni értékelési folyamat lezárulását követően, a schengeni vívmányok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése alapján hozzanak határozatot;

10.  nyomatékosan kéri a Tanácsot, hogy a lehető legrövidebb időn belül, a 2010. szeptember 29-i határozattervezete (14142/2010) alapján terjesszen elő új határozattervezetet a schengeni vívmányok Bulgáriában és Romániában történő teljes körű végrehajtására vonatkozóan, egyetlen jogi aktusban azonnali döntést hozva a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről;

11.  felszólítja a Tanácsot, hogy ugyanezt a megközelítést alkalmazza Horvátországra is, és mihelyt Horvátország sikeresen lezárja a schengeni értékelési folyamatot és eleget tesz a vonatkozó feltételeknek, erősítse meg az ország teljes jogú csatlakozását a schengeni térséghez;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 380. E, 2012.12.11., 160. o.
(2) HL C 94. E, 2013.4.3., 13. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0228.
(4) HL L 269., 2017.10.19., 39. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0253.
(6) Woud van Ballegooij, ’The Cost of non-Schengen: Civil Liberties, Justice and Home Affairs aspects’ (A schengeni vívmányok megszüntetésének ára: Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szempontok) című tanulmánya, Jelentés az európai cselekvés hiányából fakadó költségekről, Európai Hozzáadott Érték Egység, 2016., 32. o.
(7) Uo., 28. és 31. o.


Katonai mobilitás
PDF 154kWORD 57k
Az Európai Parlament 2018. december 11-i állásfoglalása a katonai mobilitásról (2018/2156(INI))
P8_TA(2018)0498A8-0372/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–  tekintettel a Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án ismertetett „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i, 2015. június 26-i, 2016. december 15-i, 2017. március 9-i, 2017. június 22-i, 2017. november 20-i és 2017. december 14-i és 2018. június 28-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” című, 2017. november 13-i és 2018. június 25-i következtetéseire,

–  tekintettel a „Vitaanyag az európai védelem jövőjéről” című, 2017. június 7-i bizottsági közleményre (COM(2017)0315),

–  tekintettel a Bizottság és az alelnök/főképviselő „A katonai mobilitás javítása az Európai Unióban” című, 2017. november 10-i közös közleményére (JOIN(2017)0041),

–  tekintettel a Bizottság és az alelnök/főképviselő „A katonai mobilitásról szóló cselekvési terv” című, 2018. március 28-i közös közleményére (JOIN(2018)0005),

–  tekintettel az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a PESCO végrehajtására vonatkozó ütemtervről szóló, 2018. március 6-i tanácsi ajánlásra(2),

–  tekintettel a Tanács 2018. március 6-i (KKBP) 2018/340 határozatára a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról(3),

–  tekintettel az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei és a NATO főtitkára 2016. július 8-i és 2018. július 10-i együttes nyilatkozataira, az EU és a NATO Tanácsa által 2016. december 6-án és 2017. december 5-én helybenhagyott, az együttes nyilatkozat végrehajtására vonatkozó közös javaslatokra, valamint az azok végrehajtásáról szóló, 2017. június 14-i és december 5-i, illetve 2018. június 6-i helyzetjelentésekre, köztük a vonatkozó tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az együttes nyilatkozatok végrehajtásáról szóló, 2017. december 5-i és 2018. június 25-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a transzatlanti biztonság és szolidaritás brüsszeli nyilatkozatára és a NATO brüsszeli csúcstalálkozójának 2018. július 11-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az európai védelmi unióról szóló, 2016. november 22-i(4), valamint az EU és a NATO közötti kapcsolatokról szóló, 2018. június 13-i állásfoglalásaira(5),

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról (KBVP) szóló, 2017. december 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0372/2018),

A.  mivel az EU alapértékei, vagyis a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer és az európai egység egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe egy olyan időszakban, amelyet zavaros geopolitikai helyzet és a stratégiai környezet romlása jellemez;

B.  mivel a hiteles elrettentés, valamint a krízisekre való reagálás és a kontinentális Európa védelmének megtervezése a haderők, köztük a külső szövetséges erők gyors és hatékony bevethetőségétől függ;

C.  mivel a béke hozadéka 1989 után a védelmi szükségletek fokozatos eróziójával járt az infrastruktúra és a haderők Európán belüli mobilitása tekintetében;

D.  mivel az EU – a NATO-val teljes mértékig együttműködve – globális biztonsági szereplőkén kíván fellépni, hozzájárulva a belső és külső békéhez és stabilitáshoz, és garantálva polgárai és területe biztonságát szakpolitikák, intézkedések és eszközök páratlan és átfogó készlete révén, amelyek ezen ambíciók elérésére rendelkezésre állnak;

E.  mivel az EU globális stratégiája célkitűzéseinek megfelelően fokozza felelősségvállalását saját biztonsága és védelme tekintetében, nagyobb szerepet vállal partnerként a nemzetközi béke és biztonság területén, különösen a szomszédságában, de azon túl is, továbbá növeli stratégiai autonómiáját egy közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásán alapulva;

F.  mivel az Uniónak ki kell alakítania saját stratégiai autonómiáját egy hatékony kül- és biztonságpolitika révén annak érdekében, hogy fenntartsa a békét, megelőzze a konfliktusokat, és erősítse a nemzetközi biztonságot – miközben garantálja saját polgárainak és mindazoknak a biztonságát, akik részt vesznek a közös biztonság- és védelempolitika küldetései ben–, hogy megvédje érdekeltségeit és alapértékeit, miközben hozzájárul a hatékony multilateralizmushoz;

G.  mivel az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a döntéseket hozzon és lépéseket tegyen anélkül, hogy harmadik felek kapacitásaira kellene támaszkodnia, annak érdekében, hogy kiépítse saját rezilienciáját, és megerősítse stratégiai autonómiáját a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem és a kiberbiztonság terén;

H.  mivel az infrastrukturális és beszerzési szintű szabványosítás és interoperabilitás a stratégiai autonómia, a védelmi unió és a hatékony katonai mobilitás elérésének kulcsfontosságú előfeltételei;

I.  mivel eredményes katonai mobilitás csak valamennyi tagállam teljes bevonásával és elkötelezettségével, a NATO-val való hatékony együttműködéssel, mindegyik tagállam elérhető erőforrásainak, szükségleteinek és regionális sajátosságainak figyelembe vételével érhető el, a kapcsolódó uniós szintű kezdeményezésekkel összhangban, annak érdekében, hogy hatékony európai biztonsági infrastruktúrát építhessenek ki koherens és egymást kiegészítő projektek révén;

J.  mivel a katonai mobilitás a katonai fellépés stratégiai és operatív eszköze, amely támogatja az Unió stratégiai autonómiáját, és megkönnyíti az uniós tagállamok katonai erejének felvonultatását, átcsoportosítását és támogatását az Unió katonai törekvéseinek elérése érdekében;

K.  mivel az EU hibrid és több irányból érkező fenyegetésekkel néz szembe, különösen az Északi-sarkvidék, a keleti határ, a Balkán és a déli/mediterrán területek felől; mivel az eszközök és felszerelések gyorsabb és zökkenőmentesebb bevetése e tengelyek (észak-dél, nyugat-kelet) mentén létfontosságú lehet a hiteles válaszlépések lehetővé tétele érdekében;

L.  mivel a NATO 2016-os varsói csúcstalálkozóján a szövetséges államok vezetői megállapodtak a szövetség elrettentési és védelmi álláspontjának megerősítésében, és megemelték a reagáló erők készültségi szintjét, miközben e célok elérése érdekében elindították a „megerősített előretolt jelenlét” és a „testreszabott előretolt jelenlét” kezdeményezéseket;

M.  mivel a katonai mobilitás az Unió sajátos biztonsági és védelmi igényeire választ adó konkrét fellépés, amely a KBVP keretébe illeszkedik; mivel az uniós tagállamok kollektív biztonsága és védelme, valamint a külföldi válságokba való beavatkozási képességük alapvetően attól függ, hogy mennyire képesek egymás területén és az Unió határain kívül szabadon és gyorsan mozgatni csapataikat és a polgári válságkezelési missziókat, anyagokat és felszereléseket; mivel 22 uniós tagállam NATO-szövetséges is, és elkötelezettek a kollektív védelem iránt, és egységes fegyveres erőkkel és közlekedési infrastruktúrával rendelkezik; mivel a közlekedési infrastruktúrára irányuló tervezett beruházásokat jobban össze kell hangolni a biztonsági és védelmi szükségletekkel;

N.  mivel igen sok fizikai, jogi és szabályozási akadály nehezíti meg gyakran e mozgósításokat jelentős késéseket okozva, a céljuk aláásásával fenyegetve ezzel, főleg válsághelyzetekben; mivel az utóbbi években a NATO keretében végrehajtott európai katonai gyakorlatok rámutattak a megfelelő közlekedési infrastruktúra hatalmas jelentőségére a katonai célok sikerének érdekében;

O.  mivel az EU-nak számos szakpolitika és eszköz áll a rendelkezésére, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy teljesítsék a katonai mobilitási igényeiket és a nemzetközi kötelezettségeiket;

P.  mivel a Bizottság és az alelnök/főképviselő 2018. március 28-án cselekvési tervet tett közzé a katonai mobilitásról, amely időkeretet állapít meg az EU és a tagállamai által követendő lépésekről; mivel megkezdődött a végrehajtás a katonai mobilitás közös katonai feltételeinek meghatározásával az EU-n belül és azon kívül, emellett javaslatot nyújtottak be a katonai mobilitásnak a következő többéves pénzügyi keretben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül történő támogatására, lehetővé téve a közlekedési infrastruktúra kettős, polgári és védelmi célú felhasználására irányuló projektek finanszírozását;

Q.  mivel a Tanács 2018. június 25-i következtetései felkérik a tagállamokat, hogy a cselekvési tervvel és az Unión belüli és kívüli katonai mobilitásra vonatkozó katonai előírásokkal összhangban hozzanak nemzeti szintű intézkedéseket a katonai mobilitás hatékonyságának javítására, és egyszerűsítsék a vonatkozó szabályokat és eljárásokat a tagállamok nemzeti jogszabályainak megfelelően és a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2024-ben;

R.  mivel a katonai mobilitásról szóló PESCO-projektet a Bizottság és az alelnök/főképviselő tevékenységeinek kiegészítésére indították el; mivel a logisztikai központok hálózatáról és a műveletek támogatásáról szóló további PESCO-projektnek kellene kiegészítenie ezt az erőfeszítést; mivel e logisztikai szükségletek szempontjából rendkívül fontos az infrastruktúra kettős célú felhasználásának lehetővé tétele; mivel a tagállamok emellett elkötelezték magukat a katonai mobilitás mellett a PESCO-protokoll által megkövetelt kötelezőbb érvényű kötelezettségvállalások részeként; mivel a PESCO-projekteket a NATO-val koordinálva kell kialakítani; mivel szükség van egy PESCO-projektre, amely az EUSZ. 43. cikkének (1) bekezdése alá tartozó katonai feladatokat érintő mobilitási kihívásokra vonatkozik, különösen a légi és vízi szállítási tevékenységek tekintetében;

S.  mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) központilag irányított közös finanszírozási program, amelynek célja egy nagy teljesítményű, fenntartható és összekapcsolt transzeurópai hálózat (TEN) kialakításának előmozdítása a közlekedés, az energiaellátás és a digitális szolgáltatások terén, a határokon átnyúló összeköttetések előmozdítására és a szűk keresztmetszetek felszámolására összpontosítva, valamint egyértelmű uniós hozzáadott értéket nyújtva a határokon átnyúló együttműködés és koordináció megkönnyítése terén; mivel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tervezete a CEF közlekedési ágazattal kapcsolatos költségvetési sorában egy új, katonai mobilitási igényekre elkülönített keretet tartalmaz; mivel rendkívül kívánatos fenntartani és tovább fokozni a CEF hatékonyságát;

T.  mivel az Európai Védelmi Ügynökségnek számos futó projektje van a katonai mobilitás, a diplomáciai engedélyek és a multimodális európai közlekedési csomópontok, valamint a határokon átnyúló csapatmozgások engedélyezésének eljárásaira és a vámügyi katonai követelmények harmonizációjára vonatkozó, nemrég létrehozott ad hoc programok terén; mivel az Európai Védelmi Ügynökség és a Bizottság feladatait egyértelmű és koherens módon kell koordinálni, azzal a céllal, hogy a tagállamoknak segítséget nyújtsanak a cselekvési terv bizonyos vonatkozásainak véglegesítéséhez; mivel a tagállamok katonai igényeit, prioritásait és követelményeit egy konzultációs folyamat keretében figyelembe veszik;

U.  mivel a katonai mobilitást a közelmúltban az EU-NATO együttműködés prioritásaként határozták meg az együttes nyilatkozat végrehajtására vonatkozó közös javaslatcsomagban, és annak kiemelt voltát az új együttes nyilatkozat és a transzatlanti biztonságról és szolidaritásról szóló brüsszeli nyilatkozat is megerősítette; mivel a NATO átadta az EU-nak a katonai mobilitásra vonatkozó szabványait, köztük a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó általános NATO-paramétereket;

V.  mivel a NATO a saját logisztikai képességeit is javítani szándékozik a szövetséges erők európai főparancsnoka (SACEUR) felelősségi körére vonatkozó engedélyezési terven keresztül, mégpedig a jogalkotás és az eljárások kiigazítása, az irányítás és az ellenőrzés megerősítése, a szállítási képességek növelés és az infrastruktúra fejlesztése révén; megjegyzi ezzel összefüggésben két új parancsnokság, a norfolki Összhaderőnemi Kötelékparancsnokság és az ulmi logisztikai és támogató parancsnokság (JSEC) létrehozását;

W.  mivel a 2019-től az EU keleti határánál a NATO megerősített előretolt jelenlétének keretében haderőket bevető országok háromnegyede nem uniós tagállam; mivel az Egyesült Államokból, Kanadából és az Egyesült Királyságból érkező erősítések kontinensen való állandó jelenléte és szállítása döntő fontosságú Európa biztonsága szempontjából;

X.  mivel a katonai logisztikai készletek – többek között lőszerek és üzemanyag – előre elhelyezésének növelése segít a mobilitással kapcsolatos nyomás egy részének enyhítésében;

Y.  mivel mindezen intézményi intézkedések ellenére a legfőbb erőfeszítést az EU tagállamainak kell meghozniuk, akiknek ki kell igazítaniuk nemzeti infrastruktúráikat és szabályozói környezetüket; mivel ehhez összkormányzati megközelítésre van szükség a megoldásra váró kérdések széles köre miatt; mivel ezt a közös erőfeszítést az uniós tagállamok nemzeti döntéshozatali eljárásainak és alkotmányos követelményeinek teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani, figyelembe véve az EU és a NATO közötti együttműködés által meghatározott katonai mobilitási követelményeket is;

Z.  mivel a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv, valamint az észt uniós elnökség által 2017-ben kezdeményezett, a transzeurópai közlekedési hálózat Északi-tengeri–balti folyosójának országai számára készített kísérleti elemzés azt mutatta, hogy számos közúti híd legnagyobb akadálymentes magassága és súlytűrése nem elegendő a katonai járművek számára, a túlméretezett katonai felszerelések vasúti szállítására pedig nem áll rendelkezésre elégséges rakodókapacitás;

1.  kiemeli, hogy a katonai mobilitás olyan központi stratégiai eszköz, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy eredményesen, és más szervezetekkel, például a NATO-val egymást kiegészítő módon érvényesítse biztonsági és védelmi érdekeit, és az nem korlátozódhat csupán a fizikai, jogi és infrastrukturális akadályok megszüntetésére; hangsúlyozza, hogy fontos javítani a NATO katonai jelenlétének gyors megerősítésére vonatkozó képességei miatt a katonai mobilitást, ami fokozná közös biztonságunkat, és potenciálisan növelné az EU nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz való hozzájárulását; üdvözli, hogy a katonai mobilitás a közelmúltban jelentős figyelmet kapott minden érdekelt fél részéről; megjegyzi, hogy ez fokozza Európa felkészültségét és védelmi pozícióját a potenciális ellenségekkel és válsághelyzetekkel szemben, miközben segíti az EU-t, hogy elérje a megfelelő szintű védelem- és biztonságpolitikai ambícióit, köztük a politikai, műveleti és ipari stratégiai autonómiát;

2.  hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv létrehozása az EU-n belüli mobilitás javításának nagy célkitűzésébe illeszkedik, ugyanakkor választ ad az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájában (KBVP) rögzített logisztikai és mobilitási kihívásokra; ennek érdekében alapvető fontosságú a határokon átnyúló szabványok és vámügyi rendelkezések, valamint a közigazgatási és jogalkotási eljárások harmonizálása; hangsúlyozza, hogy az EU közös vállalkozásai döntő szerepet játszanak a közigazgatási és jogalkotási eljárások harmonizációjában, mind a Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, mind a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv tekintetében; a kettős mobilitás várhatóan kedvezően hat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fejlődésére, segítséget nyújtva a költségvetési kérdésekben és megoldást kínálva az új és jövőbeni igényekre;

3.  hangsúlyozza, hogy az európai védelmi unió előmozdítása, valamint a stratégiai autonómia és a saját reziliencia további kiépítése nem vezethet növekvő feszültségekhez az EU és a stratégiai jelentőségű regionális szereplők kapcsolataiban;

4.  hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitás megvalósítása Európában elsősorban a tagállamok kifejezett kötelezettségvállalásán és politikai akaratán alapul, míg az EU-nak a folyamat vezetésével kellene hozzájárulnia ehhez a követelmények keretének meghatározásával, finanszírozás nyújtásával, protokollok kidolgozásával a műszaki felszerelések és az emberi erőforrások hatékony szállításának megkönnyítése érdekében, az együttműködés elősegítésével, valamint fórum biztosításával a bevált gyakorlatok, az információk és a tapasztalatok megosztására, mind a polgári, mind a katonai hatóságokat bevonva; hangsúlyozza, hogy az eredményes katonai mobilitás minden tagállam javára fog válni azáltal, hogy növeli összekapcsoltságukat mind katonai, mind polgári téren; emlékeztet arra, hogy a nemzeti döntéshozatali eljárásokat és az egyes tagállamok alkotmányos szabályait teljes mértékben tiszteletben kell tartani;

5.  kiemeli, hogy fontos támogatni a tagállamok közötti ágazatközi együttműködést (szinergiákat) egy olyan hatékony, interoperábilis, biztonságos, multimodális, intelligens és fenntartható kettős mobilitás fejlesztése érdekében, amely választ ad a közlekedés digitalizációjából (gépjárműipar és összekapcsolódás), illetve az EU – mint globális szereplő – kettős (polgári és védelmi) logisztikai kötelezettségeinek és felelősségeinek megbízható teljesítéséből eredő új kihívásokra;

6.  határozottan támogatja a Tanács arra irányuló felhívását, hogy a tagállamok 2019 végéig dolgozzanak ki nemzeti terveket a katonai mobilitásra, és hogy részesítsék kiemelt elsőbbségben a végrehajtásukat; üdvözli az EU globális stratégiájának összefüggésében a 2018. június 25-i tanácsi következtetésekben elfogadott egyéb intézkedéseket, és sürgeti a tagállamokat, hogy tartsák be az abban megállapított határidőket; hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitást elősegítő sikeres erőfeszítések képessé tennék a tagállamokat arra, hogy eredményesen valósítsák meg mind a nemzeti, mind a kollektív európai védelmi terveiket, és hatékonyan vegyenek részt a közös gyakorlatokban, képzésekben, valamint a KBVP-missziókban és -műveletekben;

7.  hangsúlyozza a válságreakciós mobilitás fontosságát, azaz a gyorsaság és hatékonyság szükségességét az eszközök mozgósításában a missziók és műveletek esetében annak biztosítása érdekében, hogy az EU megtarthassa a megbízható globális biztonságszolgáltató és béketeremtő szerepét, és képes legyen hatékonyan kezelni a természeti katasztrófákat, a humanitárius válságokat, az EUSZ 43. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a szemléltető forgatókönyvekben leírt katonai feladatokat, valamint a kölcsönös segítségnyújtási és szolidaritási záradékok végrehajtását;

8.  úgy véli, hogy a hatékony katonai mobilitási politika megerősíti az EU KBVP-misszióit – tekintettel azok nemzetközi dimenziójára és békefenntartási céljára – a védelmi igények közötti szinergiák növelése révén, és erősíteni fogja az EU vészhelyzetekre való reagálási képességét, illetve hogy a humanitárius válságokra és a természeti katasztrófákra való reagálásnak is profitálnia kell a megnövelt katonai mobilitásból; megjegyzi, hogy a megnövelt katonai mobilitásból az EU-ban és azon túl leginkább a kollektív védelem és a nemzeti vagy európai válságkezelési missziók és műveletek terén megvalósuló missziók profitálnának; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az e téren elért haladás segíteni fogja azokat az uniós tagállamokat, amelyek a NATO tagjai is, hogy teljesítsék az 5. cikk szerinti kötelezettségvállalásaikat; hangsúlyozza a semleges tagállamok különleges szerepét; elismeri azonban, hogy az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése értelmében az uniós tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam – a NATO-n belüli kötelezettségvállalásokkal összhangban – köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak;

9.  elismeri az arra irányuló alapos elemzés fontosságát, az EU illetve a tagállamok melyik részei szorulnak rá jobban a katonai mobilitással kapcsolatos beruházásokra, és mely részek vannak jobban kitéve a kívülről érkező biztonsági fenyegetések okozta kockázatoknak;

10.  elismeri a kihívás komplexitását, amely többek között magában foglalja az infrastrukturális építkezések, a közös szabványok, a közlekedési szabályozások, a vámok, az adók, valamint a csapatmozgások engedélyezésének kérdését, valamint a helyi önkormányzatoktól a nemzetközi szervezetekig a kormányzat minden szintjét; felszólít e tekintetben arra, hogy a keretrendszerek hozzák össze minden szinten mind a katonai, mind a polgári feleket – beleértve a NATO-t és a NATO partnereit is – az aktuális kérdések megvitatására, ezáltal biztosítva hozzáadott értéket, illetve eredményes koordinációt és végrehajtást, és rámutat arra, hogy az optimális kimenet létrehozásához a tagállamoknak be kell fektetniük a személyzet közös képzésébe, mind a közigazgatás és az intézmények területén; üdvözli, hogy az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018 végéig megvizsgálja a vámügyi eljárások egységesítésének és egyszerűsítésének lehetőségeit; kiemeli, hogy a tagállamok, szervezetek és érintett ügynökségek közötti intézményi együttműködés nélkülözhetetlen az uniós jogharmonizáció megvalósításához; hangsúlyozza, hogy a veszélyes áruk kettős felhasználása esetében egyedi koordinációra és tapasztalatcserére van szükség a balesetveszély megakadályozása érdekében, a hálózat egészében optimalizálva a biztonságot;

11.  megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló vasúti szállítójárművek mennyisége jelentősen visszaesett, különösen a nehéz felszerelések és járművek rövid időn belül történő szállítására alkalmas pőrekocsiké;

12.  elismeri, hogy az ilyen komplex környezetben végzett munka számos nehézséget hoz létre a megkettőzés és a koordináció, valamint a kapcsolódó költségek terén, amely rossz irányítás esetén alapjaiban fenyegetné a teljes projektet; elismeri, hogy az EU-ban a közlekedési ágazatban már futottak ilyen, a kettős együttműködésen alapuló projektek, mint például az „egységes európai égbolt” projekt; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsanak hatékonyabb együttműködési keretet; hangsúlyozza, hogy a katonai mobilitási projektek végrehajtásához nagyobb együttműködésre lesz szükség a tagállamok között, és ösztönözni kell majd a polgári és a katonai szférák közötti együttműködést; hangsúlyozza a PESCO keretében elkészített, valamint az Európai Védelmi Alappal összefüggésben megvalósuló katonai mobilitási projektekkel való koordináció szükségességét;

13.  hangsúlyozza ezért, hogy a siker érdekében alapvető fontosságú egy közös stratégiai célról való megállapodás, egy közös terv kidolgozása és a tagállamok közötti együttműködés; hangsúlyozza, hogy a koherens katonai tervezés elengedhetetlen a tényleges stratégiai autonómia elérése érdekében, amelynek alapja a felszerelések és a fegyverzet, valamint a stratégiai koncepciók és a parancsnoklási és ellenőrzési folyamatok szabványosítása és interoperabilitása; üdvözli e tekintetben a katonai mobilitásról szóló cselekvési tervet, amely konkrét lépéseket vázol fel az egyes intézményi felek és az uniós tagállamok számára, és amely elismeri a transzeurópai közlekedési hálózat stratégiai szerepét; üdvözli ezzel kapcsolatban a tagállamok által vállalt kötelezettségeket;

14.  sajnálja, hogy a cselekvési terv alapvetően alulról építkező megközelítést ír le, és csak korlátozott stratégiai víziót tartalmaz arra nézve, hogy a cselekvési tervben leírt eltérő tevékenységek révén az EU milyen konkrét védelmi célokat szeretne elérni; sajnálja e tekintetben, hogy továbbra sem készült el az EU védelemről szóló fehér könyve, amely biztosíthatta volna ezt a fajta átfogó célt; úgy véli azonban, hogy a jelenlegi megközelítésnek jelentős érdemei vannak, és valamennyi uniós tagállam érdekeit fogja szolgálni, mind a semleges, mind az uniós tagállamok NATO-szövetségesként betöltött szerepét is;

15.  hangsúlyozza, hogy mind az uniós intézményeknek, mind a tagállamoknak ragaszkodniuk kell a cselekvési tervben foglalt ambiciózus ütemtervhez annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi mobilitási hiányosságokat a lehető leghamarabb megszüntessék, és hogy teljesítsék a védelem- és biztonságpolitikai ambíciókat; üdvözli a cselekvési terv felhívását a katonai mobilitás javítására a hibrid – különösen a közlekedési és a kritikus infrastruktúrára irányuló – fenyegetések figyelembe vételével, valamint a közlekedési infrastruktúra hibrid fenyegetésekkel szembeni rugalmasságának növelésére;

16.  tudomásul veszi a katonai mobilitás közös katonai feltételeinek kidolgozása terén elért haladást az EU-n belül és azon kívül, különösen a kettős infrastruktúra tekintetében, és üdvözli a tagállamok szoros bevonását a folyamat minden részében, a PESCO-projekt holland vezetését, valamint a NATO hozzájárulását;

17.  üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz használatára irányuló bizottsági javaslatot, valamint a kettős felhasználású katonai mobilitási projektek számára tervezett jelentős támogatást, amelynek célja azt biztosítani, hogy az infrastruktúra kiigazítása figyelembe vegye kettős felhasználás igényeit; úgy véli, hogy az infrastruktúra kettős felhasználása alapvető előfeltétele annak, hogy a polgári közlekedési hálózat részesülhessen a cselekvési terv és a katonai mobilitási keret előnyeiből; úgy véli, a cselekvési terv végrehajtása lehetőséget biztosít arra, hogy a polgári közlekedési hálózat részesülhessen a megnövekedett hálózati kapacitás előnyeiből, és előmozdítsa a multimodális összeköttetéseket; üdvözli a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó rendelet felülvizsgálatára és olyan kiigazítására irányuló felhívásokat, hogy az új civil közlekedési projektekre is alkalmazzák, különösen a repterekre, kikötőkre, autópályákra és vasúti útvonalakra, mint a legfontosabb folyosók mentén működő intermodális csomópontokra; e célból emlékeztet arra, hogy a tagállamokkal együttműködve össze kell állítani az infrastruktúrák és a nemzeti folyosók jegyzékét, figyelembe véve a tagállamok katonai sajátosságait; megjegyzi, hogy a kettős felhasználású projekteket fenntartható és a környezetvédelmi normáknak megfelelő módon kell fejleszteni;

18.  úgy véli, hogy az uniós források felhasználásának optimalizálása érdekében minden CEF által finanszírozott közös érdekű közlekedési projekt tervezési szakaszába szükség esetén bele kell foglalni a katonai mobilitásra vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy a későbbiek során elkerülhető legyen az infrastruktúra szükségtelen korszerűsítése, és ily módon a források nem gazdaságos felhasználása; úgy ítéli meg, hogy amennyiben lehetséges, a CEF katonai mobilitási keretéből származó bármely hozzájárulásnak elsőbbséget kell biztosítania a multimodális projektek számára, mivel azok teremtik a legtöbb lehetőséget a kettős felhasználásra, valamint a határokon átnyúló projektek számára, mivel azok hozzájárulnak a jelenleg hiányzó összeköttetések és szűk keresztmetszetek problémájának kezeléséhez, amelyek a gyors és zökkenőmentes mobilitás jelenlegi legnagyobb fizikai akadályai, mind a polgári közlekedés, mind a csapatok és nehéz katonai felszerelések szállítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a TEN-T hálózat katonai szállításra alkalmas szakaszai azonosítási folyamatának feltétel nélkül maximalizálnia kell a polgári és katonai terület közötti szinergiákat, és meg kell felelnie a kettős felhasználás elvének; úgy véli, hogy az egész hálózatra kiterjedő további beruházások jelentős haszonnal járnának a katonai mobilitás szempontjából, ugyanakkor hozzájárulnának a TEN-T törzshálózat 2030-ig, illetve az átfogó hálózat 2050-ig történő befejezéséhez; kiemeli, hogy lehetővé kell tenni a katonai mobilitási keretből származó finanszírozásnak a TEN-T átfogó és törzshálózatán belül a közlekedési infrastruktúra átalakítására való felhasználását;

19.  támogatja azt a döntést, hogy a katonai mobilitási keretet a CEF program centralizált irányítása alá vonják, a kettős felhasználású mobilitásra vonatkozó szigorú célkitűzés mellett; tudomásul veszi a cselekvési tervben meghatározott előzetes intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy 2019. december 31-ig fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a katonai követelmények, a TEN-T hálózat katonai szállításra alkalmas szakaszainak listája és a kettős felhasználású kiemelt infrastruktúra-projektek listájának további meghatározása, valamint a katonai mobilitáshoz kapcsolódó tevékenységek támogathatóságára vonatkozó értékelési eljárások és az odaítélési szempontok kijelölése céljából;

20.  emlékeztet, hogy a védelmi ágazatban használt számos technológiát sikeresen ültették át a polgári területekre; kiemeli, hogy egy, telematikai alkalmazási rendszereken – pl. ERTMS vagy SESAR – alapuló intelligens közlekedési rendszer telepítése és a Galileo-hoz/EGNOS-hoz/GOVSATCOM-hoz kapcsolódó technológiák bevezetése jelentik a polgári közlekedési ágazat előtt álló egyik legnagyobb kihívást; úgy véli ezért, hogy a cselekvési terv jövőbeli felülvizsgálatainak végső soron annak a lehetőségét kell megvizsgálnia, hogy a polgári közlekedés miként hasznosíthatja az említett kihívások kezelésére alkalmazott katonai megoldásokat, például a kiberbiztonság és a biztonságos kommunikáció területén; felhív további intézkedések végrehajtására a kiberbiztonsági és védelmi szereplők közötti együttműködés és bizalom növelése, valamint a PESCO keretében megvalósuló együttműködés növelése érdekében; kiemeli egy hibrid fenyegetések kezelését célzó közös hálózat további fejlesztésének szükségességét annak érdekében, hogy biztosítsák az EU-n belüli katonai mobilitás javítására irányuló munka szempontjából stratégiai jelentőségű infrastruktúrák rezilienciáját; hangsúlyozza az uniós intézmények jelenlegi erőfeszítéseinek fontosságát a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzéséről szóló rendelet frissítése érdekében;

21.  elismeri a katonai felhasználású veszélyes anyagok szállításának szabályozására, az uniós Vámkódex frissítésére és a héaszabályok kiigazítására irányuló lehetséges javaslatok értékét;

22.  üdvözli az információk és a bevált gyakorlatok megosztását a katonai és polgári felek között e tekintetben, és hangsúlyozza, hogy együtt kell dolgozni egy közös alap létrehozásán a katonai felhasználású veszélyes anyagok szállításának szabályozására;

23.  megjegyzi, hogy a cselekvési terv jelentős számú feladatot határoz meg, amelyeket tagállami szinten kell megoldani, és ennek érdekében az Európai Védelmi Ügynökségnek és a Bizottságnak támogatást és iránymutatást kell nyújtania ezek gyors és hatékony végrehajtásához; emlékeztet egy vám- és adóügyi szabályozási keret szükségességére (különösen a héa tekintetében); hangsúlyozza különösen, hogy fontos elérni a határokon átnyúló csapatmozgások engedélyezésének harmonizált szabályait, amelyek a gyors mozgások legfőbb akadályát jelentik; úgy véli, hogy a tagállamoknak együtt kell dolgozniuk a határokon átnyúló kettős felhasználás hatékonyságának maximalizálása és az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében; támogatja ezzel kapcsolatban az arra irányuló a szándékot, hogy 2019 végéig lerövidüljenek a határátlépési idők, és e célból öt napon belül sor kerüljön a diplomáciai engedélyek kiadására a szárazföldi, tengeri és légi csapatmozgások számára, valamint a gyors reagálású egységek esetében ennél is rövidebb határidők lépjenek életbe;

24.  támogatja a PESCO-ban részt vevő tagállamok azon döntését, hogy a katonai mobilitást felvették a PESCO keretében fejlesztendő 17 legfontosabb projekt előzetes listájára; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a katonai mobilitásról szóló PESCO-projekt a cselekvési tervben felvázolt tagállami erőfeszítések, valamint az EU egyértelmű hatáskörein kívül eső egyéb tevékenységek koordinálásának hasznos eszköze lehet; úgy véli, hogy ez a fajta munkamegosztás megfelelő koordinációval párosítva alapvető fontosságú ahhoz, hogy a PESCO-projekt hozzáadott értéket nyújtson; üdvözli emellett a határokon átnyúló katonai közlekedés egyszerűsítésére vonatkozó, a PESCO-értesítésben foglalt kötelezőbb érvényű kötelezettségvállalásokat; felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt a PESCO katonai mobilitási projektjében;

25.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi közösségeket megfelelően tájékoztassák a nagyszabású katonai mobilitási infrastruktúrafejlesztések tervezéséről és azok hatásairól;

26.  kiemeli, hogy végső soron az EU csak kiegészítheti a tagállamok erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy a siker alapvetően azon múlik, hogy a tagállamok mennyire fogadják el, illetve mennyire tudják végrehajtani az összkormányzati megközelítést a kapcsolódó problémák megoldására; kiemeli a tagállamok politikai elkötelezettségének fontosságát abban, hogy megvalósuljon az EU-ban és azon túl az eredményes katonai mobilitás; kiemeli, hogy a sikeres katonai mobilitáshoz szükség van az összes NATO-szövetségessel való együttműködésre és koordinálásra;

27.  üdvözli az EU–NATO együttműködésről szóló új együttes nyilatkozatot és a transzatlanti biztonságról és szolidaritásról szóló brüsszeli nyilatkozatot, és hogy mindkettő hangsúlyt helyez a katonai mobilitás kérdéseire; üdvözli emellett a NATO új kezdeményezéseit, különösen a szövetséges erők európai főparancsnoka (SACEUR) felelősségi körére vonatkozó engedélyezési tervet; üdvözli ezzel kapcsolatban a NATO katonai mobilitás biztosítása terén végzett munkáját, és sürgeti mind az EU-t, mind a NATO-t, hogy kerüljék el az erőfeszítések megkettőzését; kiemeli a kikötők fontosságát, mivel azok összekötik az EU-t a NATO-n belüli szövetségeseivel, és biztosítják az Európán belül rövid távú tengeri szállítási kapcsolatokat; hangsúlyozza az átláthatóság és az uniós védelmi kezdeményezésekkel – beleértve a PESCO-t – kapcsolatos információk Egyesült Államok és más NATO-szövetségesek felé történő kommunikálásának fontosságát az esetleges félreértések elkerülése érdekében, és üdvözli a NATO szövetség európai pillérének erősítését célzó uniós védelmi kezdeményezéseket;

28.  sürgeti ezért az EU-t, a tagállamokat és a NATO-t az együttműködés és a koordináció intenzívebbé tételére – többek között a közös projektekre szánt alapok felhasználásával, a politikai rugalmasság növelésével, az EU és a NATO kapcsolatának formálissá tételével, az együttműködési területek kiterjesztésével, valamint – ha ez az EU biztonsági érdeke – az információk szélesebb körben való megosztásával a szinergiák elérésének biztosítása érdekében; reményét fejezi ki az iránt, hogy a két intézmény között a minősített adatok megosztása előtt álló akadályokat a lehető leghamarabb megszüntetik, hogy megvalósulhasson ez a szorosabb együttműködés;

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a védelem terén működő uniós ügynökségeknek, a NATO főtitkárának, valamint az uniós és a NATO-tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 331., 2017.12.14., 57. o.
(2) HL C 88., 2018.3.8., 1. o.
(3) HL L 65., 2018.3.8., 24. o.
(4) HL C 224., 2018.6.27., 18. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0257.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0492.


Új európai kulturális menetrend
PDF 173kWORD 57k
Az Európai Parlament 2018. december 11-i állásfoglalása az Új európai kulturális programról (2018/2091(INI))
P8_TA(2018)0499A8-0388/2018

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2017. november 17-én Göteborgban megrendezett, tisztességes munkafeltételekről és növekedésről szóló szociális csúcstalálkozóra, az oktatásról és kultúráról szóló, 2017 novemberében elfogadott vezetői ütemtervre, valamint az Unió szociális dimenziójáról, az oktatásról és a kultúráról szóló, 2017. december 14-i európai tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló 2011. május 12-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európai kulturális iparágakról szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a művészek társadalmi helyzetéről szóló, 2007. június 7-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az európai uniós ismeretek iskolai elsajátításáról szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2008. április 10-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a kultúrához való hozzáférés strukturális és pénzügyi korlátairól szóló, 2018. június 14-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 2-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által 2005. október 20-án elfogadott egyezményre,

–  tekintettel a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2005. október 27-i európa tanácsi keretegyezményre (Farói Egyezmény),

–  tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az európai kulturális menetrendről szóló, 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra(14),

–  tekintettel a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről szóló, 2014. december 23-i tanácsi következtetésekre(15),

–  tekintettel az EU 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervére,

–  tekintettel az innovációt, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást ösztönző kulturális és kreatív összekapcsolódásokról szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre(16),

–  tekintettel a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő/alelnök) „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című 2016. június 8-i közös közleményére (JOIN(2016)0029),

–  tekintettel az európai kulturális menetrend végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2010)0390),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

–  tekintettel a kulturális örökség európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatra (2018) (COM(2016)0543),

–  tekintettel „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, 2012. szeptember 26-i bizottsági közleményre (COM(2012)0537),

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló 2012. december 18-i bizottsági közleményére (COM(2012)0789),

–  tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i bizottsági közleményre (COM(2014)0477),

–  tekintettel a tagállami szakértőkből álló munkacsoport kultúrához való hozzáférésről szóló, 2012-es jelentésére,

–  tekintettel az uniós polgárok előtt álló, határokon átnyúló adózási akadályok megszüntetéséről szóló, 2010. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2010)0769),

–  tekintettel a „Kettős adóztatás az egységes piacon” című 2011. november 11-i bizottsági közleményre (COM(2011)0712),

–  tekintettel a Bizottság szakértői csoportja által készített, „Az uniós polgárok előtt álló, határokon átnyúló adózási akadályok felszámolásának módjai” című, 2015. évi jelentésre, amely az EU-n belül határokon átnyúló tevékenységet folytató magánszemélyek adóproblémáinak felszámolásáról szól,

–  tekintettel az uniós tagállami szakértőkből álló munkacsoport a nyitott koordinációs módszer szerint folytatott kultúrák közötti párbeszédről szóló, „Hogyan mozdíthatja elő a kultúra és a művészet a kultúrák közötti párbeszédet a migrációs és menekültválság közepette?” című 2017. évi jelentésére,

–  tekintettel a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatra, amelyben a 27 uniós tagállam vezetői és az uniós intézmények kifejezték óhajukat egy olyan, ambiciózus Unió megteremtése iránt, „amelyben a polgárok számára a kulturális és társadalmi fejlődés, valamint a gazdasági növekedés egyre bővülő lehetőségei állnak rendelkezésre” [...], valamint egy „a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió” létrehozását szorgalmazták,

–  tekintettel a 2018. január 22-i, a magas színvonalú építési kultúráról (Baukultur) szóló Davosi Nyilatkozatra, amelyben az európai kulturális miniszterek rámutatnak, hogy „sürgősen szükség van […] új megközelítések kialakítására az európai épített környezet kulturális értékeinek védelme és előmozdítása érdekében” valamint „az épített környezet holisztikus, kultúraközpontú megközelítése érdekében”,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8-0388/2018),

A.  mivel üdvözlendők az új kulturális program prioritásai és az ágazatspecifikus megközelítés; mivel minden kulturális és kreatív ágazat számára egyenlő, annak sajátosságaihoz igazított, az ágazatspecifikus kihívásokra koncentráló támogatást kell biztosítani, és mivel a kulturális sokszínűséget és a kultúrák közötti párbeszédet továbbra is horizontális prioritásként kell kezelni; mivel a kultúra közvagyon és az új európai kulturális programnak arra kell törekednie, hogy megőrizze, kibővítse és terjessze a mindenki számára hozzáférhető és a részvételt elősegítő, élénk és változatos kulturális színteret;

B.  mivel az új kulturális programnak rugalmas keretet kell biztosítania a kulturális ökoszisztémák megváltoztatásához és az ágazatok közötti szinergiák előmozdításához;

C.  mivel Európa súlyos pénzügyi válságból lábal ki, amelynek során sajnálatos módon gyakran elsősorban a nemzeti és regionális kulturális költségvetést csökkentették;

D.  mivel Európa növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel, ifjúsági munkanélküliséggel, fokozódó populizmussal és radikalizálódással néz szembe, valamint népessége egyre sokszínűbbé válik; mivel a kultúra ezért minden eddiginél fontosabb a társadalmi kohézió és a kultúrák közötti párbeszéd megvalósítása, valamint a véleménynyilvánítás, a kommunikáció és az alkotás szabadságának és sokszínűségének a polgárok számára való garantálása, és az egyének közötti kapcsolatteremtés tekintetében;

E.  mivel Európa kreatív és kulturális ágazatai az EU legerősebb eszközei; mivel ezek az ágazatok az EU GDP-jének 4,2%-át képviselik, 8,4 millió munkahelyet teremtenek, azaz az EU teljes foglalkoztatásának 3,7%-át biztosítják, és gazdasági szempontból még válság idején is ellenállók; mivel ezek az ágazatok ösztönzik a kreativitást, amely minden tevékenységi ághoz hozzájárul, miközben a fiatalok és a nők körében más ágazatoknál nagyobb arányú foglalkoztatást biztosítanak;

F.  mivel Európa zenei ágazata rendkívül dinamikus, 1 millió munkahelyet biztosít és 25 milliárd eurós forgalmat bonyolít; mivel azonban továbbra is súlyosan alulfinanszírozott, különösen ha figyelembe vesszük az új online terjesztési modelleket; mivel a Kreatív Európa program számára biztosított 1,46 milliárd euró összegű teljes költségvetésből 2018. júliusig csupán 51 millió eurót fordítottak zenei projektekre, főleg klasszikus zenére; mivel ez nem tükrözi az európai zenei ágazat sokszínűségét, sem pedig gazdasági, társadalmi és kulturális hozzájárulását;

G.  mivel a kultúra fontos szerepet játszik a társadalmi kohézióban és az integrációban, különösen a kisebbségek, a hátrányos helyzetű csoportok, a társadalom peremére szorult közösségek, a migránsok és menekültek kulturális és társadalmi életben való részvétele révén, és mivel a migránsok a „Kreatív Európa” programba történő integrációjára vonatkozó külön felhívás hatékonynak bizonyult, de túl sokan pályáztak, miközben a program nem részesült megfelelő finanszírozásban;

H.  mivel a művészeknek és a kulturális szakembereknek gyakran bizonytalan és ingatag helyzetekkel kell szembesülniük, elégtelen társadalombiztosítási ellátással rendelkeznek vagy egyáltalán nem rendelkeznek társadalombiztosítással, és jövedelmük kiszámíthatatlan;

I.  mivel a kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget uniós szinten elismerték az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló felülvizsgált ajánlásban; mivel a művészeteket és a humán tudományokat teljes mértékben be kell vonni az oktatási rendszerekbe, hogy ily módon hozzájáruljanak az együttműködő, kreatív és a fenntarthatóság, az integráció és a polgári kohézió előmozdítása érdekében mozgósított Európa formálásához;

J.  mivel a kulturális hálózatok az emberi kötelékek és a nemzeti határokon átnyúló tartós és békés kapcsolatok és párbeszéd megerősítésének, és ezáltal a nemzetközi kulturális kapcsolatok elősegítésének erőteljes eszközét képezik, amelyek a globális szabályozások és egy európai kulturális térség kialakulásának középpontjában állnak;

Általános észrevételek

1.  üdvözli az új kulturális programot, és hangsúlyozza, hogy az óriási lehetőséget kínál egy európai szintű, átfogó és koherens, az európai polgárok által az Unión kívül is elismert kulturális politika elfogadására; hangsúlyozza azonban, hogy csak akkor lehet sikeres, ha azt támogatja a Kreatív Európa program költségvetésének jelentős növelése, valamint az egyéb, uniós finanszírozású programokkal való szinergiák és kölcsönhatások kialakítása a kultúra holisztikus, átfogó megközelítésének megteremtése érdekében;

2.  ismételten megerősíti a kultúra, valamint a kulturális és kreatív ágazatok szerepét mint a kohéziós politikával és a társadalmi integrációval kapcsolatos célkitűzések felé való törekvés motorját Unió-szerte, és felszólít arra, hogy vegyék ezt figyelembe a strukturális és kohéziós alapok elosztásakor;

3.  elismeri, hogy a kulturális örökség európai éve (2018) lehetőséget nyújt az uniós kultúra és kulturális örökség egyedülálló erejének, sokszínűségének és belső értékeinek, valamint a társadalmunkban és gazdaságainkban az összetartozás érzésének megteremtésére, a polgárok aktív szerepvállalásának előmozdítására és identitásunk, valamint a szabadság, a sokféleség, az egyenlőség, a szolidaritás és a társadalmi igazságosság alapvető értékeinek meghatározásában játszott szerepének tudatosítására;

4.  üdvözli a Bizottságnak a kulturális örökségre vonatkozó cselekvési terv előterjesztésére irányuló szándékát, és hangsúlyozza, hogy középpontba kell helyzeni az európai örökség tárgyi és szellemi vonatkozásait, valamint annak a kortárs művészi és kreatív projektekkel és kifejezéssel való kapcsolódásait; hangsúlyozza továbbá, hogy állandó strukturált párbeszédet kell kialakítani az érdekelt felekkel az ismeretgyűjtés, a kapacitásépítés és az európai kulturális örökségre vonatkozó képviseleti tevékenységek összehangolása érdekében, ily módon megszilárdítva a kulturális örökség európai évének hosszú távú örökségét, támogatandó a cselekvési terv végrehajtását; hangsúlyozza, hogy e strukturált párbeszédnek magában kell foglalnia valamennyi kulturális, kreatív és a kulturális örökséggel kapcsolatos ágazatot; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy nemzeti szinten készítsenek kiegészítő cselekvési terveket, és úgy véli, hogy a cselekvési terv lehetőséget nyújt a kulturális örökség európai évét követő időszakra vonatkozó 10 európai kezdeményezés keretében felvetett valamennyi kérdés kezelésére, valamint a kulturális örökség 2018-as európai éve során megfogalmazott ajánlások előterjesztésére;

5.  annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy az előre nem látott, új körülmények miatt szükséges fellépések ne akadályozzák a kultúra terén már elfogadott célkitűzések elérését; emlékeztet arra, hogy az új kezdeményezéseket új forrásokból finanszírozott, új költségvetésből kell finanszírozni, nem pedig a meglévő források újraelosztásával;

6.  felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy a kulturális örökségnek szentelt egységes uniós portált, amely egy helyen gyűjtené össze a kulturális örökséget támogató valamennyi uniós program információit, és a következő három fő szakaszra tagolódna: a kulturális örökséggel kapcsolatos finanszírozási lehetőségek, a kulturális örökség területén bevált gyakorlatok és kiválóság példáit és a vonatkozó hivatkozásokat tartalmazó adatbázis, valamint a kulturális örökséghez kapcsolódó szakpolitikai fejleményeket, intézkedéseket és eseményeket bemutató hírek és linkek;

7.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a rendszeres adatgyűjtés új megközelítéseit valamennyi kulturális és kreatív ágazat tekintetében, valamint biztosítsák, hogy hatékony statisztikai kódokat és több minőségi mutatót használjanak, áthidalva az egyre kevesebb adattal rendelkező közszektor és a rengeteg információval rendelkező, ezt a piaci részesedés megszerzésére és az ágazat szereplőinek destabilizálására felhasználó digitális szereplők közötti szakadékot;

8.  kéri a Bizottságot, hogy a kulturális sokszínűség és a médiapluralizmus mérésére vezessen be egy uniós eredménytáblát, dolgozzon ki mutatókat és kövesse nyomon európai szinten a művészi kifejezés szabadságát, valamint a kreatív alkotások létrehozása, terjesztése és értékesítése terén megvalósuló sokszínűséget;

9.  üdvözli „A zene mozgatja Európát” elnevezésű program elindítását, amely meghatározó első lépést jelent az európai zenei ágazaton belül a kreativitás, a sokszínűség és az innováció ösztönzése, illetve a Kreatív Európa programon belül a zenével kapcsolatos ágazati fellépések terén; kéri a Bizottságot, hogy a zenével kapcsolatos további uniós fellépések kidolgozásakor a művészek és repertoárok Európán belüli és kívüli mobilitására, a forgalmazásra, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozására, a művészek számára létrehozott digitális platformok átláthatóságára és felelősségvállalására, az adatfolyam-szolgáltatások sokszínűségére, az online információk hozzáférhetőségére és az ágazat feltérképezésére összpontosítson;

10.  üdvözli az európai filmek online könyvtárának létrehozását és az első Európai Filmhét elindítását, valamint ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a művészekkel és a kreatív ágazatokkal együttműködésben tegyenek lépéseket az európai filmművészet európai és világszintű előtérbe helyezése érdekében, különösen az európai filmek hozzáférhetőségének javítása és a jogdíjak tárgyát képező uniós filmekhez hozzáférést biztosító európai platformok fejlesztése révén, ugyanakkor tisztességes díjazásban részesítve a művészeket és jogtulajdonosokat és tiszteletben tartva a területiség elvét; hangsúlyozza továbbá a Lux-díj kapcsán az európai filmek népszerűsítése és forgalmazásának megkönnyítése terén szerzett pozitív tapasztalatokat;

11.  kéri a Bizottságot, hogy ismerje el az uniós városfejlesztési menetrend fontosságát, és segítse elő a tagállamok és a városok, valamint más érdekelt felek közötti együttműködést a növekedés, az élhetőség és az innováció ösztönzése érdekében Európa városaiban, valamint a társadalmi kihívások azonosítása és sikeres kezelése céljából;

12.  kéri a Bizottságot, hogy vezessen be célzott fellépést a művészeti alkotások mobilitása érdekében, esetleg turnékhoz biztosított támogatás formájában, mivel ez megnövelné a Kreatív Európa program keretében finanszírozott számos projekt életciklusát;

Kulturális és művészeti dimenzió

13.  elismeri a szabad kulturális, művészi és kreatív önkifejezés, valamint a kultúrához való lehető legszélesebb körű, többek között célzott intézkedések eredményeként megvalósuló nyilvános hozzáférés önmagában vett értékét;

14.  kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az európai fesztiválok támogatását, mivel azok lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a polgárok közelebb kerüljenek egymáshoz Európa-szerte és azon túl, egyúttal megerősítve a közöttük lévő kapcsolatokat; hangsúlyozza a fesztiválok egyesítő erejét és a társadalomra, az állampolgárságra, a gazdaságra, a kulturális örökségre és a külső fejlődésre kifejtett hatását;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az év európai kulturális személyisége cím bevezetését, és egy ehhez kapcsolódó esemény megrendezését, amelynek keretében Európa-szerte számos olyan tevékenységre és projektre kerülhetne sor, amelyek tisztelettel adóznának a fenti személy élete és munkássága előtt, és hangsúlyoznák az európai értékek és identitás előmozdítására gyakorolt hatását;

16.  felszólít arra, hogy használják ki a művészek, a szerzők, valamint a kulturális, kreatív és audiovizuális szakemberek szaktudását az európai kulturális dimenzió fejlesztése, a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális és művészi innováció, a területi kohézió és a társadalmi befogadás létfontosságú támogatására;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el a kultúrát, mint „puha hatalmat”, amely lehetővé teszi polgárai számára, hogy a társadalom felelős vezetői legyenek, akik feladatukat feddhetetlenül, lelkesedéssel és empátiával végzik;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé Európa számára, hogy olyan hellyé váljon, ahol felelősségteljes állampolgárok élnek, akik saját kultúrájukon túlmutató kapcsolatokat építenek ki, megkérdőjelezik a bevett megközelítéseket és ösztönzik az innovációt, valamint fejlesztenek és bevonnak másokat;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a kulturális sokszínűséget, a bevándorlók integrációját és az állampolgárság minőségét;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a kulturális szakemberek, az oktatók, az elkötelezett polgárok és üzleti szakemberek közötti együttműködést, hogy az emberek érdeklődését ismét a kultúra felé fordítsák;

21.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy kapjanak támogatást a kulturális hálózatok, mint a kollektív tudás, tapasztalat és emlékezet eszközei, amelyek informális információcserét biztosítanak, ösztönözve a vitát és a kultúra fejlesztését a további mobilitási és együttműködési lehetőségek javítása érdekében, hozzájárulva az integrált európai kulturális térséghez;

Szociális dimenzió

22.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a Kreatív Európa programon belül célzott mobilitási fellépést vezessen be, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ehhez megfelelő költségvetésre és egyszerűsített igazgatási eljárásokra van szükség az olyan akadályok elkerülése érdekében, mint amelyek például a vízumokkal kapcsolatban merülnek fel, különösen a harmadik országok esetében; hangsúlyozza, hogy különleges intézkedésekre van szükség az akadályok és gátak leküzdéséhez, amelyek a művészek túlzott vagy kettős adóztatásához vezetnek;

23.  kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy egységes portált, amely információkat tartalmaz az összes elérhető rezidenciaprogramról és mobilitási lehetőségről;

24.  felkéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD-modellegyezmény 17. cikkének az uniós tagállamok közötti kétoldalú adóegyezményekből való eltávolítását; felhívja a Bizottságot, hogy közbenső megoldásként alakítson ki ágazatspecifikus magatartási kódexet az adóvisszatartásról, amely részletezi a költségek csökkentésére és az eljárások egyszerűsítésére vonatkozó lehetőségeket a bevált gyakorlatok és a rendelkezésre álló kivételek bemutatása révén;

25.  felhív a kreatív és művészi dolgozók méltányos díjazáshoz, szerződéses megállapodásokhoz és tisztességes munkakörülményekhez való jogainak biztosítására; rámutat az európai kulturális munkavállalók projektalapú, bizonytalan és atipikus foglalkoztatására; arra kéri a tagállamokat, hogy a szürke területek harmonizáció általi csökkentése, valamint a művészekre és alkotókra vonatkozó szerződéses feltételek európai és uniós szintű javítása érdekében fogadjanak el átfogó intézkedéseket a kollektív képviselet, a szociális biztonság és a közvetlen és közvetett adózás tekintetében; kéri, hogy a biztosítási rendszerek az egész Unióban teljes mértékben vegyék figyelembe az atipikus foglalkoztatási formák sajátosságait;

26.  hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség és a kulturális terek fontos szerepet játszanak a városok megújulásában és a lakosok közötti kohézió előmozdításában; ezért arra ösztönzi a Bizottságot és annak Közös Kutatóközpontját – amelynek munkája értelmet és irányt ad a városok történetének –, hogy fejlessze tovább a Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjét, és felkéri a városokat és a településeket annak jobb kihasználására;

27.  elismeri, hogy a kulturális szomszédsági projekt tevékenységek hozzáadott értéket biztosítanak azáltal, hogy társadalmi, gazdasági és egészségügyi előnyöket nyújtanak a helyi közösségeknek, különösen az alacsony jövedelmű és marginalizált területeken, például a külterületen és a vidéki területeken; ezért felszólítja a tagállamokat, a városokat és az önkormányzatokat, hogy konkrét intézkedések, például testreszabott területrendezési szabályok, finanszírozási kezdeményezések és elhagyott létesítmények újrafelhasználása révén támogassák ezeket a tevékenységeket;

28.  hangsúlyozza, hogy a kultúra bizonyítottan hatást gyakorol a társadalmi kohézió ösztönzése, az élettel való elégedettség és jóllét növelése révén, és ezért kulcsfontosságú szerepet játszik a kulturálisan egyre sokszínűbb népesség miatt Európára nehezedő nyomás enyhítésében; hangsúlyozza, hogy a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd szerepet játszhat a migránsok társadalmi szerepvállalásának növelésében és integrációjuk megkönnyítésében;

29.  sajnálja, hogy a 2017. évi Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 36% -a az elmúlt évben nem vett részt kulturális tevékenységben; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a kultúra, a művészet, az alkotás, az oktatás, az innováció és a művészeti kutatás közötti kapcsolatokat; kéri továbbá, hogy fektessenek be a közönség bevonásába, a közösség bevonásába és a kulturális képességekbe, valamint hogy hajtsák végre a szükséges intézkedéseket a kulturális élethez való hozzáférés és az abban való részvétel garantálása érdekében, különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára;

30.  ösztönzi a kulturális ágazat és az oktatás közötti szorosabb szinergiák kialakítását, például a tanórán kívüli tevékenységek vagy a művészek iskolai tevékenységekben való részvételének támogatásával; e tekintetben emlékeztet arra, hogy elegendő állami pénzügyi támogatást kell nyújtani a művészek, vezetők, tanárok, tanulássegítők, szociális munkások és más, ilyen jellegű tevékenységekben részt vevő szakemberek számára;

31.  hangsúlyozza a gyermekek szellemi és kulturális fejlődését elősegítő hatékony intézkedések fontosságát; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatáskörükön belül nyújtsanak megfelelő finanszírozást a gyermekeket célzó, kulturális produkciókra irányuló projektek támogatására;

32.  hangsúlyozza a művészetek, a zene és a bölcsészettudományok hozzáadott értékét az iskolai tantervekben, mivel azok hozzájárulnak a kreativitás fokozásához, felkeltik az érdeklődést a kultúra iránt, valamint ösztönzik a kritikai gondolkodást; hangsúlyozza, hogy a digitális környezetben egyre nagyobb szükség van a kulturális és kreatív készségekre, és ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek túl a tudományterületek közötti szigorú megosztottságon és a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika (STEM) megközelítést váltsák fel STEAM (természettudományok, technológia, műszaki tudományok/környezetvédelem, művészet, gyártás) megközelítéssel mind a formális, mind a nem formális oktatásban, valamint hogy alkalmazzák az egész életen át tartó tanulás elvét a kulturális, kreatív és audiovizuális szakemberek tekintetében; elismeri a zene és a művészetek fontos szerepét az iskolai tantervekben; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra egy az európai kultúrtörténelemről szóló tankönyv kidolgozásának lehetőségét;

33.  hangsúlyozza, hogy a kultúra fejlődéséhez elengedhetetlen a biztonságos és megfelelő tanulási környezet biztosítása a diákok és a tanárok számára; e tekintetben felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre jelentős beruházásokat a középületek, különösen az iskolák karbantartása tekintetében, a földrengésbiztonság javítása és az építészeti akadályok felszámolása érdekében;

34.  megjegyzi, hogy a technológiai változás üteme miatt elengedhetetlen egy olyan élethosszig tartó tanulási megközelítés elfogadása, amely hozzáférhető a kulturális szakemberek számára, valamint a kultúra és az oktatás közötti szinergiák erősítésére a formális és a nem formális területeken;

35.  elismeri a kreatív központokban, mint közös munkaterületekben rejlő lehetőségeket a kulturális és kreatív ágazatok szakemberei számára; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ágazatoknak elsősorban a digitális és a vezetői készségek fejlesztése terén van szükségük kapacitásbővítésre, ahelyett, hogy csupán az új digitális innovációra koncentrálnának;

36.  megjegyzi, hogy a demokratikus elvek és az olyan európai értékek, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság, a demokrácia és a szolidaritás a fokozódó polarizáció miatt egyre növekvő kihívásokkal néznek szembe mind Európában, mind globális szinten; ezért arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiai megközelítést a kulturális jogok védelme, a művészi kifejezés szabadsága és a médiapluralizmus, valamint a kulturális életben való szabad részvételhez való jog tekintetében, többek között az európai szintű indikátorok és nyomon követési rendszerek fejlesztésének támogatásával;

37.  egyetért azzal, hogy a kulturális részvétel és a mindennapi kreativitás nagyban hozzájárul a kultúrák közötti párbeszéd elősegítéséhez és az egészséges társadalmak kialakításához; hangsúlyozza azonban, hogy elegendő játékteret kell biztosítani az uniós finanszírozási eszközökön belül ahhoz, hogy figyelembe vegyék a művészek műveinek belső és egyedi értékét;

38.  rámutat arra, hogy elő kell mozdítani a nők hozzáférését valamennyi művészeti, kulturális és kreatív szakmához, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek meggátolják a nőket abban, hogy vezetői szerepet töltsenek be a kulturális intézményekben és alapítványokban, akadémiákon és egyetemeken;

Gazdasági dimenzió

39.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak szilárd, megbízható és tartós pénzügyi támogatás biztosításával hozzá kell járulniuk a kulturális szervezetek fejlődéséhez; sajnálattal állapítja meg, hogy a kulturális beruházások uniós hozzáadott értéke ellenére a Kreatív Európa a teljes uniós költségvetésnek csupán 0,15 %-át teszi ki, és ennek csak 31 %-át irányozták elő a kultúrára; megjegyzi, hogy a Kreatív Európa program szakpolitikai területei kibővülnek; tudomásul veszi az új többéves pénzügyi keretről szóló javaslatot, és üdvözli a finanszírozás javasolt növelését első lépésként, ugyanakkor kéri, hogy kétszerezék meg az új Kreatív Európa program költségvetését, és tegyék elérhetőbbé a programot a kisebb szervezetek számára;

40.  hangsúlyozza, hogy a Kreatív Európa népszerűsége, valamint alulfinanszírozottsága és a kapcsolódó adminisztratív eljárások bonyolultsága együttesen csupán 16,2%-os sikerhányadot eredményezett, továbbá jelentős regionális és földrajzi egyensúlytalanságot a támogatásban részesülő projektek tekintetében; rámutat, hogy ez – az adminisztratív eljárások bonyolultságával együtt – elrettentő tényezőként hat, ami frusztrációt kelt a program és az EU kulturális fellépései tekintetében, és sok kulturális és kreatív ágazatbeli szereplőt eltántorít a pályázat benyújtásától; ezért kéri a kiválasztási folyamat újragondolását a félidős értékelő jelentésben feltárt hiányosságok alapján;

41.  fontosnak tartja a Kreatív Európához való hozzáférés megkönnyítését és egyszerűsítését a kis kulturális szereplők, valamint a kkv-k számára; e tekintetben hangsúlyozza az említett szereplők és vállalkozások számára fenntartott programterület bevezetését, különösen azok esetében, amelyek természeti katasztrófák által érintett térségekben működnek;

42.  sajnálja, hogy a Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata a kultúrát és a művészeteket nem említi azon szakpolitikai területek többségében, amelyekhez hozzájárulnak, ezért felhívja a Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív ágazatbeli szereplőkkel együttműködve dolgozzon ki átfogó és összehangolt stratégiákat a kultúra és a művészetek más szakpolitikai területeken való érvényesítése érdekében, különös tekintettel a finanszírozás kisebb szervezetek számára való hozzáférhetőségére;

43.  kiemeli a kultúra átívelő hatását, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy készítsenek jelentést arról, hogy mennyi forrást különítettek el a kultúrára valamennyi finanszírozási program révén, és biztosítsák, hogy annak összege a következő többéves pénzügyi keret legalább 1%-ának felejen meg; felkéri az uniós régiókat, hogy a kultúrát, a kulturális örökséget és a kulturális és kreatív ágazatokat prioritásként jelöljék meg a strukturális alapokban, és ösztönözzék a tagállamokat a kulturális dimenzió operatív programjaik stratégiai célkitűzéseibe történő beillesztésére;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy egyablakos portált, amely felhasználóbarát, átfogó, innovatív és hatékony módon feltünteti valamennyi meglévő uniós finanszírozási eszközt, azokhoz egyértelmű pályázati útmutatókat és segítségnyújtást biztosítva;

45.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozási eszközökön belül elegendő forrást különítsenek el a művészeti és kreatív projektek önmagban vett értéke alapján;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az olyan, a finanszírozás vagy a figyelem hiánya miatt veszélyeztetett kulturális területekre, mint például a költészet;

47.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden ágazat tekintetében alkalmazzanak testre szabott megközelítést; emlékeztet arra, hogy a vissza nem térítendő támogatások létfontosságúak, ha a kulturális ökoszisztéma egészét nézzük, megfelelően értékeljük az immateriális javakat és támogatni kívánjuk az innovatív művészeti és kulturális gyakorlatokat; emlékeztet arra, hogy bár a pénzügyi eszközök – többek között a garanciák, a hitelek és a szavatolótőke – megfelelőek a nyereségtermelő projektek esetében, továbbra is a támogatásoknak kell maradniuk a finanszírozás elsődleges forrásainak, különösen a kisebb szervezetek esetében;

48.  kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi garanciaeszközének végrehajtásáról; sajnálatosnak tartja annak korlátozott földrajzi hatókörét, és azt indítványozza, hogy a rendkívül kis szereplők esetén nyújtsanak mikrofinanszírozást, tekintve, hogy a kulturális és kreatív ágazatokat túlnyomórészt kkv-k alkotják, amelyek 95%-a mikrovállalkozás; fontosnak tartja biztosítani, hogy a bankok jobban értékeljék a szerzői jogokat és az immateriális javakat;

49.  ösztönzi az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés és a fenntartható kulturális turizmus továbbfejlesztését a kulturális ágazatokkal, közösségekkel és polgárokkal, valamint az UNESCO-val együttműködésben az örökségi helyszínek kijelölése tekintetében, valamint az Európa Tanáccsal együttműködve, a kulturális útvonalak fejlesztése révén; szorgalmazza az uniós régiók kiemelt európai turisztikai célterületekként (EDEN) való népszerűsítését;

Digital4Culture stratégia

50.  megjegyzi, hogy a digitális forradalom gyökeresen átformálta a művészet és a kultúra létrehozásának, terjesztésének és élvezetének módját, lehetőségeket teremtve, ugyanakkor óriási kihívások elé állítva a már most is megerőltető munkakörülményeik közt alkotó művészeket és az alkotókat, fenyegetve gazdasági túlélésüket; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív ágazatok tekintetében mozdítsák elő a méltányos díjazást, a tisztességes munkakörülményeket és a jóléti rendszerek korszerűsítését, valamint a művészek jogállásának elismerését;

51.  elismeri a digitális technológiák pozitív hozzájárulását a kulturális, művészi, kreatív és audiovizuális tartalmak és szolgáltatások megőrzésének és hozzáférhetővé tételének megkönnyítéséhez és kiszélesítéséhez, például a kiterjesztett és a virtuális valóság vagy az ember-gép interfészek révén, valamint oktatási célú és narratív videojátékok és a Cultural Heritage Cloud (kulturálisörökség-felhő) megalkotása által; e tekintetben felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a szinergiákat ezen a téren, mindenekelőtt a Digitális Európa és az Európai horizont programmal;

52.  úgy véli, hogy a szerzői jogok védelme a kulturális és kreatív ágazatok bevételeinek központi elemét jelenti, valamint üdvözli a szerzői jogról szóló irányelvre irányuló új javaslatot és az abban foglalt intézkedéseket, amelyek célja, hogy védjék a hírszolgáltatókat, megszüntessék a kreatív ágazatok és a digitális platformok közötti értékszakadékot, fokozzák az átláthatóságot, valamint nagyobb egyensúlyt teremtsenek a szerzők és az előadóművészek szerződéses jogviszonyai terén, és megóvják a szellemi tulajdont; hangsúlyozza, hogy létfontosságú egy olyan tisztességes digitális piacot létrehozása, ahol az alkotók méltányos díjazásban részesülnek;

53.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy azok a digitális platformok, amelyek aktív szerepet játszanak a szerzői jogi védelem alatt álló tartalom terjesztésében, reklámozásában és monetizálásában, egyértelmű kötelezettséggel bírjanak a jogtulajdonosok engedélyeinek megszerzésére és a művészek, szerzők, lapkiadók, producerek, újságírók és alkotóik munkája digitális felhasználásának tisztességes ellentételezésére;

54.  hangsúlyozza az európai kulturális program és a digitális menetrend közötti kapcsolat fenntartásának szükségességét a meglévő szinergiák bővítése érdekében;

55.  emlékeztet az adatvédelem és a digitális jártasság és a médiaműveltség előmozdításának fontosságára, különösen a kiskorúak körében, mivel ez a leghatékonyabb megoldás többek között az online manipuláció és a mikro-szintű célcsoport meghatározás kezelésére;

56.  hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség népszerűsítésének és gyümölcsöztetésének ösztönzése érdekében létfontosságú, hogy a kulturális dolgozók megfelelő szintű digitális készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek;

Külső dimenzió

57.  sajnálja, hogy a kultúra védelme és népszerűsítése nem szerepelt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend céljai között; hangsúlyozza, hogy a kultúra a fenntartható fejlődés és a kultúrák közötti párbeszéd motorja, valamint hogy a szinergiákat fel lehetne használni, tekintettel a Kreatív Európa szomszédsági és nemzetközi dimenziójára;

58.  kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést az Európai Parlamentnek a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó stratégia végrehajtásáról, és növelje az uniós küldöttségek számára a kultúra népszerűsítésével kapcsolatos kezdeményezésekre és projektekre biztosított erőforrásokat, az Európai Unió nemzeti kulturális intézeteinek hálózatával (EUNIC) is együttműködve;

59.  támogatja a Tanácsnak a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó átfogó megközelítés kidolgozására irányuló kezdeményezését, és kéri, hogy minden uniós küldöttségen belül hozzanak létre kulturális kapcsolattartási pontot, továbbá felhív a tisztviselők megfelelő képzésére, valamint a helyi szereplők, a civil társadalom és a nemzetközi kulturális hálózatok – többek közt az Európai Kultúra Házaival kapcsolatos előkészítő intézkedésbe való – bevonására; ismételten arra kéri a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy kétévente tegyenek jelentést a nemzetközi kulturális kapcsolatok végrehajtásának állapotáról;

o
o   o

60.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1) HL C 377. E, 2012.12.7., 142. o.
(2) HL C 93., 2016.3.9., 95. o.
(3) HL C 238., 2018.7.6., 28. o.
(4) HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o.
(5) HL C 125. E, 2008.5.22., 223. o.
(6) HL C 377. E, 2012.12.7., 135. o.
(7) HL C 316., 2017.9.22., 88. o.
(8) HL C 11., 2018.1.12., 16. o.
(9) HL C 58., 2018.2.15., 57. o.
(10) HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0262.
(12) HL C 263., 2018.7.25., 19. o.
(13) HL L 347., 2013.12.20., 221. o.
(14) HL C 287., 2007.11.29., 1. o.
(15) HL C 463., 2014.12.23., 4. o.
(16) HL C 172., 2015.5.27., 13. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat